HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA

Átírás

1 HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA A MAGYAROK ISTENE PETİFI SÁNDOR (PEST, ÁPRILIS) FÉLRE, KISLELKŐEK, AKIK MOSTAN IS MÉG KÉTELKEDNI TUDTOK A JÖVİ FELETT, KIK NEM HISZITEK, HOGY EGY ERİS ISTENSÉG İRZI GONDOSAN A MAGYAR NEMZETET! ÉL AZ A MAGYAROK ISTENE, HAZÁNKAT ÁTÖLELVE TARTJA ATYAI KEZE; MIDİN MINKET ANNYI ELLENSÉGES SZÁZAD OSTROMOLT VAK DÜHHEL: İ VÉDELMEZE. AZ IDİK, A NÉPEK ÉKTELEN VIHARJA ELFÚJT VOLNA MINKET, MINT EGY PORSZEMET, DE İ SZENT PALÁSTJA SZÁRNYÁT RÁNK TAKARTA, S TOMBOLT A VIHAR, DE CSAK FEJÜNK FELETT. NÉZZETEK BELÉ A TÖRTÉNET KÖNYVÉBE, MINDENÜTT MEGLÁTNI VEZÉRNYOMDOKÁT, MINT A FOLYÓVÍZEN ÁLTAL A NAP KÉPE, ÁTHÚZÓDIK RAJTA ARANYHÍD GYANÁNT. ÍGY KERESZTÜLÉLTÜNK HOSSZÚ EZER ÉVET; EZER ÉVIG AZÉRT TARTOTT VOLNA MEG, HOGY MOST, AMIDİN MÁR ELÉRTÜK A RÉVET, AZ UTÓSÓ HABOK ELTEMESSENEK? NE GONDOLJUK EZT, NE KÁROMOLJUK İTET, MERT KÁROMLÁS, RÓLA ILYET TENNI FEL, NEM HOGY EGY ISTEN, DE MÉG EMBER SEM ŐZHET ILY GÚNYOS JÁTÉKOT GYERMEKEIVEL! A MAGYAR NEMZETNEK VOLT NAGY ÉS SOK VÉTKE, S BÜNTETÉSEIT MÁR ÁTSZENVEDTE İ; DE ERÉNYE IS VOLT, ÉS JUTALMAT ÉRTE MÉG NEM NYERT... JUTALMA LESZ MAJD A JÖVİ. ÉLNI FOGSZ, HAZÁM, MERT ÉLNED KELL... DICSİSÉG ÉS BOLDOGSÁG LÉSZEN A TE ÉLETED... VÉGETÉR MÁR A HÉTKÖZNAPI VESZİDSÉG, VÁRD ÖRÖMMEL A SZÉP DERÜLT ÜNNEPET! JANUÁR FEBRUÁR MÁRCIUS

2 KOMMENTÁR NÉLKÜL IX. 4. AB HATÁROZAT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A LEGFELSİBB BÍRÓSÁG ÉS A LEGFİBB ÜGYÉSZNEK JOGSZABÁLY ALKOTMÁNY ELLENESSÉGÉNEK UTÓLAGOS VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ INDITVÁNYA ALAPJÁN HOZTA A KÖVETKEZİ HATÁROZATOT. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG MEGÁLLAPÍTJA, HOGY AZ OKTÓBERI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SORÁN ELKÖVETETT EGYES BŐNCSELEKMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ ÉVI XC. TÖRVÉNY ALKOTMÁNYELLENES, EZÉRT AZT A HATÁROZAT KIHIRDETÉSÉNEK NAPJÁVAL MEGSEMMISÍTI. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG EZT A HATÁROZATÁT A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTESZI. DR. SÓLYOM LÁSZLÓ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKE, ELİADÓ BÍRÓ DR. KILÉNYI GÉZA DR. LÁBADY TAMÁS DR. SCHMIDT PÁL DR. SZABÓ ANDRÁS DR. TERSZTYÁNSZKY ÖDÖN DR. VÖRÖS IMRE DR. ZLINSZKY JÁNOS ALKOTMÁNYBÍRÓK. TISZTELT OLVASÓINK TÁJÉKOZTATJUK ÖNÖKET, HOGY AZ ÁLTALUNK KÖZÖLT HIVATALOS IRATOK AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN, VALAMINT AZ OPEN SOCIETY ARRCHIVES LEVÉLTÁRBAN MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETİ TITKOSÍTÁS ALÓL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT EREDETIK MÁSOLATA. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ FELELİS KIADÓ 2

3 ISTEN, HAZÁNKÉRT TÉRDELÜNK ELİDBE. RÚT BŐNEINKET JÓSÁGODDAL FÖDD BE. SZENT MAGYAROKNAK TISZTA LELKÉT NÉZZED, ÉRDEMÉT IDÉZZED. ISTVÁN KIRÁLYNAK SZÍVE GAZDAGSÁGÁT. SZENT IMRE HERCEG KEMÉNY TISZTASÁGÁT. LÁSZLÓ KIRÁLYNAK VITÉZ LOVAGSÁGÁT Ó, HA CSAK EZT LÁTNÁD. SZENT ERZSÉBETBİL HİS SZERETET ÁRAD. MARGIT IMÁI VEZEKELVE SZÁLLNAK. MINKET HIÁBA URAM NE SIRASSON, ÁLDOTT BOLDOG ASSZONY. RÁNK, BŐNÖSÖKRE MINDEN VERÉS RÁNK FÉR, DE KÖNYÖRÖGNEK İK TÉPETT HAZÁNKÉRT. HADD LEGYÜNK MINK IS TISZTÁK, HİSÖK, SZENTEK, HAZÁNKAT ÍGY MENTSD MEG. 3

4 MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE - PREAMBULUM ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! NEMZETI HITVALLÁS MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelısséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelıtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdı ıseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerő szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözı vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megırizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élı nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezık. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelısséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erıforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövı nemzedékek életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínőégéhez. Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmőködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmőködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bőnök elévülését. Nem ismerjük el az évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Egyetértünk az elsı szabad Országgyőlés képviselıivel, akik elsı határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. Hazánk március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát május másodikától, az elsı szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetı évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Bízunk a közösen alakított jövıben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szerzıdés a múlt, a jelen és a jövı magyarjai között. Élı keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmőködésére alapítsuk. (Magyarország Alaptörvényét az Országgyőlés a április 18-i ülésnapján fogadta el.) 4

5 SCHMITT PÁL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚJÉVI KÖSZÖNTİJE Tisztelt Honfitársaim! Magyarok az országhatárokon belül és szerte a nagyvilágban! A szertartásoknak különleges, varázsos erejük van. Ami szokás, ami hagyomány, annak meg kell lennie. És aminek meg kell lennie, az segít beosztani az idıt, megszentelni a pillanatot, komolyan venni a feladatainkat. Az év fordulóján szokás számot vetni a múlttal, vagy még inkább szembenézni a holnappal. Mit kívánunk ilyenkor egymásnak az egészség és a békesség mellé? Sikert, boldogságot, gyarapodást. Igaz, manapság egyre óvatosabban használjuk ezeket a szavakat. A búcsúzó esztendıben, annyi viharban, annyi szélvész ellenében kellett helytállnunk, hogy el kell gondolkodnunk azon: vajon mi a siker, mit érzünk erınek és gyarapodásnak? Hálátlan feladatot osztott ránk a sors. A ma nemzedékének, nekünk, mai magyaroknak jutott a kijózanító felismerés, milyen nagy ára is van az életnek, s ki mindenkivel kell megküzdenünk önállóságunkért. A válságnak mondott jelenség sok mindent átértékelt. Városok és falvak, intézmények, családok és egyének számára kapott új jelentést a jól ismert mondás: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Saját bırünkön tapasztaltuk meg, mennyit ér a kiszámíthatóság, a biztonság, a felelısség, a tisztesség s legfıképp ezeknek a hiánya. A parlament és minden választott vezetı felelıssége, hogy ezt a tapasztalást átadjuk a következı nemzedékeknek, hogy többé ne lehessen elviselhetetlen adósságba hajszolni családokat, ne lehessen felelıtlenül bánni mások sorsával. Most elsısorban összefogásra, józan döntésekre és kemény munkára van szükség. Mert a nemzeti gazdaság alapja maga az ember és az ı munkája. Ezért fontos, hogy mindenki, aki dolgozni akar, találjon munkát, általa pedig emberhez méltó életet. Minden embernek és minden nemzetnek joga van a saját útjához. Mi több, nemcsak joga, de kötelessége is, hogy azon járjon, amennyiben a közösség javát szolgálja. Tisztelt Honfitársaim! A médiában a rossz hírek legtöbbször elnyomják a jókat. Az életben szerencsére ez nincs mindig így. Idén is nagyon sok olyan munkát végeztünk el, ami után jogosan érzünk elégedettséget és örömet. Sikerrel oldottuk meg uniós tagságunk eddigi legjelentısebb feladatát: fél éven át felelıs és eredményes soros elnöke voltunk egy félmilliárdos közösségnek, az Európai Uniónak. Itt az Országházban, a Szent Koronával egy fedél alatt megszületett Magyarország új alkotmánya, az Alaptörvény, amely most éjfélkor lépett hatályba. Ez nem egy toldott-foldott, öröklött vagy mások által diktált alkotmány, hanem pontosan ránk szabott alaptörvény. A magyarok értékrendje, ezeréves múltja és a jövıje van benne. Én hiszem, hogy az alaptörvény az a jó föld, amelybıl erıs Magyarország és olyan élet sarjadhat, amelyre mindig vártunk és vágytunk. Élet, ami jár nekünk, amit megharcoltunk, kiérdemeltünk, amihez ragaszkodunk. Ha föllapozom az Alaptörvény elején a Nemzeti hitvallást, a következı sorokat találom benne: Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetı értékei a hőség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Való igaz: a szép szó még nem véd meg, és nem ad enni, nem biztosít meleget. De azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szeretet és a megértés, a szolidaritás ereje képes erre. Mától az alaptörvény az életünket átszövı és bennünket a helyes úton megtartó erı. S ha már szó esett a gyarapodásról, meg kell említenünk, hogy bár sajnos változatlanul kevés gyermek születik a határainkon túl élı magyarok honosítása következtében immáron állampolgárként többen vagyunk, egyre többen. Tisztelt Honfitársaim! Ez még csak az elsı nap ma még nem mutatja meg az igazi arcát. Ki tudja, idén hány helyen és idıben, tárgyaláson és vitán kell megvédenünk az érdekeinket. Már megtanultuk az óvatosságot. Egy azonban bizonyos: az újév örömeit csak akkor tudjuk megbecsülni, sikerre csak akkor számíthatunk, ha folytatódik a tavalyi felelıs érdekegyeztetés, amely az életünket befolyásoló meghatározó témákban végül széles körő társadalmi megegyezéshez vezetett. Tavaly számos állampolgári eskütételen láthattam, személyesen is átérezhettem, milyen érzelmek szabadulnak fel a nemzethez való kötıdés megvallásakor. Az újesztendı is csak akkor adja meg nekünk reményeink beteljesülését, a jobb folytatást, a több lehetıséget, ha ebbe a közösségi élménybe kapaszkodunk. Isten, áldd meg a magyart énekeljük a Himnuszban. Ez az óhaj a magyaroknak soha nem azt jelentette, hogy gondjaink megoldását pusztán külsı erıktıl kellene várnunk. Mi a magad uram, a segíts magadon, az Isten is megsegít gondolkodásmód nemzete vagyunk. A munkára kérünk áldást, a törekvéseinkre, a sorsunkra, amit nekünk kell a helyes irányban megtartanunk. Ehhez kívánok az újesztendı elsı napján sok hitet, erıt és kegyelemben, sikerekben köztük olimpiai sikerekben is gazdag, boldog újévet minden magyarnak! 5

6 Dunapatajon születtem, 1931.február 1-én. Végzettségem: BME Gépészmérnöki Kar, hadmérnök, diplomáztam 1954-ben. Repülı hadmérnök voltam, Kalocsán és Kecskeméten, két esztendeig álltam a légierı alkalmazásában. Idınként Pestre jöttem, a Tisztiházba, ahol a Petıfi-kör tartotta rendezvényeit, itt ismerkedtem meg velük ban a Kecskeméti Repülı Hadosztály megbízott fımérnöke voltam, amikor Tiszakécskén a tüntetıkre lıttek repülıgépekrıl. A sebesülteket Kecskemétre hozták, odahívtak, hogy nézzem meg, mit csináltak velük. Tiszti győlést hívtak össze, ahol felszólaltam amit nem szoktam -, többek közt a következıket mondtam: Tisztelem, becsülöm azt a Szovjetuniót, aki leverte a fasisztákat, de győlölöm és megvetem azokat, akik idejöttek, mint barát, és megerıszakolták anyánkat, testvéreinket. Ennek az lett a következménye, hogy október 30-án a megalakuló Forradalmi Tanács alelnökévé választottak. Érdekességként megemlítem, hogy az irodámban mőködött a Katona József Rádió. November 3-án én voltam az ügyeletes, amikoris 4-re virradóra a szovjet csapatok körülvették a repteret harckocsikkal, és egy NKVD-s ezredes felszólított annak átadására. Az NKVD az orosznarodnij Kommiszariat Vnutrennih Gyel rövidítése, Belügyi Népbiztosságot jelent. Nem volt más választásom, át kellett adnom nekik a repülıteret. November 6-án letartóztattak, s 10-én, körülbelül huszad magammal Debrecenbe vittek. A vád az volt, hogy szovjet katonákat agyonlövettem, és elásattam ıket (természetesen nem találtak tetemeket.) 6

7 December 2-án elengedtek, és december 6-án saját kérésemre leszereltem. Azonban február 13-án ismét letartóztattak. Akkor már Pesten dolgoztam. A Fı utcába vittek, onnan a Győjtıbe, majd a Kisfogházba, onnan pedig Szegedre. Elsı fokon 12 évre ítéltek, másodfokon 8 évre. A Győjtıfogházba kerültem, majd pedig 1958-ban Vácra, és 1959-ben a Győjtıfogház Kisfogházába, ahol az akkor alakuló rendırségi motorkerékpárok nagyjavítását mőszakilag irányítottam június 2-án szabadultam tıl az IKARUS tervezımérnöke, majd fıkonstruktıre, a budapesti gyár mőszaki fımérnöke, majd a vállalat mőszaki igazgatója, vezérigazgató-helyettese lettem. Részem volt többek között - a 200-as típuscsalád, a csuklós buszok és trolik tervezésében, és az USA-ba szállított autóbuszok kifejlesztésében; illetve az amerikai-magyar vegyesvállalat megalapításában amely ma is mőködik. Houstonban például cseppfolyós- és komprimált gázzal mőködtetett autóbuszokat fejlesztettünk ki. Hasonló megoldást Magyarországon is alkalmaztunk, például Szegeden ban, az IKARUS akkori vezérigazgatója, Nagy Gábor, elérte, hogy mentesítést kapjak a büntetés hátrányos következményei alól ben rehabilitáltak, és alezredessé léptettek elı ban vonultam nyugdíjba tól a Gépipari Tudományos Egyesület konstrukciós szakosztályának elnöke vagyok ben Péchy Géza, kivégzett forradalmár, újratemetésén, találkoztam az alakuló 56-os Szövetség elnökével, beléptem a Szövetségbe, ahol késıbb alelnökké választottak ig töltöttem be ezt a tisztséget. Az autóbuszok fejlesztése idıszakában 21 szabadalmat készítettem, és adtam be ig az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség alelnöke voltam ig a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége gazdasági alelnöke voltam, majd pedig 2006 tavaszától országos elnöke lettem tól a Szabadságharcosokért Közalapítvány egyik kurátora vagyok ban nyugállományú ezredessé léptettek elı. Kitüntetések: 1987 Rockwell-díj 1989 Eötvös Loránd-díj os Emlékérem 1991 Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 1993 Köztársaság Elnöki Aranyérem 2004 Nagy Imre Érdemrend 2006 XVI. ker. díszpolgára 2006 Szabadság Hıse 2006 Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (Mádi Jenı) NAGY IMRE ÉRDEMREND 7

8 CIVIL KEZDEMÉNYEZÉS Tüntetés Együtt-egymásért! január 21-én, szombaton, 15 órakor Göteborg, Olof Palmes plats, Järntorget Kérjük a résztvevıket, ne hozzanak magukkal plakátokat, bannerokat, ott helyben, elıkészített anyagot oszt ki a szervezı bizottság. Ez a tüntetés, szimpátiatüntetés is, az ugyanezen a napon 16:00 órakor meghirdetett budapesti tüntetéssel. Kérünk minden résztvevıt, hogy a magyarsághoz méltányos, kulturált szellemiséget képviseljen! Köszönjük! Aki nem tud eljönni a tüntetésre, de támogatni szeretné aláírásával a tüntetést, kérjük, közölje a Gyongyver.Nilsson@tele2.seelektronikus postacímre. A Magyarországgal és a magyar néppel kapcsolatos, az utóbbi idıben mindjobban elharapódzó szerintünk elfogult és megalázó hírverés ellen tiltakozó tüntetés résztvevıiként, le kívánjuk szögezni: Mi, Svédország azon polgárai, akik magyarlakta vidékekrıl származunk és a sors sodrásaival ide kerültünk, a magyarság élı gyökérzetének meghosszabbításai vagyunk, és ezért aggódunk Magyarországért és az ott élıkért, mert ami fáj nekik, az fáj nekünk is. Mind nyomasztóbb, nemcsak a tömegkommunikáció szerkesztıi, hanem az Európai Unió némely politikusa részérıl is az ellenük indult támadás. Úgy tőnik, Európa egy igazi megoldás helyett valamiért meg akarja büntetni azt a Magyarországot, amely a közös Európa szebb jövıjén dolgozik. A büntetés ostora természetszerően a lakosságon csattanna. Kérjük valamennyi svéd polgártársunkat, hogy legyenek szolidárisak velünk a fontos, és az EU-n belül másutt elfogadott megoldások kérdéseiben. Magyarország felemelkedéséért vívott kemény küzdelemben sok magyar-és magyar érzelmő ember van! Mi is sokan közölünk a Göteborg és környékén élı magyarok, féltı figyelemmel kísérünk minden lépést! BÍZZUNK, HIGGYÜNK A JÖVİBEN, EGYÜTT-EGYMÁSÉRT! Kinyilvánítjuk osztatlan egyetértésünket a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (a SMOSZ-nak) az itt vázolt kérdésekre vonatkozó nyilatkozatával is. 8

9 SVÉDORSZÁGI MAGYAROK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGNEK NYILATKOZATA A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége aggódva figyeli a külvilág értetlenséggel teli támadásait, és ahogyan mindezt Magyarország és a magyar nemzet lejáratására használják. Az elmúlt napokban Magyarországot ért sajtótámadások és elmarasztalások kiváltó oka a január elsején életben lépett új Alaptörvény, a Magyar Nemzeti Bankról alkotott törvény és a még ben elfogadott Médiatörvény. A megjelent cikkek és politikusi állásfoglalások ismeretében az a véleményünk, hogy a megfogalmazott bírálatok nagyon sok esetben meg-alapozatlanok és az említett törvények pontos szövegének ismerete nélkül születtek. Aggasztónak tartjuk, hogy az elmarasztaló cikkek és politikusi állásfoglalások egyoldalú tájékozódáson alapszanak, teljesen kizárva a bírált fél megkérdezését és véleménynyilvánítási jogát. Ennek egyenes következménye, hogy a széles közvélemény csupán egyoldalú tájékoztatást kap, ami szöges ellentétben van a nyugati sajtó és politikum által elıszeretettel hirdetett demokratikus jogokkal és objektív tájékoztatási kötelezettségvállalásukkal. Visszautasítjuk a cikkekben és egyes politikusi állásfoglalásokban megjelenı, a kollektív bőnösségre utaló jelzıket, miszerint ma Magyarország antidemokratikus, az országban fasiszta és náci idıkre emlékeztetı helyzet van és hogy a magyar nép antiszemita. Az e jelzıket megfogalmazókat emlékeztetjük arra, hogy történelme során Magyarország, a magyar nép több ízben is komoly áldozatokkal járó háborúban, forradalomban védte az európai demokráciát, amint tette legutóbb az 1956-os forradalom kapcsán. Államisága óta Magyarország befogadó volt: számtalan nép, etnikum és menekülı talált benne új hazára, sokszor olyan kiváltságokkal, amelyek jóval meghaladták a magyar lakosságét. Európában elsıként magyar törvény engedte meg a különbözı vallási felekezetek szabad mőködését; - tette ezt akkor, amikor másutt egymást tőzzel-vassal irtották. A bírált három törvénnyel kapcsolatban a SMOSZ állásfoglalása: - Az új Alaptörvény az 1949-ben, szovjet megszállás idején elfogadott Alkotmányt váltja. Úgy véljük: érthetı, hogy a 1990-es rendszerváltás után 21 évvel a magyar nép döntı többsége szakítani kíván a kommunista múlttal, és olyan alaptörvényt akar, amely az ország függetlenségét és népének boldogulását szolgálja. A demokrácia egyik alappillérének számító szólásszabadság alapján ezt a törvényt lehet bírálni vagy üdvözölni, lehet szeretni vagy nem szeretni, de néhány dolgot nem lehet elvitatni: az Alaptörvény szellemisége a sok évszázad folyamán kialakult európai normákat követi, senki ellen nem irányul, Magyarország és népe boldogulását a közös Európában kívánja megteremteni. Úgy véljük, minden országnak és nemzetnek szuverén joga, hogy saját maga fogalmazza meg erkölcsi és etikai normáit, feltéve, hogy azok nem irányulnak senki ellen és össz-hangban vannak a demokratikus alapelvekkel. -A Médiatörvény eredeti szövegében egyetlen olyan paragrafus sem szerepelt, amely ne lett volna jelen valamelyik EU-s tagállam hasonló törvényében vagy kormányrendeletében. Ennek ellenére a magyar fél figyelembe vette az EU-s bírálatokat s a törvényt azok értelmében módosította, amit az EU még 2011 tavaszán elfogadott. Aki ezek után ismét bírálja a magyar médiatörvényt, az vagy nem ismeri ezeket a tényeket, vagy rosszindulatú hangulatkeltésre használja bírálatát. -A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény bírálói azt kifogásolják, hogy az MNB elveszíti függetlenségét. Számunkra ez a bírálat érthetetlen, hisz a törvény szövege több helyen kimondja és megerısíti az MNB függetlenségét. Az is az MNB függetlenségét biztosítja, hogy elnökét a parlament választja meg. Az új szerkezeti forma szintén nem újdonság, hisz több az EU-s tagállamban hasonló szerkezeti felépítésben mőködnek a nemzeti bankok. Országos Szövetségünket aggasztja néhány EU-s politikus eltúlzott, megalapozatlan bírálata, amelyekben az új magyarországi törvényektıl féltik a magyar és az európai demokráciát, valamint 9

10 az emberi jogokat, odáig menvén, hogy megtorló szankciókat követelnek az EU-tól Magyarországgal szemben. A szólásszabadság elve alapján tiszteletben tartjuk e képviselık véleményét. Nehezményezzük azonban, hogy e képviselık, akik nem kevésbé a mi szavazatainknak is köszönhetik Európa parlamenti mandátumukat, hogy kettıs mércével bírálnak. Egyrészt a mai Magyarországot antidemokratikus és diktatórikus államnak minısítik, másrészt mélyen hallgattak, amikor 2006 októberében az akkori hatalom brutálisan verte szét az 1956-os forradalmi események 50 éves jubileumát ünnepelni akaró tömeget. Bírálják, antidemokratikusnak és az emberi jogokat megalázóknak minısítik az új magyar törvényeket, ugyanakkor mélyen hallgatnak olyan egyes EU-s tagállamokban érvényes törvényekrıl, amelyek magukban hordozzák a kollektív bőnösség fogalmát, vagy olyanokról, amelyek a saját kisebbségi etnikumaik alapvetı jogait korlátozzák. Az EU és az EU-t vezetı politikusok iránti bizalom megtartása érdekében, kérjük, hogy bírálataik megfogalmazásakor a jövıben szíveskedjenek alaposan tájékozódni és kerülni a kettıs mércét! Ezt kívánja igazságérzetünk, a demokráciába vetett hitünk, és meggyızıdésünk, hogy ez a közös Európa érdeke is. A vezetısége nevében, Bihari Szabolcs elnök 10

11 11

12 RÓMAI LEVÉL MAGYARORSZÁG BARÁTAIHOZ ÉS SZÖVETSÉGESEIHEZ Mi, magyar értelmiségiek Rómában és a Világban megdöbbenéssel és felháborodással tapasztaljuk, hogy belpolitikai céljai elérése érdekében egy szők, a kommunizmusban gyökerezett magyarországi érdekcsoport, tendenciózusán meghamisított információkkal igyekszik bizalmatlanságot és feszültséget kelteni hazánkkal szemben barátaink és szövetségeseink körében. Különösen aggodalommal tölt el bennünket, hogy már néhány hagyományosan baráti ország vezetı politikusa is, nagyrészt a hiteles információ hiányában, akarva-akaratlanul is hozzájárul a belsı viszály elmérgesedéséhez. Erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy ebben a kritikus helyzetben egyszerő állampolgárként, politikai meggondolásoktól mentesen felemeljük a szavunkat a hazánknak rendkívül nagy károkat okozó rágalomhadjárat ellen, amely mára már arra szintre jutott, hogy gyengíti a gazdasági helyzetünket, aláássa politikai és katonai szövetségünket is. Azért fordulunk most nyílt levélben Önökhöz, mert meggyızıdésünk, hogy Magyarország jó hírneve és nemzetközi szövetségesi kapcsolatai semmilyen körülmények között sem lehetnek belpolitikai csatározások eszközei, és önmagát minısíti az, aki ennyi tiszteletet sem ad meg a hazájának. Úgy gondoljuk, hogy a tények széles nyilvánosság elé tárása segíti Önöket az összefüggések pontosabb megismerésében és az esetleg felmerülı kételyek eloszlatásában. Sokan emlékezhetnek még Önök közül az 1956-os magyarországi forradalomra, amikor egy kis nép, nyakán a világ legnagyobb hadseregével, felkelt a zsarnokság és a diktatúra ellen. A felkelés ugyan elbukott, a gyıztesek véres bosszút álltak, de a magyar nép véráldozata nem volt hiábavaló. Ma már pontosan tudjuk, hogy ez a magyar forradalom állította meg a kommunizmus világhódítását. Az ötvenes évek közepén ugyanis reális esélye volt annak, hogy több országban is parlamentáris úton a kommunista pártok kerüljenek hatalomra. A magyar forradalom eltiprása azonban megmutatta a kommunizmus igazi arcát a világnak és felnyitotta az emberek szemét. Érdemes elgondolkodni azon, mi lenne ma Európában és a világban, ha mindez, akkor nem így történik. Köztudott, hogy az aknazárral védett vasfüggönyt Magyarország nyitotta meg 1989-ben. Ez az esemény indította el a kommunista diktatúrák bukását Kelet-Európában és nyitotta meg a lehetıséget az EU jelenlegi formájának kialakulásához. A hirtelen megszerzett politikai szabadság azonban nem hozta meg a magyar társadalom számára a várva-várt felemelkedést. Sıt addig nem tapasztalt társadalmi egyenlıtlenséget eredményezett. Jellemzésül csak egy adat: 20 évvel a kommunista diktatúra bukása után a magyar lakosság kb. egyharmada rosszabb körülmények között él, mint a rendszerváltás elıtt, és teljes joggal elvesztette a hitét a demokráciában. Mindez elsı sorban azok hibájából, akik a rendszerváltást a politikai hatalmuk átmentésére és vagyonszerzésre használták fel. Akik a demokráciát, a szabadságot és a jólétet a saját privilégiumoknak tekintették. Akik ma a leghangosabban pufogtatják frázisaikat a demokrácia és a szabadság védelmében. Olyan ez, mint amikor a tolvaj Fogd meg!-et kiált. A 2010-es választások eredménye ezt az általános elégedetlenséget fejezte ki: két rendszerváltó párt kiesett a parlamentbıl, és a korábbi kormánypártnak mindössze 15% (!) jutott. A magyar nép egyértelmő és határozott változást akart, és ezt demokratikus választások útján juttatta kifejezésre. Ez tette lehetıvé a bı kétharmados (68,4%) többséggel rendelkezı polgárikeresztyén demokrata kormány koalíció megalakulását. Az új kormány gazdaságilag és erkölcsileg tönkretett, a korrupciós világranglista elıkelı pozícióján levı, eladósodott országot vett át. Mindannyiunk számára nyilvánvalóvá vált, hogy ezen a katasztrofális helyzeten csak úgy lehetünk úrrá, ha radikális változtatásokkal a tovább élı posztkommunista nomenklatúra súlyos hibáit felszámoljuk. 12

13 2012. január 1-én életbelépett Magyarország új alaptörvénye, amely kinyilvánította Magyarország kötödését a keresztyén nemzeti értékrendhez. A magyar Parlament elfogadta az alkotmányhoz igazított törvényeket. Ezzel kialakult a demokratikus Magyarország megteremtésének régen esedékes jogi alapja. Legalább ilyen jelentıs a kormány parlamenten kívüli munkája, amely reális esélyt ad az ország gazdasági problémáinak megoldására. A legfontosabbak: - Megegyezett a kormány a szakszervezetekkel az új Munka Törvénykönyvérıl. Ez a nemzeti konszenzus a munkavállalók és a munkáltatók között elengedhetetlen feltétele a gazdaságpolitika megvalósításának. - Ugyancsak megegyezés született a bankszövetséggel a tömeges mérető lakossági eladósodás rendezésérıl. Társadalmi hatását tekintve ez is rendkívül fontos eredmény volt. Sikerült hatástalanítani a legfontosabb szolgáltató ágazat, az egészségügy idızített bombáját, amely az évtizedek óta felhalmozódott problémák miatt az ellátás összeomlásával fenyegetett. - Végül, de nem utolsó sorban folyik a korrupciós ügyek bőnöseinek, a nemzeti vagyon elherdálóinak és eltulajdonítóinak bírósági felelısségre vonása, valamint az ország eladósításáért felelıs személyek felkutatása. Ez a magyarázata, hogy az érintettek mindent megtesznek ennek meghiúsítására, beleértve a külföldrıl pénzelt uszító és ellenséges politikai propagandát is Magyarország és legitim kormánya ellen. - Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy Kelet Európában a legkésıbb - törvény született a kommunista diktatúra bőneinek feltárására és a bőnösök elszámoltatására. Mindez a magyar nép régóta kinyilvánított akarata szerint, törvényes keretek között történik. İszintén reméljük, hogy a felsorolt tények meggyızik Önöket, hogy ma Magyarországon a demokratikus intézmények megszilárdítása és nem a meggyengítése történik. Az elmúlt húsz év legnagyobb támogatottságával megválasztott Parlament hozza a törvényeket. Ennek megfelelı Kormány hajtja azokat végre, és független bíróság ügyel a törvények betartására. A demokrácia alapintézményei azt teszik, amire felhatalmazást kaptak, és amit az ország érdekében az adott helyzetben tenniük kell, mindezt az egyetemes emberi jogok és szabadság tiszteletben tartásával. Arra kérjük Önöket, barátainkat és szövetségeseinket, hogy bizalmukkal és megértésükkel segítsék a magyar népet a kommunista diktatúra utolsó maradványainak sikeres eltakarításában, hogy végre ez a sokat szenvedett nép demokráciában, szabadságban és jólétben élhessen. Biztosítjuk önöket, hogy a magyar nép a barátaival barátként, a szövetségeseivel szövetségesként viselkedik. Róma, január Magyar Értelmiségiek Urbis et Orbis ad hoc szövetsége IMÁDSÁG A NEMZETÉRT Hozzád fordulunk imánkkal, Isten dicsıséges Anyja, Magyarok Nagyasszonya, szentséges Szőz Mária. Ezer éven át tapasztalt pártfogásodat megköszönve kérünk, hogy most, nemzetünk e nehéz napjaiban se vond meg tılünk anyai segítségedet. Elsı szent királyunk elıre látta népe árvaságát, ezért neked ajánlott minket. Mi tehát nem az idegen félelmével, hanem a gyermek bizalmával fordulunk hozzád, mert tudjuk, hogy sohasem hagytad meghallgatatlanul azokat, akik segítségért bizalommal hozzád folyamodtak. Hathatós szószólónk voltál szent Fiadnál az elmúlt évszázadokban, csak így maradhattunk meg a sok nehézség közepette is kereszténynek, és csak így ırizhettük meg magyar nemzeti önállóságunkat és kultúránkat. Anyai oltalmadban bízunk most is, a külsı és belsı ellenséges erık viharaiban, amikor a krisztusi értékrend és az egymás iránti tisztelet hiánya, a mások jogait lábbal tipró önzés és a másokat megalázó szeretetlenség rombolja nemzetünk belsı és külsı kapcsolatait egyaránt. Nagyasszonyunk, kelj néped védelmére, és segíts bennünket mostani nehéz helyzetünkben! 13

14 Vedd pártfogásodba a keresztény magyar családokat, hogy hőségesen állják e nehéz idık küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erısítsd meg hivatásuk szeretetében a szülıket, hogy gyermekeikbıl hőséges és igaz keresztényeket neveljenek az Egyháznak és a magyar hazának. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy váltsák valóra azt a sok szép reményt, amelyek megvalósulását tılük várjuk. Anyai pártfogásoddal segítsd országunk vezetıit, hogy bölcsességgel, önzetlenséggel, áldozatkészséggel és igazsággal szolgálják népedet, és bátran ırizzék hazánk önállóságát és nemzetünk kultúráját! Irgalmas Istenünk, igaz, szívbéli töredelemmel viseljük a szenvedés nehéz keresztjét, amelyet bőneink következményeként kell elszenvednünk. Ugyanakkor bizalommal kérünk, engesztelıdj meg irántunk, és derítsd ránk mielıbb a lelki megújulás fényét, hogy minden magyar ember testvéri szeretetben, békességben, szabadságban és testi-lelki jólétben élhessen, és örvendezve dicsıítsen Téged. Ámen! Szombathelyi Egyházmegye Szimpátiatüntetés volt az EB varsói székháza elıtt (Forrás: Magyar Kurír) Több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetésen, kedden az Európai Bizottság varsói székháza elıtt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt parlamenti képviselıi szervezésében, s a tüntetık egy tiltakozó levelet is továbbítottak az EB elnökének A KANADAI MAGYAROK ÜZENETE A BUDAPESTI, JANUÁR 21-ÉN DÉLUTÁN INDULÓ BÉKEMENET MAGYARORSZÁGÉRT RÉSZTVEVİIHEZ Kedves Honfitársaink! Mi, kanadai, egységes nemzetben gondolkodó magyarok lélekben csatlakozunk a január 21-én induló kormánypárti Békemenethez. Egyetértünk a Békemenet Magyarországért szervezıinek nyilatkozatával, azzal, hogy a haza függetlensége, felvirágoztatása, a keresztény alapokon nyugvó kormányzása mindennél fontosabb, mert csak így lehet a Szent Korona büszke országaként megmaradni Európában. Kedves Honfitársaink! Lélekben Veletek indulunk el a Hısök terétıl, hogy égı gyertyával a kezünkben némán imádkozzunk Magyarországért, amely immár mindannyiunk hazája, különösen amióta megszületett az új Alkotmány, amióta megfogalmazódtak azok a demokrácia elveire épített sarkalatos törvények, amelyek többek között biztosítják mindenki számára a lehetıséget, hogy magyar állampolgárrá váljék. Fizikailag távol ugyan, de lélekben Veletek megyünk a Hısök terétıl az Országházig, hogy megmutassuk a világnak: hazug minden külföldön megfogalmazott és terjesztett propaganda, hazug minden megfizetett, képmutató, szélhámos mesterkedés, amely Magyarország és nemzetmentı, nemzetféltı kormányának lejáratására irányul. Igyekszünk, hogy találjunk olyan nyugati fórumokat, amelyek a mi véleményeinket is elfogadják és közlik, hogy felvilágosíthassuk a nyugati közvéleményt a valóságról. Hisszük, hogy Isten Magyarországot nem gyarmatnak, nem a pénzvilág vazallusának szánta, hanem független, szabad államnak, a magyar népet, pedig saját sorsát irányítani képes nemzetnek, amely a keresztény értékek megırzésével és felmutatásával példát mutat Európának és a világnak. "Magyarország megújulásának történelmi ideje van", fogalmazta meg Lezsák Sándor, az Országgyőlés alelnöke. Ennek a megújulásnak a sikerét mi, kanadai, egységes nemzetben gondolkozó magyarok minden erınkkel és eszközünkkel támogatjuk. Isten minket úgy segéljen! Toronto, január 19. Dancs Rózsa fıszerkesztı, Kalejdoszkóp-Kaleidoscop 14

15 15

16 RÁKOSI GYŐLÖLTE, KÁDÁR KIVÉGEZTETTE Aki szót mert emelni a Rákosi-korszak idején a kulákok mellett, az gyakorlatilag a halál fia volt. A rendszer nyilvánvalóvá tette, hogy kit tekint ellenségének, s ezen semmiféle emberiességi vagy éppenséggel jogi szempont nem változtatott. Egy jánoshalmai ügyvéd azonban úgy döntött, mindenképpen az emberiesség és a jog útját járja. Nem csak a kulákperekben, a forradalom idején is. Történjék bármi. A még fiatal Szobonya Zoltán egy régi családi fotón. Lányait és családjukat itt Csilla és Tünde látható egészen a rendszerváltásig szigorúan figyelte a Kádár-rezsim (Fotó: Hegedüs Róbert) Szobonya Zoltánt szeptember 29-én kivégezték. A kádári megtorlás áldozata lett. Talán elkerülhette volna a halált, s most két lánya, Szobonya Csilla és Szobonya Tünde is ezt mondja. Úgy tudják, édesapjukat be akarta szervezni a hatóság, de Szobonya Zoltán nem vállalta a besúgók dicstelen, piszkos életét, inkább belenyugodott a halálos ítéletbe, már ha bele lehet ebbe nyugodni egyáltalán. Szobonya Zoltánt, az ügyvédet nagyon nem szerette a pártállami rendszer. Már évekkel korábban is azon a vékony mezsgyén járt, ahol csak centik választották el a bebörtönzéstıl, de talán egy akasztófával végzıdı, koholt pertıl is Veszélyes misszió Szobonya Zoltán 1909-ben született Jánoshalmán, polgári családban. Debrecenben végezte a jogi egyetemet, majd a közigazgatásban dolgozott, Zomborban alispáni titkár volt, Baján pedig fıszolgabíró ban hívták be katonának, az orosz fronton harcolt, s 1947-ben került haza a hadifogságból. Igazolták, járási fıjegyzı lett. De következett az 1948-as esztendı, vagyis az egyházi iskolák államosításának ideje, s ekkor figyeltek fel Rákosiék Szobonya Zoltánra. Mert Jánoshalmán, mint járási fıjegyzı és az illetékes bizottság elnöke az egyházi iskolák államosítása ellen szavazott. Egyedül, ráadásul nyílt voksoláson. Olcsón úszta meg, csak annyi történt, hogy ki kellett lépnie a közszolgálatból. Így került az ügyvédi pályára. Jánoshalmán kezdte az ügyvédi munkát, s ettıl kezdve szinte folyamatosan veszélyben élt. Ugyanis azokat az egyszerő embereket képviselte a törvény elıtt, akiket a rendszer ki akart telepíteni, akiktıl el akarta venni a földjüket, valamint akiket kuláknak bélyegzett. Nyilvánvalóan már figyelte a hatóság az ügyvédet, hisz szembefordult a pártállami rendszer nagy vidék- és társadalom-átalakító programjával. Ráadásul ismert és népszerő lett szőkebb-tágabb környezetében. Jánoshalmán és a falujában, Mélykúton is csak úgy beszéltek róla, hogy a doktor úr, a mi jó apánk. Nem sokkal késıbb egy titkos ÁVH-s dokumentum meg is jegyezte figyelmeztetıleg, hogy Szobonya ügyvédet a kulákok védıszentjének tartják az emberek. Hát persze. Csak Mélykúton 350 családot mentett meg a kitelepítéstıl Szobonya Csilla most azt mondja, a rendszer nem talált fogást az édesapján. Végül 1952-ben elfogyott a rezsim türelme, és Szobonya Zoltán ellen eljárást kezdeményezett a hatóság, mondván, nagyobb súlyú malacot vett a megengedettnél Kitelepítették Dunavecsére. Ha a felesége, és az akkor még egészen kicsi lánya, Csilla látni akarta, majd egy teljes napot kellett vonatozniuk. Az 1953-as enyhüléssel visszakerülhetett a családjához Mélykútra, ahol Csilla 16

17 asszony emlékei szerint minden a régi kerékvágásban folyt tovább. Idınként olyan sokan várták az ügyvédet, hogy a háza udvarát is megtöltötték az emberek. Szobonya Zoltán az idıs, bajba jutott parasztoknak sokszor a perköltséget és az illetékbélyeget is maga fizette. Jöttek a tankok: Az ügyvédet energikus embernek, jó szónoknak ismerték Mélykúton és Jánoshalmán is. Itt október 26-án kezdıdött a forradalom, de nem ropogtak a fegyverek, ahogy a szomszédos Mélykúton sem. Egyetlen riasztólövés dördült el csupán, ezt a jánoshalmai tüzérlaktanya egyik katonája adta le. Szobonya Zoltánnak az volt a meggyızıdése, hogy békejobbot kell nyújtani a pártállami rendszer megtévedt és megtévesztett embereinek is, ne a bosszú vezesse a forradalmat! Szónoklataiban gyakran megjelent ez a gondolat. Mint ahogy a harmadik út eszméje, egy nemzeti, keresztény és szociális Magyarország képe is. Legyen elég most annyi, Szobonya Zoltán a jánoshalmai és mélykúti forradalom vezetıje, majd pedig az új közigazgatási rendszer kiépítıje lett mindkét településen és járási szinten is. Az általa irányított Forradalmi Bizottság például érvénytelenítette a tagosítást, azaz az erıszakos kolhozosítást, de nem szüntette meg a szövetkezeteket, mint intézményeket, csak önkéntessé tette a belépést. Létrehozta a nemzetırséget, s mindeközben megszervezte hat teherautónyi élelem útra indítását is a budapestiek megsegítésére. Egyébként harc nélkül is zajlott a felkelés. A Forradalmi Bizottság például elfogadott egy olyan programot, amelynek az volt az egyik követelése, hogy hozzák nyilvánosságra a hatóságok az ÁVH-s besúgók listáját! Korán jött, de máig sem teljesülı kérés Október 31-én itt is megalakultak az új pártok. Szobonya Zoltán volt az, aki közigazgatási vezetıként irodahelyiséget adott az MSZMP-nek is. İ egyébként a kisgazdapárt tagja volt. November 4-én hajnalban a jánoshalmai tüzérlaktanya parancsnoka mozgósított a szovjet támadás hírére. Összesen 180 ember jelentkezett a felhívásra, önként. Fegyvert, felszerelést is kaptak. A laktanyát 16 páncéltörı ágyú védte, a katonák úgy okoskodtak, ha tíznél kevesebb szovjet harckocsi tör rájuk, akkor felveszik a harcot. Szobonya Zoltán nem vett részt a katonai elıkészületekben, de tudott róluk, s egyetértett velük. Ám minden másként alakult. A hatalmas túlerıt, valamint az egységes, országos védekezés hiányát látva, aznap délután leszereltek az önkéntesek. Nem volt vérontás. A Jánoshalmára bevonuló szovjet egység parancsnoka köszönetet mondott Szobonya Zoltánnak a nyugalom és a rend megırzéséért. Az elszámoltatásnál az ilyesmi persze nem számított. És ott volt Szobonya Zoltán rovott múltja, vagyis a megmentett kitelepítettek, a törvény elıtt védett parasztok, kulákok sokasága, nem is beszélve a tagosítás érvénytelenítésérıl A hatóságok behívták az ügyvédet, kihallgatták, a lányai szerint alaposan meg is verték. De ez csak a gyıztesek elsı dühe volt. Újra jöttek érte. Mindenki azt kérte tıle, meneküljön, de csak a szomszéd házig jutott, mondván, nincs miért menekülnie februárjában letartóztatták, majd az év szeptemberében elsı fokon kimondták rá a halálos ítéletet. Figyelı tekintetek: Furcsa per volt, az biztos. Az államrend elleni szervezkedés, a katonai ellenállás irányítása volt a legfıbb vádpont Szobonya Zoltán ellen. A katonákat felmentették, talán éppen azért, mert ık nem emlékeztek arra, hogy lett volna leszerelés november 4. délutánján. Lehet erre nem emlékezni?! A lányok végig tudták, mi történik, még ha a két kisebb ezt ésszel nem is foghatta föl, de érezték a bajt. Szobonya Csilla emlékszik arra a pillanatra, amikor a másodfokú ítélet után hazaérkezett az édesanyja. Csak annyit mondott a küszöbön, hogy halál, és összeesett. Szobonya Zoltán felesége maga vitte a kegyelmi kérvényt Dobi Istvánhoz Galyatetıre, mert az elnök éppen ott tartózkodott. A kérvény nagyon sokba került, a helyi állatorvos alkalmazta Szobonya Zoltán feleségét, tizenkétezer baromfit kellett beoltania, így lett meg a pénz a dokumentum benyújtásához. De hiába Az ügyvéd valamilyen módon üzenetet juttatott ki a családjához, mindenekelıtt a kislányaihoz. Szobonya Csilla gyanítja, csakis vécépapírra írhatta édesapja ezt a néhány sort, mert más papírhoz aligha juthatott hozzá: Pici babáim, soha ne felejtsétek, hogy magyarnak születtetek, s egyre kérlek, soha senkire valótlant ne mondjatok. Mindig és minden körülmények között csakis az igazat. Ezt kéri tıletek édesapa. Csilla hét-, Emıke öt-, Tünde négyéves volt ekkor. Szobonya Zoltán felesége a három kislánnyal Budapestre költözött, rokonokhoz. Esıköpenyek hegesztésébıl tartotta fenn magát és a gyerekeket. Azok, akik tartoztak még Jánoshalmáról, Mélykútról vagy bárhonnan az ügyvédnek, csomagot és nemritkán pénzt is küldtek neki. A felcseperedı Szobonya lányokat elıször nem vették fel felsıoktatási intézményekbe. Tünde felvételi kérelmét például el sem küldte a gimnáziumi igazgatója, Emıke pedig maximális pontszámú felvételit írt a mőszaki egyetemen, de helyhiány miatt elutasították. Hasonlóképpen járt Csilla is. Csak késıbb juthattak el a diplomáig, ám ezzel még semmi sem 17

18 fejezıdött be. Mondani sem kell, figyelték ıket, nyilván a rendırség is, de a személyzetisek és a munkahelyi párttitkárok mindenképpen. Tünde férjét például az 1980-as évek közepén be akarta szervezni az állambiztonsági szolgálat. Azt ígérték neki, ha együttmőködik, a felesége elvégezheti az egyetemet. Nemet mondott. Tündét máskor magasabb pozícióba akarták helyezni a mezıgazdasági minisztériumban. A személyzetis Jánoshalmára utazott, ott tájékozódott a Szobonya család, illetve Szobonya Zoltán története felıl. Kádárék nem akartak felejteni. Tiszteletet a vidék forradalmának is! 1993-ban emléktáblát avattak Szobonya Zoltán elıtt tisztelegve a kecskeméti börtönben. Itt végezték ki az ügyvédet szeptember 29-én reggel fél hétkor. Azóta minden évben megemlékezést tartanak a táblánál ezen a szeptember végi napon, s ilyenkor nemcsak Szobonya Zoltán, hanem a vidék forradalma elıtt is fejet hajtanak. Szobonya Csilla szerint, ha a forradalom ügyérıl van szó, a közvélemény elsısorban a budapestiek küzdelmére gondol, a vidéki események háttérbe szorultak. A család emlékérmet is alapított az édesapa tiszteletére, ennek idei díjazottja Szakály Sándor hadtörténész és Zinner Tibor jogtörténész volt. Sinkovics Ferenc ISTVÁNNAPI EMLÉKEK LADÁNYI-LUNCZER ISTVÁN Egy magyar szabadságharcos naplójából Karácsony másnapján indulok az útnak. Az égen foszforos fényrakéták futnak, s mutatják az utat, hogy merre nem menjek. Megállok fáradtan, hogy egyet pihenjek. Elıttem egy csoport menekülı magyar, mindent elveszített, menekülni akar. Géppuska tız! Késıbb morc, idegen hangok, orvul, lesbıl lıttek rájuk a bitangok. Ki a földöm maradt, talán az a boldog. Jó magyar véreim, a többiek foglyok. Délnyugatnak veszem a szerencse útját, útmutatóul a Gönczöl szekér rúdját. S a csillagok útján, amerre most járok, már nincsenek aknák, sem drótakadályok. Csak az ırtornyok, mint üres olajkutak, némán, elhagyottan, takarítják az utat. Motorzúgás! Levetem magam a földre, két teherkocsi jön, menekülttel tömve. Sakkban tartják ıket, a rút géppisztolyok, Jó magyar véreim, mindannyian foglyok. A motorzaj elhal, messze a két árnyék, síri a csend, mintha temetıben járnék. Ázott cipım hallat halk cuppogó hangot, lágyan simogatva a jó magyar hantot. Végtelen óráknak tőnnek most a percek. Jobbról is, balról is zászlót pillantok meg. Országhatár! Andau! Szívem nagyot dobban, szabad földön vagyok, leborulok nyomban, s remegı ajakkal, hosszan fohászt mondok, Otthon a véreim, a magyarok foglyok. Boldogasszony, Anyánk! Esedezve kérem, ne szőnj segíteni, a rab magyar népen. Őzd ki a pokolnak istentelen hadát és tedd szabaddá a drága magyar hazát, hogy újra magyar szüret legyen Tokajba s a kunsági búzát a magyar arassa. Feltámadás! Ebben hisz és bízik népünk. Uramisten, Tıled segítséget kérünk, hisz itt, a bıségben, egyikünk se boldog, Amíg a véreink odahaza foglyok. Az áldozatokból születı fény (Simon András grafikája) 18

19 19

20 IPARTELEPI VÉRMEZİ NÁDY MÁRIA Mosonmagyaróvár, október 26. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Az Ipartelepen élt gondtalanul, drága jó szüleivel. Az Ipartelep romantikus hely, varázslatos, ligetszerő. Tágas terekkel, meghitt csendjével, burjánzó növényzetével, magával ragadó orgonaillatával megbabonáz. Ó, hol van már az az Ipartelep, ahol a múlt folyamatosan jelen van történelem vérrel áthatva, átitatva. Azok a régi kedves házbeliek, telepiek? S a kislány, aki gyermekésszel távolról szemlélve, élte végig a szörnyő tragédiát. Avar suttogott, ıszre járt, s a levelek hullottak, sodródtak már azon a bizonyos felejthetetlen, halált lélegzı napon. Valami szép álom, lüktetı láz, szabadságvágy lebegett, kúszott a levegıben, az emberek agyában, szívében, vérében. Játszani mentem, mint máskor. Egyre távolabb kerültem a házunktól. Végül a Határır laktanya mögötti házak között álltam meg a tér közelében. Gyorsan peregtek a drámai események. Éneklı, hullámzó (fegyvertelen) tömeg hangfoszlányait sodorta felém a viharos szél. A laktanya mögötti árokban észrevettem a (nekem háttal álló) katonákat. Beleéreztem a perc, a pillanat elkerülhetetlenségébe. S amíg ez átfutott rajtam, már láttam a fegyverek villanását, s azt, hogy valamit (kézigránátot) hajítanak. Lövéseket, kiáltásokat, hang kavalkádot hallottam, s az egésztıl megbénultam. Földbe gyökerezett a lábam. Némán, riadtan, halálsápadtan álltam. Arcomra fagyott a felismerés, a rémület döbbenete. Súlyos gyermekkönnyeket nyeltem. Maszatos fájdalomfátyol homályosította látni akaró, kíváncsi szemem. Szaporán vert a szívem. Torokszorító igazságérzetem tombolt bennem. Megrázkódtatásomban Eget, Földet, Poklot láttam és az ELVESZENDĐKET! Lélekbe szárnyalókat, s mélybe taszítókat! Az élet távol volt, a halál közel. A pillanatnyi csend odaátról üzent. Szívemben már temettem. Miérteket suttogtam, átkozódtam, fogam között tartottam a szót, amit végül kisziszegtem a tettet minısítve. Fojtogató képek gyászkeretben! Nagy forró szelétıl, reszketı, piros lángok gyúltak ki, hısök hulltak el vérrel, könnyel áztatott drága földben. Lélekgyász! Hallgatás, némaság követte nyomukat. Emlékhely. Vérmezı. Máglyahalál! Elhalt remények! Halhatatlan tüzébıl kristálytiszta igazság szikrázik, fekete óriáskereszt emelkedik a Város, a Haza fölé. 20