A beltéri aeroszol jellemzése egy egyetemi előadóteremben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A beltéri aeroszol jellemzése egy egyetemi előadóteremben"

Átírás

1 Tudományos Diákköri Dolgozat DOSZTÁLY KATINKA A beltéri aeroszol jellemzése egy egyetemi előadóteremben Dr. Salma Imre Analitikai Kémia Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés és célkitűzések A beltéri aeroszol Főbb tulajdonságok Források és keletkezés Egészségügyi hatások A beltéri aeroszol minősítési módszerei A tömeg meghatározása A részecskeszám és méreteloszlásának meghatározása A meteorológiai és egyéb paraméterek meghatározása Mérési kampány az előadóteremben Eredmények és megvitatásuk Légköri koncentrációk Napi koncentráció mentek Összefoglalás Irodalom

3 1 Bevezetés és célkitűzések A kulcsfontosságú levegőszennyező anyagok közül az aeroszolnak van legnagyobb jelentősége, mert viszonylag nagy koncentrációban van jelen. Az aeroszol a levegőben eloszlatott szilárd és folyékony részecskék rendszere, amelyben a részecskék mérete ~1 nmtől mintegy 100 µm átmérőig terjed. Ezen a tartományon belül megkülönböztetünk PM 10 -es frakciót, ami a 10 µm-nél kisebb aerodinamikai átmérővel rendelkező részecskéket foglalja magába. A beltéri aeroszol egészségügyi hatásai fontosak lehetnek, mert időnk nagy részét belterekben töltjük, ugyanakkor a beltéri aeroszol nagyfokú változatosságot mutat a zárt terek jellege és a bennük lévő források és nyelők specifikumai miatt. Az aeroszol emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai miatt, a PM 10 törvényileg szabályozott kültéri, 24 órás egészségügyi határértéke, 50 µg/m 3 értékű. Ez a határérték azonban csak a kültéri levegőre vonatkozik, a nem munkahely jellegű beltéri koncentrációra vonatkozóan nincs szabályozás, pedig az emberek több időt töltenek beltérben, mint a szabadban. Éppen ezért fontos, hogy tisztában legyünk az épületekben kialakuló szálló por koncentrációszintekkel, valamint annak kémiai összetételével. Dolgozatomban ismertetem az aeroszol részecskék főbb tulajdonságait, keletkezésének főbb módozatait, és a mérésére szolgáló berendezések működési elvét. Bemutatom továbbá az intenzív mérési kampányt, amellyel az ELTE Ortvay Rudolf előadótermében lévő beltéri aeroszol tulajdonságait vizsgáltuk, annak érdekében, hogy megállapítsuk, milyen viszonyok találhatóak az egyetemi előadóteremben aeroszol szempontból. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert az egyetemi hallgatók idejük nagy részét az előadótermekben töltik, ezért annak levegője hatással van rájuk. 3

4 2 A beltéri aeroszol 2.1 Főbb tulajdonságok Az aeroszol részecskék egyik legfontosabb tulajdonsága a méreteloszlás. Az aeroszol bármely tulajdonságának a méret függvényében mért értékét nevezzük méreteloszlásnak. A legfontosabb méreteloszlások a részecskeszám, felület és tömeg vagy térfogat eloszlások. Keletkezés szerint két nagy csoportra oszthatjuk az aeroszol részecskéket, durva és finom frakcióra. A 2,0-10 m átmérőjű részecskék a durva frakcióba tartoznak, a 2,0 vagy 2,5 m- nél kisebb átmérőjűek pedig a finom frakcióba. A részecskéket méreteloszlásuk alapján három csoportba - úgynevezett módusokba - osztjuk, a durva-, az akkumulációs- és az Aitken-módusba. A legnagyobb részecskéket tartalmazó csoport az úgynevezett durva módus. Ebben a módusban a részecskék aerodinamikai átmérője 2-2,5 100 m között mozog. A következő csoport az akkumulációs módus, az itt található részecskék átmérője kisebb a durva módus részecskéinél, jellemzően 0,1 2,5 m méretűek. Az Aitken módus részecskéi a legkisebbek, jellemzően 0,01 0,1 m. Bizonyos körülmények között megjelenik egy negyedik módus is a nukleációs módus, ami a 0,01 m-nél kisebb átmérőjű részecskéket tartalmazza. Ha megnézzük az egyes módusok tömegeloszlását, azt tapaszaljuk, nem meglepő módón, hogy a durva módus részecskéi a legnehezebbek. Ebből kifolyólag könnyen kiülepednek a levegőből, számuk tehát viszonylag kicsi. Mégis ezek adják az aeroszol részecskék tömegének legnagyobb részét, akár 60%-át. Az akkumulációs módus részecskéi már nem olyan nehezek, ezért lassabban is ülepednek ki a légkörből. Számukat tekintve több van belőlük, mint a durva módus részecskéiből. Az Aitken-módus részecskéinek koncentrációja a legnagyobb, ezzel szemben tömegük a teljes tömeghez képest elhanyagolható. A folyamatos részecske összeütközések hatására tömegük megnövekszik, és az akkumulációs módusba kerülnek. Egészségügyi szempontból definiálhatunk egy másfajta méret szerinti eloszlást is, a PM 10 frakció a 10 μm-nél kisebb a PM 2,5 pedig a 2,5 μm-nél kisebb aerodinamika átmérővel rendelkező részecskéket jelenti (Mészáros, 1999). Amennyiben a felületi méreteloszlást vesszük figyelembe, azt tapasztaljuk, hogy az akkumulációs módus részecskéi rendelkeznek a legnagyobb felülettel. Ebből az következik, hogy az akkumulációs módus részecskéi gázokat vagy vírusokat adszorbeálnak. A tömeg, felület és részecskeszám méreteloszlások a 1. ábrán láthatóak. 4

5 Részecskeszám Felület Tömeg vagy térfogat 1. ábra: Az aeroszol részecskék tömeg, felület és részecskeszám méreteloszlása A méreteloszláson kívül számos további tulajdonsággal is jellemezhetjük az aeroszolt. Az elem- és ionösszetétel, valamint a szervesanyag-tartalom alapján, az antropogén hatásokra és az aeroszol forrásaira tudunk következetni. Az is jellemezheti az aeroszolt, hogy a benne található elemek milyen kémiai formában, oxidációs állapotban vannak. A vízoldhatóság is nagyon fontos, mivel a csapadékkal a vízoldható vegyületek kiürülnek a légkörből, valamint az élő szervezetek is ezeket az anyagokat képesek beépíteni a szervezetükbe. A higroszkóposság, tartózkodási idő, a morfológia valamint az optikai tulajdonságok is fontos jellemzők. 5

6 2.2 Források és keletkezés Az aeroszol részecskék méretük és kémiai összetételük alapján sokféle módon keletkezhetnek. Mivel a métereloszlás a legjellemzőbb tulajdonságuk ezért a keletkezésüket is eszerint a felosztás szerint ismertetem. A méreteloszlás módusai más és más módon keletkeznek. Ezt szemlélteti az 2. ábra. 2. ábra: Az aeroszol részecskék keletkezésének főbb típusai 6

7 A durva módus részecskéi a Föld felszínének aprózódása, eróziója folytán jönnek létre. Ez a felszínpusztulás leginkább természeti jelenségek miatt következik be. A keletkező részecskék egyik legnagyobb forrása a talaj, a felszíni kőzet vagy könnyen korrodálódó felszínek. A tengerek is hozzájárulnak a durva módus részecskéinek kialakulásához, az úgynevezett tengeri permet által. Ezen részecskék aerodinamikai átmérője meghaladja az 1 m-t. Ebben a mérettartományban találhatóak a bioaeroszolok nagy része is. Bioaeroszolnak hívjuk az olyan részecskéket, amelyek biológiai eredetűek vagy aktivitásúak és hatással lehetnek az élő szervezetekre, pl. gyulladással, allergiával, toxikussággal vagy egyéb módon. Az akkumulációs módus és az Aitken-módus részecskéi 2,5-2 m-nél kisebbek, tehát nagy részük nem jöhetett létre aprózódással, hanem más folyamatoknak kell lejátszódni a keletkezésükhöz. A nukleációs módus részecskéinek (keletkezésüket lásd lejjebb) összetapadásával, méretüknek ilyen módon történő növelésével jönnek létre. Emellett vannak olyan bioaeroszolok - egyes baktériumok és vírusok - amelyek az akkumulációs módus mérettartományába esnek bele. Ezen részecskék a levegőben lévő prekurzor gázok reakcióinak eredményeképpen fázisváltással alakulnak ki. A részecskék leggyakoribb kémiai összetevői a nitrátok és a szulfátok, valamint a szerves vegyületek. A nitrátok nitrogén-oxidokból alakulnak először salétromsavvá hidroxilgyök hatására, majd a légkörben jelenlévő ammónia semlegesíti őket, és ammónium-nitrát keletkezik. A szulfát részecskék prekurzorai a biogén eredetű dimetilszulfid, valamint az antropogén forrásokból, illetve vulkán kitörések során a levegőbe kerülő kén-dioxid. Ezekből a gázokból kénsavgőz keletkezik, amely ammónium-hidrogénszulfátot képez. A szerves vegyületek, főként izoprének és terpének, a légkörbe elsősorban a növények emissziójából és antropogén tevékenységek hatására kerülnek, majd oxidációs reakciók után aeroszol fázisba kerülnek. Ezen részecskéket másodlagos szerves aeroszolnak nevezzük (Mészáros, 1999). A fent említett jelenségek elsősorban a szabadban játszódnak le. A beltéri aeroszol részecskék kialakulása mennyiben követi ezeket a folyamatokat? Nyilvánvalóan bizonyos folyamatok egy zárt térben is lejátszódhatnak, hiszen a beltérben lévő levegő összetételét, főleg a kültéri határozza meg. A kültéri és a beltéri aeroszol koncentrációk jelentős korrelációt mutatnak. A kültéri koncentrációk megváltozását követi a beltéri megváltozása is (Koponen, 2001). Beltérben azonban olyan emberi tevékenységből adódó folyamatok is lejátszódhatnak, 7

8 amelyek a beltéri levegőt jelentős mértékben, míg a kültéri levegőt kissé vagy egyáltalán nem befolyásolják. Egyik ilyen jelentős antropogén hatás a dohányzás. Kültérben a nagy tér miatt a dohányzás hatása nem érzékelhető, beltérben azonban a cigarettafüst megreked, és jelentős mértékben befolyásolja az aeroszol részecskék koncentrációját. E mellett olyan kémiai vegyületeket juttat a légkörbe, amely természetes forrásokból nem került volna bele. Így számos kémia reakciót indukálhat, amelyek aztán aeroszol képződéshez vezetnek. Más emberi tevékenység például a főzés, a takarítás is eredményezhetnek aeroszol képződést. Főzés során olajcseppek és egyéb szerves kisebb mennyisében szervetlen (NaCl) vegyületek kerülnek a levegőbe, megnövelve ezzel a beltéri aeroszol koncentrációját. A takarítás során olyan anyagok kerülnek a levegőbe amelyek szintén hatással lehetnek az aeroszol részecskék keletkezésére, ráadásul a takarítás felkavarja a kiülepedett port, időszakosan megnövelve ezzel annak koncentrációját. 2.3 Egészségügyi hatások Az aeroszolok tanulmányozása közben a tudósok rájöttek, hogy a magas aeroszol koncentráció hatással lehet az emberek egészségügyi állapotára. Jó példa erre az 1952-es londoni szmog, mely miatt sok ember vesztette életét. Ma már tudjuk, hogy az aeroszol részecskék koncentrációja hatással van az egészségünkre, emiatt korlátozták a légkörben megengedett maximális koncentrációt. Ez ma a PM 10 -es frakcióra nézve Magyarországon 50 µg/m 3. A szabályozások ellenére is fontos tanulmányoznunk, ezen részecskék egészségügyi hatásait, hogy a megismert hatások tekintetében alakítsuk ki a megengedhető koncentrációkat. Az elmúlt időszak során számos kutató foglalkozott ezzel a területtel, és állapított meg olyan összefüggést, miszerint a légköri aeroszol koncentrációjának növekedésével együtt a halálozási és megbetegedési ráta is növekszik. Egyes tanulmányok szerint 10µg/m 3 koncentrációemelkedés 1%-os növekedést jelent a halálozási rátában (Harrison et al., 2000), mások szerint ez a növekedés 0,5%-os (HEI Persoectives, 2002). Abban azonban mindenki egyetért, hogy az aeroszol megnövekedett szintje káros hatással van az egészségre. Mi okozhatja ezt a káros hatást? A legkézenfekvőbb dolog, ami eszünkbe jut, a kémiai összetétel, hiszen számos olyan vegyületet ismerünk, amelynek bizonyított a káros hatása. Még nem tisztázott dolog, hogy a kémiai összetétel, vagy a részecskeméret felelős az egészségre káros hatásokért. A nagyobb részecskék nem jutnak le a tüdőbe, mert kiszűri őket a védekező 8

9 mechanizmusunk első vonala, a kisebb részecskék viszont lejuthatnak egészen a léghólyagocskákig. A legvalószínűbb az, hogy a finom részecskék okozzák a szervezetben kiváltott tüneteket. A beltéri aeroszol egyik legfontosabb összetevője egészségügyi szempontból a cigarettafüst. A fent említett egészségkárosító hatások mellett a cigarettafüst számos más kellemetlen hatással is rendelkezik. Több mint 4000 kémiai komponenst tartalmaz, többek között ammóniát, fenolokat, szénmonoxodiot, hidrogéncianidot, oxigéntartamú és oxidáló tulajdonságú szabad gyököket, és egyéb olyan komponenseket, amelyek karcinogén, irritatív vagy egyéb egészségkárosító tulajdonsággal rendelkeznek (Palanisamy et al., 2009). A cigarettafüst káros hatásai közé tartoznak a szív és érrendszeri problémák, a légzőszervi megbetegedések. Emellett a dohányzás a rossz hatással van a cukorbetegekre és étvágycsökkentő hatása miatt azok, akik leszoknak a dohányzásról nagyobb mértékben híznak el (Palanisamy et al.,2009; Skurnik and Shoenfeld, 1999). Láthatjuk tehát, hogy a beltéri aeroszol részecskék, pl. a cigarettafüst, jelentősen befolyásolják, károsítják egészségünket. 9

10 3 A beltéri aeroszol minősítési módszerei Az aeroszol részecskék vizsgálatára többféle módszert alkalmazhatunk. A módszereket a következőképpen csoportosíthatjuk: off-line és on-line módszerek. Off-line rendszerekről beszélünk akkor, amikor a gyűjtött minta utólagos feldolgozására kerül sor. Ha a módszer azonnali információt szolgáltat, akkor az on-line rendszer. Az off-line módszerek azon alapszanak, hogy egy hosszabb időperióduson keresztül folyamatosan mintát veszünk, majd a megadott idő eltelte után a szűrőt laboratóriumi körülmények között elemezzük. Ebből következik az, hogy az off-line módszerek esetén mindig mintagyűjtést végzünk. Az így nyert információk pontosak, széleskörű információt hordoznak a szűrőre kiülepedett részecskék összetételéről, kémiai minőségéről. Ugyanakkor, ezen módszer alkalmazásánál az időbeli felbontásunk nem lesz pontos, csak átlagot fogunk tudni számolni és nem fogjuk látni a megadott idő alatt az esetleges kilengéseket. A módszer további hátránya, hogy mivel a kiértékelést, a vizsgálatokat nem a mérés helyszínén végezzük, a körülmények nem lesznek azonosak. Emiatt esetleg alul mérhetünk, illetve túlbecsülhetünk bizonyos komponenseket, különösen igaz a szemi-illékony szerves vagy szervetlen (NH 4 NO 3 ) vegyületekre. A szállítás és tárolás során több olyan anyag kerülhet a mintába, amelyek eredetileg nem voltak benne. Továbbá a hosszú idő alatt olyan reakciók játszódhatnak le, amelyek az egyik komponens hibás mérését eredményezhetik. Ennek ellenére a széleskörű információ miatt elterjedten alkalmazzák ezt a módszert. 3.1 A tömeg meghatározása A manuális gravimetriás módszer az off-line technikák leggyakrabban (majdhogynem kizárólag) alkalmazott képviselője. A gravimetriás mérésekhez szűrőket használunk. A módszer lényege, hogy a szűrőn átszívjuk a levegőt, olyan módon, hogy a mintagyűjtés általános szabályait betartsuk. A mintagyűjtés során a szűrő a gyűjtés során megváltozhat, törékennyé, érzékennyé válhat, ezért óvatosan kell vele dolgozni. Ennél a módszernél nagyon fontos tudnunk, hogy a szűrőre kiülepedő anyagok között lehetnek olyanok, amelyek erősen higroszkóposak, emiatt súlyos hibát véthetünk a tömeg meghatározásakor. Ennek elkerülése végett, előírás szerint a begyűjtött mintákat 24 órán keresztül 20 C-on és 50%-os relatív páratartalom mellett kell tárolni mielőtt tömegét meghatároznánk. A műanyag, például a polikarbonát szűrők elektrosztatikusan feltöltődhetnek, ami jelentős hibát okozhat. Ezeket a 10

11 szűrőket semlegesíteni kell a mérés előtt. A gravimetria előnye, hogy nagyon egyszerű művelet, továbbá a gyűjtött mintát utána tovább tudjuk elemezni. Hátrányai közé sorolható a rossz időfelbontás, a nagy munkaigény. Az on-line módszerek azonnali analitikai eredményeket szolgáltatnak. Ezek a módszerek általában olcsóbbak, mint az off-line módszerek. Időbeli felosztásuk remek, követni lehet velük a tömegkoncentráció perces alakulását. A gyors méréssel azonban csökkentik pontosságot. Az aeroszol tömeg mérésének két gyakran alkalmazott on-line módszer módszere a β mérő és a kúpos elemű oszcilláló mikromérleg (TEOM). A kúpos elemű oszcilláló mikromérleg Az on-line technikák másik jelentős módszere a TEOM (Tapered Element Oscillating Microbalance), magyarul kúpos elemű oszcilláló mikromérleg. A műszer felépítése a 3. ábrán látható. A műszer első része a különböző vágási értékkel rendelkező beszívó (inlet). A TEOM-hoz tartozik PM 10, illetve PM 2,5 vágási értékkel rendelkező választható egység. Ezután a tömlő után egy elágazás következik, ahol a szabványban előírt 16,7 l/perces áramlási sebességet két részre bontják, egy 13,7 és egy 3 l/percesre. Az előbbit nevezik mellékágnak, és ezzel a továbbiakban nem végzünk semmilyen mérést. A 3 l/perces áramlás halad tovább a melegítőn keresztül a tömegmérőbe. Mielőtt a levegő elérne a tömegmérőbe felmelegítjük 40 C-ra azért, hogy a vízgőz kondenzációját elkerüljük, és a mérés végéig ezen a hőmérsékleten marad. A tömegmérő egységben helyezkedik el a kúpos elem. Ez egy kvarc kristály, aminek nagyon pontos és jól meghatározott rezgési frekvenciája van. Ezt a csonka kúp alakú kristályt folyamatosan a saját frekvenciáján rezegtetik, mégpedig úgy, hogy egy állandó mágnes található a falán, ami a változó elektromágneses térben oldalirányú rezgést okoz. A kúpos elem tetején helyezkedi el a teflonnal bevont boroszilikát üvegszűrő. Ezen a szűrőn vezetik keresztül a 3 l/perc sebességgel mozgó levegőáramot. A levegőt egy szivattyú áramoltatja. A mérés elve a következő, a szűrőre az átszívott levegőből kiülepednek az aeroszol részecskék. Ennek következtében a szűrő egyre nehezebb lesz, és emiatt elhangolódik a kristály nagyon érzékeny frekvenciája. A műszer 2 másodpercenként megméri a kristály frekvenciáját, majd a frekvenciakülönbségből kiszámolhatjuk a tömegnövekedést a következő egyenlet alapján: 11

12 1 1 m K0, (1) f f ahol Δm a tömeg megváltozása, K 0 a készülékre jellemző állandó, f 0 kezdeti frekvencia és f 1 a végső frekvencia. Ezek után a tömegnövekedés, a mért idő és az áramlási sebesség alapján a műszer kiszámolja a tömegkoncentrációt, és μg/m 3 egységben mutatja a kijelzőn (Operating manual, TEOM Series 1400a). 3. ábra: A TEOM 1400a felépítésének sematikus ábrája 12

13 A módszer előnyei között felsorolhatjuk az on-line módszerek szinte minden előnyét. Folyamatos és azonnali információt szolgáltat, az időbeli felbontása nagyon jó. Az állandó hőmérsékletre termosztálás okozza a TEOM legnagyobb hátrányát. Mivel a hőmérséklet magasabb, mint a környezet hőmérséklete a közepesen illékony szervetlen vegyületek (pl. NH 4 NO 3 ) egy része elpárolog, ezért tömegüket kissé (8-10%-al) alulbecsüljük. Mindezeket egybevetve a TEOM az egyik legjobb on-line módszer az aeroszol tömegkoncentrációjának mérésére. 3.2 A részecskeszám és méreteloszlásának meghatározása A részecskeszám meghatározására mozgékonyságon alapuló részecskeszeparátort (Differential Mobility Particle Sizer, DMPS) használtunk. A műszer három részből áll: egy neutralizálóból, egy differenciális mozgékonyság analizátorból (DMA, differntial mobility analyzer), és egy kondenzációs részecskeszámlálóból (CPC, condensation particle counter). A neutralizáló feladata, hogy azt aeroszol részecskék töltés eloszlását egyensúlyi, Boltzmann-töltéseloszlásúra hozza. A neutralizáló radioaktív forrás segítségével (pl.: 210 Po, 85 Kr, 63 Ni, 241 Am) ionizálja a vivőgáz molekuláinak egy részét, amelyek ezután az aeroszol részecskékkel ütközve kialakítják a töltésegyensúlyi állapotot. A DMA feladata szétválogatni a részecskéket az elektromos mozgékonyságuk alapján. A készülék sematikus ábrája a 4. ábrán látható. A részecskék szétválogatása úgy történik, hogy a belső elektród és a külső henger között változtatható nagyfeszültséget hozunk létre. A középen elhelyezett elektród körül nagy tisztaságú levegőt áramoltatunk, és az aeroszolt tartalmazó levegőt a tiszta levegőréteg és külső henger közé vezetjük. 4. ábra: A differenciális mozgékonyság analizátor sematikus ábrája 13

14 A középső elektródon egy rés található ahová csak a megfelelő mobilitással rendelkező részecskék bejutnak be és haladnak tovább a detektorba. Ezen részecskék mérettartománya a nagyfeszültséggel szabályozható, és monodiszperznek tekinthetők. Miután a részecskéket elválasztottuk méretük szerint, bekerülnek a kondenzációs részecskeszámlálóba (CPC), (5. ábra), ahol optikai detektálással történik a meghatározásuk (McMurry, 2000). Az aeroszol részecskék először egy fűtött részbe jutnak, amely butanol gőzzel van telítve, majd tovább haladva egy hűtött kondenzátorba kerülnek, ahol a butanol kondenzálódik a részecskékre. Ezáltal megnő a méretük, és detektálhatóvá válnak a átható fény számára. A mintát merőlegesen vezetjük egy kollimátoron átbocsátott lézernyalábra, a részecskék által szórt fényt, amely arányos a részecskék számával egy fotodetektorral mérjük. A mérési kampány során Hauke típusú, 28 cm hosszú DMA, TSI 3775 típusú n- butanolos CPC-t használtunk. A sugárforrás 241 Am ( -sugárzó) volt. A lézerfény szórású detektor D50 értéke 4 nm (Vakkari, 2008). 5. ábra: A kondenzációs részecskeszámláló működési elve 14

15 3.3 A meteorológiai és egyéb paraméterek meghatározása Az aeroszolra vontakozó adatok értelmezéséhez szükség van a meteorológiai paraméterek ismeretére, amelyeket mérésekkel értünk el. A munkát az ELTE Meteorológia Tanszékkel közösen végeztük. Mértük a CO 2 koncentrációt egy Li-Cor 840 CO2/H2O típusú mérőberendezéssel. A műszer a CO 2 és a H 2 O infravörös elnyelésének intenzitás alapján méri azok koncentrációját. A CO 2 koncentráció mérésének célja az volt, hogy következtetni tudjunk a helyiségen tartózkodó emberek számára. A levegő hőmérsékletét 107-L típusú hőmérsékletmérő termisztorral mértük. A termisztorok félvezető ellenállás-hőmérők. A félvezetők ellenállása a hőmérséklet emelkedéséve csökken, tehát ha megmérjük a félvezető ellenállását abból következtetni tudunk a hőmérsékletére. A termisztorok hőérzékenysége a hőmérséklet növelésével jelentősen csökken, de még így is jobb mint a fémeké. A műszer előnye, hogy kis méretű és nagy időfelbontású méréseket lehet vele végezni, hátránya viszont, hogy idővel a kristályokban átrendeződés következik be, emiatt megváltozik a vezetőképessége. A felszín hőmérsékletét IRR-P infra felszínhőmérséklet-mérővel mértük. A testek által kibocsájtott elektromágneses sugárzás maximuma összefüggésben van a test felszíni hőmérsékletével. A műszer termoelem segítségével tudja érzékelni a hőmérsékletet. A levegőnedvességet egy Vaisala HMP35AC típusú hőmérséklet és nedvességmérővel mértük. Ez egy abszorpciós légnedvesség-mérő, működési elvének alapjául valamilyen anyag vízfelvevő képessége és az ennek következtében bekövetkezett fizikai változás szolgál. A szélsebesség mérésére egy Vaisala WAA15A szélsebességmérőt használtunk. A készülék működési elve a következő. A három kanálból szerkezet el tud fordulni egy tengely körül, mivel a kanalak homorú és domború oldalának eltérő a légellenállása. A szélsebesség meghatározásához a fordulatszámot kell pontosan megmérni, ebből tudjuk kiszámítani a szélsebességet. Használtunk továbbá egy METEK USA-1 típusú szónikus anemométert, a szélsebesség nagy pontosságú meghatározására. A műszer ultrahang segítségével működik. Három érzékelő párja van, amelyek páronként egymással szemben helyezkednek el. Az érzékelőpár mindkét szenzora hangimpulzust bocsát ki és méri, hogy mennyi idő alatt teszi meg az utat az ismert távolságra lévő másik szenzortól. Légmozgás esetén az átviteli idő a szél irányában növekszik, az ellenkező irányban csökken. Minél nagyobb az eltérés az átviteli idők között annál intenzívebb a légmozgás. A szónikus anemométer emellett alkalmas a hőmérséklet 15

16 mérésére is, mivel a hang terjedési sebessége hőmérsékletfüggő. A mért hőmérséklet virtuális hőmérséklet, amelyet a nedves levegő akkor venne fel, ha a sűrűsége megegyezne a száraz levegőjével. A sugárzás mérésére egy Li-Cor Quantum/Radiometer/Photometer LI-185A típusú piranométert használtunk. A műszer termoelektromos érzékelővel működik, az érzékelő egyik fele feketére, a másik fehérre van festve, a köztük lévő hőmérsékletkülönbségből következtetünk a sugárzás mértékére (Baros et al., 2006). 16

17 4 Mérési kampány az előadóteremben A mérés megszervezésének első lépése a mérés helyszínének kiválasztása, és a szükséges engedélyek megszerzése volt. A mérési munka a főmérnök és az oktatási dékánhelyettes engedélyével és támogatásával zajlott. A műszerek helye 6.ábra: Az Ortvay-terem alaprajza bejelölve rajta a TEOM elhelyezkedése 17

18 A mérés helyszínéül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Pázmány Péter Sétány 1/C épületében az Ortvay-termet (0.81 számú) választottuk. Az 6. ábra a terem alaprajzát ábrázolja. A terem kiválasztásának okai a következők voltak. A tanterem egy nagyelőadó terem 120 férőhellyel, amely viszonylag nagy. Az órák száma reprezentatívan jellemzi az egyetemen lévő órák számát. A terem szellőztetéssel rendelkezik, amely akár a teremből is szabályozható. A szellőzés hétköznaponként reggel 7 és esete 9 között üzemel. A terem lépcsőzetes padsorai alatt egy szellőzőgépház található, ahol a szellőző berendezés található. A gépház megléte szintén a terem kiválasztásának okai között szerepel, hiszen ott tudtuk elhelyezni a műszereket. A gépház előtt közvetlenül található egy fallal elválasztott raktár (0.77 számú), ahonnét a szivattyúk hangja nem zavarja az előadást. A terem az egyetemi oktatótermek egy tipikus képviselője, ezért a benne végzett mérések jól reprezentálják az egyetemi aeroszol koncentrációt. A mérő- és érzékelőgépek egy részének elhelyezését a 7. ábrán szemléltetem. A TEOM mintavevője a harmadik padsorban, a terem szélétől 4,75 méterre volt. Így nagyjából a terem közepén helyezkedett el. A mintavevő fej 2 m magasan volt. A mintagyűjtő 1,8 m magasságban a nedvesség és hőmérsékletmérő, az infravörös felszínhőmérséklet-mérő, valamint a szónikus anemométer egy 2 m magas alumínium oszlopra volt felszerelve. A mérés előtt azt is meg kellett választani, hogy milyen időfelbontásban mérjünk. A TEOM-al az aeroszol koncentrációt 1 perces időfelbontásban mértük. Előkísérleteket végeztünk egy laboratóriumban cigarettafüsttel, és ennek alapján az 1 perces időfelbontás látszott alkalmasnak. Az iskolai mozgolódások miatt (15 perces szünet) miatt fontos volt, hogy erről az időszakból nagy felbontású adatokat kapjunk, hiszen azt feltételeztük, hogy ezen intervallum alatt lesznek a leglátványosabb változások. 18

19 Szónikus anemométer Hőmérséklet és nedvességmérő Infravörös felszínhőmérsékletmérő SFU mintagyűjtő egység TEOM mintavevő fej 7. ábra: Az Ortvay-teremben felszerelt műszerek A mérési kampányt április 8-tól április 15-ig végeztük. A mérés előkészületeit április 2-án elkezdtük. Ekkor került felszerelésre az alumínium rúd, amire a műszereket a későbbiekben felszereltük. A TEOM mintavevőjéhez vezető fém csövet az egyik padsor padlójába fúrt lyukon keresztül vezettük be a raktárszobába (8. ábra). Április 6-án a terembe kerültek a műszerek, beállítottuk a referencia órát. A mérési naplót előzőleg elkészítettem. Szükségesnek tartottuk, hogy a teremben mindig felügyeljen valaki a műszerekre, nehogy bárki kárt tegyen bennük illetve, hogy felvilágosítást adjon az érdeklődő oktatóknak, hallgatóknak a mérés céljairól. Éppen ezért elkészítettem a felügyeleti beosztást. A terem nyitásáról és zárásáról valamint a takarításról napló készült. A termet az órákon kívül zárva tartottuk, hogy a terem levegőjét és a mérési adatokat ne befolyásolja a folyosóról bekeveredő 19

20 levegő aeroszol koncentrációja. Április 7-én a meteorológia műszerek nagy része is elhelyezésre került. A TEOM mintavevő fejét kitakarítottam, majd ez is felkerült a helyére. DMPS TEOM 8. ábra: A raktárszobában elhelyezett műszerek Április 8-án reggel 8 órakor elindítottunk a műszereket, és 8:01 perctől adatokat gyűjtöttünk. Április 9-én a meteorológiai műszerek véglegesen fel lettek helyezve. A délután folyamán DMPS-t is beindítottuk. A mérés ezután rendben folytatódott. Április 15-én reggel 8 órakor befejeztük a mérési kampányt. Így egy teljes heti adat áll rendelkezésünkre a teremben történtekről. 20

21 5 Eredmények és megvitatásuk Az on-line mérések és az aeroszol minták analízisével kapott eredményekből folyamatosan létrehozunk egy adatbázist. Ennek kiértékelésével információkat nyerünk a terem aeroszol jellemzőkről. A teljes kép az összes kémiai vizsgálat befejezése után áll rendelkezésünkre. 5.1 Légköri koncentrációk Az 1. táblázatban összefoglaltam a kampány során mért legfontosabb kémiai változók mediánjait és tartományát különböző időintervallumokban. A választott időintervallumok a munkanapok, illetve hétvégék, valamint a terem nyitott illetve zárt állapota. A PM 10 tömegkoncentráció heti mediánja (15,4 μgm -3 ) jelentős mértékkel a kültéri egészségügyi határértéknél kisebb. A mért érték, amely a budapesti éves mediánnál (29 μgm -3 ) is alacsonyabb. A különböző intervallumok között szignifikáns különbségek figyelhetőek meg. Munkanapokon a PM 10 szintje magasabb volt, mint hétvégeken. Hasonló megfontolás alapján az is egyértelműnek látszott, hogy azon intervallumokban, mikor a terem nyitva volt, nagyobb koncentrációkat mérhetünk. Az adatok ezt is alátámasztották. Az előadóteremben jóval kisebb részecskeszám koncentrációkat mértünk, mint a Budapestre jellemző 11, cm -3 érték. Az ultrafinom részecskeszám estén hasonló helyzet. Az éves medián 9, cm -3, a mért értékek pedig jóval alacsonyabbak. A kapott értékeke azért ilyen alacsonyak, mert egy előadóteremben nem található olyan forrás, amely megnövelné a finom részecskék számát. Ezek mellett is felfedezhető az a koncepció, hogy hétköznap és nyitott terem esetén magasabbak a koncentrációk. Ezen részecskék keletkezése magas hőmérsékletű folyamatokhoz kapcsoltható, és ezért a részecskék külső forrásból szellőztetéssel kerülnek a terembe. A CO 2 koncentráció a teremben tartózkodó személyekről szolgáltat információt. A CO 2 koncentráció mediánja ingadozott, nagyobb értéket mutatott, mint az atmoszférában átlagosan mérhető 380 ppm. A CO 2 forrása nyilvánvalóan emberek voltak, akik légzésük során CO 2 -t bocsájtottak ki. Hasonlóan a PM 10 koncentrációkhoz, a CO 2 -é is magasabb volt hétköznap illetve azokban az időszakokban, amikor a terem nyitva volt. A különbségek az időintervallumok között még szignifikánsabbak voltak, mint a PM 10 esetében. 21

22 1. táblázat: A légköri koncentrációk mért adatainka száma; maximális, medián és minimális értékei a teljes időszakra; munkanapokra és munkaszüneti napokra, valamint nyitott és zárt terem időszakokra vonatkozóan Adatok száma Összes adat Munkanapok Hétvégék Terem nyitva Terem zárva PM10 koncentráció [μg/m 3 ] Maximum ,7 30,2 100,7 48,9 Medián ,4 17,7 11,1 22,6 12,9 Minimum 1,5 1,5 2,6 2,6 1,5 Összes részecskeszám [1/cm 3 ] 10 3 Maximum 17,5 17,5 8,3 17,5 8,3 Medián ,3 4,4 3,0 5,6 3,6 Minimum 1,36 1,36 1,76 1,37 1,36 Ultrafinom részecskeszám [1/cm 3 ] 10 3 Maximum 14,2 14, ,2 6,3 Medián 760 2,6 3, ,0 2,5 Minimum 0,81 0,81 1,00 0,81 0,86 CO 2 koncentráció [ppm] Maximum Medián Minimum

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében Imre Kornélia 1, Molnár Ágnes 1, Gelencsér András 2, Dézsi Viktor 3 1 MTA Levegőkémia Kutatócsoport 2 Pannon Egyetem, Föld-

Részletesebben

Az ultrafinom légköri aeroszol keletkezése és tulajdonságai városi környezetekben

Az ultrafinom légköri aeroszol keletkezése és tulajdonságai városi környezetekben Doktori értekezés tézisei BORSÓS TIBOR Az ultrafinom légköri aeroszol keletkezése és tulajdonságai városi környezetekben Témavezető: Dr. Salma Imre, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita

GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita GÁZTŰZHELYEK HATÁSA A BELSŐ KÖRNYEZETRE Dr. Kajtár László Ph.D. Leitner Anita Egyetemi Docens okl.gm. Ph.D. hallgató BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÜLETGÉPÉSZETI TANSZÉK Témakörök

Részletesebben

AZ AEROSZOL BUDAPESTI

AZ AEROSZOL BUDAPESTI BUDAPESTI BANÁNG NGÖRBÉK SALMA Imre ELTE Kémiai Intézet, www.salma.elte.hu AZ AEROSZOL a levegő és benne finoman eloszlatott szilárd és folyékony részecskék rendszere a részecskék méret: 2 nm - 100 μm

Részletesebben

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem

Részletesebben

Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia

Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia Beltéri aeroszol vizsgálata különböző oktatási intézményekben: óvodában, általános-, és középiskolában Szoboszlai Zoltán, Furu Enikő, Kertész Zsófia, Angyal Anikó, Török Zsófia X. Magyar Aeroszol Konferencia

Részletesebben

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1523/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Az ECO DEFEND Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. (1113 Budapest, Györök u. 19.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Részecskeszennyezés a stockholmi metróban

Részecskeszennyezés a stockholmi metróban LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Részecskeszennyezés a stockholmi metróban Tárgyszavak: közlekedés; levegőszennyezés; PM10; PM2,5; mangán; expozíció; metró; városi közlekedés; TSP. Összehasonlították a taxisofőröket

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINTAVÉTEL VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINTAVÉTEL VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 6500 Baja Szent László u.105. Tel: +36 79 426 080 fax: 36 79 322 390 E-mail: iroda.baja@akusztikakft.hu Internet: http://akusztikakft.hu AKUSZTIKA MÉRNÖKI IRODA KFT. Munka szám BM003642 Oldal: 1/63 KÖRNYEZETI

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető

2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető . Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

JÓTÉKONY ÉS KÁROS AEROSZOL RÉSZECSKÉK A LEVEGŐBEN

JÓTÉKONY ÉS KÁROS AEROSZOL RÉSZECSKÉK A LEVEGŐBEN JÓTÉKONY ÉS KÁROS AEROSZOL RÉSZECSKÉK A LEVEGŐBEN SALMA Imre ELTE Kémiai Intézet URL: www.salma.elte.hu SZENNYEZETT LEVEGŐKÖRNYEZETBEN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMA 2007. ÉVBEN AZ AEROSZOL a levegő kolloid rendszere:

Részletesebben

A Kémiai Laboratórium feladata

A Kémiai Laboratórium feladata A Kémiai Laboratórium feladata Az új mérőeszközök felhasználási lehetőségei a gyakorlatban 2. Előadó: Csiki Tímea osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság Munkahigiénés

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

KS-404 AUTOMATIZÁLT IZOKINETIKUS AEROSOL - PORMINTAVEVŐ MÉRŐKÖR, HORDOZHATÓ BELSŐTÉRI KIVITEL ISO 9096 STANDARD KÁLMÁN SYSTEM SINCE 1976

KS-404 AUTOMATIZÁLT IZOKINETIKUS AEROSOL - PORMINTAVEVŐ MÉRŐKÖR, HORDOZHATÓ BELSŐTÉRI KIVITEL ISO 9096 STANDARD KÁLMÁN SYSTEM SINCE 1976 KS-404 AUTOMATIZÁLT IZOKINETIKUS AEROSOL - PORMINTAVEVŐ MÉRŐKÖR, HORDOZHATÓ BELSŐTÉRI KIVITEL ISO 9096 STANDARD KÁLMÁN SYSTEM SINCE 1976 ELŐNYPONTOK Kalibrált venturi térfogatáram-mérő. Négyféle mérési

Részletesebben

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

2. Fotometriás mérések II.

2. Fotometriás mérések II. 2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató

INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520. Használati útmutató INFRA HŐMÉRŐ (PIROMÉTER) AX-6520 Használati útmutató TARTALOMJEGYZÉK 1. Biztonsági szabályok... 3 2. Megjegyzések... 3 3. A mérőműszer leírása... 3 4. LCD kijelző leírása... 4 5. Mérési mód...4 6. A pirométer

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN

SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató

Részletesebben

A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként

A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.1 1.6 A Lengyelországban bányászott lignitek alkalmazása újraégető tüzelőanyagként Tárgyszavak: NO x -emisszió csökkentése; újraégetés; lignit;

Részletesebben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban

Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban Földfelszíni meteorológiai mérőműszerek napjainkban 2016.10.22. Gili Balázs Bevezetés Az Országos Meteorológiai Szolgálat több, mint 20 éve kezdte a mérőhálózat automatizálását. Ez idő alatt az érzékelők

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR GÉPÉSZMÉRNÖKI TANSZÉK SPM BEARINGCHECKER KÉZI CSAPÁGYMÉRŐ HASZNÁLATA /OKTATÁSI SEGÉDLET DIAGNOSZTIKA TANTÁRGYHOZ/ ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DEÁK KRISZTIÁN 2013 Az SPM BearingChecker

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés megnevezése: Potenciométerek, huzalellenállások és ellenállás-hőmérők felépítésének és működésének gyakorlati vizsgálata A mérés helye: Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1523/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ECO DEFEND Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft. (1113 Budapest, Györök utca 19.) akkreditált

Részletesebben

BELTÉRI LEVEGŐMINŐSÉG AZ ISKOLÁKBAN

BELTÉRI LEVEGŐMINŐSÉG AZ ISKOLÁKBAN BELTÉRI LEVEGŐMINŐSÉG AZ ISKOLÁKBAN KBAN SEARCH program Magyarország SEARCH továbbképzés Budapest, 2008,szeptember 19. Vaskövi Éva, Endrődy Mária, Srauf Zsuzsanna, Udvardy Orsolya Országos Környezetegészségügyi

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése

Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Légköri nyomanyagok nagytávolságú terjedésének modellezése Bozó László Meteorológiai Tudományos Napok, 2012. november 22-23. Magyar Tudományos Akadémia Tartalom Légköri nyomanyagok koncentrációjának és

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi

Részletesebben

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport

Részletesebben

A vizsgálatok eredményei

A vizsgálatok eredményei A vizsgálatok eredményei A vizsgált vetőmagvak és műtrágyák nagy száma az eredmények táblázatos bemutatását teszi szükségessé, a legfontosabb magyarázatokkal kiegészítve. A közölt adatok a felsorolt publikációkban

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1593/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEDIO TECH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Körmendi út

Részletesebben

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió

1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre

Infravörös melegítők. Az infravörös sugárzás jótékony hatása az egészségre Infravörös melegítők Infravörös melegítőink ökológiai alternatívát jelentenek a hagyományos fűtőanyag alapú készülékekkel szemben. Készülékeink nagytömegű meleget állítanak elő, anélkül, hogy szennyeznék

Részletesebben

AX-PH02. 1. Az eszköz részei

AX-PH02. 1. Az eszköz részei AX-PH02 1. Az eszköz részei A. PH/TEMP kapcsoló: üzemmód kapcsoló: állítsa a kapcsolót PH érték, hőmérséklet vagy nedvességtartalom állásba. B. ON gomb: a bekapcsoláshoz nyomja meg a gombot. C. ÉRZÉKELŐ

Részletesebben

A BLOWER DOOR mérés. VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, október 27. ÉMI Nonprofit Kft.

A BLOWER DOOR mérés. VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, október 27. ÉMI Nonprofit Kft. A BLOWER DOOR mérés VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, 2010. október 27. ÉMI Nonprofit Kft. A légcsere hatása az épület energiafelhasználására A szellőzési veszteség az épület légtömörségének a függvénye:

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097, Budapest, Gyáli út 2.-6. SZAKVÉLEMÉNY SAD típusú levegőtisztító készülék vizsgálata 2012. november 1 ELŐZMÉNY A SUPAIR-LUX Kft. (1212, Budapest, József A. u.

Részletesebben

Hangterjedés szabad térben

Hangterjedés szabad térben Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Név: Neptun kód: _ mérőhely: _ Labor előzetes feladatok 20 C-on különböző töménységű ecetsav-oldatok sűrűségét megmérve az

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte: Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1099/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A VOLUMIX Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mintavételi és emissziómérési csoport (7200

Részletesebben

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,

Részletesebben

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal

1. számú ábra. Kísérleti kályha járattal Kísérleti kályha tesztelése A tesztsorozat célja egy járatos, egy kitöltött harang és egy üres harang hőtároló összehasonlítása. A lehető legkisebb méretű, élére állított téglából épített héjba hagyományos,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény;  Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben