Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp A KÖZÉRDEKŰ MUNKA ALKALMAZÁSÁNAK PROBLÉMÁI A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 281-279 A KÖZÉRDEKŰ MUNKA ALKALMAZÁSÁNAK PROBLÉMÁI A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBAN"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp A KÖZÉRDEKŰ MUNKA ALKALMAZÁSÁNAK PROBLÉMÁI A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBAN NYITRAI PÉTER* Hatályos szabálysértési törvényünk, a szabálysértésekről szóló évi LXIX. tv. a korábbi jogi szabályozáshoz képest - óvatosan ugyan, de - növelte a jogalkalmazói mozgásteret, már ami - egyebek mellett - a csekély súlyú jogsértő magatartásokkal szembeni szankciók eszköztárát illeti. A jelenlegi szabályozás ugyanis, megfelelő feltételek megléte esetén lehetővé teszi a végrehajtás során, a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkára történő átváltoztatását. Az új szabályozás hatályba lépése óta eltelt esztendők során kialakult gyakorlat indokolttá teszi ezen új jogintézmény elvi és gyakorlati szempontból történő vizsgálatát. Az évi LXIX. tv. megalkotását viszonylag hosszú előkészítő munka előzte meg. A struktúra és tartalom kialakításánál a jogalkotónak - minden bizonnyal - két olyan szempontot" is szem előtt kellett tartania, amely szempontoknak meg kellett, hogy feleljen az új szabálysértési törvény, jelesül az Európai Emberi Jogi Egyezmény előírásainak, továbbá az Alkotmánybíróság 63/1997. (XII. 12.) AB határozatában foglalt rendelkezéseknek. Mint ismeretes, az Egyezményt a Magyar Köztársaság azzal a fenntartással ratifikálta, hogy szabálysértési ügyekben nem tudja biztosítani a bírói út igénybevételének lehetőségét, ezért az új szabályozásban lehetővé kellett tenni azt, hogy az érintett személyek bírósághoz fordulhassanak. Az Alkotmánybíróság fentebb hivatkozott döntése ugyanakkor a korábbi szabálysértési törvény három pontjának alkotmányellenességét állapította meg és kötelezte egyben az Országgyűlést arra, hogy végéig tegyen eleget a törvényalkotási feladatainak. A társadalomra kisebb fokban veszélyes magatartások jogági hovatartozását illetően korábban sem volt egységes az elmélet abban, hogy ez a jogterület a büntetőjog, avagy a közigazgatási jog részét képezi-e. Az Egyezmény és az Alkotmánybíróság határozata is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szabálysértés a közigazgatás büntetőjoga, tehát az ilyen ügyekben úgy kell eljárni, mint- * DR. NYITRAI PÉTER egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

2 282 Nyitrai Péter ha bűncselekményekről lenne szó. Véleményünk szerint ez az álláspont inkább a jogalkalmazóknak jelent fogódzót, de az alapkérdés eldöntése körül kialakult elméleti vitát nem viszi előbbre. A szabálysértési jog - senki által nem vitatottan - korábban is számtalan ponton kötődött (és kötődik mai is) a büntetőjoghoz, esetleges háttérszabályozás esetén 1 pedig közvetlenül is alkalmazza a büntető anyagi jog, illetőleg a büntető eljárásjog rendelkezéseit. Különösebb magyarázatra nem szorul tehát, hogy e két terület szankció-eszköztára is gyakran hasonló vonást mutat. Szankciótani szempontból korábban is viszonylag egységes volt az elmélet álláspontja abban a vonatkozásban, hogy a közigazgatási szervek a tevékenységük során más jogágak szankcióit is alkalmazzák, tehát szabálysértési ügyekben eljárva a közigazgatási szervek tisztán büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak. A jogsértő magatartásokkal szembeni joghátrány mind a büntetőjogban, mind pedig a szabálysértési jogban irányulhat alapvetően a jogsértő cselekmény elkövetőjének vagyona, vagy személye ellen. A továbbiakban a vizsgálódást csak a szabálysértést elkövető személyekkel szemben kiszabott pénzbirsággal kapcsolatban folytatjuk, mégpedig abban az irányban, hogy az új szabálysértési törvény hatályba lépése óta érezhető-e valamilyen tendencia a pénzbirság mértéke megállapításának változásában, továbbá vizsgáljuk azt is, hogy a meg nem fizetett pénzbírságok átváltoztatása az új jogszabályi körülmények között milyen akadályokba ütközhet, azaz a címben megjelölt új jogintézmény gyakorlatban történő alkalmazása ellen milyen erők hatnak. Az új szabálysértési törvény hatályba lépését követően az első szembetűnő változás az volt, hogy azokban az ügyekben, ahol az első fokon szabálysértési hatóságként közigazgatási szervek jártak el és jogorvoslati szakban került az ügy a bíróságok elé, a bíróságok szinte minden esetben csökkentették az általuk túlzott mértékűnek tartott pénzbírság összegét. Ez a következmény előre látható volt, az alábbiakban részletezendő okok miatt. A március l-jét megelőző időszakban a pénzbírság kiszabásával végződött szabálysértési ügyekben, a jogorvoslati szakban, döntően közigazgatási szervek mondták ki a végső szót. Ezeknek a szerveknek az évek során kellő mértékben kikristályosodott és jól rögzült gyakorlata alakult ki az ügyek elbírálása során. Az első fokon eljáró szerv kellő ismerettel és tapasztalattal rendelkezett a felettes hatóságának a pénzbírság összegének megállapítására vonatkozóan kialakult gyakorlatáról, és a pénzbírság mértékét már az első fokon olyan mértékben állapította meg, hogy az a jogorvoslati szakban is kiállja a próbát. Nem egy szabálysértési hatóságnál előfordult az, hogy a felettes szerv, utasításban rendelkezett szigorító intézkedések (ez gyakorlatilag a pénzbírságok mértékének 1 Erre vonatkozóan lásd pl. az évi LXIX. tv ában foglaltakat.

3 A közérdekű munka alkalmazásának problémái a szabálysértési jogban 283 emelését jelentette) megtétele érdekében. 2 A jogalkalmazói tendencia tehát az volt, hogy a szabálysértési ügyekben a pénzbírság összegét emelni kell. Az emelés - és a jogalkalmazói gyakorlat - azonban oda vezetett, hogy - elkövetői oldalról szemlélve a dolgokat - érdemesebb" lett bizonyos esetekben bűncselekményt elkövetni, mint szabálysértést, gondolunk itt elsősorban azokra a cselekményekre (lopás, ittas járművezetés stb.) amelyek mindkét alakzatban előfordulhatnak, és az elhatárolás a szabálysértés és a bűncselekmény között valamilyen, érték, mérték, stb. szerint történt. Egy rövid példán keresztül bemutatva, ez az alábbit jelentette: pl. a lopás cselekményének elhatárolásánál egyik elhatároló ismérv az elkövetési érték. Egyéb minősítő körülmény hiányában - vegyünk példának egy bolti lopást - az eltulajdonított dolog értéke a meghatározó. Ha ez szabálysértési értékre történik, az eljáró szabálysértési hatóság kemény ezrekre rúgó pénzbírságot szab ki még abban az esetben is, ha az elkövetőnek nincs előélete", azaz ilyen cselekményt első ízben követett el. Ha az elkövetési érték akármilyen csekély mértékben is, de meghaladja az elhatárolási értéket, bűncselekmény valósul meg, amely bírói szakban maximum próbára bocsátással végződik, feltéve, hogy egyáltalán eljut a bírói szakig. De vehetjük példának az ittas járművezetést is. Ennél a cselekménynél a 0,008 véralkohol-szint jelentette - és jelenti - a küszöböt. Ha egyéb következménye nem volt az ittas járművezetésnek, újfent bátran kijelenthetjük, hogy az alacsonyabb véralkoholszintet - és általa csekélyebb társadalomra veszélyességet - jelentő szabálysértés miatt magasabb összegű pénzbírság várt az elkövetőre, mint ha még egy pohárral ivott volna, és ezzel a cselekmény bűncselekményi alakzatát valósította volna meg. Ez utóbbi esetben ugyanis szabálysértési hatóságként nem közigazgatási szerv, hanem bíróság járt volna el, amely feltehetően a saját maga által kialakított korábbi gyakorlatot folytatta volna. A fentebb ismertetett gyakorlatot szelte ketté a március 1-jei változás, amely a korábbiakhoz képest alaposan átrendezte a jogorvoslati rendszert. Tekintsük át elsőként a kifogás jogintézményét. Kifogás előterjesztésére a szabálysértési eljárásban a pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást és a kiutasítást kimondó, továbbá a kártérítést megállapító határozattal szemben van lehetőség. Ha a határozat módosítására, visszavonására nem került sor, a határozatot hozó szabálysértési hatóság átteszi az iratokat az illetékes helyi bírósághoz, és ezzel már el is jutottunk oda, hogy az ügyben, a továbbiakban már nem közigazgatási szerv, hanem bíróság fog eljárni. Ismét elkövetői szempontból vizsgálva a dolgokat azt állapíthatjuk meg, hogy 2 Itt mindenekelőtt az egyes megyei rendőr-főkapitányságoknál kialakult gyakorlatra szeretnénk utalni, ezek az intézkedések azonban - nyilvánvaló okok miatt - nem kaptak (kaphattak) kellő publicitást.

4 284 Nyitrai Péter kifejezetten érdemes minden első fokú határozattal szemben kifogással élni, hiszen a kifogásnak a végrehajtásra halasztó hatálya van, nem illeték-köteles, továbbá érvényesül a súlyosítás tilalma is, tehát a kifogás okán meginduló bírósági eljárásban fogalmilag kizárt az, hogy az elkövetőre nézve hátrányosabb döntés szülessék. Korábban már utaltam a csekélyebb súlyú cselekmények elbírálása során a közigazgatási szervek és a bíróságok gyakorlata közötti eltérésre. A jogszabály változását követően olyan tendencia volt megfigyelhető, hogy a kifogás alapján a bíróságok számos esetben jelentős mértékben csökkentették a kiszabott pénzbírság összegét. 3 Erre a csökkentésre sor kerülhetett tárgyalás mellőzésével történő elbírálás során, illetőleg tárgyalás során is. Alapesetben a kifogást a bíróság tárgyalás mellőzésével bírálja el, döntése kétféle lehet, a közigazgatási szerv határozatát hatályában tartja, vagy megváltoztatja, ha a közigazgatási szerv a jogszabályt helytelenül alkalmazta. A tárgyalás mellőzésével hozott határozat kézbesítését követő nyolc napon belül adott a lehetőség tárgyalás tartásának kérésére. A végrehajtásra ennek szintén halasztó hatálya van, az elkövetőnek pénzébe nem kerül, stb. ráadásul a tárgyaláson lehetőség van olyan bizonyítékok becsatolására is, amelyek szinte biztossá teszik a kiszabott pénzbírság bíróság általi csökkentését. Szabálysértési eljárásunk jelenlegi fórumrendszere tehát olyan, hogy szinte tereli az elkövetőt abba az irányba, hogy a társadalomra csekély fokban veszélyes cselekményeknél is, két szervet is kényszerítsenek" mindösszesen három határozat meghozatalára. Ám itt még mindig ragyogó lehetősége van az elkövetőknek arra, hogy további határozatok gyártására szorítsák az eddig már eljáró szerveket. Az új szabálysértési törvény lehetővé teszi arra az esetre, ha az adók módjára történő behajtásra nincs lehetőség, vagy az aránytalanul hosszú idővel járna, hogy a pénzbírságot közérdekű munkára változtassák át, feltéve, hogy ezt az elkövető önként vállalja, továbbá az elkövető lakóhelyén lehetőség van a közérdekű munka keretében történő foglalkoztatásra. E feltételek megléte esetén újabb határozat születik, az alapügyben eljárt szabálysértési hatóság határozatában a pénzbírságot közérdekű munkára változtatja át oly módon, hogy egy napi közérdekű munkának legfeljebb hat órai munka felel meg. Ezt a közérdekű munkát - amelynek legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama pedig húsz nap (halmazat esetén harminc) lehet - az elkövető a jegyző által kijelölt intézménynél, vagy gazdálkodó szervnél végzi hetente legalább egy napon, a heti pihenőnapján, vagy szabadidejében, és díjazás nélkül. Ha eddig eljutott egy Lásd erről bővebben: Spitz János-Szabó Sándor: Jogalkalmazói pillanatfelvétel az új szabálysértési törvényről Magyar Jog január o. '

5 A közérdekű munka alkalmazásának problémái a szabálysértési jogban 285 ügy, újabb problémák jelentkeznek, mindenekelőtt a tisztázatlan háttérszabályozás miatt. Tételezzük fel, hogy egy ügyben eddig a pontig minden szabályosan történt, megtörtént az átváltoztatás, ki lett jelölve az intézmény, az elkövető a megjelölt időpontban meg is jelent a heti pihenőnapján, hogy legfeljebb hat órában végezze a munkát. Már ki is jelölték számára a munkát, amikor az elkövető hivatkozni kezd a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 55. (1) bekezdésében foglaltakra, miszerint az ő munkába állásakor, tehát ott és azon nyomban, az őt foglalkoztatónak oktatás keretében arról kell gondoskodnia, hogy elsajátíthassa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezhessen az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat stb. Ez a törvényhely azt is előítja, hogy ezt az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, írásban rögzíteni, stb. Szervezett munkavégzésnek minősül ugyanis a közérdekű munka végzése is, ugyanis ez a jogszabály az értelmező rendelkezések között sorolja a szervezett munkavégzéshez tartozó olyan munkavégzéseket is, amelyek közigazgatási határozat alapján történnek. 4 A gyakorlatot alapul véve nehezen tartjuk elképzelhetőnek, hogy a heti pihenőnapokon a kijelölt intézményekben rendelkezésre állnak olyan személyek, akik képesek a fenti oktatás elvégzésére és dokumentálására, ugyanis az ismeretek megszerzéséig a foglalkoztatás megkezdésére nincs mód. Az oktatás elmaradásával és dokumentálásának hiányával nagy kockázatot vállal a kijelölt intézmény, vagy gazdálkodó szerv, ugyanis egy esetleges munkavédelmi ellenőrzés esetén a kiszabott bírság akár többszöröse is lehet annak a pénzbírság-összegnek, amelynek átváltoztatására került sor, továbbá annak az értéknek is, amelyeket az ilyen jellegű munkavégzések során az elkövetők általában produkálni képesek. Akad azonban még egy figyelemre méltó momentum. Mi a követendő eljárás akkor, ha a közérdekű munka végzése során az elkövetőt bármilyen baleset, a munkavégzéssel kapcsolatos megbetegedés éri, vagy olyan esemény történik, amely felvetheti a kártérítési felelősség kérdését. Ezzel kapcsolatban tám- 4 E helyütt tartjuk érdemesnek megjegyezni, hogy - tekintettel arra, hogy az átváltoztatást minden esetben az alapügyben eljárt szabálysértési hatóság mondja ki - ha az alapügyben bíróság járt el, a munkavédelemről szóló törvény előírásainak stricti iuris értelmezése alapján nem minősíthető szervezett munkának, hiszen a munkavégzés nem büntetés-végrehajtási jogviszonyban történik. Ebből vagy arra lehet következtetni, hogy nem teljes a felsorolás az évi XCIII. törvényben, vagy arra, hogy bíróság által, mint alapügyben eljárt hatóság által történő átváltoztatás esetén nem illetik meg a közérdekű munkát végző elkövetőt a biztonságos munkavégzéshez fűződő alapjogok.

6 286 Nyitrai Péter pontot csak egy 1993-ban kelt állásfoglalás nyújt. 5 Ez az állásfoglalás a büntetőeljárásban alkalmazott közérdekű munka végzése során felmerült kérdésekkel foglalkozik, de mivel módosítására az új szabálysértési törvény hatályba lépése óta nem került sor, arra kell következtetnünk, hogy a benne foglaltak hatálya a szabálysértési eljárásban alkalmazott közérdekű munkára is kiterjed. Ennek értelmében a közérdekű munkát végző személy és az őt foglalkoztató intézmény, vagy gazdálkodó szervezet között a kártérítési felelőséggel, valamint a munkavégzéssel összefüggésben álló jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban keletkezett vitában, a munkaügyi vitákban eljárni jogosult bíróságok, azaz a munkaügyi bíróságok járnak el. Ismert az a bírói gyakorlat is, amely szerint a közérdekű munka végzése során bekövetkezett balesetért ugyanolyan felelősség terheli a foglalkoztatót, mint a munkajogviszony keretében foglalkoztatottakkal szemben. Elméletben tehát előfordulhat, hogy egy néhány ezer forintos pénzbírság átváltoztatása során, két, egyenként legfeljebb hat órás foglalkoztatás alatt a foglalkoztatottat olyan baleset éri, amely miatt az őt foglalkoztató intézménynek szerencsétlen esetben az elkövető élete végéig járadékot kell fizetnie. Ezek a szabályok, és az ismertetett gyakorlat alkalmas arra, hogy a közérdekű munkát végzők foglalkoztatásától visszarettentsék az intézmények és gazdálkodó szervek vezetőit. Összegezve tehát a fentieket, elmondhatjuk, hogy a közérdekű munka jogintézményének a büntetőjogból a szabálysértési jogba történő átemelése mindenképpen színesíti a jogalkalmazói palettát, ugyanakkor a részletszabályok kidolgozásának elmaradása miatt a gyakorlatban történő alkalmazásánál óvatosságra inti a jogalkalmazót. A jogalkotói cél mindenesetre nem ez lehetett. 5 A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma az május 18-án kelt MK 156. sz. állásfoglalásával módosított MK 71.-ről van szó, megjelent a ÖH évi 8. számában.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11. A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

szabálysértési bírság közérdekű munkára való átváltoztatásáról ( * : a megfelelő aláhúzandó) Sárbogárd, 200.. év hó nap

szabálysértési bírság közérdekű munkára való átváltoztatásáról ( * : a megfelelő aláhúzandó) Sárbogárd, 200.. év hó nap Szabálysértés A szabálysértési eljárás megindítására feljelentés vagy magánindítvány előterjesztése (pl. becsületsértés, magánlaksértés ügyekben) alapján kerül sor. Amennyiben az eljárás adatai elegendő

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

Magyar joganyagok évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 2. oldal (3)1 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez ren

Magyar joganyagok évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 2. oldal (3)1 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez ren Magyar joganyagok - 2000. évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 1. oldal 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről 1 Az Országgyűlés a gépjárművezetők

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Történeti áttekintés II. vh előtt alapvetően büntetőjogi irodalom Bűntett / vétség / kihágás Büntetőjogi felelősség (társadalomra veszélyesség)

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az OBH 2542/2009. számú ügyben Előadó: dr. Juhász Zoltán Az eljárás megindulása A panaszos beadvánnyal fordult az Országgyűlési Biztos Hivatalához,

Részletesebben

Tájékoztató a közérdekű munka végrehajtásáról

Tájékoztató a közérdekű munka végrehajtásáról Tájékoztató a közérdekű munka végrehajtásáról A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 144. -a alapján az

Részletesebben

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001 Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos jogorvoslati eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Helyi adókkal és a gépjárműadóval kapcsolatos jogorvoslati eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

Munkavégzés személyes feltételei

Munkavégzés személyes feltételei Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! 20.K.33.725/2006/18. 1 A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság a dr. ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Balogh Edina jogtanácsos (hivatkozási szám: ) által képviselt Közép-magyarországi

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptember 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./C kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptember 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./C kötet I/C kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptember 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./C kötet Tájékoztató a Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Általános

Részletesebben

A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei

A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei I. A munkavédelmi képviselők jogait, kötelezettségeit, feladatait a munkavédelmi törvény (1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről) VI. fejezete

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő testületének november 25-én tartandó ülésére. Tisztelt képviselő testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő testületének november 25-én tartandó ülésére. Tisztelt képviselő testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő testületének 2011.

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26124-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a támogatás közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1250/2014. (XII.16.)

Részletesebben

T/3481. számú törvényjavaslat

T/3481. számú törvényjavaslat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3481. számú törvényjavaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl

2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl . oldal, összesen: 6 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési elõéleti pontrendszerrõl Az Országgyûlés a gépjármûvezetõk önkéntes jogkövetõ magatartásának erõsítése, a közúti közlekedés biztonságának

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-4035/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 2011. évi. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény valamint a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

Hatáskör, illetékesség a perben és a hatósági eljárásban. Pp.: Általános illetékesség

Hatáskör, illetékesség a perben és a hatósági eljárásban. Pp.: Általános illetékesség Hatáskör, illetékesség a perben és a hatósági eljárásban Pp.: Általános illetékesség 29. (1) Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik (általános illetékesség). (2) Belföldi lakóhely hiányában

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN! A garázdaság szabálysértés miatt és társai ellen indult szabálysértési ügyben a Debreceni Városi Bíróság Debrecenbe, 2011. április hó 16. napján gyorsított szabálysértési

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ

HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ dr. Kádár András Kristóf 1. Pozitív változások a panaszeljárás szabályozásában Az Rtv. 92-93. -ában szabályozott és jelenleg

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a t á s r e n d é s z e t

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a t á s r e n d é s z e t Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék Jóváhagyom: Dr. Nagy Judit r. ezredes PhD s.k. rendőrségi tanácsos mb. tanszékvezető, egyetemi docens nemzetközi rektorhelyettes FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője

Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője megváltozik a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köre; bizonyos esetekben a bírság kiszabására

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

Szabálysértési eljárás

Szabálysértési eljárás Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

JOGSZABÁLYOK. 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról... 610 HATÁROZATOK

JOGSZABÁLYOK. 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról... 610 HATÁROZATOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 7. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. július 31. TARTALOM Oldal JOGSZABÁLYOK 2010. évi LVI. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag

Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások

Részletesebben

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye

Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye 1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7392/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. számára A Pénzügyi

Részletesebben

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű foglalkoztatás szervezésének feladatai Nyilvántartás vezetése: foglalkoztatókról, bejelentett munkalehetőségek adatairól

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10749. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik

Részletesebben

V É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem.

V É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem. ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/44197/ /2016. ált. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panaszban hozott döntés V É G Z É S A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok

AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA. I. Általános szabályok AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA I. Általános szabályok 1. Az illetéktörvény tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a

Részletesebben

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése 2011. július 1-jén lép hatályba.

A Kkt. 20. (1) bekezdés k) pontjának módosítása és a (4a) bekezdéssel történő kiegészítése 2011. július 1-jén lép hatályba. Sajtóközlemény a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2011. július 1. napján hatályba lépő rendelkezéseiről és az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokról Az Országgyűlés 2010. december 20-án

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

Közigazgatási jog 2.

Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Iromány száma: T/708/J Benyújtás dátuma: 2018. július ~ 2) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Érkezett: 2018 JúL 1 3, Tárgy:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

ÜGYVEZETŐK I. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY. 1. jogviszony-történet

ÜGYVEZETŐK I. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY. 1. jogviszony-történet ÜGYVEZETŐK I. BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY 1. jogviszony-történet Azért tartottam indokoltnak, hogy az ügyvezetők biztosítási kötelezettségéről készítsek egy összefoglaló anyagot, mert egyrészt az ügyfelek levelei

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6142/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4978/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

1. Jogorvoslati eljárás

1. Jogorvoslati eljárás 1. Jogorvoslati eljárás Az ügyfél kérelmére megindítandó jogorvoslati eljárások: - fellebbezési eljárás, - a döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján, - a hatósági határozat bírósági felülvizsgálata,

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-2889/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési szabályzat (Az SZMSZ III.5. számú melléklete )

Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési szabályzat (Az SZMSZ III.5. számú melléklete ) Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési szabályzat (Az SZMSZ III.5. számú melléklete ) A Károli Gáspár Református Egyetem (továbbiakban Egyetem) Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 70-72.

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések

A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések A jegyzőkönyv mellékletét képező előterjesztések 3.napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról és ehhez kapcsolódóan

Részletesebben

Iromány száma: T/708. Benyújtás dátuma: :58. Parlex azonosító: 1JHJJRAQ0001

Iromány száma: T/708. Benyújtás dátuma: :58. Parlex azonosító: 1JHJJRAQ0001 Iromány száma: T/708. Benyújtás dátuma: 2018-06-26 19:58 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 1JHJJRAQ0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Helyi joganyagok - Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/ 2. oldal (3) A bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek va

Helyi joganyagok - Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/ 2. oldal (3) A bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek va Helyi joganyagok - Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/ 1. oldal Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (I. 29.) önkormányzati rendelete a közösségi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLET 2015. május 27-i rendes ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2015. május 27.

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLET 2015. május 27-i rendes ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2015. május 27. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ TESTÜLET 2015. május 27-i rendes ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2015. május 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Az előterjesztést készítette: Terékiné

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

A szabálysértési törvény koncepciójához

A szabálysértési törvény koncepciójához A szabálysértési törvény koncepciójához FELVEZETŐ RÉSZ - a szabálysértési jog kialakulása, magyarországi története - statisztikai adatok (nem szervi bontásban, hanem összesítve): az ügyek száma az eljárások

Részletesebben

a jó munkahely Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében mindnyájunknak fontos TÁMOP /

a jó munkahely Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében mindnyájunknak fontos TÁMOP / Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések a munkavállalók védelmében a jó munkahely a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Magyar joganyagok évi CXXV. törvény - a közigazgatási szabályszegések szank 2. oldal 3. (1) A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a közi

Magyar joganyagok évi CXXV. törvény - a közigazgatási szabályszegések szank 2. oldal 3. (1) A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a közi Magyar joganyagok - 2017. évi CXXV. törvény - a közigazgatási szabályszegések szank 1. oldal 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról 1 A közigazgatási hatósági eljárás során

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben