A szikesek, mint természetesféltermészets. ökoszisztémák 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szikesek, mint természetesféltermészets. ökoszisztémák 2012"

Átírás

1 A szikesek, mint természetesféltermészets ökoszisztémák 2012

2 A szikesedés specifikumai a növényzet szempontjából Normális talajon a növényi vízforgalom hajtóereje vízpotenciál különbség az atmoszféra és a talaj között, ami a növényen keresztül valósul meg. A szárazság kiszívja a vizet a talajból. Szikes talajon a talaj meg akarja kötni a vizet, nincs ilyen grádiens, tehát a növénynek speciális mechanizmussal kell a vizet felvennie. A növények válaszreakciója a magas sótartalomra és kicserélhető Na százalékra A kettő, egymástól olykor csak kevésbé elválasztható tényező részben hasonló hatást válthat

3 A) A növények a nagy víztartalmú nem sós talajból könnyen felveszik a vizet Nem sós talajoldat Egészséges feszes növény Víz Sejtfal 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok Sejt plaz ma Nagy összes 3 vízpotenciál

4 B) A szárazság vagy az oldódó sók jelenléte csökkenti az összes talaj vízpotenciált, emiatt a növények vízfelvétele lecsökken Sós talajoldat Pusztuló hervadt növény Víz Sejtfal 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok Kis összes vízpotenciál az oldódó 4 sók miatt

5 Nagy sótartalom Ozmotikus hatások vízháztartás Rendellenes ásványi táplálkozás Specifikus ion hatások Nátriumosság A növények válaszreakciója a magas sótartalomra és kicserélhető Na százalékra A kettő, egymástól olykor csak 2008.XI.5. kevésbé PE GMK elválasztható tényező 5 részben hasonló hatást válthat Keszthely Szikes ki. talajok

6 Ozmotikus szabályozás Legismertebb a talajok magas sótartalma által előidézett ozmotikus hatás, amit a növények ozmotikus szabályozással (osmotic adjustment) védenek ki. Sós talajban a talaj ozmotikus nyomása nagyobb mint a növényi sejtben uralkodó, így a sejt nem tud *passzívan, azaz az ozmózis grádiens következtében* vizet felvenni, hanem védekeznie kell a vízvesztés ellen. Megoldásképpen a növényi sejtnek növelni kell a belső oldat koncentrációját, amit tehet vagy a szervetlen vagy a szerves oldott anyagok mennyiségének növelésével is. A szervetlen anyagokként ott vannak a talaj sói, a szerves anyagokat pedig újonnan kell szintetizálni. A halofiták és a glikofiták (nem halofiták) közötti különbség az ozmotikumok (az ozmotikus szabályozást szolgáló oldott anyagok) megoszlásában van.

7

8 A halofiták képesek a talajból felvett sót ozmotikumként használni, azért, hogy képesek legyenek a talajból vizet felvenni. Mivel nagy só koncentráció károsítja a sejtszervecskéket és enzimeket azok halofitákban jórészt a vakuólumokba jutnak és a citoplazmában szerves vegyületek az ozmotikumok. A tonoplaszt, a vakuólum membránja biztosítja, hogy a szerves vegyületek ne jussanak be és a sók ki a citoplazmába. A glikofiták nem képesek így megosztani a szerves és szervetlen oldott anyagokat, hanem a sókat a gyökérből és szárból ki akarják zárni, hogy csökkentsék a sók levélsejtekre gyakorolt hatását. Amikor nagy a talaj sótartalma akkor a glikofitáknak nagyobb mértékben kell oldódó szerves vegyületeket szintetizálnia ahhoz, hogy a vízfelvételhez szükséges ozmotikus nyomást biztosítani tudja, mint a

9 A halofita növények enzimrendszere is érzékeny a magas sókoncentrációra. A felvett ionokat a vakuolumban tárolják, a kialakult vízpotenciál különbséget a citoplazma és a vakuolum között pedig szerves molekulák felhalmozásával egyenlíti ki. Ezek az anyagok nem mérgezőek az enzimekre, emiatt kompatibilis ozmotikumoknak nevezik őket. Sőt ezek segítenek a fehérjék szerkezezének fenntartásában. Az oldott szerves anyagokat, ozmotikumokat "compatible solute"-nak nevezik, ezek lehetnek aminosav (prolin), aminosav származékok (betain), cukrok (szorbitol) stb. A leírt folyamatok, (ion transzport, szerves ozmotikumok szintézise és ozmotikum elosztás) energia igényesek, ezért a só nélküli viszonyokhoz képes csökkent növényi fejlődést eredményeznek.

10 Specifikus ion hatások Táplálkozási rendellenességek A talaj nagy sótartalma esetén egyes ionok, leggyakrabban a nátrium és klorid nagy koncentrációban vannak jelen. Ezen ionoknak más ionokhoz képest vett aránya magas lehet és ez táplálkozási rendellenességekhez vezethet. Tipikus eset, hogy a kálium felvétele megnehezül, és bár a kálium transzport nagyfoku szelektivitást mutat még a sótűro növények is szenvedhetnek kálium hiánytól. A szulfát és klorid ionok gátolják a nitrát ionok felvételét, a nátrium ion felborítja a kalcium ion háztartást, és a kalcium transzport és anyagcsere egyéb táplálkozási rendellenességgel függhet össze.

11 Toxicitás Kétfajta hatást figyeltek meg. Egyrészt egyes ionok (nátrium, klorid szulfát, stb.) kis koncentrációban főleg a fásszárú növények esetén a növekedést gátolhatják, másrészt ugyonlyan ozmotikus nyomású, de különböző összetételu oldatok eltérő hatást gyakorolnak a növényre. Sótűrés a növény fejlődése alatt Csirázás, vegetatív növekedés és reproduktív növekedés szakaszokat különítenek el a sóérzékenység szempontjából. A legérzékenyebb a vegetatív növekedés szakasza, a csírázás a glikofiták esetén érzékeny szakasz, a reproduktív növekedés a legkevésbé érzékeny szakasz.

12 Hanson et al., 1994 a Plumbaginaceae, egy stressztűroképességéről ismert növénycsaládon belül az ozmoprotektáns anyagok (a compatible solute szinonímája, a fehérjék és a membránok stabilitását erősítik és negatív hatás nélkül növelik a stressz által sújtott sejtek ozmotikus nyomását), párhuzamot vélt felfedezni a családon belül talált ozmoprotektáns anyag és a növény által elviselt stressz között.

13

14 Azonfelül, hogy ozmoprotektáns, megfigyelésük szerint a kolin-o-szulfát mérsékli a szulfát ionok toxicitását, a béta-alanin-betain mérsékli a levegőtlen talaj kedvezőtlen hatásátés a prolin-ból szintetizálódott betainok segítenek a szárazság stressz leküzdésében. Mivel az ismertetett ozmoprotektáns anyagok biológiai szintézise ismert, a cikk szerzői javasolják a rezisztenciát génsebészeti úton a haszonnövényekbe bevinni.

15 A szikeseken megfigyelhető vízfelvételt korlátozó tényezőket Várallyay a következő módon tüntette fel

16 Plowland on Sodic solonchak (Herke, 1950) Plowland on Sodic solonchak after rain (Herke, 1950)

17 ALFALFA on Solonetz (Prettenhoffer, 1969) RYE on Solonetz (Prettenhoffer, 1969) WHEAT on Sodic solonchak (Herke, 1950)

18 Füzy et al.,

19 Relatív termés A talaj sótartalmának hatása a termésre Talaj sótartalom, EC 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 19

20 Különböző talaj EC értékeknél várható termés becslése YR=100-S * (EC m - EC t ) YR relatív termés S százalékos termés csökkenés 50 / (Y 50 -EC t ) EC m átlagos gyökérzóna EC EC t a talaj küszöb-ec értéke Faj EC t (ms/cm) Y 50 (ms/cm) 50% terméscsökkenést okozó EC Árpa 8 18 Búza 6 13 Paradicsom Tök

21 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 21

22 A talaj sótartalom ismert módon hat a haszonnövények termésére

23 Összefüggés a Kiskunságban a talaj sóforgalma és a növényi borítás között 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 23

24 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 24

25 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 25

26 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 26

27 27

28 Magyar, 1928 Bodrogközy, 1965 Nagykunság, 1990 Hummock&Hollow =Padkásszik, XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 28

29 Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of Bodrogközy data 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 29

30 Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of Magyar data 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 30

31 Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of Nagykunság data 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 31

32 Scatterplot of plant of plant cover cover and and soil soil properties in the in the case case of hollow mosaic mosaic (= Padkásszik) data of hummockhollow data 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 32

33 Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of Bodrogközy da Scatterplot of plant cover and soil properties in the case of hummockhollow mosaic (= Padkásszik) data 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 33

34 Példa egy kazah száraz sztyepp Petrova után. A növényfajok előfordulásának pna értéktartományai

35 Gyakoriság: nagyon sok, sok, kevés, nagyon kevés stb Száraz sziken előforduló növények pna értéktartományai Kazahsztánban

36 Gyakoriság: nagyon sok, sok, kevés, nagyon kevés stb Gyengén szikes folt Nedves sziken előforduló növények pna értéktartományai Kazahsztánban A talaj pna értékének becslése az egyes faji borítások által előrejelzett pna értékek átlagolása alapján elvégezhető. Erősen szikes folt

37 Hazai szikes növénytársulások Itthon Soó (Conspectus associationum regionis Pannonicae. Soó VI. 1980, p528) szerint a Puccinellio-Salicornea divízió foglalja össze a sziki növénytársulásokat Ezen belül 2 asszociációosztály, 4 asszociációsorozat, 7 asszociációcsoport és 25 asszociációt tartalmaz. Ezek közül fontosabbak: Salicornietum prostratae Suadetum pannociae Salsoletum sodae Crypsidetum aculeatae Puccinellietum limosae Pholiuro-Plantaginetum tenuiflorae Hordeetum hystricis Camphorosmetum annuae Lepidio crassifolii-puccinellietum limosae Agrostio-Alopecuretum pratensis Eleochariti-Alopecuretum geniculati

38 Agrostio-Beckmannietum Achilleo-Festucetum pseudovinae Artemisio-Festucetum pseudovinae Ezen kívül egyes, a szikesekkel összefüggésben lévő társulás pld. Bolboschoenetum maritimae continentalis Glycerietum maximae Szikes tölgyes: Galatello-Quercetum roboris a tisztásokon sziki erdőssztyepp-rét: Peucedano-Galatelletum ůjszentmargita, Ohat, Fáspuszta

39 Összefüggések a szikes talajok típusai és a növényzet között Correspondance between 'Sigmond s salinity/sodicity (numerical limits in Table 5) classes and Magyar s (Magyar, 1928) botanical classification of plant associations for dry and wet stands ON DRY SURFACES SZÁRAZ SZIKES Class I Lolium perenne-cynodon dactylon-poa angustifolia Class II Festuca pseudovina association, Achillea-Inula subassociation Class III Festuca pseudovina association, Artemisia-Statice subassociation Class IV. Camphorosma annua association ON WET SURFACES NEDVES SZIKES Class I Agrostis alba-alopecurus pratensis, Glyceria fluitans var. poiformis association Class II Agrostis alba-eleocharis uniglumis-alopecurus geniculatus association Class III Agrostis alba-beckmannia eruciformis association Class IV. Puccinellia distans association

40 Bodrogközy (1965) talajtípus és növénytársulás rendszere a Hortobágy északi részére (1/4) TALAJTÍPUS Talajaltípus/változat ASSZOCIÁCIÓ CSOPORT Növénytársulás SZOLONYECES RÉTI TALAJ BECKMANNION Kilúgzott sz.r.t. Szolonyecesebb réti t. Kissé szolonyeces r.t. RÉTI SZOLONYEC Agrosti-Glycerietum Agrosti-Beckmannietum Agrosti-Alopecuretum PUCCINELLION LIMOSAE Erősen kilúgzott Pholiuro-Plantaginetum 40

41 Erősen kilúgzott iszapos r.sz. Enyhén kilúgzott iszapos r.sz. Mérsékelten kilúgzott iszapos r.sz. Enyhén szoloncsákos kérges r.sz. Mérsékelten szoloncsákos kérges r.sz. Mérsékelten szoloncsákos annuae (2/4) Pholiuro-Plantaginetum normale Pholiuro-Plantaginetum puccinellietosum Puccinellietum limosae hung. polygonetosum Puccinellietum limosae hung. normale Puccinellietum limosae camphorosmetosum Camphorosmetum 41

42 (3/4) Erősen szoloncsákos Camphorosmetum annuae kérges r.sz. typicum SZTYEPPESEDŐ R. SZOLONYEC FESTUCION PSEUDOVINAE Szoloncsákos kérgesen Artemisio-Festucetum sztyeppesedő r. sz. camphorosmetosum Enyhén kilúgzott Artemisio-Festucetum kérgesen sztyep. r.sz. limonietosum Mérsékelten kilúgzott Artemisio-Festucetum kérgesen sztyep. r.sz. normale Erősen kilúgzott Artemisio-Festucetum kérgesen sztyep. r.sz. ceratodontetosum 42

43 average Z-scores average Z-scores Soil-Plant interrelations and vegetation boundaries along an elevation gradient in a Hungarian sodic grassland M. Zalatnai L. Körmöczi T. Tóth. elevation 80(cm) Bolboschoenetum maritimi ph SOM (%) w 12 11(%) EC (ds m -1 ) 2.5 SOM Na (%) EC Na+ ph Puccinellietum limosae w% Artemisio santonici-festucetum pseudovinae A B C Salvio nemorosae-festucetum rupicolae Csikóspuszta pittalajsed D SED level of significance E average SED average DREN level of significance XI.5. PE GMK Spatial -1 distribution of local frequency of the plant populations and soil properties Keszthely Szikes talajok transect (m) Bolboschoenus mar. Agrostis stolonifera Eleocharis palustris Plantago maritima Puccinellia limosa Cerastium dubium Cynodon dactylon Festuca pseudov. Artemisia sant. Bromus mollis Podospermum can. Erophila verna Cruciata ciliata Veronica prostrata Potentilla neglecta Fragaria viridis Alopecurus prat. Galium verum Poa angustifolia Carex stenophylla Festuca rupicola Convolvulus arv. Potentilla anserina Agropyron repens Eryngium camp. Achillea setacea Koeleria glauca 43

44 Miklapuszta

45 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 45

46 Larger gradients of abiotic factors result in more vegetative zones in saltaffected habitats.1.

47 Larger gradients of abiotic factors result in more vegetative zones in saltaffected habitats.2. Irodalmi feldolgozás.

48 A növények sótűrés szerinti rangsora Wendelberger rendszere Hygrobientypen I. Xerobien=száraz termőhelyen, Festuca pseudovina II. Oligohygrobien=száraz-félignedves termőhelyen, Bupleurum tenuisssimum III. Mesohygrobien=nedves, de nem vizes termőhely, Plantago maritima IV. Polyhigrobien=vizes termőhely, Bolboschoenus maritimus V. Hydrohygrobien=vizinövény, Potamogeton pectinatus Halobientypen IV. Extrém nagy sótartalom, Camphorosma annua III. Nagy sótartalom, Puccinellia limosa II. Jelentős sótartalom, Artemisia maritima I. Só csak nyomokban, Lotus corniculatus tenuifolius Termőhely típusonként ezeknek a kombinációjából 3 tényező: -sok vagy kevés só -száraz vagy nedves -agyagos vagy homokos ezen belül: obligát, sókedvelő és sótűrő növények

49 Bodrogközy hydro- és halo-ökológiai rendszer Stenohalophyton Astenohalophyton Pseudohalophyton I-V. szikességi skála A talaj A szintjében az ESP és a só% alapján Borhidi rendszere a sótűrés fokozatairól 0 (sókerülő) - 9 extrém sós talajokon élő (>2,3% Cl) növények

50 Az értékszámok működnek fajokra Egyes növényfajok ökológiai értékei Faj T F N R Salt Raunkiaer Agropyron repens 0 2,5 3, Artemisia santonicum 3, ,5 Camphorosma annua 4 1, Carex stenophylla Festuca pseudovina Hordeum hystrix Pholiurus pannonicus 4 0 1, Plantago tenuiflora Polygonum aviculare 0 2, Puccinellia limosa 4 0 1, Scorzonera cana 4 3 1, Trifolium fragiferum 0 3,5 2,

51 Soó: növényfoldrajzi Bodrogközy: cönológiai, geobotanikai Borhidi: autökológiai

52 A három sótűrési rendszer egyezésének tesztelésére létrehozott adatfile szerkezete Name Number Code SB SZIK SOà Achillea asplenifolia Vent ACHIL ASP 2 0-I. 1 Achillea collina J. Becker 1253 ACHIL COL 3-0 Achillea setacea W. et K ACHIL SET 3-1 Agropyron repens (L.) P. B AGROP REP 1 0-II..5...

53 Crosstabulation: IV_BOR Borhidi Indicator Value By IV_BOD Bodrogk zy Indicator Value Count Not men- 0-I. 0-II. O-III. I-II. I-III. II-III. II-IV. II-V. III-IV. IV-V. IV_BOD-> tioned Row Total IV_BOR Column With IV_BOR With IV_BOD Statistic Symmetric Dependent Dependent Uncertainty Coefficient

54 Crosstabulation: IV_BOR Borhidi Indicator Value By IV_SOO So Indicator Value Count Not rela- Occurs on Halotole- Halophyte IV_SOO-> ted to s saline s rant Row Total IV_BOR Column Total With IV_BOR With IV_SOO Statistic Symmetric Dependent Dependent Uncertainty Coefficient

55 Crosstabulation: IV_BOD Bodrogk zy Indicator Value By IV_SOO So Indicator Value Count Not rela- Occurs on Halotole- Halophyte IV_SOO-> ted to s saline s rant Row Total IV_BOD Not mentioned I II O-III I-II I-III II-III II-IV II-V III-IV IV-V Column Total With IV_BOD With IV_SOO Statistic Symmetric Dependent Dependent Uncertainty Coefficient

56 Hazai szikesek talajai, növényei és állatai hőmérséklet: Tóth Albert

57 agy Barnabás vizsgálta az egyenesszárnyúak őfordulásának törvényszeruségeit a ortobágyon. A társulás típusától, és a füvek agasságától függött a szöcske és sáska szetétel.

58 Hasonlóképpen a madarak is eltérő gyakoriságban látogatják meg a szikes puszta eltérő biotópjait Madár fészkelés tartózkodási idő bíbic fű II-XI mezei pacsirta rét II-XI ugartyúk rét IV-X székicsér gyér fű IV-IX szikipacsirta sztyepp III-VIII

59

60 Füzy et al.,

61 Füzy et al.,

62 Camphorosma annua Bárányparéj karbonátos/szulfátos vakszik A vakszik fajösszetétele jelzi a talajoldat domináns anionját kloridos vakszik Salicornia europaea Sziksófű Suaeda maritima Sóballa 62

63 Kiskunság: management of drying saline lakes for bird protection

64 HU/Kiskunság National Park: management of PUSZTA (grassland) and traditional animal husbandry to attract tourists and produce high quality meat with Hungarian Grey Cattle

65 SITUATION IN HORTOBÁGY REGION

66 Hortobágyi szikes terület felülről telepített erdő löszgyep foltok változatos szikes padkákkal, vakszikkel rét 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 66

67 Változatos szikes puszta Cegléd mellett A növényzet a nádastól a kissé szikes löszpusztagyepig változik 67

68 As the result of elevation differences there is considerable variation of vegetation in a Festuca pseudovina dominated Hortobágy grassland

69 Priority in Hortobágy National Park (HU) is bird habitat conservation (Végvári, 2001) -320 of 374 total number of species in Hungary -only Hungarian region for breeding of Aquatic warbler (Acrocephalus paludicola) & Glossy ibis (Plegadis falcinellus) -here breeds mostly Pygmy cormorant (Phalacrocorax pigmaeus), Spoonbill (Platalea leucorodia) & White winged black tern (Chlidonias leucopterus) -significant number of Great bustard (Otis tarda), Bean goose (Anser fabalis), Ferruginous duck (Aythia nyroca), Moustached warbler (Acrocephalus melanopogon) -95% of cranes (Grus grus) in Hungary overwinters here -European importance for migration of protected Lesser white-fronted goose (Anser erythropus) -only continental moulting site of Dotterel (Charadrius morinellus) -80 White-tailed eagles (Haliaetus albicilla) each winter

70 sweep-pole well Fata Morgana/mirage optical effect having appearance of a pool of water or a mirror in which distant objects are seen inverted, caused by bending or reflection of rays of light by a layer of heated air of varying density Signs of military use Przewalski wild horse

71 fishponds occupy places of previous wetland areas and now are managed mainly for birds

72 Earlier rice field Locks remaining Canals HU/Hortobágy: management of areas with abandoned ricefields from the 1960-s Aerial view of ricefields Canals are filled up Festuca rupicola telepítés korábbi szántón HORTOBÁGY Hungary Disturbance takes long time to recover

73 A szikesek ökológiai jelentősége Speciális növényzetük és állatviláguk hasonló, de a földrajzi elszigetelődés miatt erősen diverzifikálódott, jelentős természeti értéket képviselnek. Jelentőségüket emeli, hogy mivel a hidrológiai viszonyok meghatározóak a kialakulásukban a hasznosításukhoz is azokat a viszonyokat kell megváltoztatni, azaz a hasznosításuk a nehézség (csatorna építés, kiszárítás, öntözés stb.) később következik be mint a könnyebben (erdőirtás, szántás) termelésbe vontható területeké. Ezért az állatvilágnak gyakran utolsó menedékeit képezik.

74 A hidrológiai és klimatikus változások ökológiai hatásai a Kiskunságban A hidrológiai változások azok ökológiai és gazdálkodási hatásai mellett (Molnár 1994) lehetőséget biztosítanak a sófelhalmozódási folyamatok tudományos vizsgálatához is. A megfigyelt hidrológiai változások következményeit már több dolgozat ismertette. Bagi, 1987 aki a kisapaji szigorúan védett terület vegetáció térképét készítette el beszámolt arról, hogy a vízrendezés következtében a terület jellegtelenedik, az érzékeny karakterfajok előfordulása csökken. Bagi, 1988, Bagi, 1989, Bagi, 1991 és Bagi 1989b szerint a Dunavölgyben a talajvízszint csökkenése az 1920-as években kezdődött, és az 1950-es években tetőzött csatornázás váltotta ki. A száradás következményeképpen terjednek a szárazságkedvelő növénytársulások, a ritka növények eltunnek. terjed a Bromus mollis, ami követi a talaj ph csökkenést és a szerves anyag felhalmozódást. Gypsophila muralis jelenik meg ott ahol a felszín közelében nagyobb a kicserélhető Na %, ami pedig jelzi a kérgesedést. Terjed a Bolboschoenus maritimus, mivel nő sótartalom. A Szappan-székkel kapcsolatosan Bagi, 1990 ismerteti elképzeléseit a talajvízszint ciklikus változásairól, miszerint abban 50 éves ciklus van: évig nő, majd ugyanennyi ideig csökken a talajvízszint. A Kiskunságban a klimatikus változások ökológiai hatását Iványosi Szabó, 1993 a következőkben foglalta össze:a regionális vízhiány következményeként a fauna szegényedik. Csökken a fészkelőfajok száma. Bugac-Bócsán eltűnt a széki lile és a nagygoda. No a rágcsálók száma. 80-tól látható a kiszáradás, 83-tól folyamatosan. Minden tó végveszélybe került. Egyes tavak szikes gyepterületekké váltak. Ahol volt szikes mikrorelief, ott az összeomlott, a terület sziktelenedik. A szikes tavak parti zónája a kiédesedés miatt gyomosodik, elhóditja a tómedret. A mocsarak ritka növényfajai eltűnnek. A Hátságon a buckaközi mocsarak befásodnak, a buckaközi laposok eltűnnek.

75 Az Aral tó krízise 1960 és 1992 között az Amu- és Szir-darja (nem éri el a tavat) öntözésre való használata miatt 13 m-el csökkent a vízmélység, ennek következtében a tó kb. fele területre ( km2) csökkent, a víz sótartalma 1-ről 3 %-ra növekedett, elszennyeződött az alkalmazott kemikáliák miatt. A szárazra került tófenékből a szél port és sót hord a környező területekre, ami eléri a 10 t/ha menniséget. A halak kipusztultak a tóból, a vízszennyezés és jóminőségu ivóvíz hiánya következtében számos egészségi (szájüreg, tüdő, mentális), szociális (válások, munkaalkalmak megszunése, a lakosság elvándorlása) probléma vetődött fel. Kesterson Reservoir (California) között fogadta az öntözött táblákról elvezetett felszíni és felszínalatti drénvizeket. A vizek toxikus elem (szelén) tartalma miatt az elvezetést megszüntették.

76 A fásítás hatása a talaj sóforgalmára 76

77 Budapest Debrecen Püspökladány Elhelyezkedés 34º36 38º00 S 56º43 63º26 O Pampa Deprimida Kiterjedés (km 2 ) Évi közepes hőmérséklet(ºc) Püspökladány (Alföld) 46º00 48º25 N 19º00 22º55 E Évi köz. csapadék (mm) Domborzat Sík 0 30 m tszf Sík m tszf Természetes növényzet Talajok Talajvízszint (m) legelők (Sporobolus, Stipa, Panicum, Paspalum, Agrostis) Natraquoll, Natraqualf, Natralboll + Argiudoll, Hapludoll magasabban legelők (Agrostis, Alopecurus, Artemisia, Festuca) Endoaquoll, Calciaquert, Natrustoll +Calciustoll magasabban (korábban) (jelenleg) 77

78 ECa (ds m -1 ) A szikesedés helyzete (E helyszín) Szikes rét Tölgytelepítés 50 m Szikes rét GW cond 1.5 ds/m GW profund 478 cm 5 ds/m 2.8 ds/m 504 cm 480 cm Távolság a határvonaltól (m) Elektromágneses indukciós szonda ami 1.5 m mélységig észleli a talaj elektromos vezetőképességét 78

79 ECa (ds m -1 ) Felszínközeli (0-1.5 m) sótartalom (ECa) összehasonlítás 7 párban (szikes rét tölgytelepítés) forestación Tölgytelepítés pastizal Szikes rét X A B C D E F G Average sitio 79

80 Depth (cm) Depth (cm) Depth (cm) Sótartalom a felszín alatti rétegekben EC (ds m-1) ** ** ** ** ** ** Chloride (me l -1 ) * ** ** ** Sodium (me l -1 ) ** ** ** ** ** ** Sitio E N= ** ** ** ** ** ** * * ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** Sitio F ** ** ** ** Sitio G ** ** Tölgytelepítés Szikes rét ** 80

81 Evaporación (mm d -1 ) Tasa de Infiltración (mm h -1 ) Beszivárgás sebessége Beszivárgás (infiltráció) és párolgás 100 forestación Tölgytelepítés pastizal Szikes rét X 0 E F G Ave rage Sitio X

82 A Profundidad talajvízszint napa mélysége freática (cm) A fák gyökereinek vízfelvétele 50 m Szikes rét Tölgytelepítés 450 Szikes rét cm Tölgytelepítés 60 cm E 525 B día juliano 82

83 A vízrendezés előtti állapot A vízrendezés utáni állapot Folyamatos sófelhalmozódás/kilúgzás, a sekély talajvízből feljutott sók egy részét a felszíni vizek elszállíthatták. Zona capilar Acuífero ECh A helyzet értékelése A fásítás következtében ( biológiai talajjavítás ) a kilúgzás megnőtt és a sófelhalmozódás maximuma mélyebbre került. A fák gyökere miatt a talajvízből a sók folyamatosan az altalajba jutnak. T ES AI Zona de salinización Descarga A vízrendezés és fásítás utáni állapot FS Zona Capilar Acuífero T ES ECh AI Zona de salinización FD AI: Agua de infiltración; ECh: evaporación de charco FS: Flujo superficial; FD: Flujos darcianos T: Transpiracion, ES: Evaporación del suelo FS Zona capilar Acuífero Aquifer T AI ES ECh Zona de salinización T Descarga AI Zona de salinización Vapor Agua líquida A talajvíz mélyebben van, emiatt a talajfelszín közelében nincs aktív sófelhalmozódás, a kilúgzás a nátriummal telített talajban lassú. 83

84 Nosetto et al., XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 84

85 Nosetto et al.,

86 Nosetto et al.,

87 A szikesek növényzete és azok elterjedése a MÉTA adatbázis alapján 87

88 Az AGROTOPO térképi adatbázis szikes talajfoltjai: 20, 21, 22, Méretarány 1: Szikes talajok főtípus 88

89 2008.XI.5. PE GMK Keszthely Szikes talajok 89

90 90

91 91

92 92

93 93

94 94

95 95

96 96

97 97

98 Növényzeti váltás és szukcesszió Magyar 1928 szerint a növényzet változása megelőzi a talajét amikor a legeltetés következtében csupasz, vagy pedig az erózió miatt kicsi a növényi borítás. A talaj változása megelőzi a növényét amikor kiszárítás miatt vagy sófelhalmozódás miatt kedvezőtlenné vált a talaj tulajdonságok egy része, de a növényzet még szinte a régi. Tehát amikor a növényzet alapján követheztetnek a talajra jól kell ismereni a fajok természetét és a megítélésnél körültekintőnek kell lenni. "...a szíkeseken nagyon könnyen megtörténhetik, hogy a kapott elemzési eredményekre épített s nagyobb területre kiterjesztett következtetések, térképezések egyáltalán nem fedik a valóságot, mert véletlenül a minduntalan változó területen az átlagnál sokkal jobb vagy rosszabb foltról vették a mintákat. Aki ismeri a talajtakaró természetét, azzal ez nem történhetik meg, s ebből nyilvánvalóan következik, hogy annak, aki ilyen, sokszor mozaikszerű talajok felvételével foglalkozik, ismernie kell a növényfajok elofordulási viszonyait." A növényzet nem követi teljesen a 'Sigmond féle talajtani besorolást, de az összes só és szóda jól megválasztott tulajdonság, figyelembe kell venni a mélységi eloszlást is.

99 Balmazújvárostól keletre és délkeletre sós talajon tömegesen van Suaeda és Spergularia. Nagyivánnál van a Plantago schwarzbergiana legészakibb lelőhelye. Florisztikailag leggazdagabb a Mátai lapos, és kaszáló, és a vasúttól északra a Hortobágy folyó keleti partja. A nagyobb Camphorosma-s padkák tömegesen a régi árterületek határain vannak. A vizes helyeken nem a talajminősége a fő tényező, hanem a vízborítás magassága. Magyar 1928 írja, hogy a Hortobágy nyugati felén terjed a Polygonum av. és a keletin az Eragrostis pilosa. A puszta legnagyobb részén xerofita fajok vannak, utánuk jönnek a halofiták. Ezek adjék meg a puszta jellegét. Ezután jönnek a ruderális és mezofita fajok és a higrofiták a legkisebb borításúak. "A szikesek talaja nem egynemű, hanem minosége gyakran hol fokozatosan, hol ugrásszerűen, lépten-nyomon változik s ennek megfeleloen egymástól élesen elkűlönülo kisebb-nagyobb foltokra bukkanunk más-más természetű növénycsoportokkal..." A szikesek 2 helyen a legtarkábbak : egyik a Juhosháti erdő környékén, tőle északra a volt Papegyháza helyén. A másik Margitapusztánál, a Hollós ér jobb partján.(az urfelvételek alapján ez nem látszik!) A második esetén nincs a felszínen nagy változás, minden átmenet nélkül 11 növényzet foltot lehetett elkülöníteni. Az ilyen változatos területek egykori vízfolyások mentén vannak haol nagyobb szemű iszap rakódott le és az agyag valamennyire homokos. itt van Plantago maritima.kevésbé változatos terület sok van. Ĺrkus közelében zsombékos sok zúzmóval. A zsombék alján higrofita fajok é s10-15 cm-vel feljebb a legxerofitább fajok, ami mutatja, hogy a felszíni talajréteg nem ereszti át a vizet és ez a szikes agyagra jellemző.

100 A Wendelberger 1950 által ismertetett, a Fertő tavon és másutt megfigyelt lehetséges szukcessziós utak a következők. A. A növényi növekedés által előidézett szukcesszió. Ilyet figyeltek meg az Artemisio-Festucetum pseudovinae (Camphorosmás facies) - Achilleo-Festucetum pseudovinae - száraz gyep átmenetben. Hasonló, Camphorosmetum annuae-ből kiinduló szukcessziót nem sikerült megfigyelni. B. A következő asszociáció úttörő fajainak előrenyomulása. Megfigyelték, hogy a Puccinellietum limosae-ba behatolhat szárazgyep vagy az Artemisio-Festucetum pseudovinae, a Carex distans-os zsombékok tetején megtelepedhet Cynodon dactylon avagy az Artemisio-Festucetum pseudovinaebe benyomulhat a Puccinellietum limosae és viszont. C. Külső körülmény (vízszintingadozás) miatt fellépő szukcesszió. A Bolboschoenetum maritimae a vízszint süllyedés következtében átalakulhat Puccinellietum limosae-vá. D. Szekunder, emberi beavatkozás következtében fellépő szukcesszió A Puccinellia salinaria (nem kárpát-medencei, tengerparti faj) taposás következtében átalakulhat Salicornietumba. Ha a taposás megszűnik az eredeti Puccinellia s. visszano, a Salicornia csak foltokban marad meg.

101 Varga 1984 szerint a növényzet elhelyezkedésének döntő tényezője a felszíni erózió. Az erózió folyamatosan tölti fel a szikes mocsarakat és nagy kiterjedésű réteket hoz létre. A lepelerózió a gyephézagokban mohásodással és szologyosodott foltok megjelenésével jár együtt. A padkásodás és lepelerózió más-más szubasszociációval kapcsolható össze. 1. Cynodonti-Poetum / 2. Achilleo-Festucetum / \ 3. Gypsophili-Artemisietum 4. Artemisio-Festucetum 5. Pholiuro-Plantaginetum - 6. Camphorosmetum \ \ 7. Puccinellietum \ 8. Agrosti-Beckmannietum - 9. Agrosti-Alopecuretum 10. Eleochari-Alop gen. 11. Agrosti-Glycerietum 12. Bolboschoenetum Megjegyzés A között lepelerózió, míg a között padkásodás a meghatározó folyamat. Az 5.-

102 A hazai szikesek növényeinek eredete Boros, 1958 feltételezi, hogy a szikes növények két időszakban terjedtek el. Először, mint Wendelberger vélte, a posztglaciális melegkorban, a tölgykorszak erdős-sztyeppidőszakában, a mai kor előtt évvel vándoroltak be az ősi sziki növények keletről (Lepidium cartilagineum, Limonium gmelini, Aster puctatus, A. canus, Artemisia salina, Camphorosma annua). A kultúra terjesztette el nagyobb területre a korábban kisebb területet elfoglaló következő társulásokat Achilleo-Festucetum, Artemisio-Festucetum, Camphorosmetum annuae, Puccinellietum limosae. Ezek szoloncsáktalajon részben ősik, de szolonyectalajon másodlagosak. Rapaics, 1916 a Hortobágy flórájának legtöbb elemét fiatal, behurcolt vagy szándékosan megtelepített fajnak tartja (Matricaria chamomilla, Artemisia salina, Lepididum ruderale, L. draba, L. perfoliatum, Atriplex spp., Chenopodium spp., Potentilla supina, Verbena officinalis, Suaeda maritima, Spergularia salina, Cerastium anomalum, Bupleurum tenuissimum, Crypsis aculeata, Heleochloa schoenoides, Puccinellia limosa, Trifolium striatum, T. parviflorum, Limonium gmelini, Camphorosma annua, Plantago tenuiflora, Alopecurus geniculatus, Pholiurus pannonicus, Hordeum hystrix, Beckmannia eruciformis)

103 A szikeseken élő növényi formációk nemzetközi osztályozása Chapman után Tengerparti sós mocsarak Főként a mérsékelt égövben terjedtek el, főleg füvekből és kevés cserjéből állnak. Arktikus csoport -Kevés fajból állnak, jellemző a Puccinellia phryganodes, Carex suspathacea és C. maritima Észak-Európai csoport Spanyolországtól északra terjed. -az alcsoportokat a talaj, a sótartalom és az agresszív fajok jelenléte alapján különítik el. Ĺltalában jellemzo a Puccinellia maritima, Juncus gerardi és Salicornia fajok és az Ĺltalános sósmocsár növényzet (General Salt Marsh Community). Ennek fajai Ch p121. szerint: AT=Alacsony térszínen, FT=Felso térszínen: Limonium vulgare (AT, FT), L. humile (AT), Plantago maritima (AT,FT), Spergularia marginata (AT,FT), Aster tripolium (AT), Armeria maritima (AT,FT), Salicornia appressa (AT,FT), S. ramosissima (AT,FT), Suaeda maritima (AT), Puccinellia maritima (AT), Halimione portulacoides (AT), Glaux maritima (FT), Juncus gerardi (FT), Parapholis strigosa (FT). Skandináv alcsoport: Puccinellia spp, Festuca rubra, Agrostis stolonifera, homokos part Északi tengeri alcsoport: Spartina spp miatt átalakulóban van Balti alcsoport: Carex paleaca, Juncus bufonius, Scirpus spp La Manche alcsoport: az Északi tengeri alcsoportra hasonlított, de a Spartina townsendii és S. anglica terjeszkedése miatt változik

104 Mediterrán csoport -Arthrocnemum spp és Limonium spp Nyugati alcsoport: az Észak-Európai csoportra hasonlít Keleti alcsoport: az eurázsiai sós sivatagokra hasonlít (Halocnemum strobilaceum, Petrosimonia crassifolia, Suaeda altissima) Kaszpi tengeri alcsoport: Kalidium caspicum, Anabasis aphylla Nyugati atlantikus csoport A Szent Lőrinc folyótól Floridáig terjed. Északon az arktikus csoportba, délen a mangrovékbe megy át. Az alcsoportok között a talajban van különbség, mivel a parti kőzet mállékonysága határozza meg az iszapréteg vastagságát. Pacifikus amerikai csoport Dél-Alaszkától Californiáig terjed. Szino-japán csoport Limonium japonicum, Suaeda japonica, Limonium tetragonum és Puccinellia kurilensis a jellemző fajok.

105 Ausztrálázsiai csoport Ausztráliában jellemző fajok Salicornia australis, Samolus repens, Suaeda novae zelandiae, Arthrocnemum spp. ůjzélandon jellemzo az Arthrocnemum arbuscula, A. halocnemoides, Limonium australis és Frankenia pauciflora. Dél-amerikai csoport Jellemző fajaik Spartina spp, Distichlis spp, Heterostachys spp és Allenrolfea spp. Trópusi csoport A mangrovék mögötti magasabb tereplépcsőn fordulnak elő, típikus fajok a Sesuvium portulacastrum és Batis maritima.

106 Példa a mediterrán csoportra (Alicante) Legfontosabb növények: Arthrocnemum spp, Limonium spp, Salicornia spp, Inula crithmoides, Juncus subulatus Társulások: Puccinellio festuciformis-arthrocnemetum fruticosi: a sósmocsár északi szegélyén homokos talajon, ahol időnként kivirágzanak a sók, jellemző a névadó Puccinellia és Sarcocornia fruticosa Frankenio corymbosae-arthrocnemetum macrostachyi: déli szegélyen, tömődött talajon, száraz évszakban kivirágzanak a sók, jellemzők a névadó fajok. Cystancho luteae-arthrocnemetum fruticosi: az előbbihez hasonló elterjedésu, kevésbé sós és nedves talajon, jellemző a névadó Arthrocnemum és Orobanche lutea. Arthrocnemo macrostachyi-halocnemetum strobilacei: szárazabb homokos-kavicsos helyeken, jellemző a két névadó faj. Senecio auriculae-limonietum furfuracei: a tengervíz által el nem öntött gipszes-sós talajokon, jellemzők a névadók és Lygeum spartum. Az előbbi tisztásain szárazabb helyen él a Salicornia emerici, S. ramosissima, Suaeda splendens, S. maritima. Amikor a víz sótartalma csökken és a talaj nem szárad ki teljesen Juncus maritimus, Elymus elongatus, Carex extensa és Linum maritimum jellemző. Szárazabb időszak és sókivirágzások esetén az előbbi növényzetet felváltja a Plantago crassifolia és Schoenus nigricans.

107 Mangrovék A szubtropikus és trópusi régiókban a tengerparti sós mocsarak helyén jelentkeznek, a jellemző növényzet fák, cserjék és liánok. Az óvilági mangrovék fajszáma nagyobb, mintegy 60, ezzel szemben az újvilági mangrovéket kb 10 faj alkotja. ůjvilági csoport Amerika-i mangrovék Nyugat-Afrika-i mangrovék Rhizophora racemosa R. mangle R. harrisonii Avicennia germinans A. africana Kelet-afrikai csoport Észak felé haladva csökken a fajok száma, a Vörös tengerbe csak két faj hatol be (Avicennia marina és Rhizophora mucronata). Indiai csoport A Bengáli öbölben a mangrove az év bizonyos szakaszaiban édesvízűvé válik a monszun és a hóolvadás miatt, ezeket a viszonyokat a Heritiera minor kedveli.

108 Indo-maláj csoport A legnagyobb fajszám jellemzi, Chapman szerint valószínűleg itt alakultak ki a mangrovék és innen terjedtek szét. Jellemző fajok a Bruguiera cylindrica és B. parviflora. Ausztrálázsiai csoport Rhizophora stylosa a legfontosabb faj. Fülöpszigetek, ůj-guinea és ňceánia csoport Camptostemon spp és Rhizophora stylosa a jellemző fajok.

109 Példa egy kubai mangrove Manzanillo környékén. A tenger felől először Rhizophora mangle van, utána Avicennia nitida, majd Laguncularia racemosa, legbelül messze a szárazföldre behatol a Conocarpus erecta, amit nem tekintenek valódi mangrove fajnak. Élőviláguk gazdag, lamantin (Trichechus manatus, szirén), jutía-k (Capromys sp., a nutria rokonsága), madarak, krokodilok, rákok, halak, osztrigák, rovarok. Az általunk vizsgált, a tengertől viszonylag távol eső mangrovét a Conocarpus erecta uralta. A pálmás tisztásokon a keménytörzsűek közül volt: Acacia farnesiana, Bucila spinosa, Caesalpinea vesicaria, Conocarpus erecta, Copernicia yarey, Copernicia sueroana, Cryptostegia grandiflora, Jacquinea aculeata. A lágyszárúak közül volt: Chloris barbata, Cynodon dactylon, Dicanthium caricosum, Leptochloa uninervia, Paspalum distachyon, Sporobolus pyramidatus. Az egyes lágyszárúakkal borított foltok között jelentős különbségek voltak az elektromos vezetőképességben. Domináns faj 0-20 cm-es réteg becsült ECe-je Paspalum distachyon Leptochloa uninervia Sporobolus pyramidatus Sesuvium portulacastrum és csupasz 10.9 ms/cm 13.8 ms/cm 15.2 ms/cm 20.7 ms/cm

110 A mangrovék és egyéb tengerparti talajokban nagyok a sótartalom ingadozások. A pirit tartalmú talajokban oxidációval kénsav szabadul fel, és a ph hamar lecsökken. Jellemző a savanyú szulfát talajok jelenléte. A tengervízben jellemzően nagyobb a kénvegyületek koncentrációja és a tengerparti övezetben a kén szulfidként halmozódik fel. Szerepet játszik ebben a Desulfovibrio desulfuricans ami a szerves anyagok oxidálásához szulfátból szulfidot redukál energianyeréshez. A vas(iii) vas(ii)-vé redukálódik és FeS-á, illetve FeS2-á (pirit) alakul. Amikor a terület szárazra kerül (lecsapolás) a pirit oxidálódik, jarozit (KFe3(SO4)2(OH)6 és kénsav keletkezik, emiatt a ph 3.5 alá csökken. Később a ph stabilizálódik egy magasabb értéken.

111

112 A talajnak nem csak a sótartalma, hanem a ph-ja is csökken a vízparttól távolodva.

113 A mangrovét felépítő fák különböző stratégiát alkalmaznak a szélsőséges sótartalom elviselésére. Jellemzők a speciális gyökérrendszerek. Ezek sekélyek, a kép a három fő funkció térbeli megoszlását mutatja 3 genus esetén: felvétel, levegőzés (szellőzőgyökerek) és támaszkodás.

114 Gyakori a viviparizmus (elevenszülés), ez azért jelentős, mert a csirázás alatt a növények különösen érzékenyek a magas sótartalomra.

115 A mangrovék erős zonalitást mutatnak, aminek fő tényezője a sótartalom

116 Kontinentális sós mocsarak és sós sivatagok Kontinentális európai csoport Puccinellia distans a jellemző az északi alcsoportban és Crypsis aculeata, Aster tripolium var. pannonicus és Lepidium cartilagineum a délkeleti alcsoportban. Kontinentális ázsiai csoport Kalidium foliatum, K. caspicum, Halostachys caspicum, Halostachys caspia s Halocnemum crassifolia a jellemző az aral-kaszpi alcsoportban, Suaeda vermiculata, S. palestina, Seidlitzia rosmarinus az irak-közép-ázsiaiban, és Atriplex és Artemisia fajok a kelet-ázsiaiban. Afrikai csoport Salicornia fruticosa és Sphenopus divaricatus jellemző északon, Holopeplis perfoliata, Aeluropus lagopoides keleten és Scirpus robustus, S. spicatus délen.

117 Kontinentális észak-amerikai csoport A két óceán sósmocsarainak fajai is előfordulnak, valamint Salicornia utahensis, Allenrolfea occidentalis, Sarcobatis vermiculata, Atriplex confertifolia. Az észak-nyugati alcsoportra jellemző a Salicornia rubra és Puccinellia nuttallii, a délnyugatira pedig a Sporobolus airoides és Tamarix pentandra. Dél-amerikai csoport Heterostachys ritteriana, Allenrolfea patagonica, Spartina montevidensis és Salicornia gaudichaudiana a jellemző fajok. Ausztáliai kontinentális csoport Atriplex fajok és Arthrocnemum halocnemoides a jellemző növények.

118 A szikes növénytársulások osztályozása Chapman (1958) szerint (Waisel módosításával) a következő rendeket tartalmazza. 1. Halobenthalia Víz alá merült tengeri növénytársulások. 2. Salicornietalia Nedves, illetve időnként elöntött pionír tengerparti társulások agyagon. 3. Suaedetalia Waisel illesztette be a kontinentális szikes növényzet, főleg a sivatagi szikesek képviselete érdekében. 4. Puccinellietalia Kevésbé nedves, pionír tengerparti társulások durvább talajon. 5. Spartinetalia Az északi félteke mérsékelt égövi parti sósmocsarainak főként füvekből álló társulásai.

119 6. Staticetalia A parti szikes növényzet középső és felső szintjeit alkotó füves és egyéb lágyszárú növényzet, kontinentális szikes is van közte. 7. Festucetalia A jó drénviszonyokkal rendelkező, vagy magasan elhelyezkedő parti szikes növényzet. 8. Halostachyetalia Sekély talajvízállású helyeken cserjék és lágyszárúak által felépített növényzet. 9. Juncetalia Keverten sósvizű társulások, a magasan fekvo tengerparti mocsarakban vagy a kontinentális sósforrások partjain. 10. Phragmitetalia Édes, vagy gyengén sósvízű társulások.

120 A növénytársulások rendszere Oberdorfer et al., 1990 szerint: Osztály Rend Csoport 1 Édesvízi és mocsári növényzet 1.5 Phragmitetea 1.51 Phragmitetalia Bolboschoenion maritimi 2. Sósvízi és tengerparti növényzet 2.1 Zosteretea 2.11 Zosteretalia Zosterion marinae 2.2 Ruppiaetea 2.21 Ruppietalia Ruppin maritimae 2.3 Spartinetea maritimo-anglicae 2.31 Spartinetalia maritimae Spartinion maritimae

121 2.4 Thero-Salicornietea 2.41 Thero-Salicornietalia Salicornion dolichostachyae Salicornion ramosissimae 2.5 Saginetea maritimae 2.51 Saginetalia maritimae Saginion maritimae 2.6 Asterete tripolii 2.61 Glauco-Puccinellietalia Puccinellion maritimae Armerion maritimae Puccinellio-Spergularion salinae 2.7 Honckenyo-Elymetea 2.71 Honckenyo-Elymetalia Honckenyon-Elymion Honckenyo-Crambion

122 2.8 Cakiletea 2.81 Cakiletalia Salsolio-Honckenyon Atriplicion litoralis 2.9 Ammophiletea 2.91 Ammophiletalia Ammophilion arenariae Agropyrion junceiformis szám nélkül Crithmo-Limonietea Crithmo-Armerietalia Crithmo-Limonion

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

3. Sziki gyepek. + Időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó öntésterületeken.

3. Sziki gyepek. + Időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó öntésterületeken. 3. Sziki gyepek Általában sztyeppklímán Tavasszal átnedvesedő talaj nyáron kiszárad Talaj mélyéről kioldott sók párolgás miatt felszínre fsz-i sókiválások Sókoncentráció, humusztartalom alapján osztályozható

Részletesebben

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán Crisicum 5. pp.71-83. Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán Margóczi Katalin - Rakonczai János - Barna Gyöngyi - Majláth Imre Abstract: The change

Részletesebben

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 2. előadás SZIKES GYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 2. előadás SZIKES GYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 2. előadás SZIKES GYEPEK Kiemelt közösségű jelentőségű élőhelyek 1530 Pannonic salt steppes and marshes Az eurázsiai sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán

Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán Barna Gyöngyi 1. Bevezetés Manapság minden változik körülöttünk, van, ami lassabban (e mögött legtöbbször természetes folyamatok állnak), van, ami viszont

Részletesebben

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs Témakörök Szikes és löszgyepek növényzete Távérzékelés alkalmazása az élőhelytérképezésben Növényzeti mintázatok és mikro-topográfia összefüggései Növényi

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözési rend mennyiségi, minőségi és időrendi kérdései. 38.lecke Az öntözés gyakorlati

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 495-508

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 495-508 Ladányi Zsuzsanna 1 Rakonczai János 2 Deák József Áron 3 A BELVÍZELVEZETŐ CSATORNÁK ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI SZIKES ÉLŐHELYRE BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedekben a vizes és szikes élőhelyek

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete Annual salt pioneer swards of steppes and lakes

F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete Annual salt pioneer swards of steppes and lakes se, a túlzott vízhiány, esetleg vízbőség korlátozhatja. A mézpázsitosok élőhelyein a sótartalom csökkenése természetes úton nem szokott rövidtávon bekövetkezni. A tartós szárazság reális veszély, ilyenkor

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7 Az Alföld talajai Novák Tibor 2006. 05. 02. Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces

Részletesebben

Deák B. & Tóthmérész B. (2007): A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13:

Deák B. & Tóthmérész B. (2007): A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13: CODE: 1530 NAME: Pannonic salt steppes and salt marshes 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Estimate based on partial data with some extrapolation and/or modelling

Részletesebben

F4 Üde mézpázsitos szikfokok. F4 Üde mézpázsitos szikfokok

F4 Üde mézpázsitos szikfokok. F4 Üde mézpázsitos szikfokok F4 Üde mézpázsitos szikfokok teken gyakran jól regenerálódik, ha a közelben van szikes magaskórós propa gu lum forrás. Meglepő helyeken (pl. árokpart, mezsgye) képesek karakterfajai felszaporodni, de a

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben

A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben Crisicum 7. pp. 35-44. A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben Margóczi Katalin Szabó Bálint Szántó Anita Kertész Éva Abstract The result of vegetation monitoring in the Kígyós-plain

Részletesebben

Talaj- vízvédelem előadás VIII.

Talaj- vízvédelem előadás VIII. Talaj- vízvédelem előadás VIII. Szikesedés Szikesedés okai és kedvezőtlen következményei Szikes talajok típusai A szikesség fokozatai Szikes talajok javítása Szikes talaj: A talajoldatban (szoloncsák talajok),

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs Pannon szikesek (1530) A növényzetet befolyásolja a Talaj sótartalma Talajvíz szintje Számos

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A talaj, a növénytakaró és a sziki madártelepek összefüggése a Hortobágyon

A talaj, a növénytakaró és a sziki madártelepek összefüggése a Hortobágyon Verfebr. Hung. XIV. 1973. A talaj, a növénytakaró és a sziki madártelepek összefüggése a Hortobágyon KOVÁCS Béla Agrártudományi Egyetem Állattani Tanszéke, Debrecen ABSTRACT: The aitea of nests of three

Részletesebben

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók.

Azok a külső környezeti tényezők, növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. övid bevezetés a Grime-féle -- stratégia té koncepcióhoz Azok a külső környezeti tényezők, melyek korlátozzák ák az élő és elhalt lt növényi szervesanyag mennyiségét két nagy csoportba sorolhatók. Ezek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

A fény hatása. A fény hatása a növényekre

A fény hatása. A fény hatása a növényekre A fény hatása Napsugárzás mennyisége (szoláris koefficiens) Összetétele Reflexiós koefficiens; albedo Beesési szög évszakok A fény hatása a növényekre A fotoszintetikus aktivitás fényfüggése fotoszintézis

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében

Részletesebben

Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában

Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 182-192, 2009 Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában Margóczi Katalin, Fehér Mária, Hrtyan Mónika és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL Zalatnai Márta Témavezetık: Dr. Körmöczi László tanszékvezetı egyetemi docens Dr. Tóth Tibor

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR)

Részletesebben

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) Tájökológiai Lapok 1 (1): 87 96. (2003) 87 KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) JOÓ KATALIN Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1.

Részletesebben

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL

FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115. FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI

Részletesebben

Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken

Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR NÖVÉNYTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken Floristical and Coenological examinations of the Nagy-szék,

Részletesebben

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ Írták: Nagy Gergő Gábor (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) Déri Eszter (Debreceni

Részletesebben

A Győr környéki szikesek növényzete. SCHMIDT Dávid *

A Győr környéki szikesek növényzete. SCHMIDT Dávid * 95 Flora Pannonica Journal of Phytogeography & Taxonomy A Győr környéki szikesek növényzete SCHMIDT Dávid * Abstract: Alkali vegetation fragments in the surroundings of Győr (NW Hungary) The former diverse

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben Crisicum 6. pp. 79-94. A Montág-mocsár növényzete 2009-ben Margóczi Katalin - Bátori Zoltán - Zalatnai Márta Abstract The Vegetation of Montág Marshland in 2009: The Montág-marsh is an alkali wetland,

Részletesebben

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Vegetációátmenetek dinamikája szikes élőhelykomplexumokban, eltérő csapadékjárású években

Vegetációátmenetek dinamikája szikes élőhelykomplexumokban, eltérő csapadékjárású években Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 326-337, 2012 Vegetációátmenetek dinamikája szikes élőhelykomplexumokban, eltérő csapadékjárású években Lukács Balázs András 1 és Radócz Szilvia 2 1 Magyar Tudományos

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

A MEZŐFÖLDI SZIKES TAVAK TÁJTÖRTÉNETE, NÖVÉNYZETE

A MEZŐFÖLDI SZIKES TAVAK TÁJTÖRTÉNETE, NÖVÉNYZETE A MEZŐFÖLDI SZIKES TAVAK TÁJTÖRTÉNETE, NÖVÉNYZETE BABAI DÁNIEL Pécsi Tudományegyetem BEVEZETŐ Előszó A tavak sorsa sokáig az volt, hogy eltűnjenek. Hogy örökre lehunyják égre tekintő tükrös szemeiket.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű

Részletesebben

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban

A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban A talajvízszint csökkenés és annak hosszú távú hatásai a tájban Rakonczai János SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék J.Rakonczai@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu A Duna-Tisza közi talajvíz-csökkenés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE Bot. Közlem. 98(1 2): 129 168, 2011. A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE MOLNÁR ZSOLT MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2 4. molnar@botanika.hu Elfogadva: 2011.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems

Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems Solonetz jellemzıi Erısen szerkezetes (oszlopos B szint) talaj, agyagos felszín

Részletesebben

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben

Részletesebben

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus

Részletesebben

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció VALKÓ ORSOLYA DEBRECENI EGYETEM, ÖKOLÓGIAI TANSZÉK Spontán szukcesszió Egyre szélesebb körben támaszkodnak rá Legtermészetesebb gyeprekonstrukciós

Részletesebben

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter Ócsai templom és pincesor A terepgyakorlatot két kultúrtörténeti

Részletesebben

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 63 69 Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI TIBOR, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZIRMAI ORSOLYA,

Részletesebben

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai

Részletesebben

Phytosociological study of Trifolio subterranei-festucetum pseudovinae ass. nov.

Phytosociological study of Trifolio subterranei-festucetum pseudovinae ass. nov. Crisicum 2. pp.67-83. Phytosociological study of Trifolio subterranei-festucetum pseudovinae ass. nov. Penksza, Károly - Kapocsi, Judit - Engloner, Attila Abstract In 1996 and 1997 on the rediscovered

Részletesebben