Tartalom DISPUTA. Küszöb Szénási Miklós: A nyugati varázsló... 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom DISPUTA. Küszöb Szénási Miklós: A nyugati varázsló... 3"

Átírás

1 Küszöb Szénási Miklós: A nyugati varázsló... 3 Főtér Imre Mihály: Az ember világgá tágul és egyéniséggé sûrûsödik az Úristen, minden dolgok fénye, engem, a fény magyarázóját, megvilágosít... 4 Carlo Pedretti: Leonardo világai (Fordította: Lakó Zsigmond)... 9 Vígh Éva: Leonardo da Vinci és az újkori fiziognómia Puskás István: Leonardo színháza Macskakő Debrecen díszpolgára Szabó Magda: Levél Balogh Istvánnak Silkó Mária: Beszélgetés Szabó Magdával A Hódmezővásárhelyi Református Leánygimnázium tanári gyûlésének jegyzőkönyve, 1942/ Kabdebó Lóránt: nincs a nyúlnak tarisznyája Szabó Magda: A szemlélők Szabó-Szele Zsófia: Nem fog rajta az idő A Mondják meg Zsófikának aktualitásai Szabó Magda főbb mûvei Kapualj Ungvári Judit: 56 kurzusa Dankó Imre: Huszár Gál újabb szobra Árkádok Wiedemann Krisztina: Összhang és kontroll Beszélgetés Kováts Ákossal, Debrecen új főépítészével Bun Zoltán: Bem tér, könyvtár, rémtettek Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Információs Központ Építész: Gellér Ferenc Lépcsők Erdei Nóra: Ha bájdorong a penna és ajak a lap a középkori obszcén költészet antológiájáról Nemes Z. Márió: Birtokon belül, területen kívül Térey János: Ultra Bódi Katalin: Jóleső izgalom, egy kicsi-kicsi fájdalom Nympholeptusok: Test, kánon, nyelv és költőiség problémái a században Balogh Tibor: Nyelvmángorlók és nyelvöltögetők Színházi fesztiválkultúra Áfra János: Hídon Kónya Ábel első debreceni kiállításáról Váradi Nagy Péter: Mire jók a tündérmesék? Guillermo del Toro: A faun labirintusa (El laberinto del fauno) DISPUTA Tartalom

2 Mûhely Hans Belting: A fantáziáról és a mûvészetről (Fordította: Kukla Krisztián) Pósán László: Reneszánsz toposzok Oláh Szabolcs: Machiavelli, az államérdek elméletírója Kmeczkó Szilárd: A reneszánsz labirintustól a barokk útvesztőig A reneszánsz és a XVII. században létrejött episztémikus mező viszonyáról Kádár Anett: A reneszánsz udvari muzsika és a petrarkizmus Prokopp Mária: Ki festette a Mértékletesség freskóját? Új eredmények Vitéz János esztergomi érsek dolgozószobájának falképeiről a 2005/07. évi restaurálás alapján Fekete Károly: A Debreceni Nyári Egyetem Laudáció a Magyar Örökség Díj átadásán Toronyszoba Berta Erzsébet: Gyermekgyászdalok E számunk szerzôi: DISPUTA Áfra János egyetemi hallgató, Debrecen Balogh Tibor színikritikus, Debrecen Belting, Hans mûvészettörténész, médiatudós, Karlsruhe Berta Erzsébet irodalomtörténész, Debrecen Bódi Katalin irodalomtörténész, Debrecen Bun Zoltán építész, Budapest Dankó Imre muzeológus, Debrecen Erdei Nóra PhD-hallgató, Debrecen Fekete Károly teológus, Debrecen Imre Mihály irodalomtörténész, Debrecen Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Miskolc Budapest Kádár Anett egyetemi hallgató, Debrecen Kmeczkó Szilárd filozófiatörténész, Debrecen Kukla Krisztián filozófiatörténész, Nyíregyháza Lakó Zsigmond egyetemi hallgató, Debrecen Nemes Z. Márió költő, kritikus, Nyárád Budapest Oláh Szabolcs irodalomtörténész, Debrecen Pedretti, Carlo mûvészettörténész, Los Angeles Pósán László történész, Debrecen Prokopp Mária mûvészettörténész, Budapest Puskás István irodalomtörténész, Debrecen Szabó Magda író, Debrecen Budapest Szabó-Szele Zsófia PhD-hallgató, Gyöngyös Szénási Miklós író, újságíró, Debrecen Szurmayné Silkó Mária vezető-főtanácsos, Debrecen Ungvári Judit újságíró, Debrecen Váradi Nagy Péter tanár, Debrecen Nagyvárad Vígh Éva irodalomtörténész, Szeged Wiedemann Krisztina újságíró, Debrecen

3 A régi debreceniek szerethették a szépet. Még akkor is, ha egyszerűen öltözködtek, laktak és éltek. (Már ha egyszerűen.) Elég futó pillantást vetni a hajdani könyvkötőmesterek kezéből kikerült remekekre, vagy egy-egy apró tárgyra, ami ott hevert körülöttük: csontból faragott gombra, színesen írt és rajzolt cserépre, a forró leveshez mellékelt kanál nyelére, vagy a kenyérnek szőtt puha vászon díszítőmotívumaira. Ennek ellenére mégsem az a kép él bennünk róluk, hogy cifra népség lettek volna. Csak annyira törődhettek a szépséggel, amennyire az praktikus is lehetett. Nem is érti az utókor, hogyha olyan emberek születtek és dolgoztak e tájon, mint az európai mércével is kiemelkedően művelt és kivételesen nagy tehetségű Csokonai, vagy minden idők talán legnépszerűbb hazai, száznál is több kiadást megért költeményének szerzője, a Lúdas Matyi nevű igazságosztó siheder történetét hexameterekbe öntő Fazekas Mihály, mellékesen tettes- illetve szerzőtársa Diószegi Sámuelnek, akivel közösen vetették papírra az első hazai botanikai munkácskát, a Magyar Fűvészkönyvet, vagy olyan tudós elme kutatta a természettudományos kérdések és válaszok hálátlan labirintusát, mint az ördöngösnek tartott legendás Hatvany professzor, hogy nem adott ez a kelet és nyugat határán, a világ szélétől alig pár lépésnyire fekvő város egy igazán jó festőt. Valakit, akit attól függően, melyik évszázadban látta meg e veszedelmesen rossz éghajlat alatt fel-felragyogó napot (mert ez a hely minden okoskodó és általánosító meteorológiai statisztikát semmissé tesz zord kontinentális időjárásával sok száz, de inkább sok ezer és tízezer éve ), valakit, aki képességei és kitartása présében kinövi magát, és tökéletesen uralja a színeket, a formákat, tudja, milyen anyagokat kell ahhoz összekeverni, hogyha az örökkévalóságnak és az időtlenségnek szeretné megörökíteni kortársait, eleget téve ezzel a hiú és vélhetően fukar megrendelők elvárásainak, de belső művészi késztetéseinek is, valakit, akit lehetne cívis Michelangelónak vagy Leonardónak nevezni, vagy aki Rubens és Goya kortársaként azoknak messzire vetődött jó cimborája lehetett volna. Nem született ilyen művész itt. Sok tehetséges, egyszerű ember igen. Emberarcú politikusok, következetesen szigorú tekintélyek igen. Ügyes kereskedők, fantáziadús hentesek, boldogulni minden körülmények között iparkodó iparosok igen. A bölcselet útján biztosan járó tehetségek igen. Költőgéniusz verselt e tájon azóta sem tudjuk feledni, minő bolondság poétának állni Magyarországon, akkor is az volt, ma is így van ez, nem is lesz ez másképpen a jövőben sem. De egy igazán nagy festő, vagy szobrász nem dülöngélt innen az örökkévalóság pavilonja felé. Ez az írás nem fog választ adni arra, miért. Nem célja, nem is feladata. Ez a lap sem erről szól. Nem arról, mi miért nem volt. Sokkal inkább arról, ami lesz. A világ egyik leglátogatottabb kiállítása volt az igazi Leonardo da Vinci munkásságát bemutató tárlat. Elvarázsolta otthon! Uffizi népét és az odasereglő turistahadat. Elképesztette Japán szigorú lakóit. S mielőtt áthajózik a nagy óceánon, hogy megmutassa az amerikaiaknak, volt értelme a világnak előttük is, Debrecenben lesz látható. Nem Prágában, Bécsben vagy Pozsonyban. És nem is Budapesten. Hanem Debrecenben. Itt, nálunk. A mi nagy falunkban. És ha látni akarják, ki volt ez a zseni, ez a festő, szobrász, matematikus, építész, zenész, anatómus, feltaláló és mérnök, aki bármihez is fogott, maradandót alkotott, ki mint angyalok üdvözölte nyugati varázsló, elszántan feszegette a jövő kapuját, és ügyelt a részletekre, el kell jönniük ide. Van ilyen. Ennek az írásnak a szerzője nem is akar mást tenni, minthogy bekalauzolja az ide érkezőket azt mondja: tessék belépni. Itt (lesz) látható a nagyhírű művész. DISPUTA Szénási Miklós A nyugati varázsló Küszöb

4 Főtér Imre Mihály és Az egyéniséggé ember világgá sűrűsödik tágul 4DISPUTA...az Úristen, minden dolgok fénye, engem, a fény magyarázóját, megvilágosít Láthatjuk, hogy az égiek befolyásuk révén gyakran természetes módon roppant ajándékokkal árasztják el az emberi lényeket; néha viszont egyetlen emberi lényben temérdek természetfölötti szépség, kecsesség és erény összpontosul, s ezért bárminek szenteli is magát az ilyen lángész, minden cselekedete annyira isteni, hogy maga mögött hagyva minden valamennyi felebarátját, nyilvánvalóan bizonyságot tesz róla: isteni kegyelem, nem pedig valami emberi igyekezet tette azzá, ami....az Isten mérhetetlen kegyelemmel árasztotta el szellemét. (Giorgio Vasari: Leonardo da Vinci firenzei festő és szobrász élete) 1 Az európai kultúrában talán soha nem vált a művészi és irodalmi tevékenység az életnek annyira fontos részévé, mint a reneszánsz kori Itáliában. A reneszánsz képzőművészetnek meg kellett teremtenie saját helyét a művészeti-művészetelméleti gondolkodás európai hagyományában. A középkor a septem artes liberales (hét szabad művészet) kulturális modelljét használta, amelyben az ekkor felvirágzó képzőművészeti törekvések vajmi csekély súlyt kaptak. (Két része a trivium: grammatika, dialektika, retorika, és a quadrivium: aritmetika, geometria, asztronómia és musica.) A festészetnek és szobrászatnak emancipálódnia kellett a reneszánsz művészetfelfogása szerint, hiszen azok nem tartoztak a septem artes liberales közé. Ezt panaszolja haragosan Leonardo: a mesterségek közé aláztátok a festészetet. Jogos fájdalommal panaszolja a festészet, hogy őt, a természet édes lányát, aki a legnemesebb érzékszerv által munkálkodik, kirekesztettétek a szabad művészetek köréből. Igazságtalanul hagytátok ki a szabad művészetek közül, ti írók, mivel a festészet nemcsak a természet műveivel foglalkozik, hanem számtalan egyéb dologgal is, amiket a természet soha meg nem alkotott. 2 Ennek az emancipációs folyamatnak egyik legfőbb elméleti írója és alkotója maga Leonardo volt, aki a legteljesebben foglalta össze a festészet rangját bizonyító érveket. Míg korábban az emberi tevékenység teljesen eltérő szféráiba sorolták a költészetet és a képzőművészetet általában, addig a quattrocento elméleti írói, alkotó művészei egyre jobban hangoztatták, hogy a festészet tulajdonképpen néma költészet, a költészet pedig beszélő festészet. Ennek ellenére a 16. század közepéig nem születtek a retorikai-poétikai elméletekhez hasonló színvonalú művészetelméleti művek, mivel az ókorból nem maradtak ránk olyan teoretikus munkák, amelyekre hivatkozni lehetett volna és amelyeknek módszereiket át lehetett volna venni. (Az építészet kivétel ezalól, hiszen ott kimagasló elméleti írások születtek az ókorban, amelyek nagyon is ösztönzően hatottak a reneszánsz építészet művészetelméletére, lásd például Vitruvius műveinek közismert szerepét.) A képzőművészet alkotóinak és elméleti szerzőinek roppant igyekezetét ez a körülmény magyarázza elsősorban; Leonardo elméleti érdeklődése is ebből vezethető le. A művészeteket immáron egyre inkább a filozófiával, teológiával érzik rokonnak. Korábban a szabad művészeteket a hét keresztény matróna allegorikus figurájával ábrázolták, most az antikvitásból származó kilenc múzsa egyenrangú társként jelenik meg mellettük, vagy olykor ki is szorítja némelyiküket. Már Petrarca is a teológiával legszorosabban összetartozónak tekintette a költészetet; ugyanígy Boccaccio, aki ezt írja Dante-életrajzában: Ismétlem, hogy a teológia és költészet szinte azonosnak nevezhetők tárgyuknak egyezését tekintve; sőt többet mondok: a teológia nem más, mint Isten poézise jól kitűnik, hogy nemcsak a költészet: teológia, de hogy a teológia is: költészet. 3 A korszak művészetelméleti gondolkodását a megújított retorika, a neoplatonizmus és az arisztotelianizmus egyensúlya és kölcsönhatásai határozták meg. A művészetelméleti rendszerekben meghatározó törekvés az univerzalizáló jelleg, vagyis a teore- 1 Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. Válogatta, az előszót és az életrajzi bevezetőket írta és a képanyagot összeállította Vayer Lajos, fordította Zsámboki Zoltán, Bp., Magyar Helikon, Leonardo da Vinci: A festészetről. Fordította Gulyás Dénes, Corvina Kiadó, A továbbiakban az idézetek innen származnak. 3 Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. Válogatta és sajtó alá rendezte Koltay-Kastner Jenő, a bevezető tanulmányt írta Bán Imre, Akadémiai Kiadó, Bp., 1970, az idézett szöveg Koltay-Kastner Jenő fordítása.

5 tikus messze túllép saját művészeti ágának sajátosságain, határain és gnoszeológiaiontológiai-etikai ambíciókat táplálva teljes világmagyarázatra tör. Az itáliai közegben is jól kirajzolódik ez a szándék, mégpedig két póluson: az egyik a retorika, a másik pedig a képzőművészeti elméleti rendszer; különösen átütő a festészetre vonatkozó teóriák hatása. A retorika a verbális művészetek területén nyeri el egyre inkább a generális, meghatározó szerepet úgy, hogy összefonódik a filozófiával. A filozófia mellett a retorika vált a reneszánsz nagy tudományelméleti univerzalizáló rendszereinek egyikévé. Az is látható, hogy a retorikának ez az értelmezése Itáliában alig volt integrálható a hagyományos keresztény tudományszerkezetbe, értékrendbe; legfeljebb valamilyen erősen szinkretikus modellbe volt beilleszthető eredményesen. E retorikai rendszerek gyakran fonódtak össze különböző neoplatonikus irányzatokkal, a retorikában megjelenő képességet az ember deifikációs lehetőségként értelmezték. Sperone Speroni szerint a retorika által a Deus optimus maximushoz leszünk hasonlók, a retorika a lélek számára az az étek, amely nem világi tudomány, hanem valami isteni dolog, amely megfelel lényegének: amellyel Isten nagy asztalánál fogunk élni a paradicsomban. Marsilio Ficino úgy látja, hogy alkotása által a rétor is művész-tudós istenné válhat, maga is Isten a földön, Deus in terris. Tulajdonképpen isteni képességek birtokosa lesz részben az ember, és ez eszközt ad néki a tökéletesebb istenismerethez is. Úgy bővülnek emberi képességei, hogy azok Istenhez való visszatalálásának tökéletesedő instrumentumaivá válnak. Az isteni-emberi képességek összeolvadásának, elkülöníthetetlenségének sajátos folyamatát szemlélhetjük; az ember magára öltheti teremtményként az isteni attribútumok növekvő körét. E kettős folyamat szinte a neoplatonizmus descensiójához és ascensiójához hasonlítható, amelyben a descensio az isteni nyelvi (vagy más alkotóművészi) képességek alászállása, amelyben Isten önmagát az emberek számára is érthetően közli és kijelenti. Másfelől viszont olyan ascensio, amelyben az ember nyelvi-beszédművészeti, szellemi képességei által a lehető legteljesebben sajátíthatja el a korábbi korok kulturális javait, amelyek folyamatos emelkedést biztosítanak számára. E kettős irányú folyamat részei egymást nem kioltani akarják, vagy gyengíteni, ellenkezőleg, összegeződnek; a keresztény antropológia és az antik-reneszánsz művészetelméleti rendszer itt harmóniában egyesül: az isteni és emberi szó a legtökéletesebben érti egymást és értelmezi a világot. Ez a szemlélet a filozófiát és a retorikát tekintette a tudományos megismerés két legfontosabb stúdiumának, amelyek a legátfogóbb univerzális elvek igényeit teljesítik: bennük és általuk a világ tárgyi és fogalmiverbális része szintézisbe hozható, vagyis a legegyetemesebb instrumentumot jelentik. Ciceróval együtt vallja, hogy elválaszthatatlan egymástól a filozófia és a retorika, ezek nem két elváló képességet jelentenek, hanem egy és ugyanazon élőlényt, amelyik dolgokból (res) és szavakból (verbum), mintegy testből és lélekből van egyesítve. A dolgoknak a dialektika képessége által összekapcsolva a filozófia, a szavaknak és a beszédnek a művészet tehetségével a retorika lett az elnevezése, ugyanis sem a filozófia a szavak támogatása nélkül, sem a retorika a dolgoknak mintegy alapzata nélkül nem lehet tökéletes. A Retorika mint lélek, a Filozófia mint test képezik azt az eloldhatatlan egységet, amelyben minden tudományok és dolgok megjelennek, olyan egységet, amelyik a beszédben fejeződik ki. A beszéd lesz az alapja és tere a retorikai filozófiának. Megjelenik benne a valóság, a természet, a tárgyak, dolgok és az egész világ felfedezése. A tudományoknak és művészeteknek ez az egysége tükrözi az emberi világ egységét és magának az embernek az egységét. A nyelvnek mint a filozófiai tudomány alapjának a megértése feltárja a retorika lényegi jelentőségét. Éppen ezért nincs külön nyelve a filozófusnak, dialektikával foglalkozónak, grammatikusnak vagy a rétornak, amelyek fölött a mindenkori szerző tetszése szerint rendelkezhet. Ez a retorikai filozófia az isteni tudomány, a tudományok tudománya, amely minden más részt egyesít, mert egyetemes, amihez a többi részlet és résztudomány mint a felső úrnőhöz és királynőhöz folyamodnak. A ideális Orator uralkodik a tudományok, művészetek összességén; otthonos valamennyi világában: mindenekelőtt a filozófiában, dialektikában, geometriában, zenében, ismeri az irodalmat és a költőket, érti és értelmezi a természet dolgait, befolyásolja, tökéletesíti az emberek erkölcseit, közösségi szokásait, viselkedését a politikában, de még a kézművesség, gazdálkodás ágazataiban is járatos. Enciklopédikus képességek univerzális elsajátítója és alkalmazója, fölhasználója, részben újak teremtője. Képességei már-már átcsapnak verbális omnipotenciába, a deifikáció mértékét súrolva. DISPUTA Főtér

6 DISPUTA Főtér * Szellőrózsa és boglárka (tollrajz) A reneszánsz képzőművészet alkotásait a valóságigény és a szépségeszmény kettősége, egyidejű, egymást kiegészítő és egymást korlátozó érvényesülése jellemzi; emögött felfedezhetjük az arisztotelianizmus és neoplatonizmus egyensúlyát. Az érzékszervek versengése is zajlik s az ezekhez legjobban köthető művészeteké. Másokhoz hasonlóan Leonardo is a szemet, a látást tartja a legfontosabb érzékszervnek és a legfontosabb megismerési forrásnak. Az érzékszervek versengésében is a szemnek adja a pálmát, mert a megismerés legtökéletesebb szerve, legkevesebbet téved és a legsokoldalúbb ismeretet ad. A szemnek tízféle hivatala van, amelyek mind a festészethez tartoznak: ezek pedig: a sötétség, fény, test, szín, alak, helyzet, távolság, közelség, mozgás és nyugalom érzékelése, értelmezése. (Leon Battista Alberti De pictura című művében még bátortalanul említi a festészethez szükséges geometriai ismeretek szükségességét.) A szem a kognitív emberi képességek legcsodálatosabb eszköze, a világértelmezés kapuja. A festőnek azért kell a látás művészetének és tudományának minden útját-módját megismernie, kísérletekkel bizonyítania, újra és újra ellenőriznie. Eszközöket kell szerkesztenie, amelyek kiterjeszthetik a látás hatósugarát, a látvány rögzítésének, továbbadásának tudományos és művészi technikáit. Ehhez pedig meg kell ismernie a látásban feltáruló látvány értelmezésének tudományait: a matematikát, geometriát, optikát, perspektívatant, anatómiát, botanikát; ismernie kell a megfeszülő izmokat és testrészeket, a gyermeket anyja méhében, a csontváz architektúráját, a levelek elhelyezkedését az ágakon, az ágak helyét fán, a tenger hullámait és a láthatáron tornyosuló felhőket. Így összegzi Leonardo az érzékszervi megismerés fontosságát: De én azt tartom, hogy azok a tudományok hiúak és vannak tele tévedésekkel, melyek nem a tapasztalásból, minden bizonyosság anyjától születtek, és nem végződnek a nyilvánvaló tapasztalásban, azaz amelyeknek eredete, folyamata és vége nem ment át az öt érzékszerv egyikén sem. S ha kételkedünk mindenben, mit érzékszerveink szolgáltatnak, mennyivel inkább kell kételkednünk az érzékszervek alá nem eső dolgokban, mint amilyen Isten és a lélek lényege. [A]az érzékek mintha versengenének egymással, a szemmel együtt akarják birtokolni a szépséget, a száj mintha el akarná nyelni, a fül elragadtatott tetszéssel figyel rá, a tapintóérzék pedig szinte be akar kúszni minden egyes pórusán, még az orr is be szeretné lélegezni azt a légáramot, amely szüntelenül körülötte lengedez. A festészet tehát filozófia is, mivel a filozófia foglakozik a növekvő és csökkenő mozgással. Hogy a festészet filozófia, kiviláglik abból is, hogy a testek mozgásával foglalkozik cselekvésük pillanatában, a filozófia pedig szintén tárgyalja a mozgást. A festészet kiterjed a természet minden művének a felületére, színére és alakzatára, a filozófia pedig ezeknek a testeknek a legbelsejébe hatol és saját erőiket szemléli bennük, de nem jut el arra a teljes igazságra, amire a festő, aki a test első igazságát ragadja meg. Leonardo behatóan ismerte a reneszánsz arányszemléletének egyik legnagyobb hatású változatát, az aranymetszést (aurea sectio) is. Több jel mutat arra, hogy közreműködött Luca Pacioli De divina proportione (Az isteni arányosságról) című művének készítésében, amely egyik legnagyobb hatású hirdetője volt az aranymetszés teóriájának. Ez az arányszemlélet megjelenik a Trattato gondolatmenetében is. A hatodik rész A fákról és a lombokról értekezik, itt olvashatjuk, hogy a levelek rendszere lehet szimmetrikus, páros vagy kiterjeszkedő szimmetrikus. Az ellentétes irányú spirálcsavarodások az aranymetszés szabályait követik, az ilyen elhelyezkedésű levelek és a forgások száma beteljesíti a Fibonacci-számsort. (2:3, 3:5, 5:8, 21:34, 34:55) Ugyanígy helyezkednek el a fenyőtoboz vagy a napraforgó szembeforduló spirális rajzolatai is. Pacioli matematizáló-geometrizáló szemlélete szerint az öt szabályos test a tökéletesség emelkedő lépcsőzete a gömb felé, amely Istent jelképezi. (Ebben Platon Timaioszát követi.) Az imago, a pictura a természetnek jóval közvetlenebb imitálója, a művészi megismerésnek hatékonyabb eszköze, mint a szó (verbum), mert utóbbinál a fogalmak közvetítése elhomályosítja a kife-

7 jezni kívánt világot. Hasonlít ez a retorika esetében sokat hangoztatott res és verbum, copia rerum copia verborum (dolgok bősége szavak bősége) ismeretelméleti, művészetelméleti kapcsolatához. A költő még a mi Mátyás királyunk szájába adott történetben is kárvallottja lesz a festővel vívott szellemi párviadalnak: Óh, poéta Nem tudod, hogy lelkünk harmóniából van alkotva, s hogy harmónia csak az egyidejűségben létezik, mikor láthatóvá vagy hallhatóvá lesznek a tárgyak arányosságai? Nem látod, hogy a te tudományodban nincsenek egyidejűleg keletkező arányosságok, sőt benne az egyik rész egymásutánban következik a másik után, és a következő meg nem születik, mielőtt az előző meg nem hal: ezért úgy ítélem, a Te műved már csak azért is sokkal alacsonyabb rendű a festőnél, mert nem harmonikus arányosságon alapul. (Koltay-Kastner Jenő fordítása.) Az érzékszerveinkkel feltáruló világ azonban emel bennünket, a törvényeit ismerő és ábrázoló művész maga is a scala coelin (az ég lépcsőin) halad. A műalkotás az Idea, vagy Isten közelébe emel-ragad; ez a kettősség is jól mutatja Leonardo szinkretikus látásmódját, amely a keresztény és antik szemlélet összeillesztését célozza. Maga az alkotó így isteni képességek birtokosa. A műalkotás pedig nemcsak esztétikai élmény kiváltója, hanem üdvérték hordozója, hiszen kegyelem és üdvösség árad belőle, márpedig e két utóbbi fogalom a kereszténység antropológiai rendszerének sarkalatos alapeleme. (gratia, kharisz, szótéria). Ez jól mutatja, hogy az esztétikaiművészetelméleti és teológiai tudat hogyan keveredik egymással. ez a képmás az, s mind az egész irodalom sem tudná az Idea arculatát és erejét ilyen tiszta alakba foglalni. Látszik tehát, hogy maga az Idea is szereti az effajta festészetet, és szereti azokat, akik a képet szeretik és tisztelik; s gyönyörűsége telik benne, ha így imádják, sokkal inkább, mintha másféle őt utánzó alakzatokhoz fohászkodnak; ennek a közvetítésével kegyelmet oszt és üdvöt ád. Ócsárolod a festészetet, amely egyedül képes utánozni a természet látható műveit? Bizonnyal csodálatos találmányt veszel semmibe, amely filozofikus és kifinomult elmélkedéssel a formák valamenynyi tulajdonságát tekintetbe veszi: tengert és tájakat, fákat és állatokat, füveket és virágokat, mindent, amit csak árnyék és fény övez, és valóban tudomány a festészet, és a természet édes gyermeke, hiszen a természet hozta a világra, vagyis jobban mondva, nevezzük a természet unokájának, mivel a látható dolgok mind a természetből származtak és a festészet belőlük született. Tehát méltán nevezhetjük a természet unokájának és az Istennel rokonságban lévőnek. Marsilio Ficino újplatonikus filozófiai rendszerének a szépség az egyik meghatározó kategóriája. Nem más ez, mint a tökéletesség szimbóluma, a legfőbb jónak, vagyis az istenségnek az érzéki világban való tükröződése, az igazság látható aspektusa. Pulchritudo est splendor divini vultus A szépség az isteni arc ragyogása. mondta Ficino. Tovább így folytatja: a szépség egy bizonyos isteni kegyelem, élő és szellemi. Az isteni sugáron keresztül először az angyalokba ömlik, azután az emberek lelkébe, azután pedig a formákba és a testetlen hangokba, és ez a kegyelem az értelem, a látás és hallás által megindítja és gyönyörködteti a lelkünket, a gyönyörködtetésben pedig magával ragad, és ebben az elragadtatásban lelkünk izzó szerelemre lobban. (Benedek Nándor fordítása.) A szépség az isteni teremtő aktusnak köszönheti létét, aki tehát szépséget tud alkotni, az maga is isteni adottságokkal rendelkezik. A művészi alkotás, teremtés isteni képességekhez hasonló, voltaképpen a deifikáció eszköze (Angelo Poliziano, Sperone Speroni). Ficino szerint az Ascensio öt fokozaton át, hierarchikus rendben halad: ezek a test, az érzékletek, a szellem, az angyal, az Isten. A lélek kapocs a világon, a természet középpontja. A Bölcs az az ember, kit joggal ünnepelnek mikrokozmoszként, ki fia a nagyobb világnak, vagyis a világegyetemnek. Viszont nem csupán kis világnak kell őt neveznünk, de nagynak is, mert a Bölcs értelme felér a világgal, emlékezetét pedig annyiféle ismeret telíti és díszíti, amennyi valóságban a szubsztanciák száma Az ember tehát ragyogás, tudás, a világ fénye és lelke, a világ nem más, mint az ember teste. Az ember világgá tágul és egyéniséggé sűrűsödik. Ahogyan a rétor verbális, kimeríthetetlen megismerő és kifejező erejével, képességeivel szinte mindenható képességek birtokosa, ugyanúgy a festő a látás erejével és ábrázoló képességeivel az isteni omnipotencia közelébe jut. Ha a festő szépséget akar látni, olyanokat, amelyek szeretetet ébresztenek benne, valamennyit életre hívhatja, s ha szörnyű és félelmetes dolgokat akar látni, vagy olyanokat, amelyek furcsák és nevetségesek, vagy éppenséggel szánalomra méltóak, ezeknek is Ura és Istene, és ha akarja, elhagyott puszta- DISPUTA Főtér

8 DISPUTA Főtér Tanulmányfej az Utolsó vacsorához. Krisztus ságokat hoz létre, árnyas vagy homályba borult vidékeket nyári forróságban vagy meleg tájakat a zord hidegben; és völgyeket is, vagy magas hegycsúcsokról feltáruló széles síkságokat és mögöttük a tenger horizontját; Ura ezeknek is, és akkor is, ha völgyek mélyéről tekint a magas hegyekre, vagy hegyek tetejéről a völgyek mélyébe és szakadékokba. Bizony, ami csak a világegyetemben van, akár essentia szerint, akár praesentia szerint, akár az imaginációban: mindazt előbb a szellemében, aztán a kezében is tartja, s ez olyan kiváló képesség, hogy egyidejűleg, egyetlen pillanat alatt arányos harmóniát teremt: akárcsak maguk a dolgok bennünket a művészet által Isten unokáinak lehet nevezni. A festő tudományában lakó istenség teszi, hogy a festő szelleme átváltozik az isteni szellem hasonlatosságára, mert szabad hatalommal bocsátkozik a különféle állatok, növények, gyümölcsök, tájak, mezők, hegyszirtek, félelmetes és borzasztó helyek lényegének megalkotásába. A művészettudomány már rég megállapította, hogy Leonardo vajmi keveset fejezett be művei közül, sok a félbehagyott munka. A kortársak közül ezt többen roszszallották, gúnyolták érte a mestert, és a művész hibájának rótták fel. Ezt Vasari is érzékeli, és keresi az okát: De voltaképpen elhihetjük, hogy nagyszerű, magasztos lelke túlontúl nagyra tört, ezért ütközött akadályokba, s mivel mindig azon igyekezett, hogy a nagyszerűséget nagyszerűséggel, a tökéletességet tökéletességgel tetézze, amint Petrarcánk mondja, a művet késleltette a vágy. Milánóban a Santa Maria delle Grazie kolostor Domonkos-rendi szerzeteseinek megfestette az Utolsó vacsorát; a kép gyönyörű és csodálatos; a mester emelkedetten fenségesnek és szépnek tüntette fel az apostolok arcát, de Krisztusét nem fejezte be, mert úgy vélte, nem tudná olyan mennyei, isteni vonásokkal felruházni, amilyeneket Krisztus ábrázolása megkövetel. Leonardo megjegyezte, hogy még két arcot kellene lefestenie, az egyik Krisztusé, de ilyen arcot nem akar keresni a földön, és nem is tud kigondolni, úgy véli, hogy képzeletében nem tudja megalkotni azt a szépséget és azt a mennyei kecsességet, amilyen a megtestesült istenség arca kell, hogy legyen. Ezen kívül még Júdás arca is hiányzik, s ez is gondot okozott neki, mert nem hiszi, hogy el tudjon képzelni olyan vonásokat, amilyenekkel megformálhatná annak az embernek az arcát, aki annyi jótéteményt kapott, de lelke mégis annyira kegyetlen volt, hogy elhatározta, elárulja urát és a világ teremtőjét. A magyarázat lényegében elfogadható, de kiegészítést kíván. Vasari sem gondolja, hogy Leonardo hiányos képességeiben találnánk meg a valódi okot. Olyan dilemma ez, amely jelen volt a 16. század művészetelméleti gondolkodásában. Az isteni és emberi szó antagonizmusának vagy összeegyeztethetőségének lehetősége, az emberi szó kommunikációs, megismerő, kifejező képességének határai, ennek fokozatai gyakran felbukkannak a század retorika szerzőinél is. Ugyanígy jelenik meg Leonardónál, a képzőművészet sajátos jellemzőihez igazodva. Az isteni lényeg ábrázolhatatlanságának érzete és csalódottsága, de mégiscsak az ábrázolásáért folytatott küzdelem öröme és kínja a keresztény antropológia és művészetelmélet lezárhatatlan paradoxona. Clairraux-i Szent Bernát így fogalmazta meg: Nec lingva valet dicere, / nec littera exprimere, / expertus potest credere / quid sit Jesum diligere Nyelv sohasem mondhatja ki, / betű föl nem jegyezheti, / csak aki tudja, hiheti, / mit tesz Jézusért érzeni (Babits Mihály fordítása). Leonardo nem fragmentumot teremt, eleve lemondással, hanem küzdelmet folytatva eljut a kifejezhetőség határaihoz.

9 A mondat, amellyel egy nagy német autógyár elnöke 1996-ban világpiaci útjára indította új autómodelljét, tartalmaz egy különös utalást Leonardóra, aki így egy eladdig példa nélküli reklámkampány védőangyalává vált. Elfogadva, hogy Leonardo volt az első, aki önmozgó járművet tervezett, jó okkal mondható, hogy ő volt az automobil feltalálásának előfutára. Az utalás alapja a művész egy fiatalkori rajza, amelyet a kiemelkedő tudós, Gerolamo Calvi Leonardo FIAT-jának keresztelt el, és amelyet nemrégiben a NASA egyik fiatal mérnöke valódi programozható robototként értelmezett. Mint felfedező állítja a gyár német vezetője egyértelmű, hogy nem használhatott olyan energiákat, melyek nem voltak fellelhetőek a természetben. Legnagyobb álma egy olyan szerkezet megépítése volt, amely közvetlenül energiát termel, és amellyel itt idézzük Leonardo szavait végtelen világok mozdulnának meg. E végtelen világok kapcsán rögtön a Leonardo világai címen megrendezett kongresszus jutott eszembe, amellyel az Olaszországi Treccani Enciklopédiai Intézet és Milánó városa ünnepelte Leonardo születésének ötszázötvenedik évfordulóját. Mi lenne, ha az ünnepséget minden huszonötödik évben megismételnék, még akkor is, ha Leonardo nem szent, és nincs is boldoggá avatva és nem is lesz soha. Ezt kizárandó, elegendő Vasarinak azt az 1550-es, meglehetősen terhelő írását éppen Leonardo világaival kapcsolatban idézni, amelyet az ellenreformáció teljében be is tiltottak: És vad szeszélyei hajtották őt előre, filozofálva a természet dolgairól, megfigyelte a füvek tulajdonságait s az ég mozgását, a hold útját és a nap járását. Így e részt nem engedték megjelenni Vasari Vite című művének második, 1568-as kiadásában lelkében eretnek gondolatok születtek, hisz nem csatlakozott semmilyen valláshoz, talán többre becsülve azt, hogy filozófus, mint hogy keresztény. Leonardo gondolkodásának és lelkületének jelentős értelmezői soha nem tették szívügyükké, ennek az egyszerű és világos történelmi igazságnak a vizsgálatát. Kutatták és továbbra is kutatják Leonardo kozmológiáját, melynek klasszikus és középkori gyökereit maga felfedi kézirataiban, és ugyanolyan hévvel tárják fel tudatalattiját a pszichoanalízis fegyvereivel akár önkényes következtetésektől sem visszariadva, csak azért, hogy eltávolítsák a filológiai, de még a tudományos kutatást is egy olyan történelmi valóságtól, amelyben az agnosztikus Leonardo válik láthatóvá. A British Libraryben őrzött Arundelkódexben található az az re datálható fólió, a 151 r (P 12), amely a végtelen világok -ról szól (s ami ravasz reklámfogásként szolgált, hogy vele még több autót adjanak el). Az egész szöveghely nagyon hatásos a maga megragadó, fantáziadús retorikájával: Az erő hiányból és bőségből alkottatott meg: lánya ez az anyagi mozgásnak és unokája a spirituális mozgásnak, szülőanyja és eredete a súlynak; és a súly két elemben végesen van jelen, az erő viszont végtelen, mert vele végtelen világok mozdulnának meg, ha olyan gépet tudnánk alkotni, mely ezt az erőt létrehozni képes. Első benyomásra Leonardo e rendkívüli képe a végtelen világokról felidézni látszik Epikurosz atomelméletét, s vele a világok pluralitásának ősrégi kérdését, amelyet először Ptolemaiosz alapozott meg tudományosan, s amelynek problematikáját csak a modern kor tudósai vették újra elő: Kopernikusz, Kepler, Leibniz és mások. És amelyet Leonardo egész biztosan ismert, mint ahogy nem lehetett előtte ismeretlen Pitagorasz elmélete a szférák harmóniájával kapcsolatban sem bizonyította be Paul- Carlo Pedretti Leonardo világai Carlo Pedretti az olasz művészettörténet professzor emeritusa, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Leonardo Tanulmányok Tanszékének vezetője, ahol ő irányítja a Hammer Központ Leonardo Tanulmányait. Szerzője több mint negyven könyvnek és ötszáz, több nyelven publikált egyéb műnek, tanulmánynak, cikknek. Tagja a Leonardo da Vinci-kéziratok és -rajzok kiadásáért felelős miniszteri bizottságnak. Olaszországi és külföldi kitüntetései között előkelő helyett foglal el az 1972-ben az olasz köztársasági elnök által neki adományozott Kultúráért Aranymedál. Ugyanebben az évben felterjesztették az Egyesült Államok kormánya által adható legnagyobb kitüntetésre, a Kongresszusi Érdemrendre. Tiszteletbeli polgárává választották Arezzo városának (2001), és díszdoktori címet adományozott neki a Ferrarai (1991), az Urbinói (1998) és a Milánói Cattolica Egyetem (1999), valamint a franciaországi Caeni Egyetem (2002). Tiszteletbeli tagja a San Miniato al Tedesco-i klasszikus Euteleti Akadémiának, az Urbinói Raffaello Akadémiának és más tekintélyes intézményeknek Olaszországban és külföldön egyaránt, továbbá rendszeresen ír a Corriere della Sera és a L Osservatore Romano kulturális rovataiba is. Az alábbi írás Pedretti professzor egy 2006-os, az Euteleti Akadémián tartott előadásának szövege. DISPUTA Főtér

10 DISPUTA Főtér 10 Henry Michel 1952-ben, az 1906-os dunhemi tanulmányok nyomán. Ez az elmélet viszont csak Monsieur de Fontenelle 1686-os Entretiens sur la pluralité des mondes-jával lépett be ez az elmélet az úgynevezett hivatalos európai kollektív kultúrába melyet ma zsurnalisztikának neveznénk. Fontenelle munkája mögött Giordano Bruno tragikus és a mai napig ellentmondásosnak látott alakja áll, akit 1600-ban Rómában, pár lépésre a fény nagy festőjének és Leonardo szellemi örökösének, Caravaggiónak lakhelyétől, eretneksége miatt máglyán égettek meg, amiért kijelentette: plus esse mundos [több világ van]. Alkalmasnak tűnik itt nyitni egy zárójelet, hogy a XVII. századból több mint egy évszázadot repüljünk vissza az időben, az európai kultúra egyik rendkívüli epizódjához, Giovanni Pico della Mirandola 19 tézisének 1486-os római közzétételéhez. Ez az írás a szinkretizmusok bonyolult rendszerét és egy új filozófia kozmikus hierarchiáját igyekszik felépíteni a firenzei neoplatonizmushoz kapcsolódva, amely minden antik filozófiai irányzat és a skolasztikus tudás csodálatos szintézise. Ez lendületét az emberi méltóság újraértelmezésétől nyerte, hogy túllépjen az Arisztotelész és követői által kidolgozott, s azóta is változatlan természetfilozófián, s hogy ismét közeledjen a távolabbi kaldeus és arab ezotériához akár azon az áron is, hogy viszszafordul a zsidó gondolkodáshoz a kabbalán keresztül, így követve az asztrológia és végül a mágia parttalan és kusza útjait. A nagy mű a kor legnagyobb európai tudósainak részvételével Rómába tervezett konvent vitaprogramja volt. A találkozóra nem került sor, miután VIII. Ince 1487-ben eretnekség vádjával elítélte Picót az ítéletet majd követője, VI. Sándor vonja vissza egy évvel az író mindössze 31 évesen Firenzében bekövetkezett halála előtt. Pico egyik legrejtélyesebb tétele Plutarkhosz De defectu oraculorumjának egy homályos anekdotájához tér vissza, melyben 184 világról esik szó. E tételt Pico, akárcsak korábban Proclus Lycius, úgy mutatja be, hogy a valóság különböző szintjeinek szimbólumait egy egyenlő szárú háromszögbe szerkeszti. A háromszög az archetípus, hisz három bezárt szöge s középvonala mint az intellektus, az animalitás és a nemzés hármasának ideája jelenik meg, s az első szférikus szám segítségével megadja, hogyan tagolódik fő részeire a világ. Innen ered a ki nem mondott eretnek gondolat, mely szerint a demiurgosz az emberi életből teremt új világokat. Ez, mint sok más picói tézis és feltételezés, elérhette Leonardót már első firenzei időszakában is, mielőtt harmincévesen Milánóba költözött amikor Pico római szellemi kalandja zajlott, már itt élt. Pico ötletei, innovációkkal való telítettségüknek köszönhetően, nagy népszerűségre tettek szert, Leonardo 1510-ben már biztosan ismerte őket. Ezt bizonyítja egy rövidke jegyzet: Erről Pico is megmondta véleményét a megjegyzés a Holdra és visszatükröződések perspektívájára vonatkozó megfigyeléshez kapcsolódik az Ms. G, f. 20 r-en. Piros ceruzás jegyzet, csakúgy mint a botanikai és a tájjal kapcsolatosak, amelyek noteszében még az es milánói évekből valók, s melyeket aztán tollal írott, geometriával és technológiával kapcsolatos feljegyzésekkel bővített ki ben, tehát már római időszakában. Ez tehát már az anatómia lázas tanulmányozásának ideje, amikor Leonardo minden korábbi igyekezeténél jobban törekedett arra, hogy felismertesse a matematika mint igaz tudomány alapvető fontosságát. Ekkoriban jelentette ki nyomatékosan: Ne olvasson engem, ki elveiben nem matematikus. (Úgy tűnhet, a picói tézist utasítja itt viszsza: Mathematice non sunt vere scientie ([a matematika nem valódi tudomány]). Baldassare Castiglione sorai tanúsítják a Leonardo gondolkodásában végbement fordulatot: A világ első számú festői közül egy újabb nézi le azt a művészetet, amelyben kiváló, és kezd el filozófiát tanulni; ennek pedig fogalmai igen különösek és kuszák, olyannyira, hogy ezeket, akárhány művet alkot is, soha nem tudná megfesteni. Már hogyne tudná megfesteni! Hiszen éppen ez az, amit a legjobban tudott! Leonardo végtelen világokról szóló, körülre, első milánói időszakának idejére datálható egész fóliánsa, az f. 151 az Arundel-kódexből, tömör és magvas kijelentések egymásutánja, amelyek úgy haladnak, mint a bibliai versek és mint Pico tézisei, és amelyek annyi munkát adnak a nyelv és Leonardo stílusa értelmezőinek. Ahelyett, hogy azáltal tennének szert tekintélyre, amik valójában: egy munkás és szorgalmas út gyümölcsei, amelyek a tradicionális skolasztika és az antik filozófusok tanulmányozásából termettek. Nem véletlen, hogy Martin Kemp 1981-es könyvének Az ember és természet csodálatos tevékenysége alcímet adta tudatos és szimbolikus választás, s az Arundel-kódex 151-es fóliánsára egy helyére utal. Idézem: A súly, valamint erő az anyag mozgásával és a lökéssel alkotják a négy járulé-

11 kos elemet, melyek segítségével az emberi faj a legkülönfélébb csodálatos cselekedetei során mintha a második természetet alkotná meg e világon. Éppen ezért, csakúgy, mint ezek az elemek, a haladók minden műve él és elenyész. Az embert, aki ezen a világon olyan, akár egy második természet, Leonardo csak később 1508 körül állította szembe határozottan az állatvilággal, ez pedig elvezette ahhoz az elkerülhetetlen konklúzióhoz, melyen jobb későn mint soha üdvözítő lehet elgondolkodni: Valójában az ember nem különbözik az állattól, hacsak nem másodlagos tulajdonságaiban, melyekkel megmutatja, hogy isteni lény talán nem ártana elgondolkodnunk isten eme definícióján, mert ahol a természet befejezi az ő fajainak megalkotását, az ember ott kezdi, éppen a természet segítségével, megalkotni végtelen fajait; az ilyen emberekben, mivel magukban kijavítják, szükségük pedig nincsen állati tulajdonságokra, nem is helyénvaló az állatot keresni (Windsor 19030, Ms. B dell Anatomia, f. 13 v). Ezek az egyszerű, de magasztos szavak Lucretius sztoikus panteizmusát idézik, de Szent Ferenc keresztény pietasát, sőt még a buddhista filozófia eszkhatológiai vízióját is most csak megemlítem Giuseppe De Lorenzo sokak által már elfelejtett Leonardo és India című, 1919-es kiváló tanulmányát. E pár szóban benne foglaltatik Leonardo egész morális világa; a mi világunk számára figyelmeztetés, hiszen ma az emberi zsenialitás kreatív civilizációja éppen saját magát pusztítja el. De még tovább is mehetünk. A napjainkban zajló ökológiai katasztrófa már Leonardo idejében elkezdődött. Ezt Leonardo nem a szokásos rejtvényei közül egygyel, az egészen a quattrocento utolsó éveiig visszanyúló úgynevezett próféciákkal mondja el, hanem egy valódi vádbeszéddel, az Atlantico Kódex egy fólióján (382 v-a [1060i v]), amely a római időszakából, 1515 tájékáról maradt ránk: Az összes állat senyved, megtölti a leget sirámokkal, a hegyek pedig nyitva állnak, mert elrabolják eleddig érlelt fémeiket; de mit mondhatnék én ily gyalázatos dologra, s azokra, akik az egekig emelik a mocskot, és égő szenvedélylyel ártanak a hazának s az emberi fajnak? Akár azt is gondolhatnák, hogy Leonardo mint Michelangelo csupán a pápai udvar méltatlan hedonizmusa ellen tiltakozott, ami már Petrarca felháborodását is kivívta, s akinek tüzes szonettjeit ezért ádázan cenzúrázták is végig a cinquecento alatt. A kormányzók rablásait is ostorozta azonban Leonardo egyik előző próféciájában, a Közösségről címűben (Del Comune) amely nem közösségi dolgot vagy a közösséggel történő dolgot akart jelenteni, mint ahogyan azt általában értelmezik, hanem inkább Közösséget nagy betűvel, tehát a város intézményét (az olasz comune szó jelenthet közöst, vagy várost, pontosabban városi önkormányzatot, a várost, a közösséget vezető közigazgatást, intézményeket is a ford.). Ez pedig megegyezik Giotto egyik allegóriájával, a Megkopasztott városéval (Comune), melyet Arezzo érseke, Tagliati sírjára festett. Megkopasztják a nyomorultat, mondja Leonardo a szót kifosztott, mindentől megfosztott értelmében használja, azok, kik megkopasztják, lesznek a félrevezetői, kirablói és gyilkosai ennek a nyomorultnak. Valóban semmi sem változott. Leonardo politikai világa, csakúgy, mint morális és vallási értékrendszere semmiben sem tért el mostani korunk minden országának értékrendjétől. Időzzünk el még egy pillanatra a végtelen erőnél, mely végtelen világokat mozgatna meg, hiszen ma már nyilvánvalóan lehetséges olyan gépeket építeni, amelyek ilyen erőt létrehozna. (Egyértelmű az allúzió Archimédeszre.) Elég csak a modern technológia motorjaira gondolni, nem a robbanókra, melyek már elöregedtek, sem pedig a turbókra, amelyekkel be lehet lépni szuperszonikus dimenziókba, de a nukleárisokra, melyekkel, jóval de még mennyivel túl lehet lépni az Italo Calvino által feltételezett sebességen. Ezt azonosíthatjuk Leopardi egyik meglepő vallomásának ló-metaforájával, s jobban meg is felel a Leonardo égisze alatt született helyes kis német autónak. Mint ahogy azt már Fumagalli felismerte a végtelen erő kapcsán, itt egy Platón által sugalmazott elmélkedésről van szó ben Augusto Marinoni egy szép tanulmánya, az Egy spirituális erény nem mást, mint Marsilio Ficino, Leonardo kiváló neoplatonista kortársát jelöli meg forrásként. Az emberi szellem egészen Istenig való felmagasztalása során Ficino eljut odáig, hogy elismerje a lehetőségét: az ember képes quodammodo caelo facere, si instrumenta nactus fuerit materiamque caelestem (valamilyen módon az ég javára tenni ha eszközre tesz szert, és égi anyagra). Közel ugyanezeket a szavakat olvashatjuk az Arundelben (f. 151 r), de itt az erőre alkalmazva: egy hatalom, melynek nem ismerjük a határait, és amelylyel végtelen világok mozdulnának meg, ha DISPUTA Főtér 11

12 olyan gépet megalkotni tudnánk, mely ezt az erőt létrehozni képes. Többször imitált szófordulatok és gondolatok vonja le a következtetést Marinoni. Van még kérdés bőven a forrásokkal és a Leonardót ért hatásokkal kapcsolatban. Gondoljunk csak bele, a neoplatonista Firenzéből Leonardo egy skolasztikus hagyományokkal telített kulturális közegbe, Milánóba került, Fazio Cardano Milanójába, Gerolamo Cardano apjának városába, ahol a Marlianik, a Ghiringhellik éltek. Csupa olyan történelmi személyiség, akik még szisztematikus tanulmányozásra várnak. De nem szóltunk az Alpokon túli területek kultúrájáról, vagy az ibériai és a zsidó kultúráról sem, pedig utóbbiak akkoriban (mint ahogy azt Gabriella Ferri Piccaluga kimutatta) Milánóban gyorsan terjedtek még azelőtt, hogy a Sforzák 1499-es bukását követően megszilárdult a franciabarát vezetés a városban. Nem véletlen, hogy miután ez megtörtént, a piacenzai Giorgio Valla monumentális tudományos enciklopédiája mely Leonardónak is birtokában volt és amelyet használt is a De expetendis et fugiendis rebus 1501-ben Velencében jelent meg, Gian Giacomo Trivulziónak ajánlva. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy Leonardo írásait ezekből az aspektusokból értelmezzük, amint az már egyébként bevett gyakorlat napjaink tudósai között, Eugenio Garintól Cesare Vasolin át Paolo Galluzziig és Claudio Scarpatiig, Patrizia Castellitől Fabio Frosinin át Claire Faragóig, Domenico Laurenzától Pietro Maraniig és Frank Fehrenbachig. Annál is inkább, mert biztos és elkerülhetetlen, hogy a kéziratokat a jövőben is közhelyes reklámcélokra fogják használni, s ezekben a mindentudó és tévedhetetlen géniusz kliséje él tovább. Akkor már inkább Benigni és Troisi Nem maradt más számunkra, csak a sírás című filmjének utolsó jelenete, amikor Leonardo az általa éppen akkor, társai biztatására feltalált mozdony magasából közli velük feltételeit, miszerint jövőbeli profitjuknak csupán egyharmadát kívánja átengedni nekik. Ez egy olyan üzletpolitikai hozzáállás, amelynek legalább van némi köze az igazi Leonardóhoz. (Fordította: Lakó Zsigmond) DISPUTA Főtér 12

13 A művészettörténészek körében általánosan elfogadott nézet, hogy a tapasztalaton alapuló természettudományos beállítottságú, önmagát irodalomban járatlan ember -nek valló Leonardo da Vincit tekintik paradox módon az újkori fiziognómia megteremtőjének a művészi ábrázolás terén. Talán nem felesleges röviden utalni azokra a művészetekre is hatással lévő eszmei előképekre, amelyekre Leonardo is támaszkodhatott, amikor a Trattato della pitturában (A festészetről) egybegyűjtött fiziognómiai jellegű megfigyeléseit tette az életteli, valósághű alakok megfestése kapcsán. Az ember külseje és jelleme közötti összefüggéseket kutató fiziognómia ugyanis olyan művészet vagy tudomány, amelynek ismeretében a külső és a belső, a látható és a láthatatlan, a test és a lélek közötti kapcsolat válik érzékelhetővé. A fiziognómia európai újjászületése során mindenesetre a test abban a korban került a figyelem középpontjába, amikor veszélyes volt a lélekben kételkedni, s ezzel az érzelmek, a karakter és a viselkedés, ezzel az ember társadalmiságának kérdései kerültek ismét napirendre. A fiziognómia egyik legfontosabb és elméleti írásokban is gyakran érintett funkciója már a Leonardo előtti időkben is a művészi ábrázolásban valósult meg, mivel a jellem, illetve az érzelmek arcon való megjelenítésének és a testbeszédnek az ábrázolása fiziognómiai jelek felismerésén és közvetítésén alapul. Pietro d Abano Compilatio Physionomiéjának (1295) szellemi hatása a padovai Palazzo della Ragione freskóinak első változatán is nyomon követhető, sőt a festmények XV. századi felújításáról és Pietro d Abano hatásáról értékes tanúbizonysággal szolgál majd több utókorra maradt írás, egyebek között a fiziognómiai kérdésekben is örököse, Michele Savonarola utalásai (Speculum physionomie, 1442) is szervesen illeszkedik e vonulatba, és jelzi egyben azt is, hogy az udvari kultúra és társadalom mekkora szerepet játszott a fiziognómia elterjedésében. Az emberi test olvasása ugyanis, akár egy irodalmi szövegé, jelek ismeretét és jelek közötti kombinatív készséget feltételez: olyan totális tudomány, speciális hermeneutika, amely a XV. század végére fiziológiai, biológiai, pszichológiai, csillagászati, etikai, retorikai ismeretek birtokában vállalkozhatott csak az ember nagy könyvének olvasására. A reneszánsz idején, mint ismeretes, a művészek igen képzetteknek bizonyultak a fent említett tudományokban: a művészek filozófiai kérdések iránti nyilvánvaló érdeklődése annak is köszönhető, hogy a művészetet a filozófia egyik formájának tartották, amely éppen a filozófia mágikus aspektusai révén vesz fel egyre intellektuálisabb arculatot. Ennek a folyamatnak a kezdetét jelenti a XIV XV. század, míg a XVI XVII. század a betetőzés időszaka. A festészet, a művészet tehát tekhnéből episztémévé válik: a technikai tudás tudománnyá alakult át. Ennek talán legtöbbet elemzett és legismertebb bizonyítéka a ferrarai Schifanoia palota csodálatos freskósorozata. A festők is egyre céltudatosabban igyekeztek az emberi természetet és a lélek rezdüléseit a külső jegyek segítségével ábrázolni. Leon Battista Alberti megfogalmazása szerint is: a történet akkor indítja meg a lelket, amikor a képen megfestett emberek láthatóan kinyilvánítják saját érzelmeiket. [ ] [E]zeket a lelkiállapotokat a test mozgásából lehet megismerni. S látjuk, hogy egy szomorú alak esetében, mivel aggodalom szorongatja, és gond nyomasztja, erői és érzelmei mint fásulnak el, miként lassulnak mozgásukban, és ernyednek el, tagjai sápadttá és erőtlenné válnak. Meglásd, annak, aki melankolikus, homloka ráncos, feje le van hajtva, és karjai szinte fáradtan, ernyedten csüngnek. Bezzeg, aki dühös, minthogy a harag felizgatja a lelket, szemével villámokat szór, és arca eltorzul, orcái kigyúlnak, és minden tagja elvörösödik, minél nagyobb a düh, annál nagyobb a pír, amit okoz. A boldog és örvendő emberek mozdulatai szabadok és hajlékonyan kecsesek. [ ] Így tehát szükséges, hogy a festők nagyon jól ismerjék a test minden mozdulatát. Albertinek a lelki mozgások és azok testi megjelenése iránti érdeklődése kezdetleges és fiziognómiai szempontból elméletileg még kellően nem megalapozott formában előlegezte meg a cinquecento Leonardóval kezdődő ilyen irányú tanulmányait. A fiziognómia a humanisták körében is érdeklődésre tartott számot: Leonardo kortársának, Pomponio Gauricónak a példája is ezt bizonyítja. Leonardo fiziognomikus meglátásai ugyanis időben egybeestek a Pomponio 1504-es De sculpturájának III. fejezetében megfogalmazottakkal. Ebben a szobrászatról szóló értekezésében a szerző Adamantius nyomán a fiziognómiának egy teljes könyvet szentel, és magát Leonardót is az illusztris szobrászok között említi. Maga az a tény, hogy egy humanista művészeti kérdésekről ír, nem meglepő e korban, hiszen egy művelt humanistának az udvari társalgások során minden Vígh Éva Leonardo da Vinci és az újkori fiziognómia DISPUTA Főtér

14 DISPUTA Főtér 14 Harcosok feje (tanulmány), Budapest, Szépművészeti Múzeum Férfifej, Oxford, Christ Church College kérdéshez hozzá kellett tudnia szólni, így Pomponio, mondhatni, tudatos humanistaudvari társalgási témát (is) választott, és humanista műveltségének kiterjesztését is szem előtt tarthatta műve megírásakor. A fiziognómia ily módon joggal nevezhető a humanizmus művészeti kivetítődésének, amennyiben az embert ez is a maga testilelki valójában tanulmányozza, és a makrokozmosszal való összevetésben helyezi a művészi ábrázolás középpontjába. A test arányainak és az érzelmek kifejezésének problémája mindenesetre nyilvánvalóan attól kezdve foglalkoztatta megkülönböztetett érdeklődéssel a művészeket, hogy az emberi test és érzelmek ábrázolása lehetővé vált. A XVI. századi reneszánsz művészetben a jellem és az érzelmek ábrázolása olyan elméleti jelentőségre tett szert, mint a korábbi évszázadban a perspektíva vagy a színek tanulmányozása: ugyanis éppen a XVI. század fordulójától, Leonardo da Vinci elméleti írásainak és rajztanulmányainak köszönhetően, a fiziognómia által tárgyalt testi és lelki mozdulatok, arcvonások ábrázolása szisztematikus kidolgozás igényével került be a művészeti írások alapvető témái közé. Leonardo ugyan nem tudományként kezelte a fiziognómiát, nem lévén benne tudományosan, racionálisan levezethető igazság, így a jóslás ingoványos talajára száműzte, de bizalmatlansága megszűnik attól a pillanattól kezdve, hogy érzelmeket kell ábrázolni. S ezzel a fiziognómia egyik teoretikus alapproblémájára világított rá, olyan kérdésre, amely a cinquecento későbbi fiziognómusainál is rendre megjelenik. Nevezetesen: a természettől/csillagoktól kapott állandó arcvonások vagy az érzelmek kiváltotta pillanatnyi mozgások, állapotok alapján lehetséges-e a legpontosabb karakterábrázolás. Most nem feladatunk e vita bemutatása, Leonardo azonban kivételesen ráérzett erre az ambivalenciára. A Trattato della pitturából származó alábbi idézet ezt a kettősséget nagyszerűen érzékelteti, s nemcsak Leonardo felfogására jellemző a fiziognómia korabeli elfogadottságát illetően: A csalárd fiziognómiától és kiromantiától távol tartom magam, mivel semmi igazság nincs bennük, és nyilvánvaló, hogy az ilyen elmeszüleményeknek nincs tudományos alapjuk. Igaz, az arcvonások részben megmutatják az ember természetét, gondját-baját és érzelmeit; hiszen azok a vonalak, amelyek az orcák és az ajkak, illetve az orrcimpák és a száj között alkotnak barázdákat, vagy a szemüreg körül, vidám embereken láthatók, kik gyakran nevetnek, azok pedig, akiknél ez kevéssé rajzolódik ki, olyanok, akik gondolataikkal sokat foglalkoznak; és akiknek az arcán erősen és plasztikusan ugranak ki a részletek, azok állatias és haragvó emberek, kevés értelemmel; azok, akiknek a szemöldökei közé mély ráncok rajzolódnak, bőszek; azokat pedig, akiknek homlokát szinte vésett barázdák szelik, titkolt vagy nyílt bánat terheli; és hasonlókat lehet elmondani sok más részletről; A fenti megállapításnak első pillantásra ellentmondani látszik tehát az a modern

15 Babérkoszorús férfifej, Torino, Biblioteca Reale művészetelméleti és -kritikai megállapítás, mely szerint Leonardo tekinthető a modernkori fiziognómia megalapozójának. Ha azonban ebből a szempontból figyelmesebben elolvassuk a Trattato harmadik könyvének nem is kevés alfejezetét, nyilvánvaló, hogy Leonardo számára a fiziognómia, ha nem is tudomány, a művészi ábrázolás technikájának alapvető ismereteit jelenti. Számtalan vázlata, gondolattöredéke is erről tanúskodik, valamint arról, hogy gondolatmenete szervesen illeszkedik a XII XIII. századi fiziognómiai gondolkodás természeti vonulatához: gondolunk itt Michael Scotus és Albertus Magnus által kidolgozott fiziológiai törvényszerűségekre. Kétségtelen, hogy Leonardo számára a fiziognómia anatómiai, tehát természettudományos vizsgálódásaiból ered, majd a lélek mozgásainak, ha úgy tetszik, pszichológiájának tökéletes ábrázolásával teljesedik ki. Ahhoz, hogy a festő változatos és tökéletes képet alkosson, az érzelmi állapot mellett végül is Leonardo szerint is fontos figyelembe venni az ábrázolandó testalkatát és jellemét: Törekedj arra, hogy az arckifejezések ne legyenek egyformák [ ], hanem különbözzenek egymástól az életkor, a testalkat, a gonosz vagy jó természet szerint. Nyilvánvaló tehát, hogy ugyanazok az érzelmek másként jelennek meg a testalkatát tekintve sovány vagy kövér, illetve jellemét tekintve jó vagy gonosz ember arcán. Mi ez, ha nem fiziognómia? Ráadásul a fiziognómia társaséletbéli, ha úgy tetszik etikai funkciójára is rávilágít, amikor a külsőből kikövetkeztethető társadalmi hovatartozásra, műveltségbeli és neveltetési különbségekre utal: sem a testhelyzet, sem a mozdulatok végrehajtása nem egyforma úrnál és szolgánál, [ ] és a parasztembert se fessétek nemeshez vagy finom magatartású emberhez illő mozdulatokkal. Ugyanez a gondolat tér vissza akkor is, amikor a mozdulatok kapcsán kijelenti: Az ember mozdulatai korához és rangjához illően beszéljenek. A klasszicizmus institutio-irodalma és fiziognómusai majd élükön Giovan Battista Della Portával előszeretettel hivatkoznak e művészet társadalmi hasznára is, mondván, nemcsak másokat tudunk kellőképpen kiismerni a fiziognómiai jegyek alapján és így ehhez szabni társas kapcsolatainkat, de kellő tanulással önmagunk fiziognómusai is lehetünk és alkalmazkodhatunk a társas/társadalmi elvárásokhoz. Leonardo fiziognómiájában azonban legfontosabb kérdés az érzelmek külső mozdulatokban történő ábrázolása. Az érzelmek és szenvedélyek a testtartáson és arcon tükröződnek, ezért a kiváló festő minden igyekezetével az érzelmi állapotoknak megfelelő arcvonások (és test-mozdulatok) megfestésére törekedjék, különben festménye a testeket kétszeresen halottnak fogja mutatni : A különféle lelkiállapotok az ember arcát különféle mozgásokra késztetik, egyszer nevet, máskor sír, hol örvendezik, hol bánkódik, haragot mutat vagy nyugalmat; ki csodálkozik, ki rémüldözik, egyesek balgának és együgyűeknek látszanak, mások elgondolkodónak és szemlélődőnek. Mindezeknek a lelkiállapotoknak tükröződnie kell a kezeken, az arcon és az ember egész lényén. Leonardo így a sokféle érzelemhez ugyanannyi, velük harmonizáló mozgást kapcsol, s néhányra (sírás, nevetés, öröm, csodálkozás, harag, félelem, mélabú, gyötrelmes kín) különös hangsúlyt tesz. A festőnek nyilvánvalóan nincs könnyű dolga, ha valósághűen akarja ábrázolni a kompozícióhoz kitalált személyt, ugyanis az embernek annyi mozdulata van, ahány különféle állapot az elméjében lejátszódik. A sokféle pozitív és negatív érzelem között ráadásul fokozati különbség van erősségüket illetően. A mozdulatok tehát a szenvedélyek és érzelmek hatóerejét is sugározzák, és a festőnek ezt érzékeltetnie kell. DISPUTA Főtér 15

16 Kopasz férfifej (tanulmány), Roma, Gabinetto Nazionale delle Stampe DISPUTA Főtér 16 Nevető férfi karikatúrája, California, The J. Paul Getty Museum Az érzelmek vizualizálása miatt többször kijelenti, hogy a mozdulatnak az elképzelt lelkiállapottal egyeznie kell, és a testtartásnak egyértelműen jeleznie kell a lélek mozdulatait, különben a festmény valószerűtlenné, visszatetszővé, valamiképpen zavartkeltővé válik. Ráadásul a mozdulatok azonos érzelmi ráhatás követ- Öregember karikatúrája, Róma, Gabinetto Nazionale delle Stampe keztében is változnak az alak életkora, társadalmi hovatartozása szerint. Más mozdulatok várhatók el ugyanis egy királytól, mint egy útonállótól, más egy paraszttól és megint más egy úriembertől, ezért csak akkor dicsérhető egy festmény, ha a festő a decorum, azaz az odaillés, a megfelelés retorikai-etikai szabályát a festészetben is figyelembe veszi: meg kell adni az ábrázolt alaknak azt, ami odaillik, vagyis ami mozdulatban, ruházatban, testhelyzetben az ábrázolandó dolgok méltóságából vagy hitványságából eredő körülményeknek megfelel. A decorum, azaz az odaillés/ illem esztétikai és etikai kategória egyben, amelyre a retorikából, illetve az etikából kölcsönzött fogalmak közül alkalmazható számos elnevezés (congruentia, coherentia, omologhia, proportio, convenientia, aptum, concordatio, harmonia, decorum) különböző szerzőktől és különböző korokból származik, valójában azonban ugyanazt jelöli: a részek egy fajta egyensúlyát, harmóniáját, rendjét, az egymásnak való megfelelését, az alkalmazkodást, az illemet és az odaillést. A kellem, a báj, a kellemesség esztétikai kategóriája is mint az ornatus egyik eszköze a decorum erényének szükségszerű velejárója, kelléke, és olyan dísze a beszédnek és a viselkedésnek, a festménynek, amelyet az ítélőképesség szabályoz és adagol a kellő/odaillő mértékkel. A testtartás és az érzelmek, illetve a jellem egymásnak való megfelelésének kérdése Leonardo számára a figurális festészet elsődleges problémája. Csak ez után következik a plasztikus hatás, a jó rajz és a megfelelő kolorit alkalmazása: A testtartás a figurális festészet első és legnemesebb része, mert hiába van jól megfestve a figura, ha szerencsétlenül választottad meg a testtartását; sőt még a legszebb és legelevenebb alak is értéktelenné válik, ha mozgása nem illik ahhoz, amit csinálnia kell. Ne felejtsük el, hogy Leonardo nem egy rajza, vázlata a karikatúra történetéhez is tartozik. Egy-egy, éppen jellegénél fogva túlzó vonással a személy jellemét is képes volt felvázolni, amint az alábbi illusztrációkban is látható: Nevet férfi karikaturája, California, The J. Paul Getty Museum Az érzelmeknek és szenvedélyeknek szentelt figyelmét nagyon tudatos anatómiai vizsgálódás és a mindennapi megfigyelés is alátámasztja. A festőnek is tanácsolja, hogy mindig tudatosan szemlélje a körülötte lévő embereket és vésse emlékezetébe a belső affektusoknak megfelelő mozdulatokat. A jó festmény elsődleges kritériuma is az, megfelel-e benne a mozgás a cse- Öregember karikaturája, Roma, Gabinetto Nazionale delle Stampe

17 Leonardo illusztrációk: lekvők szellemének. A leonardói fiziognomikus látásmód első, legáltalánosabb megfogalmazása mindazonáltal Trattato elején olvasható kitétel a festők legnagyobb hibájáról szóló kis fejezetben áll. Eszerint gyakori tapasztalat, hogy minden (rossz) festő önmagát szereti némi módosítással megfesteni úgy, hogy alakjai, azok mozdulatai, arckifejezései gyakran ismétlődnek, s ezáltal ezek a festők nem veszik figyelembe a mozgás alaptörvényét, amely az élőlény sajátos lelkiállapota szerinti mozdulat. Pedig test és a lélek egymásnak való megfelelésének tételeként Leonardo határozottan állítja: arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a testet irányító és kormányzó lélek már előbb megformálja ítéletünket, mielőtt belőle a saját magunk véleménye lesz. Tehát az ember teljes alakját már kialakította, amiként véleménye szerint jónak látta, hosszú vagy rövid orral avagy piszével, és így alakította ki nagyságát és alakját is. Vagyis a lélek, annak mozdulatai racionálisan le nem vezethető módon, eleve meghatározzák a testet és mozdulatait: a fiziognómiai jegyek csak a lélek rezdüléseit követik. A festészet történetében ez annak felismerése, hogy a rajz, a színek, a plaszticitás, a chiaroscuro, a sfumato a jó festménynek mind nélkülözhetetlen elemei, azonban lélektelennek bizonyul a kép, ha a festő nem képes az ábrázolt alak lelkének mozgásait ábrázolni a test külső jegyeivel és mozdulataival. A fiziognómiai ismeretek tehát a művészi Kopasz férfifej (tanulmány), Roma, Róma, Gabinetto Gabinetto Nazionale Nazionale delle delle Stampe Stampe ábrázolás kelléktárában nélkülözhetetlen eszköznek bizonyultak, s ezt a reneszánsz kor művészeti írásainak jó része is majd alátámasztja. Nevet férfi karikaturája, California, The J. Paul Getty Museum DISPUTA Főtér 17

18 DISPUTA Főtér 18 Puskás István Leonardo színháza A harmincéves Leonardo da Vinci ben érkezik Milánóba, abba a városba, amelyhez élete szinte teljes hátralévő részében, négy évtizeden keresztül kötődni fog. Az Andrea Verocchio firenzei műhelyében nevelkedett tehetséges ifjú azzal hívja fel magára a város legbefolyásosabb emberének, Lorenzo il Magnificónak a figyelmét, hogy egy ezüst lírát készít számára. A Medici család feje az ügyes kezű s dús fantáziával megáldott Leonardót Milánóba küldi, Ludovico Sforza udvarába, a két állam közötti béke zálogaként. Az ügyes művész (artista) értékes árucikk, értékes eszköz a korabeli itáliai politikában, hiszen a művészet a hatalmi reprezentáció fontos eszköze. A döntés nem volt Leonardo kedve ellenére sem, hiszen Firenzében nem sikerült jelentős megbízáshoz jutnia, ráadásul matematikai, természettudományos érdeklődéséhez is közelebb állhatott Milánó arisztoteliánus szellemi közege, mint a neoplatonista Firenze. (Még akkor is, ha a humanae litterae-ben való jártasságot éppen Ficino és Lorenzo de Medici környezetében sajátíthatta el.) Leonardóban a kései utókor, a modernség korának neveltjei, elsősorban a világ titkait kémlelő, a világot megismerni akaró, és világokat teremteni akaró géniuszt látja, a modern ember egyik első nagy példáját, de téved, ha a modern zsenikép, az autonóm tudós-művész ideálja alapján próbálja rekonstruálni figuráját. Hiszen meglehet, sok fontos aspektusában igaz a közkeletű értékelés, de látni kell azt is, hogy Leonardo, társaihoz hasonlóan, nem társadalmának hátat fordító, nem normaszegő magányos hős, vátesz a modern értékrend szerint sokkal inkább opportunista, konformista karriervadász, hiszen a társadalmi elfogadottság, különösen a hatalom, a társadalmi elit felől érkező elismerés nagyon fontos számára; inkább udvaronc, mint autonóm, független művész. Megbízásainak java, tevékenységének jelentős része a fejedelmi udvarhoz kötődik: a Sforzák emlékművén dolgozik majd két évtizedig (ami végül nem készül el), megfesti a hercegi szerető portréját (a Hermelines hölgy), épületeket, kerteket tervez a hozzájuk tartozó látványosságokkal, a kor ízlése szerinti játékos találmányaival az udvari közösség szórakoztatásában is részt vesz, de ha kell, ruhákat, ünnepi kosztümöket is tervez. A képzőművészeteket gyakorló mesterek műhelyeiben nemcsak modern értelemben vett műalkotások készültek, de itt született a közösség (város, udvar) életének sok egyéb kelléke is, a szórakozást szolgáló leleményes, fantáziadús, meglepő ötletekre építő tárgyak sora Leonardo nagy értője és rajongója volt ezeknek, leghíresebb darabja a robotoroszlán, melyet XII. Lajos francia király számára készített X. Medici Leó pápa megbízásából, s fiatal korától több hangszert is tervezett, épített. Társaihoz hasonlóan Da Vincinek is volt egy gyakori, igen lényegesnek, stratégiai fontosságúnak tekintett feladata: az ünnepi alkalmak programjainak kivitelezése. Az udvari élet kiemelkedő jelentőségű eseményeit kísérő programok, illetve az ezek köré szervezett ünnepek megtervezésében, lebonyolításában a humanista literátor és a képzőművész szorosan együttműködtek, a számos feladatot egymás között felosztva, csapatban kellett dolgozniuk a sikerért. Mivel e tevékenység később mind kevésbé illett a magas művészetet létrehozó alkotókról alkotott képbe, az elődök efféle elfoglaltságai, eredményei is feledésbe mentek. Mára Leonardo ünnepi eseményeken történő közreműködéséről igencsak töredékes a tudásunk. Mindössze néhány rajz, életrajzi epizód és szemtanúi beszámoló maradt ránk, pedig mindennapi munkájának jelentős részét tette ki e feladat. A kevés információ oka az is lehet, hogy az ünnep mindig egyedi, az adott szituációra készült, meg nem ismételt esemény volt, még akkor is, ha ezek során bizonyos kulturális, műveltségbeli sémákat alkalmaztak. E sémák ismerete viszont olyan általános volt, hogy lejegyezni sem kellett, inkább folklórként élt a közösségben, szállt nemzedékről nemzedékre a hozzá tapadó mindig új funkciókkal, jelentésekkel, rendre felbukkanó új elemekkel együtt. A reneszánsz egyik nagy újítása éppen az volt, hogy a klasszikus műveltséget hozta az udvarba; ez hatással volt a programokra, ezek vizuális eszközkészletére, megjelenésére és megjelenítésére, de a résztvevők viselkedésére, befogadói szokásaira is. (A kíváncsi utód számára e momentumok arról is árulkodnak, hogyan látta, értelmezte, értette az antikvitást a korabeli kultúra.) Másik fontos újítása az időszaknak, hogy a hatalom korábbi privát, pontosabban csak a társadalom szűk körű elitje számára tartott ünnepeit nyilvánossá tette politikai céljai érdekében. A mind kevesebb direkt erőszakos eszközzel élő, hatékonyabb uralomgyakorlás, az ehhez szükséges hatékonyabb kommunikáció igénye kívánta meg az alattvalókkal való kapcsolattartásnak ezt a középkorban nem alkalmazott módját, amely segítette a közösségi tudat erősödését, az uralkodó társadalmi

19 státuszának megmutatását, elfogadtatását, de remek, hatékony eszköz volt a politikai akarat, valamint a követendőnek állított normák, társadalmi szabályok közlésére, megtanítására. A különféle események közül a színi előadás különösen alkalmas volt az ünnep céljainak betöltésére: a közösség számára az tette érdekessé, értékessé, hogy egy térben időzhetett az uralkodóval, részesülhetett a társadalmi elit kultúrájából, a divatos, műveltségi normaként mind erősebb klasszikus-humanista kultúrából. Ha már nem olvasta alaposan az ókori auktorokat, legalább a latin komédia és a görög mitológiai szatírjáték által bővíthette ismereteit, ezáltal erősödött benne elkötelezettsége, a közösséghez tartozás érzése. Az uralkodó, illetve a politikát irányító csoport számára pedig a békés mindennapi életet lehetővé tevő erkölcsi és viselkedésbeli normák propagálása, megtanítása volt az egyik célok, a másik viszont az állam működőképességének, gazdasági erejének demonstrálása, mind az alattvalók, mind a külország előtt, hiszen az igen költséges produkciókon rendre részt vettek meghívott idegen vendégek, követek. Az antik színház újjáépített terében időzni a közösség számára azt az élményt is adta, hogy a követett modell a mitikus múltból a jelenbe lép, az ő személyes részvételükkel életre kel, tehát maguk is részeseivé válnak. Nem véletlen, hogy a legelső, ókori mintára tartott színi előadásokat Rómában tartották Pomponius Laetus Akadémiájának növendékei, ráadásul latin szerzőket játszottak latinul. A közönség elvárásai, műveltségi szintje miatt azonban más városokban (az Urbs után először Ferrarában) a latin szerzőket, különös szeretettel Plautust olasz nyelvre fordították, dolgozták át, s két évtizeddel később, Ludovico Ariosto 1504-ben színre vitt Cassariájával hódító útjukra indultak az újonnan születő darabok. Az antik aranykor pontos másának életre keltése csak Rómában működött, az észak-itáliai udvarokban inkább az ünnepi alkalmon játszott társasjáték formájának, keretének a szerepét tölti be, allegóriaként szolgál, amelyet az ottani közösség igen hamar saját képére formál hiszen a színpadon látottakat egyébként is közvetlenül magára, saját élethelyzetére applikálja, magát látja viszont a megelevenedő történetben. A közvetíteni kívánt üzenet akkor ér át igazán hatékonyan, ha ez az azonosulás meg tud történni, ha ez a latin komédia darabjai segítségével nem a leghatékonyabb mert a nézők nincsenek birtokában az értelmezéshez szükséges mértékben, mélységben a klasszikus műveltségnek, akkor váltani kell. Ariosto és az itáliai komédiaszerzők Bibbienától Machiavellin keresztül Giordano Brunóig az antik sémák mellett a középkor elbeszélő irodalmának jól ismert paneljeivel dolgoztak, hiszen ez volt érthető, megragadható a célközönség számára. Az Pó-síkság udvarainak közönsége nemcsak a művelt komédiát kívánta színpadra, igen kedveltek voltak a szándékuk szerint a szatírjátékot felelevenítő darabok is, melyek a fantasztikus, kalandos romántörténetek mintájára beszélték el az antik mitológia históriáit, természetesen mindig erkölcsnemesítő célzattal. A probléma ez esetben az volt, hogy nem maradtak fenn modellértékű klasszikus szövegek, néhány információtöredéken kívül vajmi keveset lehetett tudni a harmadik drámatípusról. (A tragédia nem volt népszerű, nem illett az ünnepi alkalmak vidámságához, hiszen színi előadásokat általában esküvőkön és farsangkor tartottak.) Viszont, éppen a hiányzó szövegeket pótlandó, e témában születtek az első önálló művek legelőször Poliziano Orfeója, melyet a Gonzaga-udvarban mutattak be 1484-ben. E fabulák eleinte a komédiákat kísérték (intermezzóként vagy zárlatként), majd igazából a barokk idején, kivált a pásztorjáték, az opera és a melodráma műfajaiban jutnak diadalra, válnak az itáliai és európai színpadok legnépszerűbb történeteivé. Amit Leonardo színházzal kapcsolatos tevékenységéről tudunk, az efféle bemutatókkal rokon ez eredhet a művész személyes választásából, a közönség, a megrendelő igényeiből, elvárásaiból, bár az is könnyen meglehet, hogy egyszerűen nem maradt ránk forrás másról. Hiszen egyedül az január 16-án lezajlott Festa de Paradixióról, Paradicsom-ünnep -ről vannak pontosabb információink, a mantovai követ urához írott levelének köszönhetően. Az előadás a firenzei poéta, Bernardo Bellincioni művén alapult; a költő az itáliai fejedelmi udvarokat járta, s szórakoztatásra szolgáló darabokat írt színpadiaktól szonettekig. A milánói Castello Sforzesco drapériákkal, növényekkel, mitológiai és heraldikai szimbólumokkal díszített nagytermében lezajlott eseményre egy házasságkötés alkalmából került sor: Ludovico vette el a ferrarai Alfonso d Este egyik lányát, Beatricét (nővére, Isabella Mantova márkinéja lett), míg az Este-trón örököse, Alfonso Ludovi- DISPUTA Főtér 19

20 DISPUTA Főtér 20 A milánói Sforza-palota belső udvara A palota nagytermének alaprajza co húgával, Annával lépett frigyre ugyanekkor. A vendég által írott beszámoló a következőképpen írja le a Leonardo által a darabhoz épített teret: A Paradicsom egy fél tojáshoz volt hasonló, belülről arany borította, számos fénnyel a csillagok gyanánt, egynémely nyílással, bennük a hét planéta, helyzetük szerint magasan vagy alacsonyan. A mondott félgömb felső szegélye körül a XII (csillag)jegy volt látható, az üvegen belülről fényük is volt, ez igen bájos és szép látvány volt: a paradicsomban számos ének(hang) és igen édes és lágy dallamok is szóltak. Az elénk táruló kép inkább középkori helyszínt mutat, mint a három antik díszlettípus bármelyikét (a komédia, a tragédia és a szatírjáték számára). A zenével, tánccal, szöveggel előadott jelenetek is a középkori allegória-eljárást alkalmazzák, a klasszikus műveltség a szereplőkkel, az allegorikus mitológiai alakokkal, az általuk hordozott történetekkel van jelen, viszont szó sincs az ókor megidézéséről, itt a keresztény mitológia kel életre, csupán bizonyos részletek, elsősorban fogalmak, tulajdonságok, erények és bűnök megszemélyesítésére használják a klasszikus műveltségi elemeket keresztény kontextusban. Da Vinci két, Párizsban található, körülbelül ugyanekkorra datálható rajzán két színházépületet vázol fel a Prédikálásra való színház -at (Teatro da predicare) és a Misehallgatásra való színház -at (Teatro per udire messa), a színházhoz rendelt két funkció az antik színházépületről alkotott, XV. században közkeletű értelmezését mutatja, a század humanistái (Alberti is) úgy értik Vitruviust, hogy a városban található theatrum olyan középület, melyben a lakosok tanítása folyik; nem kapcsolják még hozzá a drámajátszást. Viszont 1490-re már tudható, hogy miben is állt, áll a színház funkciója. Leonardo viszont más úton jár, ez fakadhat műveltségből, ismereteiből, eredhet a közönség elvárásából, de az is meglehet, hogy a mester személyiségéhez ez állt a legközelebb, hiszen életműve s számos dokumentum tanúsítja vonzódását a játékos, meglepetést, meghökkentést okozó, az érzékeket bombázó találmányokhoz, ötletekhez. E tekintetben inkább a barokk mentalitással rokon, mint a reneszánsz-humanista ízléssel. Tudunk viszont két olyan színpadtervről, amely már teljesen a kor divatja szerinti. Az elsőről ismét csak leírásunk van. Ez 1496-ból való, Baldassare Taccone Danaéjához készült, melyet a milánói Sanseverinopalotában mutattak be. A másik több mint tíz évvel később Poliziano Orfeójának milánói bemutatójára készült, amelyet a megszálló franciák rendeltek meg a mestertől. Erről fennmaradtak Leonardo rajzos-szöveges vázlatai is. A darab, mely több változatban keringett a fejedelmi udvarokban (hiszen Poliziano nem készített rögzített drámaszövegpéldányt), akkoriban az egyik

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie) Joseph Kadar artiste peintre Paris 2013 2014 Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló (Hongrie) Musée d Art Moderne Erőegyensúly 2 Erőegyensúly Térgrafika (Erőegyensúly) 100x80 cm (toile) 3 Térgeometria

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

Molnár Zoltán. A matematika reneszánsza

Molnár Zoltán. A matematika reneszánsza Molnár Zoltán A matematika reneszánsza Művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat 1350/1400-1600. (XV-XVI. század) A szó (renaissance) jelentése: újjászületés Visszatérés az antikvitáshoz (ókori

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve

érvelésüket, így remélhetőleg a közeljövőben számos olyan munka születik majd, amely kizárólag szigorúan stíluskritikai szempontokat mérlegelve Omnis creatura significans Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára / Essays in Honour of Mária Prokopp Szerkesztette és az előszót írta: Tüskés Anna Centrart Egyesület, Bp., 2009. 442 old., 4000

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

A XVI. SZÁZADI ITÁLIAI ARISZTOTELIANIZMUS HATÁSA A MEDICINÁRA

A XVI. SZÁZADI ITÁLIAI ARISZTOTELIANIZMUS HATÁSA A MEDICINÁRA A XVI. SZÁZADI ITÁLIAI ARISZTOTELIANIZMUS HATÁSA A MEDICINÁRA Dr. Kemenes Pál orvos, orvostörténet kutató A XVI. századi Itália egyetemei jogi, orvosi és művészeti fakultásra oszlottak. Az utóbbin a magasabbrendű

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A Vatikáni Múzeum igazgatója, Antonio Paolucci professzor megjegyzi:

A Vatikáni Múzeum igazgatója, Antonio Paolucci professzor megjegyzi: 1 Vatikáni Múzeum 3D Nagyszerű film, egy rendkívül izgalmas utazás, hogy felfedezzük a pápák által az elmúlt 500 évben összegyűjtött legkiválóbb műalkotásokat. Az világon először készítettek ultra HD 4K/3D

Részletesebben

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor:

4. Állapítsd meg, melyik helyesírási alapelv érvényesül a következő szavak helyesírásakor: 1. Milyen szófajúak az alábbi szavak? olvasva szépség hihetetlen forr leírt (szöveg) ott győri rögtön nézelődő hivatkozván 2. Írjad le helyesen az alábbi szavak melléknévképzős származékait! Arany János

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója

KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

projektív geometria avagy

projektív geometria avagy A probléma eredete. Előzmények. Egy művészetből született tudomány, a projektív geometria avagy Hogyan lett a barackmagból atommag? Klukovits Lajos TTIK Bolyai Intézet 2015. november 17. A képzőművészeti

Részletesebben

ITÁLIA. Giotto (~1300)

ITÁLIA. Giotto (~1300) Reneszánsz A XIV-XV. Században Európa szerte megerősödtek a városok polgári rétegei. A gazdasági és társadalmi fejlődés során megerősödött polgárság az egyház befolyását lassanként a kultúra területén

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

LEONARDO DA VINCI ANATÓMIÁJA

LEONARDO DA VINCI ANATÓMIÁJA LEONARDO DA VINCI ANATÓMIÁJA Sok szó esik manapság az ős tehetségekről; van, aki költő vénájával tűnik fel, tudunk egyszerű juhászlegényről, mint számoló tehetségről, de nem hiányzanak az őstehetségek

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária 755 Borbás Mária RÉGI IDÔK TANÚJA Hatalmas feladatra vállalkozott könyvkiadásunk SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI-nak új megjelentetésével. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta Shakespeare életmûve

Részletesebben

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011.

Gondolatok és képek. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán. Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. BokoDy PÉter Gondolatok és képek Bacsó Béla Gábor György Gyenge zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata. Budapest, Typotex, 2011. A Bacsó Béla, Gábor György, Gyenge zoltán és Heller Ágnes jegyezte, A szépség

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés

Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés Reneszánsz 2. Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés Giorgio Vasari 1511-1574 építész, manierista festő, művészeti író Self-portrait by Giorgio Vasari Toszkána Firenze: reneszánsz művészet kiindulópontja

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek!

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek! Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Isten! Add törvényeidet a királynak... Zsolt 72,1 Érdekes kérés: szerintem egyszerre jó

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ

[Erdélyi Magyar Adatbank] BEVEZETŐ BEVEZETŐ Kötetünk tanulmányai a XVIII XIX. század fordulójának stílusait, műveit és mestereinek tevékenységét elemzik, a barokk és klasszicizmus közötti átmeneti korszak bonyolult kérdéseit kutatják, majd

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

2015.04.29 05.18. Csapat neve: Iskola neve: Elérhető pontszám: 60 pont. Elért pontszám:

2015.04.29 05.18. Csapat neve: Iskola neve: Elérhető pontszám: 60 pont. Elért pontszám: 2015.04.29 05.18. Csapat neve: Iskola neve: Elérhető pontszám: 60 pont Elért pontszám: Beküldési határidő: 2015.05.18. Eredmények közzététele: 2015.05.29. Beküldési cím: Abacusan Stúdió, 1193 Budapest

Részletesebben

A (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében)

A (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében) Nagy Levente A (hír)név terrorja (Politikaelmélet és individuumszemlélet Bethlen Miklós Elöljáró beszédében) Bethlen Miklós Elöljáró beszédének politikaelméleti- és történeti elemzése azért is hálás feladat,

Részletesebben

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától?

Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? PPEK 838 Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? ` Török Jenő Mit olvassunk Prohászkától? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet!

Kedves Szent Benedek Leányai, Tisztelt Atyák, Tisztelt Képviselő Úr, Kedves Tanárok, Kedves Gyerekek, Kedves Vendégek, ünnepi Gyülekezet! Áldott az Isten, aki vezérel minket! - Vezérelte őket az Isten, és Általa csodálatos munkát végzett Berecz Erzsébet missziója Pipics csaba és Szent Benedek Katolikus Általános Iskola irodalmi színpadának

Részletesebben

Járkáló 6659 A 110 ÉVE SZÜLETETT DAG HAMMARSKJÖLD Az ENSZ tragikus repülőszerencsétlenségben elhunyt svéd evangélikus főtitkárának (1953-1961 között volt e tisztségben) élete valamennyi tudatos döntését

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Rajz és vizuális kultúra középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél:

Óravázlat. Az óra menete. Most mutasd meg! című játék. A következő foglalkozások eljátszása, kitalálása a cél: Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: A mindenséget kutató ember Az óra témája: Tudósaink, művészeink (példaképeink) Az óra célja és feladata: A művészek, tudósok munkájának feltárása

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján

A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti lelkiség bemutatása Charles de Foucauld, René Voillaume és Carlo Carretto írásai alapján A názáreti periódust szoktuk rejtett életnek nevezni. Bevezetésként meg kell jegyeznünk, hogy a rejtett

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat.

kvízió Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni... boldognak nevezhetjük magunkat. Az emberről Szellemi kalandtúra kvízió Álmodni jó Miénk itt a tér... fotó: Oravecz

Részletesebben

Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek. Gondolatok Maurits Ferencről

Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek. Gondolatok Maurits Ferencről Ezüst hajú, fehér szakállú, hórihorgas kisgyerek Gondolatok Maurits Ferencről Bevezető Skiccek, rajzok, pálcikababák, kusza vonalkák. Ha rákérdezünk a gyermekkép alkotójára, hogy ez épp most mit ábrázol,

Részletesebben

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 Úgy cselekedj, hogy akaratod szabálya egyúttal általános erkölcsi törvény alapjául szolgálhasson. 1 (Hétköznapi

Részletesebben

A művészettörténetírás atyja: Vasari

A művészettörténetírás atyja: Vasari Reneszánsz művészet A név jelentése: újjászületés, olaszul: rinascimento, franciául: renaissance A kor olasz gondolkodói használják először, saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz hasonlíthatónak

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A kaleidoszkóp minden arabeszkje

A kaleidoszkóp minden arabeszkje 50 tiszatáj OLASZ SÁNDOR A kaleidoszkóp minden arabeszkje SÁNDOR IVÁN ARABESZK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL Borges Az okok című verséből vett sorok jelentéssűrítő és -előlegező mottóként olvashatók Sándor Iván 1991-ben

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 6

Tartalomjegyzék. Bevezetés 6 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 1. Júdás csókja Giotto di Bondone, 1304 1313 8 2. Szentháromság Masaccio, kb. 1427 14 3. Az Arnolfini házaspár Jan van Eyck, 1434 20 4. Levétel a keresztrôl Rogier van der Weyden,

Részletesebben

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA

KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA KÉT ASSZONY TOLDI ÉVA A Hídban az 1960-as években Déry Tibornak több novellája és esszéje jelent meg, s új regényéből, a G A. úrx-ben címűből is küldött részleteket folyóiratunknak. Ezek a szövegek azonban

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA GIOTTO di Bondone: Feszület(1290-1300) Santa Maria Novella, Firenze Kezdete: a Római Birodalom bukása (476) Vége: a a nagy földrajzi felfedezések időszaka (konkrét évszámként 1492,

Részletesebben

A kongresszuson tartott értekezések.

A kongresszuson tartott értekezések. 162 A kongresszuson tartott értekezések. A rabállatok. SZÉCHYNÉ LORENZ JOSEPHINTŐL. Megszoktuk a mondást, hogy az ember legfőbb java : a szabadság. Nem lehetne-e ezt azt állatra nézve is állítani, sőt

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 24. DRÁMA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Dráma

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK

TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK BEKE ZSÓFIA TÉRBENYÍLÓ FESTMÉNYEK AZ EZREDVÉG MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETÉBEN A KÉP TERE ÉS A TÉR KÉPE A NÉZŐPONT FÜGGVÉNYÉBEN MEGNYÍLÓ KÉP-TÉR A FESTÉSZET ÉPÍTÉSZETI STRUKTÚRÁI ABSZTRAKCIÓ, KONSTRUKCIÓ, STRUKTÚRA

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben