Elméleti kérdések és válaszok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elméleti kérdések és válaszok"

Átírás

1 Elméleti kérdések és válaszok (folyamatosan bővül) 10. évfolyam Tartalom 1. Egy gyakorlati példán mutasd be mit nevezünk hőérzetnek! Hasonlítsd össze a Celsius és a Kelvin skálát! Hogyan készítenél hőmérőt? Mit nevezünk hőtágulásnak? Sorolj fel néhány gyakorlati vonatkozást! Mi az a bimetall? Ismertesd a Gravesande-készülékkel végzett kísérletet! Milyen hőtágulás szemléltetésére alkalmazható? Hogyan működik a hőmérő és a lázmérő? Ismertesd miben áll a víz rendellenes viselkedése és mi ennek a gyakorlati jelentősége! A gázok tulajdonságai Az ideális gáz állapotjelzői Ismertesd a Tyndall jelenséget! Mit igazol? Mit nevezünk diffúziónak? Hogyan csoportosítjuk az állapotjelzőket? Mit nevezünk nyomásnak? Mikor beszélünk izobár állapotváltozásról? Gay-Lussac I. törvénye Mikor beszélünk izochor állapotváltozásról? Mikor beszélünk izotermikus állapotváltozásról? Gay-Lussac II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Az ideális gáz állapotegyenlete Miből származik az ideális gáz belső energiája? Mit nevezünk szabadsági foknak? Mekkora ez az érték a gázok esetében? Hogyan határozzuk meg a gáz belső energiáját?... 10

2 26. Mit nevezünk térfogati munkának a gáz esetén? Mikor beszélünk termikus kölcsönhatásról? A hőelmélet I. főtétele A hőelmélet II. főtétele A hőelmélet III. főtétele Hőkapacitás és fajhő Izotermikus állapotváltozás az I. főtétel alapján Izobár állapotváltozás az I. főtétel alapján Izochor állapotváltozás az I. főtétel alapján Adiabatikus állapotváltozás Milyen halmazállapotokat ismerünk? Mikor beszélünk halmazállapot-változásról? Ismertesd a halmazállapot-változások fajtáit! Az olvadás és fagyás leírása Mi a fagyáspont és mitől függ az értéke? Párolgás, forrás, lecsapódás leírása Mitől függ a párolgás sebessége? Mi a forráspont és mitől függ az értéke? Az elektromos állapot, elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektromos alapjelenségek Az elektromos állapot anyagszerkezeti magyarázata Az elektromos töltés mérése Az elektromos megosztás és polarizáció jelensége Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye Az elektromos mező és jellemzése a térerősséggel Az elektromos mező szemléltetése erővonalakkal Mit nevezünk homogén elektromos mezőnek? Az elektromos fluxus... 16

3 56. Az elektromos feszültség Az elektromos potenciál Az elektromos mező tulajdonságai A többlettöltés elhelyezkedése a vezetőn Kondenzátor és kapacitás Mitől függ a síkkondenzátor kapacitása?... 17

4 1. Egy gyakorlati példán mutasd be mit nevezünk hőérzetnek! A műszerekkel mérhető léghőmérséklet és a szervezetünk által érzékelt hőmérséklet akár több fokkal is eltérhet egymástól. Hőérzetünket elsősorban a környezetünk tulajdonságai határozzák meg: a levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, a szélsebesség és a sugárzási hőmérséklet. Kísérlet: (Nem kell szó szerint tudni, hanem a lényegét leírni saját szavaiddal!) Három pohár van egymás mellett. A két szélső pohárban hideg- és meleg-, a középsőben pedig langyos víz található. A jobb- és a balkezünk egy-egy ujját beletesszük a két szélső pohárban található vízbe és egy ideig bent tartjuk őket. Majd mindkettőt a középső pohárban lévő langyos vízbe helyezzük. Tapasztalat: A langyos vizet melegebbnek érezzük azzal a kezünkkel, amely előtte a hidegebb vízben volt. 2. Hasonlítsd össze a Celsius és a Kelvin skálát! A hőmérsékletnek létezik minimum értéke, ezt nevezzük abszolút nulla foknak, ez az SI mértékegységrendszerben elfogadott Kelvin skála nulla pontja. Ezen úgynevezett abszolút hőmérsékleti skála jele a T. Egységének ugyanakkorát választottak, mint a Celsius-skála egy foka. Mértékegysége: K (kelvin) 0 K 273 K -273 C 0 C Kapcsolat a két skála között: T = t Megjegyzés: A hőmérsékletváltozás nagyságának mérőszáma mindkét egységben ugyanakkora. 3. Hogyan készítenél hőmérőt? Kelvin féle hőmérsékleti skála (T) Celsius féle hőmérsékleti skála (t) A hőmérő a hőmérséklet mértékének jelzésére alkalmas eszköz, adott mérési tartományon belül, valamely hőmérsékleti skála beosztása alapján. A testek hőtágulásának legfontosabb gyakorlati felhasználása a hőmérőkészítés. Ezen belül is a folyadékok hőtágulásán alapuló hőmérők a leggyakoribbak. A folyadékot vékony falú üvegtartályba helyezik, ami hosszú, vékony csőben folytatódik. Így a kis térfogatváltozás is jelentős hosszváltozással jár.

5 A Celsius-féle hőmérő az üvegcsőben lévő higanyoszlop hosszának hőmérséklet hatására történő megváltozását használja fel. Az alappontok: normál légnyomáson az olvadó, tiszta jég (0 C) és a forrásban lévő víz (100 C) hőmérséklete. A két alappontnak megfelelő jelek közti szakaszt 100 egyenlő részre osztjuk, és így megkapjuk a skálát. A fok beosztást az alappontokon túl felfelé és lefelé is folytathatjuk. 4. Mit nevezünk hőtágulásnak? Sorolj fel néhány gyakorlati vonatkozást! Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag a hőmérsékletének változásával megváltoztatja a méretét. Gyakorlati vonatkozások: (Nem kell szó szerint tudni, hanem a lényegét leírni saját szavaiddal!) Hőmérők: A testek hőtágulásának legfontosabb gyakorlati felhasználása a hőmérőkészítés. Ezen belül is a folyadékok hőtágulásán alapuló hőmérők a leggyakoribbak. A folyadékot vékony falú üvegtartályba helyezik, ami hosszú, vékony csőben folytatódik. Így a kis térfogatváltozás is jelentős hosszváltozással jár. Távvezetékek belógása az oszlopok között télen és nyáron: Nyáron a távvezetékek megnyúlnak, télen csökken a hosszuk. A tartóoszlopokat úgy kell tervezni, hogy a nyári belógás ne akadályozza pl. a közlekedést, vagy ne okozzon balesetveszélyt, télen a méret csökkenése miatt fellépő feszítőerő ne okozza az oszlopok kidőlését. Üveg hőtágulása: A vastag falú üvegpohár gyakran eltörik, ha forró vizet öntünk bele. Az üveg rossz hővezető. A forró víz hatására a belseje felmelegszik, tágulna, de a külső része hideg, és nem engedi a méretváltozást. A fellépő feszültség miatt a pohár elreped. Sínek hőtágulása: A síneket régen nem illesztették szorosan egymáshoz. Így védekeztek az- ellen, hogy nyáron a nagy melegben kitáguló sínek eldeformálódjanak. Ma már készítenek olyan síneket, ahol nincs hézag az egyes síndarabok között. Itt olyan alapzathoz rögzítik szorosan a sínt, ami a sínnel együtt tágul. Hidak hőtágulása: A hidak egyik végét rögzítik, a másik vége gyakran görgőkön nyugszik. Így a híd a hőtágulás következtében nem deformálódik. Ingaóra hőtágulása: Az ingaóra periódusidejét az inga hossza befolyásolja. A hőmérséklet emelkedésekor a vasrúd kitágul, nő a lengésidő, és így késik az óra. Ha csökken a hőmérséklet, akkor csökken a hossz, és az óra siet. Ahhoz, hogy egy ingaóra pontosan járjon szükség van egy ellensúlyra is.

6 Bimetallszalag: Kettős fémet jelent. Két különböző hőtágulási együtthatóval rendelkező fémet szegecselnek össze (alumínium és réz). Ilyenkor azonos hőmérsékletváltozás hatására a két fém különböző mértékben tágul. Ezért a bimetallszalag elhajlik. Ilyet használnak tűzjelzésre, gázmelegítő készülékekben, hőmérőkben, elektromos kapcsolókban. Lyukak hőtágulása: A gyűrű környílása pontosan akkora, hogy a golyó éppen átfér rajta szobahőmérsékleten. Ha a golyót felmelegítjük, kitágul, amit szemléletesen bizonyít, hogy így már nem fér át a gyűrűn. Melegítsük meg a gyűrűt is a lángban. A felmelegített gyűrű nyílásán a meleg rézgolyó ismét átfér, bizonyítva ezzel, hogy a szilárd testek belső üregei melegítés hatására ugyanúgy tágulnak, mintha az üreget is anyag töltené ki. Vasbeton: A betonba csak együtt táguló, vagyis azonos hőtágulási együtthatójú fémek ágyazhatók. Egyébként a különböző hőtágulás miatt a beton szétrepedhet. 5. Mi az a bimetall? (bimetál, ikerfém, kettősfém) Kétrétegű, különböző hőtágulási együtthatójú fémből egymásra hengerelt, "szendvicsszerű" lemezanyag. Az ikerfémet melegítve vagy hűtve (a hőtágulások különbsége miatt) a lemezcsík meggörbül, alakját változtatja. Így alkalmas hőmérőnek, kapcsolónak (villamos érintkezőket vagy szelepeket nyithat, zárhat). 6. Ismertesd a Gravesande-készülékkel végzett kísérletet! Milyen hőtágulás szemléltetésére alkalmazható? Nézzük meg egy olyan vasgolyó hőtágulását, amely szobahőmérsékleten éppen átfér egy szintén vasból készült gyűrűn. Ha a golyót felmelegítjük, akkor a hőtágulás következtében már nem fér át a gyűrűn. A térfogati hőtágulást mutatja be. Melegítsük meg ezután a gyűrűt is. Talán vannak, akik meglepődnek, hogy a forró golyó átfér a forró gyűrűn, amit úgy is megfogalmazhatunk, hogy a gyűrűn lévő lyuk ugyanúgy kitágul, mintha anyaggal lenne kitöltve. A felületi hőtágulást mutatja be.

7 7. Hogyan működik a hőmérő és a lázmérő? A hagyományos lázmérő olyan higanytöltésű hőmérő, amelynél a kapillárison lévő szűkület megakadályozza a higany tágulás utáni visszaáramlását. Így tartósan jelzi a mért maximumot. Erős rázással tudjuk a higanyt a tartályba visszajuttatni. A higany mérgező tulajdonsága miatt ma már nem gyártanak higanyos lázmérőt. 8. Ismertesd miben áll a víz rendellenes viselkedése és mi ennek a gyakorlati jelentősége! A víz nem követi a folyadékokra általában érvényes térfogati hőtágulási törvényt. Térfogata +4 C-on a legkisebb, sűrűsége pedig a legnagyobb. Ennek igen nagy jelentősége van a természetben. Az őszi lehűlés során, +4 C-ig a tavak felszínének sűrűsége növekszik, és a vízréteg lesüllyed. Ez mindaddig tart, amíg a teljes vízmennyiség el nem éri a +4 C-os hőmérsékletet, illetve a maximális sűrűséget. A további lehűlés során, 0 C-ig csak a felszíni vízréteg sűrűsége csökken, nem süllyed le, majd megfagy. A keletkező jég rossz hővezető lévén-megakadályozza a nagyobb tavak és folyók teljes befagyását, s így a vízi élőlények nem pusztulnak el. 9. A gázok tulajdonságai. Nincs állandó alakjuk és állandó térfogatuk, kitöltik a rendelkezésre álló teret. Részecskéik viszonylag távol vannak egymástól, ezért összenyomhatók. A részecskék állandó rendezetlen hőmozgást végeznek. 10. Az ideális gáz állapotjelzői. Azokat a mérhető mennyiségeket, amelyek a gázok állapotát egyértelműen meghatározzák állapotjelzőknek nevezzük. Ezek a következők: megnevezés jelölés mértékegység nyomás p Pa (pascal) térfogat V m 3 abszolút hőmérséklet T K (kelvin) tömeg m kg mólszám n mol (vagy mól) 11. Ismertesd a Tyndall jelenséget! Mit igazol? A levegőben a por és füst részecskéi állandó rendezetlen mozgást végeznek. Erős fénynyalábban ez a mozgás láthatóvá válik, mert a részecskék visszaverik a fényt.

8 A jelenség azt igazolja, hogy a gázrészecskék állandó rendezetlen hőmozgást végeznek. A gáz részecskéi (pl. levegő) ütköznek a por ill. füst részecskéivel. 12. Mit nevezünk diffúziónak? A folyadékok és gázok külső hatás nélküli keveredését nevezzük diffúziónak. Pl. a szoba egyik sarkában kinyitott kölni illatát hamarosan érezni lehet a szoba minden helyén. 13. Hogyan csoportosítjuk az állapotjelzőket? extenzív állapotjelzők (összeadódó): Olyan állapotjelzők, amelyek a folyamat során összeadódnak. Ilyen a tömeg, az anyagmennység, a térfogat. intenzív állapotjelzők (kiegyenlítődők): amelyek a folyamat során kiegyenlítődnek. Ilyenek a nyomás és a hőmérséklet. 14. Mit nevezünk nyomásnak? Nyomás A felületre merőleges nyomóerő és a felület nagyságának a hányadosa. Jele: p kiszámítási mód: Mértékegysége: = Pa (pascal) 15. Mikor beszélünk izobár állapotváltozásról? Az olyan állapotváltozást, amelynek során adott tömegű gáz nyomása állandó, izobár állapotváltozásnak nevezzük. 16. Gay-Lussac I. törvénye. Állandó mennyiségű ideális gáz izobár állapotváltozásakor a térfogata és a kelvinben kifejezett hőmérséklete egyenesen arányos. ha p = áll, akkor 17. Mikor beszélünk izochor állapotváltozásról? Az olyan állapotváltozást, amelynek során adott tömegű gáz térfogata állandó, izochor állapotváltozásnak nevezzük. 18. Mikor beszélünk izotermikus állapotváltozásról? Az olyan állapotváltozást, amelynek során adott tömegű gáz hőmérséklete állandó, izotermikus (izoterm) állapotváltozásnak nevezzük

9 19. Gay-Lussac II. törvénye. Állandó mennyiségű ideális gáz izochor állapotváltozásakor a nyomása és a kelvinben kifejezett hőmérséklete egyenesen arányos. ha V = áll, akkor 20. Boyle-Mariotte törvénye. Állandó mennyiségű ideális gáz izotermikus állapotváltozásakor a térfogata és nyomása fordítottan arányos. ha T = áll, akkor = 21. Egyesített gáztörvény. Állandó tömegű gáz nyomásának és térfogatának szorzata egyenesen arányos a kelvinben mért hőmérsékletével. p V T állandó 22. Az ideális gáz állapotegyenlete. Az ideális gázok bármely állapotára felírható, melyben az állapotjelzők SI egységeikkel szerepelnek: p V= n R T R = 8,31 J általános gázállandó mol K k = 1, J Boltzman-állandó pv = m K M RT Az anyagmennyiség kiszámolása: p V = N k T

10 m n = M n = N N A m:tömeg M : a gáz moláris tömege - SI mértékegysége a kg/mol, de a kémiában megszokott számértékek g/mol-ban megadott értékek! N: részecskék száma N A : Avogadro-féle állandó N A = mol 23. Miből származik az ideális gáz belső energiája? Az ideális gáz belső energiája a részecskék mozgási energiájának összegével egyenlő. (A részecskék közötti kölcsönhatástól eltekintünk.) A belső energia változásáról csak közvetve, a hőmérséklet változása révén szerezhetünk tudomást. Jele: Eb (szokás U-val is jelölni) 24. Mit nevezünk szabadsági foknak? Mekkora ez az érték a gázok esetében? Egy test szabadsági fokainak száma azonos azon független koordináták minimális számával, melyekkel a test helyzete egy vonatkoztatási rendszerhez képest bármely pillanatban leírható. Egyatomos gázok (nemesgázok) esetén f=3, amely a haladó mozgásból származik. Kétatomos gázoknál (pl. O2) f=5, amelyből 3 a haladó mozgásból, 2 pedig a forgómozgásból következik. Három vagy többatomos gázok esetén f=6, amelyből 3 a haladó mozgásból, 3 pedig a forgómozgásból származik. 25. Hogyan határozzuk meg a gáz belső energiáját? Ha az adott részecskének f szabadsági foka van, akkor energiája átlagosan a rendszer azonos részecskékből áll, akkor ezt N-nel (a részecskék számával) szorozva kapjuk a rendszer belső energiáját: 26. Mit nevezünk térfogati munkának a gáz esetén? Egy hengeres edényben (keresztmetszete A) p nyomású gáz van, és a gáz kitágul, a gázt határoló dugattyú utat tesz meg. A végzett munka: Ha a gáz tágul, és a (külső) nyomás nem nulla, akkor a gáz végez pozitív munkát a belső energiájának rovására. Ha viszont a gázt a környezete összenyomja, akkor a gázon végzett a környezete pozitív munkát, a belső energia nő, ekkor a gáz által végzett munka negatív. Ennek megfelelően a térfogati munka képletében megjelenik egy negatív előjel. A hőelmélet I. főtételének egy másik alakja tehát: E b = Q p V s 27. Mikor beszélünk termikus kölcsönhatásról?

11 Két különböző hőmérsékletű test kölcsönhatásba lép. Ez a kölcsönhatás addig tart, míg termikus egyensúlyba nem kerül a két test, azaz hőmérsékletük ki nem egyenlítődik. 28. A hőelmélet I. főtétele. A testek belső energiájának megváltozása egyenlő a testtel közölt hő, és a testen végzett mechanikai munka előjeles összegével. E b = Q+W A hőtan I. főtétele az energia-megmaradásnak egy általánosabb megfogalmazása, mint a mechanikai megmaradás törvénye, mert figyelembe veszi a súrlódás belső energiát növelő szerepét is. 29. A hőelmélet II. főtétele. A hő magától csak a melegebb helyről a hidegebbre mehet át: a természetben a spontán folyamatok iránya olyan, hogy a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítődnek. Másodfajú perpetuum mobile nem készíthető, vagyis nincs olyan periodikusan működő hőerőgép, amely hőt von el egy hőtartályból, és azt teljes egészében mechanikai munkává alakítaná. 30. A hőelmélet III. főtétele. Az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen megközelíthető, de nem érhető el. 31. Hőkapacitás és fajhő A testek közötti hőcsere nagysága egyenesen arányos a test hőmérsékletének megváltozásával: Q Ez az állandó az adott test hőbefogadó képességére jellemző, és hőkapacitásnak nevezzük. mértékegysége [ ] [ ] [ ] A hőkapacitás számértéke kifejezi, hogy az adott test hőmérsékletének 1 kelvinnel való megváltoztatásához mekkora hőmennyiség szükséges. Egységnyi mennyiségű anyag hőkapacitását fajlagos hőkapacitásnak, másképp fajhőnek nevezzük. Jele: c mértékegysége: A fajhő számértéke kifejezi, hogy 1 kg tömegű test hőmérsékletének 1 kelvinnel való megváltoztatásához mekkora hőmennyiség szükséges. 32. Izotermikus állapotváltozás az I. főtétel alapján Izotermikus állapotváltozás (T=áll.) A gázzal közölt hőmennyiség (Q) teljes egészében a környezetnek adódik át mechanikai munkavégzés (W) formájában, illetve a gázon végzett mechanikai munka számértéke megegyezik azzal a hőmennyiséggel, amelyet a gáz az állapotváltozás során a környezetének lead. mivel T= állandó T = 0 Q = cmt = 0 ezért E b = W = - pv

12 33. Izobár állapotváltozás az I. főtétel alapján Izobár állapotváltozás során (p = áll.) a térfogati munka értéke: W = - pv = - p(v 2 - V 1 ) Az első főtétel ezen állapotváltozásra érvényes alakja a következő: Q c p mt U 34. Izochor állapotváltozás az I. főtétel alapján pv c m( T T ) p( V V ) v ) A folyamat során a gáz térfogati munkát nem végez (V = áll.), a gáz belső energiájának megváltozása éppen egyenlő a gázzal közölt hőmennyiség értékével: Q U c mt v 35. Adiabatikus állapotváltozás A folyamat akkor adiabatikus, ha nincs hőcsere a gáz és környezete között. (Q = 0) Ez kétféle módon valósulhat meg: A gázt elszigeteljük a környezetétől. A folyamat olyan gyorsan zajlik le, hogy nincs idő a hőcserére. Az első főtételben szereplő mennyiségek közül a közölt hőmennyiség (Q) értéke zérus, vagyis a gáz által végzett térfogati munka (W) éppen egyenlő a gáz belső energiájának megváltozásával, vagyis U = W 36. Milyen halmazállapotokat ismerünk? Az anyagnak négy halmazállapota lehet: gáz, folyadék, szilárd és plazma (Az igen magas hőmérsékletű anyagban elektronok és ionok keringenek.) A legtöbb természetben előforduló anyag az első három állapotot akár az ember által befolyásolatlan környezetben is felveheti, azonban csak megfelelő hőmérsékleten és nyomáson tud új halmazállapotba kerülni. 37. Mikor beszélünk halmazállapot-változásról? Az anyagok halmazállapota termikus kölcsönhatások hatására megváltozhat. Az anyagok ilyen belső szerkezeti változással is együtt járó állapotváltozását halmazállapot-változásnak nevezzük. A halmazállapot változás során megváltozik az anyag belső energiája. 38. Ismertesd a halmazállapot-változások fajtáit! Hőmérséklet, vagy nyomás emelkedésekor: szilárd olvadás folyékony párolgás gáz szilárd szublimáció gáz Hőmérséklet, vagy nyomás csökkenésekor: gáz lecsapódás vagy kondenzáció folyadék fagyás szilárd gáz kicsapódás szilárd 39. Az olvadás és fagyás leírása. Olvadáskor az anyag hőt vesz fel a környezetétől. Az m tömegű homogén szilárd anyag megolvasztásához szükséges hő: Q o = L 0. m, ahol L 0 az olvadáshő. Ez a hő nem növeli a test belső energiáját,

13 tehát a hőmérséklete nem változik. Fagyáskor ugyanennyi hőt ad le a megfagyó folyadék a környezetnek. 40. Mi a fagyáspont és mitől függ az értéke? Olvadáspont (fagyáspont): az a hőmérsékleti pont, amelyen az olvadás és a fagyás folyamata végbemegy. A rendszer hőmérséklete mindaddig állandó marad, amíg az olvadás vagy fagyás folyamata tart. Az olvadáspont függ az anyagi minőségtől és a külső nyomástól. gyakorlati példák: újrafagyás (regeláció) jelensége: Ha egy vékony acélhuzal két végére két egyforma súlyt akasztunk majd azt átvetjük egy jégtömbön, egy idő után az acélhuzal áthalad a jégtömbön. korcsolya: Ugyanezen jelenségre alapoznak a korcsolyázók. A kis élfelületű korcsolya nagy nyomást gyakorol az éppen alatta levő jégre, amely kissé megolvad és a keletkező vékony vízrétegen csúszik a korcsolya. 41. Párolgás, forrás, lecsapódás leírása. Párolgáskor a folyadék szintén hőt vesz fel a környezettől. Az m tömegű (homogén) folyadék esetén az elpárolgáshoz szükséges hő: Q p = L p. m, ahol L p a párolgáshő. Lecsapódáskor ugyanennyi hőt ad le környezetének a gáz. Forráskor a folyadék belsejében is keletkezik gőz, amely buborék formájában a felszínre száll. A forráshoz hő szükséges. Ez a forráshő, amely egyenesen arányos az anyag tömegével és függ az anyagi minőségtől. Q f = L f. m, ahol L f a forráshő. (A forrásponton megegyezik a párolgáshővel.) Ez a hő nem növeli a folyadék belső energiáját, tehát a hőmérsékletét sem. 42. Mitől függ a párolgás sebessége? a párolgás sebessége függ a folyadék anyagi minőségétől (Az alkohollal átitatott szűrőpapír hamarabb megszárad, mint a vízzel átitatott.) a párolgás sebessége függ a párolgó felület nagyságától (A négyrét hajtott papír lassabban szárad meg, mint a kiterített.) a párolgás sebessége függ a folyadék hőmérsékletétől (Előmelegített fémkorongra csöppentett folyadék hamarabb elpárolog, mint az előmelegítés nélkülire csöppentett.) a párolgás sebessége függ a környezet páratartalmától (A lap, amelyik mellett fújással lecsökkentjük a páratartalmat, előbb szárad meg, mint amit nyugodtan hagyunk.) 43. Mi a forráspont és mitől függ az értéke? A forrás egy adott hőmérsékleti ponton, a forrásponton (T f ) indul meg. A folyadék hőmérséklete forrás közben állandó marad. A forráspont értéke függ: a folyadék anyagi minőségétől,

14 a folyadék felszíne fölötti levegő és gőz keverékének nyomásától. A külső nyomás csökkenésekor a forráspont csökken, növekedésekor pedig növekszik. 44. Az elektromos állapot, elektromos töltés Bármilyen anyagú test elektromos állapotba hozható, ha a sajátjától különböző anyagú testtel megdörzsöljük. A testek elektromos állapotát egy közvetlenül nem észlelhető anyag, az elektromos töltés okozza. Kétféle elektromos állapotot különböztetünk meg: Negatív elektromos állapot: Negatív elektromos állapotban a negatív töltéstöbblettel rendelkező test van. Ilyen például a szőrmével megdörzsölt ebonitrúd, vagy a selyemmel megdörzsölt műanyagrúd. Pozitív elektromos állapot: Az elektronhiánnyal rendelkező test elektromos állapota. Ilyen például a bőrrel megdörzsölt üvegrúd. A semleges test mind a kétféle töltést egyenlő mértékben tartalmazza. 45. Vezetők és szigetelők A vezetőanyagokban a töltéshordozó részecskék könnyen elmozdulnak, az elektromos állapot a vezető egészére szétterjed. Jó vezetők a fémek, amelyekben az atomok külső elektronjai szabadon mozoghatnak a fém egész terjedelmében. A Föld belseje is nagy kiterjedésű vezető. Földelésről beszélünk, ha egy testet fémes vezető útján összekötünk a Föld nedves, vezető rétegével. A szigetelőanyagok töltéshordozói helyhez kötöttek, ezeknél csak az elektromos testtel való érintkezés helyén jön létre elektrontöbblet vagy elektronhiány. Jó szigetelőanyagok például a porcelán, a műanyagok, az olaj vagy a száraz levegő. 46. Elektromos alapjelenségek Az azonos töltéssel rendelkező testek taszítják egymást. Ellentétes töltéssel rendelkező testek vonzzák egymást. Az elektromosan töltött test a semleges testet mindig vonzza. Amikor a test átvette a töltéseket (vezető esetén), a töltött test eltaszítja magától. Szigetelő esetén a testet mindvégig vonzani fogja. 47. Az elektromos állapot anyagszerkezeti magyarázata Az atomok pozitív protonokból és semleges neutronokból álló atommagot és negatív elektronokból álló elektronfelhőt tartalmaznak. Semleges atomokban a protonok és az elektronok száma megegyezik, ellentétes töltéseik éppen közömbösítik egymás hatását. Különböző anyagok szoros érintkezésénél arról az anyagról, amelynek atomjai, molekulái gyengébben kötik az elektronokat, átjutnak elektronok a másik anyagra. Az elektrontöbblet negatív töltésű, az elektronhiány pozitív töltésű anyagot eredményez. A testek elektromos töltése átvihető más testekre. 48. Az elektromos töltés mérése

15 Az elektroszkóp elektromos töltések mennyiségi és minőségi vizsgálatára is alkalmas eszköz. Az elektroszkóp belső, álló része és mutatója a környezetétől elszigetelt fémes vezető, amelynél a mutatót a vele azonos töltésű állórész taszító hatása téríti ki eredeti nyugalmi állapotából. 49. Az elektromos megosztás és polarizáció jelensége Az elektromos test a környezetében lévő vezetőanyagokon elektromos megosztást idéz elő. A vele egyező előjelű töltéseket a test távolabbi részébe taszítja, az ellentétes előjelű töltéseket a közelebbi oldalra vonzza. Szigetelőanyagoknál az elektromos test a molekulákon belül a szimmetrikus elhelyezkedésű töltések súlypontját eltolja, más szóval elektromos dipólusokat hoz létre. Az egyes anyagokban eleve meglévő, de rendezetlen dipólusokat pedig rendezett helyzetbe forgatja. A szigetelő elektromosan polarizálódik. 50. Coulomb-törvény Két elektromosan töltött test között fellépő erő egyenesen arányos a két töltésmennyiség szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.,ahol Q 1 és Q 2 a testek töltése, r a távolságuk, k állandó. Ennek alapján meghatározható az elektromos állapot jellemző elektromos töltés mértékegysége: 1 C (coulomb) a töltése annak a testnek, amely a tőle 1m távolságra lévő azonos nagyságú töltésre N nagyságú erővel hat. Tehát k = 51. A töltésmegmaradás törvénye Környezetétől elszigetelt (zárt) rendszerben az elektromos töltések előjeles összege állandó. 52. Az elektromos mező és jellemzése a térerősséggel Az elektromosan töltött testek maguk körül létrehozzák az anyagnak egy sajátos formáját, az elektromos mezőt. A mező rendelkezik energiával, tehetetlenséggel. A nyugvó elektromos mező (elektrosztatikus mező) forrásai a töltések. Az elektromos mezőt valamely pontjában a próbatöltésre ható erő ( F ) és a próbatöltés ( q ) hányadosával jellemezzük. Ennek a hányadosnak a neve: elektromos térerősség. Jele: E., mértékegysége: [ ] 53. Az elektromos mező szemléltetése erővonalakkal A térerősségvonalak olyan képzeletbeli és térbeli görbék, amelyeknek bármely pontjába húzott érintő iránya az adott pont térerősségének irányába mutat, és olyan sűrűn rajzoljuk ezeket a görbéket, hogy egységnyi felületre merőlegesen annyi haladjon keresztül, amennyi az adott helyen a térerősség nagysága.

16 (Szemléletesebb kép: a mezőbe helyezett + töltések elmozdulásának pályáját rajzolják ki.) Az erővonalak pozitív töltésből vagy a végtelenből indulnak, negatív töltésben vagy a végtelenben végződnek. 54. Mit nevezünk homogén elektromos mezőnek? A homogén elektromos mező minden pontjában a térerősség nagysága és iránya megegyezik. Az ilyen mezőt egyenlő hosszúságú és sűrűségű térerősségvonalakkal szemléltetjük. 55. Az elektromos fluxus Egy felületen áthaladó összes erővonal száma a felület elektromos fluxusának számértékét adja. A fluxus betűjele: Ψ (ejtsd: pszi). Ha a felület merőleges az erővonalakra, akkor a fluxus és a térerősség kapcsolata: Ψ=E A Az elektromos fluxus mértékegysége: 56. Az elektromos feszültség Az elektromos mező két pontja között elmozduló töltésen a mező által végzett munkának ( W ) és a töltésnek ( Q ) a hányadosa a mezőnek erre a két pontjára jellemző állandó, amely már független a töltéstől, ezért alkalmas a két pont közötti elektromos mező jellemzésére. A hányados neve elektromos feszültség. Jele: U. U = mértékegysége: [ ] 57. Az elektromos potenciál Ha az elektrosztatikus mezőben tetszőlegesen kijelölünk egy nulla szintet és ehhez képest megmérjük a mező bármely pontjának feszültségét, a mező adott pontjának potenciáját kapjuk. Tehát a nulla szinthez képest mért feszültséget potenciálnak nevezzük. Két pont potenciáljának különbsége megegyezik a két pont közötti feszültséggel. [ ] [ ] 58. Az elektromos mező tulajdonságai Az elektrosztatikus mező forrásos mező. Az elektrosztatikus mező forrásai az elektromos töltések. A térerősség vonalak a töltésből indulnak ki és a töltéseken végződnek.

17 Az elektrosztatikus mező konzervatív mező. A mező által két pont között végzett munka csak a két pont helyzetétől függ. Az elektrosztatikus mező örvénymentes mező. Az elektrosztatikus mezőben egy zárt görbe mentén végzett munka összege nulla. 59. A többlettöltés elhelyezkedése a vezetőn a vezető felületén helyezkednek el, (taszítás miatt egymástól a lehető legtávolabb) a vezető belsejében a térerősség nulla, ( Faraday - kalitka, elektromos árnyékolás) a töltések a vezető felületén az élek, csúcsok környezetében összpontosulnak. (Villámhárító) 60. Kondenzátor és kapacitás Kondenzátor fogalma: A kondenzátort másképpen sűrítőnek nevezzük. Két vezetőlemezből áll, melyeknek ellentétes a töltésük. Ez technikailag úgy is megvalósítható, hogy az egyik lemezt pozitív töltésűre töltjük, a másikat pedig leföldeljük. A kondenzátor vezető lemezeit fegyverzetnek is nevezzük. A sűrítő elnevezés abból adódik, hogy a kondenzátor a fegyverzetek közé sűríti az elektromos mezőt, és így az elektromos térerősség vonalakat is. Kapacitás: A kondenzátor fegyverzetein lévő töltésmennyiség és a fegyverzetek közötti feszültség hányadosa állandót határoz meg. Ez az állandó a kondenzátor töltéstároló képességére jellemző kapacitás. Jele: C mértékegysége: [ ] [ ] Egy farad a kondenzátor kapacitása, ha 1V feszültség mellett 1C töltésmennyiséget képes tárolni. 61. Mitől függ a síkkondenzátor kapacitása? A kondenzátor kapacitása függ: a fegyverzetek nagyságától (A) azok távolságától (d) és a köztük lévő szigetelő anyagtól ( relatív dielektromos állandó A kondenzátor kapacitása nem függ a töltésmennyiségtől és a feszültségtől. Ahol a vákuum dielektromos állandója. 62. A kondenzátor energiája [ ] Az elektromos haranggal bemutatott kísérlet igazolja, hogy a feltöltött kondenzátor elektromos tere energiával rendelkezik, vagyis munkát tud végezni! Az energia kiszámítása a következő képletek valamelyikével történhet:

18 63. Az elektromos áram Elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük, és azt az áramerősséggel (I) jellemezzük. Az elektromos áram irányán egy régi megállapodás alapján a pozitív töltéshordozók áramlási irányát (vagy a negatív töltéshordozók áramlásával ellentétes irányt) értjük. Erősebb elektromos áramról beszélünk, ha az áramlási keresztmetszeten ugyanannyi idő alatt több az átáramlott részecskék együttes töltése, vagy ugyanannyi össztöltésű részecske kevesebb idő alatt áramlik át. 64. Az áramerősség Az elektromos áramot az áramerősséggel (I) jellemezzük. Az áramerősség a vezető adott keresztmetszetén átáramlott töltés (Q) és az átáramlás idejének (t) hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség. képlettel: mértékegysége:

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Elektrosztatikai alapismeretek

Elektrosztatikai alapismeretek Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba

Részletesebben

1. Elektromos alapjelenségek

1. Elektromos alapjelenségek 1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos

Részletesebben

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!

ELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek! ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál Celsius hőmérsékleti skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Kelvin hőmérsékleti skála: A beosztása 273-al van elcsúsztatva a

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

Elektromos alapjelenségek

Elektromos alapjelenségek Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

1. SI mértékegységrendszer

1. SI mértékegységrendszer I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g

Részletesebben

Elektrosztatika tesztek

Elektrosztatika tesztek Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Hőtan főtételei. (vázlat)

Hőtan főtételei. (vázlat) Hőtan főtételei (vázlat) 1. Belső energia oka, a hőtan I. főtétele. Ideális gázok belső energiája 3. Az ekvipartíció elve 4. Hőközlés és térfogati munka, a hőtan I. főtétele ideális gázokra 5. A hőtan

Részletesebben

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok taszítják egymást,

Részletesebben

Hőtan 2. feladatok és megoldások

Hőtan 2. feladatok és megoldások Hőtan 2. feladatok és megoldások 1. Mekkora a hőmérséklete 60 g héliumnak, ha első energiája 45 kj? 2. A úvárok oxigénpalakjáan 4 kg 17 0C-os gáz van. Mekkora a első energiája? 3. A tanulók - a fizika

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C Hőtágulás tesztek 1. Egy tömör korongból kivágunk egy kisebb korongnyi részt. Ha az eredeti korongot melegíteni kezdjük, átmérője nő. Hogyan változik a kivágott lyuk átmérője? a) Csökken b) Nő c) A lyuk

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test

A semleges testeket a + és a állapotú anyagok is vonzzák. Elnevezés: töltés: a negatív állapotú test negatív töltéssel, a pozitív állapotú test Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Egymással szorosan érintkező ( pl. megdörzsölt) felületű anyagok a szétválás után elektromos állapotba kerülnek. Azonos elektromos állapotú anyagok taszítják egymást,

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C

11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C Hőtágulás tesztek 1. Egy tömör korongból kivágunk egy kisebb korongnyi részt. Ha az eredeti korongot melegíteni kezdjük, átmérője nő. Hogyan változik a kivágott lyuk átmérője? a) Csökken b) Nő c) A lyuk

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

FIZIKA VIZSGATEMATIKA FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Hőtan Az anyagok belső szerkezete, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, hőterjedés (Ez az összefoglalás tartalmaz utalásokat a tankönyv egyes

Hőtan Az anyagok belső szerkezete, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, hőterjedés (Ez az összefoglalás tartalmaz utalásokat a tankönyv egyes Hőtan Az anyagok belső szerkezete, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, hőterjedés (Ez az összefoglalás tartalmaz utalásokat a tankönyv egyes részeihez, ezért a tankönyvvel együtt használható.) Tapasztalatok,

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. HŐTAN I. A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. E jellemzőt az ember elsősorban tapintás útján, a hőérzettel észleli, másodsorban hőmérő segítségével. A hőmérséklet a hőtan

Részletesebben

Művelettan 3 fejezete

Művelettan 3 fejezete Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási

Részletesebben

Termodinamika. Tóth Mónika

Termodinamika. Tóth Mónika Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.

Részletesebben

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai

Egyenáram. Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Egyenáram Áramkörök jellemzése Fogyasztók és áramforrások kapcsolása Az áramvezetés típusai Elektromos áram Az elektromos töltéshordozók meghatározott irányú rendezett mozgását elektromos áramnak nevezzük.

Részletesebben

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17205 Fizika 10. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat Az új fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Nemzeti Tankönyvkiadó Fedezd fel a világot! című új természettudományos tankönyvcsaládja fizika

Részletesebben

gáznál 16+16 = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál 12+16+16= 44)

gáznál 16+16 = 32, CO 2 gáznál 1+1=2, O 2 gáznál 12+16+16= 44) Hőtan - gázok Gázok állapotjelzői A gázok állapotát néhány jellemző adatával adhatjuk meg. Ezek: Térfogat Valójában a tartály térfogata, amelyben van, mivel a gáz kitölti a rendelkezésére álló teret, tehát

Részletesebben

FIZIKA 10. OSZTÁLY - HŐTAN

FIZIKA 10. OSZTÁLY - HŐTAN FIZIKA 10. OSZTÁLY - HŐTAN 1 Hőtani alapjelenségek Bevezető: Fizikai alapmennyiség: Hőmérséklet (jele: T, me.: C, K, F) Termikus kölcsönhatás során a két test hőmérséklete kiegyenlítődik. Hőmérsékleti

Részletesebben

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:

Részletesebben

HŐTAN. Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki:

HŐTAN. Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Hőmérséklet HŐTAN Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja a víz fagyáspontja 100 ºC pontja a víz forráspontja Fahrenheit skála (angolszász országokban

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

tema08_

tema08_ 8. Halmazok, halmazállapot-változások az anyagi rendszereket vizsgáljuk, állapotukat jellemezzük általános séma: rendszer: vizsgálatunk jól körülhatárolt tárgya a rendszer állapota: tulajdonságainak összessége

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása

É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása. Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása É11. Nyugvó villamos mező (elektrosztatika) Cz. Balázs kidolgozása Elméleti kérdések: 1.Az elektromos töltések fajtái és kölcsönhatása A testek elektromos állapotát valamilyen közvetlenül nem érzékelhető

Részletesebben

A halmazállapot-változások

A halmazállapot-változások A halmazállapot-változások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Halmazállapotok Energia Kondenzáció Kondenzációs hő Kondenzáció Párolgás Gőz Fagyáshő Párolgáshő Folyadék

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel

Részletesebben

FIZIKA FELMÉRŐ tanulmányaikat kezdőknek

FIZIKA FELMÉRŐ tanulmányaikat kezdőknek FIZ2012 FIZIKA FELMÉRŐ tanulmányaikat kezdőknek Terem: Munkaidő: 60 perc. Használható segédeszköz: zsebszámológép (függvénytáblázatot nem használhat). Válaszait csak az üres mezőkbe írja! A javítók a szürke

Részletesebben

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor

TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor 1. Fizikai mennyiségek Jele: (1), (2), (3) R, (4) t, (5) Mértékegysége: (1), (2), (3) Ohm, (4) s, (5) V 3:06 Normál Számítása: (1) /, (2) *R, (3) *t, (4) /t, (5) / Jele Mértékegysége Számítása dő Töltés

Részletesebben