KÖRNYEZETI KÉMIA ÖKOTOXIKOLÓGIA
|
|
- Csaba Katona
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖRNYEZETI KÉMIA ÖKOTOXIKOLÓGIA 1
2 A civilizáció folyamatos fejlődése mellett az emberek egyéni és kollektív tevékenysége folytatható legyen a végtelen jövőben legalább azonos, de ha lehet jobb életkörülmények között. Collins, T. Science, 2001, 291, 48. A FENNTARTHATÓ CIVILIZÁCIÓ A környezettel és fejlődéssel kapcsolatos rioi nyilatkozat első alapelve (Rio de Janeiro, Június 3-14.) Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Jogosultak egészséges és hatékony életre a természettel harmóniában. 2
3 A környezeti szennyezés a gazdasági növekedéssel párhuzamosan növekszik. A környezetszennyezés problematikáját először 1970 körül ismerték fel. Egyértelművé vált a gazdasági fejlődés ára és azok hátrányai. A kialakult környezettudatosság azután a környezetvédelemben és a környezetvédelmi törvényekben tükröződik vissza. 3
4 A környezettudatosság társadalmi fejlődésének főbb állomásai Idő től környezetkárosítás DDT: ragadozó madarak szaporodásának károsítása Organoklór peszticidek: felhalmozódás a táplálkozásláncban Metilhigany: humán mérgezések (Minamata, Japán) Detergensek, nehézfémek: Vízszennyeződés Poliklórozott bifenilek: bioakkumuláció, tengeri emlősök szaporodásának károsodása Dibenzo-1,4-dioxinok: Seveso-katasztrófa Savas esők: a talaj és a természetes vizek savasodása Mosószerek: természetes vizek szennyeződése Tankhajó-balesetek: tengerpartok szennyeződése Klórozott szénhidrogének (oldószerek): ivóvíz szennyeződés Levegőszennyeződés: erdőpusztulás Szerves ónvegyületek: vízi élőlények pusztulása Hormonháztartást, szaporodást befolyásoló környezetszennyező anyagok 4
5 A KÉMIA EGYRE ROMLÓ MEGÍTÉLÉSE Az 1950-es és 1960-as években a kémikusok azt hitték, hogy a kémia megoldást adhat a társadalom különböző szükségleteire. A nagyszámú sikeres megoldás mellett, sajnos több előre nem várt súlyos kimenetelű esemény is történt. A DDT nevű klórozott rovarirtószer felgyülemlik a madarakban. Tojáshéj vékonyodást és más szaporodási problémákat okoz. Carson, R. (1962). Silent Spring. Houghton Mifflin Co., New York. Cl CCl 3 Cl A Thalidomide nevű gyógyszert terhes nők használták reggeli rosszullét tüneti kezelésére. Mintegy gyermek rendellenességekkel született. O N O O NH 5 O
6 A tetraetil-ólmot addig használták kopogásgátlóként benzinben, amíg ki nem derült, hogy ólommérgezést okoz és jelentősen csökkenti a gyermekek IQ szintjét. 1982, Times Beach, Missouri (USA) Az utak melletti földek dioxinnal voltak szennyezve ben dioxinnal szennyezett olajat használtak az utak felújítása során. A dioxin szintje ppb között volt ( >1ppb már veszélyesnek számít mindennapi érintkezéskor). 1999, Belgium Különböző hústermékek dioxinnal voltak szennyezve. Cl O Cl Cl O Cl 6
7 KÉMIAI BALESETEK december 3. Bhopal, India A Union-Carbide cég rovarirtószert gyártó üzeméből 40 tonna metil-izocianát (CH 3 NCO) került a város sűrűn lakott részei fölé, melynek következményeként 3500-an meghaltak és en megbetegedtek Október 19. University of Texas, Austin, USA Fém nátriumot tartalmazó éghető szerves hulladék közömbösítése során a nátrium vízzel került érintkezésbe, amely súlyos tüzet okozott. Az egyetem 30.2 millió dollárt költött a kémiai tanszék tűzbiztonsági felszereltségének biztosítására Tisza Ciánszennyezés került a Tisza folyóba. 7
8 8
9 KEMOFÓBIA Az emberek által ában azt hiszik, hogy a vegyi anyagok "rosszak" és a "természetes anyagok" jobbak. Az a vélemény, hogy a "természetes" jobb mint a "kémiai (szintetikus) megalapozatlan. Számos természetben található vegyület káros O biológia hatással rendelkezik. A természetben található Aflatoxin B1 O az egyik legerősebb rákkeltő vegyület. O O O OCH 3 Babérfa gyökeréből kinyert extraktumot a "root beer" nevű alkoholmentes üdítő ízesítésére használják, melyből az erősen rákkeltő szafrolt el kell távolítani O O 9
10 Bis-(2-etil-hexil)-ftalát (Dioktil-ftalát) Műanyagipar, lágyító Pszeudoösztrogén hatás, hormonmódosító Spermiumszám csökkenés Cardiotoxicitás (in vitro sejtkultúrákban) 10
11 A ZÖLD KÉMIA ALAPELVEI Anastas, P. T. és Warner, J. C. Green Chemistry: Theory and Practice, Oxford University Press, Oxford, Barta, K.; Csékei, M.; Csihony, S.; Mehdi, H.; Horváth, I. T.; Pusztai, Z.; Vlád, G. A zöld kémia tizenkét alapelve, Magyar Kémikusok Lapja 2000, 55, 173. A kémiai termékek tervezését, termelését és felhasználását irányító elvek egységes alkalmazása, melyek eredményként csökken vagy megszűnik a környezetre veszélyes anyagok előállítása és felhasználása. 1. Jobb megelőzni a hulladék keletkezését, mint keletkezése után kezelni. 2. Szintézisek tervezésénél törekedni kell a kiindulási anyagok maximális felhasználására (atomhatékonyság) 3. Lehetőség szerint már a szintézisek tervezésénél olyan reakciókat célszerű választani, melyekben az alkalmazott és keletkező anyagok nem mérgező hatásúak és a természetes környezetre nem ártalmasak. 11
12 Gyakran előfordul, hogy egy tökéletes hozamú szintézisben annyi hulladék keletkezik, aminek mennyisége többszöröse a terméknek tonna etilénoxid termelése során tonna kalcium klorid és tonna víz képződik. (melyek tartalmazhatnak klórozott szénhidrogén származékokat is). 12
13 Egy folyamatban keletkező hulladék mennyiségét jellemzi a környezeti faktor (E- azaz environmental factor), mely az 1 kg termékre eső hulladék tömegét adja meg E = 44 = 2,93 13
14 A különböző, kémiai eljárásokat alkalmazó iparágakra jellemző, hogy minél nagyobb a termelés volumene, annál kisebb a környezeti faktor. *Environmental (E) factor: Sheldon, R. A. CHEMTECH, 1994, 24,
15 A ZÖLD KÉMIA ALAPELVEI Anastas, P. T. és Warner, J. C. Green Chemistry: Theory and Practice, Oxford University Press, Oxford, Barta, K.; Csékei, M.; Csihony, S.; Mehdi, H.; Horváth, I. T.; Pusztai, Z.; Vlád, G. A zöld kémia tizenkét alapelve, Magyar Kémikusok Lapja 2000, 55, 173. A kémiai termékek tervezését, termelését és felhasználását irányító elvek egységes alkalmazása, melyek eredményként csökken vagy megszűnik a környezetre veszélyes anyagok előállítása és felhasználása. 1. Jobb megelőzni a hulladék keletkezését, mint keletkezése után kezelni. 2. Szintézisek tervezésénél törekedni kell a kiindulási anyagok maximális felhasználására (atomhatékonyság) 3. Lehetőség szerint már a szintézisek tervezésénél olyan reakciókat célszerű választani, melyekben az alkalmazott és keletkező anyagok nem mérgező hatásúak és a természetes környezetre nem ártalmasak. 15
16 Egy zöld kémiai szempontból ideális reakcióban, vagy folyamatban az összes kiindulási atom megjelenik a termékben. Ezt az atomhatékonyság megállapításával lehet meghatározni, ami megmutatja, hogy a kiindulási anyagok atomjai milyen százalékban alakulnak át a céltermékké Atomhatékonyság = (M céltermék /M kiindulási anyagok ) 100 Trost, B. M.: Science 1991, 254,
17 17
18 4. Kémiai termékek tervezésénél törekedni kell arra, hogy a termékekkel szembeni elvárások teljesítése mellett mérgező hatásuk minél kisebb mértékű legyen. 5. Segédanyagok (oldószerek, elválasztást elősegítő reagensek, stb.) használatát minimalizálni kell, s amennyiben szükséges, ezek zöldek legyenek. 6. Az energiafelhasználás csökkentésére kell törekedni. 7. Megújuló nyersanyagokból válasszuk a vegyipari alapanyagokat. 8. A felesleges származékkészítést kerülni kell. 18
19 9. Reagensek helyett katalizátorok alkalmazását kell előtérbe helyezni. 10. A kémiai termékeket úgy kell megtervezni, hogy használatuk végeztével ne maradjanak a környezetben, és bomlásuk környezetre ártalmatlan termékek képződéséhez vezessen. 11. Új és érzékeny analitikai módszereket kell használni a vegyipari folyamatok in situ ellenőrzésére, hogy a veszélyes anyagok keletkezését idejében észleljük. 12. A vegyipari folyamatokban olyan anyagokat kell használni, amelyek csökkentik a vegyipari balesetek (kémiai anyagok kibocsátása, robbanás, tűz) valószínűségét. 19
20 A zöld kémia néhány napjainkban fontos kihívása 1. A víz hatékony bontása látható fénnyel 2. Olyan oldószerrendszerek tervezése, amelyek hő és anyagátadás mellett katalizátorként is működnek, és lehetővé teszik a termékek könnyű elválasztását 3. Molekuláris építőkocka rendszer tervezése atomhatékony és környezetbarát szintézisekhez 4. Adalékmentes műanyagok kifejlesztése, amelyek használat utáni természetes bomlása a környezetre ártalmatlan anyagok képződéséhez vezet 5. Újra felhasználható anyagok tervezése 6. Nem fosszilis anyagot fogyasztó energiaforrások kiaknázása 7. Szén-dioxid alapú kémiai termékek kifejlesztése 8. Olyan új anyagok és felületek kifejlesztése, amelyek sokáig használhatók 20 és nem igényelnek felületi védőréteget ill. tisztítást
21 Tejsav H 3 C CH COOH OH ring opening polymerization of lactide to polylactide 21
22 A gazdasági fejlődés ára, és árnyoldala: a környezetszennyezés A legfontosabb környezeti problémák: 1. Globális felmelegedés 2. Ózonréteg elvékonyodása, ózonlyuk növekedése 3. Fajok kihalása 4. Élőlények életterének elpusztulása 5. A környezet kémiai terhelése 22
23 Környezetkémia Toxikológia Ökológia Ökotoxikológia Vizsgálja a kémiai anyagok viselkedését, sorsát a környezetben (környezeti analitika) A kémiai anyagok és az élő szervezetek közötti kölcsönhatást Biokémiai, molekuláris, fiziológiai, patológiai mechanizmusokat (humán toxikológia a farmakológiából fejlődött ki) A különböző organizmusok és környezetük kölcsönhatása Multidiszciplináris környezettudomány Elsősorban a környezeti kémiai anyagok hatásait vizsgálja minden biológiai szinten 23
24 Az ökotoxikológia tárgya: Az ökotoxikológia a kemikáliák hatását vizsgálja a természetre Multidiszciplinális tudomány, amely kb tól kezdve a környezeti kémiából és a toxikológiából fejlődött ki. Összekapcsolja és integrálja a környezeti kémia, a toxikológia és az ökológia alapelveit. A központban a kemikáliáknak a természetre gyakorolt káros hatásainak vizsgálata áll. Vizsgálja a kémiai anyagok útját a természetben, és azok kölcsönhatásait és hatásait a biológiai rendszerekben, az élő természetben. Emberi tevékenységből származó természetes anyagok feldúsulása, másrészt tisztán emberi tevékenységből származó (szintetikus) anyagok. A környezettudományok a diszciplináris kutatások eredményeit használják fel, és integrálják. A cél, hogy megértsük és felderítsük az emberi eredetű kemikáliák 24 hatásait, és így elkerülhessük az ezekhez kapcsolódó veszélyeket.
25 Ökotoxikus hatás Az ökotoxikológia a kémiai anyagok és anyagkeverékek hatását vizsgálja minden biológiai szinten: Molekula, sejt, szervezet, populáció Elsődleges fontosságúak a hatások a molekuláristól az élő szervezet szintjéig, mivel ezeken a szinteken valósulnak meg a hatásmechanizmusok. A direkt hatások mellett az ökotoxikológia vizsgálja az indirekt hatásokat is (pl. ragadozók zsákmányállatok) Az ökotoxikus hatása egy anyagnak függ annak fizikai, kémiai tulajdonságaitól, biológiai hozzáférhetőségétől, és a biológiai aktivitásától, ennek megfelelően a dózistól. 25
26 molekula sejt szervezet populáció Ökoszisztéma 26
27 Akut hatások: nagy koncentráció, rövid expozíciós idő (balesetek) A legtöbbször azonban a környezetben előforduló kemikáliák alacsony koncentrációban vannak jelen. Krónikus hatások hosszú expozíciós idő. Ökotoxigológiai szempontból ezek sokkal veszélyesebbek. A hatások mértéke így egyrészt az anyag koncentrációjától, tulajdonságaitól, hatásmechanizmustól, másrészt az expozíció időtartamától, függ. Az expozíció az ökoszisztéma fizikai, kémiai tulajdonságaitól is függ. Expozíció és biológiai hozzáférhetőség A kemikáliák előfordulása, átalakulása a környezetben (transzport-, és transzformációs folyamatok) Expozíciós koncentráció dózis Biológiai hozzáférhetőség 27
28 1. Az ökotoxikológia környezeti kémiai vonatkozásai Környezetkémiai folyamatok vizsgálata, mi a sorsa az antropogén kemikáliáknak a környezetben? Környezeti analitika, vizsgálati koncepciók Érzékenység: ppt (ng/l) pikomól Mintavétel Dúsítás, elválasztás Származékkészítés Analitikai módszerek: Ioncserés kromatográfia szervetlen anyagok Atomabszorpciós, atomemissziós spektroszkópia HPLC, GC, MS szerves vegyületek nehézfémek 28
29 Műveleti sorrend: Módszer kiválasztása Mintavétel Mintaelőkészítés Oldás, feltárás Zavaró anyagok eltávolítása Mérés Az eredmény kiszámítása Az eredmény megbízhatóságának ellenőrzése 29
30 30
31 Az anyag és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása Ha az elektromágneses sugárzás szilárd, folyadék vagy gázhalmazállapotú mintán halad át, a minta bizonyos frekvenciájú komponenseket elnyelhet abszorpció Az anyagok energiaközlés során (termikusan, fény hatására vagy elektronokkal történő bombázással) gerjesztett állapotba kerülhetnek. A gerjesztett részecskék elektromágneses sugárzás kibocsátása közben vesztik el a felvett energiát emisszió Az analízis optikai módszerei: abszorpciós és emissziós spektroszkópia 31
32 Emissziós színképelemzés Gerjesztés: elektromágneses sugárzás, láng, elektromos ív, nagyfeszültségű szikra Induktív csatolású plazmaégő (ICP) Az emissziós spektrum a kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlását adja meg Atomok: vonalas színkép Molekulák: sávos színkép 32
33 Lángfotometria Az oldat finom permet formájában kerül a lángba Atomok termikus gerjesztése Könnyen gerjeszthető alkáli- és alkáli-földfémek analízise Földgáz levegő ºC Acetilén-levegő ºC Acetilén-dinitrogén-oxid ºC Vér, vizelet, növényi anyagok analízise: Li, Na, K meghatározás 33
34 Atomabszorpciós spektroszkópia (AAS) Az abszorbeáló részecskék molekulák 1. Atomizáció 2. Abszorpció (külső fényforrásból származó sugárzás elnyelése) Alapállapotú atom első elektrongerjesztési szint Első rezonancia vonalak a kényelmesen mérhető UV tartományban vannak ( > 200 nm) 34
35 35
36 Tömegspektrometria A tömegspektrometria olyan minőségi és mennyiségi analitikai módszer, amelynek segítségével a molekulaszerkezet felderítése, molekulatömeg és izotópgyakoriság meghatározása, továbbá elegyek mennyiségi elemzése végzhető el. Gázhalmazállapotú mintát nagyenergiájú elektronsugárral ütköztetik Fragmentáció, ionizáció Fragmentumok szétválasztása, a mennyiséggel arányos jel nagyságát mérik 36
37 Az ionok elválasztása Egyszer fókuszáló mágneses eltérítésű analizátor A körpálya sugara: r = 2V B m e V = gyorsító feszültség B = térerősség m = a részecske tömege e = az elektron töltése 37
38 Levegő Fotolízis lebontás Kemikáliák a környezetben Kemikáliák a környezetben kiülepedés párolgás kiülepedés Víz hidrolízis, fotolízis mikrobiológiai lebomlás oxidáció Bioakkumuláció kiválasztás Biológiai rendszerek metabolizmus párolgás Talaj Fotolízis lebontás adszorpció deszorpció 38
39 Ökotoxikológiai hatások kiértékelése: Expozíció ismerete, koncentráció meghatározása, elsődlegesen kémiai analitikai módszerekkel A környezet megfigyelése: monitoring: folyamatos mérés, fizikai-kémiai módszerekkel biomonitoring: bizonyos organizmusokat, (indikátororganizmusokat) vagy meghatározott fiziológiai, biokémiai reakciókat mint a környezeti terhelés paramétereit lehet felhasználni (pl. halak mozgása, vízibolha, kagylóhéj záródása) Bioindikátorok: a környezeti stressz-faktorokra bizonyos organizmusok reagálnak (zuzmók) Biomarkerek: biokémiai indikátorok, pl. a levegőszennyeződés bioindikátorai (pl. CYP1A) 39
40 1.1. A kemikáliák sorsa és viselkedése a környezetben Környezetkémiai folyamatok A kemikáliák koncentrációját és eloszlását a természetben a következő tényezők befolyásolják: A kibocsátó forrás, az anyag mennyisége Az anyag fizikai, kémiai tulajdonságai Molekulaszerkezet Gőznyomás Víz- és zsíroldékonyság Megoszlási hányadosok Lebonthatóság Az ökoszisztéma fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai ph hőmérséklet sótartalom lebegő szennyeződések, ülepedési tulajdonságok tápanyag-körforgás 40
41 Folyamatok, amelyek meghatározzák a kemikáliák sorsát a környezetben Transzport diffúzió,diszperzió kőolaj transzport, részecskék felületén PAH Transzfer Oldódás tenzidek szorpció, szedimentáció nehézfémek párolgás tetraklóretén atmoszférikus depozíció kén- és nitrogén-oxidok, PCDD Transzformáció abiotikus biotikus peszticidek metilhigany, peszticidek Átalakulások (transzformációs folyamatok) Fotolízis Hidrolízis Redoxreakciók Biológiai lebontás 41
42 hidrofil Szerves környezetszennyező anyagok tetraklóretén Nitrilotriacetát, etiléndiamin-tetraacetát polaritás Fluor-klór-szénhidrogének Peroxiacil-nitrát PAN FCHC PER Atrazin NTA EDTA DDT Kőolaj, szénhidrogének Tributil-ón TBT Tenzidek PCB Poliklórozott bifenilek Nehézfémek Poliklórozott dibenzo-dioxinok, -furánok metán VOC PAH PCDD, PCDF lipofil Illékony illékonyság Illékony szerves Policiklusos vegy. aromás szénh. nem illékony 42
43 Transzportfolyamatok a vizekben a) Oldódás b) Adszorpció c) Ülepedés (szedimentáció) Atrazin Cl N NH CH(CH 3 ) 2 Növényvédőszer, herbicid, kukoricatermesztés N N NH C 2 H 5 Ökotoxikológiai hatások: Gátolja a fotoszintézist, asszimilációt blokkolja Fitoplanktonokat, magasabbrendű növényeket károsítja, zooplanktonokat közvetve, vízminőség megváltozik Viselkedése a környezetben: bemosódik a földekről, viszonylag nagy vízoldhatóság (33 mg/l) az atmoszférában elhanyagolható a jelenléte kevéssé adszorbeálódik, nagy mobilitás Átalakulás: hidrolízis, fotolízis és mikrobiológiai lebontás csak kis mértékben nincs jelentős felhalmozódás az élö szervezetekben 43
44 Atmoszférikus transzportfolyamatok A szennyezőanyagok keveredése: a troposzférában (kb. 12 km-ig) gyors A troposzféra és a sztratoszféra (12-50 km) közötti kicserélődés több évig tart A szennyező anyagok megjelenése a sarkvidéken klórozott szénhidrogének, kőolajban jelenlévő anyagok, ólom, más szerves illékony anyagok: atmoszférikus transzportfolyamatok az alacsony hőmérsékleten kondenzálódnak a hőmérsékletgradiens okozza a szennyező anyagok feldúsulását pl. HCH, a koncentráció nő az egyenlítőtől, 0,05-0,5 ng/l- től 6-7 ng/l-ig A sarkvidéken fókákban, madarakban viszonylag magas DDT, Lindan, Chlordan, PCB, PCD/PCDF koncentráció 44
45 O Clm Cln Clm Cln O PCDD O PCDF Cl Cl Cl HCH Clm Cln PCB Cl Cl Cl Cl CH Cl DDT CCl 3 45
46 PCDD, PCDF forrásai - Széntüzelésű erőművek ipari berendezések - Hulladék égetése - Fémkohászat - Diesel-üzemű motorok - Szennyvíz-iszap kezelés - Kezelt faanyagok égetése Poliklórozott fenolok előállítása Agent orange Cigarettafüst Műanyagok, stb. Dioxin szennyeződéssel járó balesetek 1949 Növényvédőszer gyártás, West Virginia 1963 Agent orange gyártás során robbanás, Amszterdam ,4,5-triklórfenol, Csehszlovákia, 60 ember érintő súlyos mérgezés 1976 Nagy mennyiségű dioxin kibocsájtás, Seveso talajszennyezés, Times Beach, Missouri 1999 Dioxin krízis Belgiumban, takarmányszennyeződés 2001 szeptember 11, New York, World Trade Center éves nő, a normál szint szerese ,4,5-T előállítás, New Plymouth, New Zeeland, Dow Chemical 46
47 PCDD egészségkárosító hatásai Karcinogén Teratogén Klórakne Nemi fejlődés zavarai Immunrendszer károsító Közpnti és perifériás idegrendszeri rendellenességek Diabetes Hepatotoxicitás Ivararány megváltozása 47
48 V. Juscsenko (2004) 48
49 49
50 Agent Orange Cl Cl Cl O C O OH Cl Cl O C O OH 50
51 O Clm Cln Clm Cln O PCDD O PCDF Cl Cl Cl HCH Clm Cln PCB Cl Cl Cl Cl CH Cl DDT CCl 3 51
52 HCH (hexaklór-ciklohexán) γ -Lindán Inszekticid Rühösség, tetvesség Idegméreg, máj- és vesekárosító Bioakkumuláció 52
53 PCB Clm Cln Alacsony gőznyomás, sága viszkózus folyadék, jó hővezetőképesség, kémiailag ellenálló Felhasználás: Adalékanyag (PVC, peszticidek, festékek) Hidraulikus folyadékok Lángmentesítés Hűtőfolyadék (transzformátorok) Egészségkárosító hatások Klórakne Májkárosodás Immunrendszert gyengíti Anémia teratogén 53
54 1,1-di(4 -klórfenil)-2,2,2-triklór-etán, DDT Cl Cl 1874 a DDT első szintézise a peszticid általános alkalmazása 1948 P. Müller Nobel díja 1955 a vándorsólymok tojásai abnormális törékenységének felfedezése Angliában 1960 a vándorsólyom populációk csökkenése 1962 a DDE kimutatása a tojásokban 1965 a populációk drasztikus csökkenése Cl 1967 a tojáshéjak nagymértékű elvékonyodása 1968 hasonló hatások más ragadozómadaraknál kísérleti bizonyíték a DDT és DDE hatására 1972 a DDT betiltása az USA-ban, majd Európában A DDT- még ma is használják egyes fejlődő országokban (malária) CH CCl 3 C CCl 2 Cl 54
55 A DDT és metabolitjai Cl CCl 3 CH Cl CHCl 2 CCl 2 Cl CH Cl Cl C Cl DDD DDE 55
56 Egészséges emberek zsírszövetének DDT-tartalma az 60-as években (a DDT széles körű használatának megszüntetése előtt) Ország DDT a zsírszövetben mg/kg Ausztrália 1,8 NSZK 2,3 Anglia 3,3 Dánia 3,3 Kanada 4,9 Olaszország 5,0 Franciaország 5,2 Csehszlovákia 9,6 Magyarország 12,4 Izrael 19,2 USA Kalifornia 5,3 Florida 19,9 56
57 Ózonréteg károsodása 57
58 58
59 59
60 60
61 61
62 UVA 400 nm 315 nm ev UVB 315 nm 280 nm ev UVC 280 nm 100 nm ev 62
63 63
64 Ózonréteg Az ózonréteg képződése a sztratoszférában (Chapman reakciók): O 2 + hν O + O 1/ ν = γ < ~ 240 nm O + O 2 O 3 O 3 + hν O 2 + O O 3 + O 2O 2 64
65 Sarki sztratoszféra felhők (polar stratospheric clouds) -78 C alatt keletkezik (víz, salétromsav, kénsav) 65
66 Klórozott szénhidrogén fotolízise: CCl 2 F 2 Az ózon katalitikus bomlása: Cl + CF 2 Cl Klórtárolók keletkezése O 3 + Cl ClO + O 2 ClO + O Cl + O 2 OH + ClO HCl + O 2 HO 2 + Cl HCl + O 2 ClO + NO 2 ClONO 2 PSC HCl + ClONO 2 Cl 2 + HNO 3 66
67 67
68 68
69 69
70 70
71 Levegőszennyezők Nitrogén-oxidok Forrás: motorizáció (NO, NO 2, 0,2 ppm), villámlás Ózonkárosítók, troposzférikus ózonképződés savas eső képződés 2NO 2 N 2 O 4 71
72 NO 2 szennyeződés Európában (2003) 72
73 Ózon (troposzférikus) Másodlagos szennyező anyag, nitrogén-oxidok és szerves anyagok jelenlétében képződik napfény hatására (0,5 ppm) Légutakat, nyálkahártyát izgatja, légzést nehezíti Növények zöld leveleit károsítja 73
74 Kéndioxid Kéntartalmú tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik (0,1-2 ppm) Levegőn UV fény hatására nedvesség jelenlétében oxidálódik (SO 3 ) SO 2 kibocsátás az USA-ban (ezer t) Halema uma u crater * ,867 * ,491 * ,363 * ,859 * ,678 * ,905 * ,16 74
75 Illékony szerves vegyületek (VOC) Nagy gőznyomás, alacsony vízoldhatóság Metán, alkánok, alkének, aromás szénhidrogének, formaldehid Ipari eredet, oldószerek, festékek tisztítószerek, nyersolaj tankolás üzemanyagok nem tökéletes égése Fák izoprén-, terpén-kibocsátása 75
76 Szén-monoxid Évente kb. 30 % újratermelődik Helyi feldúsulások: városi forgalom, cigarettafüst (500 ppm) O 2 O 2 N N N Fe 2 N N N Fe 2 N N Fe 2 N N 76
77 Szén-dioxid, vízgőz Hőháztartás, üvegházhatás 77
78 Üvegház-hatású gázok eltávolítása az atmoszférából Fizikai folyamatok eredményeképpen (kondenzáció, precipitáció) Kémiai folyamatok következtében (metán oxidációja) Határfelületi folyamatok során Fotoszintézis Széndioxid átalakítása (pl. metán előállítás) 78
79 Transzferfolyamatok Különböző fázisok közötti átmenetek: függ a szennyező anyag tulajdonságaitól a környezeti körülményektől 1. talaj atmoszféra víz atmoszféra Ezeket az egyensúlyi folyamatokat (párolgás, kicsapódás) a környezeti körülmények nagy mértékben befolyásolják: pl. szélsebesség, turbulencia Henry állandó cg K H = = c v p c i v Minél nagyobb az állandó, annál gyorsabban kerül az anyag a levegőbe A nehezen lebomló anyagok kis Henry állandó esetében is szennyezik az atmoszférát (DDT, PCB, PCDD, PCDF) 79
80 2. talaj víz A megoszlás (adszorpció, deszorpció) függ az anyag hidrofil vagy hidrofób tulajdonságaitól és az adszorbens (talaj) összetételétől Megoszlási hányados (víz szilárd anyag): K = 3. víz élő szervezet p A szennyező anyag élő szervezetbe való bejutását elsősorban annak lipofil jellege határozza meg. A sejtmembránon való átjutást, így a bioakkumulációt legjobban az oktanol/víz megoszlási hányadossal jellemezhetjük K = o / v c c s v c c o v 80
81 Transzformációs folyamatok A kemikáliák, szennyező anyagok szerkezeti átalakulása a) Abiotikus átalakulások Fotolízis: elsősorban az atmoszférában fontosak, de lejátszódnak a vizek ill. a talaj felületén is. Gyökös mechanizmusú reakciók, fény hatására Hidrolízis: reakció vízzel, C Cl kötés, észterek hidrolízise (peszticidek), erősen függ a ph-tól és a hőmérséklettől általában kevésbé toxikus anyagok keletkeznek Redox folyamatok: elektron leadással ill. felvétellel járó reakciók Gyakran nem lehet kideríteni hogy biotikus vagy abiotikus átalakulásról van-e szó β-eliminációk 81
82 Fotokémiai folyamatok Fényabszorpció gerjesztett állapot Addíció kettőskötésre Chlordan hν Cl 6 Musca domestica elhullás (10µg/állat): 45% 100% Kettőskötés izomerizáció Cl 6 Cl 6 hν Cl6 82
83 Fotodisszociáció tetraklór-etén reduktív halogén eliminációja (aktiválás) hν CCl 2 = CCl 2 CH 2 = CH - Cl Fotomineralizáció Szerves környezetkárosító anyagok hν CO 2, CO, H 2 O, HCl Pl. klórozott szénhidrogének, bifenilek stb. 83
84 Hidrolízis Cl 6 Cl Cl 6 OH CH 3 O CH 3 O P S OR CH 3 O CH 3 O P S OH + ROH 84
85 Reduktív folyamatok Lindán Cl Cl Cl Cl Cl Cl Parathion CH 3 CH 2 O CH 3 CH 2 O P S O NO 2 CH 3 CH 2 O CH 3 CH 2 O P S O NH 2 85
86 SO 2 H 2 O 2 Oxidatív folyamatok Oxidálószerek: O 2, O, O 3, OH Troposzférikus szennyező anyagok reakciói hidroxil-gyökökkel. HSO 3 H 2 O + HO 2.. HCO + H 2 O H 2 CO. OH CO CO 2 +. H NO 2 H 2 CH 4 H 2 O +. CH 3 HNO 3 H 2 O + H... HSO 3 + O 2 HOO + SO 3 86
87 b) Biotikus átalakulások (enzimatikus folyamatok) Felszíni vizekben, talajvízben és a talajban, üledékekben játszódnak le. Legtöbbször kevésbé mérgező metabolitok keletkeznek A teljes mineralizáció végeredménye széndioxid és víz Biotikus átalakulások a növényekben és állatokban is lejátszódnak,ahol a szerves szennyező anyagok inaktiválódnak Enzimatikus metilezés: szervetlen higany-, ólom-, titán-, króm-, arzén-, ón-, szelénvegyületek átalakulása Megnövekedett toxicitást eredményeznek, kivéve az arzént 87
88 Fémek metabolizmusa Higany HgS HgSO 3 HgSO 4 (CH 3 ) 2 Hg CH 3 Hg + Hg + CH 4 Hg 2+ NADH/H + Hg Cink, ólom, arzén 88
89 Minamata-öböl 89
90 Minamata betegség (1956) Chisso Corporation Acetaldehid gyártás, higany-szulfát katalizátor Központi idegrendszer károsodása Ataxia, izomgyengeség, halláskárosodás, beszédkészség elvesztése, paralízis, kóma, halál ben 2265 hivatalosan elismert áldozat 90
91 Arzén Inszekticid, baktericid, fungicid Fakonzerválás Salvarsan A szerves arzénszármazékok kevésbé toxikusak Arsenicosis: ivóvízből származó krónikus arzén-mérgezés (egészségügyi határérték: 0,01 mg/l 91
92 Az arzén természetes körforgása HO OH As OH arzénsav O baktérium Üledék O As OH arzénessav baktérium HO CH 3 As OH baktérium HO CH 3 As CH 3 O O Víz penészgomba CH 3 baktérium CH 3 CH 3 As CH 3 H As CH 3 ocxidáció Levegő HO CH 3 As O CH 3 92
93 Szerves ónvegyületek Antropogén szenyezők, eltekintve a környezetben képződő metil-származékoktól TBT (tributil-ón-klorid, biocid) C 4 H 9 C 4 H 9 SnCl C 4 H , Franciaország, osztriga Hajók víz alatti részének festése: alga-, gombaképződés megakadályozása 1986-tól kisebb hajóknál betiltották Bizonyos fa- és textilvédő anyagokban TPT (trifenil-ón-vegyületek) mezőgazdaság, fungicid MBT, DBT (butil-ón-, dibutil-ón-vegyületek) PVC, stabilizátor poliuretán, katalizátor Kommunális, ipari szennyvizek 93
94 Nagy koncentráció az üledékben Nagymértékű lipofilitás: az vízi szervezetek akumulálják (kagylók, halak) Biológiai lebomlás: min. 1-3 hét Anaerob lebomlás gyakorlatilag nincs Nucella lapillus 94
95 Kadmium Cinkkel együtt fordul elő, a szervezetben is képes helyettesíteni a cinket Mérgező, rákkeltő Felhasználás: szárazelemek, festékek, fémipar Itai-itai betegség (a Jinzu folyó (Japán) szennyeződése bányászati tevékenység során) Tünetek: csontok károsodása, anémia, köhögés, veseelégtelenség 95
96 Szerves vegyületek metabolizmusa 1. Közvetlen mineralizáció, biológiailag aktív köztitermékek nélkül 2. Kisebb molekulák keletkezése, amelyek a természetes anyagcsere-folyamatokba kerülnek 3. Az anyag kémiai változása ugyan bekövetkezik, de a szervezet ezeket az anyagokat nem tudja hasznosítani, akkumulálódnak, kiválasztódnak Etilén-bisztiokarbamát fungicid H N N H O NH CH 2 CH 2 NH C S C S S Me2 H N N H S H 2 N CH 2 CH 2 NH 2 HOOC COOH H 2 N CH 2 COOH H 2 N C NH 2 S O Laktóz, tejfehérje 96
97 Oxidatív folyamatok Enzimrendszerek: oxidázok, peroxidázok, oxigenázok A legfontosabb monooxigenáz: cytochrom-p-450 cytochrom-p-450-co 450 nm Elsősorban a májban Enzimatikus oxidatív folyamatok Reakció példa Akt./dezakt. Hatás aktiválás után Benzol-szárm. C-hidroxilálás PCB DDT A D benzpirén A karcinogén epoxidálás Ciklodiéninszekticid A neurotoxikus Oxidatív C-C kapcsolás anilin A citotoxicitás foszfortionátoxidáció Parathion Malathion A A neurotoxicitás 97
98 Környezetszennyező anyagok és expozíció Kőolaj, tankhajó-balesetek Évente 4-6 millió t köolaj kerül az óceánokba 30% szokásos tankhajó működés során 40% szennyvizekből 6-8% tankhajó-baleset illegális olajürítés Az olaj sorsa a környezetben függ annak összetételétől és az érintett környezet tulajdonságaitól. A hatásait és a sorsát az óceánban különböző transzport- és transzformációs folyamatok kombinációi határozzák meg. 98
99 Az olajmennyiség 25%-a elpárolog 5%-a a vízben oldva marad 5%-a fotokémiailag oxidálódik (levegőben) 30%-a mikrobiológiailag lebomlik (vízben, üledékben) 15%-a lesüllyed az üledékbe 20% visszamarad változatlanul (elsősorban kátrány, PAH) Exxon Valdez katasztrófa (1989, Alaszka, t) Hatásait tekintve az egyik legpusztítóbb tankhajó-baleset Transzportfolyamatok: párolgás szétterjedés (diszperzió) 300 km 2 3 napon belül oldódás Kb. 50%-a fotolízissel és mikrobiológiailag lebomlott 99
100 A katasztrófa következményei madár pusztult el (hőszabályozás, repülési képesség elvesztése) Halászat Aljnövényzet pusztulása Tengeri emlősök: 1000 vidra 30 fóka 17 bálna 14 oroszlánfóka A partszakasz tisztítása Kézi tisztítás Forró víz Műtrágyázás Kémiai diszpergálószerek Biotechnológiai módszerekkel előállított mikroorganizmusok 100
101 Az ökotoxikológia általános alapelvei Környezetszennyező anyagok hatása Abiotikus környezet hatása Biológiai hozzáférhetőség Anyagi minőség Molekuláris kölcsönhatások a sejtben (receptor elmélet) Dózis Fajta függőség 101
102 A toxikus hatás időbeli lefutása Expozíciós fázis Kinetikus fázis Dinamikus fázis A toxikus anyag felvétele - az expozíció időtartama - körülmények a felvétel helyén -esetleges átalakulások Eloszlás - passzív és - aktív transzportfolyamatok Biotranszformáció - az anyag szerkezete - a szerv enzim-készlete Az anyag és a receptor közötti kölcsönhatás - Szerkezeti feltételek - körülmények a kötőhelyen Kiválasztás - az anyag tulajdonságai - a kiválasztó szerv 102
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenKörnyzetbarát eljárások BSc kurzus, A zöld kémia mérőszámai. Székely Edit
Környzetbarát eljárások BSc kurzus, 2019 A zöld kémia mérőszámai Székely Edit Green? Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés. Értelmezzük globálisan! Sustainability A zöld kémia 12 pontja (és kiterjesztései)
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
Részletesebben2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenMÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉRGEK SORSA AZ ÉLŐ SZERVEZETBEN ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 MÉREGHATÁS FELTÉTELE 1 kapcsolat (kémiai anyag biológiai rendszer) helyi hatás szisztémás Megfelelő koncentráció meghatározó tényező
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
Részletesebben1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenÖkotoxikológia 2009. A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal. Bomlási vegyületei. p,p -dikloro-difeniltrikloroetán. Zeidler szintetizálta 1874-ben
Ökotoxikológia A DDT-sztori Nobel díj bizonytalanságokkal p,p -dikloro-difeniltrikloroetán Bomlási vegyületei Zeidler szintetizálta 1874-ben DDE (1,1-dichloro-2,2-bis(p-dichlorodiphenyl)ethylene) and DDD
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN
ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN Miről lesz szó? Alkil-fenolok és etoxilátjaik élettani hatásai Alkil-fenolok és etoxilátjaik
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
RészletesebbenMÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF
MÉREGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF 2006.09.13. 1 BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK XENOBIOTIKUM FIZIKAI-KÉMIAI KÉMIAI TULAJDONSÁGAI SZERVEZET BIOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI KÖRNYEZET EGYÉB TULAJDONSÁGAI
RészletesebbenTartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenSZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVES KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Szögletes zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. Alkánok, cikloalkánok
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
Részletesebben2012.12.04. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.
Toxikológia és Ökotoxikológia X. A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni. B) Fémes és nem fémes elemek Fémes elemek:
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárások a szennyvíztisztításban
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások a szennyvíztisztításban Zsirkáné Fónagy Orsolya Témavezető: Szabóné dr. Bárdos Erzsébet MaSzeSz Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap Budapest, 217. november 3. Aktualitás
RészletesebbenKÖRNYEZETBIOLÓGIA (ÖKOLÓGIA) néhány probléma emberi szempontból HUMÁNÖKOLÓGIA
KÖRNYEZETBIOLÓGIA (ÖKOLÓGIA) néhány probléma emberi szempontból HUMÁNÖKOLÓGIA Az ökológia (humánökológia) tárgya Ökológia Ökoszisztémák = társulások (polulációk) és környezetük kölcsönhatása Humánökológia
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenDózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai
Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenA GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA
A GAMMA-VALEROLAKTON ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS HIDROGÉNEZÉSÉVEL Strádi Andrea ELTE TTK Környezettudomány MSc II. Témavezető: Mika László Tamás ELTE TTK Kémiai Intézet ELTE TTK, Környezettudományi
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenAz anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
RészletesebbenMikroszennyezők eltávolításának lehetőségei meglevő szennyvíztisztító telepeken (eddigi tapasztalatok és eredmények) c. előadás hozzászólása
Mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei meglevő szennyvíztisztító telepeken (eddigi tapasztalatok és eredmények) c. előadás hozzászólása Mikroszennyezők előfordulása és határai MTA Vízgazdálkodás-Tudományi
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenMinőségi kémiai analízis
Minőségi kémiai analízis Szalai István ELTE Kémiai Intézet 2016 Szalai István (ELTE Kémiai Intézet) Minőségi kémiai analízis 2016 1 / 32 Lewis-Pearson elmélet Bázisok Kemény Lágy Határestek H 2 O, OH,
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenNagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek
RészletesebbenHalogénezett szénhidrogének
Halogénezett szénhidrogének - Jellemző kötés (funkciós csoport): X X = halogén, F, l, Br, I - soportosítás: - halogénatom(ok) minősége szerint (X = F, l, Br, I) - halogénatom(ok) száma szerint (egy-, két-
RészletesebbenAz égés és a füstgáztisztítás kémiája
Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Miért égetünk? Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Elektromos energia Kémiai energia Felesleges dolgoktól megszabadulás
Részletesebben1.ábra A kadmium felhasználási területei
Kadmium hatása a környezetre és az egészségre Vermesan Horatiu, Vermesan George, Grünwald Ern, Mszaki Egyetem, Kolozsvár Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (Korróziós Figyel, 2006.46) Bevezetés A fémionok
RészletesebbenSZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK
SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK Budapesti Reáltanoda Fontos! Sok reakcióegyenlet több témakörhöz is hozzátartozik. Zárójel jelzi a reakciót, ami más témakörnél található meg. REAKCIÓK FÉMEKKEL fém
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenLevegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018
Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018 Tartalom Hulladék fogalma Levegő védelme Háztartásokban keletkező hulladék Keletkező
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Részletesebben- Fajlagos elektromos vezetőképesség (konduktometria, eluálással) MSZ EN 13370:2003; MSZE : µs/cm
Leírás Fizikaikémiai alapparaméterek Módszer, szabvány (* Nem akkreditált) QL ph (potenciometria, eluálással) MSZ EN 12506:2003; MSZ 219785:1984; MSZE 2142021:2005; EPA Method 9040B Fajlagos elektromos
RészletesebbenA BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN
A BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN Készítette: Merényi-Németh Angéla Klára Témavezető: Romsics Csaba 2015
RészletesebbenKémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye
Kémiai egyensúlyok CH 3 COOH + C 2 H 5 OH CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH 3 COOC 2 H 5 ]. [H 2 O] Egyensúlyban: v 1 = v 2 azaz k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] = k
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenLevegıszennyezés nehézfémekkel Európában. Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár
Levegıszennyezés nehézfémekkel Európában Zsigmond Andrea Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár Toxikusak-e a nehézfémek? Elızmények: magas nehézfémtartalmú légtérben
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
RészletesebbenFelmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat
Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elemanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elemanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Kémiai szenzorok 1/ 18 Elemanalitika Elemek minőségi és mennyiségi meghatározására
Részletesebben2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147
2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 147 VIII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 10 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) A 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjával
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenAnalitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014
Analitikai kémia I (kvalitatív) gyakorlat 2014 tantárgyfelelős: Szalai István és Szoboszlai Norbert 1. gyakorlat Asztalátadás, munkavédelmi oktatás (tűz- és balesetvédelem, laboratóriumi munka szabályai,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27. ép.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
Részletesebben1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben
1. Táblázat: Nemzetközileg elfogadott mérési módszerek listája levegőben és vízben T= talaj; V= víz; 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Metán (CH 4 ) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO 2 ) Fluorozott szénhidrogének
RészletesebbenKémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával
Részletesebben1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
RészletesebbenHáhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
RészletesebbenForgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.
SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia 1. hét
Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1333/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Környezetvédelmi Osztály Laboratóriumi Csoport Központi Laboratórium
RészletesebbenMolekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás
Molekulák alakja és polaritása, a molekulák között működő legerősebb kölcsönhatás I. Egyatomos molekulák He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn - a molekula alakja: pontszerű - a kovalens kötés polaritása: NINCS kötés
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200
Részletesebben1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont
1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenTÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?
TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
Részletesebben