KÖRNYEZETI KÉMIA ÖKOTOXIKOLÓGIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETI KÉMIA ÖKOTOXIKOLÓGIA"

Átírás

1 KÖRNYEZETI KÉMIA ÖKOTOXIKOLÓGIA 1

2 A civilizáció folyamatos fejlődése mellett az emberek egyéni és kollektív tevékenysége folytatható legyen a végtelen jövőben legalább azonos, de ha lehet jobb életkörülmények között. Collins, T. Science, 2001, 291, 48. A FENNTARTHATÓ CIVILIZÁCIÓ A környezettel és fejlődéssel kapcsolatos rioi nyilatkozat első alapelve (Rio de Janeiro, Június 3-14.) Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Jogosultak egészséges és hatékony életre a természettel harmóniában. 2

3 A környezeti szennyezés a gazdasági növekedéssel párhuzamosan növekszik. A környezetszennyezés problematikáját először 1970 körül ismerték fel. Egyértelművé vált a gazdasági fejlődés ára és azok hátrányai. A kialakult környezettudatosság azután a környezetvédelemben és a környezetvédelmi törvényekben tükröződik vissza. 3

4 A környezettudatosság társadalmi fejlődésének főbb állomásai Idő től környezetkárosítás DDT: ragadozó madarak szaporodásának károsítása Organoklór peszticidek: felhalmozódás a táplálkozásláncban Metilhigany: humán mérgezések (Minamata, Japán) Detergensek, nehézfémek: Vízszennyeződés Poliklórozott bifenilek: bioakkumuláció, tengeri emlősök szaporodásának károsodása Dibenzo-1,4-dioxinok: Seveso-katasztrófa Savas esők: a talaj és a természetes vizek savasodása Mosószerek: természetes vizek szennyeződése Tankhajó-balesetek: tengerpartok szennyeződése Klórozott szénhidrogének (oldószerek): ivóvíz szennyeződés Levegőszennyeződés: erdőpusztulás Szerves ónvegyületek: vízi élőlények pusztulása Hormonháztartást, szaporodást befolyásoló környezetszennyező anyagok 4

5 A KÉMIA EGYRE ROMLÓ MEGÍTÉLÉSE Az 1950-es és 1960-as években a kémikusok azt hitték, hogy a kémia megoldást adhat a társadalom különböző szükségleteire. A nagyszámú sikeres megoldás mellett, sajnos több előre nem várt súlyos kimenetelű esemény is történt. A DDT nevű klórozott rovarirtószer felgyülemlik a madarakban. Tojáshéj vékonyodást és más szaporodási problémákat okoz. Carson, R. (1962). Silent Spring. Houghton Mifflin Co., New York. Cl CCl 3 Cl A Thalidomide nevű gyógyszert terhes nők használták reggeli rosszullét tüneti kezelésére. Mintegy gyermek rendellenességekkel született. O N O O NH 5 O

6 A tetraetil-ólmot addig használták kopogásgátlóként benzinben, amíg ki nem derült, hogy ólommérgezést okoz és jelentősen csökkenti a gyermekek IQ szintjét. 1982, Times Beach, Missouri (USA) Az utak melletti földek dioxinnal voltak szennyezve ben dioxinnal szennyezett olajat használtak az utak felújítása során. A dioxin szintje ppb között volt ( >1ppb már veszélyesnek számít mindennapi érintkezéskor). 1999, Belgium Különböző hústermékek dioxinnal voltak szennyezve. Cl O Cl Cl O Cl 6

7 KÉMIAI BALESETEK december 3. Bhopal, India A Union-Carbide cég rovarirtószert gyártó üzeméből 40 tonna metil-izocianát (CH 3 NCO) került a város sűrűn lakott részei fölé, melynek következményeként 3500-an meghaltak és en megbetegedtek Október 19. University of Texas, Austin, USA Fém nátriumot tartalmazó éghető szerves hulladék közömbösítése során a nátrium vízzel került érintkezésbe, amely súlyos tüzet okozott. Az egyetem 30.2 millió dollárt költött a kémiai tanszék tűzbiztonsági felszereltségének biztosítására Tisza Ciánszennyezés került a Tisza folyóba. 7

8 8

9 KEMOFÓBIA Az emberek által ában azt hiszik, hogy a vegyi anyagok "rosszak" és a "természetes anyagok" jobbak. Az a vélemény, hogy a "természetes" jobb mint a "kémiai (szintetikus) megalapozatlan. Számos természetben található vegyület káros O biológia hatással rendelkezik. A természetben található Aflatoxin B1 O az egyik legerősebb rákkeltő vegyület. O O O OCH 3 Babérfa gyökeréből kinyert extraktumot a "root beer" nevű alkoholmentes üdítő ízesítésére használják, melyből az erősen rákkeltő szafrolt el kell távolítani O O 9

10 Bis-(2-etil-hexil)-ftalát (Dioktil-ftalát) Műanyagipar, lágyító Pszeudoösztrogén hatás, hormonmódosító Spermiumszám csökkenés Cardiotoxicitás (in vitro sejtkultúrákban) 10

11 A ZÖLD KÉMIA ALAPELVEI Anastas, P. T. és Warner, J. C. Green Chemistry: Theory and Practice, Oxford University Press, Oxford, Barta, K.; Csékei, M.; Csihony, S.; Mehdi, H.; Horváth, I. T.; Pusztai, Z.; Vlád, G. A zöld kémia tizenkét alapelve, Magyar Kémikusok Lapja 2000, 55, 173. A kémiai termékek tervezését, termelését és felhasználását irányító elvek egységes alkalmazása, melyek eredményként csökken vagy megszűnik a környezetre veszélyes anyagok előállítása és felhasználása. 1. Jobb megelőzni a hulladék keletkezését, mint keletkezése után kezelni. 2. Szintézisek tervezésénél törekedni kell a kiindulási anyagok maximális felhasználására (atomhatékonyság) 3. Lehetőség szerint már a szintézisek tervezésénél olyan reakciókat célszerű választani, melyekben az alkalmazott és keletkező anyagok nem mérgező hatásúak és a természetes környezetre nem ártalmasak. 11

12 Gyakran előfordul, hogy egy tökéletes hozamú szintézisben annyi hulladék keletkezik, aminek mennyisége többszöröse a terméknek tonna etilénoxid termelése során tonna kalcium klorid és tonna víz képződik. (melyek tartalmazhatnak klórozott szénhidrogén származékokat is). 12

13 Egy folyamatban keletkező hulladék mennyiségét jellemzi a környezeti faktor (E- azaz environmental factor), mely az 1 kg termékre eső hulladék tömegét adja meg E = 44 = 2,93 13

14 A különböző, kémiai eljárásokat alkalmazó iparágakra jellemző, hogy minél nagyobb a termelés volumene, annál kisebb a környezeti faktor. *Environmental (E) factor: Sheldon, R. A. CHEMTECH, 1994, 24,

15 A ZÖLD KÉMIA ALAPELVEI Anastas, P. T. és Warner, J. C. Green Chemistry: Theory and Practice, Oxford University Press, Oxford, Barta, K.; Csékei, M.; Csihony, S.; Mehdi, H.; Horváth, I. T.; Pusztai, Z.; Vlád, G. A zöld kémia tizenkét alapelve, Magyar Kémikusok Lapja 2000, 55, 173. A kémiai termékek tervezését, termelését és felhasználását irányító elvek egységes alkalmazása, melyek eredményként csökken vagy megszűnik a környezetre veszélyes anyagok előállítása és felhasználása. 1. Jobb megelőzni a hulladék keletkezését, mint keletkezése után kezelni. 2. Szintézisek tervezésénél törekedni kell a kiindulási anyagok maximális felhasználására (atomhatékonyság) 3. Lehetőség szerint már a szintézisek tervezésénél olyan reakciókat célszerű választani, melyekben az alkalmazott és keletkező anyagok nem mérgező hatásúak és a természetes környezetre nem ártalmasak. 15

16 Egy zöld kémiai szempontból ideális reakcióban, vagy folyamatban az összes kiindulási atom megjelenik a termékben. Ezt az atomhatékonyság megállapításával lehet meghatározni, ami megmutatja, hogy a kiindulási anyagok atomjai milyen százalékban alakulnak át a céltermékké Atomhatékonyság = (M céltermék /M kiindulási anyagok ) 100 Trost, B. M.: Science 1991, 254,

17 17

18 4. Kémiai termékek tervezésénél törekedni kell arra, hogy a termékekkel szembeni elvárások teljesítése mellett mérgező hatásuk minél kisebb mértékű legyen. 5. Segédanyagok (oldószerek, elválasztást elősegítő reagensek, stb.) használatát minimalizálni kell, s amennyiben szükséges, ezek zöldek legyenek. 6. Az energiafelhasználás csökkentésére kell törekedni. 7. Megújuló nyersanyagokból válasszuk a vegyipari alapanyagokat. 8. A felesleges származékkészítést kerülni kell. 18

19 9. Reagensek helyett katalizátorok alkalmazását kell előtérbe helyezni. 10. A kémiai termékeket úgy kell megtervezni, hogy használatuk végeztével ne maradjanak a környezetben, és bomlásuk környezetre ártalmatlan termékek képződéséhez vezessen. 11. Új és érzékeny analitikai módszereket kell használni a vegyipari folyamatok in situ ellenőrzésére, hogy a veszélyes anyagok keletkezését idejében észleljük. 12. A vegyipari folyamatokban olyan anyagokat kell használni, amelyek csökkentik a vegyipari balesetek (kémiai anyagok kibocsátása, robbanás, tűz) valószínűségét. 19

20 A zöld kémia néhány napjainkban fontos kihívása 1. A víz hatékony bontása látható fénnyel 2. Olyan oldószerrendszerek tervezése, amelyek hő és anyagátadás mellett katalizátorként is működnek, és lehetővé teszik a termékek könnyű elválasztását 3. Molekuláris építőkocka rendszer tervezése atomhatékony és környezetbarát szintézisekhez 4. Adalékmentes műanyagok kifejlesztése, amelyek használat utáni természetes bomlása a környezetre ártalmatlan anyagok képződéséhez vezet 5. Újra felhasználható anyagok tervezése 6. Nem fosszilis anyagot fogyasztó energiaforrások kiaknázása 7. Szén-dioxid alapú kémiai termékek kifejlesztése 8. Olyan új anyagok és felületek kifejlesztése, amelyek sokáig használhatók 20 és nem igényelnek felületi védőréteget ill. tisztítást

21 Tejsav H 3 C CH COOH OH ring opening polymerization of lactide to polylactide 21

22 A gazdasági fejlődés ára, és árnyoldala: a környezetszennyezés A legfontosabb környezeti problémák: 1. Globális felmelegedés 2. Ózonréteg elvékonyodása, ózonlyuk növekedése 3. Fajok kihalása 4. Élőlények életterének elpusztulása 5. A környezet kémiai terhelése 22

23 Környezetkémia Toxikológia Ökológia Ökotoxikológia Vizsgálja a kémiai anyagok viselkedését, sorsát a környezetben (környezeti analitika) A kémiai anyagok és az élő szervezetek közötti kölcsönhatást Biokémiai, molekuláris, fiziológiai, patológiai mechanizmusokat (humán toxikológia a farmakológiából fejlődött ki) A különböző organizmusok és környezetük kölcsönhatása Multidiszciplináris környezettudomány Elsősorban a környezeti kémiai anyagok hatásait vizsgálja minden biológiai szinten 23

24 Az ökotoxikológia tárgya: Az ökotoxikológia a kemikáliák hatását vizsgálja a természetre Multidiszciplinális tudomány, amely kb tól kezdve a környezeti kémiából és a toxikológiából fejlődött ki. Összekapcsolja és integrálja a környezeti kémia, a toxikológia és az ökológia alapelveit. A központban a kemikáliáknak a természetre gyakorolt káros hatásainak vizsgálata áll. Vizsgálja a kémiai anyagok útját a természetben, és azok kölcsönhatásait és hatásait a biológiai rendszerekben, az élő természetben. Emberi tevékenységből származó természetes anyagok feldúsulása, másrészt tisztán emberi tevékenységből származó (szintetikus) anyagok. A környezettudományok a diszciplináris kutatások eredményeit használják fel, és integrálják. A cél, hogy megértsük és felderítsük az emberi eredetű kemikáliák 24 hatásait, és így elkerülhessük az ezekhez kapcsolódó veszélyeket.

25 Ökotoxikus hatás Az ökotoxikológia a kémiai anyagok és anyagkeverékek hatását vizsgálja minden biológiai szinten: Molekula, sejt, szervezet, populáció Elsődleges fontosságúak a hatások a molekuláristól az élő szervezet szintjéig, mivel ezeken a szinteken valósulnak meg a hatásmechanizmusok. A direkt hatások mellett az ökotoxikológia vizsgálja az indirekt hatásokat is (pl. ragadozók zsákmányállatok) Az ökotoxikus hatása egy anyagnak függ annak fizikai, kémiai tulajdonságaitól, biológiai hozzáférhetőségétől, és a biológiai aktivitásától, ennek megfelelően a dózistól. 25

26 molekula sejt szervezet populáció Ökoszisztéma 26

27 Akut hatások: nagy koncentráció, rövid expozíciós idő (balesetek) A legtöbbször azonban a környezetben előforduló kemikáliák alacsony koncentrációban vannak jelen. Krónikus hatások hosszú expozíciós idő. Ökotoxigológiai szempontból ezek sokkal veszélyesebbek. A hatások mértéke így egyrészt az anyag koncentrációjától, tulajdonságaitól, hatásmechanizmustól, másrészt az expozíció időtartamától, függ. Az expozíció az ökoszisztéma fizikai, kémiai tulajdonságaitól is függ. Expozíció és biológiai hozzáférhetőség A kemikáliák előfordulása, átalakulása a környezetben (transzport-, és transzformációs folyamatok) Expozíciós koncentráció dózis Biológiai hozzáférhetőség 27

28 1. Az ökotoxikológia környezeti kémiai vonatkozásai Környezetkémiai folyamatok vizsgálata, mi a sorsa az antropogén kemikáliáknak a környezetben? Környezeti analitika, vizsgálati koncepciók Érzékenység: ppt (ng/l) pikomól Mintavétel Dúsítás, elválasztás Származékkészítés Analitikai módszerek: Ioncserés kromatográfia szervetlen anyagok Atomabszorpciós, atomemissziós spektroszkópia HPLC, GC, MS szerves vegyületek nehézfémek 28

29 Műveleti sorrend: Módszer kiválasztása Mintavétel Mintaelőkészítés Oldás, feltárás Zavaró anyagok eltávolítása Mérés Az eredmény kiszámítása Az eredmény megbízhatóságának ellenőrzése 29

30 30

31 Az anyag és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása Ha az elektromágneses sugárzás szilárd, folyadék vagy gázhalmazállapotú mintán halad át, a minta bizonyos frekvenciájú komponenseket elnyelhet abszorpció Az anyagok energiaközlés során (termikusan, fény hatására vagy elektronokkal történő bombázással) gerjesztett állapotba kerülhetnek. A gerjesztett részecskék elektromágneses sugárzás kibocsátása közben vesztik el a felvett energiát emisszió Az analízis optikai módszerei: abszorpciós és emissziós spektroszkópia 31

32 Emissziós színképelemzés Gerjesztés: elektromágneses sugárzás, láng, elektromos ív, nagyfeszültségű szikra Induktív csatolású plazmaégő (ICP) Az emissziós spektrum a kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlását adja meg Atomok: vonalas színkép Molekulák: sávos színkép 32

33 Lángfotometria Az oldat finom permet formájában kerül a lángba Atomok termikus gerjesztése Könnyen gerjeszthető alkáli- és alkáli-földfémek analízise Földgáz levegő ºC Acetilén-levegő ºC Acetilén-dinitrogén-oxid ºC Vér, vizelet, növényi anyagok analízise: Li, Na, K meghatározás 33

34 Atomabszorpciós spektroszkópia (AAS) Az abszorbeáló részecskék molekulák 1. Atomizáció 2. Abszorpció (külső fényforrásból származó sugárzás elnyelése) Alapállapotú atom első elektrongerjesztési szint Első rezonancia vonalak a kényelmesen mérhető UV tartományban vannak ( > 200 nm) 34

35 35

36 Tömegspektrometria A tömegspektrometria olyan minőségi és mennyiségi analitikai módszer, amelynek segítségével a molekulaszerkezet felderítése, molekulatömeg és izotópgyakoriság meghatározása, továbbá elegyek mennyiségi elemzése végzhető el. Gázhalmazállapotú mintát nagyenergiájú elektronsugárral ütköztetik Fragmentáció, ionizáció Fragmentumok szétválasztása, a mennyiséggel arányos jel nagyságát mérik 36

37 Az ionok elválasztása Egyszer fókuszáló mágneses eltérítésű analizátor A körpálya sugara: r = 2V B m e V = gyorsító feszültség B = térerősség m = a részecske tömege e = az elektron töltése 37

38 Levegő Fotolízis lebontás Kemikáliák a környezetben Kemikáliák a környezetben kiülepedés párolgás kiülepedés Víz hidrolízis, fotolízis mikrobiológiai lebomlás oxidáció Bioakkumuláció kiválasztás Biológiai rendszerek metabolizmus párolgás Talaj Fotolízis lebontás adszorpció deszorpció 38

39 Ökotoxikológiai hatások kiértékelése: Expozíció ismerete, koncentráció meghatározása, elsődlegesen kémiai analitikai módszerekkel A környezet megfigyelése: monitoring: folyamatos mérés, fizikai-kémiai módszerekkel biomonitoring: bizonyos organizmusokat, (indikátororganizmusokat) vagy meghatározott fiziológiai, biokémiai reakciókat mint a környezeti terhelés paramétereit lehet felhasználni (pl. halak mozgása, vízibolha, kagylóhéj záródása) Bioindikátorok: a környezeti stressz-faktorokra bizonyos organizmusok reagálnak (zuzmók) Biomarkerek: biokémiai indikátorok, pl. a levegőszennyeződés bioindikátorai (pl. CYP1A) 39

40 1.1. A kemikáliák sorsa és viselkedése a környezetben Környezetkémiai folyamatok A kemikáliák koncentrációját és eloszlását a természetben a következő tényezők befolyásolják: A kibocsátó forrás, az anyag mennyisége Az anyag fizikai, kémiai tulajdonságai Molekulaszerkezet Gőznyomás Víz- és zsíroldékonyság Megoszlási hányadosok Lebonthatóság Az ökoszisztéma fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai ph hőmérséklet sótartalom lebegő szennyeződések, ülepedési tulajdonságok tápanyag-körforgás 40

41 Folyamatok, amelyek meghatározzák a kemikáliák sorsát a környezetben Transzport diffúzió,diszperzió kőolaj transzport, részecskék felületén PAH Transzfer Oldódás tenzidek szorpció, szedimentáció nehézfémek párolgás tetraklóretén atmoszférikus depozíció kén- és nitrogén-oxidok, PCDD Transzformáció abiotikus biotikus peszticidek metilhigany, peszticidek Átalakulások (transzformációs folyamatok) Fotolízis Hidrolízis Redoxreakciók Biológiai lebontás 41

42 hidrofil Szerves környezetszennyező anyagok tetraklóretén Nitrilotriacetát, etiléndiamin-tetraacetát polaritás Fluor-klór-szénhidrogének Peroxiacil-nitrát PAN FCHC PER Atrazin NTA EDTA DDT Kőolaj, szénhidrogének Tributil-ón TBT Tenzidek PCB Poliklórozott bifenilek Nehézfémek Poliklórozott dibenzo-dioxinok, -furánok metán VOC PAH PCDD, PCDF lipofil Illékony illékonyság Illékony szerves Policiklusos vegy. aromás szénh. nem illékony 42

43 Transzportfolyamatok a vizekben a) Oldódás b) Adszorpció c) Ülepedés (szedimentáció) Atrazin Cl N NH CH(CH 3 ) 2 Növényvédőszer, herbicid, kukoricatermesztés N N NH C 2 H 5 Ökotoxikológiai hatások: Gátolja a fotoszintézist, asszimilációt blokkolja Fitoplanktonokat, magasabbrendű növényeket károsítja, zooplanktonokat közvetve, vízminőség megváltozik Viselkedése a környezetben: bemosódik a földekről, viszonylag nagy vízoldhatóság (33 mg/l) az atmoszférában elhanyagolható a jelenléte kevéssé adszorbeálódik, nagy mobilitás Átalakulás: hidrolízis, fotolízis és mikrobiológiai lebontás csak kis mértékben nincs jelentős felhalmozódás az élö szervezetekben 43

44 Atmoszférikus transzportfolyamatok A szennyezőanyagok keveredése: a troposzférában (kb. 12 km-ig) gyors A troposzféra és a sztratoszféra (12-50 km) közötti kicserélődés több évig tart A szennyező anyagok megjelenése a sarkvidéken klórozott szénhidrogének, kőolajban jelenlévő anyagok, ólom, más szerves illékony anyagok: atmoszférikus transzportfolyamatok az alacsony hőmérsékleten kondenzálódnak a hőmérsékletgradiens okozza a szennyező anyagok feldúsulását pl. HCH, a koncentráció nő az egyenlítőtől, 0,05-0,5 ng/l- től 6-7 ng/l-ig A sarkvidéken fókákban, madarakban viszonylag magas DDT, Lindan, Chlordan, PCB, PCD/PCDF koncentráció 44

45 O Clm Cln Clm Cln O PCDD O PCDF Cl Cl Cl HCH Clm Cln PCB Cl Cl Cl Cl CH Cl DDT CCl 3 45

46 PCDD, PCDF forrásai - Széntüzelésű erőművek ipari berendezések - Hulladék égetése - Fémkohászat - Diesel-üzemű motorok - Szennyvíz-iszap kezelés - Kezelt faanyagok égetése Poliklórozott fenolok előállítása Agent orange Cigarettafüst Műanyagok, stb. Dioxin szennyeződéssel járó balesetek 1949 Növényvédőszer gyártás, West Virginia 1963 Agent orange gyártás során robbanás, Amszterdam ,4,5-triklórfenol, Csehszlovákia, 60 ember érintő súlyos mérgezés 1976 Nagy mennyiségű dioxin kibocsájtás, Seveso talajszennyezés, Times Beach, Missouri 1999 Dioxin krízis Belgiumban, takarmányszennyeződés 2001 szeptember 11, New York, World Trade Center éves nő, a normál szint szerese ,4,5-T előállítás, New Plymouth, New Zeeland, Dow Chemical 46

47 PCDD egészségkárosító hatásai Karcinogén Teratogén Klórakne Nemi fejlődés zavarai Immunrendszer károsító Közpnti és perifériás idegrendszeri rendellenességek Diabetes Hepatotoxicitás Ivararány megváltozása 47

48 V. Juscsenko (2004) 48

49 49

50 Agent Orange Cl Cl Cl O C O OH Cl Cl O C O OH 50

51 O Clm Cln Clm Cln O PCDD O PCDF Cl Cl Cl HCH Clm Cln PCB Cl Cl Cl Cl CH Cl DDT CCl 3 51

52 HCH (hexaklór-ciklohexán) γ -Lindán Inszekticid Rühösség, tetvesség Idegméreg, máj- és vesekárosító Bioakkumuláció 52

53 PCB Clm Cln Alacsony gőznyomás, sága viszkózus folyadék, jó hővezetőképesség, kémiailag ellenálló Felhasználás: Adalékanyag (PVC, peszticidek, festékek) Hidraulikus folyadékok Lángmentesítés Hűtőfolyadék (transzformátorok) Egészségkárosító hatások Klórakne Májkárosodás Immunrendszert gyengíti Anémia teratogén 53

54 1,1-di(4 -klórfenil)-2,2,2-triklór-etán, DDT Cl Cl 1874 a DDT első szintézise a peszticid általános alkalmazása 1948 P. Müller Nobel díja 1955 a vándorsólymok tojásai abnormális törékenységének felfedezése Angliában 1960 a vándorsólyom populációk csökkenése 1962 a DDE kimutatása a tojásokban 1965 a populációk drasztikus csökkenése Cl 1967 a tojáshéjak nagymértékű elvékonyodása 1968 hasonló hatások más ragadozómadaraknál kísérleti bizonyíték a DDT és DDE hatására 1972 a DDT betiltása az USA-ban, majd Európában A DDT- még ma is használják egyes fejlődő országokban (malária) CH CCl 3 C CCl 2 Cl 54

55 A DDT és metabolitjai Cl CCl 3 CH Cl CHCl 2 CCl 2 Cl CH Cl Cl C Cl DDD DDE 55

56 Egészséges emberek zsírszövetének DDT-tartalma az 60-as években (a DDT széles körű használatának megszüntetése előtt) Ország DDT a zsírszövetben mg/kg Ausztrália 1,8 NSZK 2,3 Anglia 3,3 Dánia 3,3 Kanada 4,9 Olaszország 5,0 Franciaország 5,2 Csehszlovákia 9,6 Magyarország 12,4 Izrael 19,2 USA Kalifornia 5,3 Florida 19,9 56

57 Ózonréteg károsodása 57

58 58

59 59

60 60

61 61

62 UVA 400 nm 315 nm ev UVB 315 nm 280 nm ev UVC 280 nm 100 nm ev 62

63 63

64 Ózonréteg Az ózonréteg képződése a sztratoszférában (Chapman reakciók): O 2 + hν O + O 1/ ν = γ < ~ 240 nm O + O 2 O 3 O 3 + hν O 2 + O O 3 + O 2O 2 64

65 Sarki sztratoszféra felhők (polar stratospheric clouds) -78 C alatt keletkezik (víz, salétromsav, kénsav) 65

66 Klórozott szénhidrogén fotolízise: CCl 2 F 2 Az ózon katalitikus bomlása: Cl + CF 2 Cl Klórtárolók keletkezése O 3 + Cl ClO + O 2 ClO + O Cl + O 2 OH + ClO HCl + O 2 HO 2 + Cl HCl + O 2 ClO + NO 2 ClONO 2 PSC HCl + ClONO 2 Cl 2 + HNO 3 66

67 67

68 68

69 69

70 70

71 Levegőszennyezők Nitrogén-oxidok Forrás: motorizáció (NO, NO 2, 0,2 ppm), villámlás Ózonkárosítók, troposzférikus ózonképződés savas eső képződés 2NO 2 N 2 O 4 71

72 NO 2 szennyeződés Európában (2003) 72

73 Ózon (troposzférikus) Másodlagos szennyező anyag, nitrogén-oxidok és szerves anyagok jelenlétében képződik napfény hatására (0,5 ppm) Légutakat, nyálkahártyát izgatja, légzést nehezíti Növények zöld leveleit károsítja 73

74 Kéndioxid Kéntartalmú tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik (0,1-2 ppm) Levegőn UV fény hatására nedvesség jelenlétében oxidálódik (SO 3 ) SO 2 kibocsátás az USA-ban (ezer t) Halema uma u crater * ,867 * ,491 * ,363 * ,859 * ,678 * ,905 * ,16 74

75 Illékony szerves vegyületek (VOC) Nagy gőznyomás, alacsony vízoldhatóság Metán, alkánok, alkének, aromás szénhidrogének, formaldehid Ipari eredet, oldószerek, festékek tisztítószerek, nyersolaj tankolás üzemanyagok nem tökéletes égése Fák izoprén-, terpén-kibocsátása 75

76 Szén-monoxid Évente kb. 30 % újratermelődik Helyi feldúsulások: városi forgalom, cigarettafüst (500 ppm) O 2 O 2 N N N Fe 2 N N N Fe 2 N N Fe 2 N N 76

77 Szén-dioxid, vízgőz Hőháztartás, üvegházhatás 77

78 Üvegház-hatású gázok eltávolítása az atmoszférából Fizikai folyamatok eredményeképpen (kondenzáció, precipitáció) Kémiai folyamatok következtében (metán oxidációja) Határfelületi folyamatok során Fotoszintézis Széndioxid átalakítása (pl. metán előállítás) 78

79 Transzferfolyamatok Különböző fázisok közötti átmenetek: függ a szennyező anyag tulajdonságaitól a környezeti körülményektől 1. talaj atmoszféra víz atmoszféra Ezeket az egyensúlyi folyamatokat (párolgás, kicsapódás) a környezeti körülmények nagy mértékben befolyásolják: pl. szélsebesség, turbulencia Henry állandó cg K H = = c v p c i v Minél nagyobb az állandó, annál gyorsabban kerül az anyag a levegőbe A nehezen lebomló anyagok kis Henry állandó esetében is szennyezik az atmoszférát (DDT, PCB, PCDD, PCDF) 79

80 2. talaj víz A megoszlás (adszorpció, deszorpció) függ az anyag hidrofil vagy hidrofób tulajdonságaitól és az adszorbens (talaj) összetételétől Megoszlási hányados (víz szilárd anyag): K = 3. víz élő szervezet p A szennyező anyag élő szervezetbe való bejutását elsősorban annak lipofil jellege határozza meg. A sejtmembránon való átjutást, így a bioakkumulációt legjobban az oktanol/víz megoszlási hányadossal jellemezhetjük K = o / v c c s v c c o v 80

81 Transzformációs folyamatok A kemikáliák, szennyező anyagok szerkezeti átalakulása a) Abiotikus átalakulások Fotolízis: elsősorban az atmoszférában fontosak, de lejátszódnak a vizek ill. a talaj felületén is. Gyökös mechanizmusú reakciók, fény hatására Hidrolízis: reakció vízzel, C Cl kötés, észterek hidrolízise (peszticidek), erősen függ a ph-tól és a hőmérséklettől általában kevésbé toxikus anyagok keletkeznek Redox folyamatok: elektron leadással ill. felvétellel járó reakciók Gyakran nem lehet kideríteni hogy biotikus vagy abiotikus átalakulásról van-e szó β-eliminációk 81

82 Fotokémiai folyamatok Fényabszorpció gerjesztett állapot Addíció kettőskötésre Chlordan hν Cl 6 Musca domestica elhullás (10µg/állat): 45% 100% Kettőskötés izomerizáció Cl 6 Cl 6 hν Cl6 82

83 Fotodisszociáció tetraklór-etén reduktív halogén eliminációja (aktiválás) hν CCl 2 = CCl 2 CH 2 = CH - Cl Fotomineralizáció Szerves környezetkárosító anyagok hν CO 2, CO, H 2 O, HCl Pl. klórozott szénhidrogének, bifenilek stb. 83

84 Hidrolízis Cl 6 Cl Cl 6 OH CH 3 O CH 3 O P S OR CH 3 O CH 3 O P S OH + ROH 84

85 Reduktív folyamatok Lindán Cl Cl Cl Cl Cl Cl Parathion CH 3 CH 2 O CH 3 CH 2 O P S O NO 2 CH 3 CH 2 O CH 3 CH 2 O P S O NH 2 85

86 SO 2 H 2 O 2 Oxidatív folyamatok Oxidálószerek: O 2, O, O 3, OH Troposzférikus szennyező anyagok reakciói hidroxil-gyökökkel. HSO 3 H 2 O + HO 2.. HCO + H 2 O H 2 CO. OH CO CO 2 +. H NO 2 H 2 CH 4 H 2 O +. CH 3 HNO 3 H 2 O + H... HSO 3 + O 2 HOO + SO 3 86

87 b) Biotikus átalakulások (enzimatikus folyamatok) Felszíni vizekben, talajvízben és a talajban, üledékekben játszódnak le. Legtöbbször kevésbé mérgező metabolitok keletkeznek A teljes mineralizáció végeredménye széndioxid és víz Biotikus átalakulások a növényekben és állatokban is lejátszódnak,ahol a szerves szennyező anyagok inaktiválódnak Enzimatikus metilezés: szervetlen higany-, ólom-, titán-, króm-, arzén-, ón-, szelénvegyületek átalakulása Megnövekedett toxicitást eredményeznek, kivéve az arzént 87

88 Fémek metabolizmusa Higany HgS HgSO 3 HgSO 4 (CH 3 ) 2 Hg CH 3 Hg + Hg + CH 4 Hg 2+ NADH/H + Hg Cink, ólom, arzén 88

89 Minamata-öböl 89

90 Minamata betegség (1956) Chisso Corporation Acetaldehid gyártás, higany-szulfát katalizátor Központi idegrendszer károsodása Ataxia, izomgyengeség, halláskárosodás, beszédkészség elvesztése, paralízis, kóma, halál ben 2265 hivatalosan elismert áldozat 90

91 Arzén Inszekticid, baktericid, fungicid Fakonzerválás Salvarsan A szerves arzénszármazékok kevésbé toxikusak Arsenicosis: ivóvízből származó krónikus arzén-mérgezés (egészségügyi határérték: 0,01 mg/l 91

92 Az arzén természetes körforgása HO OH As OH arzénsav O baktérium Üledék O As OH arzénessav baktérium HO CH 3 As OH baktérium HO CH 3 As CH 3 O O Víz penészgomba CH 3 baktérium CH 3 CH 3 As CH 3 H As CH 3 ocxidáció Levegő HO CH 3 As O CH 3 92

93 Szerves ónvegyületek Antropogén szenyezők, eltekintve a környezetben képződő metil-származékoktól TBT (tributil-ón-klorid, biocid) C 4 H 9 C 4 H 9 SnCl C 4 H , Franciaország, osztriga Hajók víz alatti részének festése: alga-, gombaképződés megakadályozása 1986-tól kisebb hajóknál betiltották Bizonyos fa- és textilvédő anyagokban TPT (trifenil-ón-vegyületek) mezőgazdaság, fungicid MBT, DBT (butil-ón-, dibutil-ón-vegyületek) PVC, stabilizátor poliuretán, katalizátor Kommunális, ipari szennyvizek 93

94 Nagy koncentráció az üledékben Nagymértékű lipofilitás: az vízi szervezetek akumulálják (kagylók, halak) Biológiai lebomlás: min. 1-3 hét Anaerob lebomlás gyakorlatilag nincs Nucella lapillus 94

95 Kadmium Cinkkel együtt fordul elő, a szervezetben is képes helyettesíteni a cinket Mérgező, rákkeltő Felhasználás: szárazelemek, festékek, fémipar Itai-itai betegség (a Jinzu folyó (Japán) szennyeződése bányászati tevékenység során) Tünetek: csontok károsodása, anémia, köhögés, veseelégtelenség 95

96 Szerves vegyületek metabolizmusa 1. Közvetlen mineralizáció, biológiailag aktív köztitermékek nélkül 2. Kisebb molekulák keletkezése, amelyek a természetes anyagcsere-folyamatokba kerülnek 3. Az anyag kémiai változása ugyan bekövetkezik, de a szervezet ezeket az anyagokat nem tudja hasznosítani, akkumulálódnak, kiválasztódnak Etilén-bisztiokarbamát fungicid H N N H O NH CH 2 CH 2 NH C S C S S Me2 H N N H S H 2 N CH 2 CH 2 NH 2 HOOC COOH H 2 N CH 2 COOH H 2 N C NH 2 S O Laktóz, tejfehérje 96

97 Oxidatív folyamatok Enzimrendszerek: oxidázok, peroxidázok, oxigenázok A legfontosabb monooxigenáz: cytochrom-p-450 cytochrom-p-450-co 450 nm Elsősorban a májban Enzimatikus oxidatív folyamatok Reakció példa Akt./dezakt. Hatás aktiválás után Benzol-szárm. C-hidroxilálás PCB DDT A D benzpirén A karcinogén epoxidálás Ciklodiéninszekticid A neurotoxikus Oxidatív C-C kapcsolás anilin A citotoxicitás foszfortionátoxidáció Parathion Malathion A A neurotoxicitás 97

98 Környezetszennyező anyagok és expozíció Kőolaj, tankhajó-balesetek Évente 4-6 millió t köolaj kerül az óceánokba 30% szokásos tankhajó működés során 40% szennyvizekből 6-8% tankhajó-baleset illegális olajürítés Az olaj sorsa a környezetben függ annak összetételétől és az érintett környezet tulajdonságaitól. A hatásait és a sorsát az óceánban különböző transzport- és transzformációs folyamatok kombinációi határozzák meg. 98

99 Az olajmennyiség 25%-a elpárolog 5%-a a vízben oldva marad 5%-a fotokémiailag oxidálódik (levegőben) 30%-a mikrobiológiailag lebomlik (vízben, üledékben) 15%-a lesüllyed az üledékbe 20% visszamarad változatlanul (elsősorban kátrány, PAH) Exxon Valdez katasztrófa (1989, Alaszka, t) Hatásait tekintve az egyik legpusztítóbb tankhajó-baleset Transzportfolyamatok: párolgás szétterjedés (diszperzió) 300 km 2 3 napon belül oldódás Kb. 50%-a fotolízissel és mikrobiológiailag lebomlott 99

100 A katasztrófa következményei madár pusztult el (hőszabályozás, repülési képesség elvesztése) Halászat Aljnövényzet pusztulása Tengeri emlősök: 1000 vidra 30 fóka 17 bálna 14 oroszlánfóka A partszakasz tisztítása Kézi tisztítás Forró víz Műtrágyázás Kémiai diszpergálószerek Biotechnológiai módszerekkel előállított mikroorganizmusok 100

101 Az ökotoxikológia általános alapelvei Környezetszennyező anyagok hatása Abiotikus környezet hatása Biológiai hozzáférhetőség Anyagi minőség Molekuláris kölcsönhatások a sejtben (receptor elmélet) Dózis Fajta függőség 101

102 A toxikus hatás időbeli lefutása Expozíciós fázis Kinetikus fázis Dinamikus fázis A toxikus anyag felvétele - az expozíció időtartama - körülmények a felvétel helyén -esetleges átalakulások Eloszlás - passzív és - aktív transzportfolyamatok Biotranszformáció - az anyag szerkezete - a szerv enzim-készlete Az anyag és a receptor közötti kölcsönhatás - Szerkezeti feltételek - körülmények a kötőhelyen Kiválasztás - az anyag tulajdonságai - a kiválasztó szerv 102

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek

Részletesebben

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül

2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül 2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK XENOBIOTIKUM FIZIKAI-KÉMIAI KÉMIAI TULAJDONSÁGAI SZERVEZET BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI KÖRNYEZET EGYÉB TULAJDONSÁGAI

Részletesebben

Ökotoxikológia 2009. A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal. Bomlási vegyületei. p,p -dikloro-difeniltrikloroetán. Zeidler szintetizálta 1874-ben

Ökotoxikológia 2009. A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal. Bomlási vegyületei. p,p -dikloro-difeniltrikloroetán. Zeidler szintetizálta 1874-ben Ökotoxikológia A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal p,p -dikloro-difeniltrikloroetán Bomlási vegyületei Zeidler szintetizálta 1874-ben DDE (1,1-dichloro-2,2-bis(p-dichlorodiphenyl)ethylene) and DDD

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN

ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN Miről lesz szó? Alkil-fenolok és etoxilátjaik élettani hatásai Alkil-fenolok és etoxilátjaik

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz

Részletesebben

KÖRNYEZETBIOLÓGIA (ÖKOLÓGIA) néhány probléma emberi szempontból HUMÁNÖKOLÓGIA

KÖRNYEZETBIOLÓGIA (ÖKOLÓGIA) néhány probléma emberi szempontból HUMÁNÖKOLÓGIA KÖRNYEZETBIOLÓGIA (ÖKOLÓGIA) néhány probléma emberi szempontból HUMÁNÖKOLÓGIA Az ökológia (humánökológia) tárgya Ökológia Ökoszisztémák = társulások (polulációk) és környezetük kölcsönhatása Humánökológia

Részletesebben

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Minőségi kémiai analízis

Minőségi kémiai analízis Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének - Jellemző kötés (funkciós csoport): X X = halogén, F, l, Br, I - soportosítás: - halogénatom(ok) minősége szerint (X = F, l, Br, I) - halogénatom(ok) száma szerint (egy-, két-

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm

- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN

A BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN A BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN Készítette: Merényi-Németh Angéla Klára Témavezető: Romsics Csaba 2015

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

A hulladékok globális mennyisége 1980-ban. Hulladékok kezelése. A természeti környezet antropogén terhelése. Az atmoszféra szennyezői

A hulladékok globális mennyisége 1980-ban. Hulladékok kezelése. A természeti környezet antropogén terhelése. Az atmoszféra szennyezői A természeti környezet antropogén terhelése. Az atmoszféra szennyezői Az emberi tevékenység hatása a biogeokémiai körfolyamatokra Antropogén szennyezőanyagok a környezetben A hulladékok globális mennyisége

Részletesebben

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjával

Részletesebben

A klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció

A klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció Víz és szennyvíztechnológiai gyakorlatok Fertőtlenítés klórgázzal Vincze lászlóné dr. főiskolai docens A klórozás kémiája Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció Szabad aktív klórformák

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 1. hét

Általános és szervetlen kémia 1. hét Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,

Részletesebben

1.ábra A kadmium felhasználási területei

1.ábra A kadmium felhasználási területei Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

Levegıszennyezés nehézfémekkel Európában. Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár

Levegıszennyezés nehézfémekkel Európában. Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár Levegıszennyezés nehézfémekkel Európában Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár Toxikusak-e a nehézfémek? Elızmények: magas nehézfémtartalmú légtérben

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben

1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben 1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben T= talaj; V= víz; 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Metán (CH 4 ) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO 2 ) Fluorozott szénhidrogének

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014

Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás

Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés

Részletesebben

KÖRNYEZETI HATÁSOK. Káros hatások: Radioaktivitás Elektromágnesesség

KÖRNYEZETI HATÁSOK. Káros hatások: Radioaktivitás Elektromágnesesség KÖRNYEZETI HATÁSOK Káros hatások: Radioaktivitás Elektromágnesesség Káros anyagok- szennyezések: Légszennyezések Vízszennyezések Talajszennyezések Mindenütt jelenlévő szennyezések Levegőszennyezés A levegő

Részletesebben

Hormonháztartást megzavaró anyagok (EDC)

Hormonháztartást megzavaró anyagok (EDC) Hormonháztartást megzavaró anyagok (EDC) Dr. Juvancz Zoltán Óbudai Egyetem, juvancz.zoltan@rkk.uni-obuda.hu Definició A hormonháztartás megzavaró anyagoknak (endocrine disrupting chemical, EDC) azokat

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1051/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi osztály (6724 Szeged, Kátay u. 21. és Szeged

Részletesebben

MARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov

MARIVMICCOLL. Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban. Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov MARIVMICCOLL Kiemelten veszélyes anyagok a Maros folyóban Vidács Lívia, Hatvani Lóránt, Manczinger László, Vágvölgyi Csaba, Isidora Radulov XXXI. Országos Vándorgyűlés - Gödöllő 2013. július 3-5. Vízkeretirányelv

Részletesebben

1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése

1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése 1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése I.rész A légkör szerkezete TROPOSZFÉRA: A légkör függőleges tagozódása HOMOSZFÉRA A légkör alsó, sűrű, felszíntől átlagosan 12 km magasságig terjedő

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1183/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A GW-Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Kft. Központi Laboratórium (3527 Miskolc, Tömösi u. 2.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

A levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezése. Készítette: Kaposy Nándor Témavezető: Dr. Horváth István Tamás, egyetemi tanár

A levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezése. Készítette: Kaposy Nándor Témavezető: Dr. Horváth István Tamás, egyetemi tanár A levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezése Készítette: Kaposy Nándor Témavezető: Dr. orváth István Tamás, egyetemi tanár Napjaink: A vegyipar megítélése romlott A társadalom lélekszáma és igényei

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

GYÓGYSZER MÉRGEZÉSEK ELŐADÓLŐADÓ DR. R. LEHEL EHEL JÓZSEFÓZSEF 2006.11.16. 1

GYÓGYSZER MÉRGEZÉSEK ELŐADÓLŐADÓ DR. R. LEHEL EHEL JÓZSEFÓZSEF 2006.11.16. 1 GYÓGYSZER MÉRGEZÉSEK ELŐADÓLŐADÓ DR. R. LEHEL EHEL JÓZSEFÓZSEF 2006.11.16. 1 GYÓGYSZERMÉRGEZÉSEK PARACETAMOL SZALICILÁTOK/NSAID KOFFEIN/XANTINSZÁRMAZÉKOK 2006.11.16. 2 PARACETAMOL MÉRGEZÉS 2006.11.16.

Részletesebben

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest

Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2. Analitikai Kémiai Tanszék, ELTE TTK, Budapest FACULTAS SCI. NAT. * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * A BIOMASSZA ÉGETÉS S KÖRNYEZETI K HATÁSAI Lévay Béla 1, Záray Gyula 1,2 1 Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ, ELTE TTK, Budapest 2

Részletesebben

Integrált kockázatkezelés az iparban

Integrált kockázatkezelés az iparban Integrált kockázatkezelés az iparban 1 2 Veszélyes ipari tevékenységek Mezőgazdaság Biokémia, biotechnológia, gyógyszeripar Védelmi szféra Robbanó és tűzijáték ipar Élelmiszeripar - Nagy hűtőházak (ammónia);

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1002/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A KÖR-KER Környezetvédelmi, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia

Részletesebben

HÁZTARTÁSI VEGYI ANYAGOK

HÁZTARTÁSI VEGYI ANYAGOK HÁZTARTÁSI VEGYI ANYAGOK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2008.04.23. 1 HÁZTARTÁSI VEGYI ANYAGOK MARÓSZERMÉRGEZÉS Savak - lúgok lefolyó/tőzhely/fémtisztító szerek Detergensek Parfümök, kölnivizek

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út

Részletesebben

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) A légkör kémiája Sztratoszférikus ózon és kénvegyületek 1 Dr. Goricsán István, 2008 Balczó Márton, Balogh Miklós, 2009 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Részletesebben

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy

Biotechnológiai alapismeretek tantárgy Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

2006R1907 HU

2006R1907 HU 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 152 IX. MELLÉKLET A LEGALÁBB 100 TONNA VAGY AZT MEGHALADÓ MENNYISÉGBEN ( 1 ) GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ E melléklet szintjén a

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben