Árufuvarozás, fuvarozási szerződések, jogi szabályozás, egyezmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Árufuvarozás, fuvarozási szerződések, jogi szabályozás, egyezmények"

Átírás

1 Árufuvarozás, fuvarozási szerződések, jogi szabályozás, egyezmények A nemzetközi kereskedelemben óriási szerepet kap az áruk, küldemények továbbítása. Az áruknak helyváltoztatása történhet az eladó, vagy a vevő saját szállítóeszközével, ez azonban a külkereskedelemben nem jellemző. A nemzetközi árucsere fejlődése során idővel olyan vállalkozások jöttek létre, amelyek az eladó és a vevő helyett vállalták az áruk egyik helyről a másikra történő továbbítását, azaz fuvarozását. A fuvarozási szerződés mellett az áruk helyváltoztatása során nagy szerepe van olyan más szerződéseknek is, mint a szállítmányozási, a raktározási és a biztosítási szerződés. Ezen szerződésekre vonatkozó legfontosabb nemzetközi eredetű szabályokat tekintjük át A nemzetközi árufuvarozási szerződés A fuvarozási szerződés önálló szerződéstípusként a XIX. században jelent meg - összekapcsolódva a közlekedés, és nemzetközi fuvarozások fejlődésével, tömegessé válásával. A fuvarozási szerződés szereplői: a feladó, aki a fuvarozóval az áru továbbításáról megállapodik - a fuvarozó (szállítmányozó, alfuvarozó), aki az áru továbbítását vállalja - és a címzett, akinek a továbbított árut ki kell szolgáltatni. A fuvarozási szerződést mint önálló szerződéstípust a magyar jogban a Ptk. XLI. fejezete szabályozza. A fuvarozás vállalkozási típusú szerződés, hiszen az árut el kell vinni az egyik helyről a másikra és ott ki kell szolgáltatni a címzettnek. A fuvarozási szerződés rendszerint nem ölt önálló okmányformát, létrejöttét a fuvarlevél igazolja, általában a felek megállapodásával jön létre. Kivétel ez alól a vasúti fuvarozás, ahol a szerződés létrejöttéhez szükséges az áru fuvarozásra történő átadása is. Megjegyezzük, hogy a nemzetközi magánjogi Kódex 25. i.) pontja szerint - a felek jogválasztásának hiányában - a fuvarozási szerződésre annak az államnak a joga alkalmazandó, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában a fuvarozó székhelye vagy telephelye van. A nemzetközi kereskedelemben ma az árufuvarozásnak öt egymástól jól elkülönült fajtáját különböztethetjük meg: a vasúti, a közúti, a légi, a tengeri és a folyami fuvarozást. E fuvarozási fajtákhoz, vagy másképpen fuvarozási módokhoz különféle nemzetközi egyezmények kapcsolódnak, amelyeknek hazánk is részese. Napjainkban önálló fuvarozási móddá vált az ún. konténerfuvarozás, valamint a különböző fuvarozási módokat együtt alkalmazó, ún. kombinált (multimodális) fuvarozás is. Árutovábbítást a posta is végez, ennek a jelentősége azonban a nemzetközi kereskedelemben elenyésző. Bizonyos árufélék továbbítása (pl. kőolaj, földgáz, villamosenergia) vezetéken is történhet, ez a fajta árutovábbítás azonban nem fuvarozási szerződés keretében történik, tekintettel arra, hogy a vezeték, mint árutovábbítási eszköz, az áru szállítására kötelezettséget vállaló tulajdonában van, így az adásvétel mellett nincs elkülönült fuvarozási mozzanat.

2 A nemzetközi fuvarjog elsődlegesen az anyagi fuvarjogot egységesítő ágazati (az egyes fuvarozási módokhoz kötődő) multilaterális nemzetközi egyezményekre épül. Maga a Ptk. is utal arra (Ptk (1) és (2) bekezdései), hogy rendelkezéseit csak nemzetközi szerződés, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában lehet alkalmazni, - ha a küldeményt országhatáron túl kell továbbítani, vagy pedig - a hajózási és légifuvarozó vállalat fuvarozási szerződéseire E vonatkozásban jogszabályon az ágazati fuvarozási szabályokat kell érteni. A nemzetközi fuvarozási szerződések körében így a nemzeti anyagi jogoknak csak kisegítő (szubszidiárius) szerep jut, a nemzeti kollíziós szabályoknak pedig a gyakorlatban szinte egyáltalában nincs jelentőségük. A nemzeti anyagi jogok kiegészítő szerepe abban áll, hogy ha az ágazati nemzetközi egyezmény az adott kérdést nem szabályozza, mögöttes jogként a nemzeti anyagi fuvarjogi szabályok alkalmazandók A nemzetközi vasúti fuvarozási szerződés A nemzetközi kereskedelem az áruk fuvarozásában a vasutaknak kiemelkedő szerepük volt. A tömegáruk (bányászat, mezőgazdasági termékek, dömping áruk, stb) szárazföldi továbbításra szinte ma sincs egyéb szállítási mód, azonban a vasúti szállítás az ipari társadalmakban mégis hanyatlik. Számtalan országos és nemzetközi szintű gazdaságpolitikai döntés születtet már a vasutak helyzetbehozása, fejlesztése érdekében, de mindeddig kevés sikerrel. A vasutak térvesztését kiváltó okok sokrétűek, összetettek. Egyik fontos elem az átgondolatlan vasúti lieberalizációk sora, továbbá a közúti járművek (kamionok) elterjedése, és az átrakás nélküli, háztól-házig szállítás lehetősége, viszonylagos gyorsaságuk, relatív olcsóságuk. Sajnos a közút és a vasút házasítása sem vezet mindig eredményre, példa erre a Wels- Kiskundorozsma közötti RoLa nemrégiben történt megszüntetése. Az uniós bizottság EU 2011-ben kiadott egy ún. Fehér Könyvet az EU közlekedési és logisztikai terveiről Ebben külön szerepet kapott a as vasúti csomag. Az útiterv középpontjában a vasúti ágazatban szükséges átalakítások állnak, amelynek célja, hogy a vasút vonzóbbá váljon, és 2050-ig a közepes távolságokon (>300 km) az utas- és áruszállítás terén nagyon jelentős piaci részesedésnövekedést érjen el. A tervek szerint 2030-ig a jelenlegihez képest háromszorosára kell növelni a nagysebességű vasúthálózat hosszát. Egységes struktúrát kell bevezetni a vasúti áruszállítási folyosók kezelésére, szerkezetileg külön kell választani az infrastruktúra-üzemeltetést és a szolgáltatásnyújtást, valamint javítani kell a jogszabályi környezetet annak érdekében, hogy a vasúti ágazatban több magánszektorbeli beruházás kezdődjön. Láthatjuk, hogy az EU vasútpolitikájának a homlokterében továbbra is nagyobb mértékű magánosítás áll, mint vitatható gyógyír a bajokra Jogforrások: A vasúti fuvarozás nemzetközi egyezményei a) A nemzetközi vasúti fuvarozás alapvető jogforrása az ún. CIM-COTIF egyezmény, amelynek elődjét, a CIM rövidítésű Vasúti Árufuvarozási Nemzetközi Egyezményt

3 (Convention Internationale concernant le transport des Marchandises par chemin de fer) 1890-ben kötötték meg, és 1893-ban lépett életbe. Az egyezmény az 1980-ban, Bernben megtartott revíziós konferencián elfogadott, majd 1985-ben hatályba lépett COTIF (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény - Convention de Transport Internationale Ferroviaire) függelékeként létezik és azzal szerves egységet alkot. A COTIF-nak tagja jóformán minden európai ország (kivéve a FÁK tagországait, Bosznia-Hercegovinát és Macedóniát kivéve), továbbá tagja több afrikai, valamint közel-keleti ország is. A CIM-COTIF szerkezetét tekintve három részből áll: egyrészt magából a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményből, amely a személy- és árufuvarozásra vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmaz, és szervezeti kérdéseket szabályoz, másrészt a személyfuvarozás speciális szabályairól szóló CIV-ből (A. függelék), harmadrészt az árufuvarozásra vonatkozó szabályokat tartalmazó CIM-ből (B. függelék). A CIM-COTIF-ot 1990-ben módosították: a módosító Jegyzőkönyvet hazánkban a 16/1998 (VI.29.) KHVM rendelet hirdette ki. b) A CIM alkalmazásának feltétele, hogy a küldemény legalább két tagállam területét érintse. Az egyezmény általában áruk fuvarozására vonatkozik, de lehetőség van bizonyos tárgyak fuvarozásból történő kizárására (pl. terjedelmük vagy jellegük folytán), valamint egyes áruk (pl. élőállat) fuvarozásának feltételhez való kötésére. Az egyezmény érdekes kollíziós szabályt tartalmaz, amikor kimondja, hogy az abban nem szabályozott kérdésekben annak az államnak a jogát kell alkalmazni (beleértve a kollíziós normákat is), ahol a jogosult az igényét érvényesíti. A nemzeti anyagi fuvarjogi szabályok szubszidiárius alkalmazására tehát ezzel a közvetítéssel (utalással) kerülhet sor A fuvarozási szerződésre vonatkozó szabályok a) A CIM-COTIF alapján a vasutat fuvarozási kötelezettség terheli, s ez alól általában csak akkor mentesül, ha a fuvarozást rajta kívül álló okból nem tudja végrehajtani: ha például, nem rendelkezik megfelelő személyzettel vagy eszközökkel, ha a vasút által el nem hárítható, továbbá rendkívüli körülmények az áru fuvarozásra történő átvételét gátolják. b) A fuvarozási szerződés megkötésére a fuvarlevéllel (Frachtbrief, lettre de voiture) kerül sor, amely egy, a CIM által rendszeresített nyomtatvány. Ez a felek jogairól és kötelezettségeiről nem rendelkezik, csupán a szerződés létrejöttét tanúsítja, tartalmazza továbbá a fuvarozásra vonatkozó adatokat. A vasúti fuvarozási szerződés reálszerződés: létrejöttéhez nem elég a fuvarlevél kitöltése, hanem szükséges az is, hogy a fuvarozó az árut fuvarozásra átvegye. A vasúti fuvarozási szerződés részletes feltételeit, valamint a díjszabást a vasúttársaság üzletszabályzata tartalmazza, amely a CIM 6. cikkében foglaltaknak megfelelően a felek közötti szerződés elválaszthatatlan részét képezi Szerződésszegés, a vasút felelőssége Az árufuvarozási szerződés fuvarozó általi megszegésének esetei a következők: késedelem, az áru elveszése, sérülése. a) A vasút felelőssége, amely az áru átvételétől a kiszolgáltatásig terjed - mint a fuvarozók felelőssége általában - objektív, ugyanakkor korlátozott. A fuvarozásban résztvevő

4 összes vasút felelőssége egyetemleges: a fuvarozásban résztvevő minden vasút az áru átvételével együtt belép a fuvarozási szerződésbe és vállalja az abból folyó kötelezettségeket. b) A felelősség objektív, mert a vasút felelős azért a kárért, amely - a fuvarozási határidő túllépéséből (késedelem), - az áru részleges vagy teljes elveszéséből, és - az áru sérüléséből származik. c) A vasút felelőssége korlátozott; mentesül a felelősség alól, ha a kár b) olyan okból keletkezhet, amely vis maiornak minősül (pl. földrengés, árvíz, villámcsapás, háború stb.), c) nyitott kocsiban történő fuvarozás során keletkezett, d) azt a csomagolás hiánya illetve hiányossága okozta, e) az áru belső sajátos tulajdonsága miatt állt elő (pl. élőállat), f) a feladó berakása vagy a címzett kirakása okozta, g) ha a kár fuvarozásból kizárt, vagy feltételesen fuvarozható áruban keletkezett. Ezekben az esetekben a vasútnak elég az okot valószínűsíteni, az igényérvényesítő azonban ilyenkor is ellenbizonyítással élhet. d) A szerződésszegésért való felelősség jogkövetkezményei a következők: kártérítés, a fuvardíj visszafizetése, valamint a fuvarozás során a feladó által megfizetett vámok és egyéb költségek visszatérítése. - Az áru megsérülése esetén kártérítést az elveszésnél ismertetett szabályok szerint kell megfizetni azzal, hogy a küldemény utáni kár összegét az értékcsökkenés arányában kell megállapítani. - A fuvarozási határidő túllépése esetén a vasút által fizetendő kártérítés maximált: nem haladhatja meg a fuvardíj négyszeresét, és csak akkor lehet szó kártérítésről, ha kár keletkezett. A károsultnak tehát minden esetben bizonyítania kell, hogy őt kár érte, amely a fuvarozási késedelemre vezethető vissza. - A vasút köteles a teljes bizonyított kárt megtéríteni, ha a kár bizonyíthatóan olyan cselekményből vagy mulasztásból származik, amelyet a vasút követett el akár egy ilyen előidézésének szándékával, akár gondatlanságból, vagy annak tudatában, hogy ebből valószínűleg ilyen kár származik.

5 - Súlyos gondatlanság esetében a kártérítés a korábban meghatározott általános kártérítési összegek kétszeresére korlátozódik. e) A fuvarlevél kitöltésekor a feladó díjfizetés ellenében kiszolgáltatási érdeket vallhat be. Ezzel - a fuvarbiztosítás ősének tekinthető - eszközzel elérhető, hogy a vasút a kárt az érdekbevallás összegéig térítse meg anélkül, hogy a kár mértékét a feladónak bizonyítania kellene. f) Kártérítési összeg után, ha az a 4 elszámolási egységet meghaladja, a felszólamlás napjától számítva évi 5 %-os kamat követelhető A vasúttal szembeni igényérvényesítés A vasúttal szemben támasztott igények érvényesítésének az alábbi több lépcsője van, ezeket itt most nem részletezzük A nemzetközi közúti fuvarozási szerződés A nemzetközi közúti árufuvarozás jelentősége a második világháborút követően nőtt meg, ami a motorizációs és infrastruktúrális fejlődésének, az úthálózat bővülésének, és a már említett háztól-házig szállítás előnyének köszönhető. (A közúti fuvarozás előnyeit, ugyanakkor megkérdőjelezi a környezeti ártalmak problémája.) A nemzetközi közúti árufuvarozás első érdekvédelmi szervezete, a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egyesület (International Road Transport Union - IRU) az 1940-es években jött létre. Az IRU célja a tagok érdekvédelme és a gépjármű-közlekedés fejlődésének az elősegítése. A közúti árufuvarozás legfontosabb nemzetközi egyezményei az IRU közreműködésével jöttek létre A CMR egyezmény Itt most nem ismertetjük, külön letölthető A TIR egyezmény Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozását megkönnyíti az ún. TIRegyezmény, amelyet vámszavatossági egyezményként kötöttek meg 1959-ben. Ez azt jelenti, hogy a TIR (Trafic International Routier) -eljárás szerint fuvarozott áruk az átmenő (tranzit) országokban mentesítést nyernek a vámok, illetékek, letétek fizetése alól. Az egyezmény keretében az IRU szavatolja a vámfizetést, illetve a fuvaráru vámolását, ha az bármilyen oknál fogva a tranzitországban maradna. A TIR egyezményt hazánkban az évi 16.tvr. hirdette ki.

6 A TIR-okmánnyal rendelkező és szabályos vámzárral lezárt gépkocsikat általában nem nyitják fel az átmenő határállomáson. A TIR-igazolvány nem az árut, hanem a járművet kíséri és társul hozzá egy, a járműre szerelt TIR-tábla is. Az ún. TIR Carnet ugyanakkor a fuvarozott áru vámszavatossági okmánya, amelyet a feladó tölt ki. Az okmány lapjai (másolati példányai) az egyes tranzitországokban maradnak, tanúsítva az áru be- és kilépését A nemzetközi légi fuvarozási szerződés A nemzetközi légi fuvarozási szerződése vonatkozó jogforrások Már az 1919-ben megkötött Párizsi Egyezmény számos olyan kérdést rendezett, amelyek a légiközlekedési ágazat fejlődését szolgálták. Ugyanebben az évben hozták létre a nemzetközi Légifuvarozási Szövetséget (International Airtransport Association - IATA), amelynek helyébe 1945-ben lépett a Havannában létrehozott hasonló nevű szervezet. Az IATA rendkívül nagy szerepet játszik a légifuvarozási szerződések feltételeinek egységesítésében. Az első légifuvarozási egyezményt 1929-ben kötötték meg Varsóban (1936:XXVII.tc.), majd ezt 1955-ben Hágában (1964. évi 19.tvr.) módosították. A Varsói Egyezményhez további, Magyarországon ki nem hirdetett, kiegészítő egyezmények és jegyzőkönyvek is kapcsolódnak: a guadalajarai egyezmény (1961), amely a Varsói Egyezmény hatályát terjeszti ki az olyan esetekre, amikor a tényleges fuvarozó a szerződő fuvarozótól eltérő személy, az évi Guatemalai Jegyzőkönyv, valamint az évi Montreali Jegyzőkönyvek. E kiegészítések miatt az Egyezmény gyakorlati alkalmazása meglehetősen nehézkes, tekintettel arra, hogy minden esetben vizsgálni kell azt, hogy a fuvarozásokban érintett államok részeseie valamelyik jegyzőkönyvnek, azaz hogy ennek megfelelően a Varsói Egyezményt az adott fuvarozási jogviszonyra milyen kiegészítésekkel kell alkalmazni. A Varsói Egyezményt 1999-ben vették teljes revízió alá, a revíziós konferencia által elfogadott ún. Montreali Egyezmény ratifikációs eljárása jelenleg is tart. A Montreali Egyezmény, hatálybalépését követően, a Varsói Egyezmény helyébe lép A Varsói Egyeznény főbb szabályai Összehasonlítva a CIM illetve a CMR egyezményekkel a Varsói Egyezmény nincs olyan alaposan kidolgozva. a) A légi fuvarozás jellegénél fogva átmenetet képez a vasúti, a közúti, és a tengeri fuvarozás között. A fuvarozót a küldemények továbbítására vonatkozó fuvarozási kötelezettség terheli. A légi fuvarozási szerződés a felek megállapodásával jön létre. b) Az egyezmény évi módosítása határozta meg az egyezmény területi hatályát: az egyezmény alkalmazást nyer, ha az indulási és a rendeltetési hely két részes állam területén van, valamint akkor is, ha csak az egyik hely van részes állam területén, de egy másik részes állam területén közbenső leszállást irányoztak elő. c) A szerződés érvényességének nem feltétele a légifuvarlevél (air waybill) kiállítása, azonban annak igen nagy jelentősége van a fuvarozó felelőssége szempontjából: ha ugyanis a

7 fuvarozó a fuvarlevél kiállítását mellőzi, később nem hivatkozhat azokra a mentesítő okokra, amelyeket az egyezmény a fuvarozók javára megállapít. d) Szerződésszegés esetén a kártérítés mértéke a következő: A fuvarozótól bizonyított kárigény esetén követelhető összeg 250 aranyfrank kilogrammonként. (Légi fuvarozás esetén az aranyfrankon olyan frankot kell érteni, amely 65,5 mg súlyú, 900/1000 finomságú arany.) Kárigény olyan áruk esetében is támasztható, amelyeket a fuvarozó a repülőtéren fuvarozásra átvett, de a fuvareszközbe még nem rakták be. A fuvarozó akkor mentesül a felelősség alól, ha: h) tanúsítja, hogy ő maga, ügynöke, személyzete mindent megtett annak érdekében, hogy a kár ne következzen be, i) a számára is lehetetlennek bizonyult a kár elhárítása, j) bizonyítja, hogy a kár a kárt szenvedő személy vétkes, gondatlan magatartásának a következménye, k) ha a fuvarozást rendkívüli, a légi fuvarozói üzlettel együtt nem járó körülmények között hajtották végre. e) A légi fuvarozási szerződés megszegése alapján támasztott igények érvényesítése a következő módon történik: károk esetén a kárigényt óvás formájában kell bejelenteni, amelynek hiányában kártérítési per nem indítható. A légifuvarozóval szembeni pereket a fuvarozó székhelye (telephelye) szerinti bíróságnál, vagy a rendeltetési hely bíróságánál kell megindítani. A légi fuvarozóval szemben támasztott kárigények két éven belül évülnek el A tengeri árufuvarozási szerződés Történelmileg a tengeri fuvarozás tekinthető a legrégibb nemzetközi fuvarozási módnak, amely sokáig szokásjogi úton fejlődött. A mai tengeri fuvarozási jog kialakulására hatást gyakorolt a római jog, az olasz, a holland és - leginkább - az angol tengerjog. Utóbbi - az angol tengeri hajózás múlt századbeli jelentős szerepe folytán - domináns szerepet játszott az egyes országok napjainkban is érvényesülő jogi szabályozásának kialakításában. A tengeri árufuvarozás alábbi fajtáit különböztethetjük meg: - a vonalhajózást (liner service) és - a bérelt hajózást (tramping, charter). Ennek megfelelően különböztetünk meg vonalhajózási és bérelt hajózási szerződéseket.

8 A vonalhajózás A vonalhajózás fő jellemzője a rendszeresség, ami darabáruk állandó, menetrendszerű fuvarozását jelenti, meghatározott kikötők között, viszonylag rövid fuvarozási időtartammal. a) A vonalhajózás legfontosabb okmányai: - hajóraklevél vagy hajóselismervény - kiszolgáltatási jegy - dokkbizonylat - hajóstiszti elismervény. aa) Hajóraklevél (Bill of Lading, connaissement, Konossement nemzetközileg elfogadott rövidítéssel: B/L) A hajóraklevél a tengeri árufuvarozás legfontosabb okmánya. Jogi természetére vonatkozóan első ízben 1784-ben a Lickbarrow v. Mason perben mondta ki egy angol bíróság, hogy egyrészt elismervény, amely igazolja a rakomány átvételét, l) másrészt rögzíti a korábban megkötött fuvarozási szerződés feltételeit, - harmadrészt, a tulajdonjogot igazoló okirat, amely feljogosítja a címzettet az áru feletti rendelkezésre. A hajóraklevél jogi természetét tekintve tehát - a fuvarlevéllel ellentétben - nem csupán a fuvarozási jogviszonyt szabályozza egészen az áru kiszolgáltatásáig, hanem rendelkezési jogot is biztosít a küldemény felett, sőt megtestesíti az árura vonatkozó tulajdonjogot, vagyis értékpapír. A hajóraklevél kötelező tartalmát nemzetközi egyezmény: az évi Brüsszeli Konferencián megalkotott ún. Hágai Szabályok (más elnevezéssel: Brüsszeli Egyezmény) szabályozzák. Az egyezmény a gyakorlatban általában úgy érvényesül, hogy az egyes országok a saját tengerjogukban különös szabályokat állapítanak meg és mögöttes jogként, a belső jogban nem szabályozott kérdésekben alkalmazzák a Hágai Szabályokat. Magyarországon a Hágai Szabályokat az évi VI. tc. hirdette ki. A Hágai Szabályokhoz képest az évi Visby Szabályok állapítottak meg a magyar jogba át nem emelt - módosításokat, ezért napjainkban a módosított Brüsszeli Egyezményt Hágai-Visby Szabályokként (Hague-Visby Rules) is szokás emlegetni. A Hágai Szabályok szerint a hajóraklevélen fel kell tüntetni:

9 - az áru azonosságának megállapításához szükséges jeleket, - a csomagok, illetve darabok számát, mennyiségét, vagy súlyát, - az áru minőségét, és látható állapotát. A hajóraklevelet több eredeti példányban állítják ki. Ezek mindegyik példánya értékpapír és külön-külön is megtestesítik az árut, ezért a vevők biztonsága érdekében a bankok csak a teljes sorozat (full set) átadásakor fizetnek. A hajóraklevél, minthogy értékpapír, hátirattal (forgatással) átruházható, és jogosulttá az személy válik, aki a hátiratok összefüggő láncolatával tanúsítja jogosultságát. ab) Kiszolgáltatási jegy (Delivery order - D/O) A kiszolgáltatási jegyet elsősorban mezőgazdasági termékeknél alkalmazzák (gabona, magfélék, kakaó, kávé, stb.), főként olyan esetekben, amikor az importőr nagy mennyiségű árut vásárol tengerentúlról viszonteladás céljából, de a vásárláskor még nem tudja, milyen tételekben (hány részre osztva), és kinek fogja azt továbbadni. A delivery ordert a hajóstársaság (szállítmányozó) állítja ki a teljes sorozat hajóraklevél bevonása után annyi példányban, ahány vevőnek az árut (több részre osztva) eladták. A kiszolgálatási jegy is értékpapír, megtestesíti az áru tulajdonjogát. ac) Dokkbizonylat (Dock receipt) Ez az okmány az első elismervény, ami az árunak a rakpartra, vagy a hajóhoz való fuvarozását igazolja. A dokkbizonylatot hajózási ügynökség állítja ki; csak az átvétel tényét igazolja, tehát nem értékpapír, keletkezése csupán a feladási időt tanúsítja. ad) Hajóstiszti elismervény: (Mate s receipt) Az áruk elhajózásra történő felvételét igazolja, szintén az ügynökségek állítják ki. A hajóraklevél kiállításának alapjául szolgál, de nem értékpapír. m) A tengeri fuvarozási szerződés jogi természetét és a szerződés, valamint az okmányok viszonyát tekintve az alábbiakat emeljük ki: A jogirodalomban általában vitatott, hogy a tengeri fuvarozási szerződés konszenzuális vagy reál ügylet-e. A tengeri fuvarjogban mérvadó angol gyakorlat inkább a felé az álláspont felé hajlik, hogy a szerződés már a felek megállapodásával létrejön, azaz az ügyletet konszenzuál ügyletnek tekinti. Az angol bírói gyakorlat szerint (1951: The Ardennes ügy), a fuvarozási szerződés rendelkezései, még ha azokat szóban kötötték is, elsőbbséget élveznek a hajóraklevélre írott szöveghez képest.

10 A hajóút előkészítésével és a rakodással kapcsolatban a Heskell v Continental Express Ltd ítélet (1950) tartalmazott a későbbi gyakorlatra irányadó rendelkezéseket. Eszerint a szállítmányozó ügynök feladata, hogy a hajóteret biztosítsa és a küldeményt a hajó mellé fuvaroztassa; ő tölti ki a hajóraklevelet is. A hajó mellé (alongside the ship) helyezett árut a darukörön belül (within the reach of the tackles) az áruellenőr (super intendent) veszi át. A vele együtt működő raktáros (tally clerk) megvizsgálja az áru állapotát, és kiadja a hajóstiszti elismervényt, amelynek alapján a szállítmányozó átveheti a hajóraklevelet, amelyet a kapitány ad ki. A kapitány a Brüsszeli Egyezmény értelmében feltünteti a fuvarlevélen az áru beazonosítására alkalmas adatokat, és leírja az áru állapotát. Ennek megfelelően a Peter der Grosse ügy (1875) óta a hajólevélen szerepel a szemrevételezés során tapasztalt jó állapotban kitétel (az ún. good order condition), amelynek elmaradása azt jelzi, hogy az árunak valamilyen hiányossága volt. Az áru rendeltetési helyen történő kiszolgáltatásával szemben a bírói gyakorlat igen szigorú feltételeket támaszt. Az érkezési kikötőben a küldemény átvételére jogosult személy csak hajólevél ellenében kaphatja meg az árut. Az érkezési kikötőben az átvevő köteles ellenőrizni, hogy az átvett áru megfelel-e a hajóraklevél leírásának. A kifogásokat (óvás) a Brüsszeli Egyezmény szerint az átvételtől számított 3 napon belül kell írásban közölni a parancsnokkal. Ennek az óvásnak, az ún. seaprotestnek az elmulasztása után a kár szállítmánykár jellegét (azaz azt, hogy a kár a fuvarozás során keletkezett) nehéz bizonyítani. A tengeri fuvarozó a küldeményt fuvardíj ellenében fuvarozza. A Kirchner v Venus ügyben hozott ítélet (1859) óta a fuvardíjat nem kell megfizetni, ha az áru elveszett, vagy ha a hajó az érkezési kikötőben az árut nem tudja kiadni, vagy ha az áru elveszíti kereskedelmi jellegét. E szabályoknak mindamellett csak eszmei értékük van, kogens nemzetközi és belső jogi szabályozás hiányában ugyanis a fuvarozási szerződések rendszerint tartalmazzák a rakomány elvesztésétől független fuvarfizetési kötelezettség záradékot, azaz a fuvarozó a fuvardíjra az áru elvesztése esetén is igényt tarthat. A fuvardíjakat a vonalhajósok, azaz maguk a fuvarozók határozzák meg úgy, hogy azokat egymás között ún. conference-ekben egyeztetik. A fuvardíjat elsősorban a feladó (shipper) köteles megfizetni, ennek elmaradása esetén pedig, a hajóraklevél-forgatmányok összefüggő láncolata alapján, a címzett. c) A fuvarozó kötelezettségeit a Brüsszeli Egyezmény kimerítően szabályozza. Eszerint a hajós köteles megfelelő gondosság kifejtése mellett a hajót fuvarozásra alkalmas állapotba helyezni, a hajót kellően felszerelni, személyzettel és élelemmel ellátni, az áru elhelyezését szolgáló részeket tiszta, jó állapotba helyezni. Emellett a hajósnak megfelelő módon és gondossággal kell eljárnia a fuvarozás során a berakástól a kirakásig. d) A fuvarozó (hajós) a fuvarozás során az áruban bekövetkezett károkért főszabályként csak korlátozottan felelős, a kártérítés csomagonként vagy egységenként nem lehet több, mint 100 angol font (a Visby Szabályok szerint frank), hacsak a feladó nem értékbevallással adta fel az árut. A fuvarozó mentesülhet a felelősség alól (Brüsszeli Egyezmény IV. cikk 2. bekezdése). A különféle mentesülési okok - még ha más megfogalmazásban is - tükrözik azt az általános elvet, hogy a fuvarozó nem felelős a tőle független okokból keletkező károkért.

11 Két különleges kimentési ok ugyanakkor feltétlenül említést érdemel. Nem felel ugyanis a hajós: n) a hajóparancsnok, a tengerész, a kalauz, vagy olyan személy ténye, gondatlansága vagy hibája miatt keletkezett károkért, akit a fuvarozó a hajózással, vagy a hajó vezetésével megbízott (navigációs hiba), valamint - a nem a fuvarozó ténye vagy hibája által okozott tűzesetek esetén. A hajóssal szembeni igények a kiszolgáltatástól számított egy év alatt évülnek el: a határidő - ellenkező kikötés híján - jogvesztő jellegű. e) A kár különös fajtája az ún. közös hajókár (general average). Ez - a közönséges kárral szemben - a hajóparancsnok által elkövetett vagy elrendelt cselekmény eredményeként áll elő, amelyet a parancsnok a rakomány vagy fuvardíj mentése, megóvása érdekében foganatosít (pl. a hajó zátonyra futása esetén bizonyos árudarabok tengerbe dobálása a teher könnyítése érdekében). Ilyenkor a kárt arányosan meg kell osztani a hajó és a rakomány között a fuvarozott áruk és a hajó értéke arányában. A közös hajókárra vonatkozó részletes szabályokat nemzetközi szinten először a Yorkban tartott kongresszus állapította meg ben az ún. Yorki Szabályokat átdolgozták és York-Antwerpeni Szabályok (York-Antwerp Rules) néven váltak ismertté. Jelenleg ennek az 1994-ben átdolgozott változata az érvényes. A York-Antwerpeni szabályokat egyetlen állam sem hirdette ki belső jogszabállyal, azokat azonban mint szokványt, széles körben alkalmazzák. A tengerhajózásban a legtöbb hajóbérleti szerződés ugyanis tartalmaz olyan kikötést, hogy a közös károk rendezésénél a felek a York- Antwerp Szabályokat veszik figyelembe. f) A tengeri árufuvarozásra vonatkozóan létezik egy újabb, az UNCITRAL által ban kidolgozott egyezmény is (ún. Hamburg Rules) ben a csatlakozók száma elérte az egyezmény által megkívánt húsz országot (hazánk is ratifikálta), így az november 1-jén formálisan hatályba is lépett. Nagytömegű alkalmazására azonban mindezidáig még nem került sor, tekintettel arra, hogy a legjelentősebb tengeri fuvarozó államok csatlakozása még várat magára, ennek megfelelően ez utóbbiak továbbra is a Hágai Szabályokat alkalmazzák. Ez az egyezmény a Brüsszeli Egyezménytől eltérő rendelkezéseket tartalmaz pl. a fuvarozó felelősségének az időbeli kiterjesztésére, eltörölni szándékozik továbbá a mentesülést a navigációs hiba esetére, és megemelné a fuvarozó felelősségének a felső határát A bérelt (szabad) hajózási szerződés A bérelt hajózás (charter party nemzetközileg elfogadott rövidítéssel: C/P) keretében a hajótulajdonos a hajója egészét vagy egy részét átengedi az áruk továbbítása céljából. A hajók nem menetrendszerűen közlekednek, hanem az igényeknek megfelelően. A bérelt hajózás fajtái a következők:

12 o) az útvonalbérlet (trip v. voyage charter party) esetében: a hajótulajdonos a hajót úgy bocsátja a fuvaroztató rendelkezésére, hogy fuvardíjfizetés ellenében vállalja az áruk két vagy több kikötő közötti elfuvarozását. - az időbérlet (time charter) esetében: a bérlő meghatározott időre és bérleti díj ellenében veszi bérbe a hajót. A személyzet - bár a tulajdonos biztosítja - a bérlő utasítását köteles követni. A költségek közül az üzemanyag, valamint a kikötői és rakodási költségeket a bérlő viseli. - a csupasz hajótest bérlés (bare-bost charter) keretében: a tulajdonos a hajót személyzet nélkül úgy adja bérbe, hogy ahhoz semminemű szolgáltatást nem nyújt a bérlőnek. Látható, hogy a fentiek közül csak az útvonalbérlet minősül fuvarozási szerződésnek, a másik két esetben viszont az áruk továbbítása bérelt eszközzel, az eladó által történik. Az útvonalbérletre vonatkozóan az ún. blanketta szerződések (általános szerződési feltételek) a jellemzőek. E fuvarozási módra különféle nemzetközi szervezetek különféle szerződéses formulákat dolgoztak ki (charter party, röviden C/P). A Balti és Nemzetközi Hajózási Konferencia (The Baltic and International Maritime Conference - BIMCO) által kidolgozott szabvány szerződést egy 1976-os módosítással 1922 óta használatos a gyakorlatban (Uniform General Charter Party). A különböző formulák (általános szerződési feltételek) csak a szerződés megkötését segítő mintaként szolgálnak, és a felek által megváltoztathatók. A gyakorlatban a hajóbérleti szerződés megkötése úgy történik, hogy a felek a blanketta szerződésből törlik a nem kívánatos részeket és azt kiegészítik új, közösen kialakított feltételekkel. A hajóraklevél az útvonalbérlet esetén is használatos, de itt általában csak annak igazolására szolgál, hogy a fuvarozó az árut fuvarozásra átvette. A fuvarozó felelőssége útvonalbérlet esetén is vétkességen alapul, de a gyakorlatban a C/P-k számos felelősség alól mentesítő okot tartalmaznak A nemzetközi folyami hajófuvarozás a) Az előzőekben látható volt, hogy a tengeri hajófuvarozást földrajzi szempontoktól függetlenül - egységesen szabályozzák. Ezzel szemben a nemzetközi hajózásra alkalmas folyamokon történő fuvarozás feltételeinek meghatározására folyamonként külön-külön tettek kísérletet. A nemzetközi jelentőségű európai víziutakról 1997-ben írtak alá európai egyezményt, amelyet Magyarországon a 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet hirdetett ki. Az egyezmény függelékei tartalmazzák a nemzetközi jelentőségű belföldi víziutakat és kikötőket, valamint a víziutak műszaki és üzemeltetési jellemzőit. Magyarország szempontjából a dunai hajózásnak van a legnagyobb jelentősége. A Dunán, mint viziúton való hajózás szabadságának elvét először az évi Bécsi Kongresszus mondta ki. Ezt követően, 1856-ban a partmenti országok, továbbá egyes nagyhatalmak (Anglia, Franciaország) részvételével nemzetközi egyezményt kötöttek, ezt követte az ún. Párizsi Duna Egyezmény aláírása 1921-ben.

13 b) A Dunára vonatkozó jelenleg hatályos egyezmény az 1948-ban elfogadott Belgrádi Egyezmény, amelyet Magyarországon az 1949:XIII. tc hirdetett ki. Az egyezmény földrajziterületi hatálya az Ulmtól a Fekete-tengerig terjedő szakaszra vonatkozik ben a Duna-menti országok, Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió hajózási vállalatai újabb egyezményt kötöttek egymással (Pozsonyi Egyezmény). A - Dunai Árufuvarozási Feltételeket (DÁF) tartalmazó - Pozsonyi Egyezményhez csatlakozott a két jugoszláv hajózási vállalat, majd a Bayerischer Lloyd és az osztrák DDSG is. Ez az egyezmény, az SzMGSz-hez hasonlóan közösen kidolgozott általános szerződési feltételekként rendelkezett a fuvarozás általános kérdéseiről, az egységes díjszabásról, valamint a vontatásról és a hajókárokról. A dunai folyami árufuvarozás során kiállított okmány a folyami fuvarlevél: ez nem értékpapír, minthogy csupán a fuvarozási szerződés létrejöttét bizonyítja. Duna-tengeri kombinált forgalomban azonban mód van hajóraklevél kiállítására is A kombinált fuvarozás 1980-ban Genfben írták alá az ENSZ keretében kidolgozott Nemzetközi Multimodális Árufuvarozási Egyezményt, amely azonban kellő számú ratifikáció híján még nem lépett hatályba. Az egyezmény arra hivatott, hogy a többféle fuvarozási módot alkalmazó ún. kombinált fuvarozási fuvarozási szerződésekre vonatkozóan nyújtson megfelelő szabályozást. Az egyezmény lehetővé teszi mind forgatható, mind pedig nem forgatható fuvarlevél (az egyezmény szóhasználatával élve: multimodal transport document) kibocsátását a feladó választásától függően. Ennek az a gyakorlati jelentősége, hogy a fuvarozás körülményeitől függően kiállítható mind az árut megtestesítő (forgatható), mind pedig csupán az egyszerű (nem forgatható) fuvarokmány szerepét betöltő fuvarlevél. A fuvarozó felelősségének alakulása a vasúti, illetve a közúti fuvarozásnál tárgyaltak szerint alakul. A felelősség alapján fizetendő kártérítés felső határának a megállapításánál itt is az SDR-en alapuló elszámolási egységet veszik alapul. Elveszés vagy sérülés esetén a fuvarozó által fizetendő kártérítés csomagonként 920, illetve, ha ez magasabb összeget eredményezne, bruttó kilogrammonként 2,75 elszámolási egységben maximalizált. Abban az esetben, ha a kár egy meghatározott fuvarozási mód alkalmazása során keletkezett, az adott fuvarozási módra irányadó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. A fuvarozó mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy minden ésszerű intézkedést megtett a kár vagy következményei elkerülése érdekében. Az egyezmény szerint a fuvarozóval szembeni igények általános elévülése ideje 2 év. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1975-ben szokvány formájában kiadta a kombinált fuvarozási dokumentumra vonatkozó brosúráját (298-as brosúra).

14 A konténerfuvarozás a) A konténeres árufuvarozás - a rakodás egyszerusítése és gyorsítása, továbbá a fuvareszközök jobb kihasználása érdekében megindult technológiai korszerusítésnek köszönhetoen - a második világháború után indult fejlodésnek. A konténer többször is felhasználható, méretét, alakját tekintve szabványosított szállítótartály. A konténereknek különösen a kombinált fuvarozás keretében van nagy jelentőségük. A konténert legtöbbször a fuvarozók, illetve a konténer-lízing cégek biztosítják. A konténer nem önálló fuvarozási, csak sajátos csomagolási mód. A konténerek szállítása során mindig valamilyen korábban ismertetett fuvarozási fajtához tartozó fuvareszközt kell igénybe venni. b) A konténerfuvarozás, mint csomagolási mód, a fuvarozásnak is sajátos vonást kölcsönöz. Ha ugyanis a konténert teljes mértékben megtölti a feladó által fuvarozásra bocsátott áru, maga a teljes megtöltött konténer (full container load - széles körben elfogadott rövidítéssel: FCL) képezi az árut, és nem az abban szállított darabok vagy csomagok. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a konténer zárja, plombája a fuvarozás során érintetlen marad, az a vélelem, hogy az áru mennyiségi hiánya nem keletkezhetett a fuvarozás alatt. Ha viszont a feladott áru nem tölti meg a konténert (less than a full container LCL), akkor azt a konténer-rakodó állomásokon gyűjtőkonténerbe teszik, és majd csak a célállomás konténer-rakodó állomásán választják el a többi árutól. Ilyenkor természetesen a fuvarozó mennyiségi hiányokért való felelőssége az adott fuvarozási módra vonatkozó szabályok szerint alakul: nincs tehát jelentősége annak, hogy az árut konténerbe csomagolva szállították A nemzetközi szállítmányozási szerződés A szállítmányozási szerződés, amelyet korábban fuvarbizomány elnevezéssel illettek - a szerződéstípus szempontjából - a megbízási szerződések csoportjába tartozó bizományi szerződés. A szerződés tárgya a valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződések megkötése a szállítmányozó által a saját nevében, de a megbízó javára, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendők elvégzése (Ptk (1) bekezdés). A magyar jogban a szállítmányozásra vonatkozó szabályokat a Ptk. XLIII. fejezete tartalmazza. A kollíziós szabályozást tartalmazó évi 13. tvr. 25. i. pontja alapján a felek jogválasztásának hiányában a szállítmányozási szerződésre a szállítmányozó székhelyén vagy telephelyén irányadó jogot kell alkalmazni. A nemzetközi szállítmányozást eddig még nem szabályozták nemzetközi egyezményben, így nem is beszélhetünk a fuvarjoghoz hasonló nemzetközi szállítmányozási jogról. A nemzetközi szállítmányozási szerződések megkötéséhez szokványok nyújtanak segítséget. A nemzetközi szállítmányozás keretében a szállítmányozó különböző okmányokat állít ki. A leggyakoribb okmány a szállítmányozói átvételi elismervény (spediteur recepisse), amely a

15 megbízás tényét és az áru átvételét igazolja. Ennek az okmánynak a nemzetközi forgalomban használt egységes formája a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által szokványként kidolgozott, ún. FCR okmány (Forwarding agent s certificate of receipt). Az FCR kiállításával a szállítmányozó azt vállalja, hogy a küldeményt az okmányon szereplő személy részére továbbítja (kiszolgáltatja). A másik ugyancsak szokványként alkalmazott egységes okmány az ún. FCT (Forwarding agent s certificate of transport). Ez az okmány hasonlóképpen funkcionál, mint a hajóraklevél, mert nem csupán azt igazolja, hogy az árut a szállítmányozó fuvarozásra átvette, hanem annak kiállítója azt is vállalja, hogy az árut az azon, illetve forgatmányon feltüntetett személynek kiszolgáltatja. A szállítmányozók a szokványok alapján felelősséggel tartoznak az általuk kötendő fuvarozási és egyéb szerződések szakszerű megkötéséért, ami magába foglalja a megfelelő partnerek kiválasztásáért való felelősséget is. A szállítmányozót fuvarozói felelősség terheli továbbá a küldeményben bekövetkezett károkért, ha a kár olyankor keletkezett, amikor a küldemény az ő birtokában volt. A szállítmányozóval szembeni igények a jelentősebb nyugat-európai jogokban hat hónaptól három évig terjedő időtartam alatt évülnek el A raktározási szerződés a) A nemzetközi kereskedelemben gyakran szükségessé válik a különféle áruk tárolása. A raktáraknak két fajtája alakult ki: a magán-, és a nyilvános raktárak. A magánraktárakat általában különböző vállalatok a saját áruik raktározására tartják fenn, a nyilvános raktárak viszont üzletszerűen foglalkoznak mások áruinak raktározásával. A magán-, és a nyilvános raktárak sajátos esetei a vámszabad- (konszignációs) raktárak; ezek a vámhatóság felügyelete alatt működnek, ahol a vámhatóság meghatározott ideig vámmentes tárolási lehetőséget biztosít. A konszignációs raktárak területe vámszabadterületnek minősül, és behozatali vám csak akkor fizetendő az ott tárolt áruk után, ha azokat a vámszabadterületekről belföldre szállítják. A konszignációs raktárak elsősorban a közvetítő kereskedelemben, valamint a gépek és berendezések alkatrészellátásában játszanak szerepet, gyakran veszik igénybe azokat továbbá a fuvarozás során közbenső raktározás céljára is (például ha az csak a fuvarozás alatt tisztázódik, hogy az árut annak tulajdonosa hogyan és kinek adja el). b) A nyilvános raktárak a beraktározott árukról általában egyszerű elismervényt (letéti jegyet) állítanak ki, amely az áru raktár általi átvételét, és e vonatkozásban a letéti szerződés létrejöttét bizonyítja. Ebben a vonatkozásban a nyilvános raktárak sajátságos típusát képviselik, és így kivételt képeznek az ún. közraktárak (öffentliche Lagerhäuser, magasins généraux), amelyek külön jogszabályi felhatalmazás alapján közraktári jegy kiállítására is jogosultak.

16 Közraktári szerződés alapján a raktározó vállalat az általa átvett és nála raktározott áruknak a díjfizetés ellenében való megőrzésére vállal kötelezettséget, továbbá e tevékenysége kapcsán a közraktár közraktári jegyet bocsát ki és kölcsön nyújtásával is foglalkozik, amelyre fedezetet a nála elhelyezett áru biztosít. A közraktári szerződés az áru beraktározásával jön létre, ekkor kerül sor a közraktári jegy kibocsátására is. A közraktári szerződés rendszertanilag a letét különös nemei közé tartozik, a rá vonatkozó anyagi jogi szabályokat a magyar jogban mégsem a Ptk., hanem a közraktározásról szóló 1996:XLVIII. tv. tartalmazza. A kollíziós jogi szabályt a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr. 25. e. pontja állapítja meg: eszerint a felek jogválasztása hiányában a közraktári szerződésekre a letéteményes (közraktár) jogát kell alkalmazni. A közraktári jegy olyan értékpapír, amely megtestesíti a beraktározott áru feletti tulajdonjogot, azaz annak fejében a közraktár az árut köteles kiadni. A közraktári jegy alkalmazása nagyon gyakori a nemzetközi kereskedelemben: egyrészt lehetővé teszi az áru továbbadását annak mozgatása nélkül is, másrészt az áru tulajdonosa a közraktártól hitelhez is juthat, aminek biztosítékául az áru feletti zálogjog szolgál. Ilyenkor a zálogjegyet az adós a hitelezőre ruházza át. Ha az adós a hitelt nem fizeti vissza, a hitelező a zálogjegy birtokában követelheti a zálogtárgy nyilvános árverésen történő értékesítését annak érdekében, hogy követelése a befolyt vételárból kielégítést nyerhessen A külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos biztosítási szerződések Magyarországon a biztosítást a Ptk. XLV. fejezete szabályozza. Az 536. (1) bekezdésében megfogalmazott definíció alapján a biztosítási szerződésben a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A biztosítási szerződés résztvevői a biztosító, a biztosítást kötő szerződő fél, a biztosított, és a kedvezményezett. A Ptk (1) bekezdése kimondja, hogy a törvény rendelkezéseitől a biztosító biztosítási szabályzata, vagy a felek szerződése a biztosított, és a kedvezményezett hátrányára nem térhet el. Ez alól a szabály alól éppen a fuvarozási (szállítmányozási) biztosítás képez - itt tárgyalandó - kivételt. A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr. 25. h. pontja értelmében a biztosítási szerződésre jogválasztás hiányában a biztosító székhelye (telephelye) szerinti jog az irányadó. A külkereskedelemben részt vevőknek e tevékenységükkel kapcsolatban számos kockázattal kell szembenézniük. E kockázatok elhárításának vagy csökkentésének eszköze a biztosítás. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában két különleges tárgyú vagyonbiztosításnak, a szállítmánybiztosításnak, és a hitelbiztosításnak van jelentősége. Ezek mindamellett rend szerint nem minősülnek külkereskedelmi szerződésnek, hiszen a biztosító és a biztosítást kötő szerződő fél jellemzően azonos állambeli honossággal bír.

17 A nemzetközi szállítmánybiztosítási szerződés A szállítmánybiztosítási szerződés keretében a biztosító azt vállalja, hogy a biztosítottnak megtéríti a biztosított tárgyban keletkezett olyan károkat, amelyek a szállítás rendes menete során következhetnek be. A szerződés feltételeinek a kialakításával kapcsolatban feltétlenül utalni kell arra, hogy a Ptk (2) bekezdése lehetővé teszi fuvarozási (és így a Ptk (3) bekezdése folytán úgyszintén a szállítmányozási) biztosítási szerződésre a Ptk. vagyonbiztosításra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályozás kialakítását. A szállítmánybiztosítási szerződések körében tehát elvben a lehető legteljesebb szerződési szabadság érvényesül. A biztosítási feltételek kialakítása során a felek általában figyelembe veszik a csaknem egy évszázados múltra visszatekintő nemzetközi szerződéskötési gyakorlatot. A szállítmánybiztosítási szerződéseket szinte az egész világon az évi angol Tengeri Biztosítási Törvény (Marine Insurance Act) rendelkezésein alapuló feltételrendszer alapján kötik, oly módon, hogy e törvény rendelkezéseit emelik be a szerződésekbe. A biztosító kockázatvállalása szempontjából a gyakorlatban háromféle biztosítási alaptípus létezik: - az ún. A típusú biztosítás (a régebbi szóhasználat szerint All Risks ), ez minden olyan fuvarozás során bekövetkező kockázatra kiterjed, amely a biztosított szállítmányt a biztosítás tartalma alatt terheli, nem nyújt azonban fedezetet a szállítmánybiztosításból eleve kizárt kockázatokra; - az ún. B típusú biztosítás (a régebbi szóhasználat szerint W.A. vagy W.P.A. - With Particular Average), ennek keretében a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a vis maior vagy baleseti jellegű kockázatokból erednek; és - az ún. C típusú biztosítás (a régebbi szóhasználat szerint F.P.A. - Free from Particular Average), amely a legszűkebb kockázati kört fedi le, hiszen kizárólag a szállítmány vagy annak egyes csomagolási egységeiben bekövetkezett teljes kárának a megtérítésére terjed ki. Az itt felsorolt alaptípusokhoz kapcsolódóan a gyakorlatban igen elterjedt bizonyos politikai kockázatok külön záradékkal történő biztosítása. Ilyen jellemzően előforduló záradék például - az ún. háborús záradék (Institute War Clause), amely a háborús események folytán keletkező károkra nyújt fedezetet, és - az ún. sztrájk záradék (Institute Strike Clause), amely a sztrájkok, polgári zavargások, terroristák stb. által okozott károkra vonatkozik.

18 Az exporthitel-biztosítási szerződés Az exporthitel-biztosítái szerződés alapján a biztosító a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok exportból származó, meg nem fizetett követeléseinek a biztosítását vállalja, beleértve a külföldi megrendelés alapján történő gyártás ráfordításainak megtérítését is. Az exporthitel-biztosítási szerződés a gyakorlatban három típusú kockázatra, gazdasági, politikai és árfolyam kockázatra nyújthat fedezetet attól függően, hogy a felek mely kockázatokra kiterjedően kötnek egymással szerződést. a) A gazdasági kockázatok egészen leegyszerűsítve az adós fizetésképtelenségével kapcsolatosak. Ilyen esetben biztosítási esemény lehet ha az adós ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul. b) A politikai kockázatok az adós országában bekövetkező bizonyos államhatalmi intézkedések által okozott károkat foglalják magukban. A biztosító ilyenkor államosítás, átutalási tilalom, háború, beviteli vagy kiviteli engedély visszavonása stb. esetében fizet. c) Az árfolyamkockázatok a követelés pénznemében bekövetkezett leértékelés, értékcsökkenés révén bekövetkezett károkra vonatkoznak. * * * Irodalom Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga (Budapest, 1998) Vattay György: Nemzetközi árufuvarozás Vattay (szerk.): A külkereskedelem jogi kézikönyve I. kiadás (ELTE JTI, 1991) Zafir János: Nemzetközi árufuvarozási jog Bánrévy (szerk.): A külkereskedelem jogi kézikönyve II. kiadás (ELTE JTI, 1994) Knap Zsuzsa: A külkereskedelmi szerződésekkel összefüggő biztosítási kérdések Bánrévy (szerk.): A külkereskedelem jogi kézikönyve II. kiadás (ELTE JTI, 1994) Hegyi Törzsök Gulyás Metz Sípos: A külkereskedelem technikája és szervezése (Budapest, 1989) Schmitthoff, Clive M.: Schmitthoff s Export Trade (London, Stevens & Sons, 1990) Jacquet, Jean-Michel - Delebecque, Philippe: Droit du commerce international (Paris, Dalloz, 1997)

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 2.

Nemzetközi magánjog 2. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 2. Knapp László knapplaszlo@freemail.hu Tananyag Vörös Imre: A nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Készítette: Unyatyinszki Csaba 2014.07.11. 1 Szállítmányozói tevékenység A szállítmányozás nem pusztán a dolgok egyik helyről a másikra történő eljuttatását jelenti,

Részletesebben

Nemzetközi marketing. Előadás vázlat. Disztribúciós politika a nemzetközi marketingben

Nemzetközi marketing. Előadás vázlat. Disztribúciós politika a nemzetközi marketingben Nemzetközi marketing Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A NEMZETKÖZI MARKETING témakörei I. A nemzetközi marketing fogalma, stratégiái és koncepciói II. A nemzetközi piacra

Részletesebben

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás

BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program. Logisztika alapjai. 4. Nemzetközi szállítmányozás BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztika alapjai 4. Nemzetközi szállítmányozás dr. Tóth Lajos egyetemi docens dr.. Tóth Lajos: Logisztika alapjai - 4. Nemzetközi

Részletesebben

A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében:

A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében: Incoterms 2000 Habár 2011. január 1-jétől hivatalos a 2010-es Incoterms, a 2000-es nem vesztette el érvényességét, mert a szerződő felek szabadon dönthetnek, hogy melyik kiadásra hivatkoznak a szerződésben.

Részletesebben

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959. IV.törvény XLI. fejezet - A fuvarozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelettel

Részletesebben

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1

1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1959. évi IV. törvény 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 1 A 2012.1.1. és 2012.3.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék XLI. Fejezet A fuvarozás

Részletesebben

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről

Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Általános áttekintés a jogforrások rendszeréről Közjogi természető keretek: belsı nemzeti jogok engedélyezési rendje nemzetközi szerzıdések szokásjog Magánjogi keretek: szerzıdések jogszabályok jogszabálynak

Részletesebben

Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek

Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek 2 Logisztikai és nemzetközi fuvarozási és szállítmányozási ismeretek 1) - Ismertesse a fuvarozói és a szállítmányozói felelősség közötti különbséget! A fuvarozó fogalma. A fuvarozó felelőssége árukárért

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

INCOTERMS 2000. Az INCOTERMS jelentése és története

INCOTERMS 2000. Az INCOTERMS jelentése és története INCOTERMS 2000 Az INCOTERMS jelentése és története Az INCOTERMS a fuvarparitás meghatározására szolgáló nemzetközi szabvány, a logisztikai szállítmányozási tevékenységek során. A kifejezés az angol International

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Incoterms

Összeállította: Sallai András. Incoterms Összeállította: Sallai András Incoterms Kereskedelmi szerződés Adás-vételi ügylet tejesítésére szóló szerződés Fuvarozási szerződés Fuvaroztató és a fuvarozó közötti jogviszony A szerződés létrejöttekor

Részletesebben

A klauzulák fajtái a költség átszállása alapján

A klauzulák fajtái a költség átszállása alapján INCOTERMS története A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) 1936-ban hozta létre ezeket a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat. A nemzetközi fejlődést

Részletesebben

XLI. Fejezet. A fuvarozás. A fuvarlevél. A felek jogai és kötelezettségei

XLI. Fejezet. A fuvarozás. A fuvarlevél. A felek jogai és kötelezettségei XLI. Fejezet A fuvarozás Ptk. 488. (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. (2) A szerződés a

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Logisztikai ügyintéző szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 345 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Logisztikai ügyintéző szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 345 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés

Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés Fizetési módok II. Okmányos beszedvény Céghitelben történő értékesítés Okmányos inkasszó Fizetési mód, a beszedési megbízások egyik változata: az eladó azzal bízza meg bankját, hogy az exportáru ellenértékét

Részletesebben

Fuvarozási szerződés

Fuvarozási szerződés A fuvarozási szerződés fogalma A fuvarozási szerződés létrejötte A szerződés alanyai A fuvarozó kötelezettségei A fuvarozó kötelezettségei váratlan esemény kapcsán A fuvarozó jogai Több fuvarozó a kötelemben

Részletesebben

1. A díjszabás fogalma és feladata

1. A díjszabás fogalma és feladata Díjszabáselmélet 1. A díjszabás fogalma és feladata A vételár eladó és vevő közötti rögzítésének két alapvető formája van: - az egyedi szerződéses és - a díjszabásos eljárás A díjszabásos eljárás alkalmazhatóságának

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság DÍJSZABÁS

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság DÍJSZABÁS MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság DÍJSZABÁS Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató 1 Bevezetés Az MTMG Logisztikai Zrt. (továbbiakban: MTMG Zrt.) Díjszabása az Árufuvarozás

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató 1 Bevezetés Az MTMG Logisztikai Zrt. (továbbiakban: MTMG Zrt.) Vontatásszolgáltatás

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Tájékoztató. Értékelés Összesen: 45 pont

Tájékoztató. Értékelés Összesen: 45 pont A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről

PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás. 1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről PTK-1959.IV. törvény XLII. fejezet A szállítmányozás 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről [Egységes szerkezetben a Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű

Részletesebben

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI

NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI 12. ELŐADÁS NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI RENDSZER MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEI Nemzetközi vonatkozásban a logisztikai rendszerek kialakítása annyiban különbözik a belföldi gyakorlattól, hogy bővül a figyelembe veendő

Részletesebben

HTCP Rendszer Hexa-Com Kft.

HTCP Rendszer Hexa-Com Kft. HTCP Rendszer Hexa-Com Kft. 2 Köszöntöm Önöket! Engedjék meg, hogy a következőkben bemutassuk a HTCP-rendszert. A HTPC a Help to Tax Certificate Point angol kifejezés rövidítése, amely a gyakorlatban annyit

Részletesebben

Szállítási rendszerek. Áruszállítás

Szállítási rendszerek. Áruszállítás Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc

Részletesebben

2.1981.(I.31) MT rendelet A közúti árutovábbítási szerződésekről

2.1981.(I.31) MT rendelet A közúti árutovábbítási szerződésekről 2.1981.(I.31) MT rendelet A közúti árutovábbítási szerződésekről I. fejezet Bevezető rendelkezések A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a közúti gépjárművel végzett fuvarozásra, továbbá közúti

Részletesebben

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére 1. Sz. Melléklet Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi nemzetközi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére Szerződésszám: Neve: Székhelye: Levelezési címe: I. A Szerződő

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató Székhely: 1012 Budapest, Logodi u. 34/A; ióktelep: 9071 Gönyű-Károlyháza, Kikötő

Részletesebben

INCOTERMS Története A szokvány nem jogszabály, így nem évül el, azaz ma is érvényes az 1936-os Incoterms - ha arra hivatkoznak.

INCOTERMS Története A szokvány nem jogszabály, így nem évül el, azaz ma is érvényes az 1936-os Incoterms - ha arra hivatkoznak. INCOTERMS Története A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) 1936-ban hozta létre ezeket a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat. A nemzetközi fejlıdést

Részletesebben

Fuvarozási és Szállítmányozási Szerződések Használati Szerződések 2014. november 25. Dr. László András Dániel

Fuvarozási és Szállítmányozási Szerződések Használati Szerződések 2014. november 25. Dr. László András Dániel Fvarozási és Szállítmányozási Szerződések Használati Szerződések 2014. november 25. Dr. László András Dániel Fvarozási és Szállítmányozási Szerződés 2 Fvarozási Szerződés I. jogforrások Ptk 6. könyv XV.

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

Általános szerződési feltételek. Mail Box 694 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság

Általános szerződési feltételek. Mail Box 694 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Általános szerződési feltételek a Mail Box 694 Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság Postai közvetítői tevékenységi körére vonatkozóan Általános adatok A szolgáltatást nyújtó : Mail Box 694 Bt. Székhely:2030

Részletesebben

TULAJDONOSA KÜLKERESKEDELEMBEN. Kiállítási módok: váltó. bemutatóra névre rendeletre. Értékpapír. Egyéb jog. bill of lading (B/L)

TULAJDONOSA KÜLKERESKEDELEMBEN. Kiállítási módok: váltó. bemutatóra névre rendeletre. Értékpapír. Egyéb jog. bill of lading (B/L) ÉRTÉKPAPÍROK A KÜLKERESKEDELEMBEN TÖRZSÖK ÉVA Értékpapír Áru feletti tulajdonjog Pénzkövetelésnzkövetel Egyéb jog bill of lading (B/L) kiszolgáltatási jegy (D/O) folyami rakjegy váltó csekk biztosítási

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI

A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI A BI-KA LOGISZTIKA KFT. ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEI Érvényes: 2015.01.15-től visszavonásig 1. Általános feltételek: Az árajánlat elfogadására vonatkozó feltételek: Ajánlatunk áttekintése, majd

Részletesebben

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Szállítmányok Főosztály A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a

Részletesebben

EKAER kérdések és válaszok

EKAER kérdések és válaszok EKAER kérdések és válaszok Cseppgolyós gáz értékesítésénél a mennyiséget utólag egyeztetik 2015. március 11. Kérdés: Cégünk cseppfolyós argon gázt értékesít belföldi adóalanyok részére. A szállítást minden

Részletesebben

Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez

Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez Bevezetés A Continental Railway Solution Kft. (a továbbiakban CRSHU) által fuvarozott küldeményeknél a fuvarozási szerződésre

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége--MSzLSzSz

Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége--MSzLSzSz Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége--MSzLSzSz 1. Alkalmazási terület MAGYAR ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELTÉTELEK 1. E szállítmányozási feltételeket kell alkalmazni mindazokra

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Belföldi logisztikai szolgáltatások teljesítésére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Belföldi logisztikai szolgáltatások teljesítésére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Belföldi logisztikai szolgáltatások teljesítésére 1. A jelen ÁSZF rendelkezéseit kell alkalmazni mindazokra a szerződésekre, amelyek I.) a Feladó és a Trans Hungária Kft.

Részletesebben

-rin4g. A Házszabály 94.* (1) bekezdése alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz a következő. módosító javaslato t

-rin4g. A Házszabály 94.* (1) bekezdése alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslathoz a következő. módosító javaslato t Orszaggypjes hivatal a irományszáan : -rin4g Érkezett : 2009 FF9R 01 2, Dr. Szili Katali n az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94.* (1) bekezdése alapján a Polgári

Részletesebben

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére

Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére 2. Sz. Melléklet Ajánlat / Módosítási javaslat Egyedi belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítási szerződés az MKFE tagjai részére Szerződésszám: Neve: Székhelye: Levelezési címe: I. A Szerződő adatai

Részletesebben

Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek

Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek A Közlekedési Közlöny 1990. Évi 46. Számában megjelent szöveg egységes szerkezetbe foglalva a Magyar Szállítmányozók Szövetsége 2000. Május 23-i közgyűlésén

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 HU 81 A fogyasztó adatai: Név: JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát / számlát is.

Részletesebben

Tájékoztató a szállítással kapcsolatos biztosításokról

Tájékoztató a szállítással kapcsolatos biztosításokról Tájékoztató a szállítással kapcsolatos biztosításokról A MABISZ Tájékoztató nem mintaszabályzat, csak segítséget ad biztosítási fogalmak értelmezéséhez. Jelen tájékoztató általánosan foglalkozik a szállítással

Részletesebben

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre

ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától. ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre ThyssenKruppFerroglobusKereskedelmiZRt. ÁltalánosBeszerzési(Vételi)SzerződésiFeltételei2015.április1.napjától ÁSZFhatályaésalkalmazásiköre A jelen Általános Szerződési Feltételek(továbbiakban: ÁSZF) kizárólagos

Részletesebben

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23.

A veszélyes. tervezése. grehajtása. Kozma SándorS tű. alezredes, osztályvezető. BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. A veszélyes áru száll llítás s ellenőrz rzési és s szankcionálási si tevékenys kenységének nek tervezése és s végrehajtv grehajtása BM OKF Tematikus módszertani vezetői értekezlet - 2012.01.23. Kozma SándorS

Részletesebben

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS FUVAROZÁSI ISMERETEK A KÉPZÉSRŐL Képzésünk során a szükséges elméleti ismeretek átadásán kívül az alkalmazott esettanulmányokkal, példákkal és csoportos gyakorlatokkal tesszük képessé

Részletesebben

Együttműködési lehetőség fuvarozók számára

Együttműködési lehetőség fuvarozók számára Együttműködési lehetőség fuvarozók számára A Berger Logistik G.m.b.H. (www.berger-logistik.com) partnereként fuvarozókat keresünk, kizárólag hosszú távú együttműködés céljából. A Berger Logistik biztosítja

Részletesebben

MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.24. C(2015) 2619 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK I III. MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a kábítószer-prekurzorokról

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (MJK: NSZÁLL

NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (MJK: NSZÁLL ATLASZ NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (MJK: NSZÁLL 001-2009) NSZÁLL 001-2009 Érvényes: 2009. 10. 01.-től 1/7 ATLASZ NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS FELTÉTEL A QBE Insurance

Részletesebben

EKÁER Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer

EKÁER Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer EKÁER Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer Közúti szállítási tevékenység 2015. január 1-jétől csak EKÁER szám birtokában végezhető. A belföldön (nem végső fogyasztónak) történő első adóköteles

Részletesebben

okirat vagyoni jogot csak az okirat jogos tulajdonosa érvényesítheti kizárólag az okirat birtokában

okirat vagyoni jogot csak az okirat jogos tulajdonosa érvényesítheti kizárólag az okirat birtokában Értékpapír fogalma 0 Értékpapír minden olyan okirat, amely valamilyen vagyoni jogot tanúsít. 0 Ezt a jogot csak az okirat jogos tulajdonosa érvényesítheti, kizárólag az okirat birtokában. Vagyis az értékpapírban

Részletesebben

felcím kezesi biztosítása ALCÍM Ügyfél-tájékoztató AHE - 13659/5 1/5

felcím kezesi biztosítása ALCÍM Ügyfél-tájékoztató AHE - 13659/5 1/5 Közúti felcím árufuvarozók kezesi biztosítása Ügyfél-tájékoztató ALCÍM 1/5 A biztosítási díj összege egy biztosítási idõszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

Tervezési szerződés minta - Nyomtatvany, bejelentes, szerződés minta - Építészmérnök tervező iroda

Tervezési szerződés minta - Nyomtatvany, bejelentes, szerződés minta - Építészmérnök tervező iroda TERVEZÉSI SZERZŐDÉS minta amely egyrészről név: Kft. székhely:. adószám:. Cg. sz.: mint megrendelő a továbbiakban: Megrendelő másrészről név: Kft. 1 / 5 székhely:. adószám:. Cg. sz.: mint vállalkozó, a

Részletesebben

Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni?

Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni? Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni? Az általános árfeltüntetési szabályoknak megfelelően a webshopban kínált termékek esetében is a fogyasztó által ténylegesen

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Értékpapírok II. 66. lecke Csekk Fogalma: a csekk kibocsátója

Részletesebben

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra

MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra MAMS Csoportos személybiztosítási értesítő 2009. január 01.- 2009. december 31. időszakra I. Szerződő: Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) 1143 Budapest Istvánmezei út 1-3. Biztosítottak: Díjfizetők: Kedvezményezettek:

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

EKAER rendszer 2015. március 1-től. Pétfürdő, 2015. március 4.

EKAER rendszer 2015. március 1-től. Pétfürdő, 2015. március 4. EKAER rendszer 2015. március 1-től Pétfürdő, 2015. március 4. Előadó: Vadász Iván alelnök Az előadás képei letölthetőek: www.adko.hu Előadások Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer 2015.

Részletesebben

- Termékek közúti fuvarozásának bejelentése

- Termékek közúti fuvarozásának bejelentése Tájékoztató EKÁER-rendszer - Termékek közúti fuvarozásának bejelentése Tájékoztató aktualizálva: 2015.01.22. 2015. január 1-jén elindul az Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző Rendszer (EKAER).

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

I. Cím ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Hatály

I. Cím ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Hatály A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM - az Egyezmény B Függeléke) I. Cím ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Hatály 1. Jelen Egységes Szabályokat kell alkalmazni minden

Részletesebben

Szállítási szerződés

Szállítási szerződés Szerződés száma:: Szállítási szerződés mely létrejött egyrészről: a továbbiakban Vevő, másrészről az UNIVILL Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1147 Budapest, Fűrész u.25. Adószám: 10316007-242 Bankszáma:

Részletesebben

Szállítmányozási ügyintéző. 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év. A szakképesítés megnevezése: OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma:

Szállítmányozási ügyintéző. 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év. A szakképesítés megnevezése: OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma: A szakképesítés megnevezése: Szállítmányozási ügyintéző OKJ (Országos Képzési Jegyzék) száma: 52 841 01 0010 52 03 Képzési idő: 2 év A szakképesítés szintje: Középszintű szakképesítés A jelentkezés feltétele:

Részletesebben

Konténer termináli díjak

Konténer termináli díjak Konténer termináli díjak A konténer termináli díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák! 1. Tárolási díjak 1.1 Leadási forgalomban érkező (import) konténerek tárolási díja: A kombináltfuvarozási küldeményt szállító

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről 2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Amely létrejött, egyrészről ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Székhelye: 1055 Budapest, Honvéd utca 20/A Cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-045985

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Áruszállításainkat és egyéb szolgáltatásainkat jogi és természetes személyek számára az alábbi szerződési feltételekkel nyújtjuk. I. Szerződéskötés, írásbeliség 1. Az MMI

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása 7/1 AHE-10440 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI ADATLAP. Díjtalan forródrót ügyfélszolgálat. A fogyasztó adatai: Név: Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : A vásárlás helye: A hiba leírása:

JÓTÁLLÁSI ADATLAP. Díjtalan forródrót ügyfélszolgálat. A fogyasztó adatai: Név: Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : A vásárlás helye: A hiba leírása: A fogyasztó adatai: Név: JÓTÁLLÁSI ADATLAP Rádiós fürdőszobai óra Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát / számlát

Részletesebben

ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (egy biztosító vagyonbiztosítási feltételének a kivonata)

ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (egy biztosító vagyonbiztosítási feltételének a kivonata) ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (egy biztosító vagyonbiztosítási feltételének a kivonata) Biztosítási esemény Amennyiben a felek ebben kifejezetten megállapodnak a vagyonbiztosítási fedezet kiterjed az alábbiakban

Részletesebben

54 345 02 0001 54 01 Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző. Logisztikai ügyintéző 2/61

54 345 02 0001 54 01 Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző. Logisztikai ügyintéző 2/61 A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kiegészítő megállapodás az NIIFI Tagintézményi szerződéshez szerver tanúsítványok kiállítását illetően

Kiegészítő megállapodás az NIIFI Tagintézményi szerződéshez szerver tanúsítványok kiállítását illetően Kiegészítő megállapodás az NIIFI Tagintézményi szerződéshez szerver tanúsítványok kiállítását illetően amely létrejött egyrészt a másrészől a(z) Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet székhely:

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti T 269-06/2/1A A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

LÁNCÜGYLETEK VIZSGÁLATA I. Készítette: Tóth Zsuzsanna

LÁNCÜGYLETEK VIZSGÁLATA I. Készítette: Tóth Zsuzsanna LÁNCÜGYLETEK VIZSGÁLATA I. Készítette: Tóth Zsuzsanna UTÓLAGOS VIZSGÁLAT (HU1) GABONA, CUKOR, RIZS 2007. ÉV 2. FÉLÉV MEGÁLLAPÍTÁS: 1. Közösségen belülre történő értékesítés 2. Közösségen belülre történő

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS (CMR) FELTÉTELEI

NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS (CMR) FELTÉTELEI NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS (CMR) FELTÉTELEI 1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA A fuvarozó fokozott felelőssége azért a kárért, amely a CMR egyezmény alapján a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek 1. Az utazási szerződés alapján az International Language Travel Kft. Utazási Iroda (továbbiakban: utazási vállalkozó) arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés egyedi

Részletesebben

6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet

6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet Online - 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet - a vasúti társaságok nem vasúti balesetből eredő károk fedezésére szolgáló kötelező 1. oldal kárfedezeti 6/2010. (I. 21.) Korm. rendelet a vasúti társaságok nem

Részletesebben