1. melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Átírás

1 1. melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Tartalom Magyar nyelv és irodalom évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar irodalom évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Matematika évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

2 5. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Környezetismeret alsó tagozat évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Természetismeret évfolyam évfolyam Ének-zene évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Emelt szintű ének-zene évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

3 5. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Emelt szintű angol évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Angol évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Emelt szintű francia évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

4 7. évfolyam évfolyam Francia nyelv évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Emelt szintű informatika évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Informatika évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Rajz évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

5 6. évfolyam évfolyam évfolyam Technika alsó tagozat évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Testnevelés évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam osztály Történelem évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Biológia

6 7. évfolyam évfolyam Földrajz évfolyam évfolyam Kémia évfolyam évfolyam Fizika évfolyam évfolyam

7 Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló képes legyen: - egyszerű szóbeli közlések megértésére, utasítások végrehajtására, kérdésekre való válaszadásra; - meghallgatott vagy olvasott mese, történet elmondására segítséggel; - az udvarias érintkezés tanult formáinak alkalmazására valóságos szituációkban (köszönés, bemutatkozás, kérés, köszönetnyilvánítás); - a tanult memoriterek elmondására; - magyar ábécé betűinek fölismerésére, összeolvasására; - kiejtés szerint írandó szavak, szószerkezetek, rövid mondatok a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő néma és hangos olvasására; - másolásra (betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül), kötött betűkkel írott mintáról, a saját nevének önálló, helyes leírására; - a j hang helyes jelölésére a taneszközökből megismert szavak körében; - a leírt nyelvi anyag fölolvasására, javítására összehasonlítással; - a használatban lévő tankönyv végén található szójegyzék szavainak tollbamondás utáni írására. Memoriterek tanulása: mondóka, soroló, találós kérdés, népdal; - Weöres Sándor: Szunnyadj, kisbaba; Kocsi és vonat; - Szabó Lőrinc: Tavasz; - Kányádi Sándortól 1-2 szabadon választott vers. 9

8 2. évfolyam A tanuló képes legyen: - ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; - kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; - a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; - a tanult memoriterek szöveghű elmondására; - szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására; - olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; - tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; - az ábécérend ismertetésére; - hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; - a hosszú hangok jelölésére az írásban; - felismerni és megnevezni a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézni és alkalmazni a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében begyakorolt szó esetében helyesen jelölni a j hangot. Az egyszerű szavakat helyesen elválasztani; - rendezett írásra, a betűket olvashatóan alakítani és egymáshoz kapcsolni; 10

9 - rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére, tollbamondásra, a kiejtéstől eltérők másolására; - írástechnikai hiba nélkül másolásra. Szövegminta alapján felismerni és kijavítani hibáit. Percenként betűt írni; - a j hang biztos jelölésére 20 a tanulók által gyakran használt szótőben; - a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; - a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint. Memoriterek: - Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok. Mesemondás; - Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra... (részlet), Anyám tyúkja; - József Attila: Altató; - Szabó Lőrinc: Csiga-biga; - Móra Ferenc: A cinege cipője; - Weöres Sándor és Kányádi Sándor verseiből szabadon választott. 11

10 3. évfolyam 1. Hangos olvasás a tanuló képes legyen: - ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően olvasni; - az írásjeleknek megfelelő tagolásra; - hanglejtése és tempója közelítsen az élő beszédhez. 2. Szövegértés a tanuló képes legyen: - megnevezni olvasmányai szerzőjét, szereplőit és tulajdonságait; - felismerni az olvasmányokban a 3-as tagolást (bevezetés, tárgyalás, befejezés); - az olvasmányok lényegét megérteni, vázlatot írni az olvasmányhoz segítséggel; - az olvasmány eseményeiről szóló összekevert mondatokat helyes időrendbe szedni; - az olvasmányhoz kapcsolódó kérdésekre választ adni; - megoldani a szövegelemző feladatokat; - egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát helyes időrendben, több összefüggő mondatban elmondani; - ismerni a népköltészeti alkotások jellemzőit, fajtáit; - ismerni, értelmezni az olvasmányokhoz kapcsolódó szólásokat, közmondásokat; - ismerni nemzeti és koronázási jelképeinket; - elmondani kívülről a Himnuszt és a Szózatot; 12

11 - megérteni a történelmi olvasmányokból Magyarország történelmét: a vándorlások korától a törökök kiűzéséig; - ismerjen 2 ifjúsági kisregényt. Képes legyen lényegét értelmesen, érthetően elmondani; - az olvasókönyv minden témaköréből tudjon egy verset, s élvezetesen adja elő. Magyar nyelvtan Mondatfajták a tanuló képes legyen: - felismerni a kijelentő, felkiáltó, kérdő, felszólító és óhajtó mondatokat, helyesen használnia mondatvégi írásjeleket, és helyesen írni a különböző mondatfajták helyesírási jellemzőit; - helyesen hangsúlyozni a kérdő mondatokat. Rokon és ellentétes jelentésű szavak a tanuló képes legyen: - felismerni és megkülönböztetni a rokon és ellentétes jelentésű szavakat, ezeket alkalmazni a fogalmazásaiban. Főnév a tanuló képes legyen: - felismerni a főnevet a szövegben, toldalékos alakban is; megkülönböztetni a köznevet és a tulajdonnevet; - helyesen írni a tulajdonneveket; 13

12 - felismerni és helyesen használni a főnév toldalékait, az azokhoz kapcsolódó helyesírási szabályokat alkalmazni; - Ismerni és helyesen ejteni a határozott és határozatlan névelőt. Ige a tanuló képes legyen: - felismerni az igét szócsoportban, szövegben; - leválasztani az ige ragjait a szótőről; - megnevezni a cselekvő számát és személyét; - felismerni az igeidőket; - megkülönböztetni a főnév t ragját és a múlt idejű ige jelét; - helyesen jelölni a magánhangzók időtartamát az igékben (-ít, -ul, ül); - ismerni az igekötőket és helyesírásukat. Melléknév a tanuló képes legyen: - felismerni szócsoportban és szövegben; - felismerni és használni a fokozott mellékneveket; - helyesen írni a mellékneveket (-ő, -ú, -ű a szó végén, j ly a melléknévben). Év végén a tanuló képes legyen: - a tanult szófajokat toldalékos alakban is felismerni; - felismerni és helyesen használni a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályokat; - mind az 5 mondatfajtát felismerni és helyesen írni; 14

13 - diktálás után megfelelő ütemben írni kb. 6-7 bővített, összetett mondatot. 15

14 4. évfolyam Hangos olvasás - A tanuló képes legyen: - feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; - érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben a mondanivaló értelmes megfogalmazására; - szóban, figyelni a beszédpartnerre; - a memoriterek szöveghű előadására: törekedni az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra; - együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; - előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel. Szövegértés - A tanuló képes legyen: - olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; - egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására; - a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; - a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; 16

15 - legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának - megjegyzésére; - egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; - tájékozódásra a szótárokban; - a könyvek tartalomjegyzékének használatára. Magyar nyelvtan A tanuló képes legyen: - az ábécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: - a hangok időtartamának jelölésére a begyakorolt esetekben; - a j hang betűjelének helyes megválasztására szótőben, jelölésére a toldalékokban; - a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdésére; - a múlt idő jelének helyes használatára; - az igekötő és az ige leírására, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; - a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódjára; - a keltezés egyszerű alakjának írására; - szavak elválasztására (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: - szavak csoportosítására a tanult szófajok szerint; 17

16 - egyalakú szótövek fölismerésére; - a tanult szófajok toldalékos alakjainak írására; - a hangkapcsolati törvények helyes jelölésére szóelemzés segítségével; - a mondatfajták megnevezésére konkrét esetekben; - záró írásjelük helyes megválasztására; - közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: elbeszélés, leírás vagy levél; - a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; - írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; - önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára. 18

17 Magyar nyelv 5. évfolyam I. félév I. A kommunikáció Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus szerepe. II. Hang és betű A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat. A hang és a betű megkülönböztetése. Hang- betű- írásjegy. A beszélőszervek és működésük. Beszédhangok csoportosítása: magán- és mássalhangzók. A rövid és hosszú magánhangzók; az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók; magas és mély magánhangzók. A magánhangzótörvények (hangrendtörvény, illeszkedés). Az ábécé és a betűrend. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A mássalhangzótörvények (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, egyéb msh. törvények). Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek. 19

18 II. félév III. A magyar helyesírás Helyesírási alapelveink: - a kiejtés elve, - a szóelemzés elve, - a hagyomány elve, - az egyszerűsítés elve. Az elválasztás. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása. Különböző műfajú szövegek olvasása. A szövegfeldolgozási algoritmus megismerése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései, a helyesírási alapelvek. A magyar helyesírás szabályai című mű megismerése. IV. A szavak alakja és szerkezete Egy-, többjelentésű és azonos alakú szavak; hasonló alakú szavak; rokon értelmű szavak és kifejezések. Szólások és közmondások. Az ellentétes jelentésű szavak. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak. A szavak szerkezete: az egyszerű és az összetett szavak; a toldalékos szavak. 20

19 6. évfolyam I. félév A kommunikáció Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Véleménynyilvánítás. Vita. A beszédhelyzethez (szándék, címzett, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai helyzeteiben. Szófajok A magyar nyelv szófaji rendszere. Szavak szófajának felismerése, megnevezése szövegben (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, viszonyszó, mondatszó). A szófajok jelentéstani és alaktani jellegzetességeinek ismerete. Az ige: Az ige jelentése, az igékhez járuló ragok, a ragozott igealakok helyesírása. Az igemódok és igeidők kapcsolata. Az ikes igék helyes használata. Az igékhez kapcsolódó helyesírási problémák megbeszélése, nyelvhelyességi problémák tisztázása. A helyesírási szabálygyűjtemények tudatos használata. A névszók: -A főnév: A tulajdonnév és a köznév. (A személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézménynevek, márkanevek, kitüntetések, címek helyesírása.) 21

20 A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása szóbeli és/vagy írásbeli nyelvhasználat során. -A melléknév fogalma, szerepe, fokozása, jelentésárnyalatai. -A számnév fogalma, fajtái. A kifejezőképesség fejlesztése a szófajtani ismeretek felhasználásával. II. félév - A névmások fajtáinak megismerése. A nyelvi elemzési készség és a rendszerező képesség fejlesztése, a nyelvtani fogalmak tudatos használata. A névszókhoz járuló jelek: a többes szám jele, a birtokos személyjelek, egyéb névszókhoz járuló jelek. Az igenevek: A főnévi igenév személyragozása, a melléknévi igenév fajtái, a határozói igenév. A határozószók: Használata és helyesírása. A viszonyszók: A névelő, a névutó, a kötőszók, az igekötők, a segédigék, a módosítószók helyes használata. A nyelvi eszközök (határozószók, viszonyszók) alkalmazása szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A mondatszók 22

21 7. évfolyam I. félév I. Kommunikáció A kommunikáció tényezői. Tudja az írásbeli és a szóbeli közlésmódok különbségét. A testbeszéd. Metakommunikáció, gesztusok szerepe. A hétköznapi és irodalmi kommunikáció sajátosságai, különbségei. II. A szöveg A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása. A szöveg kommunikációs szerepe. Verbális, nem verbális szövegek. A szöveg szerkezete, általános tagolása. A szövegösszetartó erők. III. Az egyszerű mondat szerkezete A mondat fogalma. A mondat fajtái szerkezetük szerint: egyszerű és öszszetett. Az egyszerű mondat: - tagolatlan mondat - tagolt mondat: a./ teljes: tő vagy bővített b./ hiányos Az egyszerű mondatok a beszélő szándéka szerint, a mondatok hanglejtése, logikai minősége. Az egyszerű mondat helyesírása, a mondatvégi írásjelek. A mondatrészek: A, Á, T, H, J. Az alany és az állítmány a mondat fő részei. A predikatív (alany-állítmányi) szerkezet. A hozzárendelő szószerkezet. 23

22 Az állítmány szófaja, fajtái: igei, névszói, névszói-igei. Az alany szófaja, fajtái: határozott, határozatlan, általános. Az alany, állítmány egyeztetése. A bővítmények. Az alárendelő szószerkezet, és a mellérendelő szószerkezet megkülönböztetése, felismerése. A tárgy, a tárgy szófaja és alakja. A tárgy fajtái: határozott, határozatlan. A tárgyas szószerkezet. II. félév (III. Az egyszerű mondat szerkezete a témakör folytatása) Határozók, határozós szintagmák (szószerkezetek) a mondatban. A határozók fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük az ágrajzban. - helyhatározó és képes helyhatározó, helyhatározós és képes helyhatározós szintagmák - idő-és számhatározó, idő-és számhatározós szintagmák - mód-és állapothatározó, mód-és állapothatározó szintagmák - eszköz-és társhatározó, eszköz-és társhatározó, szintagmák - ok-és célhatározó, ok-és célhatározó szintagmák - állandó határozó, állandó határozós szintagmák - ritkábban használt határozók és határozós szintagmák: eredet-, eredmény-, fok-, mérték-, hasonlító határozó Jelzők, a jelzős szószerkezetek, a jelzők fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük elemzéskor: - a minőségjelző és a minőségjelzős szószerkezet, - a mennyiségjelző és a mennyiségjelzős szószerkezet, 24

23 - a birtokos jelző és a birtokos jelzős szószerkezet, - az értelmező jelző és az értelmező jelzős szószerkezet. 25

24 8. évfolyam I. félév I. Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. A mellérendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, ilyen típusú mondatok alkotása. Az alárendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, ilyen mondatok alkotása és ábrájuk jelölése A főmondat és mellékmondat fogalma, az utalószó és a kötőszó szerepe. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosveszsző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek használata. A szó szerinti és a tartalom szerinti idézés helyes írásmódja. A többszörösen összetett mondatok felismerése és a mondat ábrájának leírása. II. Kommunikáció Az alapvető tömegkommunikációs műfajok (hír, tudósítás, kommentár, interjú, riport, kritika, cikk) sajátosságainak ismerete. Hír, tudósítás, interjú, riport írása. 26

25 II. félév I. A szöveg szerkezete A szöveg mikroszerkezetével kapcsolatos fogalmak ismerete: mondatszöveg, mondategész, mondategység, szabad mondat. II. A szóalkotás Az alárendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A mellérendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A szóképzés fogalma, és leggyakoribb képzőinek az ismerete. A ritkábban használt szóalkotási módok felismerése: szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszó-alkotás. III. A magyar nyelv története A nyelvrokonság fogalma. Híres magyar nyelvkutatók Sajnovics János, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal megismerése. Szókincsünk ősi elemeinek, idegen szavaknak és jövevényszavaknak az ismerete, megkülönböztetése. 27

26 Magyar irodalom 5. évfolyam I. félév Ritmusos játékok játékos ritmusok -A ritmus -A mondóka, népi játék, találós kérdés, közmondás, szólás, népdal jellemzői -Az ütemhangsúlyos verselés ritmusának ismerete. A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótag megkülönböztetése -A gyakori rímfajták (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím) ismerete, a tiszta rím és az asszonánc -Az időmértékes verselés, a rövid és a hosszú szótag megkülönböztetése Mesék bűvöletében -A népmese és a műmese, a verses és a prózai forma közötti különbség felismerése -Az állatmese, a tréfás mese, csalimese, tündérmese műfaji sajátosságának ismerete, egy-egy példa felsorolása, cselekményük tömör összefoglalása 28

27 II. félév Petőfi Sándor: János vitéz -Petőfi Sándor pályaképe -A mű keletkezése, cselekménye, szerkezeti felépítése -Az elbeszélő költemény jellemzői -A hasonlat, a megszemélyesítés és metafora, s néhány nyelvi alakzat (megszólítás, felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés) felismerése -A meseszerű és a valós elkülönítése az elbeszélő költeményben -Az elbeszélés és leírás jellemzőinek ismerete Múltunk a mítoszokban -A mítoszok és a mitológia fogalma, a mítosz műfaji jellemzői -A mítosz és a mese megkülönböztetése -Három mítosz ismerete (Prométheusz, Parisz ítélete, A küklopsz barlangjában) A Biblia világa -A Biblia, Ószövetség-Újszövetség, evangélium, próféta, szállóige -A világ teremtése, A vízözön története, Jézus, az ember fia c. bibliai történetek ismerete Az emberek világa -A tájleíró költemény, az életkép, a regény műfaji jellemzői -Az alkotások műfaji sajátosságainak felismerése az alábbi versekben: 29

28 Petőfi Sándor: Az alföld, István öcsémhez, Egy estém otthon, Arany János: Családi kör -Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk: -A mű cselekménye, szerkezete, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése 30

29 6. évfolyam Monda, rege, ballada I. félév A monda műfaji jellemzői, néhány mondatípus (hiedelemmonda, történeti monda, eredetmonda, helyi monda). A rege műfaji jellemzői. A monda és a mese műfaji jellemzőinek megkülönböztetése. A ballada műfaji jellemzői (népballada, műballada). Az időmértékes verselés, a leggyakoribb verslábak. Szóképek, nyelvi alakzatok. Arany János: Toldi Arany János pályaképe. A Toldi forrásai. Fogalmak: elbeszélő költemény, előhang, mottó. Az epikus művek szerkezeti egységei és jellemzőik. A mű cselekménye és szerkezete, a konfliktus kibontakozása. Az életkép fogalma. A fordulópont. Néhány szókép (hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória) és jellemzői. Nyelvi sajátosságok. Az epizód fogalma. A hangsúlyos (ütemhangsúlyos, magyaros) verselés, a felező tizenkettes. A páros rím. 31

30 II. félév Toldi Miklós összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás. A fordulat. A tetőpont. A jellemzés tartalmi és formai követelményei: a jellemzés, mint műfaj, a jellemzési módok. Petőfi és Arany levelezése. A költői levél, az episztola műfaji jellemzői. Gárdonyi Géza: Egri csillagok A regény forrásai, a történelmi regény. A szöveg nyelvi sajátosságai. Az adott kor, a mű cselekménye és szerkezete Szereplők, jellemzések, sorsok. Emberábrázolás a történetmondás műfajaiban Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Az elbeszélő költemény, a vándormotívum. A novella. Az elbeszélő művek szerkezeti felépítése. Ízelítő a költészet megfejthető titkaiból Képek és formák a költészetben. A lírai műnem sajátosságai. 32

31 7. évfolyam I. félév A reformkor -A reformkor, a romantika a jellemzői - Kölcsey Ferenc pályaképe -A romantikus stílusjegyek felismerése, az alábbi művek elemzése: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz Vörösmarty Mihály: Szózat - Vörösmarty Mihály életútja - Az epigramma, a himnusz, a parainesis, az óda fogalma, egy-egy példa felsorolása - Hasonlóságok és különbségek a Szózat és a Himnusz között - Petőfi Sándor élete - A lírai, epikai műfaji sajátosságok felismerése Petőfi Sándor költészetében, az alábbi művek elemzése: A Tisza (leíró vers) Reszket a bokor, mert (dal) Szeptember végén (elégia) Egy gondolat bánt engemet (rapszódia) Úti levelek (útinapló) - Arany János pályaképe - A ballada műfaji és nyelvi sajátosságai Arany János Szondi két apródja c. írásában - Tudja önállóan elmondani az alábbi műveket (memoritereket):kölcsey Ferenc: Huszt, Himnusz; Vörösmarty Mihály: Szózat 33

32 II. félév A regény változatai - Jókai Mór pályaképe - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai: a regény cselekménye, a szerkezet jellemzői, szereplők és jellemek - Elbeszélés írása jellemzéssel - Mikszáth Kálmán életútja - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője: az idő és a tér, a cselekmény és a szerkezet, a legendák és jellemek Kisepikai alkotások - Mikszáth Kálmán A néhai bárány, Bede Anna tartozása című műveinek elemzése, a novella szerkezeti jellemzői, a karcolat. 34

33 8. évfolyam I. félév A Nyugat írói -A megjelölt írók, költők pályaképe, felsorolt műveik műfaji sajátosságainak bemutatása, s az irodalmi fogalmak alkalmazása. -Ady Endre: A föl-földobott kő, Lédával a bálban, Őrizem a szemed -Móricz Zsigmond: Hét krajcár /novella, tragikomikum/ Légy jó mindhalálig /ifjúsági regény/ kötelező olvasmány -A mű cselekménye, szerkezete, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése -Babits Mihály: Új leoninusok /rímes disztichon, hexameter, pentameter/ A csengettyűs fiú /látomás, szinesztézia/ -Juhász Gyula: Magyar nyár 1918 /tájvers, impresszionizmus/ Milyen volt, /memoriter/ Anna örök /párhuzam, fordulat/ -Kosztolányi Dezső: A szegény kisgyermek panaszai című ciklusból részletek: És látom őt, a Kisdedet, A rút varangyot véresen megöltük, Ez a beteg, borús, bús, lomha Bácska /versciklus/ Ötévi fegyház /lélektani novella/ -Tóth Árpád: Körúti hajnal /tájvers, szinesztézia/ -Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem /novellaszerű humoreszkek sorozata, ciklusa/ /részletek a műből/ / helyzetkomikum, jellemkomikum, tragikomikum, irónia, groteszk/ 35

34 II. félév -Szabó Lőrinc: Új lakásban, Tücsökzene /önéletrajzi vers/ -József Attila: Curriculum Vitae (részletek ) Tiszta szívvel // memoriter / Ringató, A Dunánál /gondolati költemény, triptichon, szerelmi dal/ -Radnóti Miklós: Tétova óda, Nem tudhatom /memoriter / /óda, sormetszetes jambikus sorok/ Újabb irodalmunk Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról /egyetlen óriási mondat/ -Örkény István: Arról, hogy mi a groteszk, Kenyér / groteszk, abszurd, novella/ A dráma, mint műnem 36

35 Matematika 1. évfolyam Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 20-es számkörben. - Kétjegyű szám fogalmának ismerete. - Páros, páratlan fogalma. - Sorszám helyes használata. Sorozatok - Növekvő, csökkenő számsorozatok felismerése adott szabály alapján. Műveletek értelmezése, műveletvégzése - Számok bontása, leolvasása kirakásról. - Összeg és különbségalak leolvasása. - Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete 20-as számkörben. - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 20-as számkörben. - Összeadás, kivonás biztos elvégzése 20-as számkörben. - Egyszerű összefüggések lejegyzése relációs jelek alkalmazásával. Összefüggések szöveges feladatokban - Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel. 37

36 Függvények - Egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárok keresése. Egyszerű függvénykapcsolatok kifejezése nyíljelöléssel, matematikai jelekkel. - Válogatás alakzatok közül megadott tulajdonságok alapján. 38

37 2. évfolyam Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 100-as számkörben - Állítások igazságának eldöntése - Számok helye a különböző beosztású számegyenesen - Az egyjegyű és kétjegyű számok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása - A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint - A sorszám ismerete, írása, olvasása, helyes használata Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Ismerje az összeadás és kivonás kapcsolatát, és tudja ezt alkalmazni. - Tudjon 100-as számkörben készségszinten összeadni és kivonni. - Tudjon több műveletből álló műveletsort elvégezni a zárójel használatával is - Tudja készségszinten a szorzó- és a bennfoglaló táblát. - Tudja az osztás, a szorzás kapcsolatát. - Alkalmazza a szorzás tényezőinek felcserélhetőségét. - Tudja az osztást maradékkal is. Összefüggések szöveges feladatokban - Tudjon nyitott mondatokba számokat behelyettesíteni. - Egyszerű szöveges feladatok önálló olvasással történő értelmezése, megoldása. 39

38 - Szöveges feladatok megoldása, lépéseinek kialakítása, alkalmazása. Sorozatok - Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése. - Sorozatok képzése adott szabály alapján. Síkidomok, testek - A négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése, a megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással. Mérés - A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban. - A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. - A hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom méréséről tanultak alkalmazása szöveges feladatokban. - Mennyiségek összehasonlítása, műveletek mennyiségekkel. Geometria - Igaz, hamis állítások eldöntése a tanult alakzatokról. Függvények - Tudjon egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárokat keresni. 40

39 3. évfolyam Számtan, algebra - Biztos számfogalom a es számkörben. - Igaz- hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése. - Alaki-, helyi-, valódi érték ismerete, alkalmazása. - 5-tel, 10-zel, 100-zal osztható számok felismerése, alkalmazása a számok szétválogatásában, rendszerezésében. Műveletek értelmezése, műveletvégzés - A tagok, tényezők felcserélhetőségének ismerete és alkalmazása. - Készségszinten tudja elvégezni az írásbeli összeadást és a kivonást. - Az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása. - Az eredmény ellenőrzése a becsült értékkel való összevetéssel, inverz művelettel. - Az egyjegyűvel való írásbeli szorzás pontos elvégzése, az ellenőrzés ismerete. - Kerek tízesek, százasok szorzása, osztása egyjegyű számokkal. - Törtek fogalmának tapasztalati előkészítése. - Törtek a mindennapi életben. Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok - A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. - Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. 41

40 - Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazokon behelyettesítéssel. - Egyszerű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel. - Összetett, valamint egyszerű, fordított szövegezésű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel. Sorozatok - Kapcsolatok leolvasása ábráról, értelmezése, lejegyzése művelettel. - Sorozatok folytatása. Függvények - Adott szabályú függvényérték táblázatnak a kiegészítése. Geometria - Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. - A megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással. - A téglatest és kocka felismerése, a köztük lévő kapcsolat ismeret. - A négyzet és téglalap legfontosabb tulajdonságainak felsorolása. - Párhuzamos és merőleges egyenespárok felismerése síkban. - Alakzatok tükrösségének ismerete. Mérés - A mérőeszközök és használatuk ismerete. 42

41 - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete. - Mérésekkel kapcsolatos legegyszerűbb átváltások végrehajtása. - Mérésekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában. Valószínűség, statisztika - Adatok leolvasása grafikonról, diagramról, táblázatról. 43

42 4. évfolyam Számtan, algebra - Biztos számfogalom a es számkörben. - Számok nagyságszerinti összehasonlítása, rendezésük. - A relációs jelek helyes használata. - Számok közelítő helye különböző beosztású számegyenesen. - Nem, és, van olyan, minden kifejezések használata. - Mennyiségek felének, harmadának, negyedének, tizedének felismerése, meghatározása. - Hőmérőről negatív értékek leolvasása, változások felismerése. Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Biztonság a szóbeli műveletek elvégzésében. - Szorzás 10-zel, 100-zal készségszinten. - A négy alapművelet készségszintű alkalmazása. - Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése. - A műveleti elnevezések használata. - A becsült és számított eredmény összevetése, a tévedés javítása - Számítások ellenőrzése. - Összetett, 2-3 műveletet tartalmazó számfeladat megoldása. - A helyes műveleti sorrend, a zárójel alkalmazása a négy alapművelet körében. - Írásbeli szorzás egy és kétjegyű számokkal. Osztás egyjegyű számmal. 44