HALLGATÓI BALESET-MEGELŐZÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS 9. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány HALLGATÓI BALESET-MEGELŐZÉSI SZABÁLYZAT

2 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOK... 3 Értelmező rendelkezések... 3 Általános rendelkezések... 5 Baleseti típusok... 6 Az egészséget károsító anyagok élvezetére vonatkozó rendelkezések... 8 Kábítószer hatása alatti állapot, illetve kábítószer fogyasztásának vagy tartásának ellenőrzése... 8 A kábító hatású szerek fogyasztásának alapos gyanújelei... 9 Alkoholos befolyásoltság esetén történő eljárás A dohányzással kapcsolatos intézkedések Balesetek bejelentése, kivizsgálása és minősítése A baleset bejelentése A baleset kivizsgálása A baleseti jegyzőkönyv felvétele A baleset minősítése Jogorvoslat Baleseti ellátás Záró rendelkezések... 16

3 3 A HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESETÉN KÖVETENDŐ ELŐÍRÁSOK A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a Hallgatói Baleset-megelőzési Szabályzat (a továbbiakban: HBSZ) az évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, az 5/1999. HK 5.) intézkedés, a évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, valamint az évi XLV. törvény a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról, előírásainak alapulvételével került összeállításra. Értelmező rendelkezések (1) Állományilletékes parancsnok: a hallgatói állomány tekintetében a rektor. 1. (2) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. (3) Kvázi baleset: olyan esemény, amelyben létrejön ugyan a baleset keletkezését előidéző műszaki vagy cselekvési hiba, baleset azonban nem történik, vagy az időben való beavatkozás, vagy a körülmények összejátszása következtében. (4) Honvédelmi baleset: a tényleges katonai állomány esetében a szolgálati kötelesség teljesítése és a szolgálati jog gyakorlása során bekövetkezett baleset, a közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban állók, valamint a szolgálati viszonyban nem álló hallgatói állomány esetében pedig az a baleset, amelyet a jogszabályok munkabalesetnek, illetve a munkabalesetek fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetnek minősítenek. (5) Megelőzés: az Egyetem által megtett vagy tervezett intézkedések az oktatási tevékenység bármely fázisában, amelynek célja az elméleti és gyakorlati foglalkozással összefüggő kockázatok megelőzése, vagy csökkentése. (6) Biztonságtechnika: azoknak a szervezési és műszaki intézkedéseknek, eszközöknek a rendszere, melyek megakadályozzák a veszélyek és ártalmak kialakulását, létrejöttét, illetve a veszélyes és ártalmas foglalkozási tényezők hatását a tevékenységet végzőkre, valamint a tevékenység hatókörébe kerülőkre. (7) Karbantartás: minden olyan tevékenység, amely a munka és technikai eszközök, a munkahelyek biztonságos használatához, megbízhatóságának helyreállításához illetőleg fenntartásához szükséges. (8) Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak, ideértve az oktatási, gyógyászati illetve a békében is alkalmazott (hadi) technikai eszközöket is, az egyéni védőeszközök kivételével.

4 4 (9) Haditechnikai eszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett, gyártott, beszerzett eszköz, valamint ehhez az eszközhöz kapcsolódó alkatrész, kiképzési és oktatási eszköz, ellenőrző, karbantartó és javító eszköz. (10) Veszélyes haditechnikai eszköz: olyan haditechnikai eszköz, amely használatakor az állomány egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. (11) Egyéni védőeszköz: minden olyan készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy hordja, az egészségét valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából. (12) Katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett és gyártott a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy a veszélyforrás hatásának csökkentésére szolgáló védő funkciójú eszköz. (13) Képernyős eszköz: számjegy, betű, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól. (14) Képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, platter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, embergép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. (15) Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a tevékenységet végzők egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. (16) Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képezhet. (17) Veszélyforrás: A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt, vagy ártalmat jelenthet. (18) Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. (19) Súlyos baleset: az a baleset, amely: a) a sérült halálát okozta, vagy amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette; b) magzatja vagy újszülöttje halálát okozta; c) önálló életvezetését gátló maradandó károsodást okozott; d) valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség), illetve a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; e) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott;

5 5 f) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek) okozta; g) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. (20) Könnyű baleset: az a baleset, amely bekövetkezését követően a sérült 8 napon túl gyógyuló, vagy ettől könnyebb sérülést szenvedett. (21) Baleset minősítése: olyan államigazgatási, illetve társadalombiztosítási üggyel összefüggő eljárás, amelyben az arra illetékes és hatáskörrel rendelkező személy, illetve szerv a baleset kivizsgálását követően határozatban nyilatkozik arról, hogy az munka (üzemi) balesetnek minősül-e vagy sem, (kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek). (22) Baleseti Napló: szervezeti felosztás szerinti baleseti nyilvántartás, amely tartalmazza a személyi állomány által elszenvedett balesetek alapadatait. (23) Baleseti Nyilvántartó Könyv: egyetemi szintű nyilvántartás, amely az egyes szervezeteknél bekövetkezett szolgálat-, munka-, illetve tanulmányi időkieséssel járó balesetek összesített nyilvántartására szolgál. (24) Baleseti vizsgálati jegyzőkönyv: a baleset részletes kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentáció rendszerezett összessége. (25) Baleseti jegyzőkönyv: a vizsgálati jegyzőkönyv alapján kitöltött formanyomtatvány. Általános rendelkezések 2. (1) Az egyetem illetékes vezetői a törvény szerint kötelezettek a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és bekövetkezett balesetek esetén a követendő előírások maradéktalan betartására. (2) Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka, feladatvégzés alapvető szabályaival. (3) A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. (4) A felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell a képzés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a hallgatói balesetek megelőzése érdekében az azokat előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, továbbá a munkavédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesítéséről. (5) A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején. (6) Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem

6 6 tekintetében a hallgatót megilletik mind azon jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. (7) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok betartására és betartatására. Ezen kötelezettségének megsértése esetén fegyelmi eljárásnak is helye van. (8) A képzés, gyakorlati felkészítés ideje alatt amennyiben a tevékenység ezt szükségessé teszi a hallgatót minőségtanúsítással rendelkező egyéni védőeszközzel el kell látni. (9) A hallgató köteles káros szenvedély hatásától mentes, kipihent állapotban megjelenni a tanórákon, gyakorlati képzések helyszínén; a) köteles a baleset-megelőzési oktatásokon részt venni, az ott hallottakat elsajátítani; b) köteles óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott technikai, haditechnikai eszközöket, felszerelési tárgyakat és egyéni védőeszközöket; c) ha úgy ítéli meg, hogy a használatában lévő egyéni védőeszköz rendeltetésének nem tesz eleget, vagy meghibásodott, azt azonnal köteles jelenteni a foglalkozás vezetőjének, tevékenységét csak az egyéni védőeszköz cseréjét követően folytathatja; d) gyakorlati képzések során köteles ügyelni, hogy saját maga és környezetében lévők egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse; e) köteles tiszteletben tartani társai emberi méltóságához fűződő jogait, szükség (baleset) esetén segítséget nyújtani; f) köteles a munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni a rend, tisztaság megtartásáról, a keletkező szennyezőanyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről oly módon, veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák; g) speciális oktatási területeken (pl.: vegyi labor, villamos labor, stb.) a foglalkozások megkezdése előtt balesetmegelőző tájékoztatót (oktatást) kell tartani. Az oktatáson való részvételt az erre a célra rendszeresített és a helyszínen tárolt nyilvántartásban a hallgatók aláírásukkal igazolják. A baleset-megelőzési oktatáson a részvétel minden hallgató számára kötelező! Baleseti típusok 3. Az egyetem jellegéből adódó, jellemzően előforduló balesetek, és ezek megelőzésére teendő intézkedések: (1) Technikai kiképzéssel, gyakorlati oktatással kapcsolatos, valamint rendkívüli feladat végrehajtása közben jellemző balesetek: a) harcjárművek, haditechnikai eszközök használata, kezelése, karbantartása közben bekövetkezett balesetek;

7 7 b) szerszám, gép, használatával, anyagmozgatás közben bekövetkezett balesetek; c) terepen, gyakorlópályán, lőtéren bekövetkezett balesetek. A balesetek megelőzése érdekében szükséges a megfelelő szakmai ismeret, a körültekintő magatartás, a berendezések, eszközök kezelési és karbantartási utasításaiban foglaltak szigorú betartása, a foglalkozást vezető oktató utasításainak maradéktalan végrehajtása, a biztonsági berendezések hatékony működőképessége, az egyéni védőeszközök rendeltetés szerinti használata, a baleset-megelőzési oktatáson való részvétel, az ott szerzett ismeretek alkalmazása. (2) Tantermi foglalkozással kapcsolatos balesetek: a) beltéri tárgyak, bútorok, nyílászárók járófelületek által okozott sérülések; b) hirtelen mozgás, helyváltoztatás, másik személlyel való ütődés, ütközés; c) elektromos eszközök, berendezések használata, működtetése közben bekövetkezett sérüléssel, illetve áramütéssel járó balesetek. Figyelmes, körültekintő magatartás, koordinált mozgás, berendezési tárgyak látható hibáinak felismerése, szemléltető illetve használati technikai eszközök műszaki állapotában bekövetkezett esetleges rendellenességek felismerése, hatékony beavatkozás, pl.: feszültségmentesítés. (3) Tanrend szerinti sportfoglalkozáskor keletkező balesetek: a) tornateremben, uszodában, szabadtéri sportpályákon előforduló balesetek; b) sportszerek, tornaeszközök használata közben keletkezett sérülések; c) labdajátékok következtében létrejött sérülések. A sportszerek, tornaeszközök meghibásodásából, nem rendeltetésszerű használatának következtében komoly sérülések keletkezhetnek. Szükséges a tornaszerek, tornaeszközök érvényes minőségtanúsítási dokumentumainak megléte, a kellően kipihent fizikai és szellemi állapot, körültekintő, fegyelmezett magatartás, a testnevelő oktató utasításainak maradéktalan betartása, szabadtéri foglalkozás esetén a mindenkori időjárási viszonyoknak megfelelő öltözet. (4) Közlekedési balesetek: a) elbotlás, elesés, elcsúszás, járműről való leesés, járművel való ütközésből eredő balesetek, sérülések. A közúti közlekedés (gyalogos, jármű) szabályainak maradéktalan betartása, tömegközlekedési eszközök igénybevételére vonatkozó szabályok betartása, körültekintő fokozottan fegyelmezett magatartás. Egyetemen illetve épületen belüli gyalogos közlekedés alkalmával mindig a gyalogosforgalomra létesített, illetve kijelölt útszakasz, útvonal igénybevétele. Fagyos téli időszakban a csúszás-mentesítésre történő figyelemfelhívás. (5) Napi életszerű tevékenység során előforduló balesetek: a) szabadidős játék, sportfoglalkozás;

8 8 b) étkezés, tisztálkodás, az egyetem által biztosított egyéb szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos baleseti események, szúrt, vágott, forrázásos, égési, áramütéses sérülések, c) verekedés, alkoholos, kábítószeres állapot alkalmával bekövetkezett sérülések. A balesetek hatékony megelőzése érdekében szükséges a mindenkori szabályoknak és józan emberi viselkedésformáknak megfelelő magatartás, az egymásra és a környezetre, szálláshelyre történő odafigyelés, használati tárgyak eszközök rendeltetésszerű használata, fürdő, zuhanyozó helyiségekben forrázás, elcsúszás veszélyek kiküszöbölése, kellő óvatosság a villamos üzemű hőtermelő, sugárzó berendezések kezelésére, használatára, működtetésére vonatkozóan, tűzbiztonsági előírások maradéktalan betartása, alkohol és kábítószer mindenkori mellőzése. Az egészséget károsító anyagok élvezetére vonatkozó rendelkezések 4. Kábítószer hatása alatti állapot, illetve kábítószer fogyasztásának vagy tartásának ellenőrzése (1) A kábítószernek minősülő anyag kimutatására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: szűrővizsgálat) az ösztöndíjas és a kettős jogállású hallgatók részére elrendelheti: a tanintézet vezetője, távollétében a rektor-helyettesek, a főtitkár, a karok dékánjai. (2) A kábítószer hatása alatti állapotból eredő balesetek és egyéb súlyos következmények megelőzése érdekében az érintett hallgatói csoport személyi állományába tartozók közül véletlenszerű mintavétellel, havonta egy alkalommal a csoport létszámához viszonyítottan annyi főnél kell szűrővizsgálatot elrendelni, hogy az a kábítószer hatása alatti állapotban a tanulmányi foglalkozásokon (előadásokon) történő megjelenéstől az állományt visszatartsa. (3) A kábítószernek minősülő anyag tartásának gyanúja esetén a szükséges személyi körben és területen minden esetben, megelőzés céljából pedig esetileg kijelölt személyi körben, illetve területen havonta legalább egy alkalommal kell ellenőrzést tartani. (4) A szűrővizsgálat vizeletminta-vételből és a minta gyorsteszt alkalmazásával történő vizsgálatból áll. A vizsgálat pozitív eredménye esetén el kell végezni a minta szakintézeti laboratóriumi ellenőrző vizsgálatát. (5) Ha az érintett személy a szűrővizsgálatnak önként nem veti alá magát, vagy a gyorsteszt pozitív eredményt mutat, ezt jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell. A jegyzőkönyv erre vonatkozó részét mind az érintett személynek, mind a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szakszemélyzetnek, továbbá a jogi és a tanulmányi vezetőnek alá kell írni. Amennyiben a szűrővizsgálattal érintett személy a biológiai minta szolgáltatásának megtagadására vonatkozó jegyzőkönyvi rész aláírását is megtagadja, nyilatkozatát a jegyzőkönyvben szintén rögzíteni kell.

9 9 (6) Amennyiben az ellenőrzés során talált gyanús anyagról nem állapítható meg, hogy az kétséget kizáróan kábítószer, illetve kábítószert tartalmaz, az anyagot további vizsgálatra a BM ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézetbe kell megküldeni. (7) Kábítószer-függőség megállapítása esetén további intézkedésre a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni. 5. A kábító hatású szerek fogyasztásának alapos gyanújelei (1) A gyanújelek észleléséről minden hallgató köteles közvetlen elöljáróját, illetve tancsoportvezetőjét tájékoztatni. (2) Az alapos gyanújel lehet pszichés, fizikai, magatartásbeli változás és használati tárgyakban megmutatkozó. (3) Pszichés gyanújelek: a) ingerlékenység, belső nyugtalanság, feszültség; b) pesszimista hangulat, reménytelenség, kedvetlenség, közömbösség, depresszió; c) ok nélküli hangulatváltások: örömkitörések, torzult nevetés, bőbeszédűség, meglepően nagy közlékenység; d) összefüggéstelen, csapongó beszéd; e) ingerlékenység, zaklatottság, túlérzékenység; f) figyelem és koncentrációképesség zavara; g) feledékenység, figyelmetlenség, megbízhatatlanság, felelőtlenség; h) indokolatlan, hirtelen fáradság, gyors kimerülés, a teljesítőképesség indokolatlan és gyakori változása; i) alvászavarok, aluszékonyság vagy álmatlanság; j) térbeli és időbeli tájékozódás zavara; k) hallucinációk; l) indokolatlan és rohamszerűen jelentkező félelemérzés; m) üldöztetési téveszme; n) öngyilkossági késztetések. (4) Fizikális gyanújelek: a) ismeretlen eredetű tűszúrások, elsősorban a karokon, a combok belső felületén, a bokák környékén, a nyakon, a halántékon, elfekélyesedett, gennyes sebek az elfertőződött szúrások helyén; b) beesett arc, kimélyültebb szemgödör; c) a pupillák szűkebbek, tűszerűen összehúzódtak, vagy tágabbak, mint általában. A szemek környéke duzzadt, a szem vörös, gyulladt; d) a bőr különösen az arc bőre hamuszürke vagy sápadt, esetleg kékesen elszíneződött;

10 10 e) folyamatos szájszárazság; f) orrfolyás, könnyezés, nyáladzás, kisebesedett orrkörnyék; g) étvágytalanság, gyakori hányinger, hányás, hasmenés, erőteljes fogyás; h) túlzott érzékenység a külső zaj, fény, hang, fájdalom ingerekkel szemben; i) légzési nehézségek; j) a testhőmérséklet drasztikus ingadozása, hőhullámok; k) szívpanaszok, a vérnyomás és pulzus szélsőséges változása; l) hirtelen erősen romló fogazat; m) csillapíthatatlan mozgáskényszer, erős izzadás, rendkívüli szomjúság; n) remegő kezek, koordinálatlan mozgás, járás. (5) Magatartásbeli gyanújelek: a) hirtelen, indokolatlan teljesítményromlás; b) társas kapcsolatok lazulása, majd megszűnése; c) érdeklődés beszűkülése; d) indokolatlan zárkózottság; e) korábbi szokások és életmód hirtelen, indokolatlan megváltozása; f) elhanyagolt, ápolatlan test, szennyezett ruházat; g) egyre gyakoribb és megmagyarázhatatlan pénzszűke. (6) Használati tárgyakban megmutatkozó gyanújelek: a) alumínium fóliába csomagolt kis csomagocskák, kisméretű plasztiktasakok; b) különböző nyomott figurákkal ellátott fehér, vagy színes tabletták; c) színes ábrákkal díszített, postai bélyegtől kisebb méretű bélyegek; d) ismeretlen eredetű gyógyszerek, kapszulák, porok; e) cigarettapapír, kézi cigarettatöltő szerkezet; f) kézzel sodort cigaretták, melyek végeit sodrással zárták le; g) zöld vagy barna színű ismeretlen eredetű növényi törmelék, magvak; h) kendernövény palántaként vagy dísznövényként nevelése, termesztése; i) különböző, szokatlan alakú pipák; j) szokatlan, égő gyomnövények szagára emlékeztető szag; k) kifacsart citromok, citromlés flakonok; l) egyszer használatos tűk, fecskendők, bármilyen primitív injekciózásra utaló tárgy; m) olyan kanál, amelynek alján látszik, hogy gyakran tartják tűz, nyílt láng fölé (kormos szennyeződés);

11 11 n) kisméretű üveglap, zsebtükör, borotvapenge, csőszerűen összesodort bankjegy, kis fém szívócsövek; o) kicsiny levélmérleg, kis díszes szelencék, ismeretlen porral, gyurmaszerű sötét színű anyaggal; p) üres, vagy kitöltött orvosi vények. 6. Alkoholos befolyásoltság esetén történő eljárás (1) Az alkoholos, illetve posztalkoholos állapotból eredő balesetek megelőzésére, az alkoholfogyasztás tilalmára vonatkozó jogszabályok érvényre juttatása érdekében hatékony eljárást szükséges foganatosítani. (2) A hallgatói állomány a biztonságos feladatvégzésre alkalmas állapotban történő kötelezettségéből eredően tanórai foglalkozás idején nem lehet alkoholtól befolyásolt állapotban. (3) Alkoholos állapotú az a személy, akinek a vérében az alkoholszint a 0,5 ezreléket, harc-, és gépjárművezető, illetve -vezetés esetén a 0 ezreléket meghaladja. (4) Az ellenőrzést minden alkalommal el kell végezni azon személyek esetében, akiknél a foglalkozásuk megkezdésekor alkoholos vagy posztalkoholos befolyásoltság gyanúja áll fenn, továbbá minden 8 napon túl gyógyuló, illetve súlyos baleset bekövetkezését követően. (5) Az alkoholos állapot ellenőrzését elsősorban alkoholszondás vagy szükség szerint véralkoholos vizsgálati módszerrel kell elvégezni. Ha az alkoholszondás ellenőrzés eredményét az ellenőrzött személy (hallgató) vitatja, annak felülvizsgálata érdekében kérelmére véralkohol-vizsgálatot kell végezni. (6) Az alkoholos, illetve posztalkoholos állapot ellenőrzését két tanú jelenlétében kell elvégezni úgy, hogy az ellenőrzés módja ne sértse az ellenőrzött személy (hallgató) emberi méltóságát. Az ellenőrzést, ha a végzett tevékenység körülményeiből más nem következik, az egyetem bármelyik helyiségében el lehet végezni. Az ellenőrzés során a vizsgálati helyiségben az ellenőrzés alá vont személyen, az ellenőrzőn és a tanúkon, illetve az elrendelőn, az Egészségbiztosító Osztály, vagy az egészségügyi szolgálat tagjain kívül más személy nem tartózkodhat. Az ellenőrzésben közreműködő személyek az ellenőrzés alá vont személy kilétéről, valamint az ellenőrzés eredményéről illetéktelen személyeknek nem szolgáltathatnak ki semmilyen adatot. Levelező szakos polgári hallgatók esetében törekedni kell arra, hogy az ellenőrző személy és a tanúk lehetőség szerint közalkalmazotti állományból kerüljenek kijelölésre. Kettős jogállású és nappali honvéd tisztjelölt hallgatót csak hivatásos állományú katona ellenőrizhet. (7) A vizsgálat lefolytatását megtagadót az aznapi tevékenység szempontjából alkohol hatása alatt állóként kell kezelni, ezért terhükre a hatályos egyetemi szabályzókban és egyéb jogszabályokban foglalt eljárásokat és joghátrányokat kell alkalmazni. Továbbá az esetlegesen bekövetkezett baleseti kárigények elbírálása esetén a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzíteni

12 12 kell, hogy a vizsgált személy a baleset bekövetkeztekor alkoholos állapotának ellenőrzését megtagadta. (8) Ha a vizsgálat az alkoholos állapot tényét kizárja, a vizsgált személlyel szemben hátrányos jogkövetkezményekkel járó intézkedés ideértve a véralkohol-vizsgálat költségeinek megtérítését is nem alkalmazható. (9) Az alkoholos állapot ellenőrzését az alábbi személyek rendelhetik el: a) a rektor, távollétében a rektorhelyettesek, főtitkár, b) karok dékánjai, távollétükben a helyettesük, c) oktatási időn túl, bentlakás esetében szabadidős tevékenység alkalmával a mindenkori objektumügyeletes. (10) Ha az ellenőrzés, illetve a vizsgálat során megállapítást nyert az ellenőrzött alkoholos állapota, továbbá azzal összefüggésben más személy felelőssége is, cselekményüket a hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. 7. A dohányzással kapcsolatos intézkedések (1) Dohányozni az Egyetem egész területén (valamennyi telephelyen) csak az arra kijelölt helyen lehet. Egyéb helyeken a dohányzás tilos. (2) Olyan helyeken, területeken, ahol egyébként a dohányzás nem tiltott, a dohányosoknak tekintettel kell lenniük a nemdohányzókra. Balesetek bejelentése, kivizsgálása és minősítése 8. (1) A hallgatói állomány minden balesetét be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. 9. A baleset bejelentése (1) A sérült, vagy a balesetet észlelő személy haladéktalanul köteles bejelenteni a balesetet a szervezett tevékenységet irányító személynek, (előadó, oktató, foglalkozást vezető), egyúttal tájékoztatni a még esetlegesen fennálló veszélyeztetésről. (2) A tevékenységet irányító személy intézkedik a fennálló veszély azonnali megszüntetéséről, a sérült mentéséről, elsősegélyben részesítéséről és további ellátásáról, súlyos balesetnél a baleseti helyszín biztosításáról. (3) A tevékenységet irányító személy jelentést tesz az egyetem vezetőjének és a munkavédelmi főelőadónak a bekövetkezett balesetről az SzMvSz-.ben meghatározottak szerint. (4) A balesettel kapcsolatos adatokat rögzíteni kell az SzMvSz-ben meghatározott szervezeti egységenként rendszeresített Baleseti Naplóban.

13 13 (5) A ZMNE egészségügyi alapellátását végző orvosa által vezetett ambuláns naplóban a baleseti sérülésekre vonatkozó bejegyzéseket megkülönböztető jelzéssel (B betű) kell ellátni. (6) Az 1-3, illetve 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó baleset kivizsgálását követően a munkavédelmi tevékenységet ellátó személy (munkavédelmi főelőadó) a Baleseti jegyzőkönyv 2.sz példányát köteles megküldeni a HM Hatósági Hivatal (a továbbiakban: HM HH) részére. (7) Az egyetemen kijelölt ügyeleti szolgálat a rendelkezésére álló adatok közlésével azonnal jelenti a HM HH Baleseti Készenléti Szolgálatának az Mvt pontjában meghatározottak szerinti súlyos, valamint a kettőnél több személy sérülését okozó, továbbá lövés és robbanás okozta balesetet. Telefon: A baleset kivizsgálása (1) A munkavédelmi tevékenységet ellátó személy a tudomására jutott minden baleset kivizsgálása iránt intézkedik. (2) Ha a kivizsgálás folyamán bebizonyosodik, hogy a baleset nem szervezett tevékenységgel összefüggésben következett be, akkor a sérültet a balesettel kapcsolatos megállapításról és a jogorvoslat lehetőségéről határozatban kell értesíteni. (3) A szolgálat, vagy munkaképesség-csökkenést nem okozó balesetek nyilvántartása és vizsgálatának rendjét az SzMvSz tartalmazza. (4) Az 1-3 illetve 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó balesetek kivizsgálását a munkavédelmi főelőadó által létrehozott bizottság vizsgálja. (5) A (7) bekezdés szerinti bejelentett baleseteket, kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatosakat az egyetemet nem mentesítve jelentési, vizsgálati és nyilvántartásba vételi kötelezettsége alól a HM HH állományából kijelölt bizottság is kivizsgálja. (6) A közúti és légi közlekedéssel kapcsolatos balesetek kivizsgálási rendjéről külön jogszabályok rendelkeznek. (7) A kivizsgálás során meg kell állapítani a baleset bekövetkezésének tárgyi, szervezési és személyi okait, okozati összefüggéseit és meg kell határozni a hasonló balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket. 11. A baleseti jegyzőkönyv felvétele (1) Az 1 napot meghaladó tanulmányi idő-kieséssel járó vagy munkaképességcsökkenést okozó balesetről a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A közúti és légi közlekedéssel kapcsolatos balesetek sérültjeiről a baleseti jegyzőkönyvet az egyetem vezetője a saját megállapításai, illetve az illetékes szervek vizsgálati jegyzőkönyvei alapján állíttatja ki.

14 14 (3) Tanulói baleseti jegyzőkönyvet (Baleseti jegyzőkönyv tanuló- vagy gyermekbalesetről) kell felvenni a kizárólag tanulói/hallgatói jogviszonyban lévők balesetéről. A jegyzőkönyv 2. sz. példányát a HM HH-nak meg kell küldeni. (4) A Baleseti Jegyzőkönyv 1. számú példányát a sérült kapja, a 2. sz példányt a HM HH-nak kell megküldeni. (5) Ha a balesetnek több sérültje van, akkor minden sérültről külön jegyzőkönyvet kell kiállítani. (6) Baleseti Jegyzőkönyv másolatot kizárólag a HM HH ad ki az arra illetékeseknek. 12. A baleset minősítése (1) A kettős jogállású hallgatók balesetét a HM KPH a HM HH szakmai állásfoglalása alapján a Hjt (3) bekezdése szerint indokolt határozatban (minősítő határozat) szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy szolgálati kötelmekkel nem összefüggőnek minősíti. a) Szolgálati kötelmekkel összefüggő az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, amely a katonai szolgálat teljesítése, oktatás, gyakorlati foglalkozás során történt, illetve a szolgálati helyre (tanintézet) vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben következett be. b) Szolgálati kötelmekkel nem összefüggő az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, amelyet a balesetet szenvedett hallgató szándékosan vagy tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő, vagy amelyet kizárólag a sérült önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota okozott, továbbá amely a lakásról (szállásról) a szolgálati helyre, vagy a szolgálati helyről a lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. (2) A honvédségi honvéd tisztjelölt hallgatók balesetét az egyetem vezetője, illetve a megjelenési kötelezettséget elrendelő személy minősítő határozatban, a Hvt a szerint honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggőnek vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésével nem összefüggőnek minősíti. A minősítő határozatot a baleseti jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell. (3) A kizárólag hallgatói jogviszonyban állók részére a társadalombiztosítási ellátást megalapozó indokolt határozatot a HM KPH hozza meg. (4) Ha a baleset szolgálati, illetve honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggőnek, valamint (munka-, illetve üzemi) balesetnek minősül, a sérültet halála esetén hozzátartozóját a minősítő határozat átadásával egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy kártérítés iránti igényt terjeszthet elő (tájékoztatás baleseti kártérítés lehetőségéről szóló nyomtatvány kitöltésével). Jogorvoslat 13.

15 15 (1) Ha a sérült halála esetén hozzátartozója a tanintézet vezetőjének a baleset bejelentésével, nyilvántartásával, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, akkor panasszal fordulhat a HM HH-hoz. A HM HH elsőfokú hatósági jogkörében eljárva intézkedik a panasz kivizsgálásáról. (2) A honvéd tisztjelölt hallgatói állomány a tanintézet vezetőjének minősítő határozata ellen a honvédelmi miniszterhez címzett, de a minősítő vezetőhöz benyújtott fellebbezéssel élhet. (3) A kettős jogállású hallgatók esetében a minősítő határozat ellen a honvédelmi miniszterhez címzett, de a HM KPH-hoz benyújtott fellebbezésnek van helye. (4) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a minősítőhöz kell benyújtani, aki azt a kézhezvételtől számított 8 napon belül az ügyben keletkezett iratokkal együtt felterjeszti a honvédelmi miniszterhez. A honvédelmi miniszter a fellebbezést 30 napon belül határozattal bírálja el. Indokolt esetben a határidő 30 nappal meghosszabbítható. (5) A polgári jogviszonyban álló hallgatók esetében a minősítő határozat elleni fellebbezést a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjének kell címezni, de a HM KPH-hoz kell benyújtani. (6) A tanulmányi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő honvéd tisztjelölt hallgató munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a megváltozott munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) A megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a szolgálati kötelmek teljesítésével összefüggő balesetet és betegséget munkabalesetnek kell tekinteni. E rendelkezést a tanulmányokat közvetlenül megelőzően munkaviszonyban nem állók esetében is alkalmazni kell. Baleseti ellátás 14. (1) A honvéd tisztjelölt hallgató részére az e jogviszonyával összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén ha az a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősül baleseti ellátás jár. (2) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a szolgálati kötelmek teljesítésével való összefüggését miniszteri rendeletben meghatározottak szerint hivatalból kell vizsgálni. (3) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illetheti meg. (4) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképesség-csökkenést idéz elő, a honvéd tisztjelölt hallgatót az egyetem vezetője az illetékes katonai vagy belügyi alkalmasság-vizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé utalja.

16 16 (5) Ha a honvéd tisztjelölt hallgatót a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete vagy betegsége miatt a hallgatói jogviszonya alatt nem állították FÜV elé, és jogviszonyának megszűnése után az e balesetből vagy betegségből eredően egészségi állapotában rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító munkaképesség-csökkenés következik be, ha a honvéd tisztjelölt hallgató vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri intézkedni kell a honvéd tisztjelölt hallgatónak a FÜV elé állítása iránt. (6) A további ellátás illetve járadék folyósításával kapcsolatban az évi XLV. törvény 41/J. -41/R. -okban foglaltak szerint kell eljárni. Záró rendelkezések 15. (1) A jelen szabályzatot a Szenátus a január 26-i ülésén fogadta el. A szabályzat február 1-jén lép hatályba. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az SzMSz korábbi 23. sz. melléklete. Budapest, n A rektor jogkörében eljárva: Dr. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy főtitkár Készült: 1 eredeti példányban Egy példány: 16 lap Ügyintéző (tel.): dr. Bódi Roland (29-656) Kapja: Irattár Sokszorosítva: 8 példányban Egy példány 16 lap Kapják: 1. sz. soksz. pld.: miniszteri biztos 2. sz. soksz. pld.: főtitkár 3. sz. soksz. pld.: ORH 4. sz. soksz. pld.: TRH 5. sz. soksz. pld.: SIRH 6. sz. soksz. pld.: BJHMK dékán 7. sz. soksz. pld.: KLHTK dékán 8. sz. soksz. pld.: gazdasági igazgató