A VÍZ ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA ROSTOS ÉLELMISZEREKBEN KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIÁVAL
|
|
- Győző Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Acta Alimentaria, Vol. 19 (2), pp (1990) A VÍZ ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA ROSTOS ÉLELMISZEREKBEN KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIÁVAL K.J. Kaffka, L. Horváth, F. Kulcsár és M. Váradi Szabad víz és különböz energiákkal kötdött víz fizikai tulajdonságainak alaposabb megértése céljából desztillált víz, paprika-hús, paprikamagok és rölt paprika optikai tulajdonságait vizsgáltuk nm közeli infravörös hullámhossztartományban. Vizsgálatainkat 6450 típusú NEOTEC (Pacific Scientific) Research Composition Analyzer (RCA) alkalmazásával végeztük. A kiértékelést NOVA III gépen végeztük, amely az RCA-hoz volt kapcsolva. Ezekkel a berendezésekkel és technikával tanulmányozni tudtuk élelmiszerekbe beépült víz kötdését és szerkezetét. Különféle paprika-mintákat háromféleképpen szárítottunk: szárítószekrényben, mikrohullámú sütben és kalcium-karbidos deszikkátorban. A száradás alatt felvettük a spektrumokat, és a spektrális különbségekbl következtetéseket tudtunk levonni az elpárolgó anyagokról. Desztillált vízzel végzett kísérleteink bizonyították az Iwamoto-féle keverékmodellt, amely szerint a víz közeli infravörös spektrumában található abszorpciós csúcsok három különböz vízmolekula-fajta spektrumából alakulnak ki. Az Iwamoto-modell helyesnek bizonyult az 1400 nm körüli abszorpciós csúcsnál. Kimutatta, hogy a víz spektrumának csúcsa háromféle különböz vízmolekula csúcsainak eredje, konkrétan S nm; S nm és S nm. Intézetünkben ezt vízre 1900 nm körül igazoltuk. Eredményeink szerint egy S 0 vízmolekulának megfelel csúcs 1908 nm-nél van, míg S 1 re 1932 nm-nél és S 2 re 1974 nm-nél van. Megállapítottuk, hogy száradás alatt a különböz vízfajták különféleképpen párolognak az alkalmazott módszer eredményeként. Szárítószekrény alkalmazásával - küls hátadás esetén - vagy kalcium-karbid alkalmazásával az S 0 -típusú vízmolekulák hagyják el elsként az anyagot, míg mikrohullámú süt alkalmazásával bels hátadás esetén dielektromos tulajdonságaik következtében az S 1 és S 2 típusú vízmolekulák hagyják el az anyagot, az S 0 típusú vízmolekulákkal együtt, st, akár azokat megelzen. Küls hátadás esetén számos S 1 és S 2 típusú vízmolekula nyilvánvalóan elször S 0 típusú vízmolekulává alakul, és ilyen formában hagyja el az anyagot. Az ered spektrumban lév csúcs eltolódásának mértéke a száradás alatt jelents volt. Nem tolódott el az abszorpciós csúcs rehidratáció alatt, ami azt jelenti, hogy a rehidratációs folyamat nem reverzibilis; csak S 0 -típusú vízmolekulák vesznek részt benne. A víz kötdésének és szerkezetének jobb megértése hosszú ideje érdekes téma az élelmiszeriparban dolgozó kutatók számára. A víz fontos alkotórésze szinte bármelyik élelmiszernek, és ugyanakkor életfontosságú eleme hasznos és Akadémiai Kiadó, Budapest
2 126 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S ártalmas mikroorganizmusoknak is. Vízzel kapcsolatos ismereteinknek elsdleges jelentsége van az élelmiszerek tartósításában szárítók és bepárlók energiafogyasztásának minimalizálása céljából. NIR és NIT technikákkal új lehetségek nyíltak meg, hogy több ismeretet szerezzünk arról, hogyan épül be a víz élelmiszerekbe, valamint a víz szerkezetérl is. Az nm közötti hullámhossz-tartomány közel van a látható elektromágneses sugárzáshoz. Ebben a tartományban jellegzetes energiaabszorpciós csúcsokat találhatunk az élelmiszerek különböz alkotórészeinek többségében. Az abszorpciós frekvencia a molekula szerkezetére jellemz, míg nagysága koncentrációjára utalhat. Ez volt az alapja egy gyors, nem-roncsoló összetétel-analízis kidolgozásának, amelyben NIR/NIT technikát alkalmaztunk élelmiszer különböz komponenseinek, például víz, fehérjék, zsírok, rostok, keményít, szénhidrátok, cukor, savak, alkohol, stb. vizsgálatára. NIR/NIT technikára alapuló összetétel-analizátorok két f részbl állnak: egy speciális, nagy sebesség spektrofotométerbl és egy hozzá kapcsolt számítógépbl. A spektrofotométerrel mért spektrum valamennyi komponens spektrumának eredje, ezért egy alkotórész koncentrációja és spektrumának jellegzetes részletei közötti bonyolult kapcsolatot a számítógép alkalmazásával értelmezzük. Ha nagyobb kimeneti kapacitással rendelkez és érzékenyebb RCA-t alkalmaztunk, azt tapasztaltuk, hogy különbségek voltak a szabad állapotú víz és élelmiszerekben különböz energiával kötdött víz spektruma között. Ugyanakkor a kutatók egy másik jelenséget is megfigyeltek; a víz spektruma nagymértékben függ a hmérséklettl, és a hmérséklet-változásra visszavezethet spektrum-eltolódást elméletileg nem lehetett megmagyarázni. Török (1955) a víz szerkezetét már 1955-ben tanulmányozta doktori disszertációjában. Vízrl szerzett ismereteink jelentsen megnövekedtek Szalai (1964) munkájával, amelynek eredményeit 1964-ben doktori disszertációjában közölt. Az utóbbi néhány évben számos kutató alkalmazott NIR/NIT technikát, egy gyors, nem-roncsoló módszert nyers és szárított paprika nedvességtartalmának meghatározására. A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetben és a Konzervipari Kutatóintézetben végzett közös kutatás els eredményeit Horváth és Nádai 1981-ben közölte. További eredményeket közölt Püspök és Horváth, és Horváth és Püspök 1983-ban. Az ígéretes eredmények után a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetben elhatározták az rölt paprikában lév víz részletesebb fizikai analízisét. Iwamoto (1987) a Nemzetközi NIR/NIT Konferencián (Budapest, 1986) tartott eladást, amelynek f témája a szabad és a kötött víz abszorpciós csúcsainak különböz hmérsékleteken tapasztalt eltolódása volt. Iwamoto (1987) ezt egy eddig nem ismert jelenségként magyarázta, amely szerint három víz-fajta létezik, amelyek s alatt átalakulnak egymásba; egy adott hmérsékleten az említett három víz-fajta aránya állandó és statisztikus egyensúlyban vannak. Ha a hmérséklet változik, ez az arány is megváltozik.
3 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S 127 Kutatásaink célja a víz szerkezetének további vizsgálata és élelmiszerekbe való beépülése volt. Azzal, hogy több ismeretet szerzünk a víz (a három különböz víz-fajta) fizikai tulajdonságairól, többet megtudhatunk arról, mi történik szárítás és bepárlás alatt, és ezek az ismeretek hozzájárulnak a gyártás energiafogyasztásának optimalizálásához. A termék nedvességtartalma befolyásolja minségét és tárolhatóságát, tehát ennek gyors és pontos meghatározása nemcsak energetikai szempontból jelents. A gyártó, a kezel személyzet, a forgalmazó, és végül, de nem utolsó sorban a fogyasztó is érdekelt ebben. 1. Anyagok és módszerek Kárpát-medencében termesztett paprikát (pirospaprikát) és desztillált vizet használtunk. Külön vizsgáltuk a paprika húsát, a paprika magjait és Szegedrl és Kalocsáról származó rölt paprikát. A mintákat csoportosítottuk, a csoportok különböz paprika-húsokból és magokból álltak 1 mm-es méretre felaprítva. A vizsgált rölt paprika (különböz minség) is kereskedelmi forgalomba hozott forma volt. Ezeket a csoportosított mintákat különböz módszerekkel megszárítottuk, és optikai tulajdonságaikat (spektrumukat) vizsgáltuk az eljárások alatt. Az egyik módszer az MSZ 9681/3-77. számú Magyar Szabvány szerint történt 95 C-on, szárítószekrényben; a másik módszerben kalcium-karbidos deszikkátort alkalmaztunk, míg egy harmadik módszer szerint mikrohullámú sütben végeztük a szárítást. Szárítószekrényben vagy kalcium-karbidos deszikkátorban szárított mintákat nyitott üvegedényben helyeztünk el, és szobahmérsékletre lezárt tetvel htöttük le; ezután ezt a spektrumot standard méredényben mértük. Tehát a szárítást és a mérést két külön edényben végeztük. Amikor a szárítást mikrohullámú sütben végeztük, ez nem volt lehetséges a gyors száradási folyamat miatt; ebben az esetben a szárítást és a mérést ugyanabban az edényben végeztük. Reflexiós vagy transzflexiós spektrum mérésére NEOTEC 6450 típusú Research Composition Analyzer (RCA-t) alkalmaztunk. Reflexiós méréseket standard méredényben végeztünk, amely síkpárhuzamos üveglapokból készült. A merlegesen bees fény úthossza 20 mm volt. Transzflexió mérésére 0,5 mm vastagságú, folyékony mintatartót alkalmaztunk, ahol a bees fényt egy kerámia diffúz reflektor verte vissza, miután a fény áthaladt a folyadékon és a reflexió eredményeként ismételten áthaladt a folyadékon mieltt elérte a detektort. Mindkét esetben 50 spektrumot vettünk fel az nm hullámhossztartományban, és ezek átlagát használtuk és tároltuk az adatok kezelése és kiértékelése céljából. A kiértékelést NOVA III gépen végeztük, amely az RCAval volt összekapcsolva. A spektrum értékeit egy fehér standard -ból és a mintából a detektort 45 -os szögben elér fluxusok arányának logaritmusaként számítottuk.
4 128 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S A száradási folyamat vizsgálata céljából mindhárom szárítási módszer alatt mértük a reflexiós spektrumokat, és azokat a változásokat is vizsgáltuk, amelyek a minták rehidratációja alatt mentek végbe. 2. Eredmények A száradás alatt a mintából felszabadult anyagok spektrumának ismerete hozzájárult magának a száradási folyamatnak az elemzéséhez, azaz az abszorpciós csúcsok azonosításához. Jelents mennyiség víz, illékony olajok és más instabil anyag távozott a mintából a szárítási folyamat alatt, ezért desztillált víz és paprikamagból kipréselt olaj transzflexiós spektrumát is mértük. Az 1. ábrán látható, hogy a víz és az olaj spektrumában egyaránt 1400 nm körül van egy abszorpciós sáv, míg 1900 nm körül csak a víz esetén van abszorpciós sáv, amelybl az olaj abszorpciós sávja jól megkülönböztethet 1700 és 2150 nm körül. A paprikában különböz energiával kötdött víz tulajdonságainak tanulmányozásához az 1900 nm körüli régiónak kiemelt prioritása van. Ha ábrázoljuk a száradás két különböz fázisában felvett, két spektrum különbségét, egy differenciális spektrumot kapunk, ami megfelel a mintából felszabadult anyagok spektrumainak. A differenciális spektrum csúcsainak azonosításával levonhatunk következtetéseket az elpárolgó anyagokról. Abból a célból, hogy vizsgáljuk a száradás alatt elpárolgó víz spektrumra kifejtett hatását, a differenciális spektrumokat az nm hullámhossztartományban vettük fel, melyeket lentebb bemutatunk. Meghatároztuk a differenciális spektrumokat olyan különböz paprikamintákra, amelyeket eltér körülmények között szárítottunk, és összehasonlítottuk az eredeti spektrummal (amit szárítás eltt vettünk fel). 1. ábra. Paprikamagból származó desztillált víz és illékony olaj diffúz transzflexiós spektruma az nm hullámhossz-tartományban. 1: Desztillált víz; 2: Növényi olaj.
5 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S 129 A 2. és 3. ábrán a differenciális spektrumok alakulását láthatjuk 95 C-on, szárítószekrényben szárított paprika-húsokra és paprikamagra. A szárítási idt megjelöltük a görbéken. A víz abszorpciós csúcsának eltolódása rövidebb hullámhosszak felé szignifikáns paprikamag esetén. A 4. és 5. ábrán kalcium-karbidos deszikkátorban szárított paprikahúsdarabokra és paprikamagra kapott differenciális spektrumokat láthatjuk. A szárítási idt megjelöltük a görbéken. A víz abszorpciós csúcsának eltolódása rövidebb hullámhosszak felé ismét szignifikáns paprikamagok esetén. 2. ábra. 1 mm 3 paprikahús-darabokra kapott, diffúz reflexiós differenciális spektrumok szárítószekrényben, 95 C-on szárítva, különböz szárítási idk alkalmazásával, a kiindulási állapothoz viszonyítva nm hullámhossz-tartományban 3. ábra. Paprikamagokra kapott, diffúz reflexiós differenciális spektrumok szárítószekrényben, 95 C-on szárítva, különböz szárítási idk alkalmazásával, a kiindulási állapothoz viszonyítva nm hullámhossz-tartományban
6 130 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S 4. ábra. 1 mm 3 paprikahús-darabokra kapott, diffúz reflexiós differenciális spektrumok kalcium-karbidos deszikkátorban zárt levegj térben szárítva, különböz szárítási idk alkalmazásával, a kiindulási állapothoz viszonyítva nm hullámhossztartományban 5. ábra. Paprikamagokra kapott, diffúz reflexiós differenciális spektrumok kalciumkarbidos deszikkátorban zárt levegj térben szárítva, különböz szárítási idk alkalmazásával, a kiindulási állapothoz viszonyítva nm hullámhossztartományban A 6. és 7. ábrán a mikrohullámú sütben szárított paprika-húsra és paprikamagra kapott differenciális spektrumokat láthatjuk. A szárítási idt itt is megjelöltük a görbéken. Bár a differenciális spektrumok jellege különbözik azokétól, amelyeket a másik két szárítási módszerrel kaptunk, a víz abszorpciós csúcsának eltolódása rövidebb hullámhosszak felé ismét szignifikánsabb paprikamag esetén. Mikrohullámú sütben szárított, Szegedrl származó rölt paprikára kapott differenciális csúcsokat bemutatjuk a 8. ábrán.
7 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S ábra. Mikrohullámú sütben szárított, 1 mm 3 paprikahús-darabokra diffúz reflexiós differenciális spektrumai, különböz szárítási idk alkalmazásával, a kiindulási állapothoz viszonyítva nm hullámhossz-tartományban 7. ábra. Mikrohullámú sütben szárított, paprikamagok diffúz reflexiós differenciális spektrumai, különböz szárítási idk alkalmazásával, a kiindulási állapothoz viszonyítva nm hullámhossz-tartományban A spektrumokon feltüntettük a mikrohullámú sütben végzett kezelés idtartamát. Ezek a görbék jól beillettek a 6. és 7. ábrán bemutatott görbék közé; ez amiatt van, mert az rölt paprika rölt mag és paprika-hús keveréke. A 9. ábrán és a 10. ábrán 95 C-on, 270 percig szárított és 55% relatív nedvességtartalomban rehidratált paprika-hús és paprikamag differenciális spektrumai láthatók. A spektrumokon feltüntettük a rehidratáció idtartamát. Nem tapasztaltunk eltolódást a víz abszorpciós csúcsaiban a rehidratáció alatt.
8 132 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S 8. ábra. Mikrohullámú sütben szárított, rölt paprika (Szegedi édes nemes fajta) diffúz reflexiós differenciális spektrumai a kiindulási állapothoz viszonyítva, különböz szárítási idket alkalmazva, nm hullámhossz-tartományban 9. ábra. Szárítószekrényben 95 C-on szárított (szárítási id 4,5 óra) és azután 25 C-on, 55% nedvességtartalmú levegn rehidratált, 1 mm 3 -es paprikahús-darabok diffúz reflexiós differenciális spektrumai A 11. ábrán bemutatjuk a desztillált víz log (1/T) spektrumát és második deriváltját a hmérséklet függvényében (Iwamoto mérései). A víz log (1/T) spektruma jelentsen eltolódott rövidebb hullámhosszak felé magasabb hmérséklet eredményeként, míg a víz abszorpciós csúcsának amplitúdója gyakorlatilag változatlan maradt. Ezzel ellentétben, a víz log (1/T) spektrumának második deriváltja három lokális csúcsot tartalmaz; a magas hmérséklet hatására ezek nem tolódnak el a hullámhossz-skálán, de amplitúdójuk változik.
9 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S ábra. Szárítószekrényben 95 C-on szárított (szárítási id 4,5 óra) és azután 25 C-on, 55% nedvességtartalmú levegn rehidratált paprikamagok diffúz reflexiós differenciális spektrumai A 12. ábrán bemutatjuk a desztillált víz második derivált spektrumát, 10nm kapuval felvéve. Ezt a második deriváltat egy olyan transzflexiós spektrumból transzformáltuk, háromszögesen simítva egy 8 nm-es szegmenssel (5 mért pontot figyelembe véve), 7,2 nm sávszélességgel. A víz spektrumának második deriváltjában jól meg lehet figyelni három külön csúcsot az abszorpciós csúcsnál 1400 nm és 1900 nm közelében. A spektrum a 2000 nm fölötti hullámhossztartományban zajosnak látszik. 3. Következtetések A paprika egy komplikált, kapilláris, porózus szerkezet, kolloid rendszer, amelyben szabad víz is található különböz energiákkal kötdött víz mellett. A különböz energiákkal kötdött víz-molekulák különböz rezonanciafrekvenciákkal rendelkeznek, és ezeket jól szemléltetik a száradás közben felvett, diffúz reflexiós spektrumok. Az eredmények kiértékelése közben figyelembe kell venni, hogy mikrohullámú sütben vagy szárítószekrényben végzett szárítás esetén a száradás hkezelés eredménye, míg szobahmérsékleten végzett, kalcium-karbidos deszikkátor esetén fizikai-kémiai folyamat eredménye. A szárítószekrényben a hkezelés kívülrl jön; mikrohullámú sütben belülrl. A kalcium-karbidos módszer nagyon lassú (24 óra), a szárítószekrényt alkalmazó módszer néhány órát vesz igénybe, és a mikrohullámú sütben végzett szárítás nagyon gyors módszer, csak néhány percet vesz igénybe. Emellett figyelembe kell vennünk,
10 134 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S 11. ábra. Desztillált víz log(1/t) spektrumai és második deriváltjai 30, 40, 50 és 60 Con, az nm hullámhossz-tartományban (Iwamoto mérése, Nemzetközi NIR/NIT Konferencia, Budapest, 1986) hogy a mikrohullámú sütben végzett szárítás magában a méredényben történik, amely üvegablakkal van fedve. Jól ismert, hogy a közeli infravörös hullámhossz-tartományban a spektrumok abszorpciós csúcsai felhangokkal és olyan kombinációs sávokkal társultak, amelyek vibrációs alapsávokból alakultak ki, és fleg C-H, N-H, O-H és C-O kötésekhez rendelhetk a vegyületekben. Víz esetén az O-H kötéseknek van jelentsége. Az Iwamoto-féle keverékmodell bizonyítottnak tekinthet: eszerint a víz különböz molekulafajtákból áll, úgymint szabad vízmolekulákból (S 0 ), olyan
11 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S ábra Desztillált víz log(1/t) spektruma második deriváltjával a KÉKI-ben (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetben) mérve 25 C-on, az nm hullámhossz tartományban. Spektrális sávszr: 7 nm. Szrés: 8 nm háromszögesen. A második derivált számítása pontok között 10 nm-es réssel molekulákból, amelyekben egy O-H hidrogénhíd-kötésben van (S 1 ), és olyan molekulákból, amelyekben két O-H van hidrogénhíd-kötésben (S 2 ). A vízmolekulák random mozognak, és ezek a hidrogénhíd-kötések s sebességgel hasadnak; egy adott hmérsékleten a víz az említett három molekulafajta egyensúlyi keverékébl áll, molekulánként különböz számú hidrogénhíd-kötéssel. Ha a hmérséklet változik, ez az arány szintén megváltozik. Ez a 11. ábrán látható görbe alapján nyilvánvaló. Az ábra fels részén láthatjuk, hogy a háromféle molekula log (1/T) spektrumának ered görbéje balra tolódik, ha a desztillált víz hmérséklete 30 C-ról 60 C-ra emelkedik 10 C-os lépésekben; miközben az amplitúdó változatlan marad. Az ábra alsó részén a log (1/T) spektrumok második deriváltjait találhatjuk. Ezekben a spektrumokban három abszorpciós csúcs látható 1418, 1466 és 1510 nm-en. Ezek a csúcsok nem tolódnak el a hmérséklet változásának eredményeként, csak amplitúdójuk változik. A hmérséklet emelkedésének eredményeként az S 0 -nak megfelel amplitúdó 1418 nm-en megnövekszik, és ez S 1 és S 2 esetén csökken. Ez egyértelmen arra utal, hogy az S 0 -molekulák aránya növekszik melegítés esetén, és ez a magyarázata a log (1/T) spektrumok balra tolódásának. Ez a jelenség összhangban van azzal a termodinamikai elmélettel, hogy magasabb hmérséklet segíti az O-H kötések hasadását. Iwamoto (1982) kísérleteit vízzel az 1400 nm-es abszorpciós sáv körül végezte abból a célból, hogy elkerülje a nyomelemektl származó felhangok zavaró hatásait. Kísérleteinkben a méréseket az 1900 nm körüli abszorpciós sáv körül végeztük abból a célból, hogy elkerüljük a paprikában lév illékony olajoknak megfelel abszorpciós csúcsok zavaró hatásait az 1400 nm-es abszorpciós sáv körül. A három különböz vízfajta jelenlétét szintén jól lehet
12 136 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S szemléltetni ebben a hullámhossz-régióban. A víz log (1/TF) spektrumának második deriváltjában három csúcs van, a 12. ábrán bemutatottak szerint 1908 nm, 1932 nm és 1974 nm hullámhosszakon, és ezek az S 0, S 1 és S 2 állapotú vízmolekulafajtákhoz rendelhetk. A 2-8. ábrákon jól látható, hogy miközben paprika-húst és paprikamagot háromféle módszerrel szárítottunk, az abszorpciós csúcsok nm-el eltolódtak rövidebb hullámhosszak felé. Ezt a keverék elmélettel (Iwamoto-modell) lehet megmagyarázni, amely szerint szárítás közben a három különböz vízmolekula-fajta aránya megváltozik, és nyilvánvalóan elször szabad víz (S 0 ) szabadul fel, és különböz energiákkal kötdött víz csak ezután szabadul fel. Paprikamagok esetén a csúcsok eltolódása szignifikánsabb, mint paprika-hús esetén mindhárom szárítási típus alatt, ami annak tulajdonítható, hogy a paprika-hús és paprikamag összetétele eltér, konkrétan a paprikamag illékony olaj tartalma magasabb. A 2-3. ábrákhoz kapcsolódóan egy másik jelenség érdemel említést. A kezdeti gyors száradási szakaszt egy lassúbb követte, és azután ismét egy gyors szakasz, mieltt aszimptotikusan elérte a végs állapotot. Ezek a változások a száradás sebességében egyértelmen követhetk nedvesség meghatározására szolgáló, standard módszerekkel. Ennek az a magyarázata, hogy az els gyors változást a szabad víz felszabadulása okozza, és a következ fázisokban különböz energiákkal kötdött víz használja fel az energiát felszabadulásához. A 6-7. ábrákon lév görbék más képet mutatnak, konkrétan S 1 és S 2 típusú molekulák azonnal felszabadulnak, st, mintha egy kicsit korábban, mint az S 0 típusú molekulák. Ebben az esetben azonban tudnunk kell, hogy a h disszipációja (azaz a melegítés mértéke) összefüggésben van a molekulák dipólusmomentumával (dielektromos tulajdonságaival). Mikrohullámú sütben való szárítás esetén ezen kívül azt is figyelembe kell vennünk, hogy a mintát zárt méredénybe helyeztük, és ennek következtében víz (gz) gyors felszabadulása csak lassan történhet meg, és ez szintén megváltoztatta a spektrum képét. Még néhány kérdést tisztázni kell a mikrohullámú sütben végzett szárítás eredményeivel kapcsolatban, mivel a szárítást és a spektrumok felvételét a magában a mintatartó edényben végeztük. A ábrán bemutatjuk a rehidratáció folyamatát. Fontos megjegyezni, hogy a rehidratáció alatt nem tapasztaltuk a csúcsok eltolódását, ami azt jelenti, hogy miközben a minták újra vizet vesznek fel 55% nedvességtartalmú levegbl, nem történik változás - legalábbis kezdetben a három vízfajta (S 0, S 1 és S 2 ) arányában. Desztillált víz második deriváltját tanulmányozva azt találtuk, hogy a spektrum görbéje 2000 nm-nél hosszabb hullámhossz-tartományban zajos volt (12. ábra). A feltételezés magától értetd volt, amely szerint jobb felbontás céljából nagyon kis réseket és ennek következtében kis energiákat alkalmaztunk. Összehasonlítottuk azokat a spektrumokat, amelyeket Karl H. Norris vett fel Beltsville-ben, az Instrumentation Laboratory of USDA BARC -ban (amelyet Karl H. Norris szíves jóváhagyásával Kaffka J. Károly felhasznált) az általunk felvett spektrumokkal, és meglep módon azt találtuk, hogy a zajok azonosak és reprodukálhatóak voltak. Mivel a zaj egy statisztikus jelenség, ami így reprodukálhatatlan, azt a következtetést vontuk le, hogy a zajt vagy feltételezheten zajt a vízben oldott gázok abszorpciós tulajdonságai okozták.
13 KAFFKA et al.: WATER CONTENT BY NIR-S 137 Kétségtelen, hogy vizsgálataink során bár sok problémát tisztáztunk számos kérdés merült fel, és ezekre még választ kell adni. Úgy tnik, hogy minél több ismeretet szereztünk még ilyen egyszer molekula, mint a víz esetén is annál több részlet teszi nehezebbé a természet összefüggéseinek és az élelmiszerfizika törvényeinek tisztázását. Hivatkozások jegyzéke Horváth, L. és Nádai, B. (1981): Részjelentés az Objektív minsítés c. feladat teljesítésérl (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet, Budapest, old.) Horváth, L. és Püspök, J. (1983): Nyers fszerpaprika nedvességtartalmának meghatározása NIR technikával.
Szójabab és búza csírázási folyamatainak összehasonlítása NIR spektrumok segítségével
Szójabab és búza csírázási folyamatainak összehasonlítása NIR spektrumok segítségével Bartalné Berceli Mónika BME VBK ABÉT NIR Klub, Budapesti Corvinus Egyetem, 2015. október 6. 2. Búza összetétele (sz.a.)
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenA derivált arány és a polár minsít rendszer kiértékelése adatelemzési szempontból gyógyszeripari tabletták transzmittancia adatainak felhasználásával
A derivált arány és a polár minsít rendszer kiértékelése adatelemzési szempontból gyógyszeripari tabletták transzmittancia adatainak felhasználásával Norris K.H. a Seregély Zs. b és Kaffka K.J. c a konzultáns,
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
RészletesebbenA diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában
A diffúz reflektancia spektroszkópia (DRS) módszerének alkalmazhatósága talajok ásványos fázisának rutinvizsgálatában Készítette: Ringer Marianna Témavezető: Szalai Zoltán 2015.06.16. Bevezetés Kutatási
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenAbszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses
RészletesebbenNagy hidrosztatikai nyomással végzett kezelés okozta változás vizsgálata darált húsban, közeli infravörös reflexiós spektroszkópiával
Nagy hidrosztatikai nyomással végzett kezelés okozta változás vizsgálata darált húsban, közeli infravörös reflexiós spektroszkópiával Kaffka Károly 1, József Farkas 1, Seregély Zsolt 2 és László Mészáros
RészletesebbenALKALOIDOK MEGHATÁROZÁSAMÁKGUBÓBAN
ALKALOIDOK MEGHATÁROZÁSAMÁKGUBÓBAN DISZPERZIÓS ÉS FOURIER-TRANSZFORMÁCIÓS KÖZELI INFRAVÖRÖS SPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREKKEL 1 Izsó Eszter -Dr. Gergely Szilveszter A MÁK A mák egyéves, lágyszárú, 5-15 cm magas
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenJASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS!
JASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS! Szakács Tibor, Szepesi Ildikó ABL&E-JASCO Magyarország Kft. 1116 Budapest, Fehérvári út 132-144. ablehun@ablelab.com www.ablelab.com JASCO SPEKTROSZKÓPIA
RészletesebbenESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén
ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor
RészletesebbenHULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.
Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció Abszorpciós fotometria Spektroszkópia - Színképvizsgálat Spektro-: görög; jelente kép/szín -szkópia: görög; néz/látás/vizsgálat Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2012. február Vizsgálatok
RészletesebbenJegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
RészletesebbenNövények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia. 2008. május 6.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 12. mérés: Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 28. május 13. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
RészletesebbenKÍSÉRLET A KAKAÓPOR ZSÍR-, FEHÉRJE- ÉS SZÉNHIDRÁTTARTALMÁNAK NIR TECHNIKÁVAL VALÓ MEGHATÁROZÁSÁRA
Acta Alimentaria, Vol. 11 (3), pp. 271-288 (1982) KÍSÉRLET A KAKAÓPOR ZSÍR-, FEHÉRJE- ÉS SZÉNHIDRÁTTARTALMÁNAK NIR TECHNIKÁVAL VALÓ MEGHATÁROZÁSÁRA KAFFKA, K. J., NORRIS, K. H., KULCSÁR, F. and DRASKOVITS,
RészletesebbenE (total) = E (translational) + E (rotation) + E (vibration) + E (electronic) + E (electronic
Abszorpciós spektroszkópia Abszorpciós spektrofotometria 29.2.2. Az abszorpciós spektroszkópia a fényabszorpció jelenségét használja fel híg oldatok minőségi és mennyiségi vizsgálatára. Abszorpció Az elektromágneses
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
Részletesebben1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 16 pont
1. feladat Összesen: 7 pont Gyógyszergyártás során képződött oldatból 7 mintát vettünk. Egy analitikai mérés kiértékelésének eredményeként a következő tömegkoncentrációkat határoztuk meg: A minta sorszáma:
RészletesebbenFOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS
FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS ÉS GLOBÁLSUGÁRZÁS Major György Horváth László, Pintér Krisztina, Nagy Zoltán (Gödöllı) Haszpra László, Barcza Zoltán, Gelybó Györgyi Globálsugárzás: a 0,29 4 mikrométer
RészletesebbenFényhullámhossz és diszperzió mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 9. MÉRÉS Fényhullámhossz és diszperzió mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 19. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. szeptember 15. E B x x Transzverzális hullám A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz Az elektromos a mágneses térerősség
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
abszorpció A fény Abszorpciós fotometria Ujfalusi Zoltán PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013. január Elektromágneses hullám Transzverzális hullám elektromos térerősségvektor hullámhossz E B x mágneses térerősségvektor
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
Részletesebben2012/4. Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék, Veszprém RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA
RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA NDT TECHNICS TENZIDEK VÍZBEN VALÓ RÉSZLEGES OLDHATÓSÁGÁNAK JELLEMZÉSE SZÁLOPTIKÁS SPEKTROFOTOMÉTERREL CHARACTERIZING OF WATER PARTIAL SOLUBILITY OF TENZIDES BY SPECTROPHOTOMETER
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenFotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma
Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!
TÖKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYI II Ismerjük fel hogy többkomonens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szeree van! Eddig: egymásban korátlanul oldódó folyadékok folyadék-gz egyensúlyai
RészletesebbenTÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.
TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:
RészletesebbenZárójelentés. ICP-OES paraméterek
Zárójelentés Mivel az előző, 9. részfeladat teljesítésekor optimáltuk a mérőrendszer paramétereit, ezért most a korábbi optimált paraméterek mellett, a feladat teljesítéséhez el kellett végezni a módszer
RészletesebbenMódszerfejlesztés emlőssejt-tenyészet glükóz tartalmának Fourier-transzformációs közeli infravörös spektroszkópiai alapú meghatározására
Módszerfejlesztés emlőssejt-tenyészet glükóz tartalmának Fourier-transzformációs közeli infravörös spektroszkópiai alapú meghatározására Kozma Bence 1 Dr. Gergely Szilveszter 1 Párta László 2 Dr. Salgó
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenÉlelmiszer-hamisítás kimutatásának lehetősége NIR spektroszkópia segítségével
Élelmiszer-hamisítás kimutatásának lehetősége NIR spektroszkópia segítségével Bázár György, Kövér György, Locsmándi László, Szabó András, Romvári Róbert Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Állatitermék
Részletesebben2.2.24. ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA AZ INFRAVÖRÖS SZÍNKÉPTARTOMÁNYBAN
1 2.2.24. ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA AZ INFRAVÖRÖS SZÍNKÉPTARTOMÁNYBAN 01/2005:20224 Az infravörös spektrofotométereket a 4000 650 cm -1 (2,5 15,4 µm) közti, illetve néhány esetben egészen a 200 cm
RészletesebbenALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.
ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Vizsgáltak-e más bolygóról származó mintát földi laboratóriumban? Ha igen, honnan származik?
RészletesebbenVíztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv
A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése
Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. március 19. (hétfő délelőtti csoport) 1. Mikroszkóp vizsgálata 1.1. A mérés
RészletesebbenMikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
RészletesebbenNA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja
NA61/SHINE: Az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramja László András Wigner Fizikai Kutatóintézet, Részecske- és Magfizikai Intézet 1 Kivonat Az erősen kölcsönható anyag és fázisai Megfigyelések a fázisszerkezettel
RészletesebbenVeszprémi Egyetem, Ásványolaj- és Széntechnológiai Tanszék
Petrolkémiai alapanyagok és s adalékok eláll llítása manyag m hulladékokb kokból Angyal András PhD hallgató Veszprémi Egyetem, Ásványolaj és Széntechnológiai Tanszék Veszprém, 2006. január 13. 200 Mt manyag
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. március 2. A mérés száma és címe: 5. Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 5. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenBiomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel
Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Készítette: Patus Eszter Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Témavezető: Sebestyén Zoltán 2010. júl. 2. Mit is vizsgáltunk? Biomassza: A Földön
RészletesebbenFélvezetk vizsgálata
Félvezetk vizsgálata jegyzkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetje: Böhönyei András Mérés dátuma: 010. március 4. Leadás dátuma: 010. március 17. Mérés célja A mérés célja a szilícium tulajdonságainak
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
Részletesebben1. ANYAG ÉS MÓDSZER Fogyasztói-, UHT-, illetve nyers tej minták zsírtartalmának meghatározása
1.1. Homogén mikrohullámú tér kialakítása 1. ANYAG ÉS MÓDSZER A kezelőtérbe önmagában behelyezett minták egyenlőtlen felmelegedése miatt (mivel nem tudtunk homogén hőmérsékleteloszlást kialakítani az anyagban)
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv. 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása. Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium
Mérési jegyzőkönyv 1. mérés: Abszorpciós spektrum meghatározása A mérés helyszíne: Semmelweis Egyetem, Elméleti Orvostudományi Központ Biofizika laboratórium A mérés időpontja: 2012.02.08. A mérést végezte:
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata
KUTATÁSI JELENTÉS A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézet e részére DrJuice termékek Ezüstkolloid Hydrogél és Kolloid oldat hatásvizsgálata. E z ü s t k o l l o
RészletesebbenInfravörös, spektroszkópia
Infravörös, Raman és CD spektroszkópia Spektroszkópia Az EM sugárzás abszorbcióján alapszik: látható (leggyakrabban kvantitatív) UV IR (inkább kvalitatív) RAMAN ESR (mikrohullám) NMR (rádióhullám) Fény
RészletesebbenEGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI FOLYAMATÁNAK ELEMZÉSE
Budapest M szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertecnika Tanszék EGYIRÁNYBAN ER SÍTETT KOMPOZIT RUDAK HAJLÍTÓ KARAKTERISZTIKÁJÁNAK ÉS TÖNKREMENETELI OLYAMATÁNAK ELEMZÉSE Tézisek Rácz Zsolt Témavezet
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. február 23. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2009. március 2. A mérést végezte: Zsigmond Anna Márton Krisztina
RészletesebbenLABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
RészletesebbenTartalom. 1. Gázszagosító anyagok vizsgálata
Tartalom 1. Gázszagosító anyagok vizsgálata... 1 2.Szagosítóanyag koncentrációmérések... 3 3. Földgáz kénhidrogén tartalmának meghatározása... 5 1. Gázszagosító anyagok vizsgálata A gázszagosító anyag
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Az elemi töltés meghatározása. Fizika BSc. A mérés dátuma: nov. 29. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. nov. 29. A mérés száma és címe: 2. Az elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 11. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenAxiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
Részletesebben11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?
Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A
RészletesebbenCLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM. Klazuril, állatgyógyászati célra
Clazurilum ad usum veterinarium Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.8-1 07/2010:1714 CLAZURILUM AD USUM VETERINARIUM Klazuril, állatgyógyászati célra C 17 H 10 Cl 2 N 4 O 2 M r 373,2 [101831-36-1] DEFINÍCIÓ (2RS)-[2-Klór-4-(3,5-dioxo-4,5-dihidro-1,2,4-triazin-2(3H)-il)fenil](4-
RészletesebbenSugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.
Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16
RészletesebbenMunkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél
Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenTárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.4 2.5 Porózus anyagok új, környezetkímélő mérése Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés. A biotechnológiában,
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
Részletesebben1. Atomspektroszkópia
1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenNATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát
Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany
RészletesebbenMICONAZOLI NITRAS. Mikonazol-nitrát
Miconazoli nitras Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.3-1 01/2012:0513 MICONAZOLI NITRAS Mikonazol-nitrát, HNO 3 C 18 H 15 Cl 4 N 3 O 4 M r 479,1 [22832-87-7] DEFINÍCIÓ [1-[(2RS)-2-[(2,4-Diklórbenzil)oxi]-2-(2,4-diklórfenil)etil]-1H-imidazol-3-ium]-nitrát.
RészletesebbenOH ionok LiNbO 3 kristályban (HPC felhasználás) 1/16
OH ionok LiNbO 3 kristályban (HPC felhasználás) Lengyel Krisztián MTA SZFKI Kristályfizikai osztály 2011. november 14. OH ionok LiNbO 3 kristályban (HPC felhasználás) 1/16 Tartalom A LiNbO 3 kristály és
RészletesebbenXXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
Részletesebben1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben
1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenKinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenMilyen színűek a csillagok?
Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenModern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenSzámítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
RészletesebbenVérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.
Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. Állati Struktúra és Funkció II. gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:...
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenIpari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban
Gyártás 08 konferenciára 2008. november 6-7. Ipari jelölő lézergépek alkalmazása a gyógyszer- és elektronikai iparban Szerző: Varga Bernadett, okl. gépészmérnök, III. PhD hallgató a BME VIK ET Tanszékén
RészletesebbenVillamos teljesítmény mérése (4. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 02. de. A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik:
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Villamos teljesítmény mérése (4. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 02. de. A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan Szilagyi Tamas Mérőcsoport
RészletesebbenEcetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
Részletesebben