43/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet1 Az állatok tartásáról I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet hatálya2

Átírás

1 43/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet 1 Az állatok tartásáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. 16. (1) bekezdése alapján, illetve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. (5) bekezdése, az állategész-ségügyről szóló évi XCI. tv. és a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet felhatalmazása alapján az alábbi helyi rendeletet alkotja. A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdekeket, meghatározza a települési, az építésügyi, a környezetvédelmi követelményeket, továbbá kijelölje az állattartás-ra alkalmas, illetve arra nem használható területeket, meghatározza az állattartás céljára szol-gáló melléképületek, építmények elhelyezésének feltételeit, rögzítse az állattartással kapcsola-tos állategészségügyi, közegészségügyi szabályokat. A rendelet szabályainak alkalmazása so-rán figyelembe kell venni az állatok védelméről rendelkező évi XXVIII. tv., valamint az állatvédelemről szóló 44/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet előírásait is. I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet hatálya 2 1. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazga-tási területére. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes személyre, valamint szer-vezetre, aki vagy amely állatot tart, illetve akinek vagy aminek a tulajdonában, használatában álló ingatlanon állat él. (3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed: - haszonállatok és kedvtelésből tartott állatok (együttesen: állatok) tartására - minden olyan ingatlanra, épületre, építményre és melléképítményre, ahol állattartás folyik. 2.. A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel műkö-dő állatfelvásárló telepre, ebbefogó telepre, fegyveres testületek és rendvédelmi szervek állattartá- sára, díszállat-kereskedőre, veszélyes és védett állatokra. (2) 3 (3) 4 (4) 5 II. fejezet Az állatok tartásának általános szabályai 3. (1) Hódmezővásárhely város területén állatot tartani, hizlalni, tenyészteni (továbbiakban tartani) az egészségügyi, állategészségügyi, élelmiszerekről szóló, építésügyi, környezetvédelmi (levegő- és víztisztasági, zajártalom elkerülése) szabályok betartásával lehet. (2) 6 A rendelet alkalmazása szempontjából Hódmezővásárhely közigazgatási területe az alábbi állattartási övezetekre tagozódik:

2 I. övezet: a Nagy A. J. utca a parkerdő kezdetéig, annak meghosszabbított vonala, Árvíz u., Vajda u., Lázár u., Deák Ferenc u., Petőfi Sándor út, Andrássy út, Kálvin János tér, Szeremlei u., Mátyás u., Kistópart u. eleje és a vasút által bezárt terület. Ezen övezetben állattartásra szolgáló új melléképület megépítésére építési engedély nem adható ki. II. övezet: Hódmezővásárhely belterületi határvonaláig, (kivétel falusias lakóterület) III. övezet: falusias lakóterület. IV. övezet: a helyi építési szabályzatban meghatározott mezőgazdasági tanyás terület. (3) Mártély üdülőterületén tilos a haszonállatok tartása. (4) Tilos állatot közterületen tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani. 4. (1) 7 (2) 8 (3) E rendeletben szabályozott állattartási ügyekben első fokon Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: polgármester) másodfokon Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el. (4) Szakhatóságok megállapításai alapján, ha az állattartó a tartással kapcsolatos állategészségügyi, vagy környezetvédelmi feltételeket megszegi, vagy a tartás előfeltételei hiányoznak, a polgármester a tartható állatok számát korlátozhatja, vagy az állattartást eltilthatja, illetve feltételhez kötheti. (5) 9 5. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek. (2) 10 Haszonállatfajok besorolása: a./ nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér b./ kishaszonállatok: juh, kecske, sertés c./ egyéb kisállatok: baromfi félék (tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka, sport-, dísz- és húsgalamb), házinyúl, prémes állat (nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc, gö-rény) d./ méhek e./ kedvtelésből tartott állatok (pl. eb, macska, díszállatok) (3) 11 (4) 12 III. fejezet Haszonállat elhelyezésére és állattartó épületekre vonatkozó szabályok 6. (1) Az állattartás céljára szolgáló épület építési jogszabályokban foglaltak alapján létesíthető. Nagy- és kishaszonállatok csak a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő körülmények között, arra alkalmas épületben (istálló, ól) tartható. Haszonállat tartására szolgáló létesítmények (istálló, ól, kifutó, trágyatároló) alkalmasságának, illetve építésének

3 feltételeit az érvényben levő előírások alapján az építési hatóság - új épület létesítéséhez a szükséges engedélyezési eljárás keretében - határozza meg. (2) 13 Az állattartás céljára szolgáló építmények, melléképítmények előírt védőtávolságai: megnevezés szomszédos lakó-és zártkerti pihenő épülettől(m) ásott kúttól (m) fúrt kúttól (m) csatlakozó vízvezetéktől kerti csaptól (m) nagy haszonállat ólja, kifutója kishaszonállat ólja, kifutója kisállatok ólja, kifutója trágyatároló A védőtávolságot az építmények és az állattartásra szolgáló építmények, melléképítmények legközelebbi pontja között, légvonalban kell mérni. E rendelet alkalmazásában építmény az ól és istálló, melléképítmény a kifutó és a trágyatároló. (3) 14 Az ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló épületet, illetve építményt létesíteni kizárólag a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzat előírásai szerint lehetséges. (4) 15 (5) 16 A (2) bekezdésben foglaltak e rendelet hatályba lépését követően irányadóak. A korábbi hatályos jogszabályoknak megfelelően létesített építményekben, illetve a 10 évnél régebbi építményekben is tartható haszonállat. Amennyiben a trágyatárolót a korábbi hatályos jogszabályok-nak megfelelően létesítették, illetve az 10 évnél régebben épült, a trágyatárolás céljára tovább-ra is használható, feltéve, hogy az állattartás egyéb feltételei fennállnak. 7. (1) 17 Az övezeti besorolások szerint tartható legnagyobb állatlétszám: I. övezet: nagy haszonállat összesen: 2 db kis haszonállat 18 összesen: 4 db kisállatfajok összesen: 50 db II. övezet: nagy haszonállat összesen: 15 db kis haszonállat összesen: 50 db kisállatfajok összesen: 100 db III. övezet: nagy haszonállat összesen: 50 db kis haszonállat összesen: 100 db kisállatfajok összesen: 200 db (2) 19 Tilos kis- és nagy haszonállatot, valamint egyéb kisállatot tartani közintézmények - így különösen iskolák, gyermek, művelődési, szociális, egészségügyi intézmények -, élelmiszer-előállító egységek, élelmiszer áruda, vendéglátóipari egység, strand és uszoda, sporttelep, te-lepszerűen kiépült többszintes lakóépületek, temetők területén és azok 50 méteres körzetében, kivéve, ha az

4 állattartást a létesítmény védőkörzetében, annak üzemelése előtt már megkezd-ték, és folyamatosan végzik. (3) 20 (4) (1) 23 A város közigazgatási területének azon állattartói, akiknek az alább felsorolt darabszámú ál-lományuk van, bejelentési kötelezettséggel tartoznak az állategészségügyi hatóság felé. Nagyüzemi állománynak minősül az alábbi állatlétszám: szarvasmarha, bivaly: legalább 50 db ló, szamár, öszvér: legalább 30 db sertés: legalább 100 db juh: legalább 200 db broiler: legalább db galamb, gyöngyös, fürj: legalább 500 db pulyka, lúd, kacsa: legalább db (2) Az állatlétszám meghatározásánál az egy tartási helyen (telepen, udvarban, stb.) az egy tenyésztési ciklusban együttesen tartott állatok számát kell érteni, függetlenül a tulajdonosok, bérben nevelők, vagy hízlalók számától. (3) 24 Az állatszaporulat a tartható állatok számát a választási korig nem érinti. IV. fejezet Haszonállattartás állategészségügyi, közegészségügyi, köztisztasági szabályai 10. (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni. Naponta egyszer ki kell takarítani és gondoskodni kell a rendszeres fertőtlenítésről, amelyeket havonta legalább egyszer megfelelő fertőtlenítőszerrel kell elvégezni. Az állattartó a kártékony állatok (legyek, rovarok, rágcsálók) irtásáról köteles gondoskodni. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő takarmányozásáról, és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állat-egészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvosi igénybevételről gondoskodni. (3) 25 Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az állatok etetésére használt takarmányt és konyhai hulladék higiénikus tárolását biztosítani kell. Az állatok etetéséhez használt kellemetlen szagú takarmányt zárt, illetőleg fedett állapotban kell tárolni. 11. (1) 26 Ha jogszabály szigorúbb tartást nem ír elő, a szerves trágyát zárt, a csurgalékvíz és a trágyalé összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott szerves trágyatárolóban kell tárolni. (2) A tároló beteltével, de legalább évente kétszer - tavasszal és ősszel - a felgyülemlett trágyát ki kell szállítani és a tárolót fertőtleníteni.

5 (3) A város belterületi részén tilos olyan tartástechnológiát alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy a trágya szilárd részéhez olyan mennyiségű víz keveredjen, amelyet az már nem tud megkötni (hígtrágyás tartástechnológia), és így folyékony halmazállapotú trágya keletkezik, ami már nem képes a természetes érési folyamaton keresztülmenni. (4). Állattartásból eredő szagártalom csökkentéséről magasba terelt szellőzéssel, védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával és az alomanyag rendszeres cseréjével az állattartó köteles gondoskodni. 12. (1) 27 Az állattartó a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 46. (1) bekezdésében meghatározottakon kívül elhullott állatot annak elszállításáig köteles elkülönítve, hűvös helyen, letakarva tárolni, majd azt az ATEV telep konténerébe, mint engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre kiszállítani. Nagy haszonállat elhullása esetén köteles e tényről az ATEV-et 12 órán belül elszállítás céljá-ból értesíteni. Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről a tulajdonos, ha az ismeretlen, az önkormányzat köteles gondoskodni. Önkormányzat szerződést köt az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.- vel kötelező feladatának ellátására. (2) Az állattartást eltiltó jogerős határozat végrehajtása esetén az állat hatósági úton történő elszállítását, szükség esetén pedig kényszerértékesítését is elrendelheti az állattartást eltiltó hatósági szerv. V. fejezet Méhek tartása (1) Méhcsalád tartásához többlakásos épület esetén valamennyi érintett lakás tulajdonosának vagy használójának (lakásonként egy szavazattal) előzetes hozzájárulása szükséges. (2) Méhcsalád Mártély üdülőterületén nem, míg a többi állattartási övezetben a méhek tartásá-ra vonatkozó jogszabályi feltételekkel tartható / 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet / VI. fejezet Veszélyes állatok tartásának szabályai VII. fejezet Galambok tartására vonatkozó szabály 15. (1) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Társasház, lakótelepi többlakásos, többszintes lakóház padlásán vagy erkélyén galambot tartani tilos. (2) A mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében, vagy más fontos okból a polgármester - előzetes közhírré tétellel - a galambok kiengedését eltilthatja. (3) A hatóság megtilthatja vagy korlátozhatja a galambok tartását, ha a szomszédos ingatlanokon kárt okoz. VIII. fejezet A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó rendelkezések

6 16. (1) A város egész területén a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi állatvédelmi szabályok megtartása mellett minden kedvtelésből tartott állat szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig tartható. (2) Az állattartó köteles gondoskodni azoknak a kedvtelésből tartott állatoknak az elhelyezéséről, amelyeket tovább tartani nem kíván. (3) Többlakásos épület közös használatú helyiségeiben, lépcsőházban, folyosón kedvtelésből tartott állatot tartani vagy szabadon engedni tilos. (4) 30 A tulajdonos köteles állatát úgy tartani, hogy az: a) a házban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja b) másnak kárt ne okozzon c) másnak testi épségét, egészségét ne veszélyeztesse d) a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi, állatvédelmi szempontoknak megfeleljen, a környezetet ne szennyezze e) a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről az állat tartója köteles azonnal eltávolítani. (5) 31 Olyan lakóépületben, amelyben több lakás van, lakásonként - az e bekezdésben foglalt kivétellel - korlátlan létszámú díszállat, illetve egy darab eb és egy darab macska, valamint három hónapos korukig ezek szaporulata tartható. Díszmadarakból és rágcsálókból legfeljebb tíz darab tartható a lakóközösség meghatározott részének hozzájárulása nélkül. Tíz darab feletti létszám esetén a díszállatot tartó személy lakása alatti, feletti és az azonos szinten lakó tulaj-donosok vagy használók (lakásonként egy szavazattal) egyszerű többségének írásbeli hozzájá-rulása szükséges. A lakóépület udvarán az eb tartásához - ideértve a külön használatú udvar-részt is - valamennyi tulajdonostárs vagy lakáshasználó (lakásonként egy szavazattal) írásbeli hozzájárulás szükséges, kivéve, ha az ebtartást már e rendelet hatályba lépése előtt is folytat-ták. (6) Eb, macska és díszállat erkélyen, loggián nem tartható. (7) 32 Három, illetve ennél több lakásos lakóingatlanban az eb tartásához az érintett tulajdonosok vagy használók (lakásonként egy szavazattal) egyszerű többségének írásbeli hozzájárulása szükséges. Három, illetve ennél több lakásos, többszintes lakóingatlanban az eb tartásához az érintett (azonos lépcsőházban lakó, lakásonként egy szavazattal) tulajdonosok vagy használók egyszerű többségének írásbeli hozzájárulása szükséges. E bekezdés hatálya a vakvezető eb tartására nem vonatkozik. (8) Amennyiben iskola, művelődési, szociális, egészségügyi intézmény közvetlen szomszédságában lévő eb a csendet tartósan háborítja és ezzel az érintett intézmény működését zavarja, az eb eltávolítását kell elrendelni. (9) Szakhatósági vélemények alapján - ha annak indoka fennáll - az ebtartás korlátozható, illetve megtiltható. (10) 33 (11) Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén az ingatlan (lakás) bejáratán a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni, és kennelben kell tartani. (12) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

7 (13) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, egy ingatlanon belül 3 db eb és 3 db macska valamint 3 hónapig azok szaporulata tartható. 17. (1) Tilos - vakvezető, valamint az alábbi a./ - c./ pont szerinti területet őrző, illetve ott munkát végző eb kivételével - ebet tartani, beengedni: a./ élelmiszer-üzletekbe, vendéglátóhelyekre, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszerraktárba, b./ oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési intézmények, gyermekjátszóterek, sportpályák, fürdők, piacok területére, c./ ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe. (2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos. (3) Közforgalmú tömegközlekedési szolgáltató járművén a szolgáltató érvényben lévő előírása szerint lehet ebet szállítani. (4) Közterületen, a gyermekjátszótereket övező összefüggő zöldterületeken és a lakóház közös használatú helyiségeiben (udvarán) az ebet biztonságos vezetésre alkalmas pórázon kell vezetni. A harapós, nagytestű vagy támadó természetű ebeket szájkosárral is kötelező ellátni. (5) 14 éven aluli gyermek olyan ebet nem vezethet, amelynél a szájkosár alkalmazása kötelező. (6) E rendelet alkalmazása szempontjából ebfuttatásnak,minősül a közigazgatási terület kijelölt részén történő ebek szabadon engedése, megfelelő biztonsági intézkedések (szájkosár, nyakörv, stb.) figyelembevételével. (7) 34 Ebet futtatni a belterület lakott területre eső részén csak a Városi Ifjúsági Park (Szabadidő Központ) táblával kijelölt részén, valamint a Hódtói városrészben a Tóalj utca 67. szám alatt lévő zárt telken lehet. (8) Az eb és macska tulajdonosa, illetve az eb vezetésével megbízott személy köteles az állat által közterületen, illetve a lakóház közös használatú helyiségeiben okozott szennyeződést azonnal eltávolítani, illetve a szennyezőanyag elhelyezésére szolgáló eszközöket (pl. zacskó, lapát stb.) az eb sétáltatása és futtatása idején magánál tartani. (9) Az ebeket azonosítás céljából egyedi azonosító sorszámmal kell ellátni. A sorszámot a Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda nyilvántartása alapján az ebeknek 3 hónapos koruk betöltése után, 90 napon belül meg kell kapniuk, melyről saját költségén az eb tartója vagy tulajdonosa köteles gondoskodni. Egyedi azonosító sorszámmal nem rendelkező ebek közterületen befoghatók. 18. (1) A tulajdonos köteles a hivatalosan közzétett (veszettség elleni) oltásra az ebet felvezetni. Az oltás megtörténtéről adott orvosi igazolást a tulajdonos köteles megőrizni, elveszítése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni. (2) A védőoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiirtani. (3) Az ebtulajdonos a veszettség elleni védőoltáshoz átvett ebazonosítási jegyet köteles az eb nyakörvére erősíteni és állandó jelleggel viseltetni. Annak elvesztését haladéktalanul be kell jelentenie a hatósági állatorvosnak

8 (4) Embert mart eb tulajdonosa (tartója) köteles ebét a hatósági állatorvossal megvizsgáltatni. az eb veszettségi oltásáról szóló igazolást a megmart személynek, vagy hozzátartozójának köteles átadni a Város ÁNTSZ- nél történő bemutatásra IX. fejezet Kóbor állatok begyűjtése (1) E rendelet alkalmazása szempontjából kóborállatnak minősül minden olyan állat, amely Hódmezővásárhely közigazgatási területén, házingatlanon kívül, felügyelet nélkül található. (2) Az ebbefogó a város közigazgatási területén köteles befogni a gazdátlan, kóbor ebeket. Befogás után a városi ebbefogó telepre szállítani és ott őrizni a befogott ebeket. Az ebbefogó köteles megfelelő körülmények között tartani az ebeket, és számukra a szükséges gondosko-dást biztosítani. Az ebbefogó köteles az értékesítéssel, ártalmatlanítással kapcsolatos felada-tokat ellátni. (3) A befogott ebet tulajdonosa a tulajdonjog igazolása mellett 14 napon belül kiválthatja. A tulajdonjog igazolása oltási könyvvel vagy törzskönyvvel történik. 14 nap elteltét követően a tulajdonjog igazolása nélkül is kiváltható az eb. Az ebbefogó köteles a 14 nap elteltét követő-en legalább 7 napot várni az állat ártalmatlanítása előtt. Kiváltás csak a felmerült tartási, szál-lítási, és az esetleges egyéb igazolt költség megtérítését követően lehetséges. A napi tartási költség összege 400,-Ft + ÁFA, amely évente a várható infláció mértékével emelkedik. Vegyes és záró rendelkezések 22. (1) 39 Szabálysértést követ el és ,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendelet 3. (3), (4) bekezdés, 10. (1) bekezdés utolsó mondatában, 11. (1), (2), (3), (4) bekezdés, 12. (1) bekezdés, 15. (1), (2) bekezdés, 16. (2), (4), (5), (6), (13) bekezdés 17. (1), (2), (4), (8), (9) bekezdés, 18. (1), (3), (4) bekezdésben foglaltakat megszegi. (2) 40 A 3. (4) bekezdés, 17. (1), (4), (8) bekezdésben felsorolt rendelkezések tetten ért megszegői helyszíni bírsággal sújthatók, melynek összege 1.000,-Ft-tól ,- Ft-ig terjedhet. (3) Ha a tetten ért személy a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, vele szemben szabálysértési eljárást kell lefolytatni. (4) A rendelet betartásáról a jegyző gondoskodik (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 2. (2), (3), (4) bekezdése, 4. (1), (2), (5) bekezdése, 5. (3), (4) bekezdése, 6. (3) bekezdés második fordulata, (4) bekezdése, 7. (3), (4) bekezdése, 8. -a, 10. (3) bekezdésének azon része, hogy "valamint a sertéstartáshoz használt konyhai hulladék forralásának lehetőségét", 14. -a, 16. (10) bekezdése, 19. -a, 20. -a, 22. (4) bekezdése és 1. számú melléklete hatályukat vesztik. 1. számú melléklet: 43 1 Módosította a 18/2003. (05.19.) Kgy. sz., 22/2003. (06.23.) Kgy. sz. rendelet.

9 Megállapította a 18/2003. (05.19.) Kgy. sz. rendelet.

10 Módosította a 22/2003. (06.23.) Kgy. sz. rendelet.