Megoldókulcs a. című kötethez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megoldókulcs a. című kötethez"

Átírás

1 Megoldókulcs a Történelem feladatsorok az írásbeli érettségire III. című kötethez MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST

2 Szerkesztői megjegyzés A megoldások szerkesztése során azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy kötet minél kisebb terjedelmű legyen. Ezzel kettős célt kívántunk elérni: egyrészt így a lassabb internetkapcsolattal rendelkező kollégák is rövid idő alatt le tudják tölteni a könyvet; másrészt a számítógép képernyőjén könnyebben kezelhető vagy akár olcsón kinyomtatható. A fenti célok érdekében, a feladatokon belül az egyes válaszok nincsenek üres sorokkal elválasztva egymástól, csak abban az esetben, ha másként félreérthetőek lettek volna az egyes megoldások. A táblázatoknak csak a válaszokat tartalmazó oszlopait közöljük, kivéve az előbbihez hasonló eseteket. 2

3 1. ISMÉTLÉS 1.1.a A: Buddha buddhizmus, megvilágosodás, nirvána, középút, Visnu kilencedik megtestesülése B: Augusztusz (Augustus) principátus, princepsz, Pannónia, a római császárkor kezdete C: Szent István a magyar államalapítás, apostoli hatalom, egyházmegyék, királyi vármegye D: Nagy Károly Frank Birodalom, grófság, őrgrófság E: Periklész (Periklés) athéni demokrácia, sztratégosz F: Hunyadi Mátyás zsoldoshadsereg, füstpénz, harmincad (koronavám) G: XIV. Lajos merkantilizmus, abszolutizmus, nemzeti hadsereg H: Zrínyi Miklós török kérdés, eszéki Dráva-híd, vasvári béke I: Kolumbusz Kristóf Amerika, Santa Maria J: II. Rákóczi Ferenc szabadságharc, brezáni kiáltvány, rendi konföderáció, ónodi országgyűlés 1.1.b C, F, H, J I D, G D B E I I I A 1.1.c AE B D C F I GHJ Kr. e Kr. e Kr. e időszámításunk kezdete Kr. u Kr. u Kr. u d Őskor Kr. e Ókor Középkor Újkor XX. század Kr. e Kr. e Kr. e időszámításunk kezdete Kr. u Kr. u Kr. u. 1 3

4 1.2.a Periklész idején Athén államformája arisztokratikus köztársaság volt. Hamis, mert: 1. területi alapon szerveződött és nem a származási elv érvényesült 2. demokratikus elvek domináltak. A hatalmi ágakat szétválasztották. Igaz, mert a bírói (héliaia), a törvényhozói (ekklészia) és a végrehajtói (bulé) hatalom elkülönült. A politikai életben a körüllakók is részt vehettek. Hamis, mert csak a teljes jogú athéni állampolgárok vehettek részt a politikai életben. A területiség elve a népgyűlésben is érvényesült. Igaz, mert az athéni demokrácia területi alapon szerveződött. 1.2.b a Kr. e. V. század közepén a sztratégoszi címé (tisztségé) Periklész törvényhozás: ekklészia végrehajtás: bulé bíráskodás: héliaia I I H H Az ekklészia és az osztrakiszmosz tekinthető az athéni demokrácia alappilléreinek, mivel a népgyűlés fejezte ki a teljes jogú athéni állampolgárok akaratát; másrészt az osztrakiszmosz biztosította a zsarnoki uralom elkerülését. 1.3 A hun magyar elméletet írja le. Szabadok voltak, másrészt rendelkeztek a birtokadományozás jogával. fejedelmi nemesi rangra emelés; egyéni válaszok a közösségtől korlátlan, de a közösségtől függő a középkorban a rendiséget Törvényes eljárás nélkül nem tartóztathatták le őket; egyetlen uruk a király; jövedelmeikkel szabadon rendelkezhettek. ellenállás joga Teljes adómentesség, csak honvédő háborúban voltak kötelesek részt venni. II. András, a keresztes hadjáratokban való részvételre az Aranybulla, 1222 a harmincegyedik pontját Amennyiben az uralkodó nem tartotta be az Aranybulla pontjait, hűtlenség vádja nélkül felléphettek ellene. A rendek érvényesíthették akaratukat az uralkodóval szemben. a koronázási esküt A magyar rendek egyik fontos eszköze volt a XVI XVII. században akaratuk érvényesítésében. 1.. [... ] E Magyarországnak minden főpap, egyházfő és báró urai és többi mágnásai, nemesei és előkelői nemességükre és világi javaikra nézve a szabadság, kivételesség és adómentesség egy és ugyanazon előjogát élvezik; nincs is valamely úrnak nagyobb és valamely nemesnek kisebb szabadsága. Innen egy és ugyanazon törvénnyel és szokással, és a törvényszékeken szintén ugyanazzal a törvénykezési eljárással is élnek, egyedül csak a vérdíj mennyisége tekintetében különböznek egymástól. az aranybulla évi felújítását módosította a nemesi végrendelkezés szabadságát (ún. ősiség törvénye); egységessé tette a jobbágyok terheit (kilenced törvény) ez a köznemesek érdekeit szolgálta 4

5 Egységesítette a nemesi társadalmat. A jogilag egységes nemesség létrejöttében volt fontos állomás a dokumentum. 1.4 vár (az uradalom központja) legelő jobbágytelkek erdő szántó ugar tó 1.5 adók adó (dézsma tized) robot, kilenced, ajándék 1.6 Anglia, Németalföld, É-Itália, Franciaország, Német Császárság nyugati és déli része földrajzi elhelyezkedésük kedvező (kereskedelmi szempontból) gazdasági-társadalmi berendezkedésük (olcsó bérmunkások) manufaktúrák jelenléte textilipar Az olcsó textíliák felvevőpiaca Kelet-Közép-Európa. Megnőtt a gyapjú iránti igény. 1.7 manufaktúra az egyes emberek más-más munkafázist végeznek termelékenyebb alacsony előállítási költség gyorsabb előállítás versenyszellem bérmunkások 1.8 Államtípus és század: rendi monarchia (XIII XVI. század) Államtípus és század: abszolutizmus (XVII. század) Államtípus és század: alkotmányos monarchia (XVII. századtól Anglia) Államtípus és század: hűbéri állam (XI XIII. század) 1.9 Bizánci Császárság, Szerb Fejedelemség, Horvát Királyság, Lengyelország, Kijevi Nagyfejedelemség, Angol Királyság, Wales, Írország, Skót Királyság, Almoravida Birodalom, Fatimida Kalifátus, Navarrai Királyság, Aragóniai Királyság, Barcelonai Királyság, León-Kasztília Királyság Oszmán Birodalom, Oroszország, Porosz Királyság, Habsburg Birodalom, Spanyolország, Hollandia, Svájc Német-római Birodalom, Francia Királyság, Magyar Királyság, Pápai Állam, Szicíliai Kettős Királyság Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom 5

6 millióval nőtt éhínség ( között), pestisjárvány ( között) folyamatos népességszám-emelkedés, összesen 36 millió fővel A harmincéves háború ( ) jelentős emberáldozatokat követelt Európától A: ókori Görögország Niké-templom (a Kr. e. V. sz. közepe) ión oszlopok használata B: ókori Róma vízvezetékrészlet boltívek használata C: dzsámi iszlám művészet középkor gazdag, csipkeszerű díszítés D: sienai dóm Gótikus stílus középkor csúcsívek, fiatornyok, magas belmagasság (XII XV. század) E: diósgyőri vár középkor Magyarország gótikus stílus (XII XV. század) F: Palazzo Vecchio, Firenze középkor Itália az ezerkétszázas évek művészete; palota zárt belső udvar, a reneszánsz felé mutató homlokzati tagolás (XII XV. század) G: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (vagy La Gioconda) (1503) reneszánsz stílus (XIV XVI. század) a táj és az ember összhangja, fény-árnyék füstszerű átmenete H: Lorenzo Bernini: Szent Péter tér, Róma barokk stílus (XVII XVIII. század) célja: a meggyőzés, lenyűgözés; monumentalizmus I: Barokk stílus (XVII XVIII. század) illuzionisztikus térábrázolás, a végtelen felé vezető perspektíva kitágítja az épület terét 6

7 A FELVILÁGOSODÁS KORA ( ). MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE A XVIII. SZÁZADBAN 2. A FELVILÁGOSODÁS 2.1 A felvilágosodás korai szakaszát naiv materializmus jellemezte. I H Igaz, mert a felvilágosodást korai szakaszában, a megelőző korszakok hagyományait mellőzve, szigorúan csak az ésszerű, az anyagban hívő gondolkodás jellemezte. A mechanikai világkép kialakulását a természettudományok fejlődése segítette elő. I H Igaz, mert minden dolog (így az emberi test) működését a természettudományokhoz hasonlóan és annak segítségével igyekeztek leírni, megmagyarázni. A felvilágosult gondolkodók szerint a világegyetemet és benne az embert mint összetett I H mechanizmust természeti törvények irányítják Igaz, erre utalnak Newton és La Mettrie gondolatai is. A középkor istenfelfogása a felvilágosodás korában sem változott. I H Hamis, mert a fi lozófusok egy része kezdetben tagadta (ateizmus), másik része pedig csak részben fogadta el (deizmus). A filozófia vizsgálati módszerei változatlanok maradtak. I H Hamis, mert elsősorban a tapasztalás és a racionalizmus határozta meg azt. 2.2 Forrás(ok) betűjele A, B C, D, E A, B C, D, E Az empirizmus módszere az indukció, míg a racionalizmusé a dedukció. 2.3.a A közösség céljáról ugyanúgy kell ítélni, mint az egyes ember céljáról. [...] Ha - teszem azt - mind az egyes embernek, mind a közösségnek a végcélja testi volna, tudniillik a test élete és egészsége, a kormányzás tiszte az orvosra hárulna. Ha pedig a végső cél a vagyon bősége volna, akkor valami gazdász lenne a király. Ha a közösség elérhető nagy java az igazság megismerése volna, akkor a király hivatása volna tanítani. Ámde úgy látszik, hogy a közösség célja helyesen élni. Azért gyülekeznek közösségbe az emberek, hogy együttesen nemesen éljenek; s ezt egyedül nem tudnák elérni. (Aquinói Szent Tamás, XIII. századi teológus) Az embert (aki természettől fogva szereti a szabadságot és a mások feletti uralmat) azoknak az önkorlátozó intézkedéseknek a bevezetésére, amelyek közt, mint látjuk, az államban él, végső soron csakis az a szándék készteti, hogy ily módon önfenntartásáról és élete zavartalanabb folyásáról gondoskodjék. Vagyis szabadulni akar abból a nyomorúságos hadiállapotból, amely [...] az ember természetes érzelmeinek mind az ideig szükségszerű következménye, amíg nincs valamilyen látható hatalom, hogy kordában tartsa: a büntetéstől való félelem eszközével a természeti törvények megtartására kényszerítse. A szuverén képviselő uralkodó nem követhet el semmit alattvalóival szemben, amit bármilyen alapon indokoltan igazságtalanságnak vagy jogtalanságnak lehetne nevezni, hisz minden alattvaló értelmi szerzője az uralkodó minden cselekedetének. Az uralkodó jogainak tehát csak az szab korlátot, hogy ő maga Isten alattvalója, amiért is köteles a természeti törvényeket megtartani. (Thomas Hobbes, 1651) K K S 7

8 Az ember [...] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt. A természet nem csak arra ad jogot, hogy megvédje javait - azaz életét, szabadságát és vagyonát - mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntethesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. Ha rendkívül súlyos bűnről van szó, még halállal is sújthatja a vétkest. Ámde az államban ez nem lehetséges: az államban a polgárok meg vannak fosztva természeti jogaiktól. Ez a jog az államra van átruházva, amellyel ez a szükséghez képest intézkedik, de ezek az intézkedések (törvények) úgy tekinthetők, mintha a polgárok maguk hozták volna. A magánbíráskodás megszűnésével a szuverenitás az államra száll át. Törvényeket fognak hozni. Másrészt a közösség megbíz egyeseket a törvények végrehajtásával. Ezek az emberek megszüntetik a polgárok közt felmerülő ellentéteket, és a törvényben megszabott büntetéssel sújtják azokat, akik a társadalom egésze vagy annak egyes tagjai ellen vétenek. [...] S mivel a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben mind a törvényhozó hatalmat, mind a törvények végrehajtásának hatalmát, megfelelően rendezett államokban, ahol úgy veszik figyelembe az egész érdekét, ahogyan kell, a törvényhozó hatalom külön személyek kezébe van letéve, akiknek, ha megfelelő módon összegyűlnek, hatalmuk van arra, magukban vagy másokkal együtt, hogy törvényeket alkossanak, de miután megalkották, ezeket elkülönítik tőlük, és ők maguk is alá lesznek vetve az általuk hozott törvényeknek. ( John Locke, 1683) A szerződés a következőkben áll. Minden személy, valamennyi képességével együtt, az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát [...] csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá; az ilyen törvény nem törvény. [...] A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyeket akarata ellenére fogadtak el, és azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjának állandó akarata az általános akarat ez teszi őket polgárrá és szabad emberré. Amikor valamilyen törvényt terjesztenek a népgyűlés elé, voltaképpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat megfelel-e vagy sem az általános akaratnak, vagyis a nép akaratának. Azzal, hogy leadja szavazatát, mindenki véleményt mond a kérdésben, és a szavazatok összeszámlálása nyilvánítja ki az általános akaratot. [...] Aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész testület fogja engedelmességre kényszeríteni; más szóval: kényszeríteni kell őt, hogy szabad legyen. ( Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762) S S K S S S K K S 2.3.b John Locke gondolatai mutatnak hasonlóságot Rousseau társadalmi szerződésével. Locke szerint az emberek jogaikat (természeti jogaik) az államra ruházták, és az állam ezzel a szükséghez képest intézkedik (pl. a törvényhozás szintjén). Rousseau-nál ezek a gondolatok a népképviseletben jelennek meg. A népképviselők megbízottai a népnek és a törvények születésénél arról döntenek, hogy azok megfelelnek-e vagy sem az általános akaratnak. 2.4 állam: az emberek társulásával létrejött, az egyének fölött álló személy (köztársaság, politikai társadalom) polgár: a főhatalom részesei, az állam egyenkénti alkotói Az állam fogalmába ma bevonjuk a feladatait is (a társadalom egész életét irányító intézmények rendszere), nem csak az alkotóelemeit határozzuk meg. A polgár szó a XVIII. században a hatalom részeseit jelentette, míg ma ez ettől tágabb fogalom (a magyar állampolgár 18 év feletti, politikailag aktív személy). 8

9 2.5 Turgot: ellenzi az állami beavatkozást, a gazdasági liberalizmus híve Adam Smith: Az állam csak megteremtheti a gazdasági élet alapfeltételeit, a fejlődés hajtómotorja a munka. alapvetően mindkét szerző ellenezte 2.6 A: az ember természeti jogai B: népszuverenitás C: az antik zsarnokölési elv 2.7 A magyar nyelv elavult a szókészlet nem felelt meg a kor elvárásainak. Nyelvújítás gondolata. A magyar nép és a kultúra, tudományok felvirágzásának záloga a nyelv megújítása, a latin mellőzése. a korai nyelvújító mozgalom (XVI XVII. század) reformáció Ágis tragédiája,

10 3. HATALMI VISZONYOK A XVIII. SZÁZADBAN 3.1 SVÉD KIR. a Lengyel Királyság határa 1771-ben NORVÉG ÉS DÁN KIRÁLYSÁG PORTUGÁL KIR. SPANYOL KIRÁLYSÁG NAGY-BRITANNIA FRANCIA KIRÁLYSÁG HOLLANDIA NÉMET- RÓMAI BIRODALOM SVÁJC SZÁRD KIRÁLYSÁG Cseho. Ausztria VELENCEI KÖZT. SZICÍLIAI KETTŐS KIRÁLYSÁG POROSZ KIR. MAGYAR KIRÁLYSÁG HABSBURG BIRODALOM 8 OROSZ BIRODALOM OSZMÁN-TÖRÖK BIRODALOM Milánói Hercegség Genovai Köztársaság Pármai Hercegség Modenai Hercegség Luccai Köztársaság Toszkána Pápai Állam Montenegró Nagyobb konfliktusok: 1. spanyol örökösödési háború ( ) 2. északi háború ( osztrák örökösödési háború ( ) 4. hétéves háború ( ) 5. Lengyelország felosztása (1772, 1793, 1795) és 1760 között az európai hadseregek létszáma ről re nőtt (közel 14-szeres növekedés) Oroszország az ország lakosságának nagysága az állam berendezkedése, gazdasági helyzete, ráfordításai Poroszország A költségvetés 85%-át a hadseregre fordította. Jól felfegyverzett és alaposan képzett hadsereggel rendelkezett. Szilézia, Nyugat-Poroszország 3.3 Nagy Katalin ( ) cárnő megerősödött hadseregével több sikeres háborút vívott, és jelentős területekkel növelte Oroszország területét (pl. D-i irányban; illetve Lengyelország felosztása). Távlati célja az Oszmán Birodalom elleni háború volt, erre utal a karikatúra. 10

11 3.4 A XVIII. századi, felvilágosult abszolutista uralkodók (II. József, II. [Nagy] Frigyes, II. [Nagy] Katalin) alapvető célja az állam feltétlen szolgálata volt. A hangsúlyozott javító szándék (újítások, modernizációs kísérletek) eszmei alapját a felvilágosodásban kell keresni; de gyakorlatilag a rendszer a korábbi korszakokat konzerválta (pl. a feudalizmust Magyarországon és Oroszországban). 3.5 g, i b, j a d, h e c, f 11

12 4. AZ ÉSZAK-AMERIKAI GYARMATOK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚJA 4.1 a n g o l francia* a n g o l s p a n y o l *A francia területek 1763-ra angol kézre kerültek. 4.2 Az angol francia hétéves háború ( ) után (amely angol győzelemmel zárult) fokozatosan erősödött a 13 gyarmat függése Angliától. Az 1776-ban kiadott Függetlenségi Nyilatkozat világosan megfogalmazza a konfliktus okait. Korlátozta Anglia a gyarmatok kereskedelmét; hozzájárulásuk nélkül adókat vettettek ki rájuk; növelték a vámterheket. Belső önállóságukat fokozatosan megszüntették, beavatkozott (Anglia) a bírói, törvényhozói testületek működésébe; korlátozta a bevándorlást. A gyarmatok saját hivatalrendszere mellett Anglia önkényesen új (angol) hivatalnokokat küldött ki. 4.3.a Hatalmi ág Törvényhozás Végrehajtó hatalom Igazságszolgáltatás Intézmény, hivatal, testület Kongresszus, a 13 szövetségi állam parlamentje Elnök, miniszterek, szövetségi hivatalok és kormányok Legfelső bíróság, szövetségi bíróságok 4.3.b Az adott állam törvényhozása szerint, de alapvetően a felnőtt fehér férfiak. 25 év feletti, hét éve amerikai állampolgár, a választás idején az adott állam lakosa és nem fekete a paritás (arányosság) elvét A szenátusba államonként 2-2 szenátor jutott be, függetlenül a tagállam létszámától. A kölcsönös ellenőrzés és korlátozás biztosította a hatalmi ágak szétválasztása mellett a demokrácia működését. Az egyes államok külön törvényhozással (belső törvényekkel) rendelkeznek. 12

13 5. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADI HABSBURG BIRODALOMBAN 5.1 Nemzetiség A letelepedés módja Honnan érkeztek? Horvátok bevándorlás Délről, a törökök elől menekültek Németek (svábok) betelepítés Rajna mente Románok bevándorlás Havasalföld, Moldva Szerbek bevándorlás Délről, a törökök elől menekültek Szlovákok belső vándorlás É-Dunántúl, Alföld, peremvidékek Ukránok (ruszinok) bevándorlás Kárpátok felől 5.2 Középszinten szétválasztották, de a király személye/ellenőrzése összekapcsolta őket. helytartótanács, állandóan működő bíróságok feljebbviteli fórumok: Királyi Tábla, Hétszemélyes Tábla az udvari hivataloknak: kamara, haditanács, konferencia/központi tanácsadó szerv A Habsburg Birodalom része lett és Magyarország külön kormányzatát megerősítették. a rendi gyűlés és az uralkodó erőviszonyaitól függően a vármegye nemesi vármegye, függetlenségével a központi hatalom ellenpólusa 5.3 A vámrendelet a felvilágosodás jegyében született. Célja a birodalom kereskedelmének I H felvirágoztatása volt. Igaz, mert ezt fogalmazta meg a vámrendelet bevezető része is. A vámrendeletben nem a merkantilista gazdaságpolitika elvei érvényesültek. I H Hamis, mert az importcikkekre magas volt a vám, míg az exportra az alacsony vám volt jellemző. A rendelet Magyarország mezőgazdasági jellegét erősítette. I H Igaz, mert Magyarország kiviteli termékeinek jelentős része mezőgazdasági jellegű volt. A rendelet Magyarország ipari fejlődésére is kedvezően hatott. I H Hamis, mert iparcikkekből behozatalra szorult, és Magyarország elsősorban mezőgazdasági ország volt. 5.4 Az 1767-es Urbárium kiadásának birodalmon belüli célját elsősorban az adózás kérdése határozta meg. Az adómegajánlás joga a rendek egyik fontos joga volt az országgyűléseken (az újoncozás mellett); és fontos eleme volt a rendi dualizmus rendszerének (ezt erősítette meg az évi országgyűlés is). Magyarország a birodalmon belül mind területileg, mind adóbevételeket tekintve jelentős részt képviselt. A birodalom által folytatott háborúk ( : osztrák örökösödési és : hétéves háború) is indokolták az adóbevételek növelését. Azonban erre a XVIII. sz. első felének országgyűlésein nem vagy csak kis mértékben került sor, így Mária Terézia a rendek kizárásával (1765-től nem hívott össze országgyűlést) rendeleti úton vette védelmébe a jobbágyságot (1767: az Urbárium kiadása). 5.5 Az eszmei adóegység az egy jobbágytelek volt, amely két pozsonyi mérő nagyságú belső részből és külső tartozékokból állt. A külső tartozékok: helységenként a földterület minősége alapján meghatározott nagyságú szántó (általában 8 12 hektár), rét és kaszáló. az eszmei adóegységhez viszonyítva arányosan kevesebben munkajáradék: heti 1 nap igás (állattal végzett munka) vagy 2 napi kézi (állatok nélkül végzett) robot, melyet beszámítással dologidőben (vetés, aratás, begyűjtés stb.) duplán lehetett igénybe venni. Pénzzel való megváltását erőltetni nem lehetett. 13

14 terményjáradék: kilenced, hegyvám a kötelező; a többi a heti szolgálatba beszámítható pénzjáradék: évi 1 Ft két részletben porció, a borkimérés mint földesúri jog, malomhasználat a jobbágyság mint eszmei adóalap védelme 5.6 elavult kormányzati rendszer, kevés az adóbevétel vármegyei nemesség, az Erdély és a Határőrvidék és a jobbágyság, mivel a mágnások/nemesek már szembehelyezkedtek az udvarral Erdély és Határőrvidék felkarolását javasolta Kaunitz elsőként, mivel a hasonló reformokat csak ezek után lehet Magyarországon is véghezvinni. 1. A felvilágosult abszolutizmus gondolata Mária Terézia, II. József rendeletei 2. Az uralkodói abszolutizmus megvalósítása Mária Terézia 1765-től nincs országgyűlés 3. Erdély, Határőrvidék: nem csatolták vissza Urbárium Mária Terézia a felvilágosult abszolutista uralkodó eszményképe 5.7 Miután semmi sem fekszik annyira szívünkön, mint az Istentől kormányzásunk alá rendelt országok jóléte, gondoskodni kívánunk arról, hogy a mindkét nembeli ifjak nevelése, amely a nemzetek boldogulásának legfontosabb alapja, nagyobb figyelemben részesüljön. [...] Mert a helyes neveléstől függ az emberek egész jövendő életmódja, a nagy elmék kiképzése és a népek gondolkodásának formálása, amely sosem érhető el, ha jól megválasztott nevelési és oktatási rendelkezések a tudatlanság sötétjét meg nem világosítják, s ha nem részesül mindenki társadalmi állásának megfelelő oktatásban. [...] Az oktatásban pedig nem szabad csupán az emlékezetet terhelni, s az ifjakat a szükségesnél több fejből megtanulandó ismerettel gyötörni, hanem arra kell törekedni, hogy az elméjüket fölvilágosítsuk, mindent megértessünk velük, s rávezessük őket arra, hogy a megtanultakat nyugodtan és teljesen kifejezzék. Mindkét nembeli gyermekeknek, kivétel nélkül, iskolába kell járniuk hatodik életévüktől fogva, ameddig csak a jövendő társadalmi állásuknak és életmódjuknak megfelelő tárgyakat teljesen el nem sajátították, ami a tizenkettedik életév előtt aligha történhet meg. (Allgemeine Schulordnung, 1774) Mindig fontos szerepet játszott a jó erkölcsű népek körében az ifjúság helyes nevelése és az egész oktatás irányítása, mert úgy látták: ez az ország szilárd alapja, ettől függ a közjólét. [...] Arra kell törekedni, 1. hogy mindegyik nemzetiség amennyire ez kivihető saját anyanyelvi iskolákkal rendelkezzék, s ezeket olyan tanítók vezessék, akik nemcsak anyanyelvüket beszélik, hanem az országban szélesebb körben használt más nyelvekben is járatosak annyira, hogy ha a helyzet úgy kívánja azokat taníthassák. [...] 3. hogy ennek a király által elrendelt oktatásnak a jótékony hatása egyenlőképpen kiterjedjen az állampolgároknak minden egyes rétegére, a falusiakra, a mezővárosiakra, a szabad királyi városiakra, a megyék és a hadsereg tisztségviselőire stb. egyaránt. [...] I. Kezdjük a nép fiain, és oktatásukban arra figyeljünk, hogy azokat a készségeket alakítsuk ki bennük, amelyek elsősorban az alázatos és igaz keresztény kötelességeinek teljesítésére vonatkoznak; továbbá azokat, amelyek az ilyen növendékek különféle életpályájának feladatát teszik, amennyiben felnőtt korukban vagy földművelők, vagy mesteremberek, vagy családfők, vagy végre az emberi társadalom bármely más tagjává lesznek: egyszóval, hogy azok, akiknek a természet nagyobb szellemi tehetséget juttatott, felsőbb tanulmányaikra az alkalmas alapot a nép-, vagyis nemzeti iskolákban vessék meg. [...] II. A népiskolák felállítása után gondoskodni kell azokról az ifjakról, akik ezek elvégzése után tovább folytatják tanulmányaikat, és a latiniskolákban eltöltött néhány év múlva abbahagyván a tudományokat, más intézményekhez lépnek át. Nevezetesen: 1. valamely iparág gyakorlására vagy kereskedelmi pályára, 2. mezei gazdálkodásra vagy kincstári és más, magánosoknál vállalt szolgálatba, 3. községi vagy városi kisebb hivatalokba, 4. katonai pályára, 5. bányászatra és pénzverő hivatalba, 6. saját otthonuk és vagyonuk gondozására, 7. népiskolai tanítóságra, 8. végre komolyabb tudományok tanítására. (Ratio Educationis, 1777) 14

15 nemzetiségi nyelvű tanítás általánosan kiterjed minden településformára modernizált, többlépcsős iskolarendszer Nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket is tanítanak. az ifjúság helyes nevelése ettől függ az állam jóléte gyakorlati tanulmányok/tantárgyak népiskola általános iskola latiniskola középiskola más intézmények szakképző iskola, felsőoktatás 15

16 6. II. JÓZSEF URALKODÁSA MAGYARORSZÁGON 6.1 a türelmi rendelet (1781) a vallási türelem szűkebb jogokat biztosít a szabad vallásgyakorlathoz képest: a vallás gyakorlásának csak bizonyos feltételeit adta meg (engedélyezett helyek, hivatalviselés). a keleti keresztényeket a vallás autokefál (önálló) jellegére utal az évire, amely az évi alapokhoz tért vissza az állami alkalmazottak hivatali esküjére (korábban a protestánsoknak is katolikus esküt kellett [volna] letenni) nyelvrendelet (1784) latin: ha az adott nemzet nem műveli, akkor nem használható magyar: nem mindenütt elterjedt és a tájszólások is nehezítették az alkalmazását a hivatalos életben az egységes birodalom gondolata népszámlálás, közigazgatási rendelet jobbágyrendelet (1785) megszünteti a jobbágy elnevezést szabadon tanulhattak örökíthették a javaikat az évi a röghöz kötést tartalmazta Nem jelentett valódi jobbágyfelszabadítást, mivel személyében nem szabadították fel a jobbágyot; csak nevét és javait örökíthette. az adóalap védelme, hasonlóan Mária Teréziához 6.2 kb. 5,5 millió fővel nőtt a XVIII. század eleji újranépesítés (betelepítés, betelepülés, belső vándorlás), illetve a bel- és külpolitikai nyugalom 58,45%. magyar, román, szlovák, horvát, német Magyarország: magyar Szlavónia: szerb sokác Horvátország: horvát bunyevác Erdély: román Határőrvidék: szerb sokác Magyarország lakosságát a XVIII. század végére a kb. 5,5 millió fős növekedésen kívül az etnikai viszonyok változása is jellemezte. Bár a magyarság aránya ekkor 58,45%, az etnikai tarkaság is jellemző. A legnagyobb lélekszámú nemzetiségek a magyaron kívül ekkor a románok, szlovákok, horvátok és a németek voltak. Létszámbeli növekedésük gyökere a XVIII. század eleji újranépesítés volt (betelepítés, betelepülés és belső jobbágyvándorlás) a török kiűzése után. 6.3 II. József ( ) uralkodását áttekintve joggal nevezhetjük felvilágosult abszolutista uralkodónak. Alapvető célja az állam érdekének szolgálata volt. Ezt nemcsak az emlékirata, hanem Kaunitz kancellár és Kazinczy Ferenc visszaemlékezése is megerősíti. Uralkodói pályájára tudatosan készült. Mária Terézia uralkodása ( ) idején közvetítőként dolgozott a nép és a királynő között. Példaképe a porosz II. Frigyes volt az európai uralkodók közül. Céljának megvalósításához eszközként az abszolutista kormányzást választotta; tízéves uralkodása alatt kb rendeletet adott ki. Rendeleteinek egy része a birodalmi egység gondolatához kapcsolhatók (1784: német nyelv államnyelvvé tétele vagy a hivatalnokszervezet kiépítése), míg egy másik csoportja a társadalmi bázis kiépítését segítette (1781: türelmi rendelete, 1785: jobbágyrendelete). Magyarországon a jobbágyság és a protestánsokon kívül a haladó gondolkodású nemesek is támogatták (pl. Széchenyi Ferenc, Teleki Sámuel, Kazinczy Ferenc). Politikáját természetesen támadták is. Halálos ágyán három rendelet kivételével az összeset visszavonta. Ez volt az ún. nevezetes tollvonás. 16

17 7. ÖSSZEFOGLALÁS 7.1 Ország Főváros-e ma? a XVIII. században napjainkban Magyar Királyság (Habsburg Birodalom) Szlovákia + Új-angliai gyarmat USA Poroszország Németország + Habsburg Birodalom Ausztria + Oroszország Oroszország 7.2 II. Frigyes Thomas Jefferson II. Katalin Jean-Jacques Rousseau George Washington 7.3 Gazdaság elmélettel kapcsolatos fogalmak a XVIII. századból. A merkantilizmus az állami beavatkozást hangsúlyozta, a fi ziokratizmus ugyanezt ellenezte. A gazdasági liberalizmus a szabadverseny híve volt. Magyarország XVIII. század eleji újranépesítésével kapcsolatos fogalmak. Irányát tekintve is vannak különbségek (kívülről: betelepítés, bevándorlás belülről: belső vándorlás) és jellegét tekintve is (a kormányzat hatása: betelepítés, önálló: bevándorlás, belső vándorlás). 7.4 II. (Nagy) Frigyes; II. (Nagy) Katalin; Mária Terézia; VI. (III.) Károly III. Károly, mivel nem volt kapcsolata a felvilágosodással. Voltaire; Locke; Montesquieu; Diderot Locke, mivel ő az angol felvilágosodás képviselője, míg a többiek a franciáé ; 1767; 1777; az Egyesült Államokkal kapcsolatos évszám, a többi Magyarországhoz kapcsolható. 7.5 a felvilágosodáshoz kapcsolható fogalmak Mária Terézia személyével/uralkodásával kapcsolatos fogalmak és intézkedések (rendeletek) a hatalommegosztás elve 7.6 D B C A E 17

18 A POLGÁRI ÁTALAKULÁS ÉS A FORRADALMAK KORA ( ) 8. A NAGY FRANCIA FORRADALOM 8.1 Az 1789-ben kirobbant francia forradalom nem csupán XVI. Lajos ( ) személyéhez köthető, az okokat tekintve figyelembe kell venni az uralkodása előtti időszak eseményeit/jelenségeit is. A francia társadalom még 1789-ben is feudális volt; a polgári társadalom elemei nem voltak fajsúlyosak, különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a kiváltságosokat (szűz réteg) a harmadik rend és a parasztság tartotta el. Az elavult államgépezet, a súlyosbodó pénzügyi problémák (jelentős kiadások: hadsereg, udvartartás és az államadósság kamatai), a rendszeresen visszatérő éhínség mellett az előnytelen képviseleti rendszer (a harmadik rend nem tudta jogait érvényesíteni) is növelte a feszültséget. 8.2 A: a három császár szövetsége B: a labdaházi eskü C: XVI. Lajos kivégzése D: az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata E: a Bastille ostroma F: a francia nép terhei G: a királyság halotti menete H: a kofák menete F, B, E, H, D, G, C, A 8.3.a F F F Első cikkely. Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak. A társadalmi megkülönböztetések csak a közhasznosságon alapulhatnak. 2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szembeni ellenállás. 3. Minden főhatalom lényegénél fogva a nemzettől származik. Semmiféle testület és semmiféle egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered. [ ] F. 6. A törvény a közakarat kifejeződése. Minden állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselői útján részt venni a törvények megalkotásában. A törvénynek azonosnak kell lennie mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. Minthogy az állampolgárok a törvény előtt egyenlők, az erkölcs és tehetség szerinti megkülönböztetésen túl minden polgár megkaphat bármilyen méltóságot, állást és közhivatalt. [...] M M 10. Senkit sem szabad meggyőződése, még vallási meggyőződése miatt sem zaklatni, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet. 11. A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, a törvény által meghatározott esetekben az e jogával való visszaélés miatt azonban felelnie kell. gondolat- és véleményszabadság vallási, etnikai és más identitásbeli meggyőződések elfogadása 8.4 különbségek: Franciaországban az aktív polgárok a közigazgatásban is részt vettek. egyezések: szétválasztott hatalmi ágak cenzusos választójog: nem a teljes lakosság vesz részt a politikai életben 18

19 Az angol kétkamarás rendszerű, míg a francia törvényhozó testület az elektori rendszerrel egészült ki. Franciaországban: kidolgozottabb közép- és alapszinten, és az aktív polgárok is részt vettek benne. Angliában: a miniszterek 1-1 részterületet irányítottak, de a kormány tetteiért közösen vállalták a felelősséget a parlament előtt. A király Franciaországban részt vett az állami életben (törvények szentesítése, vétó, a kormány kinevezése, ellenőrzése) míg Angliában formális a király szerepe augusztusában XVI. Lajost és családját a Temple börtönébe zárták. XVI. Lajos szökési kísérlete, porosz- és osztrák katonai sikerek 1793 őszéig köztársaság 8.6 Sorszám a képen Mennyiség neve Mértékegység neve és jele 1. térfogat V [e] 2. tömeg m [kg] 3. hosszúság l [m] 8.7 A: XVI. Lajos ( ): francia uralkodó, aki inkább a vadászatokon és lakatosműhelyben töltötte az idejét, mintsem az országgal foglalkozott. B: Marie Antoinette: Mária Terézia lánya, XVI. Lajos felesége, a gyűlölt osztrák nő C: Saint-Just: a terror arkangyala,robespierre jobbkeze D: Marat: a Jakobinus Klub tagja, eredetileg orvos, majd újságíró. Charlotte Corday gyilkolta meg. E: Robespierre: eredetileg a hegypárt tagja, majd a jakobinus diktatúra idején a centrum irányzat képviselője ben kivégezték. F: La Fayette: a nemzetőrség parancsnoka, az amerikai függetlenségi háború hőse. G: Danton: eredetileg népszónok. A jakobinusok mérsékelt irányzatának képviselője volt: célja a terror és a diktatúra mérséklése, a háború befejezése. 8.8 D A E F B C 8.9 Az június 2-től július 27-ig (thermidor 9-ig) tartó időszakot a francia forradalom történetében a jakobinus diktatúra időszakának nevezzük. Megítélése a történeti irodalomban sokszor ellentétes. A király kivégzése után (1793. január 21.) Franciaország helyzete válságosra fordult: polgárháborús belső viszonyok, Anglia, Ausztria, Poroszország irányából pedig külső fenyegetettség volt jellemző. A polgári forradalom félbemaradt vívmányai, feudális rendszer megszüntetése, földosztás véghezvitele, ehhez a korszakhoz kapcsolható. (Általános választójog terve is ezt nem vezették be.) Háború kérdésében a jakobinusok a folytatás hívei voltak, ehhez kapcsolható az szeptember 29-i ármaximáló rendelet is. Belsőleg azonban számos ellentmondással találkozunk: erőteljes központosítás, a szabadságjogok megvonása és a diktatúra fokozása: szeptember 17-i gyanúsakról szóló törvény. A forradalmi törvényszékek egyre több elitéltet küldtek a guillotine alá. A terror a francia seregek győzelmei után sem szűntek meg, bár erre már nem volt szükség. Az öncélúvá váló terrort a konvent összeesküvése döntötte meg thermidor 9-én (július 27-én). Robespierre-t (a korszak vezetőjét) és híveit kivégezték. 19

20 9. A NAPÓLEONI HÁBORÚK 9.1 térképvázlat számainak sorrendje a szövegben: 5, 4, 3, 7, 2, 6, november 9. (brumaire 18.) 3. első konzulja 4. konzulátus 5. polgári törvénykönyvet 6. közoktatást trafalgari 9. kontinentális zárlat 10. Oroszország 11. Portugáliával Borogyino 14. népek csatájában 15. Waterloo Oroszország, Portugál Királyság, Oszmán Birodalom, Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága Norvégia, Poroszország, Osztrák Császárság, Magyar Királyság Spanyolország, Rajnai Szövetség, Varsói Nagyhercegség, Nápolyi Királyság, Svájc Hollandia, Belgium, Itáliából: Milano, Etruria, Illyria 9.3 alagút légi vízi egyiket sem, helyette gazdasági blokádot vezetett be lásd előző kérdések egyéni válaszok 20

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. A világ és Európa a kora újkorban Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 11. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály

Történelem 7-8. osztály OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet. Megoldások

Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet. Megoldások Forrásközpontú történelem Kaposi József Száray Miklós Történelem III. képességfejlesztő munkafüzet Megoldások Nemzeti Tankönyvkiadó 2 I. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A FORRADALMAK KORA (1714 1849) 1. SZELLEMI FORRADALOM

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam

Kováts Mihály Emléknapok. Történelmi tanulmányi verseny. 7. évfolyam Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2005 1. Hol volt 1774-ben az I. Kontinentális kongresszus? A. Washington C. Philadelphia B. Boston D. New York 2. Mikor halt hısi halált

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 7. évfolyam 2006 1. Kik kezdték felfedezni kezdetben az amerikai földrész északi területeit? A. spanyolok C. németek B. angolok D. amerikaiak 2. Honnan

Részletesebben

Osztályozóvizsga-tematika 11. SZ osztály Év vége Történelem

Osztályozóvizsga-tematika 11. SZ osztály Év vége Történelem Osztályozóvizsga-tematika 11. SZ osztály Év vége Történelem Az őskor és az ókor története Az emberré válás folyamata. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Az ókori Kelet kulturális

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.)

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) SZAMOSI LÓRÁNT A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) A. A háttér A felvilágosodást kiteljesedésének századában, a XVIII. században a fénnyel azonosították. Az ész,

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont

Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont / 100 pont Kódszámod: Elért pontszámod:.. / 90 pont 1. A betőrejtvény Széchenyi István nyolc gyakorlati alkotását tartalmazza. Jelöld áthúzással ezeket etőhálóban, majd a megfejtéseket írd ki a pontozott

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag)

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 1. Témakör: Őskor Fogalmak: őskor, régészet, történelmi forrás, szakóca, ásóbot, eke, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés,

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét

II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét 1. Az Az II. Rákóczi Ferenc Tagiskola Kecskemét AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI TANÍTÁSA A 7. ÉVFOLYAMON Készítette: Kazsab Éva Dávidné Fekete Ildikó Kelemen Tamás A Lestár

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A reformkor hajnalán Mi volt a reformkori országgyűlések elnevezése? Diéta. Hol hívták össze? Pozsonyban. Ki hívta össze és nyitotta meg? A király (I. Ferenc, majd V. Ferdinánd).

Részletesebben

Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM. A kora újkortól a polgári átalakulásig. munkafüzet. Mozaik Kiadó Szeged, 2013

Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM. A kora újkortól a polgári átalakulásig. munkafüzet. Mozaik Kiadó Szeged, 2013 Horváth Andrea Horváth Levente Attila TÖRTÉNELEM A kora újkortól a polgári átalakulásig munkafüzet 6 Mozaik Kiadó Szeged, 2013 3. Magyarország Zsigmond király idején 1. Jelöld az idõszalagon a következõ

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 MEGOLDÓKULCS TÖRTÉNELEM. I. (iskolai) forduló. 2010. január 14.

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 MEGOLDÓKULCS TÖRTÉNELEM. I. (iskolai) forduló. 2010. január 14. Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2009/2010 MEGOLDÓKULCS TÖRTÉNELEM I. (iskolai) forduló 2010. január 14. Kedves Kolléga! A feladat megoldásához a középiskolai történelmi atlaszok bármelyike

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok

TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1 TÖRTÉNELEMVERSENY, FELNŐTTOKTATÁS REFORMKOR 2006. március 10. Szóbeli feladatok 1. Villámkérdések IGAZ/NEM IGAZ (5 perc) 5 pont 1. Deák szerint a börtönviszonyok javítása sürgősebb, mint a büntetőjogi

Részletesebben

Történelem földrajz (filozófia, társadalomismeret) munkaközösség 2014/2015

Történelem földrajz (filozófia, társadalomismeret) munkaközösség 2014/2015 Történelem földrajz (filozófia, társadalomismeret) munkaközösség 2014/2015 A munkaközösség tagjai Név szakok Mióta tanít a Szerb Antal Gimnáziumban Bognárné Montovay Ildikó* Biológia földrajz 1984 Inotai

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012/2013 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp.

Kedves Versenyzők! Herber Attila-Martos Ida - Moss László-Tisza László: Történelem 4. és 5. kötet megfelelő részei, Reáltanoda Alapítvány, Bp. Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk titeket a Hatodik és hetedik osztályos tanulók kulturális vetélkedőjén! Az első forduló sikeres megoldásához segítségül szolgál az általunk megadott szakirodalom.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

Oktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló TÖRTÉNELEM Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló Megoldások A nyílt végű kérdésekre a válaszokat

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0713 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 9. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2012. február 9. MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Kedves Kolléga! A feladatok megoldására 60 perc állt rendelkezésére. A

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012 /2013 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012 /2013 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2012 /2013 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük.

Részletesebben

Elért pontszámod:... / 100 pont

Elért pontszámod:... / 100 pont a) b) c) d) e) f) g) h) Országos Történelem Tantárgyi Verseny 7-8. osztályos tanulók számára Kódszámod: Elért pontszámod:... / 100 pont 1. Milyen többletjelentésben használta Széchenyi István a Hitel kifejezést?

Részletesebben

Állam- és jogtörténet 5. óra. Mit kell tudni a vizsgán:

Állam- és jogtörténet 5. óra. Mit kell tudni a vizsgán: Mit kell tudni a vizsgán: 1. Tételhez: - korona küldésének közjogi jelentısége - ez lesz késıbbiekben a Szent Korona tan alapja - koronázási szertartás: ordó szerint történik szent olajjal kenik fel az

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Gyorsított időutazás

Gyorsított időutazás Gyorsított időutazás Új kerettantervek Iskolatípusonként külön tanterv - 4 osztályos gimnázium és szakközépiskola - 8 osztályos gimnázium - 6 osztályos gimnázium Változatlan óraszámok (2 2 3 3) A korábbihoz

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Történelemtanítás a gyakorlatban Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Dupcsik Csaba A DIAGRAM MINT DIDAKTIKAI ESZKÖZ A diagramok adatsorokat jelenítenek meg látványos formában. Nem

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben