REZÜMÉKÖTET TUDOMÁNYOS DISZKURZUSOK VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2013 ISBN Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács

Átírás

1 ISBN Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Budapest TUDOMÁNYOS DISZKURZUSOK VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2013 REZÜMÉKÖTET Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék,

2 TUDOMÁNYOS DISZKURZUSOK VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2013 REZÜMÉKÖTET Kiadó: A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Újvidék, Mišić Vajda 1. vmat@vmat.rs A kiadásért felel: Berényi János Szerkesztette: Berényi János Műszaki szerkesztő: Barna Csaba CD-ROM kiadvány Példányszám: 120 ISBN A kiadvány az MTA támogatásával készült.

3 TUDOMÁNYOS DISZKURZUSOK VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ 2013 Szervezők: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, Újvidék MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, Budapest Időpont: április 13. Helyszín: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Részletek a honlapon a Tudományos diszkurzusok Vajdasági magyar tudóstalálkozó 2013 gombra kattintva.

4 Tudományos programbizottság: Bence Erika Berényi János Csányi Erzsébet Dékány Imre Dujmovics Ferenc Gábrity Molnár Irén Györe Zoltán Horváth Futó Hargita Hózsa Éva Ispánovics Csapó Julianna Jeges Zoltán Kastori Rudolf Kocsis Károly Novák Anikó Papp Árpád Pásztor Kicsi Mária Péntek János Tarnóczy Mariann Utasi Csilla Várady Tibor Vincze István Szervezőbizottság: Berényi János Csányi Erzsébet Gábrity Molnár Irén Horváth Futó Hargita Hózsa Éva Ispánovics Csapó Julianna Papp Árpád Takács Márta Tarnóczy Mariann

5 PROGRAM 10:00 10:15 MEGNYITÓ Berényi János elnök, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Korhecz Tamás elnök, Magyar Nemzeti Tanács Tóth Anikó konzul, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa Németh Tamás főtitkár, Magyar Tudományos Akadémia Kocsis Károly elnök, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Dékány Imre elnök, MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Kosztolányi György elnök, MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Plenáris előadások 10:15 10:45 Korhecz Tamás: A szabadkai székhelyű magyar nyelven (is) oktató állami egyetem: utópia vagy merész vízió 10:45 11:05 Csata Zsombor, Novák Anikó: Vajdasági magyar tudományos utánpótlás az ARANYMETSZÉS 2013 kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat tükrében 11:05 11:15 Szoták Szilvia: Megalakulóban az első Kárpát-medencei magyar kutatóhálózat: a Termini Egyesület 11:15 11:45 Göncz Lajos: Multikulturalizmus és interkulturalizmus Két- és többnyelvűség a Vajdaságban 11:45 12:00 Vita 12:00 13:00 Állófogadás 13:00 17:30 PÁRHUZAMOSAN FOLYÓ SZEKCIÓÜLÉSEK HUMÁN TUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK Elnöklők: Hózsa Éva, Csányi Erzsébet 13:00 13:15 Bence Erika: A magyar történelmi regénykorpusz Northrop Frye elmélete szempontjából 13:15 13:30 Horváth Futó Hargita: Iskola- és tanárábrázolás Gion Nándor műveiben 13:30 13:45 Csányi Erzsébet: Delejes beszédvilág (Klasszikus minták parafrázis-variációi a Jeans-prózában) 13:45 14:00 Novák Anikó: A szövegtér mint múzeum 14:00 14:15 Grabovac Beáta: Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban 5

6 P R O G R A M 14:15 14:30 Beke Ottó: Látható(vá váló) nyelv 14:30 14:45 Utasi Csilla: A gyerekkor képe a régi magyar emlékírásban 14:45 15:00 Samu János: Nyelvi redukció, költészet, interdiszciplinaritás 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Utasi Csilla, Novák Anikó 15:15 15:30 Hózsa Éva: Napló képregény(esítés) integrálhatóság 15:30 15:45 Ispánovics Csapó Julianna: Személyi bibliográfia a vajdasági magyar bibliográfia rendszerében 15:45 16:00 Samu Veronika: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítási stratégiáinak vizsgálata kognitív nyelvészeti diskurzusban 16:00 16:15 Utasi Anikó: Olvasó a történetben (A könyv, az irodalom és az olvasás nyomában) 16:15 16:30 Major Lenke: Élményt nyújtó környezeti nevelési program bemutatása 16:30 16:45 Koncsos Kinga: Nemes Nagy Ágnes költészetének önreflexív tárgyiassága humán tudományok és társadalomtudományok Elnöklők: Péics Hajnalka, Brenner János 13:00 13:15 Takács Zoltán: A felsőoktatás fejlesztésének lehetőségei Szabadkán 13:15 13:30 Šabić Norbert: Az európai felsőoktatási térség diverzifikációja (A diskurzus eredete, fejlődése és eredményei) 13:30 13:45 Rózsa Rita: Irány az unió?! (A vajdasági magyar fiataloknak az Európai Uniós csatlakozással szembeni elvárásai) 13:45 14:00 Rajsli Ilona: Nyelvi reliktumok a vajdasági magyar családnevekben 14:00 14:15 Pásztor Kicsi Mária: Vajdaság településeinek magyar nyelvű honlapjai 14:15 14:30 Katona Edit: Gimnazisták és egyetemi hallgatók frazeológiai kompetenciája 14:30 14:45 Vukov Raffai Éva: A kódolt identitás mint a nyelvi tájkép alapeleme 14:45 15:00 Horák Rita: Környezetvédelem a vajdasági iskolák alsó osztályaiban 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Šabić Norbert, Takács Zoltán 15:15 15:30 Ujvári Tóth Anita: A deixis és a koreferencia szerepe a drámai dialógusokban 6

7 P R O G R A M 15:30 15:45 Máté Emese: A tehetség kibontakoztatás: az osztatlan eredendő világkép háborítatlan modellezése 15:45 16:00 Péics Hajnalka, Rožnjik Andrea: A vizsgáztatás hatékonysága matematikából a szabadkai építőmérnöki karon a bolognai rendszer bevezetésével és a bolognai rendszer előtt 16: Molnár Csikós László: A jelzők osztályozásának kérdései 16:15 16:30 Brenner János: A szívvel és a testtel kapcsolatos frazémák formai, szemantikai vizsgálata a variánsképződés szemszögéből TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK Elnöklők: Hódi Sándor, Dudás Attila 13:00 13:15 Stojić Karanović Edit: Az Európai Unió Duna makroregionális stratégiája és a szerb magyar bilaterális együttműködés szinergiája 13:15 13:30 Víg Zoltán: Egyoldalú környezetvédelmi intézkedések és nemzetközi kereskedelem 13:30 13:45 Németh Ferenc: Bánáti magyar-örmények polgárosodása, asszimilációja és közéleti tevékenysége a 19. században 13:45 14:00 Szeghő Patrik: A bosnyák nemzettudat fejlődése a szocialista Jugoszláviában 14:00 14:15 Major Gyöngyi: Nemzet és gazdaság 14:15 14:30 Muhi B. Béla: A vidékfejlesztés kihívásai a xxi. században (Nemzetközi és hazai álláspontok) 14:30 14:45 Papp Árpád: A politika térdére ültetett todomány egyik nagy pillanata (A párizsi békekonferencia néprajzi aspektusai) 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Víg Zoltán, Papp Árpád 15:15 15:30 Pap Tibor: A túlterhelt demokrácia intézményi vonatkozásai kisebbségi helyzetben 15:30 15:45 Hódi Sándor: Utak és útvesztők 15:45 16:00 Ricz András: Az uniós határon átívelő támogatások felhasználása a vajdasági magyarság körében 16:00 16:15 Dudás Attila: Az ajánlati kötöttség és a rosszhiszemű szerződési tárgyalásokból eredő kártalanítási kötelezettség közötti határvonal 16:15 16:30 Mester Gyula: ARWU egyetemi világranglista 7

8 P R O G R A M 16:30 16:45 Odry Péter: Mérnökképzés Szabadkán 16:45 17:00 Sági Mihály, Atlagić Branislav, Lendák Imre: Okos városok irányítása 17:00 17:15 Tüskei Vilma: A szerb magyar és magyar szerb szótárak története: az első százötven év TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK Elnöklők: Vickó Ferenc, Takács Márta 13:00 13:15 Dujmovics Ferenc: Betegelégedettségi vizsgálat a vajdasági klinikai központban 2012 (Egy újszerű minőségi mutatóról az egészségügyben) 13:15 13:30 Vickó Ferenc: Emlőbimbó megtartásos mastectomia az emlőrák kezelésében 13:30 13:45 Pósa Mihály: A maximális nagyságú longitudiális (C 2, σ v szimetriájú) szubgráf mint referenciarendszer az epesav molekulák gráfjában 13:45 14:00 Murényi Sztella, Jovanović-Šanta Suzana, Jakimov Dimitar: Homo-androszt-4-en 6-keto és 6-oximino származékának hatásai tumorsejtek proliferációjára 14:00 14:15 Takács Márta, Tóthné Laufer Edit: Kockázatkezelő rendszerek fuzzy alapú modellezése 14:15 14:30 Lendák Imre: Algoritmusok a smart grid automatikus megjelenítésére 14:30 14:45 Szalay István: Számokba kódolt relativitás 14:45 15:00 Mester Gyula: Négy rotoros autonóm robothelikopter modellje, ütközésmentes navigációja, pályatervezése és irányítása 15:00 15:15 Kávészünet Elnöklők: Kovács Sárkány Hajnalka, Czékus Géza 15:15 15:30 Putarich Ivánszky Veronika: Duna-Tisza-Duna csatorna A Vajdaság ütőere 15:30 15:45 Mészáros Gábor: Kis tavak Vajdaságban Jelentőségük és a bennük rejlő lehetőségek 15:45 15:55 Kovács Sárkány Hajnalka, Kovács Vilmos: A szerbiai élelmiszer feldolgozóipar élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feltételrendszere 15:55 16:05 Kovács Vilmos, Kovács Sárkány Hajnalka: Takarmányadalékok nyomonkövethetősége és szabványosítása 16:05 16:20 Rózsa Péter: Az egyszerfőzött és a kétszerfőzött borsöprűpálinkák érzékszervi és vegyi vizsgálata (Hagyományos és modern pálinkafőzés napjainkban) 16:20 16:35 Czékus Géza: A fák nem csak a város tüdejét képezik 8

9 P R O G R A M 16:35 16:45 Gaudényi Tivadar: A városi terasz fogalma és használata a földrajzi irodalomban 16:45 17:00 Könyves Tibor, Stojšin Milan, Lengyel László: A különböző takarmányozás hatása a tehenek tejtermelésére 17:00 17:15 Lengyel László: Az extenzív baromfitenyésztésben rejlő lehetőségek térségünkben 17:15 17:30 Berényi János: Genetikailag módosított organizmusok (GMO) Valós és vélt előnyök és veszélyek 17:30 17:40 A konferencia kiértékelése és bezárása 17:40 18:00 A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tisztújító közgyűlése 9

10 PLENÁRIS ELŐADÁSOK

11 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K A SZABADKAI SZÉKHELYŰ MAGYAR NYELVEN (IS) OKTATÓ ÁLLAMI EGYETEM: UTÓPIA VAGY MERÉSZ VÍZIÓ Korhecz Tamás Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka tkorhecz@tippnet.rs Az elmúlt két évtizedben, időről-időre, kisebb nagyobb port kavarva felvetődött a magyar nyelvű egyetemi oktatás megszervezésének, a Magyar Egyetem létrehozásának az ügye. Ezek, a magyar politikai önszerveződés kezdete óta jelen levő kezdeményezések áttételesen kapcsolódtak azokhoz, a szocializmus idejében, elsősorban a hetvenes években megvalósult eredményekhez, amelyek az újvidéki jogi és bölcsészettudományi, a szabadkai közgazdasági és építőmérnöki karon, valamint a tanító, óvó és műszaki főiskolákon valósultak meg. Az egyetemalapítási kezdeményezések a kilencvenes évek elején egybeestek a szocializmus idején létrejött részleges magyar nyelvű oktatási rendszer eróziójával, helyenkénti szisztematikus leépítésével, valamint a korabeli erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar felsőoktatási fejlesztésekkel. A mostani, a Magyar Nemzeti Tanács által megfogalmazott kezdeményezés előtt utoljára tíz esztendeje került a szabadkai egyetem ügye a közélet érdeklődési körébe. Pontosan kilenc esztendeje annak, hogy a szabadkai városi Képviselő Testület elfogadta azt a hatástanulmányt, amely a Szabadkai Multietnikus Egyetem létesítésére vonatkozott. A kezdeményezés akkor, rövid időn belül hamvába dőlt, de két évre rá létrejött a szabadkai Magyar Nyelvű Tanítóképző Kar. Időközben sok szakmai tapasztalattal gazdagodtunk és az intézményes, politikai keretek is érdemben megváltoztak. A kezdeményezés eredményességét nagymértékben elősegítené amennyiben ezúttal, a politikai döntéseket egy valóban sokoldalú, a szakmaiságot messzemenően tiszteletben tartó megvalósíthatósági tanulmány készülne el. A tanulmány szerves részét képezné az a tapasztalati tőke is, amely az évezred első évtizedében, államilag megalapított magyarországi vidéki egyetemektől származik, de fontos lenne megfelelően hasznosítani azokat a tapasztalatokat is, amelyekkel a partiumi, a Selye János, a Sapientia Egyetem, valamint a Novi Pazar-i Egyetem alapítása és eddigi működése szolgálhat. Mindez azonban nem elegendő, hiszen a kezdeményezés akkor is bukásra ítéltetett, amennyiben nem mérjük fel pontosan és alaposan saját oktatói és tudományos kapacitásainkat. Ezek az MNT előtt álló aktuális feladatok, amelyek sikeres elvégzése esetében jutunk el arra a pontra, ahol eldönthetjük meg vannak-e a feltételei annak, hogy közösségi összefogással, magyarországi támogatással, politikai befolyásunk maximális igénybevételével megalapítsuk a szabadkai magyarul oktató egyetemet. 11

12 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K VAJDASÁGI MAGYAR TUDOMÁNYOS UTÁNPÓTLÁS AZ ARANYMETSZÉS 2013 KÁRPÁT-MEDENCEI DOKTORANDUSZ ÉLETPÁLYA-VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN Csata Zsombor Babes-Bolyai Tudományegyetem, Szociológia Tanszék, Kolozsvár csatazsombor@yahoo.com Novák Anikó Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, Szabadka uneco84@gmail.com A magyar tannyelvű felsőoktatás Kárpát-medencei intézményeinek megalakulása óta egyre több magyar fiatal szerzett a szülőföldjén diplomát, és közülük sokan döntöttek PhD tanulmányok végzése, a tudományos fokozat megszerzése mellett. A Kárpát-medencei magyar doktoranduszok egyrészt szülőföldjük egyetemein végzik tanulmányaikat, másrészt magyarországi intézményekben tanulnak magyarországi miniszteri ösztöndíjjal vagy költségtérítéses formában, ugyanakkor vannak olyanok is, akik egy harmadik országban tanulnak tovább. Az érintett doktoranduszok szocio-demográfiai helyzetét, a doktori program választásának motivációit, a doktori iskolával való elégedettségüket, a munkaerőpiacon betöltött pozícióikat, doktori tanulmányaik jelenlegi állását, a tudományos világba való integrációs törekvéseik irányát és mértékét illetően kevés vagy részleges információval rendelkezünk. Az ARANYMETSZÉS 2013 fő célja az volt, hogy információkhoz jussunk a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok doktori tanulmányait, későbbi elhelyezkedésüket illetően. A kutatás központi kérdései az alábbiak voltak: (1) Melyek a doktori program választásának a fontosabb motivációi? Mennyire elégedettek a doktori képzéssel, melyek az érzékelt hiányosságai? (2) Milyen irányú a doktoranduszok integrációs törekvése (szülőföldjük, a többségi állam vagy Magyarország, esetleg valamely más ország tudományos hálózatához kívánnak csatlakozni)? (3) Milyen sikerrel képesek a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok beágyazódni a tudományos társadalomba (melyek a legfontosabb problémáik)? (4) Hogyan hasznosulnak a magyar állam által biztosított PhD ösztöndíjak a Kárpát-medencei magyar fiatalok között (a támogatottak összlétszámához képes hányan jutnak el a fokozatszerzésig, illetve hol találnak munkát)? Kutatásunk on-line módon történt, és a kérdőívben 6 nagyobb témakört érintettünk: a doktoranduszok szocio-demográfiai háttere, munkaerőpiaci helyzete, a doktori iskolákkal kapcsolatos információk és vélemények, jövőtervek a képzés után, valamint a helyi doktorandusz szövetségek szerepének megítélése. A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Domus Programja által támogatott tevékenység keretében jött létre. 12

13 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K MEGALAKULÓBAN AZ ELSŐ KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KUTATÓHÁLÓZAT: A TERMINI EGYESÜLET Szoták Szilvia Termini Egyesület: Budapest Imre Samu Nyelvi Intézet: Alsóőr szotaksz@t-online.hu A Termini Egyesület a határon túli nyelvi irodákat tömörítő tudományos hálózati együttműködés, amely a külső régiók magyar nyelvhasználatának vizsgálatát, a kisebbségi nyelvváltozatok élőnyelvi kutatását tűzte ki célul. A Termini az egyetlen olyan együttműködés a Kárpát-medencében, amely minden magyarlakta régióban jelen van a nyelvi irodák által, s komplex, a teljes Kárpát-medencét lefedő nyelvi kutatások elvégzésére és az eredmények összehasonlítására vállalkozik. Célunk, hogy az empirikus kutatások eredményeire támaszkodva többek között olyan nyelvi tervezés valósuljon meg a magyarlakta területeken, amely a nyelvi közösségek érdekeit szolgálja úgy, hogy figyelembe veszi a régiók különböző sajátosságait. Előadásomban a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat létrejöttéről és az elmúlt 12 évben végzett tevékenységéről fogok beszélni. Bemutatom a hálózati együttműködés előnyeit, a Termini múltját és jövőbeli terveit. 13

14 P L E N Á R I S E L Ő A D Á S O K Multikulturalizmus és interkulturalizmus Két- és többnyelvűség a Vajdaságban Göncz Lajos Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Tanszék, Újvidék Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Újvidék goencz.lajos@gmail.com Az előadás címében szereplő fogalmak sokféle tartalommal feltölthetők és sokféle kapcsolatba hozhatók egymással. A multikulturalizmus fogalma itt egy olyan heterogén környezetre utal, amelyben több etnikai csoport egyazon élettéren osztozik és mindegyiknek megadatott, hogy a saját identitását (nyelvét, hagyományait, vallását, intézményeit, tehát kultúráját) őrizze és továbbfejlessze. Az erre a szemléletre ráépülő interkulturalizmus viszont úgy értendő, hogy a csoportok egymással és ne egymás mellett éljenek, megtermékenyítően ösztönözve egymás fejlődését. Az ilyen pluralista szemlélet képviselői a különböző kultúrákat és azok legfontosabb hordozóit, a nyelveket, erőforrásként és jogként értelmezik. Minél több nyelv megőrzése a cél (a regionális, kevesebb beszélővel rendelkező nyelveket is beleértve), mivel ezekben van kódolva, hogyan őrizhető meg az állat és növényvilág sokfélesége, amely a bolygónkon való túlélés feltétele. Az előadóval egyetemben, ennek a szemléletnek a hordozói azt vallják, hogy az uniformitás hátrány, a többnyelvűség, amelynek egyik alapvető jellemzője a kreativitás, pedig új ötleteket generáló tőke. A többnyelvűség hosszú távon nagy előnyöket biztosít azoknak a közösségeknek, amelyek a nyelvi pluralitást ápolják, a pedagógiai gyakorlatban pedig a hozzáadó nyelvoktatást szorgalmazzák, vagyis azt, hogy a nyelveket ne a családi nyelv rovására tanuljuk, hanem az anyanyelvhez hozzáadva a másod vagy a harmadnyelvi készségeket. A meglévő nyelvek megőrzésébe és minél több nyelv tanulásába való befektetés gazdaságilag is kifizetődő. Az ilyen, a vajdasági és általában a külhöni magyarság fennmaradására optimizmussal tekintő nézetek mellett léteznek kevésbé derülátó vélemények is. Ezek azt hangsúlyozzák, hogy a nyelvekhez és kultúrákhoz úgy kell viszonyulni, mint olyan természeti jelenségekhez, amelyek megszületnek, fejlődnek, virágoznak és eltűnnek.az ilyen vélemények szerint pl. a nyelvcsere a környezeti változásokra adott adaptív válasz, a nyelvi magatartás pedig profitvezérelt magatartás: csak azok a nyelvek maradnak meg, amelyeknek piaci értékük van. Egy társadalom intézményeinek működése nagy mértékben függ attül, hogy melyik hozzáállást részesítik előnyben. A kultúrák és nyelvek pluralizmusát hirdető nézetek elfogadása nem csak azért vonzóbb, mert ezek az etnikai és kulturális azonosság fontos attribútumai, hanem azért is, mert számos tudományos ismeret is bizonyítja: a nyelvi és kulturális sokszínűség bizonyos emberi adottságok teljesebb megvalósítását ösztönzi.az előadás ezek tömör ismertetését célozza, valamint az ezekből levezethető irányelveket, amelyeket a döntéshozók hasznosíthatnak a heterogén környezetben jelentkező esetleges konfliktusok kezelésében. 14

15 HUMÁN TUDOMÁNYOK ÉS MŰVÉSZETEK

16 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K A magyar történelmi regénykorpusz Northrop Frye elmélete szempontjából Bence Erika Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék erikazambo@eunet.rs Northrop Frye A kritika anatómiájában (Princeton: 1957, Budapest: 1998) az archetipikus hős szerepének műfajteremtő aspektusairól beszél a romance és a regény viszonylatában: az archaikusabb, a mítoszieposzi világállapothoz közelebbi románc hősei pszichológiai archetípusok, míg a regényíró jobban szereti, ha anyaga plasztikus, illetve nagyjából jelenkori állapotban van. Az idézett elmélet fénykörében a magyar történelmi regény alakulástörténete is át- és újraértelmezhető választ keresve a magyar történelmi fikciós próza műfajalkotó aspektusainak, a történelmi narratíva eljárásainak, illetve műfajtípusainak kérdésére. A dolgozat a vázolt szempontok érvényében közelíti meg, tekinti át és vizsgálja a (lehetséges) magyar történelmi regénykorpuszt. 16

17 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K Iskola- és tanárábrázolás Gion Nándor műveiben Horváth Futó Hargita Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék horvathfuto@stcable.net A tanár, a felnőtt világ alakja, Gion Nándor műveinek is egyik hőstípusa. Novelláinak, ifjúsági regényeinek sakkozó tanára, Fodó tanár úr egy kisvárosi iskola történelemtanára, aki nem mer szembenézni családi élete kudarcával. Neve azonos egy szomorú ábrázatú kutyáéval, akinek az életét a diákoknak nem sikerül megmenteniük. Fodó tanár úr visszatérő szereplő, figurája összeköti a Sortűz egy fekete bivalyért, az Angyali vigasság és a Zongora a fehér kastélyból című regények, novellafüzérek cselekményét. A tanulmány a gioni művek iskola- és tanárábrázolására koncentrál. 17

18 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K Delejes beszédvilág (Klasszikus minták parafrázis-variációi a Jeans-prózában) Csányi Erzsébet Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék erzsebet.csanyi@gmail.com Jelen kutatás Gion Nándor Kétéltűek a barlangban (1968) c. regényéből indul ki. A farmernadrágos próza paradigmarendszerébe iktatott szöveg klasszikus mintákat, allúziókat, forma- és nyelvjátékot működtet. A beszédek, beszélgetések, szónoklatok platóni szereposztást követve, szertartásosan hangzanak el, miközben a hősök utcán csellengő kamaszok. A témavilág és a beszédvilág kialakítása a csoportidentitás létrehozásának, szimulálásának legfontosabb kelléke. Az összehasonlító irodalomtudomány módszereivel élő megközelítésben alapvető kérdés, hogy a műben érvényesülő sajátos játéklogikának mekkora az esztétikai értékteremtő és értékhordozó szerepe. Kulcsszavak: farmernadrágos próza, Gion Nándor, játék, szimulálás 18

19 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K A szövegtér mint múzeum Novák Anikó Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Modern Magyar Irodalmi Tanszék, Szeged uneco84@gmail.com A vajdasági magyar szellemi élet a művészeti területek közti szoros összefonódásban teljesedik ki. Szervesen kapcsolódik egymáshoz zene és irodalom Domonkos István művészetében, vagy képzőművészet és irodalom Tolnai Ottó, Maurits Ferenc, Benes József, Fenyvesi Ottó, drmáriás művészetében, de a sort még sokáig folytathatnánk. Az írók, költők, képzőművészek egymást inspirálva alakították, alakítják a jugoszláviai/vajdasági magyar szellemi térséget, intermediális randevúk sorát adják egymásnak. Jelen dolgozat e térségen belül kívánja vizsgálni elsősorban a képzőművészet és irodalom egymásra hatását, egyik jelenlétét a másikban főként Tolnai Ottó műveiben. Az irodalom történetek, érzelmek, közérzetek, benyomások, régi, kedves tárgyak gyűjtőhelye, a makroés mikrotörténelem lenyomata. A szövegtér múzeumként is olvasható, meghatározott stratégia szerint elrendezett kiállítási tárgyak helyezkednek el benne, amelyekhez tárlatvezetést is kapunk. Meglátásom szerint a múzeumelmélet, a kollekciók poétikájával, logikájával foglalkozó elméleti munkák bevonása az irodalmi diskurzusba éppen az előbb felvázolt analógiák miatt lehet különösen termékeny. A dolgozat a múzeumforma fejlődéstörténete, a releváns múzeumelméleti alapvetések felvázolása és a jugoszláviai/vajdasági magyar szinkretikus szellemi térség felrajzolása után elsősorban Tolnai Ottó szövegeiben kívánja tetten érni a művekben megjelenő valós és imaginárius múzeumok poétikáját különös figyelmet szentelve a gyűjtés, az elrendezés, a muzealizálás kezdeteinek és térnyerésének az opusban. A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Domus Programja által támogatott tevékenység keretében jött létre. 19

20 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban Grabovac Beáta Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka beagrabovac@gmail.com A mindennapi társas érintkezés egyik leglényegesebb mozzanata érzelmeink értelmezése, átélése és irányítása. Paul Ekman szerint az érzelmek akkor jelennek meg, ha a jóllétünk szemponjából valami fontos esemény zajlik. A modern pszichológia több oldalról vizsgálja az ember érzelmi világát: képek, zene, filmek, viselkedés, mimika, kérdőívek, stb. segítségével. Az érzelmi kapcsolatok kommunikálását megkönnyítette a verbális nyelv is. A mai pszicholingvisztikai kutatások a mentális lexikon működését kutatva ma már az érzelmi lexikont is figyelembe veszik: érzelemfogalmakat használnak arra, hogy az érzelmi feldolgozást a nyelven keresztül is megközelítsék. Mára már tudjuk, hogy az érzelmeket kifejező és érzelmi töltésű szavak a mentális lexikon szavainak egy elkülönülő kategóriáját képezik, amelyek sajátos jellemzői közé tartozik, hogy affektív jelentést hordoznak. Meghatározó jellemzőjük, hogy lehetnek kellemesek vagy kellemetlenek és testünk éberségi szintjét is változtatják. Az érzelmek fontosságát alátámasztják azok a kutatások, amelyek kiemelik például a hangulat hatását a megismerési és emlékezeti folyamatokra és a motivációs erejét is, amelyek a közelító-elkerülő viselkedésben nyilvánulnak meg. Jelen dolgozat célja, hogy körüljájra a kétnyelvűségkutatásban és az érzelemkutatásban használatos legújabb módszereket. Kulcsszavak: érzelmek, módszer, érzelemfogalmak, pszicholingvisztika, kétnyelvűség 20

21 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K Látható(vá váló) nyelv Beke Ottó Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pécs otto.beke@magister.uns.ac.rs Megfigyelhetők olyan nyelvhasználati módok (például az instant üzenetváltást is lehetővé tevő, sőt, generáló közösségi médiában, a chat oldalakon vagy akár a mobiltelefonok SMS-rengetegében), amelyek esetében a digitális írás nem az orális, tehát artikulált/megvalósított (auditív) megnyilatkozások írásos formában való rögzítését szolgálja a szegmentális elemek megragadása révén, hanem attól, a hangzó anyagtól és a hangzó anyag kommunikációs szituációjától relatíve függetlenné válik. Amikor a kommunikációs szituáció írásos, és a digitális íráskép sajátságos jegyei/komponensei a kommunikációs szituáció, a számítógépes-internetes etc. mediális környezet egyes elemeire vonatkoznak, azokat világítják, avagy koncepciótól függően: teremtik/ írják meg (vagy át) magára a digitális írás folyamatára, képére, felszínére reflektálva, azt téve hangsúlyossá, a digitális írás(beliség) specifikumaival találjuk magunkat szemben. Ezekben az esetekben a nyelv egyre kevésbé hallható, és egyre inkább látható(vá válik). Kulcsszavak: digitális írás, látható nyelv, kommunikációs szituáció 21

22 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K A gyerekkor képe a régi magyar emlékírásban Utasi Csilla Óvóképző Szakfőiskola, Újvidék csilla.utasi@gmail.com A régi emlékírók szövegeihez a hermeneutikai igazság követelményével közelítő modern olvasót elidegeníti az, hogy szinte teljesen hiányzik az érzelmi élet bemutatása, spontánnak tűnő élményekkel pedig leginkább a röviden vázolt gyerekkor rajzában találkozik ezekben a szövegekben. A régi magyar emlékírók osztoznak abban európai pályatársaikkal, hogy a önéletrajzukat apológiaként hozták létre, s a gyerekkort erények nélküli korszaknak fogták föl. A dolgozat szerzője Esterházy Pál kivételesnek tűnő, egészében fiatalkora eseményeinek szentelt szövegében kimutatja, hogy Esterházy a többi szerzőhöz hasonlóan kevésre értékeli a gyerekkor idejét. Ifjúkora részletes felidézésére a katolikus nádornak abból az okból van szüksége, hogy Szűz Mária fölötte gyakorolt pártfogását születésétől eredeztethesse, önéletrajzi vázlata tehát az apológia kivételes válfajának tekinthető. Kulcsszavak: emlékírók, hermeneutikai igazság, gyerekkor, anekdota, apológia, Mária-tisztelet 22

23 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K Nyelvi redukció, költészet, interdiszciplinaritás Samu János Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka dnsamu@gmail.com Dolgozatomban a strukturalizmus(ok) utáni irodalomtudományi paradigmák és diszkurzív stratégiák működésébe szeretnék betekintést nyújtani két poétika, Domonkos István és Ladik Katalin versvilágának néhány jellemző problémája kiemelésével. A Symposion első nemzedékének két szerzője kapcsán a regionális és történeti kérdésfölvetéseken túl érdemes lehet a más-más módon megmutatkozó, de hangsúlyos nyelvi redukció konzekvenciáit is vizsgálni, amelyek nyelv- és szubjektumfilozófiai implikációikkal interdiszciplinárissá tágítják az olvasatot, továbbá az interpretáció előföltevéseinek reflexív kezelését is motiválják. A kereszteződő problémakörök diszkurzív státusának láthatósága az érintkezéssel fölerősödik, az eredendően irodalminak mutatkozó vizsgálódás egyéb diszciplínákba torkollik, ami kölcsönös megtermékenyítést eredményez. A nyelv referenciális használatának fölfüggesztése, de emellett a figurális eljárások specifikus szűkítése, a nyelvi kompetencia lekszikális, grammatikai és stiláris föllazítása nem csak a poétika, hanem a nyelvről és a beszélő szubjektumról való gondolkodás alapkategóriáit is érinti. Az újabb vajdasági magyar irodalom két reprezentatív opusa operatív módon faggatja a rájuk irányuló elemző figyelmet, nem csupán elemzettként, hanem elemzőként viselkedik, ami esztétikai értékük fölmérésekor is különösen fontos lehet. Előadásomat Christopher Vitale, Gilles Deleuze, Jacques Lacan, a dekonstrukció filozófiája és a dinamikus kultúramodellek informálják. Kulcsszavak: diszkurzus, nyelvi redukció, interdiszciplinaritás, előföltevések 23

24 H U M Á N T U D O M Á N Y O K É S M Ű V É S Z E T E K Napló képregény(esítés) integrálhatóság Hózsa Éva Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék hozsaeva@eunet.rs A képregényt mint műfajt főként a sajtóból ismerhette meg igazán az ötvenes-hatvanas évek befogadója. A szerb, illetve jugoszláviai irodalmak, sajtótermékek révén a vajdasági magyar olvasó különösen gyakran találkozott ezzel a műfajjal, amelynek szerteágazó megnyilvánulásaival a mai kutatók ismét sokat foglalkoznak. Ez a tanulmány is kiemel néhány korszerű tudományos problémát, például szöveg és kép vagy képregény és illusztráció kapcsolatát, a szuperhősök átalakulását, a mai keleti képregény sajátosságait, a korai és a digitális, illetve az internetes térben fellelhető képregények összefüggéseit. A vizsgálat középpontjába azonban irodalmi szöveg és képregény viszonya, a szereplők képi megformálása, a szöveg átalakulásának problémája, valamint az ironikus nézőpont megragadása kerül. Intermediális problémaként napló és képregény bonyolult kapcsolathálója, a folyamat lehetséges értelmezései érdemelnek figyelmet. A tanulmány zárlata szöveg és képregény irodalomoktatásban betöltött és/vagy betölthető pozíciójára utal. Kulcsszavak: kép és szöveg, irodalmi szöveg, köztesség, karakter, intermedialitás, műfajok, internetes tér, napló, oktatás 24