AZ IPAROSÍTÁSI POLITIKA MEGVAL6SULÁSA DEBRECENBEN AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV IDEJÉN ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ IPAROSÍTÁSI POLITIKA MEGVAL6SULÁSA DEBRECENBEN AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV IDEJÉN (1950-1954)"

Átírás

1 AZ IPAROSÍTÁSI POLITIKA MEGVAL6SULÁSA DEBRECENBEN AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV IDEJÉN ( ) Baranyi Béla Debrecen iparának első nagy, mélyreható átalakulása a szocialista iparosítás, az első ötéves terv időszakára esett. A város és az egész ország gazdasági fejlődésének hatásában máig érvényesül ő nagy állomása volt ez a néhány év. Az első hároméves terv ( ) sikeres megvalósításával és túlteljesítésével befejeződött a népgazdaság helyreállítása és újjáépítése, a termelés normalizálása. A nagyüzemek márciusi államosításával pedig az ipari termelőeszközök túlnyomó hányada a dolgozó nép birtokába került, s az iparban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A 40-es évek végére tehát lényegében lezárultak azok a gyökeres társadalmi-politikai változások, amelyek a felszabadulással kezd ődtek. A két munkáspárt júniusi egyesülése, a munkásosztály egységes pártjának a megteremtése dönt ő változást hozott a hatalom jellegében. Jelképesen is véget ért a hatalomért vívott harc, s a népi demokratikus forradalom sikeres megvívása nyomán az ország végérvényesen a szocialista építés útjára lépett. A kiteljesedett forradalmi átalakulás, a proletárdiktatúra gy őzelme új szakaszt nyitott, és kedvez ő feltételeket teremtett a gazdasági és az iparfejl ődés számára is. Ennek az új fejl ődési szakasznak két igen fontos mozzanata volt : a gazdaságirányítás és -vezetés rendszerének szocialista átszervezése, valamint a gazdaság minden addigit meghaladó, gyors ütemes fejlesztése. Mindkét mozzanat az 1950 januárjától életbe lépő első ötéves tervben teljesedett ki a leghatározottabban. A hároméves terv által bevezetett tervgazdaság átalakítása már 1948 második felétől megindult, a kötelező tervutasításokra épülő maximálisan centralizált tervezés és irányítás rendszere azonban csak az új tervidőszakban valósult meg. A gazdaság gyors fejlesztése - az említett második mozzanat - a munkanélküliség végleges felszámolását, az elmaradott gazdasági struktúra megváltoztatását, az ipar népgazdaságon belüli súlyának növelését, a lehető leggyorsabb ütemű iparosítást, az életszínvonal további emelését stb. célozta.l Az első ötéves terv hivatalosan január 1-től kezdődött. A célkitűzések gyakorlati végrehajtása előtt december végén, a terv sikere érdekében azonban még egy nagyon fontos esemény zajlott le : államosítás alá kerültek a 10 főnél több munkást foglalkoztató és a külföldi érdekeltségű vállalatok. Debrecenben is jelentős számban voltak olyan kisebb, néhány főt foglalkoztató üzemek, melyeket az újabb kisajátítási törvény érintett december 30-án 1 Berend T. Iván-Ránki György : A magyar gazdaság száz éve. Bp Kossuth, Közgazdasági és Jogi K old. 123

2 éjfélig az Elnöki Tanács 20. sz. törvényerejű rendelete alapján Hajdú megye és Debrecen területén összesen 56 vállalatot államosítottak. Ezekből Debrecenre 35, Hajdú megyére pedig 21 üzem esett. 2 A kisajátított üzemek többségét viszonylag kicsiny, nem túl jelent ős ipari telepek, nehézipari üzemek", gépjavítók, öntödék, lakatosüzemek, szereldék, szabóságok stb. adták. Külföldi érdekeltségű vállalat csupán egy akadt közöt tük. Az üzemek többségükben az államosítás idején már csak néhány munkást foglalkoztató, korszerűtlen vállalatok voltak. Közülük is több kisüzem tulajdonosa már az államosítást megelőzően felszerelésével együtt belépett,valamelyik szövetkezetbe. Minden bizonnyal így kívánták elkerülni, illetőleg csökkenteni a kisajátítás számukra káros következményeit. 3 Az államosított 35 vállalat közül két jelent ősebb nagyságrendű üzem emelkedett ki : a Vas- és Rézbútorgyár, valamint a Benyáts-féle kötöttáru- és harisnyagyár, melyek munkáslétszáma jóval meghaladta a törvény által rögzített alsó határt. Ez utóbbiban 1949 végén 52 munkás dolgozott.4 Az első ötéves tervben Magyarországon rendkívüli ipari-beruházási tevékenység bontakozott ki. Jóllehet már a tervezés pillanatában hibákat követett el a gazdasági vezetés, melyek abból az egyoldalú gazdaságpolitikai koncepció ból fakadtak, hogy a beruházások állandó növelése önmagában is biztosítja a fejlődés gyors ütemét. A gazdaságfejlesztést úgyszólván kizárólag a beruházások függvényeként fogták fel. A beruházásoknak és a növekedés ütemének mennyiségi hajszolása, az irreális sietség" szemlélete, a nehézipar fejlesztésének, főleg az építkezések túlzott hangsúlyozása, az élelmiszer- és a könnyűipari, s általában a gépi beruházások elhanyagolása, a helyi adottságok figyelmen kívül hagyása, a magas önköltségi és selejthányad, a pazarló anyaggazdálkodás stb. jellemezte az országosanjelentkező gazdaságpolitikai hibák rendszerét.s Ennek egyikjellegzetes megnyilvánulása volt az, hogy már a tervid őszak kezdetén újabb és újabb módosításokra került sor, mindig a pillanatnyilag megítélt maximális lehetőségeket iktatva tervbe. A beruházások előirányzott keretét, az 1948 őszén kialakított tervvariáns még reálisnak tekinthető 28 milliárd Ft-os tételét többszöri módosítás után 1951 februárjáig már 85 milliárd Ft-ra emelték. Ez az irreálisan magas ún. feszített terv a nemzeti jövedelem 35~-át szánta beruházásokra, amely példa nélkül állott az iparosítás történetében.s Az ötéves tervhez Debrecen nagy lendülettel kezdett hozzá. Az Országos Tervhivatal a hatalmas beruházási keretekb ől önmagában véve a városnak is igen nagy összeget biztosított az ipar fejlesztésére, jóllehet az országos, decemberi tervvariáns 51 milliárd, illetve az februári keretösszeg 85 millió Ft-jóhoz képest, a közbeeső módosításokkal együtt, a debreceni beruházási keret aránya alig érte el az igen szerény fél százalékot, de még így is egész sereg új üzem létesült, a meglevők többsége pedig korszerűsödött, továbbfejlődött.' 2 MSZMP Hajdú-Bihar megyei Archívuma. Kimutatás a Hajdú megye és Debrecen területén állami tulajdonba vett vállalatokról. 25. f Uo. 4 U o. - A Benyáts-féle textilüzem az államosítás után a Bethlen utcai textilgyár egyik részlege lett. 5 Berend T. Iván : Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindításakor Bp old. 6 Berend-Ránki: i. m old. 7 Debrecen felszabadulás utáni ipartörténetére - ezen belül az első ötéves tervre - vonatkozóan részletes elemzést nyújt Baranyi Béla : A szocialista termelési viszonyok kialakulása és a szocialista építés Debrecen iparában. In : Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk. : Ránki György), Db old. 124

3 Mindez jelent ősen megnövelte az ipar állóalapjait. Debrecen az első ötéves terv kezdetén 332 millió forintot kapott különböző beruházásokra, s ez az összeg több, mint amennyit az egész Horthy-korszak 25 éve alatt ilyen célra felhasználtak.$ Ezt a jelent ős összeget, amely időközben valamelyest emelkedett is, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére, romlakások újjáépítésére és új lakások építésére, a dolgozók egészségvédelmének biztosítására, a tudomány és a kultúra támogatására fordította a város. A költségvetés több mint fele (182 millió 395 ezer Ft) közvetlenül ipari beruházásokra irányult. Új ipari létesítmények és üzemek létrehozására, ún. megalapozó beruházásokra ebből 141,103 millió Ft-ot, az élelmiszeripar fejlesztésére pedig 41,292 milliót irányzott elő Debrecen.9 Valójában még ennél isjóval magasabb összegekről volt szó, mivel az ötéves terv folyamán nem egy létesítmény beruházási keretét megemelték, s a jelent ősebbek esetében több millió Ft-os növekedés következett be.lo Feltétlenül hangsúlyozni kell azonban, hogy a kiemelt beruházások nyomán megvalósult nagyüzemeknek (gördülőcsapágygyár, gyógyszergyár, orvosiműszer-gyár, ruhagyár, műanyaggyár stb.) elsősorban csak az alapjait vetette meg az első ötéves terv, a mai színvonalú és méretű üzemek csak később jöttek létre Ȧz első ötéves terv nevezetesebb nehéz- és könnyűipari beruházásai Debrecenben a következ ők voltak al A beruházás éve A beruházás helye ezer Ft 1950 A Kefegyár korszerűsítése 103 Orvosiműszer-gyár létesítése Hajdúsági Gyógyszergyár építése Ruhagyár korszerűsítése Golyóscsapágygyár építése Textilművek szociális beruházására 500 Összesen Közülük a Hajdúsági Gyógyszergyár (mai nevén BIOGAL Gyógyszergyár) és a Gördülőcsapágygyár (1963-tól, a diósdi üzemmel való egyesülés óta az MGM debreceni gyára) az iparosítási politika büszkeségei voltak. A város ipari beruházásainak közel háromnegyedét ez a két új létesítmény használta fel. De az Orvosiműszer-gyár létesítése és a Ruhagyár korszerűsítése - tulajdonképpen létesítése - is jelentős összeget igényelt. Debrecen és a környék mezőgazdasági jellegére való tekintettel az élelmiszeripar fejlesztése szintén az ötéves terv fontos feladatai közé tartozott, igaz 8 Tények és adatok Debrecen 13 éves fejlődéséből Mit kap Debrecen a hároméves tervtől? (Kiad. : Debrecen m. j. város Tanácsa és a Hazafias Népfront.) Db old. 9 Az első ötéves terv eredményei Debrecenben Kiadja a városi pártbiz. agit. -prop. osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága Db., és 5-8. old. 10 Az elemzés során- amennyiben a források lehetővé tették a beruházási összegek változásait, ill. emelkedését figyelembe vettük. 11 Az első ötéves terv eredményei... i. m old. 125

4 ugyan, hogy a nehézipari beruházásokhoz viszonyítva, ennek a korábban Debrecen iparszerkezetét dönt ően meghatározó ágazatnak a kelleténél szerényebb összeget juttatott a nehézipar-centrikus tervpolitika.t z A beruházás éve A beruházás helye ezer Ft Vágóhíd fejlesztése Hűtőház átalakítása 739 Jéggyár helyreállítása 44 Növényolaj-ipari Vállalat fejlesztése és 1954 Kenyérgyár, ill. Sütőipari Vállalat fejlesztése Baromfi-feldolgozó üzem fejlesztése és 1954 Szikvízüzem fejlesztése Hűtőház építése Összesen : A rendelkezésre álló összeg több vállalat között oszlott meg, a 41 millió Ft-os beruházási keret legnagyobb részét azonban, három vállalat, az új Hűtőház és Baromf-feldolgozó Vállalat, valamint a tanácsi kezelésű Vágóhíd és Kenyérgyár fejlesztése és korszerűsítése kötötte 1e. 13 Az említetteken kívül 1950 és 1955 között még sok igen fontos ipari jellegű létesítmény beruházása, illetve fejlesztése valósult meg, pl. a Műanyaggyár, a Konzervgyár (ez utóbbi nem azonos a 70-es évek elején átadott országos nagy ságrendű, hatalmas, új Debreceni Konzervgyárral), és a raktárvárosrész új telepeinek a kialakítása, az Alföldi-, a Hortobágyi- és Gőztéglagyár egyes részlegeinek a korszerűsítése és átépítése, a Híd utcai gépállomás és trafóállomás, a postakerti tejüzem, a Diószegi úti garázs, a Böszörményi úti raktár és sóraktár megépítése, valamint számos üzemi szociális és kulturális létesítmény stb. felépítése. Az ötéves terv során létrejött még kb. 18 helyi ipari vállalat, illetve 19 kisipari termelőszövetkezet, melyek 5 millió Ft-ot kaptak a termelés tökéletesítésére.l4 A kisipari szövetkezetek fejlesztése és támogatása fontos területe volt az ötéves tervnek májusában megtörtént a helyi kisipari érdekvédelmi szervezet, az Ipartestület feloszlatása. Ettől kezdve bontakozott ki erőteljesebben a már szocialista jelleg ű kisipari szövetkezeti mozgalom. A Debrecenben hagyományosan nagyszámú kisiparosság zömét az újonnan létrejött kisipari 12 Uo. 8. old. 13 Debrecen ún. önálló vagyonkezelésű vállalatai 1950 augusztusáig a városi tanács I. fokú közigazgatási hatósága, a közigazgatás átszervezése után pedig az ipari osztály közvetlen felügyelete alá tartoztak mint tanácsi vállalatok. - A Debreceni Községi Kenyérgyár Vállalat január 2-án (formálisan 1949 novemberében) alakult meg, egyesítve a korábbi kis sütödéket. Ettől kezdve az üzem teljesen önálló vagyonkezelésű, tulajdonképpen már szocialista tulajdont képező vállalat lett. Rövidesen, 1950 január elsejével a Községi Kenyérgyár, a 20. sz. rendelet alapján hivatalosan is államinak" minősült (Debreceni Kenyérgyár Állami Vállalat), és létrejött a mai hatalmas, modern Sütőipari Vállalat közvetlen el ődje. Vö. : A hajdú-bihari állami sütőipar negyedszázada (Szerk. : Szücs Ernő ), Db., old. 14 Az első ötéves terv eredményei... i. m old. ; Laurencsik Mária : Az ipari dolgozók munkahelyi körülményeinek alapvető változásai a debreceni üzemekben. Jubileumi tanácsi ülésszak. (Továbbiakban : JTÜ) Db., köt old. 126

5 termel őszövetkezetek kapcsolták be a szocialista építőmunkába. A ktsz-ek száma 1954 végére már elérte a 19-et. 15 Itt kell megjegyezni, hogy a gazdaságvezetés a 40-es évek végén és az 50-es évek elején gazdasági (korszerűtlen termelés) és politikai (a kistulajdon háttérbe szorítása) megfontolások alapján a kisipar gyors visszaszorítására törekedett, s a magánkisiparosokat az állami vagy a szövetkezeti szektorba igyekezett irányítani. A később joggal bírált törekvés csak részben bizonyult helyesnek, mivel főleg a szolgáltatások iránti egyre növekvő igények kielégítése terén nem kis gondot jelentett, sőt jelent ma is, a kisipar szükségesnél nagyobb arányú visszafejlesztése. A csökkenés kedvez őtlen hatásai fokozottan érződtek Debrecenben, ahol a felszabadulás előttihez képest a kisiparosok száma egynegyedére esett vissza, s az ötéves terv végén alig haladta meg az 1000 főt. Az első ötéves terv gondot fordított azokra az egyéb, zömmel infrastrukturális beruházásokra is, amelyek közvetve szintén az iparfejl ődést szolgálták. A közlekedés fejlesztésére 5,667 millió Ft-ot költött a város. Szép eredmények szü lettek az úthálózat bővítése és a hírközlés javítása terén. Javult az óvodai és a bölcsődei ellátás, a munkahelyi szociális helyzet. Egészségügyi és szociális beruházásokra 18,75 millió Ft-ot, a kommunális beruházásokra és egyéb szolgáltatásokra 32,28 milliót, a kulturális intézményekre, iskolák, könyvtárak, színházak, mozik stb. létesítésére és fejlesztésére 25,4 millió Ft-ot irányzott elő a terv. A lakáskérdésben is történtek előrelépések, de megközelítően sem elégségesek. A tervid őszak alatt 23,57 millió Ft-ot költött Debrecen a romos lakások helyreállítására és új lakóházak építésére. Az infrastrukturális ellátottságot javította a Vízművek és a Gázművek üzembővítésére fordított 14, illetve 12 millió Ft, valamint az építőipar gépesítésére beruházott 2 millió Ft.l s Az ötéves terv és a város iparosításának sikere elsősorban mégis az ún. nagyberuházások eredményességétől függött. Érdemes tehát áttekinteni ezeket, mert a beruházási politika eredményei és hibái így konkrét példákon szem lélhetők. A Hajdúsági Gyógyszergyár felépítése összesen 35 millió forintjába került az országnak.l' A beruházás kezdetét 1951 áprilisára, a befejezését pedig 1952 márciusára tűzte ki az Országos Tervhivatal. Az építkezés határidőben indult, és decemberben már megkezdődött a gépek és a technológiai berendezések szerelése, sőt 1952-ben már az első egységek próbaüzemeltetése is. Az állandó tervmódosítások következtében a kivitelezés a tervezethez képest három hónappal mégis elhúzódott. A gyár tervezése pillanatában Magyarországon ugyanis üzemszerűen még nem gyártottak penicillint. Termelési tapasztalatok hiányában gyakran került sor egy már felszerelt berendezés átalakítására, mielőtt az dolgozni kezdett volna. A próbaüzemeltetés alatt felmerült nehézségek kiküszöbölése és leküzdése újabb hat hónapot vett igénybe. A gyár gépi berendezéseinek 95~-át például itthon kellett legyártani minden tapasztalat nélkül, önállóan kísérletezve ki - szakirodalom alapján - az egész technológiát. Súlyos akadályokat gördített a folyamatos termelés megindítása útjába az áramszolgáltatás és az ipari vízellátás akadozása, és a berendezések karban- 15 Tiszántúli Néplap, 1949, máj. 31. ; BernáthLászló-Komoróczy György : Tények és adatok Hajdú- Bihar megye és Debrecen történetéb ő l a felszabadulástól a hároméves terv végéig (1944. október december). Db., old. 16 Az első ötéves terv eredményei... i, m , és old. 17 HBmL. Hajdúsági Gyógyszergyár. Építkezésre vonatkozó adatok XXIX. 23./a. 8. ; 10 éves a BIOGAL. Összeáll. : a gyár műszaki kollektívája. Db old. 127

6 tartásának megoldatlansága is. A percig is tartó áramszünetek olyan gyakran (naponta 4-szer 5-ször) léptek fel a gyár megindulásától kezdve, hogy a biztonságos termelés még 1954-ben is veszélyben forgott. A javító-karbantartó részleg kapacitását pedig teljes mértékben lekötötték a sorozatosan fellépő váratlan meghibásodások és csak 1953 második felében sikerült biztosítani, hogy a megelőző karbantartási, illetve a javítási-felújítási munkák elvégzése korszerű és zökken őmentes legyen. A villamosenergia-korlátozások, a vízés gőzellátás és a javítások szervezetlensége gyakran a nagy munkával beállított penicillintenyészetek (charge-ok) pusztulásával járt együtt, ami nemegyszer több hónap munkáját semmisítette meg. A nehézségek elsősorban a nagymérvű szakemberhiányból fakadtak. Az üzem a főmérnökön és biológuson kívül egyáltalán nem rendelkezett olyan műszaki és fizikai káderekkel, akiknek a penicillingyártásban gyakorlati tapasztalataik lettek volna. De hiányzott a szakképzett munkásgárda is. A munkások 80~-a közvetlenül a mezőgazdaságból jött. Belőlük csak 1953 derekára sikerült egy jelent ős munkásgárdát betanítani. A megfelelő műszaki gárda megteremtését erősen hátráltatta, hogy az üzemmel együtt nem épültek lakóházak, és a lakáshiánnyal küzdő városi tanács csak minimális segítséget tudott nyújtani. A helyzet ezen a téren 1956-ban javult némileg, két - összesen 24 lakásos - lakóház felépítése révén. Az időközben megnövekedett igényeket azonban még így is csak részben lehetett kielégíteni. A beindulással kapcsolatos nehézségek miatt a gyógyszergyár 1953 februárjáig nem tudta teljesíteni termelési tervét, s az évi tervet csak 33 %-ra teljesítette. Az új létesítmény első, sok nehézséggel járó kritikus korszaka 1953 márciusára zárult le, s ezt követően többször egymás után elnyerte az élüzem címet. Az 1953-as tervét már 123 ~-ra teljesítette az üzem, és a IV. negyedévben már havonta 10-szer annyi penicillint termelt mint 1952 decemberében. A termelés növekedésével együtt csökkent az önköltség : 1952 IV. negyedévében 100~ ; 1953 h negyedévében 45 ~, II. negyedévében 20,4~, III. negyedévében 16,3 és IV. negyedévében 13, végén 7,3 kg penicillint tudott a gyár előállítani ugyanannyiért, mint az előző év hasonló időszakában 1 kg-ot, s 1953-ban a hazai szükséglet teljes kielégítése mellett kb. 30 millió Ft értékű penicillint exportált. A fejlődés ettől kezdve töretlen volt ,2 207,4 298,4 426, ,1% 928 Mindent egybevéve, a Hajdúsági Gyógyszergyár tehát az első ötéves terv végére beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az üzem létesítésekor szinte minden olyan hiba előfordult - a beruházások során az építkezések arány talanul magas, a gépi eszközök kirívóan alacsony részesedése, a kivitelezés siettetése, a rekonstrukciós és műszaki fejlesztés, illetve a járulékos beruházások egyidejű elhanyagolása stb. -, amely a többi debreceni üzem alapításakor is felszínre került. Igaz ugyan, hogy az antibiotikumtermelés kivételesen előnyös és sajátos lehetőséget rejt magában, s így az előforduló hiányosságok ellenére sokkal gyorsabb volt a beruházások megtérülése, mint a többi debreceni vállalat esetében. 128 Összes antibiotikumtermelés alakulása :

7 Az első ötéves terv talán legnagyobb változásokat a modern gépipar megteremtése terén hozott. Korábban Debrecen alig rendelkezett gépiparral. A felszabadulást követő években a gazdasági újjászervezés - főleg a mezőgazdaság kiszolgálása érdekében - a gépiparhoz közel álló géplakatos" kisipar fejlesztését igényelte, később ebből épült ki az ún. gépjavító szövetkezeti hálózat. A szocialista iparosítás koncepciója keretében az 50-es évek elején a gördülcsapágy-ipar megteremtésével és Debrecenbe telepítésével azonban egy csapásra létrejött a gépipar alapja. Önmagában az a tény, hogy a város a gépipar vonatkozásában csaknem minden tradíciót nélkülözött, nehezítette a helyzetet, nem is beszélve arról, hogy a létesített üzemnek ugyanakkor az egész népgazdaság igényét kellett kielégíteni.l április 1-én alapították meg a Debreceni Gördülőcsapágy Gyárat, amely az egész ország csapágytermelésének a központjává tette a várost. A gyár alapítását megelőzően Magyarországon egyáltalán nem volt üzemszerű gördül őcsapágy- és alkatrészgyártás, csupán egy-két üzem foglalkozott csapágyjavítással. Agyár kezdetben igen mostoha körülmények között, egy a Széchenyi és a Nyugati utca kereszteződésében fekvő volt huszárlaktanya épületében rendezkedett be. A lehetőségekhez mérten az első hónapokban viszonylag nagy lendülettel indult meg a szakmunkásátképzés és a termelés októberében kezd ődtek meg az új, hatalmas gyártelep építési munkálatai, mintegy 104 milliós összeggel, ami a város első ötéves tervére előirányzott beruházások egyharmadát kötötte le. Az építkezések a kezdeti gyors eredmények után lelassultak, sőt a tervid ő- szak vége felé teljesen leálltak. Az egykori korszerűtlen laktanya korlátozott körülményei között pedig stagnált a szépen beindult csapágygyártás. A Gördülőcsapágy Gyár beruházása végül 1952-től 1966-ig húzódott el. Ezalatt 1 milliárd Ft került beruházásra, melynek 80~-a esett a debreceni, 20~-a a diósdi gyárra. A beruházás első üteme 1952-től 1963-ig, a debreceni gyártelep felépítéséig, illetőleg a debreceni és a diósdi üzemek egyesítéséig, az MGM létrejöttéig tartott. Ekkorra a debreceni gyár kapacitása elérte a 7,3 millió db/év, a diósdi egységé pedig 2,3 millió db/év nagységrendet. Nagyobb arányú műszaki fejlesztés, a gépi felszerelés modernizálása, a gyártástechnológia gyökeres korszerűsítése csak az 1963-tól 1966-ig tartó második ütemben fejeződött be, melynek következtében az MGM kapacitása elérte a 15 millió db/évet. Az első ötéves terv gazdaságpolitikai hibái ezt a gyárat is súlyosan érintették. A 60-as évek elejére sikerült csak végleg kiküszöbölni a korábbi hibák következményeit. A csapágytermelés ennek ellenére szépen haladt, és a kétszáz alaptípusból az 1960-as évek derekára 15 millió db/év teljesítményt ért el a gyár, a hazai gépiparban egyedülálló technológiával. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy az MGM világhírre tegyen szert gyártmányaival, s ma már a csapágytermelésének mintegy 50~-át exportálja, közel 30 országba, köztük valamennyi szocialista államba.l 9 Az első ötéves terv nagyberuházásai nyomán született meg városunk új létesítménye az Orvosiműszer-gyár is július 1-én kezdte meg működését az Ispotály utcai Vas- és Rézbútorgyár telephelyén.a gyár alapításának idején 18 Csedreki László : A gépipar fejl ődése Hajdú-Bihar megyében. JTÜ 2. köt old. 19 Az MGM üzemgazdasági osztálya által rendelkezésre bocsátott adatok. Összeáll. : Szabó Károly (Kézirat), Db márc. 14. ; Lásd még :A Magyar Gördülőcsapágy Művek története. (Szerk. : Gyarmati József-Serflek István), Db old. 9 Évk őnyv IV. 129

8 9 szakmunkás állt rendelkezésre, akik csupán az orvosiműszer-javítás kisipari jelleg ű problémáit ismerték, és orvosi műszer készítésével csak kézm űipari módon foglalkoztak. Ahhoz, hogy a legegyszer űbb orvosi kézi acéleszközök gyártása megindulhasson, elsőként a szakmunkásgárdát kellett bővíteni. Nagyarányú szakmunkásátképzés indult meg január 1-tő150 átképz ős- akik egyébként a legkülönbözőbb foglalkozási ágakból kerültek ki - kezdte meg a sebvarró- és injekcióst ű-gyártás elsajátítását. Ugyanezen év közepétől további 40 fő vállalkozott arra, hogy megtanulja a kézi acélműszergyártás alapvető feladatait. Az alapítást követően Debrecenben sem sajtolási, sem tűfejgyártási tevékenység nem volt, a félkészellátása budapesti telepről történt Mivel a telephely és az épület átmenetileg adva volt, a közel 2 milliós beruházási keret nagy lehetőségeket adott a termelés bővítésére, a munkások átképzésére, s új gépek beszerzésére. (1951 végén érkezett meg pl. 1 db egyetemes esztergapad, 4 db végmegmunkálógép (finisch), 1 db présgép.) Ily módon az extenzív lehetőségek kihasználásával egy viszonylag töretlenebb és erőteljesebb termelésnövekedés indult meg ; az ötéves terv hibái az első években kevésbé rendítették meg a gyárat. Visszaesés csak 1955-ben következett be. A szakmunkásképzés, az extenzív lehetőségek szerencsés alakulása tette lehetővé, hogy a. csipeszeken, ollókon, foghúzófogókon kívül a sebészeti varrótű és injekciós tű gyártása is meginduljon. A minőség terén azonban súlyos hibák voltak, holott egy precíziós termékeket előállító gyár esetében jóval nagyobbak az elvárások, mint más ágazatokban. Végül a minőségi színvonal emelése érdekében a félkészgyártást is Debrecen vette át, ami az orvosiműszergyártás stabilizálódását eredményezte.2o A gépipar fejlesztését, illetve a nehézipar ágazati arányának a növelését célzó beruházásokból viszonylag kevesebb jutott olyan fontos üzemeknek, mint a MÁY Járműjavító és Vagongyár és a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdaskgigép-javító Vállalat. A Járműjavító elsősorban a gépi beruházások, az eszközellátás fokozását igényelte volna. Ezzel szemben a tervidőszak első négy évében az összes beruházások értéke 3,3 millió Ft körül mozgott, ami egy ilyen hatalmas, a háborús rombolásoktól súlyosan érintett üzem esetében egyáltalán nem számított nagy összegnek. A termelési eredmények átmenetileg javultak, ezt azonban nagyobbrészt a létszám gyors növelése (1950-ben 2471 fő, ami megközelítően kétszerese volt az 1938-as létszámnak), a feszített norma, a munkaverseny stb. segítette elő. Ezekkel az erőfeszítésekkel mégsem volt arányos a termelés emelkedése ban is csak 19,1 ~-kal termelt többet az üzem, mint 1949-ben ben már megtorpanás következett be, a visszaesés az előző évihez képest 2,6~-os volt. A termelési mérleg 1955-ben még negatívabb volt. 21 Hasonlóan kedvez őtlen helyzetben volt az 1948 óta üzemelő Mezőgazdasági gép-javító Vállalat, mely csak kisebb-nagyobb építési munkálatokra kapott alacsony összegeket ban és 1954-ben előfordultak ún. rendezetlen, főleg építési jellegű beruházások". Felépült egy új szerelőműhely, kultúrház, üzemanyag-tároló, néhány lakás és egyéb szociális létesítmény. Mindez keveset segített a tűzvész következtében 1951-ben csaknem teljesen leégett vállalaton. A gyár főleg az elhasznált mezőgazdasági gépek javításával és felújításával 20 A Debreceni Orvosiműszer-gyár története. Összeáll. : Simon Béla üzemgazd. oszt.-vez. (Kézirat). Db old. és 1 grafikon. 21 Szentesi János : MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története. (Kézirat). Db HBmL. könyvtára 1352/ old. ; Néplap, szept

9 foglalkozott. Leromlott állapotú, kibelezett" G-35-ösök kerültek javításra tól már majd minden jelentés a tervteljesítésben beállott lemaradásokról szólott, ami olyan nagy mértékű volt, hogy ben olykor az 50-60~-ot sem érte el. Az június 17-i jegyzőkönyv már rendkívül súlyosnak ítélte a helyzetet. 22 A lemaradásokat a jelentések egy része az alkatrészhiányban, az új műszaki vezetőség tapasztalatlanságában, a szakmunkáshiányban, és a teljesíthetetlen normákban, a tervszerűtlenségben" és a fejletlenségben jelölte meg. 23 Egyaránt sokasodtak a gondok a termelés, a hangulat és a fegyelem terén. Nőtt a selejt és az igazolatlan mulasztások száma, állandósult a fegyelmezetlenség, a késés, a rossz és a pontatlan munkavégzés, a felelőtlen anyaggazdálkodás stb., ami a 130 dolgozó keresetének nagyarányú csökkenésében is tükröz ődött. Az üzem életében lényeges változást az sem hozott, hogy január 26-án együttműködési szerződést kötött a GÖCS-csel. Ez utóbbi megígérte, hogy anyagot és csavarokat szállít, elkészíti a szükséges öntvényeket, s 3-4 fős javítóbrigádokat bocsát az üzem rendelkezésére. 24 A vállalat válságához a gépjavítási igények csökkenése is hozzájárult, mivel a megerősödő állami gazdaságok, gépállomások és más szocialista szektorok egyre jobban berendezkedtek saját gépparkjuk önálló karbantartására és javítására. A válságnak véget vető szanálást követően az üzem átállt mezőgazdasági gépek gyártására, és az ország egyik jelentős mezőgazdaságigép-gyárává nőtte ki magát október 1-én az üzem felvette a Debreceni Mezőgazdasági-gépgyár nevet. 25 Az első ötéves terv iparosítási politikája számottevő eredményeket ért el a mezőgazdasági termékeket feldolgozó, illetve a feldolgozást elősegítő és kiszolgáló, főleg élelmiszer-ipari létesítmények alapítása és fejlesztése terén is ban adták át rendeltetésének a 35,5 millió Ft-os beruházással épült hatalmas, 200 vagonos Hűtőházat. Debrecen régi gondja, a környező területek gazdag gyümölcs- és hústermésének a tartósítása és megőrzése enyhült ezáltal. Az új, korszerű, több szintes, teherliftekkel ellátott, mínusz 20 C-os hűtőterű létesítményt joggal nevezték a Tiszántúl gyomrá"-nak. A hűtőház beruházása szintén nagyon elhúzódott. Az építkezés kezdete 1951 szeptembere volt, az üzemképes átadás csak február 28-án zajlott le, de a járulékos beruházások (vízellátás, vasút, út stb.) kivitelezése még tovább késlekedett. Az építkezéssel kapcsolatos negatív tapasztalatokból indult ki a Magyar Épít ő- ipar" című szaklapban, 1954 derekán megjelent bíráló cikk, amely tárgyilagosan feltárta a hibákat. A továbbiakban megvalósuló hasonló építkezéseknél fokozná a költségek csökkentését az a beruházási intézkedés, amely a tervhitelt és a tervezést az egész létesítményre egy időben biztosítaná, és ne történne meg, hogy a vízellátás, a derítőberendezés, az épület befejezése után 3 év múlva épül. Ezt a körültekintést, meggondolást a több mint 35 milliós építkezés megérdemelte volna" - szögezte le a cikk, amely a beruházási politika egyik általános és sarkalatos hibájára mutatott rá. 2 s 22 HBmL. Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdaságigép-javító Vállalat. Igazgatósági iratok XXIX. 7./a Uo. 7./c Uo. 7./a Budapesti Mezőgazdaságigép-gyár debreceni gyára Béla és Huszti László Db old. 26 A debreceni 190 vagonos hűtőház építése és tapasztalatai. Magyar és 186. old. rövid története. (Kézirat) Összeáll. : Kovács Épít őipar, sz "

10 A Hűtőház szomszédságában, azzal szerves egységet alkotva, készült el 1952 októberében 3,5 millió Ft-os beruházással az élelmiszeripar új, korszerű létesítménye a baromfi-feldolgozó üzem. Az avatóünnepségen Babos Zoltán miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat a baromfiipar, s talán Közép-Európa legkorszerűbb üzeme." 2 ' Állításának helyességét ma már igen nehéz lenne egyértelműen eldönteni, de az kétségtelenül igaz, hogy az ötvenes évek elején számottevő élelmiszer-ipari kombinát volt az új üzem. A vállalat tervezésénél már tekintetbe vették a szalagrendszert, és a belső anyagmozgatás gépesítésének lehetőségét. A- vágástól a csomagolásig nem volt kereszteződő vagy visszafelé folyó mozgás. A vállalat elsősorban Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye begyűjtött áruit dolgozta fel. Ez a beruházás a többi debreceni üzemmel ellentétben rekordid ő alatt fejeződött be. Anyag- és munkaerőhiány miatt csak 1952 májusában kezd ődött meg az építkezés, de októberében már üzemképes volt a gyár.a termelékenység ugrásszerűen megnőtt, és egyáltalán nem volt visszaesés :28 Felvásárlás ~ Termelési érték Exportérték Létszám (Fő) Év Tojás 1969-es áron Baromfi Tojás Mun- Alkal- Össze- Baromfi (v.) millió db M/Ft (v. ) millió db kás urazott ~ sen ~ ~ ,8 28, ,0 3, ,4 35, , ,3 27, ~ 10,3 3, ,5 22, ,8 3, ,3 37, ,6 12, ,8 54, ,2 26, Az első ötéves terv idején eszközölt beruházások nyomán, a város másik nagy húsfeldolgozó üzemének, a ITágóhídnak a termelése is emelkedő tendenciát mutatott, bár a háború előtti teljesítménytől még nagyon elmaradt. Az összes vágások száma 1950-ben , 1953-ban pedig db, 1954-ben db volt. Az ötéves terv során jelentkező termelési zavarok - ez esetben a mezőgazdasági termelés nehézségei - következtében azonban a különböző húskészítmények gyártása az évi 447 tonnáról, 1955-ben 409 tonnára csökkent. A következ ő évtől kezdve ismét megélénkült a termelés, és 1956-ban már az előállított húsféleségek mennyisége elérte a 637 tonnát.28 Az élelmiszer-ipari ellátás szempontjából szintén fontos szerepet játsz,'ó Hortobágy malom elsősorban a munkáslétszám gyors növelésével fokozta termelékenységét. A dolgozók száma 1952 januárjában 99 volt, a korábbiakhoz képest csaknem megduplázódott, miközben a malom napi lisztteljesítménye elérte a 6 vagont, jelentősen fölülmúlva a háború előtti 4 vagont. A kapacitás további fokozására azonban már nem volt képes, mivel az első ötéves terv során nem került sor nagyobb beruházásra, az elöregedett üzem korszerűsítésére és a technológia fejlesztésére Babos Zoltán : A Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat termelési részlegének felavatása. Élelmezési Ipar sz old. 28 A Baromfi-feldolgozó Vállalat története. (Kézirat.) Összeáll. : Balogh Gusztáv, Db statisztikai mell éves a Debreceni Húsipari Vállalat Összeáll. : Boda László, Db old. 30 Néplap, jan

11 Mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozott a Dohánygyár is. Az ötéves terv idején még nem volt halaszthatatlan építkezési igénye a gyárnak. A rendelkezésre álló kevés pénzből csupán néhány új típusú vágó-, szivarka gyártó, hüvelyez ő-, töltő- és csomagológépet szerzett be az üzem. A nagy eredményeket az extenzív lehetőségek kiaknázásával, főleg a munkáslétszám gyors növelésével érte el a Dohánygyár. 31 Év Létszám (fő) Cigaretta (millió db-ban)i Fogyasztási dohány tonnában ,0 1664, ,5 1909, ,9 1777, ,7 1554, ,5 1616, ,2 1616,4 Az ötéves terv végére a Dohánygyárban azonban szintén megtorpanás volt tapasztalható, hiszen 1955-ben a létszám az előző évihez képest minden addigit meghaladó mértékben (109 fővel) nőtt, miközben a termelés nem emelkedett számottevő mértékben. Zömmel mezőgazdasági termékeket dolgozott fel, az inkább könnyűipari jelleg ű üzem, a Kefegyár. 32 Az üzem fejlődésében jelent ős állomás volt az első ötéves terv, mert ekkor fejeződött be a nagy múltú, a háborútól sokat szenvedett gyár helyreállítása és újjáépítése, sőt sor került bizonyos fokú korszerűsítésre is. Felépült a gyár emeletes főépülete, a lakatosműhely kijavításával pedig végképp újjászületett a vállalat, mert lehetővé vált a régi, leégett, romos gépek saját erőből történ ő kijavítása. Az első tervév derekáig összesen 40 gépet hoztak rendbe. Takarékossági okokból az elsődleges cél a rozsdás gépek üzembe helyzése volt, csak ezt követte az újak beszerzése. Miután ben elkészült egy több egységből álló gépsor, a helyiségek hiánya okozott gondot. Az újabb építkezéshez szükséges költség a minisztérium részér ől biztosítottnak látszott, de az 1953 júliusában bekövetkezett szervezeti változás miatt meghiúsult a beruházás. Az átszervezés ugyanis a megelőző Kefeipari Egyesülés keretében kialakított korábbi, a gyárra kedvez őtlen profilmódosításokat nem változtatta meg, sőt a gyár elvesztette a jó hasznot hozó, korábban más társvállalatokhoz elirányított termel őberendezéseket. De odaveszett az építésre beígért keret is. Minden gond a szűkös anyagi lehetőséggel rendelkező városi tanácsra hárult, mely a Könnyűipari Minisztériumtól átvette a vállalatot. Mindez érzékenyen kihatott a gyár teljesítményére. A nagy lendülettel megkezdett újjáépítés, és a munkáslétszám gyors növekedése következtében az első két évben sikerült túlteljesíteni a termelési terveket. Fellendült a vállalat exportja is ben még csak termelvényei 25 ~-át, 1953 végére már 70 ~ -át szállította külföldre, annak ellenére, hogy egyre súlyosabb termelési zavarok jelentkeztek. Különös módon azonban az export egyoldalú növelése szintén 31 A Debreceni Dohánygyár vezetősége által, szept. 28-án szolgáltatott kéziratos jelentés statisztikai melléklete. 32 A Kefegyár történetének rövid áttekintése. Összeáll. : SzatmáriZoltánés Daróczi Lajosné (kézirat). Db okt old. ; HBmL. Kefegyár iratai. XXIX. 52./c. 1. ; Néplap, jún. 25. és dec

12 fokozta a veszteségeket. A valutatermelés miatt, népgazdasági szinten mégis kívánatos volt fenntartani az exporttermelést. Ilyen körülmények között a termelési tervtől való lemaradás 1954-re már katasztrofális volt januárjában a felettes hatóságok képviselője megtekintette az évi beruházás keretében épült szárítóhelyiségeket és megállapította, hogy... kivitelezése olyan hiányos, hogy ilyen állapotban a beruházási céloknak nem felel meg, s ezért a kivitelező vállalattal szemben kötbér felszámolását kérik." 3s Jellemző tünet volt az állandó normakiigazítás" is (pl májusábanjúniusában újabb 7~-os béralapcsökkenés). A hibák együttesen olyan súlyos termelési zavarokat okoztak, hogy a kérdéssel foglalkozó egyik júliusi műszaki értekezlet, már képtelen volt konstruktív javaslatokat adni, csupán a hibák és panaszok felsorolásáig jutott e1. 34 Valamivel kedvezőbb volt a helyzet a könnyűipar másik nagy üzemében, a Debreceni Ruhagyárban. Az üzem az első ötéves terv idején fejlődött hatalmas, az -ország egyik legnagyobb nőiruhakonfekció-gyárává, a megye legnagyobb könnyűipari vállalatává őszén még szövetkezetbe tömörült szabó kisiparos az Arany János utcai szűk műhelyben összezsúfolva, kisipari módszerekkel termelt, 1949 végére a szövetkezet állami tulajdonba került márciusában az üzem pedig átköltözött a volt Vidoni Szalámigyár telepére, s ezzel megszűnt a zsúfoltság. Ekkor kezd ődött meg a termelés korszerűsítése és a gyors ütemű beruházás. Az ósdi lábhajtású gépeket felcserélték modern transzmissziós villanygépekkel. Csupán 1950 szeptemberében 28 új gépet kapott a fiatal vállalat, s ugrásszerűen megnőtt a munkáslétszám, amely 1950 I. negyedévében még csak 291, IV. negyedévében pedig 774 fő volt. Ilyen mérvű növekedésre csak ritkán volt példa az iparosítás történetében, hiszen 1953-ban már 1201-re, 1954-ben pedig 1366-ra emelkedett a létszám.35 A foglalkoztatottság gyors felfuttatása - szervezési, beruházási, szakemberképzési stb. hibákkal párosulva - ugyanakkor súlyos nehézséget okozott tavaszán már működött az első vertikális futószalag, és a gyár három műszakban termelt, ennek ellenére a termelés januártól júliusig még a 85~os termelési átlagot sem érte el. Az áprilisi tervteljesítés pedig csak 70~ körül mozgott. Ily módon a gyár léte is veszélyben forgott t ől 1951 tavaszáig 6 igazgatója volt az üzemnek. A pénzügyi egyenleg felborult. A hibák kijavítása nagy erőfeszítéseket igényelt. Elsőként a műszaki vezetőséget új, fiatal, fejl ődőképes káderekkel erősítették meg. A műszaki iskolán 1951-ben 70-en kezdték meg a műszaki ismeretek elsajátítását végére nagy erőfeszítések árán sikerült megszüntetni a termelés rapszodikusságát, s a vállalat lassan elérte, sőt túlteljesítette a kitűzött tervcélokat. Az exportkiszállítás pedig kisebb ingadozásokkal az 1952-es évi 3700 db-ról 1956-ban db-ra emelkedett. Az alapítással járó megpróbáltatásokat kiheverte az üzem, s 1953 és 1955 között a fejl ődés stabilizálódott, jóllehet a minőség javítása terén még bőven akadtak tenniealók :~s 33 HBmL Kefegyár iratai. XXIX. 52./a Uo. 35 Kovács Tibor : 10 év mérlegén A Ruhagyár története. Debrecen, , 12. és 33. old. ; Néplap, szept. 28. ; jan Kovács T. : i. m. 19. és 33. old. 134

13 Tervteljesítés Gyártott modellek száma Év I ~ I Év I darab ,3 I , , A következő nagy könnyűipari üzem a Táncsics Cipőgyár volt, mely önállóvá válásától (1948 augusztusától) az ötéves terv végéig jelent ős vállalattá fejl ődött. Ebben az időszakban a termelés kb. 100-kal növekedett, a létszám 50~-os emelkedése mellett. Az eredményeket a kisebb-nagyobb felújítások mellett, a belső erőforrások kiaknázásával, a munkáslétszám növelésével és (1950-től) az egyre erőteljesebb profilírozással, a termékstruktúra egy-két cikkféleségre való csökkentésével érte el az üzem. 3' Létszám Termelés mennyisége (pár) 1 munkásra es ő cipő (pár) A munkásra eső termelési érték (Ft) A fejlődés mégsem volt annyira egyértelmű, mint ahogy a statisztikai adatok tükrözik. A gyár már 1950-ben olyan mérv ű profilírozást hajtott végre, hogy csupán két fazont, női félcip őt és gyermekcip őt készített, azt is csak as méretekben. Ezzel ugyan növekedett a termelékenység, ellenben a szegényes profil következtében a termelés egysíkúbb és korszerűtlenebb lett. Egy vizsgálat már 1949 végére megállapította, hogy a géppark rossz, elavult, az energiatermelő berendezések gazdaságtalanok, emiatt a vállalat termelésében várhatóan elmaradások következnek be.3$ 1951-ben pedig már arról szóltak a jelentések, hogy sok a selejt, a minőségi elvárnivaló, a gépállás és rossz az anyagellátás. A Néplap is felhívta a figyelmet arra, hogy rossz a minőség, sok a műszakilag hibás cipő. A leegyszerűsített termelési folyamat a további átfogó fejlesztés akadályává vált, mivel hasonló mérvű profilírozásra egyetlen debreceni üzem esetében sem került sor. A Táncsics Cipőgyár éppen ezen a téren fejezte ki legjellemz őbb módon a gazdaságpolitika egyik általános érvény ű torzulását. 39 Közvetlenül a cipőgyárhoz kapcsolódott a Hajdúsági Bőrgyár tevékenysége,amely az ötéves terv során szintén nélkülözött minden lényeges beruházást, ezért stagnált, sőt visszaesett a termelés ben a közel 100 fős vállalatnál 20~-os kapun belüli munkanélküliség volt, kapacitását pedig csak 81 ~-ban tudta kihasználni. A jövedelmez őséget hátrányosan befolyásolta a forgóesz- 37 Az üzemre vonatkozó adatokat Fodor Sándor gyűjtötte össze. 2135/1973. hiv. jel. 6. old. 38 HBmL. Táncsics Cipőgyár. Tervügyek XXIX. 43./ HBmL. Táncsics Cipőgyár. Tervügyek XXIX. 43/ Uo. 43/1. és 17. ; Néplap, júl

14 közök forgási idejének kedvezőtlen alakulása is, ami az akkor megállapított kb. 110 nap helyett 140 napra nőtt. Különösen lassú volt a készárukészlet megtérülése (6 helyett 27 nap). Ehhez járult a vállalaton belüli szűk keresztmetszet, pl. a meglevő cserzőedények és hordók kapacitása nagyobb volt, mint a meszes tárolóké ; a kutak által termelt vizet a kis teljesítményű szivatytyúk nem voltak képesek a kívánt mennyiségben továbbítani a meszesműhely számára stb. A gyár fejlesztésének elhanyagolását minden bizonnyal az is előidézte, hogy 1951 októberében az üzemet beolvasztották az Újpesti Bőrgyárba, s ily módon a lényegesen kisebb debreceni üzem fejlesztési feladatai háttérbe szorultak.4 A Hajdúsági Bőrgyár ilyen feltételek mellett nem tudta kielégíteni a Táncsics Cipőgyár nyersanyagszükségletét, ezzel a két gyár viszonylatában is szűk keresztmetszet állott elő. Ezért határozott úgy április 1-én a Könynyűipari Minisztérium, hogy Hajdúsági Bőr- és Cipógyár" néven a két üzemet egyesíti. Az első ötéves terv iparosítási politikája hatékony intézkedéseket tett Debrecenben a vegyipar meghonosítása terén is. Ez a létfontosságú iparág korábban a Rex-gyógyszergyártól (1951-től Debreceni Gyógyszergyár) eltekintve nagyüzemi szinten egyáltalán nem létezett. Fontos feladat volt tehát - az országos törekvésekhez hasonlóan- Debrecenben is a vegyipar megteremtése, illetve bővítése. A Hajdúsági Gyógyszergyár hatalmas és eredményes beruházásairól már volt szó. A hagyományos, ún. galenusi termékeket előállító Debreceni Gyógyszergyár a tervid őszak alatt nem volt képes alapvető műszaki fejlesztésre, a termelési folyamat egészének korszerűsítésére, jóllehet a dolgozót foglalkoztató üzem az extenzív lehetőségek, a nagyon keresett cikkek gyártása révén rendszeresen túlteljesítette terveit, és többször is élüzem lett. Egy II. negyedévi beszámoló arról szólott, hogy a gyár ugyan élüzem lett, s ismét túlteljesítette a 100-ot, pedig : Köztudomású, hogy a vállalatunknál korszerűtlen, szükségépületben, elavult gépekkel és berendezésekkel folyik a termelés, beruházásaink az első ötéves terv egész folyamán nem érték el egyhavi termelésünk értékét, ha mindennek ellenére jó az eredmény az az áldozatkészségnek, a begyakorolt, összeszokott kollektívának köszönhető."''i Ráadásul 1951-t ől itt is több alkalommal került sor túlzott profilrendezésre.`' 2 A Debreceni Gyógyszergyár, és a város gyógyszeriparának jövőjét tekintve jelent ős lépés volt az, hogy 1960-ban I. sz. telep néven a Hajdúsági Gyógyszergyárhoz csatolták az üzemet, s a két gyár összevonás révén létrejött az immár vegyi profilú BIOGAL Gyógyszergyár, mely a hazai gyógyszeripar egyik fellegvárává tette a várost. A vegyipar fejlődése szempontjából nagyon jelentős lépés volt a műanyagfeldolgozás megteremtése is a megyében. 43 A felszabadulás előtt a mai értelemben vett műanyagipar sem Debrecenben, sem a megyében nem volt. Debrecenben fésűkészítő kisiparosok dolgoztak először műanyaggal, műszaruval és celluloiddal. Korszerűbb műanyag-feldolgozásra csak 1947-ben került sor, kisipari keretek között, főleg azután, hogy megalakult a Műanyag- és Gombkészít ő Ktsz a Bajcsy-Zsilinszky utcán. A szövetkezetb ől jött létre 1952-ben - a Hajdú-Bihar megyei Tanács határozata alapján - a Mechanikai és Műanyaggyártó Vállalat, amely 1963-ban került a Nehézipari Minisztérium 40 HBmL. Hajdúsági Bőrgyár. Igazg. ügyiratok XXIX. 36/a HBmL. DebreceniGyógyszergyár. Üzemgazdasági iratok XXIX. 24/c Uo. Profilírozások. XXIX. 24/c Seres László : A műanyag-feldolgozás fejl ődése a megyében. JTÜ 2. köt old. 136

15 fennhatósága alá, majd 1964 áprilisától lett a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat 2. sz. gyáregysége. Létesítésekor az üzem fő profilja a gyermekjáték volt, melyet igen gazdaságosan, többnyire hulladékból állítottak elő. A nem elég körültekintő tervezés révén azonban a Kőbányai Műanyaggyár olyan mértékben növelte a termelését, hogy a debreceni vállalatra nézve majdnem végzetessé vált, mivel az a beruházások révén háttérbe szorult, kimaradt a központi fejlesztési keretb ől, s a helyi tanács pénzügyi lehetőségei igen szűkösek voltak. Így az alapanyag-termelésr ől a feldolgozásra való átállást öner őből kellett megoldani. Kiselejtezett, eredetileg napraforgómag sajtolására készült olajpréseket alakítottak át műanyagsajtoló gépekké. Az első gép 1953 szeptemberében készült el. Egyidejűleg sikerült biztosítania műanyag-feldolgozáshoz nélkülözhetetlen szerszámok készítését is. Először a közismert néven bakelit nevű műanyag feldolgozása indult meg. Az Elektromos Mérőműszerek Gyára részére készültek voltmérő tokok. Az év hátralev ő részében e célra az üzem három hónap alatt 10 tonna bakelit présport dolgozott fel. De a feldolgozó gépek számának gyors növelésével a helyiségeket hamarosan kinőtte a vállalat. Az 1954-ben 94, 1955-ben 156 dolgozót foglalkoztató gyár Debrecen különböz ő pontjain levő üzemrészekben végezte munkáját. A termelés ugrásszerű felfutása és a gyártmányprofil bővülésé, a hőre lágyuló műanyagok előállítása csak az 1960-as évek elején kezd ődött meg. Az iparosítási politika az első ötéves terv időszakában elhanyagolta a város két fontos üzemét a Hajlítottbútor-gyárat és az Alföldi Nyomdát is. Felépült ugyan néhány műhely, elkészült egy-két szociális létesítmény, javultak a munkakörülmények stb., de komolyabb beruházásra nem került sor, és a Hajlítottbútor-gyárnak a hároméves terv idején nagy költséggel felépített épületében a gépi állomány nem korszerűsödött, de akadozott az anyagellátás is. Emiatt állandó lemaradások következtek be a termelésben, az exportszállításokban, és baj volt a minőséggel is ben az egyik jelentés arról szólt, hogy legalább 10-15~ normális selejttel kell számolni." 44 Ez a selejthányad szinte egyedülálló teljesítmény" volt a debreceni nagyüzemek között. A külföldi partnerek is visszaküldték a szállítmányok jó részét, így sok, javításra váró szék maradt raktáron decemberében például már 20 ezer exportszékadóssága volt a gyárnak, ami hozzávetőleg megfelelt 2-3 hónapi teljes termelésnek.4 s A másik nagyüzem, a négy évszázados Alföldi Nyomda az államosítást követően áprilisáig - 15 helyi, illetve vidéki nyomdával együtt, a Kelet-magyarországi Nyomdaipari Egyesülés" keretében dolgozott. Miután önálló lett, a nagyobb arányú fejlődést erősen akadályozta, hogy a gépek igen elavultak voltak. Az üzem 1953-ban és 1954-ben a jobb munkakörülmények megteremtésére és szociális intézmények létesítésére kapott ugyan bizonyos összegeket, de komolyabb építkezési, gépi és rekonstrukciós beruházások ennek a többszörösét igényelték volna. Ilyen körülmények között a megnövekedett létszámú üzemben a termelés, főleg a könyvkiadás, a korábbi évtizedekhez képest nagymértékben visszaesett, akárcsak a nyomda termelékenysége.4s 44 HBmL. Debreceni Hajlítottbútor-gyár iratai XXIX. 51/a. i Néplap, dec Benda Kálmán-Irinyi Károly : A négyszázéves debreceni nyomda ( ). Bp és old. ; Benk ő István 6015/1973. sz. írásos adatközlése 4. old. 137

16 $v Létszám, fő Termelékenység Ft/fő Vegyes nyomtatvány, fűzet, könyv, papír term. összes/tonna Ebből könyv tonna Az első ötéves terv jelent ős fejlődést eredményezett az ún. helyi ipari (1950-től tanácsi felügyelet alá tartozó) vállalatok életében, bár a beruházási politika elsődlegesen a már jórészt bemutatott minisztériumi iparra irányult. Az első ötéves terv idején a 18 helyi ipari vállalat és a 19 kisipari termelőszövetkezet fejlesztésére mindössze 5 millió Ft-ot irányoztak elő, jóllehet az egyre fejl ődő helyi ipar segítségével igyekezett kielégíteni a város azt az igényt, hogy több termék jusson a helyi árualapra is. Igen sok közszükségleti cikk hiánycikk volt ugyanis az üzletekben. 4' A helyi ipari vállalatok közül a Fémipari Vállalat a Lakatos és Vasipari Vállalat, a Vasipari Víz- és Gázszerelő Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, valamint a kisipari termelőszövetkezetek járultak hozzá jelentős mértékben a helyi szükségletek kielégítéséhez. (Rajtuk kívül a Tanácsi Faipari Vállalat, a Kefegyár, a Szabadság Lapnyomda, a Szőrmeipari Vállalat és a tanácsi textilipari üzemek szerepe emelkedett ki.) A városi tanács ipari osztálya (1950 augusztusa előtt I. fokú Iparhatóság) hatáskörébe tartozó városi üzemeket" az alábbi iparágak képviselték az ötéves terv idején : vas- és fémipar, faipar-, papír- és nyomdaipar, textil-, bőrruházati és szolgáltató ipar. Együttes munkáslétszámuk 1955-ben 1014, az alkalmazottaké 189 fő volt. 48 A kis beruházási összeggel rendelkező tanácsi iparban még a minisztériumi vállalatoknál is súlyosabb zavarokat okoztak a gazdaságpolitika hibái. Egy 1955-ben készült jelentésben sok panasz hangzott el a vállalatok hiányos mű szaki vezetéséről", a kapkodó, szervezetlen műszaki munkáról", géptörésekről", a rossz villanyáram-szolgáltatásról, a minisztériumi iparral szembeni hátrányos bérezésről." 4s Igen súlyos megállapítások voltak ezek, de az egyenetlen, kapkodó tervteljesítést egyéb hasonlóan komoly problémák is előidézték, mint például a zsúfoltság, a széttagoltság, a telephelyek szétszórtsága, az anyab és a szakemberhiány, a pénzhiány, a gépek elöregedése stb. A tanácsi ipar és Debrecen legfejletlenebb iparága az 50-es évek derekáig a szolgáltató ipar volt. Az iparosítási politika a lakosság mindennapos szolgáltatási igényeit kielégíteni hivatott iparág fejlesztésére nem fordított kell ő gondot, pedig az általános fejl ődés, a kisipar visszaszorítása ezt mindenképpen indokolttá tette volna. Kifejezetten szolgáltató tevékenységet csak néhány nagyobb vállalat, mindenekel őtt a tervidőszak elején alapított, főt foglalkoztató Patyolat Vállalat végzett, amely mosással, festéssel és vegytisztítóssal foglalkozott. Munkája iránt éppen ezért olyan nagy volt az igény, hogy 47 Az első ötéves terv eredményei... i. m. 13. old. 48 HBmL. városi tanács vb ipari oszt. iratai. Vállalati mérlegek XXIII. 107/c Uo. 138

17 a legkritikusabb időszakban, kezdetleges gépesítéssel is magasan túlteljesítette terveit", s A tanácsi iparon belül, az ún vegyes ipar megnevezése alatt szereplő vállalatok (Vasipari-, Víz- és Gázszerelő Vállalat, Épületjavító- és a Gázm ű Vállalat) szintén folytattak valamelyes javítási szolgáltató tevékenységet. A három vállalat együtt rendszerint 250 dolgozót és alkalmazottat foglalkoztatott, tevékenységi körébe épületjavítás és karbantartás, víz-, gáz- és központifűtés-szerelés, pékkemence-építés, cserépkályha-készítés és festési munkák tartoztak.st Az ötéves terv végére már a Finommechnanikai Vállalat is jelent ős tételben foglalkozott a lakosság javítási-szolgáltatási igényének kielégítésével és rádió-, töltőtoll-, hűtőgép-, órajavító, elektroszervíz-részlegek jöttek létre 1952 és 1954 között. A szolgáltató iparban, s általában Debrecen iparában az iparosítási politika időszakában, még jelentős helyet foglalt el a magánkisipar is. A kisiparosok többsége ekkor már a különböző iparágakat képvisel ő, kisipari termel ő- szövetkezetekbe tömörült, s közvetlenül is beilleszkedett a szocialista termelési módba, s az évek során a kisiparosok tömegesen léptek be a szocialista jellegű termel őszövetkezetekbe. A szervezés során a meggyőzés, az önkéntesség elve mellett azonban bizonyos adminisztratív eszközök alkalmazása, a szervezés erőltetett üteme miatt a magánkisiparosok száma olyan mértékben csökkent, hogy a lakosság szolgáltatási igényeit szinte lehetetlen volt kielégíteni. A korábbi évekhez képest a magánkisiparosok száma az ötéves terv végére Debrecenben is - a kívánatosnál nagyobb mértékben - jelent ősen lecsappant július 1-én a magánkisiparosok összlétszáma 1303 fő volt. Az erőteljes csökkenést érzékelteti az 1944-es adatokkal való összehasonlítás. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara szerint a 36 szakosztályban foglalkoztatott kisiparosok száma 1944-ben 3206 fő volt. Még 1948-ban is, csupán hat szakmában (asztalos, lakatos, szabó, cipész, hentes és fazekas) annyi kisiparos dolgozott, mint az 50-es évek derekán a 88 szakmában együttvéve. A magánkisipar fokozatos visszaszorulása egyfel ől az iparfejl ődés mutatója, másfelől azonban azt is jelzi, hogy az ötéves terv végére az magánkisiparos, a jóval több mint 100 ezer lakosú városban kevés volt.s~ Az 1950 és 1955 közötti évek iparfejlődéséről egészében - a jelzett hibák és torzulások ellenére - elmondható, hogy ez a néhány év Debrecen iparosodásának a nagy időszaka volt. Az iparra jutó beruházás és az ipari termelés növekedése tekintetében egyaránt hatalmas fejlődés játszódott le. Az első ötéves terv lényegesen megváltoztatta a város arculatát. Debrecen egyre inkább elvesztette agrárvárosi jellegét, és fokozatosan ipari jelleg űvé vált. Az első ötéves terv a nehézipar, ezen belül a modern vegyipar és gépipar megteremtésével és fejlesztésével sokat tett a korszerűbb ágazati szerkezet kialakításáért t ől a város iparában a nehézipar került az első helyre, megelőzve a korábban vezető élelmiszer- és könnyűipart előtt ugyanis az ipari termelés, mintegy 70~-a származott a két utóbbi iparcsoportból.ss 50 A tanácsi vállalatokra vonatkozóan részletes adatokat tartalmaz : HBmL. Jelentés a tanácsi vállalatokról. XXIII. 107/c Uo. 4. és 5. ftsz., Vállalati mérlegbeszámolók Debr. Finommechanikai Váll. 1/33 7/1973. sz. írásos közlése. 3. old. 53 Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv. HBmL. Közleményei 5. (Szerk. : Komoróczy György), Db old. 54 Borsi Zoltán : Debrecen ipara. Debrecen, (Kézirat) KLTE Földrajzi Intézet. 55 Magyarország megyéi és városai. (Szerk. : Kulcsár Viktor és Laczkó László), Bp old. 139

18 A nagyarányú fejl ődést tükrözi Debrecennek a megyén belüli ipari koncentráltságára utaló adat is. Az első ötéves terv végén a megyei ipar összes termelési értékének 92~-át a debreceni üzemek termelték meg.ss Az erőteljes iparosodás alaposan megnövelte az ipari népesség számát januárjában 8926, 1955-ben pedig már dolgozót foglalkoztattak a debreceni ipari üzemek (1939-ben 5000 főt). A jelzett időszakban az ipari munkásság száma 9568 fővel emelkedett, három év alatt tehát több mint megkétszereződött ben mindössze 17, 1955-ben viszont már 68 olyan üzem volt, amelyben 33-nál több munkás dolgozott.s' A munkaalkalmak szaporodásával ebben az időben kezd ődött meg a népesség beáramlása Debrecenbe. Fokozatosan nőtt a munkásosztály, és már az 50-es évek derekára a legnagyobb társadalmi osztály lett a városban, s ma már a szocialista iparban foglalkoztatott fő (1973-as adat) egyharmada az első ötéves terv idején létesített gyárakban dolgozik. $ Míg a felszabadulás előtt csupán a Vagongyár dolgozói létszáma haladta meg az 1000, a Hajlítottbútor-gyáré és a Dohánygyáré az 500 főt, addig 1968-ban már a város 24 állami iparvállalata közül hét üzem 1000, négy pedig 2000 főnél is több munkást foglalkoztatottaky Igaz ugyan, hogy az elért jelent ős eredmények, az iparosításban testet öltő történelmi jelent őségű változás, elsősorban a gazdaságban rejl ő és az alkalmazott gazdasági stratégiával maximálisan megvalósítható extenzív forrásokból fakadtak. Gyorsabban nőtt ugyanis a foglalkoztatottak száma, mint a termelékenység rátája. Az átfogó mutatókkal ki nem fejezhet ő műszaki-technológiai fejlettség vonatkozásában azonban a feszített iparosítás időszakában korántsem sikerült olyan előrehaladást elérni, mint a termelés mennyiségi növelése síkján, sőt a technika nem egy területen stagnált, a gyártmányok minősége nem érte el a korszerű követelményeket."s Ez jórészt azzal is magyarázható, hogy a kormány ipartelepítési politikája a 60-as évek elejéig Budapest-centrikus volt, és az ipar területi aránya alapvetően nem változott meg, holott az ipar területi struktúrájának észszerű és helyes decentralizációval, a földrajzi adottságok, az energiaforrások, a vízellátás, a foglalkoztatottság, a szállítási lehetőségek stb. figyelembevételével történő kialakítása, a társadalmi-gazdasági fejlődés növekedési ütemére mindenkor gyorsítólag hat. Az ipartelepítés ez irányban az 50-es évek végétől kezdett megváltozni, amikor az 5 vidéki nagyváros (az ún. ellenpólusok",) és az iparosításra kijelölt további 22 város ipari súlyának számottevő növelésére és Budapest részarányának csökkenésére helyez ődött át a hangsúly.sl Az első ötéves terv során megvalósult jelentős eredmények bemutatása mellett azonban nem hallgatható el a korabeli ipartelepítési politika néhány további hiányossága és hibája sem. Az ipar fejlesztése Debrecenben is annak az országos koncepciónak volt a része, amely elsődlegesen a nehézipar megteremtését és gyors ütemű fejlesztését tűzte ki célul. A gazdaságirányítás két- 56 Emődy Károly : A szocialista iparosítás eredményei és struktúrája a megyében. JTÜ 2. köt old. 57 Az első ötéves terv eredményei... i. m. 10. old. ; Tények és adatok Debrecen 13 éves fejlődéséből... i. m. 17. old. 58 Magyarország megyéi és városai. i. m old. 59 Új Debrecen született. (Debrecen ) (Szerk. : Taar Ferenc), Db old. 60 Berend T. Iván : Az iparfejlődés főbb tendenciái a felszabadulás óta. Ipargazdaság, sz. 15. old. 61 Vö. : Kóródi József-Márton Géaa : A magyar ipar területi kérdései. Bp és 173.o1d. 140

19 cégtelenül helyesen ismerte fel, hogy az ország egyik legnagyobb vidéki városában, ahol a felszabadulást követően égető gond volt a munkanélküliség, nagy szükség van a munkahelyek szaporítására, és a város erősen mezőgazdasági jellegének csökkentésére. Am ez a koncepció nem számolt kellően azzal, hogy a nehézipar számára Debrecen kedvez őtlen helyi adottságokkal rendelkezik (szegényes hagyományok, szakképzett munkaerő, nyersanyag és energiaforrások hiánya, szűkös vízkészlet stb.). Ugyanakkor a korábban nagy hagyományok kal rendelkező, viszonylag fejlett, a környező mezőgazdasági területek révén nyersanyaggal jól ellátott élelmiszeripar fejlesztése (főleg a malom- és húsipar, valamint a konzervipar mint lehetőség) háttérbe szorult. De a könnyűipari ágazatok is- kivéve a ruhaipart- alig fejlődtek 1950 és 1954 között. A nehézipar megteremtése, és a helyesebb iparszerkezeti arányok kialakítása ily módon később is nagyobb erőfeszítéseket és többletberuházásokat igényeltek Az említett hiányosságok ellenére végső soron Debrecen gyors fejl ődését az első ötéves terv nagy ipari beruházásai alapozták meg, s jórészt erre az alapra épül a város jelenlegi fejlett ipara is. De a szocialista iparosítási politika sikereivel magyarázható az is, hogy Debrecen szocialista iparága jelenleg ugyan az országos foglalkoztatottsági létszámból mindössze csak 1,9~, az eszközállományból 1,4 ~ jut, de egyes ágazatoknak, illetve vállalatoknak országos jelentőségük van. A BIOGAL Gyógyszergyárban készül az ország penicillintermelésének 100-a, az MGM debreceni gyára pedig 1975-ben, az országban gyártott csapágymennyiség közel 84~-át adta. De itt állították elő 1973-ban, az országos termelési értékhez viszonyítva a cigaretta 35,2-át, a női ruhák 18,7-át és a vágott baromfi 15,7-át. Egy korábbi, 1969-es adat szerint Debrecenben készül az országban termelt keménybőr 38~-a is.s2 Összességében megállapítható, hogy a város gyors ütemű iparosodása az első ötéves terv során lényegesen megnövelte az ipar súlyát Debrecenben, s ezzel együtt az ország gazdasági életében. A Tiszántúl fővárosában is vezető népgazdasági ág lett az ipar, s az iparfejlődés rendkívül erőteljes, szerteágazó és mélyreható változásokkal járt együtt. Végs ő soron Debrecen későbbi hatalmas fejl ődését az ötéves terv nagyberuházásai alapozták meg. Ez alatt lett az ipar vonatkozásában is a múlté a maradandóság városa" megrovó jelző, és Debrecen gazdasági fejlődésének évszázados tradíciói váltak a múlt" jellemzőivé, miközben megteremtődtek a szocializmus alapjai a város gazdasági és társadalmi életében. The achievements of industrialization in Debrecen during the first five yearplan ( ) Béla Baranyi The first essential reform of the Debrecen industry was realized at the time of social industrialization during the first five year plan period. These few years turned out to be mile-stones in the development of economy for country anf town alike. There was an unusual haste to invest, many new factories were planted, reconstructions, enlargements were carried out. From the huge funds raised during the five year plan Debrecen was granted several times to invest in the developing industry. Owing to this, the town rapidly began to industrialize. Debrecen spent about 350 m. forints on investments, including 200 m. directly 62 Magyarország megyéi és városai. i. m és 314. old. ; A Magyar Gördülőcsapágy Művek története i. m old. ; A megye [Hajdú-Bihar] társadalmi-gazdasági helyzete és fejlődésének főbb tendenciái. KSH H-B. m-i Igazgatósága. Db. (Bp) old.

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Adatok és adalékok kötet 50 év távolából

Adatok és adalékok kötet 50 év távolából Ferge Zsuzsa Adatok és adalékok kötet 50 év távolából A világ statisztikája a statisztika világa KSH ünnepi konferencia 2010. október 14 1 Lehet-e a diktatúrának jó statisztikája? Elvben nem: - A nyilvánossággal

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Disszeminációs

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

XXIX. 10. A Pamutfonóipari Vállalat Váci Finompamutfonó és Cérnázó gyárának iratai (1949) 1950 1989. d) A Műszaki Osztály iratai (1949 ) 1950 1966

XXIX. 10. A Pamutfonóipari Vállalat Váci Finompamutfonó és Cérnázó gyárának iratai (1949) 1950 1989. d) A Műszaki Osztály iratai (1949 ) 1950 1966 XXIX. 10 A Pamutfonóipari Vállalat Váci Finompamutfonó és Cérnázó gyárának iratai (1949) 1950 1989 d) A Műszaki Osztály iratai (1949 ) 1950 1966 Terjedelem: 2,30 fm, 23 doboz, 23 raktári egység Raktári

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25

Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25 Lengyel-magyar kereskedelem 2011-ben 2015-12-16 18:53:25 2 2011-ben, jó kezdést követően a Magyarországra irányuló lengyel export növekedési üteme a következő negyedévekben lassulni kezdett. Míg az első

Részletesebben

Medint Group Debrecen

Medint Group Debrecen Medint Group Debrecen Megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató csoport http://medint-group.hu Debrecen, Vármegyeháza u. 11. dr. Magyari László ügyvezető igazgató A cégcsoport tagjai - jelenlegi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

JOBBCAR GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ, SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

JOBBCAR GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ, SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. JOBBCAR GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ, SZÁLLÍTMÁNYOZÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése, új

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fejlesztési projektjeink eredményei

Fejlesztési projektjeink eredményei Fejlesztési projektjeink eredményei 1 www.bosch.hu Fejlesztési projektjeink eredményei 2 Miskolc Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 2003 nyarán alakult,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme

Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme 2013. május A Zalai Baromfifeldolgozó bemutatása A Zalai Baromfifeldolgozó üzem építése a Pacsa ipari parkban zöldmezős beruházással MVH és munkahelyteremtő

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben