PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT KÉZIKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT KÉZIKÖNYV"

Átírás

1 PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT KÉZIKÖNYV MAGYAR ÉS UKRÁN CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE KÉPZÉSI PROGRAM PROJEKTFEJLESTÉS ÉS GENERÁLÁS TÉMÁBAN A képzési programot az Európai Unió támogatta ( SZ. PHARE Magyar-Ukrán CBC program) 2004 KÉSZÍTETTE: Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség

2 Projekt Ciklus Menedzsment kézikönyv A kézikönyv az alábbi Phare projektek tananyagainak felhasználásával készült: A képzési tananyag kidolgozásában résztvevő szakértők: Haase Diána Szűcs Róbert Kézy Béla Kézy Béláné Natalia Nosa Szabó István Dr. Rácz Éva Dr. Jeney István Az anyaggyűjtés lezárása: szeptember 10. A tananyag kidolgozását, és a hozzá kapcsolódó képzést az Európai Unió támogatta (HU 2002/ /03 sz. PHARE magyarukrán CBC program) Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 3

3 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A NON-PROFIT SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGEINEK, MŰKÖDÉSÉNEK A BEMUTATÁSA A NON-PROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON A közhasznú jogállás A kormányzat civil stratégiája, a Nemzeti Civil Alapprogram NON-PROFIT SZERVEZETEK UKRAJNÁBAN A non-profit szervezetek osztályozása: Non-profit szervezetek létrehozása AZ EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOK SZEREPE A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSÉBEN REGIONÁLIS POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A regionális politika kialakulásának lépései A regionális politikát meghatározó alapelvek A STRUKTURÁLIS ALAPOK ÉS A KOHÉZIÓS ALAP, MINT A FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI Európai Szociális Alap (European Social Fund ESF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guarantee and Guidance Fund EAGGF) Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund (ERDF) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (Financial Instrument for Fisheries Guidance FIFG) Kohéziós Alap (Cohesion Fund) AZ EURÓPAI UNIÓ HATÁRON ÁTNYÚLÓ PROGRAMJAI INTERREG közösségi kezdeményezés Magyarországon TACIS program A PROJEKT CIKLUS MENEDZSMENT ÉS A LOGIKAI KERETMÁTRIX A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI A sikeres projekt ismérvei Projekt-ciklus Menedzsment Projekttervezési és irányítási eszközök LOGIKAI KERETMÁTRIX MEGKÖZELÍTÉS (LFA) Bevezetés Elemzési szakasz Tervezési szakasz A PROJEKT OPERATÍV TERVEZÉSE KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE Projektköltségvetés összeállítása Cash-flow, illetve likviditástervezés ÜTEMTERV KÉSZÍTÉSE Ütemtervezés, időtervezés Logikai háló Kritikus utak módszere egy példa Gantt-diagram Ütemterv egy példa HUMÁN ERŐFORRÁS TERVEZÉS A PROJEKTTŐL A PÁLYÁZAT MEGVALÓSÍTÁSÁIG A PÁLYÁZATÍRÁS ÉS A PCM A PÁLYÁZAT KIDOLGOZÁSA Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 4

4 5.2.1 A részletes projektterv kidolgozása Az adatlap kitöltése A pályázati dokumentáció összeállítása A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA Szerződéskötések Pénzügyi megvalósítás, kifizetések Közbeszerzések Helyszíni ellenőrzések Tájékoztatás PROJEKTMONITORING Monitoring, értékelés, ellenőrzés A monitoringról részletesen Monitoring indikátorok ESETTANULMÁNY HELYZETLEÍRÁS PROBLÉMAFA CÉLFA LOGIKAI KERETTÁBLA PÁLYÁZAT Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 5

5 Bevezetés A Strukturális Alapok hazai felhasználásának sikere igen jelentős mértékben azon múlik, hogy képesek lesznek-e a legkülönfélébb gazdasági és társadalmi szereplők elegendő jó minőségű, megalapozott projektet felmutatni, amelyeken keresztül egyrészt ténylegesen fel tudjuk szívni a rendelkezésre álló de nem automatikusan járó támogatásokat, másrészt valós eredményeket tudunk elérni hazánk fejlődésében. A jó minőségű projekt jól megtervezett és jól végrehajtott projektet jelent. Egy jól előkészített és sikeresen pályázó projekt is elbukhat, ha nem kellő gondossággal zajlik a végrehajtása, ugyanakkor egy rosszul vagy hiányosan megtervezett projekt már a szelekció során elhullik, be sem kerülhet a Strukturális Alapok rendszerébe. Jelen dokumentum a számú Magyar és ukrán civil szervezetek részére képzési program lebonyolítása projektfejlesztés és -generálás témában című projekt keretében kidolgozott Projekt-ciklus Menedzsment kézikönyv, melynek célja a magyar és ukrán civil szervezetek felkészítése sikeres projektek előkészítésére és menedzselésére. A kézikönyv elsődleges feladata a magyar és urán civil szervezetek menedzsment képességeinek javítása, különös tekintettel a projekt-generálás folyamatának hatékonyságára, a projektötletek megfelelő előkészítésére, illetve a megvalósítási folyamat sikeres menedzsmentjére. Ezen képességek fejlesztése különösen fontos a határmenti területen, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hasonlóan az ukrajnai Kárpátalja megyéhez európai és magyar viszonylatban is alacsony életszínvonallal jellemezhető, elmaradott területek közé tartozik. A helyi társadalom, kezdeményezések élénkítése, projektötletek fejlesztési tevékenységekké történő alakítása szükséges előfeltétele a fejlesztési források lehívásának. Ezen megközelítéseknek megfelelően a jelen tananyag egyaránt tárgyalja a projektek tervezésének és végrehajtásának kérdéseit, minden elemnél bemutatva az Európai Unióban elfogadott és alkalmazott módszereket, technikákat, valamint a hazai megvalósítási rendszer egyes elemeit. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 6

6 1. A non-profit szervezetek tevékenységeinek, működésének a bemutatása Jelen fejezet külön-külön mutatja be a magyar és ukrán non-profit szféra sajátosságait, különbözőségeit, illetve a kormányzat civil stratégiáját. 1.1 A non-profit szervezetek Magyarországon Szervezeti megközelítésben a non-profit szektort az alapítványok és egyesületek illetve a közhasznú társaságok, köztestületek és a közalapítványok összessége alkotja. Jogi szempontból a non-profit szektor a személyegyesülésekből, célvagyont működtető személyegyesülésekből, szervezetekből, továbbá a közcélú vállalkozó non-profit szervezetekből áll. A funkcionalitás oldaláról nézve megállapítható, hogy bizonyos meghatározható funkcióit tekintve a non-profit szektor az állammal átfedésben működik, néhányat az üzleti szektorral vagy a háztartásokkal, bizonyos funkciókat pedig önállóan lát el. A Baltimore-i John Hopkins Egyetem nemzetközi összehasonlító projektje által megfogalmazott definíció tekinthető nemzetközileg a legelfogadottabbnak. E kutatás szerint az alábbi ismérvekkel bíró szervezet tekinthető non-profit szervezetnek: intézményesültség, kormányzattól független szervezet, gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet, önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet, közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet. 1 A non-profit szektor meghatározása során három alapvető kritérium fogalmazható meg. Ilyen a profitosztás tilalma, a nem-kormányzati jelleg és az intézményesültség jogi személlyé válási folyamata. További, kiegészítő jellemzői a non-profit szektort alkotó szervezeteknek az önkéntesség, közjó szolgálata, a pártpolitikai és egyházi hitéleti tevékenység kizárása. 2 1 Győrffy Gábor: A non-profit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. NIOK-Soros, Budapest, 1995, 21. o. 2 Kuti Éva: Hívjuk talán non-profitnak Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 1988, o. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 7

7 Társadalmi szervezet Az Magyar Köztársaságban az évi II. törvény - Egyesülési törvény (Etv.) szerint mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre, illetve ilyen szerveződések tevékenységében részt vegyen. E jog gyakorlását csak szűk körben korlátozza a joganyag. Az ily módón, önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet nyilvántartott tagsággal bír, az alapszabályban megfogalmazott célok mentén fejti ki tevékenységét és ebből a célból szervezi tagságát. Elsődlegesen gazdasági, vállalkozási tevékenység végzése céljából társadalmi szervezet nem alapítható, de a társadalmi szervezet a létesítő okiratban rögzített céljai megvalósítása érdekében akadálytalanul folytathat gazdasági tevékenységet. Az alapítvány Alapítványt a Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései szerint magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhat létre csak tartós közérdekű célra, elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítványok esetében sincs azonban akadálya annak, hogy a tartós közérdekű, az alapítvány célja szerinti tevékenység kiegészítéseként, annak veszélyeztetése nélkül vállalkozási tevékenységet folytassanak. A működés alapját az alapítói vagyon adja, melyhez nyílt alapítvány esetén további adományok társulhatnak, tehát amennyiben az alapító okiratban meghatározott feltételek engedik, bárki csatlakozhat. Zárt alapítványról beszélünk abban az esetben, ha az alapító az alapító okiratban kizárja az alapítványhoz való csatlakozás esélyét. A közalapítvány A közalapítvány az alapítványok egy speciális típusa, amit az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete hozhat létre, valamely közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása érdekében. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a felsorolt szervek alapítványt csak közalapítványi formában létesíthetnek. Mint minden egyéb alapítvány, a közalapítvány is a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és itt is természetes a jogi személy státusz. A közhasznú társaság A közhasznú társaság a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. A gazdasági tevékenység eredményeként képződő nyereség nem osztható fel a társaság tagjai között, hanem azt az alaptevékenységre, közhasznú tevékenységre kell visszaforgatni. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 8

8 A köztestület A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező, jogi személyiségű szervezet, a közfeladat ellátásához szükséges jogokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatás útján érvényesíti. Törvényi előírás szerint bizonyos tevékenységek csak köztestület tagjaként láthatók el. Ilyen például az orvosi vagy az ügyvédi tevékenység. A köztestületek által ellátott közfeladatok közérdekűek, nincs akadálya nyilvánosságra hozataluknak. A közhasznú jogállás A non-profit szektor életében a közhasznú jelzőnek január 1-jétől, a Közhasznú szervezetekről szóló törvény (Khtv). hatálybalépése óta van kiemelt szerepe. A közhasznú szervezetek nyilvántartásba vétele a szervezet székhelye szerint illetékes megyei bíróságon történik, melyhez szükséges az elérni kívánt közhasznúsági fokozat megjelölése a benyújtott kérelemben. A közhasznú szervezet legfelsőbb szerve, valamint ügyintéző és képviseleti szerve vonatkozásában a non-profit törvény szigorú összeférhetetlenségi előírásokat tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban alapszabályi rendelkezés szükséges. A közhasznúsági törvénnyel kapcsolatos problémák: A törvény nem tölti be a non-profit szektor átfogó jogi szabályozásának funkcióját, A törvénnyel az állami kedvezmények normatív jogosultja nem az alapítvány, vagy a társadalmi szervezet, hanem a közhasznú szervezet: a jogalkotási, illetve alkalmazási folyamat a nem közhasznú civil szervezetek kedvezményeinek visszavonására irányul, A közhasznú jogállás megszerzésével kapcsolatos bírósági eljárásban túlsúlyban vannak a formális kritériumok a valóságos, érdemi feltételekkel szemben, A Khtv. rögzíti a nyereségfelosztás tilalmát, de nem részletezi tartalmát, nincs korlátja és igazi célja a beszámolók nyilvánosságának. A kormányzat civil stratégiája, a Nemzeti Civil Alapprogram A 2002 májusában elfogadott Cselekedni most és mindeniért kormányprogram II., a civil társadalommal foglalkozó fejezete Az autonóm civil társadalmat partnernek tekintő állam címet viseli. Az autonómia szó használatával a kormány kimondja, hogy tiszteletben tartja a civil társadalom önállóságát, kormányzattól való függetlenségét. A kormányprogram tehát a közös ügyekért tenni kész, a kormányzattal partneri viszonyban működő civil társadalom igényét fogalmazza meg. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 9

9 A két oldal szereplői ennek szellemében tették meg a társadalmi párbeszéd kialakulása felé vezető út első lépéseit, hiszen mindkét fél számára egyértelmű, hogy a civil társadalom normális működése elképzelhetetlen a megfelelő állami feltételrendszer biztosítása nélkül. A kormányzat felelőssége a működést lehetővé tévő, segítő jogi háttér biztosítása és esélyteremtés az anyagi források elérésére. Gyenge lábakon álló, létfenntartási gondokkal küszködő civil szervezetek ugyanis nem képesek feladataik ellátására, állami és önkormányzati feladatok átvállalására pedig végképp nem. Ez a párbeszéd adta a kormányzat civil stratégiájának és a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvényének előkészítésének alapját is. A civil társadalmi párbeszéd a szaktárcák által képviselt ágazati ügyekben, a megyék és az önkormányzatok szintjén is törekvés és elvárás, ugyanis a civil szervezetek többsége a helyi önkormányzat területén fejti ki elsődlegesen tevékenységét. A szakági szervezetek pedig elsősorban a tárcákkal működnek együtt, a párbeszéd ennek megfelelően többszintű, tartalma sokirányú. A kormányzati stratégia lefekteti, hogy a civil társadalom szerveződéseinek életritmusa nem követheti a választási ciklusokat. A civil társadalom jelentősége éppen onnan való, hogy működése független a mindenkori kormánytól. A civil stratégia felismeri, hogy az állami funkciók gyakorlásának hatékonyságát javítja a közfeladatok ellátásának társadalmasítása, az állami szervek és intézmények együttműködése a civil szektorral. A szektor legfontosabb problémái a következők: a civil társadalom sokrétűsége miatt lehetetlen egységes módszert találni a problémáik megoldására, a civil szektor bevételén belül a költségvetési források aránya elmarad az európai uniós országokétól, a politikai függőség érzete eltérő mértékben ugyan, de növeli a szektor megosztottságát. A kormány állást foglalt a civil szervezetek részére biztosított források nagyságrendjének érezhető javítása mellett, célul tűzte ki a stratégia, hogy a kormányzati ciklus végére a szektor összbevételén belül a költségvetési eredetű elérje az európai uniós országokban tapasztalt támogatási mérték alsó határát, a 40%-ot. A Kormány elhatározta az éves költségvetési törvényben nevesített támogatások felülvizsgálatát, így a Nemzeti Alapprogramról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az Alapprogram működési támogatásaihoz nem juthatnak hozzá azon civil szervezetek, amelyek állami költségvetésből nevesítetten kapnak működési támogatást. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény megteremti a civil szervezetek normatív alapú támogatásának lehetőségét és kizárja azt, hogy az Alapprogram támogatásaihoz egyedileg, pályázaton és normatív rendszeren keresztül jussanak hozzá a kedvezményezettek. Az Országgyűlés június 23-án fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló évi L. törvényt, melynek jelentősége abban áll, hogy forrásaival jelentős állami támogatást biztosít a civil társadalom számára a legfontosabb társadalmi, kormányzati feladatok eredményes megvalósításában való közreműködéshez, a civil társadalmi önszerveződés elősegítéséhez. A Nemzeti Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 10

10 Civil Alapprogram nem más, mint egy új típusú támogatási, pályázati rendszer, amely évi mintegy 7 milliárd forint plusz forrást jelent a civil szektornak. A Nemzeti Civil Alapprogrammal egy átlátható, költségvetési forrásautomatizmusra épülő, elsősorban működési költségeket biztosító támogatási rendszer jött létre, amely nagymértékben elősegíti a szféra megerősödését, előre vetítve ezzel az állami feladatok minél nagyobb mértékű átvállalásának lehetőségét. A Nemzeti Civil Alapprogram olyan támogatási formát jelent, amely számos civil szervezet számára a programfinanszírozású pályázati pénzekhez történő hozzáférést teszi lehetővé. A költségvetési törvény sorain a tárcák és intézményeik nagy részénél találhatók olyan források, amelyek különböző programok megvalósítását, finanszírozását szolgálják. Az Alapprogram által biztosított működési támogatás nélkül azonban sok kis civil szervezet számára ezek a források sosem válnának hozzáférhetővé, mivel a pályázati pénzösszegek felhasználására jogszabályban előírt elszámolási kötelezettség nem engedi, hogy ezeket a forrásokat a kedvezményezettek a támogatási szerződésben rögzített céltól eltérően használják fel. A Nemzeti Civil Alapprogrammal kapcsolatos részletes tájékoztatás a Internetes oldalon található. Non-profit szervezetek Ukrajnában Ukrajnában a Társasági adó módosításáról szóló törvény definiálja az intézetek és szervezetek fogalmát aszerint, hogy gazdasági és szociális tevékenységeik értelmében jogosultak-e a non-profit státuszra. Ennek megfelelően léteznek például Jótékonysági szervezetek Alkotói közösségek Oktatási intézmények Egészségvédelem. Ezen szervezeteknek lehetőségükben áll a fent említett törvény szerint adózni. A non-profit szervezeti státusz elérésének előfeltétele az, hogy a szervezet bekerüljön a non-profit szervezetek és intézmények regiszterébe. A non-profit szervezetek és intézmények regisztere (a továbbiakban: Regiszter), azon non-profit szervezetek összegyűjtésének, rendszerezésének és adatkezelésének automatikus rendszere, melyek a fent említett törvény 7.11-es pontja alapján,tevékenységből származó nyereségre nem jogosultak, tehát nincs ilyen jellegű adózás kötelezettségük A non-profit szervezetek osztályozása: A non-profit szervezetek hivatalos formáit a évi CCCLV. sz. Az ukrán adózási rendről szóló kormányrendelet szabályozza. Az állami adóhatóság egy több számjegyű kódrendszert vezetett be az intézmények és szervezetek nyilvántartására, ez alapján a következő csoportok különíthetőek el. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 11

11 Az első csoport: 0001 Az ukrán államhatóság 0002 jellemző - Állami intézmények, szervezetek, melyeket a központi költségvetés finanszíroz 0003 jellemző Önkormányzati testületek 0004 jellemző - Önkormányzatok által létrehozott intézmények, szervezetek melyeket központi költségvetés finanszíroz Második csoport: 0005 jellemző Jótékonysági alapítványok (szervezetek), törvény által meghatározott rendben létrehozva jótékonysági tevékenység céljából jellemző Természetvédelemmel, egészségüggyel, amatőr sporttal, kultúrával, oktatással és tudománnyal kapcsolatos tevékenységekre létrehozott civil szervezetek jellemző Alkotói közösségek 0008 jellemző Politikai pártok 0014 jellemző Kutató intézetek és III IV akkreditációs szinttől magasabb fokú oktatási intézmények, melyek az állami regiszter tudományos intézeteihez tartoznak, és állami támogatásban részesülnek. Harmadik csoport: 0009 jellemző Nyugdíjalapok 0010 jellemző hitelszövetkezetek Negyedik csoport: 0011 jellemző Minden olyan egyéb jogi személy, - az ukrán Társasági adóról szóló törvény b paragrafusának definíciója szerint -, melyeknek tevékenysége előre nem látható módon haszonszerzésre irányul. Ötödik csoport: 0012 jellemző Szövetkezetek, társulások, és jogi személyek egyéb társulásai, melyek nem folytatnak gazdasági tevékenységet, A társulás célja valamilyen gazdasági tevékenység folyamatos koordinálása, de nincs ráhatással a tagok termelési és kereskedelmi tevékenységeire. Hatodik csoport: Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 12

12 0013 jellemző Egyházak, egyházi szervezetek Hetedik csoport: 0015 jellemző Házépítő szövetkezetek, lakóközösségek Non-profit szervezetek létrehozása Non-profit szervezetet alapíthat természetes személy, ha betöltötte a 18. életévét (ifjúsági szervezeteknél 15. életév), jogi személy és állami intézmények. Az ukrán állami hatóságok testületei, állami és közületi cégek, intézmények és szervezetek, melyeket a költségvetés finanszíroz, nem lehetnek jótékonysági szervezetek alapítói. A non-profit szervezetek annak a törvényhozásnak megfelelően kapják meg a jogi személyiségi státuszt, amely a működését és tevékenységi körét meghatározza. Politikai pártok, polgári szervezetek és a nemzetközi polgári szervezetek regisztrálását kötelező megtenni, ezt az ukrán Igazságügyi Minisztérium végzi. Ugyanezen Minisztérium, valamint az állami intézmények helyi képviseletei és a települési önkormányzati tanács intézi a polgári szerveztek nyilvántartását. A bejegyzést a médiában közzé kell tenni. Az egyházak és szervezetek állami regisztrációját regionálisan, Kijev és Szevasztopol városi adminisztrációja hajtja végre, a Krími Köztársaságban pedig a kormány. A jogi személyiséggel rendelkező társaságokat a szervezeti és jogi formájuktól függően Ukrajna Gazdasági Kódexe és az ukrán jog én meghozott A jogi és természetes személyek állami regisztrálásáról szóló törvény szerint regisztrálják. A Kereskedelmi Kamara állami regisztrálását az Igazságügyi Minisztérium végzi, az ukrán jogi szabályoknak megfelelően az Ukrajna Kereskedelmi Kamarájáról szóló án meghozott 671/97-VR számú törvény szerint. Állami regisztrációjuk után a non-profit szervezetek statisztikai, nyugdíjbiztosítási, illetve kereskedelmi szövetségbeli regisztrációját is el kell végezni. Fő tevékenységek A non-profit szervezetek általában valamilyen jótékony célú segítségnyújtást, kulturális, tudományos, oktatási és egyéb, a társadalom szükségleteit kielégítő szolgáltatói tevékenység folytatására jönnek létre. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a non-profit szervezetek tevékenységeinek teljes listáját. A tevékenységei közt nem szerepelhet értékesítési tevékenység a A Társasági adóról szóló törvény 7. cikkelyének és pontjának c és d bekezdése szerint azon személyek részére, akik nem alapítói, részesei vagy tagjai ezen non-profit szervezeteknek. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 13

13 Közhasznúság A magyar szabályozástól eltérően, Ukrajnában nincs pontosan körülhatárolható definíciója a közhasznú státusznak. A non-profit szervezetek adókiváltságokat élveznek (nem fizetnek eredmény utáni adót, mint ahogy nem származik bevétel sem a tevékenységükből). A gazdasági társaságok természetesen nyújthatnak támogatást non-porfit szervezeteknek. A támogatott összegnek az előző évi adózott eredmény 4%-ig fennálló részét költségként elszámolhatják. A támogatásnak az ezen felüli része pedig a vállalkozás adózott eredményét növeli. Non-profit szervezetek támogatásának állami stratégiája Ukrajnában még nem született nemzeti program a non-profit szervezetek támogatására. Minden minisztériumnak, vagy állami bizottságnak, mely rendelkezik valamilyen pénzalap felett, megvan a saját programja, amiknek teljesítésében szerepet kapnak a non-profit szervezetek is. Ezeknek a programoknak a listáját állandó jelleggel frissítik. A lista elkészítésénél szükséges felkérni minden érintett minisztériumot és állami bizottságot. A programok tartalmát főleg a regionális és a helyi hatóságok dolgozzák ki, de a programokhoz rendelt összegek általában alacsonyak.(a finanszírozás mértéke függ a program jellegétől és nagyságrendjéről, de a legtöbb esetben néhány ezer grivnya nagyságú) Ebből kifolyólag a legtöbb non-profit szervezet különböző segélyprogramok (hazai vagy külföldi) végrehajtásából tartja fenn magát. Az Ukrajnába érkező segélyek mennyisége jelentős, de az egyes projekteknél már csak kevés összeg realizálódik. Kivételt jelentenek ez alól az Európai Bizottság programjai. Ezek a programok azonban főként a helyi önkormányzatokat és azok intézményeit célozzák meg. A non-profit szervezetek nagytöbbsége azonban nem pályázhat Európai Uniós programokra, csak partnerként szerepelhet. Talán a jövőben megváltozik a helyzet, és az ukrán civil szervezeteknek is lehetőségük lesz EU-s programokban részt venni, nemcsak mint partner, hanem projektgazdaként is. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 14

14 2 Az Európai Uniós programok szerepe a határon átnyúló együttműködés elősegítésében Regionális politika az Európai Unióban A regionális politika alapvetően állami politika; mindig a Kormányzat felelőssége, hogy lehetőségeihez mérten mérsékelje az adott országon belüli térségi különbségeket, biztosítva ezen keresztül az állampolgárok számára az esélyegyenlőséget. A XX. században végbemenő gazdasági folyamatok eredményeképpen a legtöbb országban komoly fejlődésbeli különbségek alakultak ki az egyes térségek között, és az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szabad verseny, a piaci körülmények ezeket a különbségeket nemhogy nem mérséklik, hanem inkább a mélyülésük irányába hatnak. Az Európai Unióban a gazdasági integráció előrehaladása révén a résztvevő európai országok fokozatosan egyetlen gazdasági egységgé váltak. Nem meglepő tehát, hogy az egyébként is meglévő területi problémák a Közösség szintjén is megjelentek, sőt, még inkább nyilvánvalóvá, a különbségek pedig mélyebbekké váltak. A Közösség szintjén jelentkező területi különbségek, problémák egyértelműen indokolják a regionális politika közösségi szintre emelését, az országok illetve a szegényebb és gazdagabb térségek közötti jövedelem-újraelosztás szükségességét. Különösen azért, mert a közösségen belüli szabad tényezőáramlás az eltérő fejlettségi szinten levő, így különböző termelékenységű térségek között az erőforrások egyirányú áramlását eredményezheti, ami pedig az elmaradott térségek további leszakadásához vezethet. A gyakorlati tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy az integrációs folyamat annál inkább polarizál, minél inkább eltérő az abban résztvevő tagországok gazdasági fejlettségi foka és gazdasági szerkezete; a fejlődés ugyanis az eleve fejlettebb, gazdagabb területeken koncentrálódik. Az integráció önmagában tehát inkább kiélezi, mint kiegyenlíti a térségek közötti fejlettségi különbségeket, amelyek kompenzációs mechanizmusok alkalmazása nélkül súlyos, egy-egy országon belül nem tapasztalható méreteket is ölthetnek. Ennek megfelelően tehát az Európai Közösségek (később Európai Unió) gyakorlatilag a tagországok határait átlépve próbálta, és próbálja érvényre juttatni és jelentős forrásokkal támogatni a társadalmi-gazdasági kohézió, a fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének elvét. Mára a regionális politika a közös költségvetésben elfoglalt közel 40 százalékos súlyával előlépett az egyik legfontosabb közös politikává. A regionális politika egyik alapelve az, hogy a gazdagabb térségek jövedelmük egy részét átcsoportosítják a szegényebb térségek segítése érdekében; a különbség azonban az állami területpolitikától az, hogy az EU-ban az átcsoportosítás általában egy más országbeli régió javára történik. Ennek megfelelően vannak a Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 15

15 területpolitikának nettó befizető tagállamai, amelyek többet fizetnek be az EU közös költségvetésbe, mint amennyi forráshoz onnan juthatnak, és vannak nettó kedvezményezettjei, amely országok pedig jóval több forráshoz jutnak, mint amennyit befizetnek. Mégis úgy tűnik, hogy a folyamatosan felerősödő viták ellenére jelenleg valamennyi tagállam számára elfogadott, hogy szükség van közösségi szintű regionális politikára A regionális politika kialakulásának lépései Bár az Európai Közösségek már az alapcéljai között is megjelenítette a fejlettségbeli különbségek mérséklésének szükségességét, eleinte közösségi szinten nem voltak olyan mélyek a különbségek, amelyeket az adott tagállamok jelentős külső segítség nélkül nem lettek volna képesek kezelni. Az 1973-as bővítéssel, amikor a két viszonylag fejlett ország, az Egyesült Királyság és Dánia mellett a rendkívül elmaradott Írország is a Közösségek tagjává vált. Írország egy főre jutó GDP-je a csatlakozása pillanatában éppen hogy csak elérte a közösségi átlag 60 százalékát, ami gyorsan nyilvánvalóvá válik, hogy a célok deklarálása mellett szükséges kialakítani egy a fejlettségbeli különbségek mérséklésére alkalmas eszközrendszert. Az egyik nagyon fontos eleme ennek a folyamatnak egy kifejezetten regionális fejlesztési célú közösségi szintű pénzalap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF European Regional Development Fund) létrehozása volt 1975-ben. A nyolcvanas évek bővítései újabb jelentős lökést adtak a közösségi regionális politika fejlődésének: 1981-ben Görögország, majd 1986-ban Spanyolország és Portugália lépett be az Európai Közösségbe. Ezen országok mindegyikénél az egy főre jutó GDP jóval a közösségi átlag 70 százalék alatt maradt, rendkívüli mértékben kibővült tehát a közösségen belül a súlyosan elmaradott térségek köre. Az EK bővülésével párhuzamosan kiéleződő fejlettségbeli különbségek olyan kihívások elé állították a Közösségeket, amelyekre sorozatos reformlépésekkel reagált. Ezek a reformlépések fokozatosan vezettek el ahhoz, amit ma az EU-ban regionális politikának neveznek. A regionális politika első jelentős, összehangolt, és tényleges változásokat eredményező reformja 1988-ban zajlott le. A reform közvetlen kiváltója volt részben az említett déli bővítés, részben pedig az egységes belső piac megteremtését célul kitűző Egységes Európai Okmány megjelenése volt. Azt mondhatjuk, hogy az 1988-as reform során bevezetett reformok meghatározták az európai Unió ma ismert regionális politikájának a legfontosabb kereteit. A legfontosabb reformlépések az alábbiak voltak: A strukturális politika tényleges gazdasági hatásokat kiváltó eszközökkel történő motiválása; A tagállamok támogatásának hosszabb távú programokhoz kapcsolása az egyedi projektek támogatása helyett; Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 16

16 A regionális szint szerepének erősítése a strukturális politika megvalósításában. A rendelkezésre álló támogatási keretek jelentős növelése; Prioritást élvező célterületek meghatározása. Az újabb reformlépésekre 1993-ban került sor; ezeknek közvetlen előzménye az egységes belső piac létrejötte, a Maastrichti Szerződés elfogadása és életbe lépése volt, melynek nyomán az Európai Közösségeket felváltotta az Európai Unió, s a monetáris unió megteremtése megfogalmazódott, mint alapvető célkitűzés. Az as reform legfontosabb elemei az alábbiak: A regionális politika súlyának további növekedése (a regionális politika költségvetési súlyát tekintve az Unió egyik legfontosabb közösségi politikájává vált); A rendelkezésre álló erőforrások nagyobb fokú összpontosítása a legkevésbé fejlett térségekre. Kohéziós Alap létrehozása, amely az unió legkevésbé fejlett tagállamainak (és nem térségeinek!) monetáris unióra való felkészítését szolgálta. Legutóbb átfogó reformlépésekre az Agenda 2000 nyomán került sor, mely a jelenlegi közötti programozási periódust megelőzően jelölte ki a szükségesnek tartott változásokat. (Egyébként az újabb változásokat az is váltotta ki, hogy látható közelségbe került az Európai Unió újabb, Közép-Kelet Európa irányába történő bővítése). Az AGENDA 2000-ben felvetett változások egyike a koncentráció további fokozása, melynek keretében egyrészt célul tűzték ki, hogy a támogatható térségek lakossága nem haladhatja meg az EU összlakosságának 40 százalékát (szemben a korábbi 51 százalékkal), másrészt 7-ről 3-ra csökkentették a prioritást élvező célterületek, 13-ról 4-re pedig a közösségi kezdeményezésű programok számát, ezáltal sokkal áttekinthetőbb rendszert kialakítva. Végül, de nem utolsósorban, az Agenda 2000 irányozott elő először strukturális támogatásokat az új tagállamok számára. A 2007 utáni regionális politika valószínűleg csak elveiben fog hasonlítani a jelenlegihez, mivel a 2004 előtt csatlakozott tagországok egyetértenek abban, hogy a kibõvített Unióban a jelenlegi rendszer nem tartható fenn a mostani kedvezményezetteket és a donor országokat érintõ pénzügyi kihatások miatt A regionális politikát meghatározó alapelvek A Strukturális Alapok működését négy fő alapelv határozza meg: a koncentráció, a programozás, a partnerség és az addícionalitás. A koncentráció esetében két dimenziót különíthetünk el. Az egyik azt célozza, hogy a különböző forrásokból származó támogatásokat együtt, összefogva, koncentráltan használják fel. Ennek megfelelően a Strukturális Alapokból finanszírozott fejlesztési programok nagy részét is egyidejűleg több Alap finanszírozza, vagyis úgynevezett integrált programokról beszélhetünk. A koncentráció másik dimenziója szerint a rendelkezésre álló erőforrásokat oda kell összpontosítani, ahol arra a legnagyobb Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 17

17 szükség van; vagyis a forrásoknak a kiemelt célterületekre és a leginkább elmaradott régiókba irányuló koncentrációját jelenti. Ez jelenik meg a Strukturális Alapok célkitűzéseinek rendszerében is. A programozás elve a korábbi széttöredezett, projektalapú finanszírozást váltotta föl. Ennek alapgondolata, hogy egy komplex fejlesztési program összhatása sokkal jelentősebb, mint a külön finanszírozott kisebb projekteké. Így a Strukturális Alapok támogatásainak felhasználása a területrendszer egészét, vagy annak valamely alrendszerét érintő fejlesztési programokon keresztül valósul meg. A partnerség elvét szintén két dimenzióban értelmezhetjük. A vertikális partnerség a tagállam és az Unió, valamint a tagállamon belül a különböző hierarchikus szintek partnerként való együttműködését jelenti. A horizontális partnerség az egy adott szinten levő társadalmi-gazdasági partnerek egyenrangú bevonását jelenti a fejlesztési programok kidolgozásába, előkészítésébe és végrehajtásába. A horizontális partnerség természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztés során minden érintett céljai, elképzelései maradéktalanul megvalósuljanak. A horizontális partnerség célja sokkal inkább a fejlesztési programok legitimálása, elfogadtatása; vagyis annak a társadalmi bázisnak a megteremtése, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a közpolitika által vezérelt program beilleszkedhessen a gazdasági-társadalmi környezetbe. Az addícionalitás elve szerint a Közösség által nyújtott támogatásoknak többletként kell megjelennie a tagállamokban, vagyis olyan fejlesztéseket kell finanszírozniuk, amelyek egyébként nem valósultak volna meg. Ez a megközelítés megfelel a közös regionális politika orientáló jellegének. Az addícionalitás elve praktikusan két dolgot jelent: egyrészt a tagállam egy adott célra fordított kiadásai nem csökkenhetnek a közösségi támogatás érkezésével (a nemzeti pénz nem váltható ki), másrészt a közösségi finanszírozásnál minden esetben előírják a nemzeti részesedés meglétét, vagyis kizárólag közösségi forrásból való finanszírozás nincsen. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap, mint a fejlesztések forrásai A regionális politika célkitűzéseinek megvalósítása, az elmaradott térségek felzárkóztatása elképzelhetetlen lenne megfelelő eszközök nélkül. Az Európai Unióban a közös regionális politika megvalósításának finanszírozási hátterét a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap biztosítják. A Strukturális Alapok összefoglaló megnevezés, alatta négy különböző alapot értünk Európai Szociális Alap (European Social Fund ESF) A Strukturális Alapok közül elsőként az Európai Szociális Alap jött létre 1960-ban, még a Római Szerződés rendelkezései alapján. Az alap elsősorban foglalkoztatáspolitikai, humán erőforrás-fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgálja. Elsődlegesen az európai munkavállalók versenyképesebbé tételére irányul, növelni kívánja térbeli és szakmai mobilitásukat, azaz az egységes belső piac egyik legjelentősebb gyengesége, a munkaerő immobilitása ellen veszi fel a harcot. Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 18

18 Az alap korai megjelenése elsősorban azzal magyarázható, hogy kezdetben a regionális problémákat kizárólag a munkanélküliségben látták. Az évtizedek során a Szociális Alap tevékenysége kibővült és finomodott, s ma már jóval több a munkanélküliség elleni küzdelem eszközénél. Az Alap, amellett, hogy elősegíti a tartósan munkanélküliek szakmai integrációját, támogatja a szakképzési, előképzési, alapképzési rendszerek és képzési, foglalkoztatási, támogatási struktúrák fejlesztését, a foglalkoztatáspolitikai szaktanácsadást, a humán erőforrás kapacitások növelését a kutatás-fejlesztésben. Fontos célkitűzése továbbá a vállalkozói készségek fejlesztése, a vállalkozóvá válás ösztönzése. Mindemellett kiemelten kezeli a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet, támogatja a fiatalok beilleszkedését a munkaerőpiacba. Szintén elsődleges céljai között szerepel az egyenlő esélyek biztosítása és a nők részvételének növelése a munkaerőpiacon Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guarantee and Guidance Fund EAGGF) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap szintén a Római Szerződés rendelkezési alapján született meg 1962-ben. Ennek az alapnak az Orientációs Szekcióját soroljuk a Strukturális Alapok közé. Az alap másik része (Garancia fejezet) a közös agrárpolitikához (KAP) tartozó mezőgazdasági támogatásokat tartalmazza. A KAP célja eredetileg csak a mezőgazdasággal foglalkozók jövedelmének biztosítása és az agrártermékek piacának stabilizálása volt. Később folyamatosan jelentek meg az agrárfejlesztést, a mezőgazdaság modernizációját és a termelés diverzifikációját, az agrárnépesség humán erőforrásfejlesztését, a mezőgazdaság strukturális átalakulását, és végül a vidékfejlesztést szolgáló elemek Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund (ERDF) Mint ahogyan azt a fentiekben röviden bemutattuk, a Szociális Alap és a Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap kezdetben csak közvetve, a mezőgazdasági és foglalkoztatáspolitikai intézkedések támogatásán keresztül szolgált regionális fejlesztési célokat ben született meg aztán a döntés Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáról, mely már a nevében is egyértelműen utal arra, hogy milyen célokat szolgál. Az Alap 1975-ben kezdte meg működését. Elsődleges célja a Közösségen belül a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdaság szerkezetváltásának elősegítése. Ezzel összhangban az Alap az alábbi típusú intézkedések megvalósítása támogatható: munkahelyteremtő beruházások, az infrastruktúra fejlesztése, helyi fejlesztéseket, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 19

19 a technológia transzferek, az innovációk és a kutatás-fejlesztés előmozdítása, termelő infrastruktúra, információtechnológia fejlesztése, beruházás-támogatás. Mindezek mellett az Alap kiemelt figyelmet szentel a nemek közötti esélyegyenlőség kérdésének, valamint a környezetvédelemnek, és külön is támogatja a határokon átnyúló, interregionális programokat Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (Financial Instrument for Fisheries Guidance FIFG) A bemutatott három alap 1993-ban egészült ki a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel. Az alapok közül mind méretét, mind jelentőségét tekintve ez a legkisebb. Kialakulásának hátterében a Közösség tengeri halászati politikájának átalakulása áll. A Közösséget alapító Római Szerződés a tagállamok parti vizeit közös vizeknek nyilvánította, azaz a tengeri halászat szabályozása a Közösség hatáskörébe került. Azonban sajnálatos módon a közös vizek halállománya a túlhalászás folytán drámai módon lecsökkent, aminek nyomán beavatkozásra volt szükség. A megoldást részben a halászati kvóták rendszerének bevezetése jelentette, ez azonban önmagában nem oldotta meg azt a problémát, hogy az érintett tagállamok halászati kapacitásai jelentősen meghaladták (meghaladják a fenntartható lehalászás indokolta szintet. Ezért a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz amellett, hogy fejlesztési alapként támogatja a halászati és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipari fejlesztéseket, igyekszik minél inkább ösztönözni és segíteni a partmenti térségek gazdaságának diverzifikálását, a halászatnak egyéb gazdasági tevékenységekkel való kiváltását Kohéziós Alap (Cohesion Fund) A Strukturális Alapok mellett szólni szükséges az Európai Unió egy további fejlesztési célokat szolgáló alapjáról, a Kohéziós Alapról. Hangsúlyozni kell, hogy ez az alap nem tartozik a Strukturális Alapok közé, célkitűzései és felhasználásának módja is különbözik azokétól. A Kohéziós Alap létrehozásának hátterében a monetáris integráció, a közös európai pénz bevezetése áll. Az 1992-es Maastrichti Szerződés jelölte ki a Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union EMU) ütemtervét. A sikeres pénzügyi integráció alapfeltételének a részt vevő tagállamok gazdaságpolitikájának és makrogazdaságának összehangolását, konvergenciáját tartották. Ennek megfelelően az EMU-ban való részvételt számos fontos kritérium teljesítéséhez kötötték. Szempontunkból a legfontosabb a költségvetési kritérium volt, amely azt írta elő, hogy a költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3 %-át, az államadósság pedig a GDP 60 %-át (ez utóbbi vonatkozásában azonban elegendő a megfelelő ütemű csökkenő tendencia is). Nem nehéz belátni, hogy ezen kritériumok teljesítése a tagállamoktól a központi költségvetési kiadások jelentős visszafogását követeli meg, ami a tagállamok központi nagyberuházásainak késlekedéséhez, vagy akár meghiúsulásához Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 20

20 vezethet. Az ilyen beruházások elmaradása pedig a szegényebb, elmaradottabb országok további leszakadását eredményezheti. Mivel e beruházások jelentős része a közlekedési infrastruktúrát érinti, a késedelem veszélyezteti az úgynevezett Transzeurópai Hálózatok, vagyis a közösség infrastrukturális hálózatának kiépítését, fejlesztését is. E hatások kompenzálására született meg a Kohéziós Alap, amely a négy leginkább elmaradott tagállam Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország számára nyújt támogatást nagyléptékű, 50 millió euró feletti infrastrukturális és környezetvédelmi projektek megvalósításához (autópályák, repülőterek, csatornahálózatok, szennyvíztisztítók kiépítése stb.). A Kohéziós Alap tehát tagállami szinten finanszíroz, és nem komplex programokat, hanem (nagy volumenű) egyedi fejlesztési projekteket. Ugyanakkor jellemző a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak összehangolása is az érintett országokban. Az Európai Unió határon átnyúló programjai INTERREG közösségi kezdeményezés Magyarországon Az INTERREG együttműködést, mely egy az Európai Unió 4 Közösségi Kezdeményezése közül, 1989-ben kezdeményezte az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy ösztönözze a régiók együttműködését az Unió belső határai mentén. (Az INTERREG akroníma az Inter és Regions szavak megfelelő szótagjaiból áll össze.) Az INTERREG kezdeményezéseket szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal az Európai Bizottság javasolja a Tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. A fő gondolat az volt, hogy közösen dolgozzanak ki megoldásokat a határok által kettészelt, de földrajzilag egységes területek problémáira. Ezzel keretet biztosítottak egy határokat átívelő, kölcsönös kapcsolat- és intézményrendszer kialakításához, amely bizonyos mértékben képes volt enyhíteni a periférikus területek hátrányosságait. Ezzel megalapozták az egységes belső piac és a határok nélküli Európa további fejlődését. A program későbbi szakaszaiban pedig különös figyelmet fordítottak a Közösséggel határos, európai országok határmenti területei és az Unió hasonló adottságú régiói közötti együttműködésre. A kezdeményezés egyik célja az volt, hogy csökkentsék az EU külső és belső határai mentén fekvő területek viszonylagos fejletlenségét. A lemaradás oka a nemzeti és az uniós gazdaságtól való viszonylagos elszigeteltségből adódott. A másik cél, hogy ezzel egyidejűleg felkészítsék a külső határmenti területeket arra a speciális szerepre, amelyet az egyesített uniós piac perifériáján töltenek be. Ugyanekkor kezdték meg a Közösség külső határai mentén fekvő nem tagállamokkal való együttműködés módjának kidolgozását is. Az Európai Unió meghatároz egy pénzkeretet és meghatározza a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait, amely alapján az előre definiált határ menti és makrotérségeket alkotó EU Tagállamok (az érintett szomszédos nem EU tagállamok Transcarpathia Regionális Fejlesztési Ügynökség 21

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN

FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A PÁLYÁZATOK TÜKRÉBEN Lochuk Nikoletta-MRM Nagypáli 2011 BEMUTATKOZÁS Az elıadás célja: megismertetni a pályázatot, mint eszközt. Miért fontosak az Európai Uniós pályázási

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2014. május 29-i rendes ülésére

2014. május 29-i rendes ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség (mindhárom határozati javaslat) ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati közalapítványok

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium. Brüsszel, 2013. február 6. Közösség által irányított helyi fejlesztés (CLLD) 2014-2020 szeminárium Csak egyszerűen! Brüsszel, 2013. február 6. 1 Hogy jól induljon: CLLD végrehajtási rendszer Tisztázzuk, kinek mi a feladata? Kinek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben