Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely. KUTATÁSMÓDSZERTAN tanulmányi útmutató 3. félév

Átírás

1 BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TÁVOKTATÁSI KÖZPONT PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR Iskola- és Óvodapedagógusi Szak Székelyudvarhely KUTATÁSMÓDSZERTAN tanulmányi útmutató 3. félév dr. Péter Lilla adjunktus

2 UNIVERSITATEA BABEŞ-BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ŞI ŞTIINŢE ALE EDUCAŢIEI CATEDRA DE PSIHOLOGIE APLICATĂ ÎN EDUCAŢIE PEDAGOGIA INVATAMANTULUI PRIMAR SI PRESCOLAR ANUL UNIVERSITAR 2008/2009 SEMESTRUL I BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA TANSZÉK ISKOLA- ÉS ÓVODAPEDAGÓGIA SZAK KIHELYEZETT TAGOZAT, SZÉKELYUDVARHELY EGYETEMI TANÉV 3. FÉLÉV I. Általános információk Az előadótanárra vonatkozó adatok Név: dr. Péter Lilla Iroda: Márton Áron tér 2. sz.. Telefon: , Fax: peter.lilla@gmail.com Fogadóóra: kedd 14,00-16,00 óra Tantárgyra vonatkozó adatok: Tantárgy neve: Kutatásmódszertan Kód: PED 2318 Kredit: 5 Helyszín: Főiskolai terem (Márton Áron tér, 2. sz.) Az órarendben jelölt tevékenységek: Előadás (2 óra) + Szeminárium (2 óra) A tutorokra vonatkozó adatok Tutor1: dr. Péter Lilla (peter.lilla@gmail.com) Tutor2: dr. Barabási Tünde (tunde.barabasi@gmail.com) 2

3 II. A tantárgy leírása Az előadás sorozat főbb célkitűzései: A tárgy alapvető célja a hallgatók bevezetése a társadalomtudományi kutatás alapvető fogalmaiba, a kutatás szakaszaiba, típusaiba való bevezetés. A pedagógiai kutatások komplex jellegének a felismerése, a pedagógiai kutatás alapvető módszereivel való megismerkedése, pedagógiai kutatási képességek és kompetenciák kialakítása Az előadások tartalma Az előadássorozat egy bevezető jellegű fejezettel indít, amelyben a pedagógiai/társadalomtudományi kutatás céljával, fogalmával és etikai kérdéseivel ismerkednek meg a hallgatók. A kutatás etikai kérdéseinek a megismerése alapvető feltételét képezi bármilyen kutatás helyes megtervezésének és lebonyolításának. A továbbiakban a pedagógiai kutatás sajátosságaival, típusaival és folyamatával ismerkednek meg a hallgatók, majd a kutatási terv elkészítésének problematikája következik. A kutatási populáció kijelölése, ill. a mintavételi eljárás kiválasztása szintén fontos elemei egy kutatás helyes megtervezésének és az eredmények reális A tantárgy tematikája: 1. A pedagógiai/társadalomtudományi kutatás céljai, fogalma. A pedagógiai kutatás etikai kérdései 2. A pedagógiai kutatás sajátosságai és típusai. A pedagógiai kutatás folyamata 3. A pedagógiai/társadalomtudományi kutatás alapvető módszerei 4. A kutatási terv elkészítésének problematikája 5. Kutatási populáció, minta és mintavétel 6. A kikérdezés módszere 7. A kísérlet és megfigyelés mint alapvető kutatási módszerek 8. Terepkutatás. Hatásvizsgálatok 9. A tartalomelemzés mint kutatási módszer 3

4 10. A teszt. A gyermeki produktumok elemzésének módszere. Az esettanulmány 11. A szociometria mint a gyermekcsoportok megismerésének alapvető módszere Az adatok statisztikai elemzése 14. Adatelemzés, következtetések levonása, az eredmények közzététele. Hogyan írjunk tanulmányt kutatási eredményeinkről? A tantárgy elsajátítása során szerzett készségek és kompetenciák: mindennapi oktatási-nevelési szituációkban a vizsgálatra, kutatásra alkalmas helyzetek felismerése egy pedagógiai kutatás megtervezésére, lebonyolítására. A felméréssel nyert eredmények statisztikai értelmezésére A pedagógiai kutatáshoz kötődő alapfogalmak kialakulásán túlmenően, a hallgatók alkalmassá válnak kutatásmódszertani követelményeknek megfelelő egyéni/közös tanulmányok megírására. Az előadások során alkalmazott eljárások, módszerek Az előadás módszere a kapcsolódó tudományos fogalmak kialakítását alapozza meg. Ez a szemléltetés és magyarázat módszerével is összekapcsolható. A beszélgetés módszere részben a hallgatók kérdéseire való válaszadást, részben a hallgatók aktivitásának a kiváltását szolgálja. A magyarázat módszere az ok-okozati összefüggésekre való rávilágításnál, fogalmak alakításánál használatos. A szemináriumok során alkalmazott eljárások, módszerek A beszélgetés, szemináriumi bemutatás (kiselőadás) és vita a hallgatók pedagógiai kutatási kompetenciájának és tudatosságának a fejlesztéséhez járul hozzá. Az egyéni és csoportmunka a szemináriumok során használatos. Az egyéni és csoportos kutatási tervek elkészítésével és tanulmányok megírásával az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásához járulunk hozzá 4

5 IV Kötelező könyvészet (megtalálható Az Oktatásban Alkalmazott Pszichológia Tanszék, Szakkönyvtárában, ) Sorszám Szerző Cím Hozzáférhetőség 1 Falus, I. Bevezetés a pedagógiai kutatás Biblioteca Centrala (2oo1)(szerk.): módszereibe. Keraban Universitara Könyvkiadó, Budapest. 2 Babbie, E. (2ooo) A társadalomtudományi kutatások elmélete és gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Biblioteca Centrala Universitara 3 Kozma, T.- Sike, E. (2004) Pedagógiai informatika. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Biblioteca Centrala Universitara 5 Radu, I. (1993) (szerk.) Metodologie psihologică şi analiza datelor. Ed. Sincron, Cluj. Biblioteca Centrala Universitara 5

6 V. Az előadások, szemináriumok során felhasznált specifikus anyagok, eszközök: Power Point bemutató, szemelvények. VI. Részfelmérések/parciális vizsgák és találkozások terve/beosztása Az előadások tematikája Dátum Tematika Alapfogalmak/kulcsszavak Forrásmunkák A hallgatók részvétele 1.hét a pedagógiai/ Falus, I. (szerk.)(1993): Az alapvető A pedagógiai/ társadalomtudományi Bevezetés a pedagógiai kutatás szakirodalom áttekintése. társadalomtudományi kutatás fontossága, módszereibe. Keraban kutatás céljai, fogalma. pedagógiai kutatás, a Könyvkiadó, Budapest, pp. 9-13, A pedagógiai kutatás pedagógiai kutatás céljai, etikai kérdései elmélet kutatás Oelkers, J. (1998): Nevelesetika, valóság kapcsolata, etikai Vince Kiadó, Budapest, kérdések a kutatásban Babbie, E. (2000): A társadalomtudományi kutatás elmélete és gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, pp hét A pedagógiai kutatás a problémák komplex, Falus, I. (szerk.)(1993): Szakirodalmi áttekintés sajátosságai és típusai. nehezen megfigyelhető, Bevezetés a pedagógiai kutatás 6

7 A pedagógiai kutatás változó, nehezen módszereibe. Keraban folyamata megismételhető és Könyvkiadó, Budapest, pp. 13- kevésbé mérhető jellege, 20. kutatási probléma, Kozma, T.- Sike, E. (2004): szakirodalom, változók, Pedagógiai informatika. Kossuth hipotézis, induktív és Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. deduktív kutatási stratégia, alapkutatás, alkalmazott kutatás, akciókutatás, mérés. 3. hét A pedagógiai/ társadalomtudományi kutatás alapvető módszerei kutatási stratégia és módszer, induktív és deduktív kutatási stratégia, feltáró és feldolgozó módszer, Falus, I. (szerk.)(1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest, pp Szakirodalmi áttekintés megfigyelés, kikérdezés, Radu, I. (szerk.) (1993): teszt, tartalomelemzés, Metodologie psihologică şi szociometriai módszer, analiza datelor. Ed. Sincron, Cluj. 7

8 kísérlet, esettanulmány, Szabolcs, É. (2001): Kvalitatív kvantitatív és kvalitatív kutatási metodológia a módszerek. pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 4 hét A kutatási terv kutatási terv, kutatási Babbie, E. (2000): A Szakirodalmi áttekintés elkészítésének célok (felderítés, leírás, társadalomtudományi kutatás. problematikája magyarázat), elemzési elmélete és gyakorlata. Balassi egységek, Kiadó, Budapest, pp konceptualizálás, Nanszákné Cserfalvi Ilona módszerválasztás, (2000): Pedagógiai jelenségek operacionalizálás, minta, vizsgálata. Tóth a kutatási terv alapelemei. Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. 5 hét Vizsgálati populáció, populáció, minta, Falus, I. (szerk.)(1993): Szakirodalmi áttekintés minta és mintavétel mintavételi eljárások, Bevezetés a pedagógiai kutatás valószínűségi és nem módszereibe. Keraban valószínűségi mintavétel, Könyvkiadó, Budapest, pp. 25- mintavételi keret, 27. 8

9 egylépcsős és többlépcsős Babbie, E. (2000): A mintavétel, rétegzett társadalomtudományi kutatás mintavétel, súlyozási elmélete és gyakorlata. Balassi eljárások. Kiadó, Budapest, pp hét A kikérdezés módszere szóbeli és írásbeli kikérdezés, kérdőíves felmérés, interjú, a Falus, I. (szerk.)(1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Szakirodalmi áttekintés kérdőívszerkesztés könyvkiadó, Budapest, pp kérdései, előnyök, 210. hátrányok. Babbie, E. (2000): A társadalomtudományi kutatás elmélete és gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, pp hét A kísérlet és kísérlet, független és Babbie, E. (2000): A Szakirodalmi áttekintés megfigyelés mint függő változók, hipotézis, társadalomtudományi kutatás alapvető kutatási kísérleti csoport, kontroll elmélete és gyakorlata. Balassi módszerek csoport, megfigyelési Kiadó, Budapest, pp technikák, kódolási Falus, I. (szerk.)(1993): 9

10 technikák. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban könyvkiadó, Budapest, pp , hét Terepkutatás. terepkutatás, a kutató Babbie, E. (2000): A Szakirodalmi áttekintés Hatásvizsgálatok lehetséges szerepei, társadalomtudományi kutatás előnyök, hátrányok, a elmélete és gyakorlata. Balassi hatásvizsgálat, jellegzetes Kiadó, Budapest, pp , témák, mérés, környezetei jellemzők, egyéb változók meghatározása, makrotársadalmi jelenségek. 9 hét A tartalomelemzés tartalomelemzésre Babbie, E. (2000): A Szakirodalmi áttekintés mint kutatási módszer alkalmas témák, társadalomtudományi kutatás mintavétel, elemzési elmélete és gyakorlata. Balassi egységek, kódolás a Kiadó, Budapest, pp tartalomelemzésben. Szabolcs, É. (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a 10

11 pedagógiában. Könyvkiadó, Budapest. Műszaki 1o hét A teszt. A gyermeki pszichológiai tesztek, Falus, I. (szerk.)(1993): Szakirodalmi áttekintés produktumok tesztekkel való mérés, Bevezetés a pedagógiai kutatás elemzésének módszere. intelligencia, képesség- és módszereibe. Keraban Az esettanulmány személyiségtesztek, Könyvkiadó, Budapest, pp családrajz, Goodenough- 276, próba. Arany, Girasek, Pinczésné (szerk.)(2001): Pszichológiai vizsgálatok gyűjteménye, KRTKF Kiadója, Debrecen, pp , hét A szociometria mint a gyermekcsoport, Falus, I. (szerk.)(1993): Szakirodalmi áttekintés gyermekcsoportok szociometriai felmérés, Bevezetés a pedagógiai kutatás megismerésének szociometriai kérdőív, módszereibe. Keraban alapvető módszere szociometriai mátrix, könyvkiadó, Budapest, pp osztályszociogram Nanszákné Cserfalvi Ilona 11

12 (2000): Pedagógiai jelenségek vizsgálata. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. 12 hét Az adatok statisztikai gyakoriság, medián, átlag, Falus, I. - Ollé, J. (2000): Szakirodalmi áttekintés elemzése korrelációszámítás, t- Statisztikai módszerek próba, u-próba, X 2 -próba pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest. Radu, I. (szerk.) (1993): Metodologie psihologică şi analiza datelor, Ed. Sincron, Cluj. Babbie, E. (2000): A társadalomtudományi kutatás elmélete és gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest hét Adatelemzés, értékelés, értelmezés, Falus, I. (szerk.)(1993): Szakirodalmi áttekintés következtetések kutatási jelentés, kutatási Bevezetés a pedagógiai kutatás Az addigi felmérések levonása, az tanulmány, tanulmány módszereibe. Keraban alapján egy kutatási eredmények megírásának Könyvkiadó, Budapest, pp jelentés elkészítése, és 12

13 közzététele. Hogyan írjunk tanulmányt kutatási eredményeinkről? követelményei Kozma, T.- Sike, E. (2004): Pedagógiai informatika. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp részleges bemutatása (egyéni munka, egyéni kiselőadások, frontális megbeszélés. 13

14 VII A felmérés módja Az egyetemisták tudásának felmérése a következő képen történik A tantárgy feldolgozása során kialakult fogalmak, kompetenciák folyamatos felmérése a szemináriumi tevékenységek és aktivitás által történik. A szemináriumi tevékenységekhez kapcsolódnak a kijelölt témákra készített házi dolgozatok. A vizsgán ezen túlmenően a tárgyhoz kapcsolódó elméleti ismeretek számonkérése is várható. VIII Szervezési részletek Az előadásokon, szemináriumokon való aktív részvétel (%) A vizsgán való részvétel előfeltétele bizonyos óraszámon való részvétel. A szemináriumi hiányzások nem haladhatják meg az összóraszám 33%-át, az előadásokról való hiányzás pedig az 50%-ot. A plagizálás (másolás) és a vizsgán való csalás a vizsgáról való kizárást vonja maga után. A jelölt a következő vizsgaszesszióban jelentkezhet ismét vizsgára. Tudományos dolgozat, referátum megírása (%) A házi dolgozatoknak tükrözniük kell, hogy a hallgatókban kialakult tudásrendszert és szakmai kompetenciát. Ez a kutatásmódszertan tanulmányozása kapcsán azt jelenti, hogy a hallgatókban kialakult alapszintű kutatási jártasságot és kompetenciát kell tükröznie. A házi dolgozatok témája egy egyéni kutatási terv elkészítése. A dolgozat kb. 8-1o oldalt tartalmaz, amelynek bevezetőt, a tényleges kutatási tervet és bibliográfiát kell tartalmaznia. A házi dolgozatokat az utolsó kontakt órán adják le a hallgatók, és azok egy részét a szemináriumok folyamán mutatják be a hallgatók. A házi dolgozat hiányában nem vehetnek részt a vizsgán a hallgatók. Parciális vizsga (%) Félévi írásbeli/szóbeli vizsga (%) A végső jegy 75%-át a vizsgai teljesítmény képezi, amíg a házi dolgozat 25%-os aránnyal jelenik meg a vizsgajegyben. A vizsga írásbeli jellegű, amely több feladatból áll. Ezek egy része kidolgozandó, vagy esszé típusú választ igényel, amelyeken belül a felhalmozott tudásrendszert, kialakult kompetenciát, kreativitást célozza. A másik része zárt, kiválasztandó választ igénylő kérdéseket tartalmaz. A vizsgadolgozatban elérhető összpontszám 1oo pont, amelyből 1o pont a megjelenés, 9o pont az esszé típusú és kiválasztandó típusú feladatok között oszlik meg. IX Ajánlott irodalom Falus, I. - Ollé, J. (2000): Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest Szabolcs, É. (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 14

15 Kolozsvár Dékánhelyettes 2008 Október Prof. Dr. Szamosközi István 15

16 TARTALOMJEGYZÉK I. MODUL: BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI KUTATÁSBA...18 CÉLKITŰZÉSEK...18 TANULÁSI ÚTMUTATÓ téma: Miért van szükség társadalomtudományi kutatásra?...18 Kérdések és feladatok téma: A pedagógiai kutatás célja és sajátosságai...23 Kérdések és feladatok téma: A pedagógiai kutatás folyamata. A kutatási terv elkészítése...27 Kérdések és feladatok téma: A kutatási probléma felmerülése és megfogalmazása...35 Kérdések és feladatok téma: Változók és mérési szint a pedagógiai kutatásban...37 Kérdések és feladatok téma: A kutatásra vonatkozó szakirodalom áttekintése...45 Kérdések és feladatok téma: A hipotézisek megfogalmazása...53 Kérdések és feladatok téma: Kutatási stratégiák és eszközök. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása Kérdések és feladatok téma: Alapsokaság, minta és mintavétel...69 Kérdések és feladatok téma: A kutatás végrehajtása. A kutatások típusai...76 Kérdések és feladatok...77 Szakirodalom...79 Fogalomtár...79 HÁZI DOLGOZAT

17 II. MODUL: AZ ADATGYŰJTÉS ALAPVETŐ MÓDSZEREI...84 CÉLKITŰZÉSEK...84 TANULÁSI ÚTMUTATÓ téma: A megfigyelés...84 Kérdések és feladatok...91 Szakirodalom...95 Fogalomtár téma: A kikérdezés...96 A kikérdezés típusai...96 Kérdések és feladatok téma: A szóbeli kikérdezés...99 A szóbeli kikérdezés típusai Kérdések és feladatok téma: Az írásbeli kikérdezés Az írásbeli kikérdezés előkészítése és folyamata A kérdések típusai A kérdőívszerkesztés problematikája Az írásbeli kikérdezés típusai A szóbeli és írásbeli kikérdezés összehasonlítása Kérdések és feladatok Szakirodalom Fogalomtár téma: A szociometriai módszer Kérdések és feladatok Szakirodalom Fogalomtár HÁZI DOLGOZAT

18 I. MODUL: BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI KUTATÁSBA CÉLKITŰZÉSEK: Az első modul a pedagógiai kutatás szemléletmódjába vezeti be az olvasót. Olvashatunk arról, hogy alapvetően miért van szükség társadalomtudományi (pedagógiai, pszichológiai, szociológiai) kutatásra. A környező valóság hétköznapi és tudományos megismerése közti különbségek felfedezése vezeti el az olvasót a tudományos megismerés szükségességének a felismeréséig. A pedagógiai kutatás céljain, területén és alapfogalmainak a feltárásán túlmenően, a hallgató megismeri a kutatás folyamatát, annak alkotóelemeit, képessé válik egy saját kutatás megtervezésére. TANULÁSI ÚTMUTATÓ: Az első modul valóban a pedagógiai kutatás szemléletmódjába és tárgykörébe vezeti be az olvasót. A pedagógiai kutatás alapfogalmainak a megismerésén túlmenően javasolt magának a kutatási folyamatnak a megismerése, az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának a lehetővé tétele. Ezért ajánlott az olvasó számára a modul többszöri átolvasása, és csak azután következzék az egyes részek mélyebb tanulmányozása. Az alapvető fogalmak közötti tájékozódási képesség kialakításán túlmenően, fontos minden hallgató számára egy-egy egyéni kutatási terv elkészítése, amely a későbbiek folyamán lehetséges vázát képezheti a hallgató majdani államvizsga dolgozatának. 1. TÉMA: Miért van szükség társadalomtudományi kutatásra? Kulcsfogalmak: pedagógiai kutatás, személyiségfejlesztés, tapasztalati valóság, konszenzuális valóság, logikusan és empirikusan alátámasztott, hétköznapi megismerés, tudományos megismerés. Gyakran felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért van szükség társadalomtudományi, és főleg pedagógiai kutatásra. Erre a válasz a minket körülvevő kétféle valóság megismerésének kétféle módjában gyökerezik. Babbie (2000) szerint kétféle valóság létezik számunkra a világban, amelyben élünk. Az egyik az ún. tapasztalati valóság, amelyre vonatkozó információkat a 18

19 környező világ hétköznapi megismerésével szerzünk. Ilyen jellegű ismerettel a világ számos vonatkozásáról rendelkezünk, ezek azok a dolgok, amelyeket saját közvetlen tapasztalatunkból tudunk. A másik az ún. konszenzuális valóság, amelyet azért tekintünk valóságosnak, mert úgy tűnik, hogy mindenki egyetért abban, hogy valóságosak. A tudomány, a tudományos megismerés fogódzókat nyújt a tapasztalati és konszenzuális valósághoz is, ugyanakkor még ki is egészíti az így szerzett információkat. A világ tudományos megismerésével szerzett információknak logikusan és empirikusan (tapasztalatilag) is alátámasztottnak kell lennie. A tudósok tehát igaznak fogadnak el személyesen meg nem tapasztalt dolgokat is (pl. a Hold sötét felén hideg van) vagyis konszenzuális tudást is de ehhez megvannak a maguk speciális normáik. A világ megismerése tehát hétköznapi (tapasztalati) és tudományos megismeréssel történhet. A kétféle megismerés közti alapvető különbségeket az alábbiakban foglaljuk össze. a.) A hétköznapi megismerés a mindennapi élettevékenységek folyamán történik, az így nyert adatok, ismeretek véletlenszerűek, felületesek, mivel sokszor pontatlanul, öntudatlanul figyeljük meg a valóságot. Az ehhez használt módszerek véletlenszerűek, ugyanakkor a hétköznapi megfigyelésre jellemző lehet a: túláltalánosítás (néhány eset előfordulásából általánosítunk), a szelektivitás (olyan helyzetre, eseményre figyelünk jobban, amelyek előzetes álláspontunkkal van összefüggésben), a hozzáköltés és illogikus okoskodás (a számunkra érthetetlen dolgokra találunk, nem éppen releváns magyarázatot), elfogultság a megértésben (a világról alkotott előzetes tudásunk meghatározza bizonyos helyzetek értelmezését), misztifikáció (a számunkra érthetetlen jelenségeket megismerhetetlennek tekintjük, vagy misztikus jellemzőt tulajdonítunk) a megismerés idő előtti lezárása (a megismerés túl korai lezárása leállítja a próbálkozást valaminek a megismerésére). Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a mindennapos megismerő tevékenység során követhetünk el hibákat, éppen ezért az ilyen megismeréssel szerzett ismereteink tapasztalati fogalmakat, azok rendszerét eredményezik, ezért nem biztos, hogy helyesen tükrözik a valóságot. 19

20 Feladat: Saját élettapasztalata alapján adjon egy konkrét példát arra, amely azt bizonyítja, hogy a hétköznapi megismerés nem mindig hűen tükrözi a valóságot! b.) A tudományos megismerés mindig célirányos, megtervezett, rendszeres, sajátos és adekvát módszereket, eljárásokat használ a valóság egy szeletének a megismerésére. A vizsgálandó jelenségre vonatkozóan mindig a legmegfelelőbb kutatási módszert választják ki (pl. megfigyelés, teszt, kísérlet, interjú, dokumentumelemzés, egyebek). Feladat: Érveljen amellett, hogy a tudományos megismerés sokkal reálisabban tükrözi a valóságnak egy szeletét! Érvelését konkrét példával is alátámaszthatja! 20

21 A tudományos megismerésben ritkán jelennek meg azok a megismerési hiányosságok, amelyek a hétköznapi megismerést általában jellemzik. A tudományos megismerésben úgy védekeznek a túláltalánosítás ellen, hogy már előre kellően nagy mintán végeznek megfigyelést, vagy megismétlik a vizsgálatot. A szelektivitást úgy előzik meg, hogy már előre megadják a megfigyelés célját és szempontjait. A tudósok az előre megszabott számú megfigyelést akkor is végigviszik a következtetések levonása előtt, ha már az elején látszik valamilyen összefüggés. Ellentmondó tények láttán a tudósok további megfigyeléseket végeznek. Az illogikus okoskodások ellen úgy védekeznek, hogy okfejtésükben épp annyira tudatosak és óvatosak, mint az adatok gyűjtésénél. A tudomány nyilvánossága pedig azt jelenti, hogy bármely tudós munkáját bármikor leellenőrizheti egy másik tudós vagy akár kutatócsoport. Ugyanez védi meg a tudósokat attól, hogy túlságosan szubjektív következtetéseket vonjanak le. A tudományban nincs helye a misztifikációnak, és soha nem zárják idő előtt le a megismerést, mivel a tudományban végső soron minden kérdést nyitottnak tekintenek. Tehát egy újabb tudományos kutatás bármikor ellentmondhat az addigi eredményeknek. Ezért a tudományos megismerés mindig a lényeget tükröző tudományos fogalmakat eredményez, amelyek reálisan tükrözik a valóságnak azt a szeletét, amely az adott tudomány kutatási területét képezi. A társadalomtudományok tehát a társadalom különböző szeleteiben fellelhető sajátos jegyeket, törvényszerűségeket írják le. A társadalomtudományok középpontjában a társadalmi élet logikus és tartósan megmutatkozó törvényszerűségei állnak. A társadalomtudományi megismerésre szükség van és lesz. Ahhoz, hogy megoldást találjunk egyes társadalmi problémákra (pl. túlnépesedés, éhezés) először is azt kell megértenünk, hogyan keletkeznek és mitől maradnak fenn (Andorka, 2006; Giddens, 2000). A sokféle társadalomtudomány közül mindegyik a saját szemszögéből vizsgálja a valóságot. Például a hátrányos helyzetű tanulókkal különböző megközelítésben foglalkozhatunk: Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen környezeti feltételek, szociokulturális tényezők okozzák a tanulásban, tanulási képességekben megmutatkozó különbségeket, akkor ez a kérdésfeltevés a szociológiai kutatásokhoz sorolható. 21

22 Ha a hátrányos helyzetű tanulók esetén a pszichikus jelenségek belső kapcsolatrendszerét vizsgáljuk (pl. a hátrányos helyzetű gyermekek életkor növekedésétől függő fejlődését elemezzük), akkor e a pszichológiai kutatás kérdéskörébe tartozik. Ha azt vizsgáljuk, hogy miként fejleszthetők a hátrányos helyzetű tanulók képességei, akkor a pedagógiai kutatás területén járunk. Mindez nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy ugyanaz a terület különböző kutatások oldaláról is megközelíthető, hanem a társadalomtudományi, és így a pedagógiai kutatások interdiszciplináris jellegét is kiemeli. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. Hasonlítsa össze a hétköznapi és tudományos megismerést minél több szempont szerint! Hétköznapi megismerés Tudományos megismerés 2. Milyen hiányosságokat tapasztalhatunk a hétköznapi megismerésben? 3. Hozzon példákat arra, hogy a tudományos megismerésben hogyan védik ki a mindennapi megismerésben tapasztalható hiányosságokat, hibákat! 22

23 4. Hozzon egy konkrét példát olyan kutatási területre, amely azt bizonyítja, hogy a különböző társadalomtudományi kutatások érintkeznek egymással! Érveljen a pedagógiai kutatás interdiszciplináris jellege mellett! 5. Milyen szempont szerint különböztethetjük meg egymástól az alapvető társadalomtudományi kutatásokat? 2. TÉMA: A pedagógiai kutatás célja és sajátosságai Kulcsfogalmak: pedagógiai kutatás célja, a pedagógiai kutatás tárgya, pedagógiai jelenségek komplex, nehezen megfigyelhet, könnyen módosuló, egyedi, interdiszciplináris jellege. A pedagógiai kutatás célja, hogy új ismeretek feltárásával, pontosabbá tételével, elmélyítésével az oktató-nevelő, pedagógiai tevékenységek eredményességének a növeléséhez járuljon hozzá (Falus, 1993). A pedagógiai kutatás tárgyát a nevelésben, oktatásban, vagyis a személyiségfejlesztés során érvényesülő törvényszerűségek képezik. Így mint minden kutatási tevékenységben a pedagógiai kutatásban is jelenségekre vonatkozó feltételezések alapján, e jelenségekre vonatkozóan adatokat gyűjtünk, és ezeket kritikusan értelmezzük, elemezzük. Így a pedagógiai kutatás is problémák megoldásának a sorozatából áll. A pedagógia kutatás esetében azonban a személyiségfejlesztés a kulcsszó, mivel a pedagógiai szempontú vizsgálódást éppen a 23

24 fejlesztés-központú megközelítés különbözteti meg más tudományok, például a pszichológiai vagy szociológiai tudományos vizsgálódástól. A pedagógiai kutatások során felmerülő nehézségek a pedagógiai jelenségek sajátosságaiból eredeztethetők. Például a pedagógiai jelenségek jóval komplexebbek, nehezebben figyelhetők meg, könnyebben módosulnak, nem vagy csak igen nehezen ismételhetők meg mint más társadalomtudományi jelenségek. A nevelési szituációk egyediek, számos tényező hatását magukon viselik. Éppen ezért a mérhetővé alakítás jóval nagyobb körültekintést igényel, fontos a mérhetőség határainak a tudatosítása. Például, ha azt szeretnénk vizsgálni, hogy egy tanítási órán használt új módszernek milyen hatásai vannak a tanulók teljesítményére nézve, akkor tudnunk kell, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Ugyanis a tanulói teljesítményt számtalan egyéb tényező is befolyásolja (például az osztály összetétele, a gyerekek szociokulturális háttere, korábbi tapasztalatai, tanulási szokásaik, képességeik, a tanár személyisége, felkészültsége, mindkettő hangulata, a tanórát közvetlenül megelőző események, és egyebek). Ezért a pedagógiai kutatás mindig hosszas, szakszerű előzetes tervezést igényel. KÉRDÉSEK ÉS FELADATOK: 1. A pedagógiai jelenségek milyen sajátosságai nehezítik/nehezíthetik a pedagógiai kutatást? Miért lehet könnyebb egy természettudományos kutatás lebonyolítása? 2. Gondolkodjon el az alábbi kérdéseken! 24

25 a.) Vannak-e/lennének-e olyan az oktatási-nevelés gyakorlathoz, iskolai élethez kötődő olyan kérdések, amelyek foglalkoztatták/foglalkoztatják! Milyen problémákkal, kérdésekkel szembesült diákként, szülőként vagy gyakorló pedagógusként? A konkrét nevelési-oktatási gyakorlat kapcsán felmerült kérdések, amelyek érdekelnek: b.) Elméleti tanulmányai során (pedagógia, pszichológia) vagy szakirodalmi tájékozódás közben merült-e fel Önben olyan kérdés, amelyre azóta sem talált egyértelmű választ? Ha igen, akkor fogalmazza meg ezeket! A szakirodalomban felmerült olyan kérdések, amelyek érdekelnének: 3. Az előbb felmerült kérdések egy részét fogalmazza át kutatási problémává! A megfogalmazott kutatási problémák közül melyik érdekelné a leginkább, és melyik a legkevésbé? Próbáljon egyféle sorrendet is felállítani! 25

26 Kutatási problémák: Az előbbiekben megfogalmazott kutatási problémák kapcsán bizonyítsa a nevelési szituációk komplex, könnyen módosuló, nehezen megfigyelhető, mérhető és ismételhető jellegét! Fogalmazza meg, hogy milyen tényezők akadályozhatják a kutatót a konkrét pedagógiai szituációk feltárásában! 26

27 3. TÉMA: A pedagógiai kutatás folyamata. A kutatási terv elkészítése Kulcsfogalmak: kutatási probléma, releváns szakirodalom, hipotézis, kutatási stratégiák, módszerek, eszközök, alapsokaság, minta, változók, kutatási terv, érdeklődés, elgondolás, elmélet, konceptualizáció, operacionalizáció, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, a változók mérési terjedelme, feedback. A pedagógiai kutatás hosszas, szakszerű tervezést igénylő folyamatában be kell tartanunk bizonyos lépéseket. A pedagógiai kutatás folyamatában tehát, Falus (1993) nyomán, célszerű az alábbi lépéseket betartani: 1. A kutatási téma, probléma kiválasztása, meghatározása. 2. A releváns szakirodalom áttekintése. 3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása. 4. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása. 5. A vizsgálni kívánt alapsokaság kiválasztása és mintavétel. 6. A kutatás végrehajtása. 7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása, következtetések levonása. 8. A kutatás eredményeinek publikálása. A pedagógiai kutatás mozzanatait további fejezetekben majd részletesen taglaljuk. A kutatás mozzanatainak áttekintése egyfajta tervezésnek is tekinthető. Minden társadalomtudományi, így pedagógiai kutatás hatékonyságát, sikerességét az alapos, körültekintő megtervezés és előkészítés határozza meg. Így a kutatási terv elkészítése egyik legjelentősebb mozzanata a tulajdonképpeni kutatásnak. Babbie (2000) szerint, bár a kutatás tervének elkészítésére a vizsgálat legelején kerül sor, ez érinti a kutatás összes többi lépését is, mivel a kutatást végső soron egészében kell látni ahhoz, hogy egy olyan terv elkészülhessen, amely a kutatás egészét meg tudja ragadni. A kutatás lehetséges kiindulópontjai: az érdeklődés, az elgondolás és az elmélet. Feladat: Írjon be a megadott keretbe egy olyan kérdést vagy kutatási problémát, amelynek a vizsgálatával szívesen foglalkozna! Állapítsa meg, hogy a kutatási probléma megfogalmazásában az érdeklődés, az elgondolás vagy valamilyen elméleti tétel indította el? 27

28 Az érdeklődés esetén pl. az érdekelhet bennünket, hogy miért előítéletesebbek egyesek másoknál, vagy melyek a tanulók motiválásának hatékony módjai. A vizsgálódás azzal is kezdődhet, hogy a kutatónak egy vizsgált területről, dologról valamilyen konkrét elgondolása van. Például a futószalagon való munka, vagy a nagyvárosi életmód elidegeníti az embert. Az ábrán levő kérdőjel arra utal, hogy csak feltételezzük, de nem lehetünk ebben biztosak. A kiindulópontot a szakirodalomban fellelhető elméleti tétel is képezheti, amely több változó közti komplex kapcsolatrendszerre utal. A lehetséges kiindulópontok között gyakori az átjárás, az egyik kiindulás egy idő után a másikba csaphat át. Ez a felosztás részben hasonlít a Falus (1993) által megfogalmazott: pedagógiai gyakorlat, elméleti tétel és szakirodalmi felosztásra. 28