I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések. II. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok

Átírás

1 III./B. A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK MECHANIZMUSA

2 I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések II. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások TARTALOMJEGYZÉK

3 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása

4 1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részbőláll 1 : egyrészt az operatív hatalmi működésből, másrészt s eműködés társadalmi, sd,cv civil kontrolljából. o bó. A hatalom döntéseinek legitimitása kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt nagymértékben étékb függ a civil kontroll működésétől.

5 1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Ugyanakkor a nonprofit szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. A mindenkori kormánynak és az önkormányzatoknak tehát érdeke, hogy az állami és a nonprofit szektor között átlátható, világosan szabályozott, a civil szervezetek sokszínűségéhez igazodó kapcsolat- és együttműködési rendszer alakuljon ki. 1 Harsányi Gábor nonprofit kutató

6 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK Alkotmány 63. (1) A Magyar Köztársaságban á az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Az évi II. törvény az egyesülési jogról 1. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. át Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg l közösségeketk hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.

7 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2. (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek

8 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK éilxv évi LXV. Törvény a hliö helyi önkormányzatokról k A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

9 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról civil szervezet: az egyesülési jogról szóló évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő ő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt);

10 1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI A civil szervezetek képesek pótlólagos források bevonására is Rugalmasabban működnek Nem annyira jellemző rájuk a bürokratikus berendezkedés Több emberhez jutnak el

11 1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI Működésük polgárközelibb A politikától sem függnek Több teret adnak a kreativitásnak, vonzóbbak a kiváló szakemberek számára Készségük az innovációra nagyobb

12 1.1.4 KAPCSOLAT A VÁLLALKOZÓKKAL Hogyan lehet bevonni a vállalkozókat az önkormányzat munkájába? Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás kulcsa: a folyamatos kapcsolattartás, a kommunikáció. David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő

13 1.1.5 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK Hogy néz ki jelenleg a civil közösség a településen? Mennyire segíti az önkormányzat a civil szférát, illetve egyáltalán támaszkodik-e a nonprofit szférára a kötelező és önként vállalt l fld feladatok ellátása á során? A civilek is részt vesznek a döntések előkészítésében, tudják gyakorolni természetes ellenőrző funkciójukat? Mennyire aktív az önkormányzat kapcsolata a Mennyire aktív az önkormányzat kapcsolata a vállalkozói szférával?

14 1. Elemző rész 1.2 Helyzetelemzés

15 1.2.1 CIVIL SZERVEZETEK A KSH SZERINT Nonprofit szervezetek száma Magyarországon összesen: darab Magyarország népessége megközelítőleg 10 millió fő Ezek alapján: egy szervezetre 163,5 fő jut

16 1.2.2 HELYZETELEMZÉS Cece esetében (ahogy máshol sem) nem értelmezhető a civil szférával és a vállalkozókkal való kapcsolattartás, ha nem vizsgáljuk a nagyközség egészének problémáit és lehetőségeit Erre egy egyszerűsített SWOT analízist választottunk

17 1.2.3 ERŐSSÉGEK SWOT ANALÍZIS Székesfehérvár csak 20 percre van Cecétől, Szekszárd és Dunaföldvár is viszonylag közel van Teljesen kiépült infrastruktúra Jó minőségű termőföld, ő öd, sokrétű agrár és kertészeti hasznosítás lehetősége A híres cecei paprika ésgörögdinnye öödi Hagyományőrzés Sportkörök, sportlétesítmények Természetvédelmi területek aránya nő, de még az országos átlag alatti

18 1.2.4 GYENGESÉGEK SWOT ANALÍZIS A lakosságszám jelenleg csak 2644 fő Kevés nagyvállalkozás települ meg itt Munkanélküliség Nincs egyetlen, a Falusi Turizmus Szövetség által nyilvántartott szálláshely sem A helyi lakosság nem rendelkezik kellő információval a turizmusfejlesztéssel kapcsolatban Turisztikai szempontból jellemző az erős átmenő forgalom, ami azonban nem áll meg

19 1.2.5 LEHETŐSÉGEK SWOT ANALÍZIS Tartalékok a foglalkoztatottság szintjének növelésére (inaktívak bevonása, munkanélküliek újbóli munkába állítása) A l k á di k i áli jö d l i k ö k dé A lakosság diszkrecionális jövedelmeinek növekedése a belföldi turizmus élénkülésével jár; fokozódó igény a rendezvényturizmusra

20 1.2.5 LEHETŐSÉGEK SWOT ANALÍZIS A mezőgazdasági vállalkozások megerősítése a befektetések ösztönzésével. Agrár innovációs komplex program megvalósításán belül a vidék gazdasági teljesítményének és jövedelemtermelő képességének fokozása (minőségi árutermelés) Erdőtelepítés és vadgazdálkodás EU-s és hazai támogatása (a vadgazdálkodás jelentősége az élőhelyi feltételek megteremtésével bővítésével a megye többi területén is fokozható)

21 1.2.5 LEHETŐSÉGEK SWOT ANALÍZIS Erősödő környezeti (környezetvédelmi) érzékenység és szemlélet a lakosságban, a gazdálkodók körében és az önkormányzatoknál

22 1.2.6 VESZÉLYEK SWOT ANALÍZIS Évről-évre jelentkeznek ka belvizes problémák. A turisztikai kínálat helyettesíthető, erősödik a verseny a bel- és külföldi piacokon. Figyelmeztető jel az utóbbi évek csökkenő vendégszáma. A községi oktatási intézmények erodálódása, a városi és avidéki oktatási tá színvonal lközti különbségek k mélyülése

23 1.2.6 VESZÉLYEK SWOT ANALÍZIS A kd kedvezőtlenő tendenciák erősödéseő a munkanélküliek k körében (tartós munkanélküliek, alacsony végzettségűek, egészségkárosodottak, deviánsak stb.) Újbóli munkába állításuk csak komplex programok keretében lehetséges Hosszabb távon kedvezőtlen demográfiai tendenciák Hosszabb távon kedvezőtlen demográfiai tendenciák (pl. romló korstruktúra, aktivitás csökkenése)

24 1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK Cece civil szervezetei a következők: Cecei Gazdakör Cecei Hunor Vadásztársaság Sárbogárd Aranyvölgy Vadásztársaság Cecei Községi Tűzoltó Egyesület Dr. Fodor Lajos Alapítvány Gerlice Néptáncegyesület

25 1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK Cece civil szervezetei a következők: Cecei Római Katolikus Templom Alapítványa Cecei Lovas Egyesület Cecei Lövész Egyesület Cece Polgári Sportegyesület Kamasz Alapítvány a Hátrányos Helyzetű Th Tehetséges TanulókMegsegítésére é Flórián 07 Lövészklub Sárbogárd

26 1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK Mint látható a civil szervezetek nevéből is, a civil élet fő mozgatórugói a sport és a hagyományőrzés a nagyközségben. A lö é ül k ll lálh ók külö bö ő A lövészegyesületek mellett megtalálhatók a különböző sportegyesületek is (ezeken belül pedig a lovaglás játssza a legnagyobb szerepet) Cecén.

27 1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK Ezek mellett fontos szerepe van a templomi alapítványnak és a hagyományőrző néptánckörnek is. A településen található a Csók István Emlékmúzeum, ahol a Kossuth-díjas festőművész szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait. Ezen kívül Mezőgazdasági Tájmúzeum is van Cecén, ahol mezőgazdasági munkaeszköz-történeti kiállítás tekinthető meg (a Fisi-család egykori épületében, ami ma tájházként funkcionál).

28 1.2.7 CIVIL SZERVEZETEK A civileket nem hívják meg rendszeresen a képviselő- testületi, illetve a bizottsági ülésekre. Évente egyszer vesznek részt az ülésen, amikor beszámolnak a támogatás felhasználásáról

29 1.2.8 CIVILEK A VILÁGHÁLÓN Néhány civil szervezet rendelkezik saját honlappal, ilyen példának okáért a Cecei Polgári Sportegyesület. Ha a jövőben elkészül Cece hivatalos honlapja, akkor érdemes lenne ott helyet adni a civil élet szereplőinek

30 1.2.9 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL A nagyvállalkozások nem települnek meg a községben A településen jellemzően csak kisebb, és egyéni vállalkozók vannak Éppen ez az oka annak, hogy a kapcsolattartás a vállalkozókkal lk l leginkább informális csatornákon történik

31 1.2.9 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL A vállalkozók főleg a sportot (lövészet, lovaglás) támogatják Jótékonysági bálokon ajándékokat adnak

32 VÁLLALKOZÁSOK A HONLAPON Ha Cece rendelkezni fog hivatalos honlappal, érdemes lenne: helyi gazdaságról feltüntetni információkat helyet adni a térség vállalkozásainak

33 1. Elemző rész 1.3 Következtetések

34 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK Passzivitás figyelhető meg a vállalkozók köreiben, míg a civil élet szemmel láthatóan virágzik a nagyközség területén Ú ű ik h í kö ö é i il ődé jól Úgy tűnik, hogy míg a közösség, a civil szerveződés jól működik a településen, addig Cece nem tudja magához vonzani a vállalkozókat

35 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A civil életben is akadnak azonban hiányosságok: hiányoznak a szociális, az egészségügyi, a jogvédő, a településfejlesztő nonprofit szervezetek A áll lk ók hiá i ú ű ik h A vállalkozók hiánya miatt úgy tűnik, hogy a nagyközség már nem is akar kapcsolatot keresni velük mintha lemondtak volna erről

36 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK A szegényes helyi médiakínálat és a honlap hiánya egyáltalán nem ad alkalmat a hivatal és a civilek/vállalkozók közötti párbeszédre A ö k á él kk l lh ő é kk l Az önkormányzat nem él azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel jobban bevonhatná munkájába a civileket és a vállalkozókat

37 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok

38 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Az önkormányzat (civil szempontból) elsődleges feladata, hogy meglegyen a folytatólagosság, és képes legyen bekapcsolni a civilek életébe a fiatalokat, az új generációt is, hiszen rájuk lehet építeni Köztük lehetnek azok, akik újszerű kezdeményezésekkel felfrissíthetik tik a nagyközség civil ilszektorát A vállalkozásokkal is meg kell találni a közös hangnemet: olyan érdekek mentén kell eljárni, melyek közösek a vállalkozóknál és az önkormányzatnál is

39 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK Fontos, hogy rendezzék a már meglévő egyesületek jogi és pénzügyi viszonyait is, hiszen ezáltal majd ők is pályázhatnak. Emellett az igazán működő közösségeketö k arra kll kell sarkallni, hogy váljanak egyesületté maguk is, hiszen ez hasznot hozhat számukra Meg kell vizsgálnia az önkormányzatnak, hogy nem tud-e valamilyen kötelező vagy önként vállalt feladatot civil szervezetre bízni

40 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK A vállalkozókkal (vagy akár a civilekkel) való jobb, hatékonyabb kapcsolattartás első lépése az lehet, hogy helyet kapnak a döntéselőkészítési folyamatokban A különböző ő jogosítványok, amelyek megadhatók a civilek és a vállalkozók számára: tárgyalás véleményezés egyeztetés

41 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK ajánlás együtt-döntés állásfoglalás megállapodás a döntés részleges átengedése

42 2. Tanácsadó rész 2.2 Taktikai tanácsok

43 2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK A polgármester és a testület tagjai kommunikációt kezdeményezhetnének a településen élő értelmiségiekkel és fiatalokkal, így új ötletekhez juthatnának, megismerhetnék a helyi igényeket és szükségleteket, sőt saját pozíciójukat is erősíthetnék

44 2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK Civil stratégia kell a településnek Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pályázatokra, hiszen ezek bármely projekt fontos forrását képezhetik A pályázati támogatásban minden civil szervezetnek részesülnie kell

45 2.2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK - VÁLLALKOZÓK Be kell kapcsolódniuk a vállalkozóknak az önkormányzat munkájába. Meg kell hívni őket a képviselőtestület üléseire, és el kell gondolkozni a tanácsaikon, hiszen így lehet fejlődni. Érdemes lenne úgy tervezni, hogy az hatni tudjon a vállalkozók lk érzelmeire is. Érdemes lenne kötetlen összejöveteleket szervezni a vállalkozókkal.

46 2. Tanácsadó rész 2.3 Informatikai megoldások

47 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK Fontos lenne saját honlap létrehozása, melyen a következő pontok feltüntetése ajánlott: A civil szervezeteket feltüntetni és leírást adni róluk A helyi gazdaság megjelenítése, információk Fel kellene ajánlani hirdetési lehetőséget a lakossági szolgáltatásokban érintett vállalkozásoknak A vállalkozóknak havi hírlevelet lehetne küldeni helyi és országos ügyekről, így vonva be őket a kommunikációba