Doktori (PhD) értekezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Doktori (PhD) értekezés"

Átírás

1 Doktori (PhD) értekezés AZ IDENTITÁS ALAKULÁS FORDULÓPONTJAI ÉS A MEGKÜZDÉS SAJÁTOSSÁGAI VELESZÜLETETTEN ÉS TRAUMA KÖVETKEZTÉBEN SÉRÜLT MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK NARRATÍVUMAIBAN Garai Dóra Debreceni Egyetem BTK, 2005

2 Debreceni Egyetem Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék Alkalmazott pszichológia PhD program Témavezetõk: LÁNYINÉ DR. ENGELMAYER ÁGNES DR. BUGÁN ANTAL

3 Nyilatkozat Én, Garai Dóra teljes felelõsségem tudatában kijelentem, hogy a benyújtott értekezés a szerzõi jog nemzetközi normáinak tiszteletben tartásával készült. Budapest, szeptember 28. Aláírás

4 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás I. Bevezetés II. Irodalmi áttekintés Mozgáskorlátozottak pszichológiájának kérdéseia pszichológiai elméletek változó tükrében Korai pszichológiai elméletek gyógypedagógiai vonatkozásai A fogyatékos" személyiség A mozgáskorlátozott emberek személyiségfejlõdését meghatározó elméletek: testkép - énkép A sérült állapot feldolgozása: megküzdés és alkalmazkodás Gyakorlati alkalmazás: a rehabilitációs paradigma megváltozása Modern elméletek kapcsolódási pontjai a gyógypedagógiai pszichológiához A test modern elméleteinek vonatkozásai a fogyatékosság megközelítéseire Identitás, mint élettörténet: narratív pszichológiai megközelítés A kutatásról A kutatás célja Kutatási kérdések és hipotézisek A kutatás problémafelvetései Hipotézisek A kutatás módszertana A vizsgálat menete A vizsgálati helyzet A kérdõív felvétele Az emlékek gyûjtése A feldolgozás menete A vizsgálatban alkalmazott kódok Mintavétel és a minta leírása A teljes vizsgálati minta ismertetése A szûkebb vizsgálati minta ismertetése Az eredmények ismertetése I. Veleszületetten és trauma következtében sérült mozgáskorlátozott emberek identitás-alakulása az emlékek típusának és a reminiszcencia görbe lefutásának szempontjából I.1. Az önéletrajzi emléktípusok megoszlása a két csoportban I.2. A reminiszcencia görbék elemzése I.3. Az élénk emlékek funkciójának vizsgálata II. A megküzdés jellegzetességeinek elemzése veleszületetten és trauma következtében sérült mozgáskorlátozott emberek önéletrajzi narratívumaiban II.1. A kontrollszint és a társas viszony szubjektív megítélésének összefüggése a narratív tónussal II.2. Az emlékek minõségeinek vizsgálata a két csoport önéletrajzi narratívumaiban III. A trauma feldolgozásának folyamata az emlékek minõségi változásának tükrében IV. A Megküzdési mód preferencia kérdõív eredményeinek ismertetése IV.1. Veleszületetten és trauma következtében sérült mozgáskorlátozott csoport eredményeinek összehasonlítása IV.2. A mozgáskorlátozott csoport eredményeinek összevetése a nem sérült populációra jellemzõ profillal nemek szerinti felbontásban Az eredmények értelmezése I. Veleszületetten és trauma következtében sérült mozgáskorlátozott emberek identitás-alakulásának jellegzetességei I.1. Az önéletrajzi emléktípusok megoszlásának eredményei I.2. A reminiszcencia görbék elemzésének eredményei I. 3. Az élénk emlékek funkciójának vizsgálata

5 II. A megküzdés jellegzetességeinek elemzése veleszületetten és trauma következtében sérült mozgáskorlátozott emberek önéletrajzi narratívumaiban II.1. A kontrollszint és a társas viszony szubjektív megélésének összefüggése a narratív tónussal II.2. Az emlékek minõségeinek vizsgálata a két csoport önéletrajzi narratívumaiban III. A trauma feldolgozásának folyamata az emlékek minõségi változásának tükrében IV. A Megküzdési mód preferencia kérdõív eredményeinek ismertetése IV.1. A veleszületetten és a trauma következtében sérült mozgáskorlátozott csoport eredményeinek összehasonlítása IV.2. A mozgáskorlátozott csoport eredményeinek összevetése a nem sérült populációra jellemzõ profillal nemek szerinti felbontásban V. Az eredmények összegzése és a hipotézisek megválaszolása Zárófejezet Irodalomjegyzék Mellékletek

6 Köszönetnyilvánítás Köszönöm Lányiné Engelmáyer Ágnesnek, témavezetõmnek, hogy segített a doktori kutatásban való elindulásban, a mozgáskorlátozott szervezetekkel és lakóotthonokkal való kapcsolat felvételében. Köszönöm, hogy munkám során végig kísért és építõ szándékú irányításával hozzájárult dolgozatom megszületéséhez. Köszönöm Bugán Antalnak, másik témavezetõmnek, hasznos észrevételeit és támogatását. A kutatás a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány P24/3/5 számú pályázat támogatásával készült. A kutatásban részt vett mozgáskorlátozott emberek felkutatásában Barabás Mária, Ungváriné Pechtel Györgyi, Renner Erzsébet, Chikán Csaba, Kató László, Nyerges József, Szitár Zsolt és Vas Csaba voltak segítségemre. Köszönöm valamennyi résztvevõnek, hogy megosztották velem életük történetét. Az interjúk rögzítésében Szaffner Gyula, leírásában Konner Éva, kódolásában Konner Eszter és Sárközi Katalin voltak segítségemre. A statisztikai feldolgozásban Szabó Erika nyújtott segítséget. A dolgozat szerkesztésében Durmits Ildikó tanácsaira támaszkodtam. Valamennyiük szakmai segítségét köszönöm. Köszönök minden kollegális támogatást munkatársaimnak. Köszönöm Prónay Beának azt az önzetlen segítséget, amellyel dilemmáimra és kérdéseimre válaszolt. Köszönöm szüleimnek és barátaimnak, hogy kitartásra biztattak.

7 I. Bevezetés Dolgozatomban mozgásban korlátozott emberek életútjának pszichológiai elemzésére vállalkozom önéletrajzi emlékek vizsgálatán keresztül. Veleszületett és trauma következtében sérült mozgáskorlátozott személyek narratívumaiban keresem az identitás-alakulás fordulópontjait, az akadályozott állapot feldolgozásának sajátosságait, különbözõségeit és azonosságait. Témaválasztásom egyik indoka az volt, hogy ez a témakör a jelenlegi gyógypedagógiai pszichológiai kutatásokban háttérbe szorult annak ellenére, hogy a gyógypedagógiai pszichológia definícióiban már korán megjelent a fogyatékossággal élõ ember személyiségének megismerése, a nehezített szocializációs út jellegzetességeinek feltárása, mint alapvetõ cél (LÁNYINÉ, 2005). A gyógypedagógiával szemben támasztott társadalmi elvárások hatására a fogyatékosságok oki felderítése és a fogyatékossággal élõ emberek gyógypedagógiai célú terápiás fejlesztése elsõdleges fontosságú. Talán ennek köszönhetõen az a tény, hogy a gyógypedagógiai pszichológia hazai kutatásában napjainkban a fogyatékossággal élõ emberek részfunkcióinak tanulmányozása nagyobb hangsúlyt kap. A gyógypedagógiai pszichológiai ismeretek megújításának egyik lehetséges irányát az a nézõpont beemelése jelenti a tudományos kutatásokba, amelyben a másság, az eltérés sajátosságain túl az általános emberi vonások nagyobb figyelmet kapnak. A fogyatékosság vizsgálata helyett a fogyatékossággal élõ ember kerül a kutatatás középpontjába (TÓTH, 1996; LÁNYINÉ, TAKÁCS, 2004; LÁNYINÉ, 2005). Dolgozatom elsõ részében azokat az elméleti megközelítéseket tekintem át, amelyek hatással voltak a gyógypedagógiai pszichológia személyiség-felfogására. Közelebbrõl azoknak a pszichológiai elméleteknek a felvázolására törekszem, amelyek meglátásom szerint új ismereteket jelentettek - jelentenek a mozgáskorlátozott emberek pszichológiai megismerésében. Ezért irodalmi áttekintésemet a testkép - énkép - identitás és a megküzdés témái köré fontam. Témaválasztásom másik oka az a módszertani nehézség volt, amellyel kutatásom tervezésekor szembesültem. A fogyatékossággal élõ emberek nagy csoportjainak vizsgálata sok esetben nehezített. Ez részben abból adódik, hogy eleve kisebb létszámú csoportokról van szó, továbbá 1

8 abból, hogy a fogyatékossággal élõ emberek populációja rendkívül heterogén. Másrészt a hazai viszonyokban nem rendelkezünk kutatáshoz felhasználható, napra kész adatbázissal (SZABÓ, 2004). A személyiségi jogok védelme és az egyre jobban tért hódító együtnevelési gyakorlat szinte lehetetlenné teszik a vizsgálati személyek felkutatását és vizsgálatba való bevonását. Erre a módszertani nehézségre ad egy lehetséges választ a narratív pszichológiai megközelítés. A narratív pszichológia nem egy jól körülhatárolt és elkülönülõ iskola, hanem sokkal inkább egy pszichológiai metaelmélet, módszertani megközelítés. A narratív pszichológia alkalmazása egyrészt lehetõséget ad arra, hogy a fogyatékossággal élõ ember élményvilágát mintegy belülrõl", saját elbeszéléseinek tükrében szemléljük, ne az épek külsõleg megalkotott kritériumrendszerén keresztül. Másrészt, az önéletrajzi interjúk akár az emlékezeti folyamat felõl közelítve, akár az emlékek nyelvi-szemiotikai tulajdonságaira fókuszálva nagyszámú adatot nyújtanak a kutatás számára, a kis elemszám módszertani kérdésének áthidaló megoldásaként. A narratív megközelítés a jelenségek szintjén történõ vizsgálódást szolgálja. Munkámban nem arra törekedtem, hogy a mozgáskorlátozott emberek egész populációjára nézve statisztikailag érvényes összefüggéseket írjak le, hanem elméleti összefüggések és azok közötti kapcsolatok feltárására teszek kísérletet. A feltárt összefüggések egész mozgáskorlátozott populációra való kiterjesztésére és ellenõrzésére a nagymintás kísérlet hivatott. Eredményeim remélhetõleg jó alapot képeznek egy majdani nagymintás kísérlet kiinduló hipotéziseinek tervezéséhez. 2

9 II. Irodalmi áttekintés Mozgáskorlátozottak pszichológiájának kérdései a pszichológiai elméletek változó tükrében Korai pszichológiai elméletek gyógypedagógiai vonatkozásai A fogyatékossággal kapcsolatos elméletek, felfogások gyökeres átalakuláson mentek keresztül az elmúlt században. Ezek a változások nemcsak a fogyatékos, sérült kifejezés újrafogalmazásaiban 1 (A WHO fogyatékosságról szóló terminológiájának változását és kritikáját ld.: KÖNCZEI, 2002, ) ragadhatók meg, hanem abban is, hogy a figyelem a pszichológiai jelenségek mely körére és szintjére terelõdött. Ez a folyamat továbbgyûrûzve hozzájárult a klinikai, rehabilitációs szemlélet megváltozásához, valamint új módszertani megközelítések szükségességét vetette fel a kutatásban. A fogyatékos" személyiség A múlt század kezdetén uralkodó pszichológiai irányzatok egy része az ép személyiségtõl eltérõ, sajátos, testi fogyatékosokra jellemzõ személyiség meglétét feltételezte. Ez a személyiség-felfogás korántsem volt pozitív, a mozgáskorlátozottak személyiségének alakulását pszichopatológiai tünetképzéssel magyarázták. Adler (1933,1994) szerint a végleges testi károsodás kisebbrendûségi komplexus kialakulásához vezet, amely nem kompenzálható a személy számára. Ennek következtében a mozgáskorlátozott ember személyisége visszavonhatatlanul diszharmonikussá válik. Ezekbõl a megközelítésekbõl kitûnik, hogy a mozgáskorlátozott és más fogyatékossággal élõ emberek személyiségének magyarázatakor a sérülés tényébõl indultak ki. A defektus megléte uralta a személetet, a személyiséget elsõsorban ebbõl a szempontból elemezték. (HÁMORI, 1999). E 1 A testi fogyatékos, mozgássérült, mozgásban akadályozott, mozgáskorlátozott fogalmak jelentéstartalmának tisztázására a WHO által 2001-ben kiadott A funkcióképesség, fogyatékosság és az egészség nemzetközi osztályozása" címû kiadványát hívom segítségül. Ennek alapján a sérülés, károsodás alatt a test funkcióiban vagy struktúráiban bekövetkezõ jelentõs veszteséget, vagy hiányt értjük. Az akadályozottság az a nehézség, amelyet a személy valamilyen cselekvés, tevékenység végrehajtása során tapasztalhat. A korlátozottság fogalma a részvételre vonatkozik, azt a nehézséget jelöli, amelyet az egyén a hétköznapi élethelyzetekben való részvétel során élhet át. (WHO, 2001, 2004, 10). A jelen dolgozatban a MEOSZ által elfogadott mozgáskorlátozott kifejezést használom, hacsak az ettõl való eltérésre a különbözõ megközelítések fogalmi használata nem ad okot. 3

10 felfogások további jellegzetessége az volt, hogy a mozgáskorlátozott embereket, mint homogén csoportot kezelték, nem véve tudomást az individuális különbségekrõl (FEJES, 1981). A korai elméletekben ugyanakkor már megtalálható volt a késõbbi szemléletváltás csírája, amely a kor tudományos megközelítése alapján a rész-egész problematikája köré rendezõdött. A kérdés, hogy egy részfunkció sérülése miként hat a fogyatékosságot hordozó ember egész személyiségére, a gyógypedagógiai pszichológia alapvetõ elméleti kérdése lett (LÁNYINÉ, 2004). A mozgáskorlátozott emberek személyiségfejlõdését meghatározó elméletek: testkép - énkép A XX. század derekától már elutasították az egységes mozgássérült személyiség gondolatát. A fizikai állapotra vonatkozó meghatározások nem tekintethetõk egyben pszichológiai magyarázatnak (WRIGHT, 1960, 11). Az ekkor kialakuló elméletek, megközelítések már a személyiségfejlõdést meghatározó egyéb tényezõk hatását is beemelték a pszichológiai gondolkodásba. A mozgáskorlátozott emberek személyiségfejlõdésének kulcsát két tényezõben látták: a fizikai másságban és az annak nyomán kialakuló, elsõsorban a cselekvési, akarati funkciókat érintõ, egész életvezetésre hatással lévõ akadályozottságban. A károsodás vagy funkciókiesések következtében az életkorra jellemzõ mozgások kivitelezésében jelentõs és maradandó akadályozottság tapasztalható. Az akadály magát a személyt veszi körül, olyan börtönszerû frusztrációs helyzetet teremtve, amely tartósan fennmarad és megnehezíti a tapasztalatszerzést és a szocializáció folyamatát (PÁLHEGYI, 1981, 1987a). Emellett ezek az elméleti megközelítések már számba veszik a szociális környezet lehetséges hatását is a mozgáskorlátozott ember személyiségfejlõdésére. A korlátozottság ugyanis akkor manifesztálódik, amikor az egyén szembesül a társadalmi valósággal. Goffman (1963, 1981) a stigma fogalmával jellemzi a többség által elutasított tulajdonságokkal szembeni társadalmi viszonyulást, az elõítélet kialakulását. A mozgáskorlátozott emberek személyiségfejlõdésének magyarázatához leginkább kapcsolódó elméletek a testkép - énkép alakulásával foglalkoznak. Önazonosságunk alapját testi mivoltunk jelenti. A testi tapasztalatok szervezõdése a következõ területeken játszik döntõ szerepet: 1. Saját testi tapasztalatokhoz való viszony alakulása: E viszonyulás két szélsõsége, amikor az egyén megtanulja figyelmen kívül hagyni a test jelzéseit, szükségleteit, vagy éppen ezzel ellentétes válaszmechanizmus alakul ki: a figyelem beállítódása a testi szignálokra, szélsõséges esetben hipochondriás reakciók. 4

11 2. Az én és a külvilág szétválasztásának folyamata: Ez a határok problémáját veti fel nemcsak a személyiség, de a test szintjén is. A határok átjárhatósága, kiterjeszthetõsége, sérthetõsége meghatározó a test és a személyiség integritása, valamint az alkalmazkodás szempontjából. A testkép kialakulásában - a saját testhez tartozó tárgyak és funkciók, illetve a külvilág történéseinek elkülönülése révén - érhetõ tetten legkifejezettebben az én és a külvilág szétválásának lényegi lépése. A vizuális-poszturális testmodell (MARTON, 1970) a mozgástervezés horgonypontjaként a külvilágban való tájékozódás központjává emeli a saját testet. A mozgás, mint térben, idõben strukturált folyamat a személy számára a folytonosság érzését nyújtja. Az aktív mozgás, a reagáló tevékenység, az expresszív mozgások a személyes önkifejezés eszközei. A testi sajátosságok ugyanakkor a csoporttagság, s így a társas tájékozódás fontos tényezõi lehetnek. 3. A testi tudatosság mintázatai: A testi tapasztalatok szervezõdésének ez a szintje arra vonatkozik, hogy mely testrészek, vagy funkciók kapnak kitüntetett figyelmet az egyén részérõl, illetve milyen értékeket rendel az egyén ezekhez a testi változókhoz a társadalmi normák hatására. A testi tapasztalatok a fenti kérdések tükrében szervezõdnek énképet, identitást befolyásoló tényezõkké. Az azonban, hogy hol kezdõdik a társas minõség, meddig terjed a biológiai befolyás a testi tapasztalatok szervezõdésében, s milyen arányban felelõsek ezek a tényezõk a testrõl alkotott reprezentációkért, nehezen meghatározható kérdés. A klasszikus pszichológiai elõzmények közül kiemelendõ a testkép - énkép - identitás hierarchikus felfogása, amely a legutóbbi idõkig tartotta magát. Eszerint a testséma az énkép és az identitás egy sajátos, elkülöníthetõ állomása. Shontz (SHONTZ, 1975, idézi: BRAKEY, 1997) a testi tapasztalatok hierarchikus szervezõdésének négy szintjét írja le, amely modellként szolgálhat annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy hol válik ketté a saját tapasztalat és a társas hatás a testrõl alkotott képzetek kialakulásában. Az elsõ, legalapvetõbb szint a test-séma (Body Schemata) szintje. Shontz ez alatt a test térben való megjelenését, a testi mûködések fizikai folyamatait érti. A második szint a testi én szintje (Body Self). Ezen szinten jelenik meg a határok kérdése, a testi tapasztalatok szervezõdésének ezen a szintjén válik el az én és a külvilág. Itt már megjelenik a másik ember a maga fizikai valóságában, mint a társas hatás eszköze, bár elsõsorban még csak, mint a testi énhez nem tartozó külsõ objektum. A harmadik szinten, a test-fantáziák (Body Fantasy) szintjén a testi tapasztalatok organizációja már erõsen társas befolyás alatt áll. A társadalmi normák áthatják, módosítják a személyes tapasztalás élményét. A testhatárok fantáziákban való megjelenése projektív eljárásokban (Rorschach, Blot-féle tintafolt teszt, stb.) képi szintre fordítható. A testi 5

12 tapasztalatok szervezõdésének negyedik szintjét Shontz a test-fogalom (Body Concept) gondolatával jelöli. A testi tapasztalatok jelekben, szimbólumokban való kifejezése segíti az önmagunkról szerzett tudás elmélyítését, és lehetõséget ad az én másokkal való összehasonlítására, vagyis személyes- és csoportidentitás kialakítására. Bár ez a hierarchikus rendszer bizonyos tekintetben jó vezérfonalat ad a testrõl szerzett ismereteink tudományos rendszerezéséhez, a hierarchia az utolsó két szint tekintetében legalábbis megkérdõjelezhetõ. Egyrészt a fantáziákban már éppúgy megjelenik a szimbólumok használata, holott ezt Shontz az utolsó szinthez köti, másrészt a biológiai-, társas hatások szétválaszthatósága, vagy keveredésük minõségi különbsége az utolsó szintek között nem eléggé kidolgozott. A sérült állapot feldolgozása: megküzdés és alkalmazkodás A személyiségfejlõdést meghatározó tényezõk mellett a személyiségfejlõdés folyamatának sajátosságai is figyelmet kaptak. A sérülés bekövetkeztének ideje alapvetõ tényezõ e folyamatban. Ennek alapján vizsgálták a veleszületetten, vagy korai gyermekkorban illetve a késõbb - baleset, betegség - következtében mozgáskorlátozottá váló emberek személyiségfejlõdésének sajátosságait. A felnõttkorban sérült emberek sérülésre adott elsõ reakcióit, az alkalmazkodás stádiumait a gyászfeldolgozás szakaszaival (KÜBLER-ROSS, 1970, 1988) hozták összefüggésbe. A sérültté váló ember veszteséggel szembesül, egy alapvetõ képesség elvesztésével, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatja egész addigi életvitelét. A sérülést követõ elsõ reakció a pár órától akár napokig is elhúzódó sokk érzése. Ez az idõszak rendszerint egybeesik az életfunkciók stabilizálásával, éppen ezért e fázisban az egyén pszichés szempontból nehezen hozzáférhetõ. Ebben a fázisban gyakori a pánikreakció, az erõs szorongás. A gyászfeldolgozás második szakasza a tagadás, amely akár két-három hónapig is kitolódhat. Egyes szerzõk (ZEIDNER, ENDLER, 1996) vélekedése szerint ugyan a tagadást elhárító mechanizmusként tartjuk számon, a trauma feldolgozásában mégis adaptív lehet, különösen akkor, amikor az egyénnek hirtelen bekövetkezõ, súlyos, visszafordíthatatlan sérüléssel kell szembesülnie. A késõbbiek folyamán azonban válhat maladaptívvá, amennyiben a rehabilitáció folyamatát hátráltatja a tagadás következtében kialakuló ellenállás. A tagadás csökkenésével a feldolgozás újabb szakasza kezdõdik, amely már a belátás tudatos mozzanatát is magában foglalja. Ez a fázis a depresszió szakasza, amelyben a szomorúság esetenként a harag érzésével keveredhet. A mozgássérült állapot kialakulását követõ érzelmi reakciót befolyásolják a baleset objektív körülményei és a személy szubjektív véleménye arról, hogy volt-e lehetõsége befolyásolni ezeket a körülményeket. A kérdés, amely ilyenkor felmerül az, 6

13 hogy hogyan tartja fent a traumát elszenvedett egyén személyiségének integrációját, s hogyan akadályozza, bontja meg az integrációt a sérülés ténye. A gyász megélése azonban csak egy része a trauma elszenvedésétõl a reintegrációig vezetõ útnak. Fejes szerint (1997) a gerincsérülést követõ idõszak, az új állapothoz való alkalmazkodás minõségileg három különálló szakaszra bontható, amelyeket minõségileg más pszichés reakciók jellemeznek. E szakaszok: 1. traumaélményt követõ testvázlat- és személyiség-dezintegráció szakasza, amely a sérülést közvetlenül követõ idõszakra jellemzõ. 2. A személyiség átstrukturálódása, az új értékorientációk szakasza, amely leginkább az orvosi rehabilitáció idõszakát és a családba - eredeti élethelyzetbe való - visszatérést öleli fel. 3. A személyiség pszichológiai és szociális reintegrációjának szakasza, amely már a hosszú távú alkalmazkodás kérdéseit és feltételeit veti fel. Fejes felosztásában már megjelenik a traumával szembeni megküzdés gondolata. A személyiség dezintegrációjának legfõbb okát részben a tartósan fennálló stressz miatti kimerülésben, részben a személyiség alapját adó testvázlat - ekkor még elsõsorban funkcionális - megváltozásában látja. E felfogásban visszaköszön a testkép-énkép hierarchikus felfogása. Emellett azonban lényeges új elemként jelenik meg a trauma után bekövetkezõ gyászreakciónak az a megközelítése, amellyel a gyász folyamatát jellemzõ pszichológiai reakciókat a sérült állapottal való megküzdés korai fázisaként értelmezik. Ez egybecseng a krónikus betegek megküzdését vizsgáló kutatások azon eredményeivel, mely szerint a betegséggel való szembesülés a megküzdés korai szakaszában inkább érzelemközpontú megküzdési stratégiákat mobilizál. A sérülést követõ fent leírt reakciók mellett Fejes kiemel még néhány fontos jellegzetességet e kezdeti szakaszból. Az egyik ilyen jelenség, hogy a sérült ember figyelme fokozottan fordul a hibás" testi mûködések felé, megnõ a jelentõsége az egyes testrészeknek a testsémán belül. Ennek döntõ jelentõsége lesz majd a késõbbiek során abban, hogyan alakul át a sérült személy testhatára, hogyan épül be a segédeszköz, mint külsõ objektum. Átmenetileg a regresszió jeleként egyfajta egocentrikus szemlélet alakulhat ki, a személy beállítódása erõteljesen a saját mûködésekre, önmagával kapcsolatos történésekre korlátozódhat. A személy fokozottan a múltban és a jelenben él, a jövõre való irányultság átmenetileg megakad. Fejes idéz olyan korai vizsgálatokat, amelyek a mozgássérült állapot kialakulását követõ depresszió nemek közötti különbségeit tárja fel, vagy azt vizsgálják, hogyan befolyásolják a depressziót a sérülés körülményei: a véletlen baleset és a sérülés lehetõségét elõre vetítõ katasztrófahelyzet. A depresszió kapcsán Fejes megemlíti a gerincsérülteknél gyakran 7

14 jellemzõ reakciót, a szuicidum gondolatát, a véletlenrõl való spekulációt, vagy a transzcendencia iránti igény felerõsödését, inadekvát, gyógyulással kapcsolatos hiedelmek felbukkanását. Ezeknek a jelenségeknek a leírása nagyban hozzájárult a balesetben mozgáskorlátozottá váló személyek lelki jelenségeinek megértéséhez. Fejes más gondolatai - az irreverzibilis habituskárosodásról, a külsõ kontrollos attitûdrõl, vagy a sorstársak szerepérõl - azonban vitathatók. Más források a traumát átélt emberek személyiségének visszarendezõdését" erõsítik meg, amikor arra hívják fel a figyelmet, hogy a trauma elõtti viszonyulások, orientációk és szokások újra megjelennek a traumát követõen. Abban a vélekedésben, amely szerint a mozgáskorlátozottá váló emberek, legalábbis átmenetileg, külsõ kontroll attitûddel jellemezhetõk - saját akcióik helyett a véletlennek vagy külsõ körülményeknek tulajdonítanak döntõ szerepet - keverednek a helyzet és a személyiség karakterisztikumai. A sérülést követõen ugyanis a személy valóban fizikailag kiszolgáltatott helyzetbe kerül, ahol ahelyett, hogy õ cselekedne, a dolgok történnek vele. A személy átmenetileg elveszti a környezete feletti kontrollt. A kórházi kezelés passzívan átélt helyzetét igen nehéz aktív cselekvõként befolyásolni, megélni. A passzív viszonyulás véleményem szerint nem annyira a személy, mint inkább a helyzet karakterisztikumai által meghatározott. A sorstársi csoport rehabilitációban betöltött szerepérõl pedig, az elmúlt évtizedek alatt alapvetõen megváltozott a vélemény. A korábbi felfogást, mely szerint a sorstársi közösség a magatartás és az értékek szempontjából nem teljes értékû referenciacsoport az épek csoportjához képest, a tapasztalatok megcáfolták. A mozgáskorlátozottak körébõl induló Önálló Élet Mozgalom az élhetõbb életért száll síkra, amely önmagában is példaértékû. A rehabilitáció folyamatában közvetlenül is részt vevõ, Révészek" (emberekbõl szervezõdõ sorstársi segítõk csoportja) pedig saját életük példájával próbálják sorstársaikat átsegíteni a sérülést követõ kilátástalan perióduson, önnön létezésükkel próbálva választ adni egy olyan helyzetre, amelyet mi, járó" emberek nem tapasztaltunk saját bõrünkön (FERENCZY, 2002). Ha áttekintjük az elmúlt évszázad gyógypedagógiai pszichológiai felfogását befolyásoló elméleteket (WRIGHT, 1960; JANKOWICHNÉ, 1968; PÁLHEGYI, 1987b; WENDELL, 1997; LÁNYINÉ, 2005), akkor kirajzolódik a tudományos érdeklõdés iránya: elõbb a személyiségvonásokról a személyiséget meghatározó tényezõk, majd egyre inkább a mûködés: feldolgozás, adaptáció pszichés jellemzõi felé fordult. A gyakorlati alkalmazásokban, a rehabilitációban sokkal inkább az adaptációt befolyásoló tényezõk, a sikeres alkalmazkodás 8

15 tényezõi voltak fontosak. A személyiségpszichológia szorongás-megküzdéssel foglalkozó kutatási iránya a gyógypedagógiai pszichológiába átemelhetõ, új, releváns ismereteket hozott. A megküzdés (coping) legáltalánosabb értelemben olyan tudatos reakció, amellyel az egyén az általa fenyegetõnek vélt külsõ vagy belsõ környezeti ingerekre, történésekre reagál, s amely egyben az érzelmi szabályozásra és a probléma megoldására irányuló kísérletként is értelmezhetõ. A megküzdés magyarázatára különbözõ modellek születtek az elmúlt évtizedekben, amelyek közül a mérföldkõnek számított Lazarus és Folkman (idézi: OLÁH, 1993) tranzakcionalista modellje. Elméletük központi gondolata, hogy a megküzdés tulajdonképpen kognitív értékelés eredményeként jön létre. A kognitív értékelés folyamatát két szakaszra és annak komponenseire bontották. Az elsõdleges értékelés arra vonatkozik, mi a környezeti változás jelentõsége a személy jóléte szempontjából. Azaz, a bekövetkezett esemény egybeesik-e az egyén céljaival, amely felé törekszik, milyen mértékben azonos, vagy eltérõ attól, a változás mennyire központi jelentõségû az egyén számára (ego-involváltsági fok). A másodlagos értékelés során a megküzdés forrásainak feltérképezése történik: a környezetben bekövetkezett változás mennyire kiszámítható, milyen erõforrások állnak rendelkezésre, milyen stratégiák mozgósíthatók az érzelmek szabályozására, valamint a jövõ, a következmények elõvételezése. Bár Lazarusék elmélete erõsen épít a személy és a környezet együttes hatására a viselkedés alakításában, a modell hiányait részben éppen a krónikus betegekkel végzett kutatások jelezték (ZEIDNER, ENDLER, 1996). A krónikus betegek körében végzett kutatások eredményei, bár nagyon szerteágazóak és betegség-specifikusak, a fizikai sérüléssel való megküzdés helyzetére is alkalmazható sajátosságokat tártak fel. Lazrus és Folkaman modelljének legfõbb kritikája az volt, hogy nem szán elegendõ figyelmet a stresszor pszichológiai jellemzõinek, és nem fektet hangsúlyt az életesemény, valamint a kontextus hatására. Azt, hogy egy személy hogyan értékeli a betegség tényét, korábbi élettapasztalatai is befolyásolják. Dodds (1991, 1993) hasonló következtetésre jutott felnõttkorban megvakult emberek megküzdésével kapcsolatban: a látás elvesztésének feldolgozását befolyásolja az is, hogy az egyén milyen veszteségekkel találkozott korábban. A krónikus betegeknél a megküzdést befolyásolja a betegség kialakulása, lefolyása és a kezelés jellemvonásai is. Amíg a cukorbetegség, természetébõl adódóan, lehetõvé teszi a betegeknek saját állapotuk kontrollját, addig a rákban szenvedõknek kisebb lehetõségük van a betegség feletti kontroll gyakorlására. Szintén fontos tényezõ lehet az, hogy volte lehetõség a beteg állapot kialakulásának megelõzésére. A megelõzés lehetõsége, a kontrolállhatóság inkább problémafókuszú megküzdést, míg a kétértelmûség, a kontroll hiánya inkább érzelemközpontú stratégiákat aktivál. A kórházi kezelés pedig, a betegség megélésén 9

16 keresztül befolyásolja a megküzdést. Az elkerülõ, emóciófókuszú megküzdést általában szorongással, depresszióval és alacsonyabb életminõséggel kötötték össze, az aktív problémamegoldást viszont a sikeres adaptáció kulcsának látták, amely egyben elõre jelezte a betegek együttmûködési hajlandóságát is. Ezzel szemben kutatások azt találták, hogy szív- és érrendszeri betegségben szenvedõknél a betegség korai stádiumában a tagadásnak, mint érzelemközpontú megküzdésnek lehetnek pozitív hatásai az egészségi állapot alakulására. Más részrõl az érzelemközpontú megküzdés nemcsak tagadást, depressziót és szorongást jelent. A pozitív érzelmek, a hit szerepe különösen ott nõ meg, ahol a betegnek nincs, vagy csak kevéssé van kontrollja saját betegsége felett. A demográfiai jellemzõknek szintén hatása lehet a megküzdés folyamatára. A nõk, az alacsony iskolázottságú, vagy idõs emberek ugyanis gyakrabban elkerülõ, érzelemközpontú megküzdést alkalmaznak. Végezetül, az, hogy milyen helyzetben van az egyén a stresszor megjelenésekor - milyen anyagi háttere van, legfontosabb kötõdéseinek érzelmi színezete milyen, vannak-e támogató társas kapcsolatai -, alapvetõen befolyásolhatják a megküzdést a másodlagos értékelésen keresztül. Zeidner és Endler többszintû stressz-megküzdési modellben látják a fenti dilemmákra a megoldást. Krohne modelljében (idézi: ZEIDNER és ENDLER, 1996) a legfelsõ szintet általános megküzdési preferenciák, értékek és törekvések képviselik. A középsõ szint jelenti egy aktuális stressz-helyzetben végbemenõ megküzdést. Míg a legalsó szint a megküzdési stratégiák alkalmazása nyomán bekövetkezett változásokat öleli fel. Mozgássérültek körében kevesebb megküzdést vizsgáló kutatás született. A jelen dolgozat keretein belül pusztán azokat a kutatásokat igyekszem kiemelni, amelyek a krónikus betegekkel végzett vizsgálatokhoz képest új elemekkel gazdagították a megküzdés irodalmát. Gerincsérültek külsõ/belsõ kontroll attitûdjének, egészségi állapotnak, valamint a depresszió kialakulásának összefüggéseit vizsgálva az eredmények a krónikus betegek vizsgálataihoz hasonlóan megerõsítették, hogy a külsõ kontroll attitûd nagyobb érzelmi feszültséggel jár együtt, és depresszió kialakulását valószínûsítette. A vizsgálatok ugyanakkor rámutattak arra, hogy az állapotra vonatkozó irreális gondolatok, vélekedések jobb érzelmi megküzdést jeleztek elõre. A megküzdésre utaló erõfeszítések magas száma azonban nem biztos, hogy az effektív megküzdés jelei, sokkal inkább a negatív értékelés és a depresszió elõrejelzõi (FRANK és mtsai, 1987). Katz és munkatársai négy olyan faktort találtak a gerincsérültek korábbi elõtörténetében, amelyek a sérülést követõen súlyosabb depresszív állapot kialakulásához vezettek: túlságosan sok korlátozás a korai környezetben fájdalmas büntetés, vagy fenyegetés elszenvedése kisgyermekkorban 10

17 bizonytalan iskolai háttér és munkaviszony, valamint a sérülés bekövetkeztére elutasítóan reagáló társ (KATZ és mtsai, 1978) A kutatók a mozgáskorlátozott állapothoz való hosszú távú alkalmazkodást vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy az észlelt kontroll és a társas támogatottság nagyobb foka a pszichés jóllét magasabb fokával jár együtt. A baleset bekövetkezte miatti önvádnak - amely tipikusan a belsõ kontroll attitûd jellemzõje - ugyanakkor nem volt hatása hosszú távon a pszichés jóllétre. A mozgássérültséghez való rövid és hosszú távú alkalmazkodás más-más megküzdési stratégiákat mozgósít - vonták le a következtetést (SHULZ, DECKER, 1985). A rehabilitáció szempontjából alapvetõ kérdés, hogy a sérült személyek hogyan és mennyire képesek állapotukat elfogadni. A sérülés súlyosságát és az alkalmazkodás kapcsolatát vizsgálva kiderült, hogy az enyhe sérülést elszenvedõ emberek esetenként kevésbé alkalmazkodnak sikeresen megváltozott állapotukhoz, a súlyosság foka tehát nem feltétlenül van összefüggésben a sikeres alkalmazkodással (MAYNARD, 1991; BREAKEY, 1997). Az állapot súlyossága más-más megküzdési stratégiák használatára hajlamosít. Maynard azokat az embereket tapasztalta a legkevésbé elfogadónak, akiknek mozgáskorlátozottsága kevésbé volt súlyos. (Passers). Õk titkolni, kompenzálni próbálták állapotukat - enyhe fokú sérülésükbõl adódóan - többnyire sikeresen. Csoporttagságuk megválasztásakor kerülték a mozgáskorlátozottakkal való azonosítást. A sérülés fokának súlyosbodásával azonban ez a kompenzációs stratégia egyre kevésbé hatékony, olykor az adaptív alkalmazkodás gátjává is válhat, amennyiben ezek a személyek (Minimizers) tagadják heves fájdalmaikat, vagy elutasítják a rehabilitációban való részvételt. Súlyos, más személyek számára nyilvánvaló sérüléssel élõk (Identifiers) viszont jobban elfogadták állapotukat, s a számukra nyújtott segítséget is. A megküzdés és az alkalmazkodás kutatásában fontos szempont lehet a személy és a környezet reakcióinak vizsgálata. A személy és a környezet ugyanis eltérõen reagálhat a sérülés tényére. A megküzdés folyamatát tanulmányozó vizsgálatok az elmúlt évtizedekben számos eredményt tártak fel. E kutatási terület népszerûségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a PsycINFO adatbázisa mintegy tudományos cikket jelenített meg az elmúlt 30 év termésébõl (COYNE ÉS RACIOPPO, 2000). Az elért eredmények rendkívül szerteágazóak, nehezen összehasonlíthatók és számos fontos kérdésre nem válaszolnak. A megküzdési stratégiák vizsgálata pusztán egy adott helyzetben megjelenõ reakciómódot ragad meg, esetleg a személyre jellemzõ megküzdési stílust, de hosszú távon a megküzdés értékét az adaptációs hatékonyság adja. A megküzdéssel foglalkozó elméletek nem szolgálnak általánosan elfogadott válasszal az adaptív 11

18 megküzdés definíciójára (ZEIDNER és ENDLER, 1996; LAZARUS 2000). (A szociálpszichológia ezt a kérdést az identitás koherenciájával magyarázza. Az identitás természetes fejlõdési konfliktusokkal való megküzdés folyamatában alakul. A koherens identitás kialakításának kulcsa tehát a sikeres megküzdés. Amikor az egyén megküzdési kísérletei kudarcot vallanak, identitásfenyegetést él át, s arra kényszerül, hogy felülvizsgálja identitását.) A kutatások másik alapvetõ hiányossága, hogy kevés, a klinikai gyakorlatban is felhasználható ismeretet eredményeztek. Az egyénekkel való klinikai munka és a nagy esetszámot igénylõ kutatások között igen nehezen áthidalható a szakadék. A zömében nomotetikus (emberek közötti különbségeket vizsgáló) megközelítéssel dolgozó kutatások szemben az idiografikus (személyen belüli változásokra orientált) kutatásokkal nem tudják figyelembe venni azt, miként változik az egyéni megküzdõ magatartás az idõk során (LAZARUS, 2000; COYNE és RACIOPPO, 2000; SOMMERFIELD, McCRARE, 2000). A korábbi kutatások eredményeinek és hiányosságainak áttekintése révén elõtérbe került a megküzdéssel kapcsolatos vizsgálatok minõsége és új kutatási tervek kidolgozásának kérdése. Az eddigi kutatások zömében kérdõíveket használtak, és többségében az általános stressz-helyzettel szembeni megküzdést vizsgálták. A tanulmányok többsége keresztmetszeti jellegû volt, és a vizsgálati személyek retrospektív ítéletein alapulnak. A longitudinális kutatások a megküzdõ viselkedés más minõségeire terelték a figyelmet. Longitudinális vizsgálatok során merült fel például a tartós és jelentõs stresszt átélõ személyeknél megfigyelt pozitív érzelmek megküzdésben betöltött szerepe. Folkman és Moskowitz (2000) AIDSes betegek partnereinek megküzdõ magatartását vizsgálta az ápolás éveiben és a betegek halálát követõ három évben. Meglepõdve tapasztalták, hogy nagyfokú stressz helyzeteiben a vizsgálati személyek sajátos és nem várt módon pozitív érzelmek átélésérõl számoltak be. Úgy vélték, hogy bár a pozitív érzelmek szerepét a korábbi modellek érintik az elsõdleges becslés folyamatával kapcsolatban, történetileg a megküzdést vizsgáló kutatások mégis a szorongás szabályozására fókuszáltak, s ennek köszönhetõen a pozitív érzelmek szerepe elsikkadt. Eredményeiket alátámasztó további kutatások nyomán a pozitív érzelmeket a megküzdés másik oldalának nevezték. Módszertanilag pedig javasolták a megküzdés intraindividuális különbségeinek kutatását narratív technikával. A longitudinális kutatások vetették fel ismét az elhárító mechanizmusok alkalmazkodásban betöltött szerepét. A megküzdés korábbi definíciója alapján a tudattalan pszichológiai folyamatokat nem sorolták a megküzdõ viselkedés körébe, s mint ilyet nem vizsgálták. A longitudinális kutatások azonban bebizonyították, hogy a kérdõíves módszerek retrospektív adatgyûjtése torzíthat. Stressz-szituációban a személyek számos tudattalan elhárító 12

19 mechanizmust, automatizálódott megküzdési stratégiát mozgósítnak, amelynek fontos adaptív értéke van, s mint ilyen, érdemes a megküzdést kutatók figyelmére (CRAMER, 2000). Végezetül, Tennen és munkatársai felhívták a figyelmet az idiografikus vizsgálati metódus hasznára a megküzdést vizsgáló kutatásokban. Tanulmányukban saját és korábbi alkohol-betegekkel végzett kutatások körébõl veszik a példát. Amellett érvelnek, hogy a kérdõíves kutatások leírnak ugyan olyan összefüggéseket, mely szerint azok a személyek, akik általában érzelemközpontú, elkerülõ megküzdési stratégiákat használnak, több alkoholt fogyasztanak, és gyakrabban számolnak be alkohollal kapcsolatos problémákról. Ugyanakkor ez az eredmény semmilyen válasszal nem szolgál a gyakorlati szakembernek arra a kritikai kérdésére, hogy az emberek vajon többet isznak-e olyan esetekben, amikor emóciófókuszú, vagy elkerülõ stratégiához folyamodnak. A személyek közötti különbségekre fókuszáló kutatásoknak nincs semmi köze a személyen belüli változásokra irányuló vizsgálatokhoz, mivel az elemzésnek ez a két eltérõ szintje más-más kérdésfeltevéseket implikál. Ezek az eredmények, ha látszólag ellentmondóak is, a megküzdési magatartás minõségileg más szintjét tárják fel, ezért kiegészítik egymást. A kérdõíves vizsgálatok mellett kiállnak a longitudinális, narratív vizsgálati metódus alkalmazásának gyakorlati haszna mellett (TENNEN és mtsai, 2000). Gyakorlati alkalmazás: a rehabilitációs paradigma megváltozása A gyakorlat és az elmélet egymást kölcsönösen befolyásoló területek, a gyakorlati megközelítések szintén befolyásolják az elméletalkotást. Ezért talán érdemes röviden kitérni a gyakorlat, a rehabilitáció szemléleti változásaira is. A gyógypedagógiai pszichodiagnosztika tág értelemben vett célja - részben társadalmi elvárások hatására - a kiválasztás volt. Azaz a sérülés és a pszichés funkciók szintjének meghatározása, majd a diagnózis felállítása után a személy elhelyezése képességeinek megfelelõ intézményben. Ez a nézet mára megváltozott, a diagnosztika sokkal inkább folyamat szemléletû, s a funkciók kiesése mellett az un. vivõfunkciókra és a képességstruktúra egyedi szervezõdésére kerül a hangsúly. E nézõpontbeli változásban már érvényesül az a szemlélet, hogy nem a funkciókiesés hatása és következményei, hanem a fogyatékosságot hordozó egész ember áll a vizsgálat középpontjában. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a gyógypedagógiai pszichodiagnosztikai gyakorlatban - fõként a fent említett társadalmi elvárás hatására - a képességvizsgáló eljárások alkalmazása sokkal gyakoribb, a modern személyiségvizsgáló diagnosztikus eszközök használata ugyanakkor kevéssé nyert teret. 13

20 A diagnosztikus munka mellett a pszichológiai rehabilitáció másik fontos pillére a pszichoterápiás segítségnyújtás. A korábbi évtizedekben a fogyatékos emberek rehabilitációjában a tényleges pszichoterápiás segítés ritkán, vagy csak korlátozottan kapott szerepet. A pszichológus társadalom részérõl is hosszú ideig nagy ellenállás volt tapasztalható (HÁMORI, 1999). Az a tény, hogy Magyarországon a pszichológia oktatásában kevéssé jelenik meg szervezett formában gyógypedagógiai pszichológiai ismeretek átadása, táplálja a pszichológus társadalom távolságtartását a fogyatékos emberekkel való pszichoterápiás munkától. Ezzel együtt külföldön már teljes jogot nyert a fogyatékossággal - akár súlyos értelmi elmaradással élõ, gyógypedagógiai fogalommal: értelmileg akadályozott - emberekkel, hozzátartozóikkal és segítõikkel való pszichoterápiás munka (JUREIDINI, 1988; OLIVEIRA, 2004). A külföldi példák mellett szaporodó hazai próbálkozásoknak is tanúi lehetünk (KLANICZAY, 1991; ERDEI, KENDE, 1998; SZABÓ, GARAI 2002). A rehabilitáció gyakorlatáról szólva még egy lényeges változásról kell szót ejteni. Ez pedig, a rehabilitációs paradigma megváltozása. A szociális és emberjogi mozgalmak következményeként indult el, az eredetileg mozgáskorlátozott emberek körében kibontakozó Önálló Élet Mozgalom, amely a fogyatékossággal élõ személyek egyenrangú bánásmódhoz, önálló, önrendelkezõ élethez való jogáért szállt síkra. A rehabilitáció szemléletében e mozgalmakkal egy idõben, a kölcsönös egymásra hatás következtében, a fogyatékossággal élõ személy már nem segítségre szoruló betegként, hanem mint önmagáért felelõs ember, fogyasztó jelenik meg (RATZKA, 1986; KEDL, 2002; KÖNCZEI, 2002). Ezzel együtt a rehabilitációban egyre nagyobb szerep jut a sorstársi segítõ csoportnak (FERENCZY, 2002). Modern elméletek kapcsolódási pontjai a gyógypedagógiai pszichológiához A fogyatékossággal élõ emberek személyiségének sajátosságain gondolkodva szinte kínálja magát napjaink népszerû tudományos témája: az identitás-alakulás kérdése. E kérdéskör nemcsak a pszichológia különbözõ területei között teremtett együttmûködést, de e téma égisze alatt egyes tudományterületek - szociológia, történelem, kulturális antropológia, nyelvészet, filozófia, stb. - hatékony együttmûködésére is példát találhatunk (FEATHERSTONE, HEPWORTH, TURNER, 1997, KANYÓ, 2002, MORRIS, 1990). Az identitás-kutatás feléledése az említett tudományterületeken egyben jelzi a kérdéskör társadalmi aktualitását is, hiszen az identitás iránti érdeklõdés mindig ott, és akkor éledt fel, amikor a társadalomban is problematikussá vált az identitásképzés. 14

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről

SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről SIMONTON TERÁPIA hitek és tévhitek a gondolat teremtő erejéről rák: az új évszázad kihívása 1930 1:14 1990 1:5 2007 1:3 2020 1:2 Évente 33 000 regisztrált új daganatos megbetegedés Második halálok: férfiak

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után

Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Tisztelt Selmeci József Csongor!

Tisztelt Selmeci József Csongor! Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

A KLIENS ÉLETSZEMLÉLETÉNEK LEHETSÉGES HATÁSAI A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKRA

A KLIENS ÉLETSZEMLÉLETÉNEK LEHETSÉGES HATÁSAI A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKRA A KLIENS ÉLETSZEMLÉLETÉNEK LEHETSÉGES HATÁSAI A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKRA Optimizmus, megküzdés és az élettel való elégedettség kapcsolatainak vizsgálata Készítette: Berki Judit Témavezető: Murányi Irén

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Rehabilitációs támogató technológiák. Jókai Erika

Rehabilitációs támogató technológiák. Jókai Erika Rehabilitációs támogató technológiák Jókai Erika A könyv.. Még meg nem írt könyv egy le nem zárt témában.. Egységesítés, összehangolás folyamata Folyamatos változás, fejlődés Jelenlegi és jövőbe mutató

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához

Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Veszteségek, veszteségek feldolgozásának folyamata, lelkigondozói

Veszteségek, veszteségek feldolgozásának folyamata, lelkigondozói Veszteségek, veszteségek feldolgozásának folyamata, lelkigondozói háttere Léva Édes Tünde Veszteség Minden olyan dolognak vagy tulajdonságnak az elvesztése, megszűnése, amely az egyén számára fizikai,

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben