THE IMPORTANCE OF NETWORKING IN ECONOMIC DEVELOPMENT THROUGH THE EXAMPLE OF TOURISM DESTINATION MANAGEMENT ORGANISATIONS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "THE IMPORTANCE OF NETWORKING IN ECONOMIC DEVELOPMENT THROUGH THE EXAMPLE OF TOURISM DESTINATION MANAGEMENT ORGANISATIONS"

Átírás

1 Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, Herbály Katalin 1 A HÁLÓZATÉPÍTÉS JELENTŐSÉGE A GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN A TDM SZERVEZETEK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL A TDM szervezet hálózatépítési terve feltételezi mind a primer-, mind pedig a vonatkozó szekunder kutatás elvégzését, a reális helyzetfeltárást. Ezt követően fontos az egyes kapcsolattípusoknak és azok jellemzőinek meghatározása, amelyek a tervszerűen felépített hálózatok alapelemét jelentik. Az egyes tevékenységek pontos leírása és a hasonló (vertikális- és horizontális szintű) szervezetekkel történő kapcsolattartási formák rögzítése feltétele a hálózat formájában történő munkavégzésnek. Alapvető fontosságú a hazai-és külföldi,,jó gyakorlatok megismerése és azok adaptálható elemeinek beépítése az érintett szervezet gyakorlatába. A hálózatépítés nevezett fázisai a gazdaság más területein is jól alkalmazhatóak bármely térségben, így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. THE IMPORTANCE OF NETWORKING IN ECONOMIC DEVELOPMENT THROUGH THE EXAMPLE OF TOURISM DESTINATION MANAGEMENT ORGANISATIONS A realistic evaluation through primary and secondary research is needed for the design of a plan for the networking of Tourism Destination Management Organizations. After this it is important to determine the types and characteristics of the different connections, in order to get the basis of the planned networks. The precise description of the activities and knowledge of the forms of connections between the similar (vertical and horizontal) organisations seem to be the conditions of working in the form of networks. Knowing and using the adaptable elements of domestic and foreign best practises in the work of the affected organisations is essential. The listed phases of networking can be used in other fields of the economy in any region, including Jász-Nagykun-Szolnok County. BEVEZETÉS A turizmus jövőbeni fejlesztésének egyik kulcseleme a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek működtetése, amelyek hatékony munkája viszont elképzelhetetlen egy részletesen kidolgozott hálózatfejlesztési program nélkül. A tanulmány a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek tevékenységét a gyakorlat oldaláról kívánja megközelíteni, így elsősorban azokat az elméleti- és gyakorlati ismereteket foglalja össze, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a TDMSZ tagok/tagszervezetek képesek legyenek a különböző szintű szervezetek létrehozására és működtetésére is. A téma indokoltságát alátámasztják azok a tényadatok, amelyek gazdasági élet más területein az egyes szervezetek létrehozásában sikereket mutatnak ugyan, de a későbbi fenntartható működtetés az esetek többségében már nem 1 Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, A cikket lektorálta: Katona Ilona, igazgató, Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság

2 valósul meg. Ez a jelenség pl. a termelő- és értékesítő szövetkezetekre (TÉSZ-ekre) is jellemző, ahol a szervezetek megalakulását korábban pályázati források is segítették, a működés/működtetés pedig saját forrásból csak ritkán volt fenntartható. Fentiek alapján indokolt tehát feltárni azokat a tényezőket, amelyek adaptálhatóak Jász- Nagykun-Szolnok megye gazdaságának fejlesztése érdekében is. Az egyik ilyen terület - az általánosan alkalmazható módszerek bemutatására az előzőekben már megjelölt turizmus, mivel a (TDM) szervezetek egyik fontos feladata a desztinációk azonos értékek mentén történő megjelenítése, képviselete. Ezen belül szükséges az, hogy az egyes tagok/tagszervezetek is megtalálják azt a hozzáadott értéket, - melyet saját részvételük alapján - módjukban áll önmaguk számára biztosítani. Mindehhez már a szervezet megalakítását megelőzően indokolt feltérképezni az egyes szerepköröket, és ez alapján meghatározni a jelenlegi (vagy potenciális) tagok szervezeten belüli, illetve a szervezet külső megjelenítéséhez kötődő feladatait/szerepvállalását, azaz a hálózatépítés (az együttműködés, kapcsolatépítés/kapcsolattartás) lehetséges formáját. 1. A TDM szervezetek rövid bemutatása 1.1. A TDM szervezetek jelentősége Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozását mindenképp indokolja az a tény, hogy ma Magyarországon hiányzik egy desztinációkra épülő megfelelő finanszírozással rendelkező, jó szakmai irányítási szervezet. Fenti tevékenység hatékony megvalósításának alapeleme az, hogy a turisztikai piac érintett szereplői kellő információval rendelkezzenek a gyakorlatban történő megvalósításhoz, amelynek vezérgondolata lehet a Lengyel Márton által megfogalmazott, és a TDM Működési kézikönyvben szereplő alábbi idézet: Maga a turisztikai szakma az élménynek csak egy részét tudja nyújtani (általában a közlekedést, a szállást, a vendéglátást és a tájékoztatást), a többi a kereskedők, a postai, banki, és más alkalmazottak, a rendőrök, az orvosok, a hatóságok munkájától és viselkedésétől függ. Nem véletlen, hogy a turisták azokat a helyeket kedvelik, ahol minden rendben van, és barátságos, nyitott a helyi lakosság. Ezért fontos, hogy a sok szereplő együttműködjön, közös erkölcsi alapelveket valljon, jó turisztikai szemlélete legyen. A turizmust csak együtt lehet sikeresen csinálni, az együttműködés megteremtésében tehát a szakmának úttörő szerepet kell vállalnia. [1] A hazai turisztikai célterületek az ismert nemzetközi turisztikai desztinációkkal állnak közvetlen ár-, minőség- információ- és turisztikai marketingversenyben. Vitathatatlan tény, hogy a magyar turizmus közép- és hosszú távon a desztinációk nemzetközi versenyében csak akkor képes tartósan sikeres és eredményes lenni, ha a ma még jórészt csak marketing- és információs tevékenységeket ellátó turisztikai szervezetek professzionális TDM szervezetek által irányított, stratégiailag menedzselt és vezetett versenyegységekké válnak. Fentieket is szem előtt tartva a TDM rendszer megvalósítása a magyarországi turizmus versenyképességének növeléséhez és fenntartható működési feltételeinek megteremtéséhez elodázhatatlan. [2] 1.2. A TDM szervezetek szintjei A reális helyzetértékeléshez szükséges a helyi TDM szervezetek helyének meghatározása a szervezeti hierarchiában, illetve ezzel egyidejűleg kapcsolatrendszerének áttekintése is. 2

3 Turisztikai termék-klaszter hálózat A négy szintből álló új szervezeti rendszernek (helyi, térségi, regionális és nemzeti szint) az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: a rendszer legyen alulról felfelé épülő a működésben legyen átláthatóság és összhang a desztináció menedzsment feladatok tekintetében egységes álláspontot kell kialakítani a szintek között hatékony kommunikációs és együttműködési struktúrát kell létrehozni a helyi kezdeményezéseket felülről támogatni kell (pályázatok, egyéb források, ösztönző intézkedések, turizmus törvény, stb.). (1. számú ábra) Szakmai szervezetek Országos DMSZ Regionális DM szervezetek Állami és közszféra Országos Regionális Megye Telepüési Térségi DM szervezetek Helyi DM szervezetek Turisztikai vállalkozások Civil szervezetek Egyéb aktorok 1. ábra. A TDM rendszer szintjei Forrás: A fenti ábra is jól érzékelteti azt a közvetlen és közvetett kapcsolatrendszert, amely a DM szervezetek számára lehetőségként, de egyben szükségszerűségként is jelentkezik A hálózatépítés jelentősége a desztináció versenyképessége szempontjából A hálózatépítés folyamata a desztináció szereplői között meglévő olyan fontos kapocs, amely - a szervezetfejlesztési elvek alkalmazását jelentő - együttműködés révén biztosítja a desztináció versenyképességét jelentő tényezők aktivizálását. Az alábbi ábra bemutatja azokat a szereplő csoportokat, amelyek egy általános, így a turisztikai hálózat főbb alkotóelemeit is jelentik. 3

4 Mag szervezetek: turisztikai szolgáltatók, közlekedési szolgáltatók, utazásközvetítők Támogató szolgáltatások: oktató/kutató intézmények, iparági egyesületek Üzleti partnerek: beszállítók, média- és PR ügynökségek 2. ábra. A hálózatokat alkotó főbb csoportjai Forrás: saját szerkesztés Ezen túlmenően a témához kapcsolódó szakirodalom további elemzése során megállapítható, hogy a világban számos olyan központ található, amely kiemelkedő gazdasági teljesítményre képes. Ezeket a gazdasági csomópontokat a specializáció jellemzi, és az adott iparágban működő, nemzetközi kereskedelemben is sikeres vállalkozásoknak adnak otthont. Ezek a csomópontok napjaink egyik legversenyképesebb szervezeti formációi, amelyek a helyi erőforrások hatékony kihasználása miatt képesek egyedülálló teljesítményre, ezért működésük vizsgálata a versenyképesség szempontjából kiemelkedően fontos. [4] A globális verseny tehát átértékelte a versenyelőnyök forrásait, így az utóbbi években meghatározóvá váltak azok lokális elemei. Ennek következtében a sikeres vállalati válaszok nagy része a regionális, helyi környezetből adódó versenyelőnyökre támaszkodott. Ezek a lokalizációs előnyök a következők: egy adott iparág cégeinek földrajzi koncentrálódása, a speciális iparági szaktudás, a speciális iparági intézmények és szakképzés, a közös érdekképviseletek, és a speciális infrastruktúra által nyerhető előnyök. A turisztikai kínálat fejlesztése szempontjából különösen fontos a helyi vonzerők értékesítésére épített tudatos, desztináció szintű együttműködés megvalósítása. [5] 2. MIKROKÖRNYEZETI JELLEMZŐK A kapcsolattípusok és jellemzőik leírását megelőzően fontos áttekinteni azokat a mikrokörnyezeti jellemzőket, amelyek az egyes desztinációk versenyképességének pilléreit jelentik. A turisztikai desztinációk versenyképességének egyik irányadó definíciója szerint:,,a versenyképesség a desztináció azon kapacitása, amely által sikeresen tud helytállni a turisztikai versenyben, annak érdekében, hogy átlagon felüli jólétet biztosítson, amelyet megőrizni képes a lehető legkisebb társadalmi és természeti költségekkel. Egy versenyképes desztinációban a szereplők átlagosnál magasabb profitot termelnek és bért fizetnek, a tárgyi eszközök folyamatosan felújítása megtörténik, az új beruházások könynyen jönnek. A vállalkozók, és az önkormányzatok optimistán látják a jövőt és a lakosok jóléte - fizikai és társadalmi jólléte -, magas. A versenyképesség jóléti célja a célterületek esetében kiemelendő, ahogyan a fenntartható fejlődésre, a helyiek jövedelmére és a termelékenységre is utalás történik. 4

5 Mindezek alapján a turisztikai desztinációk versenyképességének pillérei és azok jellemzői a következők: Versenyben való sikeres helytállás: A versenyben való sikeres helytállás a versenyképesség keresleti oldalát, a piaci igényeknek való megfelelést jelöli, ami egyet jelent azzal, hogy a desztináció olyan átfogó vonzerővel és az élménynyújtás olyan képességével rendelkezik, amely legalább olyan jó, vagy jobb, mint az alternatív desztinációk által kínáltak. Jóléti cél: A turizmus (közvetlen és közvetett) hozzájárulása a helyi jövedelemhez a jóléti cél egyik oldalát jeleníti meg, amely a turizmus GDP-hez való hozzájárulásában mérhető. A számszerűsíthető jövedelem mellett a jóléti lágy tényezők éppen olyan fontosak, hiszen a turizmus pozitív hatásaiként ismert identitástudat-, biztonságérzet növekedése, vagy a környezeti minőség fokozódása is befolyásolja a helyi közösség közérzetét. Helyiek jövedelme: A jóléti cél, a helyi lakosság jövedelmének biztosítása érzékeny kérdéskört jelent, tekintve a turizmus többnyire - szezonális jellegét, a munkalehetőségek természetét (gyakran alacsony bérezést és alacsony képzettségi szintet igénylő munkakörök többségét) a külső tőkétől való függőséget. A helyi lakosság akkor részesedik a turizmus bevételeiből, ha biztosított a helyiek foglalkoztatása, a helyi lakosok általi vállalkozások ösztönzése, a helyi beszállítók használata. További fontos tényező a külső tőke által termelt jövedelem célterületen belüli visszaforgatása. Termelékenység: Egy terület versenyképességét, jólétét a termelékenység növekedése határozza meg, amely igaz a turisztikai célterületek esetében is. A területi termelékenység áll a már kifejtett hálózati együttműködések fókuszában, magában foglalva a differenciált, egyedi termékek szintjén történő versenyzést, a közös tudás és információ-bázis használatát, és az innovációt is. Fenntarthatóság célja: A fenntartható fejlődés biztosítása többszörösen jelent kulcskérdést a desztinációkban: a globális környezeti problémák elleni küzdelem mellett a turizmus alaperőforrásainak a megőrzése a cél, az önrombolás elkerülése a tét. A fenntarthatóság átfogó (ökológiai, társadalmi, gazdasági) értelmezése szükséges a desztinációkban a turizmusfejlesztés negatív hatásainak elkerülése végett, a helyiek jólétének biztosítása érdekében. A hálózatépítésnek tehát a fenti célok megvalósulását kell elősegítenie, ezen belül is kiemelten a termelékenység fokozásának elérését. Mindehhez alapvető fontossággal bír a következőkben ismertetett tényezőhalmaz. - Alapvető jellemzők A stabil, fenntartható fejlődés alapját a szereplők közötti társadalmi ragasztóanyag biztosítja. A társadalmi tőke leírható úgy, mint mindazon formális és informális kapcsolatok összessége, amelyek mozgósítása által az egyéni és kollektív szempontok érvényesülhetnek. A formális és informális kapcsolati hálózatokban a (turisztikai magszektort alkotó) magszereplőkön kívül a helyi beszállítók, üzleti partnerek és a közintézmények, civil szervezetek is helyet kapnak. - Termelékenységet növelő sikertényezők Közös stratégia: Stratégia alatt elsősorban a megfelelő célcsoport-képzést és a pozícionálást értjük, amely nem csak a szolgáltatók szintjén fontos, hanem a desztináció, mint egység szintjén is. Csak ilyen módon alakítható ki sikeres programcsomag a célterületen, és ezáltal folytathat a desztináció hatékony, fókuszált kommunikációt, amely valamennyi szereplője számára hasznot 5

6 hoz. Az ember alkotta vonzerők (programok, rendezvények, tematikus ajánlatok) fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a desztináció megkülönböztesse magát a versenytársaitól. Információ és tudás elérhetősége: A turisztikai desztinációkban kiemelt szerep jut a vevői információknak, a desztinációba érkezők utazási, költési szokásainak ismeretének. Mindezen információk kutatása, megosztása, a legjobb gyakorlatok terjesztése, és ehhez kapcsolódóan az új ötletek generálása is kritikus tényező. Speciális erőforrások közös fejlesztése, specializációja és innováció: Ezen erőforrások között szerepelhetnek a turisztikai attrakciók fejlesztése, beszállítóktól való közös rendelés (például energia, élelmiszer), a piaci kapcsolatok közös fejlesztése (pl. tanulmányutak szervezése utazási irodák számára), ahogyan a desztináció átfogó kommunikációja is. Az innováció területei a következők lehetnek: termékfejlesztés: új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, vagy a szolgáltatások minőségének növelése, komplementer turisztikai szolgáltatások összecsomagolása, piacfejlesztés: piaci terjeszkedés együttműködésben, az ellátási lánc integrációja a közvetítőkkel való szorosabb kapcsolat révén - a minőség javítása, a vevők igényeinek gyors, rugalmas kiszolgálása, új technikák alkalmazása: ICT-alkalmazások, például online foglalási rendszerek, hozammenedzsment módszerek terjesztése. Kiegészítő hatás: A kiegészítő hatás a komplementer szolgáltatások egymást erősítő hatására vonatkozik. Az adott desztináció által nyújtott, modulokból álló, de bármikor aktivizálható komplex programcsomagok tartozhatnak ide. (Egyes célterületek a környező településekkel együttműködve nyújthatnak többnapos, komplex programot, és ekkor az együttműködő települések határai adják a desztináció határait kínálati szempontból.) Beruházások: A hálózat termelékenységére az új beruházások pozitívan hatnak: az új vállalkozások megjelenése bővíti az erőforrás-, és tudásbázist, piacot hozhatnak, továbbá az új kihívók ösztönzik az innovációt és a differenciálást. Mindez igaz a turisztikai desztinációk esetében is, hiszen a turisztikai szolgáltatások diverzifikált portfóliója növeli a desztináció egészének vonzerejét. A keresleti igényekhez alkalmazkodó, új termékekbe való befektetés csökkentheti a turisztikai szezonalitást. A külföldi befektetések pedig mind új piacot, mind új know-how- t hozhatnak a területre. Fenntarthatóság: A fenntartható turizmus szempontjainak közös érvényesítése alapvetően fontos a helyiek jólétének növelése érdekében. A fenntartható fejlődés érvényesítése által megtakarítások érhetők el, és csökkenthetők az infrastruktúra karbantartási költségei, amelyek a termelékenység növeléséhez vezetnek. [6] 3. A HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROGRAM FELÉPÍTÉSE A hálózatépítési program elsődleges célja az, hogy a partnerség fejlesztése tervszerűen és fenntartható módon valósuljon meg. A partneri kapcsolatok feltárását, illetve azok bővítését általánosságban a cselekvési program határozza meg, de fontos irányelv az, hogy a hálózatfejlesztés irányított legyen, fedje le a desztinációk meghatározó turisztikai szolgáltatói szegmenseit. A vendégfogadás attitűdjének közvetett befolyásolása, valamint a vendégszeretet erősítése érdekében célszerű a programban meghatározni a lakossággal való kapcsolattartás területeit is, amely nagyban segítheti a további hatékony munkavégzést. 6

7 A hálózatfejlesztési (és partnerségi cselekvési) program javasolt felépítése az alábbi: Helyzetelemzés Kapcsolattípusok és jellemzőik meghatározása (lakosság, turizmusban érintett vállalkozók, civil szervezetek és támogatók) Partneri csomagok maghatározása a kapcsolattípusok szerint Más helyi TDM szervezetekkel való kapcsolatépítés feladatai,,best pactise -ek bemutatása A közölt struktúra alkalmas a jelenlegi helyzet pontos ismeretére építve a különböző kapcsolattípusok kijelölésére, majd pedig ezt követően a hálózatépítés egyes fázisainak meghatározására a hazai- és külföldi,,jó gyakorlatok egyidejű adaptálása mellett A javasolt módszertan A tanulmány a Debrecen és Hortobágy helyi TDM szervezet példáján keresztül mutatja be a program kidolgozását, amely főbb elemeit tekintve alkalmas az általános megállapítások megfogalmazására is. A hálózatépítési terv megírását megelőzően primer és szekunder kutatás lebonyolítására került sor. Primer kutatás: a kutatás keretében felmérésre került a tagok együttműködési hajlandósága, valamint véleménye az együttműködés várható eredményeiről. A szakértőkkel készített interjúk szakmai szempontból is kiegészítették a kapott információkat. Az Észak-alföldi régióban működő helyi TDM szervezetekkel való összehasonlítás is megtörtént a program céljának megfelelően a kapcsolattartás lehetőségeire, azaz az információmenedzsmentre helyezve a hangsúlyt. Feltárásra kerültek a jelenlegi együttműködési formák is. Szekunder kutatás: a kutatás a desztináció - fentebb említett célkitűzéseit szem előtt tartva - elsősorban a - turisztikai kínálat fejlesztésének lehetőségeire koncentrált. A jelenleg (materiális és elektronikus formában) rendelkezésre álló információs anyagok is áttekintésre kerültek. Mindezek alapján döntés született a termékfejlesztés legfontosabb kategóriáiról, illetve a hálózatfejlesztésre vonatkozó feladatokról is Helyzetelemzés 4. A HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁNAK FÁZISAI A program tartalmi elemeinek összeállítása a Debrecen és Hortobágy TDMSZ megalakításának alábbiakban közölt célkitűzése alapján történt:,,a TDM szervezet elsődleges szerepe Debrecen és a Hortobágy népszerűsítése, a turisztikai bevételek növelése, a terület imázsának erősítése, a desztináció turisztikai kínálatának bemutatása és a turizmusfejlesztés. A 34 tagú egyesületben számos turizmushoz kapcsolódó vállalkozás és szervezet tevékenykedik A Debrecen és Hortobágy Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet jövőképe szerint Debrecen és a Hortobágy még sikeresebb turisztikai célpont lesz, ennek eléréséhez a szervezet az alábbi prioritásokat jelölte ki: - az adott terület versenyképességének növelése, - a minőségi turizmus fejlesztése, 7

8 - a térség turisztikai ismertségének megerősítése, - intenzívebb marketing tevékenység végzése, - a turizmus jövedelemtermelő képességének növelése, - minőség, innováció, egyediség. A már említett primer kutatás során felmérést készült, amelynek célja az volt, hogy a nyertes pályázattal rendelkező helyi TDM szervezetek információmenedzsment-állapotát felmérje és megismerje ezek jövőbeni fejlesztési elképzeléseit. (1. táblázat) Hajdú- Debrecen - Rakamaz szoboszló Hortobágy Nyíregyháza A terület turisztikai potenciálja erős erős közepes gyenge Vendégéjszaka szám a pályázat beadásakor Tourinform Iroda szezonális 0 NETA használata X X csak szezonban - Saját turisztikai honlap X X X - Tervezett fejlesztések Tourinform iroda informatikai fejlesztése Új informatikai rendszer kiépítése X X X létrehozása még nem X - - CRM rendszer X On-line foglalási rendszer X X X - Touch info X X X X Call center X Honlap fejlesztés - X X létrehozás Egyéb marketing eszközök X X X X bevezetése pl.: turisztikai kártya, kiadvány, stb. Szakmai képzések X X X X A teljes költségvetés hány %- át fordítják információmenedzsment fejlesztésre? ~ 25% ~ 40% ~ 30% ~ 40% Tervezett vendégéjszaka szám a fenntartási időszak végén (7 év) A tervezett vendégéjszaka +10% +6,5% +27% +22% szám növekedési intenzitása 1. táblázat. A vizsgált területek jelenlegi helyzetképe és a várható fejlesztések összesítése Forrás: Hering (2010) 8

9 A vizsgálat során megállapítható volt, hogy a négy területen nagymértékben eltér a jelenlegi információmenedzsment fejlettségi szintje. Ennek elsődleges oka, hogy az adott területek eltérő turisztikai potenciállal rendelkeznek. Figyelembe véve a jelen hálózatfejlesztési és partnerségi cselekvési programban megjelenített részterületeket, a jövőbeni kapcsolatépítéshez az alábbi megállapítások kiindulópontként szolgálnak. Hajdúszoboszló, mint a harmadik legnépszerűbb magyar település, a pályázattól függetlenül is rendelkezik olyan infrastrukturális háttérrel, amely lehetővé teszi a turisták megfelelő informálását. Ennek ellenére az önkormányzat és a vállalkozói szféra úgy döntött, hogy támogatja a helyi TDM szervezet létrehozását, mivel a jelenlegi rendszer eljutott a teljesítőképessége határáig. Terveik szerint a front office feladatokat (információszolgáltatás és látogatómenedzsment) a jelenleg két fővel működő Tourinform iroda látná el továbbra is, de szakmailag és költségvetésileg is integrálják a helyi TDM szervezetbe. További két fő turisztikai szakembert kívánnak alkalmazni, akik a back office feladatokat (a front office-ok szakmai munkájának koordinálása, a térség turisztikai fejlődésének ösztönzése pl.: termékfejlesztés, marketing, innováció, stb.) végeznék. A jelenleg is használatos NETA adatbázist szeretnék egyelőre tovább alkalmazni, egészen addig, amíg lehetőség lesz egy nemzeti szintű, új, fejlettebb, egységes informatikai rendszer kiépítésére. A CRM (Customer Relationship Management, azaz ügyfélkapcsolatmenedzsment) rendszerrel kapcsolatban nyitottak, első lépésként a tagok felé irányuló információáramlást kívánják javítani. A turisták megfelelő tájékoztatásával kapcsolatban touch-info rendszerek (érintőképernyős információs rendszer), a szezonban mobil információs pontok, valamint interaktív tájékoztató oszlopok (amely jelzi a szabad parkolóhelyeket és az aktuális rendezvényeket) alkalmazását tervezik a település legforgalmasabb részein. Jelenleg is rendelkeznek önálló turisztikai honlappal, amelynek segítségével hét nyelven jut el az információ az érdeklődőkhöz. A honlap fejlesztésénél az on-line szállásfoglalást és a panorámakamerák által közvetített élőkép bevezetését tervezik első lépésben. Az információmenedzsment fejlesztése szempontjából nagy előrelépés lesz a call-center bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy 24 órában, több nyelven jussanak információhoz az érdeklődők. Tervezik továbbá a Szoboszló-kártya, mint új adathordozó bevezetését, amely segítségével fel tudnák mérni, hogy adott szolgáltatásokat hányan vesznek igénybe, mekkora a turisták költési hajlandósága, hány napig tartózkodnak a településen stb. Hasonlóak az elképzelések a pályázati támogatásból megvalósuló informatikai fejlesztésekkel kapcsolatban Nyíregyházán. A desztináció nagy hangsúlyt fektet a szolgáltatás- és kínálatfejlesztési projektek megvalósítására. Terveik között szerepel pl. a szolgáltatások körének bővítése, vendégelégedettségi kutatások, vonzerőleltár frissítése, turizmus-specifikus életminőség modell alkalmazása. Emellett természetesen az informatikai rendszerek, eszközök fejlesztésére is fokozottan ügyelnek, amelyek közé a weblapfejlesztés, on-line szállásfoglalási rendszer, a touch-info pontok létrehozása is tartozik. Nyíregyháza nem rendelkezik információs irodával, de a megyeszékhelyen működik a megyei Tourinform iroda. Ebben az esetben a pályázat a sóstófürdői szezonális nyitva tartással működő irodát veszi alapul, amelynek infrastruktúrája fokozott fejlesztésre szorul. Mivel ter- 9

10 vezik az irodák strukturális integrálását a TDM szervezetbe, ezáltal ezek az irodák szakmailag megfelelően el tudják látni a front office feladatokat. Rakamaz város összefogott a környék további tíz településével, mivel ez a térség önmagában nem rendelkezik kiemelkedő turisztikai potenciállal, de Tokaj és Nyíregyháza közelsége kedvező turisztika kínálatot jelent. A desztinációban jelenleg nem működik Tourinform iroda, nincs önálló turisztikai honlapjuk és adatbázisuk sem. Éppen ezért ennek a szakmai összefogáson alapuló új turisztikai szervezetnek (TDM) a kialakítása, valamint a pályázati támogatás, nagymértékben hozzájárulhat a térség információmenedzsmentjének látványos fejlődéséhez. Létre kívánnak hozni egy Tourinform irodát, amely segítségével hozzáférhetnek a Nemzeti Turisztikai Adatbázishoz. Ki szeretnének alakítani saját vonzerőleltárt, saját turisztikai weblapot. Kiemelkedik - az infrastrukturális fejlesztések mellett - a szakmai képzések beindítása és az egységes turisztikai koncepció kialakítása. Bár a megvizsgált desztinációk turisztikai potenciálja jelentősen eltér, mégis valamennyien kiemelten fontosnak tartják az információmenedzsment fejlesztését, mivel a teljes költségvetés 25-40%-át fordítják ezekre a fejlesztésekre Mindezen fejlesztések hatására a következő 5-6 éven belül 6,5-27% közötti vendégéjszaka - szám növekedést szeretnének elérni az adott térségekben. Ez jelentős mértékű vendégforgalom-növekedést jelentene regionális szinten is, amely kedvező hatással lehet az elmaradottabb területek gazdaságára is. [7] 4.2. Kapcsolattípusok és jellemzőik meghatározása (lakosság, turizmusban érintett vállalkozók, civil szervezetek és támogatók) Az alábbiakban azoknak a főbb csoportoknak a rövid jellemzése található, akik az egyes kapcsolattípusok, ezen keresztül a hálózatfejlesztés alapelemeit képezik. - Turizmusban érintett vállalkozók: a vállalkozók a korábban önállóan működtetett vállalkozásaik megerősítéseként maguk mögött tudhatják a DETE szervezetet, (Debrecen Turizmusáért Egyesületet, amely egyben a TDM magját is alkotja), és a közösen igénybevett szolgáltatások biztosításával a korábbinál magasabb színvonalú turisztikai kínálatot feltételez. - Lakosság: a desztináció területén élő lakosság attitűdje markánsan meghatározza annak a mikrokörnyezetnek a minőségét, ahova a turisták érkeznek. Ennek alapján aktív részvételük a DETE munkájában feltétlenül indokolt. - Civil szervezetek és támogatók: a DETE működési területén több civil szervezet működik, amelyek szerepet játszhatnak a tagok aktivitásának ösztönzésében, és aktívan részt vehetnek az egyes termékek fejlesztésében. A két településen élő olyan személyek, vagy működő szervezetek, vállalkozások (pl. üzletek) akik bármilyen módon kapcsolódhatnak a turisztikai kínálat megjelenítéséhez, támogatóként jelenhetnek meg. Esetükben a DETE által biztosított koordinációnak kiemelt szerepe van. Az értékelés fontos részét képezi a jelenlegi kapcsolatrendszer felmérése, azaz: o mely szervezetekkel o milyen a kapcsolat o kell-e még bevonni más civil szervezetet. 10

11 Mindezek alapján a civilekkel való együttműködés előnyeit a következőkben lehet összefoglalni: - erőteljesebb lakossági kapcsolat (A lakosság nagyon számban szólítható meg általuk.) - közös célok (pl. fejlesztések támogatása) - nagyobb lobbyerő általuk. A DETE által meghatározott termékfejlesztési projektek képezik a,,hálózatfejlesztési cselekvési terv (termékfejlesztési projektekre alapozott) szerkezetének alapját. A cselekvési terv módot ad arra, hogy az egyes projektekben részt vevő tagok, illetve a hálózat bővítés során bekapcsolható potenciális tagok csoportjai egy egységes rendszer elemeiként jelenjenek meg. 1. projekt Szolgáltatók 2. projekt Minden projekt 2. táblázat. Hálózatfejlesztési cselekvési terv táblázat minta Forrás: saját szerkesztés 4.3. Partneri csomagok maghatározása a kapcsolattípusok szerint A Debrecen - Hortobágy TDMSZ alapvető hálózatfejlesztési funkciói a tagok körében A kapcsolatépítés és kapcsolattartás során magát a szervezetet a munkaszervezet jeleníti meg, így ennek alapján a következő kapcsolattípusokat célszerű meghatározni: Kapcsolattartó DETE munkaszervezet Kapcsolat alanya DETE jelenlegi tagok Turizmusban érintett egyéb vállalkozások, ezen belül: - vonzerő tulajdonosok és üzemeltetők (pl. programszervezők) - szálláshely szolgáltatók - vendéglátó és szórakozóhelyek - utazási szolgáltatók - egyéb (eseti) kapcsolódó szolgáltatók Civil szervezetek és egyéb támogatók Lakosság Más helyi TDM szervezetek Térségi-és országos TDM szervezetek Egyéb külső szervezetek Turisták 3. táblázat. Kapcsolattípusok forrás: saját szerkesztés 11

12 A rövid-távú fejlesztési célként (kb. egy éven belül) a TDMSZ belső integritásának megteremtése célozandó meg, mindezért ebben a fázisban a tagi aktivitás fokozására kiemelt hangsúly helyezendő. Fentiek alapján a DETE kapcsolattartó- hálózatépítési tevékenysége a közötti időszakra lebontva az alábbi: - DETE kiadvány létrehozása (materiális forma) - Online kommunikáció (DETE hírlevél létrehozása) - Képzések, tréningek - Üzletember találkozók - Szakmai tájékoztatók, lakossági fórumok _ - Munkacsoportok létrehozása Általános kínálati elemek Projektötletek szintjén - Pályázatfigyelés, pályázatírás, kutatás, aktuális szakmai feladatok - Workshopok - Kapcsolattartás Csak az induló évben jelentkező feladatok: - Online kommunikáció - Informatikai rendszer kialakítása - DETE megjelenésével, működtetésével kapcsolatos feladatok Az alábbi rész tartalmazza az egyes tevékenység elemek részletes bemutatását. - DETE kiadvány A TDMSZ-tagok aktivizálásához, és az új tagok bevonásához elsődleges fontosságú egy TDMSZ-kiadvány készítése, amely a következő elemeket tartalmazza: - a desztináció céljai - a desztináció piaci pozícionálásának és stratégiájának összefoglalása - a tagság előnyei és feltételei - tagok jogai és kötelezettségei külön kitérve a szankcionálásra (pl. tagdíj befizetésének elmaradása, inaktivitás (pl. közgyűlésről való elmaradás és kizárás), vállalt feladatok felelősségek nem teljesítése (garantált programokban vállalt részvételkor a szolgáltatás nem teljesítése pl. lovas-, méhész-, borászszolgáltató zárva tartása a vállalt nyitvatartási időpontokban). A TDMSZ-tagság bővítésének első lépését a tagtoborzó workshopok jelentik, melyeket személyes megkeresés követhet bizonyos kulcsszereplők (pl. transzfer-szolgáltató, aktív turisztikai szolgáltatók) esetében. - Online kommunikáció (DETE hírlevél) A desztináció menedzsment rendszer (DMR / integrált információs technológiai rendszer) kiválasztása során törekedni kell arra, hogy a tagok közötti kommunikáció a hatékony online platformon valósuljon meg. Mindezért javasolt az, hogy az általános (napjaink igényeinek megfelelő) informatív weboldal mellett közösségi felület jöjjön létre, amely exkluzivitást biztosít a tagok számára. Ezen a közösségi platformon fórumok, blogok futhatnak, és adatbázisok építhetők a tagokkal megosztani kívánt információk, kutatások, esettanulmányok, képzési anyagok elérhetőségének 12

13 biztosításával (az alábbi oldalon található elemzés részletesen meghatározza, hogy egy-egy TDMSz, az informatikai lehetőségeket kihasználva, milyen hálózatfejlesztő szolgáltatásokat nyújthat. - Képzések, tréningek A képzések, tréningek témájának meghatározása az aktuális tevékenységek függvényében ajánlott. - Üzletember találkozók Az üzletember találkozók módot adnak a további tagok toborzására, illetve a kapcsolatépítés különböző formáinak megvalósítására. - Szakmai tájékoztatók, lakossági fórumok A szakmai tájékoztatók és lakossági fórumok a DETE szervezet ismertté tételének legfontosabb zálogai. - Munkacsoportok létrehozása A tagok aktivizálása érdekében ajánlatos területenkénti munkacsoportok létrehozása az alábbi területeken: kínálati szegmensenként (pl. szálláshely-szolgáltatók, vendéglátó-, és szórakozóhelyek; közlekedési szolgáltatók, üzleti partnerek, helyi beszállítók, támogató szervezetek) egyes termékcsoportonként (az egyes termékfejlesztési projekteknek megfelelően) Valamennyi munkacsoport élére - a tagok választása alapján vezetők kijelölése ajánlott (a TDMSZ-tagok közül), akik a TDMSZ alkalmazottaival közösen a következő tevékenységeket végzik: - hírlevelek indítása az adott témában - meghatározott rendszerességgel (pl. havonta) találkozók szervezése - online közösségi kommunikáció biztosítása - területenkénti információ-megosztás biztosítása (pl. kutatási eredmények megosztása az online felületeken) - a tagok aktivizálása, ösztönzése a TDMSZ-üléseken, és az évi rendszerességű TDMSZ közgyűléseken való részvételre. - Pályázatfigyelés, pályázatírás, kutatás, aktuális szakmai feladatok A DETE tevékenységéhez kapcsolódó pályázatfigyelés, maga a pályázatírás, illetve az aktuális kutatási- és szakmai feladatok ismertetése megalapozza a tudatos szervezetfejlesztést. - Workshopok A workshopok közül kiemelendőek a tagtoborzó rendezvények. - Kapcsolattartás A különböző szervezetekkel, egyénekkel, a lakossággal, civil szervezetekkel való kapcsolattartási formák a program kapcsolódó fejezeteiben részletesen megtalálhatóak. Az induló évben jelentkező feladatcsoport elsősorban az informatikai háttér biztosítására vonatkozik, melynek alapvető feladatelemei az alábbiak: - Online kommunikáció (weblap, közös platform) - Informatikai rendszer kialakítása - DETE megjelenésével, működtetésével kapcsolatos feladatok (arculatterv, termékfejlesztési induló projektek) 13

14 Javaslat a TDM informatikai rendszerének kiépítésére Korábban már megfogalmazódtak azok a legfontosabb alapelvárások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a TDM szervezetek ki tudják választani a számukra legmegfelelőbb informatikai rendszert. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a kiválasztott rendszernek nem elegendő a desztináció adminisztrációját ellátni, hanem alkalmasnak kell lennie a desztináció-menedzsment feladatainak ellátására is. Vagyis a TDM informatikai rendszerének funkciói nem korlátozódhatnak egy foglalási rendszerre, és az azt megjelenítő honlapra, mert a TDM szervezetek feladatait és célkitűzéseit csak akkor támogatja hatékonyan a rendszer, ha abban megtalálhatók az ügyfélés tartalommenedzsment funkciói is. Tanácsos az informatikai rendszerek kialakításakor ügyelni arra, hogy integrált rendszer jöjjön létre, amely biztosítani tudja az egységes szakmai és informatikai protokoll használatát bármely TDM szervezet részére. Turisztikai és IT (Információs Technológia) szakmai, erőforrás-felhasználási, pénzügyi, hatékonysági és üzemeltetési szempontból is az tűnik a legmegfelelőbb megoldásnak, ha a TDM informatikai rendszereket regionális szinten szereznék be, vagyis a helyi és a térségi TDM szervezeteknek a régiós rendszer nyújtaná a szolgáltatásokat. Figyelni kell arra, hogy a regionális rendszer képes legyen integrálni a helyi, vagy térségi szinten működő rendszereket. A következőkben két olyan turisztikai informatikai rendszer kiépítésével foglalkozó cég kerül bemutatásra, amelyek már megfeleltek több külföldi TDM rendszer szakmai elvárásainak és alkalmasak lehetnek az Észak-alföldi régió informatikai rendszerének kiépítésére is Más helyi TDM szervezetekkel való kapcsolatépítés feladatai A többi helyi TDM szervezettel való kapcsolattartás vonatkozásában - a régió turisztikai piacon történő hatékony megjelenítésének érdekében - kiemelendő az Észak-alföldi régióban működő szervezetekkel való együttműködés. (Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft., Nyíregyháza, Rakamaz és környéke). Az együttműködés a következő cselekvési terv alapján ajánlott: jelenlegi kapcsolatok értékelése kapcsolat fejlesztése Hajdúszoboszló Nyíregyháza térségi, regionális együttműködések stratégiája. A helyi TDM szervezetekkel megvalósítandó közös feladatok elemző értékelése a régió hatékony megjelenítésének záloga. Az együttműködés további indoklása: - az azonos szinten felmerülő hasonló problémák, - az alkalmazott informatikai programok lehetséges összehangolása, - és információnyújtás a publikus szervezeti munkáról. Más helyi TDM szervezetekkel való kapcsolatépítés feladatai: alulról építkezés, ezáltal biztosított, hogy az együttműködő szervezetek (benne a tagok) érdekeit mindenki képviseli, az új, tudatos turisztikai termékfejlesztés összehangolása, az adatbázisok együttes használata, 14

15 igény szerinti szolgáltatás nyújtása a partner szervezetek számára, megteremteni a statisztikai adatok összehasonlításának módját, 4-5.,,Best practis -ek bemutatása A hazai és külföldi,,jó gyakorlatok tanulmányozását követően minden esetben felfedezhetőek olyan, más térségekben is adaptálható tevékenységek, amelyek egyediségüknek köszönhetően - nagymértékben segíthetik az adott térség turizmusának fejlesztését. Az alábbiakban bemutatott példák (eredeti vagy módosított változatban) is szolgálhatnak jó ötlettel a döntéshozók számára. A Debrecen Hortobágy TDMSZ működéséhez alkalmazható,,jó gyakorlatok TDM munkaszervezet tagok közötti kapcsolat: - on-line információ biztosítása a tagoknak [Tokaj] - speciális szolgáltatások nyújtása a tagoknak (pl. könyvelés, jogi tanácsadás, vállalkozási tanácsadás) [Dél-Tirol] - elektronikus hírújság [Mid-Wales] TDM munkaszervezet helyi szolgáltatók közötti kapcsolat: - a helyi turisztikai kínálat koordinálása és önálló turisztikai termékek előállítása a helyi turisztikai szolgáltatók bevonásával [Tokaj] TDM munkaszervezet turisták közötti kapcsolat: - info pont kialakítása pl. turisztikai rendezvényeken, strandokon [Orfű] - ajándékbolt üzemeltetése [Veszprém] TDM munkaszervezet lakosság közötti kapcsolat: - info pont kialakítása pl. turisztikai rendezvényeken, strandokon [Orfű] - ajándékbolt üzemeltetése [Veszprém] TDM munkaszervezet önkormányzatok közötti kapcsolat: - minden önkormányzat képviselve van a különböző munkacsoportokban. EREDMÉNYEK A bemutatott TDM szervezet hálózatépítési tervének áttekintését követően megállapítható, hogy a turizmus jövőbeni fejlesztése elsősorban a desztináció szintű összefogáson alapszik. A TDM szervezetek működése jó példa arra, hogy a térségi szintű fejlődés/fejlesztés csak a piaci szereplők különböző érdekeinek konszenzus alapján történő képviselete révén valósulhat meg. A TDM szervezet hálózatépítési terve feltételezi mind a primer-, mind pedig a vonatkozó szekunder kutatás elvégzését, a reális helyzetfeltárást. Ezt követően fontos az egyes kapcsolattípusoknak és azok jellemzőinek meghatározása, amelyek a tervszerűen felépített hálózatok alapelemét jelentik. Az egyes tevékenységek pontos leírása és a hasonló (vertikális és horizontális szintű) szervezetekkel történő kapcsolattartási formák rögzítése feltétele a hálózat formájában történő munkavégzésnek. Alapvető fontosságú a hazai-és külföldi,,jó gyakorlatok megismerése és azok adaptálható elemeinek beépítése az érintett szervezet gyakorlatába. Fentiek alapján levonható az az általános következtetés, hogy a hálózatépítés nevezett fázisai a területi és az ágazati sajátosságok figyelembe vétele mellett - a gazdaság más területein is jól alkalmazhatóak bármely térségben, így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. 15

16 FELHASZNÁLT IRODALOM [1] letöltés dátuma: szeptember 26. [2] LENGYEL MÁRTON: TDM Működési Kézikönyv. A turisztikai desztináció menedzsment rendszerről. Heller Farkas Főiskola, Budapest, letöltés dátuma: szeptember 10. [3] [4] [5] LENGYEL I. DEÁK Sz.[2002]: Regionális/lokális klaszter: sikeres válasz a globális kihívásra. Marketing & Menedzsment. 2002/ o. [6] [7] HERING KRISZTINA : Turisztikai információs rendszerek fejlődése Magyarországon,konferencia előadás, International Conference on Tourism and Sports Management, Debreceni Egyetem,

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014.

TURISZTIKAI EGYESÜLET SZOLGÁLTATÁSAI 2014. TURISZTIKAI EGYESÜLET AI 2014. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület H-8315 Gyenesdiás, Hunyadi u. 2. Tel.: +36 83/511-790 gyenesdias@tourinform.hu www.gyenesdias.info.hu Tisztelt Partnerünk! Gyenesdiás mára

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK

TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK TURISZTIKAI CÉLIRÁNYZÉK Az Orvosi Turizmus Iroda Zrt., mint a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program bonyolítójának prémium innovációs szolgáltatás-csomagja és árazása SZŰCS LÁSZLÓ elnök-vezérigazgató

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2015 A képzés során a hallgatók megismerkednek a településmenedzsment komplex szemléletmódjával, így képessé válnak a stratégiai tervezésre,

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Helyszín, Rétság 2011. június 16.

Helyszín, Rétság 2011. június 16. Kezdetek és bővülés Helyszín, Rétság 2011. június 16. 1 Mi a cél? A turizmus versenyképességének növelése A látogatók megelégedettségének javítása A desztinációhoz köthető információkkal való ellátottság

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem

Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára. Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Pannon Novum szolgáltatásai az innovatív vállalkozások számára Angster Tamás 2013. Április 10. Győr, Széchenyi István Egyetem Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése. Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001

Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése. Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001 Gyomaendrőd Helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet fejlesztése Azonosító szám: DAOP-2.1.3-12-2012-0001 1 GYÜSZ-TE TDM szervezet fejlesztési pályázat Projekt címe: Gyomaendrőd Helyi Turisztikai

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft.

VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében. Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. VERSENYKÉPESSÉG és MŰKÖDŐKÉPESSÉG a KÉPZÉS tükrében Nyirádi Ágnes TDM Consulting Kft. T a r t a l o m Van-e összefüggés: versenyképesség és képzés? Nemzetközi összehasonlításban hogy állunk?!? Desztináció

Részletesebben

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben