A PROBLÉMA, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PROBLÉMA, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, Dr. Pintér István 1 Kalmárné Rimóczi Csilla 2 ÉRZELMEK ÉS DÖNTÉSHOZATAL Az elmúlt évtizedben a helyére kerül az érzelmek szerepe az emberi létezésben. Az agykutatás diagnosztikai eszköztanának és módszertanának a fejlődése olyan mértékben gazdagította az érzelmekről és a gondolkodásról, szóló ismereteinket, hogy kialakulhatott az a tudományos ismeretanyag, amely várhatóan paradigmaváltást idéz elő a társadalomtudományok, az emberi és csoport magatartás, az irányítás, a vezetés és a döntéselméletek területén. Mivel az érzelmek gyakorolják az egyik legfontosabb hatást arra, hogyan gondolkozunk, és viselkedünk társas helyzetekben, nyilvánvaló, hogy az érzelmek tudományos megértése központi kérdés a pszichológia számos gyakorlati területén DECISION MAKING AND EMOTIONS A rich theory of the emotions naturally emerges out of the core principles of evolutionary psychology. In this paper we will briefly state what we think emotions are and what adaptive problem they were designed to solve; explain the evolutionary and cognitive principles that led us to this view; and using this background, explicate in a more detailed way the design of emotion programs and the states they create; und discuss how it s help decision making. A PROBLÉMA, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN A tudományos kutatások eredményeként egyre inkább felértékelődik, - pontosabban fogalmazva - a helyére kerül az érzelmek szerepe az emberi létezésben. Az agykutatás diagnosztikai eszköztanának és módszertanának a fejlődése olyan mértékben gazdagította az érzelmekről és a gondolkodásról, szóló ismereteinket, hogy kialakulhatott az a tudományos ismeretanyag, amely várhatóan paradigmaváltást idéz elő a társadalomtudományok, az emberi és csoport magatartás, az irányítás, a vezetés és a döntéselméletek területén. Mivel az érzelmek gyakorolják az egyik legfontosabb hatást arra, hogyan gondolkozunk, és viselkedünk társas helyzetekben, nyilvánvaló, hogy az érzelmek tudományos megértése központi kérdés a pszichológia számos gyakorlati területén. 3 Folytassuk tovább a gondolatot egy probléma felvetéssel: ha az érzelmek oly annyira fontos szerepet töltenek be az emberi létezésben, és a társas kapcsolatokban, hogy központi helyre került a pszichológia gyakorlati 1 2 Szolnoki Főiskola, főiskolai tanársegéd, A cikket lektorálta: Dr. Székely Péter Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, CSc. 3 Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp:7

2 alkalmazásában, akkor miért nem gondoljuk tovább a folyamatot azokon a területeken, ahol a pszichológiának érdemi szerepe lehet az emberi, a csoport, a szervezeti magatartás területén. A fejlődés, és a váltás elkerülhetetlen, és ennek támogatásában kitüntetett szerepe van az evolúciós lélektannak, amely a pszichológia egy tudományos megközelítése. Az evolúció biológiai meghatározottságából, a kognitív tudományokból, az antropológiából, az idegtudományokból táplálkozik, és ezek integrálásával írja le az emberi természetet. Az evolúciós lélektannal foglakozók kialakították azt a megbízható rendszert, amely segítségével felvázolható az emberi agy és gondolkodás specifikus működése. Egy erősen strukturált rendszerről van szó, amelynek funkcionális összetevőit, - a rendszer elemeit - a természetes szelekció során alkalmazkodásuk révén fejlesztették ki vadászó-gyűjtögető elődeink. Az így létrejött programok segítségével sikeresen megoldották a felmerülő problémákat. Éppen ezért az evolúciós lélektan a pszichológiának a gondolkodásról, a problémamegoldásról szóló része. 4 EVOLÚCIÓS DETERMINÁNSOK Az evolúció kutatói Darwin óta tudják, hogy az érzelmi meghatározottság fejlődése az állatvilágból kiindulva nagy ívű folyamatot ível át, hogy az embereknél elérje teljesítményének csúcsát. Már Darwin is megfigyelte, hogy az érzelemkifejezések funkcióikban, és megjelenési formáikban jelentős hasonlóságot mutatnak az állatok és az emberek között. Az evolúciós kutatások egyértelműen igazolták, hogy minden fajnak specifikus fejlődési rendszere van. Az öröklődés konzerválta a legfontosabb jellemzőket, mígnem megjelent egy mutáns. Előfordult, az új egyedek ellenállóbbak, ökológiailag hatékonyabbak voltak, mint elődeik. Lassan ők kerültek domináns helyzetbe. A napjainkban folyó kutatások egyértelműen jelzik, hogy genetikai téren ez a lassú változási folyamat ma sem ért véget. Bár elhanyagolhatóan csekély mértékűnek látszik, hatását még sem lehet lebecsülni annak a ténynek, hogy generációról generációra az emberek esetében alkalmanként száz körül van a mutálódott gének száma. A kutatási eszközök, és módszerek hatékonyságának növekedése oda vezetet, hogy a géntérképek egyértelműen mutatják: ősünk nagyon kis közösségig vezethető vissza, és onnan terjedt el a világon, miközben más emberi fajok kihaltak, és eltűntek. A véletlenszerűen kialakuló mutánsok beépültek a fajokba és maguk is hatékonyan funkcionáltak. Azok a változatok, amelyek javították a működés hatékonyságát, és megoldották a fejlesztő funkciókat, maguk is növekedni, fejlődni kezdtek, és egyre jobban megtestesítették a fajt. Az egymásra épülő hatások összeadódtak, és a pozitív visszacsatolás eredményeként általánossá váltak. Az ilyen lépések sorozatként a természetes szelekció egy egyre magasabb szintre jutó funkcionális fejlődési vonallal jellemezhető. A fejlődés során egyre inkább előtérbe került az emberi tapasztalatok gyűjtésének, tárolásának és felhasználásának a szüksége. Az ember azáltal vált el egyre határozottabban az állatvilágtól, környezetétől, mert gondolkodásban, probléma megoldásban mindenki mástól hatékonyabb lett. Képessé vált arra, hogy csökkentse a környezeti hatások és testi hátrányait, 4 Leda Cosmides és John Tooby: Evolutionary Psychology and Emotions. Handbook of emotions 2nd Edition. Editors NY. Guilford

3 ugyanakkor javult társaihoz viszonyított helyzete, ami egyre nagyobb szervezettségre, közösségi aktivitásra sarkallta. Ennek eredményeként növelni tudta hatékonyságát, és kiválóan csökkentette testi fizikai gyengeségének esetleges következményeit. Kialakult egy különleges elme test kapcsolat, amely hatékonyan szolgálta az emberré válás folyamatát. ELME-TEST KAPCSOLAT Az evolúciós lélektan a kognitív pszichológia alapjairól indít. Ebből a nézőpontból az elmét, mint információ feldolgozási folyamatot, és gondolkodási programot vizsgáljuk, amit fizikálisan az agy idegrendszeri hálózata hajt végre. A kognitív tudomány számára az agy és az elme kapcsolata egy rendszer két elemének felel meg, amelyek egymással szoros együttműködésben dolgoznak. A rendszerelmélet szerint az idegrendszeri hálózat - mint testifizikai elem - maga az agy. Ezen zajlik az információ feldolgozás - a mentális problémamegoldás - amit a másik alrendszer valósít meg. Nagy pontossággal definiálható hogy az agy működése során: milyen információkat vesz fel, von ki a környezetből, ezeket hogyan alakítja át, és ezekből miket használ fel, vagy tárol; az így rendszerzett információkat milyen módon érvényesíti a döntéshozatalban, a magatartásirányításban, és más információkkal történő integrálásában. Ezek a folyamatok az agy különböző részeit érintik, és jól behatárolható területeken zajlanak. Az evolúció perspektívájából nézve tisztán látszik, hogy a test egy része fizikai igénybevételre, és a táplálék felvételére szolgál. A másik része - az agy - információk környezetből történő kinyerésére, a testi funkciók és a magatartás szabályozására szakosodott. Ahogy az agy fejlődött, és az evolúció alatt a jelenlegi komplex struktúrájára gyarapodott, az ősi populációk, mutánsok, megváltoztatták, és fejlesztették a benne tárolt programokat. Olyanokat, melyekkel sikeresen hajtottak végre az alkalmazkodási, és információ feldolgozási feladatokat. Közben differenciáltan szabályozták, és egyesítették fajunk idegrendszeri felépítését, és uralmuk alatt tartották a test idegrendszeri, és fizikai folyamatait is. Az evolúció során a környezet ismétlődő és teljesen hétköznapi információ feldolgozási problémákat vetett fel. Ilyen volt az étkezés, a párválasztás, az utódnevelés, a szociális kapcsolatok fejlődése. Választani kellet az ételek, a társak, a barátok, és ellenségek között. Az együttélésben fontossá vált a metakommunikációs jelek, és a lelki állapotok kapcsolatának a tisztázása. Az arckifejezések és az érzelmek között a szabályok keresése egy önálló programkészletet hozott létre. Ezek logikai úton kapcsolódtak a racionalizáló rendszerhez. Az idegrendszeri hálózatra épülve egy mérlegelési szisztéma is kialakult. Ennek részeként néhány hálózati elem szelektálta, rendszerezte az információkat, ezáltal ősünk egyre nagyobb biztonsággal oldott meg rendszerezési folyamatokat. Az evolúció és a funkcionalitás nézőpontjából a számvetéseknek az agy lett az organikus szerve, és kialakult ennek az idegrendszeri szövete is. Az evolúció lenyomatai kiválóan mutatják az agy térfoga növekedését, azt az utat, ahogy egyre inkább alkalmassá vált összetett problémák megoldására. Az ember érzékszerveivel folyamatosan nyomon követi a környezetet, és változásait. A helyzetek kiértékelésekor az egyén azt méri fel, céljai szempontjából potenciálisan ártalmas, 3

4 vagy hasznos következményekre számít. 5 A probléma megoldásnak két dimenziója alakult ki. Az egyik a mennyiségi, a másik az elvont dolgokra vonatkozó mérlegelés. Az egyik a racionálisan kezelhető, megszámolható, mérhető, mennyiségileg definiálható dolgokra vonatkozik, és matematikai, logikai rendszerekkel jól leírható. A mennyiségi dimenziók mellett vannak minőséget kifejező, elvont, összetett dolgok, mint a szerelem, az utálat, a féltékenység, és sok más, amiről nem lehet a számvetések nyelvén beszélni. Az esztétikai, erkölcsi megítélés sem tartozik a könnyen minősíthető dolgok közé. A megméretésre váró jelenségek egy része nem írható le egyértelmű dimenziókkal, és leginkább érzelmi hatásokra épülő, és jelzős szerkezetű értelmezéssel magyarázhatók. A gondolkodás, a probléma megoldás, a döntés elsősorban információ feldolgozási rendszerként elemezhető - benne olyan érzelmi programokkal melyek a természetes szelekció során kialakult funkciókkal jellemezhetők. A feladat: megértve az agy racionalizált működésének rendszerét, vizsgáljuk meg az érzelmi összetevők szerepét a döntéshozatalban. Leginkább a mérlegelés, és a súlyozás problémáját. Tudomásul kell venni, hogy a számszerűsíthető döntési tényezőknek érzelmi meghatározottsága is van. Az értelmi-érzelmi tényezők, az attitűdök együttesen fogják meghatározni adott dolog - problémamegoldásban betöltött szerepét. A tiszta racionalitás jószerével csak matematikában értelmezhető. Amint más területeket érintünk, fenn áll az emberi megítélés és a választás szabadsága, ebben pedig nagy szerepet töltenek be az érzelmek. Ez viszont sok kérdést vet fel. Az érzelmi számvetés nem azt jelenti, hogy az evolúciós lélektan ezen fontos összetevőjét leegyszerűsítjük mérhető, vagy skálázható emberi tapasztalásra, ami érzéketlen, testetlen okoskodássá válhat. Kutatásokban alkalmazhatunk attitűd, vagy érzelmi skálákat, de a mérések csak abban a vizsgálati dimenzióban értelmezhetők. Az emberi problémamegoldás ettől sokkal összetettebb. Megoldhatatlan, hogy valamit úgy osztályozunk, mint hideg vagy meleg észlelés Ezek nem természettudományos szabályok, mint ahogy nem számszerűsíthető a szülői féltés, a kedves simogatása, és egy lelki masszázs sem. Ezek mértékesítése attól függ, hogy a milyenek a személyes tapasztalataink. Akit nem nyalt képen egy tehén, nem tudja milyen érdes a nyelve. Gyakorlati problémák megoldásához szükségessé vált specifikus értelmezési tartományok és az érzelmi hatások elkülönítésére. A funkcionális elvek elemzésével több tudós is foglakozott. Az állítják, hogy a gondolkodási struktúra egy összetett modul rendszerre épül, amit nagyszámú információs kapcsolat köt össze, és ezek funkcionálisan különböző alkalmazkodási programok megoldására specializálódtak. Ezek az alkalmazások a tudásunkra, képességeinkre, kompetenciáinkra, (mint elemi modulok rendszereire) és a probléma megoldásra jellemző értelmezési tartományra épülnek. Ugyanis bármilyen problémát oldunk meg, annak van egy mozgástere. A lehetséges megoldások ezen belül találhatók. Szabályzó struktúrák, és értékmérő alkalmazások segítenek megoldani az értelmezési tartományokon belüli problémákat. Ezek megfelelő kimeneteket eredményeznek, ugyanakkor nem adnak válaszokat az észlelési folyamatok mindegyikére. Az értelmezési tartomány ezek szerint olyan zárt rendszer, melynek keretein belül a problémák az egyének által még megfelelően kezelhetők. Az elmúlt években meglehetősen széles irodalma alakult ki a zárt és a nyitott 5 C. A Smith; L.D Kirby: Az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp

5 gondolkodásnak. A megoldásnál figyelembe kell venni a lehetséges mozgásterünket és saját korlátainkat is. Állandó visszacsatolással, következtetési folyamatokkal, szabályzókkal, motivációs prioritásokkal, cél definíciókkal, és feltételezésekkel. Minden alkalmazkodási probléma milliószor ismétlődött az emberré válás folyamatában, és beépült a tapasztalati - a statisztikailag igazolható és az oksági struktúrába. Elemei alkalmassá váltak speciális problémák megoldására is. Az ember amikor ismeretlen étellel találkozik jól megnézi, ha lehet kulturáltan illatmintát vesz belőle, majd egy felismerhető részét megkóstolja, aztán elfogyasztja, - vagy nem. Az így megszerzett tapasztalat a következőkben beépül táplálkozási szokásainkba. Az alkalmazkodó magatartás kialakulását a környezetről érkező információk rendszeres és következetes feldolgozása biztosította. A jelek alapján következtethetünk arra, hogy az fontos-e számunkra. A természetes szelekció képes különleges statisztikai kapcsolatok felismerésére, melyek azonban nem detektálhatók. Pozitív, vagy negatív tapasztalataink mélyen beleégnek a tudatunkba. Véletlenszerűen születhettek alternatív megoldások, és ezek közül fennmaradtak azok, melyek leginkább sikeresek, és hatékonyak voltak, vagy legjobban testesítették meg a kívánatos válaszokat az ősi világ kihívásaira. Ez így van ma is. A problémák megoldásában nincs tiszta lap. Minden felfedezés az evolúció, az egyének szempontjából a szocializáció folyamatában megszerzett kompetenciák terméke. Előfordult, hogy ennek során valakinek sikerült újszerűen megközelíteni egy problémát, amelyhez tudása, megfigyelő képessége, és tapasztalatai vezették el. Mások már könnyebb helyzetben vannak, mert támaszkodhatnak egy állandóan gazdagodó tudástárra. A közösségek ezeket a tapasztalatokat megosztották tagjaik között, és az egyéni felfedezés így vált közösségi értékké. Az érzelmi programok funkcionális struktúrái úgy kifejlődtek ki, hogy a szituációhoz illeszthessék az összetett struktúrákat. Az érzelem készletek programja feltételezi, hogy az ember társaival és a környezetével zajló érintkezési folyamatban old meg problémákat. Mindegyik érzelmi program saját rendszerbe rendeződik, hozzá kapcsolódva egy különleges szituációhoz. Úgy gondoljuk, hogy az ismétlődő szituációk során, a rendszerek hálózata az események, az akciók, és a választási lehetőségek folyamatában magába építette azt a kompetenciát, amely szelektíven járult hozzá az agyi struktúrák kialakulásához. Az érzelmi reprezentációk feltérképezik a jelenlegi vagy jövőbeli, és a múltbeli, azaz az alapszintű testállapotok viszonyát, különös tekintettel arra, hogy a testállapotok változásai hogy viszonyulnak a szervezet túléléséhez, és jólétéhez 6 Érdemes figyelni ara, hogy az elme-test kapcsolatban kölcsönös meghatározottságban zajlottak az evolúciós folyamatok. Az utóbbi időben a tudomány érzelmekkel kapcsolatos nézőpontja radikálisan megváltozott, amennyiben az érzelmeket ma már inkább a környezeti követelményekre adott nagyon is szervezett és szisztematikus válaszoknak tekintik, amelyek az alkalmazkodás elősegítésére fejlődtek ki. 7 A döntési szituációt befolyásolja, hogy miként viszonyulunk a szituációhoz. Érzékszerveink folyamatosan szállítják az információkat az agy számára, és ezek kiértékelése automatizmusok alapján zajlik. Óriási mennyiségű információról van szó. A mai kiértékelési 6 R. Adolphs, A R Damasió Az érzelem és gondolkodás kölcsönhatása: egy neurobiológiai elképzelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp 32 7 C.A Smith; L.D Kirby: az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp 79 5

6 modellek tehát ilyen vagy olyan formában mind magukban foglalnak valamilyen értékelést arról, hogy mennyire fontos az ingerhelyzet a személy számára, hogy kívánatos-e a helyzet vagy sem, hogy képes-e, illetve milyen mértékben képes a személy megküzdeni a helyzettel, és hogy ki, vagy mi okozta helyzetet, illetve ki, vagy mi a felelős érte (vagyis kire és mire irányuljanak a megküzdési erőfeszítések.) A modell szerint a helyzeteket az emberek hét dimenzióban értékelik ki: motivációs relevancia, motivációs kongruencia, problémafókuszú megküzdési potenciál, önelszámoltathatóság, mások elszámoltathatósága, valamint a jövőbeli kilátások szempontjából. A motivációs relevancia annak kiértékelését jelenti, hogy mennyire fontos a helyzet az egyén számára. A fogalom kulcsfontosságú eleme a motiváció, mivel a helyzet fontosságát, az ember szubjektív, relatív értelemben értékeli ki, vagyis abból a szempontból, hogy fontos e céljai és motívumai szempontjából mindaz, ami a kérdéses helyzetben történik. A motivációs kongruencia fogalma arra utal, hogy a helyzet mennyire van összhangban az ember aktuális céljaival, ami megint csak viszonylagos ha körülményeket úgy ítéljük meg, hogy összhangban állnak a céljainkkal, akkor jól illeszkedőnek, vagy kívánatosnak fogjuk tartani őket; ha pedig úgy ítéljük meg őket, hogy ellentétesek a céljainkkal, akkor inkongruensnek vagy nem kívánatosnak értékeljük őket. A problémafókuszú megküzdési potenciál annak felmérése, hogy az egyén mennyire képes maga alakítani a helyzetet úgy, hogy kívánatosabb legyen, illetve kívánatos maradjon. Az érzelemfókuszú megküzdési potenciál ezzel szemben azt a képességet jelenti, hogy az ember pszichológiailag alkalmazkodjon a helyzethez, ha az nemkívánatosan alakul. Az önelszámoltathatóság annak felmérését jelenti, hogy az ember mennyire tartja magát felelősnek a helyzetért, mások elszámoltathatósága pedig azt, hogy mennyire gondolja ezt valaki vagy valami másról. Végül a jövőbeli kilátások értékelése azt mutatja meg, hogy az ember bármilyen okból kifolyólag mennyire gondolja, hogy a körülmények a továbbiakban kívánatosabbak vagy nem kívánatosak lesznek. 8 A modell azt sugallhatja, hogy a helyzet kiértékelése egymást követő fázisokban zajlik. A valóság ettől összetettebb Az egyetlen kognitív kiértékelési folyamat helyett több egymással párhuzamosan zajló és különböző kognitív mechanizmusokon alapuló kiértékelési folyamat létezik. Különösen a kognitív feldolgozás két olyan, jól elhatárolható módjára hívjuk fel a figyelmet, amelyek véleményünk szerint különösen fontosak a kiértékelés megértése szempontjából. Az egyik az asszociációs feldolgozás, ami az emlékek előtérbe hozását és mozgósítását foglalja magában, és gyorsan, automatikusan végbemehet. A másik a logikus gondolkodás, ami tudatosabb és akaratlagosabb, mint az asszociatív feldolgozás így rugalmasabb is az utóbbinál, de viszonylag lassú és nagyobb figyelmet igényel. 9 A kiértékeléssel járó emlékek előhívására képes jelek között nemcsak konkrét ingerek, vagyis érzékletek, képek, és hangok szerepelnek, hanem igencsak fogalmi természetű ingerek is, mint például gondolatok vagy maguk a kiértékelés jelentései is szerepelnek. Az asszociációs mechanizmusok rendkívül gyorsak, de alkalmanként pontatlanok. A logikus gondolkodás ezzel szemben lassú, de erénye, hogy pontos, és a felhasznált adatbázisok függvényében 8 C.A Smith; L.D Kirby: az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp 84 9 C.A Smith; L.D Kirby: az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest pp 88 6

7 racionális. A valóságban a két rendszer különböző mértékben egymásra épül, és egymást támogató módon működik, így biztosítva kreatív, az egyedi megoldást. AZ EVOLÚCIÓS LÉLEKTAN ÉS AZ ÉRZELMEK Az evolúció eredményeként az agyban egy mindenek felett álló különleges szuperfelügyeleti program fejlődött ki. Minden funkciója alkalmazkodási problémák megoldására szerveződött. Környezeti hatásokra aktivizálódik, és számos elemből áll. A program az egyének számára biztosítja az alkalmazkodást, és képes az egyidejűleg szerveződő viselkedésmódok közötti konfliktusok elkerülésére. Őseinknél döntést generált, hogyan folytassa tevékenységét, ha hirtelen megjelent egy ragadozó és felmerült a veszélyeztetettség esélye. Ha rosszul döntött, véglegesen eldőlt a sorsa. Ha jól döntött, életben maradt, ha még jobban, akkor ő került ki a vadászatból győztesen. A túlélésért folytatott harc tapasztalatai probléma megoldási algoritmusok formájában beépültek a gondolkodásába, és szükség esetén a szuperfelügyeleti program aktiválta akár az egészet, vagy valamely elemét. Ezek a magasabb szintű programok: az érzelmek, és evolúciós standardok szerint működnek. Az agynak számos alprogramot kell működtetnie, és az érzelmek bármikor képesek a funkcionális koordinációra, az adaptációs mechanizmusok összehangolására. A konfliktusos szituáció természetétől függ ezeknek a programoknak a kiválasztása, indítása, korrekciója, a leghasznosabb, (vagy kevésbé veszélyes) alkalmazása. Hogy születik az érzelem, és hogyan vállalja fel a struktúrák megkülönböztetését? A különböző szituációkkal történő ismételt találkozások konkrét események tapasztalatainak feldolgozásával javították az alkalmazkodás lépéseit, amelyek az információs folyamatokra irányították a figyelmet. Az ember alkalmazkodása során magába építette és fejlesztette a követelményeket, a feltételek, az igényeket, és a lehetőségek hálózatát, amelyek a szituációk különböző meghatározottságából fakadtak. Ennek biztosításához kialakult egy szuperfelügyeleti koordinációs program, amely a problémamegoldás lehetséges struktúráit illesztette a különböző variációkhoz. Az evolúció folyamatában minden alkalmazás szelektálta, fejlesztette a számvetések, és a pszichológiai mechanizmusok pontosságát, számát és lehetséges alternatíváit. Az ősi szituációkban megszerzett tapasztalatok elvezettek a legjobb alkalmazások megtalálásához. Ennek folyamatában alakultak ki az alapvető, és a magasabb szintű érzelmek. Az érzelmek észlelésével kapcsolatban több kutatás is zajlott. Különbséget teszünk alap, és magasabb rendű érzelmek között. Az alapérzelmek egyetemesek és velünk születettek. Gyorsan jelennek meg, és csak néhány másodpercig tartanak. A szakemberek vitatkoznak azon, hogy hány alapérzelem létezik, ám az alábbi hatot a legtöbben idesorolnák: öröm; bánat; harag; félelem; meglepetés; undor. Néhány kutató más néven emlegeti ezeket az emóciókat, gyakran például a boldogságot és a szomorúságot is az alapérzelmek között szerepeltetik. Úgy gondolom, hogy ezeket helyesebb a hangulatok, mintsem az érzelmek közé sorolni. 10 Az alap- és a magasabb rendű érzelmek között a választó vonal az időtartam, és az érzelem funkciója között található. Az alapérzelmek az egyén belső világához tartoznak és egykori kialakulásuk óta a túlélést, a fennmaradást szolgálják. Az olyan alapérzelmek, mint a félelem, 10 Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó pp 189 7

8 vagy az undor automatikus, reflexszerű válaszok, melyeket kevéssé vagyunk képesek tudatosan befolyásolni, és a - reflexekhez hasonlóan sokkal gyorsabbak, mint bármi, amit akaratlagosan irányítunk. A kulturálisan meghatározott kifejezési szabályok tehát mindig csak akkor jelennek meg, amikor az alapvető érzelmi válasz már beindult. Az alapérzelmeket génjeink, nem pedig kultúránk égeti bele idegi áramköreinkbe, így válnak a mindannyiunkban közös mentális szerkezet részévé. 11 R. Plutchik 12 szerint ez további két érzelemmel egészül ki: a bizalommal, és az előérzettel. A bizalomhoz olyan érzelemcsoport tarozik, mint elfogadás, tolerancia, megértés, csodálat. Az előérzethez tarozik a figyelem, a remény, a ráérzés, az érdek, és az érdeklődés. A két felsorolás közötti különbségnek paradigma alapjai vannak. Ekman az érzelmeket felismerhetőségük alapján határozta meg, Plutchik pedig a pszichoevolúció érzelemkészletét elemezte. A magasabb szintű kognitív érzelmekben gondolkodási folyamatok is megjelennek. A magasabb szintű azt jelenti, hogy kialakulásukban az agykéreg is részt vesz, míg az alapérzelmek az agykéreg alatt, az agy mélyebb rétegeiben keletkeznek. Az a tény, hogy az magasabb szintű kognitív érzelmek inkább kérgiek, mint az alapérzelmek, azt jelenti, hogy erősen befolyásolják őket a tudatos gondolatok. Valószínű ez teszi lehetővé, hogy a magasabb szintű kognitív érzelmek nagyobb mértékben különbözzenek az egyes kultúrákban, mint az alapérzelmek 13 Az alapérzelmekhez hasonlóan a magasabb szintű kognitív érzelmek is egyetemesek, ám ezekben már nagyobb mértékű kulturális változatosságot találunk. Lassabban alakulnak ki, és tovább is maradnak fenn, mint az alapérzelmek. A magasabb szintű kognitív érzelmek közé tartozik: szeretet; bűntudat; szégyen; zavar; büszkeség; irigység; féltékenység. Néhány alapérzelem szintén hozzájárulhat azokhoz a társas funkciókhoz, amelyek a magasabb szintű kognitív érzelmekre jellemzők. Ha egy erkölcstelen tett után undort érzünk, akkor a fertőző, vagy mérgező dolgok elkerülése érdekében kialakult érzelem hozzájárul ahhoz a társas funkcióhoz, hogy távol tartsuk magunkat a megbízhatatlan emberektől. A lista a magasabb szintű kognitív érzelmek egy további tulajdonságára is felhívja a figyelmet: ezek alapvetően társas érzelmek, míg az alapérzelmek nem, vagy legalábbis másképpen. Félhetünk, vagy undorodhatunk tárgyaktól, vagy állatoktól is, a szerelem vagy bűntudat érzéséhez azonban más emberek létezésére is szükség van. Úgy tűnik, hogy a magasabb szintű kognitív érzelmeket éppen azért alakította ki a természetes kiválasztódás, hogy segítse őseinket megküzdeni az egyre összetettebb társadalmi környezettel. 14 ÉRZELMEK ÉS PROBLÉMAMEGOLDÁS A problémamegoldás az emberi élet, és a menedzsment irodalom központi kérdése. Ennek központi eleme a döntés, önálló kutatási területként is megjelenik. A témáról átfogó képet nyújt a Döntéselmélet című kiadvány 15 De szinte az összes átfogó menedzsment könyvben 11 Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó pp Robert Plutchik: Emotion: A psychoevolutionary Synthesis. Harper és Row Publishers Elfenbein-Beaupré-Lévesque-Hess: Toward a dialect theory: cultural differences in the expression and recognition of posed facial expressions. Emotion 2007 vol 7 No Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó pp 15 Zoltainé Paprika Zita Dönjtéselmélet, Alinea KK Budapest

9 találunk döntésekről szóló fejezetet. Amikor probléma megoldásról van szó folyamatot értünk alatta, amely több algoritmus alapján is leírható. Bármilyen racionalizált, vagy teoretikus modell szerint folytatjuk elemzésünket, mindig szoros kapcsolatot találunk az evolúció során kialakult pszichológiai rendszerrel. Az elméletek ugyanis nem léphetnek túl emberi korlátainkon, másképpen fogalmazva emberi lehetőségeinken. Ezek kiterjesztése is inkább arról szól, hogy milyen külső lehetőségekre építünk a természettudományi, a társadalomtudományi, vagy a humán területekről. Ezekben a modellekben nem történik más, mint a környezeti változásokra történő reagálás részekre bontása, többtudományos támogatása, és korábbi jó tapasztalatok általánosítása. Másként fogalmazva, az evolúciós tapasztalatok további gazdagítása. A probléma megoldási rendszerek közötti különbségek leginkább abból fakadnak, hogy egyéni vagy csoportdöntésről beszélünk-e, hogy az egyén individuálisan hogy viszonyul a feladathoz, környezetéhez, abban milyen szerepe van, mennyi és milyen erőforrást mozgathat, illetve milyen szabályokat kell betartania. Az evolúció folyamatában a környezetnek volt egy természeti, és egy szociális összetevője, amely egyszerre lehetett támogató, együttműködő, vagy veszélyt hordozó. A fejlődés folyamatában az ember a maga arcára formálta, átalakította környezetet, és akarva akaratlan új veszélyforrásokat teremtett. Minden változás ellenére a probléma definíciója nem változott. Probléma az, amit problémának látunk. Az észlelés egykor viszonylag könnyen leírható szituációkra volt bontható. Az élethez szükséges kompetenciák a mindennapos együttélés folyamatában elsajátíthatók voltak. Az utódok nevelésben, felkészítésében az egész közösség részt vett. Ma a szocializációt mélyen strukturált, és erősen differenciált iskolarendszer támogatja. A bonyolultabb környezet és a hosszabb felnőtté válási folyamat ellenére az ember továbbra is az evolúció folyamatában megszerezett algoritmusok szerint észlel, értékel, és alkot ítéletet. A legnagyobb figyelem a változások következtében előálló veszélyforrásokra irányul Gyakran előfordult, hogy a környezet érzékelési detektor jelzett valamit ősünk számára. Valami felkeltette a figyelmét, meglepte, megijesztette, és hirtelen feltámadt benne a félelem. Vadászat közben is hasonló folyamat zajlott le benne. Ősünk egyszerre lehetett vadász, de válhatott prédává is. Nem véletlen, hogy a problémamegoldás lehetséges algoritmusa a veszélyek elhárítása érdekében rendkívül gyorsan fejlődött. A ma gyermekei is azt tanulják meg először, hogy dühös embert nem szabad zavarni. Az észlelést követően az agyban az érzelmi reakciók rövidre zárt idegpályákon mozognak, és hamarabb váltanak ki testi reakciókat, hogysem azok tudatosulnának. Az alapérzelmek működése reflex jellegűk alapján magyarázható. Ezzel párhuzamosan, a társas élet szabályozásában résztvevő magasabb szintű érzelmek a befolyásolják a gondolkodást, a probléma megoldást, és a döntési folyamatokat. Környezetészlelési detektorunk ma is hasonlóan működik. Érzékszerveink azonnal aktiválódnak, ha éjszaka ismeretlen zajt hallunk, és felmerül bennünk annak esélye, hogy nyitva hagytuk az ajtót, és egy rabló okozott zajt. A kérdés az, hogy miként viszonyulunk a fejlődés által elénk állított feladatainkkal. A modern ember egyben látja világot. Az épített, a mesterséges, a megszokott környezet, a rutin feladatok épp úgy elvonulnak előttünk, hogy őseink előtt. Észlelési rendszerünk épp úgy jelzi a szokatlant, a veszélyest, a megoldandó feladatokat, a problémákat, mint eleinknek. Észrevesszük, ha valami veszélyezteti értékeinket, szükségleteinket, érdekeinket, céljainkat, életvezetésünket, testi épségünket, én képünket, presztízsünket, csoportunkban elfoglalt 9

10 helyünket stb. Ugyan úgy, mint az ősi időkben. Csak most több előre megírt, programozott megoldással bírunk különösen a magas veszélyességi fokozatú helyeken. Ahol képtelenek vagyunk emberi mértékkel befolyásolni a folyamatokat, ott érzékszerveinket különleges szenzorokkal egészítjük ki, és a nagy gyorsaságot igénylő beavatkozási feladatokra automata rendszereket használunk. Probléma akkor merül fel, ha ezekbe a folyamatokba is beavatkozunk. A hiátusok az ismeretlen, a sok összetevős problémáknál merülnek fel. Ezek leginkább társadalmi, szociális problémák felismerésére és megoldására vonatkozik. Ez esetben pedig belép az emberi problémamegoldás heurisztikus rendszere, amelyekben nyilvánvalóan széles lehetőséget kapnak az érzelmek. Az emberi ráérzés, az intuíciók. Az érzelmek befolyásolják: o A figyelmünket. o Észlelési mechanizmusunkat o Az információink rendszerbe szervezését o Motiváltságunkat az információgyűjtésre. o A memóriánkat o Egyedi következtetéseinket o Tanulásunkat o A vízióinkat, és a dolgok kapcsolatát o Érzelemkifejezésünket o Meglévő érzelmeink újrakalibrálását o Az újrakalibrálást felszabadító hajtóerőket o Az érzelmi tervezést o Az érzelmek felfedező funkcióját: o Reflexeinket o Fiziológiai állapotunkat o Energia szintünket o Értékeinket, attitűdjeinket, o Hiedelmünket o Hitünket o Motívumainkat o A motivációink rangsorát o Céljainkat AZ ÉRZELMEK ÉS A MAGATARTÁS Az emberi magatartás a látható viselkedés teljes rendszere. Válasz a személyiséget ért külső hatásokra. Oka, kiváltója a környezetből érkező jel, amely végig megy észlelési rendszerünkön, feldolgozásra kerül az agyunkban, és ennek eredményétől függően valamilyen testi válasz születik rá. Mint már volt róla szó, észlelési rendszerünk folyamatosan, több csatornán keresztül automatikusan fogadja és dolgozza fel a külvilágról érkező jeleket. Elemzésre került miként irányítja figyelmünket, észlelésünket, ezzel hogyan formálja azt az információs bázist, amit aztán feldolgozható, és jól körülírható rendszerbe szervez. Azonnal reagál azokra, melyek valamilyen veszélyt hordoznak, hordozhatnak, vagy előnyt rejtenek az alkalmazkodás folyamatában. Az automatikus feldolgozás eredményeként megjelenhet egy 10

11 reflexszerű reakció, amely az alapérzelmek önvédelmi funkciójára épül, és egy tudatos megfontolások alapján megjelenő válasz is, amely a magasabb rendű érzelmek szociális funkcióját hivatott beteljesíteni. Ez már kognitív elemeket is tartalmaz. Így válunk motiválttá bizonyos információk gyűjtésére, és ehhez igénybe veszi a memóriánkban tárolt információkat is. Egyedi következtetéseink, vizionált reakciónk jövőbeni hatásrendszere lehetőséget terem az legjobb válasz reakciók, viselkedés és a hozzá kapcsolódó érzelmi üzenetek összhangjának megteremtésére. Ehhez biztosítja a megfelelő energia szintet is. Érzelmeink rátelepednek mind arra, amit a kogníció eredményeként teszünk, vagy tenni szándékozunk. Ehhez megfelelő támogatást szolgáltatnak értékeink, szükségleteink, hiedelmeink, és motivációs rendszereinkkel együtt a céljaink is. Mivel az érzelmi tervezés hatékonyan működik, számot vet magatartásunk, viselkedésünk jövőbeni hatásairól is. Érzelem és magatartás ezek szerint csak a vizsgálat szempontjából választható szét. Egymást kölcsönösen maghatározó, és feltételező rendszerről van szó az elme-test egymásra épülésének és egymást kölcsönös meghatározásának dialektikájáról. A magatartás két hatásrendszer eredőjeként fog megjelenni. Az önkéntelen, magas arousallal jellemezhető mozgásanyag, és pszichológiai hatásrendszer, és egy a szociális környezet elvárásait kielégítő tevékenység rendszer. Az emberi magatartás szoros kapcsolatban van a személyiséggel. A személyiség olyan sokoldalú és széles variációs rendszer, amelynek ismeretét nem várhatjuk el egymástól, Ráadásul az egyén a környezethez történő alkalmazkodása során igyekszik uralni önmagát, és a személyiség aktív elemei a selfen keresztül aktivizálódnak, ezért egyszerűbb magyarázatokat keressünk a magatartás megítélésére. Mivel nem ismerjük az emberek minden életterét, jószerével azt sem tudjuk, hogy azokban hogy viselkedik. A személyiség lényegét ugyanis a magatartáson keresztül lehet megérteni. Így kerülnek előtérbe a könnyebben beazonosítható, és általánosabb személyiség dimenziók, mint az értékek, hitek, szükségletek, attitűdök, attribúciók, a személy és a környezetészlelés problémái. A másokhoz fűződő viszonynak értelmi és érzelmi okai vannak. Az egyik oldalon a jól felfogott érdekek, szükségletek, jól végiggondolt megfontolások, és a valakihez (oda) tartozás igénye jelenik meg, míg a másikon az érzelmi alapokon álló kötődés, a bizalmi viszony fenntartásának az igénye. Mindaz, amiben értjük, és megértjük egymást. Bármilyen kapcsolatról van szó, mindig jelen vannak benne az érzelmi vonatkozások. A pozitívtól, a negatívig, a jótól a rosszig terjedő skálán. Az alkalmazkodás minden szintjén ott lesz az érzelmi összetevő legyen az azonosulás, vagy behódolás. A kérdés az, hogy miért történik mindez? Azért, mert az embereknek a túléléshez szükségük van más emberekre. Az evolúció fontos szerepet játszik a társas helyzetek hatásának magyarázatában. Minthogy a társas helyzetek ilyen fontosak, meg kell értenünk, miért reagálnak rájuk az emberek. Az emberek azért reagálnak más emberekre, azért keresnek társas elfogadást, mert olyan társas motívumok fejlődtek ki bennük, amelyek segítették a csoportokba való túlélést és a túlélést általában véve is. A társas helyzetek hajtóerejét az emberi evolúció során létrejött egyik legfontosabb adaptációnak tekintjük 16 A kapcsolatok fenntartása érdekében az embereknek viselkednie kell, ezért el kell fogadni az ott érvényes magatartásszabályokat, kultúrát, csoportnormát. az evolúciós pszichológia az 16 S.T. Fiske Társas alapmotívumok:osiris KK 2006 pp 44 11

12 emberi elme örökletes működésmódjával foglakozik, különösen azokkal, amelyek őseinket segítették génjeik tovább örökítésében. Az evolúciós szociálpszichológia pedig a társas viselkedés vonatkozásában vizsgálja ezeket. 17 A magatartás végső soron a környezethez történő alkalmazkodás eredményeként jelenik meg. Két egymást is átható dimenzióban mozog. A környezetészlelésen keresztül a természeti és az épített környezethez, a személyészlelésen keresztül a társadalom tagjaihoz történő viszonyunk képeződik le benne. A vélt, vagy valóságos emberi elvárásoknak a szubjektív tükre. A szociálpszichológia az a tudomány, amely igyekszik megérteni és megmagyarázni, hogy befolyásolja az egyének gondolatait, érzéseit és viselkedését más emberi lények valóságos, képzeletbeli, vagy implicit jelenléte. 18 Az emberek és csoportok által kiváltott magatartásnak központi elemei közé tartozik az érzelmi beállítódás, amely alapvetően meghatározza magatartásunkat. Más érzelmi viszonyulással fordulunk szeretteink, barátaink, rokonaink csoporttársaink azok iránt a közösségek felé, amelyeknek tagjai vagyunk, mint azok felé ahová tartozni szeretnénk, vagy azok felé, akikkel szemben adóság terhes, vagy ellenséges a viszonyunk. Az érzelmi pozíciók kialakulásához hozzájárulunk mi magunk is, és az a csoport is, amelynek a tagjai vagyunk. Ne feledjük, hogy modern társadalmunk jól szocializált szereplője akár csoportnak is lehet a tagja. Ez nagy változatosságot eredményez, és hozzájárult ahhoz, hogy erre vonatkozóan a kutatásokban két axióma jelent meg. Az első szerint az emberek maguk alkotják meg azt a valóságot, amelyben élnek. A másik szerint a társas befolyásolás a társas élet egészét átfogja 19 Az emberek egy-egy csoportja akkor is hat ránk, ha nincsenek jelen. Csoportunk szemüvegén keresztül látjuk a világot. Családunk, baráti körünk, munkatársaink értékei, hite, szükségletei, másokkal szemben kialakult attitűdjei akkor is befolyásolják magatartásunkat, ha távol vagyunk tőlük. Érzelmeink keretet adnak az erkölcsi megítéléshez is. A politikai pártok nagy erőket mozgósítanak igazuk erkölcsi igazolása, és ellenfeleik lejáratása érdekében. Választások után a győzteshez húzásban amnéziánkat érzelmi hatások is erősítik. Az emberi magatartás kialakulásában az összes eleddig felsorolt tényező és pszichológiai mechanizmus részt vesz. Nem csak olyan könnyen definiálható magatartásformákra kell gondolnunk, mint ami a tanulás, vagy a szórakozás, hanem összetettebb egymásra épülő, és hosszan tartó folyamatokra és komplex tevékenységekre is. A társadalom jól definiált jogi és erkölcsi normákat, kulturális magatartásmintákat közvetít felénk. Bizonyos folyamatok bizonytalanságuk miatt nagyobb figyelmet követelnek, mint mások. Érzelmeink segítenek a rangsorolásban. Ezekkel együtt tudomásul kell venni, hogy világhoz történő alkalmazkodásnak kötelezettségeken alapuló elvárásai is vannak. A racionalitás, mint a társadalmi működés általánosított módja elvárásokat fogalmaz meg mindenkivel szemben. Ezek a magatartásminták kötelezettségeket tartalmaznak, melyeket meg lehet ugyan sérteni, de a felelősségre vonás nem marad el. A probléma filozófia szintű általánosítása szerint nincs különbség az alkalmazkodás általános tartalmi követelményeiben őseink, és a mai létünk között. Akkor a természet, ma a társadalom veti fel a benne élés szükségleteit. Az érzelmek a racionalitással szoros együttműködésben segítenek életvezetésünk problémáinak a megoldásában is. 17 S.T. Fiske Társas alapmotívumok:osiris KK 2006 pp S.T. Fiske Társas alapmotívumok:osiris KK 2006 pp E.R. Smith, D.M. Mackie Szociálpszichológia: Osiris 2001 pp70 12

13 AZ ÉRZELMI SZABÁLYOZÁS Az érzelem nem csupán egy állapot, hanem dinamikus, láncszerű folyamat, amely szoros kapcsolatban van a stimulussal, a kiváltó okkal, esetleg okokkal, melyekre az érzelmek specifikus és szignifikáns válaszokat adnak. Az érzelmek akkor aktiválódnak az emberekben, ha alkalmazkodási vagy túlélési problémáik vannak. Az érzelmek funkciója, hogy helyreállítsa az emberek egyensúlyát, ha valamilyen váratlan esemény kimozdíthatja az állapotából. Legyen bár lehetőség, amivel élni kell, vagy beszély, amit el kell kerülni. Például a félelem több idegpályán megy keresztül. Szenzorainkkal észleljük, mert látható, hallható, tapintható, esetleg szaga is van. Észlelésünk eljut az amygdalába, a limbikus rendszerhez. Ez gyors, és tudatunk ellenőrzése nélkül zajlik. Az amygdalából a jel a prefronti területekre jut, ahol asszociálódik az érzelemmel. Ez az érzelmi állapot elindítja az érzelem specifikus reakciókat. Ha egy gyerek elveszíti a szüleit, szinte biztos, hogy sírni fog. Ez segítségnyújtásra ösztönzi a környezetben lévőket, akik igyekeznek megnyugtatni. Ez csökkent is veszteség érzését, és ahogy egyre jobban megnyugszik, úgy csökken sírás intenzitása. Sőt! Ha elegendő jutalmat kap, gyorsan felejt, és más érzelem is kialakulhat. Ez az érzelmi szabályozás 20 látható a következő vázlaton: stimulus Anya elvesztése Anya helyettesít és következtetés elhagyatottság Nincs elhagyás érzelmi állapot szomorúság arousal automatikus válasz megnyugvás Akciót indító impulzus sírásra Impulzus sírás befejezésére Válasz magatartás sírás Sírás befelyezése következmény Válasz az elveszett anya helyettesítésére ERKÖLCS ÉS MAGATARTÁS Az erkölcs adott közösségen belül érvényesülő íratlan normák azon csoportja, amely ősidők óta szabályozza az emberek magatartását. Az erkölcsi szabályozás az evolúció terméke, és akkor jelent meg, amikor az emberi létezés, alkalmazkodás, a túlélés igénye kikényszerítette az emberi együttműködés hatékonyságának a fokozását. Az erkölcsi szabályozás beépül a szocializációs folyamatokba, a nyelvbe, a beszédbe, az étkezési kultúrába a meta és a nonverbális kommunikáció módszereibe, a szokásokba, és betartásuk, betartatásuk a 20 Robert Plutchik: American Scientist 2001 juli-august Volume 89 pp

14 környezet azonnali visszajelzésére épül a jó, a rossz, a helyes és helytelen, a szabad és a nem szabad dimenziói között. Mivel megsértésük a közösség létét, a csoportok hatékonyságát veszélyezteti, ezért a sorból kilógókat a csoport egésze szankcionálja a mindennapos érintkezés, és interakciók kereti között a harag, a megvetés, a távolságtatás, vagy a teljes kiközösítés eszközeivel. Minden közösségben vannak személyek, akiknek az erkölcsi felügyelet a funkciójuk. Ez is egy közösségi szerep. Mások toleránsabban viszonyulnak hozzá. A vezetőknek kötelessége az erkölcsi magatartás szabályozása, a közösség nevében a büntetés lehetőségének a fenntartása. Az erkölcsi rend feltételezi az emberek szabad választását a lehetséges cselekvési alternatívák közül. A megsértés esélye és a szankcionálás lehetősége egy intervallumon belül lehetséges. Létezik egy tolerancia sáv, amin belül legfeljebb a rosszallás esélye áll fenn. Pontosan azért, mert az erkölcsi szabályoknak nincs abszolút érvényességi határa, és nincs racionalizált paragrafusszerű megfogalmazása, mértéke, szintje, ezért erős az érzelmi jel és megítélés variációs lehetősége. A PROGRAMOZOTT TÉVEDÉS Amikor az érzelmek hasznáról és fontosságáról beszélünk, szólni kell arról is, hogy nagyon gyakran eltérítenek minket a tárgyszerű valóságtól. Már ha egyáltalán ilyenről beszélni lehet. A szociálpszichológiai kutatások jelentős része arra irányul, hogy feltárja az emberi érintkezés, az egymás irányába megnyilvánuló figyelem, észlelés torzításait, hibáit, és ezek okait. A kutatási eredmények alapján tévedés lenne azt hinni, hogy észlelésünk objektív képet nyújt a világról. Nagyon szubjektív, és személyre szabott. Ebben közrejátszanak korlátozottan működő érzékszerveink, szelektív észlelésünk, selfünk működésének sajátosságai. A kognició folyamata egyrészt ma is azokra a modulokra épül, amely genetikailag kódolva van bennünk, másrészt szocializációs szocializációs folyamataink révén beépül a problémamegoldásunkba. A programozott tévedés bennünk életünk része. A kérdés természetesen az, hogy önmagunkhoz, vagy csoportunkhoz viszonyítva. Mivel nincs etalon, legfeljebb konform viselkedés, ezért a minősítést a szituáció, és környezetünk fogja megítélni. Ha nem így lenne, sose követnénk el hibát, nem lennének pszichés betegségek. De ha egyszer kialakult képünk van valamiről, vagy valakiről, akkor nehezen fogjuk az ennek ellentmondó tényezőket nem hogy elfogadni, de észlelni is 21 Arról már volt szó, hogy az érzelmek befolyásolják figyelmünket, észlelésünket, az információ rendszerbe szedését arról is, hogy az érzelmek uralják értékeinket, hitünket, motívumainkat, céljainkat, de hangsúlyozni kell, hogy ezek visszahatnak észlelésünkre is. Ez a visszacsatolásos rendszer az alapja az érzelmi szabályozásnak is. A MANIPULÁLT TUDAT Az érzelemkeltés a legősibb emberi magatartás szabályzó eszköz. Az érzelmi funkciók kiváló lehetőséget szolgáltatnak ahhoz, hogy befolyásoljuk környezetünket. A magasabb rendű érzelmek elsősorban ezt a célt szolgálják. Tanulás nélkül is tudjuk, ha örömöt okozunk valakinek az javítja az együttműködési szándékot. Akivel szemben haragot mutatunk, az pontosan tudja, hogy jobb, ha távolságot tart tőlünk. Aki megtapasztalja, hogy undorodunk 21.R. Smith, D.M. Mackie Szociálpszichológia: Osiris 2001 pp

15 tőle, az feltehetően kerülni fog minket. Ha szomorúságot mutatunk, az kiváltja mások empátiáját. Ha félelmet keltünk, azzal erőnket demonstráljuk. A meglepetés mindig együtt jár valamilyen más érzéssel, és különös hangsúlyt ad az örömnek, a haragnak, az undornak, a félelemnek. A meglepetés erejével növeli hatásukat. De kiválóan alkalmasak hangulatkeltésre a művészet, a vers, próza, a zene, a szobrászat, az építészet lenyűgöz, magával ragad, és terápiás célokra is alkalmazható. Az érzelmek egyetemes magatartás szabályzó szerepük miatt kiválóan alkalmasak arra, hogy manipulációs célokra is felhasználják őket. Ez esetben bármilyen irányú befolyásolásról szó lehet. Pozitív és negatív irányba egyaránt. Óriási tévedés azt hinni, hogy a tényeknek meggyőző erejük van. Ha nem kötődik hozzájuk valamilyen érzelmi hatás, aligha érnek célba. Azért is, mert a tények sokszor olyan ismeretek összegzéseként jelennek meg, melyeket az emberek nagy része nem lát át. Az emberek nem a valóságnak megfelelően észlelik közvetlen környezetük dolgait, folyamatait sem. Ha átlátnák, - csak jól működő családok, színes emberi kapcsolatok, üzleti vállalkozások, elégedett állampolgárok, és jól működő munkahelyek lennének mert képesek lennének az alkalmazkodásra. A sokoldalú együttműködésre. Az, aki képes elhitetni velük, hogy képes a világ magyarázatára, szinte bármire mozgósíthatja őket. Az emberek számára fontos, hogy érezzék: kontroll alatt tartják környezetüket, a maguk világát. Ez a kontroll átruházható, és ezért a felhatalmazásért folyik a pártpolitikai harc. A kontrollérzést erősíteni kell, hogy aki ezt a felhatalmazást adta tudja, hogy bármi történik, minden az ő akaratának motivációinak megfelelően történik. Ha végig gondoljuk ennek a folyamatnak a működési mechanizmusát, akkor nyilvánvaló, hogy az igazán eredményes szervezetek, munkacsoportok ilyen felhatalmazás alapján működnek. Teljes a vezetőikbe vetett hit. Az egyénnek éreznie kell a maga szerepét, és fontosságát a zajló folyamatokban. A manipuláció akkor lesz sikeres, ha az egyén érzi a sikerélmény ízét. Az én felnagyítást a saját szerep kiemelését is növelni fogja, ha az átruházott kontroll szerepét betöltők állandó visszajelzést küldenek arról, hogy bármi történik, az nekik köszönhető. Minden az ő céljaik, szándékaik és szükségleteik kielégítését szolgálja, és ez nélkülük nem történhetett volna meg. Élővé, érthetővé válik a bizalom, ami az emberi együttélés egyik legfontosabb eleme, és bizonyítja, hogy fogadott vezetői jót akarnak. Másokkal, a rosszakkal szemben. Nincs másra szükség, mint naprenden tartani a jó és a rossz küzdelmét Ez nem egy nehéz folyamat, mert a jó, a rossz, és csúf súlyos erkölcsi és érzelmi elemek hordozója. Fenntartása tézisszerű érthető elemekkel könnyen megoldható. A manipulációnak egyetlen feltétele van: a célközönség ismerete. Érték, hit, szükséglet, cél, attitűd, beállítódás, ellenségkép, attribúciók, iskolázottság, kultúra, szociális helyzet területén. AZ ÉRZELMI TUDATOSSÁG Az ész és az érzelem a választás és a döntés egymást segítő, kiegészítő oldala, és az alkalmazkodást szolgálja életünk problémáinak a megoldásában. Mint annyi mást, ezt is meg kell tanulnunk. A képzési rendszer nem igazán készült fel ennek a megoldására. Oktatási kultúránk az ész uralmára épül, és funkcionálisan ennek a szolgálatában áll. Mondhatjuk azt is, hogy az értelmi nevelésre orientálódott. Az érzelmi nevelést nagyvonalúan a pedagógus 15

16 belátására bízza, ami az oktatás-nevelés dialektikus kapcsolatában a nevelés oldalán jelenik meg. Ha egyáltalán megjelenik, mert időnként nagyon eltávolodik egymástól a korhoz, a nemhez, a szituációkhoz köthető kölcsönös meghatározottság igénye. A problémafelvetés természetesen hamis, ugyanis az oktatás mindeneleme átitatódik érzelmi elemekkel. Kezdve a szeretem - nem szeretem a tantárgyat, a tanárt, az iskolát, a kötelességeket - problémájával, és folytatva a számonkérés érzelmi hatásrendszerével. Arról már nem is beszélve, hogy a képzés tartalmi irányainak, elemeinek a megválasztása is érzelmi hatások alatt áll. Amit tudok, azt tanítom folyamatában így jelenik meg a rejtett tanterv és vele egy erős érzelmi nevelés. Egyáltalán nem lepődünk meg azon, hogy a racionalitáshoz kapcsolódó tudatosság mellett nem beszélhetünk érzelmi tudatosságról. Ebben a poroszos rendszerben az érzelmek kezelésének az igénye meg sem fogalmazódhat. Ráadásul kívül esik a behaviorizmus mindent mérjünk lehetőségein is. Történik ez annak ellenére, hogy az érzelmi oldal által nyújtott motiváltság, céltudatosság, sikerélmény óriási energiákat képes mozgósítani a tudás megszerzéséhez. De hasonló folyamatok zajnak a hasznosítás, a kreativitás, és a munkahely, az emberi együttélés terheinek az elviselésében is. A kérdés az, hogy miként hasznosítsuk az érzelmekről és az érzelmi szabályozásról szóló ismereteket. Ennek egyetlen lehetséges útja van: az érzelmi tudatosság növelése. Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai egyértelművé tették, hogy az emberi problémamegoldásban egyszerre van jelen egy racionális, és egy érzelmi elem. Az emberi racionalitás személyre szabott, és az a képességünket jelenti, melynek során értékeljük helyzetünket a világban. Ésszerűen, értelmesen, józanul. A racionalitás szintje függ tudásunktól, és tapasztalatainktól. Tény, hogy egyes területeken kiválóan tudjuk értékelni helyzetünket, máshol csődöt mondunk. A sivatagban jobban eligazodik egy beduin, és az északi sarkkörön túl esélyünk sincs az eszkimókkal szemben. De nem is kell mindig teljes racionalitásra törekednünk. A hiányos információk mellett az érzelem lesz az, amely segíti döntésünket. az emberi életben a teljes racionalitást nemcsak részleges tudásunk, és véges erőforrásaink korlátozzák, hanem az is, hogy céljainkat gyakran nem lehet teljesen összeegyeztetni egymással. Az érzelem tehát nem áll szemben az értelemmel. Az érzelmek, valamint a gondolatok irányítására és kezelésére irányuló lehetőségünk, általánosabb értelemben alapvetőbbek. Pótolják a gondolkodás hiányosságait. És az összes funkciójuk közül talán a legfontosabb, hogy az érzelmek adják a társas élet infrastruktúráját. 22 Az érzelmek pontosan jelzik az egyénekben lezajló változásokat, miközben a másokhoz fűződő kapcsolatainkat irányítják. Amikor ilyen érzelem-visszajelzéssel találkozunk, azonnal értékeljük is. Az érzelmi reakciók nyomán a partnerben is elindul egy racionalizálási folyamat, amelyben az egyén tudatosítja önmaga számára az új helyzetet. Vagy nem indul el, mert nem ismeri fel hogy helyzet van, amihez alkalmazkodni kell. Az egészséges ember mindig rendszerben gondolkodik, és igyekszik értékeihez, hitéhez, szükségleteihez, céljaihoz illesztve értékelni a szituációt. Egy ilyen igény bármikor bekövetkezhet a társas érintkezés, és a környezethez történő alkalmazkodás folyamatában. Tény, hogy ritkán sikerül észlelnünk az összes környezeti jelet, és partnereink önkéntelen rendülést. Kultúránk, szokásaink nem teszik lehetővé, hogy állandóan belebámuljunk a másik képébe. De azt sem hogy feltűnően vizslassuk a 22 K.Oatley, J.M. Jenkins: Érzelmeink. Osiris 2001, pp

17 környezetet. Társalgáskor segíthetnek a vokális jelek. A hangszín, hangmagaság, a beszéd dinamikájának a változása feltárja a rejtett gondolatokat is. AZ ÉRZELMEK HASZNA Az érzelmek gazdagabbá, színesebbé teszik életünket, megnövelik alkalmazkodási esélyeinket, ha képesek vagyunk a helyükön, és funkcionálisan értékelni a hatásukat. El nem bújhatunk előlük, ezért nincs más választásunk: életünk tudatos részévé tenni valamennyit. Az evolúció funkcionálisan döntés előkészítő szerepre és a lehetőségek közüli választásra alkotta valamennyit. Ha alkalmazkodnunk kell, megjelenik a választásban az érzelmi elem. Egyszerre hangolják és irányítják figyelmünket, amely minél szélesebb sávot fog át, annál inkább elvésznek a részletek. Az érzelem fog közelebb hozni, vagy éppen eltávolítani valamitől. A példa nagyon egyszerű. A számunkra kedves, kívánatos dolog felé odafordulunk, míg a kellemetlenektől elfordítjuk a fejünket. Az érzelmek elvonják figyelmünket bizonyos dolgokról, hogy másokra tereljék. A reklám pszichológia tudatosan épít ezekre a figyelemterelő, irányító funkciókra és folyamatokra. Az érzelmek igazi haszna abban van, hogy tudatosulásuk különleges képességek birtoklásához vezet. Lehetőséget biztosít arra, hogy minél többet megértsünk embertársaink és környezetünk között fennálló kapcsolatából. Ne csak a múltat tárhassuk fel értelmi és érzelmi összhangjukban, hanem a jövőre irányuló szándékokat, érdekeket, célokat, jövőbeni cselekedeteket is képesek legyünk magatartásunk iránytűiként felhasználni Az érzelemtudatosság kompetenciái: Érzelmek felismerése Érzelmi folyamatok elemzése Érzelmek reprodukálása Érzelmi intenzitás meghatározása Érzelmek keveredésének felismerése Érzelmi funkciók felismerése Érzelmek szabályozása Érzelmek időzítése Érzelmek késleltetése Indulatok szabályozása Hamis érzelmek felismerése Érzelmek, és cselekvési folyamatok kapcsolatának feltárása Ekman és munkatársainak a munkája nem csak a kutatók számára fontos. Mivel működése az emberi észlelésre, az emberi kommunikációra épül, anélkül hogy tudatában lennénk végig kíséri az életünket. Beépül képességeinkbe, kompetenciáinkba, és megfelelő fejlesztési programok alapján lehetőség van a fejlesztésére. Ezt bárki képes elsajátítani, és kultúrák találkozásánál is működőképes. Kutatásaik az érzelmek evolúcióban, és az emberi életben elfoglalt szerepére épülnek. Átfogják az érzelmi intelligencia egészét, mind a négy képesség csoportot. Munkájuk eredményeként igazolódik az érzelmek egyetemes szerepe, feltárul az érzelmi nyelv, mint az emberi kommunikáció közös nyelve. A Darwin által elkezdett munka, amely az érzelmeket az evolúció, az emberi élet szempontjából elemezte általuk további igazolást nyert. Bennünk is felmerült felmerülhet a kérdés: ha az érzelmek az evolúciós folyamatok részeként hozzájárultak az emberi nem kialakulásához, bizonnyal fontos szerepet töltenek be az emberi létezésben is. Kis képzavarral mondhatjuk azt is, hogy a sikerhez vezető 17

18 út a racionalitás, és az érzelmek keverékéből készült téglákkal van kirakva. Hogy mikor melyikből van több, azt szituáció fogja eldönteni. BEFEJEZÉS HELYETT Az érzelmi determináltság jelen van a tudományokban, és mindennapi életünk valamennyi színterén. A lehetőségek megragadása, és a problémamegoldás érzelmi hatásainak figyelembe vétele meghaladja jelen dolgozat kereteit. Nem hiszem, hogy lehetőségem lenne a leírtak alkalmazásának, és érvényesítésének valamennyi lehetőségét sorba, számba venni, és egységes rendszerbe illeszteni. Erre az adott szakterületek képviselői hivatottak. Szándékaim szerint egy illúzióval szerettem volna leszámolni. Azzal hogy az érzelmek károsak, hogy kiküszöbölendők, vagy, hogy mellékszereplői, vagy csupán egyszerű kísérői az életünknek. Szerettem volna tudatosítani, hogy minden választásunkban jelen vannak, mert értékeinknek, érdekeinknek, szükségleteinknek, magatartásunknak jól megfogható érzelmi összetevői vannak. Bármit teszünk, az alkalmazkodásról szól. Szocializációs folyamataink révén építjük fel saját világunkat. Kialakítunk egy rendszert, amiben nagy biztonsággal oldunk meg problémákat. Az így egymásra épülő világot, jelenségeit még saját környezetünkben sem vagyunk képesek átlátni. A hiányzó részeket tapasztalatainkkal, tudásunkkal, és feltételezéseinkkel töltjük ki. Ezek szervezésében központi szerepet töltenek be az érzelmek. Minden ember hasonló érzelmi profillal rendelkezik. Ezek egy része tudásuk, tapasztalataik, egyéni racionalitásuk miatt nagymértékben eltérő szintet mutat. Nincs olyan területe a tudományoknak, az emberi magatartásszabályozásnak, ahol a leírtak ne lennének érvényesíthetők. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Antonio Damasio: On the feeling what happens. New York: Harcourt Brace and Co [2] C.A Smith; L.D Kirby: Az érzelem és a kognitív kiértékelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest. [3] C.S Carver, M.F. Scheier Személyiségpszichológia, Osiris [4] Csepeli György Szociálpszichológia. Osiris [5] Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia. Háttér kiadó. Budapest [6] Dylan Evans: Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó Budapest. [7] E.R. Smith, D.M. Mackie Szociálpszichológia: Osiris [8] Elfenbein-Beaupré-Lévesque-Hess: Toward a dialect theory: cultural differences in the expression and recognition of posed facial expressions. Emotion 2007 vol 7 No 1 [9] Eliot R. Smith, Diane M. Mackie Szociálpszichológia Osiris [10] Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája Kairosz [11] Forgács József: Érzelmi intelligencia Kairosz [12] Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest. [13] Hartel, Zerbe, Ashkanasy: Emotions in organisation behavior. Lawrence Erlbaum Associates London 2055 [14] Hewstone, Stroebe, Codol, Stephenson: szociálpszichológia KJK [15] J.D.Mayer: Az érzelem, az intelligencia, és az érzelmi intelligencia IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest. [16] J.G. March: Bevezetés a Döntéshozatalba. Panem KK Budapest [17] Jávor István: A szervezetszociológia gondolati rendszerei. Nemzeti Tankönyvkiadó [18] Jesse J Prinz: The emotional construction of moral. Oxford University Press [19] K.Oatley, J.M. Jenkins: Érzelmeink. Osiris

19 [20] K.T. Strongman: The psychology of emotion. From every life to theory. John Wiley és Sons Ltd. The Atrium, Southern Gate Chichester England 2003 Fifth edition. [21] Kevin Hogan: The psychology of persuasion. Pelican Publishing Company Gretna [22] Kevin Hogan: The science of influence. John Wiley & Sons [23] Leda Cosmides & John Tooby: Evolutionary Psychology and Emotions. Handbook of emotions 2nd Edition. Editors NY. Guilford [24] Messick Kramer: The Psychology of leadership. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers London [25] Michalinos Zembylas: Emotions and teacher identity. Teachers and teaching.vol 9 No August. [26] Paul Ekman & Wallace V. Friesen: Unmasking the face. Malor books Cambridge [27] Paul Ekman: Beszédes hazugságok. Kelly Kft Budapest. [28] Paul Ekman: Emotions revealed Times Books New York [29] Popper Péter: Lélek és gyógyítás. Saxum [30] R. Adolphs, A R Damasió: Az érzelem és gondolkodás kölcsönhatása: egy neurobiológiai elképzelés. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest. [31] Robert Plutchik: Emotion: A psychoevolutionary Synthesis. Harper és Row Publishers [32] Robert Plutchik: The nature of emotions. American Scientist 2001 juli-august Volume 69. [33] Susan T. Fiske: Társas alapmotívumok. Osiris Kiadó Budapest [34] T.A. Ito J.T. Cacioppo: Az érzelem és értékelés neuropszichológiája. IM Forgács József: Az érzelmek pszichológiája. Kairosz KK Budapest. [35] Wayne A. Davis: Meaning, expression and thought. Cambridge studies in phylosophy. Cambridge University Press [36] Zoltainé Paprika Zita: Döntéselmélet, Alinea KK Budapest

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25.

Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei. Reményi Tamás 2010. november 25. Méhzümmögés és Dühroham avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25. A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ

REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ REKLÁMPSZICHOLÓGIA 7. A MOTIVÁCIÓ Vance Packard: The Hidden Persuaders (1970) Az üzletember a reklámot hajszolva furcsa vadonba tévedt; a lélek tudatalatti rétegébe Motiváció-kutatás Ernest Dichter: 1962

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben