FIATALOK KÖZÖSSÉGBEN elméletek, gyakorlatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FIATALOK KÖZÖSSÉGBEN elméletek, gyakorlatok"

Átírás

1 01 FIATALOK KÖZÖSSÉGBEN elméletek, gyakorlatok

2 Szerzők, köszönetnyilvánítás Szerkesztők Szerzők Szanyi F. Eleonóra Bálint Mónika (2., 5. fejezet) Lukács Ágnes Gáspár Judit (4., 5. fejezet) Susánszky Pál Göncz Borbála (1., 4. fejezet) Susánszky Pál (2., 3. fejezet) Szanyi F. Eleonóra (1., 3. fejezet) 02 A kutatásban közreműködtek Kurucz Orsolya Lukács Ágnes Mandácskó Eszter Mezei Mikes Oross Dániel Köszönettel tartozunk a kutatásban nyújtott szakmai segítségért Szebenyi Mariannak, Kovács Editnek, Kovács Annamáriának, Monostori Évának valamint azoknak a szervezeteknek, amelyek lehetővé tették, hogy évek óta jól működő ifjúsági civil kezdeményezések munkájába betekintést nyerjünk. HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Kamasz Tanya Gyermek és Ifjúsági Egyesület Tett-Hely Ifjúsági Szolgálat Szabad Tér Egyesület és Életművész Ifjúsági Egyesület Nagyító Alapítvány MMIK Szombathely Ormánság Zöldút Bordányi Ifjúsági Információs Pont https://www.facebook.com/biipbordany Zalai Hazatérők Egyesület Factory Aréna Mag-Ház Magyar Cserkészszövetség

3 Tartalomjegyzék: : Kutatás keretei: A fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I: Fókuszban az érdekek és a motivációk 1. Fogalmak: motiváció, érdek, szükséglet 2. A fiatalok motivációi általában 3. Ifjúsági közösségek szervezése és fejlesztése: lépések és eszközök 4. Néhány, a csoport munkáját elősegítő nem formális nevelési eszköz, vagy fejlesztő játék : Fókuszban a felnőttek világa 1. A szocializáció folyamata 2. A partnerség: a felnőttek és fiatalok közötti kapcsolatról általában 3. Felnőttek a fiatalok világában: a fiatalok felnőtt környezete 4. Pedagógusok és az iskolai közösségek 5. Felnőttek az ifjúsági közösségekben : Fókuszban a csoport és a közösség Elméleti áttekintés A közösséghez és a csoporthoz tartozásról a fiatalok körében Korosztályos sajátosságok Milyenek a fiatalok? Virtuális közösségek 2. Hogyan jön létre és formálódik az ifjúsági közösség egy adott településen? Helyzetfeltárás: Milyen adottságokkal rendelkezik a település? Működő ifjúsági csoportok és közösségek azonosítása Az ifjúsági közösségek kialakítása: a szándéktól a megalakulásig 3. Technikák és megoldási javaslatok Szituációs játékok az ifjúsági közösségépítésben : Fókuszban a hely és a tér 1. Elméleti alapvetések Hely és tér Ifjúsági közösségi tér alapvető értékek és elvek Érzelmi önszabályozás és térhasználat 2. Hogyan jön létre és formálódik ifjúsági közösség egy adott településen? Válaszkeresés a helyek és terek témakörben Hol vannak a fiatalok a szabadidejükben? 3. Mit látunk? adottságok feltárása kívülről Település a fiatalok szemével 4. Részvételi tervezés Hivatkozott irodalom

4 04 I A könyv gyerekeket és fiatalokat magukba foglaló közösségek életének egy sajátos időszakával foglalkozik. A közösségek kialakulásának folyamatával, azokkal a nehézségekkel és kihívásokkal, amelyekkel egy hasonló csoportnak szembe kell néznie a kezdeti időszakban. Az általunk végzett részvételi kutatás azt próbálta modellezni és megérteni, hogy milyen helyi struktúrákba ágyazódnak ezek a közösségek, milyen nehézségek szegélyezik kialakulásuk, formálódásuk és fennmaradásuk folyamatát. Mint ilyen, nem foglalkozik az ifjúsági munka azon szegmensével, ami az egyéni szolgáltatások körébe tartozik, még ha tisztában vagyunk is azzal, hogy a jól szervezett, tizenéveseket magukba foglaló közösségek egyik legfontosabb feladata az egyén és a személyiség fejlődésének, fejlesztésének támogatása. A kötetet azoknak ajánljuk, akik saját településükön, intézményükben, fiatalokból álló kisközösség létrehozását szorgalmazzák, és szeretnének belelátni azokba a társadalmi, pszichológiai, pedagógiai tényezőkbe, amelyek saját tapasztalataink alapján befolyásolják ezen vállalkozásukat. Az egyes fejezetek nem csupán javaslatokkal látják el az olvasót az ifjúsági kisközösségek kialakításával kapcsolatban, hanem arra is próbálnak rávilágítani, hogy az adott tényező figyelembevétele miért fontos, és hogyan gyakorol befolyást a teljes folyamatra. Számos módszertani kiadvány született az ifjúsági munkában tevékenykedő szakemberek, közösségfejlesztők tollából, amelyek jó példák, tereptapasztalatok alapján, javaslatokkal látják el az olvasót a fiatalokkal folytatott munkában. A magyar ifjúságkutatás is bővelkedik szakirodalomban, amelyek keretében tudományos igényességgel került feltárásra a fiatalok életvilágának több szegmense. Azonban tudomásunk szerint ez idáig nem született olyan módszertani anyag, ami részvételi technikákra esetünkben részvételi akciókutatásra alapozva fogalmazna meg javaslatokat a közösségek kialakításának folyamatára vonatkozóan. A kötet tartalma egy komplex, kvalitatív és kvantitatív módszertani elemeket egyaránt alkalmazó kutatás eredményeként született. Az említett részvételi akciókutatást megelőzte egy gyűjtőmunka, amelyekben jól működő, különböző tematikájú szervezetekkel, kezdeményezésekkel ismerkedtünk. A kutatás megalapozását szolgálta ugyanakkor az a kérdőíves adatfelvétel is, amely a évesek körében zajlott, és reprezentatív minta segítségével vizsgálta a szervezeti tagsággal kapcsolatos attitűdöket. A közösségi részvétel mellett kitért a szabadidő-eltöltés, a társas kapcsolatok, az önkéntesség, az elégedettség és az értékválasztás kérdéseire is. Amenynyiben egyéb forrást nem jelölünk meg, az egyes fejezetekben hivatkozott statisztikai eredmények ezen adatfelvétel tanulságait tükrözik vissza. A részvételi akciókutatás előkészítését szolgálta ezenkívül egy elméleti áttekintés és fogalmi keret kialakítása, amelyre ugyancsak többször történik utalás a fejezetekben.

5 05 I A kötet öt fejezetre tagolódik. Az elsőben bevezető jelleggel a fiatalok részvételével kapcsolatos általános megállapításainkat és konkrét tapasztalatainkat foglaljuk össze a saját kutatásunk kapcsán, illetve az általunk alkalmazott részvételi akciókutatás módszerébe nyer betekintést az olvasó. A további négy fejezet ugyanolyan szerkezetben épül fel, az ifjúsági közösségi részvétel egy-egy aspektusát körüljárva. Az első néhány oldalban tisztázzuk a témához kapcsolódó fogalmakat, és bemutatunk néhány elméleti keretet, amelyekből kiindultunk, és amelyekre későbbi javaslatainkat felépítjük. A következő rész mindenhol azzal foglalkozik, hogy mit tapasztaltunk az öt felkeresett településen, illetve amennyiben rendelkezünk olyan statisztikákkal, amelyek leírják ezeket a folyamatokat mennyire tekinthető általános jelenségnek. Az esetlegesen felmerülő problémákra olyan szervezetek példáit mutatjuk be, amelyek sikeresen reagáltak az adott jelenségre, esetleg ötlettel segítenek az irányokat tekintve. A jó példák között igyekeztünk olyan módszertani megoldásokat is felsorakoztatni, amelyek konkrét helyzetek feloldásában segíthetnek, mint például az ötletek összegyűjtése, vagy a fiatalokkal együtt kivitelezett projektek napi szervezése. A fejezetek bizonyos pontjainál Gondold végig! címszóval segítő kérdéseket teszünk fel az olvasónak, amelyek a leírtak gyakorlati alkalmazását segíthetik. A fejezeteket a felhasznált és ajánlott irodalom jegyzékével zárjuk. A könyv egyes fejezetei önmagukban is választ adhatnak bizonyos kérdésekre, illetve hivatkozásokkal átvezetnek azokra a területekre, amelyek összekapcsolódnak és számot tarthatnak az olvasó érdeklődésére. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az általunk tárgyalt témák együttes áttekintése adja vissza leginkább azt a képet, amit a településeken folytatott munka során kialakítottunk. Meggyőződésünk, hogy ezen témák és kérdések nem elválaszthatók egymástól, a fiatalok által kialakított közösségek soktényezős rendszerbe ágyazódnak.

6 06 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I I. A kutatás keretei: a fiatalok részvétele Egy közösséget nem azért kell jónak tartani, mert anyagi javakban dúskál vagy az iparosodás magas fokán áll; akkor jó, ha lehetőséget nyújt az embereknek arra, hogy életüknek oly sok aspektusát élvezzék, amennyit csak lehetséges, és lehetővé teszi, hogy egyre magasabb fokú lehetőségek elfogadásával fejlesszék a bennük rejlő képességeket. Csikszentmihályi Mihály (1997, 266) 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok Kötetünkben, illetve a kötet megírására lehetőséget adó kutatásunk során a 6 25 éves korosztályt tekintettük célcsoportnak, s ezen belül is leginkább a serdülőkkel és a fiatal felnőttekkel foglalkoztunk. Ezen életszakaszok fontosságát az adja, hogy a szocializációs folyamat során ekkor válnak a fiatalok öntudatos személyekké, sajátítják el azon képességeket, amelyek szükségesek az adott kulturális környezetben való boldoguláshoz. Ilyen módon ez az ifjúsági életszakasz az, amely során az egyén a legnagyobb a változásokon esik át. A különböző életszakaszokban más és más kihívásokkal néznek szembe a fiatalok. A gyermekkort (vagy kisiskolás kort) a felelősség erősödésével, a feladattal való azonosulás és a teljesítmény jellemzi elsősorban a játékon mint munkafeladaton keresztül, az iskolaérettségtől éves korig. A gyerekek elsajátítják az absztrakt gondolkodást, és kialakul a versengés és a kooperáció. Ebben az életszakaszban fontos szerepet tölt be az iskola, mint a teljesítményre való visszajelzés és az önbizalom kialakulásának egy fontos meghatározó tényezője, de az iskolához kapcsolódóan tanulják meg a gyerekek a csoportélet mikéntjét, a szerepeket, a társadalmi normák működését (Nagy 2008). A serdülőkort a szakirodalom általában 15 és 18 éves kor közé teszi. A serdülőkorban levők ellentmondásos társadalmi elvárásokkal néznek szembe: egyrészt a kötelező iskolarendszer szülőktől való függésben tartja őket, mind társadalmilag, mind gazdaságilag, másrészt a fiataloknak már igényük van az önállóságra, a társadalomban való részvételre. Erre az ellenmondásra adott válaszként a fiatalok a viselkedésükön, szabadidő-eltöltési szokásaikon keresztül érik el az önállóságot (Fasick 1984). Ezt az időszakot a társas élet újraszerveződése jellemzi, a kortárs csoport fontossága és a ki vagyok én? kérdésre való válaszadás. A gyermekkor és a fiatal felnőttkor között elhelyezkedve, a pszichológusok ezt az időszakot az identitás újragondolásával és a tőlük elvárt szerepek konfliktusával jellemzik. Ez vezethet egy sajátos ifjúsági kultúra kialakulásához, amely egyrészt sajátos szabadidő-eltöltési szokásokon keresztül nyilvánul meg (Bennett 2013), másrészt az ellentmondó szerepelvárásokat összebékítő identitás kialakításával jár (Erikson Kötetünkben, illetve a kötet megírására lehetőséget adó kutatásunk során a 6 25 éves korosztályt tekintettük célcsoportnak, s ezen belül is leginkább a serdülőkkel és a fiatal felnőttekkel foglalkoztunk.

7 07 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I 1950). A fiatal felnőttkor, amely 19 éves kortól éves korig tart, a serdülőkornál nagyobb önállóságot biztosít a fiataloknak, de a felnőttséggel járó összes felelősség még nem jelenik meg. Ezt az időszakot, amely átmenet a serdülőkor és a felnőttkor között, a szociológiai-társadalmi érettségig való eljutás jellemzi. A kortárs csoportnak és a barátokkal való azonosulásnak szintén fontos szerepe van ebben az időszakban, de a serdülőkori identitásválság befejeződésével, stabil identitás kialakulásával a fiatalok egyre inkább készen állnak az elköteleződésre (Erikson 1950). Számos elmélet foglalkozik az ifjúsági életszakasz további korosztályokra bontásával; a gyerekek és fiatalok lélektani fejlődésének részletesebb leírásába a Fókuszban a csoport és közösség fejezetnél kaphat betekintést az olvasó. Mindezek mellett az utóbbi években ez az ifjúsági életszakasz számos változáson esett át, új kihívások megjelenésével. A globalizáció jelenségének erősödésével és az információs társadalom térnyerésével átalakult a demográfiai helyzet, a családi kapcsolatok, jelentősebbé vált az individualizáció, kitolódott az iskolában eltöltött idő, összetettebbé vált a munkaerőpiacra való belépés folyamata. Általában véve is nőtt a bizonytalanság, miközben a fiatalok biológiai és a társadalmi érettsége közötti olló egyre nagyobbra nyílik (Nagy 2008). 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? Módszertani kötetünk két kulcsfogalom a közösség és a részvétel köré szerveződik, amelyek egyszersmind nehezen is választhatók ketté, hiszen a közösséghez tartozás részvételen keresztül valósul meg, míg a részvétel valamilyen közösséget feltételez vagy hoz létre. A közösség az, amelyet együtt hozunk létre, s amelyet meg kell tölteni valamilyen tartalommal. E könyv megközelítésének alapja az a normatív megállapítás, hogy a részvétel és a közösség-... a részvétel és a közösséghez tartozás általában és önmagukban véve is értéket jelentenek.

8 08 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I hez tartozás általában és önmagukban véve is értéket jelentenek. Láthattuk, hogy a fiatalok szocializációja szempontjából, annak bármely szakaszát tekintjük, fontos a közösséghez tartozás, legyen az akár a család, az iskola vagy a kortárs csoport. A család az elsődleges szocializáció során tölt be fontos szerepet. Az iskola a közösség integráns részeként a fiatalok tudását és demokratikus részvételét egyaránt hivatott fejleszteni. Míg a fiatalok, elsősorban a serdülőkorúak esetében a kortárs csoport bír döntő jelentőséggel. Ezen szocializációs folyamat eredményeképpen sajátítják el a fiatalok azokat a képességeket, amelyek segítségével a nagyobb közösség, település, ország ügyeiben felelősen részt tudnak venni. A részvételiség különösen fontos eleme a demokráciának. A 20. század második felére nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományosan kialakult képviseleti rendszeren alapuló demokratikus berendezkedések, amelyek az állampolgárok (választott képviselőiken keresztüli) közvetett és időszakos beleszólására épülnek (választások alkalmával), nem minden esetben képesek az érdekek, különösen a helyi érdekek megjelenítésére. A képviseleti demokrácia ezen gyenge pontjára hivatott választ adni a részvételiség. A részvételi demokrácia eszméje a helyi szint, a lokális terek, közösségek, érdekek előtérbe kerülésével függ össze a globalizációs folyamatok erősödésének kontextusában. Ugyanakkor az eszme maga nem új: az ókorban a görög városállamok működésének is az állampolgári aktivitás és részvétel volt az alapja. A részvételi demokrácia elvileg minden állampolgár számára biztosítja a javaslattétel jogát, a tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz való jogot, a vitatkozáshoz való jogot és a döntési jogot.

9 09 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I A különböző államberendezkedési modellekkel kapcsolatos elméletek általában a képviseleti demokráciától elválasztva jelenítik meg a részvételi demokráciát. A valóságban ugyanakkor általában a kettő együtt létezik: a jellemzően képviseleti berendezkedésben megjelennek részvételi elemek. A részvételi demokrácia elvileg minden állampolgár számára biztosítja a javaslattétel jogát, a tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz való jogot, a vitatkozáshoz való jogot és a döntési jogot. Ugyanakkor, ezekkel önkéntes alapon lehet élni. S így a részvételiséget, állampolgári részvételt számos tényező határozza meg a politikai, közügyek iránti érdeklődéstől, az erre a célra rendelkezésre álló és mozgósítható erőforrásokon át az ügyek jellegéig. A részvételi demokrácia elmélete látszatra nagyon messze állhat a tizenévesek közösségeitől, a gyakorlatban ugyanakkor a legkisebb egységek szintjén is (legyen ez például egy iskolai diákszervezet) pontosan ugyanazon mechanizmusok biztosítják a valós részvétel lehetőségét, mint amelyek a részvételi demokráciát működő modellé teszik. Általában elmondható, hogy inkább motiválnak a közügyekben való aktív részvételre a helyi szinten felmerülő, kisebb közösséget érintő ügyek, amikor az állampolgár jobban átlátja saját szerepét, érdekeit, saját befolyását, illetve a végső kimenetelt. Az állampolgári részvétel a politikai részvételen (választásokon, politikai pártokon, közvetlen részvételen keresztül) túl közösségi cselekmények formájában is megnyilvánulhat, például civil/nonprofit szervezetekben való részvételen keresztül (Reisinger 2009). Jelen kötet ez utóbbi folyamatokra fekteti a hangsúlyt, vagyis a civil, alulról jövő, helyi kezdeményezésekkel foglalkozunk. Felmerül a kérdés: hogyan fordítható le mindez a tizenévesek világára? Az ő bevonódásuk, érdeklődésük, motivált hozzáállásuk is sokkal valószínűbb, ha olyan témáról, területről van szó, amelyekben otthonosan mozognak, amit sajátjuknak éreznek. A fiatalok által életre hívott kisebb kezdeményezések megteremtik a lehetőséget az aktív állampolgári részvétel kultúrájának elsajátítására, vagyis az a fiatal, akinek ma szabadidős programját támogatjuk, holnap nagyobb valószínűséggel vesz részt a település ügyeinek intézésében. A részvételiség szintjének leírására számos elmélet tesz kísérletet. Arnstein például (1969, idézi Reisinger 2009) nyolc szintjét különbözteti meg a közösségi részvételnek, amelyből az első kettő (manipuláció, terápia ) a részvétel hiányára utal, a következő három szinten (informálás, konzultáció, közeledés) részleges részvételt jelenít meg, míg tényleges állampolgári részvételként jelenik meg a partnerség, a delegált hatalom és az állampolgári ellenőrzés. Ezt a modellt továbbfejlesztve, Burns és szerzőtársai (1994, idézi Reisinger 2009) a részvétel tizenkét elemét különböztették meg. A részvétel hiányára utal a politikai életből való kiábrándultság és a tájékozottság alacsony szintje. Az állampolgári részvétel a tájékoztatáson, a konzultáción, a tanácsadói testületekbe való bevonáson, a döntéshozatal előkészítésében való részvételen, a helyi érdekek érvényesítésén és a partnerségen keresztül nyilvánul meg. A részvétel legmagasabb szintje, az állampolgári irányítás pedig az irányítási funkciók delegálásán, az irányítással való megbízáson és az így megvalósuló kölcsönös függésen keresztül jön létre. Ugyan a racionális döntéselmélet megközelítése alapján a részvételiség nem lenne indokolható a A részvételiségnek számos, az egyént és a közösséget is érintő pozitív hatása van.

10 10 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I velejáró túl nagy idő és erőforrásbeli költségek s a várható alacsony haszon miatt, mások pl. a Nobel-díjas Elinor Ostrom azt állapítják meg, hogy a közjóhoz való hozzájárulás mögött komplex motivációk húzódnak meg, s a részvételiségnek számos, az egyént és a közösséget is érintő pozitív hatása van. A közösség szintjén a részvételiség pozitív hatása általában az, hogy elősegíti a közösséggé szerveződést, a közösség tagjai közti interakciót és kommunikációt, hozzájárulva ezzel az egymás iránti bizalom kiépüléséhez, s ezáltal a helyi gazdasági folyamatok kiegyensúlyozottabbá válásához. Továbbá, a részvételiséghez kapcsolódó és általa megvalósuló fejlesztések közvetlenül is előnyére válnak a helyi gazdaságnak. A helyben lakó érintettek részvétele a beruházásokkal, a költségvetési pénzek elosztásával kapcsolatos döntésekben ezen túl a rendelkezésre álló pénzek hatékonyabb elköltéséhez vezetnek (Reisinger 2009). Mindemellett a számos érintett bevonása növeli az innováció esélyét, s mivel a döntés felelőssége szétterül a résztvevők között, a következményeket is könnyebben vállalják. Ezen túl, a részvételi alapon meghozott döntések legitimációja is nagyobb (Bodorkós 2010). A részvételiségnek ugyanakkor vannak költségei is. A döntéshozási folyamatba való bevonás mind időben, mind anyagilag több ráfordítást igényel, amely a részt vevő egyén részéről is több időt, erőfeszítést, elköteleződést és felelősségvállalást jelent. Ezen túl a folyamat felügyelete és levezénylése pedig speciális szaktudással rendelkező szakembereket kíván (Reisinger 2009). Az egyén szintjén a részvételiség, részvételi tapasztalat egyaránt fejleszti a szociális kompetenciákat és a társadalmi felelősségvállalást, szolidaritást. A fiatalok találnak maguknak egy értelmes és hasznos szerepet a közösségben, társadalomban, miközben megtanulnak egymással kooperálni és konszenzusra jutni. A pozitív csoportélményen keresztül megtanulják, hogyan szerveződjenek és érvényesítsék érdekeiket (Hart 1992). Ezen túl vizsgálatok igazolják a fiatalok részvételiségét növelni hivatott programok pozitív hozadékait. Az eredmények alapján a dohányzás és a drogfogyasztás csökkenésével jártak, a résztvevők körében nőtt az egymással és szüleikkel való interakció mennyisége és minősége, valamint az érintettek felnőtté válva is több hajlandóságot mutattak a közösség ügyeiben való részvételre (Flanagan et al. 2014). A szocializáció és a részvételiség tanulásának folyamatában a kompetencia egy kulcsfogalom. Egy adott területhez kapcsolódó kompetencia 1 készségek, ismeretek, adottságok, attitűdök együtteseként alakul ki. A szakirodalom nyolc kulcskompetenciát különít el, amelyek funkcióikat tekintve a személyiség kiteljesedéséhez, az aktív állampolgárrá váláshoz, a társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez, illetve a foglalkoztathatóság javításához járulhat hozzá. Az Európai Unió 2 az egész életen át tartó tanulás jelentőségét felismerve kialakított egy referenciakeretet, ami az említett kulcskompetenciák elemeit rendezi. Ebben számos egyéb kompetencia 1 2 Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtása. B munkacsoport: Kulcskompetenciák. Európai Tanács, november. (Implementation of Education and training 2010 Work Programme. Working Group B Key Competences. Key Competences for Lifelong Learning. A European Reference Framework, November, 2004.) Az Egyesült Államokban működő, a 21 éves kor alattiakat célzó, a Pozitív Ifjúsági Fejlesztés elnevezésű (Positive Youth Development) programok esetében több előnyös hatást is felfedeztek az elemzők. A részvételiség megtapasztalása által növekedett a fiatalok hatékonysága, elszántsága, rugalmas alkalmazkodóképessége, élettel való elégedettsége és jövőbe vetett hite. Az említett programok lehetőséget adtak a társadalom vagy közösség ügyeibe való bevonódásra, stabil és pozitív identitás kialakítására, pozitív érzelmek megélésére. Hozzájárultak ezenkívül a közösséget segítő normák elsajátításához. Konkrét példaként említhetők a 4H Klubok, amelyek különböző területeken (tudomány, állampolgárság, egészség) adnak lehetőséget a fiataloknak tapasztalaton alapuló, csoportos tanulásra, négy fontos értéket szem előtt tartva. Ezek a valahova tartozás érzése, a tudás, a függetlenség és a nagylelkűség. A program hatékonyságát mérő, többéves kutatási folyamat eredménye alapján, ahol 7000 fiatal került bevonásra, a részt vevő tizenévesek kortársaikhoz képest négyszer nagyobb valószínűséggel járultak hozzá közösségeik életéhez (13 18 évesek), kétszer annyian váltak aktív polgárrá (14 18 évesek), egészségesebb fogyasztóvá (13 évesek), valamint nagyobb eséllyel vettek részt tudományos, mérnöki és infokommunikációs programokban az iskolaidőn túl. 1 A fiatalok részvételének fokozására irányuló kezdeményezések között példaértékű 1 Wave dwn

11 11 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I mellett a személyközi és állampolgári kompetenciák is helyet kaptak, amelyek a társadalom életében való hatékony és konstruktív részvételt és konfliktusok megoldását hivatottak elősegíteni. A személyközi kompetenciák az egymás iránti érdeklődést, tiszteletet, interkulturális és szociális készségeket foglalják magukban ideértve a kompromisszumkeresést és az öntudatosságot, míg az állampolgári kompetenciák az állampolgári szerepvállaláshoz és részvételhez szükséges készségeket takarják. A részvételt tudatosan támogató nevelés ezáltal bizonyos szociális, érzelmi, kognitív, viselkedésbeli és morális kompetenciák erősödéséhez járul hozzá (Catalano et al. 2014). A személyes, személyközi kompetenciák mellett tehát az állampolgári kompetenciák elsajátítása, a demokráciára való nevelés is egy fontos szempontja a részvételiségnek. Az állampolgári részvételhez szükséges önbizalmat és kompetenciák megszerzését pedig minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni, lehetőleg már gyermekkorban. Roger Hart (1992, 8) a fiatalok részvételiségének különböző szintjeit határozza meg egy részvételi létrán, részben Arnstein modelljét véve alapul: 1. A fiatalok manipulálása 2. A fiatalok mint dekoráció jelennek meg 3. A fiatalokat jelképesen meghallgatják 4. A fiatalok megbízást kapnak 5. Konzultáció és információmegosztás a fiatalokkal 6. Felnőtt kezdeményezés és a fiatalokkal közösen hozott döntések 7. A fiatalok kezdeményezése és irányítása 8. A fiatalok kezdeményezése és a felnőttekkel közösen hozott döntések Az egyes szintek tartalmi sajátosságait a Fókuszban a felnőttek világa c. fejezet foglalja össze. Számos tényező befolyásolja, hogy mennyire lehet a fiatalokat részvételre bírni. Nehéz szociális helyzetben levő tizenéveseket például sokkal körülményesebb, hiszen a társadalmi osztály meghatároz egy bizonyos előzetes szocializációt, aminek részét képezheti a félelem, bizalmatlanság, távolságtartás. Meghatározó tényező még a fiatal korábbi személyes fejlődése, hiszen a részvétel mindenképpen feltételez egyfajta önbizalmat. További meghatározó tényező, hogy mennyire képes a fiatal mások helyzetébe képzelni magát, főleg mivel ennek életkori sajátosságai is vannak. Így például 7 12 éves kor között alakul ki az önmagunkra való reflektálás (önreflexió) képessége, míg éves korban a mások szempontjainak figyelembevételének képessége, amely szükséges a megfelelő kommunikáció és megértés kialakításához (Hart 1992). Ezen túl, kultúrától függően, a lányokban és a fiúkban az eltérő szocializáció miatt esetleg eltérő részvételi hajlandóság alakulhat ki. A különböző társadalmakat más-más normák jellemzik projekt a Bertelsmann Alapítvány támogatásával, Essenben és Saalfeldben megvalósuló négyéves fejlesztés. A kezdeményezést előkészítő kutatás eredményeire alapozva, két fontos folyamattal indult a projekt. Az egyik a fiatalok helyi információhoz való hozzájutását segítette egy ifjúsági médiaügynökség létrehozásával, ami saját brandet alakított ki a projektnek. A másik eleme egy folyamatfacilitátori képzés helyi felnőtt szereplők számára (pedagógusok, ifjúsági munkások, várostervezők, önkormányzati alkalmazottak vettek részt), valamint moderátorképzés a fiatalok részére. A kezdeményezés második elemében Essen-fórumot szerveztek a város újratervezéséről, vagyis azt vitatták meg a résztvevők, hogy hogyan tehető vonzóbbá a fiatalok számára lakhelyük. A folyamat eredményeként a város megtartotta uszodáját és több külső közösségi terét, a helyi diákönkormányzat klubhelyiséghez jutott, valamint beleszólást nyertek a helyi sportlétesítmények, közösségi terek tervezésének folyamatába. A fórum részvevőinek egy csoportja egyesületi formában tovább folytatta a helyi ifjúsági élet szervezését. 2 A tizenévesek jelentős részénél komoly akadályt jelent maga a verbalitás, vagyis gondolataik, érdekeik szavakba öntése, nyilvános megfogalmazása. A demokrácia kultúrájának fiatalkori elsajátításáért dolgozik a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, amelyen több projektje fókuszál a vitakultúra, disputa átadására, terjesztésére, többek között iskolák (Szóval?! Országos Vitaverseny), civil szervezetek (Rólunk van szó!), 2 startseite/

12 12 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I arra vonatkozóan, hogy mennyire nevelik hasonlóan a lányokat és a fiúkat. A lányokat bizonyos kultúrákban úgy szocializálják, hogy erősebben jellemzi őket a függőség érzése és az autonómia hiánya, ami határt szabhat részvételi hajlandóságuk kialakulásának. A felsorolt szempontoknak érdemes tudatosan figyelmet szentelni és az esetleges hiányosságok észlelése esetén konkrét fejlesztési területeket, célokat meghatározni, ami segítheti a bevonást. 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon A negyedik magyar nagy mintás ifjúságkutatás 3 eredményeit áttekintve, a magyar éves fiatalok közösségi élete és politikai részvétele leginkább a demokráciából való kiábrándulással, az érdeklődés csökkenésével jellemezhető (Oross 2013). Mindez visszavezethető az ilyen irányú családi és iskolai szocializáció hiányára: a következő generációknak nem kerülnek átadásra a megfelelő demokratikus ismeretek és részvételi minták. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a jó állampolgárt a fiatalok többsége (80%) az adók befizetésével és a törvények betartásával azonosítja, és csak a megkérdezettek fele említette a közösség ügyeiben való aktivitást (Oross 2013, 296). Emellett a fiatalok többsége (74 78%) úgy gondolja, hogy a politikusokat nem érdekli az ő véleményük, sem helyi, sem országos szinten. Európa más országaiban is jellemző a demokratikus intézményrendszer iránti bizalmatlanság és a fiatalok távolmaradása, kérdéses ugyanakkor, hogy e mögött csupán a passzivitás húzódik-e meg, vagy a politikai véleménynyilvánításban új formák és platformok vannak kialakulóban, amelyekben a fiatalok szívesebben és otthonosabban mozognak. 4 A projekt keretében zajló attitűdvizsgálat egyik érdekes eredménye ebben a kérdésben, hogy a válaszadók saját baráti körüket tekintve olyan barátoknak vannak híján leginkább, akikkel politikáról, közügyekről tudnának beszélni. 5 Ez utóbbi válasz a 30 év alattiakat 10%-kal magasabb arányban jellemezte, mint az idősebb korosztályt. A részvétel tágabb értelmezésében a választásokon való részvétel és a politikumba vetett bizalom mellett a civil szervezeti tagságot, az önkéntességet, a társadalmi párbeszédben való szerepvállalást és, általában, a részvétel folyamatának elsajátítását is olyan formáknak tekinthetjük, amelyek az aktív állampolgárrá válást segítik. Említésre került, hogy a fiatalok s elsősorban a serdülőkorúak esetében mennyire fontos a kortárscsoport szerepe, illetve a sajátos szabadidő-eltöltés identitásmeghatározó szerepe. A 2012-es ifjúságkutatás eredményei alapján egy átlagos éves fiatal hétköznap 3,5 óra, míg hétvégén 9 óra szabadidővel rendelkezik. hátrányokkal küzdő fiatalok részére (Youth Voice). A vitakultúra átadásának módszerét szabadon hozzáférhető kiadványukban foglalták össze, Dilemma, disputa, demokrácia címen ben a magyar fiatalok 6%-a volt tagja valamilyen szervezetnek. A legtöbben valamilyen sportegyesület tagjai, vagy valamilyen diák- vagy hallgatói szervezethez tartoznak, esetleg más szabadidőhöz kapcsolódó szervezethez. 3 A kutatás 2012 őszén készült éves megkérdezésével. Részletek: Magyar Ifjúság 2012 Tanulmánykötet, szerkesztette: Székely Levente. 4 Political Participation and EU citizenship: 5 A kérdésben felsorolásra kerültek még a magánügyi problémák, pénzügyi segítség, szabadidő, helyi ügyek, valamint a hétköznapi élet dolgai. 3

13 13 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I Forrás: Ezt főleg otthon töltik internetezéssel és tévénézéssel, illetve a barátokkal, barátoknál való lógással (Nagy 2013). A kutatásban részt vevő felnőtt szereplők ezt gyakran problémaként fogalmazták meg, miközben a tizenévesek lélektani fejlődésének egyik alapvető eleme a kortárscsoportokban megtapasztalt visszajelzés, reflexió, ami a külső szemlélő számára semmittevés a haverokkal jelenségben nyilvánul meg ben a magyar fiatalok 6%-a volt tagja valamilyen szervezetnek. A legtöbben valamilyen sportegyesület tagjai, vagy valamilyen diák- vagy hallgatói szervezethez tartoznak, esetleg más szabadidőhöz kapcsolódó szervezethez. Saját attitűdvizsgálatunk eredményei alapján a megkérdezettek kb. harmada ismer ugyan olyan szervezetet, ami fiatalok számára biztosít szabadidős tevékenységet, de azok aránya, akik ezeken a programokon szívesen részt vennének, 10% alatti, annak ellenére, hogy a válaszadók többsége elvileg fontosnak találta, hogy a fiatalok tagjai legyenek valamilyen ifjúsági szervezetnek. Az adatok alapján tehát a többség számára nem láthatók a fiataloknak szóló kezdeményezések, vagy ha mégis, azok célkitűzéseivel nem tudnak/ akarnak azonosulni. A társadalmi és politikai változás elősegítése és a vallásos hit azok a területek, amelyek leginkább hidegen hagyták a válaszadókat. A civil szervezetektől való távolmaradás mögött a tartalmi okok mellett az irántuk megnyilvánuló alacsony bizalmi szint is meghúzódhat, ami az idősebb és fiatalabb korosztályt egyaránt jellemzi. Nemzetközi kutatások eredményei alapján a helyileg, alulról szerveződő csoportok társadalmi támogatottsága és az irányukba mutatott bizalom magasabb ugyan, ők viszont finanszírozási problémákkal sokkal gyakrabban néznek szembe, mint nagyobb, országos, esetleg nemzetközi szervezetek. A részvétel egy további formája lehet az önkéntesség; erre vonatkozóan az derült ki adatainkból, hogy a mintában szereplőknek csupán negyede végzett bármilyen önkéntes munkát az elmúlt egy évben, további 47 százalék jelenleg nem folytat semmilyen hasonló tevékenységet, de korábban volt már rá példa az életében. Tanulságos adat, hogy válaszadók egyharmada sosem dolgozott önkéntesként, és a megkérdezettek kétharmada nem is akar olyan munkát végezni, amit nem honorálnak. A többség számára nem láthatók a fiataloknak szóló kezdeményezések, vagy ha mégis, azok célkitűzéseivel nem tudnak/akarnak azonosulni.

14 14 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I Mindemellett az ifjúság, ifjúsági részvétel kutatásával kapcsolatban Roger Hart (1992) megállapítja, hogy nehézséget okoz a megértés, saját tapasztalat, érdeklődés vagy motiváció hiánya. Ezért is javasolja a részvételi akciókutatás módszerének használatát, amely bevonja magukat a fiatalokat is a kutatás folyamatába, amennyiben ők határozzák meg a számukra releváns kutatási problémát és részt vesznek annak okainak feltárásában és megoldásában. A kutató pedig segíti ezt a folyamatot információval, moderálással, tanácsokkal, a hagyományos kutatásoktól eltérő módon. Ennek a kutatási megközelítésnek fontos nevelési funkciója is van a demokrácia és a részvételiség szempontjából. Mindezek figyelembevételével, a kötet alapját képező kutatás is ilyen megközelítésben készült. 4. A kötet alapját képező kutatás Abból a feltételezésből kiindulva, hogy az ifjúsági kisközösségek léte pozitívan hathat nemcsak az érintett ifjúságra, de egy egész település életére, gazdasági fejlettségére is, a kutatás fő kérdése volt, hogy az ifjúsági közösségek kialakulásának és fennmaradásának milyen akadályai lehetnek, illetve milyen tényezők támogatják azt. Ennek vizsgálatakor a kutatás figyelembe vett mind egyéni (résztvevők társadalmi helyzete, motivációi és érdekei, korábbi közösségi tapasztalatok), mind közösségi (struktúra, szerepek, igény a közösségre) tényezőket, továbbá a település (strukturális és fejlettségi) tulajdonságait is. A kutatás keretében öt magyarországi település került kiválasztásra, különböző települési jellemzők alapján (regionális elhelyezkedés, hátrányos/ nem hátrányos helyzet, fiatalok száma, középfokú oktatási intézmények jelenléte). Ezeken a településeken a kutatás célja az volt, hogy a fiatalok bevonásán keresztül felmérje az ifjúsági közösségek működését, és olyan cselekvések (akciók) megvalósítására motiválja a fiatalokat, amely a létező közösségek működésének javítását vagy új közösségek létrejöttét eredményezhetik. A kutatás multidiszciplináris (szociológia, a pedagógia és a közösségfejlesztés) jellegéből és abból adódóan, hogy az ifjúsági közösségek kialakulásának és fennmaradásának dinamikája képezte a kutatás tárgyát, a választott módszertan és megközelítés is ehhez alkalmazkodott, részvételi akciókutatás (RAK) keretében valósítottuk meg. A részvételi akciókutatásról (RAK) A részvételi akciókutatás a hagyományos kutatásoktól eltérő módon egy akció, cselekvés köré épül. A RAK elemei a kutatás, a részvétel és az akció, cselekvés. A RAK kutatás részére jellemző, hogy a helyi prioritások alapján, a helyi emberekért folyik, a helyi emberek bevonásával; fontos eleme a kutatásnak a közös tanulási folyamat. A részvétel abban nyilvánul meg, hogy a helyi emberek részt vesznek mind a helyzetfelmérésben, mind a prioritások kialakításában, mind az akció megtervezésében és lebonyolításában. A helyi résztvevők így tulajdonképpen társkuta- A kutatás keretében öt magyarországi település került kiválasztásra, különböző települési jellemzők alapján a kutatás célja az volt, hogy a fiatalok bevonásán keresztül felmérje az ifjúsági közösségek működését, és olyan cselekvések (akciók) megvalósítására motiválja a fiatalokat, amely a létező közösségek működésének javítását vagy új közösségek létrejöttét eredményezhetik.

15 15 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I tókká válnak a projektben, a kutatás során egyenrangú partnerként tekintenek rájuk (Cornwall és Jewkes 1995; Bodorkós 2010). Az akció célja, hogy a helyi szereplőkkel közösen meghatározott problémák és tervezés mentén valamilyen konkrét változást érjen el. Ilyen módon a RAK egy olyan kutatási módszertan, amely a társadalmi változáshoz kíván hozzájárulni a hatalmi viszonyok megváltoztatásán, a közösségeket érintő döntéshozatali folyamatban való részvételen keresztül (Bodorkós 2010). Értve ez alatt, hogy a közösségen belül olyan szereplőket is aktivizálhat a bevonás által mint például a fiatalokat, akik korábban nem fogalmazták meg saját céljaikat, értékeiket. A RAK-ra jellemző a folyamatszemlélet; általában öt kutatási fázis különíthető el: 1) kapcsolatfelvétel; 2) helyzetértékelés, problémafeltárás; 3) akció tervezése; 4) akció végrehajtása; 5) a folyamat értékelése. S ezek a fázisok akár többször is ismétlődhetnek. Jellemző a módszerre, hogy a cselekvést általában tervezés előzi meg, s értékelés követi. Az értékelés, azaz a módszerre és a cselekvés kimenetelére való reflexió képezi az alapját a következő fázisnak. A reflexió kiterjed a kutatói szerepre is. A kutató szerepe sokféle lehet (tervező, vezető, facilitátor, moderátor, motiváló, megfigyelő, szintetizáló stb.), a folyamat során változhat, s ideális esetben központi szerepe folyamatosan csökken. Egyszersmind ez a reflexiós folyamat biztosítja a kutatás minőségét, mivel a hagyományos társadalomtudományi kutatásoktól eltérő módon a RAK nem megismételhető és eredményei nem általánosíthatók, s így a hagyományos kutatások esetében elvárt érvényesség és megbízhatóság az ilyen kutatások esetében nem biztosítható (Bodorkós 2010). A RAK ideális megoldás lehet olyan kutatások esetében, amelyek több diszciplína együttműködését feltételezik. Külföldön és hazánkban is előszeretettel alkalmazzák terület- és vidékfejlesztésben, illetve környezeti változások társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálatában. Magyarországon ez idáig korlátozott számban születettek kutatások RAK-ot alkalmazva, az említett témákon kívül integrációt segítő, társadalmi befogadást támogató területeken találkozhatunk vele. Mindezek figyelembevételével a RAK előnyei mellett korlátairól és dilemmáiról is érdemes szót ejteni. A RAK a hagyományos kutatásoknál nagyobb időbeli ráfordítást és elkötelezettséget igényel a kutatóktól. A személyes érintettség a RAK egyik alapelve, amely érzelmileg is megterhelő lehet, e nélkül azonban nem indulnak el a megfelelő részvételi folyamatok. A részvételiséggel kapcsolatban a módszer egyik alapvetése, hogy minél több érintettet bevonjon a folyamatba, ugyanakkor az emberek eltérő mértékben tudnak és hajlandóak részt venni és felelősséget vállalni egy ilyen folyamatban. Mivel a RAK egyik fő célja a társadalmi változás előmozdítása, a helyi hatalmi viszonyokba való beleszólás, ennek a megközelítésnek az etikai vetülete is egy fontos szempont. Vajon mennyire van a kutatónak joga beleszólni a helyi viszonyokba? Ilyen szempontból a hatalmi viszonyok előzetes feltárása különös fontossággal bír (Bodorkós 2010). Egy további szempont a folyamat értékelése során, hogy mennyire sikerült biztosítani a fenntarthatóságot, miután a kutató kivonul a terepről. A RAK-ban általában öt kutatási fázis különíthető el: 1) kapcsolatfelvétel; 2) helyzetértékelés, problémafeltárás; 3) akció tervezése; 4) akció végrehajtása; 5) a folyamat értékelése.

16 16 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I Egy-egy folyamat elhalása azzal is összefügghet, hogy a RAK esetében fennáll egyfajta ellentmondás, a részvételi paradoxon (Arieli et al. 2009), ami abból fakad, hogy az alkalmazott módszerek, maga a terv ötlete általában a kutató fejéből pattannak ki, amelyeket minden igyekezet ellenére rákényszerít a laikus résztvevőkre. A kötet alapját képező RAK-kutatásunkban az említett nehézségek áthidalására közösségfejlesztőket is bevontunk. Míg a közösségfejlesztés módszertana a nyugati társadalmakban inkább a társadalmi befogadást helyezi előtérbe, addig Európának ezen a tájékán, így Magyarországon is a demokratikus önszerveződés és együttműködés kialakítása a meghatározó cél. Ezt általában a helyi társadalmak szervezetlensége és működésképtelensége indokolja. A közösségfejlesztés esetében így alapvető fontosságú a helyi megoldások megtalálása, a helyi állampolgárok cselekvésre, részvételre motiválása. Elveiben, megközelítési módjában pedig számos ponton kapcsolódik a RAK-hoz, amennyiben alulról, közösségi módon a helyi emberek és civil társadalom részvételével tárja fel a helyi problémákat, erőforrásokat és lehetőségeket. A feltárás szakaszában elkezdődik a résztvevők elköteleződése és felelősségvállalása, amely a tervezés szakasza alatt folytatódik, s vezet el a helyi cselekvéshez. A közösségfejlesztés a helyi cselekvéshez kapcsolódó közvetlen hasznokon túl az önszerveződés, az önkéntesség, az önsegély, az érdekérvényesítés, a részvétel és a kooperáció képességeit is erősíti a folyamatban résztvevők körében (Varga és Vercseg 1998). A résztvevők aktív bevonása miatt a RAK teljes anonimizálása nem gyakori megoldás. Esetünkben ugyanakkor több ok szólt amellett, hogy ne hozzuk nyilvánosságra a helyszíneket. Az elsődleges ezek közül, hogy a tervezett akciók a települések egy részén nem valósultak meg, a megkeresett fiatalok kiléptek a folyamatból, vagy a felnőtt szereplők nem támogatták a résztvevőket. A módszer egyik alapelve, hogy ne hagyjuk rosszabb helyzetben a településeket, mint ahogy eredetileg találtuk azokat, így az esetleges későbbi konfliktusok elkerülése okán az anonimizálás mellett döntöttünk. A kutatásról A kutatás végrehajtásában tíz kutató vett részt, valamint a településeken közösségfejlesztők is bevonásra kerültek. A kutatás 2014-ben zajlott. Több szempont figyelembevételével kerültek kiválasztásra azok a települések, amelyek felkérést kaptak a kutatásban való részvételre. A település mérete (legfeljebb 15 ezer fős), a középiskola léte (rendelkezzen középiskolával), regionális elhelyezkedése (települések az ország más-más régióiból legyenek kiválasztva, ne legyenek nagyváros perifériáin), a 18 év alattiak népességen belüli aránya a településen (átlagtól magasabb és alacsonyabb) egyaránt befolyásolta a kiválasztást. Az előzetesen kialakított szempontrendszer alapján 17 település önkormányzata kapott felkérő levelet. A megkeresett városok közül 5 kívánt élni a részvétel lehetőségével. Az előzetesen meghatározott feltételek közül nem került be a kutatásba olyan település, amelyben a 18 év alattiak településen belüli aránya átlag feletti lett volna. A települések kiválasztásakor tipikus magyar kisvárosokkal akartunk dolgozni, abból A települések kiválasztásakor tipikus magyar kisvárosokkal akartunk dolgozni.

17 17 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I a megfontolásból, hogy a nagyobb regionális központok forrásokkal jobban ellátottak, több, a fiatalok számára vonzó szolgáltatást tudnak biztosítani. Adataink is azt támasztották alá, hogy a regionális központokban jellemző leginkább, hogy a válaszadók ismernek valamilyen szervezetet, közösséget, ami fiatalok számára nyújt szabadidős programokat. Az egészen kicsi településeken viszont már nem találkozunk tizenévesekkel, hiszen iskolai kötelezettségeik miatt ahogy ezzel a vizsgált városokban is találkoztunk más településekre ingáznak. (A kistelepüléseken nyújtott ifjúsági szolgáltatásokra példa a MINI Ifjúsági Szolgálat, lásd Fókuszban a hely és tér c. fejezet.) a) kapcsolatfelvétel és helyzetfelmérés A RAK már említett fázisait figyelembe véve megtörtént a kapcsolatfelvétel az öt választott településsel; a település polgármestere mindenhol jóváhagyta a kutatást. Ezt követően a kiválasztott települések társadalmi, gazdasági és ifjúsággal kapcsolatos helyzetének általános felmérése következett, amely kitért a civil aktivitásra is. A helyzetértékelés, problémafeltárás során a fiatalok helyzetének, már meglévő közösségek azonosítása, továbbá a helyi ifjúság problémáinak, esetleges konfliktusoknak a felmérése volt a cél. Ez a fázis a legfontosabb intézményi szereplőkkel, a helyi ifjúsági élet kulcsszereplőivel, valamint fiatalokkal készült személyes interjúk keretében valósult meg. Az első öt interjú településenként a polgármesterrel (ha volt külön, akkor az ifjúsági referenssel is), az iskolaigazgatóval/iskolaigazgatókkal, a védőnővel vagy a családsegítővel, a helyi ifjúsággal kapcsolatos civil szervezetek vezetőivel vagy egyházi képviselőkkel, sportvezetőkkel készült. A további interjúk (településenként összesen öt-tizenöt formális interjú készült) az első körben megkeresett interjúalanyok ajánlásai alapján készültek a helyi ifjúsági élet kulcsszereplőivel. Az interjúkat az egyes településeken a RAK-ban részt vevő kutatók végezték. A helyzetfelmérés következő fázisa a tizenéveseket célozta meg interjúk, csoportos beszélgetések formájában. Ezeket szintén a kutatók végezték közösségfejlesztők segítségével. Ennél a fázisnál a helyi fiatalok megközelítésének módja már a helyi sajátosságokhoz igazodott. Ahol volt működő ifjúsági tér, közösség, őket keresték fel a kutatók, ennek hiányában a helyi középiskola 10. évfolyamos diákjai 6 jelentették a célcsoportot. b) Az akció tervezése és végrehajtása A kutatás a továbbiakban a korábban megkeresett ifjúsági csoportra épült. Végül településenként nagyon eltérően alakult a bevont fiatalok köre. Az egyik városban éves, már csoporttá formálódott kulturális közfoglalkoztatottak, egy másikban éves, a helyi ifjúsági klubhoz kötődő általános iskolásokkal folyt a kutatás. Együtt dolgoztunk ezenkívül egy gimnázium A helyzetértékelés, problémafeltárás során a fiatalok helyzetének, már meglévő közösségek azonosítása, továbbá a helyi ifjúság problémáinak, esetleges konfliktusoknak a felmérése volt a cél. 6 A 10. évfolyamra (16 évesek) azért esett a választás, mert beleesnek a kutatás célcsoportjába, már elég idősek egy ilyen kutatásban való részvételhez, és még eltöltenek néhány évet a településen, mielőtt esetleg elmennének továbbtanulni más településre.

18 18 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I színjátszó körének tagjaival, valamint helyi szakiskolásokkal, akik az iskola mellett lévő vendéglátóegység törzsvendégei voltak. Az ötödik településen egy egész kilencedikes gimnáziumi osztály képezte a kutatás gerincét. Volt olyan település, ahol a kutatási folyamat egy ifjúsági csoporttal zajlott, de két olyan település is, ahol a csoport az akció szervezése közben szétszéledt, vagy ki sem alakult, és végül más csoporttal fejeződött be a munka. Nyár elején a legtöbb településen már elkezdődött az akció tervezése. Az egyik településen rendszeres heti/kétheti, közösségfejlesztő által facilitált találkozók keretében zajlott, előfordult viszont, hogy a nyarat nem élte túl a csoport, szeptemberre felbomlott, vagy a csoport ugyan túlélte, de az akció mégsem lett sikeres. Egy településen semmilyen tervezés nem indult el. A fiatalok által szervezett akciók egynapos, néhány órás események voltak (gyereknap sportnap, vízi csata), amelyek vagy kapcsolódtak egy nagyobb eseményhez, vagy önállóan kerültek megrendezésre. Általában elmondható, hogy ha az akció egy nagyobb rendezvényre épül, az több látogatót is vonz. Az akció tervezésének meghiúsulása vagy teljes hiánya miatt két településen kutatói kezdeményezésre és szervezésre jött létre valamilyen akció. Az egyik településen feloszlott a csoport, és akció helyett végül főzéssel egybekötött, beszélgetős közösségi nap került megrendezésre, egy másik csoport bevonásával. A kilencedikes osztály pedig egy hétvégi közösségfejlesztésen vett részt. Ez volt az egyetlen többnapos akció, amely másik településen zajlott. Érdekesség, hogy a lehetőség máshol is meg lett volna, de a helyi iskolaigazgatók és tantestület érdeklődésének hiányában nem jött létre. Ilyen módon két településen még nyáron (júliusban) megvalósult az akció, a többi településen azonban a nyár általában a tervezés ellenében hatott, a lelkesedés alábbhagyott, az őszi események már kevésbé voltak sikeresek, vagy nem a célcsoport, az ifjúsági közösség kezdeményezésére jöttek létre. Az akciók jobbára helyi erőforrások és a kutatási (kisebb-nagyobb) költségvetés segítségével valósultak meg. Jellemzően minél inkább bevonódtak a helyi fiatalok a szervezésbe, annál inkább támaszkodtak saját erőforrásokra. c) a folyamat értékelése A következő kutatási fázis, az értékelés általában két részben zajlott. Egyrészt közvetlenül az akciót követően meghívtuk a lebonyolítókat egy találkozóra, az eseménnyel és a szervezéssel kapcsolatos tapasztalataik megbeszélésére, értékelésére. Másrészt, később (október-november folyamán) ezt egy általános értékelés követte, jellemzően kiscsoportos beszélgetések formájában, az érintett fiatalok bevonásával. A fókuszcsoportos beszélgetést felnőtt kulcsszereplők (osztályfőnök, DÖK vezető tanár, az ifjúsági hét vezetője, a helyi klub/kocsma vezetője, ahova a fiatalok járnak) készített interjúk egészítették ki. A kutatás a továbbiakban a korábban megkeresett ifjúsági csoportra épült. A fiatalok által szervezett akciók egynapos, néhány órás események voltak (gyereknap sportnap, vízi csata), amelyek vagy kapcsolódtak egy nagyobb eseményhez, vagy önállóan kerültek megrendezésre. Az Ifjúságkutatás, 2012 eredményei alapján elmondható, hogy ez a tendencia a magyar éves fiatalok felét jellemzi a szándékok szintjén, 49 52% hajlandó lenne a jobb munkalehetőség miatt másik településre vagy megyébe költözni, egyharmaduk tervezi, hogy elköltözik másik településre. Ez a szándék a lakóhely méretével együtt változik: a kisebb településekről magasabb arányban vándorolnának el a fiatalok (Ruff 2012). Mindemellett a magyar válaszadók európai összehasonlításban még mindig a kevésbé mobilak közé tartoznak.

19 19 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I Tapasztalatok A kutatás így tulajdonképpen öt különálló esettanulmánynak tekinthető, öt különböző kiinduló helyzettel, lefolyással és eredményekkel. A kutatók végig kutatási naplót vezettek, a településekre vonatkozó részletes leírásokat pedig a településenkénti beszámolók tartalmazzák. A részvételi akciókutatás és a fiatalok közösségi életének aktivizálása az egyes településeken különböző fázisokat ért el. A bevonás legkevésbé azon a településen működött, ahol az akció tervezéséig sem jutott el a folyamat. Egy másik városban a tervezés lezajlott, de nem valósult meg az akció, vagy végül kutatói kezdeményezésre került rá sor. Két településen létrejött az akció; ezek közül az egyikben a folyamat fenntarthatónak látszott távozásunkkor. Ilyen szempontból az öt település a részvételiség eltérő szintjeit valósította meg, gazdag lehetőséget adva a kimenetelt meghatározó tényezők elemzésére. A felnőttekkel készült interjúk tanulságai nagyon hasonlóak az öt településen. Az elmondások alapján minden település esetében előkerült, hogy: Egy város kivételével a felnőtt lakosságot is alacsony civil aktivitás jellemzett, ami összecseng a reprezentatív statisztikák eredményeivel, amelyek alapján nincs különbség a fiatalok és az idősebbek szervezeti tagságának arányában. Jellemző a fiatalok elvándorlása a településekről, a középiskola után többségében elmennek továbbtanulni (csak egy településen volt felsőoktatási intézmény), de munkalehetőség hiányában általában is jellemző az elköltözés. Kutatásunk esetében ezt a kiválasztott települések mérete is nagyban befolyásolta. A fiatalok jelentős része másik településről jár be a középiskolába, tanítás után hazamegy az első adandó busszal (noha a közlekedésre, a buszjáratok sűrűségére mindenhol panaszkodtak). Egy másik részük pedig helyben lakik, de egy környező nagyvárosban tanul. Ez felveti annak a kérdését, hogy ki is tekinthető helyi fiatalnak: aki a településen tanul, vagy aki a településen lakik? A nagyobb városokba ingázó fiatalok általában a jobb középiskolák miatt hagyják el otthonukat, vagyis a legtehetségesebb tizenévesek kerülnek el a településről. Az országos statisztikákkal összhangban, a gimnázium és a szakiskola között van egyfajta szakadék; a szakiskolában általában hátrányosabb helyzetű fiatalok tanulnak. A két iskolatípus diákjai közötti távolságtartó viszonyt az alanyok többsége nem említette problémaként; ezt tekintették természetesnek. A felnőttek percepciója alapján nehezen lehet a fiatalokat aktivizálni. Aki aktív, már le van terhelve, ugyanakkor van egy réteg, akik gyakran hátrányokkal küzdenek csalá- Az általunk végzett attitűdvizsgálat eredményei alapján a többi korcsoporthoz képest a éves korosztályban mondták legmagasabb arányban, hogy ingáznak napközben (31%, míg a évesek között már csak 24%) Az 5000 főnél kisebb településeken a középiskolai tanulók több mint 80%-a ingázik

20 20 Kutatás keretei: a fiatalok részvétele 1. A célcsoport sajátosságai: a fiatalok 2. Miért jó a részvétel és a kisközösség? 3. Fiatalok közösségi élete és részvétele Magyarországon 4. A kötet alapját képező kutatás 5. A kötet felépítése I di hátterük tekintetében, amelyet nem nagyon lehet motiválni. Ez annak a kérdését veti fel, hogy mennyire lehetséges a település összes fiatalját bevonni, elérni. Saját tapasztalataink alapján a bevonás gátjait nem feltétlenül a rossz családi háttér határozza meg, sőt, előfordult, hogy azon fiatalok körében, akik kevés figyelmet kapnak otthon, több nyitottsággal találkoztunk. A felnőttekben kialakult kép szerint a fiatalok nem élnek közösségi életet, inkább otthon ülnek a Facebook előtt. Ezt ugyanakkor a fiatalokkal készült beszélgetések nem feltétlenül támasztják alá, ahogy a statisztikák is azt mutatják, hogy a felnőtt percepciók némileg túlzóak. A kutatás tervezésének időszakában voltak előfeltevéseink arra vonatkozóan, hogy milyen témák alapján lenne érdemes felépíteni a készülő kötetet. A RAK folyamata ezeket a tematikákat felülírta, és végül négy, egymáshoz erősen kapcsolódó, de mégis valamennyire önálló terület mellett döntöttünk. Az egyes fejezetek az alapján formálódtak, hogy milyen törésvonalakat találtunk, amelyek alapvető hatással lehetnek az ifjúsági közösségek kialakulására. A fenti hasonlóságok mellett a települések jelentős különbségeket is mutattak az ifjúsági közösségi életet tekintve. A megkeresett, résztvevő fiatalokat tekintve az egyes településeken végül valamelyest eltérő korosztályokat sikerült megszólítani annak a függvényében is, hogy milyen módon, kiket kerestek a kutatók először. Fontos, hogy a kutatás korai stádiumában kiderült, nem lehetséges az összes fiatalt bevonni, s a bevontak köre egyben ki is zár majd más szereplőket. A folyamat beindítására, a fiatalok aktivizálására a helyi viszonyok mellett nagy hatással volt a kutatók jelenléte. A tapasztalatok alapján fontos a jelenlét a folyamat korai stádiumában, a leghatékonyabbnak a rendszeres, heti találkozók bizonyultak ez, természetesen, attól is függött, hogy sikerült-e megtalálni a motiválható fiatalokat. A tapasztalatok alapján fontosnak tűnik a kutatás/terepfelmérés korai stádiumában találni felnőtt kulcsszereplőket, akik körül már van egyfajta ifjúsági közösség, általuk könnyebb a fiatalok aktivizálása is. Ugyanakkor a túlzottan domináns felnőtt kulcsszereplő gátja is lehet a közösséggé válás folyamatának, illetve túlságosan nagy befolyással bír arra, hogy milyen lesz a folyamat kimenetele, amely nem feltétlenül esik egybe azzal, amit a fiatalok szeretnének (vagy ki sem derül, mit szeretnének), s ezzel bizonyos csoportokat akár távol is tarthat. A fiatalok bevonásának jó kiindulópontja tehát egy már létező ifjúsági közösségre való építés, egy felnőtt kulcsszereplővel. Ugyanakkor némely esetben ezektől függetlenül is beindult egy közösséggé válási folyamat. Az iskolához kötött és nem iskolához kötött megkeresés közül az utóbbi bizonyult sikeresebbnek az öt település esetében. A folyamat beindításához és életben tartásához szükséges a rendszeres és gyakori jelenlét (amíg nem válik önállóvá a csoport). A ta- Az attitűdvizsgálat alapján éveseknek csupán 17%-a mondta, hogy folyamatosan online, a közösségi oldalakon való részvételről pedig még a legidősebb korosztályban is 57% számolt be. Az interneten eltöltött időben vannak különbségek ugyan a korosztályokban, de ez feltehetően az aktivitás eltérő szerkezetével magyarázható, mivel a 30 fölöttiek a hétvégéken behozzák lemaradásukat.

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt pszicho-szociális és

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV.

MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. Mucsi Georgina - Boros Julianna B. Erdős Márta SZAKMAI MÓDSZERTANI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS IV. - a tananyagfejlesztés gyakorlatba való átültetésének eredményei - 2012 A Szakmai módszertani készségfejlesztés

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Mosolits Lászlóné Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Indokok Forrás: Skrabski Árpád- Kopp Mária: A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője Indokok 1000 emberből két óra alatt mindössze

Részletesebben

A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat?

A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat? A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat? A 2012. évi Tudatos vezetés kutatás eredményei kpmgakademia.hu 2 Section or Brochure name Tartalom: Bevezetés 3 A kutatás koncepciója 4 A felmérésben

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért

CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Program címe: CSAT projekt az egészségesebb párkapcsolatokért Tanúsítvány száma: 2/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. február 4. Kérelmező neve: Drogprevenciós Munkacsoport Program rövid leírása

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban Ebédszünet 18 diányira 1 Többcélú közösségi terek fejlesztése 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban 2 Eddig Közösségi művelődés társadalomfejlesztési-, vidékfejlesztési

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben