Lét- és önértelmezés a Biblia tükrében

Átírás

1 Lét- és önértelmezés a Biblia tükrében

2 ARIANNA KÖNYVEK 5. Sorozatszerkesztő: Orlovszky Géza 2

3 Lét- és önértelmezés a Biblia tükrében tanulmánykötet Budapest

4 Szerkesztők: Páli-Nagy Veronika Pafkó Tamás Nagy Márton Károly Felelős szerkesztő: Nagy Márton Károly Borítóterv: Sólyom Benjámin ISBN Kiadják a Lét- és önértelmezés a Biblia tükrében konferencia szervezői. A konferenciát támogatta: Európai és Magyar Reneszánsz Doktori Program Centre des Hautes Études de la Renaissance (ELTE) Magyar Barokk Doktori Program (ELTE) Vallástudományi Központ (ELTE) A kötet megjelenését az ELTE EHÖK támogatta. Megjelent az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke által elindított ARIANNA sorozat ötödik köteteként. A sorozat felelős kiadója: Orlovszky Géza Nyomdai munkák: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. 4

5 Lectori salutem! A kötet az ELTE-n november 9-én megtartott, Lét- és önértelmezés a Biblia tükrében címmel meghirdetett műhelykonferencia előadásait, illetve az azokból írt tanulmányokat tartalmazza. A konferencia megszervezését több tényező motiválta. Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskoláján belül a Magyar barokk doktori program hallgatóiként kutatásaink során egyre inkább megtapasztaltuk azt az evidenciát, hogy választott korszakunkat és az egész európai művelődést és kultúrát mélyen átitatta a Biblia ismerete és jelenléte. A Szentírás a kollektív és individuális identitás szerves részeként megkerülhetetlen, ha a régi korok emberét, gondolkodásmódját, létezésének alapját és kereteit akarjuk megérteni. Ezt a teljességet tűztük ki célul, amikor a konferencia alcímét megfogalmaztuk: A Biblia identitásképző szerepe irodalmi, teológiai, filozófiai, kultúrantropológiai és művészeti szempontból. Az interdiszciplináris nyitottságból fakadt a következő szempont, amit a műhelykonferencia megnevezéssel fejeztünk ki: azt szerettük volna, ha a konferencia a tudományosság mellett a termékeny párbeszéd helyévé is válna, ahol az előadók úgy adják elő témájukat, hogy az megfogható legyen a más tudományágakkal és témákkal foglalkozók számára is. A konferenciát a doktorátus előtt álló kutatóknak hirdettük meg, ezzel is lehetőséget adva témájuk prezentálására és eredményeik publikálására. Az előadások szerencsés módon jelölték ki a konferencia tematikus ívét, melyre a sokszínűség és a szinte megtervezettnek ható rendezettség egyszerre volt jellemző. A Biblia egy-egy szövegszakaszát elemző előadások nyitották a programot, amit Szentírás és vallásgyakorlat összefüggései követtek egy görög katolikus és egy református példán. A korokon átívelő filozófiai szekciót három irodalmi irányultságú blokk követte, melyek az újkortól a 21. századig adtak áttekintést Biblia és irodalom kapcsolatáról. Az utolsó, már esti előadás pedig a pasztorális szempontot is bevonta a konferencia látóterébe. Így reggeltől estig, az alapszövegtől történelmen, filozófián és irodalmon keresztül a gyakorlatiasabb alkalmazásig valóban nagy ívű és széles kitekintésű tudományos műhely alakult ki, mely a szakmai vitáknak és a nyitott dialógusoknak is kedvező, termékeny légkört teremtett. Reméljük, a kötet sokszínűsége mellett a szakmaiság próbáját is kiállja a tudományos közvélemény előtt, és amellett, hogy sok fiatal, nemegyszer pályakezdő kutató munkásságába nyújt betekintést, érdeklődésre tart majd számot szakemberek és laikusok körében egyaránt. A szerkesztők 5

6 6

7 I. Biblia és történelem 7

8 8

9 SUSÁNSZKI JUDIT És nevezte őket Ádámnak A bűnbeesés hatása a férfi-női identitásra és Isten szavahihetőségének kérdése 1. Kutatási előzmények és módszerek Az ember teremtésének történetéről a Genesis 1. és 2. fejezetében olvashatunk egymástól némiképp eltérő leírás keretében. A hagyományos bibliakritika ezekre a különbségekre fókuszál, következésképp egymásnak megítélése szerint ellentmondó szövegek vizsgál, 1 míg a 20. században megjelenő Auerbach, Frye vagy Kermode munkásságához köthető irodalomkritikai irányzatok természetes képződményként tekintenek 2 ezekre a narratíván vagy narratív láncolaton belüli ismétlődésekre. Erre a meggyőződésre épül az itt bemutatott szövegközpontú elemzés is, mellyel célunk, hogy egyrészt rávilágítsunk a teremtés ismételt leírásaiban alkalmazott különböző elbeszéléstechnikákra és azok jelentőségére, másrészt pedig megvizsgáljuk a bűnbeesés eredeti férfi-női identitásra gyakorolt hatását. Végezetül igyekszünk feloldani azt a szemantikai feszültséget is, melyet a szövegben előre jelzett haláleset narratív hiánya okoz. Mivel célunk egy interdiszciplináris párbeszéd kialakítása, így a bibliai képeket közismert, modern fogalmi rendszerbe ágyazva értelmezzük. 2. A teremtés történetei és folyamata A Genesis 1. fejezetének egyenes vonalú ( straight ), kronologikus leírása szerint az ember teremtésére a 6. napon került sor. A Genesis 2,4-től induló második teremtéstörténet ugyanezt a témát, de más elbeszéléstechnikát alkalmazva dolgozza fel: jól megformált jeleneteket és leírásokat ( scenic and descriptive narrative ) 3 iktat be, ez által pedig nemcsak részletgazdagabb képet tár az olvasó elé, de érzékelteti a teremtés sokkal személyesebb tónusát is. Együtt értelmezve a két teremtéstörténetet, a következő módon rekonstruálhatjuk az ember teremtésének folyamatát: 1 Einleitung in das Alte Testament. Hrsg.: ZENGER, Erich. Kohlhammer, Stuttgart-Berlin-Köln, FABINY Tibor, Szóra bírni az Írást, Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 1994, A főbb narratívatípusokról lásd: Jacob LICHT, Storytelling in the Bible, The Magnes Press, The Hebrew University, Jerusalem, 1978, 29. 9

10 Tervfázis Kivitelezés Gen 1,26: készítsük el ÁDÁMot képünkre hasonlatosságunkra hogy uralkodjon megteremtette Isten az EMBERt I. 2,7-15: egzisztenciateremtés eső+por+élet lehelete = ember lakhatás: a kert munkakör: farmer (munkál és véd) II. 2,16-17: önrendelkezési jog választási lehetőség III. 2,18-25: családalapítás ( készítek neki segítőt ) külső azonosság belső azonosság man & women férfivá és nővé teremtette őket Házasságkötés Áldás: három beszédaktus Külvilág: szaporodjatok és sokasodjatok töltsétek be a földet hódítsátok meg uralkodjatok Önfenntartás: gabona zöldség gyümölcs Család: elhagyja a szüleit ragaszkodik a feleségéhez egy testté lesznek Gen 5,2: elnevezte őket ÁDÁMnak szexuális egység származási egység 10

11 Az ember teremtett világ feletti hatalommal való felruházását hasonlíthatjuk modern kifejezéssel élve egy cég vezetésének átruházásához: a feketével jelzett szövegekben a cégvezető (a Teremtő) egy rátermett saját képét és hasonlatosságát tükröző alkalmazottját kijelöli, majd irányelveket fogalmaz meg számára: a külvilág felé magabiztosan, méltósággal, önmagával szemben pedig mértéktartással (vegetarianizmus) lépjen fel. Ehhez képest a második, szürke háttérrel jelölt teremtéstörténetben példánknál maradva az érintett cégvezető már személyesebb, közvetlenebb arcát mutatja: mintegy apaként szervezi fia önállósodását és örökösödését. Elsőként: testet és életet ad neki, majd egzisztenciát lakhatást (kert Édenben) és munkaviszonyt (gazdálkodás és vagyonőrzés) biztosít a számára. A felnőttkor küszöbén felruházza az önrendelkezés jogával: életvezetési tanáccsal látja el, majd felhívja figyelmét a döntések következményére ( ha eszel, meghalsz ), Soron következő lépésként kiházasítja, s atyai áldást mond az életére. Látható, hogy a két narratíva valóban tartalmazza tehát azokat a jelentős stílus- és koncepcióbeli különbségeket, melyre a forráskritika például az istennév használata kapcsán is rámutatott, 4 esetünkben csak a végkövetkezetés iránya más: a szövegek nem kizárják, hiteltelenítik egymást, sokkal inkább kiegészítik és teljessé teszik a bemutatott témát. 3. Ante quem Mint az ember teremtésének kerete is mutatja (Gen 1,26 és 5,2 Ádámnak nevezte őket ), Isten tervében kezdettől fogva két nem egysége szerepelt, vagyis az asszony megalkotása nem futó ötlet volt csupán, melyet egy hirtelen észlelt kellemetlenség ( nem jó az embernek egyedül lenni Gen 2,18) tett indokolttá. Az egység kulcsszó a férfi és a nő viszonyában. A Gen 2. fejezete részleteiben tárgyalja azt, aminek csak kezdetét és végeredményét foglalja össze egyetlen versben (1,27) a Gen 1. Ez pedig a szeparáció és reintegráció folyamata, vagy más szóval, röviddel az ember személyiségének megbontását (2,21-22) követően megtörténik az újraegyesítés is, méghozzá két dimenzióban: a házasság szövetsége révén az örökkévalóságban, míg a szexuális közösség során mindig aktuálisan ( lesznek ketten egy testté Gen 2,24). A reintegráció legfelsőbb foka a rabbinikus hagyomány szerint maga a születendő gyermek. 5 4 Einleitung in das Alte Testament, i. m., Chumash with Targum Onkelos, Haphtaroth and Rashi s Commentary, I. Eds.: SILBERMANN, Abraham Maurice ROSENBAUM, Morris. Silbermann Family, Jerusalem, 5745 [1984],

12 Az eredeti identitás vizsgálata során feltűnik, hogy a két nem megnevezésére eltérő kifejezéseket használ a két teremtéstörténet. Anélkül, hogy az etimologizálás mezején letáboroznánk, csak érintőlegesen utalnánk a feltételezett gyökökre. A Gen 1,27-ben használt kifejezések a férfit (záchár) és a nőt (n kéva) mint szexuális lényt 6 mutatják be, továbbá megalapozza azt a bibliai és polgári tradíciót, mely szerint a családokat a férfiakról jegyzik, veszik nyilvántartásba. 7 A Gen 2,21-23-ban azonban már nemcsak a szóhasználat, de a narráció alapján is felállíthatók a férfi-női habitus alappillérei, kiváltképpen, ha megfigyeljük, hogyan hozza létre a Teremtő a nemeket. Vers Férfi Nő emlékezni záchár jegyezni (H) n kévá hímnemű lény Gen 1,27 Gen 2,21-23 ís erős (assz.) férfi férj issá átszúrni nőnemű lény gyenge barátságos, szociális (ar.) puha, különleges nő feleség 1. ábra Férfi és nő a teremtés történeteiben (BDB) A férfit a Teremtő a társkeresés jegyében először a vele külsőleg azonos, szintén művészien megformált (jácár) állatokhoz vezeti (2,19-20), ám az emberben mégis a nőt megpillantva gyullad fel az azonosság tudata (2,23), jóllehet őt a Teremtő szimplán csak megépítette 8 (2,22). Vajon miért? Talán Ádám felismerhette: identitásuk azonossága nem külsőségeken áll, nem az esztétikum határozza meg, sokkal inkább belülről fakad a nőben ott élt egy darab a férfiból. Hogy pontosan melyik darab, azt egy fordítási következetlenség sajnos pontatlanul véste be a bibliaolvasók emlékezetébe. A celá szó 35-ször fordul elő a Bibliában, de egyedül itt (2,21) fordították bordának, jóllehet az oldalhajlat talán alkalmasabb kifejezés volna. A férfi a 2,23-ban ugyanis a csontot (ecem) és a húst (bászár) is sajátjaként ismeri el, a történetben pedig csak a celá eltávolításáról esik szó. A 6 Az asszony szexuális szerepét jól tükrözi a nkv-gyök átszúrni alapjelentése, hiszen bibliai kultúrákban a nászéjszaka egyben a szüzesség elvesztésének pillanata is. 7 Gondoljunk csak a vezetéknevekre vagy olyan bibliai történetekre, ahol teljes családok jelenléte esetén is csak a férfiak számáról értesülünk pl. Exod 12,37; Máté 14,21. 8 Rási a szokatlannak tűnő báná építeni ige használatát az utódlással magyarázza: As a structure, wide below and narrower above for bearing a child (vö. Chumash with Rashi, i. m., 12.) 12

13 celá tehát szükségszerűen gyűjtőfogalom, húsos-csontos testrész (celá = ecem + bászár). Nem kevésbé problematikus azonban az idézett mondat folytatása sem, s itt térnék vissza a női alaptermészet lényegéhez: kivette a celájának egy részét, és hússal töltötte be annak helyét (2,21). A magyar fordításban megjelenő eszközhatározó használatát (hússal) az indokolhatta, hogy a szóban forgó prepozíciót visszautalásként értelmezte (táchát helyette ) a fordító, vagyis Ádámra, a benne keletkezett résre vonatkoztatta. A szöveg megengedi azonban, hogy a névmást a kontextusnak, vagyis az asszony teremtésének alárendelve előre, azaz Évára mutató elemnek tekintsük: és hús zárta körül a celá helyét Ádám testében (trad.) a celát a Teremtő kezében (!) 2. ábra A szuffigált prepozíció értelmezési lehetőségei Ez utóbbi értelmezés esetében narratív alapon is megérthetjük, miért olyan a női természet (issá), amilyen, vagyis főként húsos, szemben a relatív csekély csontveszteséggel létrejövő, így robosztusabb férfitermészettel ( ís). Összefoglalva: a bűnbeesés előtti, eredeti férfi tehát egzisztenciával felruházott, önálló döntéshozatalra képes, felelős személy, aki heteroszexuális érdeklődésénél fogva a társát egy nőben fedezi fel. Az összetartozás érzését nem a külső, az esztétikum, hanem a belső azonosság ébreszti fel benne, amelyre ráeszmélve házassági szövetségre lép ( lesznek ketten egy testté ), hogy végleg elszakadva a szülői lakó- és vagyonközösségtől ( elhagyja apját és anyját ), hűségben éljen feleségével ( ragaszkodik feleségéhez ), és betöltsék közös elhívásukat: szaporodjanak és uralkodjanak (ma talán: sikeresek legyenek). Az eredeti nőt ennek megfelelően két dolog határozottan nem jellemzi: nem szingli és nem feminista. Vállalja természetes nőiességének adottságait, kedves, szociális típus, aki elfogadja, hogy egzisztenciájának alapja egy férfi. A továbbiak fényében lényeges továbbá, hogy a bűnbeesés előtt a Teremtő mindvégig kezdeményezőként tűnik fel, aki teremtményei boldogulásán dolgozik. 13

14 4. Post quem Az imént leírt férfi-női őstípusokra és relációkra talán csak nyomokban ismer rá a modern olvasó s nem véletlenül van ez így. A férfi és a nő viszonyában döntő változást hozott a bűnbeesés (Gen 3). Az emberpárt ért ítéletek rávilágítanak azokra a kulcspontokra, amelyek számos mai férfi és nő életérzését meghatározzák. Jóllehet az európai gondolkodásban a hellenizmus görög nőgyűlöletének közvetítésével 9 (lásd: Pandora-mítosz) a nők tekintetnek minden baj forrásának, a bibliai kánon azonban szinte felmentésig enyhíti Éva szerepét a bűnbeesésben. Nemcsak hogy Isten egyetlen verset szentel felelősségre vonásának (Gen 3,16), de az Újszövetség azt is kijelenti, hogy az asszony megcsalattatván esett bűnbe (1Tim 2,14), míg Ádám tudatosan választotta a lázadás útját. 10 Isten és a kánon határozottan súlyosbítja azonban Ádám helyzetét annál, ahogyan az ma a közgondolkodásban él. Az ítélethirdetés során ugyanis nemcsak Ádámhoz szól a leghosszabban a Teremtő, elmarasztalva őt amiatt, hogy hagyta magát befolyásolni, és a tiltás ellenére is evett a fáról (lázadás), de Hóseás próféta ennél is többről beszél: Ádám nem pusztán parancsot szegett, hanem szövetséget tört (Hós 6,7). De említhetnénk a narratív keretet is, mely a férfit és a nőt is Ádámként (Gen 5,2) nevezve kifejezi: Isten előtt a férfi nemcsak saját, de a családtagok tetteiért is felelősséget visel. Az asszony identitásában három területen hozott változást a bűnbeesés: fájdalommal szül gyermeket, vágyakozik férje után, férje pedig kormányozza őt. Két dolgot részleteznék, elsőként a vágyakozást a férj után. Figyeljük meg, hogy a házasságkötést záró mondatokban (2,24) csak a férj érzelmei kerülnek előtérbe, melyek meghatározzák viselkedését: ragaszkodik feleségéhez, és elhagyja apját, anyját. A nő érzelmi horizontja teljesen feltáratlan marad. Erre a bűnbeesést követően vetül csak fény: vágyakozol férjed után (3,16), vagyis a romantikus epekedés korábban feltételezhetően nem volt tipikus női attribútum. A rabbinikus hagyomány értelmezése szerint a mondat a szexuális közösségre utal: jóllehet fájdalommal fogja megszülni annak gyümölcsét, a gyermeket, mégis vágyja ezt a közösséget. 11 Kitérnék azonban a tekintélyrendet megalapozó félmondatra is: ő pedig kormányoz téged. A teremtéskor Isten nem deklarálta, hogy ki az úr a házban, a bűnbeesés azonban már jó okot szolgáltatott erre. Látszólag a feleséget korlátozza ugyan 9 John PINSENT RÓZSA György (ford.), Görög mitológia, Corvina, [Budapest], 1995, Erről megjelenését követően lásd: SUSÁNSZKI Judit, Az ember tragédiája? A bűnbeesés értelmezésének lehetőségei a rabbinikus hermeneutika és a narratív kritika eszközeivel, Fiatal Kutatók és Doktoranduszok III. Nemzetközi Teológuskonferenciája, Sarna idézi Rambam értelmezését, lásd: SARNA,

15 ez a kitétel, mégis a férjet állítja nagyobb kihívás elé. Az itt használt ige (másál) alapjelentése szerint ugyanis korántsem despotizmusra szabadítja fel a férjeket (vö. rádá Gen 1,27), hanem épp ellenkezőleg: követhető példát, reprezentatív szerepet ró a férfira, aki nemcsak gyakorlatban, de verbálisan is képes egyedi esetet és általános tapasztalatot röviden és találóan megfogalmaz[ni], ezzel hasznos tudást közvetít[eni] meggyőző formában. 12 A férfi feladata tehát a saját családjával szembeni olyan példamutatás, mely önkéntes alapon történő együttműködésre bírja annak tagjait. A férfit az önértékelését meghatározó két legfontosabb területen, a munka és a siker területén érte ítélet (3,17-19), mely életfogytig tartó ( életed minden napján ) következményeket vetít előre. Az ember lázadása miatt átkozottá vált a föld, így az egzisztencia a továbbiakban már nem automatikus: megteremtéséért nagy harcokat kell vívni ( fáradságos munkával élj [a földből], tövist és bogáncsot teremjen neked ). Vagyis: a siker ugyan eztán is elérhető az ember számára, de maradéktalanul nem lesz élvezhető ( arcod verejtékével eszel kenyeret ) annak íze mellett a kifizetett áráét is érezni fogja. Mindezek mellett fontos felfigyelni arra, hogy mindkét szereplőnek jutott reménykeltő üzenet is: az ősevangélium (3,15) az asszony magjának győzelmét hirdeti, míg a férfi fáradozása csak a földi létre korlátozódik (3,19). 5. Blöff vagy realitás? A bűnbeesés történetében jelentős feszültséget okoz az előrevetített haláleset kifejtetlensége is, jóllehet a Teremtő kezdetben határozott parancsot adott: ha eszel, meghalsz (2,17). Az ember evett, ám mégsem rogyott össze a tudás fájának lábánál. Tévedett volna Isten? Vagy ami még rosszabb hazudott? A héber nyelv nem, a görög azonban különbséget tud tenni az élet különböző aspektusai között, éppen ezért esetünkben is nagy haszonnal forgatható a Biblia görög fordítása (Septuaginta). A Septuaginta és a szintén görög Újszövetség nyelvezete alapján az élet két szintje különböztethető meg: az eredeti, spirituális, vagyis örök életre a görög a dzóét, míg a biológiai életre, a megélhetésre a bioszt használja. A teremtéskor az örök élet leheletét (pnoén dzoész) kapta meg az ember, mely magában foglalta az alacsonyabb rendű, természetes életet is. A bűnesetet követően Pál szavai szerint a bűn és a halál 12 HACK Márta, A héber másál mint közmondás = A szívnek van két rekesze, szerk. KOLTAI Kornélia, L Harmattan-Magyar Hebraisztikai Társaság, Budapest, 2012,

16 törvénye (Róma 8,2) nyomban életbe lépett, a kérdés már csak az, melyik életre volt kihatással? Pál a Róma 8,10-ben azt írja: holt a test a bűn miatt, a szellem ellenben örök élet (dzóé). Jakab apostol levelében szintén a halálról, a test halandóságáról beszél: a test is halott szellem nélkül (2,26). Rendezzük az igeverseket! A közös tagot ( holt a test ) kivonva mindkét versből, megkapjuk a végeredményt: a bűn miatt nincs meg (inaktív) a szellem az emberben, holott a szellem maga az örök élet (dzóé). Blöffölt tehát Isten, mikor halálról beszélt? Egyáltalán nem: az ember nagy árat fizetett a tudásért elveszítette a szellemi részét, azt, ami egyedüli módon kompatibilis Isten természetével ( Isten szellem János 4,24), ezzel együtt az örök életét. Ami megmaradt, az a halandó test, belezárva a lélek, és az azokat működtető biológiai élet. Megismételve tehát a címben is megfogalmazott kérdést: szavahihetőnek bizonyult Isten? Mint látjuk, teljes mértékben ami nem utolsó szempont, elvégre ennek az Istennek képére és hasonlatosságára lett az ember eredetileg megteremtve. 16

17 VANDERSTEIN NOÉMI Társak a zsidó népért, avagy Mózes és Áron mint egy bibliai testvérpár bemutatása pszichológiai szempontok alapján 1. Bevezetés Tanulmányaim során gyakran találkoztam olyan kutatásokkal, amelyek Mózes személyiségét, tevékenységét és emberi magatartását vizsgálják. Hasonlóképpen megismerkedtem olyan forrásértékű munkákkal is, amelyek Áron életpályáját és munkálkodását ábrázolják. Azonban nem jellemzőek azok az írások, amelyek e két jelentős bibliai individuum között fennálló viszonyt elemzik. Különösen érdekes ez a tény annak a tudásnak a birtokában, hogy ők ketten Mózes és Áron testvérek, és mindketten a zsidó nép vezetésére választattak ki az Örökkévaló által. Még különlegesebbé teszi a szituációt az, hogy a testvérpár ugyanabban az időszakban kapta a feladatot, az elhívást: az Egyiptomból való kivonulás lebonyolítása volt küldetésük. Tanulmányomban nem célom bemutatni a pusztai vándorlás előzményeit, állomásait, valamint záróeseményét, az Ígéret Földjére való megérkezést sem. A hangsúlyt a népet vezető emberekre helyezem: bemutatom Mózest és Áront, mint vezetőket, különös tekintettel testvéri kapcsolatukra vonatkozóan. Kiemelem azt a megközelítést, hogy ugyanazon csoport irányítóiként, más-más szerepkörben végzik tevékenységüket, miközben összeköti őket a vérrokonság. Írásomban ismertetem Mózes és Áron tulajdonságainak alapul vételével azt a pszichológiai megközelítést, amely a testvérek közötti viszonyra épülve ábrázolja a két bibliai alak megjelenését és együttműködését, amely a cél, azaz a nép Egyiptomból való megszabadulásának elérése érdekében végzett tevékenységük során megfigyelhető. Dolgozatomban külföldön megjelent és magyarországi szakirodalmat egyaránt felhasználok, kortárs interpretációkkal kiegészítve úgy, hogy gondolataim Szécsi József egy 2011-ben megjelent tanulmányára épülnek. 1 1 SZÉCSI József, Mózes és Áron alakja a hellenisztikus irodalomban és a Biblia utáni zsidó gondolkodásban 2. rész, Remény, 2011/2,

18 2. Testvérek A Bibliában Amikor családi kapcsolatokról beszélünk, legtöbbször férj és feleség relációját említjük, gyakran esik szó az apa és fia között fennálló viszonyról, valamint az anya és lánya között meglévő helyzetről. Ritkán elemzünk testvérek között kialakult érzelmeket és gondolatokat, pedig ez a terület is kiemelten hangsúlyos a világ körforgása szempontjából. A Szentírásban több testvérpárról olvashatunk. Azonos nemű testvérek ábrázolása jelenik meg elsősorban a Bibliában, azok közül is a fiútestvérek vannak túlsúlyban. Néhány példát említve: megtalálható Káin és Ábel kapcsolata, mint az irigység és testvérgyilkosság megjelenése; Ézsau és Jákob helyzete, mint csalással az elsőszülöttség áldásának megszerzése az ikertestvérek között; Ráchel és Lea, mint a békesség szimbólumai ugyanazon férfi oldalán, valamint József és testvérei, mint gyűlölet és elvakultság, majd megbocsátás ábrázolása. Az előbbi felsorolásba illeszkednek Mózes és Áron is, mint a zsidó népet vezető társak. Testvérek a családban és testvérek az irányításban - ők ketten - küldetésük teljesítése során. Nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy hárman voltak testvérek a családban. Nővérük, Mirjám is jelentős szereppel bír az Egyiptomból való kivonulás történetében, de ő nem kap vezető szerepet a Mindenhatótól. Ezért ebben a dolgozatban az ő személyiségét nem vizsgálom. 3. Vetélytársak vagy embertársak? Amikor testvérekről beszélünk, olyan szubjektumokról, akik ugyanazon időben hasonló feladatra választattak ki, felmerül a kérdés, hogy riválisokként vagy egymást kiegészítve, békességben tudják végezni tevékenységüket. Különösen fontos megvizsgálni azt a szempontot, hogyan viszonyulnak különkülön és együtt a csoport vezetéséhez, irányításához. Miért térünk ki a siker elől? Miért vonakodunk felismerni saját nagyságunkat? 2 Miért vonakodunk felismerni saját vezetői ambíciónkat? ezek azok a kérdések, amelyek Mózes és Áron kapcsolatában, a zsidó nép vezetése tekintetében felmerülnek. Miért van az, hogy habár mindannyiunkban benne van a nagyság iránti vágyakozás magja, sok esetben nem engedjük azt csírázni, illetve kivirágozni? Miért választjuk a középszerűség tengerét? Miért elégszünk meg olyan 2 Sanjay S. AGRAWAL, The Jonah Complex, elérhetőség: /03/jonah-complex.html, letöltés ideje: június

19 dolgokkal, amelyek nem illenek valódi természetünkhöz? 3 ezen összefüggések túlmutatnak a Szentírás világán, értelmezhetőek a mai emberre egyaránt. 4. Mózes, a küldetés elfogadója Egy olyan időszakban fogant és született meg Mózes, amikor a zsidó nép elnyomásban élt, kiszolgáltatva Egyiptomban. Habár harmadik gyermekként érkezik a családba, a szülők nem tudják maguknál tartani őt a fáraó azon utasítása miatt, hogy a zsidó fiúgyermekeket meg kell ölni születésükkor. Édesanyja a várt időnél hamarabb világra hozza, így három hónapig tudja rejtegetni otthonában Mózest. Miután megválik a fiától, a gyermek a fáraó udvarában nevelődik fel. A nevelési folyamatban Mózes a palotában részesül, így közvetlen közelről tapasztalja meg az irányítás módszerét. Tanulmányában Szécsi József a következőket írja: 4 A zsidó hagyományban jellegzetes ambivalencia figyelhető meg Mózes személyiségével kapcsolatban. Egyrészről, Mózes a legnagyobb a zsidó tanítók sorában, hatalommal bíró rendelkező személyiség, az ember, akivel Isten»szemtől szemben«beszél, a közvetítő Isten és ember között, a próféták mestere, ő kapja meg Istentől az emberiség számára szánt törvényeket. Másrészről viszont a legnagyobb gondossággal figyel a hagyomány arra, hogy ne tulajdonítson semmilyen isteni vagy félisteni erőt Mózesnek. Mózes egy ember, emberi hibákkal és emberi bukásokkal. Korábbi kutatásaim során megismertem egy új pszichológiai áramlatot, amely a Jónás-komplexus elmélet nevet viseli. A teória megalkotója Dr. Abraham Maslow 5 orvos, aki a bibliai Jónás könyve főszereplőjének tulajdonságait és személyiségjegyeit alapul véve dolgozta ki az elméletet. Az általa megfigyelt személyiség-jellegzetességet Az apa emberi természetűvé válik (The Father Reaches of Human Nature) című könyvének második fejezetében, a Neurózis, mint a személyiségfejlődés kudarca (Neurosis as a Failure of Personal Growth) című tanulmányában mutatja be. Dr. Maslow szerint Jónás lelkiállapota végigmegy a következő állomásokon: 1) felmerül az önmegvalósítás gondolata; 2) negatív élményeken megy keresztül (irányultság arra vonatkozóan, hogy megmeneküljön az önmegvalósítás gondolatától; ez zavart eredményez fejében); 3) megmenekülésért imádkozik az Örökkévalóhoz 3 Uo. 4 SZÉCSI, i. m., 3. 5 Dr. Abraham Maslow ( ): amerikai pszichológus, munkássága során az emberi szükségletek hierarchiájával foglalkozott. Kutatásainak eredményeit modelljében, a Maslowpiramisban foglalta össze. Véleménye szerint, a piramis csúcsán az egyén önmegvalósítása áll. 19

20 (az önmegvalósítás elfogadása, mint egy elérhető cél); és 4) a Mindenhatótól kapott küldetés befejeződése (a cél elérése megtörténik). 6 Úgy gondolom, hogy mindezek a jellemvonások megtalálhatóak Mózes esetében is. Az önmegvalósítás gondolata akkor merül fel, amikor fiatal felnőttként találkozik a zsidó rabszolgákkal és az őket érő bántalmazással. Negatív élményeken megy keresztül, hiszen száműzetésében nélkülöznie kell az addig megszokott pompát életében. Megmenekülésért imádkozik, amikor megjelenik neki az Égi Hang és felhívja arra, hogy menjen vissza Egyiptomba és a fáraótól követelje a nép szabadon bocsátását annak érdekében, hogy Istenét szolgálhassa. A bibliai történetben, Mózes harcol önmaga kiválasztott voltával szemben, így a Mindenhatótól kapott küldetés befejeződése egy eseménysorozat eredménye, amikor Mózes több kifogás után végül visszamegy Egyiptomba, és úgy cselekszik, ahogyan az Örökkévaló mondja neki. A terület kutatója, Dr. Abraham Maslow szerint a Jónás-komplexus két dolog miatt alakul ki: 1) alázatosságért való szükséglet; és 2) érzelmi hullám, amit a megvalósulás hoz velünk, és túlságosan kimerítő végigélni azt. 7 Mózes esetében megtalálható mindkét ok: szükséglet arra vonatkozóan, hogy az Örökkévaló előtt alázatossággal bírjon, valamint fellobbanó és lecsillapodó érzelmek keveredése is megtalálható az események során. 5. Áron, az első pap Amikor Mózes megszületik, Áron már három éves. Véleményem szerint nem kellőképpen megfelelő a Mózes és Áron kifejezés, hiszen általában az idősebb gyermek nevét szoktuk először mondani, így az Áron és Mózes megnevezés volna helyénvaló. A hagyomány mégis az első verziót használja gyakrabban arra utalásként, hogy Mózes előrébb volt személyiségben a ranglétrán. Áron a családi fészekben kap zsidó nevelést, ahol szülei a fáraó és népe alávetettjei, rabszolgái. Így testvérével, Mózessel ellentétben - nem ismerheti meg gyermekkorában az irányítás, egy csoport vezetésének művészetét. Mindezek ellenére Áron lesz Mózes szája, amikor beszélni kell a fáraóval, valamint az Örökkévaló megtiszteli őt és nemzetségét a főpapi státusszal. Áronról Szécsi József így vélekedik: 8 A régebbi próféták és profétikus írók papjaikban a profétikus igazságnál alacsonyabb rendű vallási forma 6 Abraham MASLOW, The Father Reaches of Human Nature, New York, Viking Press, 1971, Abraham MASLOW, elérhetőség: letöltés ideje: június SZÉCSI, i. m.,

21 képviselőit látták. Isten szelleme nélkül való embereket, akikben nem volt meg az akaraterő, hogy ellenálljanak a bálványimádó hajlamok sokaságának. Így Áron, az első pap Mózes alatt volt rangsorban. Nem volt más, mint Mózes szócsöve, és Isten akaratának végrehajtója, melyet Mózes tárt fel. Mindez annak ellenére van így, hogy a Tóra tizenöt alkalommal mondja azt, hogy az ÚR beszélt Mózeshez és Áronhoz. A papság befolyása alatt, amely a nemzet sorsát formálta a perzsa uralom idején, a papnak egy másik ideája alakult ki, melyet a Malakiás 2,4-7-ből 9 ismerhetünk meg. Ez a sokáig tartó folyamat felemelte Áront a Mózessel azonos helyre. Néha Áront, máskor Mózest említi elsőnek az Írás azért, hogy megmutassa, hogy ők egyenrangúak voltak. 10. Úgy gondolom, hogy Áron teljesen különbözik Mózestől a küldetés elfogadása területén. Rá nem alkalmazható a Jónás-komplexus teória, Áron nem megy végig ezen elmélet állomásain, lelkében nincsenek kételyek a feladat végrehajtását illetően. 6. Mózes és Áron békességben, együtt A rabbik külön dicsérettel illetik azt a testvéri érzelmet, mely Áront és Mózest összekötötte. Amikor Mózest vezérré, Áront pedig főpappá nevezték ki, egyikük sem árult el semmilyen irigységet, ellenkezőleg, örvendeztek egymás nagyságán. Amikor Mózes először visszautasította azt, hogy a fáraó elé menjen, mondván:»ó Uram, könyörgök hozzád, küldd az ő keze által azt, akit akarsz!«11 nem akarta megfosztani Áront, a testvérét a magas pozíciótól, amit olyan sok évig betöltött. 12 Az Atyák Bölcs Tanításaiban olvashatjuk: Legyetek Áron tanítványai, szeressétek és keressétek a békét, szeressétek a többi teremtményt, és vezessétek őket a Törvény közelébe! 13 Látható, hogy Áront már a misnai kor tudósai is példának állították a nemzedékek elé, tekintettel békeszerető voltára. Míg Mózes nem tudta elviselni a rosszat, addig Áron mindig annak módját kereste, hogyan lehet békét szerezni az emberek között, legyen az házastársak 9 Malakiás 2,4 7: (4) Akkor megtudjátok, hogy azért küldtem nektek ezt a figyelmeztetést, hogy érvényben maradjon a Lévivel kötött szövetségem mondja a Seregek URa. (5) Szövetségem volt vele, élet és békesség szövetsége. Azért adtam neki, hogy féljen engem. Félt is, és megalázkodott nevem előtt. (6) Igaz tanítás volt a szájában, és nem volt álnokság az ajkán. Békességben és becsületesen élt előttem, és sokakat megtérített a bűnből. (7) Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét, és tanítást várnak szájából, hiszen a Seregek URának követe ő! 10 Jézus Sírák fia 14,6 24. erre az álláspontra jut, amikor a nagy emberek felsorolásába bevezeti Áron szolgálatának dicsőítő leírását. 11 2Mózes 4, SZÉCSI, i. m., Pirké Ávot 1,12. 21