MAROSVIDÉK ÁPRILIS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAROSVIDÉK 2013. ÁPRILIS"

Átírás

1 Tartalom Hitélet 3 Gyarmati András A falu, amelynek nincs temploma 8 Orbán Imre Mihály A makói nazarénus gyülekezetről Irodalom 12 Szenti Tibor A Vallomástevő 14 Szenti Tibor Új haikuk a darvakról 16 Bogoly József Ágoston Utak és kapcsolatok: Költészet, művelődéstörténet, megújulás Elődeink 21 Medgyesi Pál Megemlékezések Galamb József születésének 132. évfordulóján 24 Halmágyi Pál Habsburg Ottó Makón Határainkon túlról 29 Velcsov Margit Magyar Királyi Földműves Iskola Nagyszentmiklóson 33 Tácsi Erika Temesvári nyomdák Állami Levéltárban fellelhető forrásmunkái Tanáraink 43 Forgó Géza A 85 éves Tóth Ferenc köszöntése 49 Varga Gyula Tóth Ferenc köszöntése 51 Siket István László Emlékező visszatekintés Néprajz 54 Kiss Margit Kalotaszegi népszokások 56 Szabó Julianna- Kiss Jakab János Szabó Katalin 58 Kiss Jakab József A száraz fa madarai Önismeret 60 Puruczky József László Sors, mint döntés 64 Vernyik Lilla Emelkedés

2 Kiállítás 66 Feledy Balázs Genius loci Homage a Makovecz Imre 70 Vajnai János Az ország arca ez a táj című kiállítás kedves Közönségének! Téka 71 Halász Tamás Makó és Csanád vármegye régi képeslapokon 73 Vízhányó Emőke Egy nap története 75 Szilágyi Sándorné A Marosvidék Baráti Társaság munkájáról Vajnai János Rajza Képeinkről Borítón: Sütő Ferenc: Hagyma szobor A nagylaki templom. Fotó:Gyarmati András Két kép a Marosvidék Baráti Társaság tagjairól. Fotó: Klembáczki Ferenc; Rajnai Károly Kelengyés szekér a Székely Múzeumban. Fotó: Mátó Erzsébet

3 H I T É L E T GYARMATI ANDRÁS A falu, amelynek nincs temploma Nagylak Magyarország dél-keleti csücskében elhelyezkedő kistelepülés a Maros folyó jobb partján. Ismertsége elsősorban a kender és len feldolgozásának, másrészt a magyar-román határátkelőnek köszönhető. A magyar községekkel szemben ennek a kis falunak nincs többszáz éves történelme, sőt hazánk egyik legfiatalabb településeként tartjuk számon. Létrejötte bármennyire furcsa tulajdonképpen a trianoni békeszerződés következménye. A nagylaki kendergyárat 1903-ban alapították ugyan, de az építkezések 1904-ben kezdődtek, és 1905-ben fejeződtek be. Az 1920-as trianoni békediktátum a romániai Nadlac nyugati oldalán húzta meg a magyar-román határt, így a kendergyár magyar oldalon maradt, templomai pedig mind a határ túloldalán. A történészek szerint egyrészt a francia-angol érdekeltségű gyár, másrészt a Szeged-Mezőhegyes között húzódó vasútvonal befolyásolta alapvetően az új határ kijelölését. A sok embernek megélhetést biztosító gyár közelében egyre többen szerettek volna letelepedni, így a közösség elöljárói 1925-ben építési telkeket osztottak ki az addig Nadlac ugarként nyilvántartott területén. Az elöljáróságnak ugyanebben az évben sikerült elérnie, hogy Nagylak önálló települési rangot kapjon. Nagylak a többi magyar faluval szemben nagyon sok tekintetben lépéshátrányban volt, hiszen az itt élőknek nem jutott ideje az értékek felhalmozására, az épített örökség kialakítására. A falu történetében teltek az évtizedek, de a község vezetőiben soha föl sem merült az a gondolat, hogy a lakosság hitéletének gyakorlásához kérje az egyházak segítségét, különösen és nyilvánvalóan nem az közötti időszakban. Ezt a célt egy lerobbant állapotú imaház töltötte, tölti be ma is, ami a XXI. században természetesen már nem felel meg a kor követelményeinek júniusában egy, a vallását rendszeresen gyakorló helyi hívő asszony közbenjárásával kaptam egy üzenetet Petőfiszállásról. Az üzenet szerint Tölgyes Tibor Kálmán ferences rendi szerzetes atya értesült arról, hogy a falu élén változás következett be, és szeretné, ha meglátogatnám a kolostorban. Bár fogalmam sem volt, hogy milyen szándék vezérelte a meghívást, úgy döntöttem elmegyek. A néhány percig tartó ismerkedést követően elmondta, hogy ő között Csanádpalotán a katolikus templomban, ebből következően Nagylakon az imaházban is szolgált katolikus lelkészként. Lelkészi hivatását gyakorolva tudomása volt arról, hogy az én falumnak nemhogy temploma, de a mai napig 3

4 H I T É L E T még egy tisztességes harangtornya sincs. Tett egy ajánlatot számomra, és azt javasolta, hogy gondoljam át és fogadjam el. Majd kérte, kísérjem el a kolostor mellett lévő nádashoz, ahol beszélgetésünk tárgya található. Sétánk során elmesélte, hogy Csengelén is szolgál, ahol a társadalmi összefogással épült harangtornyot lebontották, mert templom épült helyette. Megérkezésünkkor elborzadtam, mikor megláttam az idő vasfoga által alaposan megviselt tornyot. Fémszerkezetét a rozsda rágta, faborítású sisakja siralmasan szétkorhadt állapotban volt. Sírni tudtam volna a látványtól hosszú perceken át, némán többször is körbejárva az volt a véleményem, meg kell ezt gondolni, merjem e ilyen nagy fába vágni a fejszémet. A végsőkig vonakodtam az elfogadással, ellentétes érzelmek kavarogtak bennem a felajánlással kapcsolatban, hiszen a torony felrakása, szállítása és a talpra állítása különleges szállítóeszközöket igényelt. Az sem volt utolsó szempont, hogy a felújítására anyagi fedezet nem állt a rendelkezésünkre. Bár a szerzetes atya a szállítás költségeire, a petőfiszállási daru biztosítására is ígért gyűjtést (amit aztán meg is tartott), mindezek ellenére még sokáig vonakodtam. Vendéglátóm lelkesedése és az a tudat, hogy a makói kistérségben egyedül mi nem büszkélkedhetünk a közösség összetartozását jelképező szimbólummal, elbizonytalanított. Mardosott a lelkiismeret, hiszen oly szívesen, átszellemülten ajánlotta figyelmembe az elárvult tornyot, melynek még keresztje sem volt. Egyre jobban éreztem, ahogy áthat a lelkipásztor jósága, segítőkész hite, és megéreztem benne az emberi összefogás erejét és lehetőségét is. Hirtelen átsuhant rajtam a sokszor eszembe jutó saját gondolatom: nap mint nap magam is arra biztatom a falu lakóit, hogy összefogással, hittel és akarattal mindent meg lehet oldani. S egyszer csak valami azt súgta: fogadd el! Ma már érzem és tudom, hogy volt ebben a döntésben valami sorsszerűség. A képviselő-testület egyhangú támogatását élvezve még azon a nyáron elszállítottuk a tornyot a petőfiszállási kolostor mellől. A cél érdekében ismeretségeimet kiaknázva elindult a szervezkedés, és legnagyobb meglepetésemre nagyon sok segítséget kaptunk a felújításhoz. Egy Makón, még akkor aktívan működő gyár segítségével minden ellenszolgáltatás nélkül 120 cm-es krómozott keresztet kapott a torony. Nehéz helyzetünket látva a lakosság adománygyűjtésbe kezdett, hogy mindenre jusson forrás. Helyi önkéntes segítőkkel a sisak deszkázatát kijavítottuk, fedését megoldottuk, a fém tartószerkezetet rozsdátlanítottuk, újrafestettük, és kifényeztük a harangunkat is. A harangról meg kell említeni, hogy az ben épült 4

5 H I T É L E T kendergyár dolgozói saját adományaikból önttették Budapesten, s azt a falu lakói egy évszázadon át megőrizték. A felújítási munkákkal átcsúsztunk 2008 tavaszára, ezért a tél folyamán takarással kellett megvédenünk az addig beépített értéket. Mivel a szerkezet súlya megközelítette az öt tonnát, a torony biztonságos elhelyezése érdekében új kivitelezési tervet kellett készíttetni. Kérésemre Nagy Jenő makói tervező készségesen segített, munkáját adománynak tekintve. Nagy izgalommal, ugyanakkor félelemmel vártuk a napot, amikor be kellett emelni a tornyot a helyére. Ehhez egy speciális és nagyon értékes darura lett volna szükség, de a közelben sehol nem találtunk ilyet. Ekkor kerestem meg kedves ismerősömet, Nemesi Pál urat (a FERROÉP Zrt. vezérigazgatóját), kérve az ő segítségét. Nem győztem elégszer hangsúlyozni, hogy én csak szépen tudok kérni és megköszönni, fizetni azonban nem. A nagyhírű szakember nem csak a segítségnyújtástól nem zárkózott el, de a kitűzött napon személyesen irányította a torony beemelését. A kis falu kiváncsiskodó lakóitól övezve, a fényképezőgépet folyamatosan kattogtatva néztem, ahogy a torony lassan, méltóságteljesen emelkedik a magasba, majd röviddel ezután az alapjába áll. Megható volt látni, hogy tizennyolc méter magasan a nap délutáni fénye megcsillan a csúcson lévő kereszten. Felemelő érzés töltött el valamennyiünket. Bizonyára voltak ennek az eseménynek ellenzői, de mi így is nagyon büszkék voltunk, hogy tervünket végül siker koronázta. Jó érzés volt azon a napon nagylakinak lenni. A szentelésre igyekeztünk egy olyan napot kiválasztani, ami egy közeli egy-- házi ünnephez köthető, a pünkösd kézenfekvő volt. Az ünnepségre természetesen meghívtuk a három legnagyobb történelmi egyház püspökét, akik közül Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye katolikus püspöke személyesen jelent meg. Az evangélikus és a református egyház esperesi szinten képviseltette magát. Az ünnepi alkalom tiszteletére köszöntőmben megfogalmaztam, hogy a torony számára kiszemelt területek közül azért gondoltuk e helyen felállítani, mert egy kistemplom építéséhez ideális helynek bizonyul, és én lelki szemeimmel látom, hogy itt, Nagylaknak egyszer még lesz temploma. Püspök urat kértem fel a szentelésre, aki értékelve a település törekvését, összefogását, beszéde elején kijelentette: Amennyiben erkölcsileg támogatják, segítek álmodni az Önök polgármesterének. Örömömet nem tudtam palástolni, amiről az arcomra kiülő halvány mosoly árulkodhatott. Nagyon boldog voltam, hiszen közel száz évig a falu korábbi vezetői közül ez a cél senkinek sem sikerült, talán most mégis esélyünk lehet rá. 5

6 H I T É L E T Sokakkal együtt az álmaim megvalósíthatóságának jelentőségén felbuzdulva anyagi támogatás reményében tapogatózó megkereséssel éltem Bölcskei Gusztáv református püspök úrnál, majd személyesen találkoztam a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökével, Gáncs Péter úrral. Titkon bizakodtam, ami tanácskozásunk során valóra vált: egyikük sem zárkózott el a segítségnyújtástól, az ügyet mindketten fontosnak tartották. Teltek a hónapok, sőt az évek is, de a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökével folyamatos volt a kapcsolatunk. Képviselő-testületünk és magam is úgy láttam, hogy a folyamat felgyorsítható, ha mi is hozzájárulunk valamivel a templom felépüléséhez. Úgy döntöttünk, a tornyot körülvevő telket egy jelképes összegért (ezer forint) az egyház rendelkezésére bocsátjuk. Az erről szóló dokumentumot márciusában Kiss-Rigó László püspök úrral aláírásunkkal szentesítettük. Ezzel egy időben arra kértem, hogy a felépülő templom a másik két felekezetre való tekintettel ökumenikus lehessen. Püspök úr teljesen természetesnek tartotta, hogy egy ilyen kis településen minden felekezethez viszonylag kevés hívő tartozik, így rajtam keresztül ebben is támogatásáról biztosította a helyi híveket. Néhányan még ma is megkérdőjelezik a templomunk szükségességét, ugyanakkor többen jelezték, hogy a roggyant imaházban nem, de egy kulturált kistemplomban szívesen gyakorolnák a hitüket. Időközben a Germán Géza építészmérnök nevével fémjelzett tervek elkészültek, és 2011 végére az engedélyezési eljárás is befejeződött. A tervek szerint a Nagylaki Szentlélek Templom egy nemesen egyszerű, de látványos, hajó orrára hasonlító épület lesz. A Délvilág című napilapban Szabó Imre újságíró kérdésére az építészmérnök így válaszolt: Nagylak a lassan száz éve a történelem tengerén hánykolódó, az identitását, a védett kikötőt kereső hajót juttatja az eszébe. Olyan építészeti megoldást keresett, amely az ősi szakrális térformálás és a mai tömegformálás között teremt helyes egyensúlyt. Egyszerű anyagokat és színeket használt: a falak fehérek lesznek, a formák letisztultak, áttekinthetők. A mérnök úr a bútorokat is megtervezte a templom számára. A lapnak azt is elmondta, hogy a nemes cél érdekében térítésmentesen vállalta az engedélyes tervek elkészítését. A tulajdonviszonyok rendezését követően 2012 tavaszán megkezdődött az é- pítkezés. Mivel a katolikus egyház a Szentlélek templom befejezésére pályázni szeretett volna, így az elmúlt évben csak az alapozásra, illetve a falak felhúzására kerülhetett sor. Tudni kell, hogy a templom és harangtorony alapjának különböző mértékű süllyedése miatt a két objektum nem épülhetett egybe. Elkészülte után a két építmény mégis teljes harmóniába kerül egymással, így a szemlélő számára egyértelműen a harangtorony testesíti meg a templom tornyát. 6

7 H I T É L E T Az egyházmegye által a partnerszervezetek tiszteletére minden évben megrendezésre kerülő Vízkereszti Koncerten (2013. január 6-án) ismét volt alkalmam találkozni püspök úrral, aki így köszöntött: Polgármester úr, ha a jó Isten is úgy akarja, akkor idén templomot szentelünk. Úgy legyen! Ámen! A nagylaki templom belsejének látványterve 7

8 H I T É L E T ORBÁN IMRE MIHÁLY A makói nazarénus gyülekezetről ha mindenki nazarénus volna a világon! A nazarénus felekezet ez első kisegyház az újkori Magyarország, így Makó és Csanád vármegye történelmében, mely jelentős sikereket ért el, s a kor viszonyai között tömegek követték tanítását. A nazarénus felekezet tagjai a fönnálló viszonyokat utasították el, valami merőben újat hoztak az 1860-as és 70-es évek társadalmi, vallási életébe. Még ma is megdöbbentő a kor világi és egyházi viszonyaitól való teljes elfordulásuk, az általuk képmutatónak ítélt renddel szemben bátran, hitvallóan, egy gyökeresen új értékrend szerint fölépített világuk, a radikális becsületességre való törekvésük. Egy idealizált, az őskeresztényekhez kötött, talán sohasem létezett tökéletes közösség képe lebegett a szemük előtt. Előbb megmosolyogták őket, majd sikereik láttán határozott állami föllépést követeltek velük szemben, a század fordulóján pedig erkölcsi rendjük alapján többen elismeréssel tekintettek rájuk. Nagy utat és sok hitvallást föltételez az erre az időre kialakult mondás, miszerint a napszámosokat alkalmazó egyik gazda így sóhajtott föl: De jó is volna, ha mindenki nazarénus volna a világon! Arról nem szól a fáma, hogy a gazda vajon betért-e a gyülekezetbe, mert azért tagnak lenni nem volt olyan könnyű, de annyi bizonyos, hogy a nazarénus napszámosainak nem kellett különösebben a körmére néznie. A nazarénus hit és mozgalom terjedéséről, a nazarénus gyülekezetről a makói nép elsősorban szóbeszédből és a makói újságok írásaiból értesült. Ezek a tudósítások sokszor inkább a színes, érdekes hírekre vágyók kielégítésének a szándékával születtek, mégis az általuk közzétett hírek, meg nem értett esetek mögül fölsejlett egy a kor szokásaitól nem egyszer markánsan elütő erkölcsi rend ban a Maros című újság nagyterjedelemben ismertette a város határában esett tanyai történetet. E szerint egy, a férjét követve nazarénussá lett tanyai menyecske ugyan pírral az arcán, de szilárd elhatározással hűtlenségét megvallotta, hogy mögtisztuljon a bűntől, és így jelentkezhessen a gyülekezetbe. A nazarénus férj megbocsátott. Az asszony a megcsalt feleségnek visszavitte az ő férjétől, volt szeretőjétől kapott hosszúrojtos, piros, rózsás drága selyemkendőt, mondván Visszahoztam ezt a kendőt, mert úgy vélekedem, hogy ez titöket illet. Az újság ugyan elsősorban az érdekes, ma úgy mondanánk, hírértékkel bíró oldalalt, az asszonyok között a bevallást követő jeleneteket igyekszik kiemelni, de azért mindezek mögött érezhető a nem szokványos magatartás. 8

9 H I T É L E T Hasonló hatású, de talán még meghökkentőbb esetről számolt be a Makói Hírlap a következő évben. Egy bizonyos Csóthi Gyapjas Mihály nazarénus vagy inkább nazarénussá válni akaró ember jelentkezett Pálfy szegedi polgármesternél, hogy bevallja, kilenc évvel korábban egy erdőosztással kapcsolatos nézeteltérést követően szíven lőtte kis Tóth Istvánt, csakhogy ő mindvégig mindent tagadott, vád alá nem helyezhették, hisz nem tudtak rábizonyítani semmit. Most azonban mindent bevall, mert lelkével békülni akar. Számos tudósítás jelent meg a fegyveres szolgálattal és az eskütétellel kapcsolatban. Mivel mindkettő tilos volt a nazarénusok számára, ez komoly összeütközést jelentett immár az államhatalommal. Nem emelték esküre a kezüket, a fegyvert nem érintették meg. Minden parancsnak, kényszernek ellenálltak. A fegyvert akár a nyakukba is akaszthatták, egész nap ott lóghatott, de nem fogták meg. Hosszú börtönnel való fenyegetés nyomására sem tették le a katonai esküjüket. Egyszerre váltottak ki értetlenséget, csodálatot, bírálatot, elítélést. Fanatikusnak tartották őket. A megértőbb parancsnokok megoldást kerestek, pl. egészségügyi szolgálatot, másutt gúny, kemény bánásmód, büntetés, sokszor börtön, háború idején kivégzés lehetett a sorsuk. Szuronyos fedezet mellett kísérték őket a honvédkerületi bírósághoz, hogy ítéletet mondjanak fölöttük. A nazarénus rabok számosabban vannak, mint valaha írta róluk 1899-ben a Makói Hírlap. További gondot jelentett, hogy nem vitték el a hivatalos vagy bevett vallások egyikéhez sem megkeresztelni a gyermekeiket, ugyanitt nem jelentették be halottaikat és házasságkötéseiket, ezzel kimaradtak a hivatalos anyakönyvi nyilvántartásból. Sokan magyarázatot kerestek magatartásukra, hitük terjedésének okaira. Nem értették őket. Jellemző eset történt 1875-ben. Többek között Kecskeméten is föltűnést keltett a nazarénus hit gyors makói terjedése. Ezért 1875-ben, ahogy a Kecskeméti Lapok beszámolt róla, az egyik kecskeméti városi törvényszéki tisztviselő a makói nazarénus gyülekezet vezetőjéhez fordult, hogy küldjön számára olyan könyvet vagy írást, melyből a nazarénus vallással kapcsolatban tájékozódni tudna, s talán ebben lelhetne magyarázatot a benne fölmerült kérdésekre. Frappáns válasz érkezett. A nazarénus főnök egy Károli-Bibliát küldött a tisztviselőnek mondván, nekik egyéb valláskönyvük nincsen. A nazarénus felekezet keresztény. Elfogadja az apostoli hitvallást. Elvetik a gyermekkeresztséget, tilos fegyvert viselni, esküdni. Papjaik nincsenek, kötött liturgiájuk nem alakult ki. A többi protestáns felekezethez hasonlóan a szentségek közül az úrvacsorát és a keresztségét ismerik el. Erős összetartozás, aktív közösségi és vallási élet, becsületességre törekvés jellemezte őket. Kerültek minden hivalkodást, igyekeztek egyszerűen, szerényen élni. Beszédükben, öltözködésükben visszafogottak, tilosak voltak számukra az élvezeti szerek, a dohányzás, az alkoholfogyasztás. Az elméleti tudományokat általában elve- 9

10 H I T É L E T tették. Nem tartották sokra az iskolázást, azt vallották, hogy a szükséges tudás számára elegendő a Szentírás ismerete. Akik ezeket a tételeket elfogadták, tagjaik lehettek, de ha vétettek ellenük, kizárták maguk közül őket. A felekezet az 1830-as években jött létre Svájcban től már nálunk is voltak követői. A hívek zöme ekkor városi iparosok és vallásos öregasszonyok. Az es forradalom és szabadságharc után a nazarénus térítés az Alföld felé fordul, így a hívek az 50-es évektől döntően a parasztság soraiból kerültek ki, bár szervezői, összefogói továbbra is iparosok, vállalkozók voltak. Az 1850-es évek elején Makót még elkerülték a nazarénus eszmék. A változás az 1854-es évhez köthető. Ekkor vert gyökeret a nazarénus hit a Vajdaság földrajzi központjában, Pacséron, s vált a település a további misszionálás központjává. Szöllősi Antal makói református lelkész beszámolója érzékelteti azt az óriási lendületet, amelynek folyamatában az egyik állomás a makói gyülekezet megalakulása. Szerinte a pacséri meggyökerezés után, ban lépte át e tan a Dunát és Tiszát, s áradatként kezdett terjedni délnek és különösen északnak. Pest, Heves, Kis-Kunság és Jászság, Torontál, Temes, Krassó, majd Csongrád, Arad, Békés és Bihar, az ország talán minden megyéi, sőt a király-hágón-túli részek is látták a Nazarénus térítőket Annyi bizonyos, hogy évig észak felé Pest, Kunság, Jászság és Heves megyén át Borsod határáig terjedt. " A református egyház Makón végzett egyházlátogatásának jegyzőkönyve 1864-ben arról tudósít bennünket, a nazarénusok tévtana hozzánk [ti. Makóra] is átszármazott s néhány követőre talált." A makói megtelepedés mögött a hódmezővásárhelyi gyülekezet térítő tevékenysége áll. Ácslegények hozták onnan 1864-ben a nazarénus tanokat Makóra. A gyülekezet tagjai főként a reformátusok közül kerültek ki. A református egyházzal hamar komoly konfliktusba kerültek, mivel nem vették igénybe szolgálatait a temetések és a keresztelések alkalmával, ezzel veszélyeztették az állampolgárok nyilvántartását, mely többek között a katonai sorozások alapját képezte. Kezdetben ezért Makón is voltak erőhatalommal végrehajtott keresztelések. Az új hit követői érthetően üldözésként élték át az eseményeket. A konfliktusos helyzetre a nazarénus gyülekezet válasza egyébként egyszerű volt: a föltételekhez valamelyest alkalmazkodva folytatta a maga életét tovább. Számuk folyamatosan gyarapodott. Az 1860-as évek végére anyakönyvi adataik (házasságkötés, születés, halálozás) közelítőleg azonosak voltak a több mint 400 fős evangélikus gyülekezetével. Az 1874-ben központilag elrendelt számbavétel szerint Makón 152 nazarénus élt ben 191 teljes jogú tagot említenek. Ebbe a jelöltek és a gyermekek nem számítottak bele. A gyülekezet anyagi helyzete szilárd volt. Kiépült intézményrendszerük. Volt születési, halálozási és egybekelési anyakönyvük. Saját pecsétet 10

11 H I T É L E T használtak. Ha kellett, anyakönyvi bizonylatot is kiadtak ben temetőt nyitottak februárjára elkészült új, tágas, égetett téglából épült, az akkori városban rangosnak számító gyülekezeti házuk. (Ma a Kossuth utcai csempebolt működik benne.) Tevékenységüknek köszönhetően megjelentek a felekezet hívei a környező falvakban, akik Makón keresztül intézték segélyakcióikat, gondoskodtak a Szentírások és énekeskönyvek beszerzéséről. Hódmezővásárhely után talán az ország második legjelentősebb nazarénus központja jött itt létre. Erejéből erdélyi, sőt távolabbi missziókra, ahogy ők mondták: munkára is futotta. Szeretetvendégség 1953-ban Makón 11

12 I R O D A L O M SZENTI TIBOR A Vallomástevő Hosszú út vezetett a pusztai tanyára. Amikor befordultam a bejárón, éles fogú kutyák kezdték támadni a kerékpáromat és féltem, hogy kiharapják a gumikat. Végre kijött egy idős parasztember, aki bizalmatlanul megkérdezte: Mit akar? Megengedné, hogy lefényképezzem a tanyáját? Ki maga, összeíró, végrehajtó, rekviráló? Innen már nincs mit elvinni. Félreértett, én nem vagyok hatóság próbáltam magam tisztázni. Csak idő kérdése, és tanya se lesz, de ha megörökíthetem, legalább néhány kép marad utána. Minek az magának? Nekem? kérdeztem meghökkenve. Azoknak próbálom menteni a tanya emlékét, akik utánunk jönnek, és már nem látnak tanyát. Talán könyv is lehet belőle Csönd. Az öreg gondolkodik, tesz felém egy bizonytalan lépést, majd így szól: Fotózzon. Elindul a munka. Közben igyekszem az embert is megörökíteni. Beszélgetni kezdünk. Kérdez: ki fia borja vagyok, mi műves, van-e családom? A gazdában oldódik a bizalmatlanság. Lesem a gépet, már kifogyott belőle a film, de még maradnék. Szép a tanya, sok munka van benne. Jó lenne rajzban is megörökíteni. Leírni, mikor készült, ki építette, mióta lakják Ha nincs jobb dolga veti oda. Pár perc múlva ő húzta a mérőszalagot a faltöve mellett, és a vázlathoz diktálta az adatokat. Közben a nap delelőre fordult. Egyre lassabban haladtunk. Ahogy papíron újrakészült a tanya, megannyi élmény bukkant elő, amely kikívánkozott az öregből. Kerüljön beljebb. Igyunk egy kortyot. Ültünk az eresz alatt. A terítő nélküli asztalon két csorbult pohár és egy kancsó kútvíz állt. Öntött és kortyoltunk. Csalódás ért. Reméltem, hogy egy korty pálinkánál kötünk ki. Nem tudom mással kínálni. Ennyi maradt magyarázza. Az asszonyt két éve temettem, a gyerekek, ahány annyifelé. Néha levelet írnak, valamelyik meglátogat. 12

13 I R O D A L O M A gondolat elakadt. Érzem, hogy várni kell, mert gyűlnek benne az emlékek, de még nem fogalmazódtak mondatokká. Nem fáj a magány? kérdem. Amikor nyomás alatt lévő csapot megnyitunk, és ömleni kezd a víz, az emberből úgy áradtak a szavak: Nem fáj mondta. Életen át nem beszélgettünk annyit, mint amióta elment a párom. Azelőtt nem volt rá időnk. A munka, a család gondja ránk nehezedett, és fölfalta az időt. De most, hogy már semmi sem köt, egész nap ülök a lócán. A két kutyán kívül nincs, akire gondot viseljek, én meg nem számítok. Így egész nap együtt vagyunk. Nekem elég pár órai bóbiskolás, neki meg már nem kell az alvás. Élvezem az együttléteket, mert olyasmit is el merek neki mondani, amit életében nem mondtam. Támaszkodik a kemence oldalánál. Az arcát nem látom, hogy pironkodik, csak az alakját érzem és a hangját hallom. Már nem korhol. Jót nevetünk a butaságainkon. Gyakran hív, hogy menjek már, nagyon hiányzok. Azelőtt sohasem követelt, mindig én bújtam a takarója alá. A kemence nem volt olyan forró, mikor levettem szája elől az előtét, hogy a hamvadó parázsra újabb nyaláb szalmát vessek, mint amilyen a lehelete, amelyet a nyakamban éreztem. Most, hogy vége a tavasznak, az én kedvesem várja a nyári virágok nyílását. Sokat dolgozik a kertben, de nem érez fáradságot. Nevet rajta, hogy mennyit emelgettük a szerszámokat. Odaát semmire sincs szükség. Ki kell gondolni, és minden megvalósul. Kérdem tőle, látta-e már a jó Istent? Nevet és magyarázza, hogy a sorok között Ő jár elől a teremtésben. Kicsi a világ idelent, ott meg körülötte vannak, akik előtte mentek el. Kedvesek, szólítgatják. Nem é- hesek és nem fáznak. Ilyenkor visszarévedek, és eszembe jut, hogy a fogolytáborban azt lestük, marad-e még a csalánlevesből, és mikor múlik el a fagy, amely kékre festette ízületeimet. Ma is ropog minden porcikám, ha mozdulni kell. Az asszony biztat, hogy ne féljek! Arra emlékszem, hogy ez az ember adatközlőből akkor alakult vallomástevő barátommá, amikor betessékelt egy pohár vízre. Sokat mesélt még, igaz történeteket, különös adomákat és hallomásait elevenítette meg. Évekig jártam, mert hozzá hazamentem. Egyszer azután nem leltem. De egymás kezét nem engedtük el! Vár a feleségével, akit nem is ismertem. 13

14 I R O D A L O M SZENTI TIBOR Új haikuk a darvakról (Tíz rímes, és ráadásként két rímtelen haiku) Fázik a daru. Zord télben eteti a pusztai falu. Lángban kél a nap, darvak zúgva szállnak föl, lent a tó apad. Hajnalban tóról égbe szállnak a darvak. A Puszta hódol. Micsoda szárnyak! A darvak földrészeket az égből látnak. Isten tenyerén krúgogva röpülnek a felhőkből felém. Jajdul a Puszta, a darvat megölte egy eldördült puska. Jéghideg szélben éjszaka darvak állnak tóvízben, télben. Címermadarunk 14

15 I R O D A L O M a daru. Velük mi is égbe haladunk. Pásztor kalapja darutollal magyarság fényes alapja. Itt nem költenek, mégis mindnyájan magyar tollat öltenek. Észak daruja települj vissza hozzánk. Itt van a hazád! Egymással örök hűségben él a daru. Ez párszeretet. 15

16 I R O D A L O M BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON Utak és kapcsolatok Költészet, művelődéstörténet, megújulás Új utakat és hidakat építenek. Az M43-as autópálya az interregionális közlekedési és érintkezési világ távlatát, a megújulási képességet is jelképezheti. Az autópálya, településekhez, városokhoz vezető leágazásaival együtt, a Szeged- Hódmezővásárhely-Makó térségi háromszöggel és a távolibb, az országhatáron átnyúló, Araddal és Temesvárral útkapcsolatban lévő településekkel és területekkel van közvetett közlekedési kapcsolatban. A költészetet és művelődéstörténetet ötvöző kultúra élő emlékezetén keresztül is megismerhető a másik ember kulturális érintkezési világa. Az emlékezet kifejeződik a közös kultúra élményeiben, az öröklött hagyományokban, a felidézhető művelődéstörténeti környezetben. A változás folyamatos. Van elavulás. A régi kérdésekből csak néhány válik újra időszerűvé. A párbeszéd kultúráját előnyben részesítjük. A globális távlatra váltó racionális kultúra hétköznapjait éljük. Az érzelmi kultúra művészi megnyilvánulását az anyanyelvhez kötődő költői nyelv képviseli. Az Aradon született kortárs költő, Böszörményi Zoltán írja A szerelem illata című szonettkoszorújának első versmondatában: Halkan mondom, s ha te is fogadod, / A nyári éjnek tűzből szállt sugarát, / Régvolt képek illatgőze messze száll, / Csobban az emlékek evezője ott // Az éteri térben, ahol a világ / Gondja karon fog, s mesékbe illőn / Megmotoz az útonálló gond, trillák / Sejtelmes foszlánya áthallik a köd // Puha falán, gúzsba kötött gondolat,(...) A Makón diákoskodó József Attila A kozmosz éneke címmel 1923-ban alkotott szonettkoszorút. A szerelmes szonettje című második rész első és második versszaka így szól: Kerengő bolygó friss humusza lelkem, / Nehéz ekével szántja milliárd / vad, barna fájdalom s hegyes vasát / mélyen lenyomva gázol át a telken. // Gőzös meleg barázdákon vetetten / kincses kalászok bólogatnak át / az út felé, hol kényes, büszke fák, / a szépség fái búgnak át a berken. József Attila április 23-án írt Elköszönő szelíd szavak című versében Makó városától és makói barátaitól vesz búcsút, mielőtt útrakelne a rideg Öröklét felé. Arghezi-verseket az aradi Fekete Tivadar Szerelmes kert című 1924-ben kiadott antológiájában a Cuvinte potrivite (1927) (Illő igék) című nevezetes kötet megjelenése előtt lehetett már magyar fordításban olvasni. Az Erdélyi Helikon című folyóirat 1933-ban Tudor Arghezi Bőség című versét Dsida Jenő fordításában közölte. A második versszak így szól: Málé, köles, zab, árpa, búza, rozs: / Egy mag se vész el, mind csírázni fog./ Az ekevas, míg fordul, a piros / Napba mered és mint a láng, lobog. A fordítás a kultúrák között hidat épít, a kölcsönös megértést segíti 16

17 I R O D A L O M elő. A megértés hétköznapi alakzatai és a metaforák között milyen a kapcsolat? Az idézetek egymást is elolvassák. Értelmezői kapcsolatba kerülnek, közös szellemi térben találkoznak. A szellemi-földrajzi térben (common mental geography ) az ember nincs egyedül. Mentális kiterjedése és mélysége lenne a kultúrának? A térszerű kulturális látásmód az ismert dolgok közé tartozik. Ennek egyik hagyományos és közvetlen változatú formája az irodalmi-művelődési topográfia. Juhász Gyula Szeged című, A Tiszaparton halkan ballagok/ És hallgatom, mit sírnak a habok? kezdetű verse gazdag irodalmi-művelődéstörténeti háttérrel rendelkezik. Az egymás felé futó utak közlekedési táblái a Szeged-Makó autópálya útszakaszon található 600 méter hosszú és 30 méter széles, extradosed, azaz feszített technológiával épített Móra Ferenc-híd után a Makó-Arad-Temesvár útirányt jelzik. A Délvidék Szegedtől keletre és dél-keletre található regionális centrumait a történelmi emlékezet köti össze. A török kiűzése utáni időszakot a lassú talpraállás jellemezte. Ezután Szeged, Temesvár és Arad történelmi értelemben is szerves fejlődésű régióközponttá válhatott. Makó a dualizmus korszakában lett a dinamikus mezővárosi fejlődés egyik példája. Makó várostörténeti monográfiájának többszerzős köteteiből és Tóth Ferenc helytörténeti kutatásaiból kialakítható a históriai tablókép. A történelem és a jelen rétegei egymásba olvadnak. Ívelnek az évszázadok. A török kiűzése utáni időkre vonatkozóan Marjanucz László a nemzetiségek térnyerését feltáró történeti kutatásokat végzett és történelmi szempontból külön vizsgálta Szeged és Temesvár régiócentrum-szerepkörét. A Temesi Bánság közigazgatása Temesvárral együtt egy időben közvetlenül Bécshez tartozott. Szokás volt Temesvárt kis Bécsnek nevezni. Zakar Péter az es szabadságharc és a Délvidék nemzetiségi konfliktusait kutatta és tárta föl. Külön elemezte az es Aradi Ereklyemúzeum egyedi darabjait. Bodó Barna publikációiból kiderül, a több kultúrát vizsgáló kutatás eredményes lehet. Mi ebből a tanulság? A nemzetiségek nézőpontjai szerinti, az egymással szembesített és párhuzamosan megírt történelemkönyveké a jövő. A történelemértelmezés nem nélkülözheti a kölcsönös megértéshez szükséges tapintatot. Érdemes visszatekinteni, egymás távlatát megismerni, hogy élhető környezetben legyen esély közös jövőt építeni. A makói Maros-part égre meredő fehértörzsű nyárfáinak április eleji látványa a Maros-völgy hosszan elnyúló területeihez kapcsolódik. A kulturális régiókat összekötő szellemi-földrajzi térben a Szeged városától keleti irányban folytatódó autópálya Makó határába vezet. Makóhoz közeledve már egy világhírű zeneszerző művének hangzásvilágát eleveníthetjük fel. A Makói csárdás első két allegro-témáját Brahms a Magyar táncok című, először 17

18 I R O D A L O M 1869-ben megjelent összeállításának 9. magyar táncában dolgozta fel. A 19. század végi újító költők közül Makai Emilt, Makó szülöttét említhetjük. Tömörkény István kisdiák korában Makón élt. Juhász Gyula néhány évig a makói gimnázium tanára volt, és később Szegedről is gyakran visszajárt a városba. A Szegeden élő Móra Ferenc is látogatta makói barátait. A francia irodalomkritikában nemritkán magyar Rimbaud-ként aposztrofált József Attila ifjúkori verseinek egyik hányadát Makón írta, mivel itt volt középiskolás. Kecskeméti Pál és Vermes Géza Makón született. Denis Sinor (Zsinór Dénes) kamaszkorát töltötte Makón. Péter László és Tóth Ferenc a makói irodalom- és művelődéstörténet területén végzett feltáró munkát. Domokos Mátyás és Lator László a makói gimnázium diákja volt. Bécsy Tamás és Munkácsy Gyula Makón született, és itt járt gimnáziumba. Lantos Péternek és Hervay Gizellának is Makó a szülőhelye. Jámborné Balog Tünde itt él és alkot. Korábbi korokból születésük, életük vagy művük Csanád-megyei helyi vonatkozása miatt Makó őrzi még Szegedi Kis István, Marczibányi István, Dobsa Lajos, Hollósy Kornélia, Kelemen László, Szirbik Miklós, Pulitzer József, Justh Gyula, Návay Lajos, Espersit János, Galamb József, Mályusz Elemér, Páger Antal és Erdei Ferenc emlékezetét is. A magyar történelem szomorú eseménye, az aradi vértanúk kivégzése szerepel Jókai Mór történelmi regényeiben, és az előtörténethez tartozik Illyés Gyula Fáklyaláng című drámája, amely Kossuth és Görgey vitáját jeleníti meg. Aradon 1867-ben jött létre az Országos Dalárdaegyesület, és karnagyának Erkel Ferencet választották. A 19. századtól a 20. század közepéig visszatekintve Aradról és környékéről elmondható: a magyar kultúrának és irodalomnak sajátos architektúrája van. Sárosy Gyula, Jókai Mór, Odry Lehel, Csiky Gergely, Márki Sándor, Reviczky Gyula, Justh Zsigmond, Krenner Miklós (Spectator), Ady Endre, Rudnay Gyula, Bartók Béla, Kuncz Aladár, Tóth Árpád, Franyó Zoltán, Török Gyula, Olosz Lajos, Szántó György, Cziffra Géza, Horváth Imre, Réz Ádám és Réz Pál neve hozható kapcsolatba Araddal. Márai Sándor még az aradi Genius című avantgárd folyóiratban is publikált. Az Arad melletti Pécskán született Klebelsberg Kuno, a későbbi kultuszminiszter, aki a magyar tudományos és művelődési élet világát maradandó intézményekkel gyarapította. Arad magyar múltjáról olvashatunk Ficzay Dénes Aradi krónika című könyvében, Kovách Géza, Ujj János és Pávai Gyula munkáiban. Napjainkra jellemző módon egy aradi kortárs könyvbemutatón többek között Orbán János Dénes, Szőcs Géza, Böszörményi Zoltán, Nagyálmos Ildikó, Bréda Ferenc és Sántha Attila írásaival is találkozhatunk. Temesvár és környéke vonatkozásában Szekernyés János, Halász Ferenc, Vicze Károly és Bodó Barna Temesvárral és a Bánsággal foglalkozó munkái és a temesvári és bánsági magyar szépírók írásai is fontosak. Temesvár és a Bánság 18

19 I R O D A L O M őrzi a helyi magyar hagyományt: Révai Miklós, Bolyai János, Ormós Zsigmond, Pesty Frigyes, a Maderspach-család, Pontelly István Károly, Miletz János, Csiky Gergely, Szentkláray Jenő, Ortvay Tivadar, Gozsdu Elek, Berkeszi István, Geml József, Szabolcska Mihály, Herczeg Ferenc, Székely László, Kaffka Margit, Bartók Béla, Kós Károly, Markovits Rodion, Juhász Kálmán, Hauser Arnold, Kerényi Károly, Balogh Edgár, Méliusz József és Toró Tibor emlékezetét. A temesvári tudomány- és technikatörténet jeles képviselői között is ott vannak a magyarság képviselői. A modernitás kihívásaira választ kereső városok, Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Arad és Temesvár tudatosságának nyomán, az emlékezet éltető bőségre tehet szert a jövőben. A bartóki hídforma, az alkotás, a teremtmény szerkezetét jellemző aranymetszés aránytényezője ott lüktet mindenben, az élő és élettelen természetben és az optikai élményeinkben is. Az alkotás lehetősége mentén, a nagy szimmetriákat hordozó Maros-völgyében a kultúra életfája folyamatosan oldalágakkal gazdagodik. A nagy szimmetriákat kísérő, megújulást eszközlő kis asszimetriák ott vannak Bartók Cantata profana című zeneművében is. A kultúra medialitása jelen van a metaforikus térben. A kép, a látvány, a látás kreativitása és a zene egyre nagyobb szerepet visz. Az írás, a Gutenberg-galaxis jelentősége változatlanul érvényes. Kassák Lajos írta az Anyám címére című kötetben: aki lát, annak a képek talán még többet tudnak elmondani, mint a szavakba foglalt beszéd. ( ) Szent hitünk és érvek légiójával alátámasztott meggyőződésünk volt, hogy kultúrfejlődésünk vonala hirtelen kitérővel az akusztikai területről az optika területére kanyarodott. Kassák itt a modern művelődéstudomány (Cultural Studies) szempontjait némileg megelőlegezte. A szó és kép viszonya külön vizsgálatot érdemel. A régi makói, aradi és temesvári fényképeket és képeslapokat könyv formában, albumszerűen is kiadták. A városképi múlt összképzete felidézhető. A Makó-Arad-Temesvár művelődéstörténeti kapcsolathálóban, a három város körüli érintkező térségekből kiindulva, az egymás felé futó utakon a tegnap világának képei is feltűnnek még, de az élő találkozás a jelenben történik. Az ember életvilágában folyamatos a forgalom, a mozgás, a tudástranszfer. A térhasználatot átható jelenségkör sajátos dinamizmussal rendelkezik. Az állandóság és a változás elemei közötti mérkőzésben néha úgy tűnik, az utóbbié a győzelem. A mobilitás, az elszármazás, az elvándorlás, a megtelepedés, a bêtelepülés, a kitelepülés, az otthonra találás és a keresés mindennapos, egymást váltó jelenség. A lokalitás vonatkoztatási rendszere lehet egy egész ország, egy kontinens, de az egész földgolyó is. A helytörténeti kis determinizmusok a mai információs társadalomban viszonylag törékenynek bizonyulnak. A dolgok és 19

20 I R O D A L O M történések végtelen láncolatában az idő mindig keres magának az alkotó eredeti születési helyéről elszármazó nagy műveket és ezeken keresztül egy egész művelődési korszak mutatkozik be. A Nagyszentmiklóson született Révai Miklós a magyar nyelvészet és az irodalom, az ugyanitt született Bartók Béla a zeneművészet, a Szegeden született Kálmány Lajos a népköltészeti, népnyelvi gyűjtés, a Temesvárról származó Hauser Arnold a művészetbölcselet és a művészetszociológia, a Makón született Pulitzer József a modern üzleti szellemű újságírás, az aradi születésű Tóth Árpád pedig a költészet területén mutatott erre példát. Korszakunkban a történelmi színek és látványok formavilága gazdag. A megújuló létforgatag mindig újabb súlypontokat és pólusokat jelöl ki. A szélekről a centrumokba pörgő értékeket hordozó alkotók mobilitásigénye ezt mutatja. Nem annyira az utótörténet, hanem inkább a térségi jelen vált fontossá. A jelen horizontján újra és újra felértékelődik a múltismeret, de nem a letűnt korok és az antikváriusi szemlélet alapján, hanem az élő jelenalkotás, a megújulás szerint. Marosvári Attila: A makói kistérség című könyve a jelenkutatás módszerét alkalmazza, folyamatokat statisztikai adatokkal jellemez. Az egymás felé vezető utak kulturálisan is összekötnek bennünket. Az állandó elemek közötti változó viszony dinamizmusában ma is körvonalazódik valami, ami a korábbi megközelítésekben a bartóki modellnek nevezett kulturális emlékezetet idézi. A kultúrák, az életművek találkozása nem veszített időszerűségéből. A hagyomány és az európai egység modern összehangolása valósággá válik a régiók társadalmainak és kultúráinak életében. Az eltérő hagyományok önazonossága fennmarad, a viszonyítás távlata mindig fontos. Szükség van a kölcsönös megismerésre, az új hidak építésére. Keletet nyugattal, északot déllel köti össze az új híd, a közlekedési korridor, a gazdasági kapcsolat. Bridge, Pont, Brücke, Puente, Most, Мoст, Punte. Híd. Mindenki a saját nyelvén beszél róla, utak vezetnek rajta egymás felé. 20

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január hó 31. napján, a városháza I. emeleti nagytanácskozó termében megtartott 3. rendkívüli, nyílt ülés jegyzőkönyve. Jelen vannak:

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Maroslele Község Polgármesterétől

Maroslele Község Polgármesterétől Maroslele Község Polgármesterétől 6921 Maroslele, Szabadság tér 1. Tel/Fax: 62/256 033 E-mail: marosleleph@vnet.hu Maroslele Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Maroslele Tárgy: Polgármesteri tájékoztató

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Pihenőház. 2007. november 8-án ünnepélyes keretek között megtörtént az alapkő letétele.

Pihenőház. 2007. november 8-án ünnepélyes keretek között megtörtént az alapkő letétele. Pihenőház A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete 2001. februárjában alapította meg a dr. Altorjay István Fogyatékos Gyermekek Nappali Intézményét, melynek fő feladata azoknak a halmozottan sérült

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét. Büszke vagyok arra, hogy választókörzetem 4. települése jutott el a fejlettség azon szintjére, hogy Köztársasági Elnök Úr városi rangot adományozott

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja

A Magyar Műszaki Értelmiség Napja A Magyar Műszaki Értelmiség Napja Ünnepségsorozat 2012. június 4-7. 1 Budapest 2006. január 5. 2 3 A nyilatkozat aláírói Magyar Tudományos Akadémia Magyar Mérnökakadémia Magyar Mérnök Kamara Budapesti

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!

Biciklitôl az űrhajóig (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! "Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat támogatására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. április 1-i ülésére Készítette: dr. Kozma Enikő alpolgármesteri jogi referens Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

Képek a megemlékezésről

Képek a megemlékezésről 2012 Közgyűlések Felderítő Napi megemlékezés 2012. november 11.: az immár hagyományosan a családtagok részvételével tartott ünnepi megemlékezésünkre rendkívül kulturált környezetben, a Művészetek Palotájában

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

MAKÓ VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE VICEMAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE VICEMAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS ALPOLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE VICEMAYOR OF MAKÓ 1/162-1/2015/I. Ea: Varga Erika Tárgy: Czirbus Gábor alpolgármester tájékoztatója az előző ülés óta történt fontosabb tárgyalásokról, eseményekről.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 18-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 18-i rendes ülésére 41. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2014. december 18-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár Város 2015. évi rendezvénynaptára Előterjesztő:

Részletesebben

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek

BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése

Határtalanul! pályázat. Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése Határtalanul! pályázat Erdély kulturális, történelmi, irodalmi és természeti felfedezése időpont: 2014. október 6 - október 8. A tanulmányi kirándulásunk úti célja Erdély volt. 2014. október 6-tól 8-ig

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Molnár György igazgató

Jegyzőkönyv. Molnár György igazgató Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2014. december 1-én 10.30-kor megtartott üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9.

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. A KONFERENCIA ÉS A PÁLYÁZATOK MEGHIRDETÔI: Békés Megyei Népmûvészeti Egyesület Hagyományok Háza Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége A konferencia

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2007. évről Magyar Fotográfiai Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező u. 20. Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2007. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága KJB / 2015.10.05. Kulturális Javak Bizottsága 2015. október 5-i ülés Az ülés napirendje 1/2 KJB / 2015.10.05. 1) Ferenczy Károly (Bécs, 1862 Budapest, 1917): Virágok parasztkorsóban, 1911 (vászon, olaj,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. 1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V a Nagykörű Községi Önkormányzat 2014. október 27-i a l a k u l ó képviselő-testületi üléséről. M U T A T Ó : Határozat/Rendelet: Tárgy: 106/2014. (X. 27.) Napirendi pontok elfogadása.

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

K I V O N A T. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés 2014. június 13-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből H A T Á R O Z A T

K I V O N A T. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés 2014. június 13-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből H A T Á R O Z A T K I V O N A T Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés 2014. június 13-i, rendes, nyílt ülésének jegyzőkönyvéből 176/2014. (06. 13.) Kgy.h. Tárgy: Döntés energetikai célú felújításokhoz, magánszemélyeknek

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

bizottsági javaslatok. Melléklet: 1. sz. melléklet: Makó város szoborkoncepció

bizottsági javaslatok. Melléklet: 1. sz. melléklet: Makó város szoborkoncepció E l ő t e r j e s z t é s I. 2-12/2005. Tárgy:Makó város szoborkoncepció tervezet Ea: 2004-2007 közötti időszakra tett bizottsági javaslatok. Melléklet: 1. sz. melléklet: Makó város szoborkoncepció tervezete

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről.

Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről. 1 Jegyzőkönyv Készült Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzati Képviselőtestületének 2014. október 21. napján tartott alakuló üléséről. Ülés helye: Jelen vannak: Városháza Tanácskozóterme Sásd, Dózsa

Részletesebben

90. fond Hangszalagtár. I. Soli Deo Gloria

90. fond Hangszalagtár. I. Soli Deo Gloria 90. fond Hangszalagtár 1949 1990 Hegyi-Füstös István református lelkipásztor az 1940-es évektől a Magyar Rádió munkatársaként is dolgozott. E munkája során vetődött fel benne a gondolat egy egyházi hangarchívum

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2007. május 21-i ülésére Tárgy: 2007. évi Díszpolgári cím és Pro Urbe Emlékérem kitüntetési javaslatokat véleményező előkészítő bizottság

Részletesebben

X. évf. 1. sz. 2013. március. www.kiralyhegyes.hu

X. évf. 1. sz. 2013. március. www.kiralyhegyes.hu X. évf. 1. sz. 2013. március www.kiralyhegyes.hu Tisztelt Királyhegyesiek! Örömömre szolgál, hogy 2013. év elején községünk önállóságának stabilitásáról számolhatok be Önöknek. Az elmúlt időszakban számtalan

Részletesebben

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016.

Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Comenius Angol - Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Magyar nyelv és irodalom tanmenet 2015-2016. Tankönyv: Földvári Erika: Olvasókönyv (Mozaik Kiadó) Földvári Erika: Olvasás munkafüzet (Mozaik

Részletesebben

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót.

Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei Társadalomtudományi Szakosztálya 2010-2012-ben végzett munkájáról szóló beszámolót. Magyar Szociológiai Társaság 1014 Budapest, Országház u. 30. Paksi Veronika titkár részére Tárgy: szakosztályi beszámoló Tisztelt Titkár Asszony! Mellékelten küldjük a Magyar Szociológiai Társaság Kárpát-medencei

Részletesebben

Székely Szabadság Napja (2013. március 10.)

Székely Szabadság Napja (2013. március 10.) 2013. évi I. szám (Március hó) Székely Szabadság Napja ( 10.) Rendünk a nemzeti egység és összetartozás elkötelezettjeként részt vett a Székely Szabadság Napján március 10-én. Március 10. napja a székelyek

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0104. Iskola neve Iskola címe Elérhetősége Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda

TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0104. Iskola neve Iskola címe Elérhetősége Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola, Általános Iskola és Óvoda 2. sz. melléklet: BEMU Partnerlista 1. Lehetséges partnerintézményi körfeltérképezése A lehetséges partnerek keresését elsősorban Békés megye középiskoláira terjesztettük ki, de minden TÁMOP pályázaton

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

TANULMÁNYI VERSENYEK

TANULMÁNYI VERSENYEK TANULMÁNYI VERSENYEK Német nemzetiségi vers- és prózamondó verseny megyei forduló Felkészítő: Cser Márta, Kornerné Kosztich Julianna, Tóth Zoltánné Kelemen Mária 1. kategória 2. hely: Tánczos Regina 2.a

Részletesebben

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Tisztelt Kuratórium! Tárgy: A 7. Con Spirito Egyházzenei Fesztivál megrendezésére szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3707/12072 A Filharmónia

Részletesebben

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv

Szent György Lovagrend Soproni Priorátus. 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv Szent György Lovagrend Soproni Priorátus 2014. évi beszámoló 2015. évi munkaterv A Soproni Priorátus Szervezeti felépítése Priorátusunk a Győr-Moson-Sopron megyei nagypriorátus része Címe: H-9400 Sopron,

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013 (...) számú rendelete a helyi kitüntetésekről és adományozásuk rendjéről Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország címerének és

Részletesebben

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Kádár Béla szellemi hagyatéka települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Kádár Tünde (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 18. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ

Részletesebben

Beszámoló a sikeresen megvalósított Határtalanul! pályázatról

Beszámoló a sikeresen megvalósított Határtalanul! pályázatról Beszámoló a sikeresen megvalósított Határtalanul! pályázatról 2012 tavaszán két lelkes kolléganő Csapi Edit és Heisz Mónika megírta és megnyerte a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kiírt pályázatot.

Részletesebben

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában.

Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. a Cigány Kisebbségi Önkormányzat székhelyén, a III. emeleti irodában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: /2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V (Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről

Közhasznúsági jelentés. A 2005. évről Statisztikai számjel 1965480391993310 Adószám 19654803 2-42 Közhasznúsági jelentés A 2005. évről A Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói: FÉNYSZÖV Budapesti Fényképész Szövetkezet (1065 Budapest, Bajcsy

Részletesebben

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1/a melléklet: Helyi egyedi védelem

Részletesebben

NAGYTEVEL. Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 28. napján 16 óra 30 perckor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyve

NAGYTEVEL. Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 28. napján 16 óra 30 perckor megtartott nyílt üléséről készült jegyzőkönyve Szám: 67-13/2015. NAGYTEVEL Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 28. napján 16 óra 30 perckor megtartott nyílt üléséről készült könyve 2 Önkormányzat Képviselő-testülete 8562 Nagytevel,

Részletesebben