ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben"

Átírás

1 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Hesz József tűzoltó őrnagy Az iparibaleset-elhárítás eljárás- és eszközrendszerének kutatása és fejlesztése, különös tekintettel a kőolaj-finomítókra Doktori (PhD) Értekezés Témavezető: Prof. Dr. Halász László DSc. ny. mk. ezredes Budapest, 2005.

2 2 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma aktualitása Az ipari balesetek elleni védekezést történelmi szempontból az ipar kialakulásától (1600-as évek) kezdve nyomon követhetjük, ugyanakkor annak szervezett formájáról csak a múlt század elejétől beszélhetünk. A súlyos (ipari) balesetek elleni védekezés, mint fogalom, a XX. század utolsó harmadában született meg, amikor a fejlett ipari országokban egy-egy baleset a lakosságot közvetlenül, súlyosan érintette. A kőolajiparról 1859 óta beszélünk, az amerikai Drake első sikeres fúrásától kezdve. [1] A világításra, majd gépekhez kenőanyagként használt kőolaj, illetve kőolaj eredetű anyagok mennyisége nem indokolta azok jelenlegi szerepét, de a robbanómotorok megjelenése tömeges mértékben igényli a kőolaj bányászatát, szállítását, feldolgozását, tárolását és felhasználását. Jelenleg rendkívül nagy viták vannak a világ kőolajkészletével kapcsolatban, azonban az elkövetkező 50 évben az olaj jelentős szerepet fog játszani az energiaigények kielégítésében, a legpesszimistább vélemények szerint is. A növekvő népesség, a fokozott fogyasztói igények az energiafelhasználás ütemét erőteljesen növelik, ugyanakkor a korszerű technikák, az új energiaforrások fokozottabb használata, a környezetvédelmi szempontok térhódítása és egyéb fizikai, társadalmi korlátok annak csökkentése irányába hatnak. Nincsenek megbízható, megfelelő műszaki tartalommal alátámasztott becslések a világ kőolajkészletére nézve, így nagyon nehezen vagy egyáltalán nem látható tisztán a világ elkövetkező 50 évének energiafelhasználása és annak tényezői. Az bizonyos, hogy a készlet véges, de jelenleg a világon az energia egyharmada az olajból származik. A kőolajipar szorosan kapcsolódik az energiaipar (olajtüzelésű erőművek), a vegyipari alapanyag-gyártás és a közlekedés-szállítás területéhez (motor hajtó- és kenőanyag). Gyakran találkozhatunk koncentrált vegyipari területekkel, amelyen belül erőmű, finomító, vegyipari létesítmények helyezkednek el, így a szállítási és létesítési költségek csökkenthetőek, a veszélyeztetettség és a dominóhatás kockázata viszont növekszik. A kőolaj-finomítókban (Fényképmelléklet 1. számú kép) kezdetben egyszerű finomítási folyamatok mentek végbe, amelyek veszélye is egyszerűbb volt, azonban a társadalmigazdasági igények egyre több és bonyolultabb vegyipari anyagot, technológiát kívántak meg.

3 3 Ennek eredményeképpen a kőolaj-finomítók komplex vegyipari vállalatokká fejlődtek, ahol gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagokat dolgoznak fel, állítanak elő, vonnak ki, tárolnak. A veszélyek ezzel együtt megnőttek, a dominóhatás miatt egyre nehezebben modellezhetőek, számíthatóak. A kőolajipar létesítményei az országok legjelentősebb ipari objektumai közé tartoznak, annak védelme nem csak tűz-, környezet-, de alapvető nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet. Hazánk európai uniós csatlakozása a környezetvédelem területén hozta talán a legnagyobb változásokat, a lakosság védelme és a veszélyekről történő tájékoztatása prioritást élvez. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Tanácsi Irányelvvel (a továbbiakban: Seveso II. EU Irányelv) kapcsolatos jogharmonizáció a katasztrófavédelmi, műszaki biztonsági szervek legmarkánsabb feladata közé tartozott, annak alkalmazása napjainkban is reflektorfényben van. Az ebből adódó feladatok nem csak a balesetmegelőzés, hanem a baleset-elhárítás területén is jelentkeznek. A szeptember 11-ei, New-York-i terrorcselekmény, és az azóta történt fenyegető támadások (madridi vonatrobbantás, a Balin történt szállodarobbantás, a londoni tömegközlekedési eszközökön végrehajtott támadás új megvilágításba helyezi a védelmi szektort, azaz új kihívásoknak kell megfelelnie az iparibaleset-elhárítási szervezeteknek is. A terrorcselekmények már nem elsősorban konkrét személyek és jelképek ellen, hanem egyre agresszívebb és szervezettebb formában a gazdasági alapok ellen is irányulnak. A kőolajipari létesítmények - kifejezetten a kőolaj-finomítók - elsőrangú célponttá vál(hat)nak, hiszen könnyen belátható, hogy egy ilyen objektum elleni sikeres támadás milyen gazdasági károkat képes okozni, illetve a lakosság biztonságérzetére milyen negatívan hathat A téma körülhatárolása Ma rendkívül nagy viták vannak az alapot adó kőolaj, mint fosszilis energiahordozó jövőjével kapcsolatban. Felvetődik a világ kőolajkészletének mennyiségi és minőségi kérdése, a kitermelés és a környezetbiztonsági szempontok összeütközése, a rendkívüli tengeri olajszennyezések, az olajért folytatódó háborúk, az olaj világpiaci árának kérdése. [34] Ezek mind az emberiséget, mind a szakembereket foglalkoztató problémák, azonban értekezésemben alaphelyzetnek fogom fel a kőolaj rendelkezésre állását, így a kőolaj-finomítók gazdasági, társadalmi, környezeti létjogosultságának kérdését nem vizsgálom.

4 4 A szakirodalomban a védelmi szektorokat a végrehajtás időszaka alapján általában három szakaszra osztják fel: megelőzés, védekezés, vizsgálat. Az elnevezések szakterületenként változhatnak (pl: a tűzvédelem területén: tűzmegelőzés, tűzoltás-műszaki mentés, tűzvizsgálat, a katasztrófavédelem területén: megelőzés, védekezés, helyreállítás-újjáépítés). E három tevékenység időben jól elhatárolható, de azok szorosan összekapcsolódó körfolyamatot alkotnak. Kutatásom során elsősorban a védekezés rendszerét kívánom feltárni. A megelőzés vonatkozásában már állnak rendelkezésre összefoglaló művek, a vizsgálat pedig részben gazdasági, részben jogi probléma, így annak taglalása nem kapcsolódik szorosan szakterületemhez. Kutatásom során az emberi kiváltó okokkal is foglalkoztam, akár a szándékos, akár a gondatlan magatartás tekintetében. Az ipari balesetek döntő többsége ember által előidézett esemény, e vonatkozásban a megelőzésnek még nagyobb szerepe van, mint a természeti katasztrófák esetén. Az ipari balesetek elhárítása területén meghatározó különbség van a vonatkozó jogszabály [50] hatálya alá tartozó és hatálya alá nem tartozó üzemekben, illetve létesítményi tűzoltóságot fenn nem tartó létesítményekben, a szervezeti rendszert, a technikai feltételeket és a jogi kereteket tekintve. A kutatásom alapján az iparibaleset-elhárítás rendszere a kőolajfinomítók tekintetében teljes vertikumában áttekinthető, magában hordozza a témakör problémáit, ugyanakkor a megoldás lehetőségeit is. A finomítókban bekövetkező balesetek elhárítása a védekezési rendszer összes elemét igénybe veszi és igényli a beavatkozó állomány és a technika magas szintű képességét. A disszertáció terjedelme miatt a kőolaj-finomítóban bekövetkező balesetek kerítésén belüli kezelésével foglalkozom, bár megjegyzendő, hogy a külső védelmi tervek aktivizálása, a lakosságvédelmi intézkedések megtétele szinte minden esetben felmerül a közvetlen tűz- és robbanásveszély, valamint a környezetszennyezés miatt. E területet önálló gondolatkörnek tekintem, annak rendezése feltétlen igényli az összefoglaló mű elkészítését. A kőolajipar alapvetően a kőolaj bányászatából, szállításából és feldolgozásából álló összefoglaló elnevezés. A bányászati és a szállítási tevékenységgel nem kívánok foglalkozni, azok külön disszertációk témája lehetnének. Kizárólag a kőolaj-finomítókban végrehajtott feldolgozást vizsgálom.

5 5 Megtörtént ipari baleseteken keresztül mutatom be, hogy azok kezelése milyen szervezeti, technikai alrendszerek működtetését igényli, illetve melyek azok a meghatározó pontok, ahol a beavatkozás eljárás- és eszközrendszere fejleszthető. Ki kell hangsúlyoznom, hogy az iparibaleset-elhárítás témakörében csak azon eseményekkel foglalkozom, amikor baleset bekövetkezik, azaz a mindennapi, normális üzemmenettől eltérően más eljárásra van szükség. A kőolaj-finomítók a normál, üzemszerű működésük alkalmával is bocsátanak a környezetbe káros anyagokat. A tartályok légzőszelepén keresztül gázok, gőzök a levegőbe, az olajos szennyeződések a talajba és a vizekbe kerül(het)nek, amelyeket csak részben képesek megszűrni. A vízminőségi, levegőtisztasági határértékeket olykor a napi működés során is túllépik, azonban ennek is csak egy része származik a balesetekből, más részük a kisebb üzemzavarok, egyéb környezeti, időjárási tényezők miatt kerül a környezetbe. Értekezésemben tehát a normálkibocsátással nem foglalkozom. A komplex kőolaj-finomítók a tárolt és feldolgozott anyagok mennyisége miatt felső küszöbértékű létesítménynek számítanak, azaz katasztrófavédelmi engedélyezési szempontból biztonsági jelentés készítésére kötelezettek. Ez a tény értekezésem szempontjából nem lényeges tényező, azonban figyelmen kívül sem hagyható, hiszen éppen a megelőzés kiemelt szerepe és a rendszerszemlélet miatt az eljárások rendje és a szervezeti felépítés is összetettebb. Nem emelem ki a disszertációm során a különbségeket a felső- és alsó küszöbértékű, illetve a Seveso II. EU Irányelv hatálya alá nem tartozó veszélyes létesítmények esetében, mert az elsősorban megelőzési alapú besorolás. Az 1. számú diagram [69, 9.o.] mutatja, hogy a veszélyes üzemek fele a kőolaj- és földgáziparhoz köthető. 19% 4% 2% Gyógyszeripar Élelmiszeripar 5% Kőolaj-és földgázipar Műanyagipar 16% 6% 48% Mezőgazdaság Erőmű Egyéb 1. számú diagram - a veszélyek üzemek iparágankénti megoszlása (Forrás: Szerk.: Kátai U.L.: Súlyos ipari balesetek elleni védekezés Magyarországon) Kutatásomat június 30-án zártam le.

6 Célkitűzések Kutatásom során elhárítási oldalról közelítettem meg a kőolaj-finomítók, mint kiemelt veszélyes létesítmények helyzetét és az általánostól egy-egy általam kiválasztott konkrét kérdés megoldásáig kívántam az eljárás- és eszközrendszert fejleszteni. A célkitűzéseim az alábbiak voltak: 1. Egységes rendszerbe foglalni a kőolaj-finomítók baleset-elhárítási helyzetét és a szervezési-technikai megoldások lehetőségeit; 2. Feltárni a kőolaj-finomítók potenciális veszélyforrásait, majd ezekre alapozva meghatározni a biztonságot növelő intézkedéseket; 3. Meghatározni az elsődleges beavatkozó szervezetek megalakításának és felkészítésének egyik alapelvét; 4. Rávilágítani a kőolaj-finomítókban keletkező tüzek oltásának körülményeit és meghatározni a mobil és stabil oltási módok komplex alkalmazásának feltételeit; 5. Kidolgozni az elsődleges beavatkozó szervezetek tagjai részére tartandó felkészítés tematikáját a terrorcselekmények következményei elhárítása esetén Kutatási módszerek Alapvető kutatási módszerül a fellelhető kapcsolódó szakirodalom feldolgozását, rendszerezését és értékelő elemzését választottam. A megtörtént események problémáiból kiindulva, szintetizáló tevékenységet folytatva, szakmailag alátámasztott eljárást ajánlok a szakembereknek, kutatóknak, amelyben saját, több mint tízéves tapasztalatom és tanulmányaim is benne foglaltatnak. A szakirodalmat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárában, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztályán, a Tűzoltó Múzeumban, a Finomító-Erőmű Tűzvédelmi Egyesülésnél, mint a százhalombattai kőolaj-finomító főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságán és a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (a továbbiakban: BM KOK) könyvtárában tanulmányoztam át. Jelentős segítséget nyújtottak a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi szaklapok (Florian express, Védelem, Tűzvédelem és elődei, Katasztrófavédelem), a

7 7 kapcsolódó védelmi lapok (Belügyi Szemle, Műszaki Katonai Közlöny, Ma és Holnap, Környezetvédelem), a külföldi folyóiratok (Fire International, Fire&Rescue, Fire). Ezen túl az interneten is jelentős szakmai anyagot tártam fel, valamint támaszkodhattam a hazai és külföldi konferenciák anyagaira. Szakmai látogatást tettem a pozsonyi, a százhalombattai, a tiszaújvárosi és a zalaegerszegi kőolaj-finomítókban, konzultációt folytattam a szakma jeles képviselőivel, a témához kapcsolódó kutatást folytató szakemberekkel. Különösen fontosnak tartottam, hogy a témát közvetetten érintő szakterületekről (környezetvédelem, építészet, biztonságpolitika, vegyészet stb.) is megfelelő mélységű információhoz jussak, amelyet részben tanulmányaimból, részben a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi munkám és kutatásom során szereztem meg A kutatómunkámat megnehezítő körülmények A katasztrófavédelem hazai rendszere 6-ik éve létezik, amelynek működésbeli tapasztalatait teljes körűen még nem tárták fel. A jogi környezet, illetve a jogalkotás konzervativizmusa és az átpolitizált társadalmi viszonyok jelentősen megnehezítik a szakmai kérdések gyors és eseménykövető kezelését. A súlyos balesetek elleni védekezés európai rendszere is folyamatos változásokon megy keresztül (Seveso II. EU Irányelv 2003-as módosítása), az elhárítás környezetvédelmi kérdései milliárdos nagyságrendű gazdasági vonzattal járnak, így a különböző érdekek figyelembe vétele a folyamatosan változó környezetben meglehetősen nehéz. Olyan témakört kutattam, amely folyamatosan változó gazdasági, társadalmi, környezeti és védelmi erőtérben mozog, amely tényezők közös nevezője rendkívül nehezen határozható meg, térben és időben változnak. A polgári védelem (katasztrófavédelem) rendszere a kötelező sorkatonai szolgálat megszűnésével, a NATO tagságunkkal, a biztonságpolitikai változásokkal, közigazgatási reformmal összefüggésben újragondolásra szoruló terület.

8 8 A katasztrófavédelem rendszerében integrálásra került a védekezés időbeli lefolyását tekintve egy dinamikus (tűzoltás, mentés) és egy statikus (polgári védelem) alrendszer. Az iparibaleset-elhárításban a dinamikus baleset-elhárítási feladatokkal együtt kell működtetni egy statikus védelmi-igazgatási szakterületet, amely a végrehajtás területén okoz naponta megoldandó feladatokat A kutatómunkámat megkönnyítő körülmények Az elmúlt időszakban több kapcsolódó doktori értekezés, szakdolgozat született a témához kapcsolódóan. Ezek feldolgozása jó alapot és irányt adott a disszertációm elkészítéséhez. Széles körben konzultáltam a szakma jeles képviselőivel, akik elméletben és gyakorlatban is támogattak. A munkahelyem (BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ) támogatott a kutatásaim elvégzésében, továbbá a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi-, Katasztrófavédelmi és Védelmi Igazgatási Tanszék tudományos műhelyként való működése megfelelő szakmai hátteret biztosított. Témavezetőm kiváló rálátásával, iránymutatásával sikerült eljutnom a kutatásom disszertációba foglalásával. A korábbi tanulmányaim és munkám során számos kiváló szakemberrel konzultálhattam, külföldi tapasztalatokat gyűjthettem és eredményeimet publikálhattam, amely jelentősen hozzájárult dolgozatom elkészítéséhez Az értekezés felépítése Az értekezés bevezetőjében a téma aktualitásának indoklása mellett körülhatároltam a szakterület általam, önmagában egésznek és jelentősnek tartott részét. Megfogalmaztam a célkitűzéseimet és a kutatási módszereimet. Az értekezésem alapja a megtörtént eseményekből történő kiindulás, így néhány jelentős, kőolaj-finomítóban megtörtént balesetből levont következtetéssel támasztottam alá a megfogalmazott javaslatokat, ajánlásokat. A kőolaj-finomítás történeti és elhárítási áttekintésével kívántam megalapozni a jelenlegi helyzetből a jövőbe mutató irányokat.

9 9 A kőolaj-finomítók veszélyeinek és azok hatásainak áttekintésével ismertettem a felmerülő problémákat, amelyekre szervezési, technikai válaszokat kívánok adni értekezésemben. Ezt követően a jelenlegi eljárás- és eszközrendszer bemutatásával zárom a disszertáció első fő részét (1-2. fejezet). A második fő rész az elhárítás konkrét elemeire világít rá a tervezéstől a felkészítésen át a beavatkozások végrehajtásáig (3-5. fejezet). Véleményem szerint az elhárítási tevékenység a tervezéssel kezdődik, azt nem a megelőzés feladatának tartom. A tervezés az elhárítás tervezését jelenti. Ugyanígy a felkészítés sem megelőzési szakterület része, hanem a minél hatékonyabb beavatkozást jelenti. A fejezetek végén részkövetkeztetéseket vontam le, összefoglaltam az adott témakör lényeges elemeit, a könnyebb áttekintés és érthetőség érdekében. Az összefoglalásban röviden áttekintettem a kutatás főbb elemeit, a célkitűzések megvalósítását, ismertettem az új tudományos eredményeimet és ezek alapján javaslatokat, ajánlásokat fogalmaztam meg. A disszertációmban, az általam megfogalmazottak alátámasztására táblázatokat, ábrákat, diagramokat, fényképeket helyeztem el a szövegben és mellékletekben, a jobb érthetőség végett. A mellékletekben helyeztem el továbbá a rövidítések jegyzékét, amelyben a disszertációban szereplő mozaikszavakat foglaltam össze ábécérendben. Ezen túl néhány fontos fogalom meghatározását is leírtam. A felhasznált irodalom tartalmazza a munkám során felhasznált anyagokat, amelyek számozása a szövegben megtalálható a szögletes zárójelekben. Megjegyzem, hogy ennél nagyobb anyagot tekintettem át, amelyeket vagy nem használtam közvetlenül vagy tartalmát más hivatkozásokban is megtaláltam. A publikációs jegyzékben feltüntettem a pályafutásom, kutatásom során publikált cikkek, tanulmányok, előadások jegyzékét.

10 10 2. A KŐOLAJ-FINOMÍTÓKBAN BEKÖVETKEZETT BALESETEK TAPASZTA- LATAI, VALAMINT A VESZÉLYEK ÉS AZOK HATÁSA 2.1. A kőolaj és kőolaj-finomítás hazai történeti áttekintése A kőolajipar a keletkezését követően szinte azonnal kettévált: a bányászatra és a feldolgozásra. A kőolaj - a földgázzal együtt - bányászata a feltárás, kitermelés, majd az azt követő szállítási, tárolási tevékenységeket foglalta magába. A kőolaj finomítása az igények robbanásszerű kielégítése miatt rendkívül nagy szakértelmet kiváltó tevékenységgé fejlődött, amely kezdetben a desztillációs folyamatokat, majd a katalitikus kémiai átalakításokat, a petrolkémiai és egyéb vegyipari műveleteket foglalta magába. Magyarországon a kezdeti nagyreményű kutatásokat a trianoni békeszerződésben foglalt területvesztés vetette vissza, mivel a beindított mezők nagy része az országhatáron kívül maradt. Az ország jelenlegi határain belül több helyen (Eger, Dunántúl több pontján) számos vállalat végzett próbafúrásokat, ám azok kevés sikerrel jártak. Hazánkban a dél-zalai és az algyői kőolajmezők tartalmaztak jelentős olajmennyiséget. A dél-zalai kőolajat 1937-től kezdve bányászták, illetve dolgozták fel, az algyőit csak a II. Világháború után, 1965-ben tárták fel. A II. Világháborúban - köszönhetően a bécsi döntésekben foglalt visszacsatolt területeknek - olyan mennyiségű kőolajat bányásztak, amelynek eredményeképpen Magyarország importáló államból exportáló állammá vált. (1. számú táblázat [1]) Év Kőolaj import (ezer tonna) Kőolajtermelés (ezer tonna) 237,6 173,7 150,8 33, Nincs Nincs ,9 422, adat adat 1. számú táblázat a magyar kőolajtermelés és import között (Forrás: Kántor I. - Bobest É. - Kocsis Z.: A komáromi kenőanyaggyártás 90 éve) A II. Világháborút követően, a hidegháború időszakában a két világrendszer közötti versengés a kőolaj világában is éreztette hatását, mégpedig jelentős mértékben. A fogyasztói társadalom

11 11 kialakulása, a hihetetlen fegyverkezési verseny, a vegyipar fejlődése mind a kőolajért történő versengést hozták. Az arab-izraeli háborúk és az OPEC megalakulása kőolajválságot eredményeztek. Ennek eredménye nem a fogyasztás visszafogása, hanem az új területek feltárása (Északi-tenger, északi sarkkör), az anyag- és energiatakarékos megoldások kifejlesztése, az új technológiák és alternatív energiaforrások alkalmazása lett. A kőolaj Magyarországra a Szovjetunióból érkezett a Barátság I. (1962-től) és a Barátság II.(1972-től) távvezetéken. A finomítás hazai időszámítása 1878-ban kezdődött az orsovai ásványolajgyárral, amely román kőolajat dolgozott fel. Az első nagyüzemi finomító létrehozása 1882-ben történt a nagytőke bevonásával Fiuméban (a mai nevén Rijekában), amely az Amerikából, vitorlás hajón érkező kőolajat dolgozta fel. A mai Magyarország területén 1883-ban Budapesten a Kén utcában (IX. kerület) létesült finomító, amely hat évtizedig a vezető finomító volt az országban, de a II. Világháborúban lebombázták. Megjegyzendő még, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (a továbbiakban: MOL Rt.) Csoport jelenlegi tagjának, a SLOVNAFT-nak az elődjét 1895-ben alapította a Hazai Bank Rt., Apolló Kőolajfinomító Rt. néven. Az I. Világháború időszakában az ország területén 35 kisebb-nagyobb finomító működött. [1] A trianoni békeszerződés aláírása nyomán az ország területe harmadára csökkent, így a kőolaj-finomítók jó része is a határokon kívül maradt (1921-ben mindössze 6 finomító maradt hazánkban). A kisebb finomítók tönkrementek, a nagyobbak egyesültek. A II. Világháború után 9 finomító volt az országban, amelyek összes kapacitása évi 400 ezer tonna volt. A II. Világháborút követően az államosítás a finomítókat is elérte ban létrehozták a Magyar-Szovjet Olajipari Rt.-t (MASZOVOL), amely egyesítette a hazánkban működő Magyar Német Ásványolaj Termelő Kft. (MANÁT) és a Magyar Állam tulajdonában lévő kőolajipari létesítményeket (Magyar Olajművek Rt. - MOLAJ Rt.) %-os magyar-szovjet vegyesvállalattá ban a MASZOVOL-t és a MOLAJ Rt.-t összevonták MASZOLAJ néven ben a MASZOLAJ-t kibővítették a hazánkban működő államosított tőkés vállalataival ben megszűnt a MASZOLAJ, helyét a különböző székhelyű vállalati elemek vették át (pl: Szőnyi Kőolajipari Vállalat). Közben 1952-ben a nagylengyeli olajmező nagyviszkozitású olajának feldolgozására létrehozták a Zalai Kőolajipari Vállalatot ben a kőolajipar ismét egységbe tömörült Kőolajipari Tröszt néven, majd 1960-tól csatlakozott a gázipar is, és létrejött az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT). [1]

12 12 A hidegháború időszakában a nehézipar a vegyipari (kőolajipari) termékeket minden eddiginél nagyobb mértékben igényelte, energiahordozók, üzemanyagok, vegyipari alapanyagok, bitumenek, kenőanyagok és egyéb termékek formájában. A Gazdasági Bizottság határozatot hozott egy új nagyvállalat létrehozására, amelyet a Duna partján, Százhalombattán építettek fel egy hőerőművel együtt, az mellett. A két létesítményt, a Dunai Hőerőmű Vállalatot és a Dunai Kőolajipari Vállalatot 1962-ben kezdték építeni, amelynek első üzemét április 1-én, majd a többi részét fokozatosan adták át ben újabb kőolaj-finomítót építenek a Tisza mellett, Tiszaújvárosban (az akkori nevén Leninvárosban), Tiszai Kőolajipari Vállalat néven. [2] A világban lezajló olajválságok (1973-ban, majd 1979-ben) kevésbé érintették hazánkat, hiszen a kőolaj-finomítóink szovjet kőolajat dolgoztak fel, de 1979-re olyan gazdasági viszonyok alakultak ki, hogy a termelés racionalizálására volt szükség ban a Tiszai Kőolajipari Vállalat Nyírbogdányi Gyárában, 1984-ben a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál megszűnt a kőolaj-finomítás. [1] Az 1980-as éveket az olajipari területet a kismértékű termelés-racionalizálás, folyamatos, enyhe növekedés és továbbra is a szocialista nagyipar sajátosságai jellemezték. Az 1990-es társadalmi-politikai változásokkal együtt járó gazdasági szerkezetátalakulás következményeképpen 1991-ben megalakult a MOL Rt., amely magába foglalta az OKGT tagvállalatainak egy részét, többek között a működő finomítókat. A többszöri átszervezés és külföldi vállalatok megvásárlása eredményeképpen jelenleg teljes körű finomítás hazánk területén csak a százhalombattai finomítóban történik. Komáromban kenőanyaggyártás, Zalaegerszegen bitumengyártás történik. Emellett több helyen (Szajol, Komárom, Fényeslitke, Pécs stb.) tartálytelepeken tárolnak kőolajat A százhalombattai Finomító- Erőmű Létesítményi Tűzoltóság létrejötte Az iparibaleset-elhárító szervezetek között a létesítményi tűzoltóságok kiemelkedő szerepet játszanak, hiszen a bekövetkező balesetek olyan veszélyeztetést jelentenek a környezetükre, hogy az azonnali beavatkozás elengedhetetlen. Jól képzett, alkalmas technikai felszereléssel és taktikai képességekkel rendelkező szervezetekre van szükség, amelyek jól ismerik a technológiát, helyismeretük van és a speciális eszközök kezelésére magas fokon felkészültek. Az

13 13 iparibaleset-elhárítást csupán a kommunális, területvédelemre felkészített egységekre bízni nem lehet, bár azok bevonása elengedhetetlen. A létesítményi tűzoltóságok védendő területe sokkal kisebb, mint egy hivatásos vagy önkéntes tűzoltóságé, azonban a feladatok sokrétűbbek lehetnek, valamint mélyebb hely- és technológiai ismeretre van szükség. A II. Világháborút követő szocialista nagyipar kialakulása igényelte annak szervezett védelmét, ezért a jelentősebb vállalatokban üzemi tűzoltóságokat hoztak létre. Az üzemi tűzoltóságok a hivatásos tűzoltóságokkal azonos módon, váltásos szolgálati rendben látták el megelőzési és védekezési feladataikat, a létesítményen belüli laktanyából vonultak az állam vagy az állami vállalat által biztosított gépjárművekkel. Az 1990-es politikai-gazdasági változások egyik hozadéka volt a nagyvállalatok gazdasági társasággá alakítása és privatizációja. Az állami költségvetés nem volt abban a helyzetben, hogy ezen nagyvállalatok védelmét biztosítsa (ez nem csak a tűzvédelemre, hanem például a vagyonvédelemre is vonatkozott) és 1994 tavaszán belügyminiszteri döntés született arról, hogy a veszélyes ipari üzemek mentő tűzvédelméről az állam nem gondoskodik tovább, hanem e feladatot az üzemeknek kell ellátniuk. Elsőként a Paksi Atomerőmű Vállalat vette vissza az államtól a feladatot, július 1-én létrehozta saját tűzoltóságát, vállalkozási formában. Az országban a következő már a MOL Rt. és Dunamenti Erőmű Rt. volt, amelyek Százhalombattán, 1994 augusztusában úgy döntöttek, hogy közösen fognak létrehozni egy főfoglalkozású tűzoltóságot. A szervezés 1994 szeptemberében indult meg. December 13-án létrejött önálló jogi személyként, vállalkozási formában Finomító-Erőmű Tűzvédelmi Egyesülés (a továbbiakban: FER Létesítményi Tűzoltóság) névvel és 67 fős induló létszámmal a közös tűzoltóság. A FER Létesítményi Tűzoltóság január 01-én órától kezdte meg működését, az Érdi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Százhalombattára kihelyezett egységével egy laktanyában. A létszám az év végére 85 főre bővült. A FER Létesítményi Tűzoltóság kezdő létszámába beletartozott az akkori ötfős elsősegélynyújtó szolgálat is. A készenléti szolgálat 6 db TÜ-4-es habbaloltó, 2 db porraloltó és 1 db emelőkosaras gépjárművel kezdődött meg től kezdve a MOL Rt. százhalombattai finomítójának területén lévő laktanyában került elhelyezésre a FER Létesítményi Tűzoltóság, valamint az üzemi parancsnokságból átalakult Érdi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság százhalombattára kihelyezett egysége. E sajátosság Tiszaújvárosban is jelen volt, illetve a mai napig is létezik. Százhalombattán a hivatásos

14 14 tűzoltóság 2003-ban történt elköltözésével a FER Létesítményi Tűzoltóság a felújított laktanyában nyer elhelyezést. A FER Létesítményi Tűzoltóság látja el a tűzoltáson és műszaki mentésen kívül a gázmentő szolgálatot, az elsősegélynyújtó- és mentőszolgálatot, valamint a munkahelyi polgári védelmi szervezet tevékenységének irányítását is Néhány bekövetkezett baleset és azok tapasztalatai Az olajipar összetettsége, bonyolult technológiai folyamatai, nagymennyiségben tárolt és feldolgozott anyagai magukban hordozzák a bekövetkező balesetek veszélyét. Kezdetben a tapasztalat hiánya, az alkalmazott anyagok veszélyessége, napjainkban pedig a bonyolult technológia, a veszélyes anyagok egyre növekvő száma és az új kihívások megjelenése előrevetítette, illetve előrevetíti a balesetek bekövetkezését. A technológia szintjét a védelmi rendszerek csak időbeli késéssel követik, a természeti folyamatokat nem minden esetben tudjuk befolyásolni, az emberi káros tényezők kiiktatása pedig jelenleg nem lehetséges. Éppen ezért továbbra is számolnunk kell a bekövetkező balesetekkel, amelyeknek tapasztalatait levonva tökéletesíthetjük a védelmi rendszert. Az alábbi két alfejezetben időrendi sorban leírtam néhány jellegzetes balesetet, amelyek elhárítása hozzájárult a technikai, szervezeti fejlődéshez az iparibaleset-elhárítás területén Hazai események február 4-én a DKV AV desztillációs üzemében, munkaidőn túl az üzemközi tartálytelepen egy gőzszelep hibás záródása miatt 99 tonna fűtőolaj habzott ki. Az ott tartózkodó kezelőszemélyzet a meghibásodást elhárította és intézkedett a védőgödörből elvezető csapadékvízcsatorna tolózárainak elzárásáról. A tűzoltóság riasztására nem került sor. [28] október 6-án a Dunántúli Kőolajtermelő Vállalat nagylengyeli főgyűjtő állomásán, munkaidőn túl egy 2000 m 3 -es nyersolaj-tartályban lévő anyag a mérése közben meggyulladt. A tartály tető- és palásthűtővel nem volt ellátva, mert a tartály fűtött volt a nyersolaj alacsony (+20 o C) dermedéspontja miatt. A kiérkező vállalati tűzoltóság megkezdte a hab tartályba történő bejuttatását. A - 15 km-es távolságból - kiérkező zalaegerszegi hivatásos tűzoltók felderítés nélkül habárbócot szereltettek, amely tűzoltás-taktikailag helytelen lépés volt. Az üzem a tűzoltásvezető tudta nélkül riasztotta a lovászi őrsöt, ahonnan a helyszínre érkező gép-

15 15 járművet és állományát be sem vetették. A kiérkező szakemberek a tűzoltók kérdésére nem tudtak érdemben válaszolni. Az időközben a tartályra felküldött tűzoltók mellett felhasadt a tartály teteje és emellett a tűz kialudt. A tűzmegelőzési hiányosságok mellett a beavatkozásnál is döntő hibákat vétettek a tapasztalatlanságból eredően. [29] október 16-án munkaidőben, a DKV AV-II. desztillációs üzemében a feldolgozás során keletkező könnyű szénhidrogén-gázok a csőkemencét elérve belobbantak, amelynek következtében két ott dolgozó személy súlyos égési sérülést szenvedett. A helyszínre érkeztek a vállalat szakemberei és a vállalati tűzoltók. Ekkor újabb belobbanás következett, amelyet folyamatos égés követett. 16 fő súlyos sérüléseket szenvedett, akik közül 8 fő később elhunyt. A belobbanásokat technológiai hiba okozta. Az eseményt követően került sor a szénhidrogénkoncentráció mérésére szolgáló eszközök telepítésére és a csőkemencék gőzfüggönnyel történő leválasztására. [30] szeptember 17-én a MÁV Finomító állomásról a százhalombattai finomító felé közlekedő, kőolajat szállító tartálykocsi szerelvénynek egy tehervonat ütközött, amelynek következtében a kőolaj több kocsiból kifolyt és meggyulladt. A finomító felé lejtős területen kifolyt olaj 500 m hosszon égett. Égett továbbá 13 tartálykocsi, valamint a tehervagon mozdonya és 4 kocsija. A tűzesetet megközelíteni nem lehetett gépjárművel, így a porral oltás nem volt lehetséges. A víznyomás (1,2 bar) nem volt elegendő, továbbá a tűzcsap 200 m távolságra volt. A kár az akkori árakon több tízmillió forint volt, egy fő megsérült. [19] augusztus 22-én a DKV-ban, villámcsapás következtében kigyulladt egy tele, m 3 -es, úszótetős nyersolajtartály körgyűrűje, 12 m hosszon. A félstabil beépített habfolyatókkal sikeresen eloltották a tüzet. A sikeres oltáshoz hozzájárult, hogy a tűzoltásvezető helyesen döntött a riasztandó eszközökről, az alkalmazandó taktikáról és a habrohamról. Igénybe vette a szakemberek véleményét, jól alkalmazta a tervekben foglaltakat és a tartalékképzésre vonatkozó előírásokat. [11] november 15-én a DKV kikötőjében egy jugoszláv tartályuszály egy zátonyon fennakadt, és a sikeres lehúzási manőver során egyik kamrája felhasadt. E tényt nem vették észre, így a reformálására érkezett benzint elkezdték lefejteni. A kifolyt benzin folyamatosan szivárgott, majd a kb. 100 m-re horgonyzó csőfektető bázison végzett hegesztés hatására begyulladt. A tűz a kikötő felé terjedt. Egy német vontatóhajó az uszályt a Duna közepére húzta,

16 16 hogy megóvja a kikötőt. A helyszínre érkező tűzoltóság egy vontatóhajót igénybe véve, azon keresztül habsugarat szerelve eloltotta a tüzet. Az arra járó hajókat értesítették az esetről, az uszályt visszavontatták és lefejtették. A Dunába 22 tonna benzin folyt ki, amelyet a sodrás elvitt. [5] július 11-én munkaidőn túl, a DKV bitumentöltő tartályparkjában (2 db 50 m 3 -es és 6 db 500 m 3 -es tartállyal) egy bitumentartályban robbanás történt, amelynek következtében kifolyt és meggyulladt a bitumen, valamint a tartály fűtését biztosító 300 O C-os olaj. A tűzoltásnál elsődleges feladat a szomszédos tartályok és egyéb berendezések hűtése volt. A szakemberek szerint nem volt kizárható az újabb robbanás, így riasztották a budapesti, a székesfehérvári és a dunaújvárosi tűzoltókat is. [31] május 29-én villámcsapás következtében a DKV m 3 -es toluolt tartalmazó tartálya felrobbant, és m 2 -en égett az anyag. A lerepült tető megrongálta a szomszédos m 3 -es, benzint tároló tartályt, amelynek következtében az meggyulladt. A védőgödörben történő égést a beépített félstabil habfolyatókkal megszüntették, a tartályokat pedig mobil habágyúkkal oltották el. A tartályok félstabil oltóberendezése hatástalanul működött, a robbanás következtében történt rongálódás miatt. A tűz több ízben visszagyulladt, mert az erős szél felszakította a habtakarót, valamint a megrongálódott és megrogyott tartályok miatt hozzáférhetetlen helyek alakultak ki. Időközben a védőgödör gátja átszakadt, annak leürítése a gyűjtőakna elzártsága miatt nem volt sikeres. A toluollal szennyezett víz egy patakba folyt. Az illetékes vezetőknek csak jelentős késéssel sikerült a helyszínre érkezni, a vállalati tűzoltók riasztása csak részben sikerült. [10] június 09-én a Tiszai Kőolajipari Vállalat m 3 -es úszótetős kőolajtartályának egyik keverője a helyéről leszakadt, és a keletkezett résen a kőolaj a védőgödörbe ömlött ki. A kiömlő olaj meggyulladt és a sugárszerű égésen kívül felülettüzet eredményezett. 374 tűzoltó és 80 gépjármű vonult a helyszínre. A palásthűtőt csak kézi erővel tudták beindítani. A problémát az jelentette, hogy a sugárban ömlő olaj a védőgödör tüzét mindannyiszor visszagyújtotta a habtakaró felszakításával. Ezután meggyulladt a körgyűrű is, amelyet a félstabil berendezéssel oltottak el. A tűzoltás taktikáját a vezetési törzs újszerű módon úgy határozta meg, hogy a védőgödröt a kiömlés szintjéig feltölti vízzel, így megszünteti a sugárszerű égést, majd eloltja a védőgödör tüzét. Az oltás során a védőgödör gátján az olaj átszivárgott, amely elérte a szivattyúteret, így a sánc megerősítését homokzsákokkal végre kellett hajtani. Kiemelhető,

17 17 hogy a felelős vállalati vezetők már 35 perc múlva a helyszínen voltak, a vállalati tűzoltók beavatkozása is gyorsan és szakszerűen megtörtént. [6] május 8-án a DKV m 3 -es úszótetős kőolajtartályába villám csapott, amelynek következtében a körgyűrű teljes felületén égett a betárolt olaj. A tüzet 27 perc alatt a kifogástalanul működő félstabil oltóberendezéssel eloltották, mobil technika bevetésére nem került sor. A szomszédos tartályok hűtését végrehajtották, felkészültek az esetleges, mobil eszközökkel történő habbal oltásra is. A kárérték csekély volt, sérülés nem történt. [9] május 28-án éjszaka a DKV benzinfrakcionáló üzemének egyik refluxszivattyúja áttüzesedett és a tömítőgyűrűje kiégett. A benzin nyomás alatt a szabadba jutott, és az átmelegedett csapágytól begyulladt. Az 500 m 2 -es tűz veszélyeztette a refluxtartályokat, a hűtőkondenzátorokat és a frakcionáló tornyokat is. A tűzoltás irányításába bevonták az üzem vezetőit is, és megtervezett kombinált porral-habbal oltást hajtottak végre. A léghűtők és a ventilátormotorok leszakadtak, felszakították a habtakarót. Újabb, tervszerű habrohammal véglegesen eloltották a tüzet. Az együttműködés példaszerű, a taktika megválasztása helyes, a technika alkalmas volt. [8] március 31-én a százhalombattai finomítóban 27 m 3 propán-bután került a szabadba, de a szélviszonyok miatt a gáz nem robbant be. Közel egyórás megfeszített munkával sikerült egy vakperem felszerelésével a gázömlést megszüntetni. A balesetet az január 1-én megalakult FER Létesítményi Tűzoltóság hárította el. [19] április 30-án a Dunai Finomító működése során először áramkimaradás miatt 5 helyszínen 3 tűzeset és 2 veszélyes anyag kiömlés történt 45 perc leforgása alatt. A beavatkozás megszervezése nagy kihívás elé állította a tűzoltókat, az eszközök és a személyi állomány megosztása miatt is. Az infrastrukturális zavarból dominóhatás jellegű események keletkeztek. Ilyen jellegű esemény következett be október 04-én is, amikor áramkimaradásból eredő anyagfolyások, füstölések keletkeztek 5 különböző helyen. [18] június 03-án egy szerb uszály, töltése közben elmozdult, és a lefejtőcsonknál olaj került a Dunába. A kifolyt olajat terelőhurkákkal körülhatárolták, perlittel felitatták, majd az olajos perlitet összeszedték. [19]

18 augusztus 15-én a százhalombattai finomítóban villámcsapás következtében egy m 3 -es, vegyipari benzint tartalmazó tartály körgyűrűjén lévő anyag meggyulladt. A félstabil habfolyatók közül több nem működött, így a mobil technikával kellett az oltást elvégezni. Az oltás - a részben alkalmatlan eszközök miatt - 1,5 órát vett igénybe. [19] december 08-án a százhalombattai finomítóban dominóhatásszerű esemény következett be. Egy elektromos elosztó meghibásodása miatt több üzemben zavar keletkezett, amely fűtőgáz-elegy megváltoztatását vonta maga után. A megváltozott fűtőgáz-elegy miatt kialudtak a csőkemencék, amelyek közül az egyik az újragyújtást követően berobbant. 2 fő elhunyt, 2 fő megsérült. [18] október 29-én a reggeli órákban a százhalombattai finomító Petróleum Hidrogénező Üzem kompresszorházában (Fényképmelléklet 12. és 13. számú kép) a szénhidrogénnel kevert hidrogén kifújt és berobbant. A 1,5 percen belül kiérkező tűzoltók a kifújás helyén a lángokat porsugárral leszorították, és a csatornahálózatot habbal töltötték fel a további robbanások megakadályozására. Az üzem dolgozói kiszakaszolták a sérült berendezést, és véglegesen leblindelték a csővezetéket. [19] április 18-án hajnalban a százhalombattai kőolaj-finomítóban az AV-3 üzem hőcserélőjében tömítési hiba miatt nagynyomású forró nyersolaj ömlött ki, amely azonnal begyulladt. A tüzet a kombinált gyorsbeavatkozó gépjárművel 14 perc alatt eloltották, de a szerkezetek hűtését egy órán keresztül folytatták. Ehhez a viszonylag kis tűzhöz liter habképzőanyagot, kg oltóport és 50 m 3 vizet használtak fel. [17] Külföldi események augusztus 27-én az USA egyik kőolaj-finomítójában a krakkoló felrobbant, amely meggyújtott 30 db, egyenként m 3 -es tárolótartályt. A tűz egy hétig égett, a kár az akkori árakon számolva 100 millió dollár volt. A közeli lakótelepen élőket evakuálni kellett, a közigazgatást katonai igazgatás váltotta fel. A tűzoltóság feladata a környezet hűtésére korlátozódott, hiszen a nagy hő miatt a helyszínt megközelíteni sem lehetett. Összesen 60 db tárolótartály ment tönkre.

19 július 21-én Karlsruhe-ban (NSZK) egy fixtetős, m 3 -es kőolajtartály villámcsapás következtében felhasadt és meggyulladt. A tűz kiterjedt a védőgödörre és a védőgödörben lévő szomszédos tartályokra. A stabil oltóberendezések nem vagy csak részben működtek, így a mobil technikára kellett támaszkodni. [3] január 4-én a feyzini (Franciaország) kőolaj-finomítóban egy m 3 -es propántartályon egy szelep-meghibásodás miatt gáz ömlött a környezetbe. A gáz a talaj felett szétterjedt, amelyet egy kb. 150 m-re lévő, országúton álló autó vezetője begyújtott (cigarettával vagy a motor beindításakor). A gáztűz melegítette a gáztartályt, így a biztonsági szelepeken kifúvó anyag is begyulladt, és fáklyaszerűen égett. A melegedésből származó nyomásemelkedés sebessége nagyobb volt, mint a kifúvó gáz miatti nyomáscsökkenés sebessége, így a tartály felrobbant. Az ezt követő kisebb-nagyobb térrobbanások következtében a szomszédos tartályok (összesen 3 propán- és 3 butántartály) felrobbantak. A robbanás során 16-an meghaltak, 100- an megsebesültek, az anyagi kár jelentős volt. A közeli lakótelepet evakuálni kellett, a robbanás 400 m-es körzetben okozott károkat. [4] január 18-án a raunheimi (NSZK) kőolaj-finomítóban az etilén kompresszorban robbanás történt, amelynek következtében 3 fő elhunyt, 83 megsérült. A robbanás lökéshulláma 400 m-es körzetben okozott töréskárokat, a hangokat még 10 km-es távolságból is hallani lehetett. A tűzoltás a környezet védelmére terjedt ki, hiszen az égő metángáz a krakkolót veszélyeztette. A tűzoltást nehezítette, hogy a levegő hőmérséklete -9 O C volt, így a hűtésre használt víz azonnal megfagyott. 61 gépjárművel 280 tűzoltó küzdött a lángokkal. A robbanás oka az volt, hogy a metángáz az elvétel csökkenéséből származóan feltorlódott és a cső eltört. Az anyagi kár több millió nyugatnémet márka volt. [14] január 20-án hajnalban a rotterdami (Hollandia) kőolaj-finomítóban egy m 3 -es sloptartályból történő spontán elpárolgás következtében robbanóképes gázfelhő alakult ki, amely egy gyújtóforrástól berobbant. A robbanás kt TNT erejével volt egyenértékű, 200 méteres körzetben minden letarolt, 5 km-es körzetben éreztette hatását. 2 fő elhunyt, a kár az akkori árakon számolva és átszámítva kb. 1 milliárd forint volt. Több helyszínen voltak tüzek; tartályok, technológiai üzemek és irodaépületek égtek, amellyel a mintegy 200 környékbeli tűzoltó kb. 5 óra alatt megküzdött. A félstabil és stabil tűzoltó berendezések annyira megsérültek, hogy azokat alkalmazni nem lehetett, csak a mobil technika volt bevethető. [32]

20 június 26-án a Ludwik Warynski (Lengyelország) kőolaj-finomítóban munkaidőn túl, villámcsapás következtében begyulladt egy m 3 -es tartályban tárolt kőolaj. A kőolaj kifolyt a védőgödörbe, valamint a csőhálózat technológiai hibája miatt a szomszédos védőgödörbe, és ott is égett. A félstabil oltóberendezés használhatatlan állapotban volt, tető- és palásthűtő nem volt, a mobil eszközök kisteljesítményűek voltak. Alapvető taktikai hibákat követtek el (porral avatkoztak be, amely a habtakarót tönkretette, továbbá a mennyisége sem volt elegendő, nem várták be az erőket a habrohamhoz, a tűzoltást a védőgödörből folytatták, nem volt eligazítás), az eszközök nem álltak rendelkezésre, illetve kisteljesítményűek voltak, a tűzoltásvezetés nehézkes volt és nem vonták be az üzem vezetését az irányításba. A meggyulladt olaj - a gyulladástól számítva - 5,5 óra múlva kivetődött, amelynek következtében a tartályparkban lévő 4. tartály felrobbant. 37 fő elhunyt, 29 gépjármű elégett vagy üzemképtelenné vált, 200 m-es környezetben égő olaj terült szét, a környéken élő lakókat lakóhelyük elhagyására szólították fel. Újabb egységeket vezényeltek a helyszínre (katonákat, valamint csehszlovák és NDK-beli tűzoltó egységeket is), viszonylag gyorsan újjászervezték a vezetést, és a tüzet a kivetődéstől számított 6 óra múlva az eredetileg meggyulladt tartálycsoportra szorították vissza. Időközben felrobbant a tartálypark 2. tartálya is. Egy aprólékosan megszervezett habrohammal a keletkezéstől számított 69 óra múlva, 2270 tonna habképzőanyag felhasználásával sikerült a tüzet eloltani. Összesen 2672 tűzoltó, 404 tűzoltó gépjármű és számos szakfelszerelés vett részt az oltásban. [33] augusztus 4-én a trieszti (Olaszország) kikötőben egy kőolajtároló ellen terroristatámadást hajtottak végre. A tartálytelepen 4 különböző blokkban, 4 tartálynál (60.000, illetve m 3 -es tartályok) ismeretlenek robbanótöltetet helyeztek el, amelyeket távirányítással felrobbantottak. A kőolaj kiömlött és meggyulladt. A személyzet tisztázta a helyzetet és 20 perc elteltével jelezte a tüzet. A 3 helyen kitört tűz oltására nem volt elegendő habanyag, azt az igen nagy hő szétroncsolta, továbbá a távolságok is igen nagyok voltak. Az egyik kigyulladt tartállyal szomszédos tartályok a nagy hőtől meggyulladtak, a megfelelő védőruhák hiánya miatt a tüzet nem tudták megközelíteni. A 4 helyen tomboló tűz oltásához nem volt elegendő víz, így a tengervizet használták fel, amely a sótartalmánál fogva a habot erősen roncsolta. A tüzet augusztus 9-ére sikerült eloltani. A tartálytelepen nem tároltak habképzőanyagot, amely tovább nehezítette az oltást. A szél ez esetben a tűzoltók oldalán állt, ez némiképpen javította a helyzetet. A habágyúk nagy része alkalmatlan volt, mert lövőtávolságuk nem volt elegendő a tartályok elérésére. A tűzoltás vezetésére nem hoztak

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

Az iparibaleset-elhárítás eljárás- és eszközrendszerének kutatása és fejlesztése, különös tekintettel a kőolaj-finomítókra

Az iparibaleset-elhárítás eljárás- és eszközrendszerének kutatása és fejlesztése, különös tekintettel a kőolaj-finomítókra ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa HESZ JÓZSEF tűzoltó őrnagy Az iparibaleset-elhárítás eljárás- és eszközrendszerének kutatása és fejlesztése, különös tekintettel a kőolaj-finomítókra

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások

A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások A létesítményi tűzoltóságok hazánk tűzvédelmében, a létesítményi tűzoltóságokat érintő folyamatok, változások Szűcs Tamás tű. ezredes OKF Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető A múlt: A hazai tűzvédelmi

Részletesebben

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu

pinter.ferenc@t-online.hu www.gyorituzoltosag.hu Köszöntök mindenkit! Pintér Ferenc alezredes vagyok a Győri Tűzoltóság parancsnokhelyettese E-mail címem: pinter.ferenc@t-online.hu Internet címünk www.gyorituzoltosag.hu A beavatkozás veszélyei tűzesetek,

Részletesebben

Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése

Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Szám: 95-6/2014/GYKK Jásziványi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2013. évi szakmai értékelése A Jásziványi ÖTE II-es típusú együttműködési megállapodást kötött a Gyöngyösi

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve

TOXIKUS ANYAGOK. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve Következményelemzés TOXIKUS ANYAGOK A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Termékkereskedelem, termékek felhasználása

Termékkereskedelem, termékek felhasználása Termékkereskedelem, termékek felhasználása Ki tud többet t a kőolaj-feldolgozásról? ld l Vetélkedő általános iskolák 7-8. osztályos csapatai számára Éber Anna Magyarország Kereskedelem Vezető Százhalombatta,

Részletesebben

KÖSZÖNTÃ. Ha dúl a bősz elem, E hármat ne feledd: Erős kar, bátor szív, testvéri szeretet! Jutalmad ez legyen: betöltéd tisztedet

KÖSZÖNTÃ. Ha dúl a bősz elem, E hármat ne feledd: Erős kar, bátor szív, testvéri szeretet! Jutalmad ez legyen: betöltéd tisztedet TÙZOLTÓSÁG KÖSZÖNTÃ Ha dúl a bősz elem, E hármat ne feledd: Erős kar, bátor szív, testvéri szeretet! Jutalmad ez legyen: betöltéd tisztedet (Tűzoltó hitvallás) Köszöntöm a FER Tűzoltóság tevékenysége iránt

Részletesebben

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai

Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság és Önkéntes Tűzoltó Egyesület közötti Megállapodás megkötésének részletes szabályai ( A tűzoltósági főfelügyelő 1635/1/2012/ÁLT. és 1635/2/2012. ÁLT. levelei alapján) I.

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről

Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő tűzoltóságok helyzetéről KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. április 26-ai ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom megyében működő

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK

KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK TÉMAJEGYZÉK a Katasztrófavédelmi Intézet diplomamunkáinak, szakdolgozatainak és TDK dolgozatainak elkészítéséhez KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK 1. A polgári védelem kialakulása, szerepe a katasztrófavédelem

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelem Intézet bemutatása PROF. DR. BLESZITY JÁNOS ny. tű vezérőrnagy egyetemi tanár, intézetigazgató BM OKF Budapest, 2014. 03. 10. Legyen a hallgatónk! Nemzeti

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Fábián János 2013. október 07. kirendeltségvezető

Fábián János 2013. október 07. kirendeltségvezető Tájékoztató az elosztói engedélyes szerepéről a földgáz csatlakozó vezetékek és berendezések üzemzavar elhárításáról, javításáról és időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról Fábián János 2013 október

Részletesebben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben

Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus. Tanácsadó, majd szakértő: mérnöki és matematikai módszerek alkalmazása a környezetvédelemben SEVESO szabályozás Kit, mit, hogy és miért érint? SEVESO és ATEX: az irányelvek kockázat alapú megközelítése Bemutatkozás Eötvös Lóránd Tudományegyetem alkalmazott matematikus Szakirány: alkalmazott statisztika,

Részletesebben

SZABÁLYZAT A TŰZVÉDELEMRŐL

SZABÁLYZAT A TŰZVÉDELEMRŐL --------------- SZABÁLYZAT A TŰZVÉDELEMRŐL NYME TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK KUTATÓKÖZPONT (LABOR ÉPÜLET) Sopron, Bajcsy Zs.u. 4. --------------- 1./Tűzészlelés A tüzet személyes észleléssel lehet érzékelni

Részletesebben

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT

Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelmi ismeretek 2013. OMKT Tűzvédelem Tűzmegelőzés Tűzoltás Tűzvizsgálat Az égés feltétele Oxigén Gyulladási hőmérséklet Éghető anyag Az oxigén szerepe az égésben A levegő oxigéntartalma 21 % 21-18

Részletesebben

MOST MEGTÜZESÍT VIZET, LEVEGŐT, MAJD HARAGJÁBAN OLVASZT, ÉGET, ÖL

MOST MEGTÜZESÍT VIZET, LEVEGŐT, MAJD HARAGJÁBAN OLVASZT, ÉGET, ÖL Dr. Hadnagy Imre József MOST MEGTÜZESÍT VIZET, LEVEGŐT, MAJD HARAGJÁBAN OLVASZT, ÉGET, ÖL III. RÉSZ avagy adalékok a magyarországi ipari fejlődés kibontakozásától a XX. század utolsó harmadáig terjedő

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Magyarország mentő tűzvédelme Hivatásos tűzoltóság 105

Részletesebben

Az előadás tartalma Jogszabályi hátterek A Tűzvédelmi Szakvizsgáról Országos Tűzvédelmi Szabályzat Égéselmélet Alapvető tűzoltási módok Tűzoltó készülékek Palackok kezelése Robbanóképes közegek, robbanásvédelem

Részletesebben

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK Visegrád, 2014. október 3. Lengyelfi László Rendeletalkotási célok 2012.09. Jelenlegi OTSZ alkalmazási nehézségei -értelmezés igénye gyakori; -még mindig nagyszámú

Részletesebben

118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról. A létesítményi tűzoltóság feladata

118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet. a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról. A létesítményi tűzoltóság feladata 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. -a

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET

OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET OLDÓSZEREK PETRÓLEUM FELHASZNÁLÁSI TERÜLET A petróleumot (130 300 C forrásponttartományon belüli szénhidrogén-frakció) világítási célokra, továbbá mosófolyadékok, autóápolási és zsíroldó anyagok elôállítására

Részletesebben

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt

KATASZTRÓFA MEDICÍNA. Dojcsák Zsolt mentőtiszt KATASZTRÓFA MEDICÍNA Dojcsák Zsolt mentőtiszt 1 Fogalmi meghatározások Katasztrófa Olyan tömeges baleset, ahol az egészségügyi, műszaki és környezeti károk felszámolásához a területi közigazgatási egység

Részletesebben

A mentő tűzvédelem rendszere

A mentő tűzvédelem rendszere Főigazgató-helyettesi Szervezet Tű A mentő tűzvédelem rendszere Fülep Zoltán tű. alezredes Országos Tűzoltósági Fő Tűzoltósági főosztályvezető Mentő tűzvédelem A 2011. évi CXXVIII. Törvény kimondja, hogy

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk a hatósági feladatok végrehajtásában. Magyarország szolgálatában a biztonságért! Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Fő Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek helye, szerepe a mentő tűzvédelem rendszerében, lehetséges szerepvállalásuk

Részletesebben

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma

Felmentési nappal járt munkabalesetek száma Tűzoltó 2006-ban Mutnyánszki Tibor tű. főhadnagy 2006-ban 10216 napot töltöttek a sérültek betegállományban. Ebből 2006-ban a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság

Részletesebben

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke Válság krízis - katasztrófa Válság: radikális beavatkozást igényel Krízis:

Részletesebben

REPÜLŐTÉRI TŰZOLTÓ SZERVEZETEK FELADATRENDSZERE

REPÜLŐTÉRI TŰZOLTÓ SZERVEZETEK FELADATRENDSZERE Dr. Csutorás Gábor REPÜLŐTÉRI TŰZOLTÓ SZERVEZETEK FELADATRENDSZERE A NATO csatlakozás után a szabványosítási egyezményeket figyelembe véve újrafogalmazásra kerültek a katonai repülőtéri tűzoltó alegységek

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA. Pimper László

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA. Pimper László NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Pimper László A mobil tartálytűzoltás tűzoltási taktikáinak, alkalmazott technikai eszközeinek fejlesztési lehetőségei Doktori (PhD) értekezés

Részletesebben

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány Közhasznúsági jelentése a 2014-es esztendőről

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány Közhasznúsági jelentése a 2014-es esztendőről Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány 5135, Jászivány, Fő u. 4. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület Jászivány Közhasznúsági jelentése a 2014-es esztendőről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Nyitó egyenleg: Bank Házi pénztár

Részletesebben

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 2. EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. AZ EMELŐKOSARAS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

IPARI LÉTESITMÉNYI T ZOLTÓSÁGOK 7. NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA

IPARI LÉTESITMÉNYI T ZOLTÓSÁGOK 7. NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA 1. nap Plenáris ülés 8:00 Regisztráció 9:00 A résztvevők üdvözlése, a rendezvény megnyitása, nyitóelőadás Dr. Bakondi György, tű. altábornagy, főigazgató, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

Részletesebben

Vizsga tétel felkészítési anyag

Vizsga tétel felkészítési anyag Vizsga tétel felkészítési anyag Biztonságszervező alapfeladatok, tűzvédelem gyakorlati tételsora! Tűzvédelmi és tűzoltó berendezések, illetve eszközök alkalmazása Hozzárendelt vizsgatevékenység: gyakorlati

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet

Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1. Jogelőd intézmények - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző

Részletesebben

Tartályautó túltöltések Esettanulmány a 2012 novemberi telephelyen belüli tartályautó túltöltések kapcsán felmerült problémákról

Tartályautó túltöltések Esettanulmány a 2012 novemberi telephelyen belüli tartályautó túltöltések kapcsán felmerült problémákról Tartályautó túltöltések Esettanulmány a 2012 novemberi telephelyen belüli tartályautó túltöltések kapcsán felmerült problémákról Összeállította: Toldi Gergely veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó

Részletesebben

Integrált kockázatkezelés az iparban

Integrált kockázatkezelés az iparban Integrált kockázatkezelés az iparban 1 2 Veszélyes ipari tevékenységek Mezőgazdaság Biokémia, biotechnológia, gyógyszeripar Védelmi szféra Robbanó és tűzijáték ipar Élelmiszeripar - Nagy hűtőházak (ammónia);

Részletesebben

Tartalom. A villamos berendezés és a tűz kapcsolata. A tűzvédelem szabályozásának problémái. A Tűzvédelmi Munkabizottság munkája 09.01.

Tartalom. A villamos berendezés és a tűz kapcsolata. A tűzvédelem szabályozásának problémái. A Tűzvédelmi Munkabizottság munkája 09.01. 09.01.2011 2 Tartalom A villamos berendezés és a tűz kapcsolata A tűzvédelem szabályozásának problémái A Tűzvédelmi Munkabizottság munkája 09.01.2011 3 Villamos tüzek A tűzesetek vezető okai között szerepel*:

Részletesebben

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató

CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES Hőgenerátor Kezelési útmutató CES KFT. Üzembe helyezés előtt figyelmesen olvassa el! Tartalom Bevezető... 3 C.E.S. kavitációs hőgenerátorok leírása és alkalmazása... 3 2. A C.E.S. kavitációs hőgenerátorok

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás

Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás A beépített tűzjelző berendezések létesítésének aktuális kérdései 2 Az üzemeltetés buktatói Személyi feltételek Környezeti feltételek Műszaki feltételek Rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás Téves

Részletesebben

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 3. LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A LÉTRÁS GÉPJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI, KEZELÉSE ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKÁJA

Részletesebben

OLAJ- ÉS VEGYIPARI TŰZOLTÓSÁGOK 5. NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA 2009. november 17-18.

OLAJ- ÉS VEGYIPARI TŰZOLTÓSÁGOK 5. NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA 2009. november 17-18. Boris Cavrak INA Horvátország Boris Cavrak egy 18 évvel ezelőtti esemény azóta azonban első prezentációjával jelentkezett. Az eset 1991 utolsó negyedévében történt, amikor az előadó az INA polgári védelemért,

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

Tűzoltói beavatkozás kórházban - "tűzoltástan" tervezőknek

Tűzoltói beavatkozás kórházban - tűzoltástan tervezőknek Tűzoltói beavatkozás kórházban - "tűzoltástan" tervezőknek III. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok 2014. szeptember 10-11. Dobai Gergely tű. hdgy. tűzoltósági felügyelő 1996. évi XXXI. a tűz elleni védekezésről,

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

FER TŰZOLTÓSÁG ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 4. MŰSZAKI MENTÉSI GYAKORLATOK

FER TŰZOLTÓSÁG ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 4. MŰSZAKI MENTÉSI GYAKORLATOK 4. I GYAKORLATOK 4.1. Tematika-lapok sorszám és címjegyzéke 1.) Baleset miatt vasúti kocsi töltő vezetékén keletkezett repedésből veszélyes anyag szivárgás megszüntetése a.) csőbilincs ; b.) pneumatikus

Részletesebben

gabor.lazar@zmne.hu, gabor.lazar@gmail.com Rendőrtiszti Főiskola, Katasztrófavédelmi Tanszék, Budapest

gabor.lazar@zmne.hu, gabor.lazar@gmail.com Rendőrtiszti Főiskola, Katasztrófavédelmi Tanszék, Budapest Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság Dr. LÁZÁR Gábor gabor.lazar@zmne.hu, gabor.lazar@gmail.com magyar Születési dátum 1953. 07. 05. Neme férfi

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére

Részletesebben

Az önkormányzati miniszter. rendelete

Az önkormányzati miniszter. rendelete Az önkormányzati miniszter /2009. ( ) ÖM rendelete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítása alá tartozó szervek irányítási és működési rendjéről, valamint katasztrófavédelmi feladatairól

Részletesebben

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 8. DARUVAL FELSZERELT TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. A TŰZOLTÓ GÉPJÁRMŰRE ÉPÍTHETŐ DARUK MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció

JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság. S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS. Építési engedélyezési dokumentáció JSR MOL Synthetic Rubber Zártkörűen Működő Részvénytársaság S-SBR üzem BIZTONSÁGI JELENTÉS Építési engedélyezési dokumentáció Lakossági tájékoztatóhoz készített kivonat 1. kiadás Tiszaújváros, 2014. május

Részletesebben

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM

9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 9. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓ JÁRMŰ KEZELŐI TANFOLYAM 2004. CSEREFELÉPÍTMÉNY-HORDOZÓJÁRMŰ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől

Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak. 2013. szeptembertől Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Katasztrófavédelem szak 2013. szeptembertől Legyen a hallgatónk! Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Képzési és kimeneti követelmények 1. Az új alapképzési

Részletesebben

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok

Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Iparbiztonsági jogszabályok hatályosulása - Szakértői tapasztalatok Dr. Varga József - Barta Kinga - Szabó Anett IMSYS Kft. 2013. április 10. Új jogszabályok 2012. január 1-től: 2011. évi CXXVIII. Törvény

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére

Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére Továbbképzés a hivatásos katasztrófavédelmi szervek alparancsnoki állománya részére A parancsnoki/vezetői feladatok a művelet-irányítási és az ügyeleti munka kapcsán Pécel, 2013. Kormányügyelet Ügyeleti

Részletesebben

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem

Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem Versenyképesség és az innovatív vagyonvédelem avagy lehet-e és hogyan szerepe a vagyonvédelemnek a versenyképesség növelésében? Bernáth Mihály okl. biztonságszervező szakember Amiben mindenki egyetért...

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Iktatószám: GKM/4330/ /2007 A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges képesítésről és ról szóló 12/2004. (II. 13.)

Részletesebben

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Előzmények A tűzvédelem szabályrendszerének általános problémái: 2 - Tűzveszélyességi osztályba sorolás problematikája

Részletesebben

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről

Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Hoffmann Imre tű. ezredes Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdéseiről Az erdőtüzek elleni védekezés nemzeti ügy. A tűz okozta károk nagyságrendje, azok jelentősége, az események komplexitása, időbeni

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV

BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség SZERVEZETI ÉS MŰVELETI IRÁNYELV BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség H-1149 Budapest, Mogyoródi út 43. : 1903 Budapest, Pf.: 314 Tel: (06-1)469-4116 Fax: (06-1)469-4388

Részletesebben

régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat

régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat új OTSZ Az Országos T zvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet Törlésre kerültek: - m szaki biztonsági

Részletesebben

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt.

Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. Az atomenergia jövője Magyarországon Új blokkok a paksi telephelyen Horváth Miklós Törzskari Igazgató MVM Paks II. Zrt. 2015. Szeptember 24. Háttér: A hazai villamosenergia-fogyasztás 2014: Teljes villamosenergia-felhasználás:

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén

Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Aktuális és jövőbeni jogszabályi változások a bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatások terén Barta-Vámos László tű. százados 2013.06.05-06. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05

Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzvédelem aktuális kérdései 2013-02-05 Tűzoltóság integrációja a Katasztrófavédelembe Polgári védelem: - települések veszélyeztetettségi besorolása - önkéntes és köteles polgári védelmi egységek létrehozása

Részletesebben

felülvizsg lvizsgálatalata

felülvizsg lvizsgálatalata Tűzoltó készülékek forgalmazása, karbantartása, tűzoltt zoltó vízforrások felülvizsg lvizsgálatalata Tűzvédelmi szolgáltat ltatók k szakmai továbbk bbképzése 2013. június 5-6. 5 Szabados László tű. őrnagy

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben