A bírói ítélethozatal jogelméleti és gyakorlati megközelítése. Jerome Frank munkáján keresztül. Készítette: Mecser Anikó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bírói ítélethozatal jogelméleti és gyakorlati megközelítése. Jerome Frank munkáján keresztül. Készítette: Mecser Anikó"

Átírás

1 A bírói ítélethozatal jogelméleti és gyakorlati megközelítése Jerome Frank munkáján keresztül Készítette: Mecser Anikó Konzulens: Dr. Nagypál Szabolcs 2014/2015/2 Eötvös Loránd Tudományegyetem 1

2 Tartalomjegyzék I. Általános bevezető 3 II. Az ítéletalkotás vizsgálata a jogelméletben 4 1. A bírói gyakorlat kutatásának bemutatása 4 2. Jerome Frank jogelméletének részletesebb bemutatása Jerome Frank jogelmélete és a magyar bírói gyakorlat 16 III. A magyar bírói ítélethozatal vizsgálata a gyakorlatban 1.Jerome Franknak a bírói ítélethozatallal kapcsolatos megállapításainak vizsgálhatóvá tétele a gyakorlatban- interjúkérdések, a kutatás módszerének ismertetése 2. Az interjúk bemutatása IV. Konklúziók levonása és véleményalkotás V. Felhasznált szakirodalom 2

3 Bevezetés Évfolyamdolgozatomban a bírói ítéletalkotás jogelméleti megközelítésének fejlődését mutatom be, különösen nagy hangsúlyt fektetve Jerome FRANK elméletére. A témaválasztásomat a bírák szerepének és munkájának megértésének szándéka indokolja. A bírák, mint a jog alkalmazói és bizonyos esetekben a jog alkotói jelentős feladatot látnak el a jog céljának és működésének meghatározásában. Az, hogy a bírák egyszerűen a törvény szájai vagy pedig önálló jogalkotást is végeznek (precedens jog) szintén komoly jogelméleti kérdés, amelynek jelentős gyakorlati következményei vannak. Az eltérő jogi kultúrák másmás választ adnak erre a kérdésre. Jerome FRANK elméleteit az Amerikai Egyesül Államokban alkotta meg és kritikájában az amerikai igazságszolgáltatással szemben felmerült problémákat hozta felszínre. Közérthetősége miatt nagy népszerűséget élvezhetett a laikusok körében is. Fő célja volt, hogy a bírák ítéletalkotási módszereiről lerántsa a leplet és emberibbé tegye a bírákat a jogász és a laikus társadalom számára is. Az Amerikai Egyesült Államokban a precedens jog (bírók által alkotott jog) elismertnek számít, szemben a magyar jogrendszerrel. A magyar jogrendszerben a bírósági ítéletek, határozatok precedens szerepét nehéz meghatározni. Ahogy a dolgozatomban később kifejtem egy előkészületi tanulmány bemutatása során, a bírói ítélet meghozatala közben vannak olyan befolyásoló tényezők, amelyekre nyíltan hivatkozhatnak a bírák, sőt ezt meg is követeli tőlük a társadalom (pl. jogszabályok) és vannak olyan befolyásoló tényezők, amelyek bár hatnak az ítélethozatalra (és a bírák még tudatában is vannak ennek) nyíltan nem hivatkozhatnak rá az ítélethozók. Jerome Frank a nem nyilvános döntési okokat kutatta jogelméletében és a gyakorlatban is. A nem nyilvános döntésokozók sokszor nagyobb jelentőséggel bírnak az ügy kimenetelére, mint a megfogható és nyilvános döntésokok. A bírói gyakorlat kutatása és jogelméleti megközelítése viszonylag új téma a jogelméletben (XIX. század), de jelentőségét már több elmélkedő felismerte. Jerome FRANK közöttük egy radikális nézeteket valló jogelmélkedő, aki a pszichológia segítségével magyarázza az ítélethozatal folyamatát és a bírák valamint a jog szerepét a társadalomban. Elméleti és gyakorlati megállapításainak megvalósulását szeretném vizsgálni a magyar igazságszolgáltatásban, bírákkal készített interjúk segítségével. Évfolyamdolgozatommal szeretnék hozzájárulni a magyar bírói döntéshozatal működésének feltérképezéséhez, a bírók nem nyilvános döntésokainak feltárásához, és ezek befolyásoló szerepének felméréséhez. 3

4 1. A bírói gyakorlat kutatásának bemutatása 1 A bírói gyakorlat vizsgálatánál kérdéses, hogy a döntést mennyire határozzák meg a joginak tekintett érvek és mennyire a jogon kívüli tényezők. A jogalkalmazás Európában a XIX. században vált az elméleti elemzések tárgyává, amikor meghatározó szerephez jutott a társadalom irányításában a jogszabályokon alapuló igazságszolgáltatás és közigazgatás. A bírói döntést nem határozhatták meg a központi államhatalom által nem kontrollált tényezők. Angliában ekkor kezdett el nőni a statute law szerepe és a kiszámítható jogszolgáltatás érdekében kimondták, hogy a korábbi eset ratio decidendi -je jogszabálynak minősül. A jogszolgáltatással szemben ebben az időszakban fogalmazódott meg a jogbiztonság, a pártatlanság, a kiszámíthatóság és a minden embert egyenlőként való kezelés igénye. Ezeknek az eszméknek a megvalósulása és a valóság között konfliktus keletkezett a jogalkalmazás területén, ami a jogtudósokat arra motiválta, hogy foglalkozzanak a jogalkalmazás fő karakterjegyeinek megállapításával, illetve e tevékenység értékelési mércéinek meghatározásával. 2 A francia exegetikus iskola ragaszkodik a hatalmi ágak szétválasztásának elvéhez, amely alapján a jogalkalmazó csak a törvény szája, így a bírói döntés és a jogszabály közötti különbség csak az absztrakt és konkrét közötti különbség erejéig racionalizálható. A XIX. század középtől kifejlődő fogalmi jogtudomány szerint lehetséges, hogy a jog alapvető intézményeit (pl. szerződés, zálogjog),amelyek fontosabbak a pozitív jognál a jogtudós feltárja. A jog intézményekből olyan fogalmi hálózatot kívántak alkotni, amely zárt, joghézagoktól mentes, rendszerré alakítja át a jogot. Ebben az esetben a bíró formális levezetéssel meghozhatja ítéletét: a jogi fogalom ismérveinek felfedezése után behelyettesíti az adott életviszonyt a megfelelő fogalomba. A jogszabályok helyett ebben az elméletben a fogalmi hálózat lesz mérvadó a jogalkalmazó számára. Mindkét megközelítés inkább előíró, mint leíró típusú, de hatással vannak az európai kontinentális bírák ítélethozatalaira. A szociológia jogszemlélet szembe helyezkedett a jogászi érvek kizárólagosságát hirdető elméletekkel. Kantorowicz ban úgy vélte, hogy a bírákat megilleti az a jog, hogy a 1 BADÓ Attila, BENCZE Mátyás, MEZEI Péter, A bírói gyakorlat kutatásának módszertani kérdése. Előkészületi tanulmány (OTKA 73089) bemutatása 2 2. old 4

5 pozitív jogon kívüli mércéhez forduljanak kétség esetén, így jogalkotóként járhassanak el. EHRLICH, a jogszociológia egyik megalapozója, szerint a jogalkalmazás értelmezést igényel, az értelmezés pedig mérlegelést eredményez, amit a teljes személyiség végez el. Ez alapján: a helyes döntés garanciáját nem a jogszabály mechanikus követése, hanem a bíró személyiségének kiválósága jelenti. 3 Mivel ezt az elméletet a mindennapos esetekben nem lehet alkalmazni, az európai kontinensen nem került uralkodó pozícióba. Az amerikai jogi kultúrához azonban jól illeszkedik a szabadjogi irányzat. Az amerikai bírák nagyfokú értelmezési szabadsága miatt a legradikálisabb álláspont a szociológiai jogelméleteken belül az amerikai jogi realistáké, akik közül Jerome Frank olyan messzire ment, hogy a jogszabályoknak az eset eldöntésében játszott szerepét az utólagos racionalizálásra korlátozta, így egy adott ügyben rendkívül sokféle, akár egymással ellentétes tatalmú döntés is hozható. A jogi indoklást csupán egy falnak tekinti, amely eltakarja a valós okokat. Az ebből fakadó bizonytalanság azonban nem feltétlenül negatívum, hiszen lehetővé teszi, hogy a gyakorlat megfeleljen a társadalmi, gazdaság, egyéb feltételeknek. A legtöbb felfogás mindkét tényező-csoportnak meghatározó erőt tulajdonít, és így legitim értékelési mércék alapjainak tekinti azokat. A különbség az arányokban figyelhető meg. Az összetett megközelítés egyik képviselője Hans KELSEN, aki a jogot a jogi normák hierarchikus rendszereként ábrázolja és szerinte a jogértelmezéssel kapcsolatos fő problémát az okozhatja ez alapján, ha a magasabb fokú norma tartalma határozatlan. Kelsen úgy véli, hogy a jogszabály köti a bírót, amennyiben annak kellően pontos a nyelvi megfogalmazása. Előfordul azonban, hogy a norma nyelvi értelme nem egyértelmű vagy eltérés van a norma nyelvi kifejezése és a normaalkotó autoritásnak a normában kifejeződő akarata között, és két egyidejűleg érvényességre igényt tartó norma egymásnak részben vagy teljesen ellentmond (normakollízió). Ilyen esetekben a jogalkalmazó a norma által nyújtott nyelvi korlátokon belül szabadon dönt, nincs semmilyen kötelező iránymutatás, illetve támpont a számára. A kommentátorok és a más tudományos magyarázatokat jogpolitikai jellegűnek tekinti, céljuknak a jogalkalmazó befolyásolását látja valamilyen irányba. A bíró számára csak a jogszabályok rendelkeznek kötőerővel, egyébként szabadon mozoghat a jogszabályok által ki nem töltött térben. A jogalkotó által nem szabályozott tényállás esetén jogalkotási teljhatalommal ruházza fel a jogalkalmazót old. 5

6 HART nyelvfilozófiai vizsgálat alá vonta a szabályalkalmazás kérdéskörét, és a jogszabályok által használt általános kifejezések nyitott szövedékében találta meg a szabályokból le nem vezethető bírói döntések létezésének okát. A kifejezéseink által jelölt fogalmakat szokásosan bizonyos ismérvek segítségével határozzuk meg. Konkrét esetben, ha egy jelenség hordozza az adott fogalom ismérveit, de nem az összeset, akkor nem tudjuk objektíve megítélni, hogy a jelenség az adott fogalom alá tartozik-e. A bíró ilyenkor Hart szerint szabadon dönt, egyedül a bírói erények korlátozzák döntéshozatalában. A Hart féle megközelítés a formalizmus és a szabályszkepticizmus összeegyeztetése. Hart és Kelsen elméletében közös pont, hogy a jogszabályok hiányossága esetén, a döntés kialakítása a jogszabályok által nyújtott értelmezési kereteken belül a jogalkalmazó mérlegelési hatalmába tartozik, azaz jogon kívüli elemek határozzák meg. Ezen kívül egyik elmélet sem ad magyarázatot arra az esetre, amikor a jogi rendelkezés egyértelműsége ellenére a bíró nem követi a jogszabályt, ilyenkor a két elmélet szerint a bíró jogon kívülre kerül. DWORKIN a döntést meghatározó jogi érveknek új értelmezést adott: a jogszabályoktól eltérő, azoknak meg nem felelő döntések is jogon alapulnak, nem a bírói szubjektum kizárólagos termékei. A jognak tulajdonított értelmet, a jogi gyakorlatot igazoló elveket, illetve politikai célokat is a jog részének tekintette. Ez az értelem a nehéz esetekben kap szerepet, amikor a bírónak fontolóra kell vennie, hogy milyen célt szolgál az adott jogi gyakorlat valójában. Ilyenkor a létező jogszabályokat, bírói döntéseket igazoló elvekhez kell visszanyúlnia a bírónak. Az igazoló elvek kiválasztása azonban a bíró feladata marad. Az ideális bíró szerinte rendelkezik azzal a képességgel, hogy a teljes jogi gyakorlatból kirajzolódó elveket maradéktalanul felszínre hozza, és azok alapján nehéz esetben is képes objektíve helyesen dönteni. Ezek alapján a bíró tevékenysége feltételez egy jogelméletet arról, hogy mi a jog célja, értelme, amely a könnyű ügyek esetében rejtve marad. Dworkin elmélete visszatérést jelent a jogi érvek kizárólagosságát valló felfogáshoz, azonban álláspontja elleni főkritika ként fogalmazódik meg, hogy nem minden indok tekinthető minden további nélkül a jog részének, amelyre a bíró az ítéletében hivatkozik, a bírók sok esetben jogon kívüli érvekre támaszkodnak old. 6

7 A jogalkalmazást meghatározó tényezők jellemzői A jogalkalmazásra vonatkozó elméletek lehetnek leíró és előíró jellegűek. A normatív elméletek nem csak magyarázzák a jogalkalmazás folyamatát, hanem értékelik a gyakorlatot, illetve mércéket állítanak az értékeléshez. A jogtudományban mind a két megközelítés jelen van, sokszor akár egy elméleten belül is, összemosódva. A normatív elmélet, amelyet igazolás-elméletként is neveznek, azt vizsgálja, hogy melyek a jogalkalmazás helyességének mércéi, tehát a jogi döntések, következtetések, megállapítások milyen feltételek kielégítése esetén igazolhatóak. Ez a megközelítés az igazolhatóság mércéinek megállapítását, az ítélkezési tevékenységet igazoló elvek feltárását, és egymással való összemérését jelenti. Egy olyan ideális gyakorlatnak a kirajzolódása a cél, amelyhez az aktuális gyakorlatot hozzá lehet mérni. (pl. exegetikus iskola) A felfedezés-elméletek középpontjában a bírói döntések megszületésének módja, és az azt meghatározó faktorok állnak. A döntés háttérében álló szervezeti, személyi okokat, szociológiai, történeti, pszichológiai és egyéb tényezőket kutatja. Ez a kutatás önálló tudományos céllal rendelkezik. A felfedezés-elmélet legjobb példája Jerome Frank jogelmélete, aki a bírák személyiségjegyeivel, illetve általános törvényszerűségekkel tartotta magyarázatónak azt, hogy milyen bírói döntések születnek. 5 A jogalkalmazásnak létezik normatív és társadalmi oldala is, amelyek eltérő módszertant igényelnek. A normatív oldalnál az elméleti háttér tisztázza az igazolhatóság összefüggéseit, a társadalmi oldalnál a ténytudományok eszközei és módszerei nyújtanak segítséget. A jogalkalmazásnak vannak nyilvános és nem nyilvános (rejtett) elmei. A nyilvános elemek szóban vagy írásban megjelennek az indoklásban, mindenki számára ellenőrizhetőek, a modern demokratikus jogállamokban, ezért racionálisnak kell lennie. Igazolás-elméleti megközelítésből vizsgálhatóak, hogy méltóak-e elismerésre, elfogadásra az így meghozott döntések. A döntéshozatalnak vannak rejtett befolyásoló tényezői, melyet a felfedezéselméletek eszköztárával lehet vizsgálni. A nem nyilvános döntési okok azért befolyásolhatják a jogalkalmazót, mert a jogalkalmazás döntési szituációt eredményez, így a jogalkalmazás: döntés. A cselekvési lehetőségek közti választás, mely mindig meghatározott környezetben zajlik, a döntési folyamat teljes 5 8.old. 7

8 megértéséhez nem kerülhető el a pszichológia személyiséglélektani részének, és a közgazdaságtan által kifejlesztett döntéselmélet alapjainak tanulmányozása. A közgazdaságtan a döntések racionális oldalának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, ezzel szemben a pszichológia a nem-racionális, nem-tudatos elemeit vizsgálja. A jogelméletben mindkét megközelítés fellelhető már: a racionális döntések elméletének a jogi döntésekre történő alkalmazása, és a pszichologizáló jogelméletek. További kutatások tárgya lehet, hogy milyen mértékben befolyásolja a döntéshozót, és hogyan határozható meg a racionális és a nem-racionális tényezők egymáshoz való viszonya. A bíró személyes erkölcsi, politikai meggyőződése, szintén befolyásolhatja egy-egy eset megközelítését, a felekhez való viszonyulását, ezek szintén nem nyilvános tényezők, amelyekre nem szoktak nyíltan hivatkozni a bírák. Ezentúl léteznek szociológiai és a szociálpszichológiai tényezői (pl.: közvélemény) a döntéshozatalnak. A nem-nyilvános tényezők vizsgálata azért fontos a döntések befolyásolásánál, mert ugyanabban az ügyben nyilvános igazolással nagyon sokféle döntést el lehet látni, amelyek egyformán racionálisak és meggyőzőek lehetnek. A rejtett döntési okok feltárása választ adhat, hogy adott esetben miért lehet egyik döntés valószínűbb, mint a másik, miért részesítik a jogalkalmazók előnyben valamelyik alternatívát. A nyilvános igazolás egy olyan keretet ad a döntéshozatalban, amelyen belül nagy szabadsága van a jogalkalmazónak. A rejtett döntési okok feltárásával főként a jogszociológia foglalkozik. A jog sajátos igazolási összefüggéseinek megértését a jogelméleti vizsgálódások számára a nyilvános indokok segítik leginkább. Egy modern, demokratikus államban elvárás, hogy a nyilvános indokok racionálisak legyenek, meggyőző erővel rendelkezzenek minden értelmes ember számára. A bírói döntéseknek meg kell felelniük a jogászi szakma által támasztott követelményeknek, és társadalmilag is elfogadhatónak kell lenniük. A bíróság szakmai gyengesége a bíróság társadalmi elfogadottságát, tekintélyét csökkenti, a politikai közösség támogatása nélkül tartósan szakmailag kiváló ítélkezési gyakorlat nem maradhat fent. A jogalkalmazói döntés politikai jellegűnek minősül, akkor is, ha betű szerint követi a jogszabályt és akkor is, ha eltér tőle. A jogalkalmazás olyan szakmai tevékenység, amely szükségképpen összekapcsolódik politikai illetve etikai dimenziókkal közvetlenül. A döntések végső soron azt szabják meg, hogy a közösség szempontjából mi minősül helyes cselekvésnek. A jogalkotás ezért állandóan ki van téve a nyilvánosság bírálatának, ami 8

9 megköveteli, hogy a nyilvánosság előtt védhetőnek kell lennie. A politikai szféra igazságossági mércéit határozzák meg a bírói ítéletek. A magyar politikai intézmények gyakorlatából elvárható moralitás alapján például a bíráktól a demokratikus jogalkotás révén született jogszabályok komolyan vétele, a függetlenség, a pártatlanság, a döntések érthető indoklása. A jogászi racionalitás kritériumának is meg kell felelnie, tehát a jogásztársadalomban bevett, ésszerűnek tartott mércék szerint igazolhatónak kell lenniük. A szakmai tudás szükséges a jog magas színvonalú, hatékony működtetéséhez. Ez a hatályos jogszabályok ismeretén túl, a jogban előforduló fogalmak és az ezek közötti viszony rendszer ismeretét is magába foglalja. A jogászi háttértudás szorosan összefügg a politikával és az erkölccsel, azaz a társadalmi elfogadottságot befolyásoló tényezőkkel, mivel a joggal hivatásszerű kapcsolatban álló személyei részei az adott politikai közösségnek. Legjobban a jogászi közvélemény fogalmával írható le ez a jogászi háttértudás. ( A paradigmaváltások nem olyan forradalmi módon történnek benne, mint a tudományban). A jogászi közvélemény tartalma legjobban a jogászok által használt érvelésekből deríthető ki. Abból, hogy mi egy adott jogrendszer elfogadott értelmezési gyakorlata vagy érvelési módszere, arra lehet következtetni, hogy mi a jogászok által osztott vélekedés a helye ítélkezésről. Ennek megfelelően a különböző jogi, politikai kultúrákban egymástól eltérnek a szakmai racionalitás kritériumai. A magyar jogrendszerben az elfogadhatóság egyik legfontosabb kritériuma az, hogy a döntés olyan alapokon nyugodjon, amelyek mindenki számára megismerhetőek. A bírói döntéseknek összefüggésben kell állnia az írott jogszabályokkal. A jogszabályokat nem lehet figyelmen kívül hagyni a jogalkalmazás során. Az esetnorma az a konkrét előírás, amely az adott ügyben az eset tényeire tekintettel a jogalkalmazó döntésének követlen hivatkozási alapját képezi. Meghatározza, hogy miként értelmezhető az adott jogi probléma vonatkozásában valamely általános jogszabály. Lehet kifejezett vagy burkolt az esetnorma. A nyilvános érvelés feladata a döntés indoklásában, hogy a jogszabályt és az esetnormát összekapcsolja. Az esetnorma sokszor nem vezethető le a formális logika szabályai szerint az általános jogszabályból, ezért szükség van érvelésre. A bíró érvelését a jogászi konszenzus 9

10 határozza meg, olyan értelemben, hogy megszabja, mely érvek fogadhatóak el álláspontja mellett, és melyek azok, amelyek kizártak. A tanulmány bírói döntések elemzésén alapuló- kutatása alapján a magyar jogászi közvélemény tartalmában központi szerepet töltenek be a korábbi bírói döntések, a dogmatikai fogalmak és levezetések, valamint a klasszikus jogértelmezési módszerek, jóval csekélyebb a súlya az alkotmányos elveknek, alapjogoknak, az európai jog alapelveinek és szabályainak és kivételesen kisegítő jelleggel fordulnak elő jogon kívüli hivatkozások (pl. közérdek). A jogászi közvélemény részletesebb feltárása elősegíti a hasonló tartalmú jogszabályokat alkalmazó jogi kultúrák megértését. 2. Jerome Frank jogelméletének részletesebb bemutatása 6 Jerome Frank 1889-ben született New Yorkban ben jogi diplomát szerezett a Chicagói Egyetemen, 1929-ig ügyvédként dolgozott, majd 1930-ban New Yorkba költözött, hogy kielégítse tudományos érdeklődését ban jelent meg első nagy műve- Law and the modern mind től oktató volt a Yale jogi karán szövetségi fellebbviteli bíróként bíráskodott. Első művével, a mechanikus jogszemlélettel szembefordulók táborát erősítette. A közérthetőségének és a joggyakorlatból merített példáknak köszönhetően nagy népszerűségre tett szert. A műve alapján az amerikai jogi realistákhoz sorolják, habár Jerome Frank tiltakozott ez ellen, mivel szerinte jogi realizmus, mint elméleti iskola nem létezik. A közös pontot a korábbi jogszemlélettel való szembenállásban látta a jogi realizmusnál és nem valami egységes jogelméleti gondolatban. Inkább konstruktív szkepticizmus" kifejezést tartja helyesnek jogelméletére. FRANK munkássága a jogszociológia folyománya ként értékelhető, mivel jogszemlélete szociológiai, hiszen a társadalmi hatások szerepét hangsúlyozza. Fontos megjegyezni Frank munkájával kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesül Államok jogrendszerét kritizálja és művei az amerikai igazságszolgáltatás problémáira világítanak rá. 6 Jerome FRANK- Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt (Válogatott írások)- SZENT ISTVÁN TÁRSULAT, Budapest,

11 Frank magát tényszkeptikusként jellemezte a többi realistával szemben, akiket szabályszkeptikusnak tartott. A szabályszkeptikusok szerint nem az írásos formában fellelhető szabályok határozzák meg a bírák döntéseit, ezért kiszámíthatatlan a bíróság ítélethozatal még a jogszabályok ismerete mellett is. A szabályszkeptikusok közé sorolta EHRLICHET, POUNDOT és LLEWELLYN-t, akik a papírszabály (paper rule) helyett az élő jogot (lebendes Recht) tekintették a jogtudomány igazi kutatási tárgyának. Jerome szerint ezek az elmélkedők túlhangsúlyozzák annak a jelentőségét, hogy a bírói döntés a szabályokból nem megjósolható. Ennek okát Jerome abban látja, hogy a fellebbviteli és felsőbírósági gyakorlatot veszik alapul, így csak a jogkérdésekre koncentrálnak. Azonban Jerome szerint a ténykérdések megítélése, amelyek az elsőfokú bíróságon zajlik, teszi lényegesen bizonytalanná a bírói döntéseket. Ezen a szinten történik a bizonyítékok mérlegelése, a tanúvallomások értékelése. A tanú akárcsak a bíró szintén ember, ebből adódóan nem tévedhetetlen, megfigyelései torzulhatnak. Az egyik tanú szimpatikusabbnak tűnhet a bírónak, amitől szavahihetőbbnek tartja, illetve a vádlott személyisége, öltözéke is befolyásolhatja az ítélethozatalt. Továbbá a bírót szintén érik környezeti hatások, például egy trauma a tárgyalás előtt, ami miatt dekoncentráltabb a tárgyaláson, így bizonyos tényezőket figyelmen kívül hagyhat. Ezeknek a bizonytalansági tényezőknek köszönhetően megjósolhatatlanok a bírói döntések. Továbbá a tény és jogkérdések szétválasztása mesterkélt és a bírák fejében gyakran összekapcsolódnak. Frank szerint, ha a ténymegállapítás helytelenül történik az elsőfokú bíróságon, akkor a fellebbezés során a realitástól elszakadó verziónak köszönhetően a jogkérdés helyes megoldása is rossz ítélethez vezet. A felsőbíróságok jelentőségének túlértékelését az előbbi jogelmélkedőknél, Jerome a felsőbbíróságok mítoszának nevezi. Frank munkájának középpontjában a mit csinál a bíró? kérdés áll. Szerinte az az elképzelés, hogy az amerikai bíró a felmerülő jogvitákat egy már létező jogi norma tényállásához rendelésével dönti el objektív törvények uralma alatt, naiv és az emberi döntéshozatali mechanizmus félreértésén alapul. Jerome Frank álláspontjának igazolására a pszichológiát hívja segítségül. A pszichológia szerint az emberi (és így a bírói) döntéshozatal ritkán indul egy premisszával, sokkal inkább egy kísérleti konklúzióból indul ki, amelyhez megpróbál megfelelő premisszát találni. A kísérleti konklúzió pedig a bíró megérzésén alapul, amin csak akkor változtat, ha a konklúzióhoz végképp nem találnak jogszabályt vagy precedenst. Felmerül az a kérdés, hogy a bíró igazságérzete miből táplálkozik? Frank szerint egyértelműen befolyásolja a bírák a hatályos jogszabályok és a precedensek is. Néhány jogász 11

12 szerint a bírák gazdasági, politikai, vagy morális előítéletei torzíthatják a jogszabályok szerepét. Frank szerint ettől sokkal bonyolultabb a helyzet, több olyan tényező van, amely ezen előítéleteket tompíthatja, túlszárnyalhatja, azonban ezeket a tényezőket a jogtudomány nem ismeri el. A bíróban egyetlen gesztus a tanútól előhívhat kellemes vagy fájdalmas emlékeket, ami hatással lesz arra, hogy miként fogja egybefűzni, amit hal, de azt is, hogy hogyan fogja értékelni a tanú megbízhatóságát, a tanúvallomás súlyát. A bíró legfőbb feladata a tanúvallomásnál a tanúviselkedésének felmérése. Frank előtt a jogtudósok a behaviorizmus elméletét felhasználva próbálták megjósolni a bíró döntését. Oliphant azt állította, hogy már a perekből készült hivatalos feljegyzések is alkalmasak arra, hogy a bíró személyiségét kiismerhessük és a jövőbeli döntésre következtethessünk. Ezzel az optimizmussal Jerome Frank nem osztozott, szerinte a bírói ítélethozatal, annak bonyolultsága és a döntésben szerepet játszó irracionális tényezők miatt kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan. Frank kutatta annak az okát, hogy miért tagadja le a jogász társadalom a common law országaiban a bírók jogalkotó szerepét. A kérdés megválaszolásához ismét a pszichológiához nyúlt, és a freudi hatásnak megfelelően a kiszámítható, biztonságos jog iránti igényét a társadalomnak a gyermekek apjukhoz fűződő viszonyaiból vezette le. Az apa, mint megkérdőjelezhetetlen bíró, akinek döntései következetesek és kiszámíthatók, és rendet teremtenek a helyes viselkedésre vonatkozó ellentétes vélekedések káoszában. A felnövekvő ember később ugyanezt a biztonságot várja el a jogrendtől. Ezt az igényt akarják kielégíteni a jogászok, amikor a jogrendszer stabilitását védik és a bírói jogalkotást tagadják. Frank szerint ez nem tudatos ámítás, hiszen sokszor a jogászok sincsenek tudatában annak, hogy a jog bizonytalansága nem kivételes és nem szerencsétlen baleset. A jog szükségszerűen változatos és határozatlan, az emberek sohasem lesznek képesek, olyan szabályrendszert alkotni, amely a jövőbeni lehetséges jogvitákat előre eldöntené. Ez azonban nem tragédia, hanem a társadalmi értéke van annak, hogy a jogrendszer folyamatos változásokra képes, hiszen így a társadalom nem bújik kényszerzubbonyba, hanem a bírói felülvizsgálatok során a jog folyamatosan igazodik a társadalmi, ipari és politikai feltételekhez. Jerome szerint azzal, hogy a bírák fenntartják annak a látszatát, hogy a jog megváltoztatására csak a törvényhozás jogosult, magukkal szembeni bizalmatlanság kialakulásához járulnak hozzá. Frank szerint el kell törölni a jogállami mítoszzt, mely a hatalmi ágak kristálytiszta elválasztására épül és a bírákat 12

13 kizárólag a jog alkalmazására kárhoztatja. A jogbizonytalanság nagy részben nem szerencsétlen baleset, hanem óriási társadalmi érték. 7 Jerome Frank Emberi lények-e a bírák? írásában 8 kifejti a bírói ítéletalkotással kapcsolatos elméletét. A jogelméletben a történelmi jogi iskola és a jogszociológiai iskola nézetein túlmenve hangsúlyozta a pszichológia jelentőségét az ítélethozatalban. A szociológiai iskola a bírák eltérő társadalmi, gazdasági és politikai hátterében kereste az ítéletalkotásban való eltérések kulcsát. Frank a korában tabu témának számító bírák emberi mivoltának feltérképezésének nagy szerepet szánt. A jogász társadalom a laikusok felé, úgy kommunikálja a bírák munkáját, mintha abban csekély vagy inkább semmilyen szerepet nem játszana emberi mivoltuk. A XX. század elején Amerikában tiltott dolognak számított a bírákat befolyásoló emberi tényezők vizsgálata. Platón az Állam című művében a demokrácia helyett az értelmiségek diktatúráját tartotta ideálisnak. Ebben a rendszerben az őröket megilleti a hasznos/alkalmas hamisságok alkalmazása a közjó érdekében, amelyet Paul Shorey úgy jellemzett, mint egy felsőbbrendű értelem által alkalmazott találékony eszközt, melynek az a célja, hogy megelőzze a szükséget, vagy gondviselést játsszon a köznép számára. 9 A Platón által megrajzolt ideának való alárendelődést véli felfedezni Frank azokban a jogászokban, akik bár tisztában vannak a bírák emberi vonásainak jelentőségével, mégis elfedi azokat a közönség előtt. A XX. században kezdődött a heves támadás a bírák nem-embermivoltának mítosza ellen. A mechanikus igazságszolgáltatás abszurditását vallotta POUND, FRANKFURTER és POWELL is, akik a szociologikus jogtudományt hirdették. Vizsgálatuk során megállapították, hogy a bírák közötti eltérő ítélkezések, gyakran nemcsak a tiszta gondolkodásban rejlő különbségek. A különbségeket a bírák eltérő társadalmi, gazdasági és politikai hátterében keresték. A szociologikus iskola előfutára volt a történelmi jogi iskola a korszellemet hangsúlyozta túl, illetve a marxizmus, amely az igazságszolgáltatás gazdasági értelmezését hasznosította, a bírói döntések determinizmusának az osztály-befolyást következményének gondolták. Teddy ROOSEVELT tudta, hogy a bírákban rejlő emberre hatnak a sajátos gazdasági és politikai nézetek, amelyek olykor befolyásolják a bírák döntéseit old. 8 Innentől a fejezetben ennek Jerome Frank Emberi lények-e a bírák? anyagát használtam fel old. 13

14 A szociologikus jogtudósok nem maradtak meg a gazdasági determináltságnál, hanem a bírák befolyásként kezelték a professzionális jogi neveltetést és tapasztalatot, az igazságszolgáltatási hagyomány erejét, figyelembe vették, hogy a bíró változat személyes társadalomfilozófiáján fejlődése során, határozottan látták, hogy amit kutatnak az a bírák pszichológiája ben FRANKFURTER professzor, későbbi legfelsőbb bírósági bíró, kifejezetten említette a pszichológiai tényezőt és a bírák tudattalanjának hatalmas szerepet tulajdonított az ítélkezési folyamatban, főleg ott, ahol közelről érint kortársi gazdasági és társadalmi problémákat. Felix COHEN a Trandscendental Nonsense and the Funkctional Approach művében kifejtette, hogy szerinte lehetséges a döntések bizonyos szintű előrejelzése, ez azonban nem pusztán a tiszta logika, hanem az emberi pszichológia, a közgazdaságtan és a politika kérdése. 10 Frank szerint ennek az iskolának a pszichikai magyarázata szigorúan korlátozott: minden mást kizárva megmarad a döntések szabályeleménél, vagy pedig a szabályok mögött a társadalompolitikánál, érdeklődését a felsőbíróságok döntéseire összpontosítja, a releváns jogi motivációkat szinte csak a felsőbírósági bírákra ható társadalmi, gazdasági, politikai és szakmai befolyásoktól előidézett motivációkra korlátozza. Frankfurter és Cohen elutasítják az individuális bírói csűrés-csavarások tanulmányozására irányuló kísérleteket, mert szerintük nem járna semmiféle jelentékeny eredménnyel. Jerome Frank szerint az előbb felsorolt elméletek hiányolják az olyan ügyekben hozott döntéseket, amelyekben a társadalmi, gazdasági, politikai és szakmai megfontolások teljesen vagy csaknem teljesen hiányoznak, a szabályok világosak és csak a tényeket vitatják. A ténymegállapításban lejátszódó lélektani tényezőket figyelmen kívül hagyják. Frank véleménye szerint a jogelmélkedők azért tagadják a társadalmi, gazdasági, politikai vagy szakmai befolyásokon túli tanulmányozás jelentékenységét, mert a felfedhetetlenül személyes fordulatok reménytelenül nehézzé teszik a bírósági döntések bejósolhatóságát. A szociologikus megközelítés gyengéjére világít rá Frank azzal a példával, amikor a két tárgyaló bíró azonos társadalmi, gazdasági és politikai háttérrel rendelkezve, azonos (ex hypothesi) társadalmi szemlélettel az adott tényállásra alkalmazandó jogszabályok azonos fogalmához jutnak el, ám ettől még ugyanazokat a tanúkat meghallgatva nem következik, hogy azonos old 14

15 döntéseket hoznak. A ténymegállapítás rendkívüli szerepére hívja fel Frank a figyelmet, ami kihatással van a bírói döntésre. A Spencer Study of Sociology művében hosszasan tárgyalja azokat az akadályokat, amelyek a szenvedély nélküli ítélkezést akadályozzák (pl. türelmetlenség, irracionális zavar, csoportlojalitás, gyűlölet). Francis Bacon ide sorolja azokat a hibákat, amelyek egy személyre jellemző sajátos okokból származnak. Az új lélektan a sajátos egyéni tényezőket hangsúlyozza. Az individuális operatív befolyások sokkal finomabbak és sokkal nehezebben megragadhatók. Számos befolyás ismeretlen marad mindenki előtt, néha még a bíró előtt is. Ranyard WEST gyakorló elmeorvos és jogi kérdések tanulmányozója, foglalkozott a fantáziából kialakuló előítéletről, melynek folyamata legbehatóbb introspekciók kivételével mindentől mélyen el van rejtve Ezeknek a mentális folyamatoknak két szakasza van: a korai életben minden személynek vannak látomásai, amelyek (a) a kisgyermekként tett valóságos megfigyelésekből (b) a téves megfigyelések keltette igazságfelderítésekből, (c) a gyermekeknek a korai érzelmi életben a körülötte lévő valóságos vagy félig valóságos, primitív és összefüggéstelen szenvedélyeit élesztgető figurákról kialakított tiszta agyszüleményeiből áll össze. A felnőtt korszakban a tudattalan tudat azonosítja a felnőtt tapasztalatok személyeit és a gyermekkor fantáziafiguráit. A gyermekkor realitásai elferdítik a felnőtt ítéleteit, a felnőtt kor tudattalan előítéletei ként. Az ítélőbíróban is él a tudatalatti, előítéleteken azonosításokra való hajlam, amelyek a gyermekkori tapasztalatokból származnak. A tárgyalás vezetése közben számos ítélet vagy következtetés alkotásában elkötelezte magát még a tények megállapítása előtt, amelynek megszámlálhatatlan rejtett vonása van. Ennek értelmében nem lehet előre látni, hogy egy bíró hogyan fog reagálni egy adott tanúra. Nincs egységes mérték a bírákra, amely alapján mindegyikük egyformán döntene két ellentétes szóbeli tanúvallomás hallatán. A bíráknak, mint minden embernek eltérőek az értelmi, felfogásbeli és figyelembeli minőségeik, olyan szellemi és érzelmi jellegzetességeik, amelyek a tanúvallomás meghallgatása és megfigyelése során működnek. Frank arra kéri az olvasóit, hogy képzeljék el, hogy a bíró a tanúk tanúja, aki lehet például becsületes és intelligens, de fáradt és emiatt figyelmetlen. Maine szerint egy bírónak az a legritkább és legnagyobb teljesítménye, amikor számolni tud a tanúk tudattalanságával és félénkségével, és képes átlátni az arcátlan és szavahihetőnek tűnő hazugon old. 15

16 3. Jerome Frank jogelmélete és a magyar bírói gyakorlat 12 Jerome Frank többek között foglalkozott a jogászi hivatás mítoszával, az esküdtszék intézményével, a bírói jogalkotással és az igazságszolgáltatás folyamatával illetve a jogi oktatással. A jogról alkotott véleménye, hogy az bizonytalan, határozatlan és széleskörű változásnak van kitéve. A jogbizonytalanságra társadalmi értékként tekint, azonban szerinte a bírák ritkán fedik fel érveléseik bizonytalan elemit, vagy kétségeiket döntésükben. Nem tudatos félrevezetésnek tartja a jogászok viselkedését, hanem a jog változékonyságának, plasztikusságának fel nem ismerésének következményének. A jogász valódi művészete a jog változtatásának művészete, amely hasznos is a laikusok számára, mert érdekeiket egy teljesen stabil, változatlan jogrendszer gyengén tudná szolgálni, még ha ezt nem is ismeri fel. 13 A WURZEL által megfogalmazott ősi álom a társadalom igényének kielégítése nem valósulhat meg, különösen a XXI. század mozgékony időszakában. Egy jogeset kapcsán (Jogi realizmus c. fejezet az eredeti műben) Frank levezeti, hogy egy adott tárgykörben a jog nem létezik addig, amíg a bíróság egy konkrét személyeket érintő meghatározott tényekről nem dönt. Ezekben az esetekben az ügyfél számára az ügyvéd véleménye az egyetlen elérhető jog, de ez a vélemény csupán a döntés találgatása, egy jóslás az ügy eredményére. A jog így vagy valószínű jog, ami a jövőbeli döntésre utal, vagy pedig egy múltbeli jog, amely egy múltbeli helyzetre hozott egyedi döntés. Az ügyfeleket a jövőbeli döntés érdekli, azaz a valószínű jog, ennek értelmében a jog gyakorlatilag a jóslás művészete. Háger Tamás magyar bíró hozzáfűzi, hogy a magyar jogászok közül senki sem gondol jóslásként hivatására, azonban a bírói döntés sokszor kiszámíthatatlan, ezért van realitása Frank megállapításának. A magyar igazságszolgáltatásban a jelentős a felsőbíróságok jogértelmezési tevékenysége, de nincsenek akkora hatással a joggyakorlatra, mint az USA Legfelsőbb Bíróságának döntései. Azonban érdemes elgondolkodni azon, hogy a perviteli taktikák befolyásolják a per végkimenetelét. Az alapvető mítosz, hogy a jog előrelátható, kiszámítható megköveteli, hogy a bíróság ne alkothasson jogot, ezért is titkolják a laikusok előtt, így a bírák a társadalom számára a beszélő jogot testesíthetik meg. Calvin COLLEGE azonban hangsúlyozza, hogy a bíró alkotta jog valós, különösen az angolszász jogrendszerben. A magyar jogrendszer a bírói hatalmat nem jogosítja fel jogalkotásra illetve a joghézagok pótlására, a jogalkotás 12 HÁGER Tamás- Gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt című válogatott írásairól In alapján old 16

17 kizárólagosan a törvényhozó hatalmában áll. Expressis verbis a hazai jogra nem mondható ki a bírói jogalkotás, azonban a felsőbíróságok, különösen a Kúria nagy hatást gyakorolnak az alsóbb fokú bíróságok ítélkezéseire. A kötelező erejű jogegységi határozatok alakítják a jogalkalmazást, de a kollégiumi vélemények és eseti döntések is befolyásolják az ítélkezést. A bírói jogértelmezés lehetőségei Magyarországon korlátozottak, a nyitott jogkérdéseket jogalkotási úton kell megoldani. Frank szerint hiábavaló az a remény, hogy a kodifikáció révén a jogbiztonság megerősíthető. Mítosznak tekinti azt is, hogy a törvények, mint kodifikációs produktumok örökre érvényesek lehetnek. Háger itt megjegyzi, hogy a bírói jogértelmezés nélkül a törvények valóban nem képesek a társadalom összes szegletének minden jogviszonyát rendezni, és hogy a bírói döntés sem lehet előre jól kiszámítható az ítélkezésben rejlő jelentősszámú szubjektív elem miatt. Azonban a magyar jogrendszerben a társadalmi viszonyok jogi kodifikálását Háger szükségesnek tartja, az egységes és részletes törvények elősegítik a jogviták hatékony eldöntését. Frank a jog imperatív elméletének támogatóinak tartja azokat, akik szerint létezik tökéletes törvénykönyv. John AUSTIN szerint egy törvénykönyv minden más jogforrás helyét átveszi. A minden joghézagot kitöltő imperatív szabályozás Frankl azonban erre is vágyálomként tekint. Háger a magyar büntetőjog imperatív elemeire hívja fel a figyelmet tanulmányában, ahol a parancs egyértelműen jelen van. A büntető perjogunkra is megállapítható azonban szerinte, hogy nem alkalmazhatóak helyesen egyes törvényi rendelkezések beható értelmezés nélkül, sőt néha a jogalkotói szándék felismerése is problémát okoz. Frank hitelesen rávilágít arra, hogy ugyanazon tények alapján két bíró más jogi következtetésre juthat. Háger úgy ítéli meg, hogy ez a magyar igazságszolgáltatásban sincs ez másképpen. A szubjektív elemek, mint a bíró személye, eltérő jogértelmezési metódusok miatt jelentősen különböző bírói döntések születhetnek, akár a jogi minősítés kapcsán is. A bíró személyiségváltozása, a pszichés és pszichológiai alapokon nyugvó szubjektív elemek egyértelműen befolyásolják az ítélet menetét bármelyik jogrendszerben. Így a bíró személyiségének a hazai jogszolgáltatásban is kiemelt szerepe van. Az elfogultás látszatát keltő, vagy valós elfogultságot jelentő tényezőket az pervitelben vissza kell szorítani, amennyire lehet. A bírói szubjektum túl hangsúlyos megjelentése nem kívánatos az ítélkezésben. Az igazságra nem csak processzuális értelemben, hanem ténylegesen is 17

18 törekednie kell a bírónak Háger szerint. A bírák emberi mivoltát elismerve leírja, hogy a származás, a személyiségfejlődés, a családi gyökerek, az intellektus, a társadalmi csoportokhoz való viszony és a politikai szimpátia is befolyásolja a bírák életét. A magyar és az amerikai viszonyok eltérnek a bíróvá válás folyamatában is. A magyar társadalom elvárja a bíráktól, hogy politikai meggyőződése illetve korábbi életútja ne befolyásolja döntéseit, így nem vállalhatnak politikai szerepet sem. A politikai pártatlanság megszegése esetén etikai vagy fegyelmi eljárás indul a bíró ellen, amely a bírói tisztség elvesztéséhez is vezethet. A magyar társadalomban a politika jelentősszerepének köszönhetően, fontos a bíró politikai pártatlansága, a csak a törvényeknek való alárendeltsége, a bírói függetlenség, mely az igazságos bírói hatalom és a demokratikus államműködés alapja, amit a bíró kizárására vonatkozó eljárási szabályok is garantálnak. A kizárási okok nélkül is fontos a bíró viszonyulása az ügyhöz illetve a felekhez. A bíró aktuális érzelmi, egészségügyi állapota, a tárgyalás előtt átélt élmények kihatnak a pervezetésre, a párbeszédre és érintik az ítélkezés logikai folyamatát is. A bíró munkájára kihatnak a családi problémák, betegségek, mint minden emberre, annak ellenére, hogy igyekszik kizárni ezeket a körülményeket az eljárásból, a lélek működésének törvényszerűségéből adódóan azonban ez nem mindig jár sikerrel. Háger Tamás az átmeneti negatív érzelmek hatását kevésbé tartja károsnak az ítélkezésben, mint a bírák nem változó személyiségjegyeinek káros kihatását az ügyfelekkel való kapcsolatra és a döntésre. Ilyen személyiségjegynek tartja a türelmetlenséget, ingerültséget, sértő hangvételt, az ügyfél megsértését. Megemlíti, hogy az ügyvédek tartanak egyes bírák pervezetési stílusától. A bíró személyisége Magyarországon is meghatározó az eljárás lefolytatására, a konkrét döntésre és így a jogra is. A szubjektív elemek sohasem zárhatóak ki teljesen a bírói eljárásból az ítélkezés mechanizmusából adódóan. Jerome Frank munkája során megkérdőjelezett néhány jogi axiómát, amelyekre megoldási javaslatokat is kínált. Az első ilyen axiómat, hogy a bírósági eljárásra nincs hatással a bíró ember mivolta. Ilyen értelemben a lelki tényezőt figyelmen kívül kell hagyni, annak ellenére, hogy emberek hoznak döntést és emberek vesznek részt az eljárásban. A második axióma, amivel Frank szembehelyezkedett, hogy a döntés nagyrészt jogszabályokon alapul. A precedens jogban kevésbé, de a magyar perekben elsődleges szerepet kapnak a törvények, a bíróság jogértelmezési lehetőségétől függetlenül. Azt az axiómát, hogy a bíráknak (és az esküdszéknek) csak korlátozott mérlegelési lehetőségük van és csak akkor, ha a jogszabályok nem elég pontosak szintén kétségbe vonta. A ténykérdésben, a jogkérdésben 18

19 és a büntetésről is a döntőbíró széleskörű mérlegelési jogkört kap. Háger itt a bizonyítások szabadmérlegelését hozza fel egyértelmű példának, ahol a mérlegelt tényállás még akkor sem támadható, ha ésszerű kételyek támaszthatóak megalapozottságával szemben. Ilyenkor az alaki igazság érvényesül az alaki igazsággal szemben, ami az eljárás jellegéből adódik. A következő axióma, amivel Frank nem ért egyet, hogy ha két ügy tényei azonosak, akkor a döntések is azonosak lesznek. Ez sem az amerikai sem a magyar jogrendszerben nem valósul meg. Azonos tényállás mellett teljesen ellentmondó ítéletek születhetnek különböző bíróságok előtt. Az azonos tények eltérő jogi megítélése teszi szükségessé a kétfokú jogorvoslatot. Ugyanis további bírói kontroll kellett a teljesen eltérő ítéletek társadalmi elfogadottságához. Azt az axiómát miszerint, a bíróságok rendszerint feltárják az ügyek valós tényeit, és az igazság kiderül, valamint ártatlan embereket soha nem ítélnek el, szintén kétségbe vonja Frank. A perese eljárásban nem mindig tisztázódnak olyan mértékben a tények, hogy az objektív igazságra fény derülhessen. A magyar büntetőeljárásban kötelező a tények feltárása, de az eljárás összetettsége valamint a bizonytalansági tényezők sokszor kizárják, hogy az igazságnak megfelelő döntés szülessen. Téves axiómának tekinti továbbá, hogy a felsőbíróságok sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint az elsőfokú bíróságok. A magyar jogrendszerben az elsőfokú bíróságok szerepe különösen jelentős, a társadalom és a felsőbírósági fórumok kevésbé méltányolják szerepét, főleg hogy a döntéseiket a fellebbezési bíróság megváltoztathatja, illetve megsemmisítheti. Az az axióma miszerint bárki alkalmas lenne a bírói tisztség ellátására, akit felvesznek az ügyvédi kamarába szintén megkérdőjelezendő Frank írásai alapján. Az USA és a magyar bíróvá válás folyamata jelentősen eltér egymástól. Az USA hosszabb szakmai fejlődést kíván meg a bíráitól. Hazánkban a bírói karban sok fiatal és kevés jogi valamint élettapasztalattal rendelkező bírák döntenek emberek sorsáról. Igaz az utóbbi időben szigorodott nálunk is a bíróvá válás folyamata, szakmai és pszichológiai szűrőkkel kiegészülve. Helytelen az az axióma is, miszerint a joghallgatóknak nincs szükségük közvetlen tapasztalatra a bíróságokon és ügyészségeken. 19

20 Frank a felvetett problémákra megoldási javaslatokat is készített az igazságszolgáltatás működésének javítása érdekében. Ilyen megoldási javaslat, hogy az államnak nagyobb felelősséget kell vállalnia azért, hogy a polgári perekben beszerezhető legyen minden jelentős, elérhető bizonyíték. ( A magyar jogrendszer más elveket vall ezen a téren.) A bírák aktivitását hangsúlyozza a tanúk kikérdezése során. A magyar jogrendszerben a bírói pervezetés dominanciája biztosított. Frank indokoltnak tartja a legtöbb bizonyítás-kizárási szabály mellőzését, kivéve a szabadságjogokat valamint az önvádra kötelezés, vagy jogellenesen beszerzett bizonyítékok felhasználásának tilalmát. A mérgezett fa és az ezüstálca elvének köszönhetően néhány bizonyíték eljárási okból nem használható fel, ami ténylegesen az igazság feltárását akadályozhatja. Háger Tamás egyetért Frankkal annyiban, hogy a kisebb perjogi hibák, nem lehetnek az igazságos döntés hozatal gátjai. A formalizmus feladását (a talár levetésével együtt) kívánja meg Frank a bíráktól. A hazai bírói tekintélyvesztés és az állampolgári fegyelem fellazulása miatt a magyar bíróságokon nem ajánlott a formalizmus feladása. A laikusok felvilágosítása az elsőfokú bíróság jelentős szerepéről szintén Frank megoldási javaslatát képezi. Frank az elsőfokú bíróságot fontosabbnak tartja a felsőbíróságoknál, hiszen itt történik a ténymegállapítás. Háger szerint az elsőfokú bíróság tevékenysége és a felsőbírósági kontroll egyformán fontos szerepet játszik az igazságszolgáltatásban. Ennek megfelelően fel kéne számolni a felsőbírósági gőgöt és az elsőfokú bírókat is ugyanolyan anyagi és társadalmi elismerésben részesíteni, mint a felsőbírákat. 4. A magyar bírói döntéshozatal vizsgálata interjúk segítségével 5. Következtetések levonása 6. Felhasznált irodalom Jerome FRANK- Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt (Válogatott írások) Badó Attila BADÓ Attila, BENCZE Mátyás, MEZEI Péter, A bírói gyakorlat kutatásának módszertani kérdése. Előkészületi tanulmány (OTKA 73089) HÁGER Tamás- Gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt című válogatott írásairól In ( ) 20

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

A jogalkalmazás jogelméleti megközelítése

A jogalkalmazás jogelméleti megközelítése Bencze Mátyás A jogalkalmazás jogelméleti megközelítése (tansegédlet) Bevezetés A jogalkalmazással kapcsolatban az a probléma, amely alapvető elméleti vizsgálódások tárgyát képezi, úgy fogalmazható meg,

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Dr. Fedor Anett * Gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt 1 című válogatott írásairól

Dr. Fedor Anett * Gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt 1 című válogatott írásairól Büntetőjogi Szemle 2014/2. szám 28 műve, Law and the modern mind címen. 1932-től a Yale Egyetem jogi karán vállalt oktatói feladatokat, 1933- tól pedig fontos kormányzati megbízásokat is ellátott. 1941-től

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Patandzsali Jóga szútrái

Patandzsali Jóga szútrái Patandzsali Jóga szútrái A tudat változásai Atma Center, 2009. 09. 11. Gauranga Das atmacenter.hu Bevezető mantra Harih Óm Szaha návavatu Szaha nau bhunaktu Szaha vírjan karavávahaih Tédzsaszvinávadhítamasztu

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Magyar Vízilabda Játékvezetők Etikai Kódexe

Magyar Vízilabda Játékvezetők Etikai Kódexe Magyar Vízilabda Játékvezetők Etikai Kódexe Preambulum A Magyar Vízilabda évszázados hagyományának, tekintélyének, a sportág iránti alázat védelmének, illetve a Magyar Vízilabda hírének öregbítése érdekében

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI

A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A POLGÁRI JOG FORRÁSAI A polgári jog akárcsak a jogrendszer egésze jogszabályok halmazából áll, melyeket polgári jogi jogszabályoknak nevezünk. A jogi norma: magatartásszabály. A társadalmi együttélést

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról

KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK. Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról KÖNYVELŐI MOZGÁSTEREK Etikai szabályzat és titoktartás könyvelői oldalról Fegyelmi vétség Kkt. 174.. 174.. (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a)

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSE ÉS A VÉDÉS Szakdolgozat konzultáció MILYEN LEGYEN A SZAKDOLGOZAT? ELVÁRÁSOK SZEMPONTRENDSZERE SZAKIRODALMI JÁRTASSÁG irodalmi jártasság SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON Betegjogi képviselők képzése 2013 Popovics Edit előadása TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A konfliktus olyan, egyének vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol mindenki

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Dr. Borbás Beatrix

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Dr. Borbás Beatrix DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Dr. Borbás Beatrix Fejezetek a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség köréből a magyar és az európai szabályozás tükrében különös tekintettel a tisztességes eljárás

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében

Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Dr. Hajdu Magdolna Éva Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA

AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA AZ SPB BEFEKTETÉSI ZRT. LEGJOBB VÉGREHAJTÁSI POLITIKÁJA Jelen politika tartalmazza az SPB Befektetési Zrt.-nek (a továbbiakban: Társaság) a 2007. évi CXXXVIII. Törvényben (a továbbiakban: Törvény) meghatározottak

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben