16. RAJZ ÉS VIZÁLIS KULTÚRA. Magyarné Kapás Mária Seregné Deák Róza: Rajz és vizuális kultúra

Átírás

1 16. RAJZ ÉS VIZÁLIS KULTÚRA Magyarné Kapás Mária Seregné Deák Róza: Rajz és vizuális kultúra Amikor alkotsz egy képet, eleinte még nincs igazán közöd hozzá! Miközben fested, egyre jobban belekerülsz, végül pedig már belülről látva, benne élsz a festményedben! Fernando Botero A vizuális kultúra tantárgyban kiválóan alkalmazható a környezeti nevelés, az iskolazöldítés, a természet megfigyelésével, megismerésével, egyúttal védelmével való azonosulás. A gyerekek alaposan tanulmányozzák, megismerik a bonyolultnak tűnő, néha rejtett természeti szépségeket, rácsodálkoznak a természet alkotó erejére, így remélhetőleg nagyobb tiszteletben is tartják azokat. A természet megfigyelése, lerajzolása vagy megrajzolása az emberiség életét végig kísérik az ősidőktől napjainkig. Gondoljunk csak a barlangrajzokra, ami az ősember pontos, mindenre kiterjedő megfigyelése nyomán született. Alsó tagozatban, elsősorban az évszakokhoz (őszi kép, gyümölcsszedés stb.) és az ünnepekhez (karácsony, Anyák napja stb.) kapcsolódóan figyelhetjük és jeleníthetjük meg a természeti formákat. Ezek mellett gyakran készítenek a tanulók termésképeket, plakátokat, ritkábban gyümölcscsendéleteket. Felső tagozaton a környezet tárgyait, jelenségeit, ezek látható vizuális tér - forma szín tulajdonságait vizsgáljuk. Megfigyeljük, megpróbáljuk megállapítani a belső szerkezeti összefüggéseket. Foglalkozunk a fény árnyék problémájával. Megfigyelhetjük, milyen érdekességeket rejt a természet, a formák karakterét, bonyolult, de minden szempontból szép alkotásait. A látványnak megfelelően a fény árnyék megfigyelése közben rengeteg érdekességet tapasztalunk meg, pl. egy levél bonyolult erezetét, egy fakéreg érdekes mintázatát, a szirmok különleges kapcsolódását stb. Természeti formákat ábrázolhatunk hajtogatott batik technikával is, indákat, ágat és virágot. Amelyik iskolában a lehetőségek megvannak, a viaszos batik technika is kivitelezhető. Itt még nagyobb a lehetőségek tárháza. Alsó és felső tagozaton is gyakran dolgoznak a tanulók agyaggal, ami szintén bővíti a technikák számát. Újabb lehetőséget ad a természeti formák megfigyelésére, az agyagba belenyomott mintákkal (virágok, ágak, kagylók, csigák stb.) természeti képek tervezésére. Állandó vizuális probléma a kompozíciós elrendezés: a lényeg kiemelése, a tömegviszonyok (részek és egész kapcsolata) érzékelése, jellegzetes sziluettek, a gesztusok kifejező ereje, fontossága, a jellegzetes tónusok és színek szerepe. Beállításoknál fontos felhívni a fény szerepére, az árnyákok sokféleségére a tanulók figyelmét. Minden grafikai és festői feladathoz készítsenek a gyerekek tónus és színtanulmányokat, kompozíciós vázlatokat! Ezek mindig vissza-visszatérő vizuális problémák. (MKM)

2 A természet megjelenítése a népművészetben Népi építészet. A történelem során az első lakóház jellegű építmény megalkotásától, a természetben talált anyagokat használták fel az építészethez. Több évtizedes, évszázados tapasztalatgyűjtés előzte meg az első házak megépítését. A jurta, a kunyhó, a veremház, mind ezek elődje volt. Falumúzeumokban figyelhetjük meg ezeket az építményeket, amelyek az idők során folyamatosan tökéletesedtek, de mind természetes anyagból készültek. Díszítményeik, faragásaik pl. a napsugaras homlokzat a természet megfigyelését tükrözik. Fafaragás. Bútorok (ácsolt láda, tulipános láda, tálas, asztalszék stb.) és használati eszközök (mángorló, sulykoló, ivócsanak, beretvatok, tükrös, pásztorbot, hangszerek stb.) fafaragással készültek. A természetben leggyakrabban található anyag a fa, amelyet rendkívül sokoldalúan használtak fel. A bútorokat és eszközöket faragással és festéssel díszítették. Legjellemzőbb motívumok a növényi indák, virágok, életfa mellett, ritkábban állatok, néha emberek (betyár, kanász) jelentek meg a díszítéseken. Textil. A ruházat és a lakás díszeinek egy része (terítők, takarók, párnák stb.) nemezből, vagy szőttesből készült, majd később megjelent a hímzés is. A minták rendkívül gazdag tárháza elárulja a természet pontos megfigyelését, majd a fantázia által továbbfejlesztett változatait és a stilizálást. Motívumként főként növényi (tulipán, rózsa, életfa, indák stb.); kevesebb állati jelképet használtak (galamb, cserebogár, ló stb.) Fazekasság. A fazekasok agyagból edényeiket (főző, tároló és tálaló edényeket) szintén díszítettek. A geometrikus formán kívül gyakori a növényi indák, levelek, virágok és madarak megjelenítése. Tojásfestés. A tojás az életet, az élet tovább folytatását jelentette és jelenti ma is. Festése is a tavaszhoz, az újjászületéshez kapcsolódik. Mintázásához (néhány geometrikus motívumot kivéve) szinte teljes egészében növényi stilizált motívumokat használnak. A variációk száma szinte végtelen. (SDR) Esetleírások, ötletek 1) A fa rajzát (felső tagozaton) jól felhasználhatjuk a modellhez kötődő ábrázolóképesség kialakításához. A gyerekekkel érdemes nagyobb parkokba elmenni és a rajz órát kellemes, közös élménnyé tenni. (Mi Budapesten a Városligetben, a Vajdahunyadvár körüli tó partján és az Állatkertben voltunk.) A megfigyelés során szempont lehet a fa jellegzetes habitusa, koronájának és törzsének aránya, a kéreg színe és mintázata, az ágak elágazása, a lombozat mintázata. Itt is, mint minden természeti tárgy tanulmányozásakor, megemlítjük az aranymetszés szabályát! A fa lerajzolása után a gyerekek által kiválasztott tájrészlet lehet a folytatás. Itt már a távlati ábrázolás is nehezíti a megoldást. Tudjuk, hogy ilyen többórás rajz órákra sajnos csak ritkán van alkalom. A szabadtéri óra műalkotás-elemzéssel és tantermi gyökértanulmánnyal folytatjuk. A szemléltetéskor jól használható Leonardo da Vinci Fatanulmány és Van Gogh Virágzó fa című alkotása. Ezt a feladatsort stílusgyakorlatokkal folytatjuk. A gyerekekkel felelevenítjük a budai hegyekben tett séták, kirándulások alkalmával szerzett ismereteiket. Beszélünk a talaj és éghajlat szerepéről a társulások elterjedésében, az ember telepítő munkájáról, az erdőket, városi fákat károsító kártevőkről, a hazánkban is elterjedt aknázómoly pusztításáról, a védekezés lehetőségeiről, a vegyszeres permetezés következményeiről.

3 Ezután az erdő élővilágához kapcsolódva a gyerekek látvány után, kitömött modell alapján elkészíthetik egy általuk választott madár grafikus és színes rajzát is. Cél a térelemző és térábrázoló képesség fejlesztése. A feladat a madár leglényegesebb tulajdonságainak megjelenítése. A tanulóknak ilyenkor alkalmuk van feleleveníteni a madarak testfelépítéséről és életmódjukról tanultakat. A feladatsornak jó befejezést ad egy környezetvédelmi plakát tervezése, készítése a gyerekek által hozott, védett hazai madarakat ábrázoló képek felhasználásával. Jó, ha ennél a megoldásnál a gyerekek szabadon használhatják a különböző kifejezőeszközöket, vegyes technikát, kollázst stb. Ajánlatos itt kitérnünk arra is, hogy milyen nagy a különböző információhordozók felelőssége és jelentősége. A feladatsorhoz jól felhasználhatóak szemléltetésként a népművészeti alkotásokban szereplő madárábrázolások. Beszélgessünk a fa, a virág és a madár szimbolikus jelentéséről is (mesékben az égig érő fa, az élet fája; Bibliában a tudás fája; családfa; a virág, mint a szentek attribútuma, családi címerek szereplője; a népköltészetben a becézés, megszemélyesítés stb.). (MKM) 2) Az épített környezethez kapcsolódó évkezdő feladat lehet pl. hogy a gyerekeknek egyénileg le kell rajzolniuk az iskolai tantermüket, a folyosót, a tornatermet, az udvart, a tanárokat, a gyerekeket. A képrészleteket kivágják, majd csoportmunkában közösen elrendezik, felragasztják. Az egyéni munka során a képi emlékek előhívása, a technikai fejlesztés, míg a csoportmunkában a vizuális kommunikáció, a képi közlés képességének fejlesztése a cél. A csoportmunka irányítása nehezebb, nagyobb türelmet igényel, de nagyon jól szolgálja a közösségszervezést! A feladatsor egy közös sétával folytatódik, melynek során megfigyeljük az iskola körüli utcákat, házakat és a környező építményeket (táblákat, vezetékeket). Az iskola körüli utcák ábrázolásához célszerű fotókat, műalkotásokat is felhasználni és összehasonlítottuk azokat a valósággal. Beszélhetünk az utak fajtáiról (erdei sétaút, ősvény, autóút, országút, sztráda, úthálózat szerepe) a forgalomról, a közlekedési eszközökről és káros hatásaikról, a közlekedési jelzések, táblák fontosságáról. A feladatsort legjobb tárgyalkotással befejezni, pl. úgy, hogy dobozokból város-makettet kell építeni. Itt célul tűzhetjük ki anyagok, technikák, eszközök egyre szélesebb körű megismerését. A dobozokat celluxszal rögzítjük, tapétaragasztó felhasználásával, csomagolópapírral burkoljuk és kifestjük. A dobozok kivágása nehéz, segítséget igényel! A fölépített városhoz környezetet is tervezhetünk és rajzolhatunk. Beszéljük meg, hogy mi mindenre van szüksége az ott lakóknak: utak, közlekedési eszközök, üzletek, óvoda, iskola, mozi, színház, kórház, parkolók, parkok, munkahelyek. Itt beszélhetünk a környezetvédelemről is. Hogyan lehet a jó levegőt megőrizni? (Fásítással, parkosítással, közlekedési szokások átalakításával.) Mi történik a városi szeméttel? Hová folyik a szennyvíz? Beszélhetünk a szemétégetőkről, a veszélyes hulladékokról, a szelektív hulladékgyűjtésről, a tisztított vízzel való takarékosságról, a talaj, levegő, vizek szennyezéséről és veszélyeiről. Honnan kapja a város az áramot, gázt? Felhívhatjuk a figyelmüket az energiahordozókkal való takarékosságra. Felső tagozatos gyerekek már önállóan, maguk készíthetik el a tervet és a megvalósításhoz szükséges mértani testeket, bonyolultabb csonkolt elemeket. A lakókörzet megtervezésekor fontos, hogy természeti környezet is legyen, s hogy a makett tájba illő legyen. Vetítéssel egybekötött műelemzés, a főváros nevezetesebb épületeinek bemutatása, autóbuszos városnézés, az úthálózat szerkezeti vizsgálata jól előkészíti ezt a foglalkozást. (MKM)

4 3) Természeti tárgyak közvetlen megfigyelése. Egy közeli erdőben tett séta során végzett anyaggyűjtés segítségével (leveles ágak megfigyelés alapján készített rajzai, nem védett növények leveleinek terméseinek, virágainak gyűjtése) fessenek erdőt a gyerekek. Beszéljük meg, hogy milyen növényeket találtunk, hogy az erdő milyen állatok élőhelye. Volt-e ezek között védett növény vagy állat? Beszélgessünk az erdőtüzekről, az erdőirtás következményeiről és arról, hogy milyen sok idő kell egy fa felnövekedéséhez. Itt a környezetórán tanult vagy a már az általuk is ismert irodalmi művekre is támaszkodhatunk. Ha jó megfigyelési szempontokat adunk, még a kisebbek is egészen ügyesen megjelenítik az erdő fáit. A séta során gyűjtött növényi részekből az évszakokat megjelenítő műalkotások elemzésével és mesék felolvasása közben a kisiskolások elkészíthetik az erdő-mező tündérét is. Ehhez szemléltetésként jól felhasználható pl. Gulácsy A varázsló kertje című festménye és Fésűs Éva Ezüsthegedű című meséje. Ennél a feladatnál a művészi megjelenítés és az önkifejezés megvalósítása a cél. A feladatsor befejezéséhez ajánlható agyag kisplasztika készítése az erdőben élő állatokról (képek segítségével). A szoborkészítés segíti a gyerekek téri tapasztalatainak és vizuális kifejező képességének kialakulását és az anyagismereten túl pontos megfigyelésre ösztönzi őket. (MKM) 4) Egymásra épülő foglalkozás-sorozat 5., 6., 7., és 8. osztályosok számára 5. osztályban általában a falevelet vesszük a feladatsor témájának. Először megfigyeljük a falevelet, milyen szabályosságot találunk rajta (tengely, befoglaló forma stb.). Második órára eltesszük a falevelet és hagyjuk összepöndörödni. Ekkor megfigyeljük a fény/árnyék játékot, az ön- és vetett árnyékot, és a tónusfokozatokat. A következő órán összegyűjtjük a jellemző színeket, levélnyomatokat készítünk, majd festünk is néhány falevelet akvarellel. Ezt követi a levélerezet megfigyelése. Egy nagy méretű platánlevelet feldarabolunk ollóval, különböző színekkel megrajzoljuk a szögletes formára kivágott levéldarabokat A4-es rajzlapokra kinagyítva, majd ezekből egy tájképet hozunk létre lehetőleg úgy, hogy a színek a távlatot is kifejezzék. Következő órán követi ezt a tustintával elkészített pozitív negatív forma, majd a levél textúrája tustintával megrajzolva. Ezután egymást fedő leveleket rajzolunk tustintával, majd tetszés és elképzelés szerint kifejezzük a levelek fedését, mintázatát. Ezt variálhatjuk színes tustintával, lavírozással. 6. osztályban a burgonyával vagy paprikával foglalkozunk. A feladatok közé itt be lehet iktatni a félbe vágott, a szeletelt, esetleg felfűzött formát is. A burgonyával különböző nyomatokat is lehet készíteni. Paprika szeletelt íveinek tovább gondolásával, egyszerűsítésével átvezethetjük a munkát az ívelt, hengeres formák rajzolásához. Az ívelt formákból várfal, esetleg más íves formák egybekapcsolódása is rajzolható. 7. osztályban a citrom rajzolása a legsokrétűbben felhasználható feladat. Ceruzarajzzal, fény árnyék játék megrajzolása tónus fokozatokkal (ön- és vetett árnyék), majd szerkezetét elkészítve, tengelyesen, spirálisan, szeletelve, cikkekre vágva, hosszában vágva, meghámozva stb. A festése is könnyedén megoldható több citromból álló csendélet elkészítésével. Gyönyörű rajzok készíthetők tustintával: a belső szerkezet, belső felület (textúra) mintázása. Fantáziával rengeteg egyedi rajz készíthető.

5 8. osztályban a természeti formák közül a bonyolultabb, több megfigyelést igénylő természeti formákat helyezzük középpontba. Ilyen forma lehet a csiga, a kagyló, a fenyőtoboz, tavasszal a virágok (pl. tulipán, nárcisz stb.). A feladatsorokat az előző évfolyamokhoz hasonlóan dolgozzuk fel. (SDR) Megjegyzés: a konkrét feladatokhoz bármilyen természeti formát választhatunk, amelyik megfelel az adott probléma feldolgozására, a példákban választottak mintafeladatok! *** A környezeti nevelési célok megvalósításán túl igen fontos motiváló tényező lehet a gyerekek számára, ha az iskola tantermeit, folyosóit és kiállítóhelyeit az ő műalkotásaik, a természetről, a szűkebb vagy tágabb környezetükről készített rajzaik teszik vidámabbá, hangulatosabbá. Erre is törekedjünk a rajz és vizuális kultúra órákon! (MKM)