Abai technológiai park (megvalósíthatósági tanulmány II. [1] )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Abai technológiai park (megvalósíthatósági tanulmány II. [1] )"

Átírás

1 Abai technológiai park (megvalósíthatósági tanulmány II. [1] ) készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Projektvezető: Varga Csaba Munkatársak: Bese Ferenc, Dienes István, Kiss Huba, Kárpáti László, V.Csorba Éva, Visegrádi Ildikó

2 Bevezető A magyar gazdaság fejlesztése ma már elképzelhetetlen szűkebben az ipari, tágabban a gazdasági parkok (ideértve a tudás- és e-parkokat is) fejlődése nélkül. A kulcskérdés az érdekeltek számára nem más, mint a fejlődés értelmezése és egyre pontosabb definiálása. Az abai ipari-technológiai park stratégiájának ebben a fejezetében arra törekedtünk, hogy a globális gazdaságban végbemenő spontán és tervezett fejlődések alapján feltárjuk a jelenlegi magyarországi helyzetet, miközben felvillantjuk a további fejlődés lehetséges alternatíváit az uniós és hazai szabályozási rendszer kereti között. Átfogó képet adunk a parkszerű koncentrációk általános tendenciáit illetően, rendszerbe szervezve értelmezzük a klasszikus gazdasági (és a hagyományos logika alapján a gazdaságon túlmutató) parkok típusait, hálózatait. Egyik kiinduló tézisünkké tettük, hogy a nem gazdasági parkok is fejlesztési alternatívát kínálnak a már működő gazdasági parkoknak. Ennek a hipotézisnek a magyarázata meglehetősen egyszerű: a globális újgazdaságot az jellemzi, hogy egyre nagyobb ütemben és mélységben integrálja a nem klasszikus gazdasági tevékenységeket is, ezért az ipari és gazdasági parkok sem tehetnek úgy, mintha megelégednének a hagyományos tevékenységek parkon belüli támogatásával. Ha tehát mára önálló gazdasági ágazatokként beszélünk oktatásiparról, egészségiparról, környezetiparról, akkor érdemes megnéznünk, hogy az oktatásban, a kutatásban, vagy a természetvédelemben és az internet világában milyen új típusú parkok jöttek létre, és ezek milyen tanulsággal szolgálnak a magyar ipari és technológiai parkoknak. A jövőbe tekintve nem azt az alternatívát látjuk erősödni, hogy egy-egy park csak egy-egy fajta tevékenységre épít. Nagyon reális alternatívának látszik, hogy szinte minden park két vagy több gazdasági ágazatban, alrendszerben fejtsen ki tevékenységet. A jövő: a sokarcú ipari technológiai park. Ezek közül pedig egyre többen értékalapú parkká is fejlődhetnek. Ennek megfelelően az ipari parkok menedzserei egyaránt sokat tanulhatnak például a tematikus turizmus parkoktól, vagy az e-parkoktól. A rendszerváltás utáni időszak talán legjelentősebb technológiapolitikai fejleménye az ipari parkok megjelenése, szerves fejlődése, a gazdaságpolitikában stratégiai státus elérése, melyeknek fontos szerepük volt abban, hogy a privatizációs hullám elülte után az ország tőkevonzó képessége nem esett vissza.

3 Magyarországon jelenleg 166 szervezetnek van "Ipark Park" címe. Az ipari parkok adták 2002-ben az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át. Az ipari foglalkoztatottak 15,7%-a dolgozik ipari parkjainkban. Az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlagot 70%-al haladja meg, s 15%-ra közelíti meg az EU országok termelékenységének átlagát és 2003 között az ipari parkok számára biztosított összes (IKIM, GKM, Központi TFC és decentralizált TFC, valamint PHARE) támogatás 7,304 Mrd Ft-ot tett ki. Az alap-infrastruktúra beruházás hatékonyságát jelzi, hogy 1 Ft állami (központi és önkormányzati) támogatás 48 Ft értékű működő tőke letelepedését segítette elő. Ez összefügg azzal, hogy a termelő beruházás tőkeösszetétele gyökeresen változott, korszerűbbé vált, főként a mintegy 4,1 Mrd USD külföldi tőke betelepedésének köszönhetően. Magyarországi ipari parkok, (Az ipari park cím elnyerés éve szerint)

4 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Innovációs és Környezetvédelmi Főosztály, 2004 Az abai technológiai park több funkciós park, egyrészt felfogható hagyományos parkként, másrészt definiálható kutatási-fejlesztési parkként is. A tervek szerint Abán több helyszínen épül fel a park, amihez csatlakozik egy intelligens lakótelep és egy felnőttoktatási központ is majd. A park tervezésénél nemcsak az országos elképzeléseket, hanem a régió és a megyei stratégiai programját is figyelembe vettük. A tervezést nagyban segítette, hogy Abán elkészült az intelligens város stratégiája [2], ami már tartalmazza az abai tudásközpontú technológiai park elképzelését. Az abai technológiai park tervét már abban a formában készítettük el, ahogy ma a Nemzeti Fejlesztési Tervhez vagy bármelyik más fontosabb pályázathoz szükséges. 1. A park új fogalma és új változatai 1.1. Az eddigi fogalomértelmezések Az ipari park az utóbbi 12 év hazai gazdaságfejlődésének szinte mitikus jelképévé vált, és ha a tájékozódni vágyó a szakirodalomban keresgél, sokféle meghatározással és megközelítéssel találkozik. A fogalom eddig mindenképpen az ipari tevékenység egy meghatározott térségbeli koncentrációját írta le, de a nemzetközi szóhasználatban is különböző elnevezések honosodtak meg, gyakran szinte ugyanazon parktípust tekintve is. Az ipari park tehát gyűjtőfogalom, ezért szükséges látszik az eddig kialakult parktípusok legfontosabb jellemzőinek összegyűjtése. Az industrial park tükörfordításaként használt ipari park kifejezést az iparfejlesztés hatására a hagyományos iparterületeken, zónákban átalakuló ipari tevékenységek helyszínére alkalmazták. Az ipari szerkezetváltás nyomán a nehézipar, gépipar leépülésével a területhasznosítás igénye szülte másfajta gazdasági hasznosítás, új iparágak betelepülése kezdődött meg. Az ENSZ gazdaságfejlesztési szervezete, az UNIDO legfrissebb dokumentumaiban már érződik a fogalmak tisztázásának igénye, hiszen ezekben a viszonylag nagy kiterjedésű ipari hasznosítású területeket industrial estates -ként, azaz ipari hasznosításra előkészített területként jelöli, így elválasztva az innovációs, üzleti, logisztikai vagy jövőparkoktól. Az industrial park típusba sorolhatóak a hazánkban eddig kialakult parkok is, hiszen ezekben is földrajzi térben lehatárolt, viszonylag nagy alapterületen, összközműves infrastruktúrával ellátott helyeken folyik ipari tevékenység. Az ipari térség megjelölés ingatlant takar, amelyet parcellánként iparfejlesztési céllal hasznosítanak. Az ipari zóna az UNEP (Az ENSZ Környezeti Programja ) dokumentumaiban egy nagyobb térség gyakran

5 területileg nem is összefüggő iparfejlesztésre alkalmas telkeit jelöli, amik általában a helyi önkormányzatok, hatóságok kezelésében állnak. Az új ipari tereket Georges Benko csoportosítása nyomán három nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az 1970-es években elsőként a technológiai parkok modellje jelent meg. Jellemzően a nagyvárosok vonzásában innovatív, a helyben húzóágazatokhoz tartozó vállalkozások együttes telephelye. Az ilyen parkok természeti és műszaki értelemben színvonalas környezetben lévő laboratóriumok, termelőüzemek, irodák. Tevékenységük a felsőoktatás humán erőforrásainak, tudományos kutatási kapacitásainak használatán alapszik. Az újításokhoz, innovációhoz a fejlesztés teljes folyamatában szinergikus hatást elérve kapcsolódnak össze intézmények, szerveztek, vállalkozások. A regionális fejlesztésben, főleg a terület- és városfejlesztés terminológiájában használatos a technológiai pólus (technopole) kifejezés. Nem feltétlenül csúcstechnológiához kötődő, de a helyi vagy a regionális ipar számára húzóágazatot jelentő területen hálózatba szerveződő vállalkozások megjelölésére használják. Ezek a technológiai transzfer fontos helyei. A technopolisz fogalomkörébe a fejlődő város és vonzáskörzete tartozik, tágabb fogalom az előző kettőnél. A területére kedvezményekkel igyekeznek beruházókat találni, akik a vámszabad terület, a letelepedett innovatív vállalkozások, összközműves infrastruktúra, fejlesztési ügynökség, parki (őrzővédő, logisztikai, pénzügyi, általános üzleti, stb.) szolgáltatások miatt éppen a felkínált térséget választják. A gyakorlatban működő, megvalósult parkokhoz kapcsolódó változatos működési és szerveződési jellemzőket hordozó képződményeket az 1990-es évek elején az Európai Unió gazdaságfejlesztői is megpróbálták tipizálni. A csoportosítás a parkokban folyó legfontosabb tevékenységeket tekintve az alábbi: - tudományos park (science park) - kutatópark (research park) - technológiai park (technology park) - innovációs központ (innovation center) - üzleti park (business park) - üzleti inkubátor központ (business incubation center) A fontosabb parktípusok jellemzőit röviden összefoglalni azért érdemes, hogy kiindulási pontnak tekinthessük a jövőbeni fejlődés megrajzolásakor. A tudomány(os) park mindenhol az új technológiák kifejlesztésére szerveződött, erős szimbiózisban valamely kutatóhellyel, felsőoktatási intézménnyel, ahol közös létesítmények, szolgáltatások alakultak ki. Jellemzőek benne a spin-off és start-up vállalkozások, nagyvállalatok fejlesztő részlegei. Jelentős szerepet vállalnak a technológiatranszfer folyamatában. Földrajzilag elkülönült területeken is működhetnek, de általában ugyanazon városon belül.

6 A kutatópark fő tevékenysége inkább az alapkutatás, s nem mindig a fejlesztés. Elsősorban nonprofit szerveződések tartoznak ide, melyek alapításához jelentős állami, költségvetési forrásokat biztosítottak, és többnyire megbízásaik, pályázataik során is használnak ilyen forrásokat. A technológiai parkoknál a termelés, a termelésbe kapcsolódás, főleg a fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítása a jellemző. A kutatás-fejlesztés, termelés, értékesítés speciális infrastrukturális igényeit egyaránt kielégítik. Az üzleti parkok kialakításánál nincs nagy szerepe a magasan kvalifikált humán erőforrások alkalmazásának. A gazdasági tevékenységek széles köre folyik bennük a gyártó, kereskedő és logisztikai cégek, különböző szolgáltatók által Az új fogalomértelmezések Az előbbi hagyományos és persze közismert ipari park definíciókat csak azért ismertettük röviden, hogy dokumentálható legyen az ezektől részben eltérő felfogásunk, és az új felfogás alapján definiálható jelen- és jövőkínálatunk. Először is ebben az értelmezési keretben nem, vagy nem mindig használjuk az ipari park kifejezést, hiszen az eddigi parkfogalmakat (ipari park, technológiai park, tudománypark) meglehetősen ködös határok választják el egymástól, és mindegyik az általunk definiált gazdasági parknak valamelyik alesetét példázza. Tehát legáltalánosabban használható fogalomnak a gazdasági parkot tartjuk. A vizsgálódó helyzete azonban ettől sem lett egészen világos, mert az elmúlt negyedszázadban a gazdaság fejlődése, a paradigmaváltás újra definiáltatta magát a gazdaság kategóriáját is. Hiszen napjainkra egyrészt gazdasági alágazat lett például az oktatásipar, vagy a környezetipar, másrészt az újgazdaság mindenekelőtt a tudásalapú gazdaságot részesíti előnyben. A világ gazdaságilag fejlett régióiban tehát a tudásgazdaság a vezető iparág. Harmadrészt a jelen teremti meg az interneten és más információs és kommunikációs hálózaton létrejövő virtuális gazdaságot. Az előbbiekből tehát az következik, hogy a gazdasági park fogalmának első tagja, a gazdaság kategóriája mára ilyen szélesen értelmezhető. A gazdasági parkok történetileg első típusának az ipari park tekinthető, amely bár nem kizárólag az Ipari Kor gazdaságszervező intézményévé vált. Lényegét nem csak az adja, hogy az ipari tevékenység egy adott térség gazdasági szereplőinek koncentrációját hozza magával, hanem azt is, hogy a parkban végzett gazdasági tevékenység elsősorban az ipari kor termelését és kereskedelmét támogatja. A gazdasági parkok második típusa is mintegy három évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezt nevezik technológiai parknak, amelyre jellemző, hogy egyaránt előkészítette és véghez is vitte a parkokon belüli gazdasági modernizációt. Ez a modernizáció nem volt egyéb, mint a gazdasági innovációk erősítése, alkalmazása és elterjesztése. Már ezekben a parkokban is megjelent a gazdasági parkok harmadik típusa, amelyeket hol

7 tudományparkként, hol kutatóparkként jellemeztek, hiszen itt, ezekben nem történik egyéb, mint az innovációs készség, kapacitás és alkalmazás javítása a tudás szerepének növelésével és intenzívebbé tételével. Ahogy a globális gazdaságban az újgazdaság szerepe minden hullámzás és visszaverés ellenére fokozatosan növekedett, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy megszületik a gazdasági parkok negyedik típusa, amelyeknek még a szakirodalomban sincs összefoglaló neve. Ide tartoznak például a médiaparkok, a turisztikai tematikus parkok, vagy a jövőparkok. Az új fejlemények oda vezetnek, hogy a globális gazdaság és társadalom fejlődése újraírja a park szó tartalmát is. A parkok mindegyik típusában, de különösen a harmadik és negyedig típusban egyre több gazdasági park értékalapú parkká válik. Abban az értelemben is, hogy a nem gazdasági, de értékalapú parkok hagyományát is integrálja. A park fogalma sokáig csak azt takarta, hogy egy földrajzilag jól körülhatárolt területen koncentrálhatók, egymás mellé telepíthetők hasonló, vagy különböző hagyományos iparhoz, kereskedelemhez, logisztikához tartozó gazdasági cégek és tevékenységek. A park ebben az esetben nem jelentett mást, mint egyrészt elfogadható természeti környezetet, másrészt magasabb nívójú infrastruktúrát, harmadrészt pedig olcsóbb fenntartást, szolgáltatásokat a betelepülőknek és ezért egészében jobb finanszírozhatóságot. Ma azonban a parkokba koncentrált gazdasági tevékenységek egyre inkább változva elvezetnek oda, ahova például emblematikus módon a turisztikai tematikus parkok jutottak el, hogy a park összefüggő, magas nívójú, magas minőségű világteremtést, vagy korábbi szóval kifejezve területfejlesztést, város/faluépítést jelent. Az új parkok egyre inkább nem egymás mellé dobált esetleges, s ami még ennél rosszabb, iparszerű szabványépületek halmazával azonosak, hanem új tudások, új hangulatok, új esztétika, új társadalmi modellek összefüggő új világának minőségi létesítményei. Az előbbiekben tehát az átfogó fogalomból gazdasági park mind a két alapszót, a gazdaságot és a parkot is az újdonságok, a változások alapján megpróbáltuk újraértelmezni. Ennek tudatában a gazdasági parkok egymástól nagyon eltérő típusait, egyedeit egységes értelmezési keretben gondoltuk végig. A vizsgálódás során kiderült az is, hogy a globális gazdaságot jellemző gyorsuló tempó, a hálózatba szerveződés és a specializáció a gazdasági parkokat sem kerülte, kerülhette el A gazdasági parkok típusai Mielőtt a gazdasági és nem gazdasági parkok jellemző példáit bemutatnánk, megpróbáltunk egy átfogó fogalmi rendszert összeállítani annak érdekében, hogy több szempontot egyesítve létrehozzuk a fontosabb parktípusokat. Az alábbi összefoglaló tábla így a rövid jellemzők felsorolásával

8 azt hivatott érzékeltetni, hogy a gazdasági parki fejlesztéseknek melyek a típusai és melyek lehetnek a parkfejlesztések sikeres irányai. Park típusok Technológiai parkok Innovációs parkok Kutatási parkok Tudásparkok Tudomány parkok Jövőparkok Médiaparkok Ökológiai parkok Egészség parkok Turisztikai tematikus parkok Spirituális parkok Komplex parkok Park altípusok High-tech parkok, információtechnológiai (IT) parkok, nanotechnológiai parkok, biotechnológiai parkok, inkubátorházak, stb. Innovációs központok, egyetemi innovációs parkok, stb. K+F parkok, tematikus kutatási parkok, egyetemi kutatási parkok, stb. Oktatási parkok, kultúra park, e-content park, e-parkok, történelmi parkok, hagyomány parkok, design parkok, regionális tudásközpontok, on-line parkok, stb. Tudományágak szerinti parkok, például genetikai parkok, stb. Utópia parkok, jövő városok, stb. Film parkok, művészeti parkok, multimédia parkok, kommunikációs parkok, stb. Természet parkok, bioparkok, környezeti parkok, környezetvédelmi parkok, stb. Rekreációs parkok, tréning parkok, fitness parkok, vizi parkok, alternatív egészség parkok, holisztikus parkok, stb. Tematikus parkok, élményparkok, stb. Vallási parkok, jóga parkok, teológiai parkok, stb. Két vagy inkább több (akár öt-hat) parktípust ötvöző parkok Forrás: Varga Csaba, Stratégiakutató Intézet, 2003 A táblázatban megkíséreltük a korábbi parki formációkon is túlmutató gazdasági (és nem gazdasági, vagy pontosabban eddig nem a gazdasághoz sorolt) parkok típusainak kidolgozását.

9 2. Az abai technológiai park feltételei 2.1. Az EU irányelvei Az ipari parkok fejlődésében az EU csatlakozás gyökeresen új helyzetet teremt. Az EU az állami szerepvállalást a versenyképesség fokozásában az ipari parkok, s különösen az innováció-orientált regionális szervezeti struktúrák esetében nem csak lehetővé teszi, hanem ösztönzi is. Az EU kijelöli azokat az irányokat, ahol az állami források koncentrált felhasználása nem csupán lehetséges, de kívánatos is. Kulcsszó a versenyképesség. Az EU saját globális versenypozícióinak erősítése érdekében a gazdasági növekedésben az innovációt meghatározóvá kívánja tenni. A lisszaboni (2000) és a barceloniai (2003) csúcsok döntései új (harmadik generációs) innovációpolitikát kezdeményeztek, illetve erősítettek meg. Most (2005) pedig az új, Barroso vezette Európai Bizottság stratégiai döntést hozott. Annak érdekében, hogy a lisszaboni program eddig csak félsikert hozó végrehajtása jóval sikeresebb legyen, az információs társadalom és az innováció fejlesztését összekapcsolta. Az új program neve: i2010. A K+F szférában húzó hatás elérésére ösztönzi a közösséget is, a tagországokat is (a 6. K+F keretprogram 17 Mrd eurót szán ennek a célnak az elérésére) a regionális fejlesztés terén pedig az előbbieknél egy nagyságrenddel nagyobb állami forrást enged mobilizálni a helyi erőforrások bevonására, azok multiplikáló hatásának növelésére. Az ipari parkok fejlesztése során mind az EU, mind az ország prioritásait figyelembe lehet (és kell) venni. Az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritások: a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése; a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása; a környezet védelmének erősítése. Az Európai Unió Gazdasági és Szociális Bizottságának (EGSZB) az EU hivatalos intézményeinek egyike, amelynek feladata, hogy szakmai szempontok alapján kialakított állásfoglalásaival segítse az EU Bizottság és az EU Parlament jogalkotói munkáját. Az EGSZB emellett híd szerepet tölt be az EU intézményei és az EU szervezett civil társadalma között. Dr. Tóth János az Ipari Parkok Egyesülete (IPE) nemzetközi ügyekért felelős alelnöke első, és egyedüli magyar tagja ezen európai uniós intézmény vezető testületének. Az IPE e testületben kifejtett munkájának eredményeképpen Roger de Briesch az EGBSZ elnöke az IPE 2004 november 30-i konfenciáján bejelentette, hogy az EGSZB a évben - a magyar tapasztalatok alapján napirendjére veszi az ipari parkok kérdéskörét. Ebben az ügyben az EGSZB Ipari Szerkezetátalakítások Konzultatív Bizottsága január 10-én hozott kedvező döntést, ami előfeltétele a tervezett munka megvalósításának.

10 A 2005-ben az európai uniós ügyek szervezésének egyik középpontja minden bizonnyal az EGSZB európai uniós ipari parki tanulmánya lesz. Ebben a témakörben a magyar kezdeményezés elvitathatatlan. A szakvélemény kidolgozása lehetőséget ad arra, hogy az IPE kezdeményezően lépjen fel az EU 15 ipari parkjainak irányában is. Az EGSZB mint uniós intézmény, szakvéleményének előkészítése lehetőséget ad arra, hogy Magyarország ne csak a tagállamok közötti kapcsolatait erősítse, hanem az európai uniós intézményeknél is kedvezően pozícionálja az ipari parkokat Magyarországi helyzetkép E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életminőség javítása", mint "legfelsőbb cél" fogja össze. A most készülő második Nemzeti Fejlesztési Tervben pedig a kutatás-fejlesztés és az innováció még inkább a középpontba kerül, mert az Európai Unió és Magyarország is a K+F-ben lévő lemaradását csökkenteni szeretné [3]. A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejlődést a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak előmozdítani. A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: befektetés-ösztönzés; kis- és középvállalkozások fejlesztése; innováció; információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan elő tudják mozdítani. Magyarország az innováció terén ellentmondásos intézményhálózattal rendelkezik. A tudománypolitika terén a nemzetközi normáknak megfelelő az intézményrendszere (felsőoktatás, tudományos intézetek, OTKA, stb.), a publikációk terén fajlagosan (1 M USD-re jutó publikációk számát tekintve) a világ élvonalában vagyunk. A technológiapolitika terén ezzel ellentétes a helyzet: irányító szervezettel (az OMFB megszűnése óta) a kormányzat nem rendelkezik, az innovációt szolgáló intézmények sporadikusan működnek, nemzeti innovációs rendszerről nem beszélhetünk, a vállalati K+F súlya az EU

11 átlag tört része, lemaradásuk több évtizedes. A regionális innovációs irányítási szint kiépítése, az ipari parkok bekapcsolása a technológiai transzfer folyamatba, tanácsadó szolgáltatások feltételeinek megteremtése, az innovációs szolgáltatások térnyerése: előttünk álló feladat. Komoly mérföldkövet jelent ugyanakkor a 2004 december 20-án elfogadott innovációs törvény a ipari-technológiai parkok - mint innovatív kezdeményezésnek minősülő fejlesztések - jogi hátterének megteremtésében. A témával részletesen az innovációs törvényről szóló fejezetben foglalkozunk A kormány új innovációs politikája Az Ipari Parkok Egyesületének 2004 november 30-án tartott Új Partnerség konferenciája úgy tűnik jelentős fordulatot hozhat a már meglévő illetve a majdan megépülő magyarországi parkok életében. A fordulatot nem csak a konferencia szakmai eredményeitől várja az ország, hanem attól a rendezvény kapcsán artikulálódott kormányzati állásfoglalástól is, amely egy markánsan új irányvonalat határoz meg az állam innovációs politikájával kapcsolatban és az ipari parkok jövőjét illetően. Ráadásul a rendezvénnyel szinte egy időben zajlott a fentiekben említett innovációs törvény vitája is, amelynek tervezete természetesen már ismert lehetett a résztvevők számára. Ezek az inspiráló körülmények tehát kedvezően hatottak az IPE és más ipari parkokkal foglalkozó szervezet munkájára és az új, stratégiai elképzeléseiket már egy biztató intézményi-közigazgatási támogatás tudatában fogalmazhatták meg. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a konferenciára eljuttatott levelében leszögezte, hogy az ipari parkok az elmúlt tíz évben is kiemelt szerepet játszottak a magyar gazdaság fejlődésében, a leszakadó térségek felzárkóztatásában és a munkanélküliség elleni harcban. A helyzetelemzés és a jelenlegi működés gyengeségeinek feltárása után aztán megfogalmazta azokat a pontokat, amelyek az állam szerepvállalását és az ipari parkokkal kapcsolatos politikájának új irányelveit tartalmazza: 1. Az ipari parkok a jövőben nem válságmenedzseléssel foglalkoznak majd. A hangsúly áttevődik az innovációra és arra, hogy növekedjék azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek nem az olcsó munkaerőre, hanem a magasabb hozzáadott értékre építik a maguk sikerét. 2. A kormány koncepciójában is kiemelt hangsúlyt kap az új tudás. (Megjegyezzük, hogy a fogalom Stratégiakutató Intézet korábbi tanulmányaiban és projektjeiben már régen vezérfonalként szolgál a fejlesztési koncepciók kidolgozásánál.)

12 3. A magyar gazdaságnak és vele együtt az ipari parkoknak jelen kell lenniük a EU csatlakozásra váró országokban, így Romániában, Ukrajnában, Szerbia és Motenegróban és Horvátországban. A magyar állam külön támogatni fogja tehát az ipari parkok határokon átnyúló kapcsolatépítéseit, ráfordításokat. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mely az ipari parkok témájának gazdája az állam részéről szintén megfogalmazta állásfoglalását a parkok jelen helyzetével és lehetséges jövőjével kapcsolatban. Új partnerség szükséges az ipari parkok fejlesztésén dolgozók részéről. Magyarország középtávú gazdaságfejlesztését két követelmény, az EU fejlettebb országaihoz való felzárkózás igénye, valamint a maastrichti konvergencia kritériumoknak való megfelelés kötelezettsége határozza meg. Ezek egyidejű teljesítése a tudásalapú gazdaság megerősödését biztosító összetett eszközrendszerrel, konzisztens fejlesztéspolitikával lehetséges. Magyarország geopolitikai adottságai, centrális elhelyezkedése, valamint egyéb gazdasági, kulturális jellemzői alapján nemcsak a magyar gazdaságpolitikusok, hanem a külföldi üzleti szakértők is esélyesnek tekintik Magyarországot arra, hogy pénzügyi, üzleti és közlekedési szolgáltatói elosztóállomás, befektetői hídfő legyen, a keletre és délre fekvő térségek felé. Ehhez az alapvető adottságot a földrajzi elhelyezkedés és az a közúti kapcsolatrendszer jelenti, amellyel ebben a térségben Magyarországon kívül csak Lengyelország rendelkezik. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az EU fejlett országaihoz való felzárkózás érdekében alapvető feladatának tekinti a tudás előállításának és a vállalati szférába történő diffúziójának intenzívebbé tételét, a befektetésösztönzés eszköz- és intézményrendszerének fejlesztését, és a gazdasági vérkeringés alapjának, az infrastrukturális hálózatoknak a bővítését. Az ipari parkok 7-8 éves történetének fejlődése alapján nyilvánvaló, hogy a felzárkózás programjának realizálásában meghatározó szerepe lesz az ipari és technológiai parkok hálózatának. Fejlődésük dinamizmusát jelzi, hogy az ipari parkok ma az ipari árbevétel 23 %-át ill. az ipari export 28 %-át koncentrálják; gazdaságfejlesztő szerepüket egyre szélesebb körre terjesztik ki. A kezdeti befektetés-vonzás és munkahelyteremtés mellett a térségi gazdaságfejlesztésnek is meghatározó szereplőivé váltak; szolgáltatásaik fejlesztésével az egyszerűbb ügyintézési szolgáltatásoktól eljutottak a minőségi innovációs-, piacfejlesztő- és kapcsolatépítő szolgáltatások nyújtásáig ben a Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP keretében az ipari parki infrastruktúra fejlesztésére kiírt pályázat (GVOP ) a technológiatranszfer és az innovációs menedzsment-szolgáltatásoktól kezdve az iparjogvédelmi tanácsadáson és a technológiai tanácsadáson át az inkubátorházak létesítéséig és a letelepedés támogatásáig számtalan elképzelés, fejlesztés megvalósításához biztosít támogatási forrást.

13 A pályázati rendszer 710 millió Ft keretösszeggel rendelkezik, amely várhatóan mintegy nyertes pályázó között oszlik meg. A logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztését ösztönző pályázat (GVOP ) a logisztikai szolgáltatások minőségi fejlesztését támogatja, elősegítve ezzel a vállalati hálózatok kialakulását, a vállalkozások beszállítói tevékenységének fejlesztését és a kkv - k részére a hatékony működést biztosító elosztó-ellátó szolgáltatások nyújtását. A pályázatra rendelkezésre álló 320 millió Ft a minisztérium számításai szerint 6-7 támogatott pályázót juttat kiegészítő forráshoz. Az EU jelenlegi költségvetési időszakának hátralévő két évében, 2005-ben és 2006-ban is hasonló nagyságú, mintegy évi 1 Mrd Ft fogja ezt a két célt szolgálni. A 2005-re vonatkozó pályázatok most készülnek; az ipari parki fejlesztéseknél 150 millió Ft-ra nő az egy pályázó által elérhető támogatás maximuma, és a pályázat új vonása, hogy a nyertesek számára a HEFOP is támogatást biztosít. A GVOP logisztikai pályázatánál az idei 100 millió Ft-os plafon 2005-ben 120 millió Ft-ra nő. Az ipari és technológiai parkok szerepe a tendenciák szerint a jövőben tovább bővül. Várhatóan innovációs és technológiai központok létesítésével, a technológia-intenzív kkv-k inkubációjával, a kkv-k és az egyetemek közötti kapcsolatteremtéssel, a klaszterek kialakításának ösztönzésével egyre inkább az innováció szolgálatára összpontosít Fejlesztési programok Az ipari parkok további fejlődésének biztosításához hosszabb távú, komplex fejlesztési program kidolgozására van szükség, amely túlmutat egy-egy tárca illetékességén, s ezért, bár a program kezdeményezője a GKM, de a megvalósításában az érintett tárcák együttműködésére, és a széles szakmai és intézményi alapokon álló testület, az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa partnerségére van szükség. A GKM a különböző részpolitikák koordinációjával koherens, az uniós elveknek megfelelő, átfogó keretintézkedést kíván kidolgozni az üzleti infrastruktúrafejlesztésre és a stratégiai szolgáltatások támogatására. A keretprogram magába foglalja majd mindazokat az intézkedéseket, amelyek a logisztikai központok, ipari parkok, klaszterek, inkubátorházak, valamint az innovációs központok értéknövelő szolgáltatásainak kiépítését és fejlesztését támogatják. A keretprogramot konzorciumokra épülő pályázati rendszerekben, a közés magánszféra partneri együttműködésével tervezi a tárca megvalósítani. A tárca által kidolgozandó Központi program az innovációs infrastruktúra fejlesztésére az alábbi pontokat figyelembevételével készül:

14 A jelenlegi NFT problémái: Nem vagy csak nehezen tudja kezelni: A horizontális területeket (logisztika, innováció, humánerőforrás fejlesztés stb.), Az együttműködő hálózatokat, klasztereket A stratégiai tevékenységeket, nagy hozzáadott értékű üzleti infrastruktúra és innovációs szolgáltatásokat. Irányítási rendszere vertikális és túlhierarchizált, programozási rendszerében nem érvényesül a programfinanszírozás elve, így bizonyos projekttípusok (pl. logisztika) és -méretek (közepes méretű) nehezen kezelhetők a GVOP rendszerében. túlzottan intézkedés, projekt-centrikus, szegmentált szerkezetű, program-szinergiák hiánya. Az NFT II ben: A versenyképesség megteremtésében az ipari parkok továbbfejlesztése szükséges. A beruházás-ösztönzés és vállalkozásfejlesztés területén központi, innovációs infrastruktúra-fejlesztési programok. A jelenlegi ipari és technológiai parkok bázisán, KKV-k számára is elérhető versenyképes szolgáltatáscsomag (pl.: logisztika, iparjogvédelem, üzleti angyal stb.) kidolgozása. A megvalósítás szakmai koordinátora az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsa. A tárca által javasolt új monitoring / minősítő rendszer

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

"M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye

M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház Projekt Zárórendezvénye Szabadszállás M8 Ipari Park A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének tagja "M8 Szabadszállás Vállalkozói Inkubátorház" Projekt Zárórendezvénye Hantos Zoltán Elnök Magyar Tudományos-

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs

E E Pannonia. Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs E E Pannonia Nyitókonferencia Opening conference 2014. 01. 23, Pécs Izrada zajedničkog akcijskog plana energetske učinkovitosti za pograničnu regiju EE Pannonia EE Pannonia Elaboration of joint energy

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben