Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.
|
|
- Anna Lakatos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak
2 1. témakör Energiapolitika
3 Energiapolitika Policy : a szervezetek (kormány, politikai pártok, üzleti cégek, szervezetek) vagy egyének által alkalmazott vagy javasolt cselekvés vagy alapelvek a megfogalmazott célok és eszmék érdekében. Politics : Egy ország vagy terület kormányzásával valamint az államok közötti kapcsolatokkal foglalkozó tevékenység. Politikai meggyızıdések vagy eszmék partikuláris rendszere. Különösen a hatalommal és státusszal vagy bennük rejlı tevékenységekkel kapcsolatos. [Oford dictionary, 1988]. Energiapolitika: az energiaellátás (termelés, szállítás és felhasználás) területén érvényesülı politika (policy értelemben). Multidiszciplináris megközelítés és módszertan. Nem egzakt szakterület, számos területen alacsonyabb megismerési szinttel, ezért a tévedés lehetısége folyamatosan fennáll.
4 Az energetika kölcsönhatásai Természet Társadalom primer energiahordozók megújuló energiaforrások környezetszennyezés igények energia Gazdaság erıforrások energia Állam szabályozás jövedelem
5 Az energiapolitika területei Az energetika feladata: a nemzetgazdaság (települések, ipari és mezıgazdasági üzemek, az intézmények és a lakosság) biztonságos, gazdaságos, környezetbarát és fenntartható ellátása. Klasszikus területei: energiahordozók elıállítása, szállítása, elosztása, tárolása, energia-végfelhasználás. A felhasználás területei: üzemanyag: közlekedés kıolaj, hı: térfőtés, hmv, fızés, technológia földgáz, villamos energia: hı (térfőtés, -hőtés és légkondicionálás, technológia), technológiai hajtás, közlekedés földgáz, nukleáris. Az energiapolitika területei: feladatok: célkitőzés, jogi, adó, árszabályozás, támogatások, hosszú távú beszerzési források biztosítása, fı követelmények, technológiák, környezetvédelmi célkitőzések, mőszaki követelmények; eszközrendszer: jogi, intézményi, adópolitika, árszabályozás, támogatási rendszerek; szintek: (világ?), EU (országok csoportjai), nemzeti, városi (regionális); oktatás, szakemberképzés, K+F, innováció; társadalmi tudat, formálás (média, közmeghallgatás, politikai megnyilvánulások.
6 Jogi szabályozási környezet Törvények: energetika (nincs, de beszélnek róla), villamos energia, gáz (földgáz), távhı; Figyelembe vett szabályozási területek: kapcsolt hı- és villamosenergia-termelés, megújuló energiaforrások hasznosítása, környezetterhelés.
7 Adó, ár és támogatás Adópolitika: ÁFA, CO 2 -kvóta, bányajáradék, nukleáris alap (lebontás, hulladék-elhelyezés), jövedéki adók (üzemanyagok); Árszabályozás: végfelhasználói árak, rendszerhasználati díjak, engedélyezési díjak; Támogatások: szénfillér, villamos energia kötelezı átvételi ára, beruházási támogatás, adóelengedés, adócsökkentés.
8 Célkitőzések Az energetika reális célkitőzései figyelembe veszik: a nemzetközi tendenciákat: fogyasztói társadalomról a fenntartható fogyasztásra való átmenet periódusa; versenyképesség, környezet- és klímavédelem, ellátásbiztonság; az ország fejlettségét (Mo felzárkózása a fejlett országokhoz), adottságait (energiahordozókban szegény ország).
9 1. Nemzetközi tendencia Természeti erıforrások: Készlet (stock): energiahordozók és ásványi anyagok, Készlet (stock, pl. tüzelıanyagok) és erıforrás-áram (flow), ami a készlet idıegységre jutó gyarapodását vagy helyreállítását jelenti: pl. megújuló energiaforrások. Az erıforrás-szőkösség létezésünk mindenütt jelenlévı jellemzıje, aminek három formája: kínálat indukálta (rendelkezésre álló erıforrás mennyisége csökken, vagy minısége romlik torta zsugorodik), kereslet indukálta (növekvı népesség azonos mennyiségő erıforrásból az egyed számára egyre kevesebbet juttat az egyed tortaszelete zsugorodik), strukturális (a különbözı csoportok erıforráshoz való hozzáférésében beálló változások: egyes csoportok aránytalanul nagyobb tortaszeletet kapnak, míg más csoportok kisebbet) [T. F. Homer-Dion].
10 Környezeti szőkösség A globális humán-ökológiai rendszer kilenc fizikai irányvonala: népességnövekedés, energiafogyasztás, globális felmelegedés, a sztratoszférikus ózonréteg károsodása, a mezıgazdasági termıterület szőkössége, a trópusi erdıirtás, az ivóvíz-szőkösség, a halállomány csökkenése, a biodiverzitás veszteségei [T. F. Homer-Dion].
11 Fenntartható energetika Napjainkban paradigma-váltás: fogyasztói társadalom helyett fenntartható (zöld, harmonikus fogyasztású) társadalom. Fenntartható fejlıdés: az ökonómia, az ökológia és a társadalmi teherviselés összhangja. Ezen belül a fenntartható energetika: Versenyképesség: minél kisebb költségő energiahordozó összetétel, környezet- és klímavédelem:a szennyezıanyagok minél kisebb globális (CO 2 ) és lokális kibocsátása; Ellátásbiztonság: több energiahordozóra épülı, arányos energiahordozó összetétel; harmonikus egysége ( szentháromsága ).
12 2. Magyarország [EU Energy in Figures 2009, Hungary] Primerenergia-felhasználás, Végenergia-felhasználás, Szekunderenergia-felhasználás, Végenergia-felhasználás szektoronként, Szén-dioid kibocsátás. Számított mérleg: Primer-tüzelıanyag villamos energia-nem energetikai=vég Primer-hı átalakítás vesztesége nincs figyelembe véve.
13 Magyarország primerenergia-felhasználása [PJ] 2006-ban Tüzelıanyagok Hazai termelés Nettó import Összes Eltérés Import részarány [%] Szilárd 76,11 50,88 126,95 2,75 40 Olaj 64,03 255,63 319,66 7,92 80 Gáz 99,73 394, ,33 80 Nukleáris 145,38 145,38 0 Villamos energia 25,95 25,95 0 Megújuló 53,68-0,44 53,24 0 Ipari hulladék 1,14 1,14 0 Hı Összes (%) 440,07 (38) 726,29 (62) 1166,32-3,66 62 (75)
14 Magyarország végenergia-felhasználása [PJ] 2006-ban Tüzelıanyag Szilárd Olaj Földgáz Nukleáris Villamos energia Megújulók Egyéb Hı, ipari hulladék Szállítási veszteség Nem energetikai Összes (%) Veszteség (+nem energetikai) Primerenergia (%) 127,94 (11) 327,58 (28) 479,67 (41) 145,38 (13) 53,25 (5) 27,10 (2) 1162,72 412,43 Végenergia (%) 27,70 (4) 213,51 (28) 301,88 (40) 119,66 (16) 32,86 (4) 52,68 (7) 750,29
15 Magyarország szekunderenergia-felhasználása [PJ] 2006-ban Tüzelıanyag Termelt E Hatásfok Tüzelıanyag E Hı Üzemanyag Primer-vég eltérés Szilárd 25,21 (20) 0,30 84,02 (21) 27,7 (6) 18,02 Olaj 1,68 (1) 0,33 5,68 (1) 11,9 (3) 195,93 114,07 Földgáz 47,7 (37) 0,34 136,29 (35) 301,88 (71) 41,5 Nukleáris 48,46 (38) 0,33 145,38 (37) Villamos energia Megújulók 5,71 (4) 0,28 20,39 (5) 32,86 (8) Egyéb 0,14-27,1 Hı, ipari hulladék 52,68 (12) Szállítási veszteség -9,44 (-7) Nem energetikai -99,87 Összes (%) 128,9 (17) 0,33 391,76 (34) 427,02 (57) 195,93 (26) 46,62 (4) Veszteség - 262,86
16 Magyarország végenergia-felhasználása [PJ] szektoronként 2006-ban Szektor Ipar Közlekedés Háztartások Mezıgazdaság Szolgáltatás, stb Összes PJ/év 145,39 195,93 258,84 17,56 134,38 750,3 Részarány [%] 19, ,6 2 18
17 Magyarország CO 2 -kibocsátása [Mt] 2006-ban 61 Mt/év Tüzelıanyag Villamos energia Hı Üzemanyag Összes Szilárd 9,14 3,01 12,15 Olaj 0,44 0,92 15,13 16,49 Földgáz 7,57 16,77 24,34 Nukleáris 0 Megújulók 0 0 Egyéb - Hı, ipari hulladék - Összes (%) 17,15 (32) 20,7 (39) 15,13 (29) 52,98 (100)
18 Hasznos energia Becsülve a primerenergia 32 %-a (372 PJ/év) három energiafajtára (nemzetközi átlagos részarányokkal) osztható: hajtás (20-25 %): PJ/év (az üzemanyag évi adatával és a motorok átlagos hatásfokával (35 %) 68 PJ/év, valamint a villamos energia egy részével a kisebb érték körül), hı (60-70 %): PJ/év (427 PJ/év, az átlagos hatásfok %), világítás, információtechnika (5-10 %): PJ/év.
19 3. Energiapolitika Milyen kérdéseket kell megválaszolnia? Adott országra, ország csoportra (eltérı adottságok); 1./ A jelenlegi helyzet helyes értékelése; Társadalmi, gazdasági, kulturális jövıkép (várható, optimista, pesszimista) ehhez milyen energetikai célok, feladatok fogalmazhatók meg (idıtáv év), ennek milyen adottságai, feltételei vannak: Paradigmaváltás: fogyasztói társadalom és fenntartható fejlıdés (a múlt statisztikai idısorai korlátozottan alkalmazhatók, mert szakadás jön). 2./ A fenntartható energetika jellemzıi, az ehhez illeszkedı stratégia kidolgozása. A stratégiához milyen adottságok vannak (indulás), mit kell változtatni a jövıben. Mit, hogyan, mikor kell tenni a változások lezajlása érdekében (a fontossági sorrend). Az ehhez szükséges pénzügyi, szervezeti, gazdasági, állami szabályozási eszközök meghatározása. A környezet, a megvalósulás ellenırzése, a korrekciós lehetıségek és hatásuk számbavétele, mikor kell alkalmazni ıket. Például Magyarország egy lehetséges szakmai alapú energiapolitikája.
20 Fenntartható energetika [EC] Versenyképesség: versenyképes (legkisebb költségő) energiahordozó árak, amelynek eszközei: európai és országos energiahordozó piac, verseny, európai földgáz- és villamosenergia-hálózatok; az energiatermelés hatásfokának növelése, (CO 2 ) karbon-mentes energetikai technológiák (tiszta szén, megújuló energiaforrások (alternatív tüzelıanyagok), nukleáris energia) alkalmazása kutatás-fejlesztéssel. Környezet- és klímavédelem: a globális CO 2 (és lokális káros anyag) kibocsátás csökkentése, amelynek eszközei: CO 2 -emisszió nemzetközi kereskedelme; energiahatékonyság javítása a hatékonyabb energiaigényekkel, jobb hatásfokú vagy kapcsolt hı- és villamosenergia-termeléssel; ( karbon-mentes ) megújuló energiaforrások (alternatív tüzelıanyagok) és nukleáris energia alkalmazása kutatás-fejlesztéssel. Ellátásbiztonság: a (hazai és import) energiahordozók arányossága, amelynek eszközei: egységes EU és ehhez illeszkedı hazai energiapolitika, nemzetközi párbeszéd; beszerzési források diverzifikálása, a hazai (és EU források) elınyben részesítése; európai készletgazdálkodás (olaj, földgáz), energiatárolás.
21 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? Versenyképesség A hazai villamosenergia-rendszer (VER) része az UCTE-nek, a földgázhálózat egy irányból, Oroszországból kapja a gázt, az osztrák csatlakozás kisegítı jellegő. A földgáz- és villamosenergia-piac jogilag liberalizált, de az egyirányú beszállítás (földgáz), ill. az erımő összetétele, kapacitása és import (VER) miatt a verseny korlátozott, miközben a hazai piac mérete kicsi. A villamosenergia-termelés átlagos hatásfoka 33 %, a kapcsoltan termelt hıvel együtt 37 %. A hıtermelés hatásfoka a tüzelıanyagtól és a kazán állapotától függıen % között változhat. A hı árát alapvetıen (80 %-ban), a termelt villamos energia átlagárát részben (357%-ban) a hosszú távon legjobb használati értékő, legkisebb CO 2 -kibocsátású, ezért legdrágább földgáz ára határozza meg, mert részaránya a hıtermelésben (a távhı 75 %-val együtt) 80 %, a villamosenergia-termelésben 35 %. Az üzemanyag ára kb. 70 % adótartalommal bír (EU gyakorlat), különbség az adók számában (több) és a felhasználásban (nem csak közlekedésre fordítják) van.
22 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? Környezet- és klímavédelem Egyelıre államilag kiosztott CO 2 -kvóták. A főtési hı a háztartások és szolgáltatások (52,6 %) energiafelhasználásának %-át teszi ki. Az épületek szigetelése nem megfelelı, a főtés hıigénye, hıfelhasználása pazarló. A távhı részaránya nemzetközi összehasonlításban is jelentıs (lakások 16 %-a), a távhırendszerekben (az elmúlt húsz évben) számos, döntıen földgáz-alapú kapcsolt (gázmotoros (>500 MWe) és gázturbinás (>1000 MWe)) egység létesült. A villamosenergia-termelésben a karbon-mentes (nukleáris+megújuló) részaránya a primerenergiában 18 %, a termelt villamos energiában 42 %. A hıtermelésben a karbon-mentes (megújulók) részarány a végenergiában (a hıtermelés tüzelıanyagában) mindössze 8 %. Az üzemanyagoknál nem mérhetı a bekevert, jogilag karbonmentes bio-alkohol és bio-dízel mennyisége.
23 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? Ellátásbiztonság Nincs egységes EU energiapolitika, s valószínőleg rövid idın belül nem is lesz. A hazai energiapolitika nem részesíti elınyben a hazai energiahordozókat. A primer energiahordozók arányossága jelentısen sérült (földgáz 41 %, fıleg főtési hı 80 %), egyre nagyobb mértékő, s így egyre kockázatosabb függés a GAZPROM-tól. A kıolaj és üzemanyag készletek, valamint a tárolt földgáz mennyisége közel megfelel az EU irányelveknek. A VER erımővek tartaléktartási követelményei közel megfelelnek az UCTE elıírásainak, miközben az erımővek összetétele a szabályozhatóság szempontjából kedvezıtlen.
24 Mennyiben felel meg a fenntartható energetika követelményeinek? A hazai energetika jelenlegi energiahordozó összetétele nem felel meg a fenntartható energetika követelményeinek, mert Versenyképesség: a primer és szekunder energiahordozók összetétele a kívánatosnál drágább energiaellátást eredményez; Környezet- és klímavédelem: a karbon-mentes technológiák részaránya a lehetségesnél jóval kisebb, Energiaellátás biztonsága: a földgáz nagy részaránya miatt sérült. Ezért a fenntartható energetika követelményei csak a primer (fıleg földgáz) és szekunder (fıleg hı) energiahordozók arányainak jövıbeli megváltoztatásával elégíthetık ki.
25 A kívánatos módosítások A fenntartható energetika követelményeit hatékonyabb energiaigényekkel (kisebb primerenergia-felhasználás), a hazai primer energiahordozókra jobban alapozó (ellátásbiztonság javítása), karbon-mentes (környezet- és klímavédelem), hatékonyabb hı- és villamosenergia-termelı technológiákkal (kisebb primerenergia-felhasználás) lehet kielégíteni, aminek következménye a felhasznált földgáz mennyiségének, részarányának csökkenése (a versenyképesség és ellátásbiztonság javulása).
26 4. Fogyasztói energiaigények A fogyasztó mindig teljesítményt igényel, amit energiaként tartunk nyilván, számolunk el. Szekunder energiahordozók: Hı (tüzelıanyag): helyiségfőtés (t<100 o C), (-hőtés (légkondicionálás)) használati melegvíz, fızés, ipari-technológiai (t>100 o C). Villamos energia: világítás, információtechnika, hajtás (vasút, villamos (troli), ipari berendezések), hőtés (légkondicionálás, fagyasztás), (helyiségfőtés (pl. Norvégia 80 %-ban, de 70 %-ban vízerımővekben elıállított villamos energia), használati melegvíz, fızés, ipari-technológiai). Üzemanyag: hajtás (belsıégéső motorok, gázturbina).
27 Primer és szekunder energiahordozók Primer enhord. Üzemanyag Villamos energia Hı Szén () Nyersolaj Főtıolaj Földgáz Nukleáris () Napsugárzás Szél Víz (árapály) Geotermikus Növényi biomassza Hulladék
28 Hı Helyiségfőtés fogyasztói szokások: Milyen belsı hımérsékletet tartunk (t b =20±2 o C), de ettıl eltérı is lehet. (Mérsékelt, hideg égöv) a főtési szezon idıtartama eltérı,milyen hımérséklettıl főtünk? távhı< 12 o C, földgáz <15 o C, De országonként is eltérı. Főtési mód: egyedi, központi, távfőtés. Hıigény építési kultúra: az épület tájolása, nyílászárók, szigetelés energiatakarékos épületek, főtési mód, szellızés.
29 Hı Használati melegvíz (>45 o C) fogyasztói szokások: fürdés, zuhanyozás, mosogatás, takarékosabb vízfelhasználás (l/fınap). Fızés fogyasztói szokások: családi, étterem, elıkészített ételek. Ipari technológia szakmakultúra: Hıigény: hatékonyabb (kisebb energiaigényő) technológiák, hulladékhı- és hulladékvíz-visszanyerés, kapcsolt hı- és villamosenergia-termelés (alap) és kazán (csúcs hıforrás) kooperációja, üzemeltetés színvonala.
30 Villamos energia Világítás, információtechnika ( szórakoztató elektronika) fogyasztói szokások: technológiaváltás energiatakarékos égık (világítótestek követése), egyre kisebb fogyasztású berendezések, de készenléti állapot (kapcsold ki). Hajtás: kooperatívabb társadalom Az egyéni közlekedésrıl átállás a városi vagy, távolsági tömegközlekedésre. De ehhez megfelelı infrastruktúra és színvonal szükséges. Hőtés fogyasztói szokások: légkondicionálás (t b =22 o C), milyen hımérséklettıl, fagyasztás (élelmiszerek, -35 o C-ig), ipari technológiák (pl. gázok cseppfolyósítása, -180 o C-ig).
31 Üzemanyag Közlekedés fogyasztói szokások, kultúra: régi városok, közlekedésre egyre kevésbé alkalmas belsı részekkel, egyedi (személygépkocsi) vagy tömeg-, városi (metro, villamos, busz, megfelelı utak) vagy távolsági (autópálya, vasút, légi). Takarékosabb üzemanyag-fogyasztás kultúra: kisebb mérető, -fogyasztású gépkocsik, ezek vásárlása közlekedésszervezés (GPS, információk), parkolási lehetıségek, vezetési kultúra megváltozása. Társadalmi hatás: elıvárosok, naponta közlekedés a nagyvárosba, a nagyvárosban üzleti negyedek kialakulása, belsı lakónegyedek csökkenése.
32 Energetikai technológiák Helyiségfőtés: tőzhely, kályha, gázkonvektor, villanykályha, egyedi kazán a helyiségekben radiátorokkal, egy fan-coil-al és levegı-keringtetéssel, -cserével, központi kazán a lakóhelyiségekben radiátorral, központi fan-coil levegı-keringtetéssel, cserével, távfőtés (kooperáló főtıerımő és kazán, távvezeték-hálózat, fogyasztói hıközpontok, fogyasztók radiátorokkal). Tüzelıanyagok : biomassza, szén, főtıolaj, földgáz, villamos energia, hıszivattyú (hulladék hıforrás és villamos energia), geotermikus közeg, hulladék (távhı).
33 Energetikai technológiák Használati melegvíz: gáz- és villanyboiler, központi (kazán) és távhı fogyasztói hıközpont (hmv hıcserélık), napkollektor. Fızés (egyedi): gáz- és villanytőzhely, naptőzhely (fejlıdı világ), biomassza tőzhely. Ipari technológiai: hıhordozók: vízgız-kondenzátum, termoolaj, füstgáz, villamos energia ; tüzelıanyagok: szén, főtıolaj, földgáz, villamos energia, biomassza, hulladék.
34 Villamosenergia-termelı technológiák Termelés: szén, főtıolaj, földgáz kondenzációs és főtı gızerımővek, atomerımővek (BWR, PWR, más hıhordozóval, moderátorral és munkaközeggel), földgáz vagy üzemanyag gázturbina és kondenzációs gızturbina kombinált erımő, gázturbinás és gázmotoros főtıerımővek, biomassza és (kommunális, ipari) hulladék főtı gızerımővek, víz-, szél- naperımővek, fotovoltaikus napelemek, geotermikus erımővek, földgáz (biogáz), hidrogén tüzelıanyag-cellák. Centralizált vagy decentralizált? centralizált: villamosenergia-rendszer (erımő, hálózat, fogyasztók sokasága), decentralizált: valamilyen tüzelıanyagból kiserımő és egyedi vagy kisebb fogyasztócsoport ellátása hıvel és villamos energiával.
35 Üzemanyagok Az üzemanyagok tisztasága, típusa szakmakultúra. Kıolaj-párlatok keveréke adalékanyagokkal (szabványosított követelmények): benzin, dízel, kerozin, (szénbıl elıállított olajpárlatok). Növényi alapanyagokból bekeverve: bio-alkohol (benzin), bio-dízel (dízel). keverési arány: 3-5 % gyújtásváltoztatás nélkül, ma % gyújtás, befecskendezés átalakítás. Gázok: földgáz (PB), hidrogén.
36 Az energetika sajátosságai Néhány primer energiahordozó és több megújuló energiaforrás. Az energetikai technológiák sokfélesége. Néhány szekunder energiahordozó különbözı használati értékkel: hı(hordozó), üzemanyag, villamos energia. Néhány hasznos energia: hı (primer energiahordozók, megújuló energiaforrások, villamos energia, üzemanyag), hajtás (üzemanyag, villamos energia), világítás, információtechnika (villamos energia). Az energiahordozók cseréjének technológiai korlátai mellett a gazdaságosság: az energetikai technológia (berendezések) cseréje általában a megtérülési idı letelte után, az új technológiák egyre hosszabb megtérülési idıvel bírnak. Az energiaellátás (energetikai technológiák és energiahordozók) árának növekedése.
37 Társadalom Fogyasztói Energiaigények [%/év] felzárkózó növekedése Feltörekvı gazdaságok (3-3,5 milliárd fı) Meddig és mivel? Tüzelıanyagok véges mennyisége, Megújuló energiaforrások, Új technológiák? Lassú átállás a fenntartható fejlıdésre. Hogyan változik a társadalom értékrendje a fenntarthatóság elfogadása szempontjából? Fenntartható Energiaigények fenntartható fejlıdése Fejlett gazdaságok (1,4 milliárd fı) Mivel? Energiahatékonyság (termelés, felhasználás), Megújuló energiaforrások, Új technológiák? Társadalom fejlettsége, értékrendje a fenntarthatóság szempontjából?
38 Társadalom Felzárkózó növekedés A fosszilis energiahordozók felhasználásának növekedése; A megújuló energiaforrások hasznosítására különbözı adottságok az egyes országokban. Az energiahatékonyság javulása a szakmakultúra fejlıdésével együtt jár; Új technológiák? Fenntartható energetika A karbon-mentes energetikai technológiák (megújuló energiaforrások) részarányának növekedése; Az energiahatékonyság javítható, mert a szakmakultúra megvan; Új technológiák?
A fenntarthatóság sajátosságai
3. Fenntartható fejlődés, fenntartható energetika A felmerült globális problémák megoldására adott válasz. A fejlett világban paradigmaváltás zajlik, a társadalom a fogyasztásról a fenntarthatóságra kíván
Részletesebbena nemzeti vagyon jelentıs
A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
Részletesebben2. Globális problémák
2. Globális problémák Az erőforrás szűkösség létezésünk mindenütt jelenlévő jellemzője, aminek három formája [T. F. Homer-Dixon]: - kínálat indukálta (rendelkezésre álló erőforrás mennyisége csökken, vagy
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenMAGYAR ENERGIA HIVATAL
A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás
RészletesebbenA hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe
A hazai energetika fejlıdésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövıképe Kaderják Péter Kutatóközpont vezetı BME Energetikus Mester Képzés 2010. november 10. Témakörök A hazai energetika környezetét
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv
Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenA geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései
A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok
RészletesebbenA Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása
A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenKülföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére
Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenA környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál
A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013
RészletesebbenKapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése
Kapcsolt energiatermelés hazai helyzetének áttekintése Nemzeti Kapcsolt Energiatermelési Nap 2007. április 25., Budapest Bercsi Gábor Szakmai alelnök Magyar Kapcsolt Energia Társaság Bercsi Gábor: A kapcsolt
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenIdıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért
Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika
RészletesebbenHelyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén
Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,
RészletesebbenEnergiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév
Energiagazdálkodás c. tantárgy 2010/1011. tanév, 1. félév 1. TÉMAKÖR Energetikai alapfogalmak 1.1. Az energiahordozó fogalma, a primer és szekunder energiahordozók definíciója. A megújuló és kimerülı primer
RészletesebbenMegújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10
Megújuló energia: mit, miért, mennyibıl? Varró László Stratégia Fejlesztés Igazgató MOL Csoport 2010 Március 10 Piaci kudarcok miatt változások szükségesek az energiaszerkezetben Olaj kimerülése A piacok
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenEnergiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása
Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
RészletesebbenFenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében
Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból
Részletesebbenrendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,
A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája
RészletesebbenSzikra Csaba. Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu
Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu Az EU EPBD (2002/91/EC) direktíva lényegesebb pontjai Az új épületek energia-fogyasztását az ésszerőség határain belül korlátozni kell.
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.
Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenA HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA
A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenLáng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából
Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római
RészletesebbenBudapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 3. témakör Fenntartható fejlıdés EU definíció
RészletesebbenMedgyasszay Péter PhD
1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső
RészletesebbenDél-dunántúli Energetikai Klaszter
Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
Részletesebbenenergetikai fejlesztései
Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása.
ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE. Ha egy baj elhárításáról van szó, az első teendő az ok, az eredet feltárása. Esetünkben megvan a tettes is. Az energiaipar! Mert, mit is csinál az energiaipar?
RészletesebbenÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!
ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT! 24. Távhő Vándorgyűlés Épület-felújítások üzemviteli tapasztalatai dr. Zsebik Albin zsebik@energia.bme.hu BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék NYÍREGYHÁZA,
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenTávhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások
szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenEnergiapolitika Magyarországon
Energiapolitika Magyarországon Dr. Aradszki András államtitkár Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Zugló, 2016. június 9. Nemzeti Energiastratégia Célok Ellátásbiztonság Fenntarthatóság Versenyképesség
RészletesebbenA biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?
MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenA Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai
XX. MKET Konferencia Balatonfüred A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai 2017. március 22 23. Tompa Ferenc Veolia Energia Magyarország Zrt. ENERGIA Az EU Tiszta Energia
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenMelegvíz nagyban: Faluház
Használati melegvíz elıállítás napkollektoros rásegítéssel társasházak részére Urbancsok Attila Mőszaki igazgató A kiindulás: Távfőtéses panel épület Sorház pontház Sőrőn lakott környék lakótelep közepe
RészletesebbenEnergetikai trendek, klímaváltozás, támogatás
S Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Szakkollégium, 2005.
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenSZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK
ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenA magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései
A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI. Debrecen, 2009. szeptember 15-16. Gerda István. ügyvezetı igazgató NYÍRTÁVHİ
ENERGIAHATÉKONYSÁG A FEJLESZTÉSEK HATÁSAI Debrecen, 29. szeptember 15-16 NYÍRTÁVHİ Gerda István ügyvezetı igazgató NYIRTÁVHİ Nyíregyházi Távhıszolgáltató Kft. ENERGIAHATÉKONYSÁG Az energetika területén
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenA magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében
REKK projekt konferencia Budapest, 2005.december 8. A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében Hatvani György helyettes államtitkár Az energiapolitika lényege Az
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenMezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály
Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság
RészletesebbenEnergetika I-II. energetikai mérnök szak
Budapesti M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. sz János Energetika I-II. energetikai mérnök szak 1. témakör Energiaellátás és fenntartható
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenHeves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen
Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenÚj Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program
Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában
RészletesebbenENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenÉpületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök
Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20
RészletesebbenLUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló. Budapest, május
LUK SAVARIA KFT. Energetikai szakreferensi éves összefoglaló 017 Budapest, 018. május ESZ-HU-017LUK BEVEZETÉS A 1/015. (V. 6.) Korm. Rendelet (az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról) 7/A.
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt
RészletesebbenI. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO
I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap 2017.03.29. Energiahatékony megoldások ESCO AZ ESCO-RÓL ÁLTALÁBAN ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az ESCO-k fűtési, világítási rendszerek,
RészletesebbenA geotermikus energia hasznosításának környezeti vonatkozásai. Reinhardt Anikó ELTE TTK Környezettudomány 2009 Témavezetı: Prof.
A geotermikus energia hasznosításának környezeti vonatkozásai Reinhardt Anikó ELTE TTK Környezettudomány 2009 Témavezetı: Prof. Kiss Ádám Bevezetés A földhı eredete A földhı hasznosításának elvi alapjai,
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenA megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései
A megújuló energiaforrás felhasználásával termelt villamos energia gazdaságossági összefüggései Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége 2008. május 27. Dr. Grabner Péter osztályvezetı Villamos
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenJelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan
Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU
RészletesebbenTézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához
Tézisjavaslatok Magyarország hosszútávú energiastratégiájának kialakításához Munkaanyag a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére Energiaszolgáltatási Bizottság 2010.12.08. Exogén tényezők (policy trendek)
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
Részletesebben2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenA NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenBudapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. İsz János Energiapolitika energetikai MSc szak 2. témakör Globális problémák Globális problémák
RészletesebbenEnergiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort
RészletesebbenNapelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.
Napelemek és napkollektorok hozamának számítása Szakmai továbbképzés 2019. február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr. Horváth Miklós Napenergia potenciál Forrás: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvg_tools/en/tools.html#pvp
Részletesebben