Magyar alkotmánytörténet Mezey, Barna

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyar alkotmánytörténet Mezey, Barna"

Átírás

1 Magyar alkotmánytörténet Mezey, Barna

2 Magyar alkotmánytörténet Mezey, Barna Publication date Szerzői jog Barna, Mezey (szerkesztő); Szerzők Kivonat A kötet a magyar joghistória történetének jellemző alkotmányos jogfolytonosságára helyezve a hangsúlyt a közjogi intézmények feldolgozásával rajzolja meg a magyar alkotmánytörténet tablóját.

3 Tartalom ELŐSZÓ... vi 1. I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna A NEMZETSÉGI SZERVEZET KORA A TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS KEZDETEI A TÁRSADALOM ALAPEGYSÉGEI A FEGYVERES DEMOKRÁCIA KORA (TÖRZSI ÉS TÖRZSSZÖVETSÉGI KORSZAK) A TÖRZSI DEMOKRÁCIA A FEJEDELEMSÉG A HONFOGLALÁS A MEGTELEPEDÉS AZ URUSZÁG Irodalom II. rész FEUDÁLIS ÁLLAMMODELLEK MAGYARORSZÁGON Mezey Barna CSATLAKOZÁS EURÓPÁHOZ A SZÉLSŐ NEMZETTÉ VÁLÁS OKAI A SZÉLSŐ NEMZETI LÉT JELLEMZŐI A PATRIMONIÁLIS MONARCHIA A PATRIMONIÁLIS MONARCHIA FOGALMA A MAGYAR PATRIMONIÁLIS ÁLLAM A PATRIMONIÁLIS ÁLLAM MŰKÖDÉSE A RENDI-KÉPVISELETI MONARCHIA A PATRIMONIÁLIS MONARCHIA FELBOMLÁSA A RENDEK ÉS A RENDISÉG A RENDI-KÉPVISELETI MONARCHIA SZERVEZETE A HABSBURGOK ABSZOLÚT MONARCHIÁJA AZ ABSZOLÚT MONARCHIA KIALAKULÁSA ÉS LÉNYEGE A HABSBURG-ABSZOLUTIZMUS ESÉLYEI AZ ABSZOLUTIZMUS ÁLLAMÁNAK MŰKÖDÉSE SPECIÁLIS ÁLLAMMODELLEK A FEUDÁLIS KORSZAK FEJLŐDÉSÉBEN AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG A HABSBURG-ELLENES ELLENÁLLÁS ÁLLAMAI HORVÁT-SZLAVÓNORSZÁG ÁLLAMISÁGA Irodalom III. rész A FEUDÁLIS ÁLLAM SZERVEI Bódiné Beliznai Kinga Horváth Attila Mezey Barna AZ ÁLLAMFŐ A KIRÁLY A HATALOM LEGITIMÁCIÓJA; A SZENTKORONA-ESZME A HATALOM MEGSZERZÉSE: TRÓNBETÖLTÉS A KORONÁZÁS A KORONÁZÁSI JELVÉNYEK A KIRÁLY HELYETTESÍTÉSE. KORMÁNYZÓ, HELYTARTÓ AZ ERDÉLYI FEJEDELEM A VEZÉRLŐ FEJEDELEM AZ ORSZÁGGYŰLÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS AZ ÁLLAMGÉPEZETBEN A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS ELŐZMÉNYEI AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELET AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE AZ ORSZÁGGYŰLÉSEK TANÁCSKOZÁSAI ORSZÁGGYŰLÉSEK A FEJEDELMI ERDÉLYBEN A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI A KIRÁLYI TANÁCS ORSZÁGOS ÉS UDVARI MÉLTÓSÁGOK iii

4 Magyar alkotmánytörténet 3.3. A SZAKKORMÁNYZAT SZERVEI, DIKASZTÉRIUMOK A VARMEGYEK ES A KIVÁLTSÁGOS KERÜLETEK A KIRÁLYI VÁRMEGYEK A NEMESI VÁRMEGYEK A KIVÁLTSÁGOS KERÜLETEK SZÉKEK, KIVÁLTSÁGOLT ÉS NEMES KÖZSÉGEK KATONAI HATÁRŐRVIDÉKEK SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ÉS A BÁNYAVÁROSOK A KÖZÉPKORI VÁROSOK A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK A BÁNYAVÁROSOK MEZŐVÁROSOK, URADALMAK, FALVAK MEZŐVÁROSOK URADALMAK, FÖLDESÚRI HATALOM FALVAK, KÖZSÉGEK A PARASZTVÁRMEGYÉK ERDÉLY KÖZIGAZGATÁSA A HÓDOLTSÁGI IGAZGATÁS A TÖRVÉNYKEZÉS SZERVEI BÍRÓSÁGOK ÜGYVÉDEK AZ ÜGYÉSZI INTÉZMÉNY FÖLDKÖNYV AZ EGYHÁZ AZ EGYHÁZJOG FOGALMA EGYHÁZSZERVEZET AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ VISZONYA AZ ÁLLAM ÉS A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZON KÍVÜLI VALLÁSOS MOZGALMAK ÉS EGYHÁZAK Irodalom IV. POLGÁRI ÁLLAMMODELLEK A MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNETBEN Föglein Gizella Máthé Gábor Mezey Barna Révész T. Mihály Völgyesi Levent A POLGÁRI ÁTALAKULÁS MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET KORA AZ ALKOTMÁNYOS FORRADALOM AZ ALKOTMÁNYOS MONARCHIA (1848 ALKOTMÁNYA) AZ ALKOTMÁNYREFORM AZ ÁPRILISI ALKOTMÁNY A POLGÁRI SZABADSÁGJOGOK ALAPVETÉSE A SZABADSÁGHARC KORMÁNYFORMA-KÍSÉRLETEI FELEMÁS POLGÁROSODÁS A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI AZ ELVESZÍTETT SZUVERENITÁS AZ ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS JELLEMZŐI A TÖRVÉNYHOZÓ ÉS VÉGREHAJTÓ HATALOM A NEOABSZOLUTIZMUS ÁLLAMÁBAN A PARLAMENTÁRIS MONARCHIA A DUALISTA ÁLLAM ALKOTMÁNYA A JOGFOLYTONOSSÁG KONSTRUKCIÓJA: A TRIANONI MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA A POLGÁRI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG AZ ELSŐ POLGÁRI DEMOKRATIKUS KÍSÉRLET (1918 KÖZTÁRSASÁGA) A MÁSODIK POLGÁRI DEMOKRATIKUS KÍSÉRLET ( ) Irodalom V. A MAGYAR POLGÁRI ÁLLAM SZERVEI Bódiné Beliznai Kinga Föglein Gizella Horváth Attila Máthé Gábor Mezey Barna Révész T. Mihály AZ ORSZÁGGYŰLÉS PARLAMENTÁRIS VÁLTOZÁSOK A NÉPKÉPVISELETI VÁLASZTÓJOG A KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA A PARLAMENT HATÁSKÖRE iv

5 Magyar alkotmánytörténet 1.5. A TÖRVÉNYHOZÁS SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ÁLLAMI ELLENŐRZÉS SZERVEZETE AZ ÁLLAMFŐ A KIRÁLY A KORMÁNYZÓ A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A KÖZIGAZGATÁS A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA A KÖZIGAZGATÁS FEJLŐDÉSÉNEK TENDENCIÁI A KÖZIGAZGATÁS SZERVEI A MAGYAR POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS KORSZAKAI A KORMÁNY ÉS A KORMÁNYZATI SZERVEK A TESTÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK NÉPTANÁCSOK, KATONATANÁCSOK, NEMZETI TANÁCSOK NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS VÁRMEGYÉK A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS A TÖRVÉNYKEZÉS SZERVEI BÍRÓSÁGOK ÜGYÉSZI SZERVEZET ÜGYVÉDSÉG KÖZJEGYZŐSÉG Irodalom VI. DIKTATÓRIKUS BERENDEZKEDÉSEK A 20. SZÁZADI MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNETBEN Horváth Attila Révész T. Mihály A SZOVJET TIPUSU DIKTATÚRA ELSŐ KÍSÉRLETE: A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1919) AZ ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS JELLEGZETESSÉGEI A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKÁBAN A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEIGLENES ALKOTMÁNYA A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG VÉGLEGES ALKOTMÁNYA A DIKTATÚRA KÖZPONTI SZERVEI A TANÁCSKÖZTÁRSAÁG HELYI SZERVEI: A TANÁCSOK A NYILAS DIKTATÚRA (1944) MAGYARORSZÁG NÉMET MEGSZÁLLÁSA A HUNGARISTA HATALOMÁTVÉTEL A HUNGARISTA MUNKAÁLLAM SZERVEZETE A SZOVJET TÍPUSU ÁLLAMBERENDEZKEDÉS MAGYARORSZÁGON ( ) A SZOVJET TÍPUSU ÁLLAMBERENDEZKEDÉS MAGYARORSZÁGON AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG MAGYARORSZÁGON A PÁRT A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZERVEI Irodalom v

6 ELŐSZÓ A tankönyveknek sem az új tudományos eredmények nyilvánosságra hozatala, sem a szakmai értékek és általánosan elfogadott tételek igazságába vetett hit megingatása nem feladatuk. Rendeltetésük ellenben a tudományos eredmények összegzése, a stúdium megelőző tankönyveiben foglalt hasznos és értékes szempontok integrálása, a szakmai tevékenység monografikus és részeredményeinek szintézisbe foglalása; feladatuk továbbá a tudományos konklúziók tanulhatóvá formálása. Egy tankönyv tehát a legritkább esetben fémjelezhető egyetlen névvel. A tankönyv szerzői mögött ott áll az egész szakma, ott a segédtudományok és a határterületek tudományossága. A jó tankönyv nem születhet meg a tudományág legjobbjainak passzív közreműködése nélkül. A magyar alkotmánytörténet jelen összegzése sem csupán a nevesített szerzők munkája. E könyv nemcsak a budapesti jogtörténészek munkálkodásának terméke, lapjain felbukkannak a többi felsőoktatási és tudományos műhely kutatásának eredményei is. E helyütt köszönetet mondunk tehát mindazoknak a jogtörténész kollégáknak, akik tanulmányaikkal, monográfiáikkal segítették munkánk elkészítését. E lapokra kívánkozik Kajtár Istvánnak a magyar városi önkormányzatok, Ruszoly Józsefnek a rendiség és népképviselet, a választási bíráskodás körében írott monográfiáinak az említése; Máthé Gábor közigazgatás-történeti, Szita János alkotmány- és közigazgatás-történeti, Sík Ferenc önkormányzat-történeti munkásságának felidézése. Számos adalékkal szolgáltak tananyagunk elkészítésében Rácz Lajosnak a hatalmi szimbolika és hatalomátruházás körében végzett kutatásai, Zlinszky János a jogállamiság modelljéről, Tóth Árpád a kivételes hatalomról, Pecze Ferenc a parlamentijogokról, Zinner Tibor és Kahler Frigyes a legújabb alkotmánytörténeti fejlődésünkről írott tanulmányai; Nagyné Szegvári Katalin, Horváth Pál és Kállay István magyar jogtörténeti vonatkozású munkái. Megemlékezésünkbe kell foglalnunk a nagy elődök neveit is: Bónis György, Degré Alajos, Eckhart Ferenc, Hajnik Imre, Illés József, Timon Ákos, Wenzel Gusztávmunkái alapvető jelentőségűek egy alkotmánytörténeti munka elkészítésekor. S idézzük fel a közelmúltban elhunyt kollégák jelentős munkásságát: Balás Gábor, Both Ödön, Csizmadia Andor, Hajdú Lajos, Ijjas József, Kovács Kálmán, Tárkány-Szűcs Ernő könyveit és értekezéseit. S minthogy a jogtörténet-tudomány számára az alapkutatásokat jó néhány területen a történész kutatókvégezték s végzik (s amint az irodalomjegyzékek is tanúsítják: nagymértékben támaszkodtunk eredményeikre), nem lenne teljes a fölsorolás a történettudósok munkásságának megemlítése nélkül. A tankönyvek különbözőségét a tartalom mellett a szerkezet, a stílus, az oktatási szempontokat figyelembe véve kialakított modell adja. Az ún. szocialista érát lezáró fordulat után megnövekedett az egyes tudományos műhelyek aktivitása és mozgástere is új írott tananyagok elkészítésében. Az 1972-es, Csizmadia Andor, Kovács Kálmán és Asztalos László jegyezte (s később több változatlan és átszerkesztett kiadást megért) állam- és jogtörténeti szintézist követően néhány esztendeje SzitaJános, ajanus Pannonius Tudományegyetem nagy tapasztalatokkal rendelkező docense jelentkezett elsőként kitűnő alkotmánytörténeti vázlatával. Jelen tananyagunk a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Jogtörténeti Tanszékén, a Miskolci Egyetem és a Széchenyi Egyetem Jogtörténeti Tanszékein felhalmozódott oktatási tapasztalatok hasznosításával született meg. Az írás sokszor megvitatott tudományos és módszertani problémák és eredmények összegzése, melyben az oktatástechnikai szempontok is jelentős szerepet játszanak. Korábbi magyar alkotmány- és jogtörténeti tankönyveinkhez képest e tananyag módosított szerkezettel kívánja szolgálni az egyetemi oktatást. A tradicionális feldolgozásokkal szemben a kötetben a kronologikus szempont másodlagossá vált a magyar állam történeti modelljeinek analízise mellett. Ezt a felfogást kívánja szolgálni az állammodellek általános elemzésének és az államfejlődés legáltalánosabb tendenciáinak kiemelt ismertetése, az állami szervek (törvényhozó, közigazgatási és törvénykezési szervek) működési és szerkezeti sajátosságainak különválasztott kezelése. Meggyőződésünk szerint így a hallgatók részletesebb és összefüggőbb képet kaphatnak az egyes állami intézmények alakulásáról, az állami szervtípusok karakteres elkülönüléséről egyfelől, a politika és az alkotmányosság kapcsolatáról, az alattvalói, nemesi, az állampolgári és emberi jogok fejlődéséről, tartalmuk megváltozásáról másfelől. Minthogy feltételezzük hallgatóink általános történelmi műveltségét, nem gondolhatjuk, hogy megzavarhatja történeti szemléletmódjukat a diktatórikus modellek különválasztott tárgyalása, ellenben lehetőséget kapnak a totalitárius minták hasonlóságainak értelmezésére. S ugyanezen okból e könyv nem kíván történelemkönyv lenni. Funkciója ajogi oktatás közjogi vonulatának előkészítése, figyelemmel a felsőbb stúdiumok és az államtudományi képzés igényeire. Az egyes fejezetekhez részletes irodalomjegyzékeket csatoltunk, melyeket a stúdiumban elmélyülni kívánóknak segítségül kínálunk kutatásaik kezdetéhez. A lajstrom korántsem teljes és kimerítő, döntően a hallgatói érdeklődés kielégítésére szolgál. A jobb eligazodás végett a könyv végére mutatót illesztettünk. vi

7 ELŐSZÓ Rövidítéseinknél, az intézménynevek helyesírásánál a jogtörténeti irodalomban legáltalánosabban elfogadott megoldásokat követtük, kétely esetén a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének műhelyeiben készült tízkötetes vállalkozás, a Magyarország története megoldásaihoz igazodtunk. A törvények és az egyéb jogszabályok írásmódját a lehetőségekhez képest igyekeztünk egységesíteni, jóllehet a rendeleteknek még a hivatalos kiadványokban is többféle egyidejű jelölési megoldását alkalmazták, a hivatkozások sokszínűségéről nem is szólva. A törvényeket az utóbbi évtizedekben bevett gyakorlat szerint arab számmal írtuk. Az 1945-ös korszakhatárt átlépve azonban (tekintettel a hatályos szabályozásra és a még hatályban lévő jogszabályokra), áttértünk a ma szokásos írásmódra, azaz a római számos megjelölésre. A korábbi magyar állam- és jogtörténeti tankönyvek szerkezetének ismeretében esetlegesen megfogalmazódó hiányérzetet megelőzendő megjegyezzük, hogy néhány olyan fejezet, mely e kötetben is elhelyezhető lett volna (például jogforrások, alkotmány- és jogtörténet-tudomány, jogi oktatás) e tankönyv párjában, a Magyarjogtörténet anyagában kapott helyet. AMagyar alkotmánytörténet megjelenése óta eltelt esztendőkben több ezren forgatták tankönyvünket, tanultak és vizsgáztak belőle négy jogi fakultáson. Az írott tananyagok igazi próbája mindig az oktatási gyakorlat; valódi minősítései pedig a kollokviumok és szigorlatok során szerzett benyomások, a hallgatók visszajelzései s természetesen a növekvő eladott példányszám. A Magyar alkotmánytörténet szerzői munkaközössége a tankönyv megjelenését követően szervezett tankönyvviták, a hallgatók véleményének összegzése, a tananyagot oktatásban használók tapasztalatainak elemzése alapján döntött ajelenlegi, szám szerint ötödik, átdolgozott kiadás mellett. A szokásostól eltérően azonban ez a kiadás nem a hiányok pótlását (tehát az írott matéria bővítését), hanem a didaktikusság, a tanulhatóság igényeinek kielégítését célozza. Ajelen kiadás változtatásait nagy többségükben a könyvet elsajátítani törekvő hallgatóság és az oktató kollégák észrevételeinek figyelembevételével hajtottuk végre. A hibák kijavítása, a stíluscsiszolás, némi szövegszerű egyszerűsítés és rövidítés mellett főként a tanulhatóság és taníthatóság szempontjai játszottak főszerepet a módosításban. Ezért döntöttünk úgy, hogy a korábbi, sokféle címmel differenciált szöveget marginálisokkal ellátva, más szerkesztési technikával tesszük közzé, ami reményeink szerint a hallgatók helyeslésével találkozik majd. Budapest július 23. A szerkesztő vii

8

9 1. fejezet - I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna A NEMZETSÉGI SZERVEZET KORA 1.1. A TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS KEZDETEI Nem sokkal az eurázsiai sztyeppek népei között meghatározóvá vált nomadizmus elfogadása után Kr. e táján befejeződött az ugor egység felbomlása, s megkezdődött a magyarság önálló népi élete. Ha tekintetbe vesszük az általánosan elfogadott időpontot -akr.e. 8. századot, amikor a magyarság népneve kialakult, szembeötlő az a széles intervallum, amelyről az állam és jog történetének tárgyalása során jószerével szó sem esik. Pedig a magyarság eddigi történelmének mintegy kétszeresét élte le a keresztény államszervezést megelőző időkben, ám e periódusról a tankönyvek csak néhány oldalon emlékeznek meg, önálló előadásokat e korszak hosszú időn át nem kapott. Ennek oka egyfelől nyilván azon történelemszemléletben keresendő, amely az államot vagy szigorúan a kizsákmányolás megjelenéséhez, vagy a keresztény monarchia kialakulásához kötötte. S ezen szempontoknak valóban csak a 10. századtól kezdődő fejlődés felelt meg. Másfelől az is kétségtelen, hogy a keresztény állam létrehozásától visszafelé haladva egyre ritkulnak a hiteles tudósítások a magyarokról; még a honfoglalást körülölelő eseményekről is ádáz polémia dúl történészeink, régészeink és nyelvészeink között. E vitában a jogtörténész nyilván nem tud érdemben állást foglalni. Ismereteink szerint azonban vannak olyan általánosan elismert források, továbbá az etnográfiának, a nyelvtudománynak és az archeológiának olyan következtetései, amelyek alapján megrajzolható a magyar társadalom belső igazgatási szervezete, s Levédiához közeledve, egyre jobban kibontakozó politikai irányító apparátusa. Bár számos szerző definíciója szerint nem állam a politikai irányítás vérségiből kibontakozó szervezete, és nem jog a nemzetségek életét szabályozó normák sokasága, mi nem kerülhetjük meg e viszonyok a tudomány mai állása szerinti vázlatos ábrázolását. Amikor a lovas nomád népek birodalmairól szólunk, persze félre kell tennünk az állam modern fogalmát, mert hiszen egészen más elvek alapján születtek meg ezek az alakulatok a földművelő vagy városlakó népek államalakulásának fogalmaival nem jellemezhető. Meggyőződésünk, hogy a században kialakuló keresztény államiságjelentős elemeiben merít e forrásból. Az ekkor már kétezer éves magyar nép közösségei értelemszerűen nem nélkülözhették az élelemszerzés és - termelés szervezőapparátusát, a közös vállalkozások, a fegyveres akciók, vándorlások, szállásváltások koordinálását, a közösségek vagy a közösségek tagjai közötti konfliktusok rendezésének mechanizmusát, az igazságtevést. E funkciók eredetileg kizárólag a vérségi-rokonsági szervezetre támaszkodtak, később fokozatosan kialakultak a politikai jellegű kötelékek, amelyek az idő előrehaladtával mind jobban függetlenedtek a nemzetségi-családi kapcsolatoktól. (E folyamat hű tanúságtevői a magyar nyelv bolgár-török és kazár jövevényszavai, melyek a politikai berendezkedés kiépülését tanúsítják: törvény, tanú, bilincs, bakó, orv, vár, vám, ezer stb.) Erre a fejlődésre alapozva osztotta Bartha Antal a magyar nép őstörténetét három szakaszra: a nemzetségi, a törzsi és a törzsszövetségi periódusra. Időrendi szétválasztásukra alig vannak támpontok. Megközelítően az i. e. 3. évezredtől az 1. évezred közepe tájáig a nemzetségi, majd az i. sz századig a törzsi, s végül a honfoglalás utáni időre átnyúló törzsszövetségi korszak következett. Az első, tehát a Bartha által nemzetségi társadalomnak nevezett szakaszról alig tudunk valamit; a régészet eredményei mellett döntően a nyelvtudományi kutatások és az analógia nyújtanak támpontokat. Ami erősen valószínűsíthető magyar őstörténet egészére az apasági leszármazású nemzetség a jellemző. A politikai fennhatóság, a hatalom ugyancsak a férfiak jussa volt, habár a honfoglalás korát megelőző periódusokban ez nem feltétlenül jelentette, hogy a nők alávetett helyzetben lettek volna. Közösségen belüli fontosságuk (mint például a nemzetség tagjainak utánpótlása, nevelő-ápoló funkciójuk, hagyományőrző tevékenységük és gazdasági szerepük) biztosította akaratuk érvényesülését a nemzetségi demokráciában A TÁRSADALOM ALAPEGYSÉGEI 1

10 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna A vérségi szerveződés egységei (melyek megérték a honfoglalás korát is) a kiscsalád, a nagycsalád és a nemzetség voltak. Kiscsalád A kiscsalád nem más, mint egy nő-gyermek csoport, anya és gyermekei, akik között rendkívül erős a kapcsolat. A férfi e közösségben úgy jelenik meg, mint az asszony védelmezője, a gyermekek barátja és tanítója, de lényegében külső személy. Végeredményben ő inkább tagja a munkamegosztásból fakadóan külön életet élő férfiszövetségnek, a fegyveresférfiak közösségének (Bónis György). A vérségi alapsejt, a nő-gyermek csoport, jellegéből adódóan, nem alkalmas az igazi közösségi cselekvések szervezésére, sokkal inkább a teremtés-ápolás-nevelés hármas feladatának teljesítésére. A társadalmi lét csomópontja a nagycsalád volt. A magyar nagycsalád nemcsak vagyon-, vér- és munkaközösség volt, hanem megbonthatatlan mágikus egység is. A mágikus egységet a szétbomlás után is megtartotta a közös ős tisztelete (László Gyula). A nagycsalád rokonoknak azon csoportja, amely egy helyen együtt lakott, egy fő vezetése alatt (Bónis György). Különbözősége a kiscsaládtól, hogy több generációt egyesített, a házas gyerekeket is, hozzátartozóikkal egyetemben. Sajátos ismertetőjele volt továbbá gazdasági funkciója. A vérségi közösség létfenntartó tevékenységét döntően a nagycsalád keretében szervezte; így az a termelésigazgatás és a közös vagyon feletti rendelkezés csomópontjává vált. A nagycsaládban képződtek az együttélés szabályai, a tekintély és a kegyelet tradíciói, itt fejlődött ki az idősek autoritása, és ez a szint gyakorolta a szakrális funkciókat is. A nagycsalád lévén vérségi közösség elsősorban születéssel és házasodással gyarapodott, nagy ritkán adoptációval. A legnagyobb létszámcsökkenést a halálozásokjelentették, ezt egészítették ki a kiházasítások (jobban mondva: a nők eladása, akik így másik családhoz kerültek), továbbá a szabályok súlyos megszegőinek vagy a ragályos betegeknek a kiközösítése. Nagycsalád A nagycsalád vér- és vagyonközösségéhez csatlakozó szegényebb rokonok, nagy ritkán idegen jövevények helye a nagycsalád hierarchikus rendjében ugyanúgy megszabott volt, mint a munkamegosztásban kijelölt pozíciójuk. Családfő A nagycsalád élén a csaknem korlátlan hatalommal rendelkező családfő állt, aki általában a család férfiai közül a legidősebb vagy a legértelmesebb volt. Az öröklési rend nem volt egyértelmű. Bár általában uralkodó az idősebb családtagjoga, nem ritkák a kivételek sem, akár a fiúé, aki atyját követi, akár a legrátermettebb férfié. (Gondoljunk csak az Árpádok kialakulatlan utódlási rendjére, mely annyi trónvillongásnak vált forrásává. Az idősebb rokon öröklési elve vetélkedett az elsőszülöttségével, de nem volt példa nélküli a kijelölt utód trónbetöltése sem.) A honfoglalás kori nagycsaládban a családfő akár a családtagok életével is rendelkezhetett, ő volt a család papja, a termelés irányítója, a közös akciók vezetője, az igazság szolgáltatója. Alatta a nagycsalád szigorú rendbe szerveződött. A rangban feljebb lévők egyben parancsolói is voltak az alattuk lévőknek. A rangot a nem, a kor és a közösséghez kötődés foka határozta meg. A rangsort pontosan betartották mind a munkában, mind a különféle szertartásoknál, étkezéseknél, közös tevékenységeknél. A férfiak mindig megelőzték a nőket. Családanya A családanya a nők között ugyanolyan szerepet töltött be, mint a családatya az egész nagycsalád vonatkozásában. Ekkor már a nők egyértelműen alárendelt szerepet játszottak a közösségben, ami érzékletesen fejeződik ki például olyan szabályokban, mint az étkezés szertartása, amikor is a nő nem ülhetett a férfival egy asztalhoz. Ahogy László Gyula a nőkről megállapította: a nő a család tulajdona volt, s így éppen úgy öröklődött, mint minden más vagyontárgy. (A levirátus intézménye értelmében a férj halála után a feleség a család legidősebb férfitagjának nőjévé vált.) E különös szokásnak, mely az összes nomád népeknél megtalálható, nyilvánvalóan az a rendeltetése, hogy az özvegyek ne váljanak ki a család vagyonközösségéből s elhunyt férjük javait ne vigyék magukkal új házasságukba, mely így az idegen nemzetséget gazdagítaná (Deér József). Az asszonnyal adott hozomány bizonyos ideig (általában hét évig) az asszony személyes tulajdona maradt, utána azonban beolvadt a befogadó nagycsalád vagyonába. A nők a hozományon kívül semmiféle részesedést nem kaptak a családi vagyonból. Vérközösség, vagyonközösség A fentebbiekben állítottuk, hogy a nagycsalád, amellett hogy vérközösség, vagyonközösség is volt. A nagycsalád az élelemszerzés területét és eszközeit közösen birtokolta. A családból a felnőtt családtagok sem 2

11 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna léptek ki, munkájukat s szerzeményüket is a közösség rendelkezésére bocsátották, így a családi vagyon (elvileg) mindenkit egyformán illetett; a vagyon kezelőjét (a családfőt) pedig a közösség közvéleménye ellenőrizte. A vagyon szoros együtt tartását fejezte ki a nagycsalád egyik későbbi, közkeletű elnevezése, a házközösség. Ezzel szemléletesen fogalmazták meg, hogy a nagycsaládhoz tartozók egy tűzhelynél laktak, egy háztartás részeiként munkálkodtak. A közösség szaporodásával azután a kényszer új házak építését tette szükségessé, ezek azonban a kapcsolat hangsúlyozása érdekében a szülői ház közelében, a nagycsalád földjén épültek. (Az így kialakult, szinte áttekinthetetlen épületgombolyagok nyomai még napjainkban is láthatók az Őrség településszerkezetében [szerek].) Földközösség A vagyonközösség másik, még a feudális jogban sokáig élő bizonyítéka: a földközösség léte. Igaz, e föld -nek még hosszú ideig nem a szántóföld töltötte ki tartalmát, hanem a földön dolgozók száma és a földön megtermelt javak fölötti tulajdon és rendelkezés. Érdemes feleleveníteni azt a tényt, hogy a századi alapítólevelek vagy adományozóiratok sem földterületekről szóltak, hanem legtöbbször névvel is fölsorolt szolgák lajstromával határozták meg az adomány mértékét. Nem a földet adták tehát a szolgákkal, hanem a szolgákat a földdel. Maga a vagyon oszthatatlan tulajdonként szállt nemzedékről nemzedékre. A család férfitagjai bizonyos osztály (nyilak) szerint csupán használói életük tartamára a javaknak. Ez a tény már nemcsak a férfiági öröklést bizonyítja, hanem azt is, hogy ez a vérközösség a nagycsalád formájában érvényesült. Krónikáink is mindenütt csak az apát tartják számon (László Gyula). Persze a szó mai jogi értelmében a vagyon nem öröklődött, hanem csak volt. Magától értetődő rendben szállt tovább, s még a 13. század elején is csak királyi engedéllyel lehetett végrendelkezni. A nagycsalád kifelé zárt egység volt, egyformán részesedett javakban és büntetésekben, s jelen volt a magyar vérségi életben mint László Gyula bizonyítja a vérbosszú is. Ágak A nagycsaládok szerte a világon mindenütt nemzetségekbe ( ágakba ) szerveződtek. E nemzetségek a rokonok azon csoportjai voltak, amelyek már nem tartották fönn a közös lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és vezetést, de a vérségi összetartozást tudatosan vallották, sőt a gazdaság és a jogvédelem területén érvényesítették is. Gazdasági téren a nemzetség sajátos várományosi közösség volt, amely az egykor egy házközösségbe tartozóknak és utódaiknak csoportjából állt, akik a vagyon elidegenítésébe, a leányok eladásába egyaránt beleszólhattak. Szellemi téren a közös ős tisztelete, az egymás közötti házasságkötési tilalom, kifelé pedig a szolidaritás fűzte össze tagjait (Bónis György). A nemzetség nem fogható fel egyszerűen szétszakadt egykori házközösségként, mert több ízben előfordult a nemzetségnekegyszerre férfi- és női ágon történő nyilvántartása is. Bónis György hívta föl a figyelmet a nemzetség modellértékűségére a törzsalakulásban. Tudniillik: mivel a nemzetség esetében a vérségi kötelék nyilvántartása szükségképp felületesebb (hiszen jóval nehezebb), mint a nagycsaládban, a nemzetségek könnyebben nyíltak meg kívülállók előtt. Ilyenkor azonban nem volt mellőzhető a vérszerződési ceremónia; aki a nemzetségbe lépett, annak a vérségi kapcsolatra utaló rítusok szerint kellett csatlakoznia, ezzel fiktív vérrokonná válnia. Bónis szerint ez adta az ötletet a későbbi törzsi szerveződéshez, amelyben a vérségi kapcsolatoknak alárendelt szerepük volt. Előbb-utóbb a nemzetségek is mesterséges»politikai«intézménnyé váltak a legjelentősebb állatvagyonnal bíró, a legnagyobb földterületet kisajátító nemzetségfő keze alatt (Bán Péter). Nemzetségfő A nemzetségfő politikai tekintélye a téli szállásokon zsúfoltságból adódó, s ezért gyakran előforduló konfliktusos helyzetek, viszályok megoldásában történő fellépése, bírókénti szereplése nyomán bontakozott ki. E tevékenysége során kialakuló személyes tekintélyére támaszkodva tett szert lassan állandó befolyásra a közösségek életében, irányításában. A nemzetségfő, a bő körül kíséret szerveződött, rendelkezett a nemzetség közrendű tagjaival (ínekkel) és a foglyokkal; szállásokat birtokolt. A nagycsaládi szállás mellett megjelent a nemzetségfők elkülönült szállása is. (Aszállás az állatállomány gondozására, a közösség elszállásolására elfoglalt földterület.) A bőség kialakulása sejteni engedi a nagyobb vagyoni különbségek létrejöttét, a társadalmi differenciálódás kezdeteit. A nemzetségek létszáma ezer és kétezer fő között mozgott. Figyelembe véve a nemzetségek feltételezett számát, mely Konsztantinosz szerint 108-at tett ki, a magyarság lélekszámát Pauler Gyula legkevesebb 80 ezerre tette, Timon Ákos 120 ezerre, Herczegh Mihály 216 ezerre. Engel Pál is arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarság képes volt viszonylag sűrűn benépesíteni a Kárpát-medence lakható tájait, és rövid idő alatt beolvasztotta a térség minden más etnikumát. Ez azt mutatja, hogyjelentős lélekszámúnak kellett lennie. (Más számítások 50 körülire teszik a nemzetségek számát.) 3

12 Tízes rendszer I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna Honfoglalás kori adataink azt mutatják, hogy a magyar nagycsaládok tízes csoportokba szerveződtek. Ez a tízes rend még hosszú ideig fennmaradt a hagyományban. Gondoljunk akár a székelyek igazgatási beosztására, akár a bűnösségpróbákra, vagy, miként azt László Gyula feltételezi, István király templomépíttetési rendelkezésére, mely tízfalvanként ( tízcsaládonként ) rendelt templomot emeltetni. (Jól tudjuk, a korabeli települések nagycsaládi szerkezetre támaszkodtak.) A tudomány mai állása szerint azonban nem világos, hogy ez a tízes rendszer még a keleti hazából jött-e a magyar szervezetbe, vagy a honfoglalás környékén, esetleg az azt megelőző harcok termékeként jelent-e meg a társadalomszerveződésben. A fentiekben vázolt vérségi társadalom képéhez az adatok jelentős részét a századi magyar társadalom elemzése szolgáltatta. Mégis, hihetőnek tűnik az állítás, hogy a vérségi szervezet felépítése nem sokat változhatott az idők folyamán. Mint László Gyula írta: A nagycsalád tökéletes rendje ezer éven keresztül szinte változatlanul megtartotta szerkezetét, nem volt ok változtatásra, mert a munkafelosztás természeti alapokon nyugodott, s így a mindenkori termelési rendnek rugalmasan megfelelt. A nagycsalád és a nemzetség nemcsak megérte, de túlélte az államalapítást, s részben változatlan formában, részben némi módosuláson átmenve beépült a keresztény társadalomba. Így a nagycsalád rendje tovább élt a vér és jog közösségében, az osztatlan család jogi kategóriájában, a nyílra (osztályra) igényt tartó osztályos atyafiak jogainak biztosításában, s lényegében az ősiség intézményében. A nemzetség ugyancsak erős gyökerekkel kapaszkodott a társadalomba: Bónis György fejtegetése szerint a nemzetség régi elnevezése: a nem alapjául szolgált a későbbi nemmel rendelkező, tehát nem-es, nemes kifejezés kialakulásához is A FEGYVERES DEMOKRÁCIA KORA (TÖRZSI ÉS TÖRZSSZÖVETSÉGI KORSZAK) 2.1. A TÖRZSI DEMOKRÁCIA A törzsi demokrácia kialakulása Mint említettük, az államszervezést megelőző időkben a magyarságnál a nemzetségi-vérségi kötelékeken túl döntően politikai jelentőségű és funkciójú szervezetek is kialakultak: a törzs és törzsszövetség. Apolitikai szervezés első csírái szinte észrevétlenül nőttek ki a családi, gazdasági és társadalmi alapokból, s ezt a bensőséges kapcsolatot sokáig meg is őrzik..., ha a nemzetségfő például...tekintélyt és vagyont tud biztosítani népének, akkor más nemzetségek és ezek együtt telelő egységei is csatlakoznak hozzá, alávetik magukat akaratának, vagy ha nem, egyszerűen kényszeríti őket erre a vagyoni fölény, a túlerő (Deér József). A politikai szerveződés a magyaroknál csakúgy, mint a nomád népek nagy részénél a törzsi demokrácia kialakulásával egy időben jelent meg. A családi keretekből kiinduló szervezés mindinkább politikai és katonai egyeduralom képét vette föl: az együtt telelő nemzetségi közösségek törzzsé, a törzsek hasonló alakulatok szövetségévé duzzadtak, míg végül megszületett a régi Eurázsia jellegzetes politikai alakulata, a négy világtájat átfogó birodalom. A hatalom racionalizálódik, a birodalom immár idegenek, rabszolgák vállán emelkedik a magasba (Deér József). Fegyveres demokrácia A fegyveres demokrácia kialakulása döntően életmódbeli változásokkal függ össze. Ez pedig a vérségi társadalom életében felerősödő katonai jelleggel magyarázható. Törzsszövetség Amikor egy nép megindult a hadak országútján, s új szállást keresett, értelemszerűen fegyveres vállalkozásra készült. Akárcsak azok a közösségek, amelyek meg akarták állítani a támadást, vagy létüket mentve továbbvonultak, immáron támadóvá válva. Ebben a környezetben létkérdéssé vált a harci erő mértéke. (Ez, tekintve a kor egyszerű haditechnikáját, legfőképpen a kiállított harcosok számától és fegyverforgatási gyakorlatától függött.) Leegyszerűsítve a képletet: a népek életmódváltozásának lényege abban állott, hogy a népélet szabályszerű funkciója lett a háború és a háborúra készülődés. Ezért minden férfi (termelő) egyben harcos is volt. Aha- dakozás háttérbe szorította a termelést, de amúgy is új felismerés született: a más népek (elsősorban megtelepedettek) által termelt javak fegyverrel megszerezhetők. Az életmódváltozás a politikai életben isfordulatothozott. A közösségi élet módosulásának elemei: a politikai szervek és szervezetek kialakulása, a sajátos hadi demokrácia kibontakozása és a személyes hatalom kiterjesztése. Törzs 4

13 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna A politikai szervezetek kialakulása szoros összefüggésben állott a katonai potenciál minden lehetséges módon történő fokozásának igényével. A nemzetségek keresni kezdték egymást, erősítették kapcsolataikat, együttesen léptek fel katonai kérdésekben. Ez a közeledés életre hívta a törzset, mely bár vérségi rokonságok tételezésén alapult, erősebb vonása volt a fiktív vérrokonság léte. A törzs Bónis György szavaival élve laza politikai közösség, Hajnal István szerint politikai érdekközösség, mely mesterségesen jött létre. Az összetartozás hitét ezután a közös politikai sors táplálja, s a közös szokások, a közös politikai cselekvésre (védelem, támadó hadjáratok) való megmozdulás tartják fenn. A közös vállalkozások sikere érdekében a vérségi közösségek bizonyos döntési jogosultságokat átadtak a törzsnek, s a törzs szintjén új (immáronpolitikai) igazgatás szerveződött. Ez azonban hosszabb ideig a sajátos hadi demokrácia képében jelent meg. Nem volt néptől elkülönült közhatalom, hivatásos hadsereg és irányító szervezet, s a legitimáció igen fontos eleme a szolidaritásra, együtt cselekvésre épülő katonai vállalkozásoknak. Ez a demokrácia már nem a nemzetségi társadalom demokráciája, amelynek ekkor lassú átalakulása zajlott. A döntések egyre inkább a katonai akciókra vonatkoztak, tehát korlátozódott a demokratikus véleménynyilvánítás lehetősége. A nemzetségek saját ügyeik intézésére létrehozott (demokratikus) szerveiből egyre inkább a szomszédok kifosztására szolgáló elnyomó gépezet alakult ki. Mindezek koordinálásakor rendkívüli jelentőségre tett szert a személyes hatalmat nyerő törzsfő, aki mindent alárendelt a katonai akciók sikerének. Egyre szélesedő hatalmának jele, hogy a nemzetségi társadalom rátermettségi követelménye helyébe belépett a stabilitásra hivatkozó örökletesség. A törzs irányításának stabilizálására kialakult az eredményes harcok zálogaként a katonai stáb, egyfajta törzskar, mely a nemzetségek előkelőin kívül már érdemeket szerzett, kiváló katonákat is tagjává fogadott. Az egykori vérségi közösségek helyébe lépő területi szervezet kiépítését a rétegekre bomlott, és sokban ellentétes érdekű társadalomban csak határozott, tetterős emberek vihették véghez. Vakmerő fegyveresekkel körülvett, sok szolgálónéppel rendelkező, kemény férfiakat adó családok szakadtak ki régi közösségükből, akik képesek voltak vazallusaik között rendet tartani, számukra a gazdálkodás virágzását, lakóhelyeik védelmét, hadjáratok zsákmányát biztosítani. Egy-egy biztos vezetés alatt álló terület csábító erővel vonzotta magához a kívülállókat is (Dienes István). A törzsi előkelők és a törzsi főnököt közvetlenül szolgálók e köre már differenciálódott, társadalommá és állammá alakul, s előrevetítette a fejedelmi (királyi) kíséretet. Katonai-politikai adminisztráció A társadalmi kötelékek változásának leglényegesebb vonása, hogy a törzs egyre fokozódó aktivitása egyszerűen elnyelte a nemzetségi funkciókat. A vérségi igazgatás helyébe (igaz, nagyon vontatottan) katonai-politikai adminisztráció lépett; a nemzetségeknél fontosabbakká váltak a katonai és szomszédsági szervezetek. Tehát egyre lényegesebb lett a funkcionális szervezet, a katonai egység, a települési szomszédság. A katonai erő fokozásának szükséglete erősödött, majd olyannyira dominálóvá vált, hogy a vérségi szempontokat alárendelte a katonai létszámnövelésnek. Már nem idegenkedtek más népek asszimilálásától, sőt társulásától sem. Törzsek közeledtek egymáshoz, törzsszövetségek alakultak, megkezdődött a legyőzöttek beolvasztása. A törzsszövetségek ( népek ) már idegen nemzetségeket, törzseket is befogadtak segédnépként, a hadi potenciál növelése érdekében. A népek ezen saját nemzetségek és törzsek-legyőzöttek-csatlakozottak keveredéséből alakultak ki. Végül jelentős változások történtek a javak birtoklásában, a zsákmány elosztásában is. A fegyveres demokrácia kialakulásával megbomlott a nemzetségi érdekazonosság alapján működő elosztási egyenlőség, amely átkerült törzsi szintre, ahol sajátos katonai érdekeltségű egyenlőséggé vált. Ennek az elosztásnak fő vonása a hadjáratban való érdekeltség: az részesült a zsákmányból, aki a hadjáratban részt vett. A háborúk állandósulása, a hadvezetés fontosságának növekedése lassan kibontakoztatta a differenciált elosztást: előbb a vezérek, azután a kíséret, majd a törzs tagjai a hadi beosztásnak megfelelően lefelé választottak a zsákmányból. A differenciált elosztást szükségszerűen követte a vagyoni egyenlőtlenségek kialakulása a családok, nemzetségek, törzsek között. Odáig azonban nem juthatott el a különbségek kiépülése, hogy a társadalom széles rétegeit, a szegény szabadokat jogfosztott állapotba kényszerítse és kizsákmányolja, hiszen az egész rendszernek alapja a teljes (férfi-) társadalom katonáskodása volt. A törzsi vezetés nem foszthatta meg magát haderejének javától. Így konzerválódhatott a nagycsaládi szervezet is a társadalom méhében. A rétegződés kevésbé érintette belülről a nagycsaládot (más kérdés, hogy a családok között természetesen kialakultak differenciák). A fegyveres demokrácia tehát a törzsi alapon felépült társadalom terméke, méghozzá azon időszaké, amikor gyakoriak a törzsek szövetségei, melyek erőik egyesítésével sikerrel tudnak katonai akciókat lebonyolítani (Kristó Gyula). A társadalmi élet centrumába a nemzetség helyett a törzseket helyezte, a vérségi szerveződés domináló elvét fölváltotta a politikai, a nemzetségi-vérségi kötelékek fölé emelkedett jelentőségében a szomszédsági, a demokráciát nemzetségi-egyenlőségiből katonai jellegűvé alakította, kibontakoztatta a jövendő állam csíráit, megbontotta az egyenlőségen alapuló elosztási rendszert, s ezzel vagyoni differenciálódást idézett 5

14 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna elő, ami pedig a társadalom addig egységes képét is módosította. Mindent alárendelt a katonai megfontolásoknak. Egy ideig azonban még a nemzetségi kötelékek ereje és a hadi vállalkozásokhoz feltétlenül szükséges közszabad haderő iránti igény megakadályozta a társadalmi rétegek egymás ellen fordulását, jóllehet azok kialakulása nyilvánvaló volt. A magyar katonai demokrácia kezdő dátumait nem ismerjük. Az azonban bizonyos, hogy a 830-as években megszülető törzsszövetség magán viselte a katonai demokráciajeleit, s ezek a vonások már jóval korábban állandójellemzői voltak a magyar népéletnek. (Dienes István szerint a magyarság körében már az időszámításunk előtti évezredben lejátszódott a nemzetségi arisztokrácia kiemelkedése, és ezzel párhuzamosan végbement az alsóbb néprétegek szolgaságra kényszerítése.) Bartha Antal ezt megerősíti: az időszámításunk előtti első évezred ananyinói és pjanobori régészeti kultúrái már bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a társadalom határozottan megkülönböztette a tehetőseket és a szegényeket A FEJEDELEMSÉG A magyarságról szóló írott források mind abban a korszakban keletkeztek, amikor a magyarok már törzsekben éltek. A 800-as években a törzsek már régi alakulatok voltak, amit bizonyítani látszik az is, hogy a csatlakozó kabarokat nem osztották be nyolcadik törzsnek a korábbiak mellé, hanem mindvégig külön tömbben maradtak. Ez a döntés hetes rendszer erős tradíciójára utal. (Már az i. e században.az egyes településeken élő közösségek nagy területre kiterjedő szövetségeket alapítottak. A szövetségek élén álló vezérek rendelkezésére fegyveres kíséret állt. Az utóbbi rangos férfiakból alakult, akik számára a fegyveres szolgálat állandó hivatást jelentett. A vezérek és fegyveres kíséretük tagjai nem közösségük temetőjében kerültek örök nyugalomra. A szövetséges közösségek vezérei számára közös nyugvóhelyet létesítettek, ahol közösen elfogadott szabályok és hiedelmek szellemében temették el a vezéreket és fegyvereseiket (Bartha Antal). Nomád birodalmak A nomád birodalmak a fegyveres demokrácia állapotából nőttek ki. A mindennapos harcokban alulmaradtak a társadalmi (és politikai) ranglétra legalsó fokára kerültek: betagozódtak ugyan a győztes népbe, ám természetesen legalulra. A folyamatosan szervezett hadi vállalkozások azonban rövidesen újabb veszteseket hoztak a konstrukcióba, így egy sajátos fölülrétegződési rendszer (Deér József) született meg, mely lehetővé tette a nomád államok lavinaszerű növekedését. Az amúgy is katonai jellegű társadalomban egyre nagyobb hatalomra tett szert a vezér, akinek igazgatási tevékenysége lassan egyeduralommá vált. A birodalom már idegenek segítségével terjeszkedett, természetes jelenség a legyőzöttek betagolása, alávetése, harcban edzett idegen népek csatlakozása is. A nomád állam fogalma Anomád államot olyan nemzetségek vagy törzsek hozták létre, melyek vélt vagy valós rokonsági elv alapján szövetkeztek. A hatalom, a vezetői pozíció örökítése már az alkalmassági elv mellett a dinasztikus vérségi elvre is támaszkodott. A nomád állam, mely a legkülönfélébb népelemeket foglalta magában, nem tartott igényt a társadalom egynemusítésére sem etnikai, sem társadalmi szervezeti vonatkozásokban. A nomád állam nélkülözte az uralmat legitimáló, az állam egységét erősítendő ideológiát. A társadalmi tagozódás törésvonala, melyet az államszerkezet garantált, nem az államot alkotó törzs vagy törzsek etnikumán belül, hanem az alávetett, meghódított népelemek és a nomád államot alkotók között húzódott; az adókat részben ettől az alárétegzett társadalmi csoporttól, részben pedig az államon kívüli idegen népektől hajtották be. A törzsi demokrácia logikájának megfelelően az államalkotó etnikum tagjai csupán fegyveres szolgálatra voltak kötelezve. A nomád állam gerincét a nomád hadsereg alkotta, annak természetes közege a háború, amely folytonos terjeszkedéssel párosult. A birodalomképző elemek között nem szerepel a magántulajdon, mely a későbbi államalakulatok szinte mindegyikének jellemzője. (A katonai szerveződés, a személyi kötődések jelentősége, a továbbélő, bár súlyát és befolyását folyamatosan vesztő vérségi kötelék ekkor még előnyben volt a területtel, a tulajdonnal szemben.) Bár területi értelmezésről szórványosan értesülhetünk (szállásterület, gyepük), a nomád állam felépítésében éppen katonai mozgékonysága miatt a területi szempontok (s főként a szilárd határok) alárendelt szerepet játszottak (Kristó Gyula). A magyar nomád állam 6

15 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna 830-ban még sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak köztük, akik közül az első vajda volt az előbb említett Levedi. Itt nyilván a törzsekről és a köztük protokolláris szerepet játszó, képviseleti funkciót gyakorló, kapcsolattartó törzsfőről esett szó. A magyarok el -hez (magas szintű hatalmi szervezethez, államhoz, birodalomhoz) a 850-es években jutottak; kazár hatásra ekkor született meg ugyanis a magyar fejedelemség. A korábbi (a 830-as években alakult) laza törzsszövetségi kapcsolatok ekkor alakultak át nomád állami szervezetté. Erre az időre tehető, hogy a magyar fennhatóság alá került egy idegen törzsszövetség (a kabarok), mely ezáltal formálisan is megfeleltette a magyar politikai szervezetet a nomád állam kritériumainak. A 870-es évektől a 10. század elejéig éli a magyar nomád állam virágkorát. Sajátos, hogy a magyarok éppen akkor jutottak el nomád államuk csúcspontjára, amikor 895-ben a honfoglalással kiszakadtak nomád környezetükből, ez azonban egyelőre még nem éreztette hatását a magyarok politikai berendezkedésén. Fejedelemség A magyarság a 800-as években tért tehát át a sok fő alatti létből (a laza törzsszövetségi keretekből, a törzsfők közös vezetéséből) az egy fő alatti létre (a fejedelemségre). Bölcs Leó császár egyértelműenjegyzi le: Ez a nép tehát, mely egy fő alatt áll, feljebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket áll ki elkövetett vétkeiért. Kristó Gyula úgy vélekedik, hogy a Levedi által megszervezett laza törzsszövetség a kazárok politikai fennhatósága alá kerülve leképezte az ottani kettős királyságot, a szakrális és a tényleges uralkodó kettősét. A két király a kende vagy a kündü és a gyulavolt. A kende lenne a szakrális uralkodó: a nagyfejedelem, a gyula pedig, aki a tényleges hatalmat (s főként a hadak vezetésének funkcióját) tartotta kezében, mintegy a nagyfejedelem helyettese. Mindkét szó török eredetű. a kündü, kende szó a török»kün«=»nap«-ból származik, s jelentése maga a nap vagy a nap fia. A gyula a»jyla«,»julafáklya«szóból ered. A magyarázatot az egykorú arab írók adják meg.:»midőna (kazár) sereg megindul, [...] akik a hadsereg előtt járnak, viaszból készült fáklyát visznek a király (ti. a második király) előtt«(gardizi):»amikor a (fő)király valamely irányban elindul, előtte egy naphoz hasonló tárgyat hordoznak [.] a hátul utánajáró sereg figyelmesen nézi a napot ábrázoló tárgy fényét«(ibn Roszteh). Azt is megtudjuk, hogy a két király találkozásakor:»amikor a helytartó (ez a második király) a főkirály elé járul mezítláb, egy nyaláb fát (tehát fáklyát) tart kezében, s midőn üdvözli, a nyalábot előtte meggyújtja, aminek megtörténte után a királyi székbe, tőle jobb kézre ül.«(ibn Fádhlau). A mezítláb való megjelenés a feltétlen alávetést jelenti. A szakrális (fő) fejedelem feláldozása éppúgy történhetett elemi csapás, katonai vereség esetén, mint bizonyos időtartam, például 40 esztendő lejártakor, vagy a király megöregedésekor. A garancia a második király, az, ki a törzsfők, előkelők kérésére teljesítette az áldozás funkcióját (László Gyula). Dienes István is a kazár kaganátushoz köti a kettős fejedelemség eredetét. O úgy véli, a künde nem más, mint a türk-kazár uralkodó bizalmi embere, a gyula pedig az ügyek tényleges kormányzója volt. Hóman Bálint szerint: a gyula (dsula) bírói tisztének kialakulása arra mutat, hogy e tisztre alkalmatlannak tartották a kazár hatalom által kirendelt fővezért, s helyette az egész nép bizalmát bíró, mágikus képességekkel rendelkező nemzetség fejéhez fordultak. Ezzel szemben Bartha Antal tagadja, hogy a magyar kettős fejedelemségnek bármi köze lenne a kazár szakrális fejedelemséghez, szerinte ez puszta analógia, az állítás nem bizonyítható. A szakirodalomban egyelőre vita folyik arról, hogy melyik törzs viselte a fejedelmi funkciókat. Ami bizonyos, hogy a honfoglalás korára ezek a tisztségek törzseken belül már öröklődtek. A hagyományos felfogás szerint (összefüggésben a honfoglalással mint hadi vállalkozással) a gyula tisztségét az Árpádok viselték, míg Kurszán lett volna a szakrális fejedelem, akinek halála után Árpád bekebelezte ezt a pozíciót (Györffy György). Mások úgy vélik, hogy Álmos (szakrális halála is erre utal) és Árpád voltak a főfejedelmi tiszt hordozói, Kurszán pedig a gyula (mint ahogyan őt egyes források helyettesként is emlegetik). O, szemben Árpáddal, a szakrális fejedelemmel (akinek a tradíciók szerint tilalmas volt a hadakozás), számos kalandozó hadjáratot vezetett (Kristó Gyula). Árpádnak a honfoglalásban játszott szerepe amúgy nem volt problematikus, hiszen egész népe áttelepült. Logikus tehát, hogy a honfoglaló seregek élén ő haladt az élen mint nagyfejedelem. Dümmerth Dezső és László Gyula is e nézet mellett voksolt. A kíséret A magyar fejedelem körül több törzs tagjaiból álló kíséret szerveződött, mely ily módon alkalmassá vált arra, hogy bármelyik ellen, ha szükséges, bevessék. Sőt a magyarság sztyeppi vándorlásai idején onogur-bolgár, illetve türk népelemekből is toborozták a kísérettagokat. Ez a kíséret lehetett a haderő elit alakulata. Minősége, összetétele, funkciója a törzsszövetségnek is magasabb helyet biztosított a politikai szintek rangsorában. A had 7

16 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna A magyar törzs, mint tudjuk, nem vérségi, hanem ethnikai, tehát nem a közös leszármazáson, hanem ennek hitén, hatalmon és belátáson alapuló kötelék. A törzsfő neve náluk hadnagy vagy (mint Konsztantinosz mondja) vajda. Amikor a vérrokonság hite a törzsbe tartozó nemzetségekben megerősödik, a hadnagyság is örökletessé válik a vezető nemben (Timon Ákos). A törzsfő hatalma korlátozott hatalom, a törzsfő maga nem szuverén, nem uralkodó. Hatalmát ugyanis a törzsgyűléstől nyeri, s a közért, a köz érdekében tartozik azt gyakorolni. E főnöki hatalom a törzs haderejének vezetésén nyugodott. Herczegh Mihály egyenesen addig megy el, hogy a nemzetgyűlésről megállapítja: a nemzeti akarat kiindulópontja, a nemzetszuverenitás elvének hordozója, a főhatalmi jogok hordozója és gyakorlója volt, s.ezért az ős magyar állam nem volt monarchia, hanem foederativ alapokon nyugvó democratia. Ám még ha fel is tételeznénk a törzsi gyűlés ilyen széles hatáskörét (amely a fejlődés valamely korábbi fokán talán elképzelhető), nehezen lenne összhangba hozható azzal a nagy hatalommal és széles jogkörrel, mellyel a honfoglalást követő uruszágok, törzsi államok törzsfői rendelkeztek. Közvetlen információink e gyűlésekről nincsenek, módszerünk csupán az analógia és a magyar krónikák néhány utalásának elemzése lehet. Az eddigi feltételezések javarészt Anonymus ma már tudjuk, nagyban irodalmi fantázián nyugvó gesztáján alapultak (vö. például a honfoglalás befejeztével tartott pusztaszeri nemzetgyűlésről írottakat, melyen a vérszerződés alapján az új haza belviszonyait rendezték ). Tisztségek Konsztantinosz szerint a gyula, éppúgy, mint a sorban harmadik tisztség, a karcha, horka (melynek eredetét a tudomány még nem fejtette meg), bírói funkciót jelzett. A törzsnevek elemzői feltételezik, hogy a fejedelem környezetében egyes törzsi vezetők, előkelő urak magas méltóságot viseltek. Tarján, azaz tarkán egyben a főparancsnoki méltóság címe; ajenő értelme bizalmas tanácsadó (Dienes István). Valamennyi törzs külön bíróval bírt a karthasz vagy kádár, azaz törzsbíró személyében (Király János). A vezetők szállásterületein kisebb-nagyobb tisztségviselők éltek, akiknek a hatalmát szolgálatuk mértéke szabta meg. Maga a törzs megörökli a nemzetségi szervezetből a had elnevezést (Bónis György). (Ahad az egyik legősibb szavunk, s félreérthetetlenül katonai jelentéssel bír. Ez megengedi a következtetést, hogy a nemzetségi keretek között élő magyarság jellegzetes lovas nép, katonai vállalkozásokra a nemzetségeknél magasabb szerveződést hozott létre, s egybevetve íj, nyíl, tegez, ideg szavainkkal, feltételezhető a lóhátról történőharc elterjedtsége is.) A törzsek a törzsszövetség keretein belül nagyfokú autonómiát élveztek, egymástól elkülönülten éltek. A törzsszövetség élén a törzsfők, a hadnagyok tanácsa állott, mely kezdetben egy-egy hadi vállalkozásra választott csak vezért magának. Magáról a vérszerződésről Anonymustól értesülünk, de miután ma már világos, hogy Anonymusnak nem lehettek pontos információi a korról (Engel Pál), annak megtörténte csupán erősen valószínűsíthető. Afejedelmi hatalom állandósulásával a tanács koordináló és korlátozó funkciókat teljesített. Afejedelem hatalmának a törzsi autonómia s a hadnagyok minden fontosabb alkalommal meghallgatott tanácsa szabott korlátokat (Hóman Bálint). Hadszervezet Az állandósuló háborúk hatására mind nagyobb jelentőségre emelkedett a hadszervezet, a tizedek, századok, ezredek, tömények rendszere. Emellett azonban természetesen tovább éltek a vérségi közösségek. Bölcs Leó szerint a magyarok nemek és ágak szerint szétszéledve művelik földjeiket. Ahonfoglalás korának leghangsúlyosabb szerve kérdésében jelenleg is vita van. László Gyula a nagycsaládra helyezi a hangsúlyt, Györffy György a nemzetségre, többen (Dienes István, Fodor István, Erdélyi István) a kiscsaládot tekintik a társadalom alapsejtjének. Mesterházy Károly, a katonai csapattestekbe szerveződő nemzetségekről ír. Nemek és ágak A kalandozások néven ismert eseménysorozatot történetírásunk hagyományosan a Kárpát-medencében való megtelepedésünket követő hadi vállalkozásokként tartja számon. Mi magunk Kristó Gyulával értünk egyet abban, hogy a kalandozások nem a bomló ősközösségi társadalom válságának következményei, hanem a fegyveres demokrácia természetes velejárói. Ugyanezt állítják a Magyarország hadtörténete szerzői is, amikor leszögezik: a kalandozások a társadalmi fejlődés bizonyos pontján szükségszernek. Ilyen módon adóztatják a nomádok a szomszédos népeket [...], a kíséret eltartásának egyik formáját jelentik, a lovas nomád élet velejárói. A kalandozások már a honfoglalást megelőző korszaknak is jellemzői, akár a különféle szövetségekben a Kárpát-medence irányába vezetett hadjáratokra, akár az önálló magyar vállalkozásokra gondoljunk is (miként ban Bizánc, 862-ben a frankok ellenében). Ez a harci életmód értelemszerűen csak folytatódott az új szállások elfoglalása után. A katonai akciók zöme törzsi vállalkozás volt, a törzsszövetségi katonai megmozdulásokra (miként a honfoglalás néven a magyar történelemben döntő szerepet játszó szálláscsere esetén) ritkán került sor. A megtelepedést követően a törzsek laza összeköttetésben voltak egymással, a közérdek tudata béke idejében csak lassan fejlődött, inkább csak a harcz és az ahhoz szükséges egységes 8

17 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna vezérlet és a háború fegyelme tartotta a különböző törzseket össze egymással (KirályJános). Ez persze az egyes törzsek önállóságát deklarálta és erősítette, tehát a központi hatalmi pozíciók gyengülésével járt együtt (mint a fejedelmi törzs hatalmának elhalványodása Árpád halála után). Igazolja ezt az is, hogy a végzetesnek tekintett 955-ös vereség után a nem nyugatra indított törzsi kalandozások zavartalanul folytatódtak, például 959-ben és 961-ben Bizánc ellen, 967-ben a Balkánra, egy évre rá újfent Bizánc ellen indultak a magyar hadak, hogy 970- ben megint egy balkáni vállalkozás következzen. A kalandozások jelentősége abban rejlik, hogy a hadi akciókban szerzett zsákmány nagymértékben hozzájárult a társadalmi differenciálódáshoz, az előkelő nemek kiemelkedéséhez, s a közmagyarság általános elszegényedéséhez. A vérségi társadalmak bomlásának tehát nem következményei (mint Molnár Erik, Maday Pál véli), hanem éppen előidézői voltak. Más kérdés, hogy létezésükkel a Kárpát-medencében fokozódó bomlástünetek egy részének kezeléséhez is hozzájárultak. (A hadban tartott fegyveresek foglalkoztatása, a zsákmányszerző hadjáratokban érdekelt szabad magyarok lekötése, a feszültségek kalandozó hadjáratban történő levezetése, a lovas-fegyveres életmód fenntartásának meghosszabbítása átmeneti gyógyírt jelentett a vérségi társadalomtól s a lovas vándorló élettől fájdalmas kínokkal búcsúzó magyarságnak.) 2.3. A HONFOGLALÁS A szállásváltás A honfoglalás a kor magyarjai számára feltehetően nem volt olyan nagy jelentőségű esemény, mint azt ma, a történelem tükrében mi értékeljük. A nomád (félnomád) népek szállásváltásának volt egyike, mely ráadásul hosszabb ideig jelentősebb életmódváltást sem idézett elő. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy a magyarságnak Levédiában majd Etelközben kiterjedt szántóföldjei voltak, nagy része foglalkozott mezőgazdálkodással, így a részleges megtelepedést követelő életmód a Kárpát-medencében nem különbözött lényegesen a korábbiaktól. A fegyverben állást, a katonai vállalkozásokat sem kellett elhagyni. Láttuk, folytatódtak a kalandozások. Ibn Ruszta és Gardizi feljegyzései nyomán tudjuk, hogy a magyarok országa korábban mintegy km 2 volt, s ezt váltották föl a kisebbnek nem tekinthető Kárpát-medencei szállásokkal. Ráadásul a besenyők elleni harcokban felmorzsolódott két törzs emberveszteségével is csökkent a népesség létszáma. A katonai akciók Maga a honfoglalás három ütemben zajlott le. Első lépésnek tekinthető a 894-es gyökérverő akció, amikor is a magyarok Szvatopluk morva fejedelem megsegítésére vezettek hadat a frank-bolgár szövetség ellen. Nagy bizonyossággal állítható, hogy a magyarok nem vonultak ki teljesen a medencéből, egy részük a Felső-Tiszavidéken megtelepedett. Egy évre rá ereszkedett le Árpád a Kárpátokból, de ekkor még a besenyőkkel vívott harcokban megtépázott magyar törzsek csak ideiglenes szállást vertek Erdélyben. (Mint arra Györffy György figyelmeztet: hét törzs hét várat épített, és hét sóaknát nyitott.) Végül következett a Kárpát-medence teljes megszállása. Ellentétben a hagyományos feltevéssel, Vereckénél igaz, Árpád vezetésével a székelyek, kabarok és a velük tartó keleti szlávok érkeztek, míg a magyar törzsek a Radnai-, Borgói- és Tatár-hágón, a Békés-, Ojtozi- és Bodza-szoroson, valamint Dél-Erdélyen át, az Al-Duna mentén érték el hazánk későbbi területét. Már többen felhívták a figyelmet arra, hogy a honfoglalás korának törzsei bomlófélben voltak. Mesterházy Károly szerint a katonai vállalkozás áldozata volt a Kürt és a Gyarmat törzs is. Valószínűnek látszik, hogy a szigorúan a hetes számra építő magyar hadrend (derékhad és 3-3 törzsből álló jobb- és balszárny, vö. Györffy György) érdekében az utóvédharcokban felmorzsolódó törzsek ( hadak ) helyébe új sereget állítottak, immáron a legkülönfélébb nemzetségekből. Ez magyarázná azt is, miért oly nehéz akár a törzsi megtelepedés, akár a nemzetségi szállások egyértelmű képét nyerni a honfoglalás kori magyar térképekről. A megtelepedés ezután e hadak szerint (tehát hol hagyományosan vett törzsek, hol pedig vegyesen, nemzetségek szerint) történhetett. Az ún. kettős honfoglalás Nézetünk szerint nem mellőzhető e helyütt a honfoglalás korának talán leghevesebben vitatott és támogatott elmélete, a kettős honfoglalás teóriájának érintése sem. László Gyula, az elmélet szárnyra bocsátója szerint megalapozottnak látszik az a hipotézis, hogy a magyarság nem a történettudomány által eddig kizárólagosnak elismert időpontban érkezett csak a Kárpát-medencébe, hanem azt már évszázadokkal megelőzően; a 600-as évek közepe táján is történt egy korábbi honfoglalás. Eszerint a Kárpát-medencében kései avarokként ismert nép azonos lenne az orosz őskrónika által emlegetett fehér magyarokkal, akik Hérakleiosz császár idejében (610 és 641 között) elhaladtak volna a Kárpátok irányába. Régészeti leletekre, külhoni forrásokra, később született, de a hagyományt feltehetően jól őrző magyar krónikákra támaszkodó elmélete még a professzor szerint is 9

18 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna további bizonyításra szorul. Az azonban kétségtelen, ha az állítás végső érvénnyel bebizonyosodik, a magyar államalakulás gyökereinek értékelésében változásokat kell hoznia. Hiszen nem közömbös egy viszonylag gyorsan végrehajtott államszervező folyamat sikerességét illetően, hogy azt lényegében helyismerettel alig rendelkező keleti nomád népesség, vagy egy már több évszázada e helyütt lakó, megtelepedett, a medence erőés diplomáciai viszonyaival tisztában lévő, a helyi körülményekben jártas népfél, és egy másik, dinamikus, nagy hadi tapasztalattal és katonai potenciával rendelkező lakossághányad egymásra épüléséből kialakuló társadalom hajtja-e végre A MEGTELEPEDÉS Szállásfoglalás Abban a kérdésben, hogy a magyarság milyen szerkezetben telepedett meg, még mindig nem jutott nyugvópontra a tudományos polémia. A hagyományosan elfogadott álláspont szerint a szállásfoglalás törzsek szerint történt. Ha ez bizonyos mértékig cáfolható is a nemzetségek elhelyezkedését illetően, nagy vonalakban mégis kijelölhető több törzs megtelepülési körzete. Atörzsek általában az Alföld széleire, a síkvidékre, a folyóvölgyekbe telepedtek. Tény, hogy a korábbi szállásszokásnak megfelelően a centrumban, az ország központjában az Árpádok törzse lelt hazát. Az Árpád-törzs a Duna két partját vette birtokba. Hagyomány szerint a nyugati végeket a horka törzse szállta meg, a keletieket a gyula, vagy legalábbis az a törzs, melynek, egyes kutatók szerint, Árpád Kurszán halála után átengedte a tiszt birtokát. Székely György szerint az ország központja eredetileg a kündü, a nagyfejedelem törzséé volt, s az Árpádok csupán Kurszán meggyilkolása után nyomultak helyükbe, miközben, mint Borosy András írja, Kurszán nemzetsége a határvéd népelemek közé szorult. Nem vitatott kérdés, hogy a felvidékre a kabarok három törzse költözött be. Törzsi központok A törzsek és nemzetségek szállásokat és központokat választottak maguknak. A törzsi és nemzetségi centrumokjól védhető helyeken, mocsaraktól óvott részeken, szigeteken, egykori, elhagyott vagy elfoglalt, esetleg már a honfoglalók által épített várakban voltak (lásd Csongrád, Komárom, Marosvár, Szabolcs, Zalavár, Zemplén, Veszprém várát). Atörzsek szállásait (akárcsak a magyar törzsszövetség egész területét) gyepűk és gyepűelvék keretezték. Agyepü természetes akadály volt, mocsaras, erdős vidék. Agyepuelve a gyepűk előtt húzódó övezet, lakatlan vagy ritkán lakott terület. A gyepűt őrök, lövők védelmezték a fegyveres betörések ellen AZ URUSZÁG Akár nemzetségenként, akár törzsenként telepedett is meg a magyarság, nehezen vitatható, hogy a megszállt területeken nem sokkal a szállások elfoglalása után törzsfői centrumok alakultak. Ezek körül kíséretek szerveződtek (pontosabban a meglévő kíséretek rátelepültek s kiegészítődtek), s e törzsfői központok a hadviselés, a diplomácia, a bíráskodás és a társadalomigazgatás szerveivé váltak. (Ezeket a hatalmi csomópontokat Kristó Gyula törzsi államoknak nevezi.) E törzsfői központokban jelen voltak az állammá alakulás csírái, a törzsfői kíséretek. Számos jel mutat arra, hogy az állami funkciók és keretek nagy többsége már élt e központokban. Nem tagadható az ínek, a közrendű, szolgáltatásra szorítottak bizonyosfajta alávetettsége sem. A törzsfők századi elnevezéséből, az úrból származott hatalmi körzetük, fennhatósági területük neve is, az uruszág uraság ország szó. Az uruszágok, a törzsi államok kialakulása azzal a korábban is megtapasztalt gyakorlattal állt összefüggésben, hogy a nagyobb katonai akciók, a szállásváltások után megtelepedett magyarság kohéziója mindig meggyengült. A törzsek általában elkülönülten folytatták életüket, saját kalandozó akciókat szerveztek, külön gazdálkodtak. A betelepülés után is egy hasonló folyamat zajlott le. A letelepedés fellazította a törzskapcsolatokat, valamennyi törzsi központ megkezdte amegtelepült élettel (s természetesen az elkövetkező kalandozásokkal) kapcsolatos teendői szervezését. A törzsfő hatalma bizonyos fokú területi értelmet is nyert: immáron nemcsak a törzshöz tartozó fők felett, hanem az általuk lakott területen is gyakorolta igazságosztó-közigazgató jogosítványait. (Alig hihető, hogy ez Levédiában vagy Etelközben másként történt volna. Akárcsak az állandó szállás folytán a vérségivel szemben felerősödő szomszédsági kapcsolatok szerepe esetében.) Törzsi külpolitika Az uruszágok előbb-utóbb megjelölték helyüket a Kárpát-medencében, viszonyukat a szomszédokhoz és a többi törzshöz, s értelemszerűen megkezdték saját (döntően katonai) külpolitikájukat. Kimutatható, hogy a letelepülésnek megfelelően az egyes törzsi központok más-más érdekszférában tevékenykedtek. Kalandozásaik 10

19 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna törzsi vállalkozások voltak, minek nyomán kibontakoztak diplomáciai kapcsolataik is. Ezzel sajátos hatásmechanizmus kezdett érvényesülni a törzsi államokban. Körülöttük ugyanis már egy, a korábbiakhoz képest más világ bontakozott ki. Bizánc megerősödött, Nyugat feudális államai megkezdték kilábalásukat az anarchiából. A magyar törzsi előkelők keresztény államokkal és rétegekre szakadt, alávetettségre, hatalmi alá-, fölérendeltségre épülő társadalmakkal találkoztak. S egy másik vallással, a kereszténységgel. Törzsi kíséretek Az évszázada tartó, lassú vagyoni differenciálódás is eljutott a szakítás szintjére: kialakultak a jövő nagy társadalmi csoportjainak körvonalai, az előkelők s a közrendűek, a szegénynép határai. A hadi és diplomáciai vállalkozások kikristályosították egy majdani királyi udvar alapvonalait valamennyi törzsi központban. A kíséretek (az elkülönülő közhatalom csírái)ott munkálkodtak a törzsi szervezetben. A vérségi kapcsolatok bomlása és eljelentéktelenedése egyre nyilvánvalóbb s erőteljesebb lett a szomszédsági viszonyrendszer javára. A kalandozások átmenetileg még megakadályozták a teljes bomlást, a hadviselő köznép lesüllyesztését egy teljesen alávetett státusba, mivel még szükség volt fegyveres erejére. Törzsfői hatalom A törzsfők a maguk szállásterületén feltehetően a vérségi nagycsalád családfőjének mintájára korlátlan úrként viselkedtek, függetlenedtek a központtól, a fejedelmi törzstől vagy inkább a fejedelemtől. Mindannyian fejedelemként irányították saját uruszágukat. E magatartás azonban nemcsak a fejedelmi törzs eljelentéktelenítésére volt alkalmas, hanem a törzsszövetségen belüli egyensúly fenntartására is. Amíg jó néhány ilyen, körülbelül azonos erőt képviselő központ létezett a magyar társadalomban, az egyfajta garanciát jelentett bármelyik túlsúlyra jutása (s a többinek ezzel járó legyűrése) ellenében. S hogy ez mégis sikerült egy (viszonylag gyenge) törzsnek, az Árpádokénak? Ez természetesen nem kizárólag a fejedelmi törzs tradicionális tekintélyével és vezetőinek karizmatikus egyéniségével, kvalitásaival magyarázható. Mint Kristó Gyula rámutatott: a horka törzs nagy vérvesztesége Augsburgnál kiszolgáltatottá tette azt az Árpádok intervenciójával szemben. Az így egyesített Dunántúl vált azután a fejedelmi törzs államszervező expanziójának alapjává. Az uruszág, a törzsi állam volt a magyar társadalom fejlődésének az a szerves hajtása, amelyből ha a külpolitikai helyzet nem befolyásolja a történteket nyilván kibontakozhatott volna egy sajátos magyar államalakulat. Erre azonban Bizánc és a Német-római Birodalom nem adtak esélyt: terjeszkedésük a beilleszkedés útját mint a megmenekülés alternatíva nélküli lehetőségét jelölte ki a magyarság számára. E beilleszkedés számos idegen intézménnyel terhelte meg a magyar fejlődést. S bár a keresztény államszervezés kétségtelenül az Árpádok uruszágából indult ki, annak eredeti vonásait a Nyugathoz idomulás politikája, a nyugati modell adaptálása elhalványította Irodalom ÁLTALÁNOS IRODALOM: Az általános irodalom jegyzékébe fölvett kötetek részben a magyar alkotmánytörténet egészét felölelő munkák, részben pedig általános mondanivalójuk következtében sok ponton a közjogtörténettel érintkező művek. Alkalmanként az alkotmányos intézmények politikai hátterére világítanak rá, illetőleg a társadalmi környezettel való összefüggéseket tárják fel. Ennek okáért a tananyag valamennyi, de legalábbis több részét érinthetik. Az egyszerűség kedvéért ezeknek a műveknek feltüntetését az egyes fejezeteknél mellőzzük. AZ ALKOTMÁNYTÖRTÉNETHEZ: Bocsor I.: Magyarország történelme, különös tekintettel ajogfejlésre, I- IV., Pápa, ; Bónis Gy.: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Kolozsvár, 1941; Csizmadia A. Kovács K. -Maday P.: Magyar állam- és jogtörténet I., Budapest, 1968; Csizmadia A.- Maday P.-Buzás J.: Magyar államés jogtörténet II., Budapest, 1967; Csizmadia A. Kovács K. Asztalos L.: Magyar állam- és jogtörténet, Budapest, 1986; Degré A.: Magyar jogtörténet, Pécs, 1950; Degré A.: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Pécs, 1951; Degré A.: A magyar jogtörténetírás keletkezése és fejlődése a dualizmus korában, Budapest, 1968; Eckhart F.: Magyar alkotmánytörténeti előadások, Budapest, é. n.; Eckhart F.: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 1946; Eckhart F. Bónis Gy.: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 1956; Fésüs Gy.: Magyar alkotmány- és jogtörténelem, Pozsony, 1874; HajnikI.: Magyar alkotmány és jog az Árpádok alatt, Pest, 1872; Herczegh M.: Magyar jogtörténet kapcsolatosan az európai jogtörténettel, Budapest, 1902; HolubJ.: A magyar alkotmánytörténelem vázlata, Pécs, 1944; Illés J.: Bevezetés a magyar jog történetébe, Budapest, 1910; KirályJ.: Magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyu- gat-európaijogfejlődésre, Budapest, 1908; Ladányi G.: A magyar királyság alkotmánytörténete a szatmári békekötésig, Debreczen, 1871; Székely 11

20 I. rész A MAGYARSÁG TÖRZSI SZERVEZŐDÉSE ÉS A NOMÁD ÁLLAMMODELL Mezey Barna Gy. Csizmadia A. Sarlós M.: Magyar állam- és jogtörténet, Budapest, 1961; Szita J.: A magyar alkotmány történetének vázlata I II., Pécs, 1992; Timon Á.: Magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére, Budapest, 1910; Wenzel G.: Magyarország jogtörténetének rövid vázlata, Pest, A KÖZJOGI KÉRDÉSEKHEZ: Balogh A.: A magyar államjog alaptanai, Budapest, 1901; Beér J. Kovács I. Szamel L.: Magyar államjog, Budapest, 1972; Beöthy Zs.: Elemi magyar közjog, Pest, 1846; Bihari O.: Államjog, Budapest, 1984; BonczF.: Magyar államjog, Budapest, 1877; Egyed I.: A mi alkotmányunk, Budapest, 1943; Ferdinandy G.: Magyarország közjoga (Alkotmányjog), Budapest, 1902;Hampel A.: Magyar közjog, Budapest, 1904; Hegedüs L.: A magyar közjog alapvonalai, Pest, 1861; Horváth J.: A magyar királyság közjoga, Budapest, 1894; KissI.: Magyar közjog, Eger, 1880; Kmety K.: A magyar közjog kézikönyve, Budapest, 1900; Korbuly I.: Magyarország közjoga, Budapest, 1874; Kukorelli I. (szerk.): Alkotmánytan, Budapest, 1996; Máriássy D.: Magyarország közjoga, Győr, 1893; Miskolczy K.: Magyarország közjoga, Eger, 1846; Molnár K.: Magyar közjog, Budapest, 1929; Nagy E.: Magyarország közjoga, Budapest, 1900; Pokol B.: A magyar parlamentarizmus, Budapest, 1994; Récsi E.: Magyarország közjoga, Pest, 1861; Schmidt P. (szerk.): Magyar alkotmányjog, Budapest, 1976; Takács I. Pokol B.: Összehasonlító alkotmányjog, Budapest, 1990; Tomcsányi M.: Magyar közjog, Budapest, A TÖRTÉNETI HÁTTÉRHEZ: Bán P. (szerk.): Magyar történelmifogalomtár 1-2., Budapest, 1989; BendaK. (szerk.): Magyarország történeti kronológiája 1-4., Budapest, 1982; Borovszky S. (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monográfiája), A Magyar Korona országai történetének földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak közművelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája, Budapest, 1911 é. n.; Domanovszky S. (szerk.): Magyar művelődéstörténet I-V., Budapest, é. n.; Eckhart F.: Magyarország története, Budapest, 1933; Horváth M.: Magyarország történelme 1-8., Budapest, 1871; Hóman B. Szekfű Gy.: Magyar történet 1-5., Budapest, ; Köpeczi B. (szerk.): Erdély története három kötetben, Budapest, 1987; Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerk. Liptai E.), Budapest, 1985; Magyarország története tíz kötetben (főszerk. Pach Zs. P.), Budapest, ; Marczali H.: Világtörténelem magyar történelem (vál., sajtó alá rend., bevez. tanulmány és bibliogr. Gunst P.), Budapest, 1982; Marczali H. (szerk.): Nagy képes világtörténet I II., Budapest, ; Molnár E.-PamlényiE. Székely Gy. (szerk.): Magyarország története 1-2., Budapest, 1967; Szabolcsi M. (szerk.): A magyar sajtó története I., IL1-2., Budapest, ; Szalay L.: Magyarország története 1-5., Pest, ; Szilágyi S. (szerk.): A magyar nemzet története 1-10., Budapest, AZ ALKOTMÁNYTÖRTÉNET FORRÁSAIHOZ: Allgemeines Reichs- und Regierungsblatt für das Kaisertum, Wien ; Landesregierungsblatt für das Königreich Ungarn, Wien, ; An- jou-kori okmánytár (Codex Diplomaticus Hungaricus Andegavensis) (szerk. Nagy I. Tasnádi Nagy Gy.), 1-7., Budapest; ; ArticuliJuris Tavernicalis, Pozsony, é. n.; Beér J. Csizmadia A.: Történelmünk a jogalkotás tükrében, Sarkalatos honi törvényeinkből ig, Budapest, 1966; Budapesti Közlöny, Pest (Budapest) : Fejér G.: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis, Buda, , 1-10; Erdélyi országgyűlési emlékek (Monumenta Comitialia Regni Transsylvaniae) I-XXI., Budapest, ; Hazai okmánytár (Codex Diplomaticus Patrius) (szerk. Nagy I. Ráth K. Véghely D.) 1-8., Győr- Budapest, ; Magyar országgyűlési emlékek (Monumenta Comitialia Regni Hungariae) (szerk. Fraknói V. Károlyi Á.) 1-12., Budapest, ; A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye (Corpus Statutorum HungariaeMunicipalium. Statuta et articuli municipiorumhungariae), (szerk., ford. Kolosvári S. Óvári K.) 1-5., Budapest, ; Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) (szerk., ford. Nagy Gy. Kolosvári S. Óvári K.), Budapest, ; Magyarországi Rendeletek Tára, Pest (Budapest), ; Országgyűlési Naplók, Irományok, Jegyzőkönyvek, Pozsony, Pest, Budapest, 1790-; Országos Törvénytár (CorpusJuris), Budapest, ; II. Rákóczi Ferencfejedelem leveleskönyvei, levéltárának egykorú lajstromaival (Archivum Rakoczianum) első osztály: had- és belügy 1-12., Pest, Budapest, ; Szemelvények a magyar állam- és jogtörténetforrásaiból (szerk. Kovács K.) Budapest, 1968; Szentpétery I. (szerk.): Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (Regesta Regum Stirpis Arpadianae Critico- Diplomatica) I II., Budapest, 1923; Székely oklevéltár I., (összeáll. Szabó K. Szádeczky L.) I-VII., Kolozsvár, ; Székely oklevéltár II., (közzéteszi: Deményi L. Pataki J.) I II., Bukarest, ; Új törvénytár I-XIII., Pest ; Werbőczi I.: Tripartitum (Opus Tripartitum juris consuetudinarii inclyti Regni Hungariae A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának Hármaskönyve (ford., bev. jegyz. Csiky K.), Budapest, 1990; Zsigmond kori oklevéltár (összeáll. Májusz E.), 1-2., Budapest, IRODALOM A KERESZTÉNY ÁLLAMALAPÍTÁST MEGELŐZŐ KORSZAKHOZ: Bartha A.: A magyar nép őstörténete, Budapest, 1988; Bartha A. Czeglédy K. Róna-Tas A. (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok, Budapest, 1977; Bónis Gy.: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, é. n.; 12

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák 9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain

B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain B. Szabó János Sudár Balázs A hatalom csúcsain Magyarországi származású renegátok az oszmán birodalom poltikai elitjében A magyar történelmi regényírás egyik első nagy alakja, az erdélyi báró Kemény Zsigmond

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

A TISZÁNTÚL HONFOGLALÁS- ÉS ÁRPÁD-KORI

A TISZÁNTÚL HONFOGLALÁS- ÉS ÁRPÁD-KORI A TISZÁNTÚL HONFOGLALÁS- ÉS ÁRPÁD-KORI NÉPESSÉGÉNEK SZOCIODEMOGRÁFIÁJA Doktori (PhD) értekezés Hüse Lajos Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Debrecen, 2003 5 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem TTK

Részletesebben

FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz,

FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz, FOGALOM FOGALOM HELY SZEMÉLY Urali kor Települések kiegészülése Ural Bölcs Leó Hal, háló, tűz, főz, evez Magyar helynevek Ob, Irtisz, Bíborbanszületett Finnugor kor Onogur-Hungary, Hongrie Iszim, Tobol

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 A magyar művelődéstörténet korszakai I. Korai szakasz (előmagyar kor, ősmagyar kor, a honfoglalás kora) II. A magyarok és a X. századi Európa

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között.

Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között. Tempfli M. Szilárd Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között. 1. Bevezetés Az írott történelem kezdetétől a 18. század közepéig az egyes államok haderejét főként a zsoldosok alkották. A

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben