Anemzeti identitásteremtés sodró erejû folyamatában nyilvánvaló volt: létezik,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Anemzeti identitásteremtés sodró erejû folyamatában nyilvánvaló volt: létezik,"

Átírás

1 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA Anemzeti identitásteremtés sodró erejû folyamatában nyilvánvaló volt: létezik, pontosabban szólva fokozatosan kezd kialakulni a nemzeti Megváltó betöltendõ szerepe. Megítélésem szerint a maga teljességében és idejekorán mindössze egyetlen ember érzett rá arra, hogy a szerep alakul s betöltésre vár s ez a személy Kossuth Lajos volt. Az életpálya minden kisebb kitérõ dacára a teljesítmény, az önépítés és az építkezés páratlan erejérõl tanúskodik. 1 A sok ezernyi jogvégzett kisnemes közül ki kellett tûnni. Ehhez kiváló lehetõséget biztosított az, hogy a fiatal Kossuth egy távol levõ fõrend helyettesítõjeként eljutott a rendi országgyûlésre. De ettõl még semmi sem történt volna, ha nem érez rá a politika modernizálódásának szükségességére, az új típusú nyilvánosság fontosságára. Elõbb az országgyûlésrõl, utóbb a törvényhatóságok üléseirõl készített tudósításokat. Az önmegismertetésbõl eszmeképviselet lett. A nyilvánosság, a sajtószabadság értéke és ezen a szabadságon belül a polgárosodás ügyéért elkötelezett álláspontok részletes ismertetése Kossuthot anélkül, hogy különösebb formális politikai szerepe lett volna a magyar liberálisok táborának egyik megszemélyesítõjévé tette. A hatalom dõresége páratlan erkölcsi erõt párosított az eszmeképviselethez. A politikai mártírium értékét. Kossuthot lecsukták, nagyjából három évet ült, s mire kijött a börtönbõl, addigra személye a magyar szabadság egyik azonosítási pontja lett. Érdekében gyûjtés indult, kiszabadulása másoknak is erõt adott. S Kossuth azonnal élt is ezzel az erõvel. Nem sokkal kiszabadulása után, 1840 novemberében, Pest vármegye közgyûlésén beszédet tart. Mondandójában immár a politikai mártírium nyomatékával személyét és a polgári reformok ügyét összeköti, s az addigi vezéralakot, Széchenyit múlt idõben felemlítve egyben a legnagyobb magyarnak nevezi. 2 A gróf aki már addig is erõs ellenszenvet táplált Kossuthtal szemben rögtön tudja, hogy Kossuth oly magasra emelte, hol nem tarthatja magát. Kossuth ezzel a beszéddel megteszi mert megteheti azt a lépést, ami a politikai térben a legfontosabb: õ osztja a szerepet. Nem az a lényeg, hogy ki a legnagyobb, hanem az, hogy ki mondhatja meg, vajon ki a legnagyobb. A szereposztó pillanat után már arra is nyílt tér, hogy õ tematizáljon. A tematizálás pedig nem más, mint a Pesti Hírlap. Szerkesztõként az általa Magyarországon meghonosított mûfaj, a vezércikk írójaként õ mondja meg, hogy mirõl folyjék a beszéd. 53

2 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM A tematizáló Kossuth ebben a szerepben egyenlõ a nemzet hangjával. 3 Ez a hang pedig erõs, világos, kemény, s nem utolsósorban nagyszerûen szól. Kossuth maga is bár ez tán kevésbé ismert a magyar nyelv megújítóinak sorába tartozik. A tény, az érv és sok más szó az õ használatában vált a magyar nyelv részévé. A szerepek fontosak, de mit sem érnek tartalom és teljesítmény nélkül. A tartalom pedig s az 1840-es évek eleji Pesti Hírlap ezért is fontos folyamatosan formálódik, alakul. A cél a polgári alkotmányosságban élõ Magyarország, ami viszont sok részkövetelésbõl, részproblémából áll össze. A kossuthi agenda, napirend egyaránt tartalmazza az iparfejlesztés, a börtönreform, a jogegyenlõség, az örökváltság és még sok egyéb kérdését. Értelemszerûen nemcsak õ elmélkedik nyilvánosan a fontos és kevésbé fontos ügyekrõl, de az õ szava éppen szerepe miatt hatványozottan erõs és meghatározó. A szabadság által megkonstruált új nemzetfogalom is legalábbis a politikában általa szólal meg legkifejezõbben. Amit mond, az már nemcsak racionális, hanem érzelmi kérdés is. A teljesítmény pedig Részben adott, részben hiányzik. Adott, hiszen elképesztõ munkabírásról tesz tanúbizonyságot, hiányzik, hiszen egyelõre több a szó, mint a tett. Rövid válság után megadatik a megvalósító szerepe is, ami nem más, mint A békés rendszerváltás ideje, a reformok áttörése, az érdekegyesítés elgondolásának próbája, a valóra váltás öröme. Az a pillanat, amikor a nemzet tömeges érzelmi realitássá, a szabadság tapintható jótéteménnyé válik. Több mint kilencmillió ember szakad ki a jobbágyi függõség rendszerébõl, s az emberek éppen hihetik: a jog asztalánál elõbb-utóbb mindenkinek jut hely. 4 Ez az a pillanat, amikor a piros-fehér-zöldbõl nemzetiszín lesz, s az országlakosok honpolgárrá válnak. Kossuth habár eleinte csak pénzügyminiszter azonosul az idõvel, s az idõ azonosul vele. Elsõsorban az õ nevéhez kötik a nemzet és a polgári szabadság ügyét, s az õ alakjához társul mindezen értékek megvédésének ethosza is. A nemzeti szabadság ügye biblikus erejûvé válik; maga Kossuth is a biblikus nyelv erejével szól róla. A debreceni kapuõr õt a magyarok Mózesének nevezi 5, Kossuth pedig még korábban hitet tesz amellett, hogy a szabad Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg. A jobbágyi kötöttség rendszerébõl kiszabadultak apjukat tisztelik benne. S Kossuth a törvényes átalakulás, majd a függetlenségi harc során olyan képességeket villant fel, amiket addig csak a zárt üléstermek világában tudott érzékeltetni. Képessé válik a néptribun szerepkörére is. Több toborzókörúton vesz részt, és van köztük olyan is, amelynek eredményeképpen tizennégyezer (!) új honvéddel gyarapszik Magyarország ifjú hadserege. Ha a karizma szónak van történeti értelme, akkor az itt minden bizonnyal fellelhetõ és Kossuth személyének összefonódása immár megkérdõjelezhetetlenné teszi, hogy a kormányzó belépett az új, a modern magyar mitológiába, a nemzeti szabadságvallás Mózese lett, a modern magyar nemzet alapítójává vált. Ezért is indokolja maga, és írja le saját kézírásával a Függetlenségi Nyilatkozatot! A szinte megkérdõjelezhetetlen és szakralizált tekintély birtokában az igaztalanságra is jogot formál: 1849 õszén árulót, Júdást nevez meg, hiszen a Megváltónak még ez a 54

3 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA Horvay János a készülõ Kossuth-szobor mintájával, jog is kijár. 6 Az igazságtalan szavak azonban nem csökkentik, hanem erõsítik hitelét, hiszen õ és csak õ van abban a helyzetben, hogy megmondja, ki és mi a jó vagy a rossz. Az immár élete végéig emigránssá vált Kossuth él az õt körülölelõ mitológiával. Fáradhatatlanul szervezkedik az ország szabadságáért. Ha kell, a nemzetiségeknek is alternatívát nyújtó Alkotmánytervet ír 7, ha kell, felvázolja egy új közép-európai államalakulat, a Dunai Szövetség tervét. A liberálisból demokrata, a nacionalistából patrióta válik. S utazik, tárgyal, levelez, szervezkedik, pénzt próbál gyûjteni. Spirituális hatalmát tényleges politikai erõként kezeli. Õ a nemzet peregrinusa. Az általa képviselt politikai út végét számára az 1867-es kiegyezés jelenti. Több áruló megnevezésére azonban nincs lehetõsége, hiszen 1849-ben már megmondta, hogy szerinte kié a morális vétek. Így tehát nem árulót keres, hanem saját magát emeli fel, méghozzá a jövõt látó Kasszandra szerepébe májusában Párizsban keltezi azt a levelet, amiben saját pozícióját világosan megfogalmazza, s hátralevõ életében tartja is magát az itt elmondottakhoz. 8 (A levelet több tízezer példányban kinyomtatták, tartalma 55

4 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM jószerivel mindenkihez eljutott, akit érdekelt Kossuth véleménye és személye.) Sõt, ki is teljesíti ezt a szerepet: Magyarországra soha nem tér vissza, s egyik utolsó írásában magát óramutatóhoz hasonlítja, ami jelzi a bekövetkezõ idõt. Egyszerûen szólva: a jövõ egyetlen lehetõségének gondolja magát, s mindazt, amit szimbolizál. Az 1867 utáni idõszakban már nyilvánvalóan él honi kultusza, s õ gondoskodik arról, hogy saját mítosza tovább erõsödjék. Az önmagához társított alapérték pedig saját szavaival a szabad haza Magyarország szabad polgárainak. 9 Liberalizmusának, demokratizmusának nem szab határt a napi politika kényszere, hiszen önmagát kívül és felül helyezte mindezen. A modern magyar mitológia formálódásában és formálásában Kossuthnak kulcsszerep jutott. A kizökkent idõt õ született helyretolni, s õ ezt tudta is magáról. Pontosabban szólva mindent megtett azért, hogy róla s lehetõleg csak róla gondolják mindezt. Jellemzõ, hogy még életében miféle nevekkel illették: Instituciók Dzsingisz Kánja, kormányzó, Kossuth apánk, Magyarok Mózese, Nagy Számûzött, Nemzet Messiása, Szent Öreg, Szószék bajnoka, Turini remete, Új Washington. 10 Ezeknek a neveknek egy része már az emigrációs idõszakra vonatkozott, de a legfontosabb és legmélyebben rögzült megnevezések hez kötõdnek. A Nemzet Messiása kifejezést Jókai Mór, a jeles író alkalmazta írásban elõször. 11 A szinte hasonló tartalmú Magyarok Mózese kifejezést nem Kossuthról mondták elõször, így az õ esetében csak ismételt feltûnésrõl beszélhetünk. A megnevezést alkalmazták a XVII. század elején, a Habsburg-ellenes felkelést vezetõ Bocskai Istvánra, s már ugyanezt állította magáról egy XVI. századi parasztfelkelés vezetõje, Karácsony György is. Kossuthot Garay János költõ hívta így 1842-ben, de õ annyira szerette ezt a megnevezést, hogy az õsmagyar Álmos vezérrõl 1846-ban írott költeményének is ezt az alcímet adta. A folklorizálódott megnevezés Kossuthot illetõen 1849-ben is feltûnik. A Jámbor Pál költõ által használt Új Washington megnevezés nem ment át a köztudatba, vélhetõen azért, mert a régi Washingtonról sem sokan tudtak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Kossuth saját kultuszát érintõ tevékenysége és viselkedése például az, hogy az emigrációban, lemondása után is elvárta a Kormányzó megszólítást és a feltétlen tekintélytiszteletet 12 irritációt is kiváltott, s ebbõl ugyancsak több gúnyos megnevezés is született. Teleki László, az emigráció egyik vezetõje Kossuthot hívta Nagyúrnak, Rengeteg Magyarnak, illetve csak úgy Rengetegnek. Ezek a megnevezések azonban szubkulturálisak maradtak, nem kerültek át a napi szóhasználatba. Az önmitológia és a mitológia szükséglete elnyomta a kritikai folklór lehetõségét. Kossuth folklorizálódott. Nevét népdalok visszhangozták 13, anekdoták örökítették, s reinkarnálódott jó néhány, még a XVIII. században Rákóczihoz, az akkori Habsburgellenes felkelés vezetõjéhez kötõdõ mítosz. Ilyen például az, amelyik Kossuth lováról szól. 14 A mén segít gazdájának, hogy megmeneküljön üldözõi elõl. Kossuth kultusza 1848 õszére alapvonalaiban kialakultnak tekinthetõ. A folklorizálásban már akkor és részben késõbb is jelentõs szerepet játszott az a papság, amely a 56

5 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA nagyrészt írni-olvasni nem tudó népességhez prédikációin át eljuttatta Kossuth isteni magasságba emelt képzetét. 15 Ugyanezt a célt szolgálta az a ponyvairodalom is, amelyben Kossuth hazánk megváltójaként jelent meg. 16 Késõbb erre építve már evidenciaként lehetett kezelni azt, hogy Kossuth az Isten második fia. Kossuthnak ben egyetlen versenytársa volt a legfõbb nemzeti hõs szerepére. Igazi kihívó volt, õ is mindent elkövetett saját nagyságának ápolásáért, s tehetségéhez, karizmatikus erejéhez éppúgy nem fért kétség, mint Kossuth esetében. Petõfi Sándorról, a forradalom költõjérõl, a szabadságharc mártírjáról van szó. 17 Többek között õ tette a piros-fehér-zöldet a forradalom védjegyévé, õ írta a mozgósító költeményeket, s egyáltalán: õ írt olyan verseket, amelyek folklorizálódni tudtak. Tragikus és a forradalom vereségével összefüggõ, máig sem teljesen rekonstruálható halála hozzá is járulhatott a maga által kijelölt szerep betöltéséhez. Õ szerényen csak lángoszlopnak titulálta magát, s úgy vélte, ha õ szól, akkor a nép szólal meg. Mégis, noha õ is kultusz tárgya lett, nem tudta a Kossuth által betöltött szerepet elhódítani. Közrejátszott ebben az is, hogy míg Kossuth kilencvennégy, õ csak huszonhat évet élt. Költõi szerepe némileg elnyomta népi megváltó szerepét, errõl tanúskodnak egyébként azok a megnevezések is, amikkel illették. Így például: Anakreón unokája, magyar Béranger, magyar Rouget de Lisle (utalva ezzel a Marseillaise szerzõjére). Egykorúan inkább õ írt, s nem róla írtak. Ezzel együtt õ is mitologizálódott, csak nem annyira s nem úgy, mint Kossuth. Mitológiájának erejét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy halálát nem akarták elhinni, s még manapság is fellelni vélik maradványait Oroszországban. A történelmi folyamat logikája, a modern, antifeudális nemzeti identitásteremtés létrehozta azt a szimbolikus mezõt, ami az önazonosság kifejezésére szolgál. Ez a keretrendszer nemigen különbözött attól, ami más nemzetek esetében történt; legfeljebb az idõsíkokban van különbség. A nemzeti identitás szimbolikus világa kicsit olyan, mint az a periódusos rendszer, amit Mengyelejev nevéhez kötünk. Megvannak benne a helyek. A különbség az, hogy a nemzeti identitás esetében létezik a történelmi alternativitás: nevezetesen, hogy éppen ki vagy mi tölti be az adott funkciót. A nemzet apja, a nemzet személyi kifejezõdése is egy ilyen strukturális elem, amire sokan pályázhatnak. Van, ahol a költõ nem esélytelen (lásd a lengyel Mickiewiczet vagy a bolgár Hriszto Botevet), van, ahol a hadvezér a nyerõ (lásd az albán Szkander béget), van, ahol a politikus kerül kulcshelyzetbe (lásd a szlovák Ludovit Šturt). Magyarországon, a magyar nemzettudatban Kossuth lett a modern magyar nemzet személyi reprezentációja. Kossuth kultusza ha már létrejött olyan tömegességre tett szert, hogy minden tömegfogyasztás és tömegpolitika számára csáberõt jelentett. Kossuth össznemzeti tõke lett. 57

6 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM A KULTUSZ HASZNÁLATA 1945 ELÕTT A kultusz természetesen egyfajta fogyasztói felületet is jelentett. Cigaretta, olajnyomat éppúgy belefért ebbe, mint falvédõ vagy nóta. A kultusz érdemi használata azonban sokkal inkább a politikai mezõhöz kötõdött. Az ok igen egyszerû: Kossuth minden tömegpolitikai igény számára amolyan nemzeti védjegyet jelentett, az adott politikai áru nemzeti hitelességét volt hivatott megmutatni. S ha számításba vesszük azt is, hogy Kossuth neve, kultusza jelentõs mértékben összefonódott cel, illetve az ehhez társuló érzelmi azonosulási többlettel, akkor még hangsúlyosabb a Kossuth-kultusz használatának politikai igénye. A korszakon átnyúló tendenciát mi sem jelzi jobban, mint a magyar törvényhatóságok, tanácsok, önkormányzatok és intézmények azon igyekezete, hogy Kossuthról utcákat, köztereket nevezzenek el, emlékét dombormûben, térplasztikában megörökítsék. A folyamat 1894-ben, Kossuth halála után indult, hiszen Budapesten ekkor neveztek el róla elõször utcát (a Hatvani utca lett átnevezve) 18, s már ebben az évben Balatonszabadiban (Somogy megye), valamint Dunapatajon (Bács-Kiskun megye) mellszobrot avattak. 19 A tendencia azóta lényegében politikai rendszerektõl függetlenül megállíthatatlan, noha 1990-ben, a rendszerváltáskor praktikus okok miatt Budapesten néhány Kossuth Lajos-utcanevet megváltoztattak. (Az ok: egy kerületben ne legyen több azonos nevû utca.) Külföldön is érvényesült a tendencia, s New Yorkban éppúgy fellelhetõ Kossuth szobra (1927), mint a washingtoni Capitoliumban vagy éppen az olaszországi Torinóban. A politikai rendszerek közötti különbség legalábbis a Kossuth-kultusz használatát illetõen nem a szoborállítási vagy elnevezési kedv tekintetében mutatkozott meg. Sokkal inkább a kultusz kontextualizálása jelentette az érdemi különbséget. A dualista korszak éppen azért, mert Kossuth politikai ellenfele, Ferenc József uralkodott hivatalosan nem pártolta a Kossuth-kultuszt, de nem is tiltotta azt. A függetlenségi ellenzék használta elsõdlegesen Kossuthot, illetve fordítva: Kossuth (amíg élt) használta a függetlenségi ellenzéket saját kultusza fokozására. A volt kormányzót rendszeresen távollétében képviselõvé, díszpolgárrá választották. Nevét kortesnótákba szedték. ( Nem kell vasút, éljen Kossuth! ) Leveleit közölték, delegációkat menesztettek hozzá, s úgy viselkedtek, mintha Magyarországnak két királya lenne: egy ténylegesen és egy spirituálisan. A kultusz erejét és a hatalom sajátos viszonyát jól szemlélteti már a kiegyezéses rendszer indulásakor bekövetkezõ konfliktus, amelyben Kossuth kitûnõ politikai érzékkel, bár erkölcsileg aggályos módon önmagát identitáspolitikai ponttá tette. A kiegyezés parlamenti, radikális ellenzékének lapja, a Magyar Újság 1867-ben indult. Szerkesztõje Böszörményi László volt, aki egyben parlamenti képviselõként is mûködött. Böszörményi (egykori 48-as honvéd kapitány) lapja augusztus 28-i számában közzétette Kossuth egy Torinóból írott levelét, amit az egykori kormányzó Rudnay Jó- 58

7 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA zsef váci választási elnökhöz címzett. Az eléggé hosszú levél elismétli a kiegyezés ellen írott, már elõzõleg is megjelent gondolatokat. Kossuth egyértelmûen jelzi, hogy õ ezt a rendszert nem fogadja el, és nem pusztán azért nem tér vissza, mert ez célszerûtlen lenne, hanem fõként azért nem, mert ez számára erkölcsi lehetetlenség. Majd eljut addig a mondatig, miszerint én az osztrák ház uralmát hazám függetlenségével és önállásával incompatibilisnek (értsd: összeférhetetlen) hiszem. 20 Kossuth számára ez volt a tiszta beszéd, hiszen megingathatatlan véleményét határozott, egyértelmû és radikális állításokkal kellett alátámasztania: õ a saját pozícióját Ferenc József tagadásából származtatta, tehát ennek megfelelõen kellett nyilatkoznia. Ferenc József viszont saját pozícióját annak tagadásából származtatta, amit Kossuth képviselt. Az ütközési pont a szerkesztõ, Böszörményi László lett. A királyi ügyész az inkriminált mondat miatt vádat emelt, a bíróság elítélte Böszörményit. A súlyosan tüdõbeteg ember a börtönben meghalt. Igaz, kegyelmet kapott volna, ha kér. De hát Böszörményi is azt gondolta, amit Kossuth, tehát nem kért kegyelmet. A kultusz szimbolikus ereje oly nagy volt, hogy a Ferenc József-i világ legprofeszszionálisabb politikusa, Tisza Kálmán politikai eszközként is élt vele. A tizenöt évi kormányzás után (1875 és 1890 között volt miniszterelnök) politikailag teljesen elhasználódott Tisza igazi politikushoz méltóan megrendezi saját bukását, méghozzá úgy, hogy a 48-asság zamatával távozhat a 67-es rendszer miniszterelnöki székébõl újév napján tartott beszédében még állást foglal a Kossuth Lajos személyével ûzött kultusz ellen, közben azonban készen áll a 48-as glóriájú lemondás forgatókönyve. Még az évi 50. tc. kimondta, hogy tíz év elteltével az a külföldön élõ magyar állampolgár, aki nem jelentkezik valamelyik osztrák magyar konzulátusnál, elveszti állampolgárságát. Értelemszerûen Kossuth Lajosra is vonatkozott ez a törvény. A Torinóban élõ Kossuth híven politikai múltjához december 20-án nyílt levélben kijelentette: Ferenc József osztrák császár, magyar király alattvalójának magamat soha egy percig sem ismertem el s el sem ismerem. Ez az én álláspontom. 21 Tisza még november 22-én, számítva Kossuth véleményére, úgy nyilatkozott, hogy Kossuth, mivel több magyar város díszpolgára, így automatikusan megmarad magyar állampolgárnak. December 11-én azonban már megváltoztatja álláspontját, és kijelenti: kész a honossági törvényt úgy módosítani, hogy abban Kossuth állampolgári joga határozottan kifejezésre jusson. Ez megfelelõ volt Kossuth, de nem Ferenc József számára. S Tisza ezúttal nem bizonyult engedékenynek, aminek következtében március 9-én beadta lemondását, amit az uralkodó el is fogadott. Tisza Kálmánról sok mindent feltételezhetünk, csak azt nem, hogy ne tudta volna: állása sokkal inkább függ Ferenc Józseftõl, mint Kossuth Lajos megelégedésétõl. Így aztán az egyébként eléggé ismert lemondási ügy csak egy dolgot demonstrálhatott: Tisza ha már mennie kellett sokkal inkább a Kossuth-kultusz védelmezõjeként, mintsem ellenzõjeként akart távozni. Kirúgatta magát, hiszen tudta: a két személy egymást kizáró tényezõ. 59

8 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM A szimbolikus politikai térben megjelent az a tényezõ is, amikor is a Kossuth-kultusz és a rendszer találkozása elkerülhetetlennek tûnt. A tudatosan választott emigrációban élõ Kossuth felett múltak az évek, és szorongató problémaként merült fel: mi legyen, ha az öregember meghal? Amikor 1889 tavaszán az akkor nyolcvanhét éves Kossuth meghûlt, Tisza Kálmán miniszterelnök beadványt intézett Ferenc Józsefhez. A beadványban Tisza a Kossuth-kultusz erejérõl szól, majd így folytatja: Ilyen körülmények között bizonyára lesznek olyanok, akik törvényes úton kívánják Kossuth emlékének megörökítését, és tagadhatatlan, hogyha ehhez a kormány hozzájárulna, ezáltal egy csapással véget vethetnek minden agitációnak és minden zavargó elem pártszempontból kihasználható agitációjának. Ha K. L ben vagy akár késõbb meghajolva a korona és a nemzet egyesült akarata elõtt elismerte volna azt az alapot, amely létrehozta ezeket a tényezõket, úgy teljes határozottsággal kérném Õfelségét, hogy kegyeskedjék felhatalmazni a legalázatosabb magyar kormányt erre az eljárásra. Ez azonban sajnos nem történt meg. Ellenkezõleg, Kossuth az utolsó pillanatig sem hagyott fel magának a kiegyezésnek és az ezen az alapon ténykedõ törvényhozás jogosultságának a tagadásával; éppen ezért én is arra a következtetésre jutottam, hogy az említett megbocsátást lényegében, mint kizártat kell tekinteni. Kétségtelenül lesznek olyanok is, akik helyesnek fogják tartani, hogy Kossuth elhunyta alkalmából betiltsanak minden tüntetést és minden, emlékének megörökítésére irányuló tevékenységet. Részemrõl ezt elkerülhetetlennek és politikai szempontból nagyon helytelennek tartanám. Az elõadottak alapján az a meggyõzõdésem, hogy ha bekövetkezik az említett haláleset, Õfelsége legalázatosabb magyar kormányának az elsõ pillanattól arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy még ha tekintetbe is vesszük, hogy az elhunyt élete utolsó pillanatáig kétségbe vonta (vitatta) még a meglévõ törvényhozás jogosultságát, törvényhozási úton semmi sem történhet, a társadalmi köröket azonban, valamint a törvény hatóságokat senki nem fogja akadályozni részvétük kifejezésre juttatásában, gyászszertartások megrendezésében, esetleg mozgalom kezdeményezésében önkéntes adományokból létrehozandó emlékmû létrehozására; sõt, azt sem lehet kizárni, hogy ebben a kormány tagjai is részt vehessenek, ha e célból adakozásra szólítják fel õket. Lármára, zajongásra és tüntetésekre kerül sor, kétségtelenül olyan formában is, amilyenben nem kellene; de ez hamarosan elmúlik minden káros következmény nélkül, viszont ha a hasonló összejöveteleket megtiltanák, vagy akadályoznák, nagyon sokak lelkében nagy keserûség maradna vissza, aminek csak a minden törvényes rend ellenségei örülnének, akik sietnének kihasználni a maguk céljaira a keserûség és a békétlenség bármely forrásból eredõ érzéseit, jól ismerve Õfelségének azt a magasztos uralkodói tulajdonságát, miszerint Õfelsége és tanácsosai mindenekelõtt õszinteséget és igazságosságot követelnek, nem félek attól, hogy szavaim kendõzetlensége megfelel-e Õfelsége legmagasabb elhatározásának

9 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA Falragasz egy kirakatüvegen, november. 61

10 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM Tisza megpróbál egyensúlyozni az uralkodó és az immár létezõ és tagadhatatlan Kossuth-kultusz között. Megkísérli menteni a magyar kormány arcát arra az esetre, ha a haláleset bekövetkezne. Ferenc József nem siet a válasszal. Az áprilisi felterjesztésre csak június vége felé válaszol. Szavai kétséget sem hagynak afelõl, hogy a kérdésben nem ismer semmiféle kompromisszumot. Azt írja: Ezen elõterjesztés tartalmát helyeslõleg tudomásul vettem, olyan hozzáadással mindazonáltal, hogy a kérdéses esetben netalán czélba vett részvét nyilvánításoknál, gyászünnepélyek tartásánál stb. a tett elõterjesztés érdekében is, a királyi hatóságok hivatalosan, testületileg részt nem vehetnek, valamint egy emlék felállítása iránt netán meginduló mozgalomnál és adakozásoknál kormányom tagjai részt ne vegyenek s más magasabb állásban lévõ hivatalnokok és országos méltóságot viselõ egyének is ettõl tartózkodjanak. Adva az elõterjesztés szerint elfoglalandó álláspont miszerint törvénykezési úton semmi sem tehetõ, még az esetben is fenntartandó, ha az illetõ holt tetemének hazahozataláról és az országban eltemetésérõl lenne szó. 23 Ferenc József nem hagy kiskaput: aki õt szolgálja, az nem adózhat kegyelettel Kossuthnak. Érdekesen oldja meg azt a dramaturgiai problémát, hogy Kossuth szerinte bizonyos értelemben nem létezik, hiszen õ a távollétében már egyszer felakasztatta. A nem létezõt csak így említi: illetõ. Így le sem kell írnia Kossuth Lajos nevét. Kossuth végül is nem halt meg 1889-ben, ám 1894 márciusában állapota komolyra fordult; de hát már létezett az öt esztendõvel azelõtti állásfoglalás. Wekerle Sándor miniszterelnök március 18-án találkozott az uralkodóval, és bár ismerte Ferenc József véleményét felvetette az állami, illetve képviselõházi költségen való temettetést, továbbá a kormánytagok részvételének ideáját. A király ragaszkodott a már egyszer megfogalmazott álláspontjához, és Wekerle alávetette magát az uralkodói akaratnak. 24 A közvélemény errõl mit sem tudott, s abban a hitben élt, hogy Kossuthot valószínûleg a legnagyobb állami tiszteletadással helyezik majd örök nyugalomra. Miközben az ország polgárai növekvõ izgalommal figyelték az eseményeket, a magyar miniszterelnök megtalálta azt a megoldást, amit tulajdonképpen elõdje, Tisza Kálmán sugallt 1889-ben. Olyan keretet kellett kialakítania, amely biztosítja ugyan a Kossuth-kultusz méltó megvalósulását, de nem ellenkezik az uralkodó kemény akaratával. Wekerle úgy gondolta, hogy ha a fõváros az ország kiemelkedõ jelentõségû törvényhatósága temeti el Kossuthot, akkor a társadalmi igények is visszaigazolhatóak, s az uralkodó kívánsága is teljesül. A fõváros akaratával egyáltalán nem ellenkezett a miniszterelnöki kényszerhelyzetbõl adódó megoldás. Kossuthot még két esztendõvel elõbb, szeptember 14-én a közgyûlés díszpolgárrá választotta, így a jogcím is adott volt. Akkor persze a frissen fõés székvárosi rangra emelt Budapest Kossuth 90. születésnapján akart ily módon tisztelegni a legnagyobb magyar ellenzéki elõtt. A díszpolgári cím azonban alkalmat adott arra, hogy a fõváros jelezze: vállalja Kossuth hazahozatalát és eltemetését. 62

11 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA Amikor Kossuth március 20-án 11 óra elõtt öt perccel meghalt, már kész volt az a konstrukció, amelynek keretében a magyar kormány érvényesíti Ferenc József akaratát, másfelõl azonban a fõváros közbejöttével mégsem magántemetést kap az elhunyt. Hihetnénk: itt aztán véget is ér a történet. Kossuth élete végéig tagadta Ferenc József személyét és rendszerét, Ferenc József pedig nem létezõnek tekintette Kossuthot, s természetesen elutasította mindazt, amit Kossuth szimbolizált. A halállal azonban véget ér a történet, hiszen az ellentétpár egyik eleme legalábbis fizikailag megszûnik létezni. Viszonyukhoz azonban Ferenc József még egyszer hozzászólt. A holttest hazaszállítási útvonalának kérdésében nyilvánított véleményt március 22-én ezt írta Wekerle Sándornak, a magyar miniszterelnöknek: Azt olvasom az újságban, hogy Kossuth holttestét Fiumén át hozzák. Remélem, ez a tapintatlanság, tekintettel arra, hogy a német császári pár Abbáziában van, megakadályozható. Arra is figyelmeztetem, minõ benyomást keltene Horvátországban, ha a halottat ezen az országon vinnék keresztül. 25 A trónfosztó rebellis, az egykoron, 1848-ban a horvát bánnal háborúzó magyar kormány minisztere holtában sem utazhat akárhol. Végül is persze minden elrendezõdött. Wekerle kérésére a Monarchia diplomáciai apparátusa az olasz kormánynál elintézte, hogy ne a Fiuméba szóló vízi, hanem a szárazföldi vasúti útvonalra adják ki a halottszállítási engedélyt április 1-jén, vasárnap Budapesten, a Kerepesi úti temetõben eltemették Kossuth Lajost. A hivatalosság hiányzott, a nép ott volt, méghozzá hatalmas tömegben, hiszen a temetésrõl szóló beszámolók szerint a Nemzeti Múzeumtól a Kerepesi úti temetõbe tartó gyászmenetben több százezer ember vett részt. Úgy tûnik, hogy magyar ember temetésén sem addig, sem azóta annyian részt nem vettek. Amikor a temetés után Kossuth kisebbik fia, az egyébként jelentéktelen Kossuth Ferenc hazatért, a név varázsa szinte rögtön ellenzéki pártvezérré tette. S mivel ellenzékisége igencsak hajlékony volt, ezért a Kossuth név egyáltalán nem akadályozta meg Ferenc Józsefet abban, hogy kinevezze miniszterévé. 26 Mindez azt mutatja, hogy a dualista rendszer nem állta útját a kultusznak, a hatalom nem élt vele, de nem is vállalkozott nyílt ellenségeskedésre, és a kultusz használatát átengedte a nacionalista ellenzéknek. Kossuth maga híven kultuszépítõ szerepéhez természetesen ezzel az ellenzékkel sem azonosult, állandóan jelezte távolságtartását, felül- és kívülállóságát, de azért abszolút mértékben használta a függetlenségieket, hiszen véleményét jórészt rajtuk keresztül juttatta el a magyar választókhoz, s rajtuk keresztül kívánta befolyásolni a hazai választásokat. A függetlenségi ellenzékiséghez párosuló Kossuth-kultusz azt jelentette, hogy a rendszerrel elégedetlenkedõk általában is használták Kossuth nevét, kultuszát. A polgári radikálisok éppúgy fontosnak tartják, mint a szociáldemokraták, s természetesen azok az agrármozgalmak is, amelyek a parasztság körében igyekeznek mind többeket megnyerni

12 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM Miért tehették ezt? 1873-ban, hat évvel a kiegyezés után a létrejött alku egyik meggyõzõdéses értelmiségi elkötelezettje, Arany László veti papírra a következõ sorokat: 1867-et megelõzõen a szabadság és nagyszerû halál közti választás ismét elõttünk látszik állani, a lelkesedés ismét túlságokban csapong, a nemzet óriási megütközésre készül, a kívánatok annyira korlátozatlanok, a mindig emlegetett szabadságról a nép oly merész fogalmakat kezd alkotni, hogy a felzaklatott vágyakat semmi lehetséges politikai megoldás nem elégítheti ki. Ezért a 67-iki kiegyezés után szívben és érzelmekben csaknem általános elégedetlenség marad. Ismétlõdik a régi jelenség: az egyik párt tovább is folytatja a panasz egyhangú búgását, a másik gúnyolja a nagyszavú remélgetést s az elcsépelt hazafi-frázisokat. 28 Arany hihetetlen érzékenységgel ráérez a létrehozott politikai berendezkedés egyik legfontosabb sajátosságára, arra, hogy az nélkülözi az érzelmi azonosulást. Legfeljebb azt lehet róla elmondani, hogy ez volt az elérhetõ, de azt nem, hogy ez a jó. Kétségtelenül az érzelmi azonosulás hiánya mögött kielégíthetetlen elsõsorban a nemzeti önrendelkezést érintõ érdekek és igények húzódnak meg. Miután azonban az új struktúra lényegébõl következõen nem tud ezeknek eleget tenni, ezért a liberalizmus keretén belül is a politikai jogszûkítés irányába mozdul el, hiszen a maga teljességében még arra az etnikai bázisra, a magyarságra sem számíthat egyértelmûen, amelynek nevében fenntartja a kiegyezést mint a nemzet érdekeit reálisan képviselõ megoldást. A jogszûkítés viszont nemcsak nemzetileg, de társadalmilag is fokozódó feszültségképzõ tényezõt jelent, mert létezõ érdekeket iktat ki a képviseleti nyilvánosságból. A szûk körû választójog keretei között azonban reprodukálódik ha társadalmilag kevésbé kiélezetten is, hiszen a lakosságnak csak a felsõ 6 7%-át foglalja magában az érzelmi azonosulás problémája. Felismerése újfent csak arra ösztönzi a politika irányítóit (mivelhogy mértékét nem merik, nem merhetik felmérni), hogy eszközöket keressenek a probléma technikai kezelésére. Ezt jelenti a korrupció, illetve a hatalmi befolyásolás. S hogy ez abszolút tudatos felismerés volt, azt tanúsítja a már idézett volt szatmári fõispán, majd késõbb a Fejérváry-kormány belügyminisztereként ténykedõ Kristóffy József: a mindenkori kormányoknak eszközök válogatása nélkül (kellett) a 67-iki kiegyezést a nemzet ellenére is sokszor erõszakkal fenntartani Pénz és hivatali befolyás de hiszen azt mindenki tudta, hogy az ország érdekét, a 67-es kiegyezés fenntartását másként biztosítani nem lehet. Sõt mentõl jobban erõsödött a nyomás és támadás az ellenzék részérõl a közjogi alap ellen, annál nagyobb mértékben kellett ezen eszközöket igénybe venni, annál nagyobb mértékben kellett a hatalomnak a nemzetiségi kerületekre ráfeküdni, mert a színtiszta magyar vidékeken a parasztság még csak szóba sem állott a 67-es jelöltekkel. A magyar kerületekben csak azok reuzálhattak (boldogulhattak), akik»kossuth apánk«nevével és zászlójával jöttek Ily viszonyok között a szabadelvû párt mindinkább rá volt utalva a nemzetiségi kerületekre, itt választotta meg a párt országos és megyei kitûnõségeit, kik aztán a parlamentben a 67-es politika vállhordozói lettek. Eleinte ez a manõver simán ment, mert pénz és hatalom könnyûszerrel szereztek mandá- 64

13 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA tumokat a nemzetiségi tömegek között, de késõbb itt is elfajultak a viszonyok, mert a nemzetiségi szavazók vezetõi hamarosan rájöttek, hogy közvetve tulajdonképpen õk lettek a 67-es alap, tehát a monarchia fenntartói, s ez a megismerés éppenséggel nem a magyar nemzet javára befolyásolta azon nemzetiségi aspirációk fejlõdését, amelyek úgy idehaza, mint Bécsben és külföldön mindinkább gyökeret vertek A szabadelvû párt valóban nem tehetett egyebet, mint a 67-es alapot minden viszonyok és körülmények között fenntartani, ha csak az összeomlást rövidesen elõidézni nem akarta. 29 S hogy még véletlenül se gondoljuk azt, mintha ez a felismerés csupán egyesek kiváltsága lett volna, idézzünk még egy állásfoglalást. Klein Ödön a miniszterelnök sajtóosztályát vezette a századelõn, Széll Kálmán kormányelnöksége idején, s a késõbbiekben is a politika legbelsõbb köreiben mozgott. Hitelesen szólhat tehát az ott uralkodó felismerésekrõl, habár a használt eszközöket az apológia, az önigazolás hitével védi: A korrupcióban mindenütt Európában csak az egyének gazdagodási vágyait látjuk, a melyeket a kormányok saját hatalmi vagy pártcélokra fel- és kihasználnak. Egyes-egyedül Magyarország tesz kivételt. Nálunk a parlamenti és a választási korrupció, ha elõfordult, egy felsõbb állami cél szolgálatában állt: a kiegyezés érdekében. Az 1867-es alkotás Magyarországon sohasem volt népszerû, az ország nagy államférfiai ellenben akkoriban arról voltak meggyõzõdve, hogy a kiegyezés mint eszköz Magyarország integritásának és államiságának fönntartására nem nélkülözhetõ. Kénytelenek voltak tehát a 67-es alkotmányt oly pillérekkel, oly gerendákkal alátámasztani, amelyek más szempontból nem voltak mindig és mindenben feddhetetlenek. Az államfönntartás volt a cél, a kiegyezés volt a fõ-, és a velejáró politika a mellékeszköz. Ha az államfönntartásért feláldozzuk életünket és vérünket, akkor a korrupciót, ha az hozzájárul az állam fönntartásához, a politika mint kisebbik rosszat védheti. 30 Ha mármost általánosságban akarjuk a jelenséget értelmezni, akkor nyilvánvaló, hogy alapvetõ ellentmondás s ebbõl következõen feszültség állott fenn a legfõbb államérdeknek tételezett kiegyezés és annak belpolitikai bázisa között. Az ellentmondás a gyakorlatban úgy jelentkezett, hogy a rendszer vezetõi meggyõzõdésük szerint jogkiterjesztéssel semmiképp, jogszûkítéssel pedig csak törvénytelen eszközök igénybevételével szerezhettek többséget. Értelemszerûen ez utóbbi lehetõséget választották, de ezzel viszont enyhén szólva pöttyössé, kérdésessé tették legitimitásukat. Igen sajátos lélektani helyzet jött létre a politikai színtér küzdõfelei között: a hatalmon levõk mögöttük a formális többséggel mindig úgy érezhették, hogy kisebbségben vannak, ami még inkább arra ösztönözte õket, hogy a legitimitást megkérdõjelezõ s ezzel a bizonytalanságérzésüket fokozó eszközöket bõvítetten újratermelve vegyék igénybe. Az ellenzék viszont úgy gondolhatta a formális kisebbséggel a háta mögött, hogy ténylegesen a többséget képviseli, amit galád módon elnyomnak. A Kossuth-kultusz ily módon totális értelmû protesztkultuszként, identitásként és egyben szimbolikus politikaként jelenhetett meg: egyfajta politikai szimbolikával a rendszer egészével szembe lehetett helyezkedni. Mindenki kiemelhette belõle a számára fon- 65

14 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM tos alternatív értékeket: nemzeti függetlenséget, politikai demokratizmust, társadalmi egyenlõsítést, morális tisztaságot. A nemzet mint szekularizált vallási tudat nem igényelte a politikai realitásérzék kellékeit, ezért különösebb gyakorlati következménnyel sem járt a Kossuth-kultusz manifesztációja. Ez egyébként még vonzóbbá tette, hiszen egyszerre lehetett mozogni a szimbolikus és a pragmatikus politikában, tudati térben. Egyszerre lehetett a rendszerhez lojális állampolgárként és öntudatos hazafiként élni. A spiritualitás és a gyakorlatiasság a vallás esetében már megszokott kettõsségét a napi közéleti mezõben lehetett érvényesíteni. A dualista rendszer szétesését követõen lezajló forradalmak után a magát ellenforradalminak nevezõ rendszer rendezkedik be Magyarországon. Uralma huszonnégy évig tartott, s mivel öndefiníciója szerint nemzetinek, kereszténynek, konzervatívnak és egyben ellenforradalminak tartotta magát, a Kossuth-kultusz tekintetében ambivalens helyzetbe került. Egyfelõl semmi szüksége sem volt a nemzeti és liberális-demokratikus értékeket szimbolizáló Kossuthra. Éppen ezért erõltette Kossuth 1840-es évekbeli vitapartnerének, a konzervatív reformerré stilizált Széchenyi István grófnak a kultuszát. Természetesen azzal is szembe kellett néznie, hogy Széchenyi kultusza nélkülözte a széles körû társadalmi gyökérzetet; nem tette ki- és leválthatóvá Kossuthot. Másfelõl a rendszernek szüksége is volt Kossuthra, mert a területi revíziót támogató politika nem mondhatott le egyetlen nemzeti érzelmet mozgósító tényezõrõl sem. A király nélküli királyságot Horthy Miklós kormányzóként uralta erkölcsi legitimitását erõsíthette a nemzeti szimbólummá lett egykori kormányzó. A sajátos kettõsség feloldására az 1848-as forradalom 80. évfordulójának közeledte kínált lehetõséget. A dilemmát Klebelsberg Kunó kultuszminiszter oldotta fel, és úgy döntött, hogy államosítja március 15-ét, valamint az 1848-as gondolatkör rendszernek megfelelõ részeit november 6-án a Parlament elõtt felavatják Horvay János Kossuth-szobrát. Az 1903 óta húzódó, még a Fõvárosi Közgyûlés által kezdeményezett szoborügy így véget ér, s a lehangolt fõalak köré odacsoportosulnak a 48-as kormány ugyancsak lehangolt miniszterei. 31 A szobor mögötti kõfal túloldalára népmozgalmi dombormû készült, amelyen gyermekétõl és feleségétõl búcsúzó férfi, kitörõ lelkesedésû ifjonc, dobos, harci lobogót vivõ öreg, a felnõtt fiával csatába induló és vérzõ katona látható. Az emlékmû tartalma inkább a nemzeti militarizálás, mintsem az alkotmányos szabadság eszméjét sugallja; a leverésében is harcra kész nemzet képét illusztrálja. Ugyancsak 1927 novemberében a felsõház elfogadja a Klebelsberg által kezdeményezett törvényt (1927. évi XXXI. tc.), amely március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánítja. (Így természetszerûleg hatályát veszti az évi V. tc., amely április 11-ét tekintette nemzeti ünnepnek.) Egyben törvényt hoznak Kossuth Lajos örök érdemeirõl és emlékérõl (1927. évi XXXII. tc.). 32 Mindez nem változtatott azon, hogy a rendszer a tradicionális nemzettudat szimbolikus elemeit ötvözte a modern nemzeti identitással az elõbbi elemek javára. A Reg- 66

15 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA num Marianum és a Szent Korona bûvöletében megfogalmazódó, a kor kurzustörténésze által is neobarokknak nevezett 33 világ háttérbe szorította a Kossuth-kultuszt. Éppen ezért a kultusz tömegességét továbbra is azok a politikai artikulációk használták, amelyek vagy részlegesen, vagy teljesen ellenzéki szerepben pozicionálták magukat. A kisgazda, a szociáldemokrata, majd késõbb a németellenes, antináci szervezõdések gyakorta éltek Kossuth nevével, arcképének felmutatásával. A Kossuth-kultusz egészében inkább õrizte, mint meghaladta az ellenzéki jelleget. Az 1940-es évek elsõ felében a német oldalon háborúba sodródó országban az egykori fajvédõ Bajcsy-Zsilinszky Endre már éppúgy Kossuthra hivatkozik 34, mint mindenki más, aki a hitleri befolyástól félti a nemzetet. Ebbe a kánonba illeszkedik bele a kommunista emigráció is, amelyik a nemzeti függetlenség értékére hivatkozva szól dicsõítõen Kossuthról. Õk a Kossuth-kultuszt saját ideológiai konstrukciójukba illesztik, s ezt jól jelzi, hogy a Szovjetunióból 1943-tól sugárzó magyar nyelvû rádióadót Kossuthról nevezik el. A Horthy-korszak tehát legalábbis a hivatalosság szintjén mérsékelten élt a Kossuth-kultusz kínálta lehetõségekkel. Nyitottabb volt, mint a dualista idõszak, de nem törte meg azt a lassan tradícióvá váló vonulatot, amely Kossuthot inkább az ellenzéki, mintsem a hatalmi kánonhoz társította. A KULTUSZ HASZNÁLATA 1945 UTÁN Magyarország számára 1945-ben nemcsak a háború, hanem az a politikai rendszer is véget ért, amely 1944-ben már nyílt nemzetiszocialista diktatúrába torkollott. Az 1944 októberében hatalomra került magyar nácik a nyilasok szimbolikus nyelve a pogány mitológiát emelte fel 35, s ennyiben a Horthy-éra konzervatív, tradicionalista szimbolikáját is tagadta. A háború után berendezkedõ új hatalom amely a kor demokratikus normáinak megfelelõ állami és politikai szerkezetet képviselt értelemszerûen tagadta a pogány szimbolikát, de nem kívánta folytatni a Horthy-kor értékvilágát sem. A rövid életû politikai berendezkedés a nemzeti függetlenség és a demokrácia elõképeit kereste. Az 1946-ban kibocsátott új pénzeken ezért az akkoriban legnagyobb címletre (100 forint) Kossuthot tették, ami arra utalt, hogy az új rezsim nagyra tartja és magasra emeli Kossuth szimbolikus erejét. A Kossuth-kultusz sorsában azonban nem a demokrácia, hanem a kommunista ideológia játszotta a további fõszerepet, miután az ország feletti uralom fokozatosan a kommunisták kezébe került, akik 1948-tól már formálisan is bírták a hatalom teljességét. Akkor 1948-at a kommunisták a fordulat évének titulálták; szempontjukból joggal. 36 Ekkorra alakult ki a kommunista rendszer fõ strukturális kerete, ekkorra lett teljes a kommunisták hatalmi monopóliuma. 67

16 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM Szempontunkból ez azért lényeges, mert az esztendõ egyben az 1848-as forradalom 100. évfordulója volt, és ez módot adott arra, hogy a rendszer megmutassa: milyen hangsúlyokkal, milyen konstrukcióba helyezi bele a Kossuth-kultuszt ra egyre láthatóbbá vált, hogy ha Magyarországon totális kommunista hatalomátvétel következik be s immár a nemzetközi politika jelei is erre utaltak, akkor ez nem a demokratikus legitimáció útján történik meg. Azaz: szükség lesz olyan igazolási mechanizmusok mûködtetésére, amelyek másként legitimálják az immár elkerülhetetlennek látszó változásokat. S ha a demokrácia játékszabályai nem elégségesek a diktatúra politikai és erkölcsi igazolására, akkor a szakrális legitimációhoz kell fordulni. A materialista világképben a szakralitást pedig csak szekularizált isten vagy istenek adják, adhatják ban 1848 és a Kossuth-kultusz kulcshelyzetbe került nak minden adottsága megvolt ahhoz, hogy az egyszerre szakrális és szekularizált igényeknek megfeleljen. Jellege, utóélete, a modern nemzetté válásban betöltött szerepe, a honi politikai kultúrában, a nemzeti közérzületben kialakult különleges jelentõsége mind amellett szólt, hogy használják. Ne ünnepeljék, hanem felhasználják. Félreértés ne essék: a totális diktatúra kiépülése a 100. évforduló nélkül is bekövetkezett volna. Csehszlovákiában vagy éppen Romániában minden különösebb nagy évforduló nélkül megtörtént a váltás. Csakhogy Magyarországon vélhetõleg az ideologikus igazolás hangsúlyai, karaktere alakult volna másként 1848 centenáriuma nélkül és a Kossuth-kultusz antropológiája lehetõvé tette, hogy felhasználják, és a totális népboldogítás bûvöletében totális diktatúrát kiépítõ kommunista vezetés totálisan igényelte is, hogy megtalálja tevékenysége megkérdõjelezhetetlennek tûnõ igazolását. Magyarországon a centenáriumi év logikája semmiben nem különbözött a várhatótól, a megszokottól. Ami más volt, ami egyedivé tette, azt éppen a szándékolt üzenet mondandója és politikai legitimációs funkciója adta. Az üzenet több feladatnak kellett hogy megfeleljen: Meg kellett mondani, hogy miért jó és csak az a jó, amit a kommunista párt akar. A 48-ban rejlõ szakrális lehetõségeket az új politikai berendezkedéshez és képviselõihez kellett társítani. Egyértelmûsíteni kellett, hogy az aktuális ellenségek örök ellenségek. Jelezni kellett, hogy az egy igaz álláspont ellenfelei a pokolra jutnak. Ugyanakkor sajátlagosan a 48-ban található tényszerûségek és az adott realitás közti ellentmondások feloldására meggyõzõ magyarázatot kellett keresni. Mindennek közérthetõnek, beláthatónak, egyszerûnek kellett lennie. Az üzenet tehát egyszerû lett, és nagyjából így szólt: 1848 a magyar történelem legdicsõségesebb fejezete, mert a nép szabadságvágya, a nemzeti felemelkedés az igazi hazaszeretettel találkozva létrehozta a szabad emberek szabad Magyarországát. Személyileg is megtestesülnek 1848 értékei, méghozzá Kossuth, Petõfi és Táncsics Mihály alakjában. Kossuth a független, szabad haza meg nem alkuvó képviselõje. Petõfi a kö- 68

17 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA vetkezetes demokrata, a népbõl nemzetet formáló akarat kifejezõje. Táncsics maga a dolgozó nép; az a figura, akin keresztül demonstrálható a város és a falu dolgozóinak összefogása, továbbá az, hogy az igazi szabadság nem holmi jogi kategória, hanem a dolgozó nép felszabadítása az urak járma alól tehát a dolgozó milliók ügye szempontjából, a velük azonosított nemzet és szabadság, valamint a mindezeknek teret adó független haza értékei alapján szent és sérthetetlen örökség. Ez az örökség pedig kizárólagosan a kommunistáké. 48 örökösei mi vagyunk mondták. Az örökség azért õket illeti, mert a dolgozó nép felemelkedésén fáradoznak; mert a szabadságot hozzák el, mivel az elnyomókat felszámolják; mert ez a nemzeti érdek; mert csak így lehet Magyarország ura önmagának, azaz független. Ezért történelmi jogon jár nekik a hatalom, ez igazolhatja kérlelhetetlenségüket a törvények között kibúvót keresõ megalkuvókkal, összeesküvõkkel szemben. Igen, a meg nem alkuvó, következetesen radikális magatartás az egyetlen pozitív politikai viselkedésforma, s ezt a kommunisták jelenítik meg. Következõleg nemcsak történelmileg, hanem erkölcsileg is igazolható hõsies harcuk az új és új álcát öltõ ellenséggel szemben ban Rákosi Mátyás, a kommunista vezér Kossuth Lajos. Kétségtelenül akkor 1848-ban és ma 1948-ban is megvoltak és megvannak az ellenségek: azok, akik a reakciót jelenítik meg. Ki a reakciós? Az, aki kezet emel a szabadság-nemzet-haza szentháromságára, vagy kétségbe vonja azt, hogy csak Kossuth, Petõfi és Táncsics, illetve akkori jelenidejûen csak a kommunisták képviselik a szentháromságot. A reakciós a pogány és az eretnek. Õk hazaárulók, a sátán képviselõi, a dolgozó nép elárulói. Így ellenség a másként gondolkodó tanár, a katolikus egyház, a dolgokat nem egészen hasonlóan megítélõ történész. Akárki, aki a stigmát kiérdemli. (Külön érdekességet ad az ellenségképnek, hogy a stigmatizáció nyelvi szerkezete szócserével a pár évvel ezelõtti szélsõjobboldali frazeológiát idézi.) Mind az örökösök, mind az örökösök örökös ellenségei úgy kreálhatóak meg, hogy erõteljes a párhuzam, a kontinuitás vagy mindkettõ hangsúlyozása. Egyfelõl Kollonich Lipóttól töretlen a folytonosság Hám Jánosig, s tõle Mindszenty Józsefig, másfelõl ugyanígy egyenes az út Rákóczi Ferenctõl Kossuth Lajosig, s tõle Rákosi Mátyásig. Két út van, a kettõ közül kell választani. 38 A folytonosság vagy/és a párhuzam azonban nehezen mûködtethetõ, ha nagyon közismert a ténybeli ellentmondás. Az üzenet azonban erre is megoldást talál. Ha a szent 1848-at az oroszok intervenciója kényszerítette megadásra, akkor 1948-ban mit kezdjünk az országban állomásozó szovjet hadsereggel? A válasz szerint azok cáriak, ezek viszont szovjetek. A cáriak valóban undorító férgek, a reakció legfõbb támaszai voltak, de a kommunisták 1917-ben széttörték a cári rendszert, és így mintegy tiszteletbeli, külhonos 48-asok lettek. Olyannyira, hogy 1945-ben elhozták a szabadságot, és így 1948-ra megteremtõdhetett annak lehetõsége, hogy 1848 minden- 69

18 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM nél nagyszerûbb módon kiteljesedjen. A Szovjetunió egyébként maga is jelzi, hogy már minden más: visszaadja az 1848-as zászlókat. De a szovjet kötõdés a nemzetközi munkásmozgalomhoz való szerves kapcsolódást is jelenti, hiszen a Szovjetunió a dolgozók világméretû felszabadításának ügyét képviseli. Azaz ahogy Petõfi a nemzet szabadságát a világszabadság univerzális dimenziójába emelte, úgy most a kommunista jelenti az univerzalizmusba való visszatérést, s ily módon a valódi nemzeti értékek kibontakozását. A másik szenzitívnek tûnõ pont a szabadság problémája volt. Azt mindenki tudta, hogy 1848-ban különféle szabadságjogok léptek életbe, és azt is sokan érzékelték ezt a választási eredmények is tükrözték, hogy a kommunista berendezkedés erõteljesen elvesz a szabadságjogokból, sõt, fel is számolja azokat. Az üzenet erre nem talál jó választ. Az, hogy egy megszállt országot függetlennek hazudnak; az, hogy egy szovjet mintára mûködõ és Moszkvából irányított rendszert nemzetinek mondanak; az, hogy 1848 némely szereplõje és 1948 szereplõi között folytonosságot állítanak, valahogy megoldható volt, hiszen ezért találhatták ki az ünneplés helyett az igazolást. A szabadság azonban problematikus elem maradt. Választ legalábbis megközelítõleg megfelelõt nem találtak. Egyszerûen ellenségnek deklarálták azt, aki ilyesmire utalt, vagy akár burkoltan rákérdezett. Válasz helyett reakció született, rendszerint a közösségbõl való kiátkozás, fenyegetés, adminisztratív intézkedés formájában. Az üzenet totális értelmezést nyújtott, egyszerû volt, s aki hinni akart benne, hát találhatott benne fogódzót. Aki pedig nem akart hinni benne, és ezt el is mondta, azt tönkretették. Mire az 1948-as év véget ért, egész Magyarország tudhatta: 1848 feltámadt és itt van közöttünk. Akik feltámasztották, úgy gondolták: ha a tényleges nép nem is választja meg õket, az absztrakt és istenített nép elég igazolást ad nekik; még a tényleges néppel szemben is. Akik azt mondták, hogy 1848 a sztálinista berendezkedés szentté avatott elõképe, úgy tartották, hogy szervessé tették azt, amit idegen csapatok hoztak ide. Egy bizonyos: a 100. évfordulót funkciójában merõben mássá tették, mint amilyen az 50. vagy a 80. volt ban 1848 hangsúlyairól folyt a vita, nevezetesen, hogy a márciusi forradalom vagy az áprilisi törvények fejezik-e ki inkább a lényeget ra az dõlt el, hogy március 15. állami ünnep lesz, s a jobboldal és a baloldal eltérõen viszonyul 1848 hagyományához és Kossuthhoz ra viszont kiderül, hogy a száz évvel azelõtti események jelenlétét az autoriter, sztálinista típusú politikai berendezkedés igazolásául használják, azaz teljes értékû politikai legitimációként mûködtetik, következõleg értelmezését is kizárólagossá teszik. Az 1948-as konstrukció azért fontos, mert változó-gyengülõ erõvel az egész kommunista korszakban jelen maradt. A megalakuló termelõszövetkezetek (kolhozok) sorra- 70

19 A NEMZET APJA, ISTEN MÁSODIK FIA KOSSUTH ÉS KULTUSZA rendre vették fel Kossuth, Petõfi és Táncsics nevét. A Magyar Rádió két csatornája Kossuth és Petõfi nevét viselte (és viseli). A nemzet oltára funkciót betöltõ Millenniumi Emlékmûbõl kivették a Habsburgokat, és az 50-es évek elsõ felére fokozatosan bekerültek a nemzeti függetlenség személyi kifejezõi. A Királygalériát lezáró Ferenc József helyére Kossuth Lajos került. A Parlament elõtt álló Horvay-féle szobrot kicserélték. Az 50-es évek világképét és ennek a világképnek az értékét fejezte ki a lebontott Horvay-féle szobor helyén 1952 szeptemberében emelt, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos által mintázott, ma is álló Kossuth téri Kossuth-emlékmû. Az optimista ötméteres kormányzó mellett rohamra kész munkás, diák és paraszt áll, kifejezve azt az elszántságot, amit a munkás paraszt szövetség és a dolgozó értelmiség összefogása jelent. 39 A Kossuth-kultusz a kommunista hatalmi legitimáció egyik fontos eleme lett, így hatalmi helyzetbe került. Érdekes és az ellenzékiség hagyományához kötõdõ módon azonban a kultusz jelen lett a rendszer elleni kritikában is. Az 1956-os felkelésben az 1848-as szimbolikának jelentõs szerep jutott. Ez a szerep olyan erõs volt, hogy 1956-nak csak egy saját szimbóluma lett, a lyukas magyar zászló. A felkelõk a zászló közepébõl kivágták a kommunista magyar állami címert. Pontosan tudták azonban, hogy mit akartak a helyére tenni: az úgynevezett Kossuth-címert, amely az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat utáni magyar állami jelkép változata volt. A korona nélküli címert felfestették tankra, autóra, házfalra. 40 A Kádár-rendszer gyakorlatilag visszatért az 1948-as politikai-szimbolikus alapvetéshez, de egyfelõl lefaragott élébõl, másfelõl különösen a 70-es évektõl kevésbé hangsúlyozta a maga által kreált tartalmi elemeket. Már nem állította, hogy a rendszer vezetõi Kossuth örökösei, reinkarnációi; hagyta, hogy a magyar történelem más alakjairól is politikai stigmatizációtól mentesen lehessen szólni. (A Kádár-érában Széchenyinek is emeltek szobrot.) Az alapdogmát azonban nem adták fel, miszerint is a rendszer egésze Kossuth és 1848 örököse, és ily módon a nemzeti értékek letéteményese. A változó stílusú és karakterû kommunista rendszer hangsúlyos, majd kevésbé hangsúlyos hatalmi-legitimációs ponttá tette a Kossuth-kultuszt. AZÓTA ÉS MOST A rendszerváltás szimbolikus politikai aktusaiban a Kossuth-kultusz nem játszott különösebb szerepet. A jelentõs rendszerváltó pártok a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége programjellegû szövegekben ugyan használták Kossuth nevét (sok más névvel egyetemben), de ennek nem volt számottevõ súlya. A legkisebb 71

20 GERÕ ANDRÁS: KÉPZELT TÖRTÉNELEM rendszerváltó párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége inkább amolyan Petõfi-imázzsal próbálkozott, volt olyan nyilvános jelenléte, ahol nevének rövidítését (FIDESZ) Petõfideszként jegyezte. Mivel a folyamat elsõsorban antikommunista éllel rendelkezett, ezért legalábbis szimbolikusan azok értékelõdtek fel, akik 56-hoz kötõdtek (pl. Nagy Imre és mártírtársai, 301-es parcella stb.). Az új, demokratikus állam jelképi világának kialakításakor elõkerült ha közvetetten is Kossuth, merthogy az állam le akarta váltani az elõzõ népköztársasági címert. Le is váltották, és helyére nem az 56-ra is utaló Kossuth-, hanem a tradicionalizmust erõsítõ királyi, koronás címer került. Érdekes, hogy a Kossuth-kultuszban a két világháború között jeleskedõ kisgazdák mint az új demokrácia egyetlen történelmi pártja úgy felejtették el saját tradícióikat, mintha ezek nem is lettek volna. A Kossuth-kultusz gyakorlatilag eltûnt a politikából. A konzervatív erõk Szent István kultuszát erõsítették, a Szent Korona kultuszát élesztgették. Az 1998 és 2002 között az országot irányító jobboldali kormányzat ezen túl Széchenyi kultusza mellett is voksolt. 41 Magyar viszonyok között óriási büdzsével monstre Széchenyi-kultuszfilm készíttetésére szánták el magukat. (Még két történelmi produkciót díjaztak: az egyik a koronáról, a másik egy XIII. századi személyrõl, a XIX. századi magyar drámairodalom által hõssé tett alakról, Bánk bánról szólt.) Úgy ítélték meg, hogy a Horthy-éra szimbolikus struktúrájának korszerûsített változata lehet elõnyös a számukra. Mire a filmet elkezdték forgalmazni, kiderült, hogy a jobboldali kormány elveszíti a választásokat. Épp ezért az elsõ, vesztes választási forduló után hirtelen Kossuth felé fordultak: a Kossuth téren rendezett nagygyûlés rituáléjába rögvest beépült a legnépszerûbb Kossuth-nóta: Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni A lappangó, politikailag peremre szorult Kossuth-kultuszt az elmúlt idõszakban a Szabad Demokraták Szövetsége, az ország egyetlen liberális pártja karolta fel re, Kossuth születésének 200. évfordulója alkalmából Kossuth-évet hirdetett az ilyenkor szokásos kellékek használatával (jelvény, plakát, megemlékezés, politikai gyûlés stb.). A kormányzat is erre válaszul mivel az SZDSZ éppen ellenzékben volt a Széchenyifilmhez képest jelentéktelen költségvetéssel létrehozott egy évfordulós miniszteri titkárságot, amely fõként kiadványokat, rendezvényeket szponzorált. 42 A 2002 tavaszán lezajlott választásokon olyan kormányváltás történt, ami szocialista-szabad demokrata kormányt eredményezett. Az új kormány 2002 szeptemberében, Kossuth születésének 200. évfordulóján Budapesten és országszerte megemlékezéseket tartott, ahol a miniszterelnök és több miniszter is megszólalt. A Kossuth-kultusz egy pillanatra feléledt, s azután ismét elcsendesült. * * * 72

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu

ÉRTESÍTŐ. 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu ÉRTESÍTŐ Demokratikus Közéletért Alapítvány XV. évf. 2. sz., 2009. február 1111 Bp., Bartók Béla út 18. megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu A múlt jövője!

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16. Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása Gödöllő, 2013. szeptember 16. Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak! Én is szeretettel köszöntöm Önöket. Keleti nyitásról és globális

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. JANUÁR 31-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. JANUÁR 31-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. JANUÁR 31-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje: 2014.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

A mintaélet forradalma" "

A mintaélet forradalma KRITIKA A mintaélet forradalma" " GREZSA FERENC ÍRÁSA NÉMETH LÁSZLÓRÓL Amikor elküldötte Grezsa Ferenc új könyvét, Olasz Sándor ezt írta hozzá: Nagyon örülök neki, talán mégjobban, mintha saját könyvem

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd,

szólani, vitték a Duna csatornához (...) Úgy félt mindenki, éjjel vették ki az embört az ágyából, éjjel tizenkét órakor, hogy ne lássa se szomszéd, Utószó 1962 tavaszára a vizsgált területen Lövéte kivételével minden faluban a családi gazdaságok túlnyomó többségét a kollektív gazdaságokba kényszerítették. (Lövétén az ötvenes évek közepén néhány szegényebb

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 11. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 11. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 11. hét Erdély Tízezrek a marosvásárhelyi tüntetésen Marosvásárhelyen esőben kezdődött meg vasárnap délután a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetés, amelyen

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak.

Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. Következik a 112. oldal, innentől a 2011-ben készült új historikus festmények láthatóak. 112 adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

tovább örökítő város legyen!

tovább örökítő város legyen! K Ö R M E N D I F Ó R U M 3 tovább örökítő város legyen! kampányról, tervekről, a város jövőjéről hogy milyen szakokra lenne még szükség a mezőgazdasági képzések mellett, így például a fémipari szakmák

Részletesebben