Összefoglaló és ajánlás az Árpád Tiszk projeket keretében lebonyolított virtuális kompetenciaversenyekről. Digitális kompetencia versenyek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összefoglaló és ajánlás az Árpád Tiszk projeket keretében lebonyolított virtuális kompetenciaversenyekről. Digitális kompetencia versenyek"

Átírás

1 Digitális kompetencia versenyek (TÁMOP /22F ) A globális világ és a tanulás A XXI. század világa nyitott és bonyolult rendszer lett, amelyben a globalizálódás mellett megjelennek a több pólusú, multikulturális centrumok, amelyben a folytonos a változás gyakran krízisekké mélyül, amelyben a hallatlanul komplex társadalmi problémákat csak úgy lehet kezelni és megoldani, ha kísérletezünk, ha kipróbálunk különböző megoldásokat. Ennek során egy kollektív, egész életen át tartó tanulási folyamat megy végbe, hogy az emberi társadalom a változások ellenére folyamatos önszerveződéssel képes maradjon a stabilitásra és az összehangolt viselkedésre. Manapság a kötelező iskolai képzéstől nem várható el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson. Az iskola legfőbb feladata, hogy a tanulókban az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek kialakulását segítse. Ebben fontos szerep jut a formális, informális, nonformális kultúra és tudásközvetítő rendszereknek is. Az oktatásban elengedhetetlené vált a modern információs és kommunikációs technológiák (IKT), és az ehhez kapcsolódó új tanításitanulási módszerek alkalmazása. Megváltozott tanári szerep az iskolában Nemcsak az oktatásfilozófus és a neveléstudomány szakértők, de a gyakorló pedagógus is látja, hogy ma az iskolának nem az igaságot, az abszolút tudást kell közvetítenie. Eddig a hagyományosan az iskola célja a tudásátadás volt, s egyszerű műveltségi területekben gondolkodott. Eszközei közül pedig a legfontosabbnak a tapasztalatot tartotta (kísérletezés, a tanuló maga jöjjön rá a megoldásra). De ma már nincs szentesített, mindenki által elfogadott műveltség. Megváltozott az általános műveltség tartalma is. Nagyobb rendszerben strukturálható tudásrendszerekben kell gondolkodni. Meg kell tanulnunk többféle valóságot elfogadni, és meg kell találnunk ezek között a határokat és az egyensúlyt. A konstruktivista pedagógia a tanulást nem egy közvetítési folyamatként vagy annak részeként képzeli el, hanem a tanulást konstrukciónak tartja, és tulajdonképpen átveszi a reformpedagógiai megközelítésektől a módszertani alapokat Amikor a gyerekek az iskolában tanulnak, akkor konstruálják, felépítik a saját tudásukat. Ennek az egyik legmeglepőbb következménye az, hogy a konstruktivizmus a tapasztalatot nem tartja a tudás kialakulása kiindulópontjának és legfőbb meghatározójának, bár fontosnak véli, viszont döntő szerepet szán az előzetes tudásnak, többek között nagyonnagyon sok empirikus pedagógiai kutatás eredményeire alapozottan is. A konstruktivista pedagógia azt gondolja, hogy a tudás egyáltalán nem egy kumulatív folyamatban jön létre, hanem a tanulás folyamatában az átfogó tudásrendszerek válnak egyre kidolgozottabbá, részletesebbé, differenciáltabbá. A tudást tehát nem elemekből pakolgatjuk össze a gyerekek fejében, hanem kifejezetten másról van szó. Már létező, az egész világról alkotott ismeretrendszert átfogó tudásrendszerek válnak egyre kidolgozottabbá 1. A tudás tehát személyes, egyéni konstrukció, azaz nem objektív és nem tükörképe a valóságnak. Így a konstruktivista pedagógiában nincs igaz és hamis. A tanulási folyamat dinamikusabb és a kimenetek is változatosak. A tanulás eredménye bonyolultabb, összetettebb (ellentmondás is lehet!), és egyénre szabottabb lesz. Ennek a bonyolult tudásrendszernek a tartalma, a mennyisége, a szerveződése válik fontossá, és ennek függvényében lesz a tudás alkalmassá 1 Nahalka István: Konstruktivizmus és tartalomfejlesztés. ptp://ftp.oki.hu/download/tankonyvdialogusok/tankonyvdialogusokii09.pdf 56. old. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 1

2 (TÁMOP /22F ) arra, hogy cselekvéseinket, tevékenységünket, döntéseinket, problémamegoldásainkat irányítsa. A képességek tehát a tudásrendszer megjelenési formái ezért a kompetenciák a tudásrendszer működtetésének az eredményei. (E szerint az egyes kompetenciák nem függetlenek a tudásterületektől és a pszichikus rendszertől.) Pl. a konstruktivista elképzelés a problémamegoldást beágyazza az ismeretek körébe. Azt mondja, hogy nem általában, hanem valamilyen meghatározott területen tudok problémát megoldani, és elsősorban az azon a területen gyűjtött tudásom az, ami a probléma megoldásában engem irányítani fog, és nem valamifajta gép, a problémamegoldással kapcsolatos külön rendszer, ami valahol az agyam elkülönült részében található. 2. Ehhez a digitális kompetencia fejlesztésére van szükség. Ugyan az informális tanulás lehetőségei kibővülnek, a speciális, alapozó jellegű képességfejlesztés egy része (írás, olvasás, számolás, idegen nyelv) az előre elkészített tananyagokat inkább nagyfokú irányítás mellett érdemes elsajátíttatni. Ebben az esetben a megszerzendő tudás meglehetősen standardizálható, jól mérhető, a kreativitás kisebb jelentőségű, viszont a biztos tudás megszerzése alapvető jelentőségű a további tanulási folyamatok megalapozásához. A sikeres oktatási tevékenység túlnyomó többsége nehezen képzelhető el sokszínű kommunikáció nélkül. Az eredményes kommunikáció feltétele az a rugalmasság, amellyel a résztvevők a másik mondanivalóját kontextusba tudják rendezni, illetve a jelentések eltérését minimálisra tudják csökkenteni. Nem a különbségek teljes eltűnése, hanem a kontextuson belül lényeges különbségekre való reagálás a cél, ha a kommunikációt tovább kívánjuk gördíteni. Ha meg akarunk valamit tanítani, akkor sem tehetünk mást, mint változatos formában kommunikálunk a diákkal, mert csakis mindkét fél intenzív kommunikációja révén nyerhetjük el azokat a viszszacsatolásokat, amelyek révén korrigálhatjuk és optimalizálhatjuk a tanítás céljait és eszközeit. Az IKT egyszerre kihívás és lehetőség a pedagógiának. Kihívás, mert az internet használatára és általában a médiahasználatra szánt időt egyre inkább magukhoz ragadják ezek a végletekig változatos és mindinkább egyedi igényeket kielégíteni képes online terek. Lehetőség, mert az internet alkotóbb felhasználására szoktatják a tanulókat és tanárokat egyaránt, ezzel pedig segítenek az elearning eredményeinek kiaknázásában. Az elearning környezetében lassú, szívós és feltartóztathatatlan változások zajlanak: a szocializáció, az iskolán kívüli tanulás változik meg, de ez természetesen nem hagyja érintetlenül a formális oktatás világát sem. Don Tapscott véleménye az iskola átalakulásáról. Mivel a tájékozódás és az információközlés a televíziózásról egyre inkább a decentralizál, interaktív kommunikációközlés felé halad, ezért a tanítási modell is mind inkább átalakul. A jövő a felfedezésen, megismerésen, részvételen alapuló, újszerű oktatási modelleké, amelyek alkalmazkodnak az ugyancsak átalakult gazdaság egyik legsürgősebb és legfontosabb tényezőjéhez: a tudásmunkához. Ezt sokan az oktatás válságaként értelmezik, illetve élik meg, mások csak egy változásként, amelynek lépéseit Tapscott így írja le 3 : Átállás a lineáris tanulásról a hipermédiásra, az utasításokról a készítésre és a felfedezésre (intstrukcionizmus, konstrukcionizmus), a közvetítő, tanárközpontú tanulásról a tanulóközpontúra az anyag befogadásáról a navigálásra és a tanulás tanulására, 2 Nahalka István: Konstruktivizmus és tartalomfejlesztés. ptp://ftp.oki.hu/download/tankonyvdialogusok/tankonyvdialogusokii09.pdf 57. old. 3 Don Tapscott (2001): Digitális gyermekkor. Az internetgeneráció felemelkedése. Kossuth, Budapest. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 2

3 (TÁMOP /22F ) az iskolai tanulásról az élethosszig tartó tanulásra, a tömeges oktatásról a személyre szabott tanulásra, a kínt okozó tanulásról az érdekes tanulásra, amelyek keretében az ismeretszerzés, a munka és a szórakozás integrálódhat, valamint a tanár közvetítő szerepről a segítő szerepére való átállás. Az elearning úgy tűnik megfelelő válaszokat kínál ezekre a felvetésekre és ajánlásokra, sőt lassan megszűnik a learnig és elearnig megkülönböztetése. (Már most is sok vegyes rendszer van, főleg az idegen nyelv tanulásban.) Az biztos, hogy elearning nélkül hamarosan reménytelen lesz a tanár helyzete, ha motivált diákot szeretne látni az óráin. A tanárok nagy része inkább csak kiegészítő, színesítő modulként gondolnak rá, nem úgy, mint az oktatásszervezés és a korszerű tanítás természetes alapjaira. Különösen a közoktatásban a tanárok és a diákok mint két kultúra részesei állnak szemben egymással. Elearning tanácsadás és oktatás a oldalon található. De azt is látni kell, hogy, az online tanulás egyre kevésbé működik úgy, mint egy médium, inkább mint egy platform. Az online tanulói szoftverek már nem tartalomfelhasználó eszközök, inkább tartalomszerző eszközök, és ebben jön létre az ismeretszerzés. A felhasználók igénye, hogy saját tartalmaikat és arculatukat hozzák létre, ezt bizonyítja a Wikipedia sikere, valamint a felhasználók által kialakított és birtokolt weboldalak és blogok. Az informális és járulékos tanulás fontossága (például Googletanulók ), és ennek dokumentálása és prezentálása egyre növekszik. A platformként működő weben tartalmakat alakítanak ki, osztanak meg, csoportosítanak újra, látnak el új céllal és adnak tovább. Maga a háló az úgynevezett olvasható hálóból a írhatóolvasható hálóvá válik. Az új lehetőségek kiváló pedagógia eszközök lehetnek, és nem kell hozzá sok tanulás sem. NAT 2007 A NAT 2007egyik kiemelt kulcskompetenciája a digitális kompetencia lett. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtároláskezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti to Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 3

4 (TÁMOP /22F ) vábbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A NAT előírásai az általános és középiskolákra vonatkoznak, az iskolai pedagógiai programoknak és a helyi tanterveknek kell biztosítani ezek megvalósítását. A NAT szerint a 10. évfolyamtól lezárul az informatika kötelező oktatása, de a digitális kompetencia fejlesztése itt nem hagyható abba, és nem elég, ha más tantárgyak is foglalkoznak ezekkel a kompetenciákkal. Ugyanis a személyiség fejlődésében 16 éves kor után indul meg az absztraháló képesség, és a felelősségteljes gondolkodás kibontakozása. E képességek nélkül pedig nem lehet megvalósítani a NAT azon elvárásait, amelyek a komplex rendszerek használatát, az információk kritikus elemzését, és felelősségteljes használatát írja elő. Így tehát a későbbiek során alkalmat kell találni arra, hogy informális, nonformális keretek között segítsük a tanulókat e kompetenciák megszerzéséhez, és biztonságos alkalmazásához. Már csak azért is, mert ezeket a technikákat kell a további életük során használniuk. A hagyományos (instruktív) és újszerű (konstruktivista) pedagógia különbségei A digitális pedagógiát mint fogalmat, a lehető legtágabb értelemben, minden olyan hagyományos vagy konstruktív pedagógiai, tanulásitanítási módra, módszerre használjuk, amely során számítógépet, informatikai eszközt is használ a tanuló, a pedagógus. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a digitális kompetencia fejlesztése egyrészt célként jelenik meg, amikor magát az eszközt, szoftvert, szolgáltatást tanuljuk meg használni, másrészt amikor már készség szinten alkalmazzuk eszköz jellegét hangsúlyozzuk, keresztkompetencia, illetve kereszttantárgyi területként. A hagyományos és a konstruktivista pedagógia a megismerés, a tanulás folyamatai tekintetében sok ponton szemben áll egymással (ahogy ezt a táblázat is mutatja) és ennek messzemenő következményei vannak a pedagógiai folyamat egészére is! Tradicionális tanulási környezet Tények és szabályok, kész megoldások megtanítása Zárt, kész tudás átadása A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag A tanári instrukció dominanciája a tudáselsajátítás során Kötött tanterv, merev órabeosztás A tanulás fáradtságos munka Osztályteremben történő tanítás Osztálykeretben történő tanítás Homogén korcsoportban történő tanítás Iskolán belüli tanulócsoportok Konstruktivista tanulási környezet Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása A különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációja Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását Projekt alapú tanulás, szabad időkeretben A tanulás érdekes vállalkozás Könyvtárban és az iskola más helyszínein történő tanulás Kisebb, csoportokban történő tanulás Heterogén korcsoportban történő tanulás Iskolák közti tanulócsoportok, internetes kapcsolattar Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 4

5 (TÁMOP /22F ) tással Alkalmazkodás és konformizmus Külső szabályok követése Tanárnak történő megfelelés Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet low tech infrastruktúra mellett is működőképes a tanár aktív ismeretátadó a diák a tudástartalmak passzív befogadója a teljesítmények egyénekhez kötődnek az egyéni munkavégzést preferálja tananyaga tantárgyi struktúrák köré épül a frontális tanítást preferálja a formális tanulásra helyezi a hangsúlyt előre tervezett, prekoordinált tanterv szerint működik egyszerűen, adminisztratív úton szabályozható az értékelés elszakad a tanulás folyamatától kvantitatív értékmérők egzaktabb teljesítménymérés lehetősége a tanulás elsősorban primer ismeretek befogadását, a tudás pedig azok felidézését jelenti Kreativitás, kritika és innováció Belső szabályok kialakítása Standardoknak történő megfelelés Nyitott, multi és hipermediális high tech infrastruktúrát igényel a tanár az ismeretszerzés folyamatának szervezője a diák állítja össze és rendszerezi a teljesítmények sokszor csak csoportszinten jelentkeznek a csoportmunkát helyezi előtérbe tananyaga projektmunkák során áll össze, illetve a tananyag maga a projekt megvalósítása fő munkaformája a csoportmunka a tanulás informális módon valósul meg rejtett tanterve van átfogó szabályozása nehezen valósítható meg az értékelés jobban kötődik a folyamathoz kvalitatív értékmérők a teljesítménymérés szubjektívebb a tanulás lényege az ismeretszerzés képességének elsajátítása, a tudás pedig e képesség készségszintű alkalmazása Digitális pedagógia A digitális pedagógiát mint fogalmat, a lehető legtágabb értelemben, minden olyan hagyományos vagy konstruktív pedagógiai, tanulásitanítási módra, módszerre használjuk, amely során számítógépet, informatikai eszközt is használ a tanuló, a pedagógus. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a digitális kompetencia fejlesztése egyrészt célként jelenik meg, amikor magát az eszközt, szoftvert, szolgáltatást tanuljuk meg használni, másrészt amikor már készség szinten alkalmazzuk eszköz jellegét hangsúlyozzuk, keresztkompetencia, illetve kereszttantárgyi területként. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 5

6 (TÁMOP /22F ) Az informatikai eszközöket a hagyományos (instruktív) pedagógia folyamata során is alkalmazhatjuk, de igazán hatékonyan a konstruktivista pedagógia által szolgáltatott alapok esetén alkalmazható. A hagyományos és a konstruktivista tanulási környezet legfőbb jellemzőinek eltérését több szerző összefoglalta már: Az IKT oktatásbeli aktív jelenléte többet jelent a számítógépek használatánál. Magyarországon a 90es évek óta vannak olyan törekvések, kezdeményezések, melyek az informatikai eszközök alkalmazásának minél szélesebb körű elterjesztését szorgalmazzák a hazai iskolarendszerben. Az informatika korában az írástudás azt jelenti, hogy képesnek kell lennünk megbirkózni a különböző információs csatornákon ránk zúduló adatokkal, információkkal. Képesek vagyunke céljainknak megfelelően válogatni ezek közül az információk közül? Ahhoz, hogy a modern kor problémáit kezelni tudjuk, a mindennapi életünkben megjelenő informatikai eszközöket olyan szinten kell eszközként és nem célként alkalmaznunk, mint például a gépkocsit. Nem kell például tudnunk minden technikai részletet az Internet működéséről, de tudnunk kell hatékonyan keresni ebben a hatalmas adattömegben. Mivel az informatika az egyik legdinamikusabban fejlődő tudomány, az oktatásnak nem a statikus ismeretek oktatására kell koncentrálnia, hanem a dinamikus folyamatok megértésére kell felkészíteni a diákokat. Nem az a cél, hogy adott szoftverek használatát tanítsuk meg a tanulóknak, hanem hogy adott tevékenységek számítógéppel történő megoldásának lehetőségére készítsük fel őket. Ezáltal elérhetjük, hogy az egyre gyakrabban bekövetkező technológiai váltásokra mint például újabb operációs rendszerek, alkalmazások megjelenése a társadalom tagjai rugalmasabban tudjanak reagálni. Ezekkel a képességekkel a felnőtt állampolgár képes lesz arra, hogy bármely közösség (pl. család, munkahely) alkotó, résztvevő, együttműködő tagja legyen. A közösség többi tagjával együttműködve kell meghatároznia egy adott probléma megoldási lépéseit, részfeladatait. A tárgyalási folyamtok, a viták során világosan, érthetően kell ismertetnie érveit, de meg kell hallgatnia mások esetleg eltérő gondolatait is. Az együttműködés alapvető formája ma már a hálózati kommunikáció, mely során a közösség tagjának olyan szereplőkkel kell kooperálnia, akik esetleg térben és/vagy időben elkülönülnek tőle. Az információs és kommunikációs technológia egy olyan új környezetet és eszköztárat nyújthat a ma tanárainak, amellyel munkájuk hatékonyabb lehet mind szakmai, mind pedig pedagógiai értelemben. A korszerű IKT eszközök már többet közvetítenek magánál az információs technológiánál a digitális kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezért napjainkban az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, nem pedig az infospecialista áll. A tudásalapú társadalomban való részvételhez szükséges alapvető felhasználói képességek/készségek kifejlesztése ezért az alaptanterv része kell hogy legyen. A hagyományos tanórákon közvetített merev, korlátozott tudást, a rugalmas, korlátok nélküli tudásnak kell felváltania. A tanulás sokkal inkább egy élethosszig tartó folyamat, mintsem a gyerekkornak, a felnőtt valóságtól elzárt szakasza. A tanár többé már nem a legjelentősebb forrása a bölcsességnek megtanulta, hogy szerepét hogyan fordítsa át a katedrán álló bölcs szerepéből a tanuló mellett álló irányítóvá. A számítógép által támogatott tanulási környezet kiváló terep a konstruktivista paradigma felismerésére: személyre szabott instrukciókkal szolgál az életviteli képességek kialakításához. Ez azonban nem jelenti a lexikális alapismeretek szükségtelenségét. A kompetencia alapú oktatás csak olyan szintű lexikális alapismereteket követel meg, amelyek képesek mobilizálni a kompetenciákat. Mindenképpen fel kell tehát hívni a figyelmet arra is, hogy a digitális pedagógia alkalmazása során nem az informatikai ismeretek öncélú átadása a cél, hanem a megfelelő digitális kompetenciák kialakítása. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 6

7 (TÁMOP /22F ) Az informatikai eszközök oktatásban történő használatának optimális módját könnyebben találhatjuk meg, ha ismerjük az előnyeit. Íme néhány a teljesség igénye nélkül: Az Internet segítségével a tanár és a diák hatalmas adatbázisból meríthet, és kis szervezéssel megvalósítható a kétoldalú vagy többoldalú kommunikáció távoli iskolákkal, sőt kutatóhelyekkel. A multimédiás és prezentációkészítő szoftverek lehetőséget adnak a tanárnak arra, hogy saját, a nyomtatott könyvektől, fóliasorozatoktól független prezentációját elkészítse, valamint hogy mindezt látványosan és a világháló segítségével naprakészen, bármikor újra felhasználhassa. Egy természettudományos folyamat modellezése közben számos előny jelentkezik: a hoszszadalmas eljárások lerövidíthetők, a jelenségek térbeli és időbeli korlátai lecsökkenthetők. A virtuális kísérletek keretében használt eszközök, reakciók, vegyszerek működtetése nem veszélyes (mint pl. egy vegyi üzemé vagy egy atomreaktoré), és használatuk tiszta, környezetkímélő. Lehetőséget ad a különböző szimulált folyamatok megtervezéséhez, a körülmények variálható, interaktív megválasztásával. Így ideálisabb környezet is biztosítható, mint a valóságban. Fontos alkalmazási lehetőséget ad az, hogy nem hozzáférhető jelenségek is megjeleníthetők (mint például az atomi méretek és mozgások szimulációja). A hagyományos táblai rajzzal szemben a grafikai ábrázolások számítógéppel igen gyorsak, szemléletesek, könnyen változtathatók, valamint a gyors adatfeldolgozás lehetősége is előnyös lehet. Az interaktivitás élményszerűvé teszi az informatikai eszközök használatát, az egyéni adatok és kérdések személyes jelleget adnak a tanulás folyamatának. A kérdésekre adott válaszok kiértékelhetők, a válaszok és a személyre szóló eredmények kinyomtathatók, és így a későbbi tanulás során újra felidézhetők. Mivel nemcsak egy tanuló munkáját, hanem egy csoportot, esetleg egy egész osztályt is értékelni lehet, a gyors pedagógiai eredménymérésre is alkalmas. A céltudatos böngészés, az adatfeldolgozás és a prezentációkészítés lehetővé teszi, hogy a diákok projektmunkákat is készítsenek. Az információs és kommunikációs technológia alkalmazása a hagyományos oktatási rendszerben tehát új tanítási, új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközöket, módszereket és konstruktív pedagógiai eljárásokat is hatékonyabbá teszi, és így a diákok alkalmasabbá válnak az önálló ismeretszerzésre. Az etanulás (elearning) a tudásalapú társadalomban A modern információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása az oktatásban új tanításitanulási módszereket feltételez. Az IKT eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatott, instruált tanítástanulási folyamat, az elearning, új lehetőséget nyújt a személyre szabott ismeretátadásra, emellett optimális egyensúlyt teremt az instruktív és az ismeretátadási formák, tanítástanulási módok, módszerek között. Az elearning nevéből adódóan elektronikus tanulást jelent. Gyakorlatilag az elektronikus eszközökkel és szolgáltatásokkal támogatott tanításitanulási formát jelenti, mely az utóbbi időszakban egyre inkább elterjed és kihat az oktatás minden területére. Az elearning fogalmát sokan és sokféleképpen értelmezik. Gyakorlatilag ebbe a kategóriába tartoznak mindazon oktatási, képzési, tanulási módszerek, folyamatok és eljárások, amelyek az új ismeretek átadása és elsajátítása során elektronikus alapú eszköz és szolgáltatásrendszert alkalmaznak. Tágabb értelemben tehát az elearning eszköztárába tartoznak mindazon elektronikus rendszerek, melyek használata alkalmazható a tanításitanulási folyamatok támogatására. Ilyenek például a TV, a rádió, a számítógép stb. is. Az elektronikus tanulás folyamatai Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 7

8 (TÁMOP /22F ) nak támogatása ugyanakkor a számítástechnikai eszközök, illetve a hálózatok, az internet kialakulásával és folyamatos elterjedésével alakulhatott ki és terjedhetett el széles körben. A számítástechnikai eszközökkel támogatott oktatás statikus formája az a helyzet, melyben az oktatóanyag valamilyen digitális adathordozón (pl. CD, DVD stb.), vagy intranet/internet hálózaton jut el a felhasználóhoz (tanuló), melynek lejátszásához, illetve a tananyag elsajátításához a hallgató számítógépet használ. Az elearningnek ezt a formáját a szakirodalom CBT nek (Computer Based Training) hívja. Ebben az esetben a tananyag oktatója (a tanár, oktató, tutor, ) és felhasználója (a tanuló) között semmilyen kapcsolat nincs, és menedzselt (tervezett, szervezett és kontrollált) oktatásról csak nagyon szűk értelemben beszélhetünk. A CBTt tekintjük az elearning korai formájának, mely azonban mind a mai napig alkalmazható és elérhető. A módszer nagy hátránya, hogy az oktatásszervezés és a tanártanuló, illetve a tanulótanuló közötti kapcsolat gyakorlatilag minimális. A számítógépes hálózatok fejlődése fogalmazta meg az igényt, és teremtette meg ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az elektronikus tanulás szervezett formában, valódi képzésmenedzsmenttel támogatva kerüljön felhasználásra. Ezt a szakirodalom Online learning nek vagy WBTnek (Web Based Learning ) hívja. Az elearning képzési formái, módszerei Az elearning klasszikusan szinkrón és aszinkrón módszerekre szokás osztani. Ennek a felosztásnak az alapja a tanár és a tanuló egymással való időbeni és térbeli kapcsolata. Szinkrón módszernek tekintjük mindazon oktatási formákat és tevékenységeket, melyek során a tanár és a tanuló egy időben, de egymástól térben elkülönülve oktat, illetve tanul. Ilyen például az ún. virtuális osztályterem, amely nagyon sokban hasonlít a jelenléti oktatáshoz, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy az oktató és a tanuló között akár nagy térbeli távolságot is áthidaljon. Ezzel szemben az aszinkrón módszer alkalmazása a tanár és a tanuló időbeni és térbeli teljes elkülönülését feltételezi, tehát a tanár elkészíti a tananyagot, és azt a tanuló annak a szerveren történő elhelyezése után saját ütemezésében sajátítja el. Egy másik felosztás alapja a tanulóknak a tanulási folyamatban történő részvételének jellege, mely szerint megkülönböztetünk egyéni, saját ütemben történő tanulást ( selfpaced learning ) és ún. kooperatív tanulási módot ( collaborative learning ). Ez utóbbi feltételezi a tanulók egymással való kapcsolatát, és a fentebb említett módon tovább bontható aszinkrón (pl. fórum, stb.) és szinkrón (pl. virtuális osztályterem, alkalmazásmegosztás, chat, stb.) módokra. Az elearning előnyei Az elektronikus alapú oktatás alkalmazásának legfontosabb előnyei az alábbiak: Csökkennek az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó járulékos (pl. utazás, szállás stb.) és adminisztrációs költségek. A hatékony képzési módszer (egyéni tanulási utak és módszer, testreszabott tudásátadás, egyénre szabott tananyagok). Valós, vagy eltolt idejű tudásátadás történik. Globális a hozzáférés a tudáshoz (a szükséges tudás a kívánt időben a megfelelő embernek, az adott üzleti cél szükségletei szerint). Az oktatási tartalom folyamatosan bővíthető és könnyen, folyamatosan megújítható. A tanulási folyamat nyomonkövethető, és a megszerzett tudás számonkérhető. A tanulás bárhol és bármikor saját ütemben folytatható. Az elektronikus oktatás, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (pl. skill gap analysis ) a tanulási kultúrába beépülnek, és motivációs tényezőként hatnak. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 8

9 (TÁMOP /22F ) A digitális kompetencia fejlesztésének lehetőségei A tanulók a digitális kompetencia alapvető részeit, tevékenységeit az információ felismerését, visszakeresését, értékelését, tárolását, előállítását, bemutatását és cseréjét, továbbá az interneten keresztüli a kommunikáció és hálózati együttműködést valamint az ehhez kapcsolódó számítógépes ismereteket és programokat az általános és a középiskolában tanulják. A kimenti szabályozást a középszintű érettségei vizsga és az ECLD vizsga biztosítja (és egyéb speciális szakvizsgák pl. cisco), amelyeket rendszeresen aktualizálnak, ezzel a tanárnak is lépést kell tartania. Ezen kívül képes legyen: az információ keresés, feldolgozás során megfelelő kritikával élni, az információ hitelségét, megbízhatóságát eldönteni, ismerje az internethasználat etikáját. A legfontosabb készségek: kritikai érzék, felelősségérzet, kreativitás, innováció. Képességek: tudományos gondolkodásmód, a dolgok komplex szemlélete, demokratikus problémamegoldó képesség, közösségekben való együttműködés. Virtuális közösségek, a közösségi oldalak oktatási felhasználása A számítógépes kommunikáció egyre szélesebb körű elterjedése, az egyre több szolgáltatás megjelenése azt eredményezte, hogy megjelentek az ún. közösségi oldalak, melyek integráltan több szolgáltatást is nyújtanak a felhasználók részére. Az itt történt regisztráció után a felhasználók: csoportokat képezhetnek; virtuális ismeretséget köthetnek; fórumozhatnak; a létrehozott csoportok közös naptárt, hirdetőfalat használhatnak; azonnali üzenetet válthatnak egymással; fájlokat tölthetnek fel, oszthatnak meg egymással. Jelenleg a közösségi oldalak még inkább a szórakozás, a közös érdeklődési körrel rendelkező felhasználók otthonai, de minden kétséget kizáróan hamarosan az oktatás, a kutatás területén is jelentős szerepet töltenek majd be. A számítógépes kommunikáció oktatásban történő alkalmazása A számítógépes kommunikáció eszközeit, módszereit, azok tulajdonságainak figyelembevételével lehet a pedagógiai munkában alkalmazni. A fórumok nagyon jól tudják támogatni a projekt jellegű tevékenységeket, hiszen időben hosszabb és térben egymástól távollévő felhasználók együttműködését is könnyen nyomon lehet követni a segítségükkel. A fórumok lehetőséget adnak arra is, hogy a projekt megvalósítása során összegyűjtött, létrehozott tartalmakat megosszák egymással a felhasználók, véleményezzék egymás munkáját, megbeszéljék a projekt megvalósítása során felmerült problémákat. A chat hatékonyabban használható az időben rövid, gyorsabb lefolyású kollaborációt igénylő tevékenységek során, akár különböző szituációs gyakorlatok (szerepjáték), akár vita jellegű beszélgetések alkalmával. Fontos kiemelni, hogy a számítógéppel segített kollaboratív módszerek iskolai alkalmazása túlmutat az , a fórum és a chat lehetőségein. Nagyon sok olyan keretrendszer létezik és használható, amely komplex kommunikációs szolgáltatásokat nyújtva (akár digitális oktatási tartalommal együtt) áll az IKT eszközöket alkalmazni kívánó pedagógusok, iskolák rendelkezésére. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 9

10 (TÁMOP /22F ) Az IKT eszközök felhasználása a tanulásitanítási folyamat különböző szakaszaiban Az IKT eszközök felhasználását a tanulási, oktatási folyamat különböző szakaszaiban lehet hatékonyan alkalmazni. Alapvető törekvés, hogy a számítógépet, a különböző szoftvereket nem öncélúan, hanem valamilyen ismeretszerzési, tanulási cél elérése érdekében kell felhasználni. A csoportmunkán, a projekt jellegű tevékenységen alapuló tanulói feladatok kiválóan alkalmasak arra, hogy a különböző számítógépes szoftvereket, alkalmazásokat a tanulók a gyakorlati munka során használják. Az adott gyakorlat végrehajtáskor különböző feladatokat kell, kell megoldaniuk a diákoknak, és a végrehajtás során együttműködniük akár IKT eszközök alkalmazásával. A különböző képességű, eltérő érdeklődésű tanulók is végezhetnek olyan feladatokat, amelyek felkeltették érdeklődésüket, vagy éppen ellenkezőleg, olyan feladatot kaphatnak a csoporton belül, amelyben gyengébbek, de így fejleszthetik az adott területen meglévő kompetenciájukat, képességüket. Az IKT eszközöket különböző tevékenységek során lehet alkalmazni, pl.: anyaggyűjtés kulcsszavak alapján (szöveg és kép keresése), megtalált információk rendszerezése (szempontok megadásával), feldolgozás csoportmunkában (szövegszerkesztés, prezentáció, animáció készítése), előre kiosztott szerepek szerint, a csoportmunka során számítógépes kommunikáció alkalmazása, a feladat megoldásának bemutatása. IKT néhány alkalmazási lehetősége április 30án a CERN bejelentette, hogy a világháló mindenki számára szabad és ingyenes. Azóta sok weblap készült, a korábbi internetes szolgáltatásoknak megjelent a webbes változata (pl. levelezés, fájlok fel és letöltését szervező oldalak, csevegés). A web nemcsak az internet szolgáltatásait integrálta, hanem az internethez korábban nem kötött médiaelemeknek is megjelennek a webbes változatai. A tévé és rádiócsatornák által üzemeltett oldalak nagy része online műsorszolgáltatást és archívumot is tartalmaz, az újságok weboldalain pedig gyorsabban informálódhatunk, mint a nyomtatott verziókból. Sorra jelennek meg azok a rádiók televíziók, amelyek kizárólag a neten működnek. Ezeknek már nincs kötött műsoridejük. Mindenki azt a műsor tölti le, amelyik tetszik neki, és akkor, amikor akarja. Ezeket az órán vagy otthoni munkában is használhatják a diákok. Pl. a mindentudás egyeteme előadásai, amelyekhez még ellenőrző kérdések is vannak. A webnek ez az új korszakát Web 2.0nak hívják. Az információ kis tartalmi elemekre bomlik, amelyeket számos domain között lehet megosztani. A dokumentumok hálózata átalakult az adatok hálózatává. A net már nemcsak információs források, hanem egy olyan új eszközrendszer, amelynek segítségével összegyűjtjük és újracsoportosítjuk ezeket a tartalmi elemeket újszerű és hasznos módon. A web áttért az információ átadásra és felhasználásra. Az emberek nem csupán könyveket olvasnak, rádiót hallgatnak vagy tévét néznek a weben, hanem beszélgetnek egy olyan nyelven, amely nem csak szavakból áll, hanem képekből, videókból, multimédiából. A rendszer egyértelműen hálózatként épül fel és működik. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, ahol a tartalmat a szolgáltatást nyújtó biztosította, web 2.0ás szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 10

11 (TÁMOP /22F ) A tartalmat létrehozó felhasználók számának nagyságrendi növekedése az alkotás, a fogyasztás, a véleménynyilvánítás és a kommunikáció demokratizálásához, valamint a világról szerezhető ismeretek minőségi változásához vezet. Ez lesz az a tudásközösség, amelyről Nyíri Kristóf beszél. A szakértők hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége. (Erről részletesebben pl. a wikipédián lehet olvasni. A tanárok pedig az INFONIA Alapítvány új, online interaktív tanulási technikákkal foglalkozó füzetét letölthetik a következő helyről A weblogok, a wiki, a podcasting mind nyitottak a külvilágra, beépülhetnek egy egyéni tanulási vonalába. Tartalommal való feltöltésük nem sok előzetes befektetést igényel. A használatuk során a tanulók maguk alakíthatják ki a dinamikus tanulói környezetet. Ezek a programok jó lehetőséget adnak a személyes és csoportos kutatómunkára épülő projektek számára. A Wiki a hipertext rendszerek speciális fajtája, illetve egy szoftver, amellyel létrehozható. A Wiki Wiki Web olyan webhely, amelyet egy wikiszoftver működtet, webalapon. Gyorsan és könnyen lehet létrehozni hivatkozásokat, elég csak leírni a hivatkozott oldal nevét WikiName módra (nagy kezdőbetű és további nagybetűket is tartalmazó szavakat a rendszer linkké alakítja). Ez az egyszerűség segít a tartalomra koncentrálni. A wiki mint tanulóközösség működik. Egy adott témájú wiki nagy valószínűséggel a témában érdekelt látogatókat fogja vonzani, akik viszont érdekeltek a tartalom minőségének javításában. Az idetévedt látogató, ha hasznos tartalomra lel, és észre veszi, hogy van lehetősége módosítani a lapokat, e lehetőség birtokában többnyire felelősséget érez a lap iránt. A wiki körül általában kialakul egy közösség, amely igyekszik az oldalakat használható formában megőrizni és védeni. Ha valaki olyan gondolatokat akar közzétenni, amely tartalmukban vagy stílusukban nem odaillők, akkor valószínűleg nem is maradnak ott sokáig, a közösség gondoskodik róla, hogy letörölje, ehhez persze kommunikáció és többnyire megegyezés kell. Arra sincs biztosíték, hogy egy rosszindulatú látogató az oldalamat ne törölje le. Ez gyorsan a naplózás miatt gyorsan helyreállítható. Nem sok értelme van a pusztításnak, ha perceken belül valaki úgy is visszaállítja. Ha valaki letöröl egy oldalt, és senki nem állítja vissza, akkor feltehetően arra az oldalra nincs is szükség, hiszen senki sem törődött vele. A legjobb védelmet az jelenti, hogy a legtöbben észre sem veszik, ha egy wikire tévednek, így nem is tudnak a létezéséről. Ami a legtöbb hackert távol tartja a wikitől, az feltehetően a kihívás hiánya. Nincs semmi élvezet egy olyan rendszer megtörésében, aminek jóformán semmi védelme sincs. A wiki sorsa az őt használó közösség sorsától függ. A wiki célja, hogy az oldalakon használható információk jelenjenek meg. Amíg ez kialakul, addig a felhasználóknak nyilván kommunikálniuk kell, egymás ötleteit kell kiegészíteniük, illetve felhasználniuk. Ehhez egy párbeszéd, egy fórum szükséges. A wikire jellemző, hogy amikor az eszmecsere eredményeként már elég információ gyűlt össze a lapon az adott témában, akkor a lapot egy lehetőleg hozzáértő felhasználó a fórum jellegű oldalt dokumentum jellegű oldallá alakítja át (refaktorizálja). A nyílt közösségi munka mellett a wiki rendszeresen használható önálló, egyébként mindenféle strukturális rendezettséget nélkülöző gondolatok lejegyzetelésére, és a köztük meglévő összefüggések, hivatkozások megőrzésére. Közülük a leghíresebb a wikipedia, sajátos példája az informális és kollaboratív tanulásnak: projektszerű feladatvégzés során kölcsönös tanítás és tanulás zajlik benne. A weblog a weben történő publikálás legegyszerűbb formája. Az alkotás varázsa késztet sok embert saját blog készítésére, és ez a hajtóerő az oktatásban is kihasználható. A weblap információi kronologikus rendben visszafelé listázódnak. Ezért a weblog tanulmányitudásakkumulációs naplóként is funkcionálhat. Az olvasók által többnyire kommentálható a tartalma. A kezelése nem igényel informatikai ismereteket. Egy program (FeedDemon, Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 11

12 (TÁMOP /22F ) NetNewsWire, Bloglines.) segítségével pár blogot és más webhelyeket hírújsággá alakíthatunk. Az eredetileg egyszemélyes, hagyományos naplóra emlékeztető blogog villámgyorsan alakultak át blogringekké. Így könnyen épülhetnek ki akár tematikus, akár földrajzi alapon különböző gyűrűk. A blogok alkalmasak arra is, hogy az iskola a fogadóóráit itt tartsa, nem kell bemenni az iskolába, amikor problémája van a szülőnek vagy tanárnak elég itt jeleznie, a beírások automatikusan dokumentálódnak. A blog kiváló teret nyújt az információ és a tudás megosztására és megvitatására, kapcsolatok építésére és fenntartására. A monitor előtt szocializálódó fiataloknak természetes választást jelent, hogy nemcsak kapcsolati csatornáit telepítse a hálóra, de alkotó tevékenységét is. A tartalmakat mobiltelefonon keresztül is fel lehet tölteni, és a bejegyzések multimédiát is tartalmazhatnak. Saját bolg készítésére több magyar nyelvű program is alkalmas pl. vagy blog.lap.hu Olyan blogok is vannak, amelyek gondolatok, hírek gyűjteményei egy megadott témában. Pl. a Poeten lehetőség van irodalommal, művészettel kapcsolatos blogok, vagy személyes blog indítására is, teljesen ingyen. A videoblog olyan olyan blog, amely elsődlegesen mozgóképes állományokat tartalmaz. Nem kell drága felszerelés vagy jó minőségű kamera, elég a mobil kamerája is. Természetesen szöveget, és külön hanganyagot is publikálhatunk egy videóra szakosodott blogon. Akik a videoblogot oktatásra használják, mind arról számolnak be, hogy életkortól függetlenül mindenkit aktivitásra ösztönöz. A vbolog audiovizuális terepen kínál interaktív lehetőséget. A vloging használata nem egy kidolgozott pedagógia eszköz, ha azonban egy feladat erejéig érezzük szükségét a multimédiás tartalmak előállításának és közzétételének, akkor a gyorsan elkészíthető, könnyen szerkeszthető. A vlog kiváló alternatíva pl. azon diákok számára, akik már megtanulták az egyéni és csoportos munkavégzés alapjait, és tovább szeretnénk fejleszteni médiahasználatukat. A használók megtanulhatják, hogy mit, mikor, hogyan lehet és érdemes kifejezni, mikor egymás mellett alternatívaként jelenik meg a szöveg, a hanganyag a videoklip. Ez a médiakompetencia a jövő oktatónevelő munkájának egyik kiemelt célja. A podcasting alatt audio és videoformátumú adatok készítését és interneten való hozzáférhetővé tételét értjük. Egy podcasting médiabejegyzések (epizódok) sorozatát jelenti. A podcastokat felfoghatjuk egyfajta rádió vagy tévéműsornak is, amelynek sugárzása nem korlátozódik egyetlen időpontra. Tantárgyi honlapokat ott érdemes készíteni, ahol a tanulók nagy részének van otthon internet elérése, vagy az iskolában tud dolgozni vele. Honlapot akár a worben is tudunk készíteni, és az ingyenes n regisztráció után közzé lehet tenni. Az oktatásban ma fontos szerepet tulajdonítanak az interaktív toll és táblarendszereknek, amelyek egy speciális szoftver és egy projektor segítségével a számítógép kezelését teszik lehetővé a tábláról, ezáltal a táblára írt és rajzolt tartalmak a gépre elmenthetők és újra előhívhatók. Sokfajta interaktív tábla van, amelyek méretben és tudásban különböznek egymástól. A digitális tábla teljes kihasználása tervezést igényel, s ez sok időbe kerül. Erről többet lehet megtudni a lapon. Az interaktív tábla térbeli korlátait lépi át az interaktív felület, a one touch technológia, amely az osztályterem teljes falfelületét is tudja használni, ez a felület nemcsak falakon de térben is állhat. A multitouch technológia az eddigi egyszemélyes munkaformák helyett a csoportos munkát is lehetővé teszi. Főleg grafikai, geometriai, földrajz jellegű feladatokhoz kiváló. A rendszer legnagyobb értékét a közösségfejlesztő, önállóságra nevelő, vizuális érzéket fejlesztő hatásai adják. Az interaktív ground egy földre vetített interaktív alkalmazás, amely lehet térkép, játék, video, grafika, mely a lábunkkal vezérelhető. Játékos szimulációkra alkalmas. Az interaktív azonosító rendszer felismeri a ráhelyezett tárgyakat, azonosítja azokat és képes a tárgyhoz rendelt információk megjelenítésére is. A felület mérete bármekkora lehet, így akár Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 12

13 (TÁMOP /22F ) az iskolapadokba is építhetjük. Ezzel létrejön az interaktív iskolapad, melynek segítségével a tanuló az interaktivitás minden előnyét ki tudja használni, a tanár pedig könnyen tudja azonosítani a padnál ülő tanulót, ezzel együtt a hozzá tartozó, adott időszakra vonatkozó teljesítményét, érdemjegyét, aktivitását, és az órai eseményeket tudja tárolni, kiértékelni. Vezeték nélkül képes a rendszer az adatok másolására, áthelyezésére, elküldésére. Már készül a jövő tanulási környezete, amelyben a tanulók valóságosan külön akár más országokban is lehetnek, de egy 3Ds térbe kerülve együtt dolgozhatnak, átlépve így a tér és idő korlátait. Az IKT eszközök sokaságában mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet. A táblázat mutatja, hogy, egyes tanuláselméletek, melyen típusú oktatató programokat használhatnak 4. Tanuláselmélet IKT alkalmazások Behaviorista iskola (megfigyelhető viselkedésnali visszajelzések tesztek, mérhető célkitűzések, pozitív azon Kognitív iskola (Nem megfigyelhető hiperlink alakú tananyagok, multimédiás elemek: memória, motiváció, attitűdök, anyagok, kvízjátékok, animáció, diagram gondolkodás, asszociáció) Konstruktivista iskola (felfedezésen alapuló tanulás) esettanulmányok kaland, felfedezéses játékok, szerepjátékok, Elektronikus és hagyományos tanulás keveréke A készségközpontú modell (megértésalkalmazásképzési cél) önállóan feldolgozható webalapú képzés Attitűd központú modell (viselkedéskommunikációközök csoportmunka, szerepjátékok, szinkrón esz Kompetencia központú modell (a döntéshez szükséges tényadatok aszinkrón eszközök összegyűjtése) A neten található IKT műhely A Sulinet Digitális Tudásbázisa, SuliNova Adatbank, És még sok minden csak jól kell keresni. Ma még mind a tipikus, mind az atipikus tanulási formára szükség van, de érzékelhetően közelednek egymáshoz, amelynek alapját az IKT technológiák alkalmazása adja. Virtuális tér az iskolában Ma már egy iskola sem lehet meg Internet kapcsolat nélkül. Több lehetőség közül lehet választhatani: a szélessávú, vezetékes (DSL vagy kábelnet), vagy a vezetéknélküli ( mikrohullámú ), vagy a műholdas (GPRS) vagy a mobiltelefonos kapcsolat közül. Jó, ha több lehetőséget is tud biztosítani az iskola. Érdemes szakember segítségét kérni a választáshoz. Az iskola minden tanulójának és tanárának biztosítani kell a nethez való szabad hozzáférést tanórán kívül is. Figyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiségű gép legyen, és fontos az is, hogy ne csak a gépteremben, de a társalgókban, könyvtárban, tanári szobákban is legyen net 4 A táblázat Szűcs András, Zarka Dénes: A távoktatás módszertanának fejlesztése című tanulmánya alapján készült https://www.nive.hu/konyvtar/content/edoc/files/06_szucs.pdf Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 13

14 (TÁMOP /22F ) elérési lehetőség. Sok diáknak van már saját laptopja, és sok mobil is rendelkezik internetes kapcsolattal, de akinek nincs otthon Internet, az legalább az iskolában használhassa. Ma már tény, hogy ha a tanulók aktív részeseivé válnak az oktatásnak, megtapasztalják milyen a tudásalapú társadalom, ezzel javulnak a munkaerő piaci esélyeik, és sikerül felkészíteni őket az élethosszig való tanulásra. Sok településen van már wifi, az önkormányzatoknak is érdeke, hogy minél nagyobb lefedettséget biztosítson polgárainak az ingyenes Internet eléréshez. Gondolkodni egyéb digitális eszközök beszerzésén (fényképezőgép, videókamera, kivetítő, aktív tábla) itt többnyire csak a pénz szab határt. Minél több lehetőséget adunk a tanulóknak, minél több feladatot, annál biztosabb, hogy nem kell szoros tanári felügyelet és folyamatos munkaellenőrzés! A legjobb, ha az iskola IKT stratégiát dolgoz ki magának, amelyben az eszközök mellett a tanulás anyagát és módszereit is tisztázza, és ügyel rá, hogy ezt rendszeresen megújítsa. Ma már tény, hogy ha a tanulók aktív részeseivé válnak az oktatásnak megtapasztalják milyen a tudásalapú társadalom, ezzel javulnak a munkaerő piaci esélyeik, és sikerül felkészíteni őket az élethosszig való tanulásra. A jövő iskolája felé Az 1990es évek közepe óta a multimédiás számítógéphálózatok meghatározó kommunikációs közeggé váltak. A mobiltelefonok tömeges térhódítása és az internettel való összekapcsolása pedig új, infokommunikációs társadalmat teremtett. Emiatt az oktatásnevelés hagyományos korlátai fokozatosan megszűnnek: a gyakorlati és elméleti tudás határai elmosódnak, a humán és természettudományos oktatás közelebb kerül a szakképzéshez és a műszaki képzéshez, ahogy a kutatás is a tanításhoz. Átfedi egymást az alsó közép és felsőfokú oktatás, ahogy a formális, az informális és nonformális tanulás is. Nem egyszerűen a pedagógusok rendelkezésére álló eszközök változtak meg, hanem a médiahasználat a kommunikációs környezet átalakulásával új típusú tanulók jelennek meg az iskolákban. A ma még gyermekkorú, az infokommunkikációs technológiát aktívan használó generáció minden valószínűség szerint gyökeresen más kognitív és affektív struktúrákat hordoz, mint amilyenekkel mi, akik az ő jövőjükről gondolkodunk, rendelkezünk. Ezért nemcsak a tanári eszköztárat kell módosítani, hanem a pedagógiai törekvések megváltoztatása is szükséges. Az internet és mobil összekapcsolása mindenekelőtt a tudás jellegét változtatja meg. A tudás gyakorlatiassá, multimédiássá és transzdiszciplinárissá válik. Emellett elhalványul a gyermek és felnőtt közötti éles megkülönböztetés, valamint a formális iskolai intézményeket felváltják a nyitott művelődés virtuális környezetei. Az információs társadalomtól a tudásközösségig Az Internet és főleg a mobiltelefonok állandó használatával megváltozik a közösségek jellege: a helytől helyig közösségeket felváltja a személytől személyig közösség. Így az emberi gondolkodás hordozója már nem az egyéni tudat, hanem a közösségi kommunikáció lesz. A mobiltelefon az állandó kommunikatív összekapcsoltság révén azt a korábbi közösséget hozza vissza, ahol a személyes iterakciók a meghatározók. Az Internet és a mobil nemcsak információt szolgáltat, hanem a tudás bőségét is. Az információ adat, amelyet lehívunk, tárolunk, feldolgozunk, így a gazdasági és társadalmi csere meghatározó eszköze. A tudás pedig tények (adatok) vagy eszmék rendezett halmaza, amely érvekkel alátámasztott ítéletet vagy Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 14

15 (TÁMOP /22F ) kísérleti eredményt képvisel. Ezt továbbítjuk másoknak. (A tudás kontextusba illesztett információ, ahogy a bölcsesség sem más, mint az élet egész kontextusába illesztett tudás.) Minden kommunikáció oktatónevelő hatású is. Az oktatásnevelés az a folyamat, amelynek révén a közösség megőrzi és átadja fizikai és szellemi természetét, jellegzetességeit, távlatokat és eszközöket kínál arra, hogy részt vegyünk a társadalom életében, hogy megértsük, és formáljuk azt. A primitív kultúrákban a közösségen belüli mindennapi kommunikáció tölti be az oktatónevelő szerepet, a tanulás az utánzáson alapul, a felnőtt tevékenységében való részvételt jelenti. A civilizációk, államok már jóval több ember együttélését teszik lehetővé, bonyolultabb munkamegosztás alakítanak ki, így az utánzás révén történő tanulás egyre nehezebbé válik. Az iskolák akkor alakulnak ki, amikor a társadalmi hagyományok oly összetettek, hogy a társas emlékezet számottevő része írásbeli rögzítésre kerül, és írott szimbólumok által közvetítődik. Az iskola mint elkülönült elkülönítő környezet hozza létre a gyermekkort mint sajátos életszakaszt. De napjainkban ama régi kor egyfajta visszatértét éljük át. A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az iskola egyszerűen azért került bevezetésre, hogy a gyerekek olyasmivel is megismerkedjenek, amit tanulási környezetükben természetes módon nem sajátíthattak el. Amint ez a szükséglet eltűnik, az iskola intézménye is eltűnik. Gyermekkor és felnőttkor élet fogalmi megkülönböztetése ma újra veszíteni kezd valószerűségéből. A formális oktatás helyett, az informális tanulás/művelődés előnyös és elérhető. Az középkori oktatástanulás jellemzője volt az iskola, az osztályok a tanárok, a könyvek azaz intézményes oktatás. Egy helyen oktatták a különböző tárgyakat, az oktatók egy intézményhez tartoztak. Az oktatói testület az emberi tudás teljes körének képviseletére törekedett, a diákok egyetlen szaknak szentelték életüket. A tekintély jelölte ki a tanulmányok meghatározott vonalát, és hogy azok teljesítése mennyi időbe kerülnek, és hogy a szakasz végén a diák vizsgát tegyen. Egyáltalán nem szükségszerű, hogy ma is így legyen vélekedik erről Z. Karvalics László is az Elkezdjük most, vagy várunk a katasztrófára? c. tanulmányában. Beszéd, írás, multimédia Az internettel felerősödik a tanulás beszélgetős folyamata. A kommunikáció a nap minden órájában zajlik távolságokat áthidalva, de a folyamatos közvetlen emberi kapcsolat, elengedhetetlenül a komoly tanítástanulás lényegéhez tartozik. De az élő eszmecserét nem pótolhatja semmi! A telefon, az , a telekonferencia csak akkor hatékony, ha a háttérben tényeges összejövetelek, személyes találkozások állnak. Az mmssel a multimédiás kommunikáció tér vissza, az egyszerre több érzékszervre ható közlésérintkezés az ember természetes életvilágához tartozik. Az írásbeliség előtti kultúráknál a beszédet cselekvésbe ágyazott, ritmusok, dallamok, gesztusok, tánc, rituálék kísérik. A gondolkodás eredendően képi s ez az a többlet, amit a kép a szóval szemben képvisel. A szöveg rögzíti, leírja a tények összefüggéseit, a kép megmutatja, hogy a dolgokkal hogyan bánjunk. Az írásbeliség elterjedésével a kommunikáció csatornái beszűkültek, a képek csak illusztrációk voltak. A szöveg uralma a kép felett az elméleti tudás uralmát jelenti a gyakorlati tudás felett. Ha igaz, hogy ezen korlátok meghaladásának az interaktív multimédiás közeg a leghatékonyabb kerete, akkor az is igaz, hogy a virtuális tanulási környezet a hagyományoshoz képest valódi előnyöket kínál. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 15

16 (TÁMOP /22F ) Az elearning úgy tűnik megfelelő válaszokat kínál ezekre a felvetésekre és ajánlásokra, sőt lassan megszűnik a learnig és elearnig megkülönböztetése. (Már most is sok vegyes rendszer van.) Az biztos, hogy elearning nélkül hamarosan reménytelen lesz a tanár helyzete, ha motivált diákot szeretne látni az óráin. A tanárok nagy része inkább csak kiegészítő, színesítő modulként gondolnak rá, nem úgy, mint az oktatásszervezés és a korszerű tanítás természetes alapjaira. Különösen a közoktatásban a tanárok és a diákok mint két kultúra részesei állnak szemben egymással. Elearning tanácsadás és oktatás Stephen Downes az új tanulási hálózatot egy ökoszisztémának felelteti meg, amelyben az egyének semmilyen módon nincsenek csoportosítva vagy rangsorolva, inkább szabadon tevékenykednek, és természetüket a bennük rejlő tulajdonságaik mellett az egymásra való hatásuk is meghatározza. Ezek a tanulási objektumok nem rendezetten, hanem véletlenszerűen, rendezetlenül jelennek meg, nem osztálytermekben és iskolákban működnek, hanem azokban a környezetekben, ahol a tanulók maguk is megtalálhatók mindennapi tevékenységük során: az otthonaikban és a munkahelyeiken. A tanulási objektumok ezen értelmezése szerint nem csak szövegek, képek és tesztek, azok vagyunk mi magunk is, ide tartoznak bloghozzászólásaink, publikációink, és beszédeink, valós idejű beszélgetésekben elhangzó gondolataink. Összegzés Maga az oktatás is egyre inkább projektekre bomlik talán a közoktatás maradt az egyetlen igazán hosszú lefutású tanítási program, jogosítványok és bizonyítványok, diplomák egész sorát lehet megszerezni a bölcsőtől a koporsóig, a tréning típusútól az elméleti ismeretek terjedéséig. Ma a közoktatásban sem tehetünk mást, ha meg akarunk valamit tanítani, mint változatos formában kommunikálunk a diákkal, mert csakis mindkét fél intenzív kommunikációja révén nyerhetjük el azokat a visszacsatolásokat, amelyek révén korrigálhatjuk és optimalizálhatjuk a tanítás céljait és eszközeit. Nálunk az internet terjedése relatíve lassú, így kiemelt jelentősége lehet a mobilnak és a digitális tévének (amely nem azonos a neten nézhető tévével, hanem a normál tévékészüléket egy settopboksz révén a digitális tartalomszolgáltatásba bevonni képes műsorszórással), mert ezeken a platformokon is megjelenhetnek a már meglévő elearning tananyagok. A pedagógusoknak ki kell tudni használniuk azt, hogy ma a multimédia sokkal több motivációt tud kelteni, mint a hagyományos iskolai oktatás. Az iskola legyen az a hely, ahol lehetősége van a tanulónak (legyenek felnőttek vagy ifjak) arra, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, mind virtuálisan, mind pedig fizikailag, ami motivációt kelt az új technológiák iránt, és elősegíti a közösségek és szocializáció új formáinak kialakulását. Ma még egyáltalán nem világos, hogy milyen a virtuális oktatás, a digitális pedagógia, de egy biztos: a XX. századi iskolarendszer a múlté! mondja Nyíri Kristóf oktatásfilozófus 5. Az iskola a formális tanulás helyett a tudásközösségek fórumává válik. Katalizátora lesz az emberek közötti kapcsolatoknak, a tudásközösségek kialakításának és működésének. 5 Nyíri Kristóf 2001 január óta koordinálja azt a közös interdiszciplináris társadalomtudományi kutatást, amely a TMobil és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésében A 21. század kommunikációja projekt keretében folyik Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 16

17 (TÁMOP /22F ) Szótár Formális tanulás (formal learning) alatt azt a tevékenységet értjük, amelyben az életkor szerinti hierarchiába rendezett tanulócsoportok, erre feljogosított és kiképzett oktatók irányítása alatt tanulnak, a képzés célja, tartalma, időpontja, helyszíne és módja részletesen szabályozott. A formális tanulás általában valamilyen igazolás (diploma, záróvizsga, bizonyítvány) megszerzésével zárul. A nem formális tanulás (nonformal learning) körébe sorolhatók azok a foglalkozásszerűen képzést folytatók által irányított, az iskolarendszerű képzésen kívül szervezett különféle tanfolyamok, szemináriumok, vagy hasonló keretek között szerveződő tevékenységek, amelyeknek célja ismeretek átadása, a képességek ill. a személyiség fejlesztése. A formális és nemformális képzésre egyaránt jellemző a szervezettség és irányítottság. Általában rejtettebb mint a formális tanulás, már csak azért is, mivel rendszerint nem kíséri írásos elismerés (diploma, záróvizsga, bizonyítvány). Az informális tanulásra (informal learning) az jellemző, hogy nem rendszerszerű, strukturálatlan, az egyének kulturális szolgáltatások igénybevétele, társadalmi intézményekben való tevékenység, politikai aktivitás illetve a média hatásai következtében jutnak új ismeretekhez, illetve sajátítanak el új, a munkavégzés szempontjából is releváns viselkedési elemeket sokszor nem is tudatosítva e tanulási folyamat eredményeit. Az informális tanulás a tanulás leginkább rejtőzködő, ám ennek ellenére nagyon fontos módozata. Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 17

18 (TÁMOP /22F ) Melléklet kvíz1 1. Hogy hangzik a koszinusztétel? 1. c 2 =a 2 +b 2 2ab cos 2. c 2 =a 2 b 2 +2ab cos 3. c 2 =a 2 +b 2 +2ab cos 2. Válassza ki melyik a jó! Két vektor skaláris szorzata: 1. ab= a b cos 2. ab= a b sin 3. ab= ab cos 3. Ha egy mérgezett egér 125 méter magasból leesik, mennyi idő alatt ér le? 1. 5 másodperc 2. 8 másodperc másodperc 4. Kakukktojás! Melyik nem része az atommagnak? 1. elektron 2. neutron 3. proton 5. Melyik a föld legnagyobb tava? 1. Kaszpi tenger 2. Viktória tó 3. Lagoda tó 6. Ki Ausztrália királya? 1. II. Erzsébet 2. Károly walesi herceg 3. Ausztrália köztársaság 6. Ki volt Júdea helytartója, aki kivégeztette Jézust? 1. Pilátus 2. Tiberius 3. Traianus 7. Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. Melyik versben szerepel ez a sor? 1. Himnusz 2. Szózat 3. Nemzeti dal 8. A dobozolás melyik Örkény István mű fő tevékenysége? 1. Tóthék 2. Macskajáték 3. Pisti a vérzivatarban Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 18

19 (TÁMOP /22F ) 9. Hány bites egy IP cím? Ungvár a két világháború között melyik országhoz tartozott? 1. Csehszlovákia 2. Magyarország 3. Szovjetunió 11. Az ABBA együttes neve mit jelent? 1. A tagok keresztnevének kezdőbetűi 2. A lemezkiadó cég neve 3. Svédül dalnokokat jelent 12. Ki volt a szép akasztott ember? 1. Andrássy Gyula 2. Tisza Kálmán 3. Tisza István 13. Hol használták először a futószalagot? 1. Ford műveknél 2. Az angliai szénbányákban 3. Krup műveknél 14. Honnan származik a kutya meleg van kifejezés? 1. Rómában a szíriusz csillagképet hívták kutyának, és akkor volt a legmelegebb. 2. A kutya bundája a legmelegebb az állatok közül. 3. A régi sámán hit szerint ha sokat mondogatták ezt a kifejezést a kutya elvitte a meleget. 15. A gyufa minek a rövidítése? 1. Gyújtó fa 2. Gyúlékony fahasáb 3. Irinyi Jánosnak a gyufa feltalálójának szójátéka 16. Beethoven az eroica szimfóniáját eredetileg kinek ajánlotta? 1. Napóleon 2. I. Ferenc németrómai császárnak 3. Brunszvik Teréznek 17. Hogy hívták az első magyar orvosnő? 1. Huggonay Vilma 2. Teleki Blanka 3. Károlyi Katinka Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 19

20 (TÁMOP /22F ) 18. Melyik magyar honvéd parancsnok tér át a muzulmán hitre 1849 után, majd Murad Tevlik pasa néven Szíria katonai parancsnoka lett? 1. Bem József 2. Perczel Mór 3. Dembinszky Henrik 19. Mindenki ismeri Mátyás, az igazságost, de kire mondták hogy Mátyás az igazságtalan? 1. Rákosi Mátyás 2. II. Mátyás 3. Ludas Matyi 20. Mely tudomány kiválóságai nem kaphatnak Nobel díjat? 1. Matematika 2. Biológia 3. Fizika 21. Mit jelent a közösségi portál? 1. Egy közösséget építő lap a neten 2. Egy csapat területe játékban 3. Egy közösség számára kijelölt hely a városban, faluban 22. A szűzpecsenye melyik állat része? 1. sertés 2. marha 3. borjú 23. A dobos tortát kiről/miről nevezték el? 1. Dobos József cukrászról, aki kitalálta 2. A kisdobosokról, hogy a hatvanas években ez legyen a gyerekek kedvence 3. Eredetileg dob alakú (magas torta) volt, innen kapta a nevét 24. Mi a numizmatika? 1. A történelem segédtudománya az érmekkel foglalkozik 2. Az OTP legújabb befektetési jegyének a neve 3. Nomád életmódot népszerűsítő könyv 25. Mely ország címere látható a képen? 1. Ausztria Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Székesfehérvár, Fürdő sor 3. 20

Virtuális tér Táborosi Zsuzsa

Virtuális tér Táborosi Zsuzsa Virtuális tér Táborosi Zsuzsa A XXI. század világa az ember számára hallatlanul nyitott és bonyolult rendszer lett. A globalizálódás mellett megjelennek a multikulturális centrumok, amelyben a komplex

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN 1. EGÉSZ ÉLETRE KITERJEDŐ TANULÁS A TANULÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK VÁLTOZÁSA TECHNIKAI FEJLŐDÉS TÁRSADALMI IGÉNYEK VÁLTOZÁSA AZ OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány

GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány GEOMATECH @ Élményszerű természettudomány A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás

GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás GEOMATECH @ Velünk játék a tanulás A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban

GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban GEOMATECH @ Sikerélmény a tanulásban A KÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE A GEOMATECH matematikai és természettudományos feladattár és képzés-támogatási portál olyan korszerű, digitális, a Nemzeti alaptantervhez

Részletesebben

Innováció az ápolásoktatásban lehetőségek és a valóság Csernus Mariann PhD, Lőrincz Attila, Harcsa Márta, Páll Nikoletta, Simkó Katalin, Balogh Zoltán PhD Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése IDEGEN NYELVI KÉPZÉSEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi

KOMPETENCIA. Forrainé Kószó Györgyi KOMPETENCIA Forrainé Kószó Györgyi Mi a kompetencia? ismeretek tudás + képességek + attitődök alkalmazás A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretátadás túlméretezett tananyag pedagógusközpontú, egységes

Részletesebben

Tanulás a világhálón

Tanulás a világhálón Tanulás a világhálón Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 6. évfolyam Programcsomag: Én és a világ Ember és környezete A modul szerzője: Nahalka István MODULLEÍRÁS Ajánlott korosztály 11-12

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

Számítástechnikai megoldások a közlekedés támogatására. Mártonyi Tibor

Számítástechnikai megoldások a közlekedés támogatására. Mártonyi Tibor Számítástechnikai megoldások a közlekedés támogatására Mártonyi Tibor Amiről szó lesz A Down Alapítvány számítógépes képzése- MAK projekt Felkészülés a Mentálisan Akadálymentes Közlekedésre: - Előzetes

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Etikus internet és szoftverhasználat Óravázlat Készült: Tusorné Fekete Éva óravázlatának alapján

Etikus internet és szoftverhasználat Óravázlat Készült: Tusorné Fekete Éva óravázlatának alapján A) Adatok Iskolatípus: általános iskola / felső tagozat Korosztály: 14 év Tantárgy: informatika Téma: etikus internet és szoftverhasználat Szellemitulajdon-védelmi téma: szerzői jog Etikus internet és

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Krnács András képzésfejlesztő

Krnács András képzésfejlesztő Interaktivitás ösztönzése és erre alkalmas eszközök a Moodle-ben Krnács András képzésfejlesztő Új pedagógustovábbképzések Kulcsszavak: intézménybe kihelyezett, folyamatba ágyazott, blended, moduláris,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Fritz Péter ig.h. 2011. Május 11. A pályázat kiemelt céljai: az iskolarendszerű

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András

Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Figyelem, ez nem egy teljes helyi tanterv, csak annak egy részlete! Informatika Készítette Lénárd András Általános célok Az információs társadalom elvárásai fokozott feladatot rónak leendő polgáraira,

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben