Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés. Nyakas Judit A MAGYAR LOGISZTIKAI SZAKNYELV VIZSGÁLATA

Átírás

1 1

2 Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés Nyakas Judit A MAGYAR LOGISZTIKAI SZAKNYELV VIZSGÁLATA Témavezető: Ablonczyné Dr. habil. Mihályka Lívia Veszprém

3 A magyar logisztikai szaknyelv vizsgálata Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Nyakas Judit Készült a Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája, Szaknyelvi kommunikáció: társadalom, politika, gazdaság, kultúra alprogramja keretében. Témavezető: Ablonczyné Dr. habil. Mihályka Lívia Elfogadásra javaslom (igen / nem).. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem. (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém, A doktori (PhD) oklevél minősítése.... a Bíráló Bizottság elnöke Az EDT elnöke 3

4 TARTALOMJEGYZÉK KIVONATOK Angol nyelvű kivonat.8 Német nyelvű kivonat 9 Magyar nyelvű kivonat 10 1 BEVEZETÉS 1.1 Az értekezés célja és a téma aktualitása Kutatási kérdések, feltevések A vizsgált szövegek A korpusz kiválasztása A vizsgált szövegek jellemzői A kutatás módszerei A dolgozat felépítése Jelölések Táblázatok és ábrák jegyzéke.22 2 SZAKNYELV 2.1 Bevezetés A szaknyelvkutatás jelentősége A szaknyelv fogalma Szaknyelv és köznyelv A szaknyelvek rétegződése Szaknyelv és terminológia A terminus fogalma A terminológia fogalma A szakszövegek lexikai jellemzői Szakszöveg szakfordítás Tudományos nyelvhasználat Részkonklúzió.45 3 A SZAKNYELV VÁLTOZÁSA 3.1 Bevezetés

5 3.2 Nyelv és globalizáció A globalizáció fogalma A globalizáció nyelvi vonatkozásai Közvetítő nyelvek lingua francák Az angol nyelv szerepe a nemzetközi kommunikációban A szaknyelvváltozás tendenciái Részkonklúzió A LOGISZTIKAI SZAKNYELV 4.1 Bevezetés A logisztika terminus eredete A logisztika tudománya A logisztika szerepe a hazai tudományos életben A logisztika határterületei A logisztikai szaknyelv helye A logisztikai nyelvhasználat kommunikációs színterei A logisztikai szaknyelv kommunikációs funkciói A logisztikai szaknyelv struktúrája A logisztikai szaknyelv horizontális tagolódása A logisztikai szaknyelv vertikális tagolódása A magyar logisztikai szaknyelv történeti áttekintése A magyar logisztikai szaknyelv kezdete A magyar logisztikai szaknyelv jellemzői Magyarország európai uniós csatlakozása után Részkonklúzió.86 5 AZ ÍROTT LOGISZTIKAI SZAKNYELV JELLEMZŐI 5.1 Bevezetés A logisztikai szaknyelv használói Az írott szaknyelvre jellemző műfajok Az írott logisztikai szaknyelv mondatszerkesztési sajátosságai A mondatok osztályozása szerkezetük szerint A mondatfajták

6 5.5 Az írott logisztikai szaknyelv szemantikai jellemzői A szó fogalma Jelentésviszonyok Az írott logisztikai szaknyelv lexikai jellemzői Funkcióigés szerkezetek Részkonklúzió SZÓALKOTÁSI MÓDOK A LOGISZTIKAI SZAKNYELVBEN 6.1 Bevezetés Terminusok képzése a logisztikai szaknyelvben Tőszavak Képzett szavak Főnév alapú szóképzés Melléknév alapú szóképzés Ige alapú szóképzés Gyakori szóképzési módok a vizsgált logisztikai szövegek szókészletében Idegen eredetű előtagok Szóösszetételek Ritkább szóalkotási módok Lexéma értékű szószerkezetek Részkonklúzió IDEGEN SZAVAK A LOGISZTIKAI SZAKNYELVBEN 7.1 Bevezetés Idegen szavak a logisztika szókészletében Idegen mozaikszók vizsgálata Betűszók Szóösszevonások Anglicizmusok Jövevényszavak Nemzetközi szavak Részkonklúzió

7 8 KITEKINTÉS: A LOGISZTIKAI SZAKNYELV SZEREPE 8.1 Bevezetés A logisztika jelentősége a hazai felsőoktatásban Logisztikai szótár Részkonklúzió KONKLÚZIÓ 9.1 A kutatási feltevések igazolása Az értekezés új, tudományos eredményei A kutatás további lehetőségei Tézisek.158 Theses..159 FELHASZNÁLT IRODALOM 160 Források..177 Függelék

8 Summary Research of Hungarian language for special purposes: the language of logistics The language of economics is an important area of research within the field of languages for special purposes. In the age of globalization, the need to understand languages for special purposes has been steadily increasing. The internationalisation of economic and scientific relations implies the mutual interaction of languages as a consequence. Language as an important means of communication has always been exposed to influences (e.g. Latin, French) due to the developement of social forms, political integration and technological processes. In the globalized world, the dominance of English plays an important role in both general and technical languages. The evolution of vocabulary means new tasks and challenges for both language users as well as linguists. The field of logistics should be considered as interdisciplinary science that exhibits points of contact with economics and engineering. In my linguistic research I examined the characteristics of the written technical language of logistics drawing on professional texts published by four Hungarian journals (Supply Chain Monitor, Loginfo, Tranzit, Hungarian Yearbook of Logistics) specialized on logistics. The focus of my research are the special vocabulary of the Hungarian technical language of logistics and the influence of angicisms on Hungarian terminology. 8

9 Zusammenfassung Untersuchungen der ungarischen Fachsprache Logistik Die Internationalisierung der wirtschaftlichen und wissenschaftlichen Beziehungen hat unwillkürlich die Aufeinanderwirkung der Sprachen zur Folge. Die Sprache als wichtiges Kommunikationsmittel war wegen der Entwicklung der Gesellschaftsformen, der politischen Integrationen bzw. der technologischen Fortschritten immer Einflüssen (z.b. Lateinische, Französische) ausgesetzt. In der globalisierten Welt spielt die Dominanz des Englischen in den Allgemein- bzw. Fachsprachen eine bedeutende Rolle. Der Wandel des Wortschatzes bedeutet sowohl für die Sprachverwender als auch für die Sprachforscher neue Aufgaben und Herausforderungen. Die Logistikwisschenschaft muss als interdisziplinär betrachtet werden, da sie in der Wirtschaft eine bedeutende Kommunikationsrolle spielt. Eine ihrer wichtigen Aufgaben ist, das Kommunikationsnetz zwischen den Herstellern und Käufern auszubauen, und Informationen an die Abteilungen Marketing bzw. Finanzwesen zu vermitteln. In der vorliegenden Arbeit wird der Sprachgebrauch der Logistik als ein noch wenig untersuchter Bereich der Fachsprachenforschung untersucht. In meinen Fachsprachforschungen sind die Merkmale der ungarischen Fachsprache der Logistik anhand von Fachtexten vierer ungarischen Fachzeitschriften (Supply Chain Monitor, Loginfo, Tranzit, Logistisches Jahrbuch) untersucht worden. Schwerpunkt der Untersuchungen war der Einfluss von Anglizismen auf die ungarische Terminologie. 9

10 Kivonat A magyar logisztikai szaknyelv vizsgálata A gazdasági és tudományos kapcsolatok nemzetközivé válása önkéntelenül a nyelvek egymásra hatását eredményezi. A társadalmi formák, politikai integrációk, valamint a technológia gyors fejlődése mindig is meghatározó tényezőjét jelentették a nyelv változásának és megkövetelték a közvetítő nyelvek (például latin, francia) használatát. A globalizálódó világot az angol nyelv dominanciájával jellemezhetjük, mind az általános mind a szaknyelvek tekintetében. A szókincs változása a nyelv használóit és kutatóit egyaránt újabb kihívások és feladatok elé állítja. A logisztika interdiszciplináris tudománya kapcsolódik a műszaki, gazdálkodás-, valamint közgazdaságtudományokhoz, és nyelvhasználatának vizsgálata interdiszciplináris megközelítést igényel. Fontos kommunikációs feladata a gazdaság különböző szereplői közötti üzenet közvetítése (termelés, marketing, pénzügy stb.). Jelen értekezés célja az írott magyar logisztikai szaknyelv több szempontú vizsgálata. A dolgozat szerzője elsőként tesz kísérletet a logisztikai szaknyelv tagolódásának, kommunikációs szintjeinek feltárására és a szaknyelv specifikus szókincsének terminológiai és lexiko-szemantikai vizsgálatára, különös tekintettel az idegen szavakra és szaknyelvbe beáramló anglicizmusokra. A szókincsvizsgálat korpuszát három magyar nyelvű logisztikai szakfolyóirat (Supply Chain Monitor, Loginfo, Tranzit), valamint a Logisztikai évkönyv szakszövegei jelentették. 10

11 1 BEVEZETÉS 1.1 Az értekezés célja és a téma aktualitása Az értekezés célja, hogy feltárja a logisztikai szaknyelv struktúráját, a nyelvhasználat rétegeit, kommunikációs színtereit, és bemutassa a magyar írott logisztikai szaknyelv sajátosságait, valamint ismertesse a szaknyelv szókészletének terminológiai és lexikai jellemzőit. Fontos cél a logisztika terminus eredetének és jelentésmódosulásainak ismertetése. A logisztika nyelvhasználatának vizsgálatához elengedhetetlen a logisztika tudománytörténeti áttekintése, hiszen az egyes szakterületekre jellemző nyelvhasználat mindenkor csak a kapcsolódó tudomány fejlődésével szoros összefüggésben vizsgálható. Kísérletet teszünk a szaknyelv struktúrájának feltérképezésére, a horizontális és vertikális tagolódási lehetőségek bemutatásával. Vizsgáltuk a szaknyelvhasználat kommunikációs színtereit Hymes (1975), Kiss (1995), valamint Mészáros (2008) modelljei alapján. Végül az írott logisztikai szaknyelv szókészletére jellemző szóalkotási formákat (szóképzés, szóösszetételek, lexéma értékű szerkezetek stb.) vizsgálunk, különös tekintettel az idegen és idegen eredetű szavak előfordulására. A vizsgálat fókuszában álló logisztikai szaknyelv az utóbbi évtizedekben a szaknyelvkutatás jelentős tárgyát jelentő gazdasági szaknyelv tárgykörébe sorolandó. Fontosnak tartjuk tisztázni, hogy a gazdasági szaknyelv gyűjtőfogalomként értendő, amely a gazdaság jelentős területeit fogja át, illetve számos gazdasághoz kapcsolódó határterületet érint. A logisztika tudományának meghatározása interdiszciplináris szemléletet igényel, hiszen az összetett 11

12 gazdasági kapcsolatrendszeren belül a logisztika összefonódik a gazdálkodástudományokkal, a közgazdaságtudományokkal és a műszaki tudományokkal. A tudományterületek összefonódásának következtében jelen kutatás tárgya az alkalmazott nyelvészet számos területét érinti. A szaknyelvkutatáshoz elengedhetetlen a különböző, kapcsolódó területek eredményeinek figyelembe vétele. A szociolingvisztika a nyelv és a társadalom összefüggéseit azon szempont szerint kutatja, hogy a különböző társadalmi változások milyen nyelvi jelenségeket eredményeznek. A vizsgálat elsősorban a logisztikai szaknyelv szakszókincsére irányul, tehát szorosan kapcsolódik a terminológiai kutatások eredményeihez. A téma aktualitása elsősorban abban rejlik, hogy a logisztika szerepe a nemzeti és nemzetközi gazdaságban egyaránt jelentőssé vált az utóbbi évtizedekben, és fontos kommunikációs funkciót tölt be a gazdaság egyes területei közötti információáramlásban. Az utóbbi évtizedek gazdasági szaknyelvre irányuló kutatási eredményeit figyelembe véve az értekezés fő célja a logisztika tudományának körülhatárolását követően a magyar logisztikai szaknyelv kialakulásának rövid bemutatása, a szaknyelvhasználat jellemzőinek feltárása és a szaknyelvre jellemző szókészlet terminológiai, valamint lexikai szempontú vizsgálati eredményeinek bemutatása. A vizsgálat újdonsága, hogy az elmúlt évek tágabb értelemben vett gazdasági szaknyelvvizsgálatai között az egyre jelentősebbé váló logisztika tudományának nyelvhasználatára irányuló, alkalmazott nyelvészeti szempontú vizsgálatára korábban még nem került sor. Elsőként teszünk kísérletet a logisztika nyelvhasználati sajátosságainak feltárására és szókészletének vizsgálatára. 12

13 1.2 Kutatási kérdések, feltevések A kutatási eredmények ismertetése előtt összegezzük a vizsgálatok előtti feltételezéseinket, megfogalmazzuk a kutatási kérdéseket. Feltevéseink a következők: Szóalkotással keletkezett szavak jelennek meg a magyar logisztikai szaknyelvben. Ezen belül a hagyományos magyar szóképzés mellett nagyobb szerepet kapnak a szóösszetételek, gyakran hibrid szóösszetételek (félig angol, félig magyar hibridszavak). A logisztikai szaknyelv szókészletében gyakori az idegen eredetű előtagok előfordulása. Az anglicizmusok beáramlása egyre inkább jellemző a magyar logisztikai szaknyelv szókészletére (is). A magyar logisztikai szakszövegekben használt anglicizmusok között az angol betűszók előfordulása a leggyakoribb. A magyar logisztikai szaknyelv sok esetben átvesz olyan idegen szavakat is, amelyeknek ismert és használatos a magyar megfelelője is, mégis inkább az idegen szó használata válik gyakoribbá. Ezeket az idegen szavakat pedig a szóalak megtartásával magyar szóként használja tovább (magyar toldalékokkal, ragokkal látja el, és saját szóként használja). Az idegen lexikai elemek beáramlása számos nyelvhasználati problémát okoz, következetlenségek figyelhetők meg az angol magyar szóösszetételek és a rövidítések használatában. 13

14 1.3 A vizsgált szövegek A jelen dolgozatban három magyar nyelvű a logisztika szakma által ismert és elismert, logisztikai szakmai sajtótermék: a Supply Chain Monitor (SCM), a Tranzit (T), a Loginfo (LI) szakfolyóirat, valamint a Magyar Logisztikai Egyesület gondozásában évente megjelenő Logisztikai évkönyv (LÉ) cikkeinek szakszövegeit vizsgáljuk. A Supply Chain Monitor havonta példányban, a Tranzit c. szaklap havonta szintén példányban, a Loginfo pedig kéthavonta 1000 példányban jelenik meg. A Logisztikai évkönyv 1994 óta 750 példányban jelenik meg a Magyar Logisztikai Egyesület kiadványaként. A logisztikai szaknyelv korábbi időszakra vonatkozó sajátosságainak vizsgálatához az 1983-ban megjelent Kereskedelem a szocialista gazdaságban (Forgács, 1983) című, valamint kiegészítésként A logisztika elmélete és gyakorlata (Körmendi Pucsek, 2008) című, a Logisztika menedzsment (Szegedi Prezenszki, 2003) című és a Logisztika (Némon Sebestyén Vörösmarty, 2006) című szakkönyvek szövegeinek szókészletét is vizsgáltuk A korpusz kiválasztása Terminológiai vizsgálatainkhoz az SCM április május között, a T december június között megjelent, a LI november március között, valamint a Logisztikai évkönyv 1994 és 2010 közötti számaiban megjelent 971 szakcikket vizsgáltuk. A kutatási korpusz kiválasztása az alábbi szempontok alapján történt: Mindhárom szakfolyóirat, valamint az évkönyv kifejezetten a logisztikai szakma képviselőinek szól, a lapok célközönsége első sorban a szakemberek. 14

15 Valamennyi sajtótermék átfogó képet ad a logisztika aktuális kérdéseiről, és érinti mindazon terülteket, amelyek az érték lánc- folyamatának szerves részét képezik: ellátási lánc (supply chain), beszerzés, gyártáslogisztika, információs technológia, szállítmányozás, raktárlogisztika stb. Mindhárom szaklap, valamint az évkönyv Magyarország, Európa és a világot átfogó, nemzetközi logisztika kérdéseit, valamint az aktuális trendeket, eseményeket tárgyalja hasonló műfajú írásokban. Valamennyi sajtótermék autentikus nyelvi mintát jelent nyelvészeti vizsgálatainkhoz, és hűen tükrözi a szakmai kommunikáció terminológiai és lexikai jellemzőit A vizsgált szövegek jellemzői A választott szövegek nem szövegtani szempontból kerültek vizsgálat alá, a korpusz jellemzőit azonban az általános nyelven kívüli tényezők szerinti osztályozási kritériumok (Kurtán 2003: 82-83) figyelembe vételével határozzuk meg, az alábbi szempontok szerint: (1) műfaj (2) a közlés módja, közege (3) a szöveg eredete (4) a közlés célja (5) tárgyi tartalom (1)A vizsgált szövegek műfaja a szakcikk. (2)A korpusz a közlés módját, illetve közegét tekintve írott szakszövegekből tevődik össze. A csatorna jellege alapján, a vizuális csatornán közvetített írásbeli szövegek szókészletét vizsgáltuk. Az üzenet küldői gyakorlati, valamint tudományos szakemberek, a címzettek, tehát az üzenet befogadói legtöbb esetben szintén szakemberek, kutatók, oktatók, adott esetben leendő szakemberek (diákok). 15

16 (3)A szövegek szerzőire vonatkozó információk: a szakcikkek szerzői vállalati logisztikai szakemberek, főiskolai és egyetemi oktatók, illetve kutatók. A szövegek eredetileg magyar nyelven jelentek meg, tehát azokat nem idegen nyelvről fordították. A szakcikkek kiadói A Magyar Logisztikai Egyesület (Loginfo, Logisztikai évkönyv), valamint a Sycamore Média Lapkiadó Kft. (Supply Chain Monitor) és a TRANZIT-NEWS Reklámügynökség Kft. (Tranzit) lapkiadók. (4) A szakszövegekben megjelenő tartalom közlésének célja a logisztika területén dolgozó szakemberek informálása az aktuális logisztikai fejlesztésekről, folyamatokról, vállalati és tudományos eseményekről, hazai és nemzetközi viszonylatban. (5) A tárgyi tartalom szerinti besorolás alapvető kritériuma a tudományági besorolás (Kurtán 2003: 86). A logisztika interdiszciplináris jellemvonása a szakszövegek tárgyi tartalmában is jól észlelhető. A szakszövegek gazdaságtudományi, közlekedéstudományi, műszaki kérdéseken túl pénzügyi, marketing és egyéb tudományokhoz sorolható kérdéseket is tárgyalnak. A logisztika összetett tudományának tudományok közötti elhelyezkedésével részletesebben a 4. fejezetben (A LOGISZTIKAI SZAKNYELV) foglalkozunk. 16

17 1.4 A kutatás módszerei Kvalitatív kutatásainkat a leíró stratégia segítségével végeztük, amelynek során vizsgálhatók voltak a magyar logisztikai szakmai kommunikáció aktuális nyelvi jelenségei (például szintaktikai és lexikai jellemzők, szóalkotási módok, az anglicizmusok szaknyelvbe való beáramlása stb.). A logisztikai szaknyelv specifikus szakszókincsét vizsgáltuk írott (a fent említett Loginfo, a Tranzit és a Supply Chain Monitor szaklapokban, valamint a Logisztikai évköny kiadványban megjelent szakcikkek) szövegekben és azokat elsősorban lexiko-szemantikai, illetve terminológiai szempontból elemeztük. A logisztikai szaknyelv szókészletének elemzése elsősorban kvalitatív vizsgálattal történt, mivel a vizsgálat több szempont figyelembe vételével zajlott. A magyar logisztikai nyelvhasználat kvalitatív, több szempontú vizsgálatát főként kézi elemzési módszerrel végeztük, a fent ismertetett korpusz alapján. Az értekezésben megadott példák (szakszavak, kifejezések, idegen szavak) gyűjteménye a dolgozat végén (Függelék) található a pontos forrás megadásával. A képzett és az összetett szavak jellemzőinek feltárásához, valamint az idegen szavak gyakoriságának méréséhez kvantitatív vizsgálatot végeztünk, a WordSmith Tools 0.5 verziójú (Analysis Software Ltd., Oxford University Press) konkordanciaelemző elemző program használatával. Az írott szövegek vizsgálatával és elemzésével a logisztika szókészletének rendszerezése mellett a szakmai kommunikáció komplex jelenségeinek, folyamatainak feltárására, új ismeretek, nyelvi szabályszerűségek, lényeges összefüggések leírására törekedtünk. 17

18 1.5 A dolgozat felépítése Az értekezés első fejezetében (BEVEZETÉS) bemutatjuk a kutatás célkitűzéseit, és megfogalmazzuk a téma aktualitását. Az első fejezet ismerteti a szaknyelvi vizsgálatok előtt megfogalmazott feltevéseket és kutatási kérdéseket, valamint bemutatja a vizsgálat korpuszát és a kutatás során alkalmazott vizsgálati módszereket. Az első fejezet ismerteti a dolgozat során használt jelöléseket és a dolgozatban található ábrák és táblázatok jegyzékét. A dolgozat második fejezete (SZAKNYELV) a szaknyelv fogalmának meghatározására tesz kísérletet különböző megközelítési lehetőségek alapján. A szaknyelvek rétegződésének bemutatását követően a fejezet a szaknyelv és köznyelv viszonyát és a szakszövegek lexikai jellemzőit tárgyalja. A fejezet második része a terminológiai kutatások legfontosabb fogalmait és eredményeit ismerteti, majd a szakszövegek lexikai jellemzőinek bemutatását követően kitekintést teszünk a szakfordítás területére, és megvizsgáljuk a tudományos nyelvhasználat aspektusait. A harmadik fejezet (A SZAKNYELV VÁLTOZÁSA) első része a nyelv és globalizáció összefüggéseit tárgyalja a globalizáció fogalmának körvonalazásával, annak nyelvi vonatkozásaira összpontosítva. A fejezet második része a közvetítő nyelvek szerepét mutatja be, különös tekintettel az angol nyelv nemzetközi kommunikációban betöltött szerepére, dominanciájára és a többi nyelvre főként szaknyelvekre gyakorolt hatására. A fejezet utolsó része a szaknyelvváltozás folyamatának okait és tendenciáit mutatja be. Az értekezés negyedik fejezete (A LOGISZTIKAI SZAKNYELV) először a logisztika terminus eredetét és kialakulását vázolja fel. A logisztika fogalmának 18

19 meghatározása mellett a fejezet első része rövid áttekintést ad a logisztika tudományának tárgyáról, fejlődéséről, tudományági besorolásáról és a hazai tudományos életben való szerepéről. A fejezet második része a logisztikai szaknyelvnek a mai magyar nyelvváltozatok között elfoglalt helyét határozza meg, és a nyelvhasználatra vonatkozóan a logisztikai szaknyelv kommunikációs funkcióit, valamint színtereit mutatja be különböző modellek alapján. A fejezet fontos része a logisztikai szaknyelv strukturális (horizontális és vertikális) felosztási lehetőségeinek bemutatása. A fejezet utolsó részében röviden áttekintjük a magyar logisztikai szaknyelv kialakulását és fejlődését a kezdetektől napjainkig, amelyet három Magyarország gazdaságtörténete szempontjából meghatározó időszakra vonatkozóan vizsgáltunk: a rendszerváltás előtti évektől a 90-es évekig, a rendszerváltást követő évektől Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáig, végül az uniós csatlakozástól napjainkig. A dolgozat ötödik fejezete (AZ ÍROTT LOGISZTIKAI SZAKNYELV JELLEMZŐI) a magyar írott logisztikai szaknyelv ismérveit foglalja össze. A fejezet első részében bemutatjuk a szaknyelv használóit, valamint az írott szaknyelv legfontosabb műfajait. A fejezet második részében felvázoljuk az írott logisztikai szaknyelv szintaktikai, stilisztikai és lexikai jellemzőit. A hatodik fejezet (SZÓALKOTÁSI MÓDOK A LOGISZTIKAI SZAKNYELVBEN) a logisztikai szaknyelv terminológiai vizsgálatának eredményeit mutatja be, a logisztikai szaknyelv szókészletére jellemző szóalkotási módokat (szóképzés, szóösszetételek, lexéma értékű szószerkezetek és ritkább szóalkotási módok) ismerteti és elemzi példák segítségével. 19

20 Az értekezés hetedik fejezete (IDEGEN SZAVAK A LOGISZTIKAI SZAKNYELVBEN) a logisztikai szakszókincs neologizmusait, elsősorban idegen és idegen eredetű elemeit vizsgálja. Az idegen szó fogalmának szociolingvisztikai meghatározását követően a szókincs idegen és idegen eredetű elemeit vizsgáljuk, különös tekintettel az anglicizmusokra. Bemutatjuk a szókincsben előforduló jövevény- valamint nemzetközi szavakat, és ismertetjük az idegen mozaikszók (betűszók, szóösszevonások) vizsgálati eredményeit. A dolgozat nyolcadik fejezete (KITEKINTÉS: A LOGISZTIKAI SZAKNYELV SZEREPE) kitekintést tesz a logisztikai szaknyelvnek a hazai felsőoktatásban betöltött szerepére. A fejezet második részében négy logisztikai szótár összehasonlító bemutatására kerül sor, az értekezés szempontjából releváns tapasztalatok tükrében. Az értekezés utolsó fejezete (KONKLÚZIÓ) a vizsgálat eredményei alapján általános konklúziót fogalmaz meg a vizsgálat elején felállított feltevések tekintetében, és a bemutatott vizsgálati eredmények összegzéseként választ ad a kutatási kérdésekre. A dolgozat végül a kutatás új, tudományos eredményeit és a szaknyelvkutatás számára releváns további kutatások lehetőségeit fogalmazza meg. 20

21 1.6 Jelölések Rövidítések o LI o SCM o T o LÉ Loginfo Supply Chain Monitor Tranzit Logisztikai évkönyv Jelölések o A nyelvi példák és a kiemelések a szövegen belül dőlt betűvel jelennek meg. 21

22 1.7 Táblázatok és ábrák jegyzéke 1. táblázat: A szaknyelv helye táblázat: A szaknyelvek vertikális felosztásának kritériumai Hoffmann felosztása alapján táblázat: A gazdasági performancia tipológiája táblázat: A logisztikai szaknyelv vertikális tagolódása táblázat: Logisztikai terminusok változása táblázat: Az írásbeli logisztikai nyelvhasználat műfajai táblázat: Funkcióigés szerkezetek a logisztikai szaknyelvben táblázat: Jelentésmódosulással használt tőszavak táblázat: Gyakori szóképzési módok a logisztikai szövegekben táblázat: Előtagok előforulása a vizsgált szövegekben táblázat: Lexéma értékű szószerkezetek táblázat: Idegen szavak a logisztikai szaknyelvben táblázat: Az anglicizmusok leggyakoribb megjelenési formái a vizsgált logisztikai szakszövegekben táblázat: Logisztikai szótárak ábra: Logisztika ábra: A logisztika mint interdiszciplináris tudomány ábra: Hymes szociolingvisztikai modellje ábra: Az egyén találkozása a szaknyelvvel ábra: Kommunikációs színterek, szakmai tartalom és a szaktudás megszerzésének folyamata ábra: A logisztikai tevékenységek rendszere ábra: A logisztikai célok változása az idő függvényében ábra: A logisztikai szaknyelv használói ábra: A mondatok osztályozása szerkezetük szerint ábra: A konténer szó fogalmi szférája és jegyei

23 11. ábra: Anglicizmusok a vizsgált logisztikai szakszövegekben SZAKNYELV 2.1 Bevezetés A különböző tudományágak, valamint foglalkozások nyelvhasználatának vizsgálata napjainkban meghatározó szerepet tölt be az alkalmazott nyelvészeti kutatásokban. A szaknyelv fogalmának pontos meghatározása, körülhatárolása azonban korántsem egyszerű feladat. Kurtán megfogalmazásában (2003: 37) a definiálás nehézsége a fogalom interdiszciplinaritásából ered, és szorosan összefügg a háttérben álló felfogásokkal. Mind a szaktudományok, mind a nyelvészet és társtudományai gyors fejlődésével, bővülésével a szaknyelv fogalma is újabb és újabb szemszögből került megvilágításba. A Szaknyelv című fejezetben áttekintjük a szakirodalmi előzmények alapján a szaknyelv fogalmát, és bemutatjuk a szaknyelv fogalmának néhány megközelítési lehetőségét. Wacha (1988), Sebestyén (1992) és Kiss (1995) felosztása alapján felvázoljuk a szaknyelv rétegződését, valamint rávilágítunk a szaknyelv és a köznyelv viszonyára. Összefoglaljuk a szakszövegek legjelentősebb lexikai jellemzőit, és megvizsgáljuk a tudományos nyelvhasználat és a szaknyelvek közös mezsgyéjét. 23

24 2.2 A szaknyelvkutatás jelentősége A szaknyelv fogalma A szaknyelvkutatás, vagyis a különböző tudományágak és foglalkozások nyelvhasználatának vizsgálata napjainkban meghatározó szerepet tölt be az alkalmazott nyelvészeti kutatásokban. Az első szaknyelvek megjelenése Bańczerowski (2003) szerint minden bizonnyal az ókori egyiptomi és kínai időkre tehető, azonban azok pontos rekonstruálása valószínűleg lehetetlen tudománytörténeti próbálkozást jelentene. Könnyebb viszont meghatározni azt, hogy a nyelvészek mióta folytatnak szaknyelvi kutatásokat. Az első, szaknyelvekre irányuló vizsgálatok a XIX. század végén kezdődtek, amikor az emberi alkotás egyes területein az innováció és ennek következtében a szaknyelvek kvantitatív fejlődése az egyes országokban annyira felgyorsult, hogy szinte már sajátos nyelvi káosszal fenyegethetett, ha nem történik meg a főként az emberi tevékenység avantgárd területeire vonatkozó szókészlet rendszerezése. Kezdetben nem érezték szükségét annak, hogy teljes egészében foglakozzanak a szaknyelvekkel, és az érdeklődés tulajdonképpen csak a terminológia kutatására összpontosult (Bańczerowszki 2003: 278). Az 1920-as évek második felétől a Prágai Nyelvész Kör nyelvészei végeztek az úgynevezett funkcionális dialektusokra irányuló nyelvészeti vizsgálatokat, amely a gazdasági nyelvészet (Wirtschaftslinguistik) kialakulásának alapjait jelentette. A jelentős prágai nyelvész, Vančura nevéhez fűződik a kereskedelmi nyelv (language of commerce) vizsgálata. A 20-as évek nyelvészeti kutatásai során 24

25 azonban a szaknyelvet a köznyelv alárendelt egységeként, a köznyelvtől teljesen elhatárolva értelmezték (Ablonczyné 2006: 20). A szaknyelvek átfogóbb, a terminológiai sajátságokon túlmutató vizsgálatai a 20. század második felében kezdődtek. Bańczerowski (2003) szerint az új szemlélet kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a glottodidaktika, valamint a transzlatorika. Ekkor vált világossá, hogy a szaknyelvekről szóló tudomány nem hozható létre csupán a terminológia határainak egyszerű kiszélesítésével. A terminológiát és a szaknyelvekről szóló tudományt két különböző kutatási területnek kell tekinteni (Bańczerowski 2003: 278). Egyetértünk Seregy (1989) gondolatával, miszerint a szaknyelv fogalmának meghatározásakor fontos hangsúlyozni, hogy egyetlenegy szaknyelv sem létezhet az anyanyelv nélkül, önmagában, már csak azért sem, mert elemeinek nagy részét az anyanyelv elemeiből meríti, s rendszerint úgy hozza létre őket, ahogyan azt az anyanyelv szabályai diktálják (Seregy, 1989:14). A szaknyelv tehát nem tekinthető az anyanyelvtől teljesen elhatárolódó, önálló nyelvrendszernek, azonban jelentős vizsgálati lehetőségeket rejt a szaknyelv köznyelvtől való különbözősége, miszerint a stílusbeli különbségek mellett a szaknyelvet speciális szakszókincs és sajátos nyelvtan is jellemezheti. Heltai (2006) megfogalmazásában bár a szaknyelv elemei részét képezik a köznyelvnek, a köznyelvi kompetencia megléte egyáltalán nem jelenti azt, hogy egyúttal szaknyelvi kompetenciával is rendelkezünk (Heltai 2006: 37). A szakirodalomban a szaknyelv fogalmának számos meghatározása ismert. Muráth (2006) elveti a szaknyelv önálló, általános jelenségének létezését. Meghatározása szerint a fogalom minden esetben kiegészítést igényel, vagyis az egyes szakterültekre jellemző nyelvhasználatot a különböző nyelvekben való megjelenésük szerint (pl. a gazdaság német szaknyelve, az informatika magyar szaknyelve) kell vizsgálni (Muráth 2006: 9). Dániel (1982) a szaknyelv helyett 25