A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja

Átírás

1 A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola nevelési programja 2008.

2 Tartalom 1. Küldetésnyilatkozat Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák Tanórák Tanórán kívüli foglalkozások Szabadidős tevékenységek Iskolai rendezvények Diákönkormányzati munka A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Egészségnevelési program Egészségfejlesztési, egészségnevelési team munkában résztvevők: Segítő kapcsolatok színterei Módszerek Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

3 Iskolai étkeztetés Mindennapos testmozgás Lelki egészség védelme személyiségfejlődés Egészségnevelési feladatok Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés alapelvei és hosszú távú céljai Helyzetelemzés, helyzetkép A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórai oktatásszervezésben Tanórán kívüli programok Iskolán belüli együttműködés Iskolán kívüli együttműködés A célok megvalósításának eszközei Szakórák Iskolai környezet A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos nevelési feladatok A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Iskolánk együttműködési formái A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: A szülők részéről a következőkre számítunk: A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: 45 3

4 1. Küldetésnyilatkozat Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ki nem csak hallani, de érteni akar, hogy közel legyen a szívdobogásunk. (Birtalan Ferenc: Míg megnövök) A Herman Ottó Általános Iskola egy dinamikusan fejlődő oktatási intézmény. Küldetésünk egyrészt, hogy biztonságos teret adjunk az általános iskolás korú ifjúság testi és szellemi fejlődésének, másrészt tehetségük kibontakoztatása, képességük folyamatos fejlesztése révén alkalmassá tegyük őket arra, hogy a társadalom sikeres tagjaivá váljanak. Hisszük, hogy az iskola nem csupán a nevelés-oktatás intézménye, hanem olyan kulturális, sport és szabadidő központ, melyet a város és a régió gyermek és felnőtt lakossága egyaránt igénybe vehet. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi, idegen nyelvi, elektronikus és vizuális kommunikáció fejlesztésére, figyelembe véve az ifjúság életkoronként különböző lelki és szellemi állapotait, tanulónkénti sajátos szociális környezetét, valamint a folyamatosan változó társadalmi igényeket. Feladatunk, hogy megismerjük partnereink igényeit, és velük együttműködve valósítsuk meg céljainkat. Működésünk hatékonysága érdekében számba vesszük, elemezzük és folyamatosan fejlesztjük munkafolyamatainkat. A Herman Ottó Általános Iskola vezetősége és nevelőtestülete elkötelezett a korszerű, minőségi iskola működtetésére, a szervezeti kultúra fejlesztésére az általuk létrehozott minőségügyi rendszeren keresztül. 4

5 2. Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink Mindennapi nevelő-oktató munkánkban a következő pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: Szeretetteljes, biztonságos légkör teremtése, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat, ezért a szülők szívesen bízzák ránk gyermekeiket. Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban folyamatosan ellenőrizzük és fejlesztjük környezetünket, hogy az a tanulók érdekeinek és igényeinek minél jobban megfeleljen minden lehetőséget megragadunk a kapcsolatépítésre tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése minél magasabb szintű társadalmi boldogulásuk érdekében. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munkával a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közlünk, melyek 5

6 megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, oktató tevékenységünk célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk és régiónk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, lehetőséget teremtünk arra igénybe véve a legkorszerűbb eszközöket is, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban és régiónkban található oktatási és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen, hagyományos rendezvényeinket egyre magasabb színvonalon szervezzük meg, valamint új városi és regionális szinten nyitott rendezvényekkel gazdagítjuk lakókörnyezetünk életét. 6

7 Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, 7

8 képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Az Európai Tanács lisszaboni következtetései nyomán kidolgozott részletes munkaprogram és az ennek következtében átalakult Nemzeti Alaptanterv elveit követve kiemelten fontos célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. 8

9 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök 1. Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján a munkahelyen, otthon és a szabadidőben. Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális interakció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismerete. A kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök ismerete (a beszédhang minőségével kapcsolatos jellemzők, arckifejezések, testtartás és gesztusok rendszere). Az irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) és fő jellemzőik, valamint a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) és fő jellemzőik ismerete. Az írott nyelv fő jellemzőinek az ismerete (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) A nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerése. Különböző üzenetek közlése írásban és szóban, illetve azok megértése vagy másokkal való megértetése változatos helyzetekben, különböző céllal. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó különböző szóbeli üzenetek meghallgatását és megértését, valamint a tömör és világos beszédet foglalja magában. Idetartozik az üzenetátadás sikerességének megfigyelése, valamint beszélgetések változatos kommunikációs kontextusokban történő kezdeményezése, folytatása és befejezése is. Különféle szövegek olvasása és megértése a különböző céloknak (információszerzés, tanulás vagy szórakozás) és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. Különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása. A szövegalkotás folyamatának nyomon követése (a vázlatkészítéstől az átolvasásig). Írásbeli információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása a tanulás során, a tudás szisztematikus Az anyanyelvhez való po attitűd kialakítása, felismerve az anyanyelv a személyes és kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Mások véleményeinek é érveinek nyitott módon történ megközelítése, konstruktív, k párbeszéd folytatása. A nyilvánosság előtti magabiztos megszólalás. A helyes szó-, illetve nyelvhasználaton túl törekvés esztétikus kifejezésmódra. Az irodalom szereteténe elsajátítása. A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív at kialakítása.

10 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök rendszerezése. A fontos információk kiszűrése a szövegértés, beszéd, olvasás és írás során. Saját érvek meggyőző módon történő megfogalmazása szóban és írásban, valamint mások írásban és szóban kifejtett nézőpontjainak a teljes mértékű figyelembevétele. Komplex szövegek (előadások, beszélgetések, utasítások, interjúk, viták) alkotásához, előadásához vagy megértéséhez használt segédeszközök (pl. jegyzetek, vázlatok, térképek) alkalmazása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni A szókincs, a funkcionális nyelvtan, az intonáció és a kiejtés ismerete. A verbális interakció különféle típusainak az ismerete (személyes és telefonon történő beszélgetés, interjú stb.). Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták megfelelő körének ismerete (novella, vers, újság- és folyóiratcikk, honlap, útmutató, levél, rövid beszámoló stb.). A különböző beszélt és írott nyelvi stílusok és regiszterek (hivatalos, hétköznapi, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) fő jellemzőinek ismerete. Szóbeli üzenetek meghallgatása és megértése a kommunikációs helyzetek megfelelő körében (ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról). Beszélgetés kezdeményezése, folytatása és befejezése ismerős, a személyes érdeklődési körhöz vagy a mindennapi élethez kapcsolódó témákról. Különféle témákról szóló, nem szakszövegnek minősülő, illetve A kulturális különbségek fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. Érdeklődés és kíváncsis nyelvek iránt általában (beleé szomszédos országok nyelvé régióban beszélt nyelveket, a kisebbségi vagy klasszikus nyelveket, a jelnyelvet stb.) é kultúrák közötti kommunikáció 10

11 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök igények és szükségletek szerint. A társadalmi konvenciók és kulturális szempontok, valamint a nyelvföldrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez való kötöttségnek és változatosságnak a felismerése. egyes esetekben ismert területhez tartozó témáról szóló, szakszövegnek minősülő írott szövegek olvasása és megértése, valamint különböző típusú és különféle célokat szolgáló írott szövegek alkotása megfelelő helyzetekben. Segédeszközök (pl. jegyzetek, ábrák, térképek) megfelelő használata szóbeli és írásbeli szövegek (beszélgetés, útmutató, interjú, beszéd stb.) megértéséhez vagy alkotásához. A nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek megfelelő körének kezdeményezése és folytatása. 3.1 Matematikai kompetencia A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és A számok és mértékegységek biztos ismerete és a mindennapi kontextusokban való használata, amely a számtani alapműveletek és a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak a grafikonoknak, képleteknek és statisztikáknak az ismeretét foglalja magában. A matematikai kifejezések és fogalmak biztos ismerete a legfontosabb geometriai és algebrai tételeket is beleértve. A matematika segítségével megválaszolható kérdésfajták ismerete és A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása összeadás és kivonás, szorzás és osztás, százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során, mint például: a háztartási költségvetés Törekvés a számoktól v félelem leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapi munkában és a háztartásban adódó problémá megoldására. Az igazságnak, mint a matematikai gondolkodás ala tisztelete. Törekvés az állítások alátámasztására szolgáló ind keresésére. Hajlandóság mások 11

12 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően. megértése. kezelése (a bevételek és a kiadások kiegyensúlyozása, tervezés, megtakarítás); a vásárlás (árak összehasonlítása, mértékegységek, ár-érték arány ismerete); az utazás és a szabadidő (távolság és utazási idő közötti összefüggés felismerése, pénznemek és árak összehasonlítása). A mások által előadott indoklás követése és értékelésre és az indoklás alapgondolatának felismerése (különösen bizonyítás esetén) stb. A matematikai jelek és képletek használata, a matematika nyelvének dekódolása és értelmezése, valamint a matematika nyelve és a természetes nyelv közötti összefüggések felismerésre. A matematika segítségével történő és a matematikáról szóló kommunikáció. Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és véleményének érvényes (vag érvényes) indokok vagy bizonyítékok alapján történő elfogadására, illetve elutasítá 12

13 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése Terület A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása (jelentés megfejtése, értelmezése és az ábrázolásmódok közötti különbségtétel), valamint a leírásés ábrázolásmódok közötti választás és váltás az adott helyzet követelményeinek megfelelően. A kritikai gondolkodásra való hajlam; különböző matematikai állítások (pl. állítás és feltevés) megkülönböztetése; matematikai bizonyítások megértése, fogalmak alkalmazási körének és korlátainak a felismerése. Segédeszközök és egyéb eszközök (köztük informatikai eszközök) használata. 3.2 Természettudományi és technológiai kompetenciák A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai A természeti világ, a technológia és a technológiai eszközök és folyamatok alapelveinek az ismerete. A technológia és más területek tudományos fejlődés (pl. az orvostudományban), társadalom (értékek, erkölcsi kérdések), kultúra (pl. a multimédia) és a környezet (környezetszenynyezés, fenntartható A technológiai eszközök és gépek, valamint tudományos adatok és megállapítások felhasználása, illetve az azokkal való munka valamilyen cél vagy következtetés elérése érdekében. A tudományos kutatás lényegi jellemzőinek felismerése. Következtetések és a Érdeklődés a tudomány technológia iránt, azok kritika értékelése, ideértve a biztons kapcsolatos és az etikai kérdé is. A tényszerű adatok pozi kritikus szemlélete és annak felismerése, hogy a következtetések levonása egy 13

14 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva. fejlődés) közötti összefüggések megértése. kidolgozásukhoz vezető gondolatmenet ismertetése. logikai folyamat eredménye. Nyitottság a tudományos ismeretszerzésre és érdeklőd tudomány, valamint a tudomá vagy műszaki pályák iránt. 4. Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak (ITT) magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Ezek a kompetenciák a logikai és kritikai gondolkodással, a magas szintű információkezelési készségekkel és a fejlett kommunikációs készségekkel állnak kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az Az ITT természetének és a mindennapi élet különféle kontextusaiban betöltött szerepének, illetve lehetőségeinek alapos ismerete, amely magában foglalja: 20 a legfontosabb számítógépes alkalmazások, köztük a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, az adatbázisok, az információtárolás és - kezelés ismeretét; az internet és az elektronikus kommunikáció ( , videokonferencia, egyéb hálózati eszközök) használata által nyújtott lehetőségek, valamint a valóság és a virtuális világ közötti különbségek felismerését; az ITT felhasználási lehetőségeinek az ismeretét a személyiség kiteljesítését, a társadalmi beilleszkedést és a foglalkoztathatóságot elősegítő kreativitás és újítás terén; a rendelkezésre álló információk megbízhatóságának és érvényességének (elérhetőség/elfogadhatóság) alapszintű megértését és annak felismerését, hogy az ITT interaktív használata során Mivel az információs társadalom technológiáinak alkalmazására egyre több lehetőség van a mindennapi életben, így a tanulásban és a szabadidőben, a szükséges készségek a következők: elektronikus információk, adatok és fogalmak keresése, gyűjtése és feldolgozása (létrehozása, rendszerezése, a fontos és nem fontos, szubjektív és objektív, a valóságos és a virtuális közötti különbségtétel), valamint szisztematikus módon történő felhasználása; a megfelelő segédeszközök (prezentációk, grafikonok, táblázatok, térképek) használata összetett információk létrehozása, bemutatása vagy értelmezése céljából; internetes oldalak elérése és az azokon történő keresés, valamint internet alapú szolgáltatások, pl. vitafórumok és elektronikus levelezés használata; Hajlandóság az ITT használatára az önálló és a csapatban végzett munka köz kritikai és reflektív szemlélet alkalmazása a rendelkezésre információk értékelése során. Pozitív viszonyulás az in használathoz és fogékonyság világháló biztonságos és felel használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturá különbségek tiszteletben tartá Érdeklődés a látókör szélesítése érdekében történ használat iránt kulturális, társ és szakmai célú közösségekb hálózatokban való részvétel r 14

15 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. bizonyos etikai elveket tiszteletben kell tartani. az ITT használata a kritikai gondolkodás, kreativitás és újítás szolgálatában különböző kontextusokban otthon, a szabadidőben és a munkahelyen. 5. A tanulás tanulása A tanulás tanulása a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. Saját kedvelt tanulási módszerek, erősségek és gyengeségek, készségek, alkalmasság értő ismerete. A rendelkezésre álló oktatási és képzési lehetőségek ismerete és annak felismerése, hogy az oktatás és képzés időszaka során hozott különböző döntések hogyan befolyásolják az egyén későbbi pályafutását. A tanulás és általában véve a pályafutás önálló, hatékony irányítása. A tanulás időbeosztása, autonómia, fegyelem, kitartás és információkezelés a tanulási folyamat során. Hosszabb és rövidebb ideig tartó koncentráció. A tanulás tárgyára és céljára irányuló kritikai reflexió. A kommunikáció mint a tanulási folyamat része, a szóbeli kommunikáció megfelelő eszközeinek (intonáció, gesztusok, mimika stb.) alkalmazása, valamint különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene stb.) megértése és létrehozása révén. A kompetenciák változta és további fejlesztésére való hajlandóságot támogató énké valamint motiváció és a siker elérésére való képességbe ve hit. A tanulás pozitív, az éle gazdagító tevékenységként v felfogása, belső késztetés a tanulásra. Alkalmazkodóképesség rugalmasság. 15

16 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök 6.1 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén. A különböző társadalmakban általánosan elfogadott vagy támogatott viselkedési szabályok és viselkedésmódok ismerete. Az egyén, csoport, társadalom és kultúra fogalmak ismerete, illetve e fogalmak fejlődésének a megértése a történelem során. Az egészségmegőrzés, a higiénia és a táplálkozás szabályainak ismerete és ezek kamatoztatása a saját életben és a család életében. Az interkulturális dimenzió szerepének a megértése az európai és más társadalmakban. Konstruktív kommunikáció különféle társadalmi helyzetekben (tolerancia mások nézeteivel és viselkedésével szemben; az egyéni és a kollektív felelősség tudatosítása). Mások bizalmának és együttérzésének kiváltása. A személyes elégedetlenség konstruktív módon történő kifejezése (az agresszió, az erőszak és az önpusztító viselkedésminták féken tartása). A személyes és a szakmai szféra különválasztása, tartózkodás a szakmai konfliktusok személyes szintre vitelétől. A nemzeti kulturális identitás tudatosítása és megértése Európa és a világ többi részének kulturális identitásával való kölcsönhatásainak az ismeretében; a diverzitásból adódó nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése. Tárgyalóképesség. A másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekvés a sztereotípiák előítéletek leküzdésére. Kompromisszumkészsé Tisztesség. Öntudatosság. 6.2 Állampolgári kompetenciák Az állampolgári kompetenciák átfogóbbak, mint a személyköziek, mivel A polgári jogok és a lakóhely szerinti ország alkotmányának és kormánya működésének az ismerete. Részvétel a település/lakóhely életében, valamint a nemzeti és európai szintű döntéshozásban; A lakóhelyhez, hazához Európai Unióhoz és általában Európához és a világhoz (a v 16

17 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök társadalmi szinten működnek. Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást. A helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szintű szakpolitikák kidolgozásának folyamatában részt vevő intézmények szerepének és feladatainak ismerete (az EU politikai és gazdasági szerepét is beleértve). A helyi és nemzeti szintű kormányzat kulcsszereplőinek, a politikai pártoknak és az általuk hangoztatott politikai nézeteknek az ismerete. A demokrácia és az állampolgárság fogalmainak és az azokról szóló nemzetközi nyilatkozatoknak (köztük az Európai Unió alapjogi chartájának és a Szerződéseknek) az ismerete. A nemzeti, az európai és a világtörténelmet befolyásoló legfontosabb események, áramlatok és változást kiváltó szereplők, valamint Európa és szomszédai jelenlegi helyzetének az ismerete. A kivándorlás, bevándorlás és a kisebbségek fogalmának ismerete európai és világviszonylatban. választásokon való szavazás. A szolidaritás kifejezése a helyi, illetve a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti érdeklődés kinyilvánítása és a problémamegoldásban való részvétel révén. A közintézményekkel való hatékony érintkezés. Az EU által kínált lehetőségek kihasználása. Az országban beszélt nyelv használatához szükséges készségek. adott részéhez) való tartozás érzése. Hajlandóság a különböz szinteken folyó demokratikus döntéshozásban való részvét Érdeklődés az önkéntes állampolgári szerepvállalás ir társadalmi sokszínűség és a társadalmi kohézió támogatás A mások által vallott értékeknek és mások magánéletének a tiszteletben tartása, adott esetben fellépé társadalomellenes viselkedés szemben. Az emberi jogok és az egyenlőség elfogadása mint a európai modern demokratikus társadalmakban megjelenő szolidaritás és felelősség alap férfiak és a nők közötti egyen elfogadása. A különböző vallási és e csoportok értékrendjei közötti különbségek tiszteletben tartá megértése. A tömegtájékoztatásból származó információk kritikus szemlélete. 7. Vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetenciának egy aktív A rendelkezésre álló lehetőségek ismerete és az egyén személyes, szakmai A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, Kezdeményezőkészség Pozitív viszonyulás a 17

18 A kulcskompetencia-területek meghatározása és az egyes területekhez tartozó ismeretek, készségek és attitűdök ismertetése A kompetencia A kompetenciát alkotó mindig az adott kontextusnak megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök Terület meghatározása Ismeretek Készségek Attitűdök és egy passzív összetevője van: egyrészt a változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások üdvözlésének és támogatásának a képessége. A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság. és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek felismerése. eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségei. Projektek kidolgozásához és végrehajtásához szükséges készségek. Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunka. A személyes erősségek és gyengeségek felismerése. Az események elébe menő cselekvés és a változásokra való pozitív reagálás. A kockázatok felmérése és kellő időpontban és módon történő vállalása. változáshoz és az újításhoz. Késztetés azoknak a területeknek a keresésére, ah ember vállalkozói készségei t skáláját kamatoztathatja pé otthon, a munkahelyen és a h közösségben. 8. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű ismerete, beleértve a populáris kultúrát is. A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az ismerete. Az európai kulturális és nyelvi sokszínűség tudatosítása. A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismerése. A különböző kifejezésmódokon keresztül történő művészi önkifejezés a saját tehetségnek megfelelően. A kultúra tág értelmezésén alapuló műalkotások és előadások értékelése és élvezete. A saját egyéni kreatív és kifejezési szempontok és megnyilatkozások másokéhoz való viszonyítása. A kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Nyitottság a kulturális kif sokfélesége iránt. Hajlandóság az esztétik érzék fejlesztésére a művész önkifejezés és a kulturális éle folyamatos érdeklődés révén. A diverzitás tiszteletével párosuló erős identitástudat. 18

19 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Intézményünk a tananyag egy részét projektoktatás keretében dolgozza fel. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: a.) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b.) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés.

20 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. 4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át a közvetlen bizalmi kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 4.1. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A megismerés képességének fejlesztése. Az önismeret, a céltudatosság kialakítása A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok 20

21 A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák Tanórán kívüli foglalkozások Szabadidős tevékenységek Iskolai rendezvények Diákönkormányzati munka 21

22 5.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő tartalmas, hasznos eltöltését a tanuló belső igényévé tegye. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos foglalkozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A kulturális műsorokban való szerepléssel a tanulók szerezzenek gyakorlatot a kisebb-nagyobb nyilvánosság előtti megjelenésben és megnyilvánulásban. 22

23 5.4. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amelyekkel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. 6. A személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 6.1. Tanórák Iskolánkban a tanítási órák a csengetési rend szerint követik egymást, de témahetek alkalmával az időbeosztást a munkaközösségek munkatervükben megváltoztathatják. Az órák tartalmát a helyi tanterv alapján elkészített tanmenetek határozzák meg, melyekben megnyilvánul pedagógusaink módszertani szabadsága és kultúrája. Az órák helyszínei lehetnek az intézmény erre a célra kialakított helyiségei és udvara, valamint a pedagógusok által munkatervükben meghatározott 23

24 egyéb helyszínek (iskolai könyvtár, múzeumok, állatkert, sportlétesítmények, közterületek, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, üzemek, gyárak stb.) Tanórán kívüli foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozásainkat a tanév első hónapjában elkészített munkatervekben határozzuk meg. A munkatervek elfogadása egyben kötelezettségvállalás is a feladatok végrehajtására. A napközi és a klubnapközi a tanórákra való felkészülést, a társas együttlétet, az aktív pihenést szolgálja. A szakkörök a tehetség kibontakoztatásának, a kreativitás fejlesztésének, a tanulmányi versenyekre való felkészülésnek szinterei. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola vezetése dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A felzárkóztató foglalkozásokon a lassabban haladó tanulók esélyt kapnak tanulmányi munkájuk fejlesztésére. A sportkörök célja a tanulók rendszeres testgyakorlásra szoktatása, valamint természetes mozgásigényük kielégítése. A sportedzéseken a tanulók egy-egy sportág szabályaival és gyakorlásának módjával ismerkednek meg, valamint felkészülnek a versenyekre. A tanulmányi kirándulások munkaterv alapján szerveződnek konkrét pedagógiai céllal. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket külső források (pályázatok, alapítvány) bevonásával csökkentsük. Az erdei iskolai program nélkülözhetetlen színtere a pedagógiai munkának. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. A helyszíneket valamint az aktuális feladatokat munkatervben határozzuk meg. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes (itt a kötelező tananyagon felüli ismeretbővítés folyik), a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de mindent megteszünk 24

25 annak érdekében, hogy ezeket külső források (pályázatok, alapítvány) bevonásával csökkentsük. A Herman Ottó Napok a tanulók öntevékenységét helyezi középpontba. Az általában 3 napos rendezvénysorozaton olyan tevékenységközpontú foglalkozásokat szervezünk, melyek fejlesztő hatásúak az egyénre és közösségre egyaránt. A szervezésben a diákönkormányzat aktívan közreműködik. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes Szabadidős tevékenységek A múzeum- és színházlátogatások a közös kulturális élmény színterei. A sportesemények látogatása megismerteti a tanulókkal a versenysportot, miközben megtapasztalják a sportküzdelmek példaértékű hangulatát. A nyári- és sporttáborok élményekben és tapasztalatokban gazdag napokat adnak a gyerekeknek. A heti rendszerességgel tartott napközis, szabadidős programok kulturálisés sportélményt nyújtanak Iskolai rendezvények Az iskolai ünnepélyek teret adnak az egy nemzethez tartozás kifejezésének. Nemzeti ünnepeinkről minden évben közös iskolai ünnepéllyel, iskolarádió műsorral, akadályversennyel, múzeumlátogatással emlékezünk meg. Versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A Halloween és a Márton Napi rendezvények megismertetik a gyerekekkel más népek kultúráját, miközben tartalmas szórakozást nyújtanak. 25

26 Az iskolai farsangi rendezvény közösségformáló és személyiségkibontakoztató hatása mellett összehozza az intézmény minden partnerét. A Miénk a színpad rendezvény az önkifejezés egyedülálló lehetőségét nyújtja, melynek keretében lehetőség nyílik a tanulói projektmunkák bemutatására is Diákönkormányzati munka A diákszervezet a tanulók jogainak érvényesítése, ötleteik kibontakoztatása szempontjából kulcsfontosságú szerepet tölt be, mindemellett a tanulók állampolgári ismereteinek gyakorlati oktatását is szolgálja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott képviselőkből álló testület irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 7. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nevelőtestületünk nagyon fontosnak tartja a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Feladataink: A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Szoros kapcsolat tartása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak fejlesztése. A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése szakembereink bevonásával. A feladatok végrehajtásának eszközei: felzárkóztató foglalkozások tartása szükség szerint minden évfolyamon; 26

27 napközi otthon működtetése az alsó tagozaton; klubnapközi műküdtetése a felső tagozaton; a családlátogatások szervezése az osztályfőnökök megítélése és a szülők kérése alapján. 8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetséggondozás eszközei iskolánkban: az eredmények, sikerek rendszeres és nyilvános elismerése; tanulócsoportok bontása; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör szervezése; a sportedzések tartása; a szakkörök megszervezése; versenyek, vetélkedők, bemutatók, kiállítások, pályázatok szervezése és lebonyolítása (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások szervezése és lebonyolítása (pl. színház- és múzeumlátogatások); iskolai könyvtárhasználat biztosítása a hét négy napján; Internethasználat biztosítása a hét minden munkanapján; iskolai nyilvános fellépések szervezése és lebonyolítása (Miénk a színpad, Farsang). 9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős a lemaradók számára speciális segítség 27

28 nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében is. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Pedagógiai eszközeink: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5-6. évfolyamon; tanulócsoportok bontása a megfelelő pedagógiai cél és a gazdaságosság együttes figyelembe vételével; a napközi otthon szervezése alsó tagozaton; a klubnapközi szervezése felső tagozaton; az egyéni foglalkozások tartása; a felzárkóztató foglalkozások tartása; a továbbtanulás irányítása, segítése szaktanácsadással, előkészítők szervezésével. 10. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Iskolánk tantestülete kitüntetett figyelemmel fordul a sajátos nevelési igényű gyermekek felé. A különböző részképesség-zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, figyelemzavar) erőteljesen gátolhatják a gyermekek tanulmányi munkáját. A bármely okból kialakuló olvasászavar ugyanis hamar magával hozza a memoriter tanulásának nehezítettségét, amely a tantárgyak tanulásakor jelent hátrányt. Ezek a gyerekek a felső tagozatra már komplex tanulási zavart is mutatnak, amely jelentősen megnehezíti az adott gyermek, az adott osztály és az osztályt 28