A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM KIADVÁNYAI LXXXIV.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM KIADVÁNYAI LXXXIV."

Átírás

1 A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM KIADVÁNYAI LXXXIV. deri_2013.indb :15:51

2 deri_2013.indb :15:52

3 A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM KIADVÁNYAI LXXXIV. A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM ÉVKÖNYVE ANNALES MUSEI DEBRECENIENSIS de Friderico Déri nominati 2013 SZERKESZTETTE: ANGI JÁNOS LAKNER LAJOS MAGYARI MÁRTA DEBRECEN, 2013 deri_2013.indb :15:52

4 Kiadja a Déri Múzeum Felelős kiadó: a Déri Múzeum igazgatója A kötet a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával jelent meg szerzők, 2013 Déri Múzeum, 2013 Fotó: Jurás Ákos, Lukács Tihamér HU ISSN A debreceni Déri Múzeum Évkönyve Borítóterv és nyomdai előkészítés: Dallos Csaba Nyomta a KAPITÁLIS Kft. Debrecen Felelős vezető: Kapusi József deri_2013.indb :15:52

5 5 TARTALOM TERMÉSZETTUDOMÁNY Dudás Miklós: A magyarországi kerecsen sólyom (Falco cherrug cherrug) populációjának helyzete és a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén előforduló állományának védelme...7 RÉGÉSZET ÓKORTUDOMÁNY K. Zoffmann Zsuzsanna: Bronzkori embertani leletek a Kárpát-medence keleti térségeiből...29 Hullám Dénes: Elfeledett sírok elfeledett leletei 1. - Római császárkori sírleletek a Sebes-Körös alsó folyásánál Gesztelyi Tamás: Intercisai gemmaleletek...59 Vozil Irén: Újbirodalmi és későkori egyiptomi koporsók...77 TÖRTÉNETTUDOMÁNY Takács Péter: Kölcsey és Wesselényi politikai barátsága Krankovics Ilona: Debreceni kereskedők nagyváradi kapcsolatai a 19. század első felében IPARMŰVÉSZET P. Szalay Emőke: Rézedények északkelet-magyarországi református templomokban IRODALOMTÖRTÉNET Bakó Endre: Herczeg Ferenc és a debreceni színházi élet MUZEOLÓGIA Szelekovszky Márta: A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának lengyelországi kapcsolatai 1956 és 1979 között Birkásné Vincze Rita: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok munkatársainak bibliográfiája KIÁLLÍTÁSOK Surányi Béla: Agrárörökségünk, az alföldi paraszti gazdálkodás a században Keresztury Tibor: Aki látta Babitsot Lakner Lajos: Már szánkig ér a rémület. Emlékezés Kiss Tamásra Csorba Csilla: Gondolatok az írás/képtárban deri_2013.indb :15:52

6 deri_2013.indb :15:52

7 7 DUDÁS MIKLÓS A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE, ÉS A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN ELŐFORDULÓ ÁLLOMÁNYÁNAK VÉDELME A Palearktisz sztyepp, illetve erdőssztyepp zónájának jellegzetes ragadozó madár faja. Az összefüggő elterjedési területei: Ukrajnától, Dél-Szibérián keresztül egészen Mongóliáig húzódnak. Szigetszerűen előfordul Kelet-Európa megfelelő síksági élőhelyein, így Ukrajnában és a Kárpát-medencében. Az elmúlt húsz év alatt állomány növekedésének köszönhetően elterjedése nyugat felé húzódott. Jelenlegi adataink szerint a legnyugatibb fészkelő helye a Morva-medence-, illetve Szász-Svájcban található. Az utóbbi években az Osztrák-Magyar határ túloldalán is vannak alkalmi megtelepedő költőpárok. Ezen a hatalmas elterjedési területén a szakemberek két alfajt különböztetnek meg. A taxonomiai bélyegek alapján a Falco cherrug cherrug az egyik, mely Közép-Szibéria déli részén. illetve Irán keleti felén is él. Míg a másik alfaj a Falco cherrug milvipes, amely Közép-Szibéria Déli részétől Nyugat és Észak-kelet Kínáig húzódik. A Falco cherrug cherrug elterjedése szigetszerű, így fészkel Oroszország európai részén (kb. 100 pár), Szlovákiában (20 pár), Magyarországon ( pár), Ausztriában (1-5 pár), Szerbiában (20-40 pár), Romániában (kb.20 pár) Bulgáriában (50 pár?), Moldáviában (kb. 20 pár), Ukrajnában ( pár), Kis-Ázsiában Törökországban (100 pár). A kerecsen sólyom a nyílt, sztyepp jellegű füves élőhelyekhez kötődő ragadozó madár, melyet korábban limitált az egyik legfontosabb táplálék állatának az ürgének (Citellus citellus) az elterjedési területe. Az eltelt harminc év alatt ez a sólyom faj táplálék specialistából, táplálék generalistává alakult át. Ez a folyamat a kiváló adaptációs késségét mutatja a fajnak, hogy a zsákmányolási stratégiáján tudott változtatni, vagyis a táplálék listáján domináns szerepet kaptak a madár alkatúak is (Ecsedi 2004). Magyarországon 1974-től egy új törvényerejű rendelet lépett életbe, ami, szabályozta, illetve betiltotta, hogy kerecsen sólyommal lehessen legálisan solymászni. Ezzel egyidőben elkezdődött a magánszemélyeknél tartott madarak önkéntes alapon való beszolgáltatása, vagy hatósági lefoglalása. Az a néhány tucat madár, ami megkerült, szinte kivétel nélkül mind fióka korban fészekből szedettek voltak, s így az emberhez erősen kötődtek. A solymászatra használt példányokat a természetvédelem szakemberei, mindenféle előkészítés nélkül (pl. fokozatos elvadítás, önálló zsákmányolásra való felkészítés stb.) szabadon engedték a Pilis hegységben, akik akkor még nem rendelkeztek kellő szakmai gyakorlattal. Ezek a példányok 90%-ban elpusztultak, mivel egy rendkívül táplálék szegény, és zárt erdő állományú hegyvidéki terepen lettek egyszerre elengedve. Az emberhez való szoros kötödésük (imprinting) miatt a kiéhezett madarak a turistákat támadták meg eleséget koldulva, akik mint legtöbbjük ezt a viselkedésformát támadásnak vélték s vagy ők, vagy az eléhezés végzett velük. A 70-es évek végére a Magyarországon ismert kerecsen sólyom állománya párra csökkent, s ezek a párok felhúzódtak az északi középhegységben (Bükk hg. Mátra hg. Börzsöny hg. Zemplén hg. stb.) található sziklafalakra költeni. Azokat a revíreket foglalták el amelyek korábban tradicionális vándorsólyom fészkelő helyek voltak. (a vándorsólyom ezekről a helyekről 1967-ben tűnt el, mint költő faj, s csak 1997-ben települt ismét vissza). A kiüresedett fészkelő helyeket (sziklaüregeket, sziklapárkányokat) foglalták el költésre a kerecsen sólyom párok. Ebben az időben is az ismert és nyilvántartott sziklai párok sikeres költéseinek a meghiúsulásai továbbra is a fészkek kifosztása volt, valamint a turizmus erősödése következtében fokozódott a fészekről való többszöri lezavarása a kotló madaraknak. Sorozatban követték egymást azok az évek, amikor csak néhány párnak (2-3) volt sikeres a költése, s ez annak volt köszönhető, hogy a rendszeres zavarás miatt a sziklai költőhelyekről, gallyfészkeket (egerészölyv, héja, parlagi sas stb. fészkeit) foglaltak el, amit a fészekfosztogatók nem találtak meg és a turista útvonalak is elkerülték ezeket a fészkelő helyeket. A 80-as évek elejétől a Hortobágyi Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park szakemberei közösen kezdték megszervezni a veszélyeztetett sziklai fészkek folyamatos őrzését, a lekotlástól a fiókák kirepüléséig. Néhány évvel később (1986-ban) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a WWF támogatásával öt éves program keretében vette át és folytatta a megkezdett munkát. Évente 7-8 fészek folyamatos őrzését kellet biztosítani a magyarországi középhegységben. Ezek az őrzött és sikeresen költő kerecsen párok, gyakorlatilag a megmaradt hazai mikropopuláció számára jelentettek végső menedéket. Ily módon az állomány fokozatos megerősödésével, ismét megjelentek az eredeti élőhelyeiken, a nyílt síksági alföldi területeken. Ma a magyar kerecsen állomány 80%-a a Nagyalföldön fészkel, a Dunántúlon előfordulása szigetszerű. A kerecsen sólyom fő táplálékát az ürge (Citellus citellus) képezte, de a 70-es években sorba szűntek meg ürgés élőhelyek, vagy felszántották (ősgyepeket) őket, vagy számos helyről kifogdosták őket, a kisebbségi etnikum (cigányság) kedvelt tápláléka a mai napig is. A 80-as évek közepén megkezdődtek az ürge visszatelepítési kísérletek, melyek elsősorban a füves repülőterekről történtek, ahol nemkívánatos a jelenlétük a felszállópályákon, mert a számtalan fúrt kotorékaik talajegyenetlenséget, megsüppedést okoz, s ez a fel- s leszálló repülőgépek biztonságát veszélyeztetheti. Mára már tökéletesedett módszerekkel deri_2013.indb :15:52

8 8 (élvefogó csapdákkal) történnek az át, illetve a visszatelepítések azokra az alkalmas élőhelyekre, ahonnan korábban kipusztultak. Szerencsére a kerecsen sólyom az eltelt évtizedek alatt, inkább táplálék generalistává vált, vagyis az ürgén kívül sikeresen zsákmányol madarakat is (örvös galamb, balkáni gerle, házi galamb, szarka, vetési varjú, mezei pacsirta, bíbic, stb.). Több alkalommal sikerült megfigyelni, amikor a vörös vércsétől elvette az általa zsákmányolt mezei pockot (Microtus arvalis). Egy alkalommal az egyik elektromos traverzen lévő műfészekben (40 m magasan) csapdában esett hörcsögöt (Cricetus cricetus) csapdástól együtt vitte fel a tojó sólyom a fiókáinak. Magyarországon a hörcsögöt a bőréért, mint mezőgazdasági kártevőt hatalmas területeken csapdázzák, pedig ezeken, az agrárterületeken fontos táplálék állata a kerecsen sólyomnak. A kerecsen sólyom, kóborlóként a Hortobágyot múlt század eleje óta rendszeresen felkereste, de első bizonyított fészkelése 1989-ben, egy vetési varjú telepen volt, ahonnan akkor 2 fiókát nevelt és repített ki a szülő pár. A rákövetkező években további párok kerültek elő a térségben, kormorán fészekben, szürke gém telepen és rétisas által épített fészekben költöttek sikeresen. A 80-as évek elején elkezdődött egy műfészek kihelyezési program, melynek eredményeként gallyfészkek és fatálcák (gyöngykaviccsal megrakva) lettek kihelyezve a puszta különböző részeire, leginkább a mozaikos fás-ligetes löszpuszta-gyepekre, ahol az ürge előfordulása gyakori volt. Ezeket a műfészkeket egyre gyakrabban foglalták el. Néhány évvel később az újonnan megtelepedő párok már a nemzeti park határán húzódó 750 kv-os magasfeszültségű, 40 m magas tartóoszlopaira fészkelő holló és dolmányos varjú fészkeit foglalták el. Ezek a gallyfészkek nem bizonyultak tartósnak és számtalan esetben a sólyom párok költései a fészkek szétesése miatt hiúsult meg. Ezért ezekre, az oszlopokra is tartósabb, fémből készült műfészkek lettek felhelyezve, evvel a módszerrel a fiókakori mortalitást sikerült lényegesen lecsökkenteni. A legfrissebb adatok szerint (2004-ben) a Hortobágyon jelenleg 28 költő pár él, de a pusztához csatlakozó egyéb síkvidéki kistájakon (Bihari-sík, Jászság, Nyírség, stb.) még további 15 pár van nyilvántartva. Ezek a költő párok 90%-ban mesterséges fészkekben költenek. A kézre került sérült, röpképtelen, vagy hatóságilag lefoglalt madarak két telepen vannak elhelyezve, az egyiket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tartja fent, a másik ragadozó madár, repatriáló állomás a Hortobágyi Nemzeti Parkban működik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület telepén egy sérült pártól az elmúlt évtizedben 23 fiókát sikerült produkáltatni zárttéri körülmények között. A fiókák 3-4 hetes korban lettek adoptálva a természetben lévő fészkekbe, több fióka lett a Hortobágyon is kihelyezve műfészkekben költő párokhoz. A vonulási, kóborlási hajlama a kerecsen sólyomnál változó, vannak évek óta összetartó párok, melyek egész évben a revír környékén maradnak, legfeljebb 8-10 km-re távolodnak el, táplálékhiány esetén. Néhány éve tűnt fel, hogy a nagyobb városokban (Debrecen) behúzódnak áttelelő példányok, ahol sok elvadult házigalamb és balkáni gerle él. Eddig csak a vándor sólyomra volt jellemző ez a viselkedési forma. A fiatal, DUDÁS MIKLÓS még ivaréretlen példányok messzebbre is elkóborolnak, eddig a Balkánfélsziget déli, délkeleti részeiből érkeztek visszajelzések a megkerült madarakról. Néhány megkerülés Kelet-Afrikából és Észak-nyugat Indiából is volt már. A nemzeti parkban (az egész ország területére jellemző) a sólymokra, de az egyéb ragadozó madár fajokra is a legnagyobb veszélyt a 20 kv-os légvezetékek jelentik. Az elmúlt években igen sok területrészen sikerült már ezeket az veszélyeztető oszlop sorokat leszigetelni, de a végső megoldást a földkábel jelentené, ami a madár védelmen túl, a tájesztétikai értékeit is még tovább növelné a Hortobágyi Nemzeti Parknak, mint a világörökség részének. Minden évben kerülnek meg, sérült madarak (áramütött, lelőtt, stb.) sőt még illegálisan tartott példányok is, de jelenpillanatban, a növekedésben lévő magyarországi állomány ezeket, a veszteségeket remélhetőleg még hosszú távon tudja kompenzálni. A KERCSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG) NAPI AKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZAPORODÁSI PERIÓDUS ALATT A vizsgálat a Bükki Nemzeti Park egyik folyamatosan őrzött sziklai (Gerenna-vár 1984.) fészkénél történt. Az adatgyűjtés a kotlás megkezdésétől a fiókák kirepüléséig tartott (április 1-től június 16-ig). A megfigyelési adatok három időszakra lettek szétosztva: 1. Kotlás (április 1-től- április 30-ig.) 2. Fiókanevelés (május 1-től- május 31-ig.) 3. A fiókák kirepülési periódusa (június 1-től-június 16-ig.) A három elkülönített időszak során a következő viselkedési formák gyakorisági adatai lettek rögzítve: a, Explorációs mozgások (felderítő repülések) b, Territórium-védés c, Táplálkozó területre ki- és beszállás d, Zsákmányolás és a zsákmánnyal érkezés e, Fészekre ki- és beszállás f, Komfortmozgások Az adatok kiértékelésénél előre kell bocsátani, hogy eltérő pontossággal lettek regisztrálva a különböző mozgásformák. A kotlási ciklusban a fészekről ki-, és beszállás, illetve a felderítő repülések voltak jellemzőek, a fiókanevelés időszakában a felderítő repülések és a táplálkozással kapcsolatos mozgásformák, a fiókanevelés és a kirepülés utolsó fázisában a szülőpár komfortmozgásai váltak meghatározóvá. (1. táblázat) A megfigyelési adatokból kitűnik, hogy a területvédő és zsákmányoló viselkedés-formák közel hasonló gyakorisággal követik egymást a három időszak alatt. A kotlási időszak gyakori fészek-elhagyásai abból adódnak, hogy a tojó a kotlást időnként szünetelteti, a hímmel cserél s közben felderítő repüléseket, komfortmozgásokat végez és táplálkozik. A fiókanevelés időszakában a táplálkozással összefüggő mozgásformák dominaciája egyértelműen a növekedésben lévő fiókák nagy táplálék szükségletéből adódik. deri_2013.indb :15:52

9 A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE 9 Mozgásformák Kotlás Fiókanevelés Fiókakirepülés 1. Felderítő repülés 22% 27% 26% 2. Territóriumvédés 2% 5% 7% 3. Táplálkozó területekre 20% 22% 10% ki-és berepülés 4. Zsákmányolás és 5% 11% 7% zsákmánnyal érkezés 5. Fészekbe 30% 19% 14% ki- és berepülés 6. Komfortmozgások 21% 16% 36% Összesen: 100% 100% 100% Megfigyelésszám: táblázat. A vizsgált mozgásformák gyakorisága a három időszakban Az utolsó fázisban, a fiókák kirepülésének időszakában a komfortmozgások gyakorisága ismét megnövekszik, mert a kirepülés előtt álló, teljesen kifejlődött fiókák táplálék szükséglete ekkor már lényegesen csökken, illetve már önállóan fogyasztják el a beadott zsákmányokat. A szülőpár ebben az időszakban már ritkán tartózkodik a fészken, de valamely közeli őrhelyéről megfigyelés alatt tartja. A fiókák kirepülését úgy stimulálják, hogy minél kevesebb táplálékot visznek a fészekbe, így azok kénytelenek lesznek a szülőket repülve követni s a táplálékot úgy kérni. A különböző mozgásformák napszakos megoszlása a három időszakban I. Explorációs mozgások, (felderítő repülések) (1. grafikon) N N KOTLÁS óra FIÓKANEVELÉS gyakoriság óra gyakoriság N FIÓKARÖPTETÉS óra gyakorisag A kotlás időszakában a felderítő repülések 13 és 15 óra között domináltak, de magas értéket mutatott még a óráig tartó időszak is. A fiókanevelési periódusban nagyjából egyforma mennyiségű a felderítő repülések száma a 9-15 óráig terjedő időintervallumban. Ezt követően folyamatosan csökkent 19 óráig. Ebben a két időszakban óra között hiányoztak ezek a mozgásformák. Az utolsó fázisban, a fiókák kirepülésének időszakában 9-19 óráig közel hasonló magas értékek jelentkeztek, kis viszszaesés csak óráig terjedő időszakban volt tapasztalható. Növekedett a felderítő repülések száma óra között is. Az explorációs célú repülések alakulása feltehetően, a napsütéses órák számával. Illetve a fészekalj fejlettségi állapotával van összefüggésben. Ezt látszanak alátámasztani az adatok is. A kotlási időszakban a kora délutáni (13-15) órákra koncentrálódnak a repülések. Májusban, amikor a napsütéses órák számával jelentősen hosszabbodnak a nappalok, de a tojó a kis fiókák miatt még a fészekhez kötött, 9-15 óra között vannak a csúcsértékek. A kirepülés előtt lévő, teljesen kifejlődött fiókák nevelési időszakában 9 és 21 óra között kiegyenlítetten jelentkeztek a felderítő repülések száma. II. A territórium védések napszakos elemzésénél az adatok nem értékelhetőek, mert azok a mozgásformák napszaktól függetlenül, alkalomszerűen következtek be. III. Táplálkozó területekre, ki-, és beszállás (2. grafikon) A kotlás időszakában 9-11 és óra között mutatkozott csúcsérték. A korareggeli 7-9-ig és az esti óra közötti időszakban egyáltalán nem volt értékelhető adat. A fiókanevelési ciklusban szintén kora délután (13-15 óra) volt a maximum, míg előtte és utána egyenletesen csökkenő értékek adódtak. A fiókák kirepülési időszakában 9 és 11 óra között jelentkezett a csúcs, ezt követően 17 óráig nagyjából egyenlő értékek mutatkoztak, míg 19 óra után nem voltak értékelhető adatok. A táplálkozó területekre való kiés beszállásnál, a költés első két időszakában egymáshoz hasonló aktivitásgörbét kaptunk, óra közötti csúcsértékekkel. Az első időszakban a kora reggeli és késő esti időszakban nem történtek ilyen jellegű mozgásformák. Ez adódik a kotlási időszak kevesebb táplálék-igényéből. A harmadik vizsgált ciklusban, a nagy fiókás fészekalj esetén a táplálkozás érdekében történt helyváltoztatások időbeni megoszlása jóval kiegyenlítettebb. Mindhárom időszakban ez a mozgásforma maximuma 9-17 óra között jelentkezett. deri_2013.indb :15:52

10 10 DUDÁS MIKLÓS N KOTLÁS IV. Konkrét zsákmányolás, zsákmánnyal érkezés (3. grafikon) A vizsgált 4 fiókás fészekalj, a három időszakban jelentősen különbözött a zsákmányolással, zsákmányhordással kapcsolatos mozgásformák gyakorisága. A kotlás időszakában a kevés zsákmányhordás természetesen a kotló tojó táplálékigényéből adódott. A megfigyelések szerint óra között történtek a zsákmányhordások, óra között volt a leggyakoribb. A korai fiókanevelési szakaszban a magas értékek nyilvánvalóan a fiókák nagy táplálékigényéből adódott. A napi csúcsértékek 9-11 és óra között voltak, viszonylag nagy értékekkel szerepel a óra közötti időszak is. A fiókák kirepülése alatt 9-től 17 óráig egyenletesen csökkenő gyakoriságúak az etetések. A kotlási időszakban a táplálkozó területekre való kirepülés és az első zsákmányolás leggyakrabban 9-11 óra közé esik. A második zsákmányolás egyenlő eséllyel történik óra között. A korai fiókanevelési periódusban 7-9 óra között indult el a hím zsákmányszerző útra, az etetés túlnyomórészt 9-11 óra között történt, óra közötti időszakban egyáltalán nem történt etetés. A szülő madarak viszont ebben az időben indultak ki a táplálkozó területekre. A 17 óra utáni zsákmányszerző utak már legtöbbször sikertelenek. A harmadik időszakban a reggeli órákban indulnak zsákmányszerzésre, az etetések zöme 13 óráig lezajlott. Nagyon valószínű, hogy ez a periodicitás összefüggésben van a zsákmányállatok (galambfélék, közepes nagyságú énekesek, rágcsálók, stb.) napi aktivitásával KOTLÁS óra gyakoriság FIÓKANEVELÉS 2 12 N N óra gyakoriság FIÓKARÖPTETÉS óra gyakoriság FIÓKANEVELÉS 4 N N óra gyakorisag óra gyakoriság N FIÓKARÖPTETÉS óra gyakoriság V. Fészekre ki- és beszállás (4. grafikon) A fészekre való ki- és beszállásnál az első két időszakban (kotlás és fiókanevelés) az aktivitásgörbe lefutása nagyon hasonló, óra közötti csúcsértékekkel. A maximum 9-11 és a óra között jelentkezik, viszont deri_2013.indb :15:52

11 A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE óra között alacsony a fészekre való ki- és beszállások száma. A megfigyelési adatok óráig egyenletesen csökkennek. A korai fiókanevelési periódusban magas értéket mutat a 7-9 óráig terjedő időintervallum. A fiókaröptetési fázisban a csúcsértékek óra között jelentkeznek, ezek az adatok adódnak a szülőmadarak fészekre, vagy annak közelébe való beszállásából, éjszakázás céljából. Érdekes, hogy óra között teljesen hiányoznak ezek a mozgásformák FIÓKARÖPTETÉS a 11-15, és a órás csúcsok. Hasonlóan főleg a táplálkozásnál figyelhetők meg a komfortmozgások a fiókanevelés időszakában is. A fiókák kirepülésének időszakában ugrásszerűen megnő a komfortmozgások száma ez összefüggésbe hozható a szülőpár megnövekedett szabadidejével és az elkezdődött tollváltás ekkor már előrehaladottabb stádiumba került, s így a tollazat rendezésével kapcsolatos mozgásformák gyakoribbá váltak. A csúcsértékek és óra között jelentkeztek KOTLÁS N N óra gyakorisag óra gyakoriság 12 FIÓKANEVELÉS 8 FIÓKANEVELÉS N 6 4 N 4 3 N óra KOTLÁS gyakoriság óra gyakorisag VI. Komfort mozgások (5. grafikon) A megfigyelési adatok jelentős része egy jellegzetes őrfán illetve az úgynevezett tépősziklán való viselkedéséből adódtak a szülőmadaraknak. A komfortmozgások a zsákmány elfogyasztása után, a legmarkánsabban a kotlás ideje alatt volt megfigyelhető. Ekkor a zsákmányolás-zsákmánnyal érkezés grafikonjához hasonlóan jól elkülönülnek N óra FIÓKAREPTETÉS gyakoriság óra A napi aktivitás és az időjárás összefüggése gyakoriság A megfigyelések időtartama alatt az időjárási viszonyok öt kategóriába lettek besorolva: esős, párás, szeles (összesen: 14 nap) napsütés, erős szél (17 nap) napsütés szélcsend (21 nap) deri_2013.indb :15:53

12 12 borult ég, szélcsend (13 nap) borult ég, erős szél (9 nap) A kotlástól a fiókák kirepüléséig az egyes mozgásformák gyakorisága és az időjárás között szoros összefüggés tapasztalható. Szélcsendes időben jóval nagyobb az aktivitás, főleg akkor, amikor még ehhez napsütés is párosul. Legalacsonyabb értékeket a borult égnél és erős szélnél mutatnak a madarak viselkedése. ETOLÓGIAI KUTATÁSOK A BÜKKI NEMZETI PARKBAN (1986) A ragadozó madarak viselkedés kutatásával foglalkozó sokrétű szakirodalom említést tesz, egy olyan viselkedési sémáról, mely szerint a költési időszak alatt (főleg a fióka neveléskor) a szülő madarak a fészkükhöz közeledve, a zsákmányolási késztetésük gátlás alá kerül. Egyes kutatók szerint a fiókák túlélése szempontjából alakult ki ez a viselkedésforma, nehogy őket is prédának nézzék a szülők. Számtalan eset tanúskodik arról, hogy a kikelt néhány órás vagy napos fiókákat elfogyasztják a szülő madarak. Ezekről az esetekről legtöbbször bebizonyosodott, hogy fiatal pároknál figyelték meg a kannibalizmust, ami az ivadéknevelés tapasztalatlanságából, vagy peszticid terhelés hatására következett be. A rákövetkező tenyészidőszakokban már ugyanezek a párok összeszoktak és sikeresen nevelték fel a fiókákat. A sziklai fészkek őrzése során számtalan lehetőség kínálkozott, bizonyos viselkedési szekvenciák felülvizsgálatára. Egy ilyen eset volt, amikor heves vihar után az egyik szinte megmászhatatlan bükkfán lévő gallyfészekből kiesett egy 3-4 hetes fióka. Külső sérülések nem látszottak rajta, a felé nyújtott táplálék falatot elfogadta. Néhány napi gondozás után be lett téve az egyik őrzött sziklai fészekbe, ahol két hasonló korú fióka volt. A folyamatos megfigyelés során kiderült, hogy a dajkaszülők nem etették ezt a fiókát., noha folyamatosan kérte a táplálékot. Egy napos fészekben való tartózkodás után ez a fióka ismét kieset a fészekből, ami már a pusztulását okozta. Ezen eseményekkel egy időben csempészektől, hatóságilag lefoglalt két ugyancsak 3-4 hetes fióka került meg, de a kihallgatás során nem derült ki, hogy a madarak melyik fészekből származtak. Nem volt más választási lehetőség, vonakodva bár, de mégis ugyanabba az őrzött fészekbe lettek behelyezve, mint a korábbi fióka. Nagy megkönnyebbülésre a dajkaszülők mindkét jövevényt elfogadták és felnevelték őket a saját fiókáival együtt. Az esetek tanulmányozása egyetlen logikus, s talán elfogadható magyarázatot adhat. Az első betett fiókát olyan belső sérülések érhették, a saját fészkéből való kiesés során, amit emberi szemmel nem lehetett észrevenni. A dajkaszülők viszont egyértelműen észlelték a fióka normálistól való viselkedésbeli eltéréseit, s ezért nem etették. Bizonyítja ezt a néhány nappal később ugyanennek a szülőpárnak behelyezett másik két fióka esete. Azok teljesen normális viselkedési mintákat mutattak, s a dajkaszülők elfogadták őket. DUDÁS MIKLÓS Még ebben a tenyészidőszakban egy extrémebb etológiai kísérlet is végre lett hajtva az őrzött fészeknél. Történetesen, egy teljesen kifejlődött, de még nem repülőképes házigalamb fióka lett behelyezve az öthetes sólyom fiókák közé, azt a pillanatot kihasználva, amikor mindkét szülő madár távol volt a fészektől. A galamb és a fiókák közömbösen viselkedtek egymás iránt sem támadási, sem pedig menekülési reakciókat nem mutattak. Gyakorlatilag semmilyen érdeklődést nem tanúsítottak egymás iránt. Komfort, mozgásokat végeztek tollászkodtak, majd behúzott nyakkal, félig lehunyt szemmel pihentek, vagyis a már majdnem röpképes fiókák nem ismerték fel az élő galambban a zsákmányt. A fiatal galambban sem aktiválódott még a predátor képe, amitől menekülnie kellene. Majd néhány óra multán nagy magasságban bekörözött az egyik szülő madár (tojó) s mikor a fészek közelébe ért, hirtelen támadó sebességre váltott át s a fészekből a sólyom fiókák közül kiragadta a fiatal galambot, majd a tépősziklájára szállt vele. Néhány perc múlva visszajött a fészekre, a félig megtépett galambbal s a fiókáknak beadta, s azok rövid idő alatt elfogyasztották, éhesen rávetve magukat. Ez a kísérlet megdönteni látszik azt a fentebb már említett hipotézist, miszerint a ragadozó madarak a fészkük közvetlen közelében nem zsákmányolnak. Ebben a provokált helyzetben egyértelműen felismerte és különbséget tudott tenni a tojó kerecsen a már kifejlett saját fiókái, s az ugyancsak felnőtt galamb, mint zsákmány között. Adalékok a fiókák etológiájához A Bükki Nemzeti Parkban szintén egy őrzött sziklai fészeknél (1984) történtek a megfigyelések. A négy fióka, különböző s igen jól elhatárolható fejlődési stádiumban voltak. A tokos elsőéves, illetve a pihetollak a test borítottságának arányában a következő képen oszlottak meg: I. a legidősebb fióka hátán és a szárnyfedőin már csak kb. 10% a pihetoll borítottsága. II. a második fióka hátán és a szárnyfedőin kb. 20%-os a pihetoll borítottság. III. a harmadik fiókán 30% a pihetoll. IV. a legfiatalabb fióka még szinte fehérnek tűnik, mert legalább 55 %-a pihetollal borított a testének. Az első megfigyelési nap: május 30. (borult, szemerkélő esős idő) 10 óra 30 perc: a fészek közepében az addig lapuló fiókák, aktív komfort mozgások végzésébe kezdenek: tollászkodás, ürítés, szárnypróbálgatás, egymást kurkásszák, pihés fejüket saját hátukhoz dörgölik, még tokos elsőéves szárnytollaikat csőrükkel igazgatják, stb. 10 óra 50 perc: a legidősebb fióka egy korábbi zsákmány maradványt szed elő (galamb szárny) a fészekből, s önállóan megragadja, és a tépésébe kezd. deri_2013.indb :15:54

13 A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE 13 A legkisebb fióka ezt látva, sajátos imponáló pózt vesz fel ami erőteljes szárnymozgásokban és síró táplálékkérő hangban nyilvánul meg. Ezeket a mozgásformákat 1-2 perc múlva abbahagyja. 11 óra 30 perc: esik az eső, a fiókák visszahúzódnak a költőüreg védettebb részébe, megnyugodnak, szemhéjukat lehunyva pihennek. 12óra 20 perc: a fiókák hirtelen felélénkülnek, erőteljes táplálékkérő hangot hallatnak. A tojó szülő a költőüreg előtt beköröz egy zsákmányállattal (galamb?), majd beszáll a fészek szélére. A fiókák félkörben állják. A tojó megtépi a galambot, s az első falatokat a fiókák egymás elől kötetlenül kapkodják el (tipikus tülekedéses viselkedési forma). 12 óra 35 perc: a tojó folyamatosan elkezdi etetni a legidősebb fiókát. A II. legidősebb fióka a korábban kapott nagyobb húsfalattal küszködik, a tojó oda fordul hozzá, elveszi tőle és kisebb falatokra tépi szét, majd visszafordulva tovább eteti a legidősebb fiókát. Miután a harmadik és a legkisebb fióka is a jóllakottság érzetéig bebegyelt, a tojó is eszik néhány falatot a zsákmány maradványából, közben a fiókák még mindig ott állnak, s már nem olyan intenzíven, de még el-elvesznek néhány falatot a tojótól. 13 óra 20 perc: a tojó lerepül a fészekről, a fiókák visszahúzódnak a fészek közepére, s lehunyt szemmel pihennek. 13 óra 40 perc: az eső folyamatosan esik, a megfigyelés befejezve. Június 2. (Száraz, napos szélcsendes idő) 8 óra 30 perc: a négy fióka a fészek közepén nyugodtan üldögél. 9 óra 00 perc: a fiókák hirtelen felegyenesednek, majd a szikla pereméhez szaladnak erőteljes táplálékérő hangot hallatva. A tojó beszáll egy galambbal. 9 óra 15 perc: a megtépett galambból a fiókák felváltva egy egy falatot kapnak, majd a legkisebb fiókát kezdi most etetni, azután a két középső fiókával folytatja. 9 óra 25 perc: a legfejlettebb fiókát nem eteti, az önállóan eszik. 9 óra 30 perc: a tojó is eszik néhány falatot, majd a legidősebb fiókát kezdi el etetni. 9 óra 40 perc: néhány falat után a tojó leugrik a galambmaradvány egy részével, s a tépősziklája, felé száll vele. 10 óra 10 perc: a fiókák álldogálnak, majd néhány perc múlva behúzódnak az üreg közepébe, s lehunyt szemmel pihennek. 11 óra 40 perc: a két legidősebb fióka a fészekben talált zsákmánymaradványt kezdik el tépni. A két fiatalabb fióka kéreget tőlük. 12 óra 10 perc: a legidősebb fióka már a sziklapárkány szélére kiülve pihen. A kisebb fiókák visszahúzódnak a fészek a fészek közepébe. Június 11. (Száraz, napos idő) 11 óra 15 perc: a hím etet, kisemlőst (?)- mind a négy fióka teljesen kifejlődve, fiatalkori tollazatban. 11 óra 30 perc: a hím elszáll a fészekről. Június 12. (Szeles, napos idő) 9-10 óráig: három fióka az árnyékba húzódva pihen, a legidősebb (?) a napon, a fészek szélén erőteljes szárnypróbálgatásokat végez. A fiatalok hangadással jelzik a szülő érkezését. A tojó zsákmánnyal (galamb) a fészek előtt beköröz, majd beszáll. Néhány perc alatt megeteti a fiókákat és a galamb maradvánnyal, kiszáll a tépőszikla irányába. Június 13. (Szélcsend, napsütés) 10 óra 30 perc: a fiatalok mozdulatlanul fekszenek a fészek belsejében, a szemük csukva. 11 óra 30 perc: a tojó megtépett madárzsákmánnyal (?) a fészekre beszáll, s beadja a táplálékot. 11 óra 35 perc: a tojó kiszáll a fészekből. 11 óra 40 perc: a legidősebb fióka (?) kimerészkedik a szikla peremére, és hosszasan rendezgeti a tollait, főleg a farok tollakat, majd a szárny elsőrendű evezőit többször átvezeti a csőre között. 11 óra 55 perc: ez a fióka 1 m magasra a fészek fölé kirepül a sziklára. 12 óra 25 perc: a hím félig megtépett galambot ad be a fiókáknak, majd rögtön ki is repül. A fiókák között harc kezdődik, két fióka egymást csipkedi. 12 óra 30 perc: a legidősebb fióka visszaszáll a fészekre s ő kaparintja meg a táplálékot s tépni kezdi. 12 óra 45 perc: táplálkozik, majd egy másik fióka veszi el tőle (kialakult a dominancia sorrend?). A többiek ez alatt nyugodtan viselkednek. 16 óra 00 perc: a tojó félig megtépet galambot ad be a fiókáknak, azok önállóan esznek. 18 óra 00 perc: mindkét szülő a fészekre beszáll. A fiókák kiabálnak. 20 óra 20 perc: a tépőszikla irányába minkét szülő és a legidősebb fióka kirepül. Június 14. (Napos, szélcsendes idő) 7 óra 30 perc: három fióka van a fészekben, önállóan táplálkoznak, de bizonyos fokú agresszivitást mutatnak egymás iránt, a táplálék megszerzése során. 12 óra 40 perc: egyik fióka a tépőszikla irányába kirepül, s már csak két fióka marad a fészekben. 13 óra 50 perc: a két fészekben maradt fióka is kirepül a sziklafal előtt lévő magas kőrisfa lombkoronájába. 14 óra 00 perc: az egyik fióka seregélyt vagy feketerigót kezd el tépni, amit a fészekből hozott magával. 15 óra 10 perc: az egyik fióka erős szárnypróbálgatás után lerepül a völgy irányába, egy fióka marad a kőrisfán. Június 15. (Napos, száraz idő) 9óra 30 perc: a költőüreg üres, a fiókák táplálékkérő hangját a völgy túloldalából, a tépőszikla környékéről lehet hallani. 9 óra 40 perc: az őrzés és a megfigyelés befejezve. Értékelés: A fiókák az életszakaszuk első 10 napos periódusában úgynevezett alap (sztereotip) mozgásformákat mutatnak: a költőüreg közepén fekszenek, felállnak, táplálkoznak, ürítenek, alszanak, minimális hang kontaktus a szülőkkel stb. A kéthetes korra már az első tokos tollak ki- deri_2013.indb :15:54

14 14 ütköznek, s ilyenkor az egyes bonyolultabb tanulási folyamat eredményeként elsajátított mozgásformák is megjelennek az eddigi egyszerűbb elemek között. Ezek a jellegek tovább bővülnek újabb viselkedési mozzanatokkal (szekvenciákkal) hathetes korig, a kirepülésig. Ennek az életszakasznak a sajátosságai a fiókák, kirepüléskor lezárul, s egy újabb tanulási fázis veszi kezdetét, amely a teljes önállóvá válásig tart (a repülési készség megszerzése, zsákmányolási technikák elsajátítása, fokozatos elszakadás a szülőktől stb.). Máig is vitatott kérdés, hogy a ragadozó madaraknál a faji bevésődés milyen fejlődési szakaszban zajlik le a fiókák életében. Több konkrét eset, azt a meggyőződést támasztja alá, miszerint az azonos fajú fiókák (fészek testvérek) egymásra is imprintálódnak. Idegen fajú dajkaszülők esetében, pl. egerészölyv kerecsen fiókákat, héja vándor sólyom fiókákat nevelt fel, s a kirepült sólymok normális nászviselkedést mutattak az ivarérés után. A három-négyhetes kor körül alakulhat ki a térlátása a fiókáknak, a mélységdimenzió érzékelés, a szervezetük önálló hőregulációja. Eben a periódusban már megjelenik az explorációs viselkedés, pl. a fészekben maradt táplálék maradványok felkutatása, melyet vizuális kulcsinger motivál az adott esetben. A komfortmozgások új elemekkel bővülnek, tollászkodás, szárnypróbálgatás stb. Több időt bírnak már állni, s a gyakoribb, helyváltoztató mozgások a fészekben, a repülési késztetésüket is aktiválja. A hangeffektusok a szülők és a fiókák között gyakorlatilag a kelés előtti időszaktól már folyamatos, de ez a kommunikációs kontaktus teljes repertoárjának a betanulása is ebben a fejlődési periódusban válik teljessé (riasztó hang, szülők üdvözlése stb.). Nem kellően tisztázódott, hogy milyen mértékű adaptációs jelentősége van annak, hogy a tojó, (majd később a hím is) a legidősebb fiókával kezdi az etetést, mert ez biztosítja az esélyt a túlélésre, a sikeres kirepülés érdekében, így ennek a fejlettebb fióka alkalmasságának maximalizálása a feltétele. A táplálékforrások kihasználhatóságának mértéke egy adott kedvezőtlen időjárási periódusban, mindenképpen a legkisebb fióka feláldozásához vezethet. Öt-hat hetes korra már ezek a fejlődésbeli különbségek eltűnnek, s ilyenkor már a fiókák közötti tülekedéses versengés alakul ki, már enyhe agresszivitást mutatatva egymás iránt a jobb pozíciójú helyekért az etetés során. A kirepülés előtt 3-4 nappal a teljesen kitollasodott, kifejlődött fiókák között, a viselkedésükben, az agresszivitás elemei egyre határozottabban jelennek meg. Ez a dominancia sorrend kialakulásában nyilvánul meg. Ez a viselkedési motiváció elsősorban a szülők által beadott zsákmányállatok elfogyasztásának elsődlegességének eldöntésére irányuló rangsor. További kutatásokat igényel még annak tisztázása, hogy a kirepült fiókák ebben az új életszakaszban, a teljes önállóságig, milyen új viselkedési elemeket tanulnak meg s mennyi idő alatt (a zsákmányszerzés begyakorlása, a szexuális bevésődés, az egyes fészekaljak, mennyi ideig maradnak együtt, a fiókák elverése időben mikor kezdődik stb.). A KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG) TOJÁS, ELHALT EMBRIÓ PESZTICID TERHELÉSÉNEK ÉS PATHOGÉN SZERVEZETEK JELENLÉTÉNEK VIZSGÁLATA DUDÁS MIKLÓS Az emberiség termelési tevékenysége során a környezetét denaturáló cselekedetei egyre nyilvánvalóbbá váltak az eltelt évszázadok alatt. Az ökológiában megismert biológiai tőrvényszerűségek nemcsak, hogy érvényesek az emberre, hanem annak további sorsa szempontjából döntően meghatározóak lesznek az elkövetkezendő évtizedekben. Az elmúlt 200 év ipari és társadalmi fejlődése következtében az emberiség mind több és több vegyületet állíthatott szolgálatába, és ezek között egyre nagyobb számban biológiailag aktívakat is. Számos olyan szintetikus szerves-anyag (vegyület) is alkalmazásra került, melyek a természetes környezetünkben nem fordulnak elő, és ezek bekapcsolódva a biológiai folyamatokba, ott lebomlani rendkívül hosszú idő elteltével tudnak csak. Sajnos a bioaktív vegyületek alkalmazása olyan méretűvé vált, hogy napjainkban a környezetünk kemizálása főleg a mezőgazdaságban, de közvetlen lakókörnyezetünkben is, modern életünk egyik jellemzőjévé vált. Ennek egyenes ágú következménye az élővilág új, biológiailag aktív anyagokkal való túlterhelése (Virág 1981). Magyarországon növényvédő szereket (peszticidek) nagyobb menynyiségekben az 1960-as évektől állítanak elő. A környezetterhelés mértékének megítélése szempontjából igen fontos az egységnyi területre juttatott növényvédőszer-hatóanyag mennyisége. A mezőgazdasági kemizáció környezeti sajátosságaival kapcsolatban megállapítható, hogy az élőlényekre és azok életfolyamataira vonatkozó biológiai alapismereteink ma még eléggé hiányosak. Az egyes növényvédő szerek hatásmechanizmusának alapos ismerete nélkül az élő környezetre kifejtett hatás nehezen bírálható objektíven, és az esetleges negatív hatások elkerülésének módjai sem határozhatóak meg egyértelműen. Az elmúlt évtizedekben számtalan növényvédőszerről bebizonyosodott, hogy az élő szervezetek szöveteibe került hatóanyagok feldúsulnak (bioakkumuláció). A környezetanalitika egzakt módon bizonyította, hogy pl. a DDT felezési ideje évtizedekben mérhető. Ezek az ún. perzisztens vegyületek, amelyek nehezen bomlanak az élő környezetben, vagy a bomlástermékei (metabolitjai) még aktívabb negatív élettani hatást fejtenek ki. A kilencvenes években a megyei növényvédelmi hálózat analitikai vizsgálataival kimutatta, hogy a hazai, elsősorban mezőgazdaságilag művelt talajainkban a DDT/DDE szermaradékainak előfordulása a leggyakoribb. Kis mennyiségben (~ ppb) a talajok %-a tartalmazza ezeket a vegyületeket. Hasonló koncentrációban mutatkozott a 2000-ben kivont lindane (HCH) is ezekben a talajokban. Ugyanez a helyzet az egyes nehézfémek (higany, ólom, stb.) környezetünkben való feldúsulása esetén is. Ezek a vegyületek is rendkívül toxikusak az élő szervezetekre (Bakács 1977). A táplálékláncon haladva a piramis csúcsán lévő fajok a leginkább veszélyeztetettek, mert a szermaradékok feldúsulása (biomagnifikáció) itt a legerősebb. A természetvédelmi kutatások az adott esetben a ritka, védett, veszélyeztetett ragadozó madarakra helyezte a fő hangsúlyt, deri_2013.indb :15:54

15 A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE 15 s mint indikátor fajokat vizsgálta. Ezek közül is az egyik globálisan veszélyeztetett, fokozottan védett madarunkra, a kerecsen sólyomra terelődött a figyelem, mely hazánkban a 1970-es évek végére 30 pár alá csökkent. Ezen faj elterjedési területének legnyugatibb határa éppen a Kárpátmedence, így hazánk természetvédelmi szakembereinek kiemelkedően fontos szerepe van e nemes, gyors röptű sólyomnak a védelmében. Ennek indokoltságát még az is fokozza, hogy a magyarság eredetmondájában, a Turul legendában a kerecsensólyommal, mint szakrális lénnyel azonosították ezt a ragadozó madarat, amely elvezette őseinket a Kárpát-medencébe. Az elmúlt 25 év aktív védelmének köszönhetően a fészkelő párok száma örvendetesen gyarapodott. A kerecsensólyom röpképe (Fotó: Balázs I.) A különböző veszélyforrások között azonban, felmerült annak a gyanúja is, hogy a korábbi állományok csökkenésében az egyes növényvédő szereknek, amelyek jelentős részét ugyan már kivonták a forgalomból, de mégis hatással voltak és vannak még napjainkban is a populáció nagyságára. A környezetbe kijutatott peszticidek közvetett úton, az egyes zsákmányállatokon (galambalkatúak, rágcsálók stb.) keresztül kerülhetnek a sólymok szervezetébe (Dudás 2009). Az 1980-as évek elején elkezdődött a kerecsensólyom országos állományfelmérése és aktív védelme, így lehetőség adódott néhány begyűjtött, ki nem kelt tojás, ill. elhalt embrió analitikai vizsgálatára. Természetesen már akkor is behatárolták a szerény anyagi lehetőségek a begyűjthető mintaszámot. Szerencsére tőlünk függetlenül ugyanebben az időszakokban, Szlovákiában és Csehországban is végeztek hasonló analíziseket kerecsensólyom tojásokkal, ami érdekes összehasonlítási alapot adhat az értékelésnél. Egy hosszabb időintervallumban 1978-tól 1996-ig végezték el, a begyűjtött tojások (19 db) analitikai vizsgálatát (Vojtěch 1996). (lásd 1. táblázat) Minta/db Tojás HCB mg/kg αhch mg/kg μhch mg/kg DDT mg/kg PCB mg/kg DDE mg/kg A A A D D - A A A D A D D A A A A A A A A táblázat D (nyomokban, nem mérhető mennyiségben található); A1 (4 db tojás egy fészekaljból, kevert minta); A2 (3 db tojás egy fészekaljból, kevert minta); A vizsgálatból egyértelműen az derül ki, hogy a DDT egyik metabolitja (DDE) még jelentős mennyiségben volt jelen a tojásokban. Hazánkban az 1984-es fészkelési szezonban, egyes fészkekben talált terméketlen vagy embrióval elhalt tojások nehéz-fémre (elsősorban higany és ólom vegyületekre) és klórozott szénhidrogén típusú peszticidekre lettek megvizsgálva, abban az időben legmodernebbnek számított gázkromatográfiás módszerrel. Az egyes folyamatosan őrzött és kontrollált fészkekből sikerült néhány ki nem kelt tojást összegyűjteni és azokat analizáltatni (lásd 2. táblázat). Minta jelzése szervetlen Hg. Összes Hg. Tojáshéj (BNP- Bánvölgy) 0,210 0,275 Tojáshéj (Tarnalelesz) 0,105 0,138 Tojáshéj (Tarnalelesz) 0,072 0,692 Egésztojás (Tarnalelesz) 0,139 0,275 Egésztojás Tarnalelesz) 0,000 0,692 Embrió (BNP-Gerennavár) 0,000 0, táblázat A szervetlen és az összes higany mennyisége s kerecsensólyom tojásában és embriójában mg/kg száraz anyag (1984) Komponens Tojás Embrió alfa-hch 0,000 0,014 gamma-hch 0,000 0,052 béta-hch 0,035 0,164 delta-hch 0,000 0,000 Heptaklór 0,000 0,000 Aldrin 0,000 0,000 Dieldrin 0,000 0,000 deri_2013.indb :15:54

16 16 P, p DDE 12,800 19,700 O, p TDE 0,000 0,000 P, p TDE 0,000 1,260 P p DDT 0,000 0, táblázat A klórozott szénhidrogén típusú peszticidek mennyisége a kerecsensólyom tojásában és embriójában mg/kg száraz anyag (1984). A hazai vizsgálati eredményeket összehasonlítva a külföldiekkel egyértelműen az tűnik ki, hogy itt is a DDE mint bomlástermék kimagasló értékben volt jelen a tojásokban és az embrióban. Az eredmények azért figyelemre méltóak, mert a vizsgálatok egymástól függetlenül, közel azonos időintervallumban és viszonylag nagy távolságokra történtek. Vagyis a környezet peszticid terhelése abban az időszakban jelentős volt, a mérhető mennyiségeket figyelembe véve még általánosan szennyezettek voltak ezek a térségek. Az ezredfordulót követő években újra lehetőség adódott, hogy a 25 évvel korábbi vizsgálatokat hasonló szerény anyagi lehetőségekkel megismételhesse a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Természetesen már nem azokból a sziklai fészkekből (Bükki Nemzeti Park területéről) lettek begyűjtve a tojásminták, mert időközben az Alföldre lehúzódó kerecsensólyom állománya egyetlen párban sem költ a korábban használt sziklai fészkelő helyeken hazánkban. A tojásminták 2008-as és a 2009-es szaporodási ciklus végén lettek begyűjtve, a Hortobágyról, a Dél-Nyírségből és a Bihari-síkról, összesen nyolc fészekből 11 db tojás. A fészkekből gyűjtött, többtojásos fészekaljak esetén azok egy mintaként szerepeltek a vizsgálat során (Dudás 2009). Kerecsensólyom fióka 3 terméketlen tojás társaságában (Fotó: Balázs I.) Ezeket a kapott adatokat összehasonlítva kitűnik, hogy a DDE lényegesen kisebb mennyiségekben volt jelen, mint a 25 évvel korábban mért mintákban. Ezek az adatsorok természetesen csak tájékoztató jellegűek. A kevés számú minta bármiféle végkövetkeztetés levonására nem igazán alkalmas. Elegendő lehet viszont arra vonatkozóan, hogy a figyelem középpontjában maradjon ez az általánosan jelenlévő probléma is. A szerveshigany tartalmú csávázó szerek (fungicidek) használatát az 1970-es évek végén tiltották be hazánkban, ennek ellenére még mindig kimutatható mennyiségekben volt jelen a mintákban. Jellemző DUDÁS MIKLÓS tulajdonságuk az erős perzisztencia, vagyis a környezetbe kijutva rendkívül lassan bomlanak le (Ion, Alexandru 1980). A táplálékláncban, az élő szervezetekben felhalmozódik kumulálódik, s ahogy a táplálékpiramis csúcsa felé halad, egyre koncentráltabban jelentkezik a méreghatás (biomagnifikáció). A hatásmechanizmusa, hogy a SH gyököt tartalmazó enzimek működését gátolja. A felszívódást követően főként az idegrendszert és a vesét károsítják, a sejtek elhalását okozzák. Használatuk kizárólag vetőmagcsávázásra (kukorica, búza stb.) volt korlátozva (Vécsey, Loch 1973). Az agrárterületekre kijáró házigalambok és a különböző ott táplálkozó más galambfajok (örvös, kék, balkáni gerle, vadgerle, stb.) szervezetében felhalmozódó higanyvegyületek később bejuthatnak a kerecsensólymokéba az elfogyasztott zsákmányállatokon keresztül. Hasonló a helyzet az ólom esetén is, a gépjárművek kipufogó gázaiból (ólmozott benzin), akkumulátorok ólomcelláiból, sőt a vadászfegyverek ólomsörétjeiből is tetemes mennyiségben jutnak ki a környezetünkbe (Kelemen 2008). A tünete vérszegénység, a hemoglobin bioszintézisében több enzim működését gátolja, valamint az ingervezetésben is zavart okoz ben a Bükki Nemzeti Parkban az egyik sziklai fészekből származó kelés közben elpusztult embrió májában 0,68 mg/kg ólomszennyeződést mutattak ki. A másik problémás szercsoport a klórozott szénhidrogén inszekticidek (rovarölőszerek), ugyancsak rendkívül perzisztensek, a környezetben lassan, évtizedek alatt bomlanak csak le. A tplálékláncban feldúsulnak, főleg a zsírszövetekben raktározódnak el. Magyarországon 1968-óta tilos felhasználni a DDT, technikai HCH, aldrin, dieldrin, stb. tartalmú szerformákat. Ezek a szerek kifejezetten mérgező, zsíroldékony tulajdonsága miatt elsősorban a központi idegrendszert károsítják. A magas zsírtartalmú szervek (máj, vese) működésében is zavarokat idéznek elő. A szívizom adrenalin érzékenységét is növelik (Kemény 2008). Ezek a lassú lebomlású és bioakkumulációra képes inszekticidek napjainkban is, a rovarevő madarakban (seregély, rigófélék, pacsirtafélék stb.) felhalmozódva bekerülhetnek a kerecsensólymok szervezetébe is. Így a ragadozó madarak nem csak letális, hanem szubletális károsodást is szenvedhetnek. Ilyen problémákra derített fényt Hickey és Anderson amikor megállapították, hogy a madarak szervezetében bekerült klórozott szénhidrogének a kalcium-anyagcserét megzavarják. Valószínűnek tartják, hogy a karbonhidráz enzim működését befolyásolják, ennek következtében a tojások héja vékonyabbá válik, ezáltal törékenyebb lesz, mint normális állapotban. A zsírszövetben elraktározott méreganyagok közvetlenül akkor fejtik ki hatásukat, amikor pl. hosszan tartó zord időjárás esetén több napon keresztül az egyed képtelen zsákmányolni, s a madár szervezete vésztartalékként a felhalmozott testzsírszöveteit éli fel. Nem ismert igazán az a folyamat, hogy ezek a szermaradványok a sólymok testében milyen mértékben csökkentik le az immunrendszer védekezőképességét (pl. a T-limfociták számát ), s egy addig közömbös mikroorganizmus esetleg másodlagosan hogyan válhat pathogénné a madár szervezetében (Várnagy 1992). deri_2013.indb :15:54

17 A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE 17 Sorszám Komponens 1. (mg/kg) Tojáshéj 2. (mg/kg) tojáshéj 3. (mg/kg) tojás 4. (mg/kg) tojás 5. (mg/kg) tojás+embr. 6. (mg/kg) tojás+embr. 7. (mg/kg) Tojás 8. (mg/kg) tojás α-hch <0,001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 Heptaklór <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 δ-hch <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 Aldrin <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 Heptaklór-epoxid <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 p,p-dde 0,01 0,07 0, Dieldrin <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 Endrin <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 p,p-ddd <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 < <0.001 Β-endoszulfán <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 p,p-ddt <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 Metoxiklór <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 <0.001 Higany <0.10 < < Ólom <2.0 <2.0 <2.0 <2.0 <2.0 <2.0 <2.0 < táblázat Érdemes lenne ezeket az alapvizsgálatokat több éven keresztül is megismételni, mert több mint év eltelte után is még mindig jelen vannak bizonyos mértékben ezek a peszticidek a sólymok szervezetében, s figyelemmel kellene kísérni az esetleges változásokat. Annak ellenére, hogy hazánkban 1968-óta betiltották a DDT használatát, mind a mai napig vannak klórozott szénhidrogén tartalmú szerek (Thionex 50WP,Thiodan35EC, és Thionex 35 EC, stb.), de ezek már endoszulfán hatóanyagúak. A jelenleg forgalomban lévő szerek már kisebb mértékben perzisztensek, kevésbé kumulálódnak, s mérsékelten halmozódnak fel a táplálékláncban (Szabadi 2002) ben begyűjtött 32 db ki nem kelt kerecsensólyom tojást vizsgáltak pathogén szervezetekre. A szerzők bakteriológiai vizsgálatokat végeztek a befulladt tojásokból, melynek során Salmonella sp. baktériumot nem tudtak kimutatni. A leggyakrabban Escherichia coli (10 tojásból), Enterococcus sp. (6 tojából), a többiből pedig Flavobacterium sp., Klebsiella sp., Serratia sp., és Staphylococcus sp., baktériumokat izoláltak. A kutatók feltételezése szerint a kórokozók a fészekbe került zsákmányállatok béltartalmából, vagy a sólyomszülők ürülékéből a tojáshéjra történő rákenődést követően juthattak be a sólyomtojásokba. A vizsgálat során 7 tojásban csak 1, míg 8 tojásban több, alkalmanként 3-4 baktériumfaj is jelen volt. A termékeny, de befulladt tojások primer mortalitása a kotlás utolsó hetében mutatta a legmagasabb értéket. A vizsgálat szerint a fertőződés nem a petevezetőben történt, a mikroorganizmusok másodlagosan fertőzték meg a tojásokat. Az izolált baktériumok a terméketlen, a kotlás alatt sterilen bomlásnak induló tojásban, illetve a termékeny, de valami más egyéb ok miatt a magzat vagy az embrió elhalása után a tojás védelmi rendszereinek a meggyengülése után szaporodhattak el (Gál 2007). Ez a rövid kis kitérő azért válhat érdekessé hosszútávon, mert mindenképpen elképzelhető, hogy szorosabb összefüggés van a vegyszermaradékokkal feldúsult egyedek legyengült szervezete, és az egyes kórokozok által másodlagosan fellépő pathogenitás között. Különböző fészkekből gyűjtött terméketlen kerecsentojások (Fotó: Balázs I.) Ezeket a folyamatokat azért lenne érdemes tovább kutatni, mert évente újabb peszticidek kerülnek forgalomba, és a növényvédő szerek által előidézett mérgezések ismeretén kívül nagyon fontos lenne tudni azt is, hogy a szervezetben felhalmozódott szermaradékok milyen hatással vannak az egyes ragadozó madár fajok általános egészségi állapotára és szaporodó képességére. Már eddig is számos vegyületről ismertté vált, hogy torzképző (teratogén), továbbá hormonális, valamint immunmoduláns hatásai is vannak. Sajnálatos tény, hogy néhány éve szüntették meg az egyetlen hazai akkreditált toxikológiai labort (Fácánkert Természet- és Vadvédelmi Állomás), ahol komoly kutatások, laboratóriumi tesztelések deri_2013.indb :15:55

18 18 folytak az egyes növényvédő szerekkel, és indokolt esetben a forgalomból való kivonásukat is kezdeményezhették (Zaják, Szilágyi 1994). A hazai kerecsensólyom állomány jelentős része az elmúlt évtizedekben lehúzódott az alföldi régiókba, s így az intenzív mezőgazdasági területeken élő párok mérgeződési lehetősége arányosan nő a növényvédő szerrel kezelt területeken eltöltött idővel. Az elmúlt évek kutatásai arra is fényt derítettek, hogy a fiatal sólymok a kóborlásaik alatt eljutnak Észak Afrika, Egyiptom, Líbia stb. térségeibe s itt még számtalan olyan peszticedet használnak, amit már Európa szerte betiltottak. Természetesen most, a vizsgált időintervallumban, amikor növekszik a populáció, elhanyagolható faktorként kezeli a szakma ezt a problémát. A mezőgazdasági területeken élő egyedek peszticid terhelése nyilvánvaló, ugyanis a zsákmányállataikon (mezei pocok, hörcsög, parlagi galambok stb.) keresztül folyamatosan ki vannak téve ezeknek, a veszélyforrásoknak. A különböző vegyületek együttes hatása (szinergista) számtalan esetben nagyobb toxikus hatást fejt ki, mint külön-külön. Senki nem tudhatja előre megjósolni, még ha a sólymok egyedi érzékenységét figyelembe vesszük is, hogy a jelenlegi állománynövekedést nem fogja-e néhány évtized múlva egy hirtelen összeomlás követni. Ezért ezeket, az alapkutatásokat mindenképpen szorgalmazni kellene a témával foglalkozó szakembereknek a jövőben is, hogy a megfelelő szakmai ismeretek birtokában tudjanak majd ellenlépéseket tenni a veszélyeztetett ragadozó madár fajok védelme érdekében. A KERECSENSÓLYOM FIÓKÁK MORTALITÁSÁNAK ÉS ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK A VIZSGÁLATA DUDÁS MIKLÓS Az elmúlt évtizedek megfigyelései alapján tapasztalható, hogy a rendszeresen ellenőrzött, sólyom fészkekben alkalmanként található volt elpusztult fióka. A fiókakori halandóság általában a fejlődési periódus egy igen jól behatárolható időintervallumában következett be. Ez azért is szembetűnő, mert a fiókák meggyürüzése során (optimális idő 2-3 hetes korban), több fészekben talált elpusztult fióka maradványok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy valamilyen eddig ismeretlen (esetleg csak feltételezett) okokból következett be az elhullásuk. Több évre visszamenőleg állnak adatok rendelkezésre, hogy a fészkek egyedi ellenőrzése során rendszeresen akadnak olyan párok, ahol van fióka halandóság. A kerecsensólyom fiókakori mortalitásának valós okai nem kellően tisztázottak. Általános feltételezések szerint a kotlás és fiókanevelés kritikus időszakaiban bekövetkező extrém időjárási változások (tartós hirtelen lehűlés sok csapadékkal, erős szél stb.) s evvel egyidejűleg jelentkező táplálékhiány, meghűlés, fertőzések, összetett hatásaként növekszik meg a fiókák halandósága. Ezt a folyamatot természetes szelekcióként is lehet értelmezni, de olyan fajok esetében, ahol az állomány nagysága, a kritikus értékek (?) körül mozog, ott minden tojásból kikelt egyed vitalitása (ivarérés után majdani reprodukciója) az adott populáció fennmaradásának igen fontos kritériuma. A természet pazarlása ilyen esetekben a természetvédelmi szempontokat is figyelembe véve nem indokolt. Annál is inkább mivel a sikeres kirepülés után az ivarérésig még számtalan egyéb antropogén veszély fenyegeti létüket. (lelövések, elektromos vezetékek által okozott áramütés, peszticidek által okozott szekunder toxicitás stb.) A célirányos kutatások célja, összefüggések keresése az egyes táplálékforrások (zsákmányállatok) kihasználhatósága, s a fiókanevelési periódus alatt változó, ökoklimatikus tényezők között. Feltételezés csupán, hogy a tartós időjárás változás hatására, vagy egy kedvezőtlen táplálék váltás következményeként növekedhet meg a fiókakorban az elhullás mértéke. Kondícióromlásnak, a még drasztikusabb formája, az eléhezés is jelentkezhet a fiókáknál (ez a folyamat immunitásgyengülést is eredményezhet), ami megnövelheti a zsákmányállatokkal bekerülő korokozókra való fogékonyságot. Maga a zsákmányállat is számos pathogén szervezetet hordozhat magában melyek, epidemológiai szempontból is igen fontosak, ugyanis jelentős részük a csúcsragadozók szervezetében is fertőzőképessé válhat. A növekedő fiókák a kiéhezettség mértékétől függően, számos megfigyelés szerint elég agresszíven vetik magukat a szülők által hozott táplálékra, s ilyenkor apró sérüléseket okozhatnak egymásnak, igazán veszélyesek a száj-garat nyálkahártyáján keletkezett sebek, mert itt bakteriális, gombás stb. fertőződési gócok alakulhatnak ki. Az ektoparaziták, specifikus és aspecifukus fajok meghatározása és elkülönítése az egyes ragadozómadár fajok, mint gazdaállatok vonatkozásában is fontos lehet. Különös tekintettel a Mallophagokra (tolltetvek), élettani, biológiai jelentőségüket tekintve, ugyan gyenge pathogenitásu parazitáknak számitanak, de főleg a fióka korban lévő egyedek energia háztartására jelentős befolyást gyakorolhatnak, sőt egyes fajok virusos és bakteriális betegségek vektorai is lehetnek. Az örökös mozgásukkal, a bőrfelület irritálásával nyugtalanságot okoznak, a fióka a pihe és a fejlődő tokos tollait bőrét véresre csipkedi, fejlődésben visszamarad, lesoványodik. Az endoparaziták (orsóféreg,hajszálféreg, stb.) a bélcsatorna kölönböző részeiben élnek (csőr, szájüreg, nyelőcső, begy, belek, stb.) A zsákmányállatokkal (köztigazdán keresztül) fertőződhetnek a fiókák. Idült gyulladásokat okozhatnak, a madarak testsúlya egyre csökken, annak ellenére, hogy jó étvággyal esznek. A belső élősködők úgy fölszaporodhatnak, hogy a fiókák pusztulását is okozhatják. Végezetül felmerülhet a gyanú, hogy a fészekbe a szülők által hozott zsákmányállatok (mezei pocok, hörcsög, stb.) rágcsálóírtó (rodenticidek) szerekkel kezelt területekről származhatnak, ami szekunder toxicitást okozhat a fiókáknál. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéke kezdeményezte ezt a több éves kutatási programot. A mintavételezés a gyürüzéssel egy időben történt, a hetes korú fiókáknál. A gyűrük feltételével egyidőben, a fiókák tollazatának és testtájainak átnézése ektoparaziták gyűjtése. Egy tokos pihetoll kihúzása után, üveg tárgylemezen vérkenet készítése. Ezután a szájüregből a nyálkahártyáról és a kloákából steril tamponok segítségével kaparék vétel, (zárt kémcsőbe-fiziólógiás oldatba fixálva ), valamint a fészek peremén talál- deri_2013.indb :15:55

19 A MAGYARORSZÁGI KERECSENSÓLYOM (FALCO CHERRUG CHERRUG) POPULÁCIÓJÁNAK HELYZETE 19 ható lehetőleg friss ürülékből (bélsár ) szintén mintavétel (endoparazita vizsgálatra), valamint a fészekben lévő táplálékmaradványok és a fiókák köpeteinek az összegyűjtése vizsgálati célra. Majd a minták hűtőtáskába kerültek és el lettek szállítva feldolgozásra az Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszékére (Solt 1997). A vizsgálatok sajnálatos módon, csak két éven keresztül voltak elvégezhetőek (2000 és 2001) a Hortobágyi Nemzeti Park, a Bükki Nemzeti Park és a Fertő-Hanság Nemzeti Park működési területein. Majd a további kutatásokat az illetékes szakminisztérium nem engedélyezte, így a program a biztató eredmények ellenére, mégis abba maradt. Összesen 44 kerecsensólyom fészekből 40 fióka lett megvizsgálva. A vizsgálati eredmények szerint, a fiókák 91%-a volt Mycoplasma sp., 64%-a Staphylococcus sp., 14%-a Pseudomonas sp., és 2%- Streptococcus sp., baktériumokkal fertőzött. A fiókák mortalitása 3%-os, a kelési siker 85%-os volt. A kutatók egy sziklai fészekben az ektoparazitás fertőzöttség következtében, a tolltetvesség több fióka pusztulását idézte elő. Egy másik fészeknél háromhetes fiókában Mycoplasma sp. okozta perosisszerű csontdeformitást diagnosztizáltak (Erdélyi 1999). Ezek a rutin vizsgálatok ugyanazokban a fészkekben elvégezve több éven keresztül, adhattak volna fontos információkat arról, hogy ugyanannak a szülőpárnak a fiókái, évről-évre milyen egészségi állapotban hagyják el a fészküket. A sikeresesek azok a szülőpárok, akik a teljes fészekaljat, a kikelt tojásokból minden fiókát felnevelnek, de megvan annak a kockázata is, hogy a fiókák melyek kielégítő kondicióban vannak, mégis fertőződhetnek, a zsákmányállatokon keresztül. S majd a későbbi önálló életszakaszukban, a kritikus első évben megnövekvő halandóság mutathat összefüggést ezekre, a feltevésekre. A fiatal sólymok között, egy hosszan tartó kedvezőtlen időjárás sikertelen zsákmányolást és kondició romlást eredményezhet. Ennek következtében, a gyengülő immunitás hatására az eddig lappangó (semleges) korokozók virulensekké válhatnak szervezetükben. Ezekről, a folyamatokról igazán keveset tudunk. Említést kell még tenni a korábban már jelzett rágcsálóirtó szerek (rodenticidek) hazai használatáról is. A kerecsensólyom egyik korábbi fő tápláléka az ürge volt, melynek állományai az elmúlt évtizedekben az élőhelyvesztés következtében országosan csökkentek. Így kénytelenek voltak a sólymok a zsákmányszerző stratégiájukat egy szélesebb táplálék bázisra váltani. Ennek következtében megnőtt a potenciális veszélye annak, hogy a mezőgazdasági területeken zsákmányolt mezei pockok, hörcsögök stb. által a szülőmadarak, de a fiókák is másodlagosan mérgeződhetnek. A hazai forgalomban kapható két olyan szert kell megemlíteni, amelyek veszélyesek lehetnek a sólymok számára is. A Redentin 75 RB (klórfacinon hatóanyagú) és a Volid (brodifakum hatóanyagú) rágcsálóirtók hatásmechanizmusa, antikoaguláns (véralvadás gátló), toxikus hatása kumulálódik az élő szervezetben. Ezeknek, a szereknek a forgalomból való kivonása folyamatban van. Több eddigi eset azt a gyanút támasztja alá, hogy kerecsensólyom fészekben talált fiókák, (mellettük mezei pocok maradványok) szekunder toxicitás következtében pusztultak el. Ezt az állítást rendkívül nehéz bizonyítani, mert a legtöbb esetben a tetemek már alkalmatlanok bármiféle labor vizsgálat elvégzésére. Foglalkozni kell még a kerecsensólyom egy másik igen fontos zsákmány állatával is, történetesen az elvadult házi galambokkal, melyek nagyobb városainkban és a környék állattartó telepein élnek. Ezeknek a parlagi galamboknak a betegségterjesztő szerepével eddig, átfogó vizsgálatok nem készültek hazánkban. A Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének köszönhetően egy hosszú távú kutatási program kezdődött, annak kiderítésére, hogy az állattenyésztő telepeken pihenő, táplálkozó, vagy költő madarak hordoznak-e olyan kórokozókat, melyek a háziállatokat is megfertőzhetik. A mintavételezések két várost (Debrecen, Nyírbátor) és két közeli szarvasmarha telepet érintettek. A galambok begyűjtése havi rendszerességgel történt 2005 novemberétől 2006 szeptemberéig. Az állategészségügyi vizsgálatok során megállapítható volt, hogy patológiai szempontból jelentőséggel bíró elváltozást nem lehetett kimutatni a felboncolt példányokban. Az egyedenként vett szövetminták (tüdő, légcső, máj, vese, szív stb.) vizsgálata is negatív eredményt mutatott. Az egyedenként vett bélsárminta felszíndúsításos parazitológiai vizsgálata során a debreceni állományban 5 példányból, a nyírbátori populációban 1 egyedből volt kimutatható kis számban Eimeria oocysta (Coccidiozis). A többi szervből vett mintákból történt baktariológiai vizsgálatok Escherichia coli, Pasteurella multicoda, illetve haemolizáló Staphylococcus baktériumokat mutattak ki eltérő arányban a két szarvasmarha telepen. Salmonellák (Salmonella gallinarium, Slmonella typhi-murium, S. anatum stb.) kimutatására szolgáló vizsgálatok során csak a városokban éjszakázó és költő madarak között volt kimutatható e korokozó. A városokban élő, a közeli állattartó telepekre csupán csak táplálkozni kijáró galambok egészségi állapota szignifikánsan rosszabb, mint a telepeken élő fajtársaké. A megvizsgált parlagi galambok (44 db) 47%-ból volt kimutatható valamilyen kórokozó. Ezenkívül még 29 db balkáni gerle is meg lett vizsgálva, melyek szintén bejártak az állattartó telepekre, 17% volt valamilyen kórokozóval fertőzött (Escherichia coli, Streptococcus sp., Enterococcus faecalis,), 12%-ban volt orsóférgekkel és 6%-ban légcsőférgekkel fertőzöttek a gerlék (Varga 2006). Ezek az eredmények megerősítik azt a feltevést, hogy a kerecsensólymok potenciálisan fertőződhetnek ezekkel a pathogén szervezetekkel, amiket kimutattak a parlagi galambokból és a balkéni gerlékből, s ezek az addig látens mikroorganizmusok a szervezetükben, fertőzőképessé válhatnak. A ragadozó madarak fiókakori mortalitásával foglalkozó kutatási program jól indult, de néhány figyelemfelkeltő, igen értékes tudományos cikk és poszter elkészülte után, nem volt folytatás. Pedig a túlságosan mechanikussá váló védelmi programokon túl (monitoring, műfészek kihelyezés, gyűrűzés, satelitadós nyomon-követés, táplálék maradványok deri_2013.indb :15:56

20 20 analízise stb.) a mélyebb tudományos összefüggések keresésére is kellene koncentrálni a fajvédelmi programok felelőseinek. Az összetettebb soktényezős tőrvényszerűségek megértése, mindenkép közelebb visz a szakmai munka még színvonalasabb elvégzéséhez. Ezeket, a kutatásokat tovább kell folytatni, komolyabb hosszabb távú időintervallumban gondolkozva. Az 5-10 éves vizsgálati eredmények, már fényt deríthetnek olyan összefüggésekre, amelyek révén új fajvédelmi stratégia kidolgozása körvonalazódhat. Azok bevezetése pedig magában rejtheti az adott faj biztosabb túlélési esélyeit. A MÁGNESES ÉS ELEKTROMOS ERŐTEREK HATÁSAI AZ ÉLŐ SZERVEZETEKRE Madarak az erőterekben DUDÁS MIKLÓS A mágnesességet, mint fizikai jelenséget már az ókori Kínában és Egyiptomban is ismerték és a gyógyítás szolgálatában használták. A mágneses rezonanciás frekvencia orvoslás, mint alternatív gyógymód hatalmas lépésekkel fejlődött az utóbbi évtizedekben. A korai kutatások során észrevették, hogy az egyes baktérium- és vírustörzseknek van egy saját rezonáns-frekvenciája, s felfedezték, hogy a betegségeket keltő organizmusok sebezhetőek egy speciális frekvencia-besugárzással. A kezelt gazdaszervezetre pozitív hatással van. A sejtekben fiziológiai változások mennek végbe a pulzáló alacsony frekvenciájú tér hatására. Felgyorsul a gazdasejtek anyagcsere-folyamata, regenerációja és harmonizálódik az immunrendszer. Az oxigén felvételét a salakanyagok eltávolítását a sejtmembrán elektromos potenciálja tartja fenn. A megváltozott membránpotenciál mágnesmező terápiával visszaállítható, ezáltal a szövetek optimális anyagcseréje, a megfelelő biokémiai folyamatai is normalizálódnak. Az idegsejtek ingerületátviteli tulajdonsága is változik, csökken az idegsejtek ingerelhetősége, vagyis a fájdalom impulzusok továbbítása és érzékelése az agyközpontba is jelentősen lelassul. A mágnesterápia kitágítja az ereket, ezáltal megszünteti az ízületek és izmok fájdalmait, regenerálja a bőrt, valamint erősödnek a csontszövetek, (a csontképződést segíti) harmonizálódik a vegetatív idegrendszer. Megfigyelték, hogy jelentősen lerövidül a sebek, zúzódások gyógyulásának időtartama, lecsökkennek, vagy teljesen megszűnnek, az izmok és izületek fájdalmai a mágnesesség jelenlétében (Madarász 2009). Később, a tudomány előrehaladtával az angol W. Sturgeon és az amerikai J. Henri ( ) felfedezte az elektromágnesességet, ami jelentős előrelépést jelentett a mágnesterápiás gyógymódok fejlődésében is. A váltakozó elektromos mező ingergazdag, inkább stimuláló hatású, míg a statikus mágneses mezők nyugtató, jótékony hatást fejtenek ki a gazdaszervezetre. De hogyan is definiálhatóak ezek a fizikai jelenségek? Minden vezetőt, melyben áram folyik, erőtér vesz körül. Ha egyenáramról van szó, akkor az erőtér iránya és erőssége állandó, ezért magnetosztatikus erőtérről beszélünk. A mágneses erőtér a vezeték körül koncentrikusan alakul ki. A mágneses erőtér minden esetben önmagában zárt. Ha a vezetőn váltakozó áram folyik, a mágneses erőtér nagysága és iránya a váltakozó áram ütemében változik. A feszültség hatására elektromos erőtér, az áramerősség hatására pedig mágneses erőtér alakul ki. Az áram azonban csak feszültség hatására folyhat, ebből következik, hogy a mágneses erőtérhez mindig tartozik elektromos erőtér is. A villamos erőteret maga a töltés okozza, a mágneses erőtér viszont a töltés mozgásának a következménye. Az erőtér két komponense, az elektromos és mágneses erővonalak, mindig merőlegesen állnak egymásra. Európában a hálózati feszültség hatására az áram egy másodperc alatt 50 oda-vissza periódust tesz meg, azaz a frekvenciája 50 hertz (MVM Rt. 1999). Magyarországon az 1970-es években kezdődött az extra-nagy és ultra-nagyfeszültségű (400 kv, 750 kv) rendszerű szabadvezetékek építése. Ma hazánkban a 750, 400, 220, és a 120 kv-os nagyfeszültségű távvezetékek léteznek. Ennek következtében mind szakmai körökben, mind pedig a lakosság érdeklődésének középpontjába került a létesítmények környezetében kialakuló, a korábbiaknál lényegesen nagyobb villamos és mágneses erőtereknek lehetséges élettani konzekvenciákkal járó negatív egészségügyi hatásai is. E kérdésre ugyan egyértelmű válasz még ma sem létezik, mégis a külföldi tapasztalatok alapján hazánkban is felmerült a szükségessége annak, hogy e vezetékek alatt és környezetében a napi tartózkodási idő korlátozását megfontolják. Az utóbbi időben felgyorsultak az ez irányú kutatások főleg laboratóriumi szimulációs eljárások kidolgozásával az egészségre még nem káros, megengedett testáramok, mint határértékek nagyságának megállapítása céljából. Az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatások szempontjából a megengedett határértéket megközelítő villamos térerősségek csak a nagyfeszültségű háromfázisú vezetékek környezetében alakulhatnak ki. A vezeték nyomvonalára merőleges sík egyes pontjaiban elliptikusan polarizált villamos és mágneses erőtereket hoz létre. A legnagyobb ill. legkisebb térerősség az ellipszis nagy ill. kistengelyének irányába alakul ki. A térerősség az időben és az egyes térbeli irányokban is változik. A legnagyobb térerősség kissé a szélső fázisok vetületén kívül jön létre. A mágneses tér gyakorlatilag akadálytalanul hatol át a tárgyakon, a villamos teret viszont lényegesen csökkentik, azaz leárnyékolják az elektromosan vezető anyagok. Sok neves kutató szaktekintély feltételezi, hogy az erőterek veszélyeztetik az egészséget. A világ számos laboratóriumában elismert tudósok vizsgálták és vizsgálják napjainkban is, hogy mennyire helytállóak ezek a feltételezések. Vannak szerzők, akik azt sugallják, hogy van összefüggés egyes betegségek és az erőterek között. Érthető, hogy a médiában is többnyire az ilyen vélemények kapnak nagy visszhangot. Valójában azonban eddig még senkinek sem sikerült egyértelműen bizonyítania, hogy a környezetünkben jelenlévő erőterek milyen mértékben veszélyeztetik az egészséget. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy ne is kételkedjünk, hiszen létezhetnek olyan biológiai folyamatok, amelyeket ma még nem kellő alapossággal ismerünk (Hummel 1994). Alapjában eddig három típusú vizsgálatot végeztek az 50 Hz-es erőterek biológiai hatásáról: 1, Laboratóriumi vizsgálatok, melyben egyedülálló sejteket, sejtcsoportokat és szerveket tettek ki az erőterek hatásának. A kérdés az volt, hogy mit károsít jobban: a szomatikus (testi) vagy a genetikai (ivar) sejteket-e. deri_2013.indb :15:56

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában

Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában Megtalálták a magyar kerecsensólymot Szerbiában 2008. január 29-én egy háromtagú "expedíció" indult Szerbiába, az egyik műholdas jeladóval felszerelt kerecsensólyom ellenőrzésére. Az esemény előzménye,

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN

Részletesebben

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?

Városiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz? Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Utódgondozás, szülői ráfordítás. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter

Utódgondozás, szülői ráfordítás. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Utódgondozás, szülői ráfordítás Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Extrém kezdés - gerontofágia Stegodyphus mimosarum társas pókfaj Közös védekezés és vadászat Utódnevelés végén fiatalok megeszik az időseket

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó

Részletesebben

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban

A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében

JELENTÉS. Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében - 1 - HMTJ 26/2015 (10.02.2015) Ikt. szám: 3222/10.02.2015 JELENTÉS Medvekérdés és vadkárok Hargita megyében Előterjesztő: Elemző Csoport - 2 - Referenciadokumentum: - 1979-es Berni Egyezmény - Európai

Részletesebben

VICTORY Csótányirtó gél

VICTORY Csótányirtó gél VICTORY Csótányirtó gél Új generációs gél forma. Hatékonyabb védelem. Tulajdonságok A VICTORY Csótányirtó gél hasznosítja a Késleltetett hatású csalétek technológia előnyét. Ez az új tulajdonság biztosítja

Részletesebben

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid

Részletesebben

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS

MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY. területi forduló MEGOLDÓKULCS MADARAK ÉS FÁK NAPJA ORSZÁGOS VERSENY 2018 területi forduló MEGOLDÓKULCS I.: A 2018-as év madara: a vándorsólyom I./1.: Kérdezz-felelek Feladat: Egyetlen szóval válaszolj az alábbi feladványokra: 1. Az

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Búza Ausztráliában: előrejelzett termelést csökkentették USDA a 2018/19 évre Ausztrália búza termelését 20,0 millió metrikus tonnára (mmt) becsülte, ami 2,0 mmt vagy 9%-os

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA

ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 project ÁLLATTENYÉSZTÉSI GENETIKA University of Debrecen University of West Hungary University of Pannonia The project is supported by the European Union and co-financed by

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja

Normafa történelmi sportterület rehabilitációja Normafa történelmi sportterület rehabilitációja 4. Melléklet Részletes forgalomfelvételi eredmények, forgalomáramlási ábrák .00-11.00.15-11.15.30-11.30.45-11.45 11.00-12.00 11.15-12.15 11.30-12.30 11.45-12.45

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

Csortos Csaba Hámori Dániel

Csortos Csaba Hámori Dániel a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

Téli SAS szinkron. Programismertető

Téli SAS szinkron. Programismertető Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus)

KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) KÉK VÉRCSE (Falco vespertinus) A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjúkolóniákban

Részletesebben

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA)

Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Spondilartritisz/Entezitisszel Összefüggő Artritisz (SPA-ERA) Verzió 2016 1. MI A GYERMEKKORI SPONDILARTRITISZ/ENTEZITISSZEL ÖSSZEFÜGGŐ ARTRITISZ

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Behcet-kór Verzió 2016 1. MI A BEHCET-KÓR 1.1 Mi ez? A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór (BD) egy szisztémás vaszkulitisz (az egész testre kiterjedő érgyulladás),

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

Fajfenntartó viselkedés

Fajfenntartó viselkedés Fajfenntartó viselkedés Az állatok viselkedésének egyik alapvető megnyilvánulása a szaporodással kapcsolatos viselkedés. Ez az ivarérettséget elért egyedekre jellemző és a legtöbb fajnál meghatározott

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.)

Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Szőlő és alma növényvédelmi előrejelzés (2012. augusztus 9.) Nagykőrös-Cegléd-Monor-Kecel-Lőrinci térségére Kiadva: 2012.08.09. 12:00-kor. Érvényes: 2012.08.16-ig. Várható frissítés: 2012.08.16. 12:00-kor.

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE

A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE A PALICSI METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁS 40 ÉV IDŐJÁRÁSI ADATÁNAK MEGJELENÍTÉSE ÉS PREDIKTÍV ANALÍZISE Szerző: LÁBADI Henrik, III. Évfolyam, henrik.labadi@studentpartner.com Témavezető: Dr. SZABÓ Anita Intézmény:

Részletesebben

Táplálkozó csonttollúak

Táplálkozó csonttollúak Táplálkozó csonttollúak A madárvédelem legismertebb formája a madarak téli etetése. Ezt a télen is hazánkban maradó, vagy az északról délebbre, így hozzánk is eljutó madarak kedvezőtlen időjárási körülmények

Részletesebben

Táplálkozás, táplálékkeresés. Etológia BSc Miklósi Ádám Pongrácz Péter

Táplálkozás, táplálékkeresés. Etológia BSc Miklósi Ádám Pongrácz Péter Táplálkozás, táplálékkeresés Etológia BSc Miklósi Ádám Pongrácz Péter A táplálkozáshoz köthető magatartásformák Keresés Észlelés Választás Megszerzés Egyszerű legelés vs. vadászat Elfogyasztás Védekezés

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz Földrajz 250 5 6. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok A Kárpát-medence tájain jellemző természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok megismerése

Részletesebben

Odúlakó madarak légyegyüttesei

Odúlakó madarak légyegyüttesei Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA

2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia

Részletesebben

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA

XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Tézisfüzet

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?

Altruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter

EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA. Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban. Pongrácz Péter EMELT SZINTŰ ETOLÓGIA Alkalmazkodás ellenséges környezethez avagy élet a fagyban Pongrácz Péter Ellenséges környezet (relatív fogalom) Minden környezet minden időpontban tartalmaz potenciálisan ártalmas

Részletesebben

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben