KOSSUTH LAJOS ÉLETÚTJA 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOSSUTH LAJOS ÉLETÚTJA 1"

Átírás

1 KOSSUTH LAJOS ÉLETÚTJA 1 (Monokól-Torínófá) Az ősrégi nemesi (udvardi és kossuti vagy kossutfalvi) de már vagyontalan családból származó Kossuth László és tytlingi Weber Karolina fiaként született 1802 szeptember 19-én a Zemplén vármegyei Monokon. Testvérei: Karolina, Emilia, Lujza és Zsuzsanna. Iskolába Sátoraljaújhelyen kezdett járni, majd 1816-tól Eperjesen tanult ben kezdte meg jogi tanulmányait Sárospatakon. Kezdetben atyja mellett joggyakornokoskodott, majd Eperjesen Kardos ügyvédnél, azután báró Vécsei Miklós septemvirnél 2 (hétszemélynöknél), végül szentandrási Horváth Tamás királyi táblabírónál. Szakvizsgái letétele után 1824-ben Pesten tett ügyvédi esküt. Ezután visszament Sátoraljaújhelyre, ahol 1832-ig ügyvédeskedett. Életének ebben a szakaszában egyrészt a kor számos haladó értelmiségéhez hasonlóan irodalmi próbálkozásai is vannak. Nemzeti játékszínre általa átírt 5 felvonásos András és Béla vagy korona és kard című ősi nagy drámát Miskolcon 1830 október 18-án, december 18-án, 1831 november 29-én adták elő, de műsorra tűzték Egerben, Debrecenben, Kolozsváron és Pozsonyban is. 3 Másrészt aktívan bekapcsolódott a megyei közgyűlés tevékenységébe. Említésre méltó a báró Vay Miklós és Szirmai Antal elleni, illetve a szabadságukért küzdő lengyelek mellett mondott 183l-es beszédei. Egyébként 1831-ben fontos szerepet játszott a kolera miatt kitört felvidéki parasztmozgalmak miatt ugyancsak forrongó sátoraljaújhelyiek lecsillapításában Az évi pozsonyi diétán (országgyűlésen) 1832-től mint báró Vécsey Miklós és később még másik két távol lévő főrend követeként vett részt. A kormány megtiltotta, hogy a nyomtatott sajtó informáljon a diétái tárgyalásokról. A tájékoztatási űr kitöltésére jelentette meg Kossuth az országgyűlési ifjak közreműködésével a reformeszmék terjesztésében fontos szerepet játszó és a reformországgyűlés küzdelmeinek országos fórumot teremtő Országgyűlési Tudósítások című kéziratos újságot. Első száma 1832 december 17-én jelent meg. A lapnak köszönhette Kossuth szoros ismeretségét az ellenzék vezéregyéniségeivel, Kölcsey Ferenccel, Wesselényi Miklóssal továbbá nagy népszerűségét a vármegyékben. Az országgyűlés véget érte után 1836 tavaszán Pestre költözött. A nemzeti érzület ébrentartására július 1 és 1837 május 7 közti időben Törvényhatósági Tudósítások címmel küldte szét a megyéknek ugyancsak kéziratos anyagait. A lapjával Kossuth kapcsolatot teremtett a megyékben elszigetelten működő ellenzéki csoportok közt és szüntelenül élesztette a 5 -tiltakozást a kormány politikája ellen. A nádor a Tudósításokat betiltotta, a 5

2 megyék azonban tiltakoztak, továbbra is követelték a lapok megjelenését. A nádor második tilalma ellenére is megjelentek a tudósítások. Erre május 4- ről 5-re virradó éjszaka katonai karhatalommal letartóztatták. A Királyi Tábla 1839 februárjában a 22 havi szoros vizsgálati fogságon túl három évi börtönre ítélte, a Hétszemélyes Tábla pedig ezt még egy évvel meg is fejelte. Az országgyűlés és különösen Deák Ferenc erélyes közbelépésére az 1840-i amnesztia alkalmával május 4-én szabadon bocsátották. A fogság éveit tanulmányra, az angol nyelvben való jártasságra használta fel, mártírságával óriási népszerűségre tett szert. Szabadulása után tevékeny szerepet vitt Pest megye gyűléstermében (szülei ugyanis 1837-ben Sátoraljaújhelyről Alsó-Dabasra költöztek). Ebben az időben nevezte el Széchenyit a legnagyobb magyarnak január 9-én feleségül vette Meszlényi Teréziát. Házasságukból született: Kossuth Ferenc Lajos Ákos (1841), Kossuth Vilma (1843), Kossuth Lajos Tódor (1844) márciusában sikerült egy kis nemesi birtokra szert tennie. Egy Nógrád megyei birtokostól 4 megvásárolta a tinnyei kúriát a hozzá tartozó jászfalu-pusztaszeri és unyi birtokrésszel együtt január 2-án jelent meg Landerer kiadásában Kossuth szerkesztésével a liberális szellemű Pesti Hírlap, amely a reformnemzedék térnyerésének a legfontosabb eszköze lett. Az előfizetési felhívásban a közügyek iránti érdeklődésre hivatkozott: "A zsurnalisztika útján remélünk eljutni nemsokára oda is, hogy a köztárgyak feletti közhelyeken, helyesebben és higgadt kedéllyel tanácskozhassunk a hon java előmozdításának eszközeiről. A zsurnalisztika mutassa ki azt az ösvényt, melyen az egyes nemzetek anyagi és szellemi jólétüket eszközölhetik." A követendő ösvény kitűzését voltak hivatva szolgálni cikkei. O honosította meg a vezércikk több mint 200-at írt a lapba ~ műfaját a magyar sajtóban. Azelőtt ugyanis a politikai publikációk röpirat formájában jelentek meg. Cikkeiben sorba vette mindazokat a reformkérdéseket, melyek Széchenyi fellépése óta mozgásba hozták a nemzetet. Már az első számoktól írt a kereskedelemről, a közlekedésről, a pálinkamérésről, a nem-nemesek birtokjogairól, az ősiségről és az úrbérmegváltásról, a fiumei vasútról és a müiparról. Altalános igazságokból kiindulva és az érzelmekre támaszkodva nem a talán könnyebben elérhető jobbat, hanem a lehető legjobbat javasolta gyakran külföldi példákra (főleg Angliára) hivatkozva. így, anélkül, hogy izgatni akart volna, az elérhetőnek remélt legfőbb jónak a kimutatásával, írása varázsával tárta az olvasó elé a nemzeti és humánus eszmék összességét. A lapban kifejtett nézetei a konzervatív tábor éles bírálatát váltották ki. Sőt hosszan tartó hírlapi vitába került Széchenyivel is. Széchenyi és Kossuth küzdelmében nagy szerepet játszott társadalmi 6

3 pozíciójuk különbözősége. Az óvatos államférfiú állt szemben az izgató szónokkal, a feltörekvő demokratával. A gróf kötelességének tartotta szembeszállni Kossuth népszerű, felfordulást és forradalmat kiváltható, szándékaival. így látott napvilágot Széchenyi Kelet Népe című műve. Kossuth oly mesterien válaszolt Feleletében, hogy nem csak az ellenzék állt melléje, hanem a konzervatív Dessewffy Aurél is. Maga Széchenyi elismerte, hogy ellenfele "igen ügyesen szabadult ki a hurokból" A közvélemény a sajtó munkását karolta fel. Az ifjúság Kossuthért lelkesedett, az első összeütközés az ő javára dőlt el. Az újság hatalom lett, 6000 előfizetője volt. Elérhetőnek látszott a nagybirtokos főnemesség mellé olyan felvilágosodott, jómódú polgárságot kialakítani, amilyen a nagy nyugati nemzetek gerincét alkotta, azaz a földbirtok addigi túlsúlya mellett fejleszteni az ipart és a kereskedelmet július 1-ével Kossuthot a kormány nyomására eltávolítják a Pesti Hírlap éléről. Kossuthot a politika vezette a közgazdaság felé. Már 1841-ben létrejött az Iparegyesület, egy évvel később nyitotta meg kapuit Pesten az első Iparmükiállítás. Ennek nagy sikerében neki is szerepe volt, új és fontos tevékenységi kör nyílott részére, közvetlen érintkezésbe került a "mesterségek körei"-vel. A vagyonos polgári osztály által megteremtett szabadelvű intézmények meghonosítása mindenütt csak a rendek egymáshoz való viszonyának a megváltoztatásával valósulhatott meg. Ameddig a nagybirtokos főnemessel és a független középbirtokossal szemben csak a tőlük függő iparos, a megvetett kereskedő és a földtúró jobbágy állt, semmilyen törvénycikk sem képes csökkenteni vagy éppen megszüntetni a földbirtokosok politikai túlsúlyát. Magyarországra nehezült az a feladat, hogy erős polgári osztály nélkül honosítsa meg azokat az intézményeket, amelyek másutt éppen a polgárság szabad fejlődésének voltak az eredményei. A haza nem maradhatott meg ősi állapotában. Legjobb, ha ezt az átalakulást, amely a nemzetet a haladó és művelt nemzetek sorába emeli és így veszedelmes megrázkódtatásnak veszi elejét ~ maga az uralkodó osztály hajtja végre. Ezért mondta Kossuth: "Ha volna, ki túlságos önhittségében a világkereket megakasztani, vagy e józan haladásnak, melyet kormánybölcsség intéz, útját állani akarná, ha volna ilyen, de hisszük, hogy nincs. Ha van e nemzetnek rendeltetése van pedig az bizonyára teljesülni fog velük és általuk, ha nekik tetszik; nélkülök, sőt ellenök, ha kell!" Ebben vele tartott a nemzet és a haladás ügyével magát azonosító köznemesség, amely hazafiságban túl is óhajtotta szárnyalni a főnemességet. Mi politikailag az iparfejlesztés célja? A politikailag független, gazdaságilag önálló polgárság megteremtése. A demokratikus eszmék 7

4 szilárd alapot nyernek. Ausztriával szemben pedig elérhető az ország gazdasági függetlensége, amely már 1764 óta az országgyűlés állandó követelése. Az osztrák túlsúly alóli szabadulás nem történhet meg az Ausztriával való erős összeütközés nélkül. Mihelyt a magyar ipar tudatos fejlesztése került szóba, belátták, mit jelent a nemzetre nézve az ipar elmaradása vagy tökéletesedése. Tehát nemcsak fenn kellett tartani a vámsorompót, hanem erősíteni, hogy azon belül a magyar állam csupán saját érdekeit tartva szem előtt - önállóan intézkedhessék. így világos, minő szerves a kapcsolat az ipar, a demokrácia és az Ausztriával való gazdasági verseny között. A magyar iparegyesület igazgatóválasztmánya megbízásából Kossuth írta meg a "Jelentés az első magyar iparműkiállításról" című összeállítást, amely jól szolgálta a honi ipar állapotának, statisztikájának és történetének megismerését. Az 1842-es kiállításnak, melyet Landerer rendezett, több mint látogatója volt. Bebizonyosodott, hogy az országnak igen is jelentékeny és fejlesztésre nagyon is képes ipara van. Kossuth sajnálta, hogy nincs semmi iparügyi szakismerete ~ de más nem vállalta ezt a munkát. Mindig a kezdet a legnehezebb és bizonyára jövőre az egyesület szakavatottabb férfiakra bízza ezt a dolgot, de addig is arra kérte a közönséget, hogy fogadja kegyesen ezt a kísérletet. Lehet, hogy nem egy hibát, félreértést, előítéletet találnak és sok szakember mulatni fog ezeken. De a kiállítás váratlan sikere arra buzdította Kossuthot, hogy továbbra is foglalkozzon az iparral és annak védelmével, a vámsorompók felállításával. 5 Szószólója volt a védővámnak. Nem jelentéktelen a statisztikai táblázatok hatása sem, melyekből kitűnt, hogy csak gyapjúárúkért egy évben 30 millió forint ment ki, a behozatal 65 millió, a kivitel meg csak 60 millió. A passzív kereskedelmi mérlegből pedig az következik, hogy az ország lassan-lassan elszegényedik. Nézetei alátámasztására tudományos alapot is talált elsősorban Friedrich List, a hírneves német nemzetgazdász műveiben különösen a Das nationale System der politishen Oekonomie címűben, amely az első magyarra lefordított külföldi közgazdasági mű. List ugyanis a gazdasági kérdéseket elsősorban nemzeti egy elmaradottabb ország tőkés fejlődésének meggyorsítása, a történelmi tempó veszteség ledolgozása szempontból vizsgálta. Egyébként List legalább kétszer járt Magyarországon, levelezett és személyesen is találkozott Kossuthtal. 6 Ez a meggyőződés vezette Kossuth irányításával az i országgyűlést annak követelésére, hogy Ausztria, a kormány legalább a viszonosságot adja meg az országnak. Bécsben húzták-halasztották a dolgot és a jövő diétára ígérték a választ, a szükséges adatok közlését. Világossá vált, hogy a magyar ipar védelme csak társadalmi úton foganatosítható. Amit "határainkon felállítani nem engednek ~ fejtette ki Kossuth, fel kell 8

5 állítanunk saját küszöbeink előtt. Ha nem akarunk idegen ipar járma alatt nyögni egyesüljünk védegyletben" E szavak teljes visszhangra találtak, egyszerre nemzeti üggyé vált a védegylet. Közvetlen berekesztése előtt, november 7-én a rendek táblája állást foglalt a védegylet mellett. Már előbb is az iparkiállítás hatása alatt néhányan kötelezték magukat, hogy főképp vagy kizárólag hazai iparcikkeket használnak. A rendek fellépése országossá tette a mozgalmat. Gróf Batthyány Kázmér elnöklete alatt 1844 őszén megalakult a védegylet (Honi Iparvédegylet), melynek igazgatója a Pesti Hírlap szerkesztésétől eltiltott Kossuth, aki teljes erejét és tehetségét az egyletnek és sajtó orgánumának, a Hetilapnak szentelte. Tevékenysége nem tetszett a hivatalos köröknek, még kevésbé az osztrák iparosoknak és gyárosoknak, de annál jobban megfelelt a nemzet óhajának. Mindenütt fiókegyesületek alakultak (142 vidéki fiókja volt) és a védegylet taglétszáma közel re emelkedett. A gazdagok közül sokan csak bizonyos olcsóbb árukra kötötték le magukat. Számos előkelő hölgy azonban lemondva a párizsi divatról, "honi" babos kartonruhákban járt boltról-boltra Pesten, hogy a hazai áruk kelendőségét biztosítsa. A társadalom két ellentétes táborra szakadt, a kormány ugyanis leiratban ítélte el az egylet működését és eltiltotta tőle a tisztviselőket. A védegylet vissza is vetette az ausztriai iparcikkek forgalmát, de ennél jelentősebb az, hogy hálózatával országos ellenzéki szervezetet alkotott és elsőként kapcsolt szervezeti kötelékkel nagyobb számban nem-nemeseket is az ellenzéki mozgalomhoz. A vállalkozói kedv fölkeltésére 1843-ban a külföldi gazdasági kapcsolatok ápolására hivatott Magyar Kereskedelmi Társaság, 1844-ben pedig a nagyipari kezdeményezéseket istápoló Gyáralapító Társaság megalakítását szorgalmazta Kossuth. A hazafias lelkesedés jelentékeny összegeket bocsátott a védegyleti mozgalom rendelkezésére: ebben a Batthyány grófok (Lajos és Kázmér) jártak elöl. A Kossuth szerkesztette Hetilap tartotta éveken át ébren a közérdeklődést. A vállalatok technikai vezetését azonban kénytelenek voltak egy fiatalemberre, Szabó Pálra bízni, aki 1846 nyarán "megbukott", megszökött és bukásával magával rántotta az oly nagy jövővel kecsegtető fontos vállalatokat is. Hiába: a lelkesedés gazdasági kérdésekben nem elegendő, oda szakismeret, becsületesség is kell. Széchenyi a védegylet alapítása után, amikor hozzájárulásra szólították fel, azt mondta: "Nem szívesen hordok téglát egy rom építéséhez" A védegylet Szabó bukása óta csak senyvedett, 1849-ben pedig végkép kimúlt. Ez volt Kossuth pályájának egyik szerencsétlen mozzanata és családi anyagi gondokkal is küzdött. Kossuth elképzeléseiben igen jelentékeny szerepet játszott az Alföldet Fiúméval összekötő vasút építése. Ettől azt várta egyrészt, hogy a hazai nyerstermékeknek a tengerentúl is lesz piaca, másrészt, hogy ily 9

6 módon az idegen tőke is segíti a hazai fejlődést. Csak a Hetilapban 6 cikkben többek közt a Tengerhez magyar! El a tengerhez! címűben foglalkozik e vasútvonal kérdésével, melyhez élete során még számtalanszor vissza is tért. Az 1836 évi XXV törvénycikk a kiépítendő vasúti vonalak közt második helyre tette az összeköttetést Pest és a tengerpart közt. Kossuth tervében ez az első helyen állt és Fiuménél óhajtotta kezdeni a vonal kiépítését, egyelőre Vukovárig. Csakhogy ez a terep viszonyai magas, meredek hegységeken vagy alagutakon át vezető vonalvezetés miatt roppant költséges lett volna. A tőkeszerzés nehézségeinek megoldásában azonban sem a kormány, sem Széchenyi nem volt hajlandó segíteni. Széchenyi egyenesen Pest és Fiume közt óhajtotta az egyenes összekötetést, a vukovári vonal pedig Pest elkerülésével Szegednek, Nagyváradnak indult volna. Széchenyi nagyszerű központosító tervével szemben háttérbe kellett szorulnia az oly nagy fáradozással hirdetett vukovári vonalnak. Széchenyi meglátogatta Kossuthot, felszólította fogjon vele kezet a nagy közlekedési reform megalkotásában és kérte, fogadja el az elnökséget a vasúti tanácsban. Kossuth ezt visszautasította és úgy látta minden terve meghiúsult. Nagyságát azonban mi sem mutatja jobban mint az, hogy közvetlenül e csapás után pályájának egyik legfontosabb munkájába a jobbágyság felszabadításába - fogott. Kétségbe esett, hogy nem lehet a nemzetet egyesíteni. "Ez a feloszlás a halál jele. Mondjon nekem valaki csak egyetlenegy eszmét, mely az összes nemzetet képes lelkesíteni áldani fogom őt, mint legfőbb jóltevőmet, mert nemzetem iránti hitemet adta vissza, de én ily eszmét e széles honban nem ismerek:" A politikai küzdelem helyett a társadalmi reformmal kezdett foglalkozni. Azt akarta megvalósítani, amit Széchenyi "9 millió magyarnak a nemzet sorába iktatása" ként fogalmazott meg. Kossuth fő célja a nemzet millióinak "felvétele az alkotmánysáncokba" Széchenyi, hogy Kossuth ne akadályozza meg a reformot és ne vigye forradalomba az országot kísérletet tett a megnyerésére. De Kossuth hajthatatlan. Wesselényi Miklóshoz írt levele (Tinnye 1846 május 27) 7 nemcsak lelki állapotának, hanem politikai felfogásának is hű tükre. Üldözöttnek, legyőzöttnek érezte magát. A kormány és a főnemesség összetartott ellene, a köznemesség ~ mihelyt áldozatot követelt tőle a haza javára ~ elhagyta őt. Elérkezettnek látta az időt arra, hogy agitációjával a néphez forduljon. Galíciában 1846 elején a hazafias nemesség felkelésre készült. Stadion gróf, a helytartó, paraszttömegekkel bunkóztatta agyon a hazafiakat. Kossuth attól tartott, hogy ez nálunk is ha a kormány úgy akarja bekövetkezhet. Ezért kell megszabadulni a feudalizmus maradványaitól, ami 10

7 kiapadhatatlan forrása a kölcsönös bizalmatlanságnak, a népgyülölségnek. Amíg ez fennáll, addig a nemzet egyesítésről szó sem lehet. Ezért vallotta: gyorsan meg kell hozni a váltságot, hogy a jobbágy hosszú törlesztésre pénzt kaphasson váltságra, de hosszú idő kell arra, hogy az ország a bosszú és gyűlölség e hínárjából kibontakozhassék, különben a nemesség kaszára kerül és ez egyúttal halála napja lesz a magyar alkotmánynak és nemzetnek. A népet és a földet egyszerre kell felszabadítani az egész országban. Nem szabad remélni, hogy az 1847-i országgyűlés olyan lesz, mint a francia alkotmányozó gyűlés 1789-ben. A magyar arisztokrácia inkább vesztébe indul, semhogy kárpótlás nélkül feladja úrbéri jogait. Kármentesíteni kell tehát a földbirtokosokat de úgy, hogy a teher felét az állam viselje, a jobbágy pedig év alatt fizesse ki tartozását. Kossuth tehát egyelőre még nem gondolt radikális megoldásra. De az akkori felfogás szerint mégis igen merésznek látszott terve kivitele. Még Wesselényi Miklós sem tartotta helyesnek, hogy a nemesség fizesse meg a jobbágy váltságát. Széchenyi is "csak évtizedek múlva" tartotta elérhetőnek az örökváltság előre haladását. De Kossuth már érezte a forradalmi hangulatot. Azt azonban alig sejthette, hogy három év sem telik el és az úrbériséget eltörlik, az úrbéri földet teljesen meghagyva a jobbágynak június 7-én az Ellenzéki Kör hivatalos programjául fogadta el a Kossuth tervezete alapján Deák Ferenc által végső formába öntött Ellenzéki Nyilatkozatot. Ebben a közteherviselést, a törvény előtti egyenlőséget, az ősiség eltörlését és a kötelező örökváltsággal történő jobbágyfelszabadítást követelték. Az októberi választásokon nagy szavazattöbbséggel kiáltották ki Kossuthot Pest megye követének. A november 12-én megnyílt országgyűlésben már a reformellenzék vezéreként lépett fel. A válaszfelirati vitában Széchenyivel szemben sürgeti a sérelmek tárgyalását. Javaslatát a rendek elfogadták, de a főrendek nem. December 15-én az egész felirat letételét indítványozta, amit a rendek szintén elfogadtak. Az 1840-es évek második felében mindjobban radikalizálódó és már az egész ellenzéki mozgalom vezéralakjává emelkedő Kossuth felismerte az 1848-as februári párizsi forradalom fontosságát. Ennek hatása alatt mondta el az országgyűlésben március 3-i beszédét. Nem az egyik vagy a másik reformkövetelésről beszélt, hanem arról, hogy elérkezett az idő a polgári átalakulásnak és a nemzeti önrendelkezésnek az ellenzék által kidolgozott program szerinti véghezvitelére. Az ellenzék követelése, hogy haladéktalanul valósítsák meg a jobbágyrendszer felszámolását, a közteher bevezetését, a nép politikai jogokban részesítését, a gazdasági fejlődés előmozdítását, független, az országgyűlésnek felelős nemzeti kormány megteremtését. Kossuth figyelmeztette az uralkodót, hogy csak a szabad ember lehet szívből hű és ezért csupán a reformkövetelések elfogadása 11

8 erősítheti meg a trónt, és az, ha az uralkodó a birodalom másik felében is alkotmányos kormányzati rendszert vezet be. Ez az utóbbi kitétele páratlan visszhangra talált a bécsi tömegmozgalmak élén álló forradalmi diákság körében és így még Metternich bukásában is szerepet játszott. A bécsi március 13-i forradalom híre és egy hazai forradalom érlelődésének előszele törte meg a főrendek ellenállását. Elfogadták az átalakulást követelő felirat felterjesztését, sőt Kossuth és az ellenzék még radikalizálni is tudta a javaslatot. Sikerült többek közt azt is belefoglaltatni, hogy a feudális rendszer felszámolását nem önmegváltás, hanem a földesurak állami kártalanításával, tehát jobbágyfelszabadításként kell megvalósítani. A felterjesztést száztagú küldöttség vitte Bécsbe az uralkodónak, aki április 7- én azt jóváhagyta és gróf Batthyány Lajos elnök vezetésével létrejött az első magyar független minisztérium. Ebben Kossuth lett a pénzügyminiszter, akinek elő kellett teremtenie az új viszonyok követelte feladatok anyagi fedezetét. A július 5-én megnyílt országgyűlésben ő képviselte a kormány politikáját. Ezen ülésszak idejéből legnevezetesebb a július 11-i beszéde, melyben a forradalom fegyveres megvédése érdekében a haderőnek honvédet és felszerelésükre 42 millió forintot kért megszavazni. Amikor a megrázó beszéd hatására a képviselők felállva egy emberként kiáltották "megadjuk", Kossuth ezekkel a rögtönzött szavakkal folytatta beszédét: "Önök felállottak mint egy férfiú és én leborulok a nemzet nagysága előtt s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiságot tapasztaltam a megajánlásban s Magyarországot a poklok kapui sem döntik meg" Egyébként régi foglalatosságához is visszatért. Július 1-től megjelent a Hírlap melyben ő írta a legizgatóbb cikkeket. Hatalmas munkát végzett az Ausztriától független, önálló magyar pénzügyek megteremtése, a honvédelem anyagi feltételeinek, a szabadságharc csereeszközének biztosítása érdekében. A bécsi udvar egyre nyíltabban fordult szembe a függetlenségét védelmező magyarokkal. A válság napjaiban Kossuth elrendelte az önálló magyar bankjegyek forgalomba hozatalát. Ennek érdekében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal kötött szerződést. A szerződés alapján a magyar állam fedezetként 5 millió forintnak megfelelő aranyat és ezüstöt helyezett el a bank pénztárában, a bank pedig 12 és fél millió forint értékű bankjegyet bocsátott ki. Ezeket Kossuth, a kincstári főpénztárnok és a bankpénztárnok aláírásával kibocsátott 1 és 2 forintos bankjegyeket nevezték Kossuth-bankónak. Az első Kossuth-bankó 1848 augusztus 5-én került forgalomba augusztus 26-án az országgyűlés felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy 5, 10 és 100 forintos címletekben 61 millió forint értékben pénztárjegyet bocsásson ki. Később kamatozó államkötvényeket is kibocsátottak. Ennek és a monetáris szigornak tudható be, hogy a szabadságharc során a kormány nem került 12

9 g pénzügyi zavarba. Szeptemberben nagy hatású toborzó körúton (állomásai: Abony, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Szeged, Szolnok) hívta fegyverbe a forradalom vívmányainak és az ország függetlenségének védelmére az Alföld népét Javaslatára szeptember 28-án megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány, melynek eredeti feladata az ország védelmének a megszervezése volt. A király és a magyar törvényhozás közötti szakítás után ez lett az ország törvényes kormánya, a végrehajtó hatalom legfőbb szerve. Elnökévé október 8-án Kossuthot választják meg. A Bizottmány tevékenysége a Szemere kormány megalakulásával szűnt meg. Windischgrátz decemberi győzelme után Kossuth a kormánnyal Debrecenbe költözött. Itt fejtette ki leglázasabb tevékenységét. Beszédeket tartott az országgyűlésben harcolva az ellene egyre nyíltabban fellépő békepárttal, utasításokat, parancsokat küldözgetett a hadvezéreknek, számos tábort látogatott meg, ahol a katonákat igyekezett lelkesíteni. Az 1849 márciusi osztrák "oktrojált" alkotmány végképp megsemmisítette Magyarország jogait. Ennek és a tavaszi erdélyi hadjárat sikerének hatására az országgyűlés április 14-én Kossuth javaslatára a debreceni Nagytemplomban ünnepélyesen kinyilatkoztatta, majd törvénybe iktatta Magyarország állami függetlenségét elfogadva a Függetlenségi Nyilatkozatot, kimondta a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását sorozatos törvényszegéseire hivatkozva, Kossuthot pedig kinevezte az ország kormányzójának. A kormányzói esküt május 14-én tette le. Buda elfoglalása után Kossuth június 5-én Pestre tette át a kormány székhelyét, a hadi helyzet alakulása miatt azonban július 12-én már Szegedre, majd Aradra vonult az országgyűléssel együtt. Miután Görgey nyíltan megtagadta az engedelmességet és Szemere is ellene fordult Kossuth augusztus 11 -én lemondott és minden hatalmat Görgeynek adott át. A világosi kapituláció után Orsovánál elásatta a koronát, majd török földre menekült augusztus 22-én érkezett meg a Törökországi emigrációba. Először Viddinben és Sumenben (vagy Sumlában?) élt. Ausztriára és Oroszországra való tekintettel a török Porta 1850 február 15-én a kis-ázsiai Kütahyába száműzte. Felesége 1850 februárjában, gyermekei pedig júniusban érkeztek meg hozzá. Kütahayában 1850 június 15-én kelt, gróf Teleki Lászlónak írt levelében vázolta fel konföderációs tervét, az 1851 április 25-re elkészült kütahyai alkotmánytervezetében pedig a nemzetiségek számára a korábbinál sokkal szélesebb körű jogokat kívánt biztosítani augusztus 22-én kapta meg a nagyvezér levelét, melyben tudatták vele, hogy a magyar menekültek szabadok. Szeptember 1-én elhagyják Kütahyát szeptember 12-én az amerikai kormány meghívására, az általa küldött és személyszállításra átalakított Mississippi fregatt fedélzetén 50 13

10 főből álló kíséretével elhagyta Törökországot és először Angliába hajóztak, ahová október 23-án érkeztek meg. November 11-én tovább indultak és december 3-án futott be hajójuk az amerikai kikötőbe. Egyébként az osztrák kormány ezen utazás ideje alatt, szeptember 22-én 36 társával együtt halálra ítélte és in effigie (jelképesen) felakasztatta. Angliai és amerikai útja valóságos diadalmenet volt. Mindkét ország népe meleg fogadtatásban részesítette. A magyar szabadságharc igazát hirdető, klasszikus angol nyelven elmondott beszédei óriási visszhangot váltottak ki. Az angol hivatalos világ távol maradt az ünneplésétől. Nem így az amerikai január 5-én megjelent a Szenátus előtt, majd 7-én fogadta a Kongresszus teljes ülése. O volt az első külföldi, akit az USA ilyen megtiszteltetésben részesített. Abraham Lincoln, akkori amerikai elnök, által megfogalmazott határozati javaslatban a következő olvasható: "Kossuthot, Magyarország kormányzóját az európai kontinens polgári és vallásszabadsága érdemes és kiváló képviselőjének tekintjük. Amiért ő és nemzete küzdött - amíg a természet és a nemzetek szent alaptörvényeinek megsértésével le nem tiporta egy idegen zsarnok fegyveres beavatkozása olyan ügy, amelynek vezérlő eszméi mindenütt becsesek a szabadság barátai számára, de különösen drágák az Egyesült Államok népei szemében" Amerikai körútja során mintegy 600 beszédet mondott főleg angol, vagy német nyelven júliusában indult vissza Európába és megérkezvén Angliában telepedett le. A nagyhatalmak közti ellentétek kihasználásával remélte helyreállítani Magyarország függetlenségét. Különösen az olasz nemzeti egységmozgalomhoz és az olasz-francia osztrák háborúhoz fűzött komoly reményeket. III. Napóleon kapcsolatba lépett az emigráció vezéralakjaival, Kossuth-tal, Klapka Györggyel, Teleki Lászlóval, azt várva tőlük, hogy megszervezik a magyar nép részvételét az osztrákok elleni küzdelemben. Nevezettek ekkor alakították meg a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, amely Kossuth vezetésével az emigráns kormány szerepét töltötte be. A Nemzeti Igazgatóság belpolitikai programja a Kossuth által már 1851-ben kidolgozott alkotmányterven alapult. Ez az általános választójog alapján következetesen polgári demokratikus államberendezkedést irányzott elő Magyarországon, a nemzetiségeknek pedig az 1849-es törvényben körvonalazottaknál nagyobb jogokat kívánt biztosítani. Ez a program egybekapcsolódott a dunai államszövetség létrehozásának tervével is, amely továbbfejlesztett formában 1862 májusában került nyilvánosságra. E terv szerint a teljes önkéntesség és egyenjogúság alapján Magyarország, Erdély, Horvátország, Románia, Szerbia államszövetségbe tömörülne minden reakciós nagyhatalmi beavatkozás együttes elhárítása, s a gazdasági és politikai összefogás előnyeinek biztosítása céljából. A francia kapcsolat 14

11 reményében Kossuth a magyar koronát Jerome hercegnek ajánlotta fel, de kikötötte, hogy csak úgy szervez otthon forradalmat, ha a francia kormány garantálja annak sikerét. A honi lakosság habár nagy volt az elégedetlenség az országban megelégedett a passzív ellenállással. III. Napóleon cserbenhagyta olasz és magyar szövetségeseit és Ferenc Józseffel megkötötte a villafrancai fegyverszüneti megállapodást. Nem járt sikerrel az olasz vonal sem. Kossuth a londoni emigrációban megállapodott az új felszabadító háború előkészítésén fáradozó Cavour 9 olasz miniszterelnökkel. Nem csak a közös hadi célokban állapodtak meg, hanem egy teljes hadsereg felszerelésére elégséges fegyverszállítmányt is titokban útnak indítottak. A nagyhatalmak azonban megakadályozták ennek eljuttatását a rendeltetési helyére. Kossuth Londonban a harc támogatására a Kossuth-bankókhoz hasonló 1, 2 és 5 forintos magyar nyelvű papírpénzeket nyomatott. Ausztria nyomására 1861 február 27-én megindult a pénzjegyper, a bankjegykészlet pedig hamvasztókemencében kötött ki a nemzeti mozgalom támogatása helyett. A Villafrancában kötött békemegállapodás, a háborúra eltökélt Cavour halála 1861-ben egyben az emigráció várakozásainak meghiúsulását is jelentette ben Olaszországba költözött, ahol élt: Milánóban, Genuában, Nerviben, Turinban (azaz Torinóban), Baraccone-ban. Kossuth még továbbra is reményeket fűzött Garibaldi küzdelmeihez, az 1863-as lengyel forradalomhoz. A remények azonban nem valósultak meg. Családi tragédiák is érték április 22-én meghalt leánya, 1865 szeptember 1-én pedig felesége. A kiegyezés legátfogottabb kritikáját a kortársak közül Kossuth gyakorolta. Amint Deáknak 1867 május 22-én írott levele 10 (a Cassandralevél) is tanúsítja, élesen ellenezte a kiegyezést. Azt nem csupán jogfeladásnak minősítette, hanem a nemzeti önrendelkezés veszélyes korlátozásának is, amely lehetetlenné teszi az alkalmazkodást az új politikai viszonyok változó követelményeihez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kiegyezés csak késlelteti de nem akadályozza meg a monarchia felbomlását. A magyarság viszont a világ szemében az osztrákok bűnrészesévé válik a szomszéd népek elnyomásában. A kiegyezéssel nem csak az önálló államiságot szembesítette, hanem a dualista állam kényszer egységét a nemzeti önrendelkezésen alapuló önkéntes szövetséggel is. A száműzetés kenyerét között Ihász Dániel ezredes, 1883-tól pedig nővére Rutkayné osztotta meg vele. A honossági törvény illetve az, hogy a magyar kormány 1889-ben megfosztotta állampolgárságától nagy keserűséggel töltötte el. De ahogy a hivatalos Magyarország egyre inkább szakított az 1848/49-es hagyományokkal, úgy növekedett Kossuth népszerűsége hazájában márciusában Szentes, 15

12 majd később további kerületek választották meg országgyűlési képviselőnek, városok és falvak sora díszpolgárnak március 20-án Torinóban bekövetkezett halála megrendítette a nemzetet. Haza csak hamvai térhettek. Koporsóját 1894 március 28-án különvonat hozta térdeplő magyarok sorfala közt a Dunántúlon át Budapestre. A főváros méltó temetést rendezett díszpolgárának. Az ország minden részéből érkeztek temetésére a küldöttségek, az országgyűlésben Wekerle Sándor miniszterelnök, Apponyi Albert, Juszt Gyula és Hermán Ottó méltatták és adtak kifejezést a nemzet gyászának. Sírjánál Jókai Mór, Horánszky Nándor és Hermán Ottó búcsúztatták. Mauzóleuma felállítására pedig közadakozást szerveztek. Magyarországon aligha található olyan város vagy falú, amelyben ne neveztek volna el emlékére utcát vagy teret. Számtalan városban állítottak tiszteletére szobrot vagy emléktáblát. Miskolcon a Róna József által készített Kossuth szobrot 1898 május 30-án avatták." (Az életrajzot összeállította Dr. Mihalik István) oki. közgazda, ME Gazdaságelméleti Intézet ny. professzor HIVATKOZÁSOK: 1. A Kossuth életrajz összeállításánál elsősorban az alábbi müvekre támaszkodtunk: 1. Szinnyei József: Kossuth Lajos = Magyar Írók élete és munkássága VI. köt o. Horánszky Viktor Könyvkiadóhivatala, Budapest, Marczali Henrik: Kossuth Lajos = Közgazdasági Enciklopédia III. köt o. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest. 2. Hétszemélynök, azaz a Hétszemélyes Tábla magas bírói testületnek a tagja. 3. Kossuth színműírói tevékenységéről lásd: Váli Béla "Kossuth mint színműíró" c. cikkeit = Budapesti Hirlap, = Pesti Napló, Gyöngyösi Somogyi Ferenc petényi birtokostól vásárolt. 5. Kossuthnak az iparról, védegyletről, jobbágyfelszabadításról vallott nézeteit részletesebben lásd: Dr. Majoros Krisztina írását e kiadványban:

13 6. Részletesebben lásd: Földes Béla "List Frigyes magyar vonatkozásai" = Közgazdasági Enciklopédia III. kot o. 7. A levél teljes szövegét lásd e kiadványban oldalakon. 8. A szabadságharc pénzügyi kérdéseit részletesebben lásd: Lukács Béla "Az iki pénzügy. Az eredeti számadások alapján" Atheneaum, Pest, Cavour, Camillo Benső olasz politikus, aki vezető szerepet játszott az egységes olasz állam létrehozásában. III. Napóleonnal kötött megállapodása után kirobbantotta a piemonti-francia-osztrák háborút. 10. A levél teljes szövegét lásd e kiadványban oldalakon. 11. A miskolci Kossuth szobor avatásáról szóló cikk részleteit lásd. e kiadványban oldalakon. 17

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA MAGYAR Nemzeti Múzeum és Kossuth Lajos örökösei közt a turini remete irodalmi hagyatéka tárgyában 1894 december elsején Budapesten kötött adás-vételi szerződés értelmében

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A reformkor hajnalán Mi volt a reformkori országgyűlések elnevezése? Diéta. Hol hívták össze? Pozsonyban. Ki hívta össze és nyitotta meg? A király (I. Ferenc, majd V. Ferdinánd).

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Elért pontszámod:... / 100 pont

Elért pontszámod:... / 100 pont a) b) c) d) e) f) g) h) Országos Történelem Tantárgyi Verseny 7-8. osztályos tanulók számára Kódszámod: Elért pontszámod:... / 100 pont 1. Milyen többletjelentésben használta Széchenyi István a Hitel kifejezést?

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

A REFORMKOR. 1. A reformkor: 1825-1848

A REFORMKOR. 1. A reformkor: 1825-1848 A REFORMKOR 1. A reformkor: 1825-1848 Reform = újítás, változtatás Cél: Magyarország fejlesztése békésen, új törvények bevezetésével Kezdet: 1825 Széchenyi István fellépése Vég: 1848 a békés újítást felváltja

Részletesebben

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül

Magyar Tűzoltó Szövetség. 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 145 év, töretlenül Magyar Tűzoltó Szövetség 1870-2015 Tisztelt Olvasó! Tisztelt Olvasó! Immár száznegyvenöt éve, hogy gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a magyar tűzvédelem

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae

FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1 TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1. Villámkérdések IGAZ/NEM IGAZ (5 perc) 5 pont 1. Deák szerint a börtönviszonyok javítása sürgősebb, mint a büntetőjogi

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEI

KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEI KOSSUTH LAJOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEI (az önálló nmzetflazdasáfl, a védegylet, az úrbér ügye kapcsán) Dr. Majoros Krisztina* Az 1840-es évek elején kibontakozott reformmozgalom folyamán egészen új mozgatórugók

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont

Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont / 100 pont Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont 1. A betőrejtvény Széchenyi István nyolc gyakorlati alkotását tartalmazza. Jelöld áthúzással ezeket etőhálóban, majd a megfejtéseket írd ki a pontozott

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A reformok és a forradalom kora 1820-1849

A reformok és a forradalom kora 1820-1849 A reformok és a forradalom kora 1820-1849 A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós Széchenyi István és Wesselényi Miklós Gr. Széchenyi István Bécsben született (1791-1860) részt vett

Részletesebben

Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában. Glied Viktor

Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában. Glied Viktor Választójog mint kampánytéma a dualizmus időszakában Glied Viktor További kutatási lehetőségek (helyi viszonyok feltárása) Választójogi törvények a dualizmus időszakában A magyar politikai elit és a választójog

Részletesebben

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015 Dr. Halász

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2006 1. Kik kezdték felfedezni kezdetben az amerikai földrész északi területeit? A. spanyolok C. németek B. angolok D. amerikaiak 2. Honnan

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Cultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME:

Cultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME: Cultura Nostra III. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖZÉPISKOLÁS TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ ÍRÁSBELI ELSŐ FORDULÓ 2004. FEBRUÁR 10. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME:.... CSAPATTAGOK: 1,.. 2,.. 3,.. PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG RÁKÓCZI SZÖVETSÉG

Részletesebben

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály

Történelem 7-8. osztály OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2005 1. Hol volt 1774-ben az I. Kontinentális kongresszus? A. Washington C. Philadelphia B. Boston D. New York 2. Mikor halt hısi halált

Részletesebben

Katona József, az értékteremtő

Katona József, az értékteremtő 1 Katona József, az értékteremtő A Bánk bán írójának születésére emlékezünk. Katona József drámaíróként a legismertebb, de nekünk, kecskeméti polgároknak személye nemcsak legnagyobb nemzeti drámánk íróját,

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben