Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a térben...

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ...3 A./NEVELÉSI PROGRAM...7 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK...7 II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI...9 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...13 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK...16 V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK...19 VI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...26 VII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM...31 VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI...47 IX. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE...49 X. A NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES FELSZERELÉSEK ÉS ESZKÖZÖK JEGYZÉKE...58 B./HELYI TANTERV...68 I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI...68 II. ÓRATERVEK...69 A következő fogalmak megértése, helyénvaló használata: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, reneszánsz, mítosz, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, időmértékes verselés, verslábak, disztichon, Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult műfajok felismerése. Az epikai és drámai művek szereplőinek és a köztük lévő kapcsolatok jellemzése, a művek szerkezetének bemutatása. A lírai művek szerkezeteinek, főbb elemeinek megnevezése A fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvető versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból Az olvasott művek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentőségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzőinek felismerése. A megismert szerzők életműveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és műfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc és Radnóti Miklós művei közül TÖRTÉNELEM Tájékozódás az időben...210

2 Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a térben Tájékozódás az időben Tájékozódás a térben TÁRSADALOMISMERETEK III. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI IV. AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZEKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI V. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI VI. AZ ISKOLÁNKBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI VII. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE VIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SÚLYA IX. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI C./ SZAKMAI PROGRAM D./ A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK E./ A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

3 BEVEZETŐ Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) Az intézmény elnevezése: Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Rövidített elnevezése: Ganz-Munkácsy Szakközépiskola és Szakiskola Székhelye: Zalaegerszeg, Gasparich út 27. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely általános műveltséget megalapozó műszaki szakközépiskolai és szakképzési, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzési tevékenységet folytat. Szakközépiskolai oktatás: nappali és levelező tagozaton, 4 éves felnőtt középiskolai nappali és levelező munkarend szerinti képzés, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés nappali és levelező tagozaton, OKJ szerinti szakképzés a 13. évfolyamtól. Szakiskolai oktatás: általános képzés a évfolyamokon, OKJ szerinti szakképzés a évfolyamokon. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás: szakközépiskolai, szakiskolai Az alapító jogutódja és a fenntartó szerv: Az intézmény felügyeleti szerve: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése Az iskola története A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola július 31-el jött létre önkormányzati döntés alapján. A Ganz Ábrahám Székhelyiskola jogelődje az szeptember 15-én oktatást megkezdő Zalaegerszegi Általános Gépipari Technikum volt. Az iskola 1970-ben vette fel a Ganz Ábrahám nevet, és folytat szakközépiskolai képzést gépész és közlekedési szakon. 3

4 Az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki program B komponensében a Gépész és Közlekedési szakmacsoportban folytatott képzést. Az A komponensben a Szerszámkészítő szakma tananyagfejlesztésében vett részt. A két iskola integrációjával a régió legnagyobb szakképző iskolája jött létre, mely a műszaki szakterület könnyűipari, gépészeti, elektrotechnikai, közlekedési, informatikai és környezetvédelmi szakmacsoportjában képes magas színvonalú, korszerű szakképzést folytatni. Az iskola Comeniust követő minőségirányítási rendszer kiépítésén dolgozik. A Munkácsy Mihály Tagiskola a zalaegerszegi iparoktatás jogutód intézménye. Zalaegerszegen március 1-jén kezdődött meg az iparostanoncok oktatása. A város polgármesterének és ipartanodai bizottságának az volt a törekvése, hogy olyan iskolát működtessen, mely mindenben megfelel a kor követelményeinek után a Munkaerő Tartalékok Hivatala 264. sz. Iparostanuló iskola néven, majd a 407.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet néven oktatta Zalaegerszeg és környékének tanulóit a szakképzésben. A rendszerváltást követően szakközépiskolai képzés indult a könnyűipari, elektronikai és közlekedési szakmacsoportban. Az iskola pedagógusainak innovativitását bizonyította az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki program B komponensében való részvétel az Elektrotechnika-Elektronika és a Közlekedési szakmacsoportban. Az A komponensben a Mechatronikai technikus és a Komplex ruhakészítő szakma tananyagfejlesztésében vett részt. A gazdasági igényekhez alkalmazkodva a Budapesti Műszaki Főiskola felügyeletével az AIFSZ képzést elindította a Villamosmérnök-asszisztens és Könnyűipari mérnökasszisztens szakokon. A Szakma 2000 D2 minőségirányítási rendszert a szakiskolára kiépítettük, az önértékelést elkészítettük. 4

5 Az iskola képzési szerkezete Szakiskolai tagozat évfolyam pályaorientáció műszaki szakterület könnyűipar gépészet közlekedés évfolyam pályaorientáció egyéb szakterület személyi szolgáltatás - szakképzés OKJ Szerkezetlakatos OKJ Fémforgácsoló OKJ Karosszérialakatos OKJ Fényező-mázoló OKJ Nőiruha-készítő OKJ Férfiruha-készítő OKJ Bőrdíszműves Szakközépiskolai tagozat évfolyam pályaorientáció műszaki szakterület Könnyűipar Gépészet Elektrotechnika-elektronika Közlekedés Nyelvi előkészítő Informatika Környezetvédelem - Felnőttoktatás, nappali ifjúsági tagozat - Felnőttoktatás, levelező - Érettségi utáni szakképzés OKJ Autószerelő OKJ Autóelektronikai műszerész OKJ Számítástechnikai műszerész OKJ Számítástechnikai szoftverüzemeltető OKJ Ipari informatikai technikus OKJ Mechatronikai technikus OKJ Ruhaipari technikus OKJ Divat-stílus tervező OKJ Dekoratőr, kirakatrendező OKJ Vezérlés és szabályozástechnikai technikus OKJ Közlekedés-üzemviteli, gépjárműüzemi technikus OKJ Közlekedésgépészeti technikus, közúti járműgépész OKJ Gépipari számítástechnikai technikus OKJ Szerszámkészítő OKJ Hulladékgazdálkodási technológus 5

6 OKJ Környezetvédelmi technikus OKJ Villamosmérnök-asszisztens OKJ Könnyűipari mérnökasszisztens Iskolánkban működik még: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Kihelyezett tagozat gyakorlati képzőhely ECDL Nemzetközi Számítástechnikai Vizsgaközpont Festo hidraulika felnőttképző központ AUTODESK oktató központ 6

7 A./NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása - Az ember a nevelés által lesz emberré. (Platón) A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, az érettségi, a szakmai és az alapműveltségi vizsgára való felkészítés a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket, önálló, felelősséget vállaló, vagyis autonóm embereket kívánnak nevelni. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók ismereteit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget és szakmai műveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, 7

8 az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink képesek legyenek az önálló ismeretszerzésre, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk elérni azt, hogy iskolánk szellemiségével tanulóink azonosuljanak, ezt a szellemiséget egy életen át magukban hordják, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, 8

9 képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, elfogadja, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. II. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Cél: Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja, hogy: érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, nevelési-oktatási rendszerünk követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, 9

10 biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és a követendő magatartásmintákat, segítse a tanulókat, hogy nyitottá váljanak különböző kultúrák iránt, váljanak alkalmassá a tanulók: az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására, a tanulók képesek legyenek sikeres érettségi és szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, fejlődjék a tanulókban saját testi egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, sokoldalúan fejlessze a tanulók személyiségét, az anyanyelv igényes használatának kialakítása, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása, a tanulók erkölcsi tudatának erősítése, növekedjék a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igénye, a tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén legyenek képesek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlődjék a tanulókban az igényesség munkájuk eredményessége, minősége iránt, alakuljon ki a tanulókban a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet. Feladat: Nevelő-oktató munkák feladata, hogy: építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony, teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát, sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a tanulók a különböző kultúrák iránt, fejlődjék 10

11 fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, informatikai tudásuk, neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra, tegyük képessé a tanulókat: a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző élethelyzetekben, a felelős döntésekre, a személyiségfejlesztésben kapjon kiemelt szerepet: az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakítása, a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés, olyan hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazásának elsajátíttatást szorgalmazzuk, amelyek hatására növekszik a tanulók képessége szakmai és más munkatevékenység értő és alkotó megtanulására, folyamatos fejlődésre, a szakmán belüli tanulásra, a továbbképzésre, szükség esetén szakmaváltásra, a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez, az új ismeretek átadása mellett felvállaljuk: az általános iskolai ismeretek rendszerzését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre, felzárkóztató oktatás keretében a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint a szocializációhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre is tehessenek szert. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Eszközök, eljárások Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 11

12 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását Célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a %-a: minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelmények teljesítésén túl az egyéni képességek alapján elvárható legjobb szinten. rendelkezik olyan biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy sikeres alapműveltségi, szakmai vagy érettségi vizsgát tegyen. ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 12

13 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Az erkölcsi-akarati jellemzők kialakítása az egész iskolai nevelés, az iskola szellemiségének központi kérdése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Felelősség a saját viselkedésért; az értékes magatartásért érzett felelősség kialakítása. Az erkölcsi bátorság kialakítása: a tanulók pozitív értékrendjének megerősítése és az ebbe vetett hitük nyilvános vállalása. Értékrend: az értékkövető magatartás, a megbízhatóság, a becsületesség alakítása, a gyermek becsületessé, megbízhatóvá nevelése és a szorgalmas, kitartó munkára nevelése. 2. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a határozottan erős jellem, az autonóm személyiség kialakítására vonatkozó igény fejlesztése. Reális önértékelés, önelfogadás képességének fejlesztése. 3. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A széles körű érdeklődés kialakítása. A fogalmi gondolkodás és a problémamegoldó képesség, valamint az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs és informatikai tudás fejlesztése. 4. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók együttműködésének, együttérzésének elősegítése. Gyakorolják a konfliktus helyzetek megoldását, kezelését. 5. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: A tanulók ismerjék meg az életük irányításához és a lelki egészségük megőrzéséhez szükséges alapvető ismereteket, mint pl. az érzelmek alkotó kezelése, a 13

14 stresszkezelés, az önismeret és az önbecsülés megerősítése, a célok megfogalmazása és kivitelezése, a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, a döntéshozás, a kortárs csoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás, az elutasítási készségek fejlesztése. Segíteni kell őket abban, hogy a tanulók az érzelmi zavarokat, esetleg a depressziót felismerjék, a tanulásban és más iskolai tevékenységben sikerélményekhez jussanak. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése, illetve tudatosítása. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, az előítéletektől mentes, nyitott gondolkodás fejlesztése. (pl. Diákönkormányzati munkájuk során) Felkészítés Magyarország jövendő európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségek kezelésére. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Az iskolában folyó pályaorientáció segítse a továbbtanulási irány, és az egyéniségüknek, képességüknek megfelelő életpálya kiválasztását. Felkészítés a felnőttkori munkavégzésre. A vállalkozó kedv, az ötletesség fokozása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Ismerjék meg a testi és lelki egészség megőrzésének lehetőségét és módszereit. 10. A környezettudatos magatartás kialakulásának elősegítése Feladat: Az iskolai nevelés keltse fel a tanulók érdeklődését a környezet- és természetvédelem iránt. Ismerjék meg lakóhelyük természeti értékeit, és azokat tudatosan védjék 14

15 Tartsák rendben közvetlen környezetüket, törekedjenek az iskola épületén belül és kívül a rend és a tisztaság megőrzésére, környezetük szépítésére. A diákok értsék és értelmezzék felelősségüket a maguk és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. 15

16 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanulók egy része ebben az életkorban még a felnőttek elvárásainak igyekszik megfelelni, más része már önállóságra törekszik. A pedagógusoknak segíteni kell az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiség kialakulását, de fel kell hívni a figyelmüket az együttműködés és a társadalmi normák betartásának fontosságára. A diákokat segíteni kell abban, hogy a kortárs csoport negatív hatásaival szemben védekezni tudjanak. 3. Az önkormányzás képességének fejlesztése Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen, illetve önállóan tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskola a tanuló személyiségének fejlesztése és a közösség fejlesztése érdekében együttműködik a szülőkkel 16

17 A közösségfejlesztés színterei és a diákok tevékenységét irányító pedagógusok feladatai: 1. Az osztály és az osztályfőnök feladatai A tanulók iskolai életében döntő szerepe van az osztályközösségnek. Az osztályban van a legtöbb lehetőség a másokkal való együttműködésre, egymás segítésére, a közös normák kialakítására, a konfliktushelyzetek megoldásának a gyakorlására. A kiegyensúlyozott osztálylégkör mindennél jobban segítheti a hatékony tanulást, a tanulók biztonságérzetének a kialakulását. Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A legfőbb feladata az, hogy az osztály tevékenységét tervszerűen irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe, oktatási folyamatába. Az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek, programok szervezése lehetőséget ad a tanulók megismerésére, formálására, az osztály közösségi arculatának kialakítására. 2. A diákönkormányzat és a diákönkormányzatot segítő tanár feladatai A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a DÖK vezetőség javaslatára az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat elősegíti a diákok önszerveződését, felkarolja a tanulói kezdeményezéseket, biztosítja, hogy a diákok megfelelő információkhoz jussanak tanulmányi munkájukhoz és jogaik gyakorlásához. A diák-önkormányzati tevékenység lehetőséget ad a tanulóknak a közéleti szerep gyakorlására, az ehhez szükséges kommunikációs képességek és technikák elsajátítására. A diákönkormányzat vezetősége a DÖK segítő tanár közreműködésével tevékenységét az adott tanévre vonatkozó munkaterv alapján végzi, amelynek állandó programjai: a diákönkormányzat rendszeresen ülésezik, havonta legalább egyszer egyeztető megbeszélést tart tanévenként egyszer összehívja a diákközgyűlést a Munkácsy és Ganz-napok programjának megszervezésével lehetőséget ad a diákokat érdeklő, változatos kulturális és sportprogramok, tanulmányi versenyek, vetélkedők összeállítására, és ezzel segíti az iskolához, mint közösséghez való kötődés elmélyítését kinevezi a diákmédia vezetőjét, gondoskodik az iskolarádió és az újság rendszeres tevékenységéről a diákok véleményének kikérésével dönt egy tanítás nélküli munkanap programjáról 3. A tanulók szabadidős tevékenységének megszervezése és a szabadidő-szervező feladatai A tanulók képességeinek kibontakoztatásában döntő szerepe van a sokszínű diákéletnek, a szabadidő hasznos eltöltésének. A tanulók kulturális magatartását, a művelődéshez és a mindenkori közösséghez való viszonyukat életre szólóan meghatározzák az iskolában szerzett tapasztalatok, élmények. A szabadidő-szervező feladatai: közönségszervezői feladatok a kultúrát értő, befogadó személyiségek nevelése érdekében: színház-, hangverseny-, operabérlet terjesztése a diákok körében közös szabadidős mozielőadás, igény esetén filmklub szervezése 17

18 a városi művelődési intézmények és ünnepségek programjaira a tanulók részvételének a szervezése, kapcsolattartás az intézményekkel a diákok kulturális öntevékenységének a támogatása a tanulók programjavaslatai alapján, a szakmai feltételek, a tervszerű munka megteremtése a diákokkal közösen tematikus faliújságok szerkesztése az iskolai ünnepségek színvonalas megrendezése, együttműködés az énekkar vezetőjével a diákönkormányzat programszervező tevékenységének segítése a szabadidős és kulturális tevékenységhez kapcsolódó pályázatok figyelése és megírása, a szabadidős és kulturális tevékenységhez kapcsolódóan az iskolarádió, az iskolaújság szerkesztésében közreműködő diákok munkájának a segítése iskolai kirándulások és túrák szervezésének a segítése 18

19 V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A 9. évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére kis létszámú felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, lehetőség szerint homogén csoportok létrehozásával. A 9. évfolyamon tanulók egy részének a matematika és a magyar tantárgyakat lehetőség szerint csoportbontásban oktatjuk. A végzős tanulók részére felvételi előkészítő tanfolyamokat szervezünk. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadóinak, Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály emlékének ápolása. Ezt szolgálja a névadók születésnapjáról való évenkénti megemlékezés, valamint a szintén évente megtartott Ganz és Munkácsy-napok rendezvénysorozata. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály születése, október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, szalagavató, ballagás, tanévnyitó, tanévzáró. Évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kiadását tervezzük. Iskolánkban iskolatörténeti és szakmatörténeti gyűjtemény (iskolamúzeum) található. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. 19

20 Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére lehetőség szerint felzárkóztató órát szervezünk. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat évente szervezünk tanulóinknak. Ezek lehetőségét az iskola költségvetése és pályázati sikereink határozzák meg. c) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal és a tömegsporttal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. d) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról (akár önköltséges alapon is) a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. e) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. f) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, szabadidős kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. g) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható tagiskolai könyvtárak segítik, melyek használata ingyenes. h) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. i) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. j) Diákétkeztetés. Elméleti oktatási napokon az iskolába járó tanulók számára, valamint a szakképzésben résztvevő iskolai tanműhelyes tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. k) Nemzetközi kapcsolatok. 20