A helyi vámkezelés a magyar importőrök szolgálatában

Átírás

1 Ára: 120 forint A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 2012/06. A NAV első éve A napokban színes kiadvány jelent meg a NAV első évéről, melynek bevezetőjébe dr. Vida Ildikó a NAV elnöke a többi között a következőket írja: január 1-jén, az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint a pénzügyi nyomozói tevékenység. Az integrációval a hazai közigazgatásban egy minőségileg új és szakmailag magasabb színvonalon működő, mintegy 23 ezer fős szervezet jött létre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kormányzati elvárásoknak megfelelve, immár egységes irányítás alatt, az állam adó- és adójellegű bevételeinek kezelését és megfelelő védelmét nagyobb hatékonysággal tudja ellátni, mint a korábban elkülönülten működő jogelőd szervei. A helyi vámkezelés a magyar importőrök szolgálatában A nemzetközi áruforgalom egyre növekvő volumene kihívást jelent a logisztika területén, függetlenül attól, hogy ügyféli vagy vámhatósági oldalon tevékenykedünk-e. A nemzetközi logisztikai tevékenység során a vámjogszabályoknak történő megfelelést egyfajta többlettehernek, illetve többletköltségnek érzik a nemzetközi áruforgalomban érintett ügyfelek. Az áruforgalom említett növekedése egyre inkább érzékennyé teszi ezt a kérdést a gazdálkodók számára. A vámhatóságok a vámjogszabályokon keresztül ezért mindig is törekedtek arra, hogy a megbízható vámhatósági ügyfelek minél könnyebben boldoguljanak vámügyeik intézése során. Nincs ez másként Magyarországon sem. EMCS Földkerekségünk fejlett országaiban megtapasztalva a gazdaság kontinenseken átívelő, szűkebb értelemben pedig Európát sújtó válsághelyzetét napi ügy, és folyton aktuális téma az egyes szuverén államok költségvetési helyzetének stabilizálása, a már stabilizált fiscus szintjének fenntartása, növelése. Ez a megállapítás nem egyedüli, feltételezhető, hogy osztja mások véleményét is. Adott társadalom mindenkori költségvetési helyzetének komplex értékelése, megítélése során számos tényező, felsorolható befolyásoló momentum mellett újra meg újra terítékre kerül az áruk, termékek, szolgáltatások útjának, pályájának figyelemmel kísérése, a fiskális kockázatok bemutatása. Jelen publikációmmal célom hogy felhívjam a figyelmet egy már létező és folyamatosan fejlődő árumozgás ellenőrző rendszerre, a termékpálya nyomon követés adóbevételi szempontból sem irreleváns fontosságára.

2 A NAV első éve A napokban színes kiadvány jelent meg a NAV első évéről, melynek bevezetőjébe dr. Vida Ildikó a NAV elnöke a többi között a következőket írja: január 1-jén, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint a pénzügyi nyomozói tevékenység. Az ország legnagyobb hivatala 2 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Az integrációval a hazai közigazgatásban egy minőségileg új és szakmailag magasabb színvonalon működő, mintegy 23 ezer fős szervezet jött létre. A Nemzeti Adóés Vámhivatal (NAV) a kormányzati elvárásoknak megfelelve, immár egységes irányítás alatt, az állam adó- és adójellegű bevételeinek kezelését és megfelelő védelmét nagyobb hatékonysággal tudja ellátni, mint a korábban elkülönülten működő jogelőd szervei. A NAV megfelelve a társadalmi, nemzeti, jogszabályi és nem utolsósorban az európai uniós elvárásoknak mindenkori kiemelt feladatának tekinti az adók, illetékek, járulékok és vámok eredményes és hatékony beszedését, ezáltal biztosítva az államháztartás adójellegű bevételeinek mintegy 92 százalékát. A két jogelőd szervezet előnyeit, értékeit megőrizve sikerült egy olyan korszerűen és átláthatóan működő szervezetet kialakítani, amely képes a fejlődésre, és jelenlegi feladatai szakszerű, magas színvonalú ellátása mellett megfelel a jövő kihívásainak is. Rendeltetésünkből adódóan el kell érnünk, hogy az egyesített szervezet hatékonyabban, a korábbiaknál átláthatóbban és nem utolsósorban költségtakarékosabban lássa el törvényben előírt állami adó- és vámhatósági feladatait, valamint a pénzügyi bűncselekmények felderítésében minden eddiginél hatékonyabb és eredményesebb bűnügyi szervezet működjön a NAV rendszerében. Bevételek A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a közösségi kiadások fedezetének biztosítása érdekében a költségvetési törvényben rögzített adó-, járulék- és vámbevételek jogszerű és eredményes beszedését tekinti elsőrendű feladatának. Meghatározó bevételi szervként a NAV felelős az államháztartás adójellegű bevételei 92 százalékának teljesítéséért. Az elmúlt év során befolyt összeg alakulását jelentősen befolyásolták az egyes adónemeket érintő jogszabályi változások, mint például a gyermekvállalás költségeinek elismerését célzó családi adókedvezmény bevezetése a személyi jövedelemadóban, vagy a kisvállalkozások számára biztosított kedvezményes társasági adózás kiterjesztése. A nemzetközi adósságválság miatt kialakuló gazdasági helyzet hátrányosan érintette a potenciá lisan beszedhető adó összegét. Erre a visszaesésre válaszul a NAV sikeres és Vám hatékony intézkedéseket tett az elvárt bevételek biztosítása érdekében, melyek eredményeként 2011-ben 9323,8 milliárd forintot tett ki a szervezet által beszedett összeg. Ebben szerepet játszott az integráció, amely hatására a korábbiaknál hatékonyabb szervezet jött létre. Szolgáltató hivatal Az ügyfelek önkéntes jogkövetését és adózási hajlandóságát a kötelezettségek teljesítését elősegítő szolgáltatások fejlesztésével, az ügyintézés egyszerűbbé, kényelmesebbé tételével és célirányos kommunikációval igyekszünk javítani. A korszerű kommunikációs eszközök teljes tárházát felhasználtuk a társadalom adótudatosságának erősítésére, az adózás szükségességének bemutatására, a jogkövető magatartás elismerésére és a jogsértések elítélésére. A megszokottnál alaposabb és bővebb tájékoztatással könnyebbé és egyszerűbbé tettük a bevallás és a befizetés folyamatát az adókötelezettségeiket önként teljesítő ügyfeleinknek. A teljes működő adóalanyi ügyfélkör közel 5 millió. A hivatal által kezelt folyószámlák száma megközelíti a 9,2 milliót. Ügyfélszolgálatainkat mintegy 2,5 millió ügyfél kereste fel személyesen. A TCC-rendszer mintegy 1 millió hívást fogadott. Az ÜCC-rendszer szolgáltatásait majdnem 70 ezer adózó vette igénybe. A hivatal 24,1 millió bevallást és adatszolgáltatást fogadott és dolgozott fel. Honlapunk látogatottsága meghaladta a 26 milliót. Fontos kiemelni az adószakmai és vámszakmai, valamint a bűnügyi területek fokozatosan megvalósuló integrációjának számos előnyei közül a jól bevált közös ügyfélszolgálati munkát, amellyel az adóalanyok kétségtelenül egyre elégedettebbek. Az ügyintézés hatékonyságának további javítására, valamint szolgáltató jellegünk erősítésére monitoringrendszert működtetünk, amelynek révén fokozatosan csökken ügyfeleink várakozási ideje, amely így tervezhetővé válik. Ráadásul a szervezettebb rendszerben a legkevésbé leterhelt ügyfélfogadási idő jobb kihasználásával ügyfeleink a lehető legkevesebb idő alatt intézhetik ügyeiket. Az ügyfélszolgálati tevékenység legnagyobb volumenű feladatát az adó-, a jövedelem- és az illetőségigazolások kiadása jelenti. Figyelemre méltó adat, hogy ügyfeleink az adó- és együttes adóigazolások egynegyedét már elektronikus úton igénylik. Az adóigazolás és az együttes adóigazolás kiadásakor, valamint tartozásrendezéskor és egyéb befizetésekkor az ügyfélszolgálati irodákban bankkártyával is lehet fizetni, ún. POS terminálokon keresztül. Az általános tájékoztatást szolgáló telefonos rendszer (TCC) nagy népszerűségnek örvend az adózók körében, a rendszer a maximálisan elérhető hatékonysággal, megbízhatóan működik. Az adózók körében egyre kedveltebb az adóügyek telefonon keresztül történő intézése. Ehhez nyújt segítséget az adóhatósági Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer (ÜCC). Tapasztalva a rendszer nagyfokú hatékonyságát, a

3 Vám könnyebb hozzáférést több eszközzel segítettük, egyebek mellett ma már elektronikusan is tudunk PIN-kódot küldeni az ÜCC használatához. Ellenőrzés A kockázatkezelés áthatja a hatóság valamennyi tevékenységét, amelynek része a kockázati elemek felmérése, a kezelés stratégiájának kidolgozása, végül az értékelés és a visszacsatolás a revíziós munkába. A folyamat módszertanilag központi stratégiai, továbbá taktikai jellegű elemzések és azokra épülő, különféle rendezettségű állományok kialakításából, valamint a régiós szinten és adóigazgatóságokon is végzett (utóbbi esetében egyedi adózói) kockázatelemzésből áll. A megfelelő kockázatkezelés az eredményes kiválasztás alapvető eszköze. A hatékony kiválasztást különböző központi és régiós fejlesztésű döntéstámogató (informatikai) rendszerek és az ezekkel létrehozott, rendszeresen frissített állománylisták szolgálják. 305 ezer adószakmai vizsgálat zárult le, a feltárt nettó adókülönbözet megközelítette a 407 milliárd forintot. Vám utólagos ellenőrzések során mintegy 608 millió forint szankciót szabott ki a NAV. 19 ezer vámáru-nyilatkozat esetében történt utólagos ellenőrzés. Jövedéki szakterületen közel 7,6 millió ellenőrzést folytattunk, a jogsértések miatt kiszabott bírság összege meghaladta a 24 milliárd forintot. 5,3 ezer fém- és környezetvédelemi termékdíj hatósági ellenőrzése történt meg. Közúti ellenőrzések során több mint 6 ezer esetben tártunk fel jogsértést. A rendészeti szervek 20 ezret meghaladó szabálysértést derítettek fel. A évi Ellenőrzési Irányok elvárásai szerint növeltük az adószakmai ellenőrzés alá vont adózók körét. A hatósági jelenlét erősödését elsősorban az ún. operatív ellenőrzések számának növelésével és célirányos kiválasztással sikerült elérnünk. A két elődszervezet revizorainak együttműködése ezen a területen volt a legintenzívebb, s az eredmények is itt jelentkeztek leghamarabb. A vámeljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló európai uniós és nemzeti törekvések hatására egyre inkább az utólagos jellegű ellenőrzésekre helyeződik a hangsúly. Hátralékbehajtás Mindazokkal szemben, akik önként nem tejesítik fizetési kötelezettségeiket és hátralékot halmoznak fel, a NAV a törvényes és tisztességes eszközök széles körének alkalmazásával következetesen lép fel. A NAV feladatai közé tartozik többek között a hátralékot felhalmozó gazdálkodók és magánszemélyek fizetésének kikényszerítése és az adófizetők fizetési problémáinak méltányos kezelése. A tevékenység magában foglalja a hátralékkezelést, a végrehajtást, a fizetési kedvezményi kérelmek elbírálását, továbbá a csődelszámolási, felszámolási és végelszámolási eljárások lebonyolítását. A NAV teljes hátralékállománya 2268 milliárd forint volt év végén. Behajthatatlan tartozásként 340 milliárd forintot tartottunk nyílván. Több mint 950 ezer végrehajtási eljárást indítottunk. A behajtási tevékenység eredményeként 338 milliárd forint tartozás folyt be. A foglalási cselekménnyel biztosított összeg 43 milliárd forintot tett ki. Csaknem 178 ezer fizetési kedvezmény ügyében született elsőfokú döntés. Közel 5 ezer felszámolási eljárást indítottunk. A behajtási intézkedések alá vonható működő adózói kör összes hátralékon belüli részaránya csökkent. A csökkenés visszavezethető a működő adózókat érintő behajtási, hátralékkezelési intézkedések eredményességére, továbbá a pénzügyi-gazdasági válság miatt szaporodó, elsősorban a nem működő, felszámolás-végelszámolás alatti adózókat érintő hátralékok arányának növekedésére. A hátralékállomány összetételében a kis összegű hátralékosok aránya emelkedett, különösen a magánszemélyek, illetve a nem működő adózók hátralékának túlsúlya miatt. A behajthatatlan követelések állománya folyamatosan növekszik. Elektronikus árverés Az árverési visszaélések kiszűrésére és az árverések eredményességének javítására a NAV honlapján működik az Elektronikus Árverési Felület (EÁF), melyen a hátralékkal rendelkező adózók ingó- és ingatanvagyonának értékesítésére kerül sor. Az adó-, valamint a vám- és pénzügyőri szervezetek integrációja lehetővé teszi a vám- és bűnügyi szakterület által lefoglalt, elkobzott vagyontárgyak árverését is. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése kapcsán mind több pénzintézet él a lakóingatlanok EÁF-en történő értékesítésének lehetőségével, folyamatosan érkeznek a lakóingatlanok árveréseinek kiírására vonatkozó megkeresések. A NAV a honlapján található EÁF-en tavaly majdnem tízezer eljárást hirdetett meg, melyből mintegy kilencezer befejeződött. Szerencsejáték A NAV jogelődje, az APEH tevékenysége január 1-jétől a szerencsejáték-felügyeleti tevékenységgel bővült. A felügyeleti szerv tevékenysége kiterjed többek között a szerencsejátékok hatósági engedélyezésére, a szervezők és a játékokat üzemeltetők hatósági ellenőrzésére, az ehhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokra, továbbá a jogsértések szankcionálására. A szerencsejáték-felügyeleti szervnek emellett fontos szerepe van az illegális szerencsejátékok visszaszorításában, továbbá a pénzmosás elleni küzdelemben is. Tevékenységének célja a szerencsejáték-piac folyamatos felügyelete; a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes mű ködésének, a játékosok érdekei védelmének, a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervező joggyakorlásának 305 ezer adószakmai vizsgálat A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 3

4 Vám Elektronikus ügyintézés 4 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata elősegítése. A szerencsejátékok fajtái: sorsolásos játék (sorsjegyek, lottók, kenó stb.), pénznyerő automaták, játékkaszinók, fogadások. A NAV 2011-ben a szerencsejáték-felügyeleti tevékenység keretében összesen mintegy 22 ezer hatósági engedélyt adott ki szerencsejáték folytatására és szervezésére végén 28 hatósági engedélylyel rendelkező kártyaterem, továbbá mintegy 12 ezer játékterem, 16 ezer pénznyerő automata, valamint 18 ezer játékhely üzemelt. A szerencsejáték-felügyeleti szakterület 2011-ben hatósági ellenőrzési tevékenysége keretében több mint 16 ezer ellenőrzést folytatott le. Az eljárások alapján mintegy 1300 bírságoló határozatot, valamint végzést hozott, melyekben összességében 309 millió forint bírságot szabott ki. Az adó- és vámintegrációt követően a szerencsejáték-felügyeleti szerv a vámszervekkel és egyéb társszervekkel történt hatékony együttműködés keretében közös ellenőrzéseket is végzett. Huszonkétezer felderített bűncselekmény A Bűnügyi Főigazgatóság a NAV önállóan működő és gazdálkodó központi szerve, nyomozó hatósági feladatait középfokú szerveivel együtt látja el. A nyomozó hatóság szervezete lényegesen különbözik a NAV adószakmai és vámszakmai szakterületétől, speciális eszközökkel bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatokat lát el. A pénzügyi és egyes más bűncselekmények hatékony és eredményes felderítése teszi szükségessé a kormányhivatalon belüli önállóságot, amely a NAV elnökhelyettesének felügyelete mellett valósul meg. Az önállóság azonban nem jelent elszigeteltséget, a pénzügyi nyomozók az adó-, valamint a vám- és jövedéki szakterülettel együttműködve végzik munkájukat, kölcsönösen kihasználják az egységes szervezet előnyeit. Ez a nyomozati tevékenység a bűnüldözés egy speciális szelete, ugyanis az általános kriminalisztikai felkészültségeken és ismereteken túl jogi és gazdasági szaktudást is igényel. Ezt erősíti az a tény is, hogy 2011-re a magyarországi bűnüldöző szervezetek között megszűntek a nyomozást nehezítő párhuzamosságok, letisztultak a hatáskörök, így egyértelműen a NAV Bűnügyi Főigazgatósága nyomoz a költségvetés bevételeit veszélyeztető bűncselekményekben, illetve a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértésekben. A bűnügyi szakterület kiemelt feladata, hogy a bűncselekményekkel okozott kárt a lehető legnagyobb mértékben enyhítse. Nyomozati munkájának középpontjában ezért a bűnös úton szerzett vagyon visszaszerzése áll, ami egyúttal a felderített bűnszervezetek további finanszírozását is megakadályozza. Ez az információszerzés teljességén és gyorsaságán, valamint a korszerű nyomozói munkán alapul. Ennek egyik szükséges feltétele a folyamatos együttműködés az adó-, valamint a vám- és pénzügyőri szervekkel, a NAV-on kívüli országos szervezetekkel, valamint a szakmai és civil szférával. A NAV nyomozó hatósága által 2011-ben felderített bűncselekmények száma meghaladta a 22 ezret. Az elkövetési érték az előző évhez képest enyhén emelkedett, a kárbiztosítás értéke azonban majdnem 80 százalékkal magasabb lett. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi nyomozók idén jóval több bűnös vagyont vontak ki a forgalomból, mint tavaly, ami egyrészt a szemléletváltásnak, másrészt a NAV-on belüli szakterületek együttműködésének, a gyors információáramlásnak és a közös fellépésnek köszönhető ben több mint 18 milliárd forinttal enyhítette a NAV Bűnügyi Főigazgatósága a bűnözők által az állam költségvetésének okozott kárt és további több tízmilliárd forint behajtását megalapozó információt szolgáltatott a NAV egyéb szakterületeinek. Informatika A mai adó- és vámigazgatásban zajló napi feladatok ellátásához nélkülözhetetlen az informatika, számos munkafolyamat a bejövő iratok iktatásától az egyes döntések, határozatok meghozataláig informatikai támogatottsággal működik, megkönnyítve ezzel egyrészt a szervezet munkáját, másrészt az ügyfelekkel és nem utolsósorban a társhatóságokkal való kapcsolattartást. A NAV létrejöttével az informatikai szakterület kiemelt feladata lett a szervezeti átalakuláshoz és a törvényi változásokhoz kapcsolódó informatikai fejlesztések átvezetése a rendszerekben, amely sikeresen megvalósult. A magyar közigazgatás legnagyobb informatikai rendszerével a NAV rendelkezik, így az integráció eredményeként létrejött adatvagyon kezelésének, működtetésének és fejlesztésének elősegítésére az informatikai szakterület komplex adatvagyon-gazdálkodási stratégiai koncepcióval rendelkezik. E koncepció segítségével a szervezet az alapfeladatait, társszervekkel folytatott együttműködését, ügyfélkapcsolatait, szolgáltatásának kialakítását korszerű információtechnológiai megoldások alkalmazásával tudja végrehajtani. A mai modern gazdaságban a jogelőd adó- és vámszervek integrációja sikerének és a létrejött szervezet működése hatékonyságának elengedhetetlen alapfeltétele az informatikai terület egységesítése és folyamatos fejlesztése. Ezért 2011-ben létrejött az Egységes Adóalany- és Ügyfélnyilvántartás, az egyszerűsített vámeljárásoknál alkalmazandó nyilatkozatok/értesítések elektronikus beküldését megvalósító fejlesztés (EBEJ), továbbá a NAV ügyfelei egységes arculatú bevallásokat küldhetnek az új egységes NAV elektronikus kapun a vám- és adóhatóságok részére ben az adózók által benyújtott bevallások mintegy 82 százalékát már az elektronikus úton beérkezett bevallások tették ki, továbbá a Tájékoztatási Contact Center (TCC) rendszer Elektronikus Bevallók HelpDesk-jén a fogadott hívások száma meghaladta a 20 ezer, a megválaszolt ek száma pedig az ezer darabot. Nemzetközi kapcsolatok A NAV nemzetközi tevékenységének eredménye nehezen számszerűsíthető, ugyanakkor más államok legjobb gyakorlatának megismerése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, középtávon közvetlenül és közvetve is hozzájárul a költségvetési bevételek növeléséhez. Az integrációt követően is folytatódott az Európai Unió által meghirdetett különböző támogatási programok (Külső Határok Alap, Svájci Hozzájárulás, ENPI, ISEC 2009-

5 Vám Customs és Twinning) menedzselése. A NAV kiemelt célja továbbra is az uniós és nemzetközi kapcsolatok ápolása, a térség országai közötti együttműködés, a korábban kialakított adó- és vámkapcsolatok továbbfejlesztése, szorosabbra fonása. Folyamatos aktivitással veszünk részt a WCO (Vám Világszervezet VVSz), az IOTA (Európai Adóigazgatások Szervezete), a SECI (Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés) és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) munkájában. Prioritásként kezeljük az Európai Unió tagállamainak Magyarországon akkreditált nagykövetségeivel és vámattaséival való együttműködést is. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot az EU intézményeivel, a nemzetközi adó- és vámügyi szakmai szervezetekkel, a külföldi államok Magyarországon akkreditált külképviseleteivel, a külföldi adó- és vámhatóságokkal, a hazai minisztériumokkal, társszervekkel és gazdasági szereplőkkel, továbbá az európai uniós tagállamokkal, a schengeni társult államokkal és a tagjelölt államokkal. A hivatal magas színvonalon, a költségtakarékosságot is szem előtt tartva látta el az Európai Unió Tanácsa 2011 első félévi soros magyar elnökségéhez kapcsolódó, és az ebből adódó adó- és vámhatósági tevékenységeket. Munkatársaink az utómunkaként jelentkező dossziék lezárásában is kimagasló teljesítményt nyújtottak. Geopolitikai helyzetünkből adódóan hídszerepet kívánunk betölteni Ukrajna és a Nyugat-Balkán irányába, az Európai Unión belül pedig kiemelt jelentőséggel bírnak a régió többi államával való bilaterális kapcsolatok, illetve a regionális együttműködési formák, úgymint a Visegrádi Négyek (V4), a Visegrádi Hatok (V6) vagy a Quadrilaterale (Q4) csoport. Az adószakmai együttműködés területén aktív kezdeményezéssel törekszünk a hazánkhoz hasonló gazdasági volumenű, lakosságszámú és infrastrukturális adottságokkal rendelkező országok legjobb gyakorlatainak megismerésére, hazai meghonosítására, továbbá bilaterális megállapodások előkészítésére és megkötésére, szakértői és felsővezetői találkozók, tanulmányutak révén, fokozottan támaszkodva az Európai Unió Fiscalis 2013 programjára. Kiemelt témaként kezeljük a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat; az adóregisztrációt; a határon átnyúló értékesítési láncolatokat; az integrált adatkörök és analitikai eszközök együttes alkalmazását a központi kockázatkezelő tevékenységben; az adó titoknak minősülő, illetve a forgalmi adóhoz kapcsolódó adatok ellenőrzési célú átadását, az adóellenőrök teljesítményértékelését és ösztönzését; illetve az ellenőrzések nyomon követését és a felső vezetői döntéstámogató rendszereket. A vámszakmai együttműködés területén tudatosan törekszünk a legjobb gyakorlatok megszerzésére és azokra építve még hatékonyabb hazai rendszerek kiépítésére, széles körűen kihasználva az Európai Unió Customs 2013 programja által nyújtott lehetőségeket. Kiemelten fontos a vámtitoknak minősülő adatok ellenőrzési célú átadására irányuló bilaterális megállapodások megkötése, valamint az Ukrajnával és Szerbiával való együttműködés, melynek során szakértői találkozók, tapasztalatcsere-programok szolgálhatnák a sikeresebb és szorosabb együttműködést. Magyar szerb viszonylatban a NAV számára első számú prioritás az ásotthalmi határátkelőhely megépítésének és megnyitásának nemzetközi támogatása. Így látják a vámügynökök EBEJ Az elszalasztott lehetőség Az EBEJ-ről, azaz az előzetes bejelentési kötelezettségről, mint az európai számvevőszéki ellenőrzés kényszerű termékéről az elmúlt közel másfél-két évben számtalan szakmai és hatósági fórumon hallhattunk előadásokat. Információt kaphattunk az előzményekről, a jogszabályi háttérről, magáról a koncepcióról. A hatóság részletekbe menően felvázolta számunkra a rendszer működését, a formai szabályokat, az üzenetcseréket. De az EBEJengedélyezés folyamatának valódi arcát csak ezekben a napokban-hetekben ismerhettük meg. Cikkünkben szeretnénk az EBEJ-koncepció jelenleg tapasztalható működését gazdálkodói szemszögből is megvilágítani. Kockázatkezelési rendszer Már eleve vitatkoznánk a hatósági előadásokon elhangzott úgynevezett kiindulási ponttal, azaz a számvevőszéki jelentés túlzott szuperegyszerűsítés Magyarországra vonatkozó megállapításával. Gyakorlati tapasztalatok alapján a csatlakozást követően a gazdálkodók elég nagy hányadának helyi egyszerűsített engedélyei tartalmaztak előzetes bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírást. A hatóság az akkori kockázatelemzése alapján áruköröket jelölt ki előzetes bejelentésre, mely kötelezettséget a gazdálkodók az áru beérkezésekor, a helyi nyilvántartásba vétel előtt faxon teljesítettek. A kontrollmodell, azaz az egyszerűsített eljárások engedélyeseinek ellenőrzése az árukiadás előtt tehát létezett korábban is. A probléma a modell tartalommal való megtöltésében lehetett, azaz hogy a hatóság csak elvétve élt az érdemi vizsgálat lehetőségével, például csak ritkán tartott tényleges fizikai áruvizsgálatot. A KOCKA el van vetve! (?) De erre talán azért nem volt szükség, mert a helyi egyszerűsített engedély kiadása előtt a hatóság a gazdálkodót és a tevékenységét körültekintően, a kockázati szempontoknak megfelelően levizsgálta! (Levizsgálta?) Hiszen csak olyan megbízható ügyfelek kaptak helyi egyszerűsített engedélyt, akiknél túlzott kockázat nem merült/merülhetett fel! Az automatizált kockázatkezelési rendszert a 648 /2005/EK rendelet indította útjára, a hatósági KOCKArendszer is már évek óta működik. Mi az új hát az EBEJben? Az automatizálás, vagy a következetesség alkalmazásának elvárása? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 5

6 Vám Az AEO felülvizsgálata 6 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Gondoljuk csak végig, hányszor és hogyan változott az engedélyezés rendje az elmúlt évek során. Hogy csak a legmarkánsabb változást, a 1192/2008/EK rendelet előírásait említsük, melynek célja a helyi egyszerűsített engedély feltétel és kritérium rendszerének az AEO-tanú sítványra vonatkozó előírásokkal való egységesítése volt. E rendeletben a bizottság előírta a tagállamok vámhatóságai számára, hogy a helyi egyszerűsített engedélyek kiadás előtti kockázatelemzését az AEO megszerzésének feltétel- és kritériumvizsgálata alapján végezzék el. A határidő december 31. volt. A hatóságok ezen felülvizsgálatok megkezdéséről 2011 év elején értesítették a gazdálkodókat, akik dönthettek a felülvizsgálat elfogadásáról vagy kérelmezhették az AEO C vagy AEO F státuszt. Ez a folyamat tehát 2011 év elején indult el az engedélyező szervek kezdeményezésére. Miközben tehát folyt a helyi egyszerűsített engedélyek AEO-szerű felülvizsgálata a VK-VHR. 14h 14j. cikkek szerint, illetve az AEO-kérelmek elbírálása, a vámhatóság párhuzamosan elindította EBEJ-projektjét, mely ugyanezen ügyfélkör ugyanezen engedélyeinek ismételt felülvizsgálatát irányozta elő. Az első szakmai előadásokon a hatóság 2011 szeptemberére ígérte az EBEJ bevezetését, majd ez a határidő átcsúszott egy október 1-jei pilotszakasz elindításába, végül az EBEJ-projekt áttolódott 2012 első negyedévére. Kezdetben még úgy tűnt, hogy a helyi egyszerűsített engedélyek felülvizsgálata egy jól átgondolt monitoringterv részét képezi, és az EBEJ-kötelezettség megállapítása az AEO-audit vagy az AEO-szerű felülvizsgálat során feltárt valós kockázati tényezőkön fog alapulni. De ezt a lehetőséget a hatóság sajnálatos módon elszalasztotta. Az EBEJ-kötelezettség megállapítása céljából az engedélyeseknek postázott hatósági végzések ugyanis sommás, típuslevelek voltak. Semmilyen konkrét, a gazdálkodóra jellemző adatot nem tartalmaztak, híján voltak minden az AEO-audit, illetve a felülvizsgálat során szerzett információnak. A gazdálkodók értetlenül álltak a jelenség előtt. Hiszen csak pár hónapja zárultak le az AEO-val, illetve a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos konzultációk, levelezések a hatósággal, és most egyszerre több, azonos célzatú vizsgálat elindítását tapasztalhatták. Miért nem használták fel az igazgatóságok a saját maguk, vagy az auditáló vámszerv által az AEO-feltételek és kritériumok elbírálása során szerzett széles körű tapasztalataikat, információkat a helyi egyszerűsített engedélyek újbóli ellenőrzéséhez? Az EBEJ kapcsán történő helyi egyszerűsített engedélyek felülvizsgálata mellett a szokásos éves engedélyellenőrzésekkel is számolnia kellett a gazdálkodónak, valamint további hullámként jöttek az utólagos ellenőrzések. A évi NAV-ellenőrzési tematikában ugyanis kiemelt figyelmet kaptak az egyszerűsített engedélyesek. Tapasztalataink szerint ezek a vizsgálatok nagy számban elindultak és folynak jelenleg is. Úgy gondoljuk, hogy jogos a gazdálkodók kérdésfeltevése: mi a tényleges célja a hatóságnak? Miért végeznek egy gazdasági tevékenység kapcsán ennyi ellenőrzést? Miért nem hangolta össze a hatóság a vizsgálatokat, holott a feladat ismert volt, és ugyanabban az évben engedélyesek nagy számát egyszerre le lehetett volna vizsgálni? Miért nem vonták be legalább az AEO-auditok helyszíni szemléjébe az engedélyező igazgatóságot, hogy jobban megismerjék az adott gazdálkodó tevékenységét, gyártási folyamatait, termékeit, és nem kellene pár hónappal a már lefolytatott vizsgálatok után a gazdálkodónak például ismét termék- és folyamatleírásokat küldenie a hatóság számára. Sajnálatos megállapítást kell tennünk: az AEO-kérelmek elbírálására, illetve az AEO-szerű felülvizsgálatra fordított idő, energia nem tudott hasznosulni sem az EBEJprojektben, sem az éves engedély-felülvizsgálatokban, a megszerzett információk részben vagy egészben parkolópályára kerültek a hatóságon belül. Minek tulajdonítható ez? A központi elképzelések, iránymutatások jók! A végrehajtásban hiányzik a megfelelő koncepció? Az ellenőrzési módszerek megvalósítása átgondolatlan? A párhuzamosság, az információvesztés, illetve az információk nem kellő hasznosulása többlet időés energiaráfordítást eredményez mind a gazdálkodó, mind a hatóság oldalán. Az engedélyezés Rückwärts -e De térjünk vissza a fentebb említett hatósági végzésekre, amit az EBEJ-kötelezettség előírása okán kaptak ebben az évben a gazdálkodók. Miért is találjuk felettébb aggályosnak az abban foglaltakat? A helyi egyszerűsített engedélyek kiadásának folyamata az EU-csatlakozás óta számos változáson ment keresztül, de mára ezt bátran kijelenthetjük az engedélyezés egy jól kikristályosodott eljárásnak mondható. Az úgynevezett szuperegyszerűsítések odaítélésének komoly, megfontolt gazdasági háttere volt, igazodott a Just in Time rendszerben dolgozó, a nemzeti jövedelem termeléséhez jelentős mértékben hozzájáruló multinacionális cégek logisztikai kultúrájához. Az előzetes bejelentési kötelezettség alóli mentességgel Magyarország nem élt vissza, nem is volt túlzott, ahogy sokan a számvevőszéki jelentést idézik, ugyanis a szuperegyszerűsítésben részesülő kevés számú gazdálkodó esetében is voltak úgynevezett időszakos bejelentési előírások. Jelenleg viszont az a gyakorlat, hogy a hatóság ab ovo nem ad egy gazdálkodónak sem előzetes bejelentés alóli mentességet, joggyakorlat lett a szuperegyszerűsítés elutasítása. Bár a végzésekben megadták az ügyfélnek azt a lehetőséget, hogy ő jelölje meg azokat az áruköröket, amelyekre az előzetes bejelentési kötelezettséget teljesíteni kívánja, illetve amelyekre a mentesítést kéri, de a hatóság a gazdálkodók okfejtéseit figyelmen kívül hagyva, indoklás nélkül döntött a teljes mentesség megvonásáról. Véleményünk szerint ezt az eljárást sem jogi háttér, sem gazdasági érdek nem magyarázza: azok a gazdálkodók, akiknek eddig szuperegyszerűsítésük volt, a bizottsági rendelet 266. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget tesznek, tehát a mentesítés iránti igényük jogos és indokolt mind az áruk jellege, mind az áruforgalom gyorsasága tekintetében.

7 Vám Ezek a társaságok zömében Just In Time rendszerben végzik tevékenységüket, versenyképességük, költséghatékonyságuk egyik legfontosabb eleme a logisztikai rendszer gyorsasága, illetve a gyártáshoz kapcsolódó optimalizált készlettartás. Egy esetleges bejelentési kötelezettség a termelési tevékenységet és az áruforgalmat jelentősen hátráltatná, mivel az érintett termékek feldolgozása, gyártásba vonása csak késedelemmel kezdődhetne meg. A hoszszabb tranzitidővel, illetve a termelés megakadásával a költségek jelentősen és egyben indokolatlanul megnövekednének ezen gazdálkodóknál, ami nemcsak részükre okozna súlyos károkat, hanem Magyarország exporttevékenységre is negatív hatással lenne. Az EBEJ-kötelezettséget megállapító végzések ezt a már jól kialakult rendet írták át, azaz módosították az egyszerűsített alapengedélyek néhány, de annál lényegesebb pontját. Melyek is ezek? a) A szuperegyszerűsítések eltörlése sérti a feldolgozó, termelő vállalati környezetet. b) A sokszor idézett számvevőszéki jelentés kizárólag csak a szabad forgalomba bocsátás helyi egyszerűsített engedélyek kapcsán emelte ki az előzetes bejelentés fontosságát, a magyar hatóság pedig valamennyi helyi egyszerűsített engedélyt egy kalap alá vesz az EBEJ-kötelezettség előírása szempontjából. Több fórumon már megfogalmazták a gazdálkodók például azt a kérdést, hogy a gazdasági vámeljárások milyen kockázatokat hordoznak?, amire azt a választ kapták, hogy egyedi kockázatértékelés és döntés eredménye, hogy mely vámeljáráshoz kapcsolódóan követel meg a vámszerv értesítést a helyi nyilvántartásba vételről. Vajon az igazgatóságok miért hoznak ilyen döntéseket? c) Az engedélyes a kiegészítő árunyilatkozatokkal a tárgyhót követő hónap harmadik napjáig köteles elszámolni az eddigi 5 munkanappal szemben. Összességében az a véleményünk, hogy a fenti végzéssel az engedélyállományba úgy nyúlt bele a hatóság, hogy az alapengedélyben szereplő feltételeket, az engedély már jól kikristályosodott pontjait is megváltoztatták, így az EBEJ kapcsán az engedélyezés gyakorlatában inkább a visszalépést konstatálhatjuk, semmint a fejlődést. A puding próbája,,avagy mik az EBEJ működésének tapasztalatai? A gazdálkodók már a projekt indulásától kezdve aktívan kivették a részüket a tesztelésben azzal, hogy több cég is bekapcsolódott a pilotszakaszba, és leírták, elmondták tapasztalataikat, véleményüket, illetve megtették javaslataikat. Megállapításra került például, hogy az EBEJ-program szállítmányszinten nem tud jól működni, nem egységrakományra lett kitalálva. Pl. a Távol-Keletről ütemezetten, a gyártó megrendelése alapján érkező konténereket meg kell bontania a rendszernek, ha EBEJ- találat van a rakományban. A rakomány szétosztása számítástechnikai oldalról megoldható ugyan, de logisztikailag igen nehézkes az így megbontott tételek kezelése. Problémát jelenthet továbbá a 0 24 órában dolgozó gazdálkodók számára, ha EBEJ- találatra az alapeljárást végző vámszerv munkaidején kívül vagy hétvégén, illetve ünnepnapokon kerül sor. Mivel ezekben az esetekben nincs ügyeletben olyan pénzügyőr, aki az áruvizsgálatot elvégezné, az árukiadásra a következő nap reggeléig vagy a hétvégét, illetve az ünnepnapokat követő első munkanap kezdetéig várni kell! Elgondolkodtató, hogy milyen is azon döntés hatékonysága, amely a vállalati rendszer, a termelés fennakadását eredményezheti. A rendszer hatékonyságát végül az fogja eldönteni, ha az így kockázatosnak előminősített árut a hatóság ténylegesen megvizsgálja a gazdálkodó telephelyén, megállapítja, hogy jogos volt-e ezen áru bár nem tudni mi alapján történő valamely kockázati profilba való besorolása, és dönt a megfigyelés fenntartásáról ha továbbra is fennállnak a kockázatok vagy megszüntetéséről. Ha nem kellő körültekintéssel döntött az előzetes bejelentési kötelezett árukörök kijelölésekor, kérdés, hogy mi az a körülmény, amely majd az áru innen való kikerülését eredményezheti. Ha továbbra is csak formailag fog működni a rendszer, ha nem végez a vámszerv valós tartalmú áruvizsgálatot, akkor megkérdőjelezhetjük a fejlesztés megalapozottságát. Akkor csak annyi történt, hogy a korábbi faxon történő bejelentést egy elektronikus üzenetcsere váltotta fel. Jogosan merül fel az a kérdés is a gazdálkodókban, fogja-e a rendszer bírni, ha a nagyszámú EBEJ-kötelezettek a nap 24 órájában teszik meg bejelentéseiket. És főképp, hogy lesz-e kapacitása, és rendelkezésre fognak-e állni az ehhez szükséges technikai (például gépkocsi) és anyagai feltételek (ugyanis a szemle a vámszerv költsége) a többnyire vámudvarokon működő szemlecsoportoknak ahhoz, hogy a ténylegesen kockázatosnak kijelölt termékeket a gazdálkodó telephelyén vizsgálat alá vonják. Számos kérdés, kétség merül fel, amire csak a gyakorlat, azaz a puding próbája fogja megadni a választ. Kíváncsian várjuk, hogy mit fog eredményezni a teljes körű működés. Természetesen egyetértünk azzal a vámhatósági céllal, amely a megbízható ügyfelek esetében a folyamat-ellenőrzést tekinti elsődleges szempontnak, és a gazdálkodók nagy része megérti és támogatja a tényleges kockázatelemzés fontosságát. Látható azonban, hogy ahhoz, hogy a rendszer hatékonyan működjön a gyakorlatban, és meghozza az unió elvárásait, többletterhet kell vállalnia a hatóságnak is: akár ha fizikai áruvizsgálatot tart, akkor emberi, technikai többletköltségei keletkeznek, akár ha csak okmányellenőrzést tart, akkor ügyiratszám-növekedéssel kell számolniuk. A gazdálkodók és a hatóság szoros együttműködése, a közös szándék érvényre jutása fogja azt megmutatni és igazolni, hogy a napi gyakorlatban tényleges előrelépés történt-e a kontrollmechanizmusokban, vagy jelentős adminisztratív többletterhet okozott a rendszer a gazdálkodóknak és a hatóságnak. A cél minden bizonnyal az lenne, hogy közelebb kerüljünk az unió közös ellenőrzési koncepciójának és módszertanának megvalósításához. Joó Gáborné, Varga Péter A rendszer hatékonysága A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 7

8 A NAV szakembereinek véleménye A helyi vámkezelés a magyar importőrök szolgálatában A nemzetközi áruforgalom egyre növekvő volumene kihívást jelent a logisztika területén, függetlenül attól, hogy ügyféli vagy vámhatósági oldalon tevékenykedünk-e. A nemzetközi logisztikai tevékenység során a vámjogszabályoknak történő megfelelést egyfajta többlettehernek, illetve többletköltségnek érzik a nemzetközi áruforgalomban érintett ügyfelek. Az áruforgalom említett növekedése egyre inkább érzékennyé teszi ezt a kérdést a gazdálkodók számára. A vámhatóságok a vámjogszabályokon keresztül ezért mindig is törekedtek arra, hogy a megbízható vámhatósági ügyfelek minél könnyebben boldoguljanak vámügyeik intézése során. Harmonikus együttműködés 8 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Nincs ez másként Magyarországon sem: mind hazánknak a május 1-jén az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőzően (nemzeti vámjogszabályok alapján), mind a csatlakozást követően (uniós vámjogszabályok alapján) több egyszerűsítés állt, illetve áll a gazdálkodók rendelkezésére. Bár a magyar vámjogszabályok már a csatlakozás előtt is jórészt EU-komformak voltak, történtek változások is: erre jó példa a csatlakozásunk előtti vámszabad területek sorsa: míg korábban számos vámszabad terület működött Magyarországon, addig az unió vámjogszabályai alapján a helyi vámkezelés lett az egyik sláger. Ennek oka mind ügyféli, mind vámhatósági oldalon nyilvánvaló: a helyi vámkezelés lehetővé teszi a nagy áruforgalmat bonyolító gazdálkodók számára, hogy gyorsan megvalósuljon küldeményeik kért vámeljárásra történő kiadása, illetve a vámhatóság számára is lehetőség nyílik arra, hogy a nagyobb kockázatot jelentő küldeményekre koncentrálhasson, a helyi vámkezelés engedélyesei pedig jórészt vámhatósági beavatkozás nélkül folytathassák tevékenységüket. Ezt az ügyfelekkel szembeni egyre fokozódó bizalmat az is alátámasztja, hogy az Európai Unió minden tagállamában nem kivétel ez alól Magyarország sem a fizikai áruvizsgálatok száma nagyon alacsony: a vámkezelni kért küldeményeknek mindössze néhány százaléka. A közös ügyféli és vámhatósági cél közös eredményt hoz: az ügyfelek számára az adminisztratív terhek csökkenését, a vámhatóságok számára erőforrásaik jobb kihasználását. Az engedélyezett gazdálkodói koncepció A világ, a nemzetközi kereskedelem folyamatosan változik, mindez változásokat idéz elő a vámigazgatási szakterületen is. Az egyik ilyen változás hátterében a terrorizmus globális előretörése állt, erre reagálva került sor az uniós Vám vámjogszabályok úgynevezett biztonsági módosítására. Ahogy azt a neve is jelzi, a kapcsolódó jogszabályok megalkotásának hátterében elsősorban az az egyre erősödő nemzetközi és uniós elvárás állt, hogy az Európai Unióból exportált, illetve az ide importált termékek biztonságosak és ellenőrzöttek legyenek, biztonsági szempontból ne jelentsenek semmiféle kockázatot sem az Európai Unióra, sem annak kereskedelmi partnereire. Ezen szigorítás alól jelent egyfajta felmentést a szintén a biztonsági módosítás részeként megalkotott engedélyezett gazdálkodói státusz (AEO-státusz). Az AEO-kat a vámhatóság ugyanis megbízható partnerének tekinti, egyszersmind pozitívan különböztetve meg őket más gazdálkodóktól. Az uniós jogszabályokban biztosított előnyökön túl a magyar vámigazgatás nemzeti szinten is igyekszik még vonzóbbá tenni az AEO-koncepciót. Ennek keretében folyamatosan bővül a nemzetközi tapasztalatokat és a gazdálkodói igényeket is figyelembe véve a nemzeti előnyök köre. Láthatjuk, hogy két eltérő hátterű, mégis hasonló filozófiájú partnerségi viszony kapott helyet az uniós vámjogszabályokban. E hasonlóság nyomán jelentkezett az a jogalkotói igény, hogy az egyszerűsített vámeljárásokat (közülük értelemszerűen elsősorban a legfontosabbat, a helyi vámkezelést), illetve az AEO-koncepciót hangoljuk össze: alkossunk közös szabályokat az engedély/tanúsítvány kiadási feltételrendszerére, felfüggesztési, visszavonási stb. szabályaira. Mivel az AEO-tanúsítvány feltételrendszere jóval kifinomultabb a vámjogszabályokban, ez a feltételrendszer került előírásra január 1-jével a Közösségi Vámkódex végrehajtási rendeletében a helyi vámkezelésre szóló engedélyek tekintetében is. Természetes ezért, hogy az ügyfelek ezt a változást többletteherként élték meg. E harmonizáció természetesen felvetette azt a kérdést is, hogy mi történjen a régi, a feltételrendszer harmonizálása előtt kiadott helyi vámkezelési engedélyekkel. Az a jogalkotói döntés született, hogy a korábbi engedélyeket január 1-jéig felül kell vizsgálniuk a vámhatóságoknak: több évet kaptak tehát mind az engedélyesek, mind a gazdálkodók az AEO-feltételrendszer átvételére, illetve ennek ellenőrzésére. Mind az ügyfelek, mind a vámhatóság hatékony munkájának köszönhetően elmondható, hogy a felülvizsgálat Magyarországon eredményesen megtörtént. Az Európai Unió Számvevőszékének vizsgálata A számvevőszék kilenc tagállamban köztük Magyarországon május hónapban végzett vizsgálatokat az egyszerűsített szabad forgalomba bocsátás vámeljárások tekintetében a tagállamok vámhatóságai által folytatott gyakorlatokról. A vizsgálatba bevont tagállamok kiválasztását az indokolta, hogy az érintett tagállamok szedik be az unió hagyományos saját forrását jelentő vámok jelentős százalékát. A vizsgálat valamennyi érintett tagállam tekintetében állapított meg hiányosságokat, különösen az ilyen engedélyt kérelmezőnek az engedély kiadása során szükséges előzetes vizsgálata, valamint a helyi vámkezelés keretében az áruk érkezéséről

9 Vám szóló értesítési kötelezettség alóli mentesítés tekintetében. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a számvevőszéki vizsgálat elsődlegesen a szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra koncentrált, megállapításai minden behozatali irányú vámeljárás helyi vámkezelés formájában történő lebonyolítása tekintetében helytállóak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy minden vámeljárásnak megvannak a maga kockázatai. A számvevőszéki vizsgálat nyomán több intézkedésre került sor Magyarországon. Ezek között vannak kisebb jelentőségűek, például az, hogy pontosításra került az engedélyekben, hogy a helyi vámkezelés keretében benyújtott kiegészítő vámáru-nyilatkozatok benyújtási határideje havi összevonás esetén nem lehet a korábbi gyakorlat szerinti tárgyhónapot követő 5. munkanap, mivel a Vámkódex 218. cikkében foglaltak szerint ebben az esetben a vámtartozás könyvelésbe vételének a szóban forgó havi összevonási időtartam lejártát követő 5 napon (és nem munkanapon!) belül kell megtörténnie. Jóval fontosabb azonban, hogy nem várhatott tovább az a Vámkódex végrehajtási rendeletének 253a. cikkében szereplő követelményen alapuló informatikai fejlesztés, amely lehetővé teszi az engedélyesek által az áruk vámeljárásra történő kiadását kérelmező értesítés automatikus benyújtási, illetve feldolgozási lehetőségét. Annál is inkább indokolt volt ezen fejlesztés, mivel a számvevőszéknek az értesítések rendszerével kapcsolatban kiemelt jelentőségű kifogása volt. A kifogás hátterében az állt, hogy az engedélyező vámhivatalok Magyarországon szinte minden engedélyeseknek megadták azt a könnyítést, hogy az áruk érkezéséről ne kelljen tájékoztatniuk az illetékes vámhivatalt. A jogszabály azonban csak kivételként említi ezt a könnyítést. A vámhatóság a kapcsolódó rendelkezés alapján mentesítheti ugyan az engedélyest azon kötelezettség alól, hogy az áruk érkezéséről minden egyes alkalommal tájékoztassa az illetékes vámhivatalt, erre azonban csak bizonyos különleges körülmények között kerülhet sor, amennyiben a szóban forgó áruk jellege és az áruforgalom gyorsasága ezt indokolja. 1 Az értesítések elektronizálása Az elektronikus értesítésekre történő áttérés kapcsán célszerűnek tűnt egy olyan időzítés, amely alapján az engedélyesek fent említett AEO-feltételrendszer szerinti felülvizsgálata, illetve az elektronikus értesítésekre történő áttérés egy időpontban, január 1-jén történik. Ez az időszak azonban más tekintetben is fontos volt: január 1-jei időponttal alakult meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a korábbi Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a vám- és pénzügyőrség összevonásának eredményeként. Nem titok, hogy az új szerv létrejötte nemcsak adminisztratív, hanem jelentős informatikai kihívást is jelentett. Így tehát csak késéssel kerülhetett sor az értesítések elekt- 1 A kiviteli irányú vámeljárások tekintetében mindennek gyakorlatilag nincs jelentősége, mivel Magyarországon az a gyakorlat alakult ki, hogy helyi vámkezelés keretében is teljes adattartalmú vámáru-nyilatkozatokat nyújtanak be a helyi vámkezelésre szóló engedéllyel rendelkező gaz dálkodók. ronizálására: a kapcsolódó fejlesztés a év második felére készült el. Mivel nyilvánvaló volt a magyar vámigazgatás számára, hogy az (elektronikus) értesítések használatára történő átállás a helyi vámkezelés neuralgikus pontja, világos volt, hogy ez a változás nem történhet egyik napról a másikra: indokolt volt egy kísérleti fázisban tesztelni a fejlesztés működését annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságok, hibák ne hátráltassák az érintett, főként termelőtevékenységet végző, nagy volumenű importforgalmat bonyolító gazdálkodók folyamatait. A kísérleti szakasz természetesen kedvező lehetőséget nyújtott a vámhatósági, illetőleg az ügyféloldalon jelentkező eltérő jogértelmezési kérdések feltárására. A tesztüzembe kizárólag önkéntes alapon több engedélyes is jelezte részvételi szándékát, illetve vett részt az ügyféli szoftvereket üzemeltető cégekkel, továbbá az érintett vámhivatalokkal együtt. Az ügyféli és a vámhatósági oldal 2012 elején egyaránt arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az informatikai fejlesztés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ennek, illetve az érintett engedélyek módosításának köszönhetően elmondható, hogy sikeres volt a helyi vámkezelés keretében az áruk adott vámeljárásra történő kiadási kérelmét tartalmazó értesítések elektronizálása. Eleget teszünk tehát mind a vámjogszabályi, mind a vámhatósági ellenőrzési kötelezettségeknek: mivel elektronikus értesítésekről van szó, lehetőség van arra, hogy az ügyféli oldal felé természetesen nem publikált kockázati profilok segítségével automatikusan kiválasztásra kerüljenek a kockázatosnak ítélt küldemények. Hangsúlyozandóan arról van szó, hogy csak indokolt esetben, kockázatosnak ítélt szállítmányok vonatkozásában kerül sor a gazdálkodói folyamatok tényleges megakasztására, azaz okmányvizsgálatra, vagy a küldemény fizikai vizsgálatára. Az értesítések elektronizálásának nem célja a fizikai áruvizsgálatok számának növelése, a cél az, hogy megteremtsük a kockázatot rejtő szállítmányok kiszűrésének lehetőségét. Ha nincs kockázat, az áruk kiadása perceken belül megtörténik. Nonstop Erre a néhány perces késedelemre is csak azért van szükség, hogy nyitva álljon a vámhatósági oldalon a lehetőség arra, hogy egy, a kockázatelemzést végző informatikai rendszer által kockázatosnak nem ítélt szállítmány tekintetében, de csakis hangsúlyozottan indokolt esetben, dönthessen a vámhivatal dolgozója, hogy vizsgálatot rendel-e el. Még azon ritka esetekben is van lehetősége a vámhatóságnak könnyítésre, amikor esetleg vámhivatali nyitvatartási időn túl válna szükségessé a benyújtott értesítés adatai alapján okmány- vagy fizikai vizsgálat. A mindennap 24 órában működő úgynevezett központi e-kockázatkezelői rendszer lehetőséget ad a vámhatóságnak arra, hogy például egy azonos kockázati profil szerint korábban már elvégzett fizikai vizsgálat alapján a későbbiekben beérkező, azonos paraméterekkel rendelkező küldemény tekintetében enyhítsen a javasolt vámvizsgálati módon: úgy döntsön, hogy nincs szükség például fizikai vizsgálat A számvevőszéki vizsgálat nyomán A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 9

10 Vám Informatikai háttér 10 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata megtartására. A távlati cél az lenne, hogy nyitvatartási időn túl is rendelkezésre álljon egy olyan vámhatósági csoport, amely bármikor elvégezhetné a küldemények fizikai vizsgálatát. Ennek az elképzelésnek azonban jelenleg még akadályai vannak. Ügyféli oldalról érkezett visszajelzések alapján az az igény is felmerült, hogy a fent említett néhány perces várakozás is hosszú idő, ha az áruk vámeljárásra történő kiadásáról van szó. Tervezett ezért egy olyan informatikai fejlesztés a közeljövőben, amely lehetővé fogja tenni, hogy engedélyesenként külön-külön kerüljön meghatározásra az az időtartam, amely alatt a vámhivatalnak lehetősége van egy, a kockázatkezelő rendszer által megbízhatónak talált szállítmány esetén is okmány- vagy áruvizsgálat elvégzésére. Ha nem működik a rendszer Murphy jól ismert törvénye az értesítések informatikai háttere tekintetében sem tesz kivételt. Erre tekintettel természetesen szükséges volt kidolgozni azokat a szabályokat, melyek ezen informatikai rendszer (ügyféli vagy vámhatósági) üzemszünete esetén alkalmazandók, természetesen ismét az ügyféli érdekek szem előtt tartásával. A legfontosabb talán az, hogy mindenkinek ismernie kell az üzemszünet játékszabályait. A helyi vámkezelési eljárásra vonatkozó engedélyekben ezért minden esetben elő kell írni függetlenül attól, hogy a gazdálkodó értesítési kötelezettséggel terhelt-e vagy sem az üzemszünetre vonatkozó rendelkezéseket. Az alapszabály rendkívül egyszerű: üzemszünet esetén az engedélyesnek a helyi nyilvántartásba vételről nem kell értesítést küldenie. Kizárólag ügyféli üzemszünet esetén de akkor is csak indokolt esetben előírható azonban, hogy hivatali időben az engedélyes üzenetben vagy telefax útján értesítési kötelezettségét manuálisan teljesítse. Az engedélyezett gazdálkodói koncepció és az egyszerűsített vám Mint láttuk, nem volt tartható az az állapot, hogy szinte valamennyi helyi vámkezelésre szóló engedély tekintetében mentességet kapjanak az engedélyesek azon kötelezettség alól, hogy kérjék szállítmányaik adott vámeljárásra történő kiadását. Vannak, akik ezt többletteherként értékelik. Ugyanakkor sokak számára nem jelent problémát az értesítések elektronikus beküldése, tapasztalható volt ez mind a fent említett kísérleti fázis, mind az éles üzem során. Fontos hangsúlyozni, hogy az értesítések alóli mentesség megadására indokolt esetben továbbra is lehetőség marad, bár tény, hogy ezt a könnyítést fő szabály szerint automatikusan nem kapják meg az engedélyesek. A mentesítésre továbbá nincs lehetőség abban az esetben sem, ha az érintett áruk tiltó/korlátozó gazdaságpolitikai rendelkezés hatálya alá tartoznak (például ha szabad forgalomba bocsátásukhoz külön engedély szükséges). Még a mentesített gazdálkodók esetén is rendszerint előírásra kerül bizonyos időszakokra, hogy beküldjék az értesítéseket. Ezen időszakos kötelezettség rögzíthető a Vámkódex végrehajtási rendeletének 253k. cikkében említett ellenőrzési tervben 2. Felmerül az a kérdés is, hogy ellentmondás van-e az értesítési kötelezettség előírása, illetve azon tény között, hogy a helyi vámkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodók vagy AEO- tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy csak teljesítik a tanúsítvány kiadása feltételeit, hiszen mint láttuk mára minden engedélyes felülvizsgálata megtörtént ebből a szempontból. További kérdés, hogy miért van szükség ezen megbízható engedélyesek utólagos ellenőrzésére? Ezen aggály mögött bizonyára ott van az a korábbi nem kifejezetten előnyös helyzet emléke, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulása előtt az egyszerűsített engedélyezéssel foglalkozó és az AEOtanúsítványt kiadó vámszervek nem voltak azonosak 3. Utólagos ellenőrzés Ezen látszólagos ellentmondás kapcsán ki kell emelni, hogy a Vámkódex 13. cikke értelmében a vámhatóságok elvégezhetnek minden általuk szükségesnek ítélt ellenőrzést annak érdekében, hogy biztosítsák az unió vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésére, kiléptetésére, továbbítására, átszállítására és meghatározott célra történő felhasználására, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétére vonatkozó vámszabályok és egyéb jogszabályok helyes alkalmazását. Ez az ellenőrzési lehetőség az utólagos jellegű ellenőrzések vonatkozásában egyrészt a Vámtörvény 1. (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés mely a piaci szereplők vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogóbb vizsgálatát teszi lehetővé, másrészt a Vámkódex 78. cikke alapján lefolytatott, a vámárunyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló ellenőrzések formájában jelenik meg. A Vámtörvény vonatkozó rendelkezései szerint az utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente ellenőrzési tervben kell meghatározni. Az ellenőrzési terv az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a költségvetési bevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a vámbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő vámeljárásokra kiemelt figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását. Kockázatelemzési tevékenység eredményeként kerülnek behatárolásra azok a piaci szereplők, amelyek tekintetében a felmerült kockázatok indokolják valamely utólagos jellegű ellenőrzés lefolytatását. Emellett természetesen figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyszerűsített vámeljárások során a folyamatba épített ellenőrzések száma gyakorlatilag minimalizálódott, így szükséges ezen eljárások keretében érkező 2 Bár a jogszabály az ellenőrzési terv meglétét csak a több tagállamban használatos ún. egységes engedélyek tekintetében írja elő, mind az EU Számvevőszéknek, mind az EU Bizottságnak elvárása az ellenőrzési terv megléte. 3 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megalakulása óta a két tevékenységgel összefüggő hatósági feladatokat egyazon gazdálkodó esetében már rendszerint ugyanaz a vámhivatal látja el.

11 Vám áruforgalom rendszeres, utólagos jellegű ellenőrzések keretében történő vizsgálata. Az egyszerűsített vámeljárások mint ellenőrzési témakör utólagos jellegű ellenőrzések keretében történő vizsgálata nem új keletű jelenség. A szóban forgó vámeljárások ellenőrzése már évtől kezdődően minden évben megfigyelhető volt, tekintettel a vámeljárások egyszerűsítésének térnyerésére. A témakör vámhatóság által közzétett ellenőrzési irányelvei között rendre szerepelt, és a kockázat nagyságára tekintettel várhatóan szerepelni is fog. A piaci szereplők Meg kell jegyezni továbbá, hogy a gazdálkodók kiválasztásánál vizsgálatra kerül az a körülmény, hogy egy adott piaci szereplő az ellenőrzéssel érintett időszakban rendelkezett-e AEOC- vagy AEOF-tanúsítvánnyal. E gazdálkodók belső folyamatai, illetőleg külkereskedelmi tevékenysége komoly és átfogó auditáláson esett át, melynek okán az AEO-k tekintettel arra, hogy vámhatóság az AEO-kat legmegbízhatóbb ügyfeleinek tekinti a vámügyeik intézése során számos uniós vagy nemzeti jogszabály által biztosított előnyben részesülnek. Vizsgálatra történő kiválasztásuk tekintetében számukra a pozitív megkülönböztetés érvényesül. Ezek figyelembevételével az AEO-k például az alacsony kockázati szint melletti kiválasztás alól kivételt képeznek, de jelentős kockáztat például egyszerűsített vámeljárások esetében az AEO-k is számíthatnak a vámhatóság ellenőreinek kiemelt figyelmére. Tekintettel arra, hogy az AEO-audit egy átfogó, a gazdálkodó belső folyamatait részleteiben feltáró eljárás, a hatóság számos információ birtokába jut. Mind hatósági, mind gazdálkodói oldalról megjelent ezen információk újrahasznosításának igénye, hiszen a különböző eljárások során megvalósuló adatbekérések miatti esetleges duplikációk többletterhet jelentenek mindkét fél számára. A fenti törekvés mentén elsődleges feladatként jelentkezett az adatvédelmi aggályok kérdése, nevesül, hogy felhasználhatóak-e a kérelemre indított AEO-eljárás során beszerzett információk más ellenőrzések során. Különösen fontos volt ezen kérdés rendezése, hiszen az AEO-eljárás során számos fokozottan érzékeny (például vámtitkot képező) adat kerül a vámhatóság látókörébe. A jogi, adatvédelmi egyeztetések eredményeképpen a fenti kételyek tisztázásra kerültek, így elhárult az akadály a már rendelkezésre álló információk újrafelhasználása elől, amely meggyorsítaná az ellenőrzési folyamatokat, és könnyebbséget jelent a gazdálkodók számára is. Ennek megfelelően a jövőben a Vámkódex 78. cikke szerinti vámáru-nyilatkozatok utólagos ellenőrzése, valamint a Vámtörvény 1. (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott utólagos ellenőrzés előkészítése során, amennyiben a lefolytatandó vizsgálat AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodót érint, az AEO-eljárás során a vámhatóság birtokába került információk is figyelembevételre kerülnek. Természetesen a fenti elvek nem jelentenek többletellenőrzéseket a gazdálkodók számára, a vámhatóság célja a bizalmi viszony továbbépítése a szükséges ellenőrzöttségi szint fenntartásával. Az időszakonkénti ellenőrzés ugyanis nemcsak teher és egyben uniós normákon nyugvó kötelezettség, hanem egyszersmind lehetőség is a gazdálkodóknak a szabálytalanságok és a belső rendszerekben rejlő hibák feltárására, ezáltal a jogszerű működés helyreállítására. Félreértés Végezetül tisztázni szükséges még egy kérdést, illetve féreértéést az AEO-státusz és az utólagos ellenőrzések viszonya tekintetében. Bár az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók úgy érezhetik, hogy megbízhatóságukra tekintettel indokolatlanul szerepelnek azon cégek között, melyeknél utólagos ellenőrzésre kerül sor, egyvalamit nem szabad elfelejteni: az utólagos ellenőrzések mindig a múltban történt vámeljárásokra, a Vámkódex 221. cikke alapján egészen pontosan és jellemzően a vizsgálatokat megelőző három évre irányulnak. Mivel az elmúlt három évben a jelenlegi AEO-k döntő többsége még AEO-tanúsítvány nélkül folytatta tevékenységét, nem meglepő, hogy az utólagos ellenőrzés keretében vizsgált cégek között viszonylag nagyobb számban találunk AEO-kat is. Összegezve elmondható, hogy a helyi vámkezelés életében számos változás történt az elmúlt évek, hónapok során. A változások zökkenőmentes bevezetése érdekében mindig sor került átmeneti időszakokra, ennek keretében széles körű ügyféli konzultációra. Ahogy láttuk, ez így történt az engedélyek AEO-feltételek szerinti felülvizsgálata, illetve az értesítési kötelezettség előírása során is. Mindkét változás fontos volt annak érdekében, hogy megfeleljünk a kapcsolódó uniós elvárásoknak. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a helyi vámkezelések működtetése során elengedhetetlen a harmonizáció az unió valamenynyi tagállamában, megnyitva ezzel az utat a következő évek legnagyobb vámszakmai kihívását jelentő Uniós Vámkódex bevezetése felé. Kijelenthetjük tehát, hogy a változások mellett a helyi vámkezelés továbbra is a vámeljárások lebonyolításának egyik kulcsfontosságú módja maradhat. Dr. Ábrahám Hajnalka, Balasi Bálint, Jankai Gábor Idős marihuánacsempész Röszkén jelentkezett belépésre egy 59 éves német állampolgárságú férfi egy bérelt Volkswagen Transporter típusú személygépjárművel. A pénzügyőrök kérdésére nem jelentett be árut, azonban a nyilatkozat elfogadását követően a NAV munkatársai a járművet félreállították tételes vámvizsgálat céljából. A gépkocsi ellenőrzése során az első utasülések alatti rekeszből 8 db fekete zsugorfóliába csomagolva megközelítően 10 kg marihuána került elő. A pénzügyőrök a 20 millió forint feketepiaci értékű kábítószer-szállítmányt lefoglalták, és az ügyet visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt átadták a rendőrségnek. Jelentős változások A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 11

12 Akik az anyagok titkait vallatják A vám- és pénzügyőrség egykori Vegyvizsgáló Intézete immár jó két esztendeje a NAV Szakértői Intézeteként működik. Amikor egy-egy szervezet nevében változások történnek, feltételezhető, hogy a feladatai is változnak. Romhányi Antal pénzügyőr ezredessel, az intézet főigazgatójával arról beszélgettünk, honnan merre tartanak. A felvilágosításról 12 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Ami a feladatainkat illeti, abban jelentős változások nem történtek kezdte az ezredes. Országos hatáskörű, középfokú szervként az új nómenklatúra szerint főigazgatósági rangban működünk jelenleg is. Mi következi ebből? Vannak hatósági feladataink, mint például az európai kötelező tarifális, illetve a származási felvilágosítás, valamint a kötelező érvényű vámtarifa-besorolások kiadása, amely a Magyarország területén működő jövedéki alanyok által előállított, felhasznált termékekre vonatkozik. Szolgáltatnak sajátos módon A felvilágosítás szót használta. Értsük úgy, ez a hivatal egyfajta szolgáltatása? A szolgáltatások fogalma ennél összetettebb. A KTF, KSZF és KÉV rendszer hatósági jogkörben végzett tevékenység. Az előbbieket az ügyfél vagy annak meghatalmazottja kezdeményezheti, az utóbbit a hatósági felügyeletet ellátó igazgatóság is kérheti. A cégek az adott termékükre igényelnek egy vámtarifaszámot, amit az intézetünk a bevizsgálás alapján határoz meg. Ettől kezdve ezt kell használnia az ügyfélnek, és az európai vámszerveknek ezt el kell fogadniuk. Gyorsabbá, gördülékenyebbé teszi mindkét fél számára az ügyintézést. Ha úgy vesszük, természetesen ez is egyfajta szolgáltatás. De ha már így tette fel a kérdést, valóban vannak szolgáltatásaink is: az ügyfelek kérésére előzetes szakvélemény formájában tájékoztatást adunk az általuk gyártott, forgalmazott termékek besorolásáról. Határozatot nem adunk ki ilyen esetekben, a szakvéleményünk egy éven belül érvényes. Nagyon fontos lehet egy-egy vállalkozás számára, hogy pontosan tisztában legyen a terméke adóbesorolását illetően. Kérhetik az intézet szakvéleményét? Az általános forgalmi adó (áfa), vagy a népegészségügyi termékadó (neta) mértéke szintén megkövetel bizonyos vizsgálatokat, amelyek a mi hatáskörünkbe tartoznak. Meg kell határoznunk azokat az összetevőket, amelyek alapján keletkeztethető az adófizetés kötelezettsége, illetve annak mértéke. Ezek is tarifális besorolást kívánnak, de a jogszabályok egyéb paramétereket is hozzárendelnek az adófizetési kötelezettséghez: a cukor-, a koffein-, a sóvagy mondjuk a taurintartalom szintjét. Ezek egyike sem állapítható meg ránézésre, számos esetben bonyolult vizsgálatokra van szükség. Vám Ezeknek ára van? Természetesen. Miniszteri rendelet határozza meg, de szigorúan önköltségi alapon dolgozunk, nem számolhatunk el profitot. Ördögtől való volna némi haszon? Tárgyaltunk arról, hogy legalább egy minimális hasznot kalkulálhassunk, de ettől szigorúan elzárkóztak az illetékesek. Annyi engedményt kaptunk, hogy az önköltség számításakor a tőlünk független költségnövekedéseinket érvényesíthessük az árainkban. Sok ilyen megkeresésünk van. Héttagú a mobil flotta A korábbi években jelentős fejlődésnek számított az első mobil laboratóriumok beszerzése Azóta már hét kocsiból áll a flottánk. Négy speciálisan az ásványolaj-, három az alkoholtermékek helyszíni vizsgálatára szakosodott. Nagyon rövid idő alatt, helyben ki tudjuk adni a vizsgált anyagok minősítését, összetevőinek paramétereit. Kiskereskedelmi egységeknél, italkimérésekben tartott ellenőrzések során fontos bizonyíték lehet, ha ott mindjárt meg tudjuk mondani, mi van a bontott palackban, igaz-e, amit állítanak. Számos alkalommal nagy összegű adóelkerülésekre deríthettünk így fényt. Helyben vizsgálni tudják az ital alkoholtartalmának származását is? Ezek a laborok nem alkalmasak arra, hogy helyben kiderítsék, erjesztett, vagy cukorból gyártott alkoholból készült-e az ital. Ez olyan bonyolult eljárás, amire a beszállított minta alapján csak a központi laboratóriumunk tud választ adni. Az unió tagországaiban kevés olyan hatósági laboratórium van, amelyik alkalmas az ilyen vizsgálatokra. Korábban a szőkített, vagy illegálisan behozott üzemanyagok felderítése volt az ásványolaj-vizsgáló mozgó laboratóriumok feladata. Ma mi a helyzet? Az erősen kénezett gázolajok feltehetően ma is külföldről származnak, ilyen üzemanyagokat napjainkban is találunk, de más módszerek is tapasztalhatók: megesik, hogy az üzemanyagtartályban tiszta, étkezési növényolajat találunk. 300 forint körüli áron kapható az olcsóbbak literje, az interneten számos ötletet adnak a drága gázolaj kiváltására. Az intézetnek nincsenek statisztikái, de a beküldött minták között sok mindennel találkozunk. Tavaly is komoly felderítésekről hallhattunk, ezekhez a mi vizsgálataink szolgáltathattak bizonyítékot. Említhetnék példát az alkoholtartalommal kapcsolatos visszaélésekre is, amikor faszeszt, oldószereket, adómentes denaturáló komponenseket mutatunk ki az italokban. Borhamisítás? Időről időre felbukkannak ilyen esetek is, de mintha visszaszorulóban volnának ezek a próbálkozások. Tudományos alapossággal dolgoznak Abból indultunk ki, hogy az intézet névváltozása csak részben takar új feladatokat. Ám az, hogy szakértői címet is kaptak, másra utal. Ebben igaza van. Annak idején, az integráció során, azért is került a nevünkbe a szakértői minősítés, mert úgy láttuk, hogy egyre több olyan felkérést kapunk, amikor

13 Vám nem egyszerűen vizsgálatot, hanem szakértői állásfoglalást is kérnek tőlünk. A vizsgálataink alapján indított bírósági eljárások is szaporodnak, a bírói ítéletekhez pedig olyan dokumentációt követelnek meg, amelyet bejegyzett igazságügyi szakértők ellenjegyeznek. Két éve még csak én voltam az egyetlen ilyen bejegyzett szakértő az intézetben, aztán 2010-ben jött még egy szakértői címmel rendelkező munkatársunk. Azóta a tapasztaltabb, megfelelő felkészültséggel, iskolai végzettséggel rendelkező kollégák közül még tízen felkerültek a szakértői listára, így már tucatnyi bejegyzett igazságügyi szakértője van az intézetnek, s további négyen várnak még erre a címre. Nem könnyű a bíróság előtt is bizonyító erejű vizsgálatokat lefolytatni Az intézetünket 2003 óta folyamatosan akkreditáljuk bizonyos vizsgálati szakterületeken, de ez nem jelenti azt, hogy más téren lazábbak a követelményeink. Nagyon fontos, hogy szakértőként tudományosan megalapozottan, az adott speciális szakkérdésekben laikus nyomozó vagy a bíró számára mégis érthetően mondjunk véleményt bizonyos kérdésekben. Egységes minőségbiztosítási elveket követünk, s lépést tartunk a jogszabályi követelményekkel is. Mindig arrafelé mozdulunk, amit az új kötelezettségeink megkövetelnek. Mondana erre példát? Most a népegészségügyi termékadó kapcsán a koffein vagy a taurin kimutatására kellett felkészülnünk. A jogszabályok gyorsan változnak, januárban is új paramétereket írtak elő, bizonyos felkészülési időre szükségünk volt, hogy megbízható, pontosan dokumentálható vizsgálati eredményeket kapjunk. Mára ezt is megoldottuk. Vannak már tapasztalataik arról, hogyan reagáltak a cégek a terméküket érintő neta mértékére? Előfordult, hogy kaptunk ugyanabból a termékből újabb mintát, amelyben már kevesebb volt a só, a cukor vagy a taurin. Igyekeztek a cégek úgy módosítani az összetételt, hogy az élvezeti érték ne változzon, de az adott termékük egyáltalán ne, vagy csak kismértékben kerüljön be a netakörbe. Ha ezt megoldották, tudomásul vettük, kiadtuk az igazolást. Ez nem adómegkerülés, a hatályos szabályok ismeretében legálisan meg lehet változtatni a termékek összetételét. Drogok csak mellékesen Nem beszéltünk a drogok vizsgálatáról. Ez már a rendőrségi laboratóriumok hatáskörébe tartozik. Más a helyzet akkor, ha mondjuk a Repülőtéri Igazgatóság munkatársai a postai küldemények között valami gyanús anyagot találnak, ami mondjuk mosópor- vagy fürdősóminta jelzéssel érkezik, de a feladóból arra lehet következtetni, hogy akár drogszármazék is lehet. Ha ilyenkor beküldik a mintát, megvizsgáljuk, s ha úgy találjuk, hogy a vegyi összetétele alapján akár tudatmódosító szer is lehet, nem adunk ugyan szakvéleményt, de elküldjük az illetékes kábítószer-vizsgáló labornak. A találatarány? Az esetek több mint nyolcvan százalékában helyes a sejtésünk. Az illetékes szervezet, a Nemzeti Drogfókuszpont közreműködése, döntése alapján kerülhetnek fel az új anyagok az úgynevezett C listára, ahol a dizájnerdrogokat tartják számon. Amíg nem szerepel egy bizonyos anyag, molekula a tiltólistán, kiadható a küldemény a címzettnek. Több a civil, mint a hivatásos Beszéljünk az intézet személyi állományáról is. A NAV integrált szervezetében civilként vagy hivatásosként dolgoznak a munkatársaik? A civilesítés minket sem került el, sőt, már a NAV megalakulása előtt is elkezdődött. A laboratóriumi állomány egy részét már a VP-hez is polgári alkalmazottként vettük fel, de akik tarifákkal, vámmal vagy jövedékkel kapcsolatos vizsgálati területeken dolgoztak, többnyire rendelkeztek pénzügyőri szakmai képzettséggel, gyakorlattal is. A 88 tagú állomány többsége ma már civil állományban van, de szorgalmi alapon elvárjuk az analitikai-kémiai összefüggések átlátása mellett a tarifális szabályok, a szabványok, a jogszabályok ismeretét is. Szervezett képzési formák e téren nincsenek, a tapasztaltabb, esetleg vámos múltú kollégák segítenek szükség esetén a tanácsaikkal. Korábban feltehetően ez fordítva volt. Én 1995-ben kerültem a laboratóriumba, akkoriban még szinte mindenki, az ott dolgozó hat-nyolc munkatárs hivatásos volt. Csak később kezdődött a civilesítés, ami mára arányaiban jelentősen átfordult. A nómen kla túraosztályon, ahol tarifálnak, hatósági feladatokat látnak el, adójogi minősítéseket adnak ki, szakvéleményeket készítenek, a mai napig kizárólag hivatásosak dolgoznak, de az ő munkakörüket is civilesítették. Ha ott kellene pótolnunk valakit, falakba ütköznénk, mert civilt a jelenleg csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán megszerezhető ismeretek hiányában nem vehetnénk fel. Elnöki külön engedélyt kellene kérni ahhoz, hogy civil helyre hivatásost alkalmazzunk. Jelenleg is van egy ilyen üres helyünk, amelyet így szeretnénk betölteni. Uniós normák szerint Ahhoz, hogy az intézet minőségi munkát végezhessen, drága és megbízható műszerekre van szükség. Megfelelő az eszközállományuk? 1999-ben vált középfokú szervvé a Vegyvizsgáló Intézet, azóta dolgozunk itt a XVI. kerületben. A 2004-et megelőző években uniós forrásokból, pályázatok révén ki lehetett alakítani egy színvonalasan felszerelt, uniós normáknak megfelelő laboratóriumot. Noha később sem apadtak el teljesen ezek a források, de a nagy beruházások után inkább a karbantartás került előtérbe. A jelentős leterheltség és kihasználtság mellett működő speciális műszereink javítása meglehetősen drága. Az utóbbi két-három évben csökkentek a lehetőségeink, kevesebb pénz jut új eszközökre, de nem panaszkodhatom, mert az új feladatokhoz szükséges műszereket mindig be tudtuk szerezni. Lassan kinőjük az épületet is, gondolkodni kell jobb, tágasabb elhelyezésen is, mert a helyszűke hamarosan a munka minőségének rovására mehet. Nem könnyű olyan optimális, lakóövezeten kívüli helyet találni, amely minden elsősorban szakmai és biztonsági szempontból megfelelne. Somfai Péter Nép egészségügyi termékek A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 13

14 Előzetesen minősítik az új vállalkozásokat Az adóhatóság fokozottan figyel azokra, akik kockázatosnak tűnnek Január 1-jével új adószabályok léptek életbe, amelyek egyrészt segíteni hivatottak a tisztességesen, jogkövető módón gazdálkodók életét, másrészt megnehezíteni a csalók, a notórius adóelkerülők, egy-egy új cég alapításával kiskaput kereső ügyeskedők visszatérését a gazdasági életbe. Linczmayer Szilviát, a NAV adószakmai szóvivőjét az új szabályokról kérdeztük. Elke rülhetetlen szűrés 14 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Jó egy esztendővel ezelőtt beszéltek első alkalommal a NAV illetékes vezetői azokról a jogszabály-változási tervekről, amelyekkel a sok tíz, gyakran százmilliós adótartozást felhalmozó vállalkozók előtt kívánták bezárni a viszszaélések kapuját. Vallatják a jelentkezők múltját Idén, az év első napján lépett életbe az az új jogszabály, amely az új vállalkozások bejegyzését egy előminősítési eljárás lefolytatásához köti mondta a szóvivő asszony. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása értelmében a cégbíróság csak azután jegyezheti be az új vállalkozásokat, miután azok megfeleltek az adóhatóság adóregisztrációs eljárásán. A cégbíróság elküldi a cég adószámmegállapítás iránti kérelmét az adóhatóságnak, hogy az folytasson le egy előzetes vizsgálatot. Ha mindent rendben találunk, kiadjuk az adószámot, és be lehet jegyezni a vállalkozást, de meg is tagadhatjuk azt. Kiknek nem engedélyezik, hogy tovább folytathassanak gazdasági tevékenységet? Több szűrési fokozat alapján születik meg a döntés. Mindenekelőtt megvizsgáljuk a cégben meghatározó tulajdonrésszel rendelkező személyek, vezető tisztségviselők adózói életútját. Kizáró ok, ha valakinek 15 millió forint, vagy annál nagyobb adótartozása van vagy volt, illetve olyan cégben szerepelt tulajdonosként, amelynek az adószámát korábban töröltük. Az ilyen vállalkozások nemkívánatosak a rendszerben. Rossz idők járnak a csalókra Mikor törlik egy-egy cég adószámát? Ha nem valós cím a cég bejelentett székhelye, a cég egyáltalán be sem jelentett képviselőt, vagy a képviselő nem valós személy. Ezek a fantomizálódó cégek? Nagy valószínűséggel igen, ezért is szigorodott a szankció január 1-jétől. Tavaly az adóhatóság első Vám körben még csak felfüggeszthette az adószámukat, de csak akkor törölhette azt, ha nem mentették ki a mulasztásukat. Vannak olyanok, akik kifejezetten azért vállalkoznak, hogy csalással jövedelemhez jussanak. Ezek ellen lehet védekezni? A nyilvántartásainkból ez is kiderül. Kétségtelenül vannak olyan cégek, amelyek azért születnek, hogy ne folytassanak gazdasági tevékenységet, csak a költségvetést próbálják megcsapolni. Valótlan számlákat adnak ki, s így december 31-ig még nyerészkedhettek. Így lehet azt a sokmilliós tartozást felhalmozni. Ez a kiskapu most bezárult. Ez volna a szűrő? A szűrés első lépcsője. Megeshet azonban, hogy valaki ha nem is könnyen átcsúszik ezen a rostán, ilyenkor szemben találja magát a másodikkal. Minden újonnan alakuló vállalkozásnak kiküldünk egy kockázatelemzési kérdőívet. Ilyet kapnak azok a vállalkozások is, amelyek tisztségviselői között akadnak olyanok, akik ugyan nem teljesítik a kizárási feltételeket, de a múltjuk nem egészen makulátlan. Sok mindenre fény derül a kérdőív ellenőrizhető válaszaiból is. Ha nem küldik vissza a kérdőívet, az olyannyira gyanús, hogy a törvény rendelkezése alapján automatikus adószámtörlést eredményez. Emlékszem egy olyan esetre, amikor a helyszínre érkező munkatársaink egy családi ház címén öt bejegyzett céget kerestek, de az ott lakóknak fogalmuk sem volt arról, hogy ők cégszékhelyként szerepelnek nálunk. Gyanúra okot adó cégkapcsolatok Sok ilyen kérdőívet küldtek már szét? Május 14-ei adataim vannak: cég esett át az első szűrön, 440-nek nem adtunk adószámot, és közel 7000 kérdőívet küldtünk ki. Persze tudomásul kell vennünk, hogy válság van, a cégek csaknem felének kell ilyen kérdőívet kitöltenie, ami azonban önmagában még nem minősít, vagy nem tesz gyanússá senkit. Ha új céget alapítanak, tulajdonos-, vezető tisztségviselő-változást jelentenek a vállalkozások, és kockázatosnak minősülnek, ezt a kérdőívet a törvény értelmében ki kell küldenünk. Lehetnek olyan vállalkozások, amelyek átmennek a szűrőn, mégis kockázatosnak tekinthetők? Mindennek, a legalaposabb szűrésnek is lehet ilyen hozadéka. A cég vagy a tulajdonosok korábbi cégkapcsolatait is megnézzük, gyanúra adhat okot, ha olyan vállalkozásokkal álltak kapcsolatban, amelyek nagy adótartozással szűntek meg, vagy adószámukat törölni kellett. Ilyenkor nem tudjuk megakadályozni, hogy megkezdjék a működésüket, de számíthatnak a fokozott figyelmünkre, az adóhatóság felügyeletére. Erről mindig határozatot hozunk, s a következőkre kötelezhetjük a cégeket: az áfabevallás gyakoriságát sűríthetjük, vagyis egy kezdő vállalkozásnak nem negyedévente kell beadnia az áfabevallást, hanem havonta, vagy megkövetelhetjük, hogy a cég adóbevallásait ellenjegyezze egy adószakértő, egy ügyvéd, de a határozatunk tartalmazhatja azt is, hogy csatolja az összes bizonylat másolatát a bevalláshoz. Ez a három kötelezés a kockázatosság mértéké-

15 Vám Aki tiszta, annak szabad az út Horvátország és Törökország csatlakozása az árutovábbítási egyezményekhez Az árutovábbítás olyan vámeszköz, amely azoknak a piaci szereplőknek áll a rendelkezésére, akik anélkül szállítanak árukat határokon vagy területeken keresztül, hogy kifizetnék azokat a közterheket, amelyek elvben akkor esedékesek, amikor az áruk a területre belépnek (vagy azt elhagyják), ezáltal pedig csak egyetlen (végleges) vámkezelésre van szükség. Az árutovábbítás különösen fontos a közösség számára, ahol az egységes vámterület az adóterületek sokféleségével párosul. Az áruk az árutovábbítás keretében mozoghatnak a közösségbe való belépési helyüktől vámkezelési helyükig. Egységes Vámokmány hez igazodva szabadon kombinálható. Az első negyedévben hét vállalkozást vont az adóhatóság fokozott felügyelet alá. Mindez azt jelentheti, hogy mindenki gyanús? (Már a kérdés törlését is javasolnám, ugyanis nem kapja meg minden vállalkozás a kérdőívet.) Szó nincs erről. Függetlenül az új vállalkozások előéletétől, a NAV elnökének rendelkezése értelmében az induló vállalkozások 10 százalékát ellenőrizni kell. Ez a normál ügymenetünk része. Mi a helyzet azokkal, akiknek a bukása mögött már vizsgált bűnügyek vannak? A sajátos árutovábbítási rendszer szükségessége az Európai Közösség számára még 1968 ban vált nyilvánvalóvá, amikor a Közös Vámtarifát bevezették. A közösségi árutovábbítási rendszert 1968-ban vezették be. Ez megkönnyítette mind a közösségi, mind a nem közösségi áruk mozgását az Európai Közösségen belül. Ekkor alkalmazták először a T1 jelzést a nem közösségi árukra, és a T2-t a közösségi árukra. A megnövekedett mértékű kereskedelem miatt és az áruk Európán belüli forgalmazásának megkönnyítésére, a közösségi árutovábbítási rendszer 1972-ben két megállapodással bővült ki, hogy kiterjedjen Ausztriára és Svájcra is. Ez a két ország, amely Európában fontos földrajzi helyen van, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagja volt. Az EU és az Efta-országok Az adóhatóság csak és kizárólag az adótörvényben foglalt rendelkezések alapján tagadhatja meg az adószám kiadása iránti kérelmet, vagy törölheti az adószámot. Korábban szinte azonnal bejegyezték a cégeket. Az előzetes ellenőrzés mennyivel hosszabbítja meg ezt a folyamatot? Gyakorlatilag semmivel. Aki tiszta (és az adatai is rendben vannak), annak az adóhatóság egy munkanapon belül megadja az engedélyt, és ezt követően a cégbíróság be is jegyzi a vállalkozást. Aki viszont napokig nem kap választ, joggal gyanakodhat, hogy valami problémát találtunk. somfai Az évi megállapodásokat az EFTA-ország Svájccal és (akkor még tagország) Ausztriával 1987-ben két egyezmény váltotta fel, amelyeket az Európai Közösség és az összes EFTA-ország együtt dolgozott ki. Ezek az egyezmények a behozatal, a kivitel és az áruk mozgásának megkönnyítésére irányultak az Európai Közösség és az EFTAországok között, de az egyes EFTA-országok között is. Az egyik egyezmény az egységes árutovábbítási eljárást hozta létre, míg a másik a behozatali, kiviteli és árutovábbítási alakiságok egyszerűsítéséről gondoskodott, az Egységes Vámokmány (EV) bevezetésével. Az egyezményeket az egyezményként, illetve az EV-egyezményként ismerjük. Az egyezmények bővítetésére több alkalommal sor került, illetve sok más ország is kifejezte azt a kívánságát, hogy csatlakozzon a közös árutovábbítási rendszerhez. Az egységes árutovábbítási eljárásról, illetőleg az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló évi EU-EFTA egyezményekben (a továbbiakban egyezmények) jelenleg a következő szerződő felek szerepelnek: az EU, Norvégia, Svájc, Izland, Andorra és San Marino. Az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, május 20-i egyezmény, valamint az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló, május 20-i egyezmények a hatályba lépésük óta bebizonyították, hogy értékes eszközként segítik a kereskedelmi áruforgalmat, egyrészt azáltal, hogy a vámfelügyelet alatt álló áruk forgalmára vonatkozóan közös eljárásokat állapítanak meg, és ezzel hozzájárulnak a határátlépési pontokon fellépő torlódások megszüntetéséhez, másrészt pedig azzal, hogy összehangolják a kivitel, a behozatal és az árutovábbítás esetén benyújtandó vámáru-nyilatkozatok formátumát. Várható bővítések Az EU-EFTA vegyes bizottság november 17-i ülésen a bizottság tájékoztatta a tagállamok delegáltjait, hogy az egyezmények keleti szomszéd országokkal mint Horvátország és Törökország történő bővítése mellett döntöttek. A bővítéssel kapcsolatban megfigyelői státusz kiadásának feltételei a 2066/2009 bizottsági dokumentumban kerültek lefektetésre. A megfigyelői státusz annyit jelent, hogy a jelentkező tagállamok képviselői jelen lehetnek az EU-EFTA munkacsoport ülésein, illetve lehetőséget kapnak arra, hogy a tagjelölt országok hozzáigazítsák saját rendszerüket az NCTS-hez informatikailag és jogi szempontból. Az Európai Uniónak és az európai gazdálkodóknak egyértelműen az érdekükben áll az egyezményeket olyan további országokra kiterjeszteni, amelyek képesek azokat végrehajtani, és ez a kiterjesztés egyben azt is biztosítja, hogy a régió egészében javuljon a vámjogszabályoknak a vonatkozó uniós vívmányokkal való összhangja. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 15

16 Vám Kezességvállalási okmányok 16 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Az EU-tagjelölt országok mint Horvátország és Törökország EU-csatlakozásra történő felkészülésének fontos része a vám szakterületen az egyezményekhez való csatlakozás. Egy adott ország csak akkor kérhető fel az egyezményekhez való csatlakozásra, ha az adott időpontban mind a jogi szabályozás, mind az operatív szint, mind pedig a számítógépes alkalmazások tekintetében képes maradéktalanul alkalmazni az egységes árutovábbítási eljárásra és az alakiságok egyszerűsítésére vonatkozó hatályos joganyagot. Az utolsó feltétel tekintetében csak azok az országok kérhetők fel az egyezményekhez való csatlakozásra, amelyek olyan számítógépesített árutovábbítási rendszerrel rendelkeznek, amely megfelel a felkérés időpontjában hatályos új számítógépesített árutovábbítási rendszer (New Computerised Transit System NCTS) jogi, technikai és pénzügyi követelményeinek. Horvátország és Törökország felkészültségét értékelő látogatások 2011 őszén megerősítették, hogy mindkét ország készen áll az egyezményekhez való csatlakozásra való meghívásra. A Tranzit szekcióban és az EK-EFTA munkacsoport ülésén január 19-én szakértői szinten döntés született a meghívásról, amely hivatalosan április 26-án jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjának OJ114- es számában. E két országnak az egyezményekhez való csatlakozására július 1. került megjelölésre. Szükséges adminisztratív és technikai módosítások Tekintettel a csatlakozás közeli időpontjára, ezért addig számos feladata van még az EU-nak, a vámhatóságoknak, valamint az árutovábbítási eljárásban részt vevő gazdálkodóknak. A két ország csatlakozása jogszabály-módosítási következményekkel is jár, így az egyezmény vonatkozó részeinek nyelvi kiegészítése mellett a vámkódex végrehajtási rendeletének egyes mellékleteit is szükséges kiegészíteni. Ezek a mellékletek: 48. számú melléklet, amely az összkezességi (TC31) engedélyhez szükséges kezességvállalási okmány mintáját tartalmazza. Kiadására a kérelmező székhelye szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóság jogosult. 49. számú melléklet, amely az egyedi kezességvállalási okmány mintáját tartalmazza. Az árutovábbítást megindító vám- és pénzügyőri igazgatóságnál szükséges benyújtani. 50. számú melléklet, amely az egyedi garanciajegyek (TC32) kiadásához szükséges kezességvállalási okmányt tartalmazza. Az engedély kiadására a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) jogosult. Ezekben a kezességvállalási okmányokban mindösszesen annyi módosul, hogy a felhasználási terület kiegészül Horvátországgal és Törökországgal, valamint a meghagyott címek kiegészítését kell elvégezni ezen országok tekintetében. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben ezek a módosítások nem történnek meg, abban az esetben az ügyfelek nem indítványozhatnak árutovábbítási eljárást az újonnan csatlakozott országokba. Amennyiben a gazdálkodó nem kíván az újonnan csatlakozó országokba árutovábbítást indítani, úgy a régi kezességek/garanciák (az EK-EFTA Vegyes bizottság határozattervezete szerint) elfogadhatóak még az egyéves átmeneti időszakban. GMS-rendszer Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az ügyfél az újonnan csatlakozó országok valamelyikébe kíván árutovábbítást kezdeményezni július 1-jén, úgy az említett engedélyeket, illetve a TC31/TC33 kezességi tanúsítványokat az illetékes vám- és pénzügyőri igazgatóságnak ki kell adnia, és azokat a GMS-rendszerben rögzítenie kell. Tehát az érdekelt ügyfeleknek annak érdekében, hogy emiatt a szállítmányozás ne sérüljön tanácsos a módosított kezességvállalási okmányokat az illetékes igazgatósághoz benyújtani. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy az új tanúsítványok kiadására kizárólag a vonatkozó jogszabályi rendelkezések kihirdetését követően van lehetőség július 1-jei hatállyal. A két ország egyezményekhez való csatlakozásával a Közösségi Vámkódex végrehajtására kiadott 2454/93/EGK rendelet 51. és 51A. mellékletében található TC31 kezességi tanúsítvány és TC33 tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességről nyomtatványok módosítása is szükséges a NAV által. A bizottság kérésére felmérésre kerültek a TC32 egyedi garanciajegy-engedélyesek tevékenységük folytatásának megerősítése, illetve az engedélyeik módosításáról történő tájékoztatás céljából. Valamennyi engedélyes megerősítette tevékenységének folytatására irányuló szándékát. A TC32 egyedi garanciajegyek vonatkozásában az illetékes KAVIG-nak az ügyfelek kérelmére új engedélyeket és GRN-számokat kell kiadni, amellyel kapcsolatban további feladatok jelentkeznek, hiszen ezek alapján új garanciajegyeket kell legyártani, mivel július 1-jét követően a régi garanciajegyeket nem lehet felhasználni. Annak érdekében, hogy a július 1-jét követően a csatlakozó országokból induló és oda tartó árutovábbítási eljárások zökkenőmentesen történjenek meg, ezért a rendelkezésre álló időben még informatikai fejlesztésekre is szükség van. Informatikai szempontból alapvetően az új országok tranzitegyezményhez való csatlakozásával mivel részükre is nemzetközi kötelezettség az NCTS és az aktuális üzenetszabványok alkalmazása a magyarországi MCC- és GMS-alkalmazások alapműködésében, üzenetcseréiben módosítást nem kell végrehajtani. A bővítés következményeként azonban módosításra kerülnek a tranzitegyezményben a nyelvi bejegyzések, országfelsorolások, területi kódok, illetve vámhivataltörzs, melyeket a bizottság a törzsadatokat nyilvántartó CS/RD (Central System/Reference Data) alkalmazásban publikál központilag valamennyi tagállam számára. A fentieken túl a bizottság szintén publikálja azokat a queue beállításokat, melyek CCN-adapterben történő konfigurálásával biztosítható a nemzetközi üzenetkommunikáció az érintett új országokkal. A törzsadatok szakmai rendszerekbe történő

17 Vám Prog nosztizált változások Vége a kukoricázásnak, avagy a fordított áfa bevezetése a mezőgazdaságban Óvatos piaci becslések szerint is a gabonaszektorban legalább 25 százalék a feketegazdaság aránya. A csalástípusok a lehető legváltozatosabb sávszélességben mozognak. Előfordul, hogy a gabonakereskedő teljesen feketén adja el például a búzát, kukoricát vagy akár a napraforgómagot. Bevételeiből egy fillért sem fizet az államkasszának. De a legismertebb jóval több szervezést igénylő módszer, amely az unió több tagállamát is érinti, és ezért adóhatóságait is elszántabb lépések megtételére sarkallja, az a közösségen belüli áfacsalás. Felszámolják a láncolatokat betöltését és a kommunikációért felelős queue-k beállítását a NAV munkatársai hajtják végre. A NAV a fentiek végrehajtásával biztosítani tudja a belépő országokkal történő megfelelő üzenetkezelést. Törökország csatlakozásának elhalasztása A bizottság május 31-én kelt tájékoztatása szerint Horvátország csatlakozása az egyezményekhez július 1-jén 0.00-kor az előzetes terveknek megfelelően meg fog valósulni, tehát ennek megfelelően a Horvátországból induló és oda irányuló szállítmányokat az NCTSben kell indítani. Ezzel ellentétben Törökország informatikai problémákra hivatkozva a csatlakozás elhalasztása felől döntött. A csatlakozásra a tervek szerint Az áfacsalásra szakosodott adózók áldozata a költségvetés bevételi oldalán kívül lehet akár egy túl naiv, kissé gondatlan gabonatermelő is. Hiszen a csalás lényege az, hogy a megvásárolt gabonát úgynevezett közösségen belüli értékesítésként tüntetik fel. S közben a gabona csak papíron utazik másik országba, a valóságban itt marad, Magyarországon érékesítik áfa nélkül feketén. Amivel nemcsak az a probléma, hogy az államkasszába kevesebb pénz folyik be, hanem az, hogy megsvindlizik a piaci versenyt is. Hiszen csalásukkal olyan versenyelőnyhöz jutnak az ágazat becsületes szereplőivel szemben, amely igen nehezen ledolgozható. A bûn láncszemei Hogy ezt a csalási konstrukciót megértsük, szükséges egy minimális jogszabályi háttérismeret: Az áfatörvény szempontjából nem mindegy, hogy ha például napraforgómagot érékesítünk, azt ki veszi meg. Ha a vevő egy magyar cég, akkor nekünk áfás számlát kell kiállítanunk, az áfát be kell vallanunk, s meg is kell fizetnünk. Viszont ha például Szlovákiából jön egy vevő, aki ott is értékesíti majd az árut, várhatóan csak 2012 novemberében kerül sor. Ennek megfelelően július 1-jén az egyezmények módosítása következtében a kezességi okmányok és tanúsítványok módosítását kizárólag Horvátország vonatkozásában szükséges elvégezni. A fentiekre figyelemmel az árutovábbítás kapcsán is prognosztizált változások a tervekkel ellentétben több ütemben fognak megtörténni: július 1. Horvátország csatlakozása az egyezményekhez november. Törökország csatlakozása az egyezményekhez július 1. Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz Rácz Tibor akkor nekünk a számlán fel kell tüntetni, hogy a napraforgómagért kifizetett vételár közösségen belüli értékesítés ténye miatt mentes az adó alól. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nekünk nem kell áfát fizetni, mert azt majd a szlovák vevő fogja megfizetni Szlovákiában. Az adóhatóság már számtalanszor felhívta az adózók figyelmét, hogy azt, aki közösségen belül értékesíti termékeit tekintettel arra, hogy így nem kell áfát fizetnie, komoly felelősség és kötelezettség terheli. Hiszen neki kell meggyőződnie arról, hogy az árut ténylegesen más tagállamban (példánkban Szlovákiában) értékesítik majd. Nem árt meggyőződni arról, hogy van-e közösségi adószáma ügyfelünknek, rendelkezik-e szállítóeszközzel, s végül kérni kell a nemzetközi szállítási bizonylatokat is (CMR-t, azaz a fuvarlevelet), hogy igazolni tudja, hogy tényleg a határainkon kívül történt meg az értékesítés. Áldozattá a túl naiv, gondatlan gabonatermelő úgy válhat, hogy megjelenik egy magyar (vagy magyarul beszélő külföldi állampolgár), aki egy Európai Unión belüli felvásárló képviselőjének adja ki magát, és a gabonát a magyarországi felvásárlók ajánlatánál kicsivel jobb árat ígérve megveszi, de végül Magyarországon értékesíti. Van, hogy a megvásárolt gabona nem jut messzebb, mint a szomszédos település malomfeldolgozója. Az esetek többségében az áfacsaláshoz egy komolyabb láncolatot tartanak fent, ahol egyetlen láncszemre sem igaz, hogy véletlen áldozat lenne. Mindenki beavatott. Körbeszámláznak, álexportálnak, papíron utaztatják az árut, fuvarokmányokat és egyéb iratokat hamisítanak, és a fiktív számla alapján visszaigénylik (levonásba helyezik) az áfa összegét. Mit tett az adóhatóság? Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 90. (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységet a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás (leánykori nevén: ellenőrzési irányelv) alapján végzi. A költségvetési bevételek biztosítása, az adómorál javítása, a feketegazdaság elleni határozottabb fellépés, továbbá a versenyképes piacgazdaság működésének ösztönzése érdekében a évtől kezdődően a NAV kiemelt ellenőrzési területként kezeli a gabonavertikum egészének A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 17

18 Vám Külföldön már bevált 18 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata vizsgálatát. A fokozott adóhatósági jelenlét a teljes ágazatra kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a termeléstől a végső felhasználásig bármely adózót így akár például a kakaóscsiga-gyártót is ellenőrizhet az adóhatóság. Hogy lássuk, ezek nem csak üres szavak, jöjjön egy kis számadat! 2008-tól március 31-ig bezárólag 5916 ellenőrzést végzett az adóhatóság, melynek eredményeként összesen 31,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok. (És a számadatokon túl persze sok, olykor hangos sajtóvisszhangot kiváltó ügy is eljutott a köztudatba, például Csáby Bettina, aki korábban boksztudása miatt, az év elején pedig gabonaügye kapcsán szerepelt a médiumokban.) Nemzetközi példa Romániában a gabonakereskedelemre június 1-jétől a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, azaz sem levonási, sem visszaigénylési lehetőség nincs a gabonaügyletek után. (Zárójelben megjegyezném, hogy a mezőgazdasági szakértők a román módosítás várható következményeként azt állapították meg, hogy az elkövetett csalások jelentős része át fog terelődni Magyarországra. Éppen ezért is hívta fel a NAV a gazdák figyelmét többször is, hogy üzleti partnereiket körültekintően válogassák meg.) Közel egy év elteltével a román mezőgazdasági tárca összesítése alapján a mérleg: - A gabonaterményekkel kapcsolatos pénzügyi viszszaélések 90 százaléka megszűnt. - A gabonafélék kereskedelméből befolyt áfabevétel megduplázódott. Megoldás: fordított adózás A fordított adózásról szóló törvényjavaslatot május 14-én nagy többséggel fogadta el az Országgyűlés. A fordított adózás mezőgazdasági szektorra való kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló XLIX. törvény rendelkezései majd július 1-jével lépnek hatályba. Így egy kétéves, átmeneti időszakra határozzák meg a gabonaszektor adózási szabályait. (A szabályok június 31-ig élnek, aztán hatályukat vesztik.) A szigorú, száraznak tűnő szabályozást talán a laikus olvasónak is tartalommal tölti ki az, ha törvényi rendelkezéseket a számok, adóforintok nyelvére is lefordítjuk. Becslések szerint a mezőgazdasági szektorban a fordított áfa bevezetése mintegy milliárd forinttal növeli majd a költségvetés bevételét. Ezt a fentiekben részletezett román példa csak megerősíti. Fordított adózás mint adózási módszer Az általános forgalmi adó rendszerében két adózási módszert különböztethetünk meg. Az egyenes és a fordított adózást. A két módszer csak az adó megfizetésének mechanizmusában tér el egymástól. A fő szabály az egyenes adózás, melynek lényege hogy az adót a terméket saját nevében értékesítő, illetve a szolgáltatást saját nevében nyújtó adóalany számítja fel és fizeti meg, de természetesen ezzel együtt annak összegét át is hárítja a vevőre vagy a megrendelőre. Ha a vevő vagy a megrendelő adólevonásra jogosult adóalany, akkor ő a rá áthárított áfát levonásba helyezheti (ennek feltétele az, hogy az adott beszerzés nem esik tételes levonási tilalom alá). Ha viszont a vevő vagy a megrendelő nem adóalany vagy adóalany, de adólevonásra az érintett beszerzés vonatkozásában vagy egyébként nem jogosult, akkor értelemszerűen az áthárított áfát levonni nem tudja. Lássuk egy példán keresztül, mit is jelent ez a gyakorlatban! Ha a gumicukrot gyártó cég eladja a termékét a sarki kis boltba, akkor gumicukrot gyártó cég a gumicukrok értéke után felszámítja a 27 százalékos mértékű áfát, amelyet a sarki kis bolt ki is fizet neki. A költségvetésnek a gumicukorgyártó cég fogja megfizetni az áfát, amelynek összegét egyben levonásba is helyezheti. Fordított adózás esetén a fentiekkel ellentétben az adót nem a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany, azaz nem a teljesítésre kötelezett fél számítja föl és hárítja át a vevőre vagy a megrendelőre, hanem a vevő, a megrendelő lesz az, aki (amely) az adó felszámításáról és megfizetéséről gondoskodni köteles. Jöjjön megint egy példa! A kukoricát termelő cég eladja terményét egy sértéshizlaló kft.-nek. Ebben az esetben az eladó, kukoricát termelő cég nettó áron, vagyis áfa nélkül adja el a kukoricáját. A vevő, vagyis a sertéshizlaló kft. fogja befizetni az államkasszába a kukoricát terhelő áfát. A fordított adózás személyi köre Csak belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyok között működik a fordított adózás! Az egyik leglényegesebb szabályt az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban áfatörvény) 142. (3) bekezdésének a) pontja tartalmazza. Eszerint, mivel adót felszámítani más helyett is csak és kizárólag áfaalany tud, ezért a fordított adózás pusztán adóalanyok között értelmezhető. S mindemellett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany belföldi nyilvántartású kell hogy legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kell legyen magyar adószáma. Ha ilyennel nem rendelkezik, akkor nem működik a fordított adózás mechanizmusa. Vagyis ha a megrendelő vagy a vevő nem áfaalany személy, szervezet vagy külföldi adóalany, akkor a belföldi fordított adózás szóba sem jöhet, ez utóbbi esetben függetlenül attól, hogy az értékesítés vagy a szolgáltatás tárgya az áfatörvény szerint fordított adózás körébe esik az általános, egyenes adózási módszer alkalmazandó. Három az áfatörvény szempontjából speciális adóalany helyzete 1. Az evaalany még különösebb helyzetét maga az áfatörvény teremti meg, ugyanis a 142. (4) bekezdése kimondja, hogy belföldi fordított adózás alkalmazásában az evaalanyt is belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyként kell kezelni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például egy evás cég kukoricát (vagy egyéb fordított adózás alá eső terményt) ad el eva- vagy áfaalanynak, akkor tekin-

19 Vám tettel a fordított adózás alkalmazásának kötelezettségére nettó, azaz áfa nélküli számlát állít ki, ugyanakkor bevételként is csak a megkapott nettó összeget veszi figyelembe, és majd ebből is fizeti az evát. 2. Az evaalannyal pont ellentétes az alanyi adómentes adóalany helyzete. Az áfatörvény 142. (3) bekezdés b) pontja alapján a fordított adózás alkalmazásának a tevékenység meghatározott jellegén, valamint a belföldi nyilvántartásba vett adóalany minőségén túl további lényeges kritériuma, hogy a fordított adózás csak akkor jöhet szóba, ha a felek egyikének sincs olyan, az áfatörvényben szabályozott jogállása, amely alapján tőle az adófizetés ne lenne követelhető. És az alanyi mentes adóalany körében maga az áfatörvény sem tesz kivételt. Nem mondja ki, hogy az alanyi adómentes adóalany, amennyiben olyan ügylet során teljesít, vagy szerez be, amely az áfatörvény 142. (1) bekezdésében nem szerepel, akkor nem járhat el alanyi mentes minőségben. Ez lefordítva azt jelenti, hogy amenynyiben a felek valamelyike alanyi adómentes, akkor a fordított adózás alkalmazására függetlenül attól, hogy az ügylet tárgya egyébként fordított adózás alá esne nem kerülhet sor július 1-jétől a fordított adózás szempontjából speciálisok köre kibővült a kompenzációs felárra jogosult, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyokkal. Őket maga a jogalkotó zárja ki. Hiszen az áfatörvény 142. (8) bekezdése expressis verbis kimondja, hogy a fordított adózás nem alkalmazható a XIV. fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Ez azt jelenti, hogy a fent említett termelőket a változás nem érinti, esetükben marad minden a régiben. Így például ha a kukoricát termelő mezőgazdasági tevékenységet folytató termelő eladja terményét, a vevőjétől ugyanúgy, mint eddig, meg fogja kapni a kompenzációs felár összegét. A fordított adózás alá eső termények köre (2012. július 1-jétől) Az áfatörvény 142. (1) bekezdése határozza meg azon szolgáltatásokat és termékeket, amelyek nyújtása, illetőleg értékesítése esetén az áfaalany nem választhat, hanem kötelezően fordított adózási módszert kell hogy alkalmazza július 1-jétől az áfatörvény 142. (1) bekezdése kiegészült egy i) ponttal, amely továbbutal a 6/A. számú mellékletben található termékekre. A mellékletben szereplő táblázat a jogalkalmazás egységessége és a jogbiztonság érdekében a vámtarifaszámokat is tartalmazza. (Zárójelben szükséges megjegyezni, hogy a vámtarifaszámok esetében a július 31-én hatályos besorolási rend az irányadó.) Azt mára már a különféle médiumok közléséből majd mindenki tudja, hogy a mezőgazdasági áfacsalások viszszaszorítása érdekében július 1-jétől a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be a fordított áfát. De a teljesség kedvéért álljon itt a pontos jogszabályhely! A 142. (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek Sor- Megnevezés Vtsz. szám 1. Kukorica Búza és kétszeres Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgómag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is 1201 Levonási jogosultság Sokan tévesen azt gondolják, hogy a fordított áfa miatt a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának mivel a teljesítésre kötelezett adóalany áfát nem hárít át levonási joga sincs. De a levonási jog nem attól az adótechnikai kérdéstől függ, hogy az ügylet melyik szereplője fizeti be a költségvetésbe az áfát. Ezért a fordított adózás alá eső ügyletet teljesítő adóalany az ilyen ügyleteihez eszközölt vagy kapcsolódó beszerzéseinek adótartalmát feltételezve, hogy az általános szabályok szerint adólevonásra jogosult levonhatja. Tehát a búzát termelő cég igaz, hogy nem számít fel a számlájában áfát, igaz, hogy nem is ő fizeti meg azt a költségvetésnek ami, mint ahogy már a fentiekben többször is említettem, csak adótechnikai kérdés, de például a beszerzett trágya vagy vetőmag vagy permetezőszer áfáját levonásba helyezheti. Az Art. 2. számú mellékletének b) pontja azon adózók helyzetét is segíti, akik/amelyek a fordított áfa miatt likviditási gondokkal küzdenek. Az illetékes adóhatóságtól akár év közben is kérhetik azt, hogy gyakrabban nyújthassák be áfabevallásukat. Így a rájuk áthárított, de általuk megfizetett adó összegéhez hamarabb hozzájuthatnak. A kör bezárul: adatszolgáltatási kötelezettség Az ellenőrzések megkönnyítése és a csalások kiküszöbölése érdekében július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ez azt jelenti, hogy mind a vevőnek, mind az eladónak az általa értékesített/megvásárolt terményt, a vámtarifaszámot, a mennyiséget és az adóalapot feltüntetve adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak. A NAV az adatokat összeveti, s amennyiben eltérést talál, annak utánajár (többnyire egy ellenőrzés keretében). Cikkemmel remélem sikerült bemutatni, hogy miért terjesztették ki honatyáink a gabonaágazatra is a fordított adózást. S remélem azt is, hogy a fenti sorok konkrét segítséget nyújtottak azon adózóknak, akik/amelyek a gyakorlatban is alkalmazni fogják ezeket a szabályokat. Linczmayer Szilvia Kiküszöbölik a csalásokat A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 19

20 EMCS Földkerekségünk fejlett országaiban megtapasztalva a gazdaság kontinenseken átívelő, szűkebb értelemben pedig Európát sújtó válsághelyzetét napi ügy, és folyton aktuális téma az egyes szuverén államok költségvetési helyzetének stabilizálása, a már stabilizált fiscus szintjének fenntartása, növelése. Az Európai Unión belül 20 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata Ez az általános megállapítás nem egyedüli, feltételezhető, hogy osztja mások véleményét is. Adott társadalom mindenkori költségvetési helyzetének komplex értékelése, megítélése során számos tényező, felsorolható befolyásoló momentum mellett újra meg újra terítékre kerül az áruk, termékek, szolgáltatások útjának, pályájának figyelemmel kísérése, ha úgy tetszik nyomon követése, nem utolsósorban a fiskális kockázatok bemutatása. A szaksajtó szépen bővelkedik ehhez közvetlenül vagy tágabb értelemben kapcsolódó monográfiákban. Jelen publikációmmal célom nem más, mint egyrészt az, hogy a jövedéki jogalkalmazás territóriumáról újfent felhívjam a figyelmet egy már létező, és folyamatosan fejlődő árumozgás ellenőrző rendszerre, a termékpálya nyomon követés adóbevételi szempontból sem irreleváns fontosságára, másrészt felébresszem a gondolatokat az ilyen típusú rendszerekben tárolt termékskálák bővítési lehetőségeire. Honnan is célszerű kezdeni...? Jövedék Az Európai Unió egyes tagállamainak területéről a másikra való áruszállítás a köztük fennálló adóversenybeli és egyéb adókülönbségek okán kockázatokat rejt magában, ezért vitathatatlanul szükség van a jövedéki termékek szállításával kapcsolatos konkrét információkra, méghozzá úgy, hogy az információ megszerzése nem eredményezheti a közösségen belüli szabad árumozgást akadályozó ellenőrzések számának növekedését. Ezt a fundamentális problémát amely közel két évtizedes múltra tekint vissza, a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, a Tanács február 25-i 92/12/EGK számú Irányelve rendezte. Úgy fogalmazott, hogy a számítógépes eljárások lehetséges alkalmazásától függetlenül a tagállamok közötti adófelfüggesztéssel szállított minden jövedéki terméket, ideértve a tengeri vagy légi úton közvetlenül az egyik közösségi tengeri vagy légi kikötőből a másikba szállítottat is, egy, a feladó által kiállított okmány kísér. Ezzel az okmánnyal, vagy erre az okmányra való hivatkozással elküldött vagy átvett szállítmányok kereskedőinek értesíteniük kell a tagállam adóhatóságait. Az okmányt négy példányban kell elkészíteni, melyből egy példány a feladóé, egy példány a címzetté, egy példányt visszaküldenek a feladónak teljesítési elismervényként, és egy példány a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságáé. Az egyes elküldés szerinti tagállamok illetékes hatóságai biztosíthatnak az okmányból egy további példányt az indulás szerinti tagállam illetékes hatóságai számára. Bár az Irányelv már egy évtizeddel ezelőtt is utalt az információtechnológia nyújtotta lehetőségekre, a közösségi adófelfüggesztési eljárásból adódó kockázatok kezelésére mégiscsak papíralapon került sor. Egy évtizeddel a probléma felmerülése és a papíralapú kísérő okmányokról való rendelkezést követően egy közösségi szintű számítógépes projekt vette kezdetét, amely megvalósítására maga az Európai Unió is egy évtizedet szánt. Mi is az az EMCS? Ez a számítógépes projekt az EMCS. Az EMCS mozaikszó, a Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszer angol nyelvű megfelelőjéből (Excise Movement and Control System) ered. Az EMCS az EU Bizottsága és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett uniós számítógépes rendszer, amely a jövedéki termékek adófelfüggesztés keretében történő szállítását, szállításának felügyeletét, ellenőrzését teszi lehetővé belföldi és közösségi viszonylatban egyaránt. Ezzel a jövedéki termékek közösségen (illetve tagállamon) belüli szállítása a hatóságok által direktebb módon felügyelhető, a szállítmányok nyomon követhetőbbek, és ez által a kockázatok minimalizálhatók. Természetesen nem lehet rés a pajzson, teljesen számítógépesített ellenőrző rendszer bevezetése vált szükségessé, a papíralapú termékkísérő okmányokat kiváltva. Követelményként kerül definiálásra az is, hogy a feladó és a címzett azonosítására, illetve a szállítmányok feladására, fogadására vonatkozó valamennyi információt kezelni tudja, és ezáltal valós időben szerezhessenek információt a szállítmány státuszáról az érintett hatóságok és gazdálkodók. Mi a közösségi jogi háttér? Az EMCS normarendszerét a közösség szintjén a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelv, valamint a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 684/2009/EK bizottsági rendelet alkotja. A közösségi szintű szabályok megjelentek a jövedékiadótörvényben, illetve annak végrehajtási rendeletében is. Az előrelépés mérföldkövei, ha úgy tetszik, fázisai Az EMCS megvalósítása több fázisra osztható. Mivel ahogy e kérdéskört bevezetőm is feszegeti a tagállamok jövedéki adóból származó nemzeti bevételei jelentős kieséseket szenvedtek, ezért az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az ún. ECOFIN május 19-én elfogadott egy olyan jelentést, amely egy számítógépes rendszer bevezetésének alkalmazhatóságáról szólt.