VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ÖNKÉNTESSÉG A GYAKORLATBAN. Módszertani füzetek 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ÖNKÉNTESSÉG A GYAKORLATBAN. Módszertani füzetek 1."

Átírás

1 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ ÖNKÉNTESSÉG A GYAKORLATBAN Módszertani füzetek

2 Kiadja a Nap Klub Alapítvány a Phare ACCESS 2002 Program támogatásával A projekt közremûködô munkatársai: Dulai Ágoston (közösségivizsgálat-vezetô), Faragó Mária (szomszédsági referens), Horváth Judit (képzési felelôs), Szabó Márta (a Közösségi Tanácsadó Szolgálat vezetôje), Templom Józsefné (projektvezetô) Szerkesztô: Sörös Erzsébet ISBN Felelôs kiadó: Templom Józsefné Készült a MACROPOLIS BT. nyomdaüzemében Felelôs vezetô: Fehérvári Béla

3 TARTALOM Templom Józsefné: Bevezetés NAP MINT NAP A NAP UTCAI SZOMSZÉDSÁG KÖZÖSSÉGFEJLESZTÔ PROGRAMJA Projektismertetô A projekt konkrét céljai Célcsoportok Tervezett tevékenységek Igényfelmérés közösségi vizsgálat Képzések továbbképzések Közösségi tanácsadó létrehozása segítô hálózat mûködtetése Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztése Módszertani füzetsorozat Médiakapcsolatok Módszerek Értékelés Várható hatások Kimenetmutatók Eredménymutatók Hatásmutatók Publikációk Multiplikációs hatás Pénzügyi hatás Összefoglalás Logikai kerettáblázat A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA Igényfelmérés közösségi vizsgálat Horváth Judit: Szomszédsági felmérés A mintavételrôl Mit jelent itt, a józsefvárosi lakótelepen élni? Elônyök és hátrányok A lakossági mozgások, a migráció Az élettér A szabadidô A munka világáról A napi gondokról Szomszédságban élünk Hová, kihez fordulnak a problémákkal? A változások, változtatások irányairól, tartalmáról

4 Horváth Judit: A 2004 évi közösségi felmérés adatfeldolgozása Dulai Ágoston: Életmód-interjúk Képzés továbbképzés Horváth Judit: A képzésekrôl A tréning fô célkitûzése és módszerei A tréning hatása, eredményei A helyi közösségfejlesztési tréning eredményei Értékelés Folytatás a lakóterületen Közösségi tanácsadó létrehozása segítô háló mûködtetése Szabó Márta: Ingyenes, szakszerû szolgáltatás mindenkinek A Közösségi Tanácsadó Szolgálat létrehozásának szükségessége Miért közösségi? Célja és feladatai Szervezeti felépítés Igényfelmérés közösségi vizsgálat Segítô hálózat létrehozása Képzések képessé tétel Meglévô kisközösségek, önsegítô csoportok fejlesztése, újak létrejötte Kisközösségek bemutatkozása Megbízólevél Szomszédsági Tanács Hogyan tovább? Párbeszédkörök Szerkesztôbizottság A program hatása Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztése Horváth Judit: A helyi szomszédsági közösségrôl, a helyi demokráciáról Függelék A Nap Klub Alapítvány közösségfejlesztô programjának középtávú terve ( ) A Nap Klub Alapítvány szervezeti és mûködési szabályzata

5 BEVEZETÉS TEMPLOM JÓZSEFNÉ BEVEZETÉS A demokratikus országok többségében az állampolgárok önkéntes munkája fontos pillére a nonprofit szervezetek fönntarthatóságának. Az anyagi támogatás mellett az emberek személyes munkájukkal fejezhetik ki leginkább elkötelezettségüket egy szervezet célja vagy az általa képviselt ügy iránt. Magyarországon az önkéntesség megítélése is mint sok más a rendszerváltás után ellentmondásosan alakult; annak ellenére, hogy széles körben elterjedtnek tekinthetjük. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a évben a nonprofit szervezetekben önkéntes munkát végzôk száma meghaladta a 400 ezer fôt, s az általuk teljesített munkaórák száma a 35 milliót. Magyarországon ez közel fôállású foglalkoztatott munkaidejének felel meg, amelynek értéke a becslések szerint 18 milliárd forint. Mindezek ellenére nem tapasztaljuk, hogy általános volna az önkéntes munka rangja, megbecsültsége. A magyar jogszabályi környezet a fennálló korlátokkal kifejezetten hátráltatja az önkéntes munka terjedését. A média még véletlenül sem foglalkozik azokkal az önkéntesekkel, akik ma gyakran mindennapi áldozatot hoznak egy-egy civil ügyért, öntevékeny csoport fönntartásáért, vagy civil szervezet révbe juttatásáért. A felemás helyzet magyarázataként gyakran hangzik el érvként, hogy bár Magyarországon a reformkorig visszamenôen az önkéntes mozgalmaknak jelentôs hagyományai voltak, ám a második világháború utáni ötven év során ezek elfelejtôdtek; a hagyományos közösségek szétzilálódásával gyökerüket vesztették. Az okok között mások a pozitív társadalmi minta hiányát, a civilek szervezési tapasztalatainak elégtelenségét, a rendszerváltás utáni elszegényesedési folyamatot, a mindennapi megélhetésért vívott küzdelmet, az értékvesztést, a megfelelô törvényi háttér és az önkéntesség megfelelô társadalmi súlyának hiányát hangsúlyozzák. Valószínûnek látszik, hogy a felemás helyzet több összetett okra vezethetô vissza. Csak példaként szeretném említeni, hogy a háború utáni nemzedék körében sem volt ismeretlen az önkéntes munka. Ugyanis letagadhatatlan tény, miszerint az 1960-as, 1970-es években is több tízezer középiskolás, sok egyetemista, fôiskolás fiatal, különbözô értelmiségi pályán dolgozó, köztük igen sok pedagógus segítette minden kényszer nélkül, belsô meggyôzôdésbôl valóban önkéntes munkában a gyermekek szabadidôs tevékenységének, nyári táborozásnak, túráiknak szervezését, több százezer gyermek szakköri részvételét, a vetélkedôk iskolai szintrôl induló, s országos döntôkig jutó rendszerét. A nyolcvanas évek közepétôl elinduló civil szerzôdések létre sem jöhettek volna ezeknek az önkénteseknek jelenléte, aktivitása, lelkes közremûködése nélkül. A Központi Statisztikai Hivatalnál jegyzett önkéntesek száma, s az általuk elvégzett munkaórák magukért beszélnek! A rendszerváltás után mint sok más vonatkozásban az önkéntes munka megítélésében is kétarcúság tapasztalható. Amíg az emberek egy része a vagyon- és pénzszerzést helyezte értékeinek csúcsára, addig az emberek másik és nem is elhanyagolható hányada önmaga és mások segítését, az önként vállalt munkát. Mivel 5

6 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ a vagyonnal nagyobb hírverés jár együtt, s az úgymond sikeres embereknek nagyobb ismertség nem ritkán hírhedtség jutott, az önkéntes munkát vállalókat inkább a csend öleli körül. Az önkéntes munka eredményeire a mai magyar média nem kíváncsi; nincs hírértéke. Csak abban az esetben kerül a média fókuszába, ha botrány, kudarc, netán csalás kíséri. Magyarországon az önkéntesek többsége nem a jólétben élô vagyonos polgárok (ilyenek is vannak, de kevesen) körébôl kerül ki. Még nagyon kevesen vannak, akik a társadalom elesettjeinek felkarolásával kívánják saját gazdagságuk miatt enyhíteni háborgó lelkiismeretüket, vagy netán vallási, politikai meggyôzôdésükbôl következôen küzdeni a társadalmi esélyegyenlôtlenség csökkentéséért. Többnyire azt tapasztaltuk, hogy a rendszerváltás után hirtelen közösségi vákuum jött létre. Az iskolákban, a munkahelyeken kialakult kegyetlen és mindenre kiterjedô verseny, a munkanélküliségtôl vagy a munkahely elvesztésétôl való félelem emberek tömegeit tette elszigeteltté, magányossá. Azok az emberek, akik segíteni szerettek volna maguknak, másoknak keresték és megtalálták egymást. Hamar rá kellett ébredni arra, hogy az új kapitalizmus farkastörvényei között csak egymásba kapaszkodva, egymásnak segítve lehet embernek maradni, esetleg még érdekeket is érvényesíteni. Mindenesetre tanulságos volna tanulmányozni a rendszerváltás utáni Magyarországon létrejött civil szervezetekben önkéntes és fôfoglalkozású munkát vállaló emberek indítékait, társadalmi réteghelyzetüket, s nem utolsó szempontként az értelmiség, de a vagyont szerzett polgárság szerepét, helyét is a nonprofit világban, illetve a civil szervezetek hozzáállását az önkéntesek foglalkoztatásához. Félek, kevés 1990-es évek elején alakult civil szervezet fogja túlélni a napjainkban érzékelhetô átalakulást, az új kihívásoknak való megfelelés kényszerét, s az elmúlt tizenöt évi tapasztalatok ezen a területen sem lesznek már tetten érhetôk. Alapítványunk módszertani füzetsorozat indításával szeretné közkinccsé tenni a nagyvárosi lakótelepen végzett közösségfejlesztô munkánk során felhalmozódott tapasztalatok közül azokat az elemeket is, amelyek eddig kiadott két kiadványunkból kimaradtak, vagy éppenséggel nem kaptak elég figyelmet; pedig nem elhanyagolható szerepet játszottak sikereinkben, kudarcainkban. A Nap utcai szomszédság és az önkéntesek A Nap Klub Alapítvány szervezésétôl napjainkig az olyan lakótelepi közösségek létrehozásának, fejlesztésének támogatását tekinti küldetésének, amelyek a kölcsönös segítést, a szolidaritást tartják legfôbb értéknek. Ez a tevékenység tizenhárom éve meghatározóan az önkéntesek munkájára épül. Azonban a Nap utcai szomszédság gyakorlatában az önkéntes munka tartalma, s az abban közremûködôk köre az évek során folyamatos változáson ment keresztül. E változás nyomon követésére vállalkozunk ebben a munkánkban. Mit értünk önkéntes munkán? A mi felfogásunk szerint az önkéntes munka a szabad polgároknak tudatos, szabad akaratból mások javára végzett fizetés nélküli munkája. A Nap Klub Alapítvány esetében az önkéntes munkások ki-ki tudása, képessége, akarata szerint hozzájárulnak a helyi közösségek létrehozásához, a lakhatóbb, elviselhetôbb, emberibb lakóhely kia- 6

7 BEVEZETÉS lakításához. Ez a tevékenység nem érdeknélküli tevékenység, mert aki végzi maga is részese a közösség érzelmi, erkölcsi, kulturális és nem ritkán anyagi gyarapodásának, s annak a védelemnek, annak a többletnek, amelyet egy közösség létrehozhat. Közösségfejlesztô tevékenységünk tízéves programjának elôkészítése során 1991-ben tettük fel magunknak azt a kérdést, hogy: lehet-e szabad polgároknak öntevékeny, teremtô közösségét a mai világban, Magyarországon, a fôvárosban, egy lakótelepen kialakítani, fenntartani úgy, hogy minden kényszer nélkül, az abban közremûködô egyének közös hozzájárulása éltesse, mûködtesse azt. (Szomszédság a Nap utcában, Budapest, l996, 44. old.) Ez a közös hozzájárulás, a közösségért vállalt önkéntes munka az, amely létrehozhatja és éltetheti a helyi szomszédságot. A szomszédságot, amely a nagyvárosi létnek egy sajátos formája, ahol az emberek élnek, tanulnak, dolgoznak, ismerik egymást, és szükség esetén számíthatnak is egymásra, sôt közös helyzetükbôl számukra közös feladatok is adódnak. (Részletesen lásd: Civilvilág, Budapest, 2003) Nézeteink szerint a közösségfejlesztô munka és az önkéntesség egymást feltételezô fogalmak. Nem csak azért, mert kísérletünk indításakor még gondolni sem mertünk fôfoglalkozású, úgynevezett fizetett alkalmazottakkal végzett munkára, hiszen minden feladatot, minden felmerülô munkát önkéntesként magunk végeztünk. A közösségfejlesztés, a szomszédságépítés megvalósíthatatlan az ott élô emberek szándéka, közremûködése és aktív részvétele nélkül. Ahhoz, hogy az emberek egy nagyvárosi lakótelepen megismerjék egymást, kapcsolatok jöjjenek létre, bízzanak egymásban, kölcsönösen segítsék egymást, s szükség esetén közös feladatokat lássanak el, csak együttes erôfeszítések árán valósulhat meg. Az önkéntesek igényei Gyakorlatunkban, valahogyan minden másképpen történt, mint azt sok civil szervezet alakításakor tapasztaltunk. Közösségfejlesztô munkánk elôkészítésekor olyan társakat kerestünk, akik valami értelmes dolgot szeretnének tenni. Az teljesen világos volt, hogy két-három álmodozó értelmiségi a legszebb gondolatokat sem képes egyedül, társak nélkül megvalósítani. A hozzánk csatlakozóknak egy izgalmas társadalmi kísérletet ajánlottunk fel, amely hosszú, kitartó, de nagyon változatos munkát igényel, nem jár gazdagodással, anyagi juttatásokkal, s amely magában hordozza az esetleges kudarcokat is. Ugyanakkor hallatlan szellemi és érzelmi többletet, folyamatos kihívásokat, megmérettetést kínál. Nem hirdettünk önkéntestoborzást. Azokhoz fordultunk, akiket ismertünk, akikrôl tudtuk, hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Ebben természetesen volt bizonyos önvédelem is. Szerettük volna elkerülni a rendszerváltás fordulóján oly sok civil szervezet végzetét okozó parttalan, elvtelen, üres vitákat, egymással folytatott kilátás nélküli belsô hatalmi harcokat; idôt, energiát akartunk nyerni az értelmes tettekhez. Megszólítottak Elsô önkéntes munkásaink, a kísérlet kimunkálói a mi elnevezésünkkel a fejlesztô-kutató team tagjai voltak. Elsôsorban baráti, ismerôsi körhöz tartozó különbözô szakterületek képviselôi csatlakoztak hozzánk. Pszichológus-szociológus kutató, fôiskolai oktató, gyermekkönyvtáros, pedagógus, újságíró, grafikus közremûködésével indítottuk kísérletünk elôkészítését, s a munka során bôvült, szélesedett ez a kör. 7

8 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ Ôk voltak a megszólítottak, vagy úgy is nevezhetnénk kiválasztottak. Szeretnénk valami értelmeset kezdeni! Van egy ötletünk. Van kedved hozzá? Szükségünk volna Rád, éppen a Te tudásod, tapasztalatod hiányzik. Akarsz velünk dolgozni? Akik így csatlakoztak hozzánk azokat elsôsorban az önmegvalósítás lehetôsége motiválta. A cél ismert volt, azonban a hozzá vezetô utat, a módszereket közösen kellett kidolgoznunk. Tisztáztuk alapelveinket, elemeztük tervezett módszereinket. Menet közben folyamatosan értékeltük elért eredményeinket, kudarcainkat, lehetôségeinket, a veszélyeket, s újra és újra megfogalmaztuk feladatainkat. Ez a munka sok tanulással, újabb és újabb ismeretek megszerzésével járt együtt. Eljártunk különbözô nonprofit továbbképzésekre, s rendszeresek voltak a belsô, mai szóhasználattal az úgynevezett team-építô tréningeink is. Vonzó tevékenységek Eddigi munkánk során egyik legfontosabb tapasztalatunk, hogy a legtöbb önkéntes egy-egy jól sikerült program, vonzó tevékenység révén kapcsolódott munkánkhoz. Az emberek keresik az értelmes elfoglaltságot, azokat a lehetôségeket, amelyek során egyértelmûen hozzájárulhatnak értékek létrehozásához, kialakulhat pozitív önértékelésük. Ilyen munkánk volt az elsô majd azt követôen több lakótelepi környezetszépítô akció, a Tiszta, virágos lakótelepért! pályázat. Minden jól sikerült programunk hozott újabb és újabb embereket. Az elmúlt évtizedben sokan a megélhetés kényszere miatt vállalták csak a pénzkeresô munkát. Többségüket azonban nem elégítette ki a munkahelyén végzett tevékenység. Ezért csatlakoztak szervezetünkhöz és vállalták az önkéntes munkát. Valahová tartozás A szülôi tréningek, a játszóházi programok nyomán létrejött elsô szülôi kisközösségek a barátság, az elfogadottság érzetét váltották ki a részvevôkben. Jó itt lenni. Ide tartozunk. Az együttlét során kialakultak hagyományok, azok megôrzéséért kiki feladatokat vállalt. Napjaink kisközösségei, mint például a nyugdíjasok klubja, a magány enyhítésében segíti tagjait. Fiziológiai igények Fôként gyerekek, serdülôk, fiatalok körében a fiziológiai (mint a meleg helyiség, uzsonna) igények teljesülése volt a fô motiváció. Az ifjúsági klubba járó gyerekek szüleit pedig a gyermekeik biztonsága (veszélyek, bûnözés, sérülés elleni védelem) iránti igény hozta közelebb a Nap Klubhoz. A szomszédság igényei A Nap Klub programjai egyre szélesedô tevékenységek láncolatát indították el. Ahhoz, hogy a környezetünkben élôk körében felmerülô igények, szükségletek egy részének eleget tudjunk tenni, bôvítenünk kellett önkénteseink számát. Szembe kerültünk azzal a kérdéssel, kikre, milyen tudású, képességû emberekre van szükségünk a Nap Klub programjainak megvalósításához. 8

9 BEVEZETÉS A játszóházak, állatbarátkör, beszélgessünk csoport, újságírókör, a mûvelôdési játékok, vetélkedôk programjai az elsô idôben az alapítók ki-ki a maga szakterületén kezdeményezésével, vezetésével indultak. A további önkéntesek bekapcsolódása következtében érdekesen alakult a klub mûködése. Vegyük például a játszóházat. Sok szülô kísérte el szombat délelôttönként gyermekeit a Nap Klubba. Amíg a gyerekek a nagyobb teremben játszottak, vetélkedtek, táncoltak, addig a szülôk a másik szobában egy tea, keksz mellett jóízû beszélgetések részesei lehettek. Aztán kiderült, hogy van olyan anyuka, aki ért a népi kismesterségekhez, az egyik apuka zenész, és szívesen közremûködnének a gyerekek foglalkoztatásában. Aki ilyen vagy olyan módon bekapcsolódott a klub munkájába, legközelebb már lehet, hogy elhozta a hasonló érdeklôdésû barátnôjét, barátját, mert a Nap Klubban jó dolgok történnek. Így bôvült az önkéntesek köre, s ezzel együtt a Nap Klub egyre több tevékenységet tudott kínálni gyereknek és a felnôttnek egyaránt. Fôleg a Nap Klub gyermekprogramjai iránti egyre bôvülô igény vetette fel, hogy hívjunk önkénteseket a fôiskolákról, egyetemekrôl is, hiszen a fiatalok életkoruknál fogva is közelebb állnak a gyerekekhez. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy elsôk között csatlakozott hozzánk az ELTE Tanárképzô Kar egyik pszichológusa, aki hozta magával kedvenc tanítványait. Az elsô táborozáshoz hirdettünk pályázatot fôiskolások, egyetemisták részére, hogy szakmai gyakorlatuk keretében töltsenek velünk egy-két hetet. A táborozáson részvevô hallgatók ôsszel önkéntesnek jelentkeztek a klubban is. Tele voltak ötlettel, javaslatokkal, mit lehetne és hogyan még tenni. Az estéket, gyakran az éjszakákat is együtt töltötték, a klub valóságos otthonukká vált. Többségük késôbb három-négy évig dolgozott a klubban. A fiatalok sajátos színt és új programok megjelenését hozták. Az Ifjúsági Klub elôkészítésének új feladataira szociális munkás hallgatók körében hirdettünk pályázatot, s két fiatal játszótéri szociális munkásként, majd a klub vezetôiként dolgoztak velünk. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fôiskola Szociális Munkás Tanszéke több éven keresztül küldött hallgatókat gyakorlóhelyként megjelölve a Nap Klubba, akik közül többen évekre velünk maradtak. A tehetséggondozó mûhely indítása új helyzet elé állította a szervezôket. A mûhely szabadidôs foglalkozásaiban, informatikai ismeretek tanításában, mûvészeti (pantomim, tánc, színjátszás, drámajáték) programjaiban a hallgatók eredményesen mûködtek közre. A tehetséggondozó mûhely tanulás-ismeretszerzés tevékenységét azonban csak nagy tapasztalattal, nagy tudással bíró tanítók munkájára építhettük, ami rendszeres heti öt napon, húsz órás elfoglaltságot jelentett. Ezt már önkéntes munkában nem várhattuk el a tanítóktól, akik iskolai munkájuk mellett vállalták a gyerekek segítését. Az is igaz, hogy a tanítók gyakorlatilag jelképes fizetést kaptak, de lényegében velük megjelent az alapítvány munkáját segítô úgynevezett foglalkoztatottak köre is. Bár az alapítvány és a klub mûködtetése, fenntartása is egyre több felelôsséggel, gonddal, feladattal járt, s évrôl évre kísérletet is tettünk fôfoglalkozású munkatárs alkalmazására, folyamatos, rendszeres bevétel hiányában azonban ennek pénzügyi, munkaügyi, adózási terhét alapítványunknak sokáig nem sikerült megoldania. Rövidebb, hosszabb idôszakra enyhítette gondjainkat a polgári szolgálat, a munkaügyi hivatal által munkanélküli közhasznú foglalkoztatás keretében volt fôiskolás önkénteseink alkalmazása, vagy egy pályázati támogatás terhére meghatározott idôre történô foglalkoztatás lehetôsége. A feladatok többségét továbbra is csak önkéntes munkában tudtuk ellátni. Az irodai munkákat, az alapítványi 9

10 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ gazdálkodást, az éves tervek készítését, elemzését, a pályázatok írását, beszámolókat, a mûködés ezernyi kisebb nagyobb feladatait, a hivatalok által kért statisztikák, jelentések naprakész állapotban tartását, s amit végül is a fô feladatként vállaltunk a helyi közösségfejlesztést lényegében önkéntes munkában láttuk el. A Naplap szerkesztését, az összes pr-munkát a mai napig önkéntes feladatként végezzük. Lényeges változás alapítványunk életében úgy 2000 és 2002 között következett be. Lezártuk és értékeltük a közösségfejlesztés tízéves kísérletét; leírtuk tapasztalatainkat. Addig két klubot tartottunk fenn. A lakótelepen kívülit kényszerûségbôl részben anyagi gondjaink, másrészt a klub környezetének egyre elviselhetetlenebb kriminalizálódása miatt felszámoltuk. Lakótelepi klubunkban fellendült a közösségi élet. Programjaink eredményeként létrejöttek és egyre tudatosabban tevékenykedtek az önsegítô csoportok, kisközösségek, mint a nyugdíjasok klubja, az állatbarátkör, a Legyek (fiatal egyetemisták klubja), a Segíts magadon! csoport, a Középkorú Nôk Klubja, amelyek újabb lehetôségeket nyitottak azok elôtt, akik szeretnének tartozni valahová, barátokat, társakat keresnek. A Nap Klub helyet biztosított a kisközösségeknek, s nagyon szûkös lehetôségei között a minimális mûködési feltételeikhez is hozzájárult. Azonban a klub nem tudta és nem is akarta vállalni mint egy mûvelôdési otthon a szolgáltatások nyújtását, a kisközösségek igényeinek kiszolgálását. A csoportok vállalták a klub nyitásának és zárásának felelôsségét, saját programjaik tervezését, azaz lényegében saját tevékenységük megszervezését, mûködtetését. Ezzel egy új szervezôdési forma jött létre szomszédságunkban: a lakóhelyi öntevékeny közösségek hálózata. A folyamatok intézményesülése viszont még kezdeti állapotban volt. A lakossági kiscsoportok kezdeményezései szakmai támogatás és szükséges koordinálás nélkül gyakran elhalnak, illetve nem egyszer kioltják egymást. A kudarcok megölik a kezdeményezést, visszariasztják az embereket a részvételtôl. Úgy gondoltuk, hogy tudatos fejlesztô tevékenységgel, helyben nyújtott szakmai támogatással azonban biztosítható az emberek érdeklôdésének ébrentartása, bekapcsolásuk a helyi közéletbe, s az önsegítés, az érdekérvényesítés eredményes lehet. Ugyancsak 2000-re és 2002-re erôsödtek meg az önkormányzati lakások egy részének privatizálásával létrejövô társasházi közösségek. A kezdeti befelé fordulás után szomszédságunkban a társasházi közösségek között új kapcsolatok jöttek létre, amelyek sajátos csoportérdekek hordozóivá is váltak. Alapítványunk saját lehetôségeivel segítette a kapcsolatok erôsödését, érdekeik közelítését, a szomszédsági közös érdekek felismertetését. Ennek volt egyik eszköze az alapítvány által folyamatosan meghirdetett környezetszépítô, környezetvédelmi akciók, pályázatok is. A pályázatok ugyanis kisebb-nagyobb közösségekhez szóltak, s alkalmi és rendszeres tevékenységekre épültek. Az elsô Tiszta, virágos lakótelepért! mozgalom bírálóbizottságában (1993-ban), majd késôbb minden évben a szomszédságunk két önkéntese mellett akik nem voltak érdekeltek a versenyben, a kerületi önkormányzat városrendezési irodájának, a fôvárosi kertészeti vállalatnak, a köztisztasági vállalatnak munkatársai önkéntes munkában vettek részt ben a szokásos pályázat érékelésekor merült fel elôször, hogy nem kellene külsô emberekre bízni a bírálatot, hiszen ôk nem tudják figyelemmel kísérni a teljes folyamatot, környezetszépítésben évek során elért fejlôdést, a társasházi és kisebb közösségek erôfeszítéseit, amelyre a helyiek igen érzékenyek. Legyen a bírálat a helyi közösségeket 10

11 képviselôk felelôssége, akik ismerik a végzett munkát, nyilvántartják a legkisebb virágot, bokrot, cserjét, s vállalják szomszédaik elôtt is döntésüket. Így a évben meghirdetett pályázat eredményeit a társasházak, a szomszédság területén mûködô civil szervezetek, kisközösségek képviselôibôl álló bírálóbizottság döntötte el. A bírálat eredményével mindenki egyetértett. A évi pályázat díjainak átadási ünnepségén részt vett kerületünk polgármestere is, aki egy jelentôs összeget ajánlott fel szomszédságunkban lévô zöldterületeket örökbefogadók, gondozó társasházi közösségek támogatására. Hogyan osszuk szét, hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni a támogatást? Kik és hogyan döntsenek ebben? Ismét a pályázatot elbíráló bizottsághoz kisközösségek, társasházak képviselôihez fordultunk. Mind az elosztást, mind pedig a felhasználás ellenôrzését elvállalták, s komoly érdekegyezetés, vita és döntés során született meg az eredmény. A folyamat már önmagát gerjesztette. A bizottság maradjon együtt Szomszédsági Tanács néven, vegye kezébe a továbbiakat is, mint a szétosztott és befektetett összegrôl az elszámolás ellenôrzését, az önkormányzati beszámoló elkészítését, majd a létrehozott zöldterületek, virágoskertek folyamatos gondozásának szervezését, segítését. Azóta eltelt négy év alatt a Szomszédsági Tanács újabb pályázatok kiírását és értékelését, fôvárosi és egyéb pályázatokon nyert támogatások elosztását, a felhasználás ellenôrzését is feladatának tartja. Új kihívások BEVEZETÉS Új helyzet jött létre tehát a szomszédsági munkában. Egyrészrôl kialakultak és mûködtek a kisközösségek, s a szomszédság gondjainak, problémáinak kezelésében, az érdekek érvényesítésében szerepet kapott a Szomszédsági Tanács. Ezzel együtt alapítványunknál egyre szorítóbbá vált a civil szervezetek jogi, közgazdasági, adminisztratív, pénzügyi, statisztikai kötelezettségeinek elburjánzása miatt szakemberek alkalmazásának, foglalkoztatásának szükségszerûsége is. Az elmúlt két évben éppen az alapítvány sikeres tevékenysége nyomán a fôbb tevékenységek köre kiszélesedett, ugyan ugrásszerûen megnôtt a költségvetésünk is, de a bevétlek továbbra is kiszámíthatatlanok, fôleg pályázati támogatásokhoz kötöttek. Ezt az ellentmondást csak fokozta, hogy 2004-re átalakult a magyar civil szervezetek állami támogatásának hagyománya. Az NCA pályázati rendszere mellett a kormányzati ígéretek ellenére egyre inkább beszûkültek a minisztériumi, az önkormányzati támogatások. Az NCA-pályázatok azon túl, hogy megkötöttségei, formai követelményei felülmúlták a Phare-, s egyéb EU-s pályázatok elôírásait, elbírálásuk kiszámíthatatlan, nehézkes és hosszadalmas, továbbá az utólagos kifizetések is lehetetlen helyzetbe hozták a pályázó szervezeteket. A civil szervezetek hosszú távú fenntarthatósága, mûködési feltételeinek folyamatos biztosítása, az európai uniós pályázatok írása és az elnyert támogatások egyre bürokratizáltabb felhasználása, a beszámoltatás és elszámolás bonyolultabbá tétele új gyakorlatot, munkastílust követel, s egyre inkább csak fôfoglalkozású profi civil menedzserek alkalmazásával valósítható meg. Alapítványunk mint oly sok magyar civil szervezet a 2003., években válaszút elôtt állt: a közösségi kísérlet zárásával, értékelésével, a tapasztalatok megjelentetésével befejezi küldetését, vagy intenzíven felkészül az új kihívásokra. 11

12 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ Alapítványunknál a és a évek a felkészülés jegyében teltek el. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy szervezetünk az egyre bizonytalanabb pályázati támogatások ellenére fennmaradjon, mûködôképes legyen. Hatékonyabbá tettük a team-építést, a belsô képzéseinket. Pályázatok segítségével a kulcsfeladatokra mint gazdasági vezetô, klubvezetô fôfoglalkozású munkatársakat alkalmaztunk. Munkatársaink, önkénteseink részt vettek az EU-s pályázatírási és menedzselési tréningeken. Kimunkáltuk az alapítvány középtávú ( ) fejlesztési koncepcióját. Ennek keretében alapítványunk vezetésében strukturális átalakítást készítünk elô, fôfoglalkozású alkalmazottakkal profi menedzser szint kialakítását tervezzük. Munkaszervezetünket úgy alakítjuk, hogy az a szomszédsági önkéntes szervezôdések, s önkéntesek helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésben való részvételének ösztönzésére, érdekeik érvényesítésére hatékonyabb szakmai támogatást legyen képes biztosítani. Az önkéntes munka új jegyei Szomszédságunkban egyre inkább azok vállalnak szívesen önkéntes munkát, akik a mindennapi munkájuk és családjuk mellett megmaradó szabadidôt képességeik, tudásuk szerint értelmes tevékenységgel kívánják lakóhelyükön eltölteni. Általában független, szuverén emberek, akik nem kérnek a fölülrôl szervezett fôként politikai kampányokból, a kiüresedett akciókból, a helyi közéletet maguk szeretnék alakítani, kézben tartani. Az elmúlt két-három évben tehát megfordult a helyzet. Napjaink önkéntesei ahhoz várnak segítséget, hogy képességeiket, tudásaikat értelmes tevékenységek során legyenek képesek kamatoztatni. Elsôsorban nem a Nap Klub által tervezett tevékenységekhez csatlakoznak. Az önkéntes munkát vállalók azt várják alapítványunktól, hogy a közösségfejlesztés, a közösségi munka munkaformái, módszerei és szemlélete segítségével támogassa, ösztönözze a helyi emberek részvételét a helyi közélet alakításában a helyi szükségletek és problémák megfogalmazásában és cselekvési tervek kimunkálásában, megvalósításában. Tehát a helyi közéletet alakítani akaró, a közösségi részvételre vállalkozó önkéntesek által megfogalmazott helyi szükségletek és problémák kezelését segítô cselekvési programok kerülnek elôtérbe. A szomszédsági munka új igényei A fentieknek megfelelôen a szomszédsági munkában egyre inkább nagyobb hangsúlyt igényel a közösségfejlesztés, a közösségi munka munkaformáinak, módszereinek, szemléletének elterjesztése, a helyi fejlesztési folyamatok támogatása, az önkéntes munkát vállalók intenzívebb segítése. Alapítványunkkal szemben az az elvárás fogalmazódik meg, hogy a szomszédságban egyre több embert készítsen fel a közösségi részvételre, akik helyben képesek lesznek politikamentes, szakmai segítséget nyújtani az újabb kisközösségeknek, csoportoknak, új önkénteseknek. Alapítványunk az új kihívásoknak megfelelôen kimunkálta a Nap mint nap a Nap utcai szomszédság címû projektjét. A Módszertani füzetek 1. számában ezt a projektet és a megvalósulása során létrejött eredményeket szeretnénk bemutatni. 12

13 A NAP MINT NAP A NAP UTCAI SZOMSZÉDSÁG KÖZÖSSÉGFEJLESZTÔ PROGRAMJA 13

14 14

15 PROJEKTISMERTETÔ PROJEKTISMERTETÔ Programunk célja Budapest VIII. kerületében, a Nap utcai panelházakból álló lakótelepen és közvetlen környékén (a Nap utcai szomszédságban) a közösségfejlesztés eszközeivel hozzájárulni a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztéshez, az önszervezôdés menedzselésével segíteni a helyi emberek érdekérvényesítését, az önsegítést, a részvételt. Célcsoportjaink: a helyi lakosok önkéntes szervezôdései, az önkéntes szervezôdéseket segítô közösségi munkások, más józsefvárosi és fôvárosi civil szervezetek munkatársai. Feltérképezzük szomszédságunk adottságaiból fakadó helyzetét, erôforrásait. Segítjük a Szomszédsági Tanács (SZT) szerepének, hatáskörének kibôvülését. Felkészítjük a helyi kisközösségek segítôit, alapítványunk és más civil szervezetek munkatársait. Létrehozzuk a közösségi tanácsadót a segítô hálózatot. Havilappá fejlesztjük a Naplapot. Módszertani füzetsorozatot indítunk. A projekt konkrét céljai a) Támogatjuk a Szomszédsági Tanács mint a helyi közösségi munkát összefogó önkéntes szervezet szerepének, hatáskörének kiszélesítését, hatékonyabbá válását. A helyi demokrácia egyik helyi fóruma, eszköze a szomszédsági munka során létrejött SZT. Célunk a segítésnyújtás a SZT szerepének, tisztségviselôinek, hatáskörének kiszélesítésében, intézményesülésében. b) A helyi lakossági kisközösségek (önkéntes és önsegítô csoportok) fejlesztése, továbbfejlesztésük támogatása. A helyi demokrácia mûködésében az aktuális, illetve a hosszú távú helyi csoportérdekek felismerése, megfogalmazása, a közös érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése, az intézményes kapcsolatok létrehozása és mûködtetése. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok ismerjék saját helyzetüket, képesek legyenek problémáik megfogalmazására. Ezért konkrét célunk megvalósítása során arra törekszünk, hogy a Nap utcai lakótelepen és közvetlen környékén élô emberek minél szélesebb körének részvételét segítsük elô saját és közös érdekeik megfogalmazásában, képviseletében, társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében, közös ügyeik intézésében, s mindezen keresztül a társadalmi párbeszéd elôsegítésében. c) További helyi lakossági kezdeményezések bátorítása, ösztönzése újabb kisközösségek, öntevékeny, kölcsönös segítségen alapuló csoportok létrehozására, eredményes mûködtetésére, a helyi szükségletek kielégítésére, a helyi problémamegoldásokra, a krízisek kezelésére. Szomszédsági munkánk annál eredményesebb, minél több helyi kezdeményezés valósulhat meg, s minél többen kerülnek egymással kapcsolatba közös feladatokat vállalva. Ezért célunk az öntevékenység ösztönzésével, menedzselésével segíteni, hogy szomszédságunkban az emberek minél szélesebb köre részt vegyen a helyi társadalmi-gazdasági fejlesztésben, kölcsönösen segítsék egymást, ismerjék meg az önsegítés, a közösségek önfenntartásának lehetôségeit. d) A közösségfejlesztés kiterjesztése Józsefváros és a fôváros más lakótelepein. A közösségfejlesztés folyamatmodelljének, módszereinek terjesztése, a környéken új szomszédsági közösségek létrejöttének animálása, támogatása, a folyamat kiterjesztése más környezetben. 15

16 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ Célcsoportok a Nap utcai szomszédságban élô helyi lakosok önkéntes szervezôdései, az önkéntes szervezôdéseket segítô közösségi munkások, józsefvárosi és más fôvárosi kerületekben tevékenykedô civil szervezetek munkatársai. A Nap utcai szomszédságban, a tízemeletes panelházakban, illetve azokat körülölelô, lepusztuló (egy-két emeletes több mint 100 éves) bérházakban és az 1990-es években épített társasházakban mintegy (1500 lakásban) ember él. A szomszédságunk mellett, a lakótelep másik felében található panelházakban ahová nem terjedt ki ez ideig tevékenységünk további ember él. A józsefvárosi civil szervezetek közül 33 szervezettel az 1997-ben létrehozott Józsefvárosi Civil Kerek-asztal társaság tagjaival mûködünk együtt. Az általuk szervezett programok, Józsefváros lakosságának mintegy harmadát ( fôt) közvetetten érintik. KEDVES OLVASÓ! (Naplap, szeptember, 1. oldal) Tizenkét évvel ezelôtt a Nap-ról neveztük el frissen létrehozott civil szervezeteinket. A Napról, amely az élet forrása, kiapadhatatlan energia, s amely mindenkire egyformán ragyog. A panelházakban élôkre ugyanúgy, mint az omladozó falú, udvari lakásban szorongó szegényekre. A Nap lett a jelképünk. Szerettük, mert a szomszédságunkat is kifejezte. Hiszen a Nap utcai szomszédság, a mi, szomszédságunk. Sokan és sokat dolgoztunk ezért a szomszédságért. Naponta újra és újra Errôl beszélnek a szép virágos erkélyek, a házak körül kialakított kertek, parkok. Tettük a dolgunkat napról, napra, ahogyan a Nap is minden reggel felkel. Jókedvvel, örömmel. A kisgyerekek, akik ott botladoztak körülöttünk az elsô közös játszótér felújításkor, ma már ifjakká, felnôttekké cseperedtek. A tudatukban mégis ott ragyog a mi Napunk, a mi klubunk, a mi kosárlabdapályánk, a mi táborunk. Jártunkban, keltünkben, ha összefutunk valahol, az elsô kérdés: Megvan-e még a Nap Klub? Mûködik? Mit csináltok? Mûködünk és megvagyunk jelentettük egy évvel ezelôtt is. Gyôzelemnek érezve már önmagában azt is: létezik és mûködik a Nap Klub. Tizenkét év után most egy új fejezet kezdôdhet a Nap Klub életében. A Nap mint nap elnevezésû tervezetünkkel ugyanis elnyertük az Európai Unió Phare ACCESS 2002 Programja támogatását, amely tizenkét hónapra biztosítja a fejlesztés alapfeltételeit. Ez új távlatokat nyit a Nap utcai szomszédságunk elôtt. Valóra válthatjuk régi, dédelgetett terveinket! Többek között ez teszi lehetôvé, hogy a Naplapot, alapítványunk tizenkét éve megjelenô idôszakos kiadványát, a szomszédság lapjává, vagyis a mi lapunkká tegyük havi rendszerességgel, 12 alkalommal. Magunk határozhatunk arról, hogy az újság mirôl szóljon. Itt a lehetôség, hogy mi, a szomszédságban élôk írjunk magunkról, közös dolgainkról, mindarról, ami minket foglalkoztat, amirôl gondolkodunk, amit jónak vagy rossznak tartunk. Mi sem természetesebb, mint az, hogy szomszédságunkból várjuk a szerzôket, a szerkesztôség tagjait mindazokat, akik hallatni akarják szavukat, szeretnek írni, vagy szívesen közkinccsé teszik gondolataikat. Templom Józsefné Kati Tervezett tevékenységek Igényfelmérés közösségi vizsgálat Közösségfejlesztô munkánk eddigi tapasztalatai alapján minden fejlôdési lépcsôt megelôzôen elvégeztük szomszédságunkban az adott helyzetet és szükségleteket feltáró közösségi vizsgálatot. Tekintettel arra, hogy az elmúlt öt év alatt szomszédságunkban élôknek mintegy 50 százaléka kicserélôdött, a lakosság etnikai összetétele jelentôsen megváltozott, s környezetünkben megkezdôdött a városrész rehabilitációja, ismét szükségessé vált szomszédságunk társadalmi, gazdasági, demográfiai tényezôinek, a területi adottságaiból fakadó helyzetének és erôforrásainak, valamint a társadalmi tôke (pl. há- 16

17 lózatok, normák és bizalom, amelyek elôsegítik a közös haszon érdekében végzett koordinációt és együttmûködést) feltérképezése. A vizsgálatot egyrészrôl kérdôív segítségével, másrészt pedig interjúkkal fogjuk elvégezni. A szomszédságunk területén található mintegy 1500 lakásnak legalább százalékában szeretnénk a kérdôíveket felvenni, s mélyinterjúval el szeretnénk jutni a különbözô etnikumokhoz tartozókat reprezentáló családokhoz. Ennek munkánk során igen nagy jelentôsége van, hiszen a helyi szükségletek megismerését csak az itt élôk sokféle kultúrájának, életmódjának megismerése teheti teljessé. Vizsgálatunk eredményei a késôbbiek során összevethetôk a hazai és külföldi (csehországi, angliai és amerikai) hasonló felmérésekkel. A vizsgálatot a SZT részvételével, a helyi emberek bevonásával kívánjuk elvégezni. Tekintettel arra, hogy a szomszédságban élôk érdekeltek a valós helyzet feltárásában, ezért a kérdôív elkészítésétôl, azok felvételein, majd az adatok feldolgozásán keresztül az értékelésben is a helyi emberek vesznek részt. Az elkészült rész- és összegezô tanulmányt a SZT szervezésében fogjuk az alább tervezett párbeszédkörökben feldolgozni, s cselekvési tervekké formálni. A vizsgálat maga is közösségformáló erô, összehozza az embereket, s a közös problémák megfogalmazásától, elvezeti ôket a közös cselekvésig. Képzések továbbképzések A képzéseket két formában és két lépcsôben tervezzük: PROJEKTISMERTETÔ A segítôk felkészítése Ahhoz, hogy a lakosok helyi kis kezdeményezései helyben nyerjenek szakszerû támogatást, a helyi segítôket fel kell készítenünk, alkalmassá szükséges tennünk arra, hogy megfelelô idôben, megfelelô módszerrel támogatni, ösztönözni tudják az embereket saját helyzetük és erôforrásaik feltárásában, közös céljaik és a megvalósítás érdekében cselekvési terveik megfogalmazásában, megvalósításában. A lakossági kis csoportok, közösségek (pl. az SZT, a szülôi klub, a nyugdíjasok klubja, a Középkorú Nôk Klubja, az Állatbarátkör, a Legyek (egyetemisták, fôiskolások klubja), a társasházi csoportok stb.) segítôi részére komplex tréninget tervezünk (projektírás, konfliktuskezelés, önsegítés módszerei). A tréningek szervezésekor igényfelmérést végzünk a kerületi civil szervezetek körében is, felkínálva részükre is a részvételi lehetôséget. Elsô alkalommal két csoportnak bentlakásos 3 napos (3 éjszakás: csütörtöktôl vasárnap délutánig) tréninget szervezünk (Mátraszentimrén), amelyen saját munkatársaink, az SZT tagjai, valamint a már mûködô önsegítô körök önkéntesei, továbbá 3-3 JCK-tagszervezet küldötte vehetnek részt (összesen 30 fô). A felkészítô célja a helyi demokrácia továbbfejlesztése és folyamatosan megújuló gyakorlata érdekében, hogy a leendô partnerek között jó együttmûködést alapozzon meg, megadja a legfontosabb ismereteket, s kifejlessze azokat az alapképességeket, amelyek a helyi segítô munkához nélkülözhetetlenek. A felkészítô tréningek tartalma: Ismeretek nyújtása, képességek, készségek fejlesztése a helyi demokrácia, az önkormányzás elvei, gyakorlata, a helyi közös szükségletek, érdekek felismerése, megfogalmazása, az érdekérvényesítés csatornáinak kiépítése vagy felkutatása, az érdekérvényesítés lehetséges, illetve eredményes módjai, technikái, 17

18 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ a helyi partnerkapcsolatok mûködtetése és fejlesztése a közös érdekek mentén (helyi lakosok és helyi vállalkozók, a gazdaság szakemberei, valamint az önkormányzati vagy más intézmények között). Helyi konfliktuskezelés, érdekegyeztetés módszerek, technikák (pl. mediáció), érdekérvényesítés a gyakorlatban. Az önsegítés gyakorlata klubok, körök, csoportok, közösségek, önfenntartás, munkahelyteremtés, közösségi vállalkozások. Párbeszédkör A párbeszédkör az amerikai svéd mintájú, Hankiss Elemér és munkatársai által meghonosított aktív polgári részvételi és önnevelési eszköz, folyamatos továbbképzési forma, amelyet korábban már saját gyakorlatunkban is sikerrel alkalmaztunk. A közösségi vizsgálat eredményeire támaszkodva a SZT koordinálásával szervezzük a párbeszédköröket, annak érdekében, hogy az emberek energiáit és szunnyadó képességeiket összeegyeztessük az adott lehetôségekkel. Mindeközben kialakítsuk, a helyi fejlesztések érdekében kamatoztassuk azokat a képességeket, amelyek a demokratikus döntésekhez nélkülözhetetlenek. A párbeszéd tartalma (elôzetes elképzelés, amit az igényfelmérés, a közösségi vizsgálat lényegesen módosíthat): A mi, Nap utcai szomszédságunk ismerjük egymást, számíthatunk egymásra, vannak közös feladataink, szomszédságunk társadalmi összetételében bekövetkezett változások, etnikai feszültségek, hogyan éljünk együtt, hogyan ismerhetjük meg egymást, tehetségek a szomszédságunkban. A NAP MINT NAP PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁ- NAK EDDIGI ÁLLOMÁSAI (Naplap, november, 3. oldal) augusztus között Szentendrén megtörtént a munkatársak és az alapítvány felkészülése az év elôttünk álló feladataira. Szeptember elején elkezdtük szomszédságunkban az adott helyzetet és szükségleteket feltáró közösségi vizsgálatot, amelyet egyrészt kérdôívek, másrészt mélyinterjúk segítségével végzünk. A kérdôívek feldolgozása most zajlik, a mélyinterjúk felvétele folyamatos. Szeptember 1-jétôl egy évre a Fôvárosi Önkormányzattól bérbe vettük a VIII. kerület, Nap u. 37. szám alatt található helyiséget a Közösségi Tanácsadó Szolgálat számára. A Naplapot ingyenesen, havonta jelentetjük meg október között Mátraszentimrén megtartottuk elsô tréningünket, amely a konfliktusok kezelésére, a sikeres érdekegyeztetésre készítette fel a résztvevôket. Október 27-én a Közösségi Tanácsadó Szolgálat lakossági fórumot tartott, melynek témája: Józsefváros 15 éves fejlesztési tervének véleményezése volt. Közösségfejlesztô tréningünket november 18. és 21. között tartottuk Kunbábonyban. Szabó Márta a Közösségi Tanácsadó Szolgálat vezetôje 18

19 PROJEKTISMERTETÔ Mi az, amit mi tehetünk Mit tegyünk? Mikor? Most? Hamarosan? Késôbb? Mit várhatunk másoktól Kiktôl? Cselekvésiterv-készítés. Önfenntartó közösség saját bevételi lehetôségek közösségi vállalkozások. Közösségi tanácsadó létrehozása segítô hálózat mûködtetése A Nap Klub keretében létrehozzuk a közösségi tanácsadó szolgálatot. Feladata lesz, hogy olyan segítô hálózatot építsen ki és mûködtessen, amely folyamatos szakmai támogatást nyújt az önkéntes és önsegítô csoportoknak, hogy elképzeléseikbôl cselekvési programok születhessenek, s terveiket megvalósíthassák, folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi emberek kezdeményezéseit, segítséget nyújt azok megvalósításához, szervezi a folyamatos képzéseket, továbbképzéseket, párbeszédköröket, ingyenes, szakszerû szolgáltatást nyújt a hozzá forduló szomszédságban élô embereknek, hogy segítsék tájékozódásukat, eligazodásukat a lehetôségeik, jogosultságaik megismerésében, összehozza a segítôket, a segítséget kérôkkel, a munkakeresôket, a munkahelyet kínálókkal, egyéb közösségi szolgáltatásokat ösztönöz, szervez. A közösségi tanácsadót fôfoglalkozású munkatárs vezeti, akinek tevékenységét két részfoglalkozású szakember (egyik a képzés-továbbképzés irányítását, szervezését, a másik pedig a szomszédsági munka folyamatos szervezését, a helyi fejlesztéseket irányítja), valamint egyéb (jogász, pszichológus, pedagógus stb.) idôszakos megbízással foglalkoztatott, illetve önkéntes szakember fogja segíteni. Civil szervezetünk szomszédsági tevékenységének bemutatása, terjesztése Projektünk megvalósításával elérjük, hogy szomszédságunk hírei nagyobb nyilvánossághoz jussanak, az emberek maguk is fontos információt szerezzenek a szomszédságukban folyó eseményekrôl. Sok helyi embert bevonunk, ösztönzünk, felkészítünk a helyi kommunikáció megismerésére, a Naplap cikkeinek írásába, szerkesztésébe, a médiával (pl. Civil Rádió) való kapcsolatra. Ennek egyik eszköze alapítványunk által kiadott Naplap, amely idôközönként (évenként 1 3 alkalommal) civil szervezeteink céljairól, tevékenységeirôl adott hírt. A projekt keretében a Naplapot jövôben, civil szervezeteink lapjából a szomszédság fórumává, a közösségi tevékenység egyik fontos szervezôjévé szeretnénk fejleszteni. A Naplapot a szomszédságban élôk írják saját céljaikról, szükségleteikrôl, cselekvési terveik megvalósításáról, eredményeikrôl és gondjaikról és terjesztik. A lapot havi rendszerességgel, ingyenesen, nyolc (duplaszám esetén tizenhat) oldalon, fotóval, 1500 példányban jelentetjük meg, így eljuttatjuk szomszédságunk minden lakásába. Módszertani füzetsorozat A Nap Klub Alapítvány tízéves közösségfejlesztôi kísérletét bemutató Civilvilág címû kiadványához hasonlóan, sikeres programjairól szóló tájékoztató füzetsorozat indítását tervezi, amelyek az úgynevezett Nap utcai modell szélesebb körû terjesztéséhez, a közösségfejlesztést vállaló szakemberek képzéséhez kínálnak segítséget. 19

20 VAN KÖZÜNK EGYMÁSHOZ A füzetsorozat elsô számát Önkéntesség a gyakorlatban címmel a projekt keretében, 1000 példányban adjuk ki. Médiakapcsolatok A médiával szorosabb kapcsolatot építünk ki, tájékoztatást adunk szomszédságunk eseményeirôl, eredményeinkrôl és gondjainkról. Ennek formái a sajtóközlemények, valamint sajtótájékoztatók szervezése. Módszerek A Nap Klub Alapítvány a jelen projekt megvalósításával az között végzett közösségfejlesztô tevékenységet kívánja magasabb szintre emelni azáltal, hogy segíti, ösztönzi az emberek közvetlen részvételét a helyi ügyek formálásában, segíti a helyi demokrácia mûködésének állandó gyakorlattá tételét, a Szomszédsági Tanács tevékenységének, hatáskörének kibôvítésével társadalmi (civil) intézményesülését. A projekt terveink szerint hozzájárul ahhoz, hogy a közösségi önkéntes munka, az önszervezôdések egyre inkább helyben nyerjenek hosszú távú, kiszámítható és politikamentes támogatást, szakmai segítséget. TISZTELT SZOMSZÉDUNK! (Naplap, szeptember, 5. oldal) Reméljük, hogy az eltelt több mint tíz év során megtapasztalt sok-sok közös élmény alapján, alapítványunk és a szomszédságunkban élôk már nem ismeretlenek egymás elôtt! Tudjuk, hogy a szomszédságunkban élôk között jó a kapcsolat, becsülik egymást. Tapasztalataink szerint azonban nagy az igény az együttmûködésre, a közös ügyek közös megoldására, az összefogásra. Eddig három alkalommal sikerült kérdôívek segítségével felmérni, hogy a szomszédságunkban, a Nap utcai lakótelepen élô embereknek milyen szükségleteik vannak, mit gondolnak a helyi problémák megoldásáról. A válaszok alapján többi között megtudtuk, hogy milyen energiák rejtôznek az itt élô emberekben, ki mihez ért, mit tudna felajánlani a közös problémamegoldásokhoz; ki miben tehetséges, hozzáértô. Ezek birtokában terveztük meg életünk, környezetünk jobbítását szolgáló kezdeményezéseinket: Grund Tehetséggondozó Mûhelyt és játszóházat a gyerekeknek, klubot a középkorú nôknek, vagy éppen a Szomszédsági Tanács sikeres köztisztasági akcióit. A napokban ismét Ön(ök)höz fordulunk néhány újabb, idôszerûvé váló kérdéssel, amelyek alapján ismét együtt tervezhetjük majd, hogyan mikor, kik és kikkel tudnának együtt tevékenykedni közös életünk jobbításában. A felmérést segítô kérdôívekre adott válaszokat név nélkül rögzítjük, természetesen a válaszadás is önkéntes. A felmérés összegzése után megbeszéljük, megvitatjuk a tapasztalatokat. Ily módon közös elhatározások és kezdeményezések születhetnek. Azt szeretnénk, hogy mindenki megnyilatkozhasson, akinek van véleménye szomszédságunk ügyeirôl, hiszen aki tenni akar a helyi ügyekért, az szervezettebben nagyobb eséllyel érvényesítheti érdekeit. Szíves együttmûködését köszönjük: Nap Klub Alapítvány Projektünk megvalósításával szomszédságunkban olyan mûködô és új önkéntes lakossági kis csoportok, szervezôdések kezdeményezéseit támogatjuk, amelyek társadalmi, gazdasági és szociális kihívások kezelésére vállalkoznak, helyi támogatással közösségekké, önsegítô csoportokká fejlôdhetnek. A közösségfejlesztés hazai és nemzetközi gyakorlatában bevált módszereket alkalmazzuk a most tervezett projektünk megvalósítása során: Aktivizáló módszereink: igényfelmérés-közösségi vizsgálat, közösségi tanácsadó létesítése, segítôk segítése, felkészítô tréningek, párbeszédkörök. 20

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A NAP KLUB ALAPÍTVÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Budapest, 2005. július 1 1. A Nap Klub Alapítvány munkaszervezete 1.1. A Nap Klub Alapítvány (továbbiakban: Alapítvány) munkaszervezete az elnök,

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

Új szolgáltatások-fiatalok foglalkoztatása regionális munkaerő-piaci program KOMPLEX BÖRTÖNPROGRAM MODELL

Új szolgáltatások-fiatalok foglalkoztatása regionális munkaerő-piaci program KOMPLEX BÖRTÖNPROGRAM MODELL Új szolgáltatások-fiatalok foglalkoztatása regionális munkaerő-piaci program KOMPLEX BÖRTÖNPROGRAM MODELL SZOLGÁLTATÁSÁNAK BEMUTATÁSA, EREDMÉNYEI, HATÁSA A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉRE ÉS KÖRNYEZETÉRE Előzmények

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2012. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2012 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2012. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk.

Éves beszámoló 2010. A település élhetõbbé tétele szempontjából az itt élõk bevonása a község életébe az egyik legfontosabb célkitûzésünk. Éves beszámoló 2010 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2010. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Stengl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Stengl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Stengl Kereskedelmi és Székhely: 7632 Pécs, Júlia u. 13. IV. em. 13. Tel: 06 30 758 75 16 Fax: 06 72 520 263 Tisztelt leendő Partnerünk! Kérem, engedje meg, hogy röviden bemutassuk cégünket. A Stengl Kereskedelmi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Küldetés Alapítvány BÉKÉS, Teleki u. 39. Adószám: 19057464-2-04 VII. Tartalmi beszámoló közhasznú tevékenységéről VII. TARTALMI BESZÁMOLÓ TÁRGYÉVI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL 2010. év Alapítványunk évek óta

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. Tartalom

Éves beszámoló 2013. Tartalom Éves beszámoló 2013 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Kapott támogatások és egyéb bevételek bemutatása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Vagyon kimutatás a 2013. évre 5. A cél szerinti

Részletesebben

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28.

KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány. 1039 Budapest, József Attila u. 28. KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós Alapítvány 1039 Budapest, József Attila u. 28. 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2011. május. 12. Theisz Gábor elnök - 1 - A KIMA Keresztyén Ifjúsági Missziós

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 11275/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város középtávú gyermek és ifjúsági koncepciójában foglaltak rövid távú megvalósítása érdekében a 2015-2016.

Részletesebben

Életjel Alapítvány 2006. évi

Életjel Alapítvány 2006. évi Életjel Alapítvány 2006. évi közhasznúsági jelentése I. Szervezet alapadatai: Név: Életjel Alapítvány Adószám: 18230745-1-43 Bankszámlaszám: Budapest Bank RT. XVIII.ker. fiók 10103881-55275644-00000004

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek

AJÁNLAT. 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek AJÁNLAT 2013. I. negyedévében civil szervezetek számára kínált lehetőségek IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária sgt. 88-90. Telefon/Telefax: 62-444-188 Mobil: 0630-9381-702

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve

Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve 1. számú melléklet CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve Szeged, 2009. március Csongrád Megyei Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Terve A megyei ifjúsági cselekvési

Részletesebben

SEGÍTHETÜNK! Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 9/14/2009 9:10:00 AM 9/14/2009 9:10:00 AM

SEGÍTHETÜNK! Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 9/14/2009 9:10:00 AM 9/14/2009 9:10:00 AM SEGÍTHETÜNK! Alapitvany-Fuzet_2009_05.indd 1 9/14/2009 9:10:00 AM WWW.DGY.HU ADÓSZÁM: 18356076-1-03 BANKSZÁMLASZÁM: 10400621-06201821-00000000 H-6200 KISKŐRÖS, MEZŐ U. 16. H-1094 BUDAPEST, ANGYAL UTCA

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK. 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK 1114 Budapest Villányi út 11-13. www. avf.hu Kiadja az Általános Vállalkozási Fõiskola Felelõs kiadó: Antal János fõigazgató Szerkesztette: Karcsics Éva Tördelõ

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Mosolits Lászlóné Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Indokok Forrás: Skrabski Árpád- Kopp Mária: A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője Indokok 1000 emberből két óra alatt mindössze

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor Kik vagyunk? Név: Felsőoktatási Fenntarthatósági Hálózat, (Mo.) Hungarian Sustainable University

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása

NTP-EFP-14. A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása NTP-EFP-14 A tehetséges tanulók/fiatalok számára 30 illetve 60 órás egyéni fejlesztő programok megvalósításának támogatása Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetés az

Részletesebben

6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók: 495. E-mail: szrszki@bm.gov.hu suli@rendor-szeged.sulinet.hu

6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók: 495. E-mail: szrszki@bm.gov.hu suli@rendor-szeged.sulinet.hu SZEGEDI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Telefon: +36 62 559 577; +36 62 559 578 Fax: +36 62 559 579 IRM tel: (33) 13 97 IRM Fax: (33) 11 62 Szám: 6728 Szeged, Bajai út 14. Postafiók: 495. E-mail: szrszki@bm.gov.hu

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 Tel/fax: 27-302-893 Mobil: 30-29 33 657 E-mail: eletut @eletutvac.hu

Részletesebben

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés

2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés 2/b Plébánia modell ( I. ) Partnerközpontú működés III. A hitoktatás minőségirányítása Hogyan kezdjünk neki? Lépéseiben azonos, de tartalmában a plébániai adottságokból következően más területeket ölel

Részletesebben

Oxigén 2012. Nyitott platformú szolgáltatások a helyi civil társadalomért

Oxigén 2012. Nyitott platformú szolgáltatások a helyi civil társadalomért Oxigén 2012 Nyitott platformú szolgáltatások a helyi civil társadalomért Háttér Meglévő civil szolgáltatások különböző szervezeteknél, különböző forrásokból Megváltozott jogszabályi környezet Átalakuló

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése

Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése Az InfoPark Alapítvány 2008 évi közhasznúsági jelentése 2009. május 25. 1. Számviteli beszámoló 1.1. Mérleg adatok E Ftban Tételszám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév a b c d 1 A. Befektetett eszközök

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2013. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

2013. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET MOBILIS Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KSH 23560220900457208 2013. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET Győr, 2014.03.24. Szilasi Péter Tamás Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője 2013.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089 Ismertető a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Fecske Családok Átmeneti Otthona Gyermekek és fiatalok integrációs programja TÁMOP -5.2.5 / 08 /1 / A Gyermekvédelmi komponens pályázatáról TÁMOP- 5.2.5-08/1-2008-0089

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben