A VIDÉKI ÉPÍTÉSZET A KELETI VÉGEKEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VIDÉKI ÉPÍTÉSZET A KELETI VÉGEKEN"

Átírás

1 KULCSÁR ATTILA építész, fôiskolai tanár A VIDÉKI ÉPÍTÉSZET A KELETI VÉGEKEN Bizonyára sokan úgy fogják értékelni, hogy túlságosan sötét képet festek a vidék architektúrájáról, de szándékosan teszem, mert a globalizáció után hasonló perspektíva állhat a teljes magyar építészet elôtt. A ma még költôvízió, szatirikus ábrázolás a holnap valósága lehet. Nézzük tehát a vidék építészeti arculatát, kitüntetve figyelmünkkel az északkeleti szegény megyéket. De hol is kezdôdik a vidék? A fôvároshoz csatolt településgyûrûnél, vagy beljebb a mellékutcák elszlömösödött övezetében? Szerintem ott van a vidék, ahol vidékiek élnek. Csak tudnám, hogy néznek ki. Ha volna tájszólásuk, megismerném ôket, de mindenki csak tv-magyarul nyilatkozik: kôrutazik, körút helyett. Ha volna népviseletük, ki tudnám választani ôket, de ha nôk, csak patacipôben lófrálnak az utcán, ha férfiak, baseball sapkájuk egyéníti ôket, de az se mutatja, hogy merrôl jöttek, mert hátrafelé áll a simléderük, mintha már mennének. Mert az elmúlt század arra volt jó, hogy elveszítsük karakterünket, megszûnjön az a folytonosság, ami a tárgyi kultúrában, az épített környezetben ránk maradt. Vajon hol ragadható meg ez az elmúlás? Bizonyára a technikai haladásban is. Véleményem szerint a század- és az ezredforduló között nagyon sok hasonlóság van az építés konjunktúrájában is. A külföldi és a hazai tôke, a terjeszkedô hatalom hálózatai, az ipari és a kereskedelmi expanzió nyugatról keletre hasonló globalizációs törekvéseket mutat: tôke. A kiegyezést követô fellendülés idején is, az ezredforduló után is a tôke nagyszabású építkezéseivel hozzányúl a tradicionális utcaképhez, megbomlanak a hagyományos struktúrák: díszes reklámépületek magasítják fel, és lesznek térképzô, meghatározó épületek környezetükben. Az építés minden korban bizalmi kérdés. Milliókat, milliárdokat nem bíznak akárkire. A hivatal és a tôke csak nevest, kipróbáltat és ismerôst szeret. A FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 1. ábra 2. ábra fôhatóság a hálózat, hierarchikus központja a fôvárosban székel. A tôke koncentrációja is ugyanitt van, vagy még távolabb. Ezekután nem csoda, ha a keleti végek városképét meghatározó épületeket is ugyanazok tervezték, akik a fôvárosét. Ezért alakult úgy, hogy például Nyíregyháza színházát, Korona Szállóját, a megyeházát ugyanaz az Alpár Ignác tervezte, aki többek között a budapesti Tôzsdepalotát és a Mezôgaz- 3

2 dasági Múzeum épületét. Pecz Samu, a Mûegyetem tanára megteremtette Debrecen jellegzetes téglaarchitektúrájának alapjait a Veres templommal és a Református Fôgimnázium épületével, a budapesti Kosztolányi Dezsô téri református templom és a Mûegyetem mûhelyépületein iskolázva a feladatra. Baumhorn Lipót Nyíregyházának is tervezett egy zsinagógát, csakúgy mint szerte az országban. Bálint Zoltán és Jámbor Lajos 1912-ben a megyeháza épületével hoztak létre Debrecenben olyan szecessziós házat pirogránit burkolati elemekkel, amelyeket Pesten és más vidéki városok épületein is alkalmaztak. Hajós Alfréd Aranybika Szállója és a Siketnémák Tanintézete csak debreceni kitérô a fôvároshoz kötôdô munkásságában. Györgyi Dénes is csak lerándult egy feladatra a Déri Múzeum tervével, és ha már ott volt, a professzori villákat is megcsinálta. Korb Flóris és Giergl Kálmán a Zeneakadémia és a budapesti klinikák után megtervezte a Debreceni Egyetem fôépületeit is neobarokk stílusban, majd a kolozsvárit és a szegedit is. A nyíregyházi Erzsébet Kórházat a fiatalabb Bobula János pesti mûépítész tervezte a debreceni munkáinak a Pénzügyigazgatás Székháza és a görög katolikus templom kelet-magyarországi hozadékaként. Vagyis a fôvárosi mûépítészek pályázatok útján vagy személyes kapcsolatok, referenciák alapján, máskor direkt megbízásokkal megépítették a századfordulón és a századelô éveiben a vidék és köztük a hajdúsági és nyírségi nagyvárosok karakteres épületeit, amelyek társai, stílus-rokonai a fôvárosban számosan megtalálhatók, és amelyek alaptípusai divatosak voltak születésük idején Európában. 3. ábra 4. ábra 4 Mégis, miért érzi ma minden város sajátjának ezeket a meghatározó épületeket? Hát a beágyazódásuk miatt. Örömmel ismeri fel a patrióta az ugyanazon formajegyeket városában, melyeket a fôvárosban vagy máshol is láthatott. A monarchiabeli pályaudvar, bank, takarékpénztár, törvényház, templom az összetartozást jelzi, a közös történelmi múltat, és ennek mentén elnézôen megbocsátható a sikertelen nemzeti kísérlet épp úgy, mint a hiányzó helyi sajátosság. Az épületekre a helytörténet, a környezetbe ágyazódás és a személyes emlékhelyek ütnek hitelesítô pecsétet (1. ábra). A települések struktúrája sokkal stabilabb, szerkezeti rendszere, az utcák és terek hálózata sokkal jellegzetesebb, a légterek, a morfológia, a sûrûség, a zöldek karaktere adaptálja ezeket a jövevény épületeket a városok testébe, és teszi szervessé. Hogy mi jutott ebbôl a folyamatból a helybelieknek? Hát a karakter biztosítása, a történelmi és földrajzi környezetbe való beillesztés, és a kivitelezés, a továbbépítés, a beágyazás a körülépítô tömegcikkekkel, a töltelékáruval. A városok alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató, oktatási és kulturális épületek ezeket a példaértékû épületeket utánozzák. Ennek során a példákat polgárosítják, parasztosítják, leegyszerûsítik, olcsóbbítják, kókányolják, ami inkább csak a lakóépületeknél jellemzô. Ez lenne tehát a vidéki építészek mozgástere gondoljuk rosszkedvûen. De nem kis feladat ez, mert nagy tömegû és meghatározó. A két megyeszékhely csak a metodikát és a gyakorlatot illusztrálja. A kisebb városok és települések beleilleszkednek ebbe a felülrôl építkezô, alulról leegyszerûsítve utánzó hierarchiába, vidéképítésbe. Mi juthat az embernek errôl eszébe, ha gyermekkorában repülômodellezett. Hát az elsô sikló repülôje, amelyet épített. Ha rosszul egyensúlyozta ki, és az orrtôke nehezebb lett, mint a farokrész, a gép az elsô röptetésnél a földbe fúródott. A század elején az építés struktúrája ilyen orrnehéz volt a fôvárosi alkotók túlsúlyával. Az l945 utáni idôk itt a hagyománypusztítás jegyében teltek el. Ezek az eddig tárgyalt ékszerépületek foglalatát, a települések szerkezeti struktúráját kezdték ki, új irányokat, közlekedési sávokat vágva, városrészeket letarolva, a századok alatt nôtt településszerkezetben nagyobb pusztításokat végezve, mint az angol-amerikai bombázók. A szegényebb városok jobban jártak. A tehetôsebbeknek mára csak otromba ládaházak éktelenkednek útjaik mentén, amelyeket partra 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

3 5. ábra 6. ábra FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 vetett a történelem, mint az elsüllyedt házgyár hajótöröttjeit. A keleti régióban a Debreceni Házgyár volt a szônyegbombázó. A ceausescui rombolónak hatvan kilométeres kör volt a hatósugara Eddig fért bele a népgazdaságilag kiporciózott költségkeretbe az elemek szállítása. Mint egy nukleáris robbanás hatott Nyíregyházáig a fertôzés. A rombolásban szabad kezet kaptak a vidékiek csak a normatívák és a tervutasítások jöttek felülrôl. Debrecen eminensnek bizonyult, a lakótelep beszivárgott a történelmi belvárosba, és gyártmányfejlesztôk bebizonyították, hogy középületeket is képesek felruházni panellal. Ez a kor arra volt csak igazán jó, hogy feltöltötte az építészhiányos tájat szakemberekkel. Fiatal ambiciózus alkotók települtek le a városokba, ezen a vadkeleti tájon is. Szabolcs-Szatmár-Bereg az ország keleti csücske. Múltja kifelé viszi, nevében is átmászik a határon. Területén szatmári, beregi, ungi, ugocsai települések maradványai árulkodnak a rokonságról. Régen is a népvonulások útján éltünk, ma sincs ez másképp. Folyók kanyarognak át rajtunk, köztük a Tisza, a legmagyarabb ciánosan és virágosan. Ma már több ázsiai bevándorló úszkál benne a zöldhatár mentén, mint hal. A vidéki építészek számára ez újabb és újabb átmeneti szállás tervezését jelenti. Ezen az átjáró megyén húztak ki az orosz katonavonatok, hátrahagyva az építészeknek kaszárnyáikat, repülôtereiket, lakóházaikat. Itt vontatták, vezették ki az országból a Zsigulikat, Daciákat, hátrahagyva a Merkúr autókereskedését, és létrehozva elôbb a nyugati autómatuzsálemek használtautó-kereskedéseit, majd a világmárkák márkaboltjait az építészek örömére. Ezen az útvonalon tûnnek el az országból a lopott Mercedesek az itt élô építészek számára kocsibontót, szervízmûhelyeket, tervezési feladatot jelentve. Itt járt át ha nem átrepült felette Szemjon Mogüljevics és csapata 600-as Mercedesében, és Nyíregyházán megpihenve bankfiókok sokasodtak, kaszinó nyílt meg, mosodák, pénzváltó helyek tervezési feladata adott munkát a régió építészeinek. Sok minden döglôdô elkelt hamar a privatizációban, és a legtöbb hamarosan megújult mint lerakat, kereskedelmi kirendeltség, vámszabad terület, kutyával ôrzött terület, ahol ha kell, lônek is. Nyíregyháza szélén található még a mai vámszigorítások után is az ország legnagyobb KGST piaca: búvárszivattyúk és más búváráruk paradicsoma. Ezt az embertömeget el kell látni, etetni, elszállásolni, s a vidéki építész számára nagyszerû csemege az alkalmi szállások, ágyrajárók számára szobák, olcsó etetôk megtervezése. Mi ez, ha nem idegenforgalom. A vendégéjszakák télen az autóban hûvösek. A viszonteladók, nepperek raktárházai, áruházai, bódéi, standjai a piac falain túl a régi ipartelep és a lakóházak övezetébe is beszivárognak, és mint engedélyköteles átalakítások megélhetést biztosítanak az építész kismesterek számára is. Az üzemanyag is olcsóbb itt, mint a MOL-nál. Hatalmas tartálykocsivá átalakított személyautók naponta kétszer is fordulnak a határon át, és kannába, átfejtve folyik a kölcsönös gazdasági segítség. És persze ez csak a jéghegy csúcsa, ami itt látható. A határon átnyúló kereskedelmet irányító fekete szemüveges urak és testôreik a jéghegy alja nem itt találhatók. Elegáns szállásokból és vendéglátóhelyekbôl mobilon át bonyolítják a kelet nyugati kereskedelmet, a márkás boltokban költik el a haszon egy részét, és fektetik be legális üzletekbe. Ebbôl is lecseppen néha munka a helyi építészeknek. Ezért fejlôdik olyan látványosan Nyíregyháza, mondják 5o kilométerrel arrébb, Debrecenben a rossz nyelvek, de ennek 5

4 megkerülhetetlen Tehát, ha valaki más szerkezettel próbálkozott, és nem került többe, arra fogadókészek voltak. A szerkezet tisztelete, a mérnöki konstrukció túlesett a politikai kontrollon, a gazdasági ellenôrzésen. A számítások ismeretlen világába vezetô gerendaméret, pillérsûrûség kikerült az ellenôrzés figyelme alól, miközben a konzol mint egy alátámasztás megspórolása logikusnak tûnt. A burkolgatásokkal való díszítés, a rizalitokkal, tömegformálással való egyedítés költségcsökkentôk prédájává vált. Csak a szerkezetnek volt becsülete. A gerenda és a pillér, a függesztômû nem pótolható, és nem hagyható el, mert az tartja a házat. Mérete, száma, alakja a tervezési szabadság terrénuma lehetett. Így épülhetett meg a Nyíregyházi Mûvelôdési Ház hídja az utcai forgalmi folyam áramlásával párhuzamosan, az SZMT zárt rekeszes doboz és felfüggesztett nagyteres tömeg kontrasztjára szerkesztett épülete (2. kép). Persze senki nem haladhatja meg korát, a technikai haladás színvonalát. A szögacélból hegesztett üvegfalak, traverzek, a karbantartás hiányával terhelve gyorsan öregednek, ma a Schücok világában megmosolyoghatók. Debrecen és a Hajdúság a szocialista idôkben önellátó lett. A klinkertégla gyára helyett, mellyel folytathatta volna a hagyományokat, létrehozta a maga új építôanyagát a házgyárban, és a tervezôket irodáiban. Új középületeit és lakóházait a gyári panel variálja. A városközpontot elkerülô út új rendet vágott a töpörödött házak közkatonái között, a nyugatira nem volt már sem idô, sem pénz. Örülhet a városvédô, bosszankodik a közlekedô, mert az optimális kompromisszum megtalálása is sok áldozatot kíván. A nyolcvanas évekre beérett az eszmei visszarendezôdés. Kertai László, Kiss Imre, Gellér Ferenc, Kováts András belvárosi rekonsrukciói a Nagytemplom mellett megmutatták, hogyan lehet folytatva megôrizni. Az új funkciókat kiszolgáló tömegek a régi homlokzati struktúrát fragmentumokban megtartva, nem idegenek. A kipucolt tömbbelsôben már elég a lépték, az arányok és a tetôidomok követése a formai illeszkedéshez (3. ábra). 7. ábra 8. ábra nincs több valóságalapja, mint a két szomszédvár évszázados tirpákok-húrkások szópárbajának. És azóta is csak áramlik a legújabb kori népvándorlás. Itt kelnek át fûtôkamráikban bespájzolva százasával az afgán Sry- Lanka-i menekültek, akik talán, ha nem állítjuk meg ôket, megállítják majd a hazai népesség fogyását. No és persze itt élnek az etnikumok a legnagyobb számban, úgyhogy ez az országrész az ombudsmanok paradicsoma, de már nem is nagyon jönnek, mert nincsenek egyedi esetek, amelyeket látványosan orvosolni lehetne. Az elmúlt évtizedek idegen koncepciói az etnikumok és a magyarok fejében nagyobb kárt okoztak, mint a tárgyi emlékekben. Elvesztek a kötôdések, nem ismerik a hagyományokat, nem tudják a naptár nevezetes napjaihoz kötôdô szokásokat, Balázsolás helyett Valentin napot játszanak. Nem tudják mire való az esztováta, mûanyag abroszokat raknak az asztalra. A parasztházak logikáját, a polgárházak visszafogott vakolat-architecturáját barokkosra cserélik. Az új helyzetre az a jellemzô, hogy Szabolcs-Szatmár is kinevelte napjainkra saját építészeit, akik helyi születésûek, vagy oda gyökerezettek. Azt hihetnénk, hogy a tákosi mezítlábas Notre Dame, az erdélyi haranglábakat idézô tornyok közelsége, a Felsô-Tiszavidék számos településén megôrzött lakóháztipus, a sok-sok tárgyi emlék, Bessenyei, Kölcsey, Móricz, Krúdy szellemisége jó fogódzó a nemzethez kötôdô, a hagyományokból építkezô építészet számára is. Mégis a sokszor nyíregyházi mûhelynek nevezett, Bán Ferenc nevével fémjelzett iskola más utakat keresett a hatvanashetvenes években. Épületeiken a konstruktív szerkezeti megjelenítés nemzetközi áramlatokhoz látszik kapcsolódni. De a fatornácos parasztházak, górék, szárazmalmok, kútágasok, haranglábak karakterét is a látszó szerkezetek adják, az egymásra ízesülô elemek hierarchiája. Ez a gondolkodás közös valamennyi konstruktív alkotásban, és a technológiák által meghatározott állami építôipar is ezek mentén mûködött, az építéspolitika is a szerkezet diktátumait érvényesítette. A sorra megvásárolt technológiák: az Outinord-tól a Házgyárig, melyek bár nagyon drágák voltak, de kötöttségeikkel együtt elfogadta ôket a hatalom, és beépítette költségnormáiba. Beépült logikájába, hogy a technológia, mely a szerkezet által meghatározott, 6 És aztán jött a rendszerváltás az építészetben is. A nagy irodák felbomlása, a komplex szervezetek elemeikre esnek szét, az állam kivonul a lakásépítésbôl. A beruházó, lebonyolító szerepe a vállalkozó-megbízó szerepévé vált, és jött a piac. Néz- 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

5 De milyen fogalom az, hogy vidéki építész? Kialakulása csak a vidéki építtetôvel együtt érthetô, aki vagy provinciális, vagy ad magára. Egyik rosszabb, mint a másik. A provinciális a mi emberünk, annak csak egy rajz kell, aztán jöhet a pénzemért azt építek, amit akarok elv. A családi ház úgy gondolja ha 6oo m 2 is, kis feladat, amihez mindenki jobban ért. Kis feladat kivitelezése bárkire rábízható. A stiluskérdéseket nem ismerô, formai megfontolásokkal nem foglalkozó mester rutinból épít, terve az elsô esôben elázik. Az építtetô mondja el neki, mit is akar. A tervezôi észrevételeket az architektonikus tagolásról senki nem érti, pedig ott van a terven. De se építési napló, se generálvállalkozó, csak ismeretlen alvállalkozók, akik semmirôl se tudnak, és az építtetô ilyenkorra megvilágosodik. Most már megérti a tervet a falak közt. A térélmény - kontra beázik, rizalit-osztópárkány - kontra lefagy, felülvilágított - kontra nem tisztítható, organikus forma - kontra többe fog igy kerülni vitájában mindig az utóbbi érvek gyôznek. A vállalkozó a tervek alapján felvállalt házat visszabutítva is ugyanannyiért csinálja meg. Sok hasonló stáció után a többre hivatott építész vagy éhen hal, vagy ô is megcsinálja ugyanannyiért jellegtelenül, hiszen úgyse valósul meg semmi a részletekbôl. A családi házakon iskolázott vidéki építész már nagyobb házak tervezésére is alkalmas. Az építési vállalkozó bizalmasa lehet, ha megtanul fejével gondolkodni: hogyan lehet adott telekre minél nagyobb lakásszámot tervezni. Elôször a sarokházak kelnek el, a saroktelek 75%-osan beépíthetô zárt sorban. Ha sikerül összevonni az utca középig ôket, gyakorlatilag az egész város saroktelkekbôl áll ( 5. kép ). 9. ábra zük tehát, mely területekre szorult vissza a vidéki építészet mára, melyek a rezervátumai, ahol szokásait, tehetségét, szakmáját szabadon gyakorolhatja. Jellegzetes mozgástere a Klondyke-ok vidéke. Alaszkából ismerjük. Elindultak ugye a világ minden tájáról az aranyásók messze északra szerencsét próbálni. A szocialista iparosítás konjunktúrájára méretezett ipari övezet, mára Klondyke-ra emlékeztetô ipari táj (4.kép). Pedig útjai, közmûvei, iparvágányai, telephelyei nagy kapacitásúak. Mégis, amikor a becsôdölt cégek privatizálódtak, elemeikre estek szét, haszontalan lett sok minden. A telepek, az épületállomány sok-sok próbálkozás szintere. Ezeket toldások, ráépítések, átalakítások követték. Más technológiákat kellett kiszolgálni, diszkóklub lett a mûhelycsarnokból, bálabutik, diszkontáruház a másikból. A használtbútor-áruház, vagy a zöldségfelvásárló telep, mind egy-egy munkahelyteremtô próbálkozás. A helyi építész megmutathatta oroszlánkörmeit. Ha néha mégis, az olcsó munkaerô reményében egy-egy ipari befektetô érkezik a tájra, a sok tulajdonossal nem szívesen tárgyal, nem ad annyit, amennyit kérnek. Ezért a városok vadonatúj ipari parkokat hoznak létre új infrastruktúrával máshol, és mint a régi kétnyomásos gazdálkodás idején, az egyik területet parlagon hagyva, a másikat bevetve gazdálkodik területeivel. Nyíregyháza is ilyen gazdag. Ezeket az új ipari üzemeket azonban már nem helyiek tervezik, néha az is szakmai siker, ha Magyarországon készül. A lakóházak voltak mindig a foglalatai azoknak a középületeknek, amelyek beágyazták azokat környezetükbe, és amelyek létrehozták azt a városi struktúrát az utcák és terek hálózatával, amelyik városonként más és más amelyekhez kötôdünk. Ezek a fogyóeszközök a településeken hát legfôképpen ezeket kell a vidéki építészeknek ma is kitalálni. FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 A saroktelkeknek két oldalkertjük van, ami csak H/2-ôt jelent, jöhetnek az emeletek. A homlokzatmagasságot errefelé nagyon lazán értelmezik: ahol az eresz van. Talán ha a földig érne, nulla méter is lehetne. De így is kétszintes álmanzardok 7

6 sokasága fér bele a falsíkból másfél méteres kilógásokkal, a sarkokon még magasabb tornyok növelik a szintterületi mutatókat, de ki ismeri ezeket, ki kéri számon? (6.,7.kép) Hatalmas, garázsokkal ki nem szolgálható házak születnek földszintes környezetükben aprócska, spekulációs lakásokkal, melyek rosszabbak, mint a lakótelepi házak, mert falaikon kívül semmilyen komfortjuk nincs. Az OÉSZ-t szigorító OTÉK beépítési elôírásai szerint szabályozó tervekre nincs pénzük az önkormányzatoknak. No és a lakótelep? A vidéki építész fontos vadászterülete. Az ingatlankezelô vállalatok, lakásszövetkezetek által kezelt házak csôdtömege, ma már balekok magántulajdona. A felújítási keret, melyeket évekig gyûjtögettek, jó, ha a lift karbantartására elég. Az építészeti vadászat abból áll, hogy kiszúrja, melyik házban telt be a pohár a földszinten is. Melyik ázik be annyira, hogy már tûrhetetlen és eladó a ház teteje. A neoacid szigetelések holdkráterei a földrôl nem láthatók, de az a felfedezésre váró égitest, amit a lakásra váró fiatalok benépesíthetnek. Készülnek hát a kalapok, a tetôráépítések a lapos tetôkre (8.kép). Ezek a beavatkozások még nem Vidolovits László és Vonnák Alajos által megfogalmazott komplex rehabilitációk, de valami elindult. Példaértékû kísérletek a vidéki zöldtettetôk ellen, amikor is már valódi ecetfa ver gyökeret a felsô szinten. Rhus hirta dissecta mondanák a kertészek és a latinok, de a lakó csak magyarul káromkodik. A középületek beágyazása a város jelenébe új érdekes feladatkör a vidéki építész számára. A történelem néha túllép egy-egy épületcsoporton. Funkciói kiüresednek, de mert értékesek, hamar gazdára találnak. Most a béketábor szétesése a laktanyákat tette feleslegessé. A szovjet csapatok által használt vagy nekik épített repülôterek, lakótelepek, támaszpontok pacifikálása jelent építészeti feladatot. De a magyar hadsereg is sok ingatlanát adja át a civil szférának, az ellenség csökkenése, a racionalizálás és a reformok jegyében. Debrecenben a Kassai úti volt császári és királyi huszárlaktanya az integrált egyetem campusa 10. ábra 11. ábra lehet. A történelem folyamán megsemmisült pavilonok rendjét visszaállítva a különbözô karok épületeivel újul egy idegen támaszpont. A lovarda épülete már ma is a diákok szórakozóközpontja Kertai László visszaidomítása nyomán. A Bocskai 8 Laktanya neobarokk pavilonjai a Debreceni Egyetem gyakorlógimnáziumának adnak helyet. A sebhelyek gyógyítása a városközpontokban is helyi feladat. Régi rendezési tervek bátran belebontottak a történelmi belvárosokba. Mára kiderült ennek a kudarca, és az idegen testeket korrigálva bele kell simítani környezetükbe. Rodrigó Peres de Arce várostranformációs kísérletei tanulságul szolgálhatnak. A város történelmi léptékû struktúrájával az idôk során benövi a léptéktelen idegen tömegeket. Debrecen is hasonló feladatok elôtt áll. A hatvanas évek végén a Hajdú Megyei Építôipari Vállalat gyufaskatulyaszerû irodaházát hozta létre mintegy reklámként a Nagytemplom és a református kollégium közelében, Pecz Samu Református Tanítóképzôje mellett bizonyára az akkori mûemlékvédelem hozzájárulásával. Most ez az épület városháza szeretne lenni, megújul, átalakul. Kiss Imre feladata, hogy visszafordítsa az idô kerekét, beágyazza a házat a környezetébe, a régi stuktúrába úgy, hogy azért a XXI. század se maradjon ki belôle (9. ábra). A feladat tipikusan vidéki. Vidéki építészt próbáló. Megbízó a helyi önkormányzat, amelynek nincs elég pénze, és csak falakon belüli átalakításokra, a nyílászárók cseréjére gondolt. Egy jó fôvárosi építész, ha ilyen dilemma elé kényszerül, a munkát el sem vállalja. De a helybeli ôrlôdik, rossz kompromisszumokat köt, mert ott kell megélnie. Ha azonban lemegyünk a részletekre a dizájnra, ahogy jobb helyeken mondják, a helyzet akkor sem jobb. A fôvárosi építész rossz épületét sikeres részletekkel publikálja. A mi vidékünkön az építész leginkább téglával díszíthet ma is. Gránit, márvány legfeljebb a síremlékre futja. Kô Tarcalon, Bodrogkeresztúron található legközelebb. A téglát a kivitelezôk ma már nem szeretik, mert olyan babrás, a vakolatban viszont széles a választék, a kék a legdivatosabb. És itt vannak a Gipsz Jakabok. Van építész, aki elébe megy az eseményeknek, a gyanútlan házát a megrendelô felesége díszíti fel. Kerti törpébôl is nagy a választék (10. kép). A forgalmazók felelôsége sem elhanyagolható. A dohányzás káros az egészségre, ezt rá kell írni a cigarettadobozokra. A balluszter káros a városképre feliratot mindenki értetlenül fogadná. A boltokban a gipszminták, stukkódíszek, rozetták, oszlopfôk kilométer- 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

7 FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 12. ábra számra kaphatók. Az építészettörténet teljes tagozatkincse megvásárolható a gipszeseknél, mert a gazdagság kifejezésére maradt a barokk. A fatornácos parasztházból elindult szerencsét próbálni a legkisebb fiú, és ha sikerült neki, balluszteres palotába érkezik meg. Lehetsz te Corbusier, a Villa Savoy tervezôje, ha avatott kezek építik, megnézheted a házad. A hatósági személy meg nem ér rá az ízlésvitákra, a balluszter végül is egy korlát: kiesik a gyerek, vagy nem, ez csak a kérdés. A gipsz a tehetôsek díszítése. A szegényebbek még mindig a poliészter hullámlemeznél tartanak, amely az elôtetôk frontján ma méltó ellenfélre talált a polikarbonát lemezben. A magyar ember mindig szerette a tornácot, múzeumi lakóházakon még látható. Ha tervezni akarod, nem kéri, mert drága majd megoldjuk. És meg is oldja. Az egy colos acéloszlop a szögacél szaruzattal a sátortetôk eresze alatt megfelel a célnak esernyô. Ha akarod veranda, tornác, ámbitus. Egyetlen természetes ellenfele van csak ennek a károkozónak : a kiadós hóesés. A vidéki építész másik fontos munkaterülete a kerítések tervezése. Az utcai kerítés engedélyköteles. Azt tanultuk az egyetemen, fôiskolán, hogy nincs kis feladat, csak rossz építész. Kleine Fische, gute Fische, kis ország, kis fal, nagy ország, nagy fal. A kínai fal is csak egy kerítés, de ki ne tervezné szívesen. A történelmi sövénykerítéseket és deszkapalánkot ma már csak a múzeumban láthatod. Az amerikai nyírott pázsit közepén álló házak már begyûrûztek hozzánk, de kerítés nélküliségét nem utánozzák tulajdonosai. Na persze, mert nincs fegyvertartási engedélyük. Akinek jól sikerült a privatizáció és azóta vitte valamire, annak az utcai kerítése is inkább erôdítményre emlékezet és vagyont ér. Betonból, falból, biztonsági célokat szolgálva (11.kép). Vigyázni kell, mert jönnek a paparazzók. A feleségek Diana hercegnôért rajongtak, a férjek al Fajednek képzelik magukat, és sajnos jön az adórendôrség, vagy ami még rosszabb, a koldus, a betörô. Ahogy közelednek a schengeni határok, annál szigorúbbak lesznek a magánkerítések. A vidéki építész megmutathatja, hogy mit tud és nem csutkakóróból. Mint tudjuk, az egy négyzetméternél nagyobb reklám engedélyköteles. Hát persze, mert a jó építészet maga is reklám. A piramis óta sokan tudják, hogy az épület a kor, a hatalom, az építtetô reklámja. Kiírva és jeltelenül is. Akinek nem futja épített figyelemfelkeltésre, az négyzetméterben, színekben, agresszióban gondolkozik. Las Vegas, Tokió, egy házon is megvalósulhat. A világ csodájára járt, amikor a bolgár Christo l995-ben bebugyolálta Berlinben a Reichstagot. Jó kis heppening volt. Vidéken ettôl egyszerûbb feladatok adódnak, de a ház ugyanígy betakarandó. Az építész részt vesz az építészet eltakarásában, ha megbízzák, de a reklám így is a felügyelet nélküli kategóriába csúszott át vidéken. A mûemlék védettebb, a jelenkori mû védtelen. Nincs energiájuk a hatóságoknak a reklámok ellen küzdeni. Olyan ez, mint egy permanens választási hadjárat, százezer jelölttel. A mai reklám az építészet legnagyobb ellensége: felületét, arányait, tömegét elfedi. Aranymetszése, ha lenne, ritmusa, ha van, hangsúlyai mind a városképromboló környezetszennyezés áldozatául esnek. És mindent kétszer mond, és mindent négyszer mond (12. kép). Ezzel nagyjából ki is merült a vidéki építész mozgástere. Pedig a tôke nyomulása még sok más úton közeledik a határ felé. A minôség kiválasztására kitalált közbeszerzési eljárás és a pályáztatás csôdöt mond, ha ez csak a költségvetésbôl gazdálkodó szervek számára kötelezô. Különösen, ha az önkormányzatnak és az államnak nincs pénze, alig épít. A várost a magán- és a nemzetközi tôke formálja. Verseny nélkül, közvetlen megbízással. A legújabb idôk vadkapitalizmusa egyfajta konjunktúrával jelentkezik a magántôke piacán a keleti vidéken is. Nyíregyházán az elmúlt öt évben m 2 új kereskedelmi célú üzlet épült, Debrecenben még több. A meglévô kereskedelmi hálózat kapacitása a belvárosban, a nyírségi városban ennél alacsonyabb. Ma már a Korzó a Tesco közlekedôibe tevôdik át. Itt szövôdnek a szerelmek két ketchupos márka közötti választás dilemmájában, és indulnak az elhidegülések a hûtôpultok között, amikor kiderül, hogy a csókos ajkú szereti a pálpusztait is. A belvárosi kirakatok meg egymásra néznek takarás nélkül. A személyes kereskedelemtôl a diszkontokban elszokott vásárló a bevásárlóközpont árubôségében a szemét legelteti. Ha volna pénzem, mit is vehetnék. A csábítás zászlóshajói a plázák, a multiplex mozikkal, etetôkkel itatókkal. A szem és az összes érzékszervek el vannak kábítva benne, a Barbi babák szeretik a pláza érzést. És az áruházláncok épületeit, melyek a vidék legjelentôsebb beruházásait jelentik, Budapesten tervezik. A történelem ismétli önmagát, ugyanaz történik, mint a századfordulón a terjeszkedô tôke, ma a globalizáció jelszavai mellett. A tôkebefektetôk elsô rohammal az autópiac vákuumába nyomultak, aztán a benzinforgalmazók inváziója következett. Majd az etetôk jöttek a McDonald s-okkal az élen. És már az elsô rohammal legyôzték a debreceni párost, mert nekik arculatuk van, WC-csoportjuk, ülve fogyasztás és reklám minden mennyiségben. Mivel ez hiányzott, ma már nincsenek sehol a cívis városban azok a ízes disznóságokat áruló gyorsetetôk, amelyekért érdemes volt megállni egy falásra, a hazai ízeket egy dörgicseivel beterítve. A Big Mac és a Mac Chicken gyôzött a hurka-kolbász és a toroskáposzta felett. Ez a globalizáció igazi lényege. 9

8 10 A benzinkutak és az etetôláncok képezik az átmenetet a fôvárosi és vidéki építész terrénuma között. Az adaptálások névtelen szereplôi akárkik lehettek. Senki nem jegyzi ôket bedarált részek a hamburgerben. A bankok is, akár a századfordulón, fiókokat nyitnak mindenütt, ahol tôkebefektetés várható, ahol a kereskedelem kinyújtja csápjait, bár ma még új banképületek ritkán születnek. A vidéki fiókok a Nemzeti Bank közelségében a belvárosok patinás házaiba költöznek. Igényes belsô tereiket a központjuk belsô építésze alakítja ki. A tôkét a nagy rendszerek, a hálózatok követik. A legnagyobb, legôsibb a kereszténység. A rendszerváltás új szereplôjeként az egyház is megjelent az építôk között, ha nem is az építési piacon. Épületei mûemlékek, igényessége a régi, fizetségeibe beleszámítja a tervezôk gyarlóságait, és mindenkinek szüksége van az üdvösségre. A keresztséget sokaknak fel kell újra venni. Maradt teendô erre az ezredfordulóra is. Szent István rendelete 10 falu számára írta elô egy templom építését, 10 falunál is nagyobb lakótelepeinken most teljesülnek elôírásai. A történelmi egyházak visszakapott régi-új tulajdonaikban nekilátnak a történelmi hagyományaik folytatásához, maguk sorainak rendezésével és feltöltésével hívô közösségek, gyülekezetek építésével, hittérítéssel, újrakereszteléssel, megszentelt helyek építésével. Szerencse, hogy a történelmi egyházak ôsidôk óta minôséget építenek, a maiak is annak ígérkeznek, vagyis házaikat nem bízzák kóklerekre. Csak az a baj, hogy ahogy II. Gyula pápa Michelangeloba bízott, úgy a magyarországi egyházi vezetôk közûl is sokan ma is mûegyetemi professzorokban bíznak. Hogy kinek lehet ez baj? Hát az itt élô építészeknek, akik imádkozni járnak majd bele. Még szerencse, hogy egy vallásos ember szereti felebarátait és a jó építészetet. De tenmagát is szeretné. Így aztán a máriapócsi kegytemplom környéke az ô munkájuk nyomán gyarapodik, a fehérgyarmati templom, a Nyíregyházi Hittudományi Fôiskola, de a hajdudorogi gimnázium bôvítését is ez a felkent team tervezi Budapestrôl, amint a századfordulón szokás volt. Még a hodászi cigány templom érdekes feladata is fôvárosi alkotóhoz került, pedig Pesten kevesebbet láthatott belôlük. A történelmi értékeink mûemlékek formájában, köszönjük, megvannak, mint nagyszüleink. Ôrizzük régi templomainkat, de a világnak mások mutatják be: a szamosújlaki 1997-ben kapott Európa Nostra oklevelet, helyreállítója, Szekér György, és az idén a sonkádi református templom díjas tervezôje, Oltai Péter made in Budapest. Debrecen a vidék legnagyobb városa. Szellemi központ. A Területi Kamara elnöke meghirdette a szellemi import elleni harcot. Idônként szigorúan rápirít a döntéshozókra. Érvei szerint, amikor egy közösség vezetôket választ sorai közül, azt kapja, akit megérdemel, magához való elnököt De talán az elvárható, hogy az így kijelölt döntéshozó se menjen a szomszédba, ha építészt keres, hogy a városát megformálja. Biztos van magához való építésze is. Igy lehet, hogy szegényebb lesz a város, belterjesebb az összkép, de egységesebb és saját képére formált. A magyarországi organikus építészet hagyományôrzô vonulatát reprezentáló Makovecz-iskola a hetvenes években az ország perifériájára szorult, így Kelet-Magyarországra is. Furcsa módon a helyi építészeknek nem volt rá fülük, és nem volt rá esélyük, hogy konfrontációkkal a technológiai diktátumokat kikerüljék. Egy kitûnni akaró ambiciózus település hitt a messzirôl jött embernek. Csenger várossá válását a Makóna építészei vezényelték. A jellegtelen országszéli településbôl a Budapestrôl irányított szellemi import kirakatvárost, és közösséget formált. Csernyus Lôrinc fôépítészi és tervezô munkája, Makovecz Imre, Vincze László és Heil Tibor épületei karakteres városközpontot hoztak létre a XIV. századi református templom köré. Ekler Dezsô Nagykállóban, Harangodon mutatott példát az élô építészetbôl, most Baktalórántházán van a sor. Furcsa ez a hagyománytérítô munka, ez a fôvárosból közelítô népiesség. De úgy tûnik, vákuum van, és az igényeket onnan szerzik be, ahol kapható, a hazai árunak nincs becsülete. A régió sztárépítésze, Bán Ferenc az építészet nemzetközi vonulatát mûveli, ezzel városába nem kap elegendô megbízást, így a fôvárosban kopogtat nyertes pályázatokkal, de ott se kell, mert ott túlságosan vidéki. És megint itt vagyunk, a vidéki építész fogalmánál. A fentebb citált lehetôségek, sajátos építészeti feladatok, megbízók és piaci helyzet hozza létre ôket. Az egyetemen még nem láthatsz semmi különbséget közöttük, ugyanolyan szorgalmasak és tehetségesek a nagy számok törvényei szerint, bárhonnan valók. A mûegyetemi tablóképeken még nem lehetne megkülönböztetni ôket. Mindegyik tekintete tele van optimizmussal, ide nekem az oroszlán ketrecet is, követelik a Szentivánéji álomból Zuboly szavaival szabadon. És aztán visszamennek a gyökereikhez, friss európaisággal, fôvárosra is akkreditált tudásukkal. Elvegyülnek, de kevesek válnak ki. Az építész kamarai nyilvántartás szerint a vidékiek a teljes lista 60 százalékát teszik ki. Ha a vidéki építészet színvonalát a kiosztott Ybl-díjakkal jellemezzük, 350:60 a fôvárosiak javára, ha a tudományosságot a DLA fokozatokban, 41:8 a javukra. Hát ezért mondom én, hogy a vidéki építész önfeláldozó aprómunkáját meg kell becsülni, és több teret kell nekik hagyni a szinten maradáshoz. A Captáció benevolancié minden szónokias szöveg elején elhangzik a hallgatóság rokonszenvének megnyerése érdekében, én mégis a végén idézem Plutarchos után Marcus Portius Cató szavait: Ceterum censeó Cartaginem esse delendam - módra, mert én meg úgy vélem mint régi modellezô, hogy az ország építészete megint orrnehéz, de csak a vidék építészetével kiegyensúlyozott modell juthat el Európába. A médiákban a globalizációról beszélnek. A felkészülés teendôirôl, hogy hogyan lehetne korlátokat állítani Sir Norman Fosternek, Mario Botta-nak a piac körülményei között. A kamara elnökének felvetését a piac hogyan igen -lésérôl a vidéki építészek árgus szemmel figyelik, mert mi már átestünk egy fôvárosból induló belsô globalizáción, és szívesen alkalmaznánk a védekezés módszereit. Az általam vázolt vidéki építészet képe azért figyelmeztetô, mert azt példázza, hogyha nem fogunk össze, a magyar építészet egésze efféle vidéki építészetté válhat az Európai Közösségben. 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

9 DÉKÁNY TIBOR osztályvezetô, VÁTI Kht. URBANISZTIKA, KONFERENCIA, EZREDVÉG, SATÖBBI FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 Krakko, Visztula-part, ahol a folyópart a városlakóké és nem a benzingôzé Így ezredzáráskor egymás után jelennek meg a különféle összegzések ezer vagy kétezer év legjobb teljesítményeirôl, legnagyobb egyéniségeirôl. Vajon kit neveznék meg az elmúlt ezer esztendô legnagyobb magyar urbanistájának? jutott eszembe az egri urbanisztikai konferencia egyik elôadása alatt. A kérdést talán az inspirálta, hogy útban a konferencia felé barátom elcsöppentette eretnek gondolatát, mondván, hogy addig születtek jó városok, amíg nem léteztek urbanisták. Nos, ha nekem kellene egy ilyen kérdésre választ adnom, én feltétlenül Szent Kingára szavaznék. Kingára, aki gyermekkorában megtanulta apjától, IV. Bélától, hogyan kell egy tönkretett országot újraalkotni, és 14 esztendôsen Szemérmes Boleszláv feleségeként Krakkóba érkezvén, kész programmal rendelkezett. Tudta, hogy az erôdített városban a faépületeket kôépületekre kell cserélni. Tudta, hogyan kell kijelölnie az újjáépülô város utcáit, tereit, templomait, de fôképpen impozáns piacterét. Tudta, hogyan kell az utakat úgy vezetni, hogy a város árumegállító joga lendületet adjon fejlôdésének. Egy méter kilencven centis alakjára nagy tisztelettel néztek kortársai, és mindössze 25 év földi pályafutása már egy kész életmûvet zárhatott. Boldoggá avatását követôen II. János Pál pápa közös városukban, Krakkóban avathatta szentté. Kinga olyan várost hozott létre, ahol ma is jó városlakónak, embernek és polgárnak lenni. Olyan fôteret, amely egyike Európa misztikus pontjainak. Századfordulós képeslapokat, fotókat, elsôsorban Klösz György felvételeit nézegetve mindig meghat ember és környezetének az a magas színvonalú összhangja, ami valamikor a világháborúkat megelôzôen természetes volt. Szinte nem létezett olyan épület, mûszaki létesítmény, amit ne esztétikusan alakítottak volna ki. Nem volt olyan mûtárgy, híd vagy felüljáró, amit valami szobrocska vagy relief ne tett volna kedvessé, emberközelivé. Lehet az gyárkémény, víztorony, ipari épület, formájuk arányos, kialakításuk esztétikus, és egyszerûen jólesik rájuk nézni. Olyan városképeket látok, ahol az emberek kiülnek a fôtérre vagy a Duna-korzóra, megisznak egy sört, jóízûket beszélgetnek, nézgelôdnek, és jól érzik magukat. Nincs okuk rá, hogy kimeneküljenek a városukból, és megpróbálják a hétvégi házuk környékén megtalálni a maguk idilli világát. Ezeket a fotókat nézegetve el lehet tûnôdni azon, hogy vajon a századfordulós kihívásra válaszul mit tud felmutatni ezen a téren a mi ezredfordulónk, ez a mi második millenniumunk? Sajnos egyértelmû, hogy környezetünk azóta minden szempontból rosszabbá, silányabbá vált, és egyértelmû, hogy mindez visszahat ránk is. Visszahat mindennapjainkra, hangulatainkra, idegrendszerünkre, ízlésvilágunkra. Csináljunk hát egy kis ezredvégi körültekintést, hogyan fest környezetünk ma, a XX. század legutolsó évében, részleteiben, a közvetlen környezetünktôl kiindulva a tágabb környezetünkig. Ez az áttekintés természetesen meglehetôsen hevenyészett és személyes hangvételû, de mégis fontos, hiszen összefügg sok mindennel, így az idei urbanisztikai konferencia szlogenjével is. Közvetlen lakókörnyezetünk Bécsbe emigrált ismerôsömnek van egy lakása Pesten és egy nyaralója a Balatonnál. Húsvétra elutaztak egy hétre külföldre. Mire hazaértek, az üzenetrögzítôjén öt üzenet várta. Ebbôl három arról szólt, hogy feltörték a pesti lakását, ket- 11

10 tô pedig arról, hogy feltörték a tihanyi villáját. Minderre persze lehet intézkedéseket tenni, lehet még több rácsot felszerelni, csakhogy a pesti gangok korábbi világa, az a mediterráni térségekre jellemzô belsô udvari atmoszféra, amikor hangos eszmecserék zajlottak emeletek, lakások és lakosok között, amikor a társasházak még valóban társas házak voltak, az már a múlté. A kapun zárak, a lépcsôház és a lakások között vasrács a folyosón, vasrács az ajtón. Mindenki besurran a rácsain át otthonába, és arra gondol, hogy ilyen vasrácsokkal az állatkertben találkozott elôször, és nem is gondolta volna, hogy valamikor majd ô fogja életét ilyen rácsok mögött leélni. Ha az utcára kilépünk, a koszon és a kutyaürüléken túlmenôen a parkoló autók tömege az, ami a legnehezebben elviselhetô. Mondd fiacskám, hogy tudtok ti így élni és mozogni, hát itt nem lehet már a járdán járni, autók foglalják el mindenütt! mondta keresztanyám, aki Bostonból érkezett haza látogatóba. Igen, mi ebben élünk, és talán már annyira megszoktuk, hogy észre sem vesszük, mennyire borzalmas ez a helyzet. A városi zöldfelületek, parkok aránya egyre csökken, a város tüdejének szerepét betöltô budai hegyes övezetek beépítése, a fakivágások folyamatosak. A helyzetet híven tükrözi, hogy Podmaniczky Frigyes báró, aki valamikor világvárossá építette Budapestet, a nyarait is városában töltötte. Mindezt azzal magyarázta, hogy nyaralni is itt lehet a legjobban, ez egy olyan remek és sokoldalú város. Ma pedig a város jelenlegi fôpolgármestere aki a világváros-építést csak reklám-szlogenként használja annyira tartja lakhatónak a várost, hogy volt idô, amikor még hétköznapjait sem töltötte, és lehetséges, hogy jelenleg sem tölti benne, hanem kiköltözött az agglomerációba. Eger, a konferencia városa 12 Közlekedésünk Az egri konferenciára sietve délután kettôkor (az ún. délutáni csúcsforgalom elôtt) indultunk a Krisztina templomtól, és félóra elteltével értük el az Erzsébet téri gödröt. Útitársam ki is számolta, hogy mintegy 4 km/óra sebességgel haladtunk. Ennyit a város aktuális közlekedési helyzetérôl. Akit a téma közelebbrôl érdekel, annak ôszintén ajánlom Fleischer Tamás tanulmányát, melynek címe: A közlekedést leginkább a forgalom akadályozza (Természet romlása, a romlás természete c. kötet 9. Tanulmánya. Kiadó: Föld Napja Alapítvány, 2000). De ha gyalogos sétára indulok, akkor sem túl vidám a helyzet. A napokban egy babakocsit toló anyuka után sétálva kalandoztam a Batthyány tér környékén. A járdákon srégen álló kocsik mellett kellett kicentiznie, hogy elfér-e, és volt, hogy vissza kellett hátrálnia, hogy új, kerülô útvonalon kísérletezgessen tovább. Nemrég Svédországban járva, már az elsô nap figyelmeztettek, nehogy eszembe jusson akár félkerékkel is járdára hajtani parkoláskor, mert a járdára gépkocsi kerékkel felhajtani tilos, és súlyos büntetéssel jár. Néha kezdi unni az ember, amikor gépkocsit vezetve egyegy piros lámpánál várakozva egymás után már a negyedik, ötödik alkalommal mankózik oda hozzá egy-egy féllábú kéregetô. Miért kell ezt megengedni nálunk, amikor tôlünk nyugatabbra, akár rögtön Bécsben ez a jelenség teljesen ismeretlen. Ha néha átmerészkedem gyalog egy-egy Duna-hidunkon, rendre olyan alakokkal ütközöm össze a híd közepén, akik mellett Quasimodo szépségversenyt nyerne. De bérkoldusokkal vannak teletûzdelve sétáló övezeteink is, akik elsôsorban külföldiekre vadásznak. A külföldiek pedig ilyen élményeik alapján ítélik meg az országot, és ennek megfelelôen sorolnak be minket a Balkánhoz. Agglomeráció Volt egy elképzelés, amely még a háború elôttrôl származik: legyen a fôváros körül egy zöldgyûrû! A zöldgyûrû (green belt) elképzelés világszerte ismert, követendô példa. Ezzel a célkitûzéssel tökéletesen harmonizál a századvégi urbanisztika egyik leglényegesebb irányelve, ami általában úgy kerül megfogalmazásra, hogy Stop urban spreeding! Mindkét álláspont azt lenne hivatott elérni, hogy a városok levegôje elviselhetôbb legyen, a városlakók rövid úton elérjék a városkörnyéki zöldövezeteket, jó rekreálódási lehetôségekkel rendelkezzenek. Ezzel szemben nem tudjuk a fôvárost úgy elhagyni, hogy ne látnánk a napról napra egymás után létesülô, esztétikai és építészeti szempontból silány, igénytelen zöldmezôs beruházásokat. M1-es, M3-as, M5-ös, M7-es autópályák bevezetô szakasza, az M0-s körgyûrû, valamint kivezetô fôútjaink mentén egyre sorjáznak az újabb kockaépületek: bevásárlóközpontok óriási parkolókkal, hatalmas raktárépületek, logisztikai központok. Budaörs, Törökbálint, Budakeszi, Üllô és a többi település arra törekszik, hogy teljes külterületét minél elôbb beépítse. Hogy közben létezik egy gondolat a fenntartható fejlôdésrôl, mely szerint az utódoknak 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

11 is szabad tereket, cselekvési lehetôséget kéne biztosítani, az jelenleg nem érdekli az önkormányzatokat. Az agglomeráció rendezési terve készül, tervezôi a realitásból indulnak ki, vagyis a szabályozás terén nem kívánnak messzire menni. Már most érzékelhetô, hogy mire jóváhagyják, már nem lesz mit szabályozni, amit be akarnak építeni, az be lesz építve. Ami ma az agglomerációban történik, az bûntény! mondja a fôváros egyik legelismertebb urbanistája a konferencia szünetében, és alighanem igaza van. Külterületeink Nem lenne rossz, ha azt hihetnôk, hogy csak a lakott övezeteink állaga romlik nap mint nap. Sajnos hasonló a helyzet a külterületeken is. Korábban hazánk területén ismeretlen betegségek, kártevôk támadják folyamatosan a gyümölcsfáinkat. Gubacsatka, gnomónia, tûzelhalás, aknázómoly és még számos egyéb veszedelem teszi tönkre a gyümölcsösöket egyre kiterjedtebb térségekben. Elôször talán a szelíd gesztenyefák pusztulása volt a legfájdalmasabb Zalában, Vas megyében, Baranyában, de a meggyfák, a diófák folyamatos pusztulása hasonlóan elkeserítô látvány. Másfajta betegség pusztítja a szôlôültetvényeket. A szôlô a kultúrtáj legkifejezôbb eleme, nemhiába jellemezte úgy a pannon tájat Illyés Gyula, hogy a kisváros fôterérôl fel lehet látni szôlôhegyére. A 2000 nyarától életbe lépett jövedéki adózási rendszer a jelek szerint komoly kárt tesz a szôlôben. Tudni kell ehhez, hogy a legtöbb kisgazdálkodó az utóbbi évben ráfizetéssel mûveli szôlôjét, hiszen nagyjából 100 Ft körül van egy liter bor elôállítási költsége, a felvásárlói árak pedig tájegységektôl eltérô módon Ft körül tartanak. A szôlôt legtöbben csak a hagyomány tiszteletébôl nem vágják ki, de ha valamilyen háziállat tartása jelentene hasonló veszteséget, azt már azonnal levágnák. A jövedéki törvénynek a szôlô- és borgazdaságra vonatkozó átgondolatlan kiterjesztése a kistermelôk jelentôs részének vállaira elviselhetetlen terhet rak. Az adminisztráció szövevényességét jól tükrözi, hogy az 5 6 hivatalból beszerzett igazolások után egy olyan kérvényt kell kitölteni a pénzügyôrség részére, amihez 15(!) különféle ûrlap tartozik. Az ûrlapok tele vannak egyszerû emberek számára érthetetlen kérdésekkel. A szôlôkivágási engedélykérelmek százával érkeznek az egyes hegyközségekhez. Kinek jó az, ha rohamosan pusztulni kezd a szôlôterület, és helyét a parlag foglalja el? Kinek jó az, ha pusztul a pannon táj? A felszíni vizek állapota sem okoz nagy örömöt az elemzôknek. A ciánmérgezés, majd a nehézfémekkel való mérgezések egymást követô hullámai a természetbarátok, vízi túrázók által talán legkedveltebb folyónkat tette tönkre, és veszélyezteti folyamatosan. Környezetét pedig a folyamatos fakivágások a Tisza felsô vízgyûjtô területén, miáltal az árvízi fenyegetettség szinte állandósult a gáterôsítések ellenére. FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 A körültekintést lezárva kétségkívül megállapíthatjuk, hogy élettereink sajnos fokozatosan és egyértelmûen romlanak, legyen szó a szûkebb vagy a tágabb értelemben vett környezetünkrôl. MUT az ezredfordulón Mindennek az emberre és környezetére vonatkozó hatásait a MUT tagjainak és vezetésének kell látnia, a romló folyamatokra figyelmeztetnie a döntéshozókat, a társadalmat. Ami ellen fel lehet lépni, az ellen tennie kéne, ami ellen pedig nem tud fellépni, arról tájékoztatni a közvéleményt olyan módon, hogy megfelelô társadalmi presztizst, elismertséget teremtsen magának. Még ha be is következik a megjósolt rossz, mondják azt az emberek, hogy lám-lám ez így alakult, de hiszen a mutosok megmondták elôre. A környezet romlásának folyamatáról, az aktuális veszélyekrôl bizonyos idôközökben, talán félévenként sajtótájékoztatót kellene tartania. Mindezt nem teszi meg a MUT vezetése, pedig ez is a feladata lenne, így törhetnénk ki az abszolut ismeretlenségbôl. (Érdemes volna megszondázni, hogy hányan ismerik az országban a Reális Zöldek Klubját akik idônként akár hetente is szerepelnek a televízióban és hányan a MUT-ot. Amikor zenében egy Bach-fúga és a boci, boci, tarka színvonala példázná a két szervezet szaktudása, komolysága közötti viszonyt.) Tehát konferencia Egerben, a szlogenje így hangzik: Hogyan teremtsük meg a XXI. század vonzó élettereit? Ha még valahogy így szólna a kérdés: Hogyan állíthatnánk meg élettereink folyamatos és teljes körû romlását, az ôszinte lenne. Ha már nem vagyunk néha rajtunk kívül álló okok miatt méltóak megfelelni az elôzô ezredforduló szakemberi, szemléleti nívójának, akkor legalább ne tetéznénk mindezt még cinizmussal is szeptemberében a MUT tagságának többsége azért szavazott egy fiatalabb vezetôségre, mert azt várta, hogy egy dinamikusabb, a PR terén is ered- Kisváros ból. Ápolt esztétikus környezet, polgári méltóság 13

12 ményesebb vezetés jön létre ezáltal. Sajnos a várt javulással ellentétben a helyzetkép csak romlott, amit elmulasztott vagy elmismásolt szakmai állásfoglalások csak tovább árnyékolnak. Konferencia Egerben Meghittség, otthonosság egy óbudai kisvendéglóben. A kiegyensúlyozott polgári környezet 14 A konferencia egyik résztvevôjének, elôadójának feltûnt, hogy mennyire szép, rendezett a környezete Egernek, és mennyire vonzó maga a város is. Mintha gondozottabbak lennének azok a vidékek, városok, ahol szôlô, bor terem mondta elgondolkodva maga elé, és valóban, mintha az a gondos munka, amit a szôlô igényel, az a rend és fegyelem, amivel a bor kezelését biztosítani kell, igényesebbé, rendszeretôbbé nevelné az ott élôket. Talán ez is egy szempont lehet az elkövetkezô konferencia-színhelyek kijelöléséhez. Az egri konferencia egyértelmûen szín- Vidéki hangulat az elôzô századfordulóról. Ápolt vonalas volt, talán környezet, emberi közérzet színvonalasabb minden korábbinál. Az ötlet, hogy szakadjunk egyszer el Siófoktól, kitûnônek bizonyult. Jók voltak az elôadások, és jól éreztük magunkat egymás társaságában. Azt is megkockáztatnám, hogy talán nincs még egy szakma, ahol ennyire szeretnék egymást az érdekeltek, túltéve magukat a mindenhol meglévô szakmai nézetkülönbségeken, féltékenységeken, így örülnének a találkozások lehetôségének. Csupán egyetlen apró hiba csúszott be a szervezésbe, mivel a szekcióvezetôk és az elôadásokon résztvevôk véleménye egyöntetû volt abban, hogy a két legimpozánsabb, legérdekesebb elôadás pontosan egy idôben zajlott le, más-más teremben. Így aztán kicsit mindenki vesztes lett, hiszen egy idôben két helyen nem lehetünk. Kedves és friss színfoltja volt a konferenciának az egykor erôsen izzó acél városának hamvadó parazsú jelenkoráról hírt hozó elôadás. Az ózdi kéménysor megmentéséért folytatott küzdelembôl sugárzik az igaz ügyért való elhivatottság amatôr lendülete és hite. Az erôs emócióval fûtött elôadás hatása alól senki sem tudta kivonni magát. Mint amikor a százméteres gyorsúszó beugrik a vízbe, és teljes erôbôl elkezdi csépelni a vizet. Nincs taktikázás, nincs erôbeosztás, holtpont, csak lendület. Ezt érhettük tetten ezt az élményszámba menô beszámolót hallgatva. Kéne még ebbôl a hitbôl, ebbôl az elszántságból. Az elôadásokból az is kiderült, hogy legyen valaki akár döntéshozó, akár tervezô, ma már hozzávetôlegesen hasonlóan látja a jelenlegi helyzetben meglévô problémákat. Viszont mintha a labda mostanában inkább a döntéshozók térfelén pattogna, hiszen a tervezôk részérôl már szinte minden le van téve az asztalukra (esetleg fiókjaikba). Olyan témák, mint az elôvárosi vasút, az M0-s keleti szakasza, továbbá Duna-hidak, forgalomcsillapítások, sétálóövezetek, lakó/pihenôövezetek kijelölése már-már évtizede folyamatosan különféle szinteken megtervezett, elfogadott projektek. Megvalósításuk viszont tetemes lemaradásban van. Nem tudom, hogyan néznék, hogyan nézhetnénk Szent Kinga szemébe a MUT ezredzáró konferenciája után. Az ô városában, Krakkóban bicikliznek, piknikeznek, sakkoznak a Visztula partján, oda gépkocsi nem hajthat. Mi pedig azon vitatkozunk, hogy a budapesti Duna-parton háromsávosra, vagy 2x2 sávosra kéne-e bôvíteni a rakpartot az autóknak, teherautóknak. Vagyis hogyan lehetne még végérvényesebben elválasztani a városlakókat folyójuktól. Kinga 15 évesen kezdhetett neki a tervezésnek majd a kivitelezésnek, és 25 évesen meghalt. 10 év alatt tervezett és megvalósított. Mintha 10 éve, a rendszerváltás elôtt még azt hittük volna, hogy mi azért tudnánk, mit, hol kellene tenni, csak hát nem kerülhetünk pozícióba. Azóta a fôvárosban csak púderezés folyik, egyetlen lényegi koncepcionális szerkezeti elem sem készült el, és országosan is csak néhány autópálya nyúlt meg valamicskével. Persze a körülmények ma mások. De azért mégis. Talán némi hit, elkötelezettség, küzdeni tudás. Mintha a cinizmus ma egyenesen arányulna a karrier szintjéhez. Talán mégis csak az ózdi kislány! 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

13 TÓZSA ISTVÁN tanszékvezetô fôiskolai tanár, BKÁE A BUDAI AGGLOMERÁCIÓ JÖVÔJE A Budai-hegység és a Pilis mint települési erôforrás FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 Jelenleg, aki teheti, a budapesti zajból, kipufogógázból és rohanásból a fôváros körüli zöldövezetbe menekül, otthonát ott próbálja kialakítani. A zöldövezetek közül a budai oldal a vonzóbb. Mivel Budán már méregdrága a telek, a fôvárossal szomszédos, vagy ahhoz nem túl távol elhelyezkedô kisebb településeken az építési telkek folyamatosan felértékelôdnek. A Budai-hegységben és a Pilisben az egykoron mezôgazdaságból vagy bányászatból megélô kis településeken ma már a szén- és kôbányák sok helyen bezártak, az egykor mûvelt földeken pedig gombamód szaporodnak a lakóparkok. Az önkormányzatok a külterületek egyre nagyobb részét kényszerülnek belterületi lakóterületté nyilvánítani és kiárusítani a Budapestrôl kiözönlô vásárlóerônek. Kényszerülnek, mert az állami támogatás nem elegendô, hogy kötelezô lakosságellátó szolgáltatásaikat színvonalasan biztosíthassák, s pénzhez építési telkek eladásából juthatnak legkönnyebben. Mivel a Buda közeli földekre lakásépítési kereslet van, a mezôgazdaságnak és az állattenyésztésnek nem sok esélye maradt az agglomeráció budai oldalán. Megállíthatatlan ez a folyamat, elég ha a nyugat-európai nagyvárosokra gondolunk: London, Amszterdam, Hamburg környékén a magas presztizsû lakóterületeken zsebkendônyi kerteket találunk, s az egymásra zsúfolódó lakóházak végtelen sorát látjuk az egykori termôföldek helyén. Nem lesz ez nálunk sem másképpen, hiszen a gazdasági pressziónál nagyobb úr nincsen. A természetvédelem ugyan ideig-óráig ellenállhat ennek, de harca kevés helyen eredményes: a Budai-hegység pl. ma is és 20 éve is védett volt. Mégis, ha megnézünk egy 20 évvel ezelôtti budai panoráma fényképet, rádöbbenünk, hogy a családi házak két évtized alatt jócskán felkapaszkodtak az egykori (védett) erdôs hegyoldalakra, gerincekre, hegytetôkre. Eltûntek az erdôkoszorúzta dombok Rómából, Athénból is, a gazdasági nyomás olyan erô, aminek a természetvédelem kevés sikerrel állhat ellen. Ma Magyarországon nemcsak az emberek, de a falvak, városok is a piacon vannak. A piacon az él meg, aki tud eladni. A falvak városok életképességét úgy nevezzük: népességmegtartó képesség. Amelyik település egészséges, annak nô a népessége, amelyik beteg, annak csökken. A település nem más, mint a lakóhely és a munkahely egysége, valamint az energiát, ivóvizet, közlekedést, hírközlést, közrendet, közoktatást, közegészséget biztosító, kultúrát közvetítô szolgáltatások összessége. Ahol a lakó- és munkahely mellett minden szolgáltatás is rendelkezésre áll, ott nô a település lélekszáma, erôs a népességmegtartó képessége. Ahol a lakó- és a munkahely szétválik, ahol hiányosak, vagy nem eléggé színvonalasak a települési szolgáltatások, ott gyenge a népességmegtartó erô, ott csökken a lélekszám. Ha a lakó- és a munkahely egy településen van, akkor a lakónépesség teljesen helyben él, a helyi fogyasztása nô, a helyi szolgáltatások fejlôdhetnek, van irántuk kereslet, új munkahelyeket hoznak létre általuk. Ha a lakófunkció mellôl a munkahely elvándorol mint az agglomeráció budai településein, ahol a lakosság többsége Budapestre jár dolgozni, akkor a települési szolgáltatások egy részét a munkahelyén veszi igénybe a lakosság, s így a másik települést gazdagítja a sajátja helyett. A másik település (ti. Budapest) ellátási szolgáltatásait javítja keresletével. Ott vásárol, ott járatja iskolába a gyerekét, oda megy moziba, orvoshoz stb. Nos, a budai agglomeráció településeinek népessége jóllehet lakosainak munkahelyei többnyire Budapesten vannak mégsem csökken, hanem nô. Ennek oka a budapesti kiköltözôk bevándorlása, azaz a szuburbanizációs hatás, amikor a nagyvárosból kifelé menekülnek az emberek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a budai oldal demográfiai szempontból egészséges lenne, azaz jó népességmegtartó erôvel rendelkezne. Ez egy külsô hatás eredménye, amit kedvezô zöldövezeti fekvésének köszönhetnek a terület falvai. Ha a beköltözôket nem tekintenénk, ezekben a falvakban, városokban is többen halnának meg, mint ahányan születnek. Nem szabad tehát ezeken a településeken az irányítóknak elégedetten hátradûlniük a fotelben, hogy semmi baj, náluk nem csökken a népesség, tehát eléldegélhetnek a települések nagy piacán. Bár ma jelentôsen fogy a népessége, Budapest, a többi nemzetközi nagyvároshoz hasonlóan, mégsincs halálra ítélve. A szuburbanizáció átmeneti jelenség. A belsô kerületek lepusztulása nem tart örökké. Hamarosan eljön az idô, amikor az emberek az agglomerációból visszaköltöznek a Józsefvárosba, Ferencvárosba, Terézvárosba, Erzsébetvárosba, ha ott lepusztult bérházak helyett modern, rendezett, tiszta, színvonalas szolgáltatásokban és vertikális zöldfelületekben bôvelkedô lakóhelyek várják majd ôket. Ki gondolta volna néhány évtizeddel ezelôtt, hogy Londonban a bûzös csatornákkal szabdalt raktárok romjai helyén a dokkok kikötôi negyedében mára a leg- 15

14 magasabb presztizsû angliai lakónegyed (the Docklands) jön létre az újravárosiasodás, az ún. reurbanizáció jegyében? Budapest legyôzhetetlen és kíméletlen ellenfele minden településnek a magyarországi piacon. Fejlôdésének idôlegesen hanyatló, szuburbanizációs fázisában lakossága benyomul a környezô falvakba, városokba, felvásárolja és beépíti azok külterületét (ha úgy vesszük szétzúzza kedvezô természeti adottságaikat), majd egy idô múltán, reurbanizációs szakaszába lépve újra felszívja a környék lakosságát, maga után hagyva egy sûrûn beépített, zöldterületeit elvesztett agglomerációs rozsdaövezetet. A budapesti reurbanizációnak ugyanazon települések lesznek a vesztesei, akik most a budapesti szuburbanizációnak a haszonélvezôi többek között az agglomeráció budai oldalának a települései. Kiléphet-e egy település ebbôl a folyamatból? Az elôzôkbôl következôen egy település akkor életképes, ha lakóhelyek mellett munkahelyei is vannak: ekkor lesz igazán erôs helyi kereslet a színvonalas települési szolgáltatások iránt, ekkor erôsödik a település gazdasága. Vagyis munkahelyeket kell teremteni az agglomerációs településeken, hogy ne csak Budapest külsô lakóparkjai, alvóvárosai legyenek, hanem önálló életre is képes települések. Mindaddig, amíg ezen települések lakossága nagyrészt Budapesten dolgozik, fennáll a veszély, hogy megfelelô lakóhelyet találva magának visszaköltözik hiszen az utazás anyagi és idôveszteséget is jelent. Mindaddig szükségletei egy nagy részét folyamatosan Budapesten, a munkahelyén elégíti ki, ott javít keresletével a szolgáltatások színvonalán és nem saját települését erôsíti ezzel. Az agglomerációs települések irányítói pl. több ipari parkot létesítettek az elmúlt évtizedben: vagyis a helyi infrastrukturális ellátás nagyarányú javítása mellett munkahelyekrôl is gondoskodtak. Igen ám, de ha jobban megnézzük a legnagyobb munkáltatók munkaerôhelyzetét, azt látjuk, hogy igen kevés a helyi lakos közöttük: autóbuszok hozzák-viszik naponta a munkásokat az agglomerációtól távolabbi településekrôl. Vagyis nincsen az agglomerációban munkahely iránti kereslet? Dehogy nincs. A helyi munkaerô általában kvalifikált, magasan képzett, akik nem a munkapad melletti betanított munkát keresik. Ha volna itt még a piliscsabaihoz hasonló egyetem, vagy több rádióstúdió, banki, kereskedelmi fôhadiszállás, esetleg a telkihez hasonló kórház, vagy hogy a reálisabb lehetôségek talaján maradjunk: volna itt Európa-diplomás Szénási ökológiai centrum, országos szénbányászat-történeti bemutató központ, sváb kisebbségi önkormányzatok országos szövetsége, távmunkavállaló és távoktatási országos központ, budavidéki sváb vagy pilisi szlovák rádió, budavidéki kerékpártúra központ akkor igenis akadna helyi munkaerô ezekhez. A helyben lakó munkaerô helyi keresletet generálna. A megnövekedô helyi igények kielégítésére a helyi szolgáltatások erôsödnének, bôvülnének, egyre színvonalasabbakká válnának, egyre több munkahelyet hoznának létre maguk is. Ebben az esetben az agglomerációs települések nem lennének kiszolgáltatva a budapesti szuburbanizáció-reurbanizáció szeszélyeinek, hiszen alvóváros helyett önálló életre is képes települések lennének. Önkormányzataik a természetvédelemmel karöltve nagyobb eréllyel tudnák megvédeni zöld hegyek koszorúzta természeti környezetüket a teljes beépítést igénylô gazdasági nyomással szemben. 16 Szerencsés helyzetben van a budai agglomeráció középsô része azért, mert egyelôre, a 10-es út szûk keresztmetszete miatt, nem fenyegeti a multinacionális vállalatok dömpingje, mint az agglomeráció északi és déli részét, Budakalász és Budaörs térségét, ahol a globalizáció jegyében a fôközlekedési utakra épülô áruházközpontok, üzemek teljesen átalakítják nemcsak a tájat, de a helyi társadalom életmódját, szokásait, tradícióit is. A szerencsés helyzet hátulütôje, hogy a középsô részen a multik nem oldják meg helyettük a munkahelyteremtést. Maguknak kell(ene) ezt kezdeményezni, mégpedig úgy, hogy a magasan szakképzett helyi munkaerônek és a helyi tradíciónak is megfeleljen az új munkahely. Ez a két kritérium feltétele egyrészt annak, hogy önállóan (a Budapestrôl való bevándorlás nélkül) is jó népesség-megtartó képességgel rendelkezzenek, másrészt pedig annak, hogy a létrejövô új munkahelyek a globalizáció égisze alatt ne devalválják, ne értéktelenítsék el a helyi természetet és a helyi társadalmat. A budapesti agglomeráció budai oldalának településein a Budai-hegyvidéken, a Pilisben, a Tétényi-fennsíkon, a Zsámbéki medencében éppen a Budapesten dolgozó helyi lakosság viszonylag magas képzettsége miatt is az utóbbi évtizedben számos civil szervezet alakult, gazdag környezet- és természetvédelmi akciókkal és programválasztékkal, kulturális tevékenységgel. Az akciók, programok, tevékenységek végsô célja az, hogy feltárja, mintegy leltárba vegye s jobban ismertté tegye a környék megôrzendô kincseit: a tájat, a helyi hagyományokat, a települések emberi erôforrásait. A természeti és a társadalmi környezet ilyetén feltárása remélhetôleg hozzájárul ahhoz, hogy: a helyi lakosság megvegye (vagyis megismerje, megkedvelje, megvédje) lakóhelyi értékeit, s ezáltal: a természeti környezet a tôkének eladható települési áruként fennmaradhasson; a társadalmi környezet vállalkozásbarát és tôkevonzó legyen; az ideáramló tôke olyan új munkahelyeket hozzon létre, amelyek egyrészt illeszkednek a helyi lakosság magas szakképzettségi színvonalához, másrészt illeszkednek a helyi természeti és tradicionális társadalmi adottságokhoz is. Azaz, a helyi sajátosságokból komparatív elônyöket kovácsolnak a települések piacán. Mindez biztosíthatja, hogy az agglomeráció települései Budapest közelsége ellenére is önálló megélhetésre képes (lakóhelyi funkciójuk mellett lokális munkahelyekkel és az ezekhez kapcsolódó magas színvonalú települési szolgáltatásokkal rendelkezô) községek, városkák legyenek egészséges népességmegtartó képességgel, valamint azt, hogy a fennmaradó természeti környezetük és a megôrzött társadalmi hagyományaik a tôkének jól eladható áruválasztékot jelentsenek a települések piacán. 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

15 GÁSPÁR ANNA ügyvezetô igazgató Építésgazdasági, Építészeti és Mûvészeti Tanácsadó Iroda TRENDEK AZ EURÓPAI ÉPÍTÉSI PIACON Sajtótájékoztató a Bécsben, június 8 9-én lezajlott 49. EUROCONSTRUCT konferenciáról Óriási várakozás elôzte meg az EUROCONSTRUCT ez évi nyári konferenciáját, mivel Európa szinte minden országában átalakulás zajlik a lakáspolitikában. A bécsi konferencia, melyet az Osztrák Gazdaságkutató, a WIFO rendezett, e témát kiemelten kezelte, mivel Ausztriában is jelentôs változások várhatók a lakástámogatás terén. Az EUROCONSTRUCT amely félévenként tekinti át az Európában folyó építés alakulását, annak makrogazdasági összetevôit is elemezve számos ország kompetens lakáspolitikusát hallgatta meg. (A témára a következô sajtótájékoztatónkban visszatérünk.) Nyugat-Európa makrogazdasági kilátásait 2002-ig az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi vezetô képviselôje, Georg Busch foglalta össze. Az EU-tagországokban az 1999-ben mért 2,3 százalékos GDP növekedés után 2000-ben összességében +3,3 százalékos növekedés várható. Ez az elmúlt tíz évben mért legerôteljesebb GDP növekedés, amit a fogyasztás 3 százalékos, a beruházások 7 és fél százalékos, az export 8 és fél százalékos növekedése alapoz meg. A növekedés üteme ben kismértékben csökkenhet, tekintettel az olajárak várható emelkedésére, az USA valamelyest csökkenô gazdasági növekedésére. A következô években az EU-ban mintegy négymillió új munkahelyet kell teremteni a keresetek mérséklése, illetve a szolgáltatások növelése révén, emellett növelni kell Európa gazdasági szerepét a világpiacon. Mindezt felelôs bérpolitikával, a közkiadások, az adó- és támogatáspolitikák felülvizsgálatával és koordinálásával, a tudás alapú társadalom erôsítésével, a munkaerô-, a tôke-, az áru- és szolgáltatási piacok gazdasági reformjával. A WIFO fômunkatársa, dr. Margarete Czerny összefoglalója alapján (melyet 19 országtanulmány és 8 összefoglaló elemzés alapozott meg re) a 19 EUROCONSTRUCT tagországban a kilencvenes évek elsô felének igen kismértékû építési teljesítmény növekedése után a dekád második felében javulás volt tapasztalható, amely 1999-ben elérte a 2,9 százalékot. A 2000-ben várható 3,1 százalékos további emelkedés két forrásból táplálkozik: egyfelôl a nyugat-európai gazdasági fellendülésbôl, másfelôl az igen dinamikus középkelet-európai fejlôdésbôl. Az elôrejelzések szerint azonban az építési összteljesítmény növekedésének ütemében ben kisebb lassulás várható, FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 amelyet a nyugat-európai országokban három tényezô idéz elô: mindenekelôtt egy kismértékû belföldi keresletcsökkenés az 1999-es kamatemelkedések utóhatásaként, másfelôl a telítôdött lakáspiac visszafogja a beruházási kedvet, végül éppen a lakáspiac nagyságából adódóan, amely a teljes építési piac közel felét teszi ki a 15 nyugati tagországban. Az elôzôekben említett lelassulás mindenképpen csökkenôen fog hatni az összteljesítményre is. Részleteiben Nyugat-Európában az épületfelújítás-fenntartás a húzóágazat, növekedési ütemében ez a részpiac a legdinamikusabb, amelyet a nem lakáscélú magasépítés (iroda, kereskedelem, oktatás, ipar stb.), majd a mélyépítés növekedése követ, a legalacsonyabb növekedési ütemmel a lakásépítés zár. A fentiektôl jelentôsen eltérô trendek érvényesülnek Kelet-Európában 1990 és 2002 között. Kelet-Európáról és ezen belül a négy közép-kelet-európai EUROCONSTRUCT országról (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) makrogazdasági, építési piaci helyzetérôl és kilátásairól a magyar Build & Econ ügyvezetôje, Gáspár Anna készített összefoglaló elemzést és tartott elôadást az EUROCONST- RUCT konferencián. Makrogazdasági helyzetét tekintve Európa keleti régiójának dinamizmusát 1999-ben több negatív körülmény is befolyásolta, mindenekelôtt az orosz gazdasági válság és a délszláv háború, de a nyugat-európai recesszió hatása is érvényesült. Emellett a cseh és a szlovák gazdaságnak számos strukturális problémával kellett megküzdenie. Ezért a lengyel (4,1%) és a magyar (4,5%) négy százalék feletti nemzeti össztermék ellenére, a négy országban 1999-ben a GDP 3,1 százalékon állt be. A nyugat-európai konjunktúra, a növekvô külföldi és hazai tôkebefektetések következtében a gazdaságok várhatóan növelik GDP-iket, amely 2000-ben 4, 2001-ben 4,6, 2002-ben 4,8 százalék körül alakulhat, messze felülmúlva a nyugat-európai növekedést. A négy visegrádi ország építési piaca a 19 EUROCONST- RUCT ország építési összteljesítményének csupán 4 százalékát teszi ki (1994-ben még CSAK 3%-ot), míg lakossága megközelíti a 17 százalékot. Az építési teljesítmény egy 1990-ben összezsugorodott piac teljesítménye, ha mégoly dinamikus növekedést is mutat. Önmagában kicsiny, nem a GDP százalékának arányában ben azonban a súlyos cseh és a szlovák recesszió következtében a négy ország együttesen mindössze 17

16 2 százalékos növekedést produkált, ezzel a kilencvenes periódus növekedési mélypontjára esett vissza. A következô évek folytatódó lengyel és magyar építési piaci dinamikája mellett a két másik ország kilábalása prognosztizálható. A év elsô negyedéves adatai máris erre engednek következtetni. Így 2000-ben 4,9, 2001-ben 6,4 és 2002-ben 8 százalékos növekedést várunk a visegrádiak építési piacán. Részpiacait vizsgálva megállapítható, hogy Kelet-Európa építési piacának legnagyobb szegmense a nem lakásépítési szektor, amely a külföldi tôke befektetéseinek színtere: a bevásárlóközpontok, az ipar, az iroda- és szállodabefektetések, a raktárak, a kereskedelmi hálózatok jelentôs, az éves építési teljesítmény közel 50%-át teszik ki a négy országban között együttesen. A fennmaradó részt az összes országban a strukturális válságokkal küzdô lakásépítés és az EU-csatlakozás kapcsán 2001-tôl dinamikusan meglóduló infrastruktúra-fejlesztések (közlekedés, kommunális ellátás, környezetvédelem, regionális fejlesztések) teszik ki, közel fele-fele arányban. Szemben Nyugat-Európával, ahol a felújítás aránya az új építéshez viszonyítva megközelíti az 50 (!) százalékot, a keleti országokban százalékos átlagon áll be az épületek és építmények fenntartása és felújítása. Az Európai Unióhoz csatlakozó négy ország építési piacán nagy elmozdulás várható a lakásépítésben. Mindegyik ország lakáspolitikai és lakástámogatási reformok kialakításával küszködik. Az 1990-es szintrôl közel 60 százaléknyit csökkenô lakásépítés pótlásának felgyorsításához mind a négy országban keresik a megfelelô eszközöket és intézkedéseket (lásd a következô sajtótájékoztatónkat). A bécsi konferencián 21 ország 178 képviselôje vett részt, köztük befektetôk, a legnagyobb építôanyag- és termékgyártók, számos hatóság és szövetség, lakáspolitikus, piackutató, pénzügyi és tanácsadó szervezet, illetve cég. A következô konferenciát decemberben, Párizsban rendezi a francia BIPE, 2003-ig történô építési piaci kitekintéssel. A konferencián a megváltozott lakásigények, valamint a dot.com építési piacra gyakorolt hatását is megvitatják.(lásd táblázatok) Változások az európai lakáspolitikában Az új évezred új kihívásai Az EUROCONSTRUCT 1975-ben alakult, hogy rendszeresen aktualizálja és kétszer egy évben konferencián vitassa meg Európa, illetve a legutóbbi években Ázsia legfontosabb építési piaci trendjeit. Tagjai sorában 19 tagország szerepel, közöttük 18 négy közép-kelet-európai ország gazdaság-, illetve jövôkutató intézete, melyek félévenként készítik el országuk építési piacelemzését, három-, illetve ötéves elôretekintéssel. Az elemzések szöveges és táblázatos anyagból állnak. Az elemzések két kötetben jelennek meg (1. Elôadások és összefoglaló piacelemezések; 2. Országtanulmányok) minden konferenciára. A kiadványokat az EUROCONSTRUCT tagok forgalmazzák, így Magyarországon a Build & Econ Építésgazdasági Tanácsadó Iroda. A Build & Econ ezúttal nemcsak a magyarországi építési piacelemzést készítette el, hanem ô foglalta össze a keleteurópai országok helyzetét, és errôl egyúttal elôadást is tartott a konferencián. EUROCONSTRUCT tagországok: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország (Build & Econ), Németország, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország és Szlovákia. A bécsi konferencián 21 ország 178 képviselôje vett részt, közöttük befektetôk, a legnagyobb építôanyag- és termékgyártók, számos hatóság és szövetség, lakáspolitikus, piackutató, pénzügyi és tanácsadó szervezet, illetve cég. A lakáspolitika kihívásai Nyugat-Európában Várható változások és trendek A II. világháború óta az EU-országokban a lakáspolitika a szociális és gazdaságpolitika integrált részévé vált óta a különbözô nemzeti politikák mindegyikénél az alapvetô kérdés az, hogy mi a lakáspolitika elsôdleges, és mi a másodlagos célja. Összességében megállapítható, hogy elsôdleges cél Európaszerte az volt, hogy minden háztartás képes legyen fenntarta- 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

17 ni egy mennyiségileg és minôségileg megfelelô lakást, megfizethetô áron. Másodlagos célként volt megfigyelhetô az, hogy a lakáspolitika ösztönözze az építôipart a magas foglalkoztatás érdekében. Mivel deklaráltan minden polgárnak szüksége van lakásra, függetlenül a jövedelmi viszonyaitól, ezért a kérdés a II. világháborút követôen mindig az volt, hogy ezt milyen eszközökkel lehet elôsegíteni. Hogyan lehet a háztartások jövedelme és a lakásárak közötti rést áthidalni? Olyan rendszereket dolgoztak ki, amelyeknél a tényleges építési költségek és a kialakuló lakbérek közötti rést mindkettôre vonatkozó és különbözô támogatási formákkal képesek voltak kezelni. Az ezredfordulóra kialakult lakáshelyzet Európa-szerte új megközelítést igényel. Az elôadások kivétel nélkül arról szóltak, milyen erôfeszítéseket tesznek az egyes országok annak érdekében, hogy a lakosság megfelelô lakhatását és megváltozott igényeit mind jobban elôsegítsék. Megjelennek a különbözô lakástámogatási formák, melyeket gondos elemzéssel úgy alakítanak ki, hogy a lakosság különbözô rétegei valamelyiket igénybe is tudják venni. Gondoskodni kívánnak a kisebb jövedelmûek lakhatásáról, de azokról is, akiknek nincs lehetôségük saját erôbôl még szociális lakást sem szerezni. Arra törekszenek, hogy fel ne boruljon a szociális egyensúly a lakosság egyes rétegei között, és alapvetô elv az, hogy a családi jövedelmektôl függetlenül, minden háztartásnak legyen otthona. Megfelelô arányokra törekszenek a magántulajdonú lakás és a bérlakás között a lakásmobilitás érdekében. Az EUROCONSTRUCT két nagy elôadásban (Patrick de La Morvonnais, BIPE, Franciaország és Erich Gluch, IFO, Németország) foglalta össze a lakáspolitika összetett helyzetét és kilátásait. A legtöbb országban a kormányoknál maradt a lakáspolitika kérdése. Az állam beavatkozása növeli a szociális lakásokkal való jobb ellátást (új lakás építése és rekonstrukció), serkenti a saját otthon megszerzését, fejleszti a magánbérlakás szektort és csökkenti a szociális egyenlôtlenségeket. A költségvetések támogatják a lakáskiadásokat azoknál a háztartásoknál, ahol képtelenek fizetni a bérleti díjat a kizárólag piaci erôk által mûködtetett szektorban. Minden országban alkottak rendszereket a pénzügyi támogatás megvalósítására. A lakáspolitika egyre bonyolultabbá válik, és a gazdasági és politikai erôk hatására állandóan változik. Az állami beavatkozásnak nem egyetlen formája a pénzügyi lakástámogatás. A helyi és a nemzeti kormányok jogi, szabályozási és szervezési szférákban tevékenykednek. Ma az európai gazdaságok növekvô mértékben kerülnek a szabadkereskedelem befolyása alá. A legtöbb országban, Nyugat-Európában ma az a kérdés, hogy fenn tudják-e tartani a lakásszektor támogatását, és a lakáspolitikának milyen irányba kell haladnia a következô években. Minden európai országra egyként jellemzô, hogy a lakáspolitika különlegesen komplex, állandóan változik, nehéz ellenôrizni és mennyiségi adatait meghatározni. Továbbá a lakáspolitikai döntések kihatásának becslése szintén nagyon pontatlan. Támogatási variációk: közvetlen támogatás új lakásépítésre, rekonstrukcióra és a városi rehabilitációhoz; FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 közvetett egyéni támogatás (bérlôknek és a kisebb területtel bíró tulajdonosoknak); adótámogatás. A bérlôi és tulajdonosi támogatási formák összetettek. Általában az állami támogatás a bérlôi szektornak kedvez (városi tulajdonban lévô házak építése és felújítása, közvetlen lakástámogatás, melyet a bérlônek fizetnek). Franciaországban, Németországban és Angliában a bérlakások száma az összes lakáshoz viszonyítva 70%, míg ez az érték Ausztriában és Svédországban 60%. Az európai országokban végzett vizsgálatok szerint az állami lakástámogatás mértéke változó, és a GDP 1,25 3%-a között van. Általában az adókkal kapcsolatos intézkedések a kormányzat kezében vannak, az egyes országok regionális és helyi kormányzatai más támogatási formákban érintettek. Európában két ellentétes modell van: az egyik a központosított modell, a másik a decentralizált. Ez utóbbinál azonban alapvetô az állami támogatások mértéke. Jelentôs különbség van a hitelek szétosztásában is. Több országban jelentôs szerepük van az egyes speciális hitelintézeteknek. A lakástámogatási rendszer szorosan összefügg a szociális lakások szervezési kérdéseivel, mely országonként ugyancsak változó (hatósági, egyesületi, nonprofit szervezetek, szövetkezetek stb.). A lakáspolitika a várostervezéssel és fejlesztési törekvésekkel szerves összefüggésben valósul meg. A közvetlen lakástámogatás kétségkívül kedvezô hatással van a lakásállományra, a lakások deficitjeit nem lehetne megoldani központi támogatás nélkül. A személyre szóló támogatás fokozatos bevezetése csökkentette a kis keresetû bérlôk pénzügyi terheit, különösen a szociális lakásszektornál. Összefoglalva, a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az országok hasonló úton járnak: az építési támogatásban hanyatlás figyelhetô meg; a személyre szóló támogatás növekedik; az adókon keresztül való támogatás csökken. Az európai lakáspiacon arra lehet számítani, hogy növekedni fognak a lakásvásárlások, különösen a meglévô lakásállománynál, csökkentve új szociális lakások építésének a szükségességét. Folytatódni fog az építkezés támogatásának csökkenése is. Az egyéni lakástámogatásban nem lesz hirtelen csökkenés. A támogatások azonban célzottabbak lesznek (fiatalok, idôsek, családok, munkanélküliek, alacsony jövedelmû csoportok). Az adózással kapcsolatos támogatást nehezebb megjósolni, talán csökkenés várható. A lakáspolitika Nyugat- Európában a minôséget fogja elônyben részesíteni a mennyiséggel szemben. A szakértôk véleménye szerint nehéz elképzelni, hogy az állam teljesen kivonuljon a lakásszektorból. Az egyes országokban a népesség 5 10%-a csak a támogatás igénybevételével képes lakáshoz jutni. Valószínû, hogy az építési támogatások csökkenni fognak a szociális lakások elônyére. Eltolódás várható a politika részérôl is: a szociális lakás hangsúlyozása átvált a szociális politika a lakásért célra. A BIPE álláspontja szerint három tényezô fogja jelentôsen befolyásolni a kormányok lakáspolitikáját. Elsôsorban arra kell figyelniük a lakáspolitikusoknak, hogy milyen veszélyekkel jár a kétszeresére felgyorsult gazdaságban a szociális egyenlôtlenségek folyamatos növekedése. Ezen túlmenôen a bevándorlók 19

18 is nagy kihívást jelentenek a jelenlegi demográfiai helyzetre. Végül szinte bizonyosra vehetô, hogy a lakásokkal szembeni követelmények jelentôsen nôni fognak. Mindez arra fogja kényszeríteni a kormányokat, hogy sokkal nagyobb mértékben avatkozzanak be, mint szándékoztak volna. Várható változások az egyes országokban: Németország, Hollandia és Ausztria példája Az egyes országok prominens lakáspolitikusai és pénzügyi szakértôi rávilágítottak a kérdés országonként eltérô, egyedi sajátosságaira is. Ebbôl a szempontból az egyik, a keleteurópai országok számára talán legérdekesebb elôadás a német lakáspolitika kétarcúságáról szólt, Reformok Németországban a nonprofit szervezetektôl a szociális piaci stratégiákig címmel (Jürgen Steinert). Németország mint az európai lakásépítési piac legnagyobb tényezôje (a kontinens lakásépítésének közel egyharmadát termeli ) komoly nehézségekkel került szembe az újraegyesítés kapcsán a keletnémet tartományokban. A rendkívüli mértékeket öltô, értéknövelô (panelos) lakásrekonstrukció és a nagy értékû építôanyag-ipari beruházások ellenére az új tartományok lakosságmegtartó képessége csökken. Ezért Németországban szükséges az ún. Non Governmental Organisations (NGO) létrehozása, továbbá a német újraegyesítéssel járó, lakást érintô problémák megoldása. Speciális helyzet állt elô, minden téren felülvizsgálat és döntés szükséges, új szociális lakástörvényre van szükség. A lakáspolitika változásainak következményei Hollandiában címû elôadás (Prof. A. P. Buur) a százéves lakástörvénybôl indult ki. A holland rendszer szerint a központi kormányzatnak irányító szerepe van, a megvalósítás felelôssége pedig a helyi hatóságokra hárul. A lakástörvény az alacsonyabb keresetû lakosság támogatására irányul. Kezdetben a minimális követelményt a pénzügyi támogatással létrehozott új otthonok létesítése jelentette. Új helyzetet teremtett az ún. lakásegyesületek megjelenése. Ezek a szervezetek új lakást építettek és bérbe adtak. Míg 1970-ben a holland lakásállomány 60%-a különbözô lakásegyesületek birtokában lévô bérlakás volt, késôbb nagy értékû és minôségi lakásokat kezdtek építeni. A lakásépítés (objektum) támogatása mellett egyéni támogatást is bevezettek. A 80-as évek végén ez a politika megváltozott, kezdték ösztönözni a saját tulajdon megteremtését. Lassan, de biztosan az objektum támogatást csökkentették, az egyéni támogatást is visszafogták. A jövedelem nôtt, a kamatláb csökkent. A magántulajdonú lakások száma nôtt, és a házvétel elônyösebbé vált, mint a bérlakás. Hollandiában 2000-re a lakásállomány 65%-át magántulajdonúvá kívánják tenni, nagyszámú szociális bérlakás eladása útján. Ezzel jelentôs bevétel keletkezik, melyet a lakásszervezetek a rossz állapotban lévô városi lakásállomány rekonstrukciójára használnak fel re Hollandiában megszûnt a 20 mennyiségi lakáshiány. A növekvô jövedelmi szint a minôségi lakáspiacon okoz hiányt. A lakáshoz kapcsolódó támogatások átstrukturálása várható Ausztria lakáspolitikájában is, amelyeket az EUROCONST- RUCT konferencián az osztrák lakásszakértô, Christian Donner ajánlásaiban fogalmazott meg. Javaslatai sorában optimális lakáspolitika kialakítása esetén szerepel, hogy közalapítványt kell létrehozni, amely a családokat szociális helyzetüknek megfelelôen segíti. A helyi hatóságok gondoskodjanak arról, hogy elegendô mennyiségû bérlakás álljon rendelkezésre, és ez elérhetô legyen a háztartások részére, függetlenül jövedelmi szintjüktôl. Lakástámogatást kell nyújtani a szükségletnek megfelelôen minden lakástulajdonosnak, összegét különbözô szempontok figyelembevételével kell megállapítani. Ausztriában így válik megvalósíthatóvá, hogy a lakáspolitikai eszközök kombinációja minden háztartásnak biztosítsa a megfelelô lakhatást. A következô években várható, hogy az adóbevétel szövetségi, regionális és helyi szintû szétosztása hatással lesz a jelenlegi támogatási rendszer nagymértékû csökkentésére, de el kívánják kerülni a drasztikus csökkentést. Kelet-európai tanulságok, a magyar lakáspolitika további lehetséges irányai Az EUROCONSTRUCT konferencia magyarországi partnere a Build & Econ Tanácsadó Iroda. A kelet-európai lakáspiaci trendeket tekintve melynek szintetizáló elemzésére és annak elôadására az osztrák gazdaságkutató a Build & Econt kérte fel megállapítható, hogy ezek az országok hasonló helyzetben vannak. A négy EUROCONSTRUCT tagországra (a visegrádiak) összességében jellemzô a még kialakulatlan lakáspolitika, az elavult régi lakásállomány, a nagyszámú panelos, lepusztult kislakás, de már jelentkezik az újgazdag fizetôképes kereslet növekvô lakásépítési igénye, és jelentôs szerzôdésállománnyal rendelkeznek a kilencvenes években bevezetett lakás-takarékpénztárak. A Build & Econ szerint a magyarországi lakáspolitikai fejlemények nemzetközi viszonylatban igen pozitívan ítélhetôek meg, kifutásuk néhány év múltán példa és tanulság lehet a többi közép-kelet-európai országban is. A Build & Econ megítélése szerint a kormányzat otthonteremtési programjának megvalósulásában látványos eredményekhez vezetne a lakástakarékpénztári szerzôdéseket kötô, közép- és kis jövedelmû családoknak a jelenleginél nagyobb költségvetési támogatása. Mintegy 600 ezer család lakásmobilizációját, illetve lakásaik értéknövelô felújítását vagyis életkörülményük viszonylag rövid átfutási idô alatti jelentôs javulását eredményezhetné egy pozitív kormányzati döntés. Megfelelô támogatásban kellene részesíteni a kislakásokba beszoruló nagyobb létszámú családok mobilitását is. 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

19 LETENYEI LÁSZLÓ kutató, TETT Consulting REGIONÁLIS TÁRSADALMI HÁLÓZATOK A kapcsolatháló elemzés alkalmazásának lehetôségei a regionális fejlesztésben* Bevezetés FALU VÁROS RÉGIÓ 2000/6 A gazdasági élet minden területén, így a regionális fejlesztésben is egyre több szó esik a helyi vagy a regionális gazdasági kapcsolatok kiépítésérôl, fejlesztésérôl. A közelmúltban például a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a régiók gazdasági szerepét a gazdasági és társadalmi szereplôk információs és innovációs hálójának létrehozásában vélte fölfedezni. Egy napilapnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a nagyvállalatok versenytársai nem a kis- és középvállalkozások, hanem ennek a szintnek régióba szervezôdô termelési, információs és innovációs hálózatai. Abban, úgy tûnik, nincs vita a vidékfejlesztôk és a gazdaságpolitikusok között, hogy a regionális és kistérségi szintû gazdaságszervezés egyfajta hálózatépítés lesz. Kisebb azonban az összhang a hálózatszervezés mikéntjével, vagy a már meglévô gazdasági és társadalmi kapcsolathálók feltérképezésével kapcsolatban. Kevesen tudják, hogy a kapcsolatháló elemzés (network analysis) egy létezô diszciplína. Mind az elmélet, mind pedig a matematikai-statisztikai módszertan gyors fejlôdést futott be a nyolcvanas-kilencvenes években, tudományos divattá vált. A hálózatelemzôk ma világszerte több tanszéket, folyóiratot és nemzetközi társaságot alapítottak, eredményeiket széleskörûen használják a gazdasági elemzés és a regionális fejlesztés több területén. Gazdasági kapcsolatháló elemzésekkel Magyarországon is foglalkoznak, sôt, a kapcsolatháló elemzôk nemzetközi társaságának (INSNA) következô konferenciája Budapesten kerül megrendezésre. Regionális fejlesztés területén a TETT Consulting végez ilyen elemzéseket. A kapcsolatháló elemzés iránti megnövekedett érdeklôdés oka elsôsorban az, hogy az eredmények a gyakorlatban nagyon jól használhatóak. Az elemzés segítségével olyan, korábban csak az informalitás és a pletyka szintjén észlelt, de minden résztvevô szerint rendkívül fontos információk válnak mérhetôvé, mint például egy közéleti személyiség befolyása, egy település vagy egy magánszemély társadalmi presztízse, egy cég holdudvara stb. A fejlett országokban az üzleti tanácsadás új területévé nôtte ki magát a kapcsolati tanácsadás, amely az üzleti és személyes kapcsolatok kialakításában segít. Terjedelmi okok miatt sem a módszertant, sem pedig a régiófejlesztési alkalmazási lehetôségeket nem mutathatjuk be kellô mélységben, ám az érdeklôdôk tovább tájékozódhatnak a cikk végén felsorolt kézikönyvekben és Internet címeken. A következôkben elôször a kapcsolatháló elemzés lehetôségeit vázoljuk fel (elméleti keretek), majd két hazai példát mutatunk be. Az elsô példa egy régió intézményeinek, a második egy kistelepülés lakosainak kapcsolathálója. Elméleti keretek A kapcsolatháló elemzés alapvetôen különbözik minden korábbi elemzô eljárástól. Az eljárásnak (némi egyszerûsítéssel) három kulcseleme van: új típusú adatokat gyûjt; új elemzési kérdéseket fogalmaz meg; új elemzési módszereket használ. Új típusú adat (relációs ismérv) A relációs ismérv kifejezést a hatvanas években Lazarsfeld és Menzel vezették be, megkülönböztetésül az analitikus és a kontextuális ismérvektôl. Az analitikus ismérv a megvizsgált egyedhez elválaszthatatlanul hozzá tartozó információ. Egy fejlesztési terv közgazdasági hatásvizsgálatakor többnyire analitikus adatokat, például megtérüléseket, várható foglalkoztatotti létszámot elemzünk. A kontextuális adatok ezzel szemben a környezetre, a relációs adatok pedig a környezettel való kapcsolatra vonatkoznak. A relációs ismérv mindig egyszerre legalább két szereplô közötti kapcsolatot jellemez. Analitikus ismérv például, hogy van-e középiskola egy településen. Kontextuális, hogy a térség településeihez viszonyítva alacsony vagy magas-e az érettségizettek aránya. Relációs ismérv lehet, hogy például hová mennek továbbtanulni a diákok, vagy mely településekrôl jelentkeztek a középiskolába. Képzeljük magunkat egy hitelkérelmet elbíráló velencei kalmár szerepébe. Míg egy mai banki alkalmazott elsôsorban analitikus adatok (mérlegadatok) alapján dolgozna, egy részvényelemzô már a várható piaci környezeti hatásokat is figyelembe venné (ez kontextuális ismérv), a kalmár azt is megszimatolná, hogy a hitelkérô milyen más fontos személyekkel, vállalkozásokkal áll kapcsolatban. A kapcsolat kívül esik a többi formális elemzés érdeklôdésén, gyakorlati jelentôségével viszont mindenki tisztában van. Az információ megszerzéséhez és értékeléséhez bizal- 21

20 mas jellegénél fogva a kapcsolatháló elemzés megjelenése elôtt egy velencei kalmár agyafúrtságára volt szükség. Új elemzési kérdések (kapcsolatok) A hálózati megközelítés új kérdéseket vet fel. Nem egy vállalat, iparág vagy település, vagy régió helyzete, hanem vállalatok, iparágak, települések vagy régiók kapcsolatai kerülnek górcsô alá. A kapcsolatok két szinten vizsgálhatók: makroszinten az egész hálózatot, mikroszinten pedig egy konkrét szereplô (egy pont) egyéni hálóját elemezzük. Makroszinten következô kérdéseket fogalmazhatunk meg: elég sûrû-e a hálózat? (A sûrûség a lehetséges és a valós kapcsolatok aránya.) Hol vannak sûrûsödési pontok? Hogyan definiálhatók az egyes hálózati csoportok? Mely pontok töltenek be közvetítô szerepet? Hány lépésben lehet elérni egyes csoportokat, tagokat? A különbözô szempontok szerint meghatározott kapcsolathálók a vizsgálati eredmények ellenôrzésére, kiegészítésére is alkalmasak. Más települést tarthatunk egy kistérség központjának például a szennyvízhálózat, a tôkebefektetések és a munkaerô napi ingázásának iránya alapján. Mikroszinten az érdekel minket, hogy egy vizsgált pont (cég, település, személy stb.) egyéni kapcsolathálója mennyire kiterjedt, a háló mintázata mennyire megfelelô (azaz eljut-e ugyanazokhoz a központokhoz, ahová a sikeresebb szereplôk), vagy hogy az egyén kapcsolatai mennyire rétegezettek. A kapcsolatháló elemzések gyakran intézmények közötti személyes kapcsolatokat vizsgálnak. Klasszikusnak számító tanulmányában Granovetter (1973) bemutatta, hogy a munkaerôpiacon azért nem érvényesülhet tökéletesen a kereslet és kínálat hatása, mert a legtöbb ember a modern korban is ismerôsei révén próbál munkát találni. Más szerzôk késôbb a legtökéletesebbnek hitt piacokról (tôzsde, biztosítás, nagyvállalati szektor) mutatták be, hogy itt sem csak a kereslet és kínálat, illetve az ezekre vonatkozó várakozások határozzák meg az üzletmenetet, a személyes kapcsolatok hálójának ugyanolyan fontos szerepe van (például: Baker 1984, Adler 1998.). A kilencvenes években több hazai kutatás is vizsgálta a nagyvállalatok személyi összefonódásait, és ennek kapcsán az egyes ágazatok nemzetgazdasági súlyát (például: Stark 1994, Vedres 1997). A kapcsolatháló elemzés hazai elterjedésének útjában leginkább az áll, hogy kevesen ismerik az ehhez szükséges statisztikai módszereket. A módszertani elôzmények (pl. diád- és triádelméletek vagy a szociometria) meghaladása a modern matematika, elsôsorban a mátrix és gráfelmélet fejlôdésének köszönhetô. A megszokott statisztikai programcsomagok például Excel vagy SPSS nem végeznek hálózatelemzési mûveleteket, ami szintén a módszertan terjedése ellen hat. Ma a kapcsolatháló elemzôk többsége a számításokhoz Ucinet vagy Gradap programokat, a grafikus megjelenítéshez (gráfok rajzolásához) pedig Krackplot, Pajek és más szoftvereket használ. Ezek a programok az elmúlt öt-hat évben rohamosan fejlôdtek, ennek köszönhetôen az egyre bonyolultabbá váló számítások elvégzése a gyakorlatban egyre egyszerûbb. Az INSNA honlapjáról a legtöbb szoftver ingyen letölthetô vagy megvásárolható. Elsô példa: egy kistérségi kapcsolatháló 1998-ban egy alapítvány megbízásából a sajóvölgyi iparvidék gazdasági és társadalmi kapcsolatait vizsgáltuk. A tucatnyi település önkormányzatánál, illetve jelentôsebb gazdasági szervezeteinél folytatott interjúk alapján több hálózatot is felvázoltunk. A példa kis elemszámú hálózatokat mutat be, ahol az eredmények a grafikákról könnyen leolvashatóak. Az elsô ábra az önkormányzatok közösen üzemeltetett intézményeinek (például közösen fenntartott iskolák) térképe. Ez alapján úgy tûnik, három világosan elhatárolódó mikrotérségi koalícióról van szó. Ha a hálózatban feltüntetjük a tervezett intézményeket is, akkor árnyaltabb (tér)képet kapunk. Az egyes kapcsolati csoportok grafikusan jól kirajzolódnak, és különösebb elemzés nélkül is látszik, hogy Kazincbarcika és Sajószentpéter az adatfelvétel pillanatában nem egyszerûen központi, de az egyes csoportosulások között összekötô, híd szerepben volt. 1. ábra Közös intézmények 1998-ban Új elemzési módszerek (mátrix és gráfelmélet a számítástechnikában) ábra Közös létezô és tervezett intézmények (az elôzô ábrán feltüntetett kapcsolatok vastag vonallal jelölve) 2000/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE FŐÉPÍTÉSZ ELVEK CÍVIS HÁZ ZRT. ESZKÖZÖK VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RENDEZÉSI TERVEK, ÉPÍTÉSI ÉS ESZTÉTIKAI SZABÁLYOK FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ISMERETE

Részletesebben

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)

A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Az építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája

Az építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája Az építészeti minőség, avagy a bizalom anatómiája Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Vikár András építész vagyok. Lukács Istvánnal közös irodánk tervei alapján, az elmúlt évtizedben, csaknem 120 000 m 2

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE

Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE 1. Sajnos vagy szerencsére? SAJNOS SZERENCSÉRE Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 1. Sajnos vagy szerencsére? A belvárosban lakom. A földszinten lakom. Elég messze lakom a belvárostól.

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép,

Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, Gyulai emlék Egy hosszú hétvégét töltöttünk el Gyulán a Corso Hotelben. Gyula nagyon szép, tiszta és turistákkal teli kisváros. Gyönyörűek a belváros szökőkútjai, a vár körüli sétány, ahol a nyári melegben

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban

Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban Javaslatok a városfejlesztési koncepció felülvizsgálatával kapcsolatban Arrabona Városvédő Egyesület 2016. január 15. Tájékoztatás Győr polgárai részére a helyi pártlapok (Kisalföld, kisalfold.hu és Győr

Részletesebben

REFERENCIÁK. ÖNT KÉPVISELJÜK AZ ABLAKGYÁRTÁSBAN! www.arthytherm.hu

REFERENCIÁK. ÖNT KÉPVISELJÜK AZ ABLAKGYÁRTÁSBAN! www.arthytherm.hu REFERENCIÁK ÖNT KÉPVISELJÜK AZ ABLAKGYÁRTÁSBAN! www.arthytherm.hu Fontosabb referenciáink a nyílászáró piacon: Közületi ügyfeleink: Eurocampus Kft: Miskolci egyetem rekonstrukciója (Miskolc egyetemváros,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Élhető otthonok. SpanyolKert. Költözzünk össze!

Élhető otthonok. SpanyolKert. Költözzünk össze! Élhető otthonok SpanyolKert Költözzünk össze! Parkosított, tágas, közös kert A SpanyolKert lakói olyan emberek, akik igazán szeretnek élni. Mi szeretnénk, hogy vevőink jól érezzék magukat otthonaikban.

Részletesebben

75 % kiadva CDO. calasanz downtown offices. egyed l ll sziget a belv rosban. www.cdo.hu

75 % kiadva CDO. calasanz downtown offices. egyed l ll sziget a belv rosban. www.cdo.hu 75 % kiadva CDO calasanz downtown offices egyed l ll sziget a belv rosban www.cdo.hu Ki költözik Budapest legjobb irodájába? Budapest bővelkedik jobbnál jobb adottságú irodákban, irodaházakban. Olyan

Részletesebben

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával?

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Használd ezt a nagyszerű és ingyenes szolgáltatást olyan célokra, amelyek pénzt és időt takarítanak meg Neked, ügyfeleidnek és barátaidnak!

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Készházak & könnyûszerkezetes otthonok

Készházak & könnyûszerkezetes otthonok GERENDAHÁZAK Készházas oldalak Készházak & könnyûszerkezetes otthonok V A JÖVÕ egyik meghatározó építési technológiája. A megbízhatóságot, a kényelmes, kiszámítható építkezést, a minõséget, a stabil árakat,

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12)

Széll projekt. Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Széll projekt Sajtótájékoztató anyaga (Utolsó módosítás: 2013.02.12) Mit szólnának hozzá ha azt mondanám: a Széll Kálmán téren és környékén a közúti járművek évente közel 540000 kilogramm szennyezést szórnak

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Életre keltjük épületét

Életre keltjük épületét Tégy bele csövet, szerelvényt! Hol kazán ontja melegét, a ház életre kél Közel 40 fő munkatársi létszám, közel 100 főt foglalkoztató alvállalkozói kör. 300 m2, XXI. századi technológiával épült iroda,

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA BENEFICIAR/MEGRENDELŐ: ASOCIAŢIA DE DEZVOLTARE INTERCOMUNITARĂ MUNŢII HARGHITA HARGITA HEGYSÉG KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

EGYENMEGOLDÁSOK HELYETT Építész: Bagoly Lajos

EGYENMEGOLDÁSOK HELYETT Építész: Bagoly Lajos EGYENMEGOLDÁSOK HELYETT Építész: Bagoly Lajos LAKÓPARKBA TERVEZNI MINDIG IS KÜLÖNLEGES KIHÍVÁST JELENT AZ ÉPÍTÉSZ SZÁMÁRA, UGYANIS ILYENKOR A HELY SZELLEME EBBEN AZ ESETBEN ÁTLAGOS, PEST MEGYEI KISVÁROSI

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

Jövő Műhely 2014-2020

Jövő Műhely 2014-2020 Jövő Műhely 2014-2020 CSMKIK Kommunikációs- és Reklámklub 10 + 2 kockában Volford László CSMKIK kommunikációs és reklámklub vezető Prológ A Jövő műhely 2014-2020 indulása Jelentősen megnövekedett a szakember

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Hírlevél 1. Mozgó Tüdőszűrő Program

Hírlevél 1. Mozgó Tüdőszűrő Program Hírlevél 1 Mozgó Tüdőszűrő Program 1995-ben indult, és máig egyedülálló programként működik a hajléktalan emberek TBC szűrése és az ehhez kapcsolódó gyógyítás, utógondozás, illetve a nyomon követés megszervezése.

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

HA CSAK A HUZAT HIBÁDZIK FARKAS FERENC KÁRPITOS

HA CSAK A HUZAT HIBÁDZIK FARKAS FERENC KÁRPITOS pám körbevitt a mûhelyekbe, bemutatott a szomszédos üzletekben. Ma maximum akkor jön be valaki új, ha kell neki egy csavarhúzó vagy fogó. De akkor sem biztos, hogy bemutatkozik H CSK HUZT HIBÁDZIK KS NC

Részletesebben

ALÁÍRÓLAP. Tervező: Korényi és Társai Építész Kft. 1113 Budapest, Edömér u. 4. TT1 01-2590. Nagy Csilla TT1 01-1210 K1 1-01-3157. 2013.

ALÁÍRÓLAP. Tervező: Korényi és Társai Építész Kft. 1113 Budapest, Edömér u. 4. TT1 01-2590. Nagy Csilla TT1 01-1210 K1 1-01-3157. 2013. ALÁÍRÓLAP KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓS TERÜLET (Budapest, IX. ker. Ferenc körút - Üllői út - Haller utca - Mester utca által határolt területre vonatkozó) a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET Új egészségügyi központ Pestszentimrén 02 TERVEZET Nyárfás sor TERVEZET TERVEZET Elhelyezkedés Beépítési vázrajz A beépítésre váró ingatlan Pestszentimre városközpontjában, a első harmadában helyezkedik

Részletesebben

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK.

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 1.1. A TÉMAVÁLASZTÁSRÓL HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 1.2. A TERVEZÉS TERÜLETI ÉS IDİBELI LEHATÁROLÁSA HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 2.

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

egy marslakó BécSBen

egy marslakó BécSBen Egy marslakó Bécsben A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna. (Norman Macrea, az Economist főszerkesztője) Isaac Asimov,

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ

BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ BESZÁMOLÓ GÖDÖLLŐI MÚZEUMI ÉJ Évek óta hagyomány, hogy Gödöllő városa a Múzeumok Éjszakája programot városi összefogásban valósítja meg.tehát nemcsak a múzeumok (Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllői Királyi

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

g e r e n da h á z a k

g e r e n da h á z a k gerendaházak Luxus a Bakonyban A golfparadicsomhoz méltó, nívós vidéki otthont végigkíséri a fa dominanciája gerendaházak A zirci golfparadicsomban nem csak a sport és a pihenés ötvözõdik parádésan, hanem

Részletesebben

BONYHÁD, EVANGÉLIKUS ISKOLAÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE - VÁZLATTERV 2014. DECEMBER

BONYHÁD, EVANGÉLIKUS ISKOLAÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE - VÁZLATTERV 2014. DECEMBER BONYHÁD, EVANGÉLIKUS ISKOLAÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE - VÁZLATTERV 2014. DECEMBER K e r n é s K l e n k É p í t é s z e t i B t. 7 0 3 0 P a k s, D u n a u. 1 / a t e l : 7 5 / 4 2 1-4 4 1 2. Tartalom

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék*

Sütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék* Sütő Ãndrás Földi ºsztºl, égi szék* Adventi szelek fújnak maholnap a Hargitán, menni, menni kéne Sikaszóba! Nyár eleje rég volt, hogy arra járhattam, káplánszoknyás fenyőfáim alatt megülhettem. Fülemben

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Az ülésen született döntések jegyzéke: Határozatok:

Az ülésen született döntések jegyzéke: Határozatok: 1 JEGYZŐKÖNYV CSÓR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2009. DECEMBER 11-ÉN TARTOTT NYÍLT ÜLÉSÉRŐL 2 Az ülésen született döntések jegyzéke: Határozatok: 160/2009. (XII. 11.) számú határozat a székesfehérvári

Részletesebben

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Jelmagyarázat gazdaságfejlesztés városrehabilitáció humán infrastruktúra fejlesztés környezetfejlesztés közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Gazdasági Iroda Dr. Kelemen Sándorné Város- és Területfejlesztési Iroda Demeter András. Dr. Ambrus Adrienne DERDA Kft.

Gazdasági Iroda Dr. Kelemen Sándorné Város- és Területfejlesztési Iroda Demeter András. Dr. Ambrus Adrienne DERDA Kft. 2030-12/2008 JEGYZŐKÖNYV Készült: az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság 2008. október 20-án megtartott üléséről. Jelen vannak: a Bizottság elnöke a Bizottság tagja Nyerges Andor a Bizottság tagja

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Keleti kikötő negyed, Amszterdam

Keleti kikötő negyed, Amszterdam Amszterdam Keleti kikötő negyede néhány mesterséges félszigeten helyezkedik el, melyeket 1900 körül létesítettek az intenzív hajó- és áruforgalom kiszolgálására. A kikötői funkció jellege azóta megváltozott,

Részletesebben

Balaton-felvidéki építészeti útmutató

Balaton-felvidéki építészeti útmutató Megérteni az embereket, a tájat, a fákat, és a megértésből folytatni azt a mit a teremtő éltet és virágoztat. (Makovecz Imre) Balaton-felvidéki építészeti útmutató Krizsán András DLA építész 2014 április

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Tel: +36 1 / 466 7778 Tel: +36 30 / 664 0831 Mob: +36 30 / 664 0831 Fax: +36 1 279 0181 Email: vmatyas@t-online.hu

Tel: +36 1 / 466 7778 Tel: +36 30 / 664 0831 Mob: +36 30 / 664 0831 Fax: +36 1 279 0181 Email: vmatyas@t-online.hu Iroda: Telephely: 1118 Budapest, Budaörsi út 4-18/b 2030 Érd, Fényező u 91. Tel: +36 1 / 466 7778 Tel: +36 30 / 664 0831 Mob: +36 30 / 664 0831 Fax: +36 1 279 0181 Email: vmatyas@t-online.hu FILOZÓFIÁNK

Részletesebben

Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás

Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás Tevékenységünk A C2C Kft. az elmúlt években számos jelentős beruházás megvalósításában vett részt, mint a projekt lebonyolítója, irányítója, műszaki ellenőre.

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta

1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez. Pályázati felhívás-minta 1. melléklet a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati rendelethez Pályázati felhívás-minta P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S Kazincbarcika város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 40/2014. (VII. 24.) önkormányzati

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben