A turisztikai terv célterülete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A turisztikai terv célterülete"

Átírás

1 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Jósvafő, Berecz Béla Füzi Júlia Nagy Dezső Tolnay Zsuzsa

2 A turisztikai terv célterülete SZLOVÁKIA Edelényi kistérség Kazincbarcikai kistérség Ózdi kistérség Az Aggteleki Nemzeti Park területe Közúti határátkelő Km Nyilatkozat: Jelen kiadvány nem fejezi ki az UNEP/GEF és az UNESCO MaB bármely országra, régióra, településre vagy ezek hatóságaira, határaira vagy lehatárolására vonatkozó nézetét. Az itt megfogalmazottak eltérhetnek az UNEP/GEF és az UNESCO MaB hivatalos álláspontjától. Bármely itt megemlített vagy hivatkozott szervezet, személy, kereskedelmi termék vagy márka felé a fenti szervezetek semmilyen jogi felelősséggel nem tartoznak.

3 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés (Berecz Béla) A stratégiai és kezelési terv GEF programhoz való illeszkedése A tervkészítés célkitűzései és feladatai A turisztikai terv, mint a turisztikai desztináció fejlesztési terve A tervkészítés kommunikációja, menete és módszertana A projekt tervezett eredményei, hozadékai A terv regionális és országos turisztikai stratégiákhoz való illeszkedése a Biológiai Sokféleség Egyezmény iránymutatásaival való összhangja Rövid helyzetelemzés (Berecz Béla) A terület jellemzése és földrajzi elhelyezkedése A térség általános történelmi, társadalmi-gazdasági helyzete A térség turisztikai kínálata A fogadóterület bemutatása, a turistafogadás feltételei Nem turizmus specifikus tényezők Turizmus specifikus tényezők Emberi erőforrás (személyi feltételek) A térségi turizmus szervezeti háttere A térségi turizmus keresleti oldala SWOT elemzés és versenyképesség értékelés A turizmus hatásai a természeti, kulturális és emberi erőforrásokra (Nagy D. Tolnay Zs.) Hatásmechanizmusok értékelése és kezelése Bioszféra rezervátumon belüli kínálati oldal jellemzése Bioszféra rezervátumon belüli keresleti oldal jellemzése Bioszféra rezervátumon kívüli területek jellemzése Az integrált természetvédelmi turisztikai társadalmi index (I ttt ) Az I ttt index eredményei Az I ttt index alapján végzett állapotfelmérés eredményeinek értékelése Biológiai sokféleség változása a turisztikai célpontok környékén A turisták elégedettsége A helyi közösség elégedettsége és részvétele a turizmusban Az épített környezetben megfigyelhető jelenségek Az épületállomány állapotának változása Stílus az épületek építészeti megjelenése Rendezettség a porta utcáról látható megjelenése Szezonális gépjárműterhelés Összegzés Fejlesztési stratégia (Berecz Béla) A térség turizmusfejlesztési célrendszerének meghatározása Hatékony térségi turisztikai szervezet létrehozása Versenyképes térségi turisztikai termékkínálat kialakítása A térségi turistafogadás feltételeinek fejlesztése Az ökoturizmus fejlesztési szempontjai és indikátorai Az ökoturizmus kereslete és meghatározó célcsoportjai A megvalósítás folyamata A turisztikai terv megvalósításának monitorozása (Füzi Júlia) A monitorozás célja és az alkalmazott módszerek A fejlesztési stratégia monitorozása Adaptív menedzsment Felhasznált turisztikai dokumentumok és statisztikai adatok A tervdokumentumban található rövidítések magyarázata Linktár Az ökoturizmussal és a térséggel kapcsolatos internetes oldalak címei... 54

4 2 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 1. Bevezetés Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A biológiai sokféleség megőrzése és fenntartó használata az ökoturizmus formáinak fejlesztése révén közép- és kelet-európai bioszféra rezervátumokban c. program (GEF program) keretében valósult meg. Az elkészült turisztikai tervdokumentum egyrészt illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, másrészt a térségi szereplők által társadalmasított, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszert tartalmaz, így a térségben tervezett fejlesztésekhez szükséges támogatások megszerzésének érdekében bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési Tanács, ill. a Borsod-Torna-Gömör Helyi Leader Közösség számára. Az elkészült tervdokumentumot a tervezés menetében közreműködő térségi szereplők és szakmai szervezetek képviselői a térség hivatalos turisztikai dokumentumaként kezelik. Ennek megfelelően: A tervdokumentumot az Észak-Magyarországi ROP Kapcsolat projekt keretében az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai lehetőségei címmel tartott turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkák alkalmával az egyes tervfejezetek véleményezése után a program területére eső 12 önkormányzat, 15 intézmény, 7 civil szervezet és 21 turisztikai vállalkozás képviselője által alkotott ún. térségi szereplők köre elfogadta. A tervdokumentumot az egyes tervfejezetek véleményezése után az Észak- Magyarországi Turisztikai Régióban tevékenykedő nyolc szakmai szervezet munkatársaiból, valamint a Szlovák-karszt területén működő három partnerszervezet képviselőiből álló ún. konzultációs csoport elfogadta. Ezen túlmenően a stratégiai tervet: a GEF program Országos és Helyi Tanácsadó Testülete, az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szintén elfogadta. Mindezek alapján az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve c. tervdokumentum az észak-magyarországi turisztikai régióban található térség közötti uniós költségvetési időszakra szóló hivatalos turisztikai fejlesztési tervének tekinthető. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kézirat zárásakor még nem jött létre az a térségi turisztikai egyesület, mely tervek szerint a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók közös akaratából, jogilag és közgazdaságilag is előkészíteni hivatott a térségi turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját ellátó desztináció-menedzsment (DM) szervezet megalakítását. Ezért amíg a térségi munkaszervezet (DM) nem kezdi meg tevékenységét, a jelen tervdokumentumban szereplő stratégiai célok és fejlesztési prioritások csak koncepcionálisnak tekinthetőek, hiszen az elfogadott stratégia eredményes realizálása csak e menedzsment szervezet és az érintett térségi szereplők aktív, cselekvő együttműködése révén valósulhat meg. Ezek alapján megállapítható, hogy az elfogadott fejlesztési stratégia hatékony megjelenítése, a célok elérését szolgáló stratégiai programok következetes képviselete és végigvitele, valamint a turizmus tervezésével, szervezésével, irányításával és működtetésével kapcsolatos térségi teendők ellátása egyértelműen a megalakítandó desztináció-menedzsment (DM) szervezetre váró feladat.

5 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A stratégiai és kezelési terv GEF programhoz való illeszkedése A három közép-európai bioszféra rezervátumban futott kísérleti program magyarországi helyszíne az Aggteleki Nemzeti Park és térsége. A hazai megvalósítást együttműködésben az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány koordinálta. A program keretében 17 különböző alprojekt valósult meg, a megalapozó kutatásoktól (pl. tájhasználat történeti kutatásai, turisztikai és ökológiai eltartóképesség vizsgálat, építészeti emlékek kataszterezése, stb.) az aktív védelmi, vagy akciószerű tevékenységeken (hagyományos gyümölcsösök kezelése és hasznosítása, a Gömör-Tornai Fesztivál megszervezése és bázisának kiszélesítése), a változatos képzéseken át a különböző tervek elkészítéséig (térségi címkerendszer és termékek kidolgozása, marketing terv, valamint iránymutatások az ökoturizmus helyi szereplői számára). E tervek sorában jött létre az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve is, mely tervdokumentum a kitűzött céloknak azáltal felelt meg, hogy az értékeket fenntartó turizmust és a természetvédelmet összehangolva, a biológiai sokféleség érdekeit szem előtt tartva készült el. A GEF program célterületén fekvő ötven település az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területén, a szlovák határ mentén helyezkedik el A tervkészítés célkitűzései és feladatai Az Aggteleki-karszt és térsége társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik, ezért a térségre készült turisztikai terv stratégiai alapja a helyben élő lakosság életminőségének javítása, ezáltal a térség népességmegtartó erejének erősítése. Ezen alapcélt a térség sajátosságaiból következően a társadalmi-gazdasági érdekek, valamint a természet- és örökségvédelmi feladatok összehangolásával szükséges elérni. Ugyanakkor az ezt megcélzó optimalizálási folyamatban a versenyképesség, a turizmus gazdasági hatékonyságának javítása is fontos súllyal szerepel, mert a turizmus csak ezáltal válhat a térség fejlődésének meghatározó ágazatává. Ezért az elkészült stratégiai terv feladata, hogy az Aggteleki-karszton és térségében segítse a tervezett turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását, ezzel is hozzájárulva a térség jövőjét döntően befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatok tervezhetőségéhez, ill. a természet- és örökségvédelmi célok eléréséhez A turisztikai terv, mint a turisztikai desztináció fejlesztési terve Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve c. projektre való felkészülés során vált egyértelművé, hogy a program területén célként megfogalmazott turisztikai térség létrehozásának tervdokumentum szinten történő előkészítése egybeesik az országos és regionális szinten folyó desztináció-menedzsmenteket (DM) előkészítő tervezéssel. Ezért praktikusan az Észak-Magyarországi Turisztikai Régió turizmusfejlesztésének közösségi szervezeti rendszeréhez való csatlakozás térségi előkészítése és az említett készülő terv ütemezése térben és időben illeszkedett egymáshoz.

6 4 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Ezt erősítette az a felismerés is, hogy a régió és benne a kiemelt turisztikai térségek turizmusának sikeres fejlesztése csak egy jól működő, ill. jól együttműködő rendszerben lehetséges, amire pedig leginkább ott van szükség, ahol a fogadóterület egyrészt társadalmigazdasági szempontból fokozottan hátrányos helyzetű, másrészt olyan értékes és nemzetközi hírű turisztikai potenciállal rendelkezik, mint éppen az Aggteleki-karszt és térsége. Ennek alapján létfontosságú e térségben is egy együttműködést biztosító és a turizmussal kapcsolatos teendőket koordináló szervezet létrehozása és működtetése. Tervek szerint e desztináció-menedzsment (DM) szervezet a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók közös akaratából a térség turisztikai termékeinek és szolgáltatásainak összehangolt fejlesztését és promócióját látja el. A kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkező Aggteleki-karszt és térsége, mint fogadóterület a tervek szerint a GEF program célterületével összhangban az edelényi, a kazincbarcikai és az ózdi statisztikai kistérség területéről ötven települést foglal magába. A tervezési folyamatot segítendő együttműködve a Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) munkatársaival a tervkészítés időszakában szervezett térségi fórumok kapcsolódtak az Észak-Magyarországi ROP Kapcsolat projekt keretében az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai lehetőségei címmel tartott turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkákhoz. Ezáltal vált összekapcsolható és egymást segítő folyamattá a GEF projekt, valamint az Észak- Magyarországi Operatív Program () benne a DM szervezet létrehozása és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) benne a vidékfejlesztési turisztikai pályázatok előkészítése is. E műhelymunkák keretében a szakmai szervezetek képviselői tájékoztatást adtak az országos és regionális ( ) tervezési folyamatokról, valamint a tervezett pályázatok aktuális állásáról. Ennek megfelelően az elkészült tervdokumentum az előkészítés során összeállított helyzetértékelésből kiindulva a kereslet és kínálat elemzésével, a térségi komplex turisztikai kínálat elemeinek kapacitására és minőségére tett ajánlások megfogalmazásával, a térségi szereplők közötti feladatmegosztást érintő javaslattal, valamint a stratégiai cél eléréséhez szükséges teendők meghatározásával foglalkozik. A kitűzött célt elérendő a tervdokumentum javaslatot tesz a turisztikai térségben tervezett fejlesztések koordinálására, valamint a térségi programcsomagok, az egységes marketingkommunikáció ill. a minőségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kialakítására és működtetésére is alkalmas szervezet létrehozására A tervkészítés kommunikációja, menete és módszertana A tervkészítés kommunikációja a projektben kitűzött céloknak egy előre meghatározott ütemterv szerinti átgondolt és összehangolt közvetítését szolgálta a turisztikai térség kínálati és keresleti oldalának szereplői, vagyis a belső és külső célcsoportok felé. Ennek megfelelően a térségi szereplőknek szánt belső kommunikációs üzenet az Aggtelekikarszton és térségében az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett már meglévő vállalkozások fejlesztésének, ill. új működő egységek létrehozásának az ösztönzése. Ennek következtében a helyi adottságokkal és a természetvédelem érdekeivel összhangban a tájba illő gazdálkodásból, ill. a népi mesterségek továbbéléséből származó termékek értékesítéséből, a természeti értékek és kulturális látnivalók bemutatásából, szállásadásból, vendéglátásból, valamint egyéb turisztikai szolgáltatásból származó, helyben termelődő bevételek növelésével elsősorban az önfoglalkoztatást segítő új munkahelyek teremtése, a

7 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 5 helyben élő lakosság életminőségének javítása, ezáltal a térség népességmegtartó erejének erősítése az üzenet lényege. A tervkészítés során a külső kommunikáció célja az Aggteleki-karsztról és térségéről, mint turisztikai desztinációról pozitív üzenetek közvetítése a turisztikai térség keresleti oldalának potenciális szereplői, vagyis térségi termékeket és szolgáltatásokat helyben igénybevevő, ún. külső célcsoportok felé. A belső kommunikációs munkafolyamat meghatározott munkamegosztás alapján három szinten folyt, melyet a helyi munkacsoport, a régióban tevékenykedő szakmai szervezetek képviselőiből álló konzultációs csoport, valamint a kialakítandó turisztikai térség (Aggtelekikarszt és térsége, mint desztináció) szereplőinek köre alkotott. A külső kommunikáció keretében a közvélemény a regionális, a megyei, a térségi, valamint a helyi írott- és elektronikus sajtóból értesülhetett a térségi fórumok és a turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkák részleteiről. A tervezés 2007-ben kezdődött, a végleges anyag elejére készült el, a projekt zárására májusban került sor. A munkafolyamat két fő szakasza az előkészítés és a tervkészítés volt. Az előkészítés során a munkacsoport összeállította a projektet bemutató dokumentumot (munkaterv, kommunikációs stratégia, tartalomjegyzék) amelyet a turisztikai régióban tevékenykedő szakmai szervezetek felkért munkatársai, mint a konzultációs csoport tagjai előzetes véleményezés után első összejövetelükön egyeztetés után elfogadtak. Ekkor történt a kistérségből összegyűjtött turisztikai dokumentumok, ill. a GEF program más projektjeiből már meglévő eredmények feldolgozása és elemzése, a meglévő fejlesztési elképzelések értékelése, valamint a területre eső turisztikai kereslet-kínálat mutatóinak számbavétele is. Az első szakasz a térségi szereplők meghívásával tartott fórummal és turisztikai tematikus partnerségi műhelymunkával zárult. Itt a résztvevők konszenzus alapján elfogadták a tervkészítés céljait, további szerepet vállalva a folyamatban. Az itt elhangzott vélemények és javaslatok elemzése, valamint a hozott dokumentumok és információk értékelése után készült el a tervdokumentum első változata. A tervezés az előkészítés során összeállított anyag továbbgondolásával a kereslet és kínálat elemzésével, a turizmus jelenlegi hatásainak figyelembe vételével, a térségi komplex turisztikai kínálat elemeinek kapacitására és minőségére tett ajánlások megfogalmazásával, a térségi szereplők közötti feladatmegosztást érintő javaslattal, valamint a stratégiai cél eléréséhez szükséges teendők meghatározásával folytatódott. Ezt elérendő a tervdokumentum javaslatot tett a turisztikai térségben tervezett fejlesztések koordinálására, valamint a térségi programcsomagok, az egységes marketing-kommunikáció, ill. a minőségbiztosításhoz szükséges védjegyrendszer kialakítására és működtetésére alkalmas szervezet létrehozására. Ezt követően az elkészült dokumentumot a konzultációs csoport tagjai és a térségi szereplők fóruma is véleményezte, majd az érdemi vélemények, észrevételek beépítése után a végleges változatot elfogadták. Továbbá eleget téve a GEF program által megfogalmazott elvárásnak az elkészült végleges tervdokumentum a tervezés folyamatában résztvevők elköteleződésén túl a közreműködő szakmai szervezetek képviselői által hivatalos dokumentumként került elfogadásra.

8 6 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 1.5. A projekt tervezett eredményei, hozadékai Az Aggteleki-karszton és térségében a stratégiai célrendszerben meghatározott térségi programok megvalósulása esetén a közötti tervezési időszakban várhatóan: növekszik a helyben élő lakosság életminősége, erősödik a térség tárgyi és a szellemi kultúrájának átörökítése, a természeti örökség megbecsültsége, létrejön egy térségi fenntartható, komplex turisztikai termékkínálat, növekszik a térségi turizmus gazdasági hatékonysága és versenyképessége, valamint e végbemenő folyamatok a fenntartható fejlődés elveivel összhangban valósulnak meg. Ennek előfeltételeként: 1. Megalakul a térségi desztináció-menedzsment (DM) szervezet A DM szervezet a térségi szereplők közötti hatékony feladatmegosztás érdekében a nemzeti park, az önkormányzatok, a civil szektor és a széleskörűen értelmezett turisztikai szolgáltatók térségi turizmus rendszerben betöltött szerepének és feladatainak tisztázása után menedzsment és marketing tevékenységgel járul hozzá a térségi kooperációkészség és az együttműködés megteremtéséhez, ezzel is erősítve a térségi turisztikai fejlesztési, értékesítési és kommunikációs munkát az ismertség és elismertség növelése érdekében. 2. Javulnak a térségi turistafogadás feltételei A közeljövőben a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása érdekében minden területen (környezeti állapot, közüzemi szolgáltatások, megközelíthetőség, közlekedés, egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások, valamint szálláshelyek és vendéglátás) javul a térség turisztikai fogadóképessége. 3. Kialakul a versenyképes térségi turisztikai termékkínálat Néhány éven belül a térség kiemelt vonzerőinek és ökoturisztikai kínálati elemeinek meghatározott kapacitású és minőségű fejlesztése után kialakul egy komplex térségi turisztikai kínálat. A megalakuló DM szervezet ösztönzi, valamint pénzügyileg és szakmai szolgáltatásokkal is támogatja az Aggteleki-karszton és térségében az ökoturizmusban érintett és széleskörűen értelmezett már meglévő és újonnan alakuló vállalkozások és turisztikai szolgáltatók fejlesztési, beruházási tevékenységét. Ezzel párhuzamosan fejlődik az ágazat szakképzettségi színvonala is. A projekt sajtóbeszélgetés és térségi fórum keretében az elkészült dokumentumok bemutatásával, valamint tervek szerint az Aggteleki-karszt és térsége Turisztikai Egyesület létrehozásának előkészítésével zárul A terv regionális és országos turisztikai stratégiákhoz való illeszkedése a Biológiai Sokféleség Egyezmény iránymutatásaival való összhangja Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve a közötti uniós költségvetési időszakra készülő olyan térségi tervdokumentum, mely segíteni kívánja a tervezett turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását, ezzel is hozzájárulva a térség jövőjét döntően befolyásoló társadalmi-gazdasági folyamatok tervezhetőségéhez, ill. a természet- és örökségvédelmi célok eléréséhez, mert a turizmus csak ezáltal válhat a térség fejlődésének meghatározó ágazatává. Ezért fontos, hogy az elkészült terv illeszkedik az érvényben lévő regionális és országos stratégiákhoz, továbbá a térségi szereplők által társadalmasított, valós szükségleteken alapuló stratégiai célrendszer bátran ajánlható elfogadásra és támogatásra a Regionális Fejlesztési

9 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 7 Tanács, ill. a Borsod-Torna-Gömör Helyi Leader Közösség számára a szükséges támogatások megszerzésének érdekében. Ezek alapján a turisztikai stratégiai és kezelési terv illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott országos, valamint az Észak-Magyarországi Régió fejlesztési stratégiájában és operatív programjában (ROP) megjelenő regionális törekvésekhez. Így a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ( ), ill. az Észak- Magyarországi Régió Turizmusfejlesztési Stratégia ( ) szemlélete, témakörei, célrendszere és kidolgozott fejlesztési eszközrendszere is tájolta a térségi stratégia készítőit. Ezáltal az átfogó célokban megtalálható közös elemek, vagyis a turistafogadás feltételeinek javítása, a versenyképes turisztikai termékkínálat kialakítása, valamint egy hatékony térségi turisztikai szervezet kialakítása és működtetése a térségi stratégia legfőbb prioritása is. A célstruktúra tartalmában hasonló, azonban szerkezete és összefüggései természetesen más súlyt képeznek regionális és országos szinten. Stratégiai célként a helyben élő lakosság életminőségének javítása, a térség népességmegtartó erejének erősítése, az élő falvak fenntartása, a térségi turizmus társadalmi-gazdasági, ill. természet- és örökségvédelemmel összefüggő hatásainak összehangolása, a térség tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása, a térségi turizmus gazdasági hatékonyságának és versenyképességének javítása, valamint mindezen célok eléréséhez szükséges prioritások határozódtak meg. Ezáltal a térségre megfogalmazott szakmai prioritások, célok és stratégiai beavatkozások összhangban vannak az országos és regionális prioritásokkal, természetesen nem azok sablonos leképzései, hanem az Aggteleki-karsztra és térségére jellemző sajátosságokat tükröző szakmai elképzeléseket mutatják. A dokumentum továbbá felépítésében és tartalmában is megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Egyfelől mindvégig szem előtt tartotta a Biológiai Sokféleség Egyezmény alapelveit, másfelől a program koordinátor Ökoturizmus Európában nevű szervezet által, a nemzetközi standardoknak megfelelő módszert és szempontrendszert használta. 2. Rövid helyzetelemzés Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai kínálati és keresleti oldalának számbavétele és elemzése a térségi adatok értékelésével, valamint a régiós és megyei társadalmi-gazdasági folyamatokból levonható következtetések alapján készült A terület jellemzése és földrajzi elhelyezkedése A turisztikai terv célterületén (lásd első belső borító) fekvő települések az északmagyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területén, a szlovák határ mentén helyezkednek el. A kiválasztott térségben lévő ötven település napjainkban három statisztikai kistérséghez tartozik az alábbi bontásban: Edelényi kistérség (31 település): Aggtelek, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Debréte, Égerszög, Galvács, Hídvégardó, Jósvafő, Komjáti, Martonyi, Meszes, Perkupa, Rakaca, Rakacaszend, Szalonna, Szendrő, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Varbóc, Viszló Kazincbarcikai kistérség (13 település): Alsószuha, Alsótelekes, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Imola, Kánó, Ragály, Rudabánya, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Zubogy Ózdi kistérség (6 település): Bánréve, Gömörszőlős, Hét, Kelemér, Putnok, Serényfalva

10 8 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, határ menti részén elterülő változatos és mozaikos felszínnel rendelkező Aggteleki-karszt és térsége földrajzi fekvése szerint főként az alacsony hegységi-dombsági szintben foglal helyet, középhegységi régióhoz tartozónak csak a legmagasabb, többnyire nyíltkarsztos térszínek minősíthetők. A domborzati, földtani és történelmi okokból különböző nevekkel illetett terület (Gömör-Tornai-karszt, Aggtelekikarszt, Aggtelek-Rudabányai-hegység, Aggteleki-karsztvidék, Sajó-Bódva köze, Észak- Borsodi karsztvidék, stb) szerkezetileg az Észak-nyugati-Kárpátok belső vonulatához tapadt és részben a medence térszínre is áthúzódó Gömör-Tornai-karszt része. A karsztvidék sajátossága, hogy a Pelsőc Aggtelek Teresztenye települések között meghúzható vonaltól északra fekvő terület tipikus fedetlen karszt, karbonátos, viszonylag vékony talajtakaróval borított, felszínre is kibukkanó kőzetekkel, míg a délre eső hegyvidék fedett karszt, ahol a lesüllyedt mészkőrögöket fiatalabb, nem karsztos üledékes kőzetek borítják. A táj arculatának változásán is jól nyomon követhető e felépítésbeli különbség. Míg az északi hegyvidék mély bevágódású völgyeivel, bővizű és állandó karsztforrásaival, nagy kiterjedésű töbrös karsztfennsíkjaival típusos középhegységi karsztvidék, addig a déli területekre alacsonyabb, lankás dombhátakkal, lapos völgyekkel tagolt felszín a jellemző. A terület legmagasabb magyarországi pontja a Jósvafő közelében fekvő Nagy-oldalon található Fertős-tető (604 m), a karsztfennsíkok átlagmagassága m közötti, a fedett karszt hegyhátainak átlagmagassága 300 m körüli, a legalacsonyabb pont (150 m) pedig a Bódvavölgyben található. E sajátos természetföldrajzi adottságok határozzák meg a terület természetes növény- és állatvilágának arculatát is, melynek legjellemzőbb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. A karsztvidék földrajzi helyzetének köszönhetően önálló flórajárást képvisel (Tornense) a kárpáti és a pannon flóratartomány határvidékén. A karsztos felszín geológiai és mikroklimatikus adottságaival kombinálódva különösen nagy élőhely- és fajdiverzitást eredményez: a kutatások alapján az eddig megtalált növények fajszáma meghaladja az ezret, az állatoké pedig megközelíti a nyolcezret. A terület 75 %-át borító különböző erdőtípusok között a gyertyános-tölgyesek dominálnak, amelyek a gazdag madárvilág fészkelő- és táplálkozóhelyéül is szolgálnak. A hűvös északi oldalakon, szurdokokban található bükkösökben bukkannak fel a Kárpátok közelségét jelző, magashegységekre jellemző fajok. A száraz-meleg, déli lejtőkön melegkedvelő-tölgyeseket, a meredek, sziklás oldalakon molyhos-tölgyes bokorerdőket találunk, ezekben már kontinentális és szubmediterrán fajok is otthonra lelnek. A meredekebb, déli hegyoldalakon a bokorerdőket sztyepprét- és sziklagyepfoltok tarkítják. A magasabb fennsíkok irtás eredetű kaszálórétjei fajgazdag félszáraz gyepek. Ezek a gyeptípusok szolgálnak élőhelyül számos különösen értékes növény- és rovarfaj számára. A nyílt karszt növényzetétől eltérő, savanyú talajt kedvelő vegetáció alakult ki a karszt déli részén elterülő úgynevezett fedett karszton. A karsztvidék formálásában, mai képének kialakításában évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott az emberi tevékenység, ennek következtében a terület magán viseli az emberi jelenlét nyomait. Így őskori leleteket találtak a Baradla-barlangban, a Telekes-völgyi Ördöggát-barlangban, valamint az esztramosi Szentandrási-barlangban. A középkori vaskohászat emlékei, a Trizs illetve az Imola melletti vaskohók maradványai már csak kiállításokon tekinthetők meg. Szögliget község határában az 1250-es években emelt Szádvár romjai még ma is lenyűgöző látványt nyújtanak, az 1347-ben alapított martonyi pálos kolostor állagmegóvási és helyreállítási munkái pedig megkezdődtek. A román kori műemlékek közül említést érdemel a szalonnai református templom, amely a XI. sz. végén épült, valamint a hazánkban és Európában is egyedülálló ikerszentélyes tornaszentandrási templom. Barokk stílusú műemlék a tornanádaskai Hadik kastély, a különálló harangtoronnyal rendelkező jósvafői református templom és a bódvaszilasi római katolikus templom. Külön ki kell emelni a jósvafői és a tornakápolnai templomok kazettás

11 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 9 festett mennyezetét, melyek a XVIII. sz.-ból való alkotások. Többnyire a templomok közelében találhatók meg a falvak temetői, melyek közül említésre méltó többek között a teresztenyei, az égerszögi, a kánói és a tornakápolnai fejfás temető. A népi épületek közül legtöbbet Jósvafőn, Szögligeten, Perkupán és az elnéptelenedő Tornakápolnán láthatunk. A míves oldaltornácú lakóházak, az udvart kettéosztó nagyméretű csűrök igazi értéke abban rejlik, hogy a mai napig őrzik az egykori gazdálkodás központját, a hagyományos parasztportát. A karsztvidéken, amely eredetileg nagyrészt erdős táj volt, a középkortól kezdve a fenntartható gazdálkodási formák voltak a jellemzőek, amelyek mozaikos szerkezetű kultúrtáj kialakulásához vezettek. Megmaradt a természeti tájelemek kapcsolata, egyensúlya, és ezzel együtt kialakult a területre jellemző biológiai sokféleség. Mivel a terület átmenetet képez a főleg mezőgazdasági jellegű síkság, és az erdős felvidék között, régebben fontos utak vezettek rajta keresztül Rozsnyó, Igló és Kassa felé. A Szögliget fölé magasodó hegy tetejére épített Szádvár, távolabb a Bódva-völgy peremén, sziklás mészkőgerincen emelkedő Torna vára és a kuruc idők hangulatát idéző Krasznahorka azt bizonyítja, hogy komoly érdekek fűződtek e terület birtoklásához, útjai ellenőrzéséhez. E sok tekintetben kedvező peremhelyzetet vágta el a trianoni határvonás, amelynek következtében a korábban jól gazdálkodó, életképes területből a két világháború közötti időre már egy Isten-hátamögötti vidék lett. A két világháború között és a II. világháború után is a szerény önellátás kényszere vezetett oda, hogy szinte minden talpalatnyi művelhető földet valamilyen módon használtak, a szénatermést adó réteket az utolsó négyzetméterig lekaszálták, az erdőket pedig gyors vágásfordulókban letermelve sarjaztatták. A II. világháború után bekövetkezett szocialista fejlődés következtében szinte teljesen felszámolódott a hagyományos paraszti gazdálkodás, eltűnt a helyi kisipar, ill. megszakadt a hosszú évszázadok során letisztult népi kultúra átörökítésének folyamata. Az elvándorlások következtében a kisebb településeken jelentős népességcsökkenés következett be, ami a demográfiai szerkezet torzulásához vezetett. Az 1990-es politikai rendszerváltás következtében a gazdasági szerkezetátalakítás időszaka következett. A mesterségesen létrehozott szovjet típusú politikai és gazdasági rendszer teljesen összeomlott. A bányák, az ipari nagyüzemek, a termelőszövetkezetek többnyire megszűntek, felszámolták őket, vagy átalakultak, így jelentősen csökkent az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, ami nagyfokú munkanélküliség kialakulásához vezetett. Közben a karszton elsősorban a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében védett természeti terület alakult az alábbiak szerint: december 18-i hatálybalépéssel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke 8/1978. OKTH. számú határozatával Aggteleki Tájvédelmi Körzet néven védetté nyilvánította az Aggteleki Karszt a fenti határozatban megjelölt területeit, beleértve a már korábban védett természeti területként nyilvántartott Baradla-, Béke-, Szabadság- és Vass Imre-barlang felszíni területeit és a Tornanádaskai Kastélyparkot. E határozat úgynevezett szigorúan védett" területeket is meghatározott július 23-án kelt oklevelében az UNESCO a MAB program keretében az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet teljes területével bioszféra rezervátummá nyilvánította, és a szigorúan védett területek egy részét magterületként jelölte ki. (A területet észak felől határoló Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzet, majd Szlovák-karszt Nemzeti Park szintén bioszféra rezervátum terület.) A természetvédelemről szóló évi 4. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 8/1982.(III.15.) MT rendelet 11. és 13. alapján az Országos Környezet- és

12 10 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Természetvédelmi Hivatal Elnöke 7/1984.(XII.29.) OKTH rendelkezésében január 1-jei hatállyal Aggteleki Nemzeti Park néven nemzeti parkká nyilvánította az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet. Az említett OKTH rendelkezést módosította az 1/1990.(VI.13.) KöM rendelet, amely mellékletében meghatározta az Aggteleki Nemzeti Park fokozottan védett területeit. A terület az IUCN által 2-es kategóriába sorolt Nemzeti Park. Az UNESCO Világörökség Bizottsága december 6-án az Aggteleki- és Szlovák Karszt barlangjait Magyarország első természeti világörökségeként felvette a Világörökség listára. A Baradla-barlangrendszer és a hozzá kapcsolódó vizes élőhelyek 2001-ben a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket számon tartó Ramsai Egyezmény hatálya alá kerültek. A nemzeti park az Európai Unió által létrehozott egységes NATURA 2000 hálózaton belül, mint Kiemelt Jelentőségű Természetvédelmi Terület és mint Különleges Madárvédelmi Terület szerepel, de a NATURA 2000 hálózat által érintett terület több, mint hektár jelen terv célterületén. Ennek következtében védett természeti területen belül két falu Aggtelek és Jósvafő található. A térségben további húsz település Bódvarákó, Bódvaszilas, Égerszög, Hídvégardó, Imola, Komjáti, Martonyi, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szuhafő, Teresztenye, Tornakápolna, Tornanádaska, Trizs, Varbóc, Tornaszentandrás határát érinti a nemzeti park. Az épített örökség állapotát tekintve a térség több településén maradtak fenn értékes népi épületek, épületegyüttesek, melyek közül több ma már műemléki védettséget élvez. Így Jósvafő népi építészeti értékekben gazdag ófalui részét, az ősi településszerkezet és a hagyományos településkép megőrzése érdekében 1999-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánították. Perkupa nevezetes építészeti emlékei a Petőfi utcában található díszes homlokzatú lakóházak és kőhidak. A hagyományos népi építészet jegyeit viselő védett lakóházak találhatók Aggteleken, Bódvarákón, Gömörszőlősőn, Keleméren, Rudabányán, Zádorfalván és Égerszögön A térség általános történelmi, társadalmi-gazdasági helyzete Az Aggteleki-karszt és térsége a történelmi Magyarország három vármegyéjében: Gömör, Abaúj-Torna és Borsod megyében helyezkedett el. Gazdasági centrumai Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Tornalja és Kassa voltak, e városok a térség kereskedelmi központjaiként működtek. Az I. világháborút lezáró trianoni szerződés alapján meghúzott határok Borsod megyét nem érintették, de Abaúj-Torna és Gömör megye területének jelentős részét az akkori Csehszlovákiához csatolták, így a korábbi gazdasági és kereskedelmi központok, valamint a legfontosabb közúti és vasúti közlekedési útvonalak is a határ túloldalára kerültek. A II. világháború után Borsod-Abaúj-Zemplén megye a nehézipar intenzív fejlesztése következtében nagyipari térséggé vált. A szakmai hagyományokra épülve a borsodi szénbányák (Miskolc, Putnok és Edelény környéke) valamint az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemek jelentős fejlesztések révén a munkások tízezreit foglalkoztatták. A mezőgazdasági termelésre amúgy sem kifejezetten alkalmas falvakból az emberek a munkahelyet adó városok lakótelepeire költöztek, az otthon maradó ingázók legfeljebb kisebb háztáji gazdaságokat működtettek. A falvak elnéptelenedtek, elöregedtek, így a térségben jellemzően aprófalvas településszerkezet alakult ki. Az elmúlt évszázad történelmének következtében innen az utak már nem vezettek sehova, így a települések lassú elhalásra lettek ítélve.

13 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 11 A rendszerváltás után a vaskohászat és a szénbányászat krízise következtében a térségben található települések munkavállaló lakóinak jelentős része munkanélkülivé vált. Az elmúlt 18 év folyamatai azt eredményezték, hogy az észak-borsodi térségben a válság folyamatosan mélyült, s szinte visszafordíthatatlan leszakadási folyamat indult el. Napjainkban a vizsgált térség központi települései (Putnok, Szendrő, Rudabánya, Bánréve, Bódvaszilas) nem bírnak jelentős térségszervező erővel, területükön általában hiányos a vállalkozói infrastruktúra, nem kielégítő a szolgáltatások minősége, valamint az önkormányzati intézményi ellátás sem illeszkedik teljesen az igényekhez. Részben ennek köszönhető, hogy a térségben csekély az újonnan létrejövő munkahelyek száma. A már működő vállalkozások száma alacsony, elsősorban az egyéni vállalkozási forma jellemző, de a társas vállalkozásokra is a minimális tőke és az alacsony számú foglalkoztatott a jellemző. A legtöbb vállalkozás a lakossági alapellátáshoz tartozó kereskedelemmel, (élelmiszer, ruha, iparcikk), építőipari, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységgel (kőműves, vízvezeték szerelő, villanyszerelő), vendégfogadással és látással, valamint pénzügyi és üzleti szolgáltatásokkal (könyvelő, ügynök) foglalkozik. Az ipari tevékenységek közül az olcsó távol-keleti áru megjelenése következtében a korábban nagyobb foglalkoztatást biztosító textil- és ruhaipar gyakorlatilag megszűnt. Ugyanez vonatkozik a ruházati kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokra is, akik sorra zárják be üzleteiket a kínai konkurencia miatt. Az élelmiszer-kereskedők az alapellátást biztosítják, így helyzetük biztos lehetne. A nagy áruházak azonban ma már a napi bevásárlások több mint 50 %-át lefedik, sok esetben áron aluli értékesítést megvalósítva. Mindez a kisebb élelmiszer-kereskedők helyzetét nehezíti, egyre többen kényszerülnek arra, hogy bezárják üzleteiket. Annak ellenére, hogy a térség erdőiben fakitermelés folyik, feldolgozására alig van példa. Pedig, ha a megfelelő termékcsoportokat sikerülne megtalálni és az értékesítést is megszervezni, akkor ez az ágazat biztos megélhetést nyújthatna több családnak. Annál is inkább a feldolgozás felé kell keresni a megoldást, mert a faanyag-kereskedelem a közeli szlovák kereskedők előnyösebb helyzete révén versenyképtelen helyzetbe került. A térségben napjainkban a tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. 25 településen már általános iskola sem működik. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, egészségügyi funkciók megosztását és a települések közti együttműködést is. A demográfiai adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 500 főnél kisebb lakosú aprófalvak aránya 38%. A vizsgált kistérségek közül az edelényi a leginkább aprófalvas térség, ahol a települések 63%-ban 500 főnél alacsonyabb a lélekszám, de a kazincbarcikai és ózdi kistérségben található aprófalvak zöme is a vizsgált területen található. A tízezer főt egyik térségben lévő település sem éri el, az ezer főt is csak 8 település népessége haladja meg. A térségre tehát általánosan jellemző az alacsony lakónépesség. A térségben település elnéptelenedésére még nem volt példa, azonban a helyi lakosság számának csökkenése néhány esetben már elindította az üdülő, ill. a romafalvak kialakulásának folyamatát. Ez a folyamat azért nem szerencsés, mert egy adott település üdülőfaluvá alakulásával párhuzamosan megszűnik a hagyományosan élő, működő, prosperáló falu és egy egészen más hangulat, szerkezet és arculat jön létre ezekben a falvakban. Másrészt a néhány településen nagyszámban élő, jellemzően alacsony iskolázottsági fokkal rendelkező roma lakosság rendkívül kedvezőtlen szociális helyzetben él, ami a környezet állapotára is negatív hatással van.

14 12 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 2.3. A térség turisztikai kínálata Mint láthattuk napjainkban az Aggteleki-karszt és térsége társadalmi-gazdasági szempontból a fokozottan hátrányos helyzetű területek közé tartozik, de mint turisztikai fogadóterület értékes potenciállal rendelkezik. A térségben nemzeti park, a Világörökség részét képező, különböző látogatható barlangok, változatos természeti és táji értékek, a kulturális örökség és a népi kultúra jelentős emlékei, valamint különféle pihenési és élményszerzési lehetőségek sora várja a turistákat. Ezek sorában: Hat látogatható barlangban, az év minden napján tíz különböző hosszúságú, időtartamú és nehézségű túratípusból lehet választani. Négy helyszínen hatféle vezetett felszíni túra keretében lehet megismerni a karsztfelszín természeti és kulturális értékeit. Kijelölt tereputakon és tanösvényeken szabadon túrázhatnak, kerékpározhatnak, ill. lovagolhatnak az érdeklődők. Különféle környezeti nevelési és erdei iskolás programok várják az iskolásokat. A Gömör-Tornai Hagyományőrző és Művészeti Napok éves rendezvénysorozat és az évente július második felében megrendezendő Gömör-Tornai Fesztivál változatos barlangi, templomi és szabadtéri koncerteket, táncházakat és a népi hagyományokat felelevenítő farsangi, húsvéti, vásártéri és szüreti programokat kínál a látogatóknak. Néhány kézműves műhelyben kipróbálhatóak a bemutatott mesterségek fogásai, a térségi ajándékboltokban, pedig megvásárolhatóak a helyi termékek. Több településen templomokban, múzeumokban és tájházakban lehet ismerkedni a könyék kulturális örökségével és népi kultúrájával. E kínálati elemek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a térség regionális, országos és nemzetközi tekintetben egyaránt elismert turisztikai potenciállal rendelkezik. A térségi kínálat sajátossága, hogy a természeti és kultúrtörténeti értékek védelmében és turisztikai bemutatásában meghatározó szerepe van az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak. A karszton kialakított természetvédelmi területen az 1985-ben létrehozott nemzeti park a természet védelmén és kutatásán túl, az oktatásban, valamint a turisztikai bemutatásban is alaptevékenységet végez. További területi sajátosság, hogy ez idáig nem jött létre a turizmus kínálati oldalát koordináló térségi szakmai szervezet, ezért helyzetéből fakadóan a nemzeti park a fogadóterületen jelenleg működő turisztikai szolgáltatások koordinációját és kiajánlását az évenként megjelenő turisztikai programajánló kiadvány, az ANPI saját honlapja és a Tourinform Iroda adatbázisa segítségével csak informálisan tudja felvállalni. A turisztikai kínálat alapját a Világörökség részét képező a nagyközönség számára megnyitott barlangok jelentik, melyek egyben kikapcsolódást és esztétikai élményt nyújtó látványukkal a térség legnagyobb vonzerői is egyben. Közülük is kiemelkedik a Baradla-Domica-barlangrendszer, mely nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb barlangtani értéke, hiszen aktivitásával, hosszával és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. E barlangot, mint a térség és a nemzeti park legismertebb és legnagyobb vonzerejét, a működtetés és a fejlesztések tekintetében is külön szükséges kezelni, mert amíg ebben az esetben a hagyományos értelemben vett tömegturizmus fejlesztéséről és szabályozásáról van szó, addig a többi természeti és kulturális érték mint potenciális ökoturisztikai elem esetében más megközelítés és szabályozás szükséges. Az ökoturizmus fogalma nem túl régen nyert létjogosultságot. Témánk szempontjából az a legfontosabb, hogy a turizmuson belül fokozott hangsúlyt kap a környezet szeretete,

15 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 13 védelme, a természet, a táj és a helyi kultúra értékeinek bemutatása, megismerése. Ez új szemléletmódot is jelent. A céltudatos természetvédelemben a turisztikai kereslet motivációi között új, kiegészítő motivációként jelentkezik a XXI. századi tudatos környezet és tájszeretet. Ennek megfelelően az ökoturizmus is gyűjtőfogalom, amely több, korábbi hasonló utazási motivációra épülő célcsoportot és turisztikai terméket fog össze. Az ökoturizmus így elsősorban jövőorientált környezeti szemléleten alapul, tehát fontos tényező az adott természeti táj teherbíró képessége, azaz mekkora az a turisztikai forgalom, amelyet az adott terület a környezet károsodása nélkül képes fogadni. Azt is látni kell, hogy az ökoturizmus a nemzetközi gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazata, de a világszerte tapasztalható konjunktúrát idehaza eddig csak keveseknek sikerült kiaknázni. Ugyanakkor fontos, hogy ne várjunk csodákat. A turizmusnak ez a válfaja inkább kereset kiegészítést, s nem önálló jövedelmet nyújt a vidéken élő és a rendszerben réseket kereső helyieknek. Mivel a természeti értékeket 1-2 napos kirándulás keretében is meg lehet tekinteni, többnyire ezt teszik az Aggteleki Nemzeti Parkot felkeresők is ezért a természeti és kulturális vonzerőket együtt célszerű programcsomagokká gyúrni. Fontos, hogy a térségben élők összefogva szervezzék meg a szelíd, vagyis a környezetet nem háborgató turizmust, a tájba illő gazdálkodást, a népi mesterségek továbbélését és bemutatását. Ezzel az együttműködéssel mindenki csak jól jár: a nemzeti parkok több látogatóhoz, így több bevételhez jutnak, a helyi közösségek pedig szállásadóként, a tájra jellemző termékek előállítójaként profitálhatnak a növekvő forgalomból. Bár a térségben az elmúlt időszakban történtek jelentős turisztikai célú fejlesztések, a vonzerők állapota még mindig számos helyen kifogásolható. A beruházásokhoz szükséges erőforrások pályázati támogatásból igényelhetők, de sajnos a forráshiány továbbra is az egyik leggátlóbb tényező az alapvető térségi turisztikai infrastruktúra megteremtésében, ill. korszerű fejlesztésében A fogadóterület bemutatása, a turistafogadás feltételei Nem turizmus specifikus tényezők A fogadóterület környezeti állapota jónak mondható, mivel a korábbi évtizedekben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli ipari fejlesztések többnyire elkerülték a térséget, a környékre korábban jellemző bányászati tevékenység napjainkra szinte teljesen megszűnt, a nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységből származó, ill. a közlekedési eredetű terhelés nem számottevő, így a levegő minősége jó. A felszín alatti vizek tekintetében a terület döntő része fokozottan érzékeny vízbázisként kezelendő. Napjainkban a karsztvíz készlet minősége jó. A felszíni vizek állapotában javulás figyelhető meg, azonban a térségben található patakoknál néhány esetben a szennyvízkezelés megoldatlansága következtében gondot okoz, hogy a lakossági szennyvíz egy része tisztítatlanul kerül a vízfolyásokba. További problémákat vet fel a medrek esetleges szabályozása, aminek következtében megszűnik a patakok természetes jellege és csökken öntisztuló képességük. A forrásfoglalások és a szárazság hatására néhány vízfolyás időközben kiszáradt, vagy időszakossá vált. A folyókat és patakokat kísérő élőhely-rendszerek, az ún. regionális ökológiai folyosók az elmúlt évtizedek vízgazdálkodási és mezőgazdasági gyakorlatának következtében jelentősen károsodtak.

16 14 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A településeken szervezetten zajlik a lakóházaktól történő rendszeres hulladékszállítás és - kezelés, a szelektív hulladékgyűjtés viszont jelenleg csak a településeken elhelyezett gyűjtőszigeteken lehetséges. Örvendetes, hogy több településen a közelmúltban fejeződtek be a szennyvízcsatorna beruházások, de így is a települések több mint fele még csatornázatlan. Sajnos néhány településen gondozatlanok a közterületek, ill. a helyi lakosság körében az illegális szemételhelyezés és a tavasszal gyakorta előforduló égetések miatt a környezettudatos szemléletmód további fejlesztésre szorul. A turizmusból fakadó terhelés elsősorban a két fő fogadóközpont (Aggtelek, Jósvafő) környékén számottevő. A központokat összekötő közutak forgalma nem jelentős, így a jelenlegi gépkocsiforgalom környezeti hatása elhanyagolható. A kijelölt turistautak forgalma csekély, környezetkárosító hatás jelenleg nem érzékelhető. A térségben ahol a határ menti elhelyezkedés és a terepviszonyok miatt 14 település zsákfalu a közművek állapota, a közlekedés feltételei, valamint az egyéb köz- és turisztikai jellegű szolgáltatások minősége egyaránt vegyes képet mutat. A településeket összekötő közutak és a településeken belüli utak állapota nem megfelelő, általában felújításra szorulnak. A helyközi autóbuszjáratok száma és járatsűrűsége sem megfelelő, a közeli városokba való eljutás lehetősége csak alapszinten megoldott. A vasúti közlekedés leépülőben van, a települések jelentős része nem rendelkezik vasútállomással. Üzemanyagtöltő helyek Aggteleken, Bódvaszilason, Putnokon és Szendrőben találhatóak. A helyi kiskereskedelem elsősorban a helyi lakosság igényeit elégíti ki, szinte minden településen működik legalább egy vegyesbolt. A térség központi településein Bánrévén, Bódvaszilason, Putnokon, Rudabányán és Szendrőben további kiskereskedelmi szolgáltatások vehetők igénybe. A turisztikai fogadóközpontokban elsősorban Aggteleken és Jósvafőn működő kiskereskedelmi egységeknél néha zavart okoz a kereslet időbeni koncentráltsága, de helyiek összességében jól alkalmazkodnak a turizmus következtében megváltozott kereslethez. Azonban a turisztikai főszezon idején a fogadóközpontokban működő kiskereskedelmi egységek nyitva tartása nem mindig igazodik a turisták igényeihez. A közbiztonság helyzete eltérő képet mutat térségen belül. A települések jelentős részén és a turisztikai fogadóközpontokban is megfelelő a helyzet. A vendégek és a helyiek méltán érezhetik magukat nyugalomban és a biztonságban. Néhány településen azonban akadnak problémák (autófeltörés, -lopás), amire célszerű felkészíteni a térségbe látogatókat is. Az egészségügyi ellátottság nem megfelelő. Szükség esetén munkaidőben a meghatározott településeken rendelő háziorvosokhoz, ezen kívül a Szendrőben és a Rudabányán található ügyeletetekhez lehet fordulni. Körzeti rendelőintézet és kórház Edelényben és Kazincbarcikán, ill. megyei hatáskörrel Miskolcon működik. Az egészségügyi szolgáltatás színvonala ezekben az intézményekben az országos tendenciákhoz hasonlóan vegyes képet mutat Turizmus specifikus tényezők Szervezett túravezetés csak a turisztikai fogadóközpontokban vehető igénybe, így a térség hat barlangjában, valamint felszínen Aggtelek, Gömörszőlős, Jósvafő és Kelemér településeken van ilyen szolgáltatás. A térségben egyetlen helyen működik turisztikai információs központ, ez a Baradla-barlang aggteleki bejáratánál található Tourinform Iroda, melyet a nemzeti park üzemeltet. Utazási iroda nem működik a térségben, de a megyében jelen lévő irodák sem a beutazó turistaszervezéssel és -fogadással, hanem a kiutaztatással foglalkoznak elsősorban.

17 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 15 A wellness, szabadidő és sportfeltételek közül a Cseppkő Szálló vendégei vehetnek igénybe wellness szolgáltatást, a szabadidő hasznos eltöltésében a térségben található tájházak, templomok, várromok látogatása, a helyi gasztronómiai bemutatókon való részvétel, valamint a kijelölt ösvényeken való gyalogtúrázás jelenthet programot. Kerékpározásra a térségi, csekély forgalmú közutak, valamint a kijelölt tereputak adnak lehetőséget. Ehhez kapcsolódóan a térségben csak a Szögligeten található Szalamandraházban nyílik mód kerékpárkölcsönzésre. Kiépített, megfelelő infrastruktúrával ellátott strand és uszoda nincs a térségben, ellenben a régióban az utóbbi időben számos strand és gyógyfürdő, valamint uszoda került az igényeknek megfelelően felújításra, korszerűsítésre (Kazincbarcika, Miskolc-Tapolca, Bogács, Mezőkövesd, Eger, Egerszalók). Az elmúlt években tovább fejlődtek a pénzügyi-banki, valamint az ún. személyi szolgáltatások. Néhány szolgáltatásért már bakkártyával és üdülési csekkel is lehet fizetni, azonban pénzváltásra kevés helyen nyílik mód és kevés a sportolási és a sporteszköz kölcsönzési lehetőség is. A térségben, a megyében, de a régióban sem működik korszerű, vendégbarát turisztikai kártyás kedvezményes szolgáltató rendszer és a turistabarát interaktív szolgáltatást nyújtó Touch-info megoldások is hiányoznak még. A térségben lévő szálláshelyek területi elhelyezkedését és kategóriák szerinti összetételét az 1. táblázat tartalmazza települési bontásban. A vizsgált 50 településből a KSH adatai szerint mindössze 20 településen van nyilvántartott szálláshely. Aggteleki-karszt és térségének szálláshely kapacitása táblázat Települések Szállás- Férőhelyek Ebből Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek helyek száma száma Szálláshelyek száma Férőhelyek száma Szálláshelyek száma Férőhelyek száma Aggtelek Alsószuha Bódvaszilas Égerszög Galvács Gömörszőlős Jósvafő Kelemér Martonyi Meszes Perkupa Putnok Szalonna Szendrő Szin Szögliget Szőlősardó Teresztenye Tornakápolna Tornanádaska Összesen Forrás: KSH

18 16 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve Ezek alapján a térségben lévő 116 szálláshelyen összesen 1711 férőhely található. Ebben a 16 kereskedelmi szálláshely 944 férőhellyel, a 100 magánszálláshely, pedig 767 vendégággyal szerepel. Mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyeknél Aggtelek (842 fh.), Jósvafő (188 fh.), Szögliget (175 fh.) és Teresztenye (122 fh.) rendelkezik meghatározó férőhelyszámmal. Ez Aggtelek és Jósvafő esetében elsősorban a természetes-, épített- és kulturális értékek koncentráltsága, valamint a Világörökség részét képező barlangok közelsége miatti kiemelt szereppel magyarázható. Szögligeten ebben a volt határőrlaktanya átalakítása után szálláshelyként üzemelő Szalamandra-háznak van döntő szerepe, bár az utóbbi években a magánszálláshelyek száma is 9-re, a férőhelyeké pedig 65-re nőtt. Teresztenyén pedig egyértelműen a magánszálláshelyek adják a vendégágyak (98 fh.) zömét. A térségi szállásférőhely kínálat területileg, ill. a nyújtott szolgáltatások színvonala szerint is egyenetlen. A 16 kereskedelmi szálláshely között 2 szálloda, 2 panzió és 12 turistaszállás található. Kemping csak Aggteleken és Szögligeten kapcsolódik szálláshelyhez. A falusi szálláshelyek száma növekedett az utóbbi öt évben, minőségileg is történtek előrelépések, de a szálláshelyek többségének állapota nem felel meg a kor követelményeinek, többnyire fejlesztésre szorulnak. Hiány mutatkozik a konferencia turizmust kiszolgáló létesítmények körében, annak ellenére, hogy a Cseppkő Szálló 150 fő, a Tengerszem Szálló, pedig 43 fő befogadására és elszállásolására alkalmas létesítmény. A térségben Aggteleken és Jósvafőn, két szállodához kapcsolódó és két önálló étterem működik. Ezen kívül Szendrőben, Putnokon és Kelemérben található vendéglátóhely. Sajnos továbbra sincs a karszt, vagy egy-egy település jellegzetességeihez kötődő a helyi hagyományokra támaszkodó fogadó. A kereslethez igazodva 2002 óta a gasztronómiához kapcsolódó fesztiválprogram lett a hagyományos recept alapján készült helyi ételek kóstolója. A Gömör-Tornai Fesztivál keretében a Jósvafőn rendezett vásártéren az érdeklődők azon túl, hogy kipróbálhatják a bemutatkozó mesterségek fogásait és vásárolhatnak a termékekből, megkóstolhatnak néhány helyi ételt is Emberi erőforrás (személyi feltételek) A térségi turizmus személyi feltételeit vizsgálva érdemes visszatekinteni a szocializmus időszakára, ill. a rendszerváltás kezdeti éveire. Az 1990-es évek első felében az ipari és mezőgazdasági szerkezetátalakítás következtében a térségben munka nélkül maradó alkalmazottak a kapott végkielégítéssel és a munkanélküli járadékkal egy ideig fenntartották magukat és családjukat, majd a források elapadása után vagy kényszervállalkozók lettek, vagy végleg lesüllyedtek a munkanélküliséget életformaként elfogadók közé. A vállalkozói tevékenységet választók többsége tőke és vállalkozói alapismeretek nélkül vágott bele egy olyan létformába, aminek az akkori Magyarországon nem volt élő gyakorlata, így a bukás többnyire elkerülhetetlenné vált. Ehhez járult még hozzá az a mentalitásbeli hátrány is, ami a tömegeket foglalkoztató szocialista nagyvállalatok alkalmazottait szinte alkalmatlanná tette a vállalkozásra. Ha egy munkavállaló azért kap fizetést, hogy minden nap meghatározott időben ellásson egy olyan feladatot, amelynek minden lépését mások már meghatározták, ami saját gondolkodást, egyedi megoldást nem igényel, sőt nem is tűr el, akkor egy idő után ez az ember szinte

19 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve 17 képtelen lesz saját döntéseket hozni, a nap minden percében készenlétben állni és az állandóan változó feltételekhez igazodva megfelelni a kihívásoknak. Ezért nehéz a térségben élőknek önmaguknak munkahelyet teremtve vállalkozóvá válni, vagy munkavállalóként megfelelni a már működő turisztikai szolgáltatóknál. Ebben segíthet a régió turisztikai oktatási rendszere, mely térségben élő fiatalok, potenciális munkavállalók és turisztikai vállalkozók számára a különféle turisztikai szolgáltatások biztosításához, ill. meglévők fejlesztéséhez szükséges képzettség megszerzésében nyújthat segítséget. Bizonyára ennek is betudható, hogy a régió egyre több kistérségében és településén van már alkalmazásban turisztikai referens, akik szakmai munkájukkal jelentősen segítik az adott település, vagy kistérség bekapcsolódását a regionális és országos turizmusba. Sajnos a vizsgált térségben jelenleg csak Putnokon és Szendrőben van alkalmazásban művelődésszervezéssel és turizmussal foglalkozó munkatárs, pedig ez minden olyan helyen indokolt lenne, ahol komolyan kívánnak foglalkozni a turizmussal. Bár az is tény, hogy a térségben működő, többnyire forráshiányos kis települési önkormányzatok anyagi lehetőségei ezt nem teszik lehetővé. A térség legnagyobb turisztikai foglalkoztatója az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, feladatai ellátásához megfelelő szakemberekkel rendelkezik. Közöttük találunk barlangi és felszíni túravezetőket, recepciósokat, bolti eladókat, Tourinform irodában tevékenykedő informátorokat, rendezvényszervezéssel foglalkozó munkatársakat és takarítónőket is. Továbbá a Cseppkő Szálló és néhány étterem foglalkoztat még a térségből nagyobb számú munkavállalót. A térségi szálláshelyek zömét magánemberek működtetik, akik falusi szállásadóként vesznek részt a vendégfogadásban. A régió, a megye és a kistérségek szakmai munkaszervezeteiben megfelelő szaktudással rendelkező munkatársak segítik a térségi folyamatokat. E tervdokumentum előkészítése során is jó munkakapcsolat alakult ki az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA), az Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉM-RMI) és a B-A-Z Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet munkatársaival A térségi turizmus szervezeti háttere A kiemelkedő turisztikai potenciállal rendelkező Aggteleki-karszton és térségében jelenleg nincs egységes turisztikai szervezet, mely a térség turizmusával kapcsolatos teendőket koordinálná, ill. a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztését és promócióját látná el. Ezért a térségben megvalósult marketing akciók nem egy marketing és kommunikációs stratégia mentén, hanem eseti kampányokként, egymástól elszigetelten valósulnak meg. Ennek hiányában az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság lát el bizonyos szervező és információs feladatokat. A környező településekkel a helyi adottságokkal és a természetvédelem érdekeivel összhangban a térség jövőjét meghatározó turizmus fejlesztésében és koordinálásában működik együtt. Ennek keretében a térségben jelenlévő turisztikai szolgáltatásokat az évenként megjelenő turisztikai programajánlóban és a Tourinform Iroda adatbázisában szerepelteti. A térségben a Galyaság területén működik szállásadókat összefogó vendégfogadói egyesület. Tevékenységeik között szerepel, hogy közös kiadványban jelentetik meg szálláskínálatukat, a tagok részére szakmai kirándulásokat szerveznek, valamint egyfajta érdekképviseletet fejtenek ki a tagság érdekében.

20 18 Az Aggteleki-karszt és térsége turisztikai stratégiai és kezelési terve A Gömör-Tornai Fesztivál előkészítését és működtetését egy határon átnyúló térségi ideiglenes munkaszervezet végzi, melynek jelenleg huszonkettő Magyarországon és tíz Szlovákiában működő szervezet az állandó tagja. Ezzel összefüggésben a közreműködő településeken a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozók együttműködésével valósulnak meg a fesztivál programok. Természetjárásban a Szendrői Természetjáró Egyesület, ill. a Bánrévei Vasutas Természetjáró Egyesület működtet aktív természetjáró szakosztályt és szervez különféle térségi szinten, valamint országosan is (pl. Vitézlő teljesítménytúra Szendrőben és környékén) ismert és közkedvelt teljesítménytúrát. A térségi turisztikai vállalkozások többnyire önállóan és elszigetelten működnek, nincs egységes szakmai szervezetük. A térségben lévő településeket is képviselő kistérségi társulások menedzserei is kifejtenek turizmust szervező, támogató tevékenységet. A térséget érintően a turisztikai fejlesztések előkészítésében és koordinálásában az edelényi, a kazincbarcikai és az ózdi kistérségi, valamint a megyei és a regionális szakmai munkaszervezetek az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA), az Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉM-RMI) és a B-A-Z Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet munkatársaitól kérhető segítség A térségi turizmus keresleti oldala A térségben regisztrált keresleti adatokat az alábbi diagramm, ill. a 2. és 3. táblázat mutatja be. A Baradla-barlang látogató statisztikája fő évek Forrás: ANPI

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek

ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek ANP osztálykirándulásos ajánlatai Barlang túrák Hucul programok Kúria Oktatóközpont Tanösvények Faluséták és kultúrtörténeti helyszínek Baradla-barlang, aggteleki rövidtúra 700Ft/fő A túra hossza: 1 km

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek

3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel erősítése. Ssz. Specifikus célok Eredménymutatók megnevezése Célértékek 8. Cselekvési terv Ssz. Átfogó célok 1 Regionális integráció: centrumokkal való szorosabb kapcsolatok 2 Térségi önellátás erősítése 3 Identitás, változáshoz való pozitív viszonyulás és társadalmi részvétel

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek. Aggteleki-karszt (HUAN10001)

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek. Aggteleki-karszt (HUAN10001) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek Aggteleki-karszt (HUAN10001) Aggtelek 010, 0100, 0101, 0102/7, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/6, 0103/7,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az edelényi Tájház bővítése a Borsodi Földvár interaktív bemutatóhely és gasztropince látogatóközpont kialakításával

Az edelényi Tájház bővítése a Borsodi Földvár interaktív bemutatóhely és gasztropince látogatóközpont kialakításával Az edelényi Tájház bővítése a Borsodi Földvár interaktív bemutatóhely és gasztropince látogatóközpont kialakításával Edelény Város Önkormányzata 2010 novemberében támogatói szerződést kötött a NORDA Észak-Magyarországi

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó T Á J É K O Z T A T Ó 2013. január 1-jétől megkezdte működését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Edelényi Járási Hivatala Székhelye: 3870 Edelény, Borsodi út 26. Szervezeti felépítése és címe:

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben