Mi a szép? Gaul Géza, Széchenyi István Egyetem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi a szép? Gaul Géza, Széchenyi István Egyetem"

Átírás

1 Mi a szép? Gaul Géza, Széchenyi István Egyetem Összefoglalás Különböző hallás (és olvasás) útján befogadott műalkotások (vers, partita szóló hegedűre, népdal, népi mondóka) befogadási folyamatának elemzéséből az a következtetés vonható le, hogy a befogadásuknak fontos eleme az az öröm, amelyhez a bennük található alakok felismerése (pattern recognition) juttatja a befogadót. Ez tehát a szépségélmény egyik összetevője. A vele járó egyelőre hipotetikus belső jutalmazási mechanizmus nyilvánvalóan az evolúció terméke, mert szelekciós előnnyel jár. A hipotézis a mai kísérleti eszközökkel minden bizonnyal ellenőrizhető. Ennek a megfigyelésnek alapján olyan modell állítható fel a szépségélményre, amely a korábbiakkal ellentétben kielégítő magyarázatot ad olyan kérdésekre, mint a természeti szépség, a tudományos és műszaki alkotások szépsége, a giccs mibenléte, de van adaléka az előadóművészet szerepéhez is, és határozott támpontot ad a szépség viszonylagosságának kérdésében. A mű által felkínált lehetséges felismerések száma, sűrűsége ugyanis objektív, az egyes befogadóktól független mértéket ad a művek összehasonlítására, ezáltal azok esztétikai értékelésére. Ezt az elemzett művekben megfigyelt értékek összehasonlításával mutatjuk be. Az összehasonlítás tanulságai további tanulmányozásra érdemes kérdéseket vetnek fel. Kulcsszavak: evolúciós lélektan, szépségélmény, esztétikai érték, emberi alakfelismerés Bevezetés Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Petőfi Sándor A Szeptember végén, ha jól meggondoljuk, erősen giccsgyanús vers: a témája nagyon romantikus, a beteljesült szerelem boldogságától mámoros költőben felébred a halál gondolata, és hogy a friss hitves hű marad-e akkor is hozzá? Nyilván nem, költőnk van annyira józan még ebben a pillanatban is (L. ugyanő: Te is leány vagy, édes angyalom. Egy szikrával sem jobb a többinél. In: Egy asszonyi állathoz, Igló, május), inkább elképzeli a gyászos jövőt, könnyfacsaró képet festve a zokogó kísértetről. Mégis azt hisszük, ez nagy vers, semmiképpen nem giccs. De miért? Már évtizedekkel ezelőtt szilárd meggyőződésem volt, hogy az esztétikai érték létezik, hogy nem lehet a dolgot azzal elintézni, hogy ízlés dolga. Nem. Igenis van olyan, a befogadó egyéntől független, ebben az értelemben objektív tulajdonsága a műalkotásoknak, amelyet akár esztétikai értéküknek vagy szépségüknek is nevezhetünk, amelynek alapján azok, ha nem is állíthatók egyértelműen sorba, de bármely két művet összehasonlítva, egymáshoz képest megállapítható valamiféle sorrend, legalábbis akkor, ha nagy közöttük a minőségi különbség. Arról is meg voltam győződve, hogy az ember képessége a szépségélményre valamilyen módon az élővilág evolúciója során alakult ki. Úgy gondoltam, hogy a műalkotások befogadásának folyamatát tanulmányozva feltárhatunk ebből valamit. Az élet, ahogyan szokta, nem kedvezett az efféle gondolatok kidolgozásának, engem is lekötött a mindennapi kenyér megszerzése, az idővel három gyermek nevelése, de az igény ott 1

2 lappangott a lelkem mélyén. A hetvenes évek közepén kutató-fejlesztő mérnökként érdekes műszaki feladaton dolgoztam, amelynek során, egy időre módom adódott még annak a tudományos vonatkozásaival is foglalkozni. A leszűrődött kérdés a következő: Hogyan lehetne összetett gépészeti rendszerek (például egy regionális vízmű) központi irányító személyzetének értékes tapasztalatait, amelyet ők képtelenek verbálisan megfogalmazni, egy géppel eltanulni, és a rendszer irányításának automatizálásában hasznosítani? Az akkor felvetett ötleteimre a környezet éretlen volt, 15 évvel később Japánban dolgozták ki ipari méretekben, de a kutatás egyik mellékterméke, amikor egy algoritmust emberi alkotáson akartam tesztelni, és ezért egy vers fonetikai struktúráját dolgoztattam fel a számítógéppel, elindított egy úton, aminek a folytatását mutatom be itt. Előszöris tovább elemeztem a verset, immár nemcsak fonetikailag. Érdekes dolgokat találtam. Később nekiálltam zenedarabot elemezni, hasonló felfogásban, majd a kettő kombinációját, egy népdalt. Ez, figyelembe véve Piaget, Lorenz, és még sok más klasszikus kutató eredményeit, az evolúciós lélektan meglódult fejlődésének némely hozadékát, elvezetett az itt következőkhöz. Mindez ott kapcsolódik a korábban ugyanebben a lapban 1 kifejtett gondolataimhoz, hogy itt is földhözragadt vagyok, és azt kérdezem, hogy ember (Homo sapiens sapiens) voltunk elemi, bár csak a közelmúltban tisztázni kezdett tényeiből mi következik az esztétikára vonatkozólag? Elfogultságtól, előítéletektől mentesen. A kérdés feltevése Lássuk először azt a néhány alapvető tényt, megállapítást, megfigyelést, amelyeknek a magyarázatát kerestem! A szépség-élmény eredete Az ismert emberi civilizációk mindegyikében felleljük a művészi tevékenység valamiféle megnyilvánulását, teljesen általánosnak látszik. Sőt, már a évvel ezelőtti barlangképek fejlett, magas színvonalú festészetről tanúskodnak, tehát a művészet messze a mai civilizáció kezdeteinek tekintett kínai, folyóvölgyi, és hasonló kultúrákat megelőzően létezett: ahol a Homo sapiens sapiens jelen van vagy volt, ott megtalálható. Fajunknak van igénye a szépségre. De miért? Mi okból? Mire jó? Minek a szépségélmény? Mágikus célra sokkal egyszerűbb ábrázolás is megteszi! Egy ennyire általános, úgy tűnik, fajspecifikus tulajdonság létrejöttében úgy vélem az evolúciónak is szerepet kellett játszania. Az állatoknál ilyenről nem tudunk, az embernél egyszercsak megjelenik, tehát a titok valahol a modern ember létrejöttében rejlik. Lehet, hogy éppen a szépre való képesség szelektálta ki a mai embert a sok hasonló társa közül? Esztétikai érték Milyen alapon gondoljuk (és nemcsak én!), hogy van művészi érték, hogy az ízlés csak a befogadó tetszését befolyásolja, a műnek magának van ettől közvetlenül nem függő, hanem mondjuk úgy esztétikai értéke is? Giccs Mi a giccs? Mert szerintem a giccs fogalmának csak akkor van értelme, ha az értékes műtől viszonylag elég biztosan, és mérhető (!) követelmények alapján elválasztható. Természeti, tudományos és műszaki szépség Miért tartunk szépnek sok természeti jelenséget? Tájat? Egy sirály mozgását? Adott műszaki feladat lehetséges, gazdaságilag egyenértékű megoldásai között is tudunk olyan különbséget felfedezni, hogy egyik vagy másik egyszerűen szebb, mint a másik. Szokás azt is mondani, hogy elegánsabb. Itt elsősorban nem a laikusok által is érzékelhető 1 Gaul Géza: A tudomány ellentmondásai avagy mit is tudunk a világról? evilág február. 2

3 tulajdonságokkal, például a látvánnyal, kapcsolatos a megállapítás, mert igaz lehet például egy energetikai rendszer áramlási tervére is! Sőt! Miért tűnik úgy sokunknak (a reál tudományokban járatosaknak, és nem az esztétáknak!), hogy a művészi alkotások és a tudományos elméletek, például matematikai bizonyítások befogadásában is kell lennie valami alapvetően közösnek, mert az okozott élmény aki mindkettőt ismeri, tudja jól nagyon hasonló: némelyik matematikai elmélet szerkezetét megismerve csak Bach zenéjéhez hasonlítható élményhez jut az ember. A zene És hát Bach, és általában az olyan elvont, tiszta zene, mint az ő szóló szonátái, miért tetszenek? Mi bennük a szép? Mitől tudunk tőle akár könnyekre is fakadni? Az itt felvetett kérdésekből nyilvánvalóan adódik, hogy nem a műalkotások létrejöttének titka izgatott, hanem a befogadásuké. És abból is elsősorban az, ami a befogadásukban közös, de voltaképpen független maguktól a konkrét műalkotásoktól, tehát az emberi szépségélmény természete. A befogadásnak az első lépése az érzékelés, azt követi az észlelés, és a hagyományos esztétika szerint azután következik csak az esztétikai befogadás. Az első fokozat még a természettudomány (biológia) területére esik, a többi viszont hová? Hová tartoznak az embertudományok? Mennyire tisztán társadalomtudomány az esztétika, mi köze a lélektanhoz, és hol van ez utóbbinak a helye? Nos, ez is mind olyan osztályozás, amely csak a vizsgálat adott szintjén, stádiumában hasznos. A valóság jelenségei nagyon ritkán követik tökéletesen az ember által a leírásukra alkotott modelleket. A valóságban nincs ilyen vagy olyan tudomány területére eső jelenség, csak a világegész eseményei, amelyeknek egy-egy vonatkozását egy-egy tudománynak sikerül a leghasznosabban leírnia. 2 Az általam felvetett kérdésekre csak akkor kaphatunk előítélettől mentes választ, ha megvizsgáljuk a befogadás teljes folyamatát, és ebben a teljes folyamatban keressük az evolúció kezét, a szelekciós előnyt. Amikor ez így felvetődött bennem, a hetvenes évek végén, akkor még nagyon kevesen, az utóbbi években azonban már jóval többen foglalkoztak hasonló gondolatokkal, különösen sokan vizsgálták az érzékelésben és észlelésben megfigyelhető preferenciákat, hogy milyen ingerek váltanak ki kellemes és kellemetlen érzetet. Nekem, mint rendszertechnikusnak, akit megfertőzött a rendszerelmélet szemlélete, az izgatta a fantáziámat, hogy van-e nem a mások által vizsgált részletekben, hanem magában a folyamatban, annak lefolyásában, mérnöki-matematikai kifejezéssel megfogalmazva az algoritmusban valami megfogható, valami, ami segít a felvetett kérdéseket megválaszolni. Ezért kezdtem el, a mérnöki kutatás során megkezdett elemzést kiterjesztve, egy meglehetősen bonyolult szerkezet, egy vers vizsgálatát. Ide az elemzésnek csak az elejét és végét illesztettem be, az 1. Mellékletben található teljes terjedelmében. Egy Petőfi-vers Egy mindössze nyolcsoros Petőfi-verset választottam, mert rövid és mégis sok mindent megmutat, de azért is, hogy lássuk: az egyszerű népfi közérthető művecskéje bár úgyszólván észrevehetetlenül mégis milyen bravúrosan tökéletes tud lenni. Ide írom az egészet. A későbbi hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. 2 És mindig meglep, amikor még a magukat szabad- és anyagelvű tudósnak tartó emberek is egy-egy ilyen szétválasztás merev alkalmazásával a legtisztább idealizmust képviselik, hiszen a világra akarják kényszeríteni a saját eszméiket. 3

4 Petőfi Sándor 1 Temetésre szól az ének, 2 Temetőbe kit kisérnek? 1 Akárki! Már nem földi rab, 2 Nálam százszorta boldogabb. 1 Itt viszik az ablak alatt; 2 Be sok ember sírva fakadt! 1 Mért nem visznek engemet ki, 2 Legalább nem sírna senki. (1843 vége, Debrecenben) Temetésre szól az ének i Szeretném a verset az egyszerű, naiv befogadó szemével (fülével?) végigvenni! Mi is az a bázis, amit ismertnek tételezek fel a vers olvasásakor vagy meghallgatásakor? Először is általában a nyelvi kommunikációs készséget, a grammatikai szerkezetek magától értetődő használatának, ismeretének az emberrel veleszületett képességét, különösen a magyar nyelv alapvető ismeretét. Így a magyar nyelv hangrendjének, hangsúlyozásának, ritmikájának érzékelését, a nyelvnek a használatából eredő természetes, spontán tudását, a magyar nyelvnek legalábbis a versben előforduló szavakra, kifejezésekre kiterjedő ismeretét. Ezen belül az afféle kifejezésekét is, mint a földi rab keresztény sztereotípiáját. Mondatonként haladunk, azaz önmagukban értelmes, zárt gondolatonként, azaz verssoronként. Mert ez a három e versben egybeesik! 3 Itt hangsúlyozom, hogy bár a továbbiakban néhol fogok használni nyelvi, verstani szakkifejezéseket is, de csak a tömörebb fogalmazás kedvéért, nem azért, mert a befogadónak ismernie kellene őket. Éppen ellenkezőleg! A befogadó a hallott-olvasott, egyébként addig közömbös szövegben felismer egy ismétlődő ritmusszerkezetet ez hívjuk verssornak. Felismer egy zárt nyelvtani szerkezetet ezt hívjuk mondatnak. Felismeri, hogy ebben a szövegben ez a kettő egybeesik: ekkor már annak ébred tudatára, hogy nagyon érdekes, sőt, szép szöveggel találkozik. Végig ilyen értelemben kell olvasni az elemzést! És most lássuk a verset! Az elemzés követését tipográfiai elemekkel is támogatom. 111 T e metésre szól az ének, Az első szó megadja a gondolati alaphangot: temetés, temető, gyászolók, gyászmenet, halál, szomorúság, rossz, legalábbis szomorú hangulat jut eszünkbe [1 felismerés] 4. A folytatás ezt kerek képpé egészíti ki, feltehetőleg egy temetés eseményeinek a közepén vagyunk [+1 felismerés]. Ez idáig hangulatkeltő bevezetés, ahol kialakul a belső várakozásunk a megfelelő folytatásra. A t ismétlődő kopogása 5 feszes ritmusú hangzást okoz [+1], és két azonos hosszúságú félre osztja az első, négy szótagból álló szót [+1]. Ezt megerősíti [+1] a második szótag e magánhangzójának megismétlődése a negyedik szótagban [+1]. A következő hangsúlyt hallva, egy új, önálló (mint hamarosan kiderül, egy szótagú) szó kezdetén, úgy érezzük, hogy lezárult a megelőző négy szótagos egység, új ritmikai egység kezdődik [+1]. A hangsúlytalan névelőt megint hangsúlyos szótag, a következő szó eleje követi [+1], és ez a szó is két szótag, éppúgy mint a megelőző egység [+1]. Majd ennek a szónak a végén akár vége is lehetne a 3 Ez voltaképpen nagyon hasznos egy vers kezdetén, és megkönnyíti az olvasó-hallgató dolgát. 4 Szögletes zárójellel [+1] jeleztem, ha a szöveg hallatán a hallgató-befogadó valaminek a felismeréséhez jut el, a beírt számmal egyúttal az elemzésből látható felismerések számát is megadtam. 5 Alliterációszerű hatás. 4

5 mondatnak [+1]. Valóban, a következő verssort kezdő Temetőbe szót hallván, ha a hangsúlyból és a szöveg dallamából odáig nem tettük volna, felismerjük a zárt szerkezetet: itt volt a mondat vége [+1], és a második fele 4 szótagos [+1], és két, egyenként két szótagos félre oszlik [+1], ahogyan azt a szavak tagolása és a szóhangsúlyok helye megadja. Ezt a szimmetriát megerősíti a sorfelek második felének ismétlődő magánhangzó-párja: é-e (...ésreének) [+2]. Rögtön érzékelhető a verssor szerkezete: A mondat egyben ritmikailag is zárt egész: 8 szótag, amit az értelmes olvasás hangsúlyai arányban tördelnek (aláhúztam a hangsúlyokat), ugyanakkor értelmileg is 2 részből áll: elől van a határozó, majd a mondat törzse, 4-4 szótag. A nyelvtani szerkezet tehát összecseng a ritmikaival [+1]. Az is érezhető, hogy a hangzás időtartamviszonyai nincsenek ilyen szép szimmetriában a többivel, hiszen ˉ ˉ ˉ ˉ a forma, ahol tehát csak a középső négy szótagnál ismerhető fel valamiféle ismétlődő szerkezet, amit viszont a korábban említett többi jellemzőben semmi sem támaszt alá, tehát a hosszú-rövid viszony nem jellemző. 6 Ez a verssor két félre tagolódik, és még a felek is felezők. Tehát hangsúlyozottan szabályos sor, ez kiválóan megfelel ritmikai expozíciónak. 7 A szöveg jelentése pedig tartalmi expozíció. Expozíció itt annyit jelent, hogy várakozást kelt az olvasóban a továbbiak tekintetében. 112 T e metőbe kit kisérnek? Az első szó többszörösen is ismerős: az előző (111-es) sor elején keletkezett asszociációink egyike [+1], másrészt 8 hangjából 6 azonos azéval, nagyon hasonlít rá [+1], tehát itt is megvan a ritmuserősítő t-ismétlés [+1], a hasonló szerepű páros szótagbeli magánhangzó ismétlés (e) [+1]. Ráadásul nemcsak ritmikailag, sorrendben van azonos helyzetben [+1], hanem a mondattani helyzete is azonos: előrevetett határozó [+1]. Ez a kettős rámutatás még elő fog fordulni a versben. Itt van még több funkciója is! Egyrészt az azonos mondatszerkezet jelzi, hogy azonos súlyú, mellérendelt jellegű kapcsolatban lévő mondat következik [+1], és ami evvel jól összefér: a verskezdő képet egészíti ki [+1]. Itt találkozunk másik asszociációnkkal: gyászmenet, gyászolók [+1]. A sor pontosan úgy oszlik két félre, mint a 111-es [+1], ritmikailag [+1] és mondatszerkezetileg [+1]. Első fele ugyanúgy [+1] feleződik tovább a t-ékkel [+1]. Második felében azonban máris megtörik a gépies feleződés lendülete [+1]: az első szó csak egyszótagos, ez még egybevág az előző sorral, de utána nem semleges névelő, hanem fontos jelentéshordozó ige jön, így a következő szóhangsúly nem a félsor harmadik, hanem második szótagjára esik [+1]. Ezt még fokozza az azonos, alliterációnál erősebb, majdnem teljes szótagnyi ismétlődő szókezdet: ki-[+1]. Mindez csak kiemeli, hogy az első két sor, az expozíció legfontosabb gondolata az, hogy valakik valakit kísérnek, tehát összetartozó emberekről van szó, társakról [+1]. A ritmus megtörése kísértetiesen emlékeztet egy zeneszerzők által gyakran használt trükkre, ahogyan a korábban bevezetett szabályosság megtörésével várakozást keltenek, előkészítik a dallam megváltozását. Itt a ritmikai törés még azzal is összevág, hogy (111) személytelenebb képe egyenletes (gépiesebb) ritmusú [+1], míg 112 érzelmileg telítettebb, személyesebb kérdést hordozó [+1] szövege a megtört ritmusú. Ehhez jön még a (111) dallamát (magas-mélymagas) mintegy tükröző dallam (magas-élesebb-magas) [+1]. A sor dallambeli csúcspontján van az erősített alliteráció [+1] és a személyes jellegű kérdés is. [+1]... Itt most kihagyom az elemzés javát, csak a levonható következtetéseket mutatom be. 6 Ezért mondjuk, hogy ez nem időmértékes, hanem hangsúlyos verselés. 7 A felező nyolcas! Itt fontos, hogy a szakkifejezés és a hozzátartozó fogalom ismerete nem szükséges a befogadónál, ő csak felismer egy jelenséget, felfedez egy formát. 5

6 Ha összeszámoljuk a vers elolvasása során tapasztalt felismerő aktusokat, összesen 127- et leltünk. Ennyi jut 64 szótagra, vagy 155 hangzóra. Itt nem voltunk tekintettel az egyes felismerések egymáshoz képesti súlyára, sem pedig arra, hogy milyen szerepe lehet a befogadó lelkében az egyes szavaknak, hangulatoknak, sem önmagában a hangzás szépségére, csak a felismerhető szerkezetekre, viszonyokra. Megjegyzem még azt, hogy egy strukturalista elemzés (ez nem az!) még számos szabályosságot tudna feltárni a versben, amelyeket azonban, szerintem, az egyszerű olvasóhallgató aligha ismer fel. Egy példát erre megemlítek az 1. Mellékletben. Az efféléket azért nem vettem figyelembe, mert nem a sorrendben történő befogadás során tárulnak fel, hanem csak utólagos, gyakran meglehetősen kacifántos elemzéssel, ezért nem tartom valószínűnek, hogy bárki, aki nem kifejezetten ilyesmire kihegyezve vizsgálódik, hanem egyszerűen olvassa vagy hallgatja a verset, észrevenné. A kommunikációs és a befogadási folyamat Egy művészi tárgy, darab megalkotása lényegében mindig kommunikációs céllal is történik, a szerzőből kikívánkozik valami, amit másokkal, Istennel, az utókorral közölni akar. Érvényes tehát a mű kibocsátására és befogadására a kommunikáció modellje. Van egy forrás, ahonnét, akitől eljut valahogyan (egy ún. csatornán keresztül) egy vevőhöz, befogadóhoz az üzenet. Ugyanakkor ez a vevő (ember, élőlény) a befogadás során felhasználja mindazon apparátusát, amely eredetileg a kommunikációval közölni akart üzenetet hordozó jelenségek hangok, képek, mozdulatok, stb. érzékelésére, észlelésére szolgálnak, abból a célból jöttek létre az élővilág törzsfejlődése során. Az ember vesz minden hozzá érkező ingert, mert élőlény, a törzsfejlődés terméke, és mint ilyen, örökölt a túléléshez hasznos tulajdonságokat. Ezek egyike, hogy a világra nyitott, állandóan figyeli a külvilág ingereit, és igyekszik kiválasztani közülük azokat, amelyeknek jelentősége lehet számára, függetlenül attól, hogy azokat másik emberi lény küldte-e tudatosan, vagy valahogy máshogy keletkeztek-e 8. Az, hogy az inger jelent-e valamit számára, általában az érzékszervek működése és ahhoz csatlakozó idegrendszeri és lelki, nem tudatos és tudatos átalakító és feldolgozó-értékelő folyamatok után derül csak ki. És ha jelentős dolog, akkor is lehet természeti jelenség, nem tudatos lény küldeménye 9. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy az egész folyamat teljesen egyformán játszódik le akkor, ha a befogadó tudja, hogy van küldő 10, és ha úgy tudja, hogy nincs, sőt, de a folyamat jelentős része mégis azonos a két esetben, és ebből máris adódik, hogy ebben az elemző folyamatban lehet a szépségélménynek kultúrán kívüli, fejlődéstörténetileg kultúra előtti összetevője is. A versben rendre örömet okozott a hasonlóságok, összefüggések felismerése, függetlenül azok jelentésétől. Sőt! Gyakran inkább ezek az összefüggések látszanak jelentést adni dolgoknak. Nézzünk hát, keressünk valami olyat, ahol a megfogható jelentés eleve hiányzik! Mit tapasztalunk ott? Személyes, bár a másokéval is sokszorosan megerősített tapasztalatom az, hogy a szépségérzet a zene hallgatásakor a befogadás tudatos része előtt, anélkül is megjelenik, egyszerűen az emberben szétáradó zene hatására, sőt, talán éppen ez a zenei szépségnek a legjellemzőbb, a többi szépségtől megkülönböztető tulajdonsága. A következőkben megvizsgálok tehát egy példát, egy zeneművet, ismét a naiv, nem túl művelt befogadó szemével, a verséhez hasonló módon, hogy megállapíthassam, a műnek miféle jellegzetességei válthatnak-váltanak ki a hallgatóban örömérzést. Az olyan jellegzetességeket 8 Az embernél egyetlen lényeges különbség van e tekintetben a fejlett emlősökhöz képest, hogy a legfontosabb figyelnivalója a többi ember viselkedése, tehát a szociális jellegű érdeklődés. 9 A természeti jelenségek istenekkel való megszemélyesítése arra utal, hogy tudatunkban szívesen hisszük azt, hogy minden, ami körülöttünk történik, szándékkal van, és üzenetet hordoz számunkra. 10 Szöveg esetén valamilyen értelemben mindig van küldő. 6

7 keresem elsősorban, amelyekhez nincsen szükség a hallgató részéről különösebb kulturális előzményekre, tehát feltehetőleg a legáltalánosabbak. A zenemű elemzése során sem tudtam teljesen elkerülni a zenei szakkifejezések használatát. Igyekeztem lehetőleg csak olyanokat használni, amelyeket egy művelt olvasónak, érzésem szerint, ismernie kell. Ha mégsem, elnézést kérek, és javasolom valamelyik zenei szakszótár használatát. Giga Bach d-moll partitájából ii Azért választottam szóló hegedűre írott művet mintának, mert egy egyszólamú, szöveg nélküli dallam az, amelyen a leginkább be tudom mutatni az én felfogásomban, a szakzsargont elkerülve, a mű befogadását, és amelynek esetében az embert a legkevésbé csábítja a szakismeret ezúttal nemkívánatos utakra. Azért is, mert ez a leginkább tiszta zene, ahol a cím, esetleges tematikus utalások, történet, program hiányában a verstől eltérően jóformán nincs a muzsikán kívüli fogódzónk, csak magára a zenére tudunk támaszkodni. Azért éppen ezt a darabot, mert ebben még a ritmus is roppantul egyszerű, és csupán a hangmagasságok játéka, a hangerő csekély változása és a vonókezelésből adódó hangzáselemek adják a dallamot. És végül, mert magam is játszottam. Itt is illik meghatároznom, mi az az ismereti bázis, amin a befogadás folyik. Az egyszerűség kedvéért tegyük föl, hogy a befogadó számára természetesek az akusztikusan tiszta hangközök, hogy majdnem azonos hangnak éli meg az oktávval feljebb vagy lejjebb lévő hangot, hogy természetes számára az Európában mindenütt használt, esetenként félhangokkal módosított diatonikus skála. 11 Lényegében feltesszük, hogy alapvető szinten ismeri az európai zenét, tehát például, hogy a dallam, mint olyan, beleértve az azt alkotó egyes dallamhangok 12 létét, ismerős számára. Feltesszük, hogy a befogadó érez, felismer, a hangzás jellegét tekintve alapvetően különböző hangulatú dallamokat (tehát voltaképpen hangfajokat, másként móduszokat, mint például a dúr, moll), de nem kell tudja, hogy hívják őket, mit is jelentenek (ha valamit), csak a jellegzetességeket és azonosságokat érzékeli. Továbbá felteszem róla, hogy táncolt már életében, azaz mozgott már zene ritmusára, érzékeli a zene lüktetését, a hangsúlyokat. Ennyi előismeret, azt hiszem, elég. A tétel címe giga. Ez is, mint megannyi preklasszikus tételcím, tánc. Ez az előadónak ad némi útmutatást, a hallgató csak az ennek következtében hallható lüktetést érzékeli, és rájön, ráismer, hogy valami olyasmit hall, aminek a ritmusára szívesen mozog az ember. A kezdő dallamelőző nyolcadhang ( felütés ) a táncost a kiinduló testhelyzet felvételére készteti, a hallgatónak pedig a figyelme ébred fel, hogy itt történni fog valami. Beindul a környezetet figyelő apparátusa. Lássuk most az első néhány hangot! A teljes elemzés a 2. Mellékletben, az elemzett zenedarab kottájának első oldala a 3. Mellékletben található. (1,1) 13 első dallamlépése egy terc. Lágyan ívelően indul (legato) 14, de hogy ne legyen egyhangú, unalmas a terclépések sora, a harmadik hangra (tehát a második lépésnél) megszaggatja. Ugyanaz a fölfelé lépkedés, de kicsit másként, más vonással. Hoppá, itt történt valami! [1 felismerés]. A megszaggatás a változatosságon kívül azt is mondja: itt figyeljünk fel valamire! Ez a valami egy alakzat létrejötte, itt valami lezárul, és valami forma alakul ki ezzel, ezt megerősíti a következő hármas újra legato kezdete [újabb 1 felismerés]. Egy lágy, 11 Nyugodtan maradhatunk akár az akusztikusan tiszta hangközöknél, mivel a darab keretei között nincs nagy mértékű hangnemi vándorlás, ezért nincs szükség lejátszáskor a temperált skála hangjaira, és egyszólamú vonós műről lévén szó, a hangnem amúgyis csak mint a dallam jellege értelmezhető. 12 Tehát vannak hosszabb-rövidebb ideig azonos hangmagasságban kitartott zenei hangok, és ezek valamilyen felismerhető ritmus szerint követik egymást. 13 Az első teljes ütem első három darab nyolcadhangból álló része. Bővebben: L. a 2. Mellékletben! 14 Elnézést, ez itt, sajnos, szakkifejezés. Egyszerűség kedvéért használom a legato szót, természetesen a megfelelő vonáshoz tartozó hangzás az, amit a hallgató észlel, amiről tehát itt szó van. 7

8 inkább panaszos vagy elgondolkodó, mint vidám vagy megmozgató hangulatú hangzás [+ 1 felismerés]. Megkaptuk az indító hangulatot 15. (1,2)-ben a dallam továbbra is emelkedik, ez felismerhető hasonlóság [+1], azonban kisebb (szekund) lépésekben, ez eltérés, a ritmus azonos [+1], a vonásnem nagyon hasonló, de itt a legátót nem szaggatás, hanem egy picit másként hangzó vonóirányváltás töri meg [+1]. Mindezek az ismétlődésszerű hasonlóságok végérvényesen rögzítik bennünk, hogy az előző három hang egy alakzat volt [+1]. A dallam szűkülése, az emelkedés lassulása előkészíti a tetőzést [+1], majd az egyre gyorsuló süllyedést. (1,3) a kezdeti ingadozás után határozott süllyedésbe megy át, felismerjük, hogy igazolja az előző egységek előkészítése után vártakat [+1], az pedig a változatosságot szolgálja a lényegi, a hangsúlyos dallamhangokat tekintve a vártnak megfelelő dallam mellett, hogy ezúttal a második és harmadik nyolcadot inkább csak cifrázatként ható tizenhatodok bontják fel [+1]. Itt tehát bekövetkezett az (1,2) után várt tetőzés-süllyedés, de egy kicsit másképp, mint az emelkedés volt [+1]. (1,4)-ben meredekebbé válik a süllyedés, az (1,1)-beli emelkedés tükörképéhez hasonlóvá [+1], és visszatér, mintegy rímként, az (1,2) ritmus- és vonóképe 16 [+1]. (1,4) első hangjával kissé kilép a dallam a korábbi hangsorból [+1], a nyitó hármashangzatéból, és ezt az új hangulatot rögzíti az utolsó három hang is, amely mintegy tükörképe az indításnak [+1], annyira azonban módosítva, hogy előkészítse a második ütem indító hangját. (Mint látják, a hallgatás során felfedezhető lehetséges felismeréseket [pl. +1] szögletes zárójelben esetenként itt is számoltam.)... Itt abba is hagyom a részletes elemzést, az eddigiekhez nagyon hasonló módon folytatható, a további 3 ütem elemzését megtalálhatják a 2. Mellékletben, és kéziratban megvan még további 5 kottasorra. A lényeges következtetések ezekből már levonhatók. A zenei szépségélmény természete Itt előre bocsátom, hogy nem akarom senkinek a zene élvezetével kapcsolatos megfigyeléseit, következtetéseit cáfolni, sem a zene terápiás szerepéről bármit is mondani, inkább csak ahhoz hozzátenni. Egyszerűen leírom a saját megfigyelésemet, és megpróbálom a más műfajban, más művészeti ágban általam tapasztaltakkal egységes képbe helyezni. A legfontosabb megfigyelésem az, hogy a zene hallgatása során gyakran éreztem azt az örömet, amit valaminek, egy formának, egy hasonlóságnak, egy ismétlődésnek, egy szabályszerűségnek a felismerése okoz. Összeszámoltam, hány apró kis ráismerés okozott gyönyörűséget a darab első négy és egynegyed ütemének meghallgatása során: összesen 84. Ennyi kis felismerésre ad lehetőséget Bach, mindössze 4 és fél ütemben, az egyes hangok felismerését nem számolva. 17 A korábban elemzett versben nagyságrendileg hasonló számot kaptunk (127) hasonló időtartamra: a vers másodperces, a 4 ütemnyi partita-részlet valamivel rövidebb. Látható, hogy az egyszólamú dallam tele van majdnem-ismétlődésekkel és ravasz kis változásokkal. Fél ütemnyitől két ütemnyiig terjedő hosszúságú részekre oszlik, ahol vagy az éppen végződő rész módosul enyhén, vagy a kezdődő újnak az eleje, vagy mind kettő más egy kicsit, mint az előtte lévők vagy utána következők rendje kívánná. Ezekkel az átvezető, 15 d-moll. 16 Ugyanaz a megjegyzés érvényes itt a vonókép -re, mint korábban a legato -ra. 17 Ez természetesen nagyon hozzávetőleges szám, kis ügyességgel, jó szándékkal bizonyosan találhatunk még lehetőségeket, illetve némi rosszindulattal mondhatjuk némelyikre, hogy mondvacsinált. Nem ez a fontos, hanem a dolog nagyságrendje! 55 nyolcadhangnyi (18-20 másodperc) zenében a nyolcadok száma és annak kétszerese közötti mennyiségű (84 darab) elemi ráismerésre nyílt lehetőség ezen a befogadási, feldolgozási szinten! 8

9 mindkét oldalhoz kapcsolódó dallamocskákkal kötődnek e részek szorosan, egyetlen folytonos dallamot alkotva, össze. Az esetenként töredéknyi dallamelemek voltaképpen sohasem ismétlődnek egy-az-egyben, mindig kis módosulások különböztetik meg őket. A módosulások általában a változatosság növelésén kívül valami új jelzésével is szolgálnak, valami újra mutatnak, többnyire annyira azért egyformán, hogy felismerjük a szándékot, a rendszert, de rögtön azután máris egy kicsit meg is változik a módosulások logikája is, hogy újra érezhessük a felismerés során elért teljesítmény feletti örömet, amikor mégis ráismerünk a rendszerre, amikor újra felismerünk egy formát. A darabnak, és így a hallgatásának a hosszával nő a felismerhető formák sűrűsége, ugyanis az egyes részeken belüli, a korábbi részekéhez hasonló egybeesések, majdnemismétlődések ugyanúgy megvannak, hozzájuk jönnek azonban az abból adódó felismerések, hogy az új rész hasonló ahhoz, amit követ, vagy egy régebbihez, esetleg mindkettőhöz, de másképp, másban, és ezáltal egy új, nagyobb és összetettebb felismerhető forma jött létre. Olyan sűrűn, olyan töménységben kapjuk ezeket a lehetőségeket az újabb és újabb ráismerésekre, hogy egy pillanatra sem tud alakfelismerő apparátusunk ellazulni, állandóan dolgozik, és olyan sűrűn megadja nekünk a ráismerések gyönyörűségét, hogy e gyönyörűség érzete nem csillapul, sőt, egyre magasabbra hág, és végül eltölti a lelkünket. A vizsgált példa egyszólamú és nagyon egyszerű ritmusú. Világos, hogy már két szólam vagy összetettebb ritmus esetén is jelentősen megnő a lehetséges ráismerések száma, hiszen például a másik szólam magában is, az elsőhöz hasonlóan, tartalmazhatja a saját ráismeréseit, ugyanakkor a kettő között új lehetőségek is keletkeznek, amelyek mennyisége ügyes szerkesztés esetén 18 hasonló lehet az egyes szólamokéhoz. A két síknak, a hangmagasságokénak és a ritmusokénak az egymáshoz képest felismerhető egybeesései, a két szólam esetéhez hasonlóan, matematikailag egy műveleti fokkal 19 növelik a lehetséges felismerések számát. A konszonanciák (összhangzatok) vagy disszonanciák alkalmazása a dallamelemekéhez hasonló szerepet játszhat e folyamatban. Felismerhetjük őket, hasonlóságukat, módosulásaikat, egymás után következésüket, és így tovább, tehát velük tovább nő a lehetséges ráismerések eszköztára. A szólamok, hangszínhatások, egyéb eszközök számának növelésével elvben tovább növelhető az efféle lehetőségek sűrűsége, a befogadásuknak azonban korlátot szab az emberi idegrendszer teljesítőképessége. Egy határon túl nem vagyunk képesek többletinformációt feldolgozni. Ez a határ egyéni, és tanulással is alakítható, így minden további nélkül érthető, hogy egyetlen műben, már csak emiatt is, ki-ki mást, ugyanaz a hallgató esetenként mást lel, hogy csak többszöri meghallgatás során tárul fel a mű szépsége. Amire külön felhívom a figyelmet az az, hogy eddig a vers elemzése során sem egyáltalán nem említettem valamiféle, a mű szorosan vett struktúráján kívüli tényezőt. Nem beszéltem például egy bársonyosan szóló üres d-húr zengése nyújtotta zsigeri gyönyörűségről, vagy a hangnemek, dallamok hangulatának érzelmi hatásáról, csak arról, hogy ráismerünk egy hangra, vagy annak oktávjára, ráismerünk egy hangulatra, egy hangsorra, hogy felismerjük valaminek a hasonlóságát, a visszatérését, a logikáját, a szerkezetét. Tehát csak a mű és a befogadó közötti alakfelismerési kölcsönhatásról volt szó, és a befogadó alakfelismerő apparátusának jórészt nem tudatos tevékenységéről, nem a felismert alakoknak maguknak a hatásáról, sem a műhöz kapcsolható jelentések, asszociációs lehetőségek hatásáról, hanem csak azok viszonyáról. Ezen belül is elhanyagoltam a leírtakat egyáltalában lehetővé tevő alapvető felismerést, az egyes nyolcadoknak, tizenhatodoknak maguknak az észlelését, mivel ezek tárgyalása csak minden haszon nélkül bonyolította volna a dolgot, lévén, hogy a mű során meglehetősen egyenletesen lüktetnek a hangok 20, így az effajta felismerések 18 Lásd például: Die Kunst der Fuge! 19 Ez itt nagyon pongyola megfogalmazás, de nem akarom az olvasókat a komplexitás matematikai elméletével terhelni. 20 Részben azért is választottam ezt a művet, hogy ezt az elhanyagolást megtehessem. 9

10 egyenletesen oszlanak el, és előbb-utóbb megszokottá válnak, ezáltal alig adnak többletélményt. Miként itt az egyes nyolcad illetve tizenhatod hangokét, korábban a versben sem számoltuk az egyes beszédhangok felismerését. Ez, természetesen, ezen hangok darabszámával egyező számú felismerést jelent, amelyek léte feltétele a vizsgált szintnek, de nem befolyásolja az általunk vizsgált szinten felismerhető szerkezeti törvényszerűségeket. Korábban nem foglalkoztunk a nyelvi megértés elemeinek, tehát a nyelvtani elemeknek és a szavak jelentésének felismerésével sem, ezeket a vizsgált szinten már adottnak tételeztük fel. Ez nyilván magyarázatra szorul, hiszen bármilyen szöveg nyelvi befogadásának feltétele ezek felismerése. 21 Ezeknek a felismeréseknek a száma itt és most nem megyek bele a részletekbe a szöveg szavainak számánál nyilván nagyobb, hiszen az egyes szavak határainak, így maguknak a szavaknak a szövegbeli terjedelmének felismerésén túl tartalmazza azok nyelvtani szerepének és a jelentésüknek felismerését, továbbá az egymáshoz képesti, magából a nyelvből adódó viszonyaikét. Ezért ez a szám nagyobb, mint a szavak számának kétszerese, a szerkezet bonyolultságától függően annak többszöröse is lehet, tehát a vers esetében valahol az általunk összeszámolt felismerések számának nagyságrendjében. A nyelvhasználat ilyen munkás és élvezetes tevékenység. A dolog kulcsa, amiért nem számoltuk ezeket a felismeréseket, hogy ezek a nyelv sajátságai, amelyek minden szöveg befogadásában egyformán megvannak, másrészt kizárólag szöveges tárgyak (művek) befogadásában fordulnak elő. Így a szöveges művek egymás közötti összehasonlításában nincs jelentőségük, a szöveges és nem szöveges művek összehasonlításához viszont célszerű eltekinteni tőlük. A vizsgálat kezdetén vagyunk, így sem a vers, sem a Giga elemzésekor nem vettem figyelembe azt, hogy az egyes kis ráismerések nem azonos értékűek, nem azonos mértékben töltenek el bennünket örömmel. Ezt a kérdést ráérünk később tanulmányozni. Olyan zenei példát választottam, amelyben nincs valahonnét már ismert dallam. Bár a kompozíciós módszerek, trükkök, mint például a szekvencia, többé-kevésbé ismertek lehetnek a hallgató számára, de ezeknek maguknak nincsen jelentéshordozó szerepük, és így a jelentéssel összefüggő hatásuk sem. A mű nem mint jelentéshordozó szerepelt, csupán mint tárgy, a külvilág egy tárgya, amit meg kell figyelni, meg kell vizsgálni, mert nem lehet tudni még róla, hogy van-e jelentése, hogy hordoz-e valami üzenetet. Ez a mű, és Bach szinte mindegyik műve, már ezen az alapvető szinten olyan mennyiségben tartalmazza az effajta öröm okozásához szükséges elemeket, szerkezeteket, hogy minden további nélkül, tehát például a Máté passió vallási, drámai, emberi mondanivalója nélkül, csak ezzel a tiszta 22 szépségével már hatalmas élmény, gyönyörűség. A zeneműveknek ezt a fajta tulajdonságát nevezném én azok belső vagy szerkezeti vagy tiszta szépségének, szemben az általános, teljes szépségükkel, amelynek ez a fajta szépség az egyik összetevője. Szépség és evolúció A két elemzés, mondanom se kell, csak példa. Ugyanezzel a módszerrel más verset és zeneművet is elemezhetünk, és többé-kevésbé hasonló eredményre fogunk jutni. Jómagam elemeztem még népdalt és mondókát is, megtalálhatók a 4. és 5. Mellékletben, és közlök róluk egy összehasonlító táblázatot, majd a cikk végén kitérek az ebből adódó tanulságokra. Az elemzésekben megnyilvánuló szemlélet és az adódó tanulság összefoglalható egy 21 Természetesen itt sem a szintaxis és szemantika tételes ismerete kell, hanem a nyelvhasználatban megnyilvánuló ösztönös használata. 22 A tiszta szót itt kizárólag a mű belső szerkezete által hordozott szépség megjelölésére, az érzéki és a jelentés, az üzenet által hordozott, az ahhoz kapcsolódó szépségtől elkülönítő értelemben használom, értékítéletet nem tartalmaz. 10

11 modellben, a befogadásnak a szépségélmény megértéséhez célszerű modelljében. Ezt sem részletezem, csupán nagyon nagyvonalúan vázolom. Az érzékszervek veszik a külvilágból jövő ingert, és az idegrendszer feldolgozza. Az egyszerű, csak az inger vételének megállapításáig jutó feldolgozás eredményeként érezhetjük az érzéki szépséget, az ezen túlmenő feldolgozás folyamata során végig, minden egyes forma sikeres felismerésénél érezzük a szerkezeti szépséget, végül a végtermékként felismert formák jelentése alapján érezzük az értelmezési szépséget. 23 Ez a jelentés (az én itteni terminológiám szerint) lehet egyszerű biológiai természetű, hogy a felismert forma például veszélyre utal, lehet közvetlen lelki, érzelmi természetű vagy kulturális, mint egy közhasználatú szimbólum vagy elvont fogalom, kijelentés vagy ítélet, amely utóbbiaknak ugyancsak lehet érzelmi hatása. Láttuk, hogy a versnél és a zeneműnél találtunk egy közös örömforrást, ez a befogadás során a mű által lehetővé tett felismerések, ráismerések nagy száma, nagy gyakorisága. Ez szerintem nem más, mint az emberben működő alakfelismerő apparátus munkájának eredményessége feletti öröm. A felismerések mindegyike egy alak felismerése, legyen az egy konkrét hangsorozat (például a zenében egy dallam) vagy egy ismétlődési szabályszerűség (például a szövegben a hangzásbeli rendet megerősítő nyelvtani párhuzamosság). Az a hipotézisem, hogy az emberben működik egy az alak felismerését jutalmazó belső mechanizmus, és ezt érdemes lenne természettudományos alapossággal, kísérleti lélektani és az idegrendszer aktivitásának korszerű vizsgálati módszereivel megvizsgálni. Ez a mechanizmus lehet tisztán lelki, de a többi belső jutalmazó mechanizmushoz hasonlóan valószínűleg van élettani része is. Azt a gyönyörérzetet, amelyet ez a jutalmazó mechanizmus ad, amely eltölt bennünket az elemi ráismerések ismétlődése, halmozódása során, ezt hívom a tiszta szépség feletti gyönyörködésnek. A hagyományos esztétika nyelvén szólva, annak fogalmát általánosítva, a sok kis elemi ráismerés, a sok kis elemi katarzis az, ami ezt a szépségélményt okozza! Egy ilyen belső jutalom létezése önmagában szelekciós előnyt jelenthet. Véleményem szerint itt van a szépségélmény evolúciós gyökere. A két műnél tett megfigyelésekkel lényegében azonos eredményre jutottunk két különböző művészeti ágban, a zenében és a költészetben. Ezért arra kell következtetnem, hogy a modellt érdemes megpróbálni messzebb, legalábbis az időbeli, másként mondva: lineáris műfajokra általánosítani. A gondolat hátterében lévő jelenség egyébként közhely a művészek számára is. Varga Csaba filmrendező (más témáról szólva) írja: Ugyanis egy jelsorozatban érezni, hogy valamilyen szellemi rendet tartalmaz az is megérzi ezt, aki egy kukkot sem ért belőle. Ösztönös vonzalmat érzünk az iránt, amelyből rendezettség sugárzik. (Rendezettséget keresünk a fal repedéseiben, a felhő formáiban is stb., s nagy az örömünk, ha találunk egy-egy felismerhetőnek tűnő formát.) A helyzetet bonyolítja az, hogy a felismert, és esetleg már önálló jelentésű alakoknak a mű szerkezete által adott (teremtett) kapcsolatai újabb lehetőséget adnak a feldolgozásra és további ráismerésekre, annyi szinten, amennyit a mű mérete és szerkezete lehetővé tesz. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az emberi idegrendszer ennek megfelelően működik. 24 Kiemelés tőlem. (GG) Egyébként ezzel lényegében egybevágó megfigyeléseket tettek műszaki célú észlelési vizsgálatok során is, még a hatvanas években. 11

12 Felmerül persze a kérdés, mi a helyzet a mű által egyértelműen meg nem határozott sorrendben befogadható műtárgyakkal, mint például a képek, szobrok, épületek? Kétségtelen egyrészt, hogy ténylegesen azokat is sorrendben fogadjuk be, szemünk például letapogatja a tárgyat, ezt a sorrendet azonban a mű csak sugallani, javasolni tudja, de nem meghatározni, ezért ott nyilván, legalábbis részben, más lesz a helyzet. Mivel egy ilyen elemzés lényegesen összetettebb feladat, mint az általam eddig bemutatottak voltak, ezért nem fogtam bele, de meg vagyok győződve róla, hogy az alakfelismerések lehetséges sokasága, sűrűsége ott is, ott esetleg sorrendtől függetlenül, hasonlóan hat. Az iszlám, a magyar népi, és sok más díszítő művészet sok alkotása, ahol a szépségérzetünk láthatóan növekszik a részletgazdagsággal, azt sugallja, hogy ott is szerepet kell játszania az alakfelismerő képességünk tevékenységének, az iménti elemzésekéhez hasonló módon. Hogy ez a feltételezett belső jutalmazó mechanizmus szelekciós előnyt jelentett a biológiai evolúcióban, ez nyilvánvaló. A világban történő tájékozódást, ezzel a helyes magatartást megkönnyíti a minél gyorsabb és minél célirányosabb, szelektívebb alakfelismerési képesség. 25 Gondoljunk arra, hogy például egy gomba felismerése is milyen összetett dolog. Egy fajon belül is mindegyik más egy kicsit, mégis, egy tízéves gyermek már fel tudja ismerni a vargányát. A kutyák még általában ismerik fel, és nem eszik meg a lehetséges veszélyt jelentő gombákat. Az emberi alakfelismerés el tudja különíteni a mérgező gombákat, ami nyilván szelekciós előnyt jelent. Az efféle felismerések minél gyorsabb és biztosabb végrehajtásának képessége tehát hasznos a túléléshez a természetben élő, táplálkozó lények esetében. A szelekciós előny egyébként akkor is fennáll, ha nem lenne öröklött, élettani összetevője az elemi ráismerések belső jutalmazásának, ha tisztán lelki jelenségről lenne szó, amennyiben ez egyáltalán lehetséges. Ekkor csupán a kulturális evolúcióban játszana ugyanolyan előre vivő szerepet, mint az élettani összetevő játszhatott már a biológiaiban. Tehát az az embercsoport kerülhetett fölénybe a másikkal szemben, amelyik jutalmazta az efféle tevékenységet, amelyikben kialakult az egyénekben valamilyen tanult jó érzés az efféle tulajdonság megnyilvánulásai felett. (Amúgy meg vagyok győződve arról, hogy ez a szétválasztás: az ember biológiai és kulturális evolúciója is mesterséges, és éles határ nincs közöttük. Persze az élettani hatás fennállása esetében is érvényesül a szelekciós előny a kulturális evolúcióban.) Ma már, tudván azt, hogy a kulturális szelekciónak, valószínűleg, mekkora húzó szerepe volt az ember fejlődésében, azt a feltevést is megkockáztathatjuk, hogy az így értelmezett esztétikai érzék a mai ember kifejlődésének egyik fontos tényezője lehetett. Itt megjegyeznék még annyit, hogy a biológiai evolúció során általában specifikus képességek jönnek létre, nem ilyen általánosak, mint amilyenről eddig beszéltem. Tehát például a zenei jellegű hangjelek felismerésével kapcsolatosan más mechanizmusok működnek, mint mondjuk a nyelvi jelek esetében. Lehet. Akkor is feltűnő a kettő közötti hasonlóság, tehát akkor a gyönyörűség érzetét tekintve végeredményükben nagyon hasonló alakfelismerő mechanizmusok működnek a hangjelek (zene) és nyelvi jelek (vers) észlelése során. Elképzelhető egy eredetileg valamely konkrét célra létrejött apparátus átvitele más területekre, és ezáltal általánosabbá válása is, analógiában azzal a nyelvi jelenséggel, amikor absztraktabb (például időbeli) viszonyokat a konkrétabb (térbeli viszonyokra kialakult) szavakkal fejezünk ki. Lehetséges, hogy az egyes, specifikus alakfelismerő mechanizmusok különbözők, de éppen a modern ember kialakulásakor mindezekhez jelent meg felsőbb idegrendszeri síkon egy közös jutalmazási rendszer. Ez tanulmányozást igénylő kérdés. Az alakfelismerő képességünk egyébként látszólag egyformán tud működni a kultúrától függetlenül ható külvilági ingerek (például természeti hangok) és kulturális szinten is 25 Konrad Lorenz, az etológia egyik atyja, gyakran említi az ember kitűnő alakfelismerő képességét, egy helyen a tudományos felfedezések egyik fontos tényezőjeként. 12

13 értelmezhető elemek (például beszédhangok, szimbólumok 26, akár összetett művészi tárgyak, elvont fogalmak) esetében is. Működik az érzékeléstől kezdődően a teljes észlelési folyamatban és tovább, az ezen folyamat során már azonosított formákon, lehetővé téve az azokból képződő újabb, magasabbrendű formák felismerését. Működik az összes érzékszervünk által vett és átalakított belső jelre, látásra, hallásra, íz- és szagérzékelésre, tapintásra, ezek bármilyen együttes megjelenésére és a gondolatilag keletkezett, csak a tudatunkban létező tárgyakra. Ennyiben teljesen általános, és érvényesül a befogadás összes szintjén, Konrad Lorenz több helyen úgy beszél róla mint az ember mindenféle téren megnyilvánuló képességéről. Persze, azért még lehet, hogy voltaképpen több, egymáshoz nagyon hasonló képességről van szó, amit csak nagyfokú hasonlóságuk miatt absztrahálunk eggyé. Mindenesetre ebben az esetben is alkalmas arra, hogy vele a szépségnek egy teljesen általános összetevőjét határozzuk meg. Az alakfelismerésnek a tapasztalt egyetemessége többek között úgy hozható összhangba a központi idegrendszer működésének ismert modelljeivel, hogy feltételezzük, hogy az embernél (és valószínűleg más fejlett idegrendszerű állatnál is) a külvilági ingerek feldolgozása nem végig egyértelműen lineárisan szervezett, hanem a feldolgozó rendszer meghatározott szintje fölött rekurzív is lehet, amin itt azt értem, hogy olyan alakok is vannak a feldolgozás bemenő paraméterei között, amelyek már korábbi feldolgozás eredményeként keletkeztek, és az emlékezetből, akár a hosszútávúból is, származnak. 27 A versnél tapasztalható olyan elemek, amikor két különböző, mondjuk a hangtani és a szintaktikai réteg között ismerünk föl szerkezeti hasonlóságot, valószínűsítik egy általános(abb) célú, egyúttal az emlékezethez is hozzáférő alakfelismerő alrendszer létét. Végülis a szépségről azt mondhatjuk, hogy egy mű szépségén belül van egy összetevő, amely a mű által a befogadás folyamán az alakfelismerő tevékenység számára lehetővé tett ráismerések sűrűségével arányos. Ez nem tartalmaz a művel, sem mint jelentéshordozóval, sem mint érzéki gyönyörforrással kapcsolatos elemeket, csak a mű felépítésével függ össze. 28 Ha akarja valaki, nevezheti akár a mű formai vagy szerkezeti szépségének, szembeállítva az érzéki (ez utóbbit esetleg nem ismeri el az esztétika) és a jelentéstartalommal kapcsolatos tartalmi szépségével. Félreértések elkerülése végett még egyszer leszögezem, hogy itt jelentésen bármiféle a felismert alakhoz tartozó (vagy rendelt), a befogadó számára értékkel bíró, a kiváltott érzelemtől egy nyelv szavain át az elvont fogalmakig terjedő dolgot értek. És a szerkezeti szépség kiterjed a tartalmi elemek által alkotott szerkezetekre is! Ez a szépség, mint jól látható, összefügg valahogyan azzal, amit a strukturalisták próbáltak megfogalmazni, magában a struktúrában rejlik, nem a mű elemeinek és a külvilágnak a kapcsolataiban. Ez a struktúra, a tiszta szépség struktúrája, azonban nem lehet akármilyen és valószínűleg itt tévedtek a strukturalisták, hanem csak az öröklött alakfelismerő apparátusunk működésének megfelelő. Ezért akármilyen struktúra megalkotása nem feltétlenül biztosítja a szépséget, csak bizonyos jellegűeké, amelyek figyelembe veszik a befogadás folyamatának szabályait. Egy ilyen szabály, amelyet Bach és Petőfi, hogy tudatosan-e, nem tudom, nagyon jól használt, az az, hogy az azonosság felismerése jóval kisebb teljesítmény, ezért kisebb örömet ad, mint a hasonlóságé. (Ez engem a biológiából az érzékszervek adaptációjára emlékeztet: az ismételt inger egyre gyengébb ingerületet vált ki.) Figyeljék meg, Bach a legkevesebb, hogy más hangerővel ismétel! 29 Másrészt, persze, az eltérésnek nem szabad túl nagynak sem lennie, mert akkor nincs ráismerés. 26 Itt most hadd ne menjek bele abba, hogy a szimbólum szó mást jelent a lélektanban (L. pl. Piaget: Szimbólumképzés a gyermekkorban c. művét) mint mondjuk a szépirodalomban. Itt, leírásakor, a lélektani szóhasználatra gondoltam, de a mondat igaz a szó esztétikai értelmében is. 27 Az irányításelméletben az emlékezettel (memóriával) rendelkező rendszerek külön osztályt alkotnak, amelynek az elemei sok érdekes olyan tulajdonságot mutatnak, amelyet az emlékezet nélküliek nem. 28 A jelentések közötti olyan kapcsolatok, amelyeket a mű létesít, ugyancsak ide tartoznak. 29 Költészeti példa: a kecskerím. Ez inkább humoros, mint szép. 13

14 A mű teljes szépsége a korábban felsorolt összetevők együttese, amelynek az arányai sem egészen tetszőlegesek. Az érzéki szépség hiánya vagy nagyon alacsony jelenléte nyilván eleve megakadályozza a mű megfelelő befogadását, az értelmezési összetevő kisebb jelenléte viszont nem feltétlenül nagy baj, mint azt éppen a zene példája mutatja, sőt, előny is lehet, megkönnyítve az interkulturális műélvezetet. Véleményem szerint ugyanakkor az általam megfogalmazott szerkezeti szépségösszetevő nélkülözhetetlen a teljes, igazi szépségélményhez, éppen ez teszi igazán alkotássá a művet. 30 Néhány következmény Most lássuk kicsit részletesebben azokat a kérdéseket, amelyekre nem kaptam számomra megnyugtató választ az esztétikától, ez a szépségfogalom viszont megadja. Az első a természeti szépség kérdése. A hagyományos esztétika egyszerűen nem létezőnek tekinti a mindennapi tapasztalatot, azt mondja, nem ide tartozó dologról van szó. Az általam megfogalmazott felfogás szerint egy természeti tárgy, éppen a természeti törvények működése folytán, lehetőséget adhat igen nagy sűrűségben a ráismerésekre. Egy tájban például a sorakozó fák, amelyek mind mások, mégis mind hasonlók, egy vad sziklás vidék eróziótól lepusztított kövei, amelyek mind mások, de mindegyiken felismerhetők ugyanannak a koptató erőnek a nyomai, és így tovább. Kétségtelen, egy ember, egy művész létrehozhat nagyobb lehetséges ráismerés-sűrűséget, mint amilyen a természetben keletkezik a törvényszerűségek és a véletlenek kölcsönhatásából, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a természetben ne keletkezhetne olyan struktúra, amelynek az én meghatározásom szerinti tiszta szépsége egy műalkotáséval vetekszik, csak ez utóbbi egyszerűen lényegesen kevésbé valószínű. Itt, természetesen, hiányzik a tudatos jelentésadás, és így erősen egyéntől, az egyén előéletétől, beállítottságától függ az értelmezési szépség felismert mennyisége ám, valljuk meg, a helyzet a műalkotásoknál sem más. Mégis, a jelentéssel összefüggő értelmezési szépségnek megfelel a természetben érvényesülő felismerhető szabályszerűségeknek a mennyisége, márpedig a természeti tárgyak észlelése összefüggések felismerését teszi lehetővé. E felismerés lehet bárki számára, akinek van némi nem szükségképpen tudományos természetismerete, élmény, és megfelelő előélet mellett akár katartikus erejű. Itt hadd utaljak még főként a nem természettudományos indíttatású olvasónak szánva egy matematikai érdekességre. A növényvilágban sokféle szembetűnő alakzat leírásához nagyon hasznosak az úgynevezett Fibonacci-féle számok. Ők rejlenek a virágszirmok számában, elhelyezkedésében, az olyan szép alakokban, mint a napraforgó tányérja. De számos más természeti jelenség leírásában előfordulnak. Ha ezeket a számokat nagyság szerint sorba állítjuk, és vesszük mindig a két szomszédos hányadosát, akkor ahogy haladunk az egyre nagyobb számok felé, ez a hányados egyre jobban közelít az esztétika legendás aranymetszéséhez! 31 Tehát az emberi szépségeszmény egyik szimbóluma és a gyakori természeti alakok leírásában oly fontos Fibonacci-számok között van valamilyen rejtett kapcsolat, az aranymetszés mintegy a Fibonacci sorozat esszenciája. Úgy gondolom, ez is valószínűsíti azt a hipotézisemet, hogy az esztétikai érzék az evolúció során létrejött tulajdonság, másrészt, hogy a természeti és mesterséges (mű-) tárgyak szépségében van valami közös. A második kérdés, amire e fogalom választ ad, a tudományos művek szépsége. Egy matematikai bizonyításé, például. A jól felépített bizonyítás mint befogadott mű lehetővé teszi az azt olvasónak, hogy lépésenként rádöbbenjen, hogy tényleg, itt egy struktúra van, egy igazság, a dolgok egymással összefüggenek, és így tovább. Továbbá, hogy menet közben megelőzve gondolatban a bizonyítást, felfedezési, tehát önálló, saját fejéből eredő 30 Mű = mesterséges tárgy. 31 Matematikailag az aranymetszés a Fibonacci-féle sorozat szomszédos elemeiből képzett hányadosok határértéke. 14

15 ráismerési sikerélményre 32 tegyen szert, amit az olvasott bizonyítás azután megerősít. Hasonló élmény egy tudományos elmélet megértése. Higgyék el, csak Bachhoz hasonlítható, adott esetben katartikus gyönyörűséghez juthat így az ember! A műszaki megoldások szépsége teljesen analóg az imént vázolt tudományos szépséggel. Itt az esetenkénti szakma mélyebb ismerete kell a műélvezethez, és a befogadási folyamat például az áramlási vázlat (terv) működésének követésében, megértésében valósul meg. Érdekes keveréket jelentenek azok az esetek, amikor egy tudományosan is hivatkozott alkotás egyúttal művészi szépségű. Ezek azonban nem tartoznak a tárgyunkhoz, hiszen ezekben a hagyományos művészi szépség valósul meg. Ilyen például Nietzsche Imígyen szólott Zaratusztra című műve, csodálatosan szép költemény. A tudományos kutatás mozgatójaként említi Csányi iii az ember szabálykövető és az ebből eredő szabályalkotó hajlandóságát. Tehát a kutató szabályt szeretne csinálni, amit azután a világ követ. Lehet. Kicsit vitázom vele. Én itt, a kutató lelkében végbemenő folyamatokat tekintve, az egyén élménye felől nézve, fontosnak vélem azt az örömet, amit a dolgokban megnyilvánuló szabályszerűség felismerése, tehát egy szépségélmény okoz. Úgy vélem, a legvalószínűbb, hogy ezen szépségélmény szerepe annak felismerésében, hogy a természeti dolgokban van szabályszerűség, és a csoportszelekció nyomása az emberi viszonyok szabályozása irányában egymást erősítve hozták létre a korai társadalmakban még egyként megjelenő művészetet és tudományt. Hadd hivatkozzam itt újra ugyanarra az idézetre, mint a Szépség és evolúció című fejezetben:...s nagy az örömünk, ha találunk egy-egy felismerhetőnek tűnő formát! A harmadik kérdés, amire korábban nem kaptam választ, a giccs mibenléte. A vázolt gondolatok szerint a giccset az különbözteti meg az értékes műtől, hogy az általam bevezetett szerkezeti és a többi szépségfajta milyen mennyiségben van jelen és milyen arányban egymással. A giccsre általában az jellemző, hogy kellő vagy nagy mennyiségben ott van benne az érzéki szépség, kisebb-nagyobb mennyiségben, ám többnyire valamely érzelmileg igen erős kapcsolat (lásd szerelem, haza, halál, stb.) révén igen hatásosan, az értelmezésikulturális szépség, és viszonylag kis mennyiségben van meg benne az általam most bevezetett tiszta szépség. Nagy kísértést érzek, hogy ennek alátámasztására a Szeptember végén elemzésével bebizonyítsam, hogy ez a rettenetesen giccsgyanús vers miért mégis magasrendű műalkotás, hogy megmutassam a Beethoven hegedűverseny első tételének egymásba fonódó dallamaihoz hasonló gondolati szövevény jelenlétét benne. Próbálják meg, milyen hihetetlen töménységben kínálja itt Petőfi a ráismerési lehetőségeket! Ehhez kapcsolódik a szépség viszonylagosságának (szerintem tév)eszméje, hogy ennek ez tetszik, másnak más, esztétikai érték nincs, csak szükségképpen viszonylagos és szubjektív tetszésindex. Ez így minden bizonnyal tévedés! A mű által a befogadónak felkínált lehetséges ráismerések mennyisége ugyanis objektív, sőt, mérhető, és lehetőséget ad a művek összehasonlítására. A tanulmány következő részében majd adok erre példákat. Az kétségtelen, hogy egyrészt egyénenként változik, hogy ki mennyit tud ebből a lehetőségből kihasználni, de ez az egyén, és nem a mű tulajdonsága. Másrészt, míg adott mű esetében a ráismerések számát tekintve viszonylag könnyebb megegyezésre jutni, az egyes ráismerések egymáshoz képesti súlyát tekintve ez a megegyezés várhatóan nehezebb lesz. Itt sokat segíthetnek a már eddig is végzett kísérleti lélektani hatásvizsgálatok, és az általam kifejtett gondolatok értelmében célzott, további ilyen vizsgálatokkal pontosítani lehet a felismerési mechanizmust, abban az egyes felismerések viszonyát egymáshoz. 32 Láttuk, hogy mindkét példánkban számos esetben élt az alkotó azzal a trükkel, hogy várakozást keltett, amit azután valahogyan kielégített, örömet szerezve ezzel a befogadónak. 15

16 Abban az iménti megállapítással nem foglalunk állást, hogy egy adott mű egy adott társadalmi környezetben mennyire értékes, mennyire hatásos, mert ez, többek között, a többi szépségösszetevőtől is függ. Azt sem mondjuk, hogy melyik szebb. Azt azonban egyértelműen meg lehet mondani, melyikben több a szerkezeti szépség. Egy átlagos Petőfi versben például bizonyosan több mint egy átlagos fűzfapoéta versében. A negyedik terület, amelyhez többek között van az általam eddig vázoltak alapján mondanivalóm, az előadó művészet szerepe. A tiszta szépség felől közelítve, az előadóművész szerepe az, hogy az alkotó által alapvetően a létező leírásmódok korlátai miatt, de adott esetben szándékosan is a leírt műben meghagyott határozatlanságokkal éljen, és ezzel a műben benne lévő lehetséges felismerések érvényesülési esélyét és esetleg számát növelje. Magyarán szólva, hangsúlyozással, a beszéd dallamával a szánkba rágja, hogy ez itt rím, és hogy ez a rím egyúttal egy korábbi gondolatra is visszajelez. Zenében apró hangerőbeli és ritmusbeli eltérésekkel kiemelje a szerző általa közvetíteni akart szándékát, megkönnyítse az összefüggések felismerését, esetleg akár a szerző eredeti szándékához képest többletként is. 33 Bár a zenéről menet közben részletesebben kifejtettem a tanulságokat, itt hadd tegyek még egy megjegyzést. Az ún. aleatórikus zenéről is tudunk valamit mondani ennek alapján, éspedig azt, hogy a véletlenen alapuló kompozíció, nevéhez tökéletesen híven, csak véletlenül sikerülhet az általam felvetett szépség értelmében, tehát nagyon ritkán lehet jó. Egyébként a hatvanas-hetvenes években végzett, műszaki célú vizsgálatokból kiderült, hogy az ember nemcsak örül a tapasztalt rendnek, hanem keresi is a rendet, és a mintaként adott véletlen jelsorozatokban is talál! Ez érthetővé válik, ha tudjuk egyrészt, hogy a mesterségesen létrehozott véletlen jelsorozatok szigorúan véve csak egy mértékig tekinthetők véletlennek, másrészt figyelembe véve, hogy az emberi ráismeréshez a több-kevesebb hasonlóság is elegendő, sőt, gyakran még jobb is, mint a teljes azonosság, ezért még egy véletlennek tervezett, véletlennek szánt jelsorozat is felkínálhatja a lehetséges felismeréseket, ha szándékolatlanul bár, de hasonló szakaszokat tartalmaz. Hallgassák csak meg az utóbbi időben sokfelé kapható játékos zeneszerszámot, a szélmuzsikát, amely egy sor különböző méretű, körben zsinórokra felfüggesztett fém vagy fahengerből és középen valami, a hengerkéket meg-megütögető eszközből áll, és a szélben muzsikál. Ennek a zenéje biztosan nem komponált, de szigorúan véve nem is véletlen, hiszen a szél ugyan véletlenszerűen fúj, de matematikailag ez sem véletlen, hanem kaotikus, a felfüggesztés módja pedig az ingamozgás törvényei szerint mozgatja a tárgyakat, ami periodikus, vagy kvázi-periodikus jelenségekhez vezet, amelyek ugyan nagyon összetettek, de valamennyire rendezettek, kínálnak felismerhető alakzatokat. A többi, kezdetben felvetett kérdésre a korábbiakban, menet közben kitértem. Egy kis összehasonlítás Az imént látott szemlélettel, módszerrel elemeztem más műfajú műveket is. A kiválasztásukat elsősorban az vezérelte, hogy nagyjából azonos terjedelműek legyenek, és rokon műfajokból valók, tehát tartalmazzanak szöveget és zenét. Összehasonlításul megadok a 4., 5. és 6. Mellékletben részletes elemzéseket. Itt csak az összehasonlítást és tanulságait tárgyalom. Az itt tárgyalt, elemzett művek: a Megrakják a tüzet... kezdetű magyar népdalnak iv és a Csiga biga gyere ki... kezdetű magyar népi mondókának v egy-egy változata, továbbá egy vers -betét Lázár Ervinnek Dömdö-dömdö-dömdödöm című meséjéből, A múltkor Mikkamakkával... kezdetű vi. Ez utóbbit mintegy referenciának szántam, egy igazi nemverset, amit már a szerzője a nem-vers mintapéldájának szánt. Ez egyszerű szöveg, egy értelmes összetett mondat, amelyben a magyar nyelv szerkezetéből eleve adódó mintázatokon túl nincsen semmiféle olyan pótlólagos mintázat, amely művészi, esztétikai elemnek volna 33 Itt lehet vitatkozni a hűségről és a mű szelleméről. 16

17 tekinthető. Amúgy, ezzel a választással el tudom érni, hogy senki, semmiféle műfaj képviselője sem sértődhet meg azért, hogy az ő szövegét választottam ellenpéldának. A 7. Mellékletben adom az elemzések összehasonlító táblázatát. Itt egy a táblázat adataiból szerkesztett diagramon mutatom be a tanulságokat. A táblázatban megadtam az egyes művek méretét jellemző adatokat, úgymint a tiszta szöveg esetében a szótagok és a hangzók számát, zene esetében a nyolcadok (hangok és szünetek) számát, az énekelt, kántált darabok esetében az eddig felsorolt mindhárom mértéket, és mindegyik elemzett darab esetében az elmondásához, elénekeléséhez szükséges időt, másodpercben. Az utolsó oszlopban az elemzések során talált ráismerések számát adtam meg. Kiszámoltam a ráismerések sűrűségét mindegyik darabra, mindig az esetenként értelmes méretre vonatkoztatva. A különböző műfajú művek összehasonlításához kellett találni a méretükre valami közös alapot. Az egyik ilyen az idő. Megfigyeltem viszont azt, hogy az énekelt szövegek (népdal, mondóka) esetében a szótagokra és a zenei lejegyzésben szereplő nyolcadokra vetített sűrűség értéke közel áll egymáshoz (30 ill. 15% eltéréssel nagyobb a szótagokra vetített érték), ezért képeztem egy új sűrűség-adatot: a szótagokra és a nyolcadokra vetített érték közül mindegyik mű esetében vettem a nagyobbikat. Ez már létezik mindegyik elemzett műre, éppúgy mint az időre vetített sűrűség, így alkalmas összehasonlítási alapnak. 34 Az idővel szemben ez nem egy külső, a műtől független mérték, hanem valamiféle szerkezeti elemek száma, tehát a mű struktúrájától függ, így az erre való vetítés bizonyosan érdekes, és az ennek alapján végzett összehasonlítás feltárhat valami olyat, amit az idő alapú nem. Ez mintegy saját magához képesti sűrűséget ad. Ezzel szemben az idő, mint a műtől független, valóban teljesen semleges alap, valami más felfedezését teheti lehetővé. A diagramon ezt a két ráismerés sűrűséget ábrázoltam, páronként a baloldali hasáb mutatja az időalapú, a jobboldali hasáb a szótag ill. nyolcadhang alapú értékeket. Ráismerések sűrűsége 7,0 6,0 5,0 Darab 4,0 3,0 2,0 1,0 Másodpercre Max. szótag/nyolcad 0,0 Giga Megrakják a tüzet Csiga biga gyere ki Temetésre szól az ének A múltkor... Elemzett mű Ezután kiszámoltam erre a két sűrűségre az összehasonlítás referenciájának számító nem-vers sűrűség-értékeihez képesti relatív értékeket, tehát az egyes művek ráismeréssűrűségét elosztottam a referenciaműre kapott értékkel. A második diagramon ezt a két relatív ráismerés sűrűséget ábrázoltam, páronként a baloldali hasáb mutatja az időalapú, a jobboldali hasáb a szótag ill. nyolcadhang alapú összehasonlító értékeket, tehát hogy az adott műben hányszor olyan sűrűek a ráismerések, mint a referenciaműben. 34 A kétféle adat közötti eltérést valamilyen normálással figyelembe lehetne venni, ha statisztikailag értékelhető mennyiségű mintánk volna. Egyelőre, figyelemfelhívási célra így is jó. 17

18 Ráismerések relatív sűrűsége Sűrűség "A múltkor.."-hoz képest 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Giga Megrakják a tüzet Csiga biga gyere ki Temetésre szól az ének A múltkor... Másodpercre Max. szótag/nyolcad Elemzett mű Megfigyelések: 1. Ami a relatív sűrűségek diagramjából rögtön kitűnik, hogy a műalkotások ráismerés sűrűsége a legkisebb esetben is több mint négyszeres az egyszerű szövegéhez képest, mindkét alap mellett. Ez alátámasztja azt, hogy a ráismerések száma valóban összefügg legalábbis korrelációban van a művészi jelleggel, az esztétikummal. 2. Meglepő, hogy a kétféle alap mellett számított relatív sűrűségi értékek, egyetlen kivétellel, milyen közel állnak egymáshoz. Az eltérésük, megintcsak azzal a kivétellel, kisebb, mint az egész eljárás általános pontatlansága, bizonytalansága. Erről az egybeesésről, ennek okáról, többet csak akkor tudnánk mondani, ha statisztikailag is értékelhető méretű mintán, tehát pár száz művön végeznénk el az elemzést. 3. Bár úgy tűnik, hogy az énekelt szöveget tartalmazó művek esetében a sűrűség-értékek mindkét alapon nagyobbak a tisztán szöveges vagy tisztán zenei darabok értékeihez képest, ami elvi alapon is várható lenne, az eltérés azonban csak a népdal szótag-nyolcad alapú értéke esetében jellegzetes, és így tanulságok levonására is alkalmas talán, a többi esetben az eltérés kisebb az egész eljárás bizonytalanságánál, és így tanulságok levonására nem használható. 4. Az időalapú sűrűség-értékek a szöveges művek esetében függetlenül attól, hogy énekelt vagy csak mondott szövegek 5 és 7 között vannak. (Az egyszólamú zene esetében 4 körül.) Ez talán az idegrendszer nyelveket feldolgozó képességével függ össze. A szöveget ugyanis meg kell érteni, ez adott időt igényel, tehát szöveges műnél ennél gyorsabb feldolgozás talán nem is lehetséges. Összefügghet a használt nyelv (itt a magyar) sajátosságaival is, érdekes lehetne az összehasonlítás gyorsan pergő, például olasz szövegű darabokkal. De összefügghet az idegrendszer sebességével általában is, ehhez azonban összetettebb zeneműveket is kellene elemezni, és a befogadásuk folyamatát megfigyelni. 5. A szótag-nyolcad, tehát szerkezeti alapú sűrűség-értékek egymáshoz képest erősen szórnak. A két-összetevőjű (szöveg és zene) művekhez tartozó értékek nagyobbak az egyösszetevőjűeknél (tiszta zene ill. szöveg), ami várható. Ez a különbség azonban a mondóka esetében nem jelentős, a népdal esetében viszont igen! Mintha a szabad, elbeszélő jellegű dal lassúbb előadási sebessége megengedné, hogy a szerkezeti mérték alapján mérve lényegesen nagyobb ráismerés sűrűségek legyenek a többi műhöz képest. 6. A kizárólag zenét, éspedig egyszólamú zenét tartalmazó műre kapott relatív értékek a többinél kisebbek, 5 körül vannak. Itt emlékeztetek arra, hogy szándékosan választottam a felületes ránézésre nagyon egyszerű zeneművet, amely egyszólamú, és a ritmusa is alig tér 18

19 el az egyenletes nyolcad-lüktetéstől. Ezt a értéket tehát úgy kell értelmeznünk, hogy még egy eszközeit tekintve ennyire szűkmarkúan megkomponált zenedarab is ötször annyi szerkezeti ráismerést kínál, mint egy egyszerű, magyar nyelvű szöveg. Nyilván több kompozíciós eszközzel (pl. változatosabb ritmussal) ennél nagyobb értékek adódnak. Jól látható tehát, hogy egyrészt a ráismerések sűrűségének van valami köze a darabok mű mivoltához, másrészt, hogy már ilyen kevés mintából is további kutatásra ösztönző, érdekes megfigyelések tehetők. Ennyi látszik annak ellenére, hogy a példák száma, a minta mérete még semmiféle statisztikai értékelést nem tesz lehetővé, és nincs bizonyító súlya. Záró gondolatok Az álmaimban remélt zene-elemző géptől, amelyik le tudja tekerni a hangerőt, ha silány zene megy át rajta, még nyilván messze vagyunk, egy ilyen algoritmus megírása nem a közeli jövő feladata, de zenére legalábbis nem látszik elvileg lehetetlennek. Csak nem fűződik senkinek üzleti érdeke a kifejlesztéséhez, inkább ellenkezőleg. Mindamellett az alakfelismerés műszaki-matematikai elméletében és az emberi érzékelés és észlelés tanulmányozásában az utóbbi évtizedekben elért eredményeknek alapján, a digitális jelfeldolgozás technikájának és az idegrendszeri aktivitás korszerű nyomkövetési módszereinek segítségével, komoly sikerekre van kilátás az emberi alakfelismerés mechanizmusának további kutatásában. Ennek során értékelni lehetne az általam itt felvetett gondolatokat is. Szép kutatás lenne! Hogy volna-e gyakorlati haszna? Bizonyára, ha nem is közvetlenül. Mint általában az alapkutatásoknak. Visszatérve a főtémához, remélem világos, hogy az itt elmondottakkal nem akarom én az eddigi esztétikát helyettesíteni, csupán kiegészíteni, hiszen a modellemben ott van érintetlenül a kulturális vagy értelmezési szépség, és az esztétika eddig is foglalkozott a művek szerkezetével. Voltaképpen szeretnék újabb hidat verni a természettudományos szemléletű embertudományok és az esztétika közé, mert hiszem sőt, tudom, hogy csak errefelé van eredményes út. Gondolatmenetem melléktermékeként adódott egy hipotézis is, a ráismerések belső jutalmazási mechanizmusáé, ami elgondolásomat felruházza a tudományos elméletek legfontosabbik tulajdonságával, az ellenőrizhetőséggel is. Ami pedig Bachot, Petőfit és kollégáikat illeti, ne féltsük őket, attól nem lesznek kisebbek, ha rá-rájövünk a titkaikra, akkor sem, ha ők maguk sem voltak esetleg tudatában némelyiknek. Engem nem zavar a műélvezetben, amikor felismerem egy-egy újabb bizonyítékát az itt vázoltaknak. Bach, az ismeretlen népdalszerző vagy Petőfi, illetve Eukleidész, Newton vagy Darwin ugyanannak az emberi tulajdonságnak a megtestesítői voltak, az alkotó képességnek, csak más-más területen. Mindegyikük műve gyönyörködtet! Annak a tudomásulvétele pedig, hogy mi, emberek egy nagyon hosszú, és sok mindent (sokkal többet, mint emberi elbizakodottságunkban gondolnánk) alapvetően meghatározó biológiai és egy lényegesen gyorsabb kulturális evolúció ma is változó terméke vagyunk, nem kisebbíti az emberi alkotói nagyságot, sőt. 19

20 i Hivatkozások Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, Singer és Wolfner. (Megtartottam a forrás írásmódját. GG) ii Partita II, in Johann Sebastian Bach: Sonate e Partite per violino solo. BWV Közreadja Devich Sándor, Editio Musica, Budapest, pp Hivatkozott eredeti kiadás: J.S. Bach, Neue Ausgabe saemtlicher Werke VI/1, Deutscher Verlag für Musik, Leipzig iii Csányi Vilmos: A kognitív funkciók fejlődése: rítus, szabály, idő. replika, június, 40. szám pp iv Tiszán innen, Dunán túl. 150 magyar népdal. Szerk.: Borsy István és Rossa Ernő. Zeneműkiadó, Budapest, v Magyar népi gyermekjáték-gyűjtemény. Szerk. dr. Kiss Áron. Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, Budapest, old. vi Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér. Móra Könyvkiadó, Budapest, old.

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének 1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Forrás: Magyar népi gyermekjáték-gyűjtemény. Szerk. dr. Kiss Áron. Kiadta Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, Budapest, 1891. 14. old.

Forrás: Magyar népi gyermekjáték-gyűjtemény. Szerk. dr. Kiss Áron. Kiadta Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése, Budapest, 1891. 14. old. 5. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Csiga biga gyere ki Magyar népi mondóka, Kőrösladány. Forrás: Magyar népi gyermekjáték-gyűjtemény. Szerk. dr. Kiss Áron. Kiadta Hornyánszky Viktor

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Matematika Közoktatási Munkabizottságot az MTA III. osztálya azzal a céllal hozta létre, hogy felmérje a magyarországi matematikatanítás

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

1/50. Teljes indukció 1. Back Close

1/50. Teljes indukció 1. Back Close 1/50 Teljes indukció 1 A teljes indukció talán a legfontosabb bizonyítási módszer a számítástudományban. Teljes indukció elve. Legyen P (n) egy állítás. Tegyük fel, hogy (1) P (0) igaz, (2) minden n N

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

( ) a következő kérdésekre nézve terjesszen elő szakértői véleményt:

( ) a következő kérdésekre nézve terjesszen elő szakértői véleményt: A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Könnyűzenei művek refrénjének nagyfokú hasonlatossága Ügyszám: SZJSZT-02/11 A Fővárosi Bíróság megkeresése A Megkereső által feltett kérdések: Szakértő feladata:

Részletesebben

Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1.

Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. www.doyouspeakenglish.hu Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. MEGOLDÁS a sikeresebb angol tanuláshoz azoknak, akik már tanultak angolul, de abbahagyták, és azoknak, akik jelenleg is tanulnak angolul,

Részletesebben

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. 1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelv

Helyi tanterv Német nyelv Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA

AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek

Részletesebben

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói

A matematikai feladatok és megoldások konvenciói A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós.

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós. <reklám> Mottó A harcsahorgász egy olyan különleges élőlény, amely viselkedésének megértésére a normális embereknek még kísérletet sem érdemes tenniük. Az olyan lehetetlen lenne, mint a televízió működési elvét

Részletesebben

A zenei emlékezőképesség fejlesztése

A zenei emlékezőképesség fejlesztése A zenei emlékezőképesség fejlesztése A gyermek zenei emlékezete gyrsan fejlődik, igen sk élményt tárl, de az élmények mennyiségét, minőségét nehezen tudjuk ellenőrizni. A dalk éneklése már az emlékezet

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK

2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK 2. MÉRÉSELMÉLETI ISMERETEK A fejezet célja azoknak a módszereknek a bemutatása, amelyekkel adatokat gyűjthetünk annak érdekében, hogy kérdéseinkre választ kapjunk. Megvizsgáljuk azokat a feltételeket is,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1.

4. Lecke. Körök és szabályos sokszögek rajzolása. 4.Lecke / 1. 4.Lecke / 1. 4. Lecke Körök és szabályos sokszögek rajzolása Az előző fejezetekkel ellentétben most nem újabb programozási utasításokról vagy elvekről fogunk tanulni. Ebben a fejezetben a sokszögekről,

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Egyszerű tábla. Nagy Zsófia: A mi táblánk

Egyszerű tábla. Nagy Zsófia: A mi táblánk Nagy Zsófia: A mi táblánk 2011 decemberében, karácsonyi meglepetésként, egyik diákom családjának közbenjárása révén került osztálytermünkbe egy Mimio interaktív tábla. Persze nagy volt az öröm a gyerekek

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá? OLVASÓVÁ NEVELÉS 1 Tóth Tibor műfordító: Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre

Részletesebben

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy.

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy. Az alábbiakban néhány példát mutatunk a CMR számítására. A példák egyrészt tanulságosak, mert a zavarelhárítással kapcsolatban fontos, általános következtetések vonhatók le belőlük, másrészt útmutatásul

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

SET. Például: SET mert: Szín: 3 egyforma. Alak: 3 egyforma. Darab: 3 egyforma. Telítettség: 3 különböző

SET. Például: SET mert: Szín: 3 egyforma. Alak: 3 egyforma. Darab: 3 egyforma. Telítettség: 3 különböző 1 SET A SET játékszabályairól röviden, már ha valaki nem ismerné: Hogy néznek ki a kártyalapok? Minden kártyán van egy ábra, aminek 4 jellemzője van. Minden kategória további három különböző lehetőséget

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Knoch László: Információelmélet LOGIKA Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

1. VDA és Ford ajánlások a hibaláncolatok pontozásához konstrukciós FMEA esetén

1. VDA és Ford ajánlások a hibaláncolatok pontozásához konstrukciós FMEA esetén 1. VDA és Ford ajánlások a láncolatok pontozásához konstrukciós FMEA esetén A bekövetkezés valószínûsége - B 1. táblázat A bekövetkezési valószínûségének pontozási irányelvei Szám Gyakoriság Hibaarány

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor.

1. táblázat: A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája. Vizsgaszintek. (240 PERC) 100 pont Az írásbeli vizsga központi tételsor. Magyar nyelv és irodalom A MINTA ÖSSZETÉTELE A magyar nyelv és irodalom vizsgája a jegyzőkönyvek tanúsága szerint rendben lezajlott. 571 középszintű írásbeli vizsgát tett tanuló eredményét értékeltük,

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA

Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA 1-5. évfolyam 2008. Officina Bona

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004

TÁJÉKOZTATÓ. Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D004 TÁJÉKOZTATÓ Matematikai kompetenciák fejlesztése tréning /D004 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeri : ismeri a mennyiség fogalmát. ismeri a számok nagyságrendjét, ismeri

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció ÉNEK-ZENE A művészi tevékenység, a művészetek hatása semmivel nem pótolható szerepet játszik személyiségünk fejlődésében, az ízlés, a kreativitás, az érzések árnyalt kifejezésének fejlesztésében. A műalkotások

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D001

TÁJÉKOZTATÓ. Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E-000819/2014/D001 TÁJÉKOZTATÓ Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning /D001 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő Ismeret : ismeri és meg tudja nevezni a képzet fogalmát, legfontosabb jellemzőit,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből ... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből Tordai Renáta, Andréka Hajnal, Németi István Habár azzal az ígérettel zártuk a nyelvről szóló cikket, hogy nemsokára már a relativitás elméletét kezdjük felépíteni,

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

HALLÁS ZENEI NEVELÉS

HALLÁS ZENEI NEVELÉS HALLÁS ZENEI NEVELÉS Általános célok és feladatok Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magába foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezését,

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

A Mária Út Közép-Európa Mária kegyhelyeit összekötő útvonal, illetve pontosabban fogalmazva útvonalak.

A Mária Út Közép-Európa Mária kegyhelyeit összekötő útvonal, illetve pontosabban fogalmazva útvonalak. A zarándoklat A házi dolgozat megírása előtt rövid kutatást végeztem az ismerőseim között. Megkérdeztem 15-20 embert, kinek mi jut elsőre eszébe, ha a zarándoklat szót meghallja. A legnépszerűbb válaszok

Részletesebben

Prosperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése. Solt Katalin Király Gábor

Prosperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése. Solt Katalin Király Gábor Prosperitas műhely 2. Prezentációkészítés és a konferenciacikk felépítése Solt Katalin Király Gábor A valóság rétegei 4/16/14 2 www.123rf.com Rendszer Határ 4/16/14 3 Top- down megközelítés A rendszer

Részletesebben

A színházi előadás elemzési szempontjai

A színházi előadás elemzési szempontjai A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004

Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4

Részletesebben

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013

Felhő. Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 Felhő Kiss Gábor Ádám GPUV2D 2013 A felhő szó hallatán mindenki az égen úszó meteorológiai képződményre gondol. Ez a légkörben lebegő apró vízcseppek és jégkristályok halmaza. Folyton mozgásban van, alakja

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának

VIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -

Részletesebben

Anexa 3. CLASA a V-a OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE. 1. A szóbeli közlés megértése

Anexa 3. CLASA a V-a OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE. 1. A szóbeli közlés megértése 1. A szóbeli közlés megértése CLASA a Va OBIECTIVE DE REFERINŢĂ ŞI EXEMPLE DE ACTIVITĂŢI DE ÎNVĂŢARE PROPUNERE DE REVIZUIRE 2008 V. osztály végén a tanuló V. osztály végén a tanuló 1.1. 1.1. felismeri

Részletesebben

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ)

CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) CAMPUS HUNGARY ÖSZTÖNDÍJPROGRAM B2 (KONVERGENCIA RÉGIÓ) ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS A MÁSODIK ÉS HARMADIK PÁLYÁZATI CIKLUSBAN ÖSSZEFOGLALÓ A kutatás háttere, módszertan A Campus Hungary ösztöndíjban részesülők hazaérkezésüket

Részletesebben

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS A doktori értekezés tézisei Miskolc 2011-1 - A kutatás célja Dolgozatomban igyekeztem feltárni a börtön

Részletesebben

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV Magyar mint idegen nyelv középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. MAGYAR MINT IDEGEN NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM ÁLTALÁNOS

Részletesebben