WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA. Dr. Potóczki György NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA. Dr. Potóczki György NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM"

Átírás

1 WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA Dr. Potóczki György NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM Budapest 2012

2 Tartalomjegyzék oldal I. ELŐSZÓ...3 II. III. IV. A NEMZETKÖZI ÁRU- ÉS KÜLDEMÉNYFORGALOMRÓL ÁLTALÁBAN..5 NEMZETKÖZI POSTAI SZERVEZETEK, KAPCSOLATOK. 8 VÉGDÍJMENEDZSMENT, NEMZETKÖZI POSTAI KÁRTÉRÍTÉS V. NEMZETKÖZI POSTAI TERMÉKPORTFÓLIÓ...53 VI. VII. VIII. IX. MINŐSÉGFEJLESZTÉS. A NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG ELLENŐRZÉSE.62 A NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZETI KÉRDÉSEI, SZAKSZOLGÁLATI KAPCSOLATRENDSZERE...70 TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK, INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁG A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOMBAN..81 A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYTOVÁBBÍTÁS RENDJE, ÚTVONALAK TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE..125 X. VÁMÜGYI FELADATOK A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOMBAN XI. ÖSSZEFOGLALÓ 176 IRODALOMJEGYZÉK 2

3 I. ELŐSZÓ A jegyzet az üzleti, árutovábbítási szakma egy speciális területe (a postai nemzetközi küldeményforgalom) iránt érdeklődő szakember jelöltek számára készült összeállítás. Tematikájában azon feltételezésre alapoz, hogy leendő olvasói már rendelkeznek valamely elméleti tudással, esetleg némi szakmai gyakorlattal, esetleg szakirányú képzettséggel, vagy korábbi előtanulmányokkal. Szeretném hangsúlyozni a tartalom felépítményi jellegét, az alapés alapozó ismeretek kellő szintjét. A tartalomjegyzékből is érzékelhető, hogy a feldolgozandó anyag egyaránt magában foglalja az ismeretek szabályozási hátterét, annak üzleti jellegét, de szeretné bemutatni a küldeményforgalom gyakorlati lebonyolításának legfontosabb fázisait is. A szakmai tartalom összeállításánál természetesen figyelembe vettük a szakirányon oktatott további tantárgyakkal történő összhangteremtést, a tudásanyag egymásra építését és összhatásként a vizsgafelkészülés szempontrendszerét is. A felsőoktatás célja, hogy az elméleti alapok mellett a hallgatók kapjanak életszerű információkat a napi élet megannyi szépségéről, gondjáról, technológiai, üzleti problematikáiról, a folyamatok összefüggés rendszeréről is. A felsőoktatás jellegénél fogva igényli az évközi önálló hallgatói munkát, az információk begyűjtését, a rendszeres tanulást, valamint a kreatív gondolkodásmód érvényesítését is. A terjedelmi és időbeni korlátok azonban nem teszik lehetővé sem a minden vonatkozásra kitérő teljes szakmai részletezést és elmélyülést, sem a konkrét majdani munkakör ellátására történő speciális és egyedi felkészítést (ezen igényeket természetesen egyetlen egyetem, főiskola sem teljesítheti). A tantárgy vizsgakövetelményein túlnyúló ismeretek megszerzésére, akár több részterületen is (pl. nemzetközi szabályozások, kereskedelmi-üzleti tudásanyag, árutovábbítási módok, logisztikai rendszerek, vagy vámjogi, tarifális kérdések, stb.) kaphatnak iránymutatást az egyes téma iránt mélyebben érdeklődő hallgatók. Az előírt kollokviumok, vizsgák után természetesen adódik lehetőség a megszerzett tudás szakirányú elmélyítésére, akár egyéni fejlesztési elképzelések megvalósítására is. A jegyzet alapvetően a postai nemzetközi küldeményforgalom legfontosabb jellemzőivel, technológiájával, környezeti adottságaival (mintegy részterülettel) foglalkozik, ugyanakkor figyelembe véve a felsőoktatási képzés sajátosságait - nem teheti kizárólagos céljává a postai szakemberképzést (erre nyilvánvalóan az adott gazdasági társaságon belül kerülhet sor elsősorban). Ezért a jegyzet nyilvánvalóan nem tartalmazhat belső postai információkat, vagy az üzleti kapcsolatokban más küldeményforgalmi területeken is használható egyedi célokat, elképzeléseket. Az eredményes vizsgafelkészülés fontos eleme a jegyzet anyagának áttanulmányozása mellett - az előadásokon történő folyamatos jelenlét, hiszen azok nem pontos megfelelői a jegyzetben foglalt ismeretanyagnak. Mindenki számára javasolt saját jegyzetek készítése, az 3

4 önálló szakirodalmi tájékozódás, az oktató felkészülésre vonatkozó ajánlásainak figyelembevétele. A nemzetközi küldeményforgalom sajátosságaiból eredően az állandó változás és a megbízói (feladói) igényekhez történő alkalmazkodás állapotában van mind piaci-üzleti, mind technológiai-lebonyolítási értelemben. A szabályok, az eljárási rendek csak egy meghatározott részterületen alakíthatóak a szolgáltató által, más részük jogszabályilag, vagy adott nemzetközi determinációk alapján alakulnak, változnak. A folyamatok közvetett befolyásolására azonban van lehetőség szakmai konferenciák, érdekképviseletek, köztestületi kamarák, vagy a nemzetközi kapcsolatok használata útján. Senki nem feledheti: a nemzetközi küldeményforgalom komplex folyamatainak eredményessége tehát több tényező együttes függvénye, amelyben - a saját szándékok és elképzelések mellett - a szolgáltató által nehezebben befolyásolható ún. szabályozási, vagy környezeti kockázatok is szerepet játszanak. a már megszerzett elméleti ismeretek, gyakorlati tapasztalatok elavulási időtartama szinte a világ minden táján csökken, a már megoldott szakmai problémák periodikusan, de egyre magasabb szinten újratermelődnek. (vagyis a tanulást, a személyiségfejlesztést egy-egy oktatási intézmény elvégzése után nem célszerű befejezni, hiszen ez nagy valószínűséggel a szakmai lemaradást eredményezi.) A jegyzet tudásbázisa jól kiegészíthető a javasolt szakirodalommal, a mindenkori szabályozásváltozások, a technológiai és szervezeti fejlesztések ismeretanyagával, a nemzetközi tendenciák iránti folyamatos érdeklődéssel és a gyakorlati élet megannyi megszerezhető tapasztalatával. A jegyzet nagyobb részben a szerző szellemi munkája, kisebb részben a témában releváns (hivatkozott) szakértők gondolatainak segítségével, szakirodalmi publikációk felhasználásával, valamint a küldeményforgalomhoz közvetlenül kapcsolódó magyar és külföldi joganyagok áttekintése alapján készült. Ezúton is köszönetet mondok mindazoknak, akik közvetve segítették e tudásanyag elkészültét. A jegyzet feltételezi előtanulmányok (alapozó ismeretek) meglétét, ugyanakkor nem tartalmazza részleteiben a minőségügy, a minőségfejlesztés, a minőség-ellenőrzés kérdéseit, hiszen arra külön tantárgyban kerül sor (e jegyzetben erre csak speciális utalások találhatóak) a nemzetközi pénzforgalmi tevékenység ismertetését, ezért erre vonatkozóan legfeljebb csak rövid utalások találhatóak. Elérendő célként szerepel, hogy hallgatóink teljesítményképes tudásszintet érjenek el a nemzetközi küldeményforgalom területén, s a későbbiekben jó szakemberként váljanak gazdasági életünk fontos szereplőivé, vagy a nemzetközi feladatok avatott művelőivé. Budapest, augusztus a szerző 4

5 II. A NEMZETKÖZI ÁRU- ÉS KÜLDEMÉNYFORGALOMRÓL ÁLTALÁBAN A nemzetközi áru- és küldeményforgalom gazdasági és társadalmi életünk szerves és meghatározó része. Nélküle nem lenne újratermelés, beruházás, fogyasztás, életminőség és biztonság sem. Vannak olyan áruk, termékek, amelyeknek termelése (előállítása) szakaszos és felhasználása (fogyasztása) folyamatos, illetve fordítva, ezért feltétlenül szükség van a két jelenség közötti összekötő kapocsra, amely a nemzetközi kereskedelemben, a közlekedésben testesül meg. Az áruk termelése és fogyasztása történelmileg is eltér egymástól mind időben, mind térben, ezért nélkülözhetetlen az árucsere és azt ezt bonyolító helyváltoztató szolgáltatás. Nagyon kevés olyan ország, vagy szövetség létezik bolygónkon, amely elméletileg képes lenne az önellátó gazdálkodásra saját társadalmi berendezkedése, vagy természetföldrajzi adottságai révén. Érdemes azonban észrevenni azt, hogy ezen országok sem folytatnak önellátást, ellenkezőleg, a világ legnagyobb kereskedelmi résztvevőjeként tekinthetünk rájuk. Ennek okai részben történelmi gyökerűek, részben közgazdasági törvényszerűségeken alapulnak. A világ, különösen az utóbbi évtizedekben néhány országot, vagy kisebb ország csoportot kivéve globalizálódik. A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont. 1 A globalizáció tehát egyaránt tekinthető nagymértékű egységesítésnek, uniformizációnak, standardizált megoldások terjedésének és az ezekkel járó következmények halmazának. A fogalom nagyon gyorsan terjedt el világszerte, amelyet a technika rohamléptékű fejlődésén (internet, , okos telefonok, helymeghatározó- és nyomkövető rendszerek, stb.) kívül mindenképpen segített az, hogy mindenki törekedett a nemzetközi folyamatok egyszerűsítésére, az egymástól nagyon távol élő és eltérő kultúrájú szereplők magatartásformáinak közelítésére, a megoldások egységes értelmezésére, stb. A fejlődés - az idő múlásával - gyorsan struktúrálta a globalizációt is, amelynek napjainkra több formája nyert polgárjogot: gazdasági, pénzügyi, nyelvi értelemben. A folyamatot indukálta a közgazdaságtudományból ismert komparatív elmélet, amely bőven adott teret a globalizáció elterjedésének. Az Európai Unió egyik ismert alapelve az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása, illetve a vámunió elveinek és gyakorlatának közösségen belüli egységes működtetése. A szabad kereskedelem - mint az áruk és szolgáltatások vámoktól és további korlátozásoktól mentes szabad áramlása - időben jelentősen megelőzte a globalizációt, azonban gazdasági életben betöltött szerepe, súlya akkor még nem fejlődhetett a tervezett mértékben (fejlődésének útját két- és többoldalú nemzetközi megállapodások jelzik a megelőző évszázadokon keresztül). A globalizáció ma ismert jellemzőinek kialakulásához 1 A meghatározás Anthony Giddens (született London, 1938) brit szociológustól származik. A társadalom felépítéséről alkotott elméletei híresek, sok könyve és szakmai cikke jelent meg. 5

6 azonban feltétlenül szükség volt a liberalizált gondolkodásmód terjedésére, a közlekedési szolgáltatások hálózati szintű infrastruktúrájának kiépülésére, a vezetékes és vezeték nélküli távközlés rohamos fejlődésére, a nemzetközi kereskedelem átalakulására, a transz- és multinacionális cégek megjelenésére. A termelési helyszínek változnak (jelenleg éppen Ázsia a kiemelt pozícióban lévő földrajzi térség), az ellátási láncokban fontossá váltak a munkaerő piaci költségek, az infrastrukturális alapellátottság, az energiabiztonság, illetve a közvetlen környezet gazdasági szabályozási kérdései is. Napjaink világméretű forgatagában sokszor nehéz hitelt érdemlően megállapítani egy-egy termék, vagy szolgáltatás eredeti identitását, származását (esetleges kumulációit), vagy nemzeti eredetét. A globalizációnak azonban vannak negatív hatásai is, amelyek elsősorban a helyi munkanélküliség problémáival, a regionális elszegényedéssel, a centrum-periféria viszonnyal, a kis- és középvállalkozások pozícióinak romlásával, a gazdasági biztonság hiányával jellemezhetőek. A magyar külkereskedelem volumenindexe szerint áruforgalmunk az 1960-tól 2011 év végére behozatalban kb. harmincegyszeresére, kivitelben kb. ötvenkétszeresére emelkedett! 2 Számunkra több évszázad óta - az európai és észak-amerikai kontinens jelenti a kereskedelem kiemelt relációit, de határozottan jelezhető az arányeltolódás Kína, Oroszország, India, Brazília irányába is. Az Oroszországban, 2009 évben alakult, vagy szerveződött ún. BRIC 3 országok növekvő befolyást gyakorolnak a gazdasági élet minden területén. A gazdasági fejlődés kb. ugyanazon szakaszába tehető, feltörekvő négy országra sokan a fejlett világéval szembenálló, alternatív gazdasági rend szimbólumaként tekintenek. A BRIC azonban immár egy S-sel is bővült, miután Kína meghívására Dél-Afrika is részt vehet a munkában. A BRIC országok már több tárgyalást folytattak pl. a nyersanyagárak ingadozásáról, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásáról is. Előrejelzések szerint 2050-re a világ hat legnagyobb gazdasága az USA, Japán és a (jelenlegi) négy BRIC ország lehet. A BRIC országok együttműködése sok elemző véleménye szerint a gazdasági válság hatására alakult ki. A BRIC együttműködés még érezhetően kezdeti stádiumban van és sok egyeztetésre váró kérdés (nyersanyagkészletek, termelés orientáltság, különböző tradíciók egyeztetése, beilleszkedés a meglévő világrend körülményei közé, stb.) vár megoldásra, de a méretek és a befolyás növekedés várható perspektívái közvetett hatással lehetnek Magyarországra is. A társadalmi-gazdasági változások kölcsönösek, egymást generáló hatásúak. Az utóbbi ötven évet tekintve is elementáris változások történtek világszerte. Politikai rendszerek, szövetségek, gazdasági formációk szűntek meg, újak jöttek létre. A világméretű globalizáció, az ipari munkamegosztás, a mezőgazdaság szakosítása, új korábban nem ismert - termékek és szolgáltatások özönének létrejötte, a standardizált kereskedelmi- és pénzügyi folyamatok terjedése nem marad hatások nélkül az árutovábbítás, a közlekedési rendszerek, de a postai szolgáltatások területén sem. A jelenlegi válságjelenségek sem tekinthetően világméretűnek abszolút értelemben, elsősorban a hazai külkereskedelem legfőbb, hagyományos viszonylataiban jellemzőek. Szűkebb régiónkat tekintve is belátható, hogy az áru- és küldeményforgalom meghatározó jellegű Európa életére is (egyik feltétele a növekedésnek és az általánosan igényelt munkahelyteremtésnek is). A közlekedési szektor kb. 10 millió személyt foglalkoztat, a GDP arányos szektoriális hozzájárulás kb. 5 %-os nagyságrendű. A közlekedési szolgáltatások (benne a szállítás, fuvarozás, szállítmányozás, logisztika, futárszolgáltatások, integrátorok, 2 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal. Letöltés: Szerző megjegyzése: A BRIC egy mozaikszó, amely Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevének kezdőbetűiből áll. További részletek olvashatóak az interneten. 6

7 postai küldeményforgalom, egyéb kiegészítő funkciók, stb.) versenyképességi tényezőt jelentenek, életminőséget befolyásoló tényezők. A szektor társadalmi gazdasági beágyazottságát jól érzékeltetik a következő számadatok: az európai háztartások költségvetésüknek átlagosan kb. 13,2%-át költik közlekedésre, az európai vállalkozások pedig a késztermékek előállítási költségének kb %-át fizetik ki az árutovábbítás, raktározás körébe tartozó /logisztikai/ műveletekre. 4 Az EU közlekedéspolitikájának 5 fő kihívásai között megemlíthető: káros anyag kibocsátás, energiafüggőség, forgalmi torlódások, eltérő infrastruktúra fejlettség, alágazati munkamegosztás, világpiaci versenyhelyzet, biztonság, környezetbarát megoldások, fejlődés és fenntarthatóság, stb. A fenti gondolatokból látható, hogy milyen viszonyok és körülmények között élhet és dolgozhat a közlekedési, logisztikai ipar. A postai nemzetközi küldeményforgalom mint a hatalmas árutovábbító rendszerek részpiaca történelmileg volt, jelenleg van és perspektívában lesz, hiszen egy jól körülhatárolható szolgáltatói szegmensben és dimenzionált (definiált) árukategóriában működik, mindenki által ismerten, szinte közszolgáltatói jelleggel, erős hálózati adottságokkal és időgaranciákkal. 6 Melyek a fő jellemzők? Adottak a környezeti lehetőségek, léteznek a szolgáltatásokat igénylő és felhasználó partnerek, biztosítottnak tűnik a folyamat gazdasági beágyazottsága, léteznek/kiépíthetőek/fejleszthetőek a hálózati kapcsolatok, vannak érvényes nemzetközi szabályozások: vagyis együtt egy jól működtethető, nyereséges üzleti lehetőség. A Magyar Posta a nemzetközi küldeményforgalmi területen a regionális szolgáltatóvá válást célozza meg elsősorban. Bővülő stratégiai együttműködést folytat, kiemelten fókuszál partnerszerződései számának növelésére, azok tartalmának színvonalas teljesítésére. A teljes nemzetközi üzlet értékesítési árbevétele társasági szinten 5-10 % között mozog átlagosan (10-15 md Ft/év), amely arányos és elfogadható részarány a teljes vertikumon belül. A nemzetközi küldeményforgalmi tevékenység éves kétirányú (indítás, érkeztetés) országos forgalma a levélpostai küldemények kategóriájában összesen millió db/év, míg a csomag és gyorsposta küldemények esetében ez a nagyságrend együttesen ezer db/év körül van. A postai piac világszerte jelentős változásokon megy keresztül mind globalizálódás, mind a liberalizáció, mind a versenykörülmények változtatása, mind az alkalmazott informatikai támogatások és új technológiák miatt. A postai szektorban is megjelentek az újszerű, eddig alig létező információs technológiák mind a belső működés, mind a partneri kapcsolatok területén. Ezért a postai szektorban is célszerű törekedni a regionális/globális integrátori szerepkör betöltésére. Komoly kihívást jelent az ún. e-megoldás -ok tömegének megjelenése, az elektronikus kereskedelem intenzív terjedése és az ún. social-media jelenség küldeményforgalmi szintű kezelése, leképezése a posta számára, amely új piaci szegmensek, termékek lehetőségét nyújthatja számára. A csomag és expressz küldeménykategóriák terén érzékelhető pótlólagos üzleti lehetőségek vannak. Itt azonban kiemelten kell hangsúlyozni a két- és többoldalú postaigazgatási együttműködések fontosságát, hiszen az üzleti lehetőségek saját nemzetközi szervezetek hiányában csak így valósíthatóak meg (a kiemelt versenypartnerek, integrátorok e tekintetben jelentős előnyben vannak.) 4 Lásd bővebben: Letöltés: Lásd bővebben: Letöltés: Szerző megjegyzése: Nem lehet véletlen az sem, hogy az ún. kritikus infrastruktúra kormányrendeletileg azonosított szektorai közé tartozik minden közlekedési alágazat és a postai szolgáltatások többsége is. 7

8 III. NEMZETKÖZI POSTAI SZERVEZETEK, KAPCSOLATOK A nemzetközi szervezetekről, kapcsolatokról általában A posta alapvető célkitűzése, hogy szolgáltatásai megfelelőek és ügyfélbarátok legyenek, feleljenek meg a tulajdonos elvárásainak, a tevékenységére vonatkozó hatályos belföldi és nemzetközi jogszabályoknak, köztük az Európai Unió és a különböző nemzetközi egyezmények követelményeinek. A Magyar Posta sokirányú munkájának ellátása során a nagyvállalati jelleg, a hálózati kiterjedtség és a szakterületi specializáció, szervezeti tagozottság ellenére - törekszik arra, hogy részt vegyen különböző köztestületek, érdekképviseleti szervek munkájában, sőt saját szakterületi szakmai szövetséggel is rendelkezik. Így többek között - tagja például a Magyar Logisztikai Egyesületnek, a Magyar Vámügyi Szövetségnek, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamarának, stb. A kamarai önkéntes tagságnál alapelv a székhely szerinti illetékesség, hiszen nem szükséges minden megyében külön tagsági jogviszony létesítése. (A kamarának is bőven vannak nemzetközi kapcsolatai szinten minden nemzetgazdasági szektor területén, de mégsem vállalhatja fel egyedi/speciális célkitűzések megvalósítását és nem is foglalkozhat kellő szakmai mélységben az egyes területek ügyeivel sem, ugyanakkor a gazdaság, az üzleti élet általánosabb érdekei érvényesítésének jó terepéül szolgálhat). A posta nemzetközi kapcsolatainak alakításakor mindenkor figyelembe kell venni a posta stratégia céljait, a tulajdonos és a menedzsment elképzeléseit, a nemzetközi küldeményforgalom jellemzőit a posta egészének életében, a magyar postaigazgatás helyét és szerepét a nemzetközi rendszerekben, a meglévő nemzetközi postai szervezetekkel történő kapcsolattartást, a nemzetközi postapiac alapvető tendenciáit, a nemzetközi postai, illetve az üzleti kapcsolatok eltérő sajátosságainak történő megfelelést. A posta szolgáltatások piaca hasonlóan más árutovábbítási szektorokhoz világszerte erőteljes és meglepően gyors változásokon megy keresztül, ennek fő indokai a gazdaságitechnológiai változásokban keresendőek. A globalizáció, a versenyhelyzet éleződése, az új technológiák megjelenése és a liberalizáció szinte kényszerhelyzetet teremt a változtatásokra, új megoldások keresésére, a korábbi hagyományos gondolkodásmódok elvetésére. 8

9 A posta nemzetközi piacának külső körülményei is változnak, természetszerűen. Ezt nemcsak a korábbi monopolhelyzet lépcsőzetes megszűnése és az ezzel járó versenyszituációk sokasodása érzékelteti, hanem a hazai, a regionális (környező országok, hagyományos piacok) és a globális piaci jellemzők változásai is. A változtatás külső- és belső kényszerei már a XXI. század elejétől érzékelhetőek voltak, amelyhez elsősorban a nagyobb tőkeerővel és környezeti adottságokkal /esetleg magasabb kormányzati támogatottsággal/ rendelkező postai szervezetek tudtak alkalmazkodni, míg mások inkább a piacnyitás késleltetésében voltak érdekeltek. A nagyobb európai posták (német, angol, holland, francia) különböző akvizíciókkal, korábbi cégfelvásárlásokkal, beruházásokkal globális integrátori szerepvállalást végeznek (többször a tulajdonukban lévő különböző logisztikai cégeken keresztül), míg a kisebb, kevésbé tőkeerős posták csomag- és expressz küldemény szegmensben együttműködésre törekednek a nagyobbakkal, sokszor még saját nemzeti piacukon is. Az utóbbi évtizedekben komoly mértékben fejlődtek az infokommunikációs technológiák, amelyeknek jelentős hányada a lakosság, illetve a különböző cégek napi életének szerves részévé vált. A technológiai fejlődés jellege helyettesítő termék lévén - érdemben érintheti (többek szerint) veszélyeztetheti a postai szolgáltatások egy részét, elsősorban a levélküldemények volumenét, ugyanakkor növekedési lehetőségeket is megnyit, pl. az elektronikus kereskedelem csomaglogisztikai kiszolgálásának területén. A levélforgalom egy részének csökkenése ugyan tapasztalható világszerte (más levélforgalmi kategóriáknál azonban nem észlelhető csökkenés), de a mértékadó postai szolgáltatók az új technológiákat kihívásként értelmezve - törekednek lépést tartani a technológiai fejlődéssel és termékportfóliójukat, kínálatukat közelíteni a megváltozott /valós/ ügyféligényekhez. A fenti körülmények a régebben megalakult és feladataikat addig jól ellátó nemzetközi szervezeteket is funkcionális/tevékenységi/szervezeti korrekcióra készteti. A különböző országok postáinak együttműködési kereteit mind a több, mind a kétoldalú együttműködésben a piaci alapon történő működés, a dereguláció, a növekvő versenyhelyzet, illetve a globális integrátori hálózatok létrejötte határozza meg. Ezen kihívások mindenképpen szükségessé teszik a szabályozói és üzemeltetői funkciók szétválasztását és a szervezeteken belüli hatáskörök korszerűsítését is. A nemzetközi kapcsolatok útján elérendő célok az alábbiak lehetnek: Két- és többoldalú partnerkapcsolatok fejlesztése, érdekképviselet és igényérvényesítés, A nemzetközi üzleti tevékenység javítása, akvizíció Részvétel a piacorientált együttműködés fórumain, Aktivitás közös fejlesztési projekteken, finanszírozás formák igénybevétele, Az EU és transzatlanti tagságunkból eredő előnyök érvényesítése, a kötelezettségek teljesítése, A Magyar Posta régiós szerepének növelése, nemzetközi elismertségének öregbítése, Közreműködés a nemzetközi tanácsadói tevékenységben, 9

10 A társasági (felső) vezetők informálása, részvétel a társasági stratégiák készítésében. A nemzetközi forgalom ellátása saját globális szervezetek hiányában csak a társpostákkal történő együttműködés formájában lehetséges A nemzetközi kapcsolatok alapvetően a következőképpen csoportosíthatóak: a./ Nemzetközi szervezeti kapcsolatok b./ Nemzetközi postai kapcsolatok c./ Nemzetközi üzleti kapcsolatok A. Nemzetközi szervezeti kapcsolatok A Posta nemzetközi szervezeti szerepvállalása alapvetően két meghatározó dimenzióra terjed ki: az Európai Unió- val, másrészről a nemzetközi posta szervezettekkel fennálló kapcsolatra. A Magyar Posta és az Európai Unió kapcsolata A nemzetközi szervezet kapcsolatok között kiemelt szerepet játszik az EU-POSTA kapcsolat, amely jellegzetességei által nyilvánvalóan nem közvetlen, hanem közvetett jellegű. A közvetett jelleg ellenére a postai szolgáltatások azon körbe tartoznak, amelyek az uniós döntéshozó testületek kiemelt figyelmét élvezik. A 2004 évi EU csatlakozás országunk szinte minden politikai-gazdasági-kulturális vonatkozását alapvetően érintette. A uniós tagsági viszony létrejötte számos postai kötelezettséggel járt és jár. Az EU kapcsolatrendszer alapeleme az ún. postai direktíva, valamint a direktívára alapuló, azzal harmonizáló hazai joganyag és annak szabályozási rendszere. Az uniós postai szabályozás alapdokumentuma az Európai Parlament és a Tanács által december 15.-én kiadott, a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 97/67/EK irányelv (Irányelv), illetve annak módosításai: a 2002/39/ EK irányelv és a 2008/6/EK irányelv. 7 Az Uniós szabályozások főbb területei távirati stílusban: 7 A szabályozások részletes tartalmát lásd a Postajogi ismeretek c. tantárgynál. Itt csak a küldeményforgalom szempontjából legfontosabb témákra található utalás, röviden. 10

11 az egyetemes és a fenntartott szolgáltatások megkülönböztetése, milyen szolgáltatásokat tartalmazzanak az ún. egyetemes szolgáltatások a postai szektor fokozatos liberalizálása, rendelkezések a szolgáltatások minőségére vonatkozóan, minőségi szabványok a Közösségen belüli határt átlépő postai küldeményekre: 1.sz. táblázat IDŐHATÁR CÉLKÍTŰZÉS D+3 A küldemények 85 %-a D+5 A küldemények 97 %-a egyetemes postai szolgáltatások garantálása (finanszírozása), tartalmazza a postai szolgáltatások nyújtásának követelményeit és az engedélyezési rendszereket, meghatározza az egyetemes szolgáltatások árszabályozásának és a költségek elkülönített nyilvántartásának számviteli elveit, megfogalmazza az egyetemes szolgáltatások minőségi normáit, előírja a független nemzeti szabályozó hatóságok létrehozását, s a részére történő információadási kötelezettséget, beszámolási kötelezettséget ír elő, irányelv végrehajtási határidőket szab. A postai szolgáltatások egységes belső piaca jogi szempontból a 2008/6/EK irányelv évi elfogadásával létrejött február 20-án új direktíva lépett életbe a közösségi postai szolgáltatások liberalizált belső piaca teljes megvalósítása tekintetében (ez tekintik a 3. postai irányelvnek). Az európai uniós piac fokozatos megnyitása és a postai szolgáltatások liberalizációja döntő szakaszba érkezett, bevezetésének dátuma: január 1. A tagállamok az Európai Unió egész területén biztosítják az egységes, megfizethető és minőségi postai szolgáltatásokat. Az uniós szabályozás fent említett alapvető szempontjai - melyeket az egyes tagállamoknak (így Magyarországnak is) át kell ültetniük nemzeti jogrendszerükbe. Az adaptáció során nagyon sok elvi és gyakorlati nehézséggel, illetve tisztázatlan kérdéssel kell/kellett szembenézni. A 3. postai irányelv számos változást, újdonságot hoz a korábbi szabályozáshoz képest, amellett, hogy az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség biztosítása változatlanul megmarad. A piacra lépés megkönnyítését kiemelten kezeli, a piacra lépők száma nem 11

12 korlátozható, ugyanazon földrajzi területen és ugyanazon szolgáltatás vonatkozásában egyetemes szolgáltatási kötelezettség csak egy szolgáltató számára írható elő. Tekintettel a 3. postai irányelvben biztosított haladékra, Magyarországon december 31- ig még a 2. postai irányelv rendelkezései vannak érvényben. A Magyar Posta speciális helyzetben a évek fordulóján van, hiszen egyidejűleg érvényesülnek a liberalizáció és a robbanásszerűen fejlődő és terjedő elektronikus helyettesítő szolgáltatások (pl. internet és , elektronikus ügyintézés, e-bankolás, távszámlázás, e- kormányzat) piaccsökkentő hatásai. Több meghatározó termék veszélyeztetett, a társasági értékesítési bevételben meghatározó levélpiac zsugorodik Európa szerte. E problémák nyilvánvalóan finanszírozási kérdéseket vetnek fel az egyetemes postai szolgáltatás biztosításával kapcsolatban, hiszen az előírt kötelezettségek fedezetéről gondoskodni kell (pl. kompenzációs rendszer, amely lényegében a piaci szereplők befizetéseiből álló finanszírozási rendszer, vagyis hozzájárulás az egyetemes szolgáltatás fenntarthatóságához, vagy másik megoldásként a közvetlen állami támogatás a kijelölt egyetemes szolgáltató részére). A piacnyitást követően új vevőkör megjelenésére kell számítani, amelyet a postai konszolidátorok (feladók) és az egyetemes postai szolgáltató hálózatához hozzáférést kérő postai szolgáltatók (megbízók) alkotnak, amely azonban nem jelenti a volumen növekedését a piacon. A konszolidátorok tevékenységének besorolása a postai szabályozás egyik legvitatottabb része Európa szerte, melynek kezelésére nincs egységes EU tagállami gyakorlat. Az Uniós álláspont szerint a konszolidátorokat minden olyan díjkedvezményben részesíteni kell, amelyben az azonos helyzetben lévő nagyfeladók részesülnek. A hálózati hozzáférés mint új filozófiát igénylő új elem a Magyar Posta szempontjából az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel (USO) terhelt egyetemes postai szolgáltató (USP) által, a versenytárs postai szolgáltatóval kötött megbízási szerződés alapján ellenérték fejében végzett szolgáltatás, amelynek keretében a versenytárs igénybe veszi az egyetemes szolgáltató hálózati infrastruktúráját (pl. kézbesítőhálózat, feldolgozó pontok, irányítószám rendszer, címhely adatbázis, levélgyűjtő szekrények) saját szolgáltatása teljesítéséhez. Az egyetemes postai szolgáltató és a hozzáférést kérő postai szolgáltató közötti jogviszonyt a Ptk. rendezi. A piacelemzést figyelembe véve a Magyar Posta álláspontja az, hogy a postai piacon nem szükséges a hálózati hozzáférés kötelező biztosításának előírása és ezért a hálózati szerződés lényeges elemeinek szabályozása már fel sem merül. A hálózati hozzáférés biztosítása az egyetemes postai szolgáltató üzleti érdeke is, amely lehetővé teszi az esetlegesen elveszített piac egy részének visszaszerzését, fokozza a munkahely megtartó képességet, elősegítheti az árbevétel csökkenés mértékének mérséklését. 8 8 A 3.sz. irányelvre vonatkozó gondolatok, az idézett három bekezdés és az ábra Dr. Puskás Margit: Az Európai Unió 3. postai irányelve átültetésének várható hatásai c. munkájából származnak. Országos Postás Konferencia Balatonkenese november 4-5. Posta szakmai folyóirat XIV. évf szám. p

13 A postapiaci szabályozás összetettségét és összefüggéseit szemlélteti a következő 1. sz. ábra: 1. sz. ábra Forrás: Országos Postás Konferencia Balatonkenese november 4-5. A Magyar Posta kapcsolata a nemzetközi postai szervezetekkel UPU EGYETEMES POSTAEGYESÜLET Az UPU (Universal Postal Union) 1874-ben alakult, Bern-i (Svájc) székhellyel, a világ második legrégebbi nemzetközi szervezete 9, 1948 óta az ENSZ speciális ügynöksége (ez utóbbi funkciójában az UPU ENSZ és más nemzetközi szervezetekkel dolgozik közvetlenül, kiemelten foglalkoznak technikai egységesítéssel, vámügyekkel, közlekedési-árutovábbítási rendszerekkel, környezetvédelmi kérdésekkel, kereskedelmi kapcsolatokkal, biztonsági és energetikai megfontolásokkal, de még emberi egészségvédelemmel is, stb.). Magyarország július 1- óta az UPU tagja. A világ szinte valamennyi országát felölelő tagság (jelenleg több mint 190 ország) számára az UPU az elsődleges fórum az együttműködésre, elsősorban a postai szektor világszereplői közötti témakörökre. Az UPU igény esetén - tanácsokat ad, közvetítői szerepet vállal, technikai segítséget nyújt. Meghatározza a nemzetközi postaforgalom szabályait, szakmai ajánlásokat készít a növekedés elősegítése és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében - a postai levél, csomag és pénzforgalomra. Az UPU a nemzetek családjának részese, tevékenysége és aktivitása messze túlnyúlik a postai szektor keretein. Tagországaiban több mint ötmillió postai alkalmazott dolgozik világszerte, közel 660 ezer postahivatalban. A postai szolgáltatások keretein belül világszerte és évente mintegy 439 billió levélküldemény és 6,2 billió csomagküldemény kerül továbbításra (a pénzforgalmi és az ún. elektronikus szolgáltatások nagyságrendjét nem is említve). Az UPU szervezete alapvetően négy testületből 9 Az UPU hivatalos honlapját lásd: A portálon nagyon sok információ érhető el, idegen nyelven. 13

14 Kongresszus (A legfőbb fórumként azonosítható A Kongresszus négyévente ül össze, ahol többek között elfogadják a postai világstratégiát és a postaforgalom nemzetközi szabályrendszerének sok elemét.) A Nairobi -ban kidolgozott globális postai stratégia ( közötti időszakra) szilárd alapot biztosít nemzeti, regionális és világ viszonylatban is és feltérképezi a postai alágazatra váró kihívásokat és azok javasolt kezelési módját szeptember-októberében Dohában rendezik a a szervezet huszonötödik (25.) Kongresszusát. Igazgatási tanács (41 tagország évenként találkozik Bernben, felügyelik a két Kongresszus közötti időszak faladatait), Postaforgalmi Tanács (a Kongresszuson választott 40 tagországból áll, évenként találkoznak Bernben, technológiai, működési kérdésekkel foglalkoznak, áttekintik a postaszektor gazdasági és kereskedelmi aspektusait is), Nemzetközi Iroda (kb. 50 országból 250 alkalmazottal ellátja a titkársági funkciókat, technikai és logisztikai segítséget nyújt a különböző testületek munkájához. Az utóbbi időben növekedett a feladatuk a minőség monitorozásával, regionális postai fejlesztési projektek előkészítésével, alkalmazásával, területi támogató központok alapításával, stb.) 1995 óta a nemzetközi iroda teszi közzé és rendszeresen frissíti az UPU tagországok postai szervezetinek státuszát és szerkezetét. Ennek célja az információk átadása a struktúrákról, a paraméterekről, a postai ügyek és műveletek funkcióiról, az egyetemes szolgáltatásokról és a pénzügyi irányításról. és két további együttműködő társszervezetből Telematics Cooperative /postatechnológia fejlesztés, működőképes, korszerű rendszerek kialakítása, minőségfejlesztés, pénzügyi szolgáltatások/ az itt működő Posta Technológiai Központ, amely technológiai alkalmazásokat és szoftvereket fejleszt a tagállamok részére és három fő tevékenységet menedzsel: o PostNet (postai kommunikációs hálózat az üzemeltetők között standardizált EDI formátumu üzenetekkel), o IPS (International Postal System), amely nemzetközi integrált rendszer pl rakományok automatizált továbbítására, nyomkövetésre, stb. terjed ki), és a o IFS (International Financial System), amely szoftver alkalmazás pénzforgalmi szolgáltatásokra. EMS Cooperative /gyorsposta, magas minőségi színvonalú szolgáltatásokkal, mint felvétel, kezelés, nyomkövetés, kézbesítés, stb.)/ Jelenleg 165 regisztrált postai gyorsszolgáltató tagja van, amely a kínálati piac kb. 90 %-át reprezentálja. áll. Az UPU folyamatosan foglalkozik mindazon több országot, vagy ország csoportot érintő kihívásokkal (pl. a világ egyes területeinek pénzügyi-gazdasági válsága komolyan érinti a postai szektort is, környezeti emisszió), amelyek körülmények között kell megoldani az alapfeladatokat és a folyamatos működést. Meg kell említeni a.post domain platformot, amely integrált fizikai, pénzügyi, elektronikus képességein keresztül képes lesz világszerte 14

15 hiteles partnerévé válni az ügyfeleknek és vállalkozásoknak (postai regisztrált elektronikus levelezési szolgáltatásként). Az árutovábbítás és az információáramlás elementáris része a postai nemzetközi küldeményforgalomnak. Folyamatosan értékelni-elemezni kell a postai küldeménytovábbítás szempontjából szóba jöhető összes közlekedési alágazatot, azok technológiáit a gyors és hatékony megoldások kiválasztása érdekében, lehetőleg minden fontos küldeménykategóriára (levél, csomag, EMS) kiterjedően. E tekintetben kiemelt szerepet kap pl. az UPU - IATA megállapodás (postai és a légi szolgáltatók között), valamint az UPU WCO együttműködés is (CN22, illetve CN23 nyilatkozatok). Nagyon helyes célkitűzésként a Magyar Posta arra törekszik, hogy a lehető legtöbb módón szerepet játsszon a sokoldalú postaegyesületi életben, vegyen részt különböző bizottságokban, s szerepet vállaljon a tevékenység irányainak kialakításában, a szükséges reformok végrehajtásában. Az UPU döntéshozó testületeiben történő szerepvállalás nagyon fontos, hiszen e helyeken olyan kötelező érvényű dokumentumok döntés előkészítése zajlik, amely nagymértékben befolyásolhatja a Magyar Posta nemzetközi küldemény- és pénzforgalmának alakulását. Ezen anyagok közül kiemelkedik az Egyetemes Postaegyezmény (Convention). Tartalmazza a postaszolgálatra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Foglalkozik az átszállítás szabadságával, az esetleges díjmentességgel, stb.) A részletes szabályokat a végrehajtási rendelet szabályozza. Itt találhatóak pl. a levél- és csomagküldemények felvételi módjára, a kicserélő szolgálatra, a nemzetközi elszámolásokra vonatkozó rendelkezések.). Az Egyezmény tehát átfogóan és egységes elvek alapján szabályok, az itteni direktívák alapján bonyolódik lényegében a világ postai forgalma. a Postai Pénzforgalmi Megállapodás, a Levélpostai Szabályzat, a Postacsomag Szabályzat, Az UPU alaptörvénye az ún. Alkotmány, amely az alapvető szabályokat tartalmazza. Ez egy diplomáciai úton megerősített okmány, amelyet a tagországok illetékes hatóságai is jóváhagytak. Az Egyezményben és a végrehajtási szabályzatokban rögzítik a nemzetközi levél- és csomagküldésre vonatkozó közös szabályokat. Az Egyezmény és a Szabályzat kötelező érvényű minden tagországra, kivéve a postai pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló megállapodást, amely csak az azt aláíró tagokra nézve járnak kötelezettségekkel. Az UPU funkcióinak, szakmai súlyának érzékeltetése és a világ postai ügyeire történő mértékadó befolyásolói szerepének megítélése céljából érdemes a legutóbbi világkonferencia legfontosabb döntéseit áttekinteni. 15

16 Az UPU legutóbbi Kongresszusát 2008 évben, Genfben tartotta, amelynek tárgyalt és elfogadott dokumentumai közül az alábbiak emelhetőek ki: 10 A 24. UPU-kongresszus legfontosabb döntései: Elfogadták a Nairobi Postai Stratégiát (NPS), ami a kormányoknak, a postai üzemeltetőknek és az UPU testületeinek szóló négyéves tevékenységi tervet is tartalmaz. A stratégia által kijelölt fejlődési irány és jövőkép szerint a postai szektornak egyre inkább a világgazdaság jelentős alkotóelemévé kell válnia. Új eleme a dokumentumnak, hogy a regionális prioritásokat is tekintetbe veszi. Négy stratégiai célt tűzött ki a következő négyéves periódusra: 1./ a háromdimenziós postai hálózat interoperabilitásának, minőségének és hatékonyságának javítása; 2./ a postai szektor fenntartható fejlődésének és gazdaságának elősegítése; 3./ a társadalmi, gazdasági és technológiai környezethez alkalmazkodó egyetemes postai szolgáltatások támogatása; 4./ a postai szolgáltatások és piacok növekedésének előmozdítása. A Nairobi Postai Stratégia kapcsán a PostEurop álláspontot fogalmazott meg, amelynek két fő eleme: 1. az UPU stratégia regionális szintű végrehajtásának erősítése; 2. az UPU reformjainak folytatása, különös tekintettel a POC és így a postai szolgáltatók szerepének erősítésére. A végdíj rendszert tekintve a 24. kongresszus kiemelt feladata volt, hogy a jelenleg hatályos végdíj rendszert egységes modell felé irányítsa. A javasolt végdíj rendszer alapelemeit elfogadta a kongresszus, amelyek a következők: az országokat 5 csoportba sorolják egy úgynevezett postai fejlettségi index értéke alapján a célrendszerhez történő folyamatos csatlakozásuk céljából (de emellett megmarad a fejlett és fejlődő országok csoportbeosztás is). Magyarország az eddig alkalmazott átmeneti rendszerből kilépve 2012-től csatlakozna a célrendszerhez, mint a 2. csoport tagja. Így 2012-ig még élvezheti a Minőségfejlesztési Alap nyújtotta előnyöket. Ettől kezdve társaságunk az eddigi súlyalapú átalánydíj helyett egy darab- és súlykomponensen alapuló végdíjat fizet és kap majd. Az eddigi gyakorlattól eltérően végdíjaink - a fizetett és a kapott is - fokozatosan emelkednek majd a kongresszusi ciklus alatt. A célrendszerhez való csatlakozással a végdíjak szolgáltatásminőségünk, illetve a társposták szolgáltatásminőségének függvényében is változhatnak. Az UPU Szolgáltatásminőség-fejlesztési Alapjának (QSF), mint a fejlődő országok kategóriájába tartozó ország, 2001 óta aktív tagjai vagyunk. Az Alap pályázat útján támogatást nyújt a nemzetközi küldeményforgalom szolgáltatásminőségének fejlesztését célzó projektekhez. Számos projekttervünk és pályázatunk nyert pozitív elbírálást, illetve van jelenleg is elbírálás alatt. Határozat született az Alap működésének 2016-ig tartó folytatásáról, s a kongresszus elfogadta az Alaphoz kapcsolódó évi programot, amely a pénzügyi támogatások könnyebb megszerzésének és gyorsabb felhasználásának elérését tűzte ki célul. Magyarország az UPU ország-besorolását illetően a következő ciklusban is fejlődő országnak minősül, s ez teszi lehetővé, hogy továbbra is élhetünk a Szolgáltatásminőség-fejlesztési Alap (QSF) és a végdíj rendszer nyújtotta előnyökkel. 10 Idézetrészlet Dr. Szebeny Botond-Varga Bótos Anna: Véget ért az UPU 24. Kongresszusa Genfben 191 ország együttgondolkodása a postai szektor jövőjéért c. munkájából. 16

17 Nagy jelentőségű a nemzetközi küldeményforgalmi szolgáltatásokat tekintve a világszerte is elismert szolgáltatásminőségi normák és célok, s a Globális Mérési Rendszer elfogadása. Ez kedvező a Magyar Posta számára is, hiszen - az európai posták döntő többségéhez hasonlóan - messze túlteljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a kongresszuson megfogalmaztak. Döntés született a Postai Pénzforgalmi Megállapodás és Szabályzatának módosításáról s új okiratok megalkotásáról, amelyet azonban nem kötelező alkalmazniuk a postáknak. Kiemelt kérdéskör volt az utalványok elektronikus továbbításra való átállítása. Határozat születtek ennek a szerződéses háttere létrehozásáról, valamint a postai pénzforgalmi szolgáltatások modernizálása és népszerűsítése terén az új technológiák használatának elősegítésére annak érdekében, hogy a banki szolgáltatások is általánossá váljanak a postákon. Az Egyetemes Postaegyezmény módosítását célzó számos javaslat került elfogadásra. A javaslatok nagy száma miatt nem tárgyalt 260 javaslatot az UPU kongresszus utáni első őszi ülésszaka fogja majd megvitatni, és ekkor kerül véglegesítésre a Levélpostai Szabályzat és a Postacsomag Szabályzat is. Az EToE-k (területen kívüli kicserélő hivatalok) és IMPC-k (nemzetközi feldolgozó központok) státuszát illetően a kongresszus elfogadta azt az álláspontot, amely szerint további felmérésekre van szükség e tárgyban ahhoz, hogy világos célokat és állásfoglalást lehessen követni. Határozatok születtek a postai csomagok versenyképességének növeléséről, az e- kereskedelem fejlesztéséről, s ezen belül a fejlődő térségek támogatásáról, a szabványosítási tevékenység előmozdításáról, címzések, címadatbázisok elektronikus cseréjéről, az UPU postai kódrendszerének fejlesztéséről, egységesítéséről. Jóváhagyásra került számos határozat a postai biztonság, a terror elleni küzdelem és a pénzszállítás területét illetően is. Jelentősek a környezetvédelemi tudatosság fejlesztésére szolgáló dokumentumok, s az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére irányuló tevékenység előmozdítására vonatkozó határozatok. Mérföldkőként tartja számon a postai világ, hogy a kongresszus ideje alatt egyezmény született az UPU és az Európai Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesülete, a PostEurop között, tágabb kereteket biztosítva ezáltal az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésére irányuló programjaik összehangolására. Technikai Vegyes Bizottság jön majd létre, amely a közös tevékenység és intézkedések összehangolására hivatott a tárgyban, elősegítve ezzel a környezetbarát postai szektor létrehozását célzó hatékony irányítási politika kialakítását. (Mint ismeretes a PostEurop 2012-ig 10 %-kal kívánja csökkenteni a széndioxidgáz-kibocsátást az európai postai szektorban. Az UPU reformja jegyében számos határozat és javaslat született, s az UPU Alapszabályában olyan módosítások történtek is, amelyek lehetővé teszik, hogy a szabályozás és eljárások megfeleljenek a változó versenypiaci környezet napi igényeinek. Korszerűsödött az UPU döntéshozó testületeinek szervezeti felépítése. A postaigazgatás kifejezést törölték, ezt a tagország, illetve kijelölt szolgáltató terminus helyettesíti ezután az UPU minden okmányában. Az UPU küldetése szövegének 17

18 megváltoztatását célzó javaslatot azonban elvetette a kongresszus és ezt a kérdéskört továbbutalta a CA-hoz behatóbb tanulmányozásra. Elfogadták viszont az UPU reformjának továbbviteléről szóló határozati javaslatot, amelynek kidolgozásában a Magyar Posta képviselői jelentős szerepet játszottak, ennek keretében tanulmányozzák majd az UPU reformja továbbvitelének lehetőségeit és az ebből adódó feladatokat. Döntések születtek az UPU költségvetésének és hozzájárulási rendszerének korszerűsítésére, átláthatóbbá tételére vonatkozóan, amelynek kidolgozásában társaságuk munkatársai vezető szerepet töltöttek be. Ennek révén az UPU tagdíjbevételét növelni tudja majd. A 2012-ben októberében sorra kerülő következő, 25. UPU kongresszus házigazdája Doha/Qatar lesz. Az UPU hivatalos nyelve a francia, amelyhez munkanyelvként csatlakozott az angol nyelv is, 1994-ben. Tovább hivatalos nyelvek: arab, kínai, orosz, spanyol, portugál. A szervezet tevékenységének finanszírozását az ENSZ-től függetlenül a tagállamok biztosítják. Az UPU tagországok kijelölt egyetemes szolgáltatói korlátozottabb jogkörű szervezetekbe is tömörülhetnek az együttműködés fejlesztése, a szolgáltatások jobbá tétele érdekében. (ezen szervezetek egymással kétoldalú kapcsolatokat is létesíthetnek.) Jelenleg 17 ilyen jórészt területi alapon létrejött szervezet van világszerte, amelyeknek azonban nem lehetnek az UPU-val ellentétes szabályai, vagy feladatai. Az európai postákat koordináló szervezet a POSTEUROP. PostEurop 11 Az Európai Postai Közszolgálati Üzemeltetők Egyesülete A szervezet Brüsszeli székhelyű, 51 tagja van Európa szerte. A szövetség a tagság érdekeit képviseli, amely kb. 2,1 millió postai munkavállalóval, 175 ezer szolgálati helyről szolgál ki kb. 800 millió ügyfelet kontinensünkön. A szervezet irányítását az igazgatóság látja el, amely operatív szinten felelős a szövetség munkájának felügyeletéért és annak ellenőrzéséért. A szervezet elkötelezetten támogatja az európai postapiac fenntarthatóságát és versenyképességét, a modern és megfizethető egyetemes szolgáltatások folyamatos biztosítását, s hozzáadott értéket biztosít a kidolgozott együttműködési formákkal és az innovációval. Az operatív szervezet a főtitkárral az élen az Igazgatótanács irányítása alatt végzi tevékenységét. A PostEurop saját tevékenységével szakirányú bizottságokon keresztül - elősegíti a postai tevékenység szabályozási környezetének helyes irányban tartását, különös tekintettel a tagok érdekeinek védelmére, 11 Association of European Public Postal Operators. Alapítása került 1993 évben. A szervezet hivatalos honlapja: 18

19 szociális környezetének kedvező alakítását (párbeszéd, foglalkozás-egészségügy, tréningek, képzések, környezetvédelem, stb.), nemzetközi technológiai és szolgáltatási standardjainak széleskörű elterjesztését, a bevált gyakorlatok cseréjét, piaci tendenciáinak felmérését, elemzi az ügyfél- és a fogyasztói szokásokat. A szervezet koncentrál a vásárlói igényekre és az elégedettség javítására, a hálózat minőségi működésére és hatékonyságára, az emberi erőforrások fejlesztésére és az európai és nemzetközi postai szabályozási környezet változásaira. A PostEurop szorosan követi mindazon szabályozási és szakpolitikai fejleményeket, amelyek közvetlenül hatással vannak, vagy közvetetten hatással lehetnek az európai postákra. Rendszeresen védi tagjai érdekeit különféle nemzetközi kérdésekben, illetve közzéteszi álláspontját és véleményét szakmai területeken: postai liberalizáció, vám, szabványügy, adózás, árutovábbítás és logisztika. A PostEurop kinyilvánította, hogy az európai postai alágazat tevékenységének is van befolyása a környezetre, elsősorban az üvegházhatást keltő káros anyagok (gázok) kibocsátása területén. Az európai közösség egyik létfontosságú alágazataként a szervezet vállalja a káros anyag (CO2) kibocsátás csökkentését a közösségen belül, szorosan együtt dolgozva a beszállítókkal, a partnerekkel és a további érintettekkel. A PostEurop hazai szempontból egyik legfontosabb tevékenysége az szeptember 16-án 11 európai postavezető által aláírt ún. Brüsszeli egyezmény végrehajtásának koordinálása. Ebből kiemelkedik az UNEX Lite nemzetközi átfutási időmérési rendszer, CAPE repülőtéri postazárlatok nyomkövetésének segítése, a fogyasztóorientált gondolkodásmód elterjesztése, a nemzetközi kicserélő szervezetek auditálása, a logisztikai szempontok érvényesítése, kapcsolódás az európai szolgáltatási szabványokhoz. A fenti célkitűzések megvalósításában történő folyamatos részvétel nagyon fontos, hiszen egyrészt nem túl magasak a költségei, másrészt a célok egyébként is közösek a hazai elgondolásokkal. A jelen működésnek egyébként is jelentős kihívása a hálózati rendszerben történő részvétel és stratégia (a feladatok hálózati együttműködés nélkül nem lennének 19

20 megoldhatóak, kivéve esetleg a néhány globális integrátort). A PostEurop szervezettel történő együttműködés üzleti értelemben közvetett előnyökkel is járhat, a széleskörűvé váló nemzetközi kapcsolati rendszer (kapcsolati tőke) hatékony felhasználása által pl. az alábbi lehetőségek útján: kétoldalú kapcsolatok kialakítása európai postákkal, magas szintű látogatások megszervezése társszervezetekhez, szakmai egyeztetések lebonyolítása, együttműködés közös érdekeltségű piaci szegmensekben, konferencia részvételek, informatikai kooperáció, vagy egymás adottságainak megismerése, statisztikák értékelése-elemzése, kölcsönös adatszolgáltatások, oktatások, képzések, tapasztalatcserék rendezése IPC (International Post Corporation- Nemzetközi postai társaság) 12 A szervezet 1989-ben alakult, lényegében postai alágazat (postai ipar) partner társasága, amely a tagjait több szakmai területen is szolgálja hitelesen, függetlenül és a közös érdekek szerint. Az IPC alapvetően az EU, az USA és Kanada postáinak közös vállalkozása (de később kibővült ázsiai tagokkal is) a minőségfejlesztés, az átfutási időmérés, a diagnosztikai eljárások fejlesztése és a végdíj rendszerek bevezetése területein. A PostEurope szervezetnél említett UNEX Lite és CAPE projektek gyakorlati megvalósítását végzi, ugyanakkor részt vesz az ún. Brüsszeli Egyezményhez kapcsolódó más célkitűzések megvalósításában is. Több IPC által menedzselt program is létezik, azonban egyes rendszerek bevezetése, vagy alkalmazása előzetes felsőszintű döntést igényel, az átlagosnál magasabb beruházásigény és a megtérülés számítások miatt. Magyarország 2002-ben csatlakozott az IPC-hez, jó eredményei alapján 2007-ben teljes jogú taggá vált. A különböző szolgáltatások fejlesztésére külön bizottságokat hoznak létre, amelyben részt vesz a Magyar Posta is. Az IPC a tagjai részére független minőségméréseket végez (lásd későbbi fejezetben). Az IPC legutóbbi szakmai kiadványainak középpontjában a szociális média, az elektronikus kereskedelem és direct mail terméket is magában foglaló médiaszolgáltatások állnak. Más iparágakkal és ágazatokkal összehasonlítva jórészt fenntarthatósági szempontból - folyamatosan vizsgálják a fenti körülmények hatását a postaforgalomra. A digitális üzleti megoldásokra történő átállást az érték- és szolgáltatásteremtés új, korszerű módszerének tartják. 12 A szervezet honlapja elérhető angol nyelven ittt: 20

21 CEPT Postai és Távközlési Igazgatások Európai Konferenciája 13 A szervezet 1959-ben alakult 19 ország részvételével, a következő időszakban a tagság jelentősen bővült további országokkal. Az eredeti tagok a postai és távközlési igazgatások monopoljellegű szervezetei voltak. A CEPT-nek (amelynek Koppenhágában van a központi irodája) jelenleg közel ötven tagja van. Tevékenységének, szervezetének legfontosabb területei a következők: együttműködés a kereskedelmi, az üzemeltetési, a szabályozási és a technológiai standardizáció területén. A munka lényegében három külön (független) üzleti bizottságban folyik: ECC (Electronic Communications Committee, elektronikus kommunikációs bizottság), CERP (European Committee for Postal Regulation, európai postai szabályozások bizottság), illetve a Com-ITU Committee for ITU 14 Policy (a nemzetközi telekommunikációs unió munkáját segítő bizottság). CSPFE (Postai Pénzforgalmi Szolgáltatások Európai Bizottsága) Az európai postai szolgáltatók által 1992-ben létrehozott szervezet, amely az alapvető postai pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos információáramlást segíti elő, 1993 óta az UPU társult szervezete (e témakörrel itt részleteiben nem foglalkozunk, pénzforgalmi szakirányultsága miatt). B. Nemzetközi postai kapcsolatok A nemzetközi postai szervezetekben történő aktív részvétel természetesen megalapozza a nemzetközi két-, vagy többoldalú kapcsolatok kialakulását és ápolását is. A kapcsolatok kiépítésének nyilvánvaló célja a Magyar Posta üzleti (rész)stratégiájának megvalósítása, nemzetközi presztízsének növelése és az üzleti kapcsolatok megalapozása. A nemzetközi postai kapcsolatok általánosságban az együttműködési keretek kialakítására, közös gondolkodásra, a hatályos szabályok és irányelvek értelmezési problémáira, szükség 13 CEPT Europen Conference of Postal and Telecommunications Administrations. Hivatalos honlap: 14 ITU International Telecommunications Union. Hivatalos honlapja elérhető angol nyelven: 21

22 esetén az együttes szakmai érdekérvényesítés formáira, valamint konkrétan a küldemény- és a pénzforgalmi tevékenység területére vonatkoznak. A széles körben ismert globalizációs jelenségek és sok esetben az ügyfelek növekvő és tartalmilag egyre összetettebb igényeinek kielégítése is - azt követelnék meg (legalább elvben), hogy a postai szolgáltató minél nagyobb (ha lehet, saját) hálózattal rendelkezzék a feladatok eredményes és biztonságos végrehajtása érdekében. Látni kell azonban, hogy globális integrátori szerepkörre csak a világ néhány nagyméretű postája képes és törekszik. A kis- és közepes méretű nemzeti postai szervezetek lehetősége de a rendkívül magas beruházási igények miatt a törekvése is reálisan abban jelölhető meg, hogy törekedni kell a világ postahálózatából adódó két- és többoldalú lehetőségek minél jobb kiaknázására, vagy stratégiai partnerkapcsolatok kiépítésére a globális integrátori szereplőkkel, természetesen az üzletpolitikai érdekek messzemenő szem előtt tartásával. A kapcsolatépítés új dimenziói azonban egyidejűleg azt is jelentik, hogy a korábban alkalmazott üzletpolitikai alapelvek, szabályzatok, technológiai megoldások már nem felelnek meg a kor kihívásainak, ezért helyettük újakat kell alkalmazni. Az új megoldások, technológiák alapulhatnak nemzetközi előírások betartásán, két-, vagy többoldalú megállapodásokon, vagy belső felismeréseken, innovációs fejlesztéseken, újításokon. Itt is érvényes a már ismert gondolatsor: Nem számíthat eredményre, jövőbeni céljainak megvalósulására az, aki konzerválja az idejétmúlt megoldásokat, aki nem ismeri fel a változtatások szükségességét, aki nem halad a kor igényeinek megfelelően. A nemzetközi expressz és a csomagpiacon a német és a holland posta tekinthető az egyik legkorszerűbb európai szolgáltatónak, amelynek szervezeteivel (leánycégeivel) kialakítandó kapcsolatok meghatározó jelentőségűek lehetnek. A nemzetközi postai kapcsolatokhoz érdemben hozzátartoznak a kölcsönös tapasztalatcserék, illetve az üzleti alapon nyújtott ún. tanácsadói szolgáltatás -ok is. Az előbbiek a nálunk relatíve fejlettebb postaigazgatásoknál, az utóbbiak a kevésbé fejletteknél lehet inkább célszerűbb. E jelenség megteremti az alapját az ún. regionális együttműködési formák kialakulásának, amely a Magyar Posta üzleti érdekeinek is megfeleltethető és azt támogatják a multilaterális nagypostai nemzetközi szervezetek is. Nagy jelentőségük van a közvetlen felsővezetői kapcsolatok kialakításának, ápolásának is, különösen azon irányokban, ahol fontos üzletpolitikai célok realizálhatóak, több, kölcsönös érdeklődésre számot tartó elvi, vagy gyakorlati kérdés merül/het/ fel, illetve a nemzetközi érdekérvényesítés területén definiálhatóak közös teendők. 22

23 C. Nemzetközi postai üzleti kapcsolatok A nemzetközi postai üzleti kapcsolatok egyik legfontosabb célja a küldemény- és pénzforgalom abszolút értékének növelése, a Magyar Posta egészén belüli relatív részarányának növelése. A hazánkhoz hasonló adottságokkal, méretekkel, tapasztalatokkal rendelkező postaigazgatások hozzávetőlegesen azonos célokért küzdenek. Általánosságban elmondható, hogy nemzetközi forgalomban a levélpostai területen komoly dilemmát okoznak az alternatív, ún. helyettesítő termékek megjelenése. Ugyanakkor az a vélekedés is elfogadható, hogy a csomagtermékek bővítése, fejlesztése jelentheti a potenciális növekedési tartalékot, különösen a határidő garantált, magas minőségi paraméterekkel és ügyfélkiszolgálási komforttal rendelkező szolgáltatások tekintetében. A nemzetközi postai üzleti kapcsolatok a komplex társasági célokon belül - értelmezhetőek levélpostai, csomagüzlet, gyorsposta, szolgáltatásminőség, konkurencia elemzés, vámügy, illetve stratégiai, taktikai partnerkapcsolatok területeken. A levélpostai küldemények jelentik a nemzetközi küldeményforgalom legjelentősebb részét mind a továbbítandó volumen, mind a szolgáltatásért kapott értékesítési árbevétel szempontjából. (Itt érdekes megemlíteni a nemzetközi levélpostai küldemények devizabevételének jelentőségét, a kiviteli, illetve a beérkező levélpostai forgalomból származó összegek devizaegyenlegének alakulását is.) E területen jellemzőek a nemzetközi trendeknek megfelelően kialakított (költségekhez igazított) tarifák, illetve az EU irányelvek szerinti belső elszámoló rendszerek üzemeltetése. Az EU országok gyakorlatában megfigyelhető az is, hogy közelednek egymáshoz a belföldi és a nemzetközi levélpostai tarifák. A levélforgalmi termékeknél a szolgáltatási skála az értéknövelt irányban mozdul el, amely differenciált választási lehetőséget biztosít az ügyfelek számára a termék-minőség-díj értékítéleti körben. Ez a körülmény segíthet abban, hogy a stratégiailag fontos, vagy az ilyen célokkal kifejlesztett termékek növekvő értékesítési pályára kerüljenek. A határt átlépő forgalomra vonatkozó EU minőségi kritériumokat többek között - úgy lehet teljesíteni, hogy a küldeménytovábbítás gyorsaságát kell prioritásnak kezelni a beltartalmi szempontok helyett. Ez az elsőbbségi, vagy priority szolgáltatás, amely nemcsak belföldön, hanem külföldön is elsőbbséggel kezelendő a felvételtől egészen a kézbesítésig. 23

24 A fentieknek megfelelően a nemzetközi levélpostai üzleti kapcsolatokban cél lehet a piacvezető (de legalább meghatározó) szerepkör fenntartása, a nemzetközi nagyfeladói forgalmi lehetőségek kiaknázása, a Direct Entry megállapodások továbbvitele, illetve a különböző e-megoldás - ok részarányának növelése. A nemzetközi levélpostai üzlet részét képezi az újrapostázási üzlet (r ing), amelynek a továbbélési, bővítési lehetősége korlátozottnak tekinthető, több szempontból is (szabályozások, gazdaságossági megfontolások, költségalapú belföldi tarifák, végdíjrendszerek befolyásoló hatása, stb. miatt). A nemzetközi csomagüzlet lényegében a hagyományos nemzetközi postacsomag és az Európa+ csomagszolgáltatáson alapul (ezek nem időgarantált termékek.) A consingment szolgáltatás tömeges postacsomagok nemzetközi továbbítását jelenti, amelynél a kezelés és a vám elé állítás is csoportosan történik. A szolgáltatás az üzleti szektor feladói igényeinek kielégítését szolgálja, nagymértékű elterjedése azonban még várat magára, vélelmezhetően a csomagküldő szolgálatokkal történő szakmai megegyezés lehet a volumennövelés egyik feltétele. A gyorsposta szolgáltatást az EMS (Express Mail Service) termék reprezentálja, amely lényegében az UPU keretében létrehozott és működtetett, minőségben és díjban az ún. integrátorok alá pozícionált kínálatot jelenti. (Az EMS termékkel és a vámügyekkel részletesebben más fejezetben foglalkozunk.) A szolgáltatásminőség a nemzetközi küldeményforgalom egyik kulcsfontosságú területe, amely alapvetően az EU postai direktívájában előírt normákhoz való közeledést, vagy annak teljesítését jelenti, de a Posta részt vesz az UPU nemzetközi átfutási időmérési rendszerében is. Kétoldalú nemzetközi szerződésekkel segíteni lehet a küldeményforgalom minőségi fejlődését is. A konkurencia egye élesebbé válik különösen az elektronikus információ továbbítás fajtáinak bővülésével, azok technológiai fejlődésével. A piaci részesedés megőrzését innovációval, termékfejlesztéssel, de még inkább tarifa- és üzletpolitikai eszközökkel lehet biztosítani. A január 1-i postapiaci liberalizáció különös nyomatékot ad a konkurenciaelemzésnek, hiszen az eddigi szegmenseken túlmenően új frontok nyílnak az üzleti versenyszférában. A verseny nemcsak az értéknövelt, garantált határidős piacon, de a nemzetközi hálózattal rendelkező cégek, a külső piacot kereső nagy postatársaságok, a belföldi gyűjtőfuvarozók, a légitársaságok között is éleződik, különböző mértékben és sajátosságokkal, ugyanakkor megfigyelhető a logisztikai szemléletű térhódítás is, amely az ellátási lánc (supply chain) típusú komplex megoldásokat helyezi előtérbe. A meglévő, vagy a kialakítandó stratégiai, taktikai partnerkapcsolatoknak a fentiekben vázolt feladatok sikeres megoldását kell támogatniuk. Társasági stratégiai szinten el kell dönteni a stratégiai partnerség lehetséges opciói közüli választást (akár üzletkörönként is differenciáltan). Pl. a nemzetközi expressz- és csomagszolgáltatások bővítése a globális integrátor postákkal történő együttműködés révén. 24

25 IV. VÉGDÍJMENEDZSMENT, NEMZETKÖZI POSTAI KÁRTÉRÍTÉS A nemzetközi küldeményforgalomnak nagy jelentőségű szakmai kérdésköre az ún. végdíj elszámolás és a különböző kártérítési ügyek szabályozottsága, rendezettsége. A. Nemzetközi postai végdíjak Tekintettel arra, hogy a nemzetközi postaforgalom alapvetően hálózati elven működik (vagyis nincs és nem is lehet minden postaigazgatásnak több kontinensre, vagy országra kiterjedő feldolgozó, árutovábbító és kézbesítő hálózata), szinte mindenkinek igénybe kell venni a társ postaigazgatások különböző feldolgozási, árutovábbítási, illetve kézbesítési szolgáltatásait. Ezt azt jelenti nagyvonalakban, hogy kimenő forgalomnál a külföldi szakaszokon végzendő tevékenységeket át kell adni társ szakszolgálatoknak, bejövő forgalomnál fordított a helyzet. A nemzetközi küldeményekhez kapcsolódó tevékenységeknek is vannak nyilvánvaló költségei, ugyanakkor a bevételek, a feladási díjak, a bérmentesítési összegek néhány kisebb jelentőségű és kevésbé gyakori esetet (pl. címzett fizet szolgáltatás, portó) kivéve - a küldemény felvétele helye szerinti postaigazgatásnál jelennek meg, általuk kerülnek beszedésre. A nemzetközi postai végdíj fogalmilag olyan összeg, vagy díjelem, amelyet a levélküldemény feladási országának postája fizet a fogadó/címzett ország postaigazgatása számára a fogadó posta komplett tevékenységéért, amely nagyjában-egészében magában foglalja a fogadó hálózatához, infrastruktúrájához való hozzáférést, az ottani feldolgozási, árutovábbítási és kézbesítési tevékenység költségeinek ellentételezését. A témakör megértéséhez érdemes áttekinteni az Egyetemes Postaegyezmény néhány definícióját 15 is: végdíjak: a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatójának a feladó ország kijelölt szolgáltatójától azért járó díjazás, hogy kompenzálni tudja a rendeltetési országban fogadott levélpostai küldemények kezeléséhez kapcsolódó költségeket, átszállítási díjak: a zárlatok szárazföldi, tengeri és/vagy légi átszállítását illető, az érintett ország szállító szerve által nyújtott szolgáltatások díjazása (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja), átszállítási szárazföldi díjrész: szárazföldi és/vagy légi átszállítás esetén az érintett ország szállító szerve (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja) 15 Lásd részletesebben: Egyetemes Postaegyezmény hatályos szövegét. (Fogalom meghatározások). Elérhető: 25

26 által nyújtott szolgáltatások díjazása a postacsomagoknak a területén keresztül való továbbításáért, tengeri díjrész: a postacsomag tengeri szállításában részt vevő szállító szervezet (kijelölt szolgáltató, más szolgálat vagy a kettő kombinációja) által nyújtott szolgáltatások díjazása, a découvert átszállítás: olyan postaanyag közbenső országon keresztül történő átszállítása, amelynek száma vagy súlya nem indokolja zárlat összeállítását a rendeltetési ország felé. A szabályzatokban meghatározott kivételek fenntartásával tehát minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely egy másik kijelölt szolgáltatótól levélpostai küldeményeket kap, joga van ahhoz, hogy kijelölt szolgáltatótól díjat szedjen a kapott nemzetközi postaanyag kapcsán felmerülő költségek fedezésére. A postai végdíjakra általánosan jellemzőek az alábbi megállapítások: a végdíj rendszer nélkülözhetetlen a nemzetközi küldeményforgalom nagy részében. Az üzemeltetés kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel jár, amelyekkel rendszeresen kalkulálni kell a gazdasági számításoknál, az adott ország kijelölt egyetemes szolgáltatója által alkalmazni kívánt végdíj elszámolási rendszerek közötti választási lehetőség előnyös, de felelősségteljes döntéselőkészítési modellalkotást és kalkulációkat igényel, a végdíjas rendszereknek általában minimális a kockázata a nemzetközi szabályozás jellemző vonásai miatt, de szükséges a pontos nyilvántartás (és a megfelelő mintavételezési gyakorlat), a kimenő küldemények után fizetendő, a bejövő küldemények után igényelhető összegek mértékének megállapítása abszolút értelemben, de fajlagosan is munkaerő igényes feladat, amelynek végzése során rendkívül előnyös lehet az informatikai támogatottság és a legnagyobb végdíj partnerekkel történő kapcsolattartás, a végdíj rendszer anyagi előkalkulációja a leendő kiviteli, illetve behozatali irányú küldeményforgalom mennyiségének és a majdani teljesítés minőségi teljesítésének pontos ismerete hiányában eléggé nehézkes. Az előkalkuláció alapvetően a múlt statisztikai adatai és az üzleti várakozások alapján készülhet, de nagyon sokat segíthetnek a kétoldalú egyeztetésekből származó információk, a végdíj menedzsment szoros összefüggésbe hozható a minőségméréssel és a minőségellenőrzéssel, hiszen a minőségi elvárások több esetben kifizetési feltételként is szerepelnek, a rendszer sajátosságaiból következik, hogy a kétoldalú forgalomból származó kiviteli küldemény többlet növeli a devizafizetési kötelezettséget és fordítva, a behozatali többlet csökkenti azt. Ügyes, a megfelelő relációkban aktív nemzetközi értékesítési tevékenységgel és üzletpolitikával hozzá lehet járulni a kedvezőbb végdíj elszámolási egyenlegek kialakulásához. 26

27 A fogadó posta kedvezményeket ajánlhat fel a küldő postaigazgatásnak a postaanyag olyan előkészítéséért, amely nála (a fogadónál) felgyorsítja a feldolgozási árutovábbítási, illetve kézbesítési folyamatokat, vagy más szempontból eredményez megtakarításokat. A postai végdíjakkal kapcsolatban több, elméletben reálisan választható alapvető megoldás létezik: az UPU által meghatározott végdíjrendszerek, (A Magyar Posta ezt alkalmazta 2004 év végéig, még az EU tagállamok postáival szemben is) az EU Bizottság által hivatalosan elfogadott REIMS rendszer (Európán belül), illetve kétoldalú végdíj-megállapodások kötése az Európai Uniós tagországok postáival. Az UPU által meghatározott végdíj rendszer A végdíjak fizetését szabályozó rendelkezések kijelölt szolgáltatók által történő alkalmazásához az érintettek három részre vannak felosztva: 2010 előttiek közötti és az átmeneti rendszerben résztvevő országok és területek. Hazánk az UPU kategorizálása szerint 2009-ig a fejlődő országok csoportjába tartozott, a 2008-as kongresszuson hozott határozat alapján 2010-től átkerült azon országokhoz, amelyek 2012-ben csatlakoznak a fejlett országok kategóriájához, így az új pozíció szerint - a nemzetközi levélpostai küldemények végdíj elszámolása 2011 végéig kilogrammonkénti átalánydíj szerinti mérték: 3,427 SDR/kg mind az import, mind pedig az export forgalomban. A dilemmát az évenkénti devizában teljesítendő egyenleg egyensúlyban tartásának követelménye jelenti. (Pl. a évi társigazgatásnak fizetendő végdíj az átmeneti rendszerben alkalmazott díjhoz képest, a 100 g alatti levél kategóriában ez jelenleg a kimenő levélforgalom 60-80%-a - több mint kétszáz százalékkal magasabb értékű.). Az egyes kijelölt szolgáltatóknak (a célrendszer kijelölt szolgáltatóinak) a belföldi szolgáltatásukban kínált valamennyi díjtételt, feltételt elvileg elérhetővé kell tenniük a többi kijelölt szolgáltató számára, éspedig a belföldi ügyfeleiknek biztosítottakkal azonos feltételek szerint. A rendeltetési helyen kijelölt szolgáltatónak kell megítélnie, hogy a felvevő kijelölt szolgáltató eleget tett-e a közvetlen hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek és szabályoknak. A célrendszer országainak új kijelölt szolgáltatói dönthetnek úgy, hogy nem teszik hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált díjtételeket és feltételeket a többi 27

28 kijelölt szolgáltató számára. Azonban dönthetnek úgy is, hogy a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket korlátozott számú kijelölt szolgáltató számára teszik hozzáférhetővé, kölcsönösségi alapon, kétéves próbaidőre. E határidő letelte után két lehetőség közül kell választaniuk: nem teszik többé hozzáférhetővé a belföldi szolgálatuk keretében kínált feltételeket, vagy a korábbiak szerint hozzáférhetővé teszik azt az összes kijelölt szolgáltató számára. Ez a szabályozás és lehetőség nemcsak az ún. új célrendszeri országokra vonatkoztatható, hanem az ún. átszállító országokra is (kétéves próbaidő és utána döntés). A végdíjak összege a címzett ország szolgáltatásminőségének teljesítményén alapul, következésképpen a Postaforgalmi Tanács jogosult az Egyetemes Postaegyezmény 28. és 29. cikkében meghatározott díjösszegek megállapítására, annak érdekében, hogy ösztönözze az ellenőrzési rendszerben való részvételt és jutalmazza azon kijelölt szolgáltatókat, amelyek elérik a minőségi célkitűzéseket. A Postaforgalmi Tanács továbbá meghatározhat büntetéseket a nem kielégítő minőségi teljesítés esetére, azonban a kijelölt szolgáltatók díjazása nem lehet kevesebb, mint a 28., illetve 29. cikkben meghatározott minimumdíjszabás. Minden kijelölt szolgáltatónak elvileg joga van arra, hogy lemondjon a neki járó végdíjakról. A végdíjak összege időszakonként változik, a legfontosabbak a következők: M zsákok esetében 0,793 DTS (SDR) kilogrammonként. Az 5 kilogrammnál kisebb tömegű M zsákokat a végdíjak címén járó díjazás szempontjából 5 kilogrammnak kell tekinteni. Az ajánlott küldeményekre 2012-ben és 2013-ban 0,6 DTS (SDR) díj szedhető. Az értéknyilvánításos küldeményekre 2012-ben és 2013-ban 1,2 DTS (SDR) díj szedhető. A CCRI (IBRS) küldemények díjazása a Levélposta Szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint történik. Az átmeneti rendszer országai felé irányuló, országaiból érkező és országai közötti forgalomra alkalmazható díjak: 2012-ben: 0,164 DTS (SDR) küldeményenként és 1,648 DTS (SDR) kilogrammonként; 2013-ban: 0,168 DTS (SDR) küldeményenként és 1,702 DTS (SDR) kilogrammonként. Az évi 100 tonna alatti forgalom esetén a kilogrammonkénti és küldeményenkénti összetevőt egy kilogrammonkénti teljes díjra kell átalakítani a kilogrammonként 14,64 db küldeményszámot kitevő világátlag alapján. Az alábbi díjakat kell alkalmazni: 2012-ben: 4,049 DTS (SDR) kilogrammonként; 2013-ban: 4,162 DTS (SDR) kilogrammonként. 28

29 Az évi 100 tonna feletti forgalom esetén a fenti kilogrammonkénti fix díjakat akkor kell alkalmazni, ha sem a felvevő kijelölt szolgáltató, sem a rendeltetési kijelölt szolgáltató nem kéri a felülvizsgálati eljárás keretében hogy a díjak felülvizsgálata inkább a kilogrammonkénti tényleges küldeményszám alapján történjék, ne a világátlag szerint. A végdíjak elszámolására vonatkozó alapvető tudnivalók az alábbiak: Az M zsákok kivételével a levélpostai küldemények esetében a végdíjak elszámolását évenkénti alapon a kijelölt követelő szolgáltató végzi el, az átvett zárlatok tényleges súlya és az átvett könyvelt küldemények és értékküldemények tényleges darabszáma alapján, valamint adott esetben a tárgyév folyamán átvett küldemények darabszáma alapján. A Levélposta szabályzat /Egyezmény/ 28. és 29. cikkében meghatározott díjakat kell alkalmazni. Az M zsákok esetében a végdíjak elszámolását évenként a kijelölt követelő szolgáltató végzi el a súly alapján, a végdíjak figyelembevételével, valamint az Egyezmény 28. és 29. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a küldemények évenkénti súlyát és darabszámát, a zárlatok kijelölt származási szolgáltatói minden egyes zárlat vonatkozásában folyamatosan közlik: o a zárlatok súlyát (M zsákok kivételével); o az 5 kilogrammnál nagyobb súlyú M zsákok súlyát; o az 5 kilogrammnál kisebb súlyú M zsákok súlyát; o a zárlatban található könyvelt küldemények darabszámát; o a zárlatban található érték küldemények darabszámát. Az érintett kijelölt szolgáltatók közötti külön megállapodás hiányában, a célrendszerben résztvevő országok közötti viszonylatban a küldemények darabszámának meghatározása az RL 221 és RL 222 cikkel összhangban történik. Amennyiben tömeges küldemények darabszámának és súlyának a meghatározása válik szükségessé, akkor speciális szabályok, a 182 cikkben foglaltak szerint kell eljárni. Az érintett kijelölt szolgáltatók kétoldalúan megállapodhatnak más szabályokban, vagy statisztikai módszereket alkalmazhatnak a végdíjak elszámolásánál. Elszámolás viták esetén az Általános Szabályzat 132. cikkében szereplő módszereket kell alkalmazni. Végdíj alóli mentesség A postai szolgáltatással kapcsolatos levélpostai küldemények, a származási helyre közvetlen zárlatban visszaküldött kézbesíthetetlen postai küldemények valamint az üres egységképzőket tartalmazó zárlatok, valamint az IBRS küldemények mentesülnek a végdíjak alól. 29

30 Léteznek olyan részletszabályok, amelyek az UPU szolgáltatásminőségi alapjának feltöltése céljából végdíjfizetési korrekciókat tartalmaznak, egyes ország csoportok, vagy ország kategóriák számára (pl. fizetendő végdíjak felemelése %-kal). A könyvelt és érték, vagy expressz küldeményekre meghatározott díjazás kiegészíthető - szolgáltatási jellemzők után járó pótlólagos díjazással - azoknak a kijelölt szolgáltatóknak az esetében, amelyek úgy döntenek, hogy az említett küldemények díjazását összekapcsolják pótlólagos szolgáltatási jellemzők felajánlásával olyan más kijelölt szolgáltatókkal fenntartott kapcsolataikban, amelyek szintén úgy döntenek, hogy az említett küldemények díjazását kiegészítő szolgáltatási jellemzők felajánlásával kombinálják. Ilyen események lehetnek pl. vonalkód alkalmazása, kimenő-bejövő küldeményadatok elektronikus továbbítása, szkenneléses nyomkövetési jellemzők, további határidős és minőségi célok teljesülése, stb.) A pótlólagos díjazás összege küldeményenként 0,5 DTS lehet. A célrendszerbeli országok kijelölt szolgáltatói közötti végdíjak fizetése a rendeltetési ország kijelölt szolgáltatói által nyújtott szolgáltatás minőségének terén elért eredményektől függ. Azon országok kijelölt szolgáltatói, amelyek a célrendszerhez ben és 2012-ben csatlakoznak, az Egyezmény cikkének rendelkezéseit és az 1-4. pontokban rögzített rendelkezéseket legkésőbb a célrendszerhez való csatlakozásukat követő harmadik évben alkalmazzák. A célrendszerhez való csatlakozásukat követő első két évben ezek a kijelölt szolgáltatók az alábbi átmeneti rendelkezések szerint járhatnak el: o nem alkalmazzák az Egyezmény cikkének rendelkezéseit, sem pedig az 1-4. pontokban rögzített rendelkezéseket és ily módon nem csatlakoznak egyik szolgáltatásminőség értékelési rendszerhez sem. Ez a döntés nem befolyásolja az általuk fizetett vagy kapott végdíjak összegét. o csatlakoznak az UPU által meghatározott valamelyik szolgáltatásminőség értékelési rendszerhez anélkül, hogy mindez bármilyen módon befolyásolná az általuk fizetett vagy kapott végdíjak összegét. o dönthetnek úgy, hogy a célrendszerhez való csatlakozásukat követő első és második évben alkalmazzák az Egyezmény cikkének rendelkezéseit és az 1-4. pontokban rögzített rendelkezéseket, melyek az ösztönző prémiumokra és a büntetésekre vonatkoznak. A Postaforgalmi Tanács a szolgáltatásminőségi előírásokat és éves célkitűzéseket a belső rendszerben alkalmazandó, küldeményekkel kapcsolatos szabványok alapján határozza meg, összehasonlítható feltételek mellett. Az évi 100 tonna feletti postaanyagot (M zsákokat kivéve) indító vagy rendeltetési kijelölt szolgáltató kérheti a megfelelő kijelölt szolgáltatónál a tényleges forgalmuknak megfelelő új végdíjak megállapítását kitűző felülvizsgálati mechanizmus alkalmazását. Erre a kérésre az év folyamán bármikor sor kerülhet, adott feltételek teljesülése esetén. A felülvizsgálati mechanizmust alkalmazni szándékozó kijelölt szolgáltatónak legalább három hónappal előbb értesítenie kell erről a megfelelő kijelölt szolgáltatót. A kérelmet olyan statisztikai adatokkal kell alátámasztani, amelyek megmutatják, hogy a szóban forgó forgalom kilogrammonkénti átlagos küldemény-darabszáma eltér a világátlagtól. 30

31 Ezeket a statisztikai adatokat egy egyhónapos időszak alatt végzett, legalább hatnapos megfigyelési mintavételezés alapján kell megszerezni. Az átszállítási díjakra vonatkozó UPU szabályozás 16 szerint: Az ugyanazon tagország két kijelölt szolgáltatója vagy két hivatala között egy vagy több más kijelölt szolgáltató szolgálatai (közvetítő szolgálatok) útján kicserélt közvetlen zárlatokért és a découvert átmenő küldeményekért átszállítási díjakat kell fizetni. Ezek a díjak a szárazföldi, a tengeri illetve a légi átszállításban teljesített szolgáltatás díjazását jelentik. Ugyanez az elv vonatkozik a tévirányított küldeményekre és zárlatokra is. A zárlatokat indító kijelölt szolgáltatót terhelő átszállítási díjakat az alábbi tényezők alapján számítják ki: 17 a zárlatok kezelési költsége légi zárlatok és felületi úton továbbított légi zárlatok (S.A.L.) és felületi zárlatok esetében kilogrammonként évenként gyakorta változó összeg (0,170-0,195 DTS/kg között) távolság szerinti díjtétel, amely közlekedési alágazatonként és távolságövezetenként lehet légi, szárazföldi és tengeri a kombinált árutovábbítási mód rendkívüli szolgálatnak minősül, amelynek alkalmazása esetén alapelvként a két érintett fél megállapodása tekinthető irányadónak. A légi vagy felületi úton visszaküldött üres zsákok átszállítási díjait azokat annak a kijelölt szolgáltatónak kell kifizetnie, amelynek a zsákok a tulajdonát képezik Az üres zsákokat tartalmazó zárlatok esetében a levélpostai zárlatokra alkalmazandó átszállítási díjak 30%-át kell megfizetni. Alapdíjak, légi továbbítási díjak: A kijelölt szolgáltatók között a légi szállításra vonatkozó számadások rendezésénél alkalmazandó alapdíjat a Postaforgalmi Tanács hagyja jóvá. Az alapdíjat a Nemzetközi Iroda számítja ki a Levélposta Szabályzatban meghatározott képlet szerint. A közvetlen zárlatok és az a découvert átmenő elsőbbségi küldemények, légipostai küldemények, légipostai csomagok, tévirányított küldemények és zárlatok légi szállítási díjainak kiszámítását, valamint a vonatkozó elszámolási módokat a Levélposta Szabályzat és a Postacsomag Szabályzat tartalmazza. A teljes légi útvonalra vonatkozó szállítási díjak az alábbiak: közvetlen zárlatok esetén a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, ideértve azt az esetet is, ha ezeket a zárlatokat egy vagy több közbenső kijelölt szolgáltató tranzitálja, 16 Egyetemes Postaegyezmény cikk 17 Lásd részletesebben az UPU Levélposta Szabályzat RL 205 cikkében. 31

32 a découvert átmenő elsőbbségi küldemények és légipostai küldemények esetén beleértve a rosszul továbbított küldeményeket is azt a kijelölt szolgáltatót terhelik, amely a küldeményeket egy másik kijelölt szolgáltatóhoz továbbítja. Ugyanezen szabályokat kell alkalmazni a szárazföldi vagy a tengeri átszállítási díjak alól mentes küldeményekre, ha azokat légi úton szállítják. Minden olyan kijelölt szolgáltatónak, amely saját országán belül légi úton továbbítja a nemzetközi postaanyagot, joga van az e továbbítás kapcsán felmerülő járulékos költségek megtéríttetésére, feltéve, hogy a megtett útvonalak súlyozott átlagtávolsága meghaladja a 300 kilométert. A Postaforgalmi Tanács a súlyozott átlagtávolságot más releváns kritériummal helyettesítheti. A postacsomagok szárazföldi és tengeri díjrészeire vonatkozó alaprendelkezések: A két kijelölt szolgáltató között kicserélt csomagokért szárazföldi érkezési díjrészeket kell felszámítani, amelyek kiszámítása a Szabályzatokban foglalt csomagonkénti alapdíj és kilogrammonkénti alapdíj kombinálásával történik. Az alapdíjakon felül a kijelölt szolgáltatók a Szabályzatokban foglalt rendelkezésekkel összhangban csomagonként és kilogrammonként további pótdíjakra lehetnek jogosultak. A díjrészek (beleértve a découvert átmenő csomagokat, a tengeri díjrészeket is) a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját terhelik, hacsak a Postacsomag Szabályzat nem rendelkezik ezen elv alóli kivételekről. A szárazföldi érkezési díjrészeknek minden ország egész területére nézve egységeseknek kell lenniük. A két kijelölt szolgáltató vagy ugyanazon ország két hivatala között, egy vagy több másik kijelölt szolgáltató szárazföldi szolgálatának útján kicserélt csomagokért azokat a kijelölt szolgáltatókat, amelyeknek szolgálatai a szárazföldi továbbításban részt vesznek, szárazföldi átszállítási díjrészek illetik meg; e díjrészeket a Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében. A découvert átmenő csomagoknál a közvetítő kijelölt szolgáltatóknak joguk van a Szabályzatban rögzített, küldeményenkénti egységes díjrészt kérni. Minden kijelölt szolgáltató, amelynek szolgálatai a csomagok tengeri szállításában részt vesznek, jogosult arra, hogy a tengeri díjrészeket kérje, amelynek nagyságát a Postacsomag Szabályzat határozza meg, a távolsági fokozatok függvényében. A kijelölt szolgáltatók a kiszámított tengeri díjrészeket legfeljebb 50%-kal emelhetik. Másrészt viszont a díjrészeket csökkenthetik is. Tehát alapvetően a Postaforgalmi Tanács jogosult megállapítani a különböző levélpostai, illetve postacsomag küldemények után fizetendő, illetve igényelhető végdíjakat, átszállítási díjakat, tengeri, légi, szárazföldi díjrészeket, stb., ezektől azonban az érintett kijelölt szolgáltatók szabályozott körülmények között - több esetben és mindkét irányban eltérhetnek. 32

33 Az EU Bizottság által hivatalosan elfogadott REIMS rendszer Az Európai Unió postai irányelvei értelmében a tagállamoknak arra kell ösztönözniük az egyetemes szolgáltatást nyújtó postai társaságokat, hogy a nemzetközi egyetemes szolgáltatások díjai a költségeken alapuljanak, diszkriminációmentesek legyenek, és figyelembe vegyék a szolgáltatásminőséget is. A Magyar Posta 2004 végéig az Egyetemes Postaegyesület (UPU) összes tagországával az UPU vonatkozó szabályozása szerint számolta el a nemzetközi levelek végdíjait, így az EU tagországok postáival is. Ez a rendszer a fenti irányelv kitételeinek nem felelt meg, így Magyarország EU csatlakozása következtében szükségszerűvé vált, hogy a Magyar Posta Rt. az Unión belüli forgalma végdíj-elszámolását átalakítsa. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió Bizottsága az EU-15 legtöbb postai szolgáltatója (kivétel a holland TPG és a brit Royal Mail), valamint a svájci, az izlandi és a norvég posta által már évek óta alkalmazott, az International Post Corporation (IPC) által koordinált REIMS 18 II végdíj-elszámolási rendszert a direktíva által kimondott elveket követő eljárásnak minősítette, a többi új EU tagország postájához hasonlóan a Magyar Posta Rt. számára is adódott a lehetőség a rendszerhez való csatlakozásra. A REIMS II rendszer ugyanis a nemzetközi levélpostai küldemények kézbesítésének elszámolását úgy hivatott szabályozni, hogy a végdíj a kézbesítő ország belföldi tarifáján alapuljon, és a végdíj teljes összege csak a vállalt minőségi standard teljesülése esetén járjon. Ennek figyelembe vételével, valamint a szóba jöhető alternatív lehetőségek megvizsgálásával párhuzamosan egy több mint egy évig tartó tárgyalássorozat kezdődött 2003 októberében a Magyar Posta Rt.-nek a REIMS II rendszerhez való csatlakozásáról. A csatlakozási tárgyalások lezárására 2004 decemberében került sor, amikor véglegesítődött, hogy az öt legnagyobb új EU tagország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia) postája január 1-jétől belép a nyugat-európai végdíj-elszámolási rendszerbe. Az EU-hoz újonnan csatlakozott országok REIMS II rendszerbe történő belépésével a korábbi görög, portugál és spanyol postai csatlakozáshoz hasonlóan újra relatíve alacsony belföldi tarifákkal dolgozó postai szolgáltatók csatlakoztak az egyezményhez. Mindez alapján kiemelendő, hogy a csatlakozási tárgyalásokon sikerült elérni: a csatlakozás utáni első 7 év ( ) egy olyan átmeneti időszakot képez, amely biztosítja az újonnan belépők számára a fokozatos és zökkenőmentes átállást a szigorúbb követelmények teljesítésére. 19 A REIMS rendszerhez történő csatlakozás jogi háttere a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó 97/67/EK irányelve 13. -a (1997. december 15.) volt, amely rögzítette a következő alapelveket: a végdíjakat a küldemények feldolgozási és kézbesítési költségeihez igazítva kell megállapítani, 18 Agreement for the Remuneration of Mandatory Deliveries of Cross-Border Mails 19 Dr. Szebeny Botond: A Magyar Posta Rt. csatlakozása a REIMS II nyugat-európai végdíj-elszámolási rendszerhez és annak nemzetközi szolgáltatásminőségi vonatkozásai. Postás 2011 Április 33

34 a végdíjak mértékét az elért szolgáltatásminőséghez kell viszonyítani; a végdíjaknak átláthatónak és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük. Az EU Bizottság mentesítette a REIMS rendszert a trösztellenes szabályok alkalmazása alól és nagyon fontos körülményként - azokat a postai direktíva előírásainak megfelelő rendszerként ismerte el. Egy új rendszer bevezetésére a következő három elméleti lehetőség állt rendelkezésre: az EU Bizottság által hivatalosan elfogadott REIMS II rendszer, az UPU által meghatározott fentiekben említett - végdíj-rendszerek, valamint kétoldalú végdíj-megállapodások kötése az Európai Uniós tagországok postáival. Tekintettel arra, hogy az UPU végdíjrendszerek nem felelnek meg az EU postai direktíva követelményeinek, valamint a kétoldalú megállapodások koordinációja mind irányítási, mind végrehajtási szinten komoly többletmunkát és költséget jelenthet, a Magyar Posta Rt ban tárgyalásokat kezdett a REIMS II rendszerhez való csatlakozásról. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárásával és a csatlakozási szerződés aláírásával január 1-jétől tagja lett a REIMS II rendszernek a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovén és a szlovák posta. A REIMS II rendszer bemutatása A megállapodás a levélpostai küldeményekre vonatkozik az ún. M-zsákok kivételével, amelyek továbbra is az UPU Egyezmény hatálya alá tartoznak. A megállapodás tehát az elsőbbségi és nem elsőbbségi levelek és levelezőlapok, a nemzetközi válaszdíjszelvények elszámolására és végdíj-fizetésére terjed ki. A megállapodás értelmében az a fél, amely egy másik féltől nemzetközi postai küldeményeket vesz át a területén történő kézbesítés céljából, ennek fejében meghatározott díjazásban, végdíjban részesül. A végdíj a kézbesítő ország belföldi tarifáján alapul, kilogrammonként és darabszám függvényében fizetendő, a levélformátumok (P, G, E) szerint meghatározott komponensekből áll. A végdíj teljes összege csak akkor jár, ha a vállalt minőségi standard teljes mértékben teljesül az ún. diagnosztikai rendszerrel mért szolgáltatás-minőségi eredményeknek alapján. Amennyiben egy postai szolgáltató nem teljesíti a számára meghatározott minőségi elvárásokat, a nemzetközi küldemények kézbesítéséért kapott végdíj lényegesen csökkenhet. Az újonnan csatlakozott posták számára kidolgozott átmeneti időszak Az új EU tagországok postáinak a REIMS II rendszerbe lépésével relatíve alacsony és viszonylag magas belföldi tarifákkal dolgozó postai szolgáltatók kerültek egy végdíjelszámolási rendszerbe. Tekintettel arra, hogy egy bevezetési időszak meghatározása nagyban segíti az alacsony belföldi tarifájú és gyengébb szolgáltatásminőségű postákat megbirkózni a változásokkal, a csatlakozási tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a REIMScsatlakozás első évei átmeneti időszakot képezzenek, amelyre speciális feltételek 34

35 vonatkoznak. A megállapított 7 éves átmeneti időszak legfontosabb elemei a következők: (lásd. 2. sz. táblázat) 2. sz. táblázat Bejövő forgalom Kimenő forgalom A végdíj egy kilogrammonkénti és egy darabonkénti komponensből áll A végdíj formátumonként eltérő (P, G, E formátum) A végdíj a belföldi tarifa 78,5%-án alapul az elsőbbségi küldeményekre (a nem elsőbbségi küldeményeknél 10 %- kal alacsonyabb ennél). A végdíj SDRben meghatározott összegének évi növekedése nem lehet több 5%-nál, elmaradt emelés későbbi pótlása esetén a kumulált érték nem haladhatja meg a 10%-ot. Az ún. CEPT tarifa (1,491 SDR/kg és 0,147 SDR/küldemény) a mindenkori minimális végdíj. Ez utóbbi esetben, amennyiben a megkövetelt minőségi szintet eléri egy csatlakozó posta, a CEPT tarifát 5%-al megnövelik. A végdíj az első évben a belföldi tarifa 50%-án alapul, és lineáris növekedés (évi +5 %pont) mellett éri el a 7. év végére a 78,5%-ot. Ún. CAP-rendszer: a kedvezményes végdíjak maximum évi 5%-os forgalom-növekedésig érvényesek (az első évben a súly, utána a darabszám alapján kerül meghatározásra a növekedés), nagyobb növekedés esetén az 5%-on felüli forgalomemelkedés után a végdíj a normál REIMS II rendszernek megfelelően alakul, azaz a belföldi tarifák 78,5%-át kell fizetni. Az első évben a küldemények darabszáma egy fix darab/kg arány szerint kerül meghatározása, utána mintavételezésen alapul a kalkuláció. A minőségi büntetőrendszer csak 2006-tól lép életbe, speciális feltételekkel*. A normál minőségi büntetőrendszer alkalmazása már az első évtől megtörténik. 3 év után a feltételek felülvizsgálatra kerülnek, a szerződést a 4. év leteltével a felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve fel lehet bontani. A csatlakozó posták elsőbbségi küldeményekre vonatkozó szolgáltatásminőségi normája és céljai (Norma: másnapi kézbesítés aránya -K+1- a kicserélőbe érkezéstől a kézbesítésig terjedő szakaszra): (lásd 3. sz. táblázat) 3. sz. táblázat Év Cél % 85** ** nem kapcsolódik hozzá kötbér A REIMS-csatlakozás szolgáltatásminőségi vonatkozásai A REIMS II rendszer alapját a magas szolgáltatásminőségi színvonal képezi, tekintettel arra, hogy a szolgáltatás-minőségi kritériumok nem teljesítése esetén a nem teljesítéssel arányosan csökken a kapott végdíj. 35

36 A szolgáltatásminőségi követelményeket a következő (4. sz.) táblázat szerint állapították meg a korábbi REIMS II tagországok számára az adott ország bejövő elsőbbségi levélforgalmára a másnapi kézbesítés tekintetében, a kicserélő hivatalba érkezéstől számított szakaszra (lásd 4. sz. táblázat): 4. sz. táblázat Postai szolgáltatók A csoport Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Izland, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Svédország, Svájc B csoport Franciaország, Olaszország C csoport Görögország, Spanyolország Szolgáltatásminőségi cél a bejövő levélforgalomra K+1 93 % K+1 lásd alább K+1 85 % A végdíj teljes összege csak akkor jár, ha a vállalt minőségi standard 100%-ban teljesül. Ha az egyik fél 90% felett teljesíti a szolgáltatásminőségi célját, a végdíj 1,5%-kal csökken minden egyes szolgáltatásminőségi százalék veszteség után. Tehát 90%-os minőségi teljesítés esetén a megállapított végdíjnak csak 85%-a jár. Ha a rendeltetési postai szolgáltató 80-90% között teljesíti minőségi célját, a végdíj 3,5%-kal csökken minden egyes szolgáltatásminőségi százalék veszteség után. Tehát 80%-os, vagy annál rosszabb teljesítés esetén a végdíj mértéke 50%-kal csökken. (Lásd 2. sz. ábra) A végdíj alakulása adott szolgáltatásminőség függvényében 2. sz. ábra 100,0% 92,5% 85,0% 100,0% 90,0% 80,0% Fizetendő végdíj százaléka 67,5% 70,0% 60,0% 50,0% Szolgáltatás-minőségi követelmények elérése (%) Itt említhető meg, hogy a korábbi 16 tagposta közül csak 10 kapja meg 2005-ben a számára járó végdíj 100%-át, míg 6 ország esetében alkalmazásra kerül a büntető-rendszer 36

37 a 2003-ban és 2004-ben nyújtott teljesítményüket figyelembe véve. A rendszer ilyetén való szigorú alkalmazása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2004-ben az EU tagposták minden idők legmagasabb szolgáltatásminőségi színvonalát produkálták. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az EU postai direktíva által előírt 85%-os háromnapos kézbesítési arány (J+3) helyett átlagosan 93,7%-os teljesítményt nyújtottak, míg a 97%-os ötnapos arány (J+5) helyett 98,4%-ot, így a nemzetközi levelek átlagos kézbesítési ideje 2,2 napot tett ki. A Magyar Posta Rt. esetében ezen mutatók jóval alatta maradtak ben a fenti értékeknek. Ahogy azt az előző pontban, az átmeneti időszak szabályainak leírásánál már említettem, az újonnan csatlakozó országok számára speciális minőségi kritériumrendszer került meghatározásra a bejövő küldeménykezelési szakaszra, figyelembe véve az alacsonyabb minőségi teljesítményüket. E szerint 2005 és 2011 között fokozatosan nő a K+1-es minőségi elvárás, a kiindulási szintet jellemző 85%-ról 90%-ra. Speciális szabályt jelent az is, hogy az induló évben a szabványérték csak minőségi célként funkcionál, nem kapcsolódik hozzá kötbérkiírás tól a büntetőrendszer a korábbi REIMS tagokra már évek óta vonatkozó szigorúsággal fogja érinteni a Magyar Posta Rt.-t is. Kiemelendő egyben, hogy a REIMS II rendszer egyelőre csak a bejövő küldeménykezelési szakaszra állapít meg büntetéssel terhelt minőségi kritériumot. A REIMS tagok tervei között szerepel, hogy a kialakítás alatt lévő REIMS III rendszer már a kimenő szakaszra is fog tartalmazni minőségi büntetőrendszert. Addig is ún. minőségi célértékek kerültek meghatározásra a feladástól a külföldi kicserélő hivatalba való érkezésig terjedő szakaszra. Ezen célérték Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Svédország és Svájc esetében 85%, a többi ország így Magyarország - esetében 80%, a másnapi kézbesítési arányt tekintve. A fenti minőségi szabályrendszer betartásának ellenőrzése az IPC az európai posták között a UNEX és a UNEX Lite rendszer keretei között végzett szolgáltatás-minőség ellenőrzést december 31-ig. A UNEX a korábbi REIMS tagok minőségmérését szolgálta, míg a UNEX Lite az EU-hoz csatlakozó posták nemzetközi minőségmérési rendszere volt január 1-től működésbe lépett az egységes európai UNEX 2005 minőségmérési rendszer, amely ugyancsak alkalmas többek között - a REIMS II végdíj-rendszer kiszolgálására. A UNEX Lite (könnyített mérési rendszer, amely a főváros és a nagyvárosok közötti forgalmat méri) mérési rendszernek két számítási módja ismert: az operational rule, illetve az office rule. 20 A csatlakozással a Magyar Posta Rt. számára tehát lehetővé válik, hogy a nemzetközi levélpostai szolgáltatásminőségi színvonalát látványosan javítsa. A rendszer egyfelől a közvetlen pénzügyi kockázatokon keresztül - motiváló erőt biztosít a Magyar Posta belföldi küldeménykezelése számára a szolgáltatásminőség-javítása érdekében, másfelől pedig várható, hogy a nemzetközi küldeményforgalom külföldi szakaszán, a társpostáknál is kiemelt kezelést fognak biztosítani hasonló érdekek által vezérelve a Magyarországról jövő, illetve a Magyarországra irányuló küldemények esetében. Mindez különös jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a szolgáltatásminőség javítása azon túlmenően, hogy hozzájárul az EU postai direktívában előírt 85%-os három napos, és a 20 A operational rule lényegileg azt mérte, hogy a munkaszüneti napot követő első munkanapon megtörtént-e a kézbesítés, ha nem, akkor a munkaszüneti napokat is hozzáadta az értékekhez. Az office rule viszont öt napos munkahétben adta meg az eredményeket. 37

38 97%-os ötnapos kézbesítési arány teljesüléséhez - megakadályozhatja a liberalizáció következményeként esetlegesen jelentkező piacvesztést, illetve új piacokat nyithat a levélpostai küldeményforgalom terén. A REIMS II rendszer legfontosabb tulajdonságainak összefoglalása (SWOT mátrix) 5. sz. táblázat ELŐNYÖK Az EU postai irányelvnek megfelelő rendszer HÁTRÁNYOK A végdíj alapja a belföldi elsőbbségi levéltarifa, a belföldi tarifák nagy eltéréseket mutatnak a tagországokban, a Magyar Posta a relatíve alacsony tarifájú postákhoz tartozik Átmeneti időszak alkalmazása (lassabban növekvő végdíj-kifizetések) A szolgáltatásminőség javításának ösztönzése (amennyiben nem teljesülnek a minőségi előírások, a végdíj akár 50%-kal is csökkenhet) Folyamatos szakértői egyeztetések, szakmai támogatás lehetősége, növekvő postadiplomáciai mozgástér Megnő a kifizetések nagysága a magas nyugat-európai árszínvonal miatt A rendszer nem ösztönzi a belföldi tarifák, illetve a végdíjak csökkentését, szinten tartását Erőforrástöbblet-igény a szükséges technológiai változtatások végrehajtására A fejlett nyugat-európai egyetemes postai szolgáltatók tevékenységének, valamint a piaci tendenciák, szándékok közvetlen Az UPU által alkalmazott átalánydíjas végdíjrendszer egyes előnyeinek elvesztése ismerete Multilaterális rendszer viszonylag alacsony működtetési költség LEHETŐSÉGEK Új termékek bevezetésének lehetősége - rugalmas reagálás a piaci igényekre (pl.: IDM - nemzetközi címzett reklámküldemény- bevezetése) FENYEGETETTSÉGEK Magas költség és bevétel alapú rendszer, ezért piacvesztést okozhat a liberalizáció a működési hatékonyság növelésének hiányában Új üzleti lehetőségek a javuló szolgáltatásminőség következtében Dr. Szebeny Botond: A Magyar Posta Rt. csatlakozása a REIMS II nyugat-európai végdíj-elszámolási rendszerhez és annak nemzetközi szolgáltatásminőségi vonatkozásai. Postás április 38

39 A REIMS rendszerben a végdíjak tehát a következőképpen alakulnak: Az elsőbbségi levelek végdíjai a fogadó posta belföldi díjának 80 %-a alapján kerülnek kiszámításra, ÁFA nélkül. (A végdíjak kiszámításához szükséges belföldi díjat az adott országban, adott időszakban hatályos ÁFA kulcsának felével, de legfeljebb 12,5 %-al növelik mindazon országokban, ahol a belföldi postai szolgáltatások ÁFA kötelesek és a postaszektor már teljesen liberalizált. A díjak az alábbi három formátumban térek el: P levelek Paraméterek: ( mm hosszúság, mm szélesség, vastagság kisebb egyenlő 5 mm, maximális tömeg 100 gr) G nagyalakú levelek Paraméterek: ( mm hosszúság, mm szélesség, vastagság kisebb egyenlő 20 mm, maximális tömeg 500 gr) E kiscsomagok Paraméterek: (hosszúság-szélesség- vastagság: az UPU 8. cikk 8 -ával összhangban, maximális tömeg: könyvek-kiadványok 5000 gr, egyéb küldemények 2000 gr) A belföldi díjakat egy állandó összetevők (súlyfokozatok kategóriánként /pl. 20,50,100 gramm/, súly kilogrammban, küldeményszámok, átlagos súly grammban, súly %, küldemény %, stb.) alapján ún. lineáris tarifákra számítják át, alkalmazva a legkisebb négyzetek statisztikai módszerét. Ennek eredményeképpen kilogrammonkénti és küldeményenkénti díjból álló rendszer jön létre. A nem elsőbbségi küldemények végdíja 10%-al kevesebb, mint az elsőbbségi kategóriáé. Az ajánlott és az értékküldemények után meg kell fizetni az UPU által szabályozott többletdíjat (ajánlott 0,5 SDR, értéknyilvánítás 1 SDR). Az elsőbbségi küldeményekre kötbért alkalmaznak, amely az egyes felek által elért szolgáltatásminőségi norma adott százalékának felel meg (maximális értéke az érvényes díj 50 %-a). E norma szerint az elsőbbségi küldeményeket a fogadó ország kicserélő hivatalába érkezés napját (J) követő egy munkanapig (J+1) kézbesíteni kell meghatározott %-ban. A normák országonként eltérhetnek, de tendenciájukban lassan emelkednek és egységesülnek. Az IBRS küldeményekre a lineáris díj minden összetevőjére az elsőbbségi postai végdíjakra számított lineáris díj 40 %-át érvényesítik, az összeszámlálás nehézségei miatt. 39

40 A REIMS megállapodásban részes felek 22 csatlakozhatnak a nemzetközi címzett reklámküldemények témakörét tartalmazó IDM megállapodáshoz is. A díjazás a hasonló, válogatás nélküli címzett reklámküldemények belföldi díja, illetőleg a 7 %-kal csökkentett nem elsőbbségi végdíjtételek közül az alacsonyabb érték. H nincs válogatás nélküli tömeges postai díjtétel a címzett reklám küldeményekre, akkor a válogatott tömeges küldemények 3 %-kal növelt díjtételét kell alkalmazni. A felek azonban e küldeménykategóriára vonatkozóan is köthetnek kétoldalú külön megállapodást a végdíj elszámolásokra. A REIMS tehát egy költségeken és szolgáltatásminőségen alapuló vállalatközi elszámolási rendszer a postai szolgáltatók számára. A rendszer szolgáltatásminőségi standardjai sok tekintetben ambiciózusabbak, mint az EU postai direktívákban szereplő megállapítások. A REIMS II rendszer folytatásaként értelmezhető REIMS III tartalmaz büntetéseket mindazon postáknak, amelyek nem érik el a J+1 standardot (lásd előző oldalon), mint célkitűzést. E szankciók biztosítják, hogy az érintettek minden megtegyenek a magas színvonalú szolgáltatás biztosítására. A rendszer mindazon a közös célkitűzéseket (J+1 standard 93 %) még el nem ért - résztvevők számára tartalmaz átmeneti szabályokat. E szabályok fokozatosan emelik az elvárásokat a lemaradások mielőbbi megszüntetése érdekében. Pl. a J+1 norma tehát azt jelenti, hogy az országba való beérkezéstől számított 1 napon belül kell a küldeményeknek a 93 %-át százalékát kézbesíteni. A végdíj teljes összege azonban csak abban az esetben jár, ha a vállalt minőségi standard 100 %-ban teljesül, 90 %-os teljesítés esetén ez már csak 85 %, míg 80 %-os, vagy annál rosszabb teljesítés esetén a végdíj mértéke akár 50 %-ra csökken. A rendszer bizonyos tekintetben tolerálja egyes postaigazgatások speciális helyzetét, alkalmazott technológiáját, vagy földrajzi sajátosságait. Így a teljesítendő norma egy tárgyalás eredménye, amely különböző lehet a különböző postáknál A legalacsonyabb normákat a spanyol ill. a görög postának kell teljesíteni, a görög posta esetében például a kiterjedt és távoli szigetek miatti különleges kézbesítési helyzet okán. A REIMS megállapodás nagy előnye annak biztosítása, hogy végdíjak az EU postai irányelv költségalapúak legyenek és bázisként a szállító ország szabályozott belföldi díjtételeit vegyék figyelembe. A REIMS rendszert az IPC kezeli és segít megállapodást elérni vállalatközi kapcsolatokban és területeken. AZ IPC és az legnagyobb európai (kijelölt szolgáltató) posták már létrehozták az ún. REIMS IV, illetve REIMS V rendszer, amely továbbfejleszti a rendszert több nemzetközi küldeménykategóriára is. 23 Az ún. REIMS-i megállapodás működtetéséhez azonban fel kellett állítani egy európai szintű UNEX mérési rendszert, amely végpontos átfutási időellenőrzést tesz lehetővé. 22 A REIMS rendszer tagországai: Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság és a Vatikán. 23 Lásd részletesebben az IPC honlapján. (angol nyelven) 40

41 A UNEX mérési rendszer végpontos/diagnosztikai a végpontos értelmezése: Az átfutási időt attól a ponttól méri, amikor a levelet a gyűjtő/ átvevő rendszerbe helyezik a gyűjtő postai üzemeltető felelősségében (pl. levélgyűjtő-szekrény vagy postahelyi feladási pont) a végső kézbesítési pontig a kézbesítő postai üzemeltető felelősségében (magán vagy kereskedelmi címzett levélszekrénye). a diagnosztikai értelmezése: A transzponder leolvasások által meghatározott részszakasz átfutási idejét méri, amely a postai levéltovábbítási szakasz bizonyos pontjain keletkezik (lásd a 3. sz. ábrát). 3. sz. ábra Postin Country g A FELADÓ A ORSZÁG Sorting gozó Centr e FELDOLGOZÓ KÖZPONT Inboun Office d Exchang of e BEJÖVŐ KICSERÉLŐ HIVATAL KÉZBESÍTŐ PONT FELDOLGOZÓ Sorting Deliver Addresse CÍMZETT KÖZPONT Centr y Offic e Country B ORSZÁG e e B UNEX Test tesztlevél Letter Diagnostic Diagnosztikai RFID RFID (Transponder) (transzponder) End - to - End végpontos Diagnostic Posting outbound to Inbound = country OE J+1 Diagnosztikai kimenő = Feladástól a rendeltetési kicserélőig Diagnostic Inbound inbound OE = to Delivery REIMS S Diagnosztikai bejövő = A rendeltetési kicserélőtől a címzettig Postin Country g A FELADÓ A ORSZÁG Sorting gozó Centr e FELDOLGOZÓ KÖZPONT KIMENŐ Outboun NEMZET- KICSERÉLŐ d Office Internation KÖZI HIVATAL Exchang of al SZÁLLÍTÁS Transpo e rt KIMENŐ Outboun NEMZET- KICSERÉLŐ d Office Internation KÖZI HIVATAL Exchang of al SZÁLLÍTÁS Transpo e rt Inboun Office d Exchang of e BEJÖVŐ KICSERÉLŐ HIVATAL KÉZBESÍTŐ PONT FELDOLGOZÓ Sorting Deliver Addresse CÍMZETT KÖZPONT Centr y Offic e Country B ORSZÁG e e B UNEX Test tesztlevél Letter Diagnostic Diagnosztikai RFID RFID (Transponder) (transzponder) End - to - End végpontos Diagnosztikai Diagnostic kimenő = Diagnosztikai Diagnostic bejövő = Feladástól Posting a rendeltetési outbound to Inbound kicserélőig A rendeltetési kicserélőtől a címzettig = Inbound inbound OE = to country OE Delivery REIMS S K+1 A transzponderes elsőbbségi levelek leolvasási idejét a központ területén elhelyezett diagnosztikai kapuk regisztrálják, amelyek az IPC és a Lyngsoe Systems cég által kerültek telepítésre az NPKK-ban és Magyar Posta többi szervezeti egységeiben. Diagnosztikai kapuk kerültek még elhelyezésre pl.: OLK-ban, PFÜ-kben, postahelyeken. A megbízhatóbb minőségmérési eredmények érdekében folyamatosan telepítenek újabb és újabb kapukat a Magyar Posta területein. 41

42 Szintén Európai Uniós előírás, hogy a postáktól független cég, jelenleg az angol Research International végezze ezeket a méréseket, amellyel szemben elvárás, hogy a teljes levélforgalmat lefedje a részes országok között. Ugyanis az IPC-nek és a REIMS-i végdíjrendszernek nemcsak EU-s tagjai vannak. Tagja például a Svájci Posta, éppen abból a megfontolásból, hogy a bizonyos szolgáltatási színvonal teljesítése a posta gazdasági életképességének és versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelten fontos. Tehát önkéntes csatlakozók is vannak a rendszerhez. Kétoldalú végdíj-megállapodások kötése az Európai Uniós tagországok postáival Az Egyetemes Postaegyezmény is lehetővé teszi, hogy minden kijelölt szolgáltató a végdíjakra vonatkozó számadások rendezésére kétoldalú vagy többoldalú megállapodással más díjazási rendszereket is alkalmazhat. Több postaigazgatás köztük a magyar posta is nem kiterjedten ugyan, de él ezzel a lehetőséggel. Általában azonban az UPU és a REIMS végdíjas rendszerek alkalmazása tekinthető jellemzőnek. Mintavételezés a végdíjmenedzsment szolgálatában A fentiekben megismertük, hogy a REIMS-ben a díjazás alapja a formátumonkénti nettó súlyés darabszám, amelynek a pontos megállapítása a naponta érkező küldemény áradat -ban nagyon nehéz, a levélküldemények esetében erre szinte nincs lehetőség (ez egyébként nagyon élőmunka igényes, költséges és az átfutási időket érzékelhetően hátráltató műveleti elem lenne.) Ezért szükség van a mintavételezésre és a mintavételezés gyakorlatának, módszereinek kialakítására. A mintavételezés a felső matematikában is ismert fogalom, pl. a valószínűség számítás alkalmazza annak több lehetséges formáját, pl. az ismétléses, vagy ismétlés nélküli, illetve egyszerű véletlen, szisztematikus, rétegzett, többlépcsős csoportos, stb. megoldásokat. A mintavételezésnek vannak általános alapszabályai, amelyek közül csak néhányat említünk: 24 reprezentatív legyen (a minta alkalmas legyen arra, hogy következtetéseket tudjunk levonni a sokaság egészére, vagy annak jellemző értékeire, esetleg ellenőrizhetjük a sokaságra vonatkozó előzetese hipotézisünket) alapszabályok: a mintaelem véletlenszerű kiválasztása, a sokaság egyes elemei azonos eséllyel kerülhessenek be a mintába ne kövessünk el mintavételi hibákat a mintaszám növelésével javul a standard hibalehetőségek száma 24 A mintavételezésnek szakterületenként meglehetősen eltérő szabályai és gyakorlat van. A postai szakmában a IPK-nak, illetve a vámügyi mintavételezésnek van nagyobb jelentősége. 42

43 A mintavétel általános folyamata: meghatározzuk a vizsgálandó árut kialakítjuk a mintavételi keretet választunk mintavételi eljárást eldöntjük a minta nagyságát létrehozzuk a mintavételi tervet meghatározzuk a mintavétel módszerét mintát veszünk, az adatokat rögzítjük megállapítjuk az eredményt értékeljük mintavételi eljárásunkat. Tekintettel arra, hogy pl. a postai levélforgalomban a darabszám nem pontosan ismert, megállapíthatjuk a formátumonkénti nettó tömeget (súlyt) is, szintén mintavételezéssel. A mintavételezéssel meghatározható a kilogrammonkénti küldemény darabszám (IPK). Az IPK a mintában lévő küldemény számának a (minta) kilogrammban kifejezett tömegéhez viszonyított arányát értjük, segítségével jó közelítéssel megállapítható a kézbesítésre váró küldemény darabszám is. A mintavételezési adatok szolgálnak a formátumonkénti és a bruttó/nettó tömegarányok megállapítására is (bruttó elszámolás, vagy vegyes zárlatküldés esetén). A mintavételezés munkaráfordításainak csökkentése és a pontosabb eredmények elérése érdekében alkalmazható a rétegzett (a legtöbb réteget érintő) véletlenszerű kiválasztás módszere. A rétegek ne fedjék át egymást, de tartalmazzák a teljes küldemény mennyiséget. A mintavételezési rétegezésnek figyelembe kell vennie az alábbi szempontokat: egységképző formátumok (P/G/E/X) egységképző fajtája küldeménytovábbítási kategóriák (pl. elsőbbségi, vagy nem) továbbítási mód (légi, felületi) indító és fogadó kicserélő üzem, vagy központ időjellemzők, időpontok 43

44 A mintavételezendő küldemények ún. zárlat-egységképző kódokkal is érkezhetnek. Az egységképzőn belüli ún. alosztály kódokat (17 féle) figyelembe kell venni a mintavételi kiválasztásoknál. Alapszabályként folyamatosan mintavételezni kell minden végdíjköteles levélzárlatot, kivéve a C jelű képeslapzárlatokat, M zsákokat, Direct Entry küldeményeket, IBRS küldeményeket, d écouvert küldeményeket, végdíjköteles zárlatokban elhelyezett végdíjmentes egységképzőket (mentes jelző a PREDES üzenetben és/vagy EXPT felírat az egységképzőn), illetve a csak rovatlapot tartalmazó F-es zsákokat. A mintavételezendő egységképzőket az IPS rendszer mindig jelöli és jelzi a mintavételezési kötelezettséget. A mintavételezés eredményeiről napi összesítő listát kell készíteni, a nyomtatványon rögzített eredményeket havonta ellenőrizni kell (teljes kitöltöttség, egységképző típusok helyes feltüntetése, bruttó és nettó súly különbözet megfelel-e az egységképző típusának, darabszám 4 karakter alatt legyen, zsáksúly maximum 30 kg, ládasúly maximum 10 kg, P kategória maximum 100 gr, G kategória maximum 500 gr lehet). A mintavételezés részletszabályait a munkahelyi utasítások, illetve kézikönyvek tartalmazzák, amelyek többek között - elemzik az adatok rögzítésének módját, a hibaesetek kezelésének rendjét, a hiányzó zsákfüggvények, vagy a zárlat-, esetleg küldeményszintű tévirányítások előfordulása esetén teendő intézkedéseket. A végdíjmenedzsment témakör összefoglalásaként álljon itt néhány mondat a Magyar Posta 2010 évi jelentéséből: A bejövő nemzetközi devizás termékek árbevételének 2010-ben bekövetkezett csökkenését a végdíjas levélküldemények elszámolása és a válság miatt drasztikusan csökkenő bejövő levélforgalom együttes hatása okozta. A REIMS és UPU végdíjas rendszerekben a levéltermékek elszámolása évente egyszer, a tárgyévet követően történik. Így a évi árbevétel a évi válság hatására bizonyos ország-relációk esetében több mint 25 százalékkal csökkent forgalomhoz kapcsolódott. A válság hatására hektikusan alakuló árfolyamváltozások ellenére sikerült a végdíj-elszámolásokat megfelelően menedzselni és előnyünkre fordítani az árfolyamváltozásokat, maximalizálni devizás bevételünket, illetve minimalizálni devizás kiadásainkat. A nemzetközi devizás költségek 2010-ben alacsonyabbak voltak, mint 2009-ben. A végdíj-kiadások tekintetében a levélnél regisztrált csökkenést a Társaság, amely részben a 2009-es kimenő levélküldemények csökkenésének, részben a már említett árfolyamhatás optimalizálásának tudható be Magyar Posta éves jelentés p

45 B. Nemzetközi postai kártérítés A nemzetközi postai küldeményforgalom minden területén (levél, illetve csomagkategóriákban egyaránt) értelmezhető a kártérítés intézménye, hiszen a felvett küldemények feldolgozása, továbbítása, kézbesítése, az ügyfelek komplex kiszolgálása minden postai szolgáltató felsőrendű érdeke. A működés során azonban előfordulhatnak különféle zavarok, nem kívánatos események, cselekmények, amely szükségessé teszik a kártérítés szabályozását. A magyar polgári jogban felelősség megállapítása, vagy a felelősség alóli mentességi esetek szabályozottak. A kártérítés intézménye lényegében a jogsértést, vagy károkozást megelőző vagyoni állapot visszaállítására irányuló törekvést fejezi ki. Alapvetően ismert, hogy károk keletkezhetnek szándékosan, gondatlanul, vagy véletlen események kapcsán (minden előfordulásnak több definíciója, belső csoportosítása ismeretes). Az felelősség lehet alanyi, tárgyi, vagy egyetemleges, a károk közvetlenek, vagy közvetettek, értelmezhető a teljes elveszés, a részleges áruhiány, vagy az áru(küldemény) darabok sérülésének fogalma. A kártérítési témakörben feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy léteznek különböző igényérvényesítési módok és nem hagyhatóak figyelmen kívül az elévülési szabályok sem. A kijelölt postai szolgáltatók felelősségének legfontosabb kérdéseit az Egyetemes Postaegyesület Levélposta Szabályzatának 8. fejezete, illetve Postacsomag Szabályzatának 6. fejezete, illetve a Magyar Posta Küldeményforgalmi Üzletszabályzatának, mellékleteinek, függelékeinek rendelkezései tartalmazzák. A Levélposta Szabályzat szerint a kijelölt szolgáltatók felelőssége mind az átmenő (á découvert), mind pedig a zárlatokban továbbított küldeményekért fennáll. Azon kijelölt szolgáltatók, amelyek vállalják a vis major esetéből származó kockázatokat, felelősek az országukban feladott küldemények feladói felé azokért a károkért, amelyek a küldemények teljes továbbítási útvonala alatt a vis major esetének betudhatóan következnek be. Ez a felelősségvállalás kiterjedhet esetleg az utánküldési vagy a feladási helyre való visszaküldés útvonalára is. Annak a kijelölt szolgáltatónak, amelynek szolgálatában az elveszés, a kifosztás, a sérülés vagy az indokolatlan visszaküldés bekövetkezett, országa törvényei szerint kell eldöntenie, hogy ezt az elveszést, kifosztást, sérülést vagy indokolatlan visszaküldést vis major esetek körébe tartozó körülmények okozták-e. Ezekről tájékoztatni kell a felvevő ország kijelölt szolgáltatóját, ha ez utóbbi ezt kéri. Az ajánlott küldemények elveszése vagy teljes kifosztása, illetve sérülése után járó kártérítés összege 30 DTS. Az ajánlott M zsákok elveszése, teljes kifosztása, vagy teljes sérülése után 150 DTS összegű kártérítés jár. A feladó által a küldeményfeladásért kifizetett díjakat és illetékeket az ajánlási díj kivételével hozzáadják ezekhez az értékekhez a kártérítés teljes összegének meghatározásához. Az ajánlott küldemény részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetére előírt kártérítési összeg nem haladhatja meg az ajánlott küldemény elveszése, teljes kifosztása vagy teljes sérülése esetére megjelölt összeget. z utánvételes küldemények kicserélésében résztvevő kijelölt szolgáltatók az utánvételi összeg erejéig felelősek az utánvételes küldemények díj beszedése nélkül történő kézbesítéséért, vagy egy olyan összeg beszedése ellenében történt kézbesítésért, mely alacsonyabb az utánvétel összegénél. A kijelölt szolgáltatók nem vállalnak semmiféle felelősséget az olyan késedelemért, amely az összegek beszedése és elküldése során jelentkezik. Letöltés: augusztus 45

46 A Postacsomag Szabályzat szerint a kártérítés közönséges csomagok vonatkozásában semmilyen esetben sem haladhatja meg a csomagonkénti 40 DTS-es díj és a kilogrammonkénti 4,50 DTS-es díj kombinálásával kiszámított összegeket. Ehhez az összeghez hozzá kell adni a küldemény feladásáért fizettet díjakat és illetékeket. Továbbá A kijelölt szolgáltatók megegyezhetnek abban, hogy kölcsönös viszonylataikban a súlytól függetlenül a csomagonkénti 130 DTS-es összeget alkalmazzák. A közönséges csomag részleges kifosztása vagy részleges sérülése esetén fizetendő, az Egyezmény cikkében meghatározott kártérítés összege nem lehet magasabb a 2.1 és 2.2 pont alatt, közönséges csomag elveszése, teljes kifosztása és teljes megrongálódása esetére megjelölt összegeknél. Az indokolatlan visszaküldés esetén fizetett kártérítés összege megegyezik az indító országban a csomag feladásakor feladó által fizetett díjak és a visszaküldéssel járó költségek összegével, valamint a csomag a rendeltetési ország visszaküldése során felmerült költségekkel. Az utánvétel összegének beszedése nélkül kézbesített utánvételes csomagok esetén a rendeltetési kijelölt szolgáltató a felvevő kijelölt szolgáltató részére az utánvétel összegének megfelelő kártérítést fizet. Ha a küldeményt részlegesen kifosztották, a kártérítés az utánvétel összegének alapulvételével a kár valós összege szerint kerül meghatározásra. Az ilyen csomag elvesztése esetén, a kártérítés az utánvétel teljes összegére korlátozódik. A Postacsomag Szabályzat tartalmaz még rendelkezéseket a feladói felelősség esetleges megállapítására, a kártérítés megfizetésére, a kártérítés kifizetésének határidejének (a tudakozvány kézhezvételétől számított három hónap), a kijelölt szolgáltatók közötti felelősség megállapítására, a kártérítések közlekedési szolgáltatótól történő beszedésére, vagy a kártérítések visszatérítésére vonatkozóan is. ALAPELVKÉNT rögzíthető, hogy a nemzetközi kártérítés területén a Magyar Posta a nemzetközi egyezmények és az egyes külföldi postai szolgáltatókkal kötött külön megállapodások alapján jár el. A kártérítés összege nem minden esetben függ a küldemény tömegétől (súlyától) és az esetleges értéknyilvánítás összegétől. A Posta nemzetközi küldeményforgalmi felelőssége alapvetően nem terjed ki a közvetett kár, vagy az elmaradt haszon összegére, illetve az ún. vis major körülmények okozta káreseményekre sem. Fontos tudni, hogy a postai Küldeményforgalmi Üzletszabályzat elkülönített ÁSZF (Általános Szerződési Feltételekben) fejezetekben (I.-III.) és kilenc függelékben 26 tárgyalja a postai és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint az egyetemes, illetve a nem egyetemes postai szolgáltatások körébe tartozó küldemények, szolgáltatások igénybevételének általános szabályait Lásd: Letöltés: augusztus 27 Megjegyzés: a kártérítési témakörben nincsen nagyon sok, jelentős szabályozási-elvi eltérés az egyetemes, illetve nem egyetemes üzletszabályzati rendelkezések között, sok részletkérdés közel azonosan, vagy hasonlóan szabályozott. 46

47 A kártérítési igény érvényesítésének alapja az ÁSZF III Tudakozódás különszolgáltatás c. pontban foglaltak alapján kezdeményezett tudakozvány. A Posta a kártérítés összegét DTSben (SDR) állapítja meg. A DTS (SDR) a Nemzetközi Valuta Alap elszámolási egysége, melynek forintra történő átszámítási kulcsa időközönként változik (megtalálható a posta honlapján). A 2012 évben alkalmazott átszámítási kulcs 1 DTS = 325 Ft, amelyet a nemzetközi forgalomban feladott postaküldemények kártérítési összegeinek és értékbiztosítási összegeinek átszámításánál használnak. Általában megállapítható, hogy a kártérítés nemcsak a nemzetközi egyezmények és az egyes külföldi postai szolgáltatókkal kötött külön megállapodások alapján történik, hanem a részletszabályok tekintetében figyelembe veszi a magyar polgári jog (alapvetően a kötelmi jog) szabályait is. E megállapítást alátámasztják pl. a közúti, vagy vasúti fuvarjogban, de a szállítmányozásban területén is fellelhető jogi anyagok, köztük a felelősségi-kártérítési szabályok. A küldeményforgalmi üzletszabályzat a postai szolgáltató felelősségét, kártérítésének szabályait részletesen tartalmazza a következők szerint: Nemzetközi levélpostai küldeményekre vállalt felelősség Értéknyilvánítással feladott nemzetközi levélpostai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése, illetve sérülése esetén a kártérítés összege a hiány, vagy a sérülés mértékével arányos, de legfeljebb az értéknyilvánítás összegével megegyező. Értéknyilvánítás nélküli, de ajánlott különszolgáltatással feladott küldemény megsemmisül, teljesen vagy részlegesen elvész, illetve megsérül, a Posta kártérítési átalányt fizet. A küldemény o megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén a fizetendő kártérítési átalány összege 30 DTS, o részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik a kártérítési átalány o pontban meghatározott teljes összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez. A nemzetközi postacsomagokra vállalt felelősség mértéke Értéknyilvánítással feladott nemzetközi postacsomag, megsemmisülése vagy teljes elveszése esetén fizetendő kártérítés összege az értéknyilvánításban megjelölt érték összege; részleges elveszése vagy megsérülése esetén a fizetendő kártérítés összege úgy aránylik az értéknyilvánításban megjelölt érték összegéhez, ahogyan a keletkezett kár aránylik a küldemény teljes értékéhez. Értéknyilvánítás nélkül feladott nemzetközi postacsomag, megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése, illetve sérülése esetén a kártérítés összege a hiány, vagy a sérülés mértékével arányos, de legfeljebb a 40 DTS (SDR) és a kilogrammonként 4,50 DTS (SDR) díj együttes figyelembevételével kiszámított összeg. 47

48 A Posta felelősségének kizárása A Posta nem felelős a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elvesztéséből, vagy megsérüléséből keletkezett kárért, ha a kárt a Posta működési körén kívül eső elháríthatatlan ok kárt a küldemény belső tulajdonsága, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, kárt a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta, feladó elmulasztotta jelölni a küldeménykísérő okiratán (címiratán) a törékeny kezelés igénybevételét, küldemény tartalma annak ellenére megromlott, hogy a Posta a szolgáltatást határidőben teljesítette. A Postának kell bizonyítania a csomagolás hiányosságát, továbbá azt, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy a szerződésszerű teljesítés ellenére a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta. A feladónak kell bizonyítania, hogy a kár nem a küldemény belső tulajdonságának a következménye, illetve, hogy a kár nem a csomagolás hiányossága miatt állott elő. A Posta mentesül mindennemű kárfelelősség alól, ha a küldemény postai szállításból kizárt tárgyat vagy anyagot tartalmazott, a kár a szállításból kizárt tárgyban vagy anyagban keletkezett, illetve a feltételesen szállítható tárgyat nem a meghatározott módon, feltételek mellett adták fel és ebből származott a kár (kivétel az ajánlott különszolgáltatás keretében belföldi forgalomban feladott értéket tartalmazó, de értéknyilvánítás különszolgáltatással nem rendelkező küldemény, amelyre vonatkozóan a Posta felelőssége legfeljebb egy külön meghatározott kártérítési átalány mértékéig terjed) A megsemmisült vagy a teljes egészében elveszett küldemény esetében késedelem címén kártérítési igény nem érvényesíthető. A Postát nem terheli kártérítési felelősség akkor sem, ha csak a küldemény külső csomagolása sérül meg az egyetemes postai szolgáltatás keretében felvett közönséges (nem könyvelt) postai küldemény megsemmisülése, teljes vagy részleges elveszése vagy megsérülése esetén a Postát kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta kártérítési kötelezettség nem terheli. 48

49 Nem garantált kézbesítési idejű küldemény esetében késedelem jogcímén a Postával szemben igény nem támaszható. Amennyiben az értéknyilvánítással feladott nemzetközi küldeményről a postai kezelés, vagy a kártérítési eljárás szakaszában egyértelműen kiderül, hogy a küldemény értéknyilvánítása nyilvánvalóan magasabb szinten került megállapításra, mint a tényleges kereskedelmi értéke, úgy a Posta jogosult a tartalom kereskedelmi értékét igazoló számla bekérésére, a Posta kárfelelőssége pedig csak a kereskedelmi értékig terjed. A küldemény által a postai szolgáltatás teljesítése során a Postának vagy harmadik személynek okozott kár megtérítésére a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni. A kártérítési igény érvényesítése A kártérítési igény érvényesítésére alapvetően a feladó, vagy meghatalmazottja jogosult. A címzett, vagy meghatalmazottja jogosult a kártérítési igény érvényesítésére, ha a küldeményt részére kézbesítették, vagy a kártérítési igény érvényesítésének jogát a feladó a címzettre engedményezte. A külföldről érkezett küldeményeknél a címzett, a feladó feladási ország postáján keresztül, tudakozvány különszolgáltatás keretén belül történő írásbeli nyilatkozatával válik jogosulttá a kártérítési igény érvényesítésére. Amennyiben a címzett a feladóra engedményezi a kártérítési igény érvényesítésének jogát, a Feladónak az írásos kártérítési igényhez csatolnia kell a Posta által felvett jegyzőkönyv másolatát, valamint a címzett által aláírt azon írásos lemondó nyilatkozatot, amelyben a feladóra engedményezi a kárigény érvényesítésének jogát. Bármelyik jogosult részéről történő érvényesítés a másik jogosultnak ezt a jogát megszünteti. Amennyiben a kártérítési igényt meghatalmazott kívánja érvényesíteni, jogosultságát meghatalmazással kell igazolnia. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A meghatalmazást a bejelentés nyomtatvány eredeti példányához kell csatolni. Az igénybe vevő a Postával szemben a küldemény elveszése vagy megsemmisülése címén kártérítési igényét a következő bekezdésben említett kivétellel az alábbi jogvesztő határidőn belül érvényesítheti: belföldi küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egy évig, nemzetközi levélpostai küldemények, nemzetközi postacsomag esetében küldemény feladását követő naptól számított hat hónapig. Ha a küldemény elveszésének, vagy megsemmisülésének ténye panaszeljárás keretében derül ki és a panaszra adott - az elveszés, illetve a megsemmisülés tényét megállapító - postai válasz megérkezésekor az előző bekezdésben megállapított igényérvényesítési határidőből harminc napnál már kevesebb van hátra, a határidő a válasz megérkezését követő harminc nappal meghosszabbodik. A küldemény részleges elveszését vagy megsérülését - ha az 49

50 felismerhető - a küldemény kézbesítésekor, illetve a küldemény visszakézbesítésekor a kézbesítési okiraton azonnal jelezni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Kézbesítési okirat hiányában, illetve, ha a részleges elveszés vagy a megsérülés a kézbesítéskor (visszakézbesítéskor) azonnal nem ismerhető fel, azt a felismeréstől számított három munkanapon belül, legkésőbb azonban a kézbesítéstől, illetve a visszakézbesítéstől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül kell a Postához írásban bejelenteni. Az írásos bejelentéssel egy időben a bemutatott küldemény alapján a Posta utólag jegyzőkönyvet készít. A teljes küldeményt a tartalmat a teljes belső és külső csomagolással együtt kell a Posta rendelkezésére bocsátani a kárigény elbírálásához. Ha az igénybe vevő jelzését, vagy bejelentését a meghatározott jogvesztő határidőn belül megtette, kártérítési igényét a Posta válaszának kézhezvételétől számított ha pedig a Posta nem válaszol, a jelzést, illetve bejelentést követő harmincadik naptól számított egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesítheti. A Feladó (illetve a címzett, vagy a meghatalmazott) az általa előterjesztett kártérítési igényhez minden esetben köteles csatolni az igényt alátámasztó valamennyi rendelkezésére álló számlát, bizonylatot, okiratot, illetve egyéb bizonyítékot. A kártérítési igény bejelenthető bármely postai szolgáltató helyen. A Posta az igényt belföldi szolgáltatás esetében 30 napon belül elbírálja. Nemzetközi szolgáltatások esetén a belföldi szolgáltatásra meghatározott elbírálási határidő további 30 nappal meghosszabbodhat, a külföldi posta vizsgálatától függően. A megalapozottnak ítélt kárösszeg kifizetéséről az elbírálástól számított 8 naptári napon belül intézkedik. A Posta az igény jogosságának teljes vagy részleges elutasítása esetén az elutasítás indokait 30 napon belül írásban közli az igény érvényesítőjével. Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a kárigény elutasításával, vagy a kiutalt kártérítés összegével a küldemény feladásától számított tizenötödik naptól kezdődően egyéves jogvesztő határidőn belül jogorvoslatért bírósághoz fordulhat. Eljárás a kártérítés után előkerült küldeményrész esetében Ha a küldemény tartalmának elveszett része a kártérítés összegének kifizetését követően megkerül, arról a Posta a kártérítésben részesültet értesíti. A kártérített a küldemény tartalmára belföldön az értesítés kézhezvételét követő 15 napon nemzetközi forgalomban 3 hónapon belül igényt tarthat, de ez esetben a felvett kártérítési összeget vissza kell fizetnie. Ha a kártérítésben részesült igazolhatóan kézhez vette a felhívást, de az értesítésre határidőn belül nem ad választ, ezt a Posta a megkerült tartalomrészről történő lemondásnak tekinti. 50

51 A fentiek alapján tehát a kártérítés tömör folyamata a következő: tudakozvány befogadása, a körülmények pontosítása (szándékosság, gondatlanság, véletlen, kárkörülmények, esetleges károkozók), a szükséges adatok, információk begyűjtése (akár külföldről is), a bekövetkezett kár típusának és mértékének megállapítása, az esetleges felelősség, kártérítés megállapítása (kármegosztás), a kizáró, vagy mentességi okok áttekintése, érvényesítése, jogvesztő határidők, illetve igényérvényesítési szabályok figyelése, ügyfélértesítés, tényleges kárrendezés, vagy elutasítás, esetleges kárrendezés utáni folyamatok elvégzése. A Magyar Posta a nemzetközi forgalomban ún. legmagasabb kártérítési összegeket állapít meg a küldemények (mind a levélpostai, mind a csomag) kártérítésénél az alábbiak szerint: a nemzetközi forgalomban teljesen, vagy részlegesen elveszett, kifosztott, sérült ajánlott levélpostai küldemények kártérítési összege (30 DTS): 30*325= Ft. az értéknyilvánítás nélkül feladott, nemzetközi forgalomban teljesen, vagy részlegesen elveszett, kifosztott, sérült nemzetközi postacsomag, nemzetközi elsőbbségi postacsomag, illetve Európa+ csomag legmagasabb kártérítési összegét a következő táblázat tartalmazza (lásd 6. sz. táblázat). 51

52 Európa+ csomag Nemzetközi postacsomag, Nemzetközi elsőbbségi postacsomag, Európa+ csomag N E M Z E T K Ö Z I P O S T A I K Ü L D E M É N Y F O R G A L O M A táblázatban kilogrammonkénti osztásközzel részletezett adatok szerepelnek 1-20 kg, az Európa+ csomag esetében 1-30 kg közötti tömegtartományban. (A 6. sz. táblázat terjedelmi okok miatt nem tartalmaz minden tömegtartományt). 6. sz. táblázat Küldemény Tömeg DTS érték Legmagasabb kártérítési összeg (Ft) 1 kg-ig 44, kg között kg között 53, kg között kg között 89, kg között kg között 125, kg között kg között 134, kg között kg között 152, kg között kg között 170, kg között

53 V. NEMZETKÖZI POSTAI TERMÉKPORTFÓLIÓ A Magyar Posta értékesítési tevékenységében a nemzetközi terület 8-10 % körüli nagyságrendben részesedik. A világ árutovábbítási rendszereiről általában elmondható, hogy a globalizáció a teljesítménynövelés (fajlagos szállításigényesség növekedése, komplex szolgáltatások előtérbe kerülése, ellátási csatornák versenye, a logisztikai útvonalak meghosszabbodása, stb.), a válságjelenségek (beruházások és a belső fogyasztás stagnálása, regionális problémák, árfolyamkockázatok, stb.) pedig a csökkentés irányába hatnak. A válságjelenségek azonban nagyon eltérő módon érintik a világ egyes tájegységeit, így a kiterjedtebb szemlélettű gondolkodás állandóan új lehetőségeket nyit az innovatív megoldáskeresések irányába. Az EU már kidolgozta komplex közlekedéspolitikai irányelveit, céljait, s ebben több közlekedési- árutovábbítási terv, megoldási lehetőség is szerepel. A május 1.-i magyar EU belépés nemcsak a vámterületen, hanem a szabad áru- és kereskedelmi mozgások tekintetében is nyújt pótlólagos lehetőségeket. Hazánk geopolitikai elhelyezkedése, nemzetközi szervezeti elkötelezettségei jelentős hatással vannak a külkereskedelmi forgalom, így a postai nemzetközi küldeményforgalom alakulására is. A korábban többször is tervezett közép-európai logisztikai fordítókorong szerepkör sajnos nem valósult meg eddig az elvárások szerint, s ezt a MALÉV folyamatban lévő felszámolása, megszűnése tovább nehezítette. A Magyar Posta 2010 évi éves jelentése 28 szerint a nemzetközi piacon szerzett évi üzleti árbevétel csekély mértékben meghaladta az előző évit. A kimenő nemzetközi küldemények többletbevétele részben ellensúlyozta a bejövő devizás küldemények elmaradását. Változatlanul nő az elektronikus csatornák ( , SMS, MMS, stb.) használata a papír alapú levelezéssel szemben. A piaci igények fokozatosan a könyvelt/nyomkövetett levéltermékek irányába terelődnek, így a különszolgáltatások növekedése 10 százalék felett volt, miközben a közönséges küldemények forgalma alacsonyabb maradt. Az nemzetközi üzleti stratégia fő célja továbbra is a küldemény logisztika területén megvalósuló regionális szolgáltatóvá válás, a közép- és kelet-európai területre koncentrálva. Bővülő stratégiai együttműködések és partnerszerződések tették lehetővé azt, hogy a válság elhúzódása ellenére is 47,7 százalékkal növekedtek e terület bevételei. Az árbevétel legnagyobb hányadát kitevő kimenő (export) termékek árbevétele 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, elsősorban a levél különszolgáltatások és az Európa+ csomagszolgáltatás jó teljesítményének köszönhetően. A csomagszolgáltatásoknál szintén elmozdulás tapasztalható a nyomkövetett termékek irányába. Az általános válság hatása főként a bejövő devizás termékeknél jelentkezett. A visszaesést leginkább a bejövő levélforgalomhoz kapcsolódó árbevétel szenvedte el, a csomagforgalom bevétele kisebb mértékben csökkent. A es válság hatása egybeesett a generációs változásokkal, így a két hatás eredője a fizikai kommunikáció csökkenéséhez vezetett, míg a csomagforgalom tekintetében dinamikusan fellendítette az e-kereskedelmet. A postai 28 Lásd Letöltés: augusztus 53

54 szolgáltatók csak késve reagáltak a tömeges és nyomkövetett, azonban a jelenleginél alacsonyabb árfekvésű csomagforgalmi igényekre. A nemzetközi regionális szolgáltatások terén sikerként könyveli el a Társaság a rendkívül gyors szerkezetváltást, amely lehetővé tette a dinamikus növekedést és a regionális táv- és e-kereskedelembe történő gyors integrálódást. Nemzetközi tapasztalatok alapján állítható, hogy a nemzetközi csomaglogisztika a stagnálás, vagy a kisebb ütemű gazdasági növekedés időszakában is fejlődik, egyes relációkban kifejezetten intenzíven. (Ez különösen érvényes lehet a távolabbi desztinációk és Közép- Európa közötti forgalomban.). Ezt nagyon jól példázzák az integrátorok (pl. TNT, FEDEX, UPS, DHL) elmúlt tíz évben tapasztalható fejlődési mutatói, területi-, illetve piaci terjeszkedési, valamint infrastruktúrabővítési értelemben egyaránt. A Magyar Posta által célul kitűzött regionális szerepvállalás helyes cél, amely szemléletváltást, hálózatfejlesztést, korszerű partnerkapcsolati rendszerek kiépítését, informatikafejlesztést, integrátori szerepvállalást és piackonform termékportfóliót igényel és némi gazdasági invesztíciót igényel. A posta nemzetközi alapvető küldeménykategóriáit, azok elfogadási feltételeit, valamint azok kiegészítő szolgáltatásait az UPU Levélposta Szabályzat 4.-5 fejezete (RL120-RL143 cikkek), illetve a Postacsomag Szabályzat 1-3 fejezete (RC 101- RC132 cikkek) tartalmazzák. E termékkategóriák azonban nem jelentik a teljes értékesítési portfóliót, ellenkezőleg, bőven adottak lehetőségek önálló nemzetközi termékek, illetve technológiák kifejlesztésére, piaci bevezetésére és folyamatos forgalmazására is. A megoldáskeresés rendkívüli fontosságú, nemcsak a Magyar Postát is érintő piaci liberalizáció miatt, hanem azért is, mert a nemzetközi (kis)csomaglogisztika a jövő egyik potenciális fejlődési lehetősége. A termékfejlesztésnél nyilvánvalóan figyelembe kell venni az általános technikai-technológiai fejlődést, az internet, a közösségi hálózatok, a kommunikációs formák gyorsléptű előrehaladását, soha nem látott térnyerését. A piaci igények kielégítését segítenie a postaközi, partnerkapcsolati kooperációknak, a vámügyi eljárásoknak, a technológiai fejlesztéseknek. A nemzetközi kereskedelembe, a partnerigények kiszolgálásába történő bekapcsolódásnál figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a Magyar Posta lényegében csak belső (értsd: magyarországi) hálózattal és infrastruktúrával rendelkezik (a belföldi postai hálózat országos kiterjedtsége és piaci ereje viszont az egyik legnagyobb szakmai érték hazánkban), így munkáját vagy a nemzetközi kijelölt postai szolgáltatókkal történő együttműködés, vagy a postai integrátorokkal kialakítandó partneri megállapodások vagy két- és többoldalú (többnyire regionális, tehát nem más kontinensekre átterjedő) megállapodások útján láthatja el. A tőkeerősebb, magasabb fejlettségi szinten lévő erős európai posták (pl. a német, a holland, stb.) már megengedhették maguknak az integrátori felvásárlásokat, alapításokat, összevonásokat, célterületi logisztikai bázisok létrehozását, önálló légi flották kialakítását, üzemeltetését, stb., amelyre nekünk sajnos még nincs közvetlen lehetőségünk. A környező országok néhány postai szolgáltatójának részbeni felvásárlása lehetne a másik követendő stratégiai cél, amennyiben ilyen megalapozottságú regionális szerepvállalást is tervezne a felsővezetés, vagy hagyna jóvá az állami tulajdonos. 54

55 A külföldi potenciális ügyfelek (pl. nagy üzleti feladók) közvetlen eléréséhez az elektronikus csatornák bővítésén, valamint a személyes partnerkapcsolatok fokozott ápolásán keresztül is vezethet az út (a belső termékfejlesztés mellett). A regionális szerepvállalás azonban nemcsak az értékesítésen, hanem a végrehajtási (gyakorlati) technológiákon és minőségi elvárások teljesülésén is múlik. A Magyar Posta Küldeményforgalmi Üzletszabályzata a kártérítésekhez és a felelősséghez hasonló, elkülönített fejezeti struktúrában - tartalmazza az egyetemes, illetve a nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó nemzetközi küldemények fajtáit, igénybevételük feltételeit és a hozzájuk nyújtandó különszolgáltatásokat is. 29 Ezen küldeménytípusok nemcsak egyetemes szolgáltatási jellegükben különböznek egymástól, hanem pl. kézbesítési időgaranciáikban is. Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó nemzetközi küldeményfajták LEVÉLKÜLDEMÉNYEK A Posta az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó, külföldre szóló küldeményt a feladó tájékoztatása mellett akkor és olyan szolgáltatásokkal veszi fel, ahogyan azt a rendeltetési ország postaigazgatása fogadja. A postai továbbításból kizárt és a feltételesen szállítható tárgyak esetén a küldemény felvételét nem vállalja. Külföldre feladott levél, levelezőlap, képes levelezőlap, nyomtatvány, elsőbbségi levél, levelezőlap, valamint a vakok írását tartalmazó küldemények igénybevételi feltételei megegyeznek a belföldi küldeményekével. o FLEXI-üzleti levél (A FLEXI-üzleti levél tömegesen feladott nemzetközi levélpostai küldemény, amely két küldeménykategóriában vehető igénybe: FLEXI normál üzleti levél: a levél, levelezőlap tömeges feladására, FLEXI elsőbbségi üzleti levél: az elsőbbségi levél, levelezőlap tömeges feladására. A szolgáltatáshoz - az adott ország által engedélyezett - különszolgáltatás is kérhető. A szolgáltatás írásbeli szerződés alapján átutalásos fizetéssel, illetve írásbeli szerződés nélkül kizárólag készpénzes fizetéssel vehető igénybe. Minden országba küldhető. o A nemzetközi kereskedelmi válaszküldemény szolgáltatás (CCRI) igénybevétele esetén a feladó előre megcímzett levelezőlapokat és/vagy leveleket helyezhet el más országokban élő címzetteknek küldött küldeményeiben olyan céllal, hogy azokat a választ adó bérmentesítés nélkül küldhesse vissza számára. A feladónak lehetősége van arra is, hogy a nemzetközi kereskedelmi válaszküldemény címiratát letölthető formában - internetes oldalán helyezze el, így biztosítva partnereinek, annak használatát. A CCRI szolgáltatás igénybe vétele a Postával kötött, külön szerződés alapján történik. A CCRI szolgáltatás igénybevételéhez a visszaérkező válaszküldemények kézbesítése érdekében postafiók bérleti szerződés megkötése szükséges. A CCRI küldemény kialakítási feltételeit a posta által 29 Lásd: pont pont 55

56 kiadott műszaki specifikáció tartalmazza. Nemzetközi válaszküldeménynél különszolgáltatás nem vehető igénybe. o Direct Entry A nemzetközi direkt levelek tömegesen feladott levélpostai küldemények. A szolgáltatás igénybevételével a Posta lehetőséget biztosít a küldemény célországában működő postai szolgáltató által nyújtott szolgáltatások közvetlen igénybevételére. A szolgáltatás kizárólag az országlapok -ban megjelölt országok viszonylatában vehető igénybe. A nemzetközi direkt levél feladást a Posta a célországban működő külföldi postaigazgatásokkal, illetve más postai szolgáltatókkal kötött megállapodások alapján biztosítja belföldi ügyfelei számára. A küldemények felvétele, díjazása, kezelése és továbbítása, az igénybevételi feltételek meghatározása, az említett megállapodásokban meghatározott feltételek szerint történik. A szolgáltatás kizárólag külön szerződéssel a szerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén vehető igénybe, a díja a szerződésben rögzítettek szerint kizárólag átutalással egyenlíthető ki. A nemzetközi direkt levél feladás keretében címzett normál és/vagy elsőbbségi levél, címzett reklámküldemény, vagy nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített nem egyedi, nem személyes jellegű szöveget, képet, ábrát tartalmazó küldemény adható fel, illetve a nemzetközi levélhez kérhető különszolgáltatások igénybe vehetőek. A nemzetközi direkt levél feladás keretében csak olyan küldeményeket lehet továbbítani, melyeket vámilleték nem terhel. A nemzetközi direkt levél szolgáltatás a minőség és a rugalmasság jegyében alakult ki, a Magyarországról külföldre irányuló reklámkampányok hatékony eszközeként. A külföldi ügyfelekkel történő kapcsolattartás kiváló formája lehet, hiszen a termék perszonalizált 30, személyes és közvetlen. Olyan üzleti vállalkozásoknak ajánlható, amelyek külföldi kapcsolatokkal, ügyfélkörrel vagy tulajdonosi háttérrel rendelkeznek és piacaikat az országhatáron túl szeretnék hatékony ugyanakkor költségkímélő eszközökkel bővíteni. o Nemzetközi címzett reklámküldemény IDM. A nemzetközi címzett reklámküldemény kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó postai küldemény, amely tömegesen feladott, azonos tartalommal és csomagolással rendelkező levélpostai küldemény. A küldeményekhez különszolgáltatás nem vehető igénybe. A szolgáltatás kizárólag szerződéssel vehető igénybe. A szolgáltatás díja szerződésben rögzítettek alapján készpénzben vagy átutalással egyenlíthető ki. Feladás előtt a feladónak minden esetben be kell mutatnia a nemzetközi címzett reklámküldemény mintapéldányát. o Külföldre címzett nyomtatvány: M zsák a külföldre, azonos címzettnek, azonos címhelyre szóló, nyomtatott termékeket (nyomtatvány, hírlap, könyv 30 személyre vonatkoztatott, vagy kialakított 56

57 stb.), és/vagy az alábbiakban meghatározottaknak megfelelő tárgyat tartalmazó külön zsák. Egy zsák tömeghatára 30 kg. Egyes országok azonban fenntartják a jogot, hogy nem vagy korlátozással fogadjanak el M zsák küldeményt. Ezen országokat, illetve a korlátozás körét az országlap -ok tartalmazzák. A Posta a feladásához - igény esetében díjmentesen - zsákot biztosít a feladó részére. A küldemények feladására azonban a feladó által biztosított zsákban is sor kerülhet. Valamennyi M zsákot a feladó által adott, téglalap alakú címfüggvénnyel kell ellátni, amely jelzi a címzettre vonatkozó valamennyi adatot. Az M zsák szolgáltatás 2 kg-os súlyhatárig valamennyi postai szolgáltató helyen, 2 kg súlyhatár felett pedig a csomagfelvételre kijelölt postákon külön meghatározott korlátozásokkal vehető igénybe. CSOMAGKÜLDEMÉNYEK o A nemzetközi postacsomag külföldre címzett, tárgyat, árucikket tartalmazó könyvelt postai küldemény, amelyben a tartalma alkalmazhatóságával, rendeltetésével, illetve felhasználásával összefüggő, vagy az elszámolásához szükséges információkat tartalmazó szöveg, kép, ábra, továbbá kizárólag a címzettnek szóló közlés, adat és információ is elhelyezhető. A nemzetközi postacsomag tömege a 20 kg-ot nem haladhatja meg. A csomag méretére vonatkozó célországonkénti - előírásokat az országlap -ok tartalmazzák. Amennyiben a csomag három kiterjedésbeli mérete együttesen 2000 mm-nél vagy hosszúsága 750 mm-nél nagyobb, továbbá alakja nem téglatest, természete miatt egyéb küldeménnyel nem rakható össze, vagy eltérő kezelést kíván (pl. kerékpár, bútor, növény, törékeny tartalmú, stb.), terjedelmes csomagként adható fel, pótdíj ellenében. A szolgáltatás igénybevételéhez az erre a célra rendszeresített kísérőlevél kitöltése szükséges. o Nemzetközi elsőbbségi csomag. Nemzetközi postacsomag meghatározott országok viszonylatában elsőbbségi kezeléssel is feladható. A Posta a nemzetközi elsőbbségi postacsomag küldeményt a célország viszonylatában rendelkezésre álló leggyorsabb útvonalon továbbítja. o Csomag consignment (Nemzetközi tömeges csomagszolgáltatás) A csomag consignment szolgáltatás azon országok viszonylatában bonyolítható, mely országok postaigazgatásai írásbeli megállapodást kötnek a tömeges csomagszolgáltatás lebonyolítására. A szolgáltatás ellátása a megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően történik. A csomag consignment feladást a postaigazgatások olyan postacsomag küldemények szállítására biztosítják, amelyeket az egyik postaigazgatás egy feladójától (pl. egy csomagküldő cégtől) összegyűjtve, a másik postaigazgatás országában lévő címzetteknek küld. A szolgáltatás elsősorban az üzleti feladók (tipikusan csomagküldő vállalkozások) igényeinek kielégítését szolgálja. A küldemények kezelése, vám elé állítása csoportosan történik. A küldemények felvétele, kezelése, továbbítása és elszámolása a feladóval és a társ-postaigazgatással kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően történik. 57

58 Posta csak megcímzett, a rendeltetési postaigazgatás feltételeinek megfelelően felszerelt, lezárt csomagokból álló zárt szállítmányt vesz át. A csomagok és a szállítmány-egységek tömege, mérete meg kell feleljen, a rendeltetési postaigazgatás feltételeinek. Különszolgáltatások a rendeltetési postaigazgatás feltételei szerint vehetők igénybe. Az egyetemes szolgáltatási körben kérhető különszolgáltatások o Ajánlott különszolgáltatás. Az ajánlott különszolgáltatás keretében a Posta a levélpostai küldeményt könyvelt küldeményként kezeli. A különszolgáltatás belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt igénybe vehető. o Értéknyilvánítás különszolgáltatás. Az értéknyilvánítás olyan postai különszolgáltatás, amelynek keretében a Postát a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli. Az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott küldemények burkolatán és/vagy a kísérő okiraton a feladónak számmal és betűvel meg kell jelölnie az értéknyilvánítás összegét. Az értéknyilvánítás belföldi forgalomban korlátlan, nemzetközi forgalomban a rendeltetési ország által meghatározott legmagasabb összeget az országlap -ok tartalmazzák, azonban az értéknyilvánítás összege - az eszmei értéket képviselő tartalom kivételével - a tartalom tényleges értékéig terjedhet. Az értéknyilvánítás különszolgáltatás külön díj megfizetése ellenében vehető igénybe. Az értéknyilvánítással feladott levél- és csomagküldemények burkolatára, lezárására, csomagolására érthető okokból - külön szabályok vonatkoznak. o Tértivevény különszolgáltatás. Olyan könyvelt küldeményekhez igénybe vehető postai különszolgáltatás, amelynek keretében a Posta a postai küldemény kézbesítését a címzettel (illetve egyéb jogosult átvevővel) az erre szolgáló okiraton elismerteti és az okiratot a feladónak visszaküldi. A különszolgáltatás belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt igénybe vehető. Nemzetközi forgalomban egyes országok postai szolgáltatóinak gyakorlatáról az országlap -on értesülhetünk, esetleg arról is, hogy a tértivevénnyel feladott küldemények kézbesítése során nem vállalják a címzett aláírásának beszerzését. Ilyenkor a kézbesítő posta igazolja a kézbesítés megtörténtét (aláírás, bélyegző). Az ún. e-tértivevény szolgáltatás (a kézbesítést igazoló okiratot valamely elektronikus formában kapja meg a feladó) jelenleg csak belföldi forgalomban vehető igénybe. A nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó nemzetközi küldeményfajták Nemzetközi EMS gyorsposta A nemzetközi EMS gyorsposta küldemények kézbesítési feltételeit, a kézbesítési határidőket és az esetleg eltérő tömeg- és mérethatárokat országonként az országlap -ok tartalmazzák. Típusai: o Dokumentum (Print): dokumentumként kezelendő azon írásos formátumban megjelenített egyedi, illetve személyes jellegű küldemény, amely közleményt, 58

59 adatot, információt (okiratot, feljegyzést, okmányt, bizonylatot, szerződést, stb.) tartalmaz (kivételt képeznek a tényleges értéket képviselő küldemények, pl.: repülőjegy). Az adathordozón (floppy-n, CD-n) szereplő adatok szintén dokumentum tartalmú küldeménynek minősülnek. o Árutartalmú (Pack): mindazon küldemény, amelyek nem tekintendőek dokumentumnak. A nemzetközi EMS gyorsposta küldemények tömeg- és mérethatárait alapvetően az Egyetemes Postaegyesületen belül kötött kétoldalú megállapodások határozzák meg. A tömeg és mérethatárok általában a következők: tömege maximálisan 30 kg lehet; legkisebb mérete 185 mm x 140 mm; ennél kisebb méretű tárgyak is küldhetők, ha magasságuk lehetővé teszi, hogy azokat egy 220 mm x 150 mm méretű tasakban helyezzék el; a legnagyobb csomagolt méret egyik irányban sem lehet nagyobb 1500 mm-nél, és a hosszúság, valamint a nem a hosszúság irányában mért legnagyobb körfogat (kerület) összege legfeljebb 3000 mm lehet. A nemzetközi EMS csomagoknál lehetséges helyszíni felvételt kérni, lehetséges a címmódosítás, a posta honlapján történő nyomkövetés, nyomtatványoknál, értéknyilvánítás dokumentumoknál Ft., áruknál akár 1 millió Forintig terjedően. A garantált kézbesítési idejű csomagszolgáltatások általában (belföldön is) integrált postai szolgáltatásnak minősülnek, így a nyomkövetés alapfeltétel, ezért a Posta külön díj megfizetése nélkül biztosítja a küldemények nyomon követhetőségét. Nem garantált kézbesítési idejű szolgáltatások A Posta a nem egyetemes szolgáltatási körbe tartozó, külföldre szóló küldeményt a feladó tájékoztatása mellett akkor és olyan szolgáltatásokkal veszi fel, ahogyan azt a rendeltetési ország postaigazgatása, más postai szolgáltatók, illetve egyéb, alternatív szolgáltatók fogadják. Tilalom, vagy a feltételek nem teljesülése esetén a küldemény felvételét nem vállalható. o Európa+ csomag. Az Európa+ csomag a postai és a légi szállításból kizárt tárgyak kivételével, tárgyat, árucikket tartalmazó nyomkövetett, könyvelt küldemény. A szolgáltatás nemzetközi forgalomban, csak meghatározott országok esetében vehető igénybe. A Posta a postai szolgáltató helyeken az ügyféltérben kihelyezett hirdetményen a tárgynapi továbbításra megjelölt időpontig feladott Európa+ csomag küldeményeket a vámköteles csomagok kivételével az országlap - okban feltüntetett tájékoztató jellegű idővel kísérli meg kézbesíteni. Az információk elektronikusan is megtalálhatóak a oldalon. Tömege nem haladhatja meg a 30 kg-ot, legkisebb mérete 120 mm x 175 mm, a csomag leghosszabb kiterjedésbeli mérete 1500 mm lehet, illetve a három kiterjedésbeli mérete (hosszúság + szélesség + magasság) nem haladhatja meg a 3000 mm-t. Igényelhető postai lezárás, ismételt kézbesítés, utánvét és új kézbesítési cím, értéknyilvánítás Ft-ig. 59

60 Az EPG (Európa+ csomag) országokat mutatja be a 7. sz. táblázat: 7. sz. táblázat EPG tagországok (Európa+ csomag) Ausztria Belgium Csehország Dánia Franciaország Finnország Görögország Hollandia Izland Írország Kanári szigetek Litvánia Liechtenstein Lengyelország EPG tagországok (Európa+ csomag) Luxemburg Monaco Nagy Britannia Németország Norvégia Olaszország Portugália Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Szlovénia Észtország o Nemzetközi kereskedelmi csomag. A nemzetközi kereskedelmi csomag feladását a Posta a célországban működő külföldi postaigazgatásokkal, illetve más postai szolgáltatókkal, vagy egyéb, alternatív szolgáltatókkal (a továbbiakban ezek együttesen: külföldi szolgáltatók) kötött megállapodások alapján biztosítja ügyfelei számára. A kereskedelmi, üzleti jellegű nemzetközi kereskedelmi csomag küldemények felvétele, kezelése és továbbítása az említett megállapodásokban meghatározott feltételek szerint történik. A nemzetközi kereskedelmi csomagok tömeges - a Posta és a külföldi szolgáltatók által kötött szerződésekben meghatározott mennyiségben feladott csomag küldemények. A nemzetközi kereskedelmi csomag maximális tömege 20 kg / csomag. A három kiterjedésbeli mérete (hosszúság + szélesség + magasság) nem haladhatja meg a mm-t. A szolgáltatás kizárólag szerződéssel vehető igénybe. A szolgáltatás díja ország és szolgáltatás specifikus, ezért az szerződésben kerül rögzítésre. A szolgáltatás díja kizárólag átutalással egyenlíthető ki. A saját kézbe különszolgáltatás igénybevétele esetén a küldeményt csak személyesen a címzett, vagy annak szabályos meghatalmazottja veheti át. Nemzetközi postaforgalomban ezt a szolgáltatást egyes országok postai szolgáltatói nem vállalják. 60

61 Az utánvétel különszolgáltatásnál a posta a küldeményt a feladó által megjelölt utánvételi összeg beszedése után kézbesíti és a beszedett összeget a küldeményen feladóként feltüntetett ügyfél részére eljuttatja, vagy az általa megjelölt pénzintézeti számlára átutalja. Az utánvétel különszolgáltatáshoz a felvevő és a rendeltetési postaigazgatás előzetes megállapodása szükséges és ez a különszolgáltatás csak meghatározott országok esetében vehető igénybe. A nemzetközi termékportfólió elemzésénél nem kerülhető meg a r ing szolgáltatás lényegének ismertetése sem: R ingnek számít minden olyan küldemény, amelynek tartalmát belföldön állítják össze, de a postát megkerülve egy másik országból adják fel az egyébként belföldi címzettnek. Ez vonatkozik azon küldeményekre is, amelyek tartalmát nem szállítással, csupán a gyakorlat már kifinomultabb változatával elektronikus úton továbbítottak külföldre, majd ott borítékolták és kézbesítették. Az ügy hátterében jórészt a versenypozíciókért harcoló nagy postai szolgáltatók versengése húzódik meg. Gyakorlati példa: egy közműszolgáltató havi ügyfélszámláit nem belföldön adja fel ügyfeleinek, hanem költségmegtakarítási célzattal egységesen (egységrakományként) továbbküldi olyan egyébként megbízható postai szolgáltatást biztosító - országba, ahonnét postai úton ugyan, de jóval alacsonyabb feladási díjakkal eljut az eredeti országban lévő ügyfelekhez. A nemzetközi szabályozás 26. cikke e tekintetben így rendelkezik: Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a tagország területén lakó feladók egy idegen országban adnak vagy adatnak fel azzal a céllal, hogy kihasználják az ott alkalmazott kedvezőbb díjazási feltételeket. A rendelkezések egyaránt vonatkoznak mind a feladó lakhelye szerinti országban előállított és a határon azután átszállított levélpostai küldeményekre, mind az eleve külföldön előállított levélpostai küldeményekre. A rendeltetési kijelölt szolgáltatónak jogában áll a feladótól vagy ennek hiányában a felvevő kijelölt szolgáltatótól belföldi díjainak megfizetését követelni. Ha sem a feladó, sem a felvevő kijelölt szolgáltató nem hajlandó ezeket a díjakat a rendeltetési kijelölt szolgáltató által meghatározott határidőn belül megfizetni, akkor ez utóbbi vagy visszaküldheti a küldeményeket a felvevő kijelölt szolgáltatónak azzal a joggal, hogy a visszaküldési költségeket megtéríttesse, vagy azokat a saját nemzeti jogszabályai szerint kezelheti. Egyetlen kijelölt szolgáltató sem köteles továbbítani, vagy a címzetteknek kézbesíteni azokat a levélpostai küldeményeket, amelyeket a feladók nagy mennyiségben nem abban az országban adtak, vagy adattak fel, ahol laknak, amennyiben az ezekért járó végdíjak összege alacsonyabb, mint az az összeg lett volna, amelyet akkor kapott volna, ha a küldeményeket a feladók lakóhelye szerinti országban adták volna fel. 61

62 VI. MINŐSÉGFEJLESZTÉS. A NEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSMINŐSÉG ELLENŐRZÉSE A minőségügy a nemzetközi küldeményforgalom egyik fontos témaköre. A minőséggel kapcsolatos elvárások egyrészt nemzetközi, másrészt belső postai szabályozásokon, harmadrészt nyilvánvaló ügyfélszempontokon és elvárásokon alapulnak. Ezeken túlmenően ahogyan az a korábbi vonatkozó fejezetben is szerepel a minőségi követelmények teljesítménye nemzetközi elszámolások (pl. végdíjmenedzsment) alapjául is szolgálhat. A nemzetközi szolgáltatás minőség európai helyzetét a következő kérdések áttekintése útján érdemes tanulmányozni: Miért érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel? Milyen minőségmérési (átfutási időmérési) rendszerek vannak? Milyen eredmények vannak Mi várható e területen? A témakör megértéséhez az Európai Unió postai irányelveihez /direktívák/ érdemes fordulni, amely sok egyéb dolog mellett alapvetően elvárja azt, hogy a fogyasztók részére magasabb szintű postai szolgáltatásokat kell biztosítani. A minőségügyet alapvetően meghatározó jogszabályok: Európai rendelkezések o Európa Parlament és a Tanács 97/67 EK. Sz. irányelve (1997. december 15) a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatások minőségének javítására vonatkozó közösségi szabályokról o Európa Parlament és a Tanács 2002/39/EK sz. irányelve (2002. június 10) a 97/67 EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások verseny számára való további megnyitása tekintetében történő módosításáról. o Európa Parlament és a Tanács 2008/6/EK sz. irányelve (2008. február 20) a 97/67 EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról. Magyar rendelkezések o A Postáról szóló 2003 évi VI. törvény 31 o A postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet Folyamatban van az új Postatörvény jogszabályi előkészítése. 62

63 A fenti jogszabályi hátterek a Magyar Posta működésének egyik legfontosabb alapját jelentik. E jogszabályok közül kettő már a címében is hordozza a minőségi követelmények megjelenését, azok javítására vonatkozó követelményeket. Az alapokat természetesen kiegészítik a belső anyagok, nevezetesen a Posta minőségpolitikája, környezetvédelmi politikája és utasításrendszere. A minőségmérésre, fejlesztésre vonatkozó társasági szintű intézkedések, utasítások megtalálhatóak a társaság nyilvános internetes honlapján (www.posta.hu), vagy a postai belső intraneten. Az alábbiakban a nemzetközi küldeményforgalomra vonatkozó néhány sajátosság kerül bemutatásra: A minőségibb szolgáltatásokat az EU egyrészt a verseny megteremtésével, másrészt a minőségi célok meghatározásával kívánja ösztönözni, vagy kikényszeríteni. A minőségi célokat az Európai Unió, mint intézmény, a közösségi határokon átlépő nemzetközi küldeményekre állapítja meg. Alapvetően minőségi mutató létezik az EU-ban az egyik a levélpostai küldemények gyorsaságára vonatkozik és azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a feladástól számított harmadik napon a küldemények 85 %-a érjen célba, illetve egy megbízhatósági mutatót állapít meg, ahol a feladástól számított 5-ik nap végéig a küldemények 97 %-a célba jusson. A hivatalos minőségmérési eredményeket az Unió évente kétszer közzéteszi. Ehhez kapcsolódik, hogy az EU a postai területre nézve olyan szabványokon is dolgozik (és vezet be), amely nemcsak a belföldi és a nemzetközi átfutási időmérésekre állapít meg szabályokat, hanem pl. a nem elsőbbségi levélre, a tömeges küldeményekre, a csomagra, a panaszkezelésre, vagy a küldemények elveszése, kifosztása, sérülése esetén követendő teendőkre is. Az uniós direktívában főként az átfutási idővel kapcsolatos minőségi kérdések kerültek megfogalmazásra és erre vonatkozóan EU szabvány is érvényben van. A nemzetközi szolgáltatás minőségmérés legfontosabb elemének az átfutási idő mérése tekinthető, hiszen a külföldről hazánkba érkezett küldemények szolgáltatás minőségének egyéb elemei közel azonosak a belföldi elvárásokkal. A szolgáltatás-minőséggel mint az már ismeretes alapvetően összefügg egy költség-alapú és a minőségi teljesítménytől függő nemzetközi végdíj-rendszer alkalmazása, amelyet az EU az európai posták egymás közötti elszámolásában írt elő. Ez minőségi lépésnek tekinthető az UPU rendszerhez viszonyítva, amely lényegében csak a küldemény tömegével és egy világátlagban kiszámított végdíjjal kalkulál. A Magyar Posta több csatlakozó országgal közösen /1998-ban/ olyan egyezményt írt alá, amely célul tűzte ki azt, hogy az EU csatlakozás idejére minőség szolgáltatási szinten is felzárkózik az akkori EU átlagos színvonalára. A 2002 évi IPC belépés, majd május 1.- től az EU tagság megváltoztatta a működési körülményeket. Az európai /csatlakozott/ posták vonatkozásában egy minőség- és költség alapú európai végdíj-megállapodás érvényesül, ez a REIMS II. megállapodás, amelynek az a lényege, hogy a posták közötti méltányos javadalmazás céljából a végdíjak egyrészt a kézbesítés valódi költségeihez közelítenek, másrészt a szolgáltatásminőség javítását próbálja ez a rendszer szinte gazdasági oldalról kikényszeríteni, mivel a végdíj mértéke igen erősen függ a teljesített 32 A hivatkozott EU és magyar anyagok elérési útja: A Postáról szóló új törvényi szabályozás várhatóan 2012 IV. negyedévében kerül elfogadásra az Országgyűlés által, ennek megfelelően várható új kormányrendelet, illetve végrehajtási jogszabály megjelenése. 63

64 átfutási időnormáktól. A végdíj a belföldi tarifákhoz kapcsolódik, de ez kezdetben egy kompromisszum volt tekinthető, mert a tényleges költségalapú számításoknak európai szinten még nem igazán jöttek létre az alapjai. A belföldi tarifához kapcsolódó végdíjat az EU Bizottsága is elfogadta, mint megfelelő alapot ezekhez a számításokhoz. A Magyar Posta árbevételének kb. harmada egyetemes szolgáltatásból, kétharmada versenyszférából származik. A verseny a következő években a uniós liberalizáció ütemében erősödni fog. Ezért döntő kérdés a Magyar Posta számára a minőség javítása, az ügyfelek elégedettségének növelése. Az Európai Unió különösen nagy súlyt fektet az egyetemes szolgáltatások minőségére. A magyar jogi szabályozás - a minőséggel kapcsolatos előírásokat is beleértve - az EU normáin alapul, sőt esetenként szigorúbb annál. Ezért a Magyar Posta menedzsmentje kiemelt figyelemmel foglalkozott és foglalkozik a minőség javításának lehetőségeivel. Ma már az átfutási idő jobb az előírtnál. A cél a jelenlegi átfutási minőség stabilizálása, illetve további javítása. A magas minőségi számok mögött azonban magas költségráfordítás áll, kérdés, hogy ez az árbevételben megtérül-e. A jövőbeni célkitűzés ezért kettős: a minőség további javítása és a költségek csökkentése. A Nemzeti Hírközlési Hatóság mellett független külső szakértő is méri a postai átfutási időt. A mért adatok a jogszabályi elvárások közelében - jellemzően azt (jól) meghaladóan - alakulnak a gyorsasági és a megbízhatósági mutatók tekintetében is. Hasonló eredményeket mutat a független szakértő mérése, illetve a postai szolgáltatások területi és időbeli hozzáférhetősége is megfelel a jogszabályi előírásoknak. A Magyar Posta jelentős, lehetőségei szerint növekvő költségeket fordít a minőségmérésre: folyamatos független átfutási időmérés, próbavásárlások, ügyfél-elégedettség vizsgálatok, ISO rendszerek építése. A minőségügyi irányítási rendszer a Magyar Posta Rt. egészére kiterjed: Minőségügyi Kollégium, stratégiai szintű minőségirányítás, operatív szintű rendszeres minőségmérés történik. A Magyar Postának több szervezete már rendelkezik auditált minőségügyi tanúsítvánnyal: pl. Országos Logisztikai Központ (OLK), EMS Központ és EMS Ügyfélszolgálat, Elektronikus Posta Központ Budapest (EPK). Vannak folyamatalapú minőségbiztosítási rendszerek is (Posta Sped, Gyorsposta termékek, Komplex Raktári Logisztika, Posta Business Pakk, postacsomag). A minőségi rendszer javítása érdekében lehetségesek rövid távú minőségjavító akciók a rendszerbeli hibák feltárása, a szűk keresztmetszetek, kritikus viszonylatok elemzésére, az ismétlődő hibák megszüntetésére. A minőség hosszú távú javítására szükség van intézkedési tervekre, a mérési eredmények rendszeres elemzésére, célzott diagnosztikai mérések megrendelésére és értékelésére, a hibás teljesítések okainak feltárására, a működés további javítására, a mérési módszerek fejlesztésére. A nemzetközi postai küldemények átfutási idejének elmúlt időszaki (6-8 év) folyamata a következő volt: az EU postai direktívái alapján az elsőbbségi levélpostai küldeményeknél a J+3-as átfutási idő mutatónak már 2005-ben meg kellett haladnia a 85 %-os, a következő években fokozatosan a 93 %-os szintet. A belföldre beérkező küldeményeknél a másnapi kézbesítési aránynak (K+1) 2005-ben a 85 %-ot, míg 3-5 éven belül a 93 %-ot kell meghaladnia. A mérési módszerek hasonlóak a belföldihez. A Magyar Posta január 1- jei hatállyal csatlakozott az úgynevezett REIMS-i nemzetközi minőségbiztosítási és végdíjelszámolási rendszerhez. Ennek legfőbb jellemzője, hogy a minőségi előírások teljesítésének elmaradásához kötbérrendszer kapcsolódik, a követelmények maximális teljesítése tehát a tagországokban működő postáknak anyagi érdeke is. Rendkívül magas szolgáltatásminőségi követelmény jellemzi a rendszert! 2004-ben az elsőbbségi J+3 napi kézbesítési előírás 93,7 % volt (miközben az EU direktíva előírása: 85 %). Az átlagos európai 64

65 átfutási idő 2,2 nap. A PostEurop Accord II Megállapodás részeként június között a PostEurop "J+3: 85 %" elnevezésű projekt keretében átfogó minőségi átvilágítás zajlott a Magyar Postánál. A projekt célja az EU postai irányelv által előírt szolgáltatásminőségi színvonal biztosítása. Az audit során a szakértők a nemzetközi elsőbbségi levelek útját követték a felvételtől a külföldre való továbbítás utolsó fázisáig, illetve a külföldről érkezőknél az Nemzetközi Postai Kicserélő Üzembe való beérkezéstől egészen a kézbesítésig. Az audit lebonyolításában 7 EU-országból 12 szakértő vett részt, melynek során 5 különböző helyszínen (az NPKÜ-ben, az OLK-ban, budapesti és vidéki postahivatalokban, feldolgozó üzemben) folytattak ellenőrzést. A évi mérési eredmények folyamatosan javultak, május óta a bejövő és kimenő levélforgalom J+3 napos célbaérési aránya 85 % felett van (az év végére a Magyar Posta megfelelt az EU és a REIMS minőségi elvárásainak is! A Magyar Posta napjainkban az európai uniós országok postáinak egyenrangú partnere. Az általános társasági szintű (tehát nem a nemzetközi küldeményforgalmi) átfutási időeredményeket jól szemléltetik az alábbiak: (2010 évre vonatkozóan) ÁTFUTÁSI IDŐ EREDMÉNYEK 33 Ügyfeleink számára fontos minőségi paraméter, hogy mennyi idő alatt kapják meg a küldeményeiket, vagyis mennyi a feladott levél, csomag átfutási ideje. Az ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatások időbeli teljesítését a posta folyamatosan ellenőrzi és javítja. A évben (lásd 8. sz. táblázat): minden 100 elsőbbségi levélből 93 a feladást követő 1. munkanapon; minden 100 nem elsőbbségi levélből 95 a feladást követő 3 munkanapon belül; a szerződéses ügyfelek által feladott levelek több, mint 97%-a a feladást követő 3 munkanapon belül; a postacsomagok 99,9%-a a feladást követő 3 munkanapon belül megérkezett a címzettekhez. 33 Idézet. Lásd részletesebben: Letöltve: augusztus 65

66 8. sz. táblázat évi átfutási idő eredmények. A táblázat értelmezése: D: a küldemény feladási napja D+1: a küldemény feladási napját követő 1. munkanap D+3: a küldemény feladási napját követő 3. munkanap D+5: a küldemény feladási napját követő 5. munkanap Az ügyfelek levelezésének mérése levél átfutási időmérés Mind a lakossági, mind a szerződéses ügyfeleink számára a postai szolgáltatások minőségét leginkább az jellemzi, hogy a feladott levél mikor érkezik meg a címzett címére, vagyis milyen a levél átfutási ideje. Mindkét ügyféltípus eltérő levelezési szokásait figyelembe vevő átfutási időméréseket 2003-tól külső, független mérő szervezet végzi a Magyar Posta számára, megfelelve ezzel a 79/2004. (IV.19.) Kormányrendelet 44. (7) előírásának. A mérési módszertanokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hagyja jóvá. A mérések során a feladott tesztküldemények jól reprezentálják a valós levél-forgalmat és áramlást, az ügyfélszokásokat, valamint a szolgáltatás színvonalának egységes megítéléséhez országos lefedettséget biztosítanak. A mérési módszertanok melyeket a Hírközlési Hatóság hagy jóvá a vonatkozó nemzetközi szabványok alapján kerülnek kialakításra. A mérések fő jellemzője, hogy a szolgáltatás minősége úgy kerül tesztelésre, ahogyan azt az ügyfél tapasztalja. 66

67 Az Országos Logisztikai Központ egy látképe 1. sz. kép Forrás: i_ido_eredmenyek A nemzetközi küldeményforgalomban a Magyar Posta érintett szervezetei részére általánosan kitűzött MINŐSÉGÜGYI cél: az EU direktívában megfogalmazott minőségi szint elérése és stabilizálása és a REIMS megállapodásban szereplő célkitűzések elérése A fenti célok eléréséhez szükség van további, ún. belső célértékek meghatározására is: Nemzetközi elsőbbségi levélpostai küldeményeknél EU direktíva Az EU postai direktívában külön is szabályozott elsőbbségi levélpostai küldeményeknél a J mutató esetében 85 %-ot kell elérni mind az import, mind pedig a export forgalomban, a J+5 mutató esetében pedig 97%-ot. Alapelv, hogy valamennyi export és import nemzetközi levélpostai küldeményt a felvételtől a kézbesítésig, a feldolgozás és továbbítás valamennyi szakaszában prioritással kell kezelni. IPC-REIMS követelmény J+1 mutató esetében: 86% K mutató esetében: 86% 34 J ügyfél általi feladás 35 K NPKK-ba érkezés 67

68 Az EU postai direktívában külön is szabályozott elsőbbségi levélposta küldeményeknél a J+3 mutató esetében 85 %-ot kell elérni mind az import, mind pedig az export forgalomban, a J+5 mutató esetében pedig 97%-ot. A REIMS-East követelmény Magyarország vonatkozásában már 2011-re K % volt, az IPC szolgáltatásminőség-fejlesztési követelmény 2011-re 92% volt. Alapelv, hogy a valamennyi export és import nemzetközi levélpostai küldeményt a felvételtől a kézbesítésig, a feldolgozás és továbbítás valamennyi szakaszában prioritással kell kezelni. A fenti minőségi célok eléréséhez az alábbiakat kell teljesíteni: Import forgalomban: K+1 napon: 93% (a LAT 37 időpontig beérkezett küldemények másnapi kézbesítésének aránya) A logisztikai terület részéről: a LAT időpontig beérkezett küldemények átvétele, feldolgozása és továbbítása oly módon, hogy azok a következő munkanapi kézbesítésre megérkezzenek a kézbesítő postákhoz, K+1 napon: 97,5%. Export forgalomban: J+1 38 napon: 82% (a küldemény belföldi felvételétől számítva a rendeltetési ország kicserélő üzemébe másnap beérkezett küldemények aránya) A logisztikai terület: a mindenkor hatályos feldolgozási utasítás szerint a felvételi időkorlátig felvett export nemzetközi küldemények belföldi feldolgozása, szállítása, az NPKK-ban irányokra történő feldolgozása, a rendeltetési országok kicserélő üzemeibe való továbbításra történő előkészítése és a repülőtéren a handlingelő részére történő átadása: 98% Nemzetközi EMS és Európa+ küldemények esetében A küldemények kezelésében érintett postai szervezetek között aláírásra került egy úgynevezett Szolgáltatásminőségi megállapodás a minőségi célkitűzések teljesítése érdekében, évente megújítva az új minőségi célkitűzésekkel. A szervezetek feladata, hogy saját felelősségi körükön belül gondoskodjanak a Magyar Posta számára előírt minőségi követelmények teljesüléséről, és egyben támogassák ezen Megállapodást aláíró partner-szervezeti egységeket is. Alapelv, hogy a valamennyi export és import nemzetközi EMS és Európa+ csomag küldeményt a felvételtől a kézbesítésig, valamennyi kezelési szakaszban a postai technológiában meghatározott prioritással kell kezelni. A Pay-for-Performance teljesítményalapú nemzetközi elszámolási rendszer keretében a küldemények kézbesítési díját (végdíját), illetve annak mértékét az alábbi paraméterek együttes teljesülésétől teszik függővé: 36 K+1 - végdíj mértékét meghatározó mutató - a LAT időpontig beérkezett küldemények másnapi kézbesítésének aránya (K NPKK-ba érkezés) 37 LAT- (Latest Arrival Time) a repülőgép legkésőbbi érkezési ideje. Az eddig az időpontig beérkezett repülőgépek elsőbbségi anyagát fel kell dolgozni másnapi kézbesítésre. 38 J+1 - ún. üzemviteli mutató a küldemény belföldi felvételétől számítva a rendeltetési ország kicserélő üzemébe másnap beérkezett küldemények aránya 68

69 a küldemények rendeltetési országba való beérkezéstől a kézbesítésig eltelt időszakra megállapított átfutási idő standard, illetve az országba való beérkezéstől meghatározott nyomon követési információk biztosítása a nemzetközi specifikációkban meghatározott időpontig. A nemzetközi EMS és Európa+ csomagok kezelése belföldi szakaszon hasonló módon történik (tételes kezelés, továbbítás), ezért figyelembe véve a nemzetközi előírásokat, az alábbi célértékek kerülnek rögzítésre: Import forgalomban: Nemzetközi EMS: az 1.sz. mellékletben meghatározott kézbesítési standard-ek figyelembe vételével a beérkezett és az NPKK-ban érkeztetett EMS küldemények 95 %-a, az előírt időpontig kézbesítésre vagy a kézbesítés megkísérlésre kerüljön és az igazolható legyen. Európa+ csomag: a munkanapokon óráig az NPKK-ba beérkezett és ennek megfelelően óráig érkeztetett küldemények 97 %-a következő munkanapon kézbesítésre vagy a kézbesítés megkísérlésre kerüljön és az igazolható legyen. Export forgalomban: Felvett küldemények továbbítására meghatározott minőségi cél: a tárgynapon felvett küldemények 98 %-a legkésőbb a következő munkanapon továbbításra kerüljön az NPKK-tól. A felvételt (ún. A esemény) és az indítást a kicserélőből (ún. C esemény) igazolni kell a nyomon követési események rögzítésével. Nyomon követési események: (lásd a 9., illetve 10. sz. táblázatokban) Import forgalomban 9. sz. táblázat Esemény Adatszolgáltató Adat D esemény - Rendeltetési NPKK Esemény időpontja (dátum és NPKK IPS rendszer kicserélőbe történő érkeztetés óra:perc) E esemény Vámkezelés kezdete NPKK IPS rendszer Esemény időpontja (dátum és óra:perc) NPKK- IPS rendszer, vagy Esemény időpontja (dátum és óra:perc) F esemény Vámkezelés vége ISZK által az IPH kézbesítési adatok alapján generált H esemény - Kézbesítési kísérlet vagy kézbesíthetetlenségi esemény I esemény - Végleges kézbesítés Kézbesítő posta IPH vagy kézbesítési adatrögzítő lap Kézbesítő posta IPH vagy kézbesítési adatrögzítő lap Kézbesítő posta irányítószáma Kézbesíthetetlenség oka Esemény időpontja (dátum és óra:perc) Kézbesítő posta irányítószáma Kézbesítés időpontja (dátum és óra:perc) Export forgalomban: 10. sz. táblázat Esemény Adatszolgáltató Adat Felvevő posta - IPH, Felvevő(Indító) posta irányítószáma A esemény - Feladás felvételi adatrögzítő lap Esemény időpontja (dátum és óra:perc) C esemény Indítás NPKK NPKK IPS rendszer Magyarországról Esemény időpontja (dátum és óra:perc) 69

70 VII. A NEMZETKÖZI POSTAI KÜLDEMÉNYFORGALOM ELLÁTÁSÁNAK SZERVEZETI KÉRDÉSEI, SZAKSZOLGÁLATI KAPCSOLATRENDSZERE A szervezet, illetve egy gazdasági társaság által alkalmazott szervezeti forma a versenyképességre közvetetten ható tényező. A struktúrának igazodnia kell a stratégiai irányokhoz, a külső körülményekhez és a belső adottságokhoz. A vállalatok külső környezetét a piac jellemzői, illetve az azokat kezelő stratégia, belső adottságát a tevékenység diverzifikáltsága, valamint a vállalat mérete reprezentálja. A szervezet tehát lehet a stratégia megvalósításának egyik eszköze, más tekintetben az alkalmazott szervezeti modell nagy befolyással lehet adott gazdasági társaság hatékonyságára. Tehát akkor tekinthető hatékonynak egy szervezet struktúrája, ha az alkalmazott szervezeti modell megfelel a vállalat külső és belső adottságainak, illetve az azokra építő vállalati stratégiát támogatja. A vállalati stratégia alkalmazkodhat is az adottságokhoz, de célul tűzheti ki a külső és belső adottságok megváltoztatását is. A szervezettervezés a vállalati környezethez és adottságokhoz alkalmazkodó struktúraalkotás, amelynek egyszerre kell stabilitással, illetve alkalmazkodó képességgel is rendelkeznie. Ez különösen dinamikusan változó környezeti feltételek mellett jelent komoly feladatot, hiszen ilyen környezetben állandó a változási kényszer. a cégvezetés azonban stabilizációra is törekszik. A szervezés tehát arról szól, hogyan lehet két ellentétes irányú tendenciát úgy szinkronizálni, más szóval: hogyan lehet a stabilitás elvének megtartása mellett rugalmasan alkalmazkodó képesnek lenni úgy, hogy jó eredmények szülessenek. A szervezés egyik legfontosabb kérdése a feladat-hatáskör-felelősség hármas követelményrendszerének érvényesítése, ezt követheti a szervezeti struktúra kialakítása, majd a személyi kérdések eldöntése. Az alapvető szervezéselméleti dilemmák, szempontok a következők: legyen-e adott feladatcsoportra, vagy funkcióhalmazra külön szervezet, központosított (centralizált) vagy kihelyezett (decentralizált) szervezet legyen, formális - informális jellegű megoldás kerüljön alkalmazásra, követelmények: o a rendszerszemléletből adódóan széles tevékenységi területet fogjon át; o a szervezet sok külső kapcsolatot legyen képes kezelni; a részrendszerek közötti koordináció igénye miatt o legyen operatív; szükséges a gyors reagáló készség, képesség o a részfolyamatok tervezése összhangban legyen a teljes rendszerrel, 70

71 a szervezeti felépítés ne legyen túl bonyolult, a szervezet rendelkezzen kedvező adaptációs képességekkel (ez a változásokhoz való viszonyt jellemzi, lehetnek: nehezen követő, késve reagáló, felkészülő, befolyásoló lehetőségek), a szervezeti struktúra legyen áttekinthető. A szervezeti felépítés további megfontolandó aspektusai lehetnek: tevékenységi struktúra (specializáció, azaz tevékenységek lebontása szerepekre, vagy standardizáció, azaz a feladat végrehajtás szabályozási mélysége, vagy formalizáció, azaz a szerepkörök szabályozása irányítási struktúra (információáramlási mechanizmusok működtetése), hatáskör megosztási lehetőségek (egyvonalas, vagy többvonalas szervezet, azaz honnan érkezhetnek utasítások) kommunikációs struktúra: kapcsolatok kialakításának rendszere (kapcsolati formák) lefelé, felfelé, horizontális, diagonális,stb. hatalmi, függelmi struktúra (a döntési pontok koncentráltsága. A nagyobb szervezetekben általában decentralizáltabb a hatalmi struktúra, mint a kisebbekben. A szoros versenyre kényszerítő környezetben működő vállalatoknál nagyobb a decentralizáció, mint a kedvezőbb környezetben működőknél) Fontos további szempontnak ítélhető meg a szervezet helyes mélységi, szélességi tagoltságának, valamint az egyes szervezeti egységek méretének (az adott egységhez tartozó foglalkoztatottak számának) kialakítása. A szervezeti diverzifikáltság /homogén, heterogén feladatok, egymásra épültsége/ magasabb végrehajtási szinteken általában növekvő tendenciájú. A szervezeti formák kialakításánál érdemes vizsgálni a személyi állomány motivációs strukturáltságának jellemzőit is. (pénz, stressz, kockázat, munka, félelem, csapatszellem, autonómia, kreativitás, fejlődőképesség, stb.) A szervezeti felépítéssel kapcsolatos célok, elvárások csak kevés esetben teljesülnek maradéktalanul a gyakorlat során. Ennek vélelmezhető oka: a környezet, valamint a szervezetben meglevő érdekeltségi és hatalmi viszonyok, magatartási jellemzők és a külső körülmények változásai csak igen korlátozott mértékben számíthatók ki és tervezhetőek előre. A struktúra alakítása elvileg szabad és többváltozós lehetőség, a sok évtizedes vállalati, vállalkozási tapasztalatok azonban az idők folyamán kikristályosítottak néhány alapvető szervezeti modellt. Ezek a következők (lásd 11. sz. táblázat): 71

72 A szervezeti modell fő jellemzői Alkalmazási feltételek N E M Z E T K Ö Z I P O S T A I K Ü L D E M É N Y F O R G A L O M Szervezeti modellek és alkalmazási feltételeik: 11. sz. táblázat A szervezeti struktúra modelljei Funkcionális Divizionális Mátrix Homogén, nem túl komplex tevékenység Diverzifikált tevékenység Diverzifikált, komplex, innovatív tevékenység Relatíve stabil, nem túl komplex környezet Dinamikus, összetett környezet Dinamikus, összetett környezet Az alaptevékenységet funkcionálisan specializált alrendszerek végzik Az alaptevékenység termék-, vevő-, vagy regionális elven specializált Az alaptevékenység egyszerre két elven specializált (2 egyenrangú dimenzió) A stratégiai és operatív döntéseket a felsővezetés hozza meg A felsővezetés a stratégiai, a divíziók vezetői pedig az operatív döntéseket hozzák meg. A stratégiai és az operatív döntéseket a két specializációs elv szerinti vezetői szintek hozzák meg A szervezet működése (feladatok és hatáskörök) részleteiben is szabályozott A divíziók működésének keretei szabályozottak A működés keretei is változhatnak az üzleti igényeknek megfelelően, a vezetők alkalmazkodnak az adott helyzethez A funkcionálisan specializált alrendszerek belső struktúrája eltérő módon alakítható ki. A divíziók belső struktúrája eltérő módon alakíthatóak ki, de többnyire funkcionális elven specializáltak. A mátrix egyes dimenzióin belül eltérő belső struktúrák alakíthatóak ki. Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség kutató Központ. Antal Zsuzsanna: A szervezeti struktúra, mint a stratégia megvalósítását szolgáló eszköz 40. sz. műhelytanulmány március p. 8. letöltés: 2012 augusztus hó 72

73 A 11 sz. táblázatban foglaltakhoz kiegészítésként hozzátehető: léteznek ún. tenzor típusú szervezetek is, amelyek közel állnak a kétdimenziós mátrix struktúrához, azonban ezek legalább háromdimenziósak, így a munkamegosztásnál egyidejűleg alkalmazhatóvá válnak a funkcionális, a tárgyi és a regionális elvek. A tenzor típusú szervezet legfontosabb jellemzői: elsősorban a nagyméretű és multinacionális vállalatokra jellemző, hármas kompetencia-megoszlás van jelen, erőteljes regionális szemlélet, a piaci szegmensek változásait rugalmasan tudják követni, termékelvű munkamegosztás állandó fenntartása, átfogó, központi funkcionális irányítás biztosítja az egységes vállalati arculatot, a régiók és a termékelvű divíziók felett globális felelősség és koordináció van. A Magyar Posta szervezeti felépítése), vagy annak meghatározó részletei) megtalálhatóak a társaság honlapján. A nemzetközi küldeményforgalom szempontjából legérintettebbek az üzleti- és koordinációs, illetve az üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi területek, valamint a hozzájuk csatlakozó, alárendeltségükben működő szakigazgatóságok, üzlet-, illetve területi igazgatói területek. Természetesen a feladatok ellátásának nagyon fontos részét képezik az érintett logisztikai (szállítási, feldolgozási) szervezetek, központok, illetve a postahelyek. A tevékenységi kör a következő alapfeladatokból áll: A Társaság nemzetközi termékportfóliójának (kimenő és bejövő levél, reklámküldemény, hírlap, csomag és gyorsszolgálati küldemények, komplex szolgáltatások) kialakítása, fejlesztése és hatékony értékesítése, a Magyar Posta képviselete külföldön, a kimenő és bejövő küldeményforgalom lebonyolítása, a Társaság nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése. Az érintett szervezetek közül itt csak a Vezérigazgatóság nemzetközi területének egyes feladatai, illetve a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ funkciói kerülnek bemutatásra, rendkívül tömören: 73

74 A Posta Vezérigazgatóságon ellátandó legfontosabb nemzetközi feladatok, funkciók áttekintése (lásd. 12. sz. táblázat): 12. sz. táblázat A nemzetközi termékek értékesítéséből származó árbevétel maximalizálása A társasági stratégai üzleti egységre történő lebontása, a megvalósítás értékeléseellenőrzése, arculaterősítés. Nemzetközi termék- és marketingstratégia kialakítása, termékfejlesztés, termékportfólió, termékéletciklus menedzsment Az üzleti eredmények követése, elemzése, értékelése, piacfigyelés, koordinációs és kontrolling feladatok ellátása A társaság nemzetközi arculatának erősítése Nemzetközi reklamációkezelés, ügyfélszolgálat és kártérítési ügyek intézése Nemzetközi szerződések előkészítése, kizárólagos joggal való megkötése külföldi székhelyű ügyfelekkel A Társaságnál jelentkező két- és többoldalú nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatok ellátása A Társaság képviselete a nemzetközi postai szervezetekben (UPU, IPC, PostEurop), kapcsolattartás az EU postai szakapparátusával Nemzetközi forgalmi statisztikákat készítése Nemzetközi kintlévőség kezelés, a belső beruházási- fejlesztési feladatok koordinálása Az érkezett és indított felületi, légi és SAL levél-, csomag-, EMS zárlatok díját, végdíját, illetve átszállítási díját külföldi igazgatásonkénti megállapítása és elszámolása. A REIMS elszámolással kapcsolatos operatív feladatok ellátása. A tömeges postaanyagra, az üreszsák-zárlatokra, a nemzetközi válaszdíjszelvényekre és válaszlevél-szolgálatra vonatkozó elszámolások elvégzése A légi szállítási költségeket igazgatásonkénti és légitársaságonkénti megállapítása, a budapesti indítású szállítással kapcsolatos elszámolások végrehajtása. Az érkezett, indított és átmenő zárlatokról / CCRI, EMS, stb./ szóló számadások elkészítése. Nemzetközi üzleti (pénzügyi) tervet készít Nemzetközi postai delegációk magyarországi látogatásának megszervezése Értékesítés-támogatást nyújt a belföldi értékesítési csatornák számára Nemzetközi, postai termékekre vonatkozó szabályozások belföldi alkalmazásának biztosítása A Társaság hivatalos külföldi kiutazásainak megszervezése A Társaság fordítási és tolmácsolási feladatainak biztosítása 74

75 Szabályozza és irányítja a nemzetközi küldeményforgalmi tevékenységet. Koordinálja a nemzetközi postai szabályozások Magyar Postára történő adaptálását Szervezi és irányítja a nemzetközi postai szállítási feladatokat. Koordinálja a nemzetközi szolgáltatásminőségi ellenőrzések lebonyolítását. Előkészíti a nemzetközi szolgáltatásminőségi megállapodásokat, és azok végrehajtását folyamatosan figyelemmel kíséri Intézkedési tervet dolgoz ki az Magyar Posta nemzetközi szolgáltatás-minőségének javítása érdekében és ellenőrzi annak végrehajtását. Elkészíti a jelentést a nemzetközi szolgáltatásminőségi eredményekről. Ellátja az elsőbbségi zárlatok teljes útvonalának folyamatos szervezését, a szállításban részt vevő partnerek teljesítményének ellenőrzését, arról elemzéseket készít és azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. Megszervezi és koordinálja a nemzetközi küldeményforgalmi technológia informatikai támogatását és figyelemmel kíséri a rendszer működését. Elvégzi az új termékek, szolgáltatások bevezethetőségének technológiai szempontú vizsgálatát és kidolgozza az azzal kapcsolatos utasításokat Koordinálja és irányítja a Magyar Posta teljes külkereskedelmi ügyleteinek és a hagyományos postaforgalomnak a vámügyeit és ellenőrzi azok végrehajtását. Kezdeményezi a vámjogszabályok módosítását, illetve részt vesz az EU-s jogszabályok hazai adaptálásában. Intézkedik a jogellenes forgalomba hozatal miatt kiszabott vámterhek ügyében, kapcsolatot tart a postákkal, vámhatósággal. Kapcsolattartás a külföldi postákkal, nemzetközi szervezetekkel vámügyekben és részvétel a nemzetközi szervezetek vámügyi munkájában Vámügynökség működéséhez szükséges engedélyek koordinációja (beszerzés, hosszabbítás) Vámügynökség által előkészített dokumentumok alapján intézkedik a tárgyhónapban beszedett vámteher egyösszegű utalásáról a Vámigazgatás Számlavezető Parancsnoksága részére Piacfigyelést végez a nemzetközi piac szegmenseiről, elemzést és értékelést készít. Kialakítja és működteti a konkurenciafigyelés módszertanát. Felkutatja a potenciális ügyfelek és új üzleti lehetőségek körét. Felméri a nemzetközi üzleti ügyfelek szakmai igényeit. Elemzéseket végez. 75

76 Elkészíti és felelősökre (szervezeti egységekre) lebontja a nemzetközi szervezet értékesítési tervét Összehasonlítja a terv- és tényadatokat, értékeli és elemzi a nemzetközi szervezet értékesítési célrendszerét. Riportokat készít, szükség esetén javaslatot tesz a beavatkozásra. Kidolgozza az értékesítési és csatornatervet. Modellezést végez és javaslatot készít a tarifaelemek változásaira. Kialakítja a nemzetközi kedvezményrendszert, számításokat végez, modelleket dolgoz ki, felügyeli a kedvezményrendszer működését. Meghatározza és fejleszti a nemzetközi értékesítési ösztönző rendszer szakmai szempontjait, az egységes érdekeltségi rendszer keretein belül. Koordinálja az értékesítési szakemberek részére szervezett képzéseket, konzultációkat. Nemzetközi szerződések előkészítése, kizárólagos joggal történő megkötése deviza külföldi (külföldi székhelyű) ügyfelekkel valamint nemzetközi gazdasági tevékenység végzése Javaslatot tesz a nemzetközi termékportfólió fejlesztésére, módosítására. Értékesítési programokat szervez, koordinálja azok lebonyolítását és vizsgálja azok eredményességét Kapcsolatot tart az üzletágak értékesítési szervezeteivel, azok munkatársaival Rendezi a nemzetközi postaforgalommal kapcsolatos másodfokú kártérítési ügyeket, felszólalásokat, térti portós ügyeket. Javaslatot készít ügyféltalálkozók megrendezésére, azok témájára és résztvevőire, közreműködik a lebonyolításban. Elkészíti, megrendeli, koordinálja és értékeli a nemzetközi szolgáltatásokkal kapcsolatos primer és szekunder piackutatásokat, meghatározza és igényli ehhez a szükséges forrásokat Kidolgozza a termékek technológiáját, kiadja a termékek kezelési utasításait. Meghatározza a postai informatikai rendszerek (IPH, SAP, díjhitel) módosításának szükségességét. Megrendeli az értékesítéssel, technológiával, szolgáltatás minőséggel összefüggő cél- és témaellenőrzéseket. Elkészíti a nemzetközi termékismertetőket, azok leírásait, értékesítési útmutatásait. Kialakítja és folyamatosan aktualizálja az Országlapok című kiadványt. Kidolgozza és folyamatosan aktualizálja az Üzletszabályzat nemzetközi küldeményforgalmat érintő részeit. Tervezi, szervezi és koordinálja a külső és belső marketingkommunikációs, promóciós tevékenységet. 76

77 Előkészíti az üzleti és stratégiai döntéseket, szerződést köt a nemzetközi végdíjas termékekre vonatkozóan, ennek megfelelően kialakítja a belső szabályozást. Javaslatot tesz és kidolgozza a nemzetközi elszámolások statisztikai, adatgyűjtési rendszerének és a mintavételes szerkezetvizsgálat (sampling) módosítására, koordinálja a szabályok alkalmazását. Intézi a külföldről érkezett, ill. külföldre szóló, valamint az átmenő levélpostai küldeményekkel és csomagokkal kapcsolatos tudakozványokat. Elvégzi a külföldi küldemények tudakozódási ügyeit országos hatáskörben Ellátja a külföldről érkező, illetve külföldre feladott küldeményekkel kapcsolatos kártérítési eljárást országos hatáskörrel. Kivizsgálja az Elektronikus Reklamáció Kezelési Rendszerben (ERKR) rögzített nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos panaszokat. A Nemzetközi küldeményforgalom bonyolítása Magyarország területén ún. egykapus rendszerben zajlik, amely lényegében annyit jelent, hogy az államhatárt mindkét irányban átlépő bármely küldeménykategóriájú postaanyag egy helyen, az ún. Nemzetközi Posta Kicserélő Központon (NPKK) áramlik keresztül. A központnak hosszú előtörténete van, többször került átszervezésre, megnevezése és funkciói többször változott, több szervezeti egységhez tartozott, több telephelyen volt elhelyezve. Jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. sz. terminálja mellett működik, munkáját méltó elismerés és több társasági és nemzetközi díj odaítélése is jellemzi. Az IPC (International Post Corporation) odaítélte az új Nemzetközi Posta Kicserélő Központnak az un. Certificate of Excellence Kiválósági tanúsítványt, amely a nemzetközi kicserélő üzemek legmagasabb szintű elismerése és az NPKK-n kívül az egész világon mindössze 28 Posta büszkélkedhet ilyen tanúsítvánnyal. A tanúsítás megszerzéséhez szükséges auditálást külföldi szakértők végezték 2 fordulóban, áprilisban egy elő-auditra, szeptember közötti időszakban a végső értékelő auditra került sor. Ez a Kiválósági Tanúsítvány a Magyar Postának és ezzel együtt a Nemzetközi Posta Kicserélő Központnak a világ postái között kiemelkedő helyet biztosít. Egyúttal bizonyítja azt, hogy a Magyar Posta magas színvonalon látja el a nemzetközi küldeményforgalom szervezését, irányítását és lebonyolítását, s mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügyfelek társaságunk iránti bizalma egyre jobban megerősödjön. Az NPKK a nemzetközi és a belföldi jogszabályok, a Társaságon belüli utasítások és rendelkezések alapján látja el tevékenységét. A későbbi fejezetben tárgyalt vámügyi funkciók átalakítása, bővítése révén több korábban nem létezett - speciális tudásanyagot is be kell/ett/ építeni a Központ feladat- és hatáskörébe. Az NPKK funkcióinak nagy részét országos kiterjedtségű hatáskörben végzi, külső kapcsolatai kiterjednek a Magyar Postán belüli társszervezetekre, illetve a postán kívüli együttműködő partnerekre egyaránt. A NPKK szervezeti felépítésének kialakításánál figyelembe kellett venni a sokirányú külső-, belső kapcsolatrendszert, a Magyar Posta logisztikai és szállítási rendszerének sajátosságait, a 77

78 feldolgozó központokkal és az OLK-val (Országos Logisztikai Központ) történő együttműködés (pl. időablakok elvárásait) kötelezettségeit, a repülőtéri specialitásokat, a vámhatóság különböző elvárásait, a nemzetközi jellegre különösen érvényes biztonsági megfontolásokat és előírásokat, a termékportfólió jellegzetességeit, az informatikai szinergia, valamint a munkavállalók és műszakbeosztások szempontjait is. A Nemzetközi Posta Kicserélő Központ szervezeti felépítését szemlélteti a 13. sz. táblázat 13. sz. táblázat Nemzetközi Posta Kicserélő Központ Technológia Üzemeltetési és Forgalmi Osztály Minőségbiztosítási és Védelmi Osztály Forgalmi Csoport Export Kicserélő Osztály Üzleti és Komplex Szolgáltatási Csoport Import Kicserélő Osztály Vám és Tételes Kezelési Csoport Nemzetközi Szállítmánykezelési Osztály Légi Szállítási Csoport A szervezeti felépítést általában a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, amely az egyes osztályok és csoportok részletesebb feladatát- hatáskörét, tevékenységét is rendezi. A szervezeti egységeknek, illetve az írásos utasításoknak, szabályzatoknak, jogszabálynak a helyben dolgozó munkatársak és vezetőik adják meg az igazi mozgásformát. Az NPKK szervezeti egységeinek fő feladatai az alábbiak: 78

79 Import feldolgozási terület Az Import Kicserélő Osztály a Magyarországra szóló bejövő levélpostai, csomag és EMS küldemények feldolgozását és az ezzel kapcsolatos egyéb tevékenységeket végzi. Átveszi, feldolgozza, irányítja a külföldről érkező küldeményeket és elvégzi az értékküldemények rovatolását. Átveszi a külföldről érkező postai küldeményeket, a súlyhiányos, sérült küldeményeket jegyzőkönyvezi. Ezen terület feladatai közé tartozik továbbá a külföldről érkezett ajánlott és közönséges küldemények, illetve EMS küldemények irányítása. A Vám és Tételes Kezelési Csoport kiemelt feladata emellett mind bejövő, mind kimenő viszonylatban a küldemények vám elé állítása, a vámkezeléssel kapcsolatos postai vámügynöki szolgáltatás ellátása és a vámtartalmú küldemények átmeneti őrzésének biztosítása. Export feldolgozási terület Az Export Kicserélő Osztály tevékenységi köre nagymértékben hasonlít a fent említett Import feldolgozási terület feladataira azzal a különbséggel, hogy ez a terület a külföldre szóló levélpostai, csomag és EMS küldeményekkel kapcsolatos feldolgozási feladatokat látja el. A terület munkatársai veszik át a Magyarországon felvett és külföldre irányuló helyi járatokkal a NPKK részére indított küldeményeket. Megvizsgálják, hogy a felvett külföldre szóló küldemények megfelelnek-e a nemzetközi előírásoknak. Az Üzleti és Komplex Szolgáltatási Csoport kiemelt feladata emellett az üzleti komplex tevékenységek ellátása, a nemzetközi tömeges anyag feldolgozása. Szállítmánykezelési terület A Nemzetközi Szállítmánykezelési Osztály feladata nem kapcsolódik közvetlenül a feldolgozási folyamathoz, hanem inkább a belföldi és nemzetközi szállításhoz. Az osztály tevékenysége a nemzetközi küldemények eljuttatásának biztosítása a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ és a belföldi hálózatok között, valamint a légi szállítmányok, zárlatok átadás-átvétele a különböző repülőgép járatokat handlingelő 39 (földi kiszolgálását végző) cégek számára. A terület felelősségi körébe tartozik a járatok indítása, érkeztetése, az esetleges rendellenességek megszüntetése. A Légi szállítási Csoport érkezteti, indítja, illetve közvetíti a légi úton szállított postai küldeményeket. A közúti szállításért felelős terület a felületi úton érkező, valamint felületi úton indított postaanyag kezelését végzi. Ez a terület végzi továbbá a külföldről érkezett postai egységképzők és egységképzőn kívüli küldemények tételes érkeztetését, átvételét, az ezekkel kapcsolatos sérülések, rendellenességek bejelentését, jegyzőkönyvezését. Nemzetközi elszámolási és küldeményforgalmi folyamatokat támogató terület A Technológia Üzemeltetési és Forgalmi Osztály Forgalmi Csoportja kiemelt feladatként előkészíti a nemzetközi elszámolások gyors és minőségi alapon történő előkészítése, kialakítja a nemzetközi küldeményforgalom helyi szabályozását, koordinálja a szervezetek közötti munkafolyamatokat intézkedik a nemzetközi zárlatokkal kapcsolatos eltérések rendezéséről 39 A handlingelő cégekkel (pl. a Celebi, a Farnair, air cargo, handling agent funkciós szervezetek) piaci viszonyok, vagy a légitársasági kapcsolatok alapján köthető megállapodás. 79

80 elintézi a nemzetközi forgalomban előforduló rendellenességeket, eltéréseket, ill. az érkezett leletjelentéseket koordinálja a központ feldolgozás-technikai feladatait, központvezetői munkahelyi utasításokat készít. Koordinálja, szervezi a feldolgozási munkafolyamatokat az érdekelt osztályok között elkészíti a helyi csúcsforgalmi intézkedési tervet, értékeli végrehajtását. Adaptálja helyi szinten a vámeljárási közvetítési és kezelési ügyeket adaptálja a külföldre szóló zárlatok menetrendjét, és figyelemmel kíséri a változások javítását gondoskodik a rovatolási kimutatások és egyéb irányítási segédeszközök meglétéről, naprakészségéről. Javaslatot készít a központot érintő helyi szállítási rend meghatározására, járatjelző összeállítására ellátja a nemzetközi forgalommal kapcsolatos ügyiratkezelést. Végzi a reklamációkezeléssel kapcsolatos ügyiratkezelést a PÜK rendszerben összeállítja a nemzetközi levél, csomag és EMS forgalomra vonatkozó beszámolójelentéseket ellenőrzi légitársaságok elszámolását. Feldolgozza a nemzetközi forgalom okiratait, előkészíti az elszámolásokat. Adatszolgáltatást készít heti rendszerességgel a nemzetközi küldeményforgalom mennyiségi adatairól. Elvégzi az à découvert küldemények statisztikai felmérését. Üzemeltetési terület A Technológia Üzemeltetési és Forgalmi Osztály biztosítja a központ folyamatos munkavégzésének feltételeit felügyeli a technikai, technológiai eszközök üzembiztonságát, az épület és épületgépészeti eszközök használhatóságát részt vesz a technológia-fejlesztési és tervezési feladatokban irányítja és végzi a technológiai eszközökkel kapcsolatos karbantartási és fenntartási tevékenységet. Indítványt tesz beruházásokra, beszerzésekre ellátja a gazdászati és gazdálkodási tevékenységet, a központ technológiáját támogató számítástechnikai rendszerek üzemeltetési feladatait, biztosítja ezen eszközök kellékanyaggal való ellátását. Kapcsolatot tart az informatikai területtel, részükre információt szolgáltat nemzetközi egységláda koordinátori tevékenységet lát el végzi a veszélyes hulladékok gyűjtésével, kezelésével kapcsolatos tevékenységet. üzembiztonsági feladatokat lát el. Segíti és koordinálja a portaszolgálat működését. A tűzvédelemmel és a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat végzi. 80

81 VIII. TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK, INFORMATIKAI TÁMOGATOTTSÁG A NEMZETKÖZI KÜLDEMÉNYFORGALOMBAN A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOKRÓL ÁLTALÁBAN A Magyar Posta országos szállítási- és logisztikai rendszere a óta nagymértékű változásokon ment keresztül. A szállítási rendszer korszerűsítése érdekében a Posta az alábbi célok megvalósítását tűzte ki: vasúti postaszállítás közúti kiváltása egységrakomány-képző eszközök használatának kiterjesztése rakodás gépesítése szállított postaanyag mennyiségének nyilvántartására alkalmas egységrakományazonosító és adatgyűjtő rendszer kialakítása zárlatok nyomon követését biztosító rendszer kialakítása Országos Logisztikai Központ kialakítása Nemzetközi Posta Kicserélő Központ korszerűsítése. A Magyar Posta új szállítási rendszere kétszintű kapcsolatrendszeren alapul. Az egyes felvevő, illetve kézbesítő pontok közötti küldeményáramlást 12+1 pontos feldolgozó hálózat biztosítja (lásd 14. sz. táblázat). A 13 pontos feldolgozó hálózat vonzáskörzetei 14. sz. táblázat Sorszám Feldolgozópont Feldolgozópont irányítószáma Vonzáskörzet 1 OLK , 2 góc.ter ir.ter 2 Füzesabony PFÜ , 34 ir.ter. 3 Miskolc PFÜ ir.ter. 4 Debrecen PFÜ ir.ter. 5 Nyíregyháza PFÜ ir.ter. 6 Szolnok PFÜ ir.ter. 7 Kecskemét PFÜ ir.ter. 8 Szeged PFÜ ir.ter. 9 Pécs PFÜ ir.ter. 10 Székesfehérvár PFÜ , 80, 81, 86 ir.ter. 11 Veszprém PFÜ , 84, 85, ir.ter. 12 Balatonszentgyörgy PFÜ , ir.ter. 13 Győr PFÜ ir.ter. 81

82 KSZO/BCSGYKÜ S K ö z p o n t Budapesti posták p - i p o s t á k N E M Z E T K Ö Z I P O S T A I K Ü L D E M É N Y F O R G A L O M Az OLK létrehozásával egy időben a teljes logisztikai hálózat is átalakult. Kialakításra került az OLK-ban egy korszerű, informatikai támogatással működő, alapvetően gépi feldolgozási rendszer, valamint egy új, egységrakomány képzésen és automatikus azonosításon alapuló szállítási technológia. A feldolgozó pontok száma, feladata és a küldeményáramlás az OLK technológiájával összhangban került megvalósításra. Egységes technológiai rendszer lett kialakítva annak érdekében, hogy a teljes hálózat megfeleljen a Postával szemben támasztott minőségi és gazdaságossági követelményeknek. A technológiai módosítások azonban még nem értek véget, azokat rendszeresen finomítani szükséges. A technológiai folyamatok megértését nagyban elősegítheti a következő áttekintő ábra (lásd 4. sz. ábra): 4. sz. ábra 1 góc 2 góc 3-9 góc Posták Posták Átrakó pontok Átrakó pontok OLK 12 Posta Feldolgozó Üzem Átrakó pontok Átrakó pontok Posták Posták Nemzetközi Posta Kicserélő Központ 82

83 A NPKK belföldi kapcsolatai az alábbi térképen tanulmányozhatóak (lásd 5. sz. ábra): (A postai feldolgozó üzemek /PFÜ/, az OLK és a Hírlapüzem feltüntetésével) 5. sz. ábra A Nemzetközi Posta Kicserélő Központba új repülőtéri helyszínre történő telepítésével (2010 év) egyidejűleg új feldolgozási technológia kialakítására került sor, mely magában foglalja a központ korszerűsítését, automatizálását is. A minőségi követelmények megbízható teljesítése és javítása, a munkafolyamatok racionalizálása, a kézi anyagmozgatás minimalizálása érdekében a nemzetközi és a belföldi egységképzők, küldemények belső anyagmozgatását szállítópályával és elektromos anyagmozgató berendezésekkel valósul meg az új kicserélő központban. Az eszközök: segítik a gépjárművekbe történő be- és kirakodást megkönnyítik az egységképzők beszállítását a levél- és csomagfeldolgozó területekre és a lezárt egységképzők visszaszállítását a szállítmánykezelő területre fizikai anyagmozgatást csökkentenek, illetve váltanak ki egységképzőket, küldeményeket továbbítanak, mozgatnak az egyes munkafázisok között lehetővé teszik az egységrakományok gépi mozgatását 83

84 Az anyagmozgató eszköznek mind az export, mind az import küldemények feldolgozásában jelentős szerepe van, ennek (fejlődési) rendszerét a következő (lásd 6. sz. ábra) szemlélteti. 6. sz. ábra Forrás: a 3., 4., 5. illetve 6. sz. ábrát a Magyar Posta bocsátotta rendelkezésre. A targoncák eredményesen használhatók a raktározó, tároló területeken is pl.: a belföldi és nemzetközi egységládák tárolásánál, mozgatásánál, a zsákmesterségben az üres zsákok, bálák rendezésénél, stb. A rakodólapos árutovábbítási mód a postai küldeményforgalmi, feldolgozási területeken is egyre inkább elterjed, főként a tömeges, komplex küldemények továbbítása esetén. Korábban mint ismeretes az egységrakományképzés a komplett kocsirakományú árufuvarozásban, illetve a darabáru fuvarozásban került kidolgozásra és elterjesztésre. A küldemények áramlását, illetve a különböző feldolgozási területek közötti tételes fizikai mozgást/mozgatást az ún. szállítópályák segítik, egyben gyorsítják, biztosítva a folyamatosságot, valamint a biztonsági szempontú áttekinthetőséget is. A fejlesztések eredményeképpen a feldolgozó osztályok működése, feladatai az általános posta technológiai rendbe egyértelműen és jól illeszthetők. A szállítmányok, zárlatok, egységképzők fogadása és indítása a szállítmánykezelési terület feladata, a küldemény szintű feldolgozás pedig a két feldolgozó osztály feladata: a kimenő, valamint üzlet komplex tevékenységek ellátása (tömeges küldemények) az export feldolgozási területen, a bejövő küldemények, valamint a vámkezelési feladatok ellátása az import feldolgozási területen történik. 84

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Kontrolling és szervezetfejlesztés

Kontrolling és szervezetfejlesztés Dr. Túróczi Imre Dr. Lakatos Vilmos A kontrolling célja a szervezetek működésében: A folyamatok hatékonyságát javítva szolgálni a szervezet működését! A kontrolling általános feladatai: Tervezés Elemzés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MAGYAR VÁMÜGYI SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 I. A Magyar Vámügyi Szövetség (továbbiakban: Szövetség) adatai Elnevezése: Magyar: Angol: Német: Francia: Magyar Vámügyi Szövetség Hungarian

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Országos Képzési Jegyzék

Országos Képzési Jegyzék Országos Képzési Jegyzék Modul OKJ jellemzői Modulrendszerű képzés Tananyagegység Tananyagelem Iskolánkban emelt és középszintű képzések Nemzeti Munkaügyi Hivatal - www.nive.hu 2012 / 2013 2012/2013. tanévre

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A felkészülés ideje alatt segédeszköz nem használható!

A felkészülés ideje alatt segédeszköz nem használható! A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a postai üzleti ügyintéző szakmai ismereteinek valamennyi témakörét tartalmazza. A felkészülés ideje alatt

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) c. pályázati

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM Technológiai Előretekintési Program (TEP): célok Gazdasági, kutató-fejlesztő és államigazgatási szakemberek együttműködésén

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2015. A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára Stratégia és analízis G4-1 A legmagasabb beosztású döntéshozó nyilatkozata a fenntarthatóság fontosságáról a szervezet és stratégiája számára 3-4. Szervezeti profil G4-3 A szervezet neve 52. G4-4 Elsődleges

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben