EURÓPAI PARLAMENT FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ A KÉPVISELŐK MAGATARTÁSI KÓDEXE július

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ A KÉPVISELŐK MAGATARTÁSI KÓDEXE július

2 E felhasználói útmutató célja, hogy segítse a képviselőket Az európai parlamenti képviselők pénzügyi érdekeltségekre és összeférhetetlenségre vonatkozó magatartási kódexe ( a kódex ) alkalmazásában és a Képviselők pénzügyi érdekeltségeikre vonatkozó nyilatkozatának ( a nyilatkozat ) használatában. Az útmutató központi tematikája a képviselőknek a Képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottsághoz ( a tanácsadó bizottság ) intézett kérdésein, valamint a tanácsadó bizottság gyakorlatán és elemzésén alapul. Az útmutató a kódex rendelkezéseit cikkről cikkre megmagyarázza. A nyilatkozat a 4. cikk értelmében jött létre, amely a nyilatkozat jogalapját képezi. Az útmutatóban foglalt információkon kívül a képviselők bizalmas jelleggel és 30 napon belül jogosultak tanácsot kérni a tanácsadó bizottságtól a kódex értelmezésével és végrehajtásával, valamint a nyilatkozat használatával kapcsolatban. A kéréseket ben vagy levél formájában a tanácsadó bizottság titkárságának kell címezni: Advisory.Committee@europarl.europa.eu Európai Parlament Titkárság, A képviselők bizottság rue Wiertz, 60 PHS 07B019 B-1047 Brüsszel magatartásával foglalkozó tanácsadó A tanácsadó bizottság nem vizsgálja felül vagy szűri előzetesen a nyilatkozatokat azok benyújtása előtt. Ugyanakkor a tanácsadó bizottság titkársága alkalmi technikai segítséget nyújthat a nyilatkozat kitöltéséhez. 2

3 1. és 2. cikk Irányelvek és a képviselők legfontosabb feladatai Az európai parlamenti képviselők feladataik ellátása során megfelelnek a legmagasabb szintű etikai normáknak és az intézmény jó hírnevének megfelelő módon járnak el. Meggyőződésük szerint cselekszenek és szavaznak, a közösség érdekét szem előtt tartva, és soha nem kötnek olyan megállapodást vagy tesznek olyan kötelezettségvállalást, amely korlátozza a szavazásukat vagy a parlamenti testületeken belüli szabadságukat. Hasonlóképpen, a képviselők jogalkotói munkáját és szavazatait kizárólag a közérdek motiválja: munkájukért az intézmény által számukra fizetett illetményen és juttatásokon kívül nem kérnek, fogadnak el vagy vesznek át semmilyen pénzügyi vagy egyéb természetű ellenszolgáltatást. Szigorúan tilos pénzt elfogadniuk bizonyos szövegek vagy módosítások támogatásáért cserébe vagy befolyást gyakorolniuk az egyes parlamenti szervekre. A nyitottság és átláthatóság érdekében harmadik fél által valamely képviselő számára a képviselő politikai tevékenységével kapcsolatban nyújtott támogatást akár pénzügyi, akár az alkalmazotti állománnyal kapcsolatos vagy anyagi jellegű juttatás formáját ölti a szóban forgó harmadik fél személyazonosságával együtt fel kell tüntetni a nyilatkozat (g) szakaszában (vö. az alább 10. oldallal). 3. cikk Összeférhetetlenség A magatartási kódex nem tiltja az összeférhetetlenséget, de annak biztosítására törekszik, hogy a képviselők bármely tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenséget késlekedés nélkül és átlátható módon bejelentsenek. Tényleges összeférhetetlenség áll fenn, amennyiben valamely európai parlamenti képviselő olyan személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely nem helyénvaló módon befolyásolhatja európai parlamenti képviselői feladatainak ellátását, akkor is, ha ez a befolyás ténylegesen nem érvényesül. 3

4 Lehetséges összeférhetetlenség áll fent, amennyiben például valamely európai parlamenti képviselőt olyan külső tevékenység végzésére kérik fel, amely tényleges összeférhetetlenséget eredményezhet. Nem áll fenn összeférhetetlenség, amennyiben valamely képviselő az általános lakossághoz vagy annak egy széles rétegéhez való tartozása alapján jut előnyhöz. Például az idősek számára rendszerint biztosított juttatások vagy kedvezmények nem teremtenek összeférhetetlenséget. Hasonlóképpen, például bizonyos, elmaradott térségek lakóinak vagy adott etnikai, vallási vagy társadalmi csoportok tagjainak biztosított kiváltságok nem tekintendők összeférhetetlenség lehetséges kiváltó okának. Ha egy európai parlamenti képviselő tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségi helyzetbe kerül és azt nem képes orvosolni, ezt írásban jelenti az elnöknek. Erről írásban vagy szóban értesíteni kell a parlamenti eljárás során azon parlamenti szervek elnökét is, amelyekben a képviselő részt vesz, ezáltal maximális átláthatóságot biztosítva és megőrizve az intézmény jó hírnevét. Ugyanakkor nem szükséges az összeférhetetlenséget ilyen módon bejelenteni, ha az már az európai képviselő nyilatkozatából nyilvánvalóan kiderül. 4. cikk A képviselői nyilatkozat Beadási határidő Minden képviselő kitölti, dátummal látja el és aláírja nyilatkozatát, majd azt a Képviselői Tevékenységek Osztályán keresztül benyújtja az elnöknek (hivata l: PHS 07B019, Administration- Deputes@europarl.europa.eu): a Parlamentbe történő megválasztást követően, az első ülésszak végéig; vagy amennyiben a képviselő a parlamenti ciklus közben foglalja el hivatalát, a hivatalba lépést követő 30 napon belül; valamint 4

5 minden egyes változást követő 30 napon belül, ti. a képviselő pénzügyi érdekeinek bármely módosítását követően, pl. illetménye vagy megbízatása megváltozása, új külső tisztség, részesedés szerzése egy vállalatban, a képviselő külső igazgatótanácsba való kinevezése stb. (a példák fenti listája csak tájékoztató jellegű, nem kimerítő). A nyilatkozat éves aktualizálására vonatkozó korábbi kötelezettség már nincs érvényben. A betöltött funkciókkal kapcsolatos összeférhetetlenség A kódex és így a tanácsadó bizottság nem illetékes annak meghatározására, hogy valamely európai parlamenti képviselő által betöltött pozíció vagy mandátum összeférhetetlen-e képviselői feladataival. Ezt Az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, szeptember 20-i okmány szabályozza és a Parlament Jogi Szolgálatának hatáskörébe tartozik. Öregségi nyugdíjak Öregségi nyugdíjban értelemszerűen olyan személy részesülhet, aki már nem áll munkaviszonyban. Az ilyen nyugdíj nem minősül sem a nyilatkozat (A) szakasza szerinti, tevékenyégért juttatott javadalmazásnak, sem harmadik személy által a képviselőnek a (G) szakasz szerint juttatott pénzbeli támogatásnak, így nem szükséges nyilatkozni róla. Ugyanakkor a képviselők az öregségi nyugdíjakat a nyilatkozat (I) szakaszában bármikor bejelenthetik, ha úgy látják jónak. Pénznem és árfolyam Amennyiben a képviselő által bejelentendő összeg az eurótól eltérő pénznemben van, az összeget át kell váltani és euróban kell bejelenteni, a nyilatkozat elnöknek történő benyújtásának napján érvényes átváltási árfolyamot alkalmazva. Nettó/bruttó jövedelem A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat nem adóügyi vagy jövedelemnyilatkozat. Célja a maximális átláthatóság biztosítása az európai polgárok számára. Mivel az adóalapok és adókulcsok tagállamonként eltérőek, a képviselőknek jövedelmeik bruttó összegét kell megadniuk. 5

6 Jövedelmi kategóriák A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat különböző szakaszai értelmében bejelentendő havi jövedelmeket négy csoportba sorolják: havi 500 EUR és EUR között; havi EUR és EUR között; havi 5001 EUR és EUR között; valamint több mint EUR havonta. Általános elvként a kódex értelmében bejelentendő érdekeltségekből eredő jövedelmeket fel kell tüntetni, kivéve, ha ezt jogi vagy szerződési akadályok lehetetlenné teszik a képviselő számára. Amennyiben a képviselő valamely foglalkozás, tagság, tevékenység, részesedés vagy partnerség után nem részesül javadalmazásban, vagy az azért járó javadalmazás nem éri el a havi 500 eurót, akkor be kell ugyan jelenteni, de nem kell a jövedelmi kategóriát megjelölni, hacsak a képviselő nem kívánja ezt önkéntes alapon, a nyilatkozat (I) szakaszában megtenni. Azokban az esetekben, amikor a képviselő jövedelme nem választható el házastársa jövedelmétől (pl. egy vállalat közös, házas felekként való tulajdonlása esetén), nem kell jövedelmi kategóriát megjelölni a házastárs azon jogának védelme érdekében, hogy személyes adatait bizalmasan kezelhesse. Formanyomtatvány (A) szakasz A képviselő feltünteti valamennyi foglalkozását és tagságát, amelyet a nyilatkozat képviselő általi leadása idejének megfelelő parlamenti ciklust megelőző három év során űzött illetve betöltött. Az egymás után többször újraválasztott képviselőknek ezért nyilatkozniuk kell arról, hogy e hároméves időszakban mindvégig európai parlamenti képviselők voltak. (B) szakasz A képviselő nyilatkozik az egyéb parlamentekben betöltött mandátumaihoz kapcsolódó illetményről. 6

7 Figyelembe véve A képviselői statútum alkalmazási szabályai az Európai Parlamentben 2. cikkét (a május 19 -i és július 9-i elnökségi határozat), a parlament szó alatt bármely, jogalkotói hatáskörrel rendelkező, valamely tagállamban létesített, nem nemzeti parlament értendő. Az alábbi parlamentek tartoznak e kategóriába: Belgiumban a régiók és közösségek parlamentjei; Németországban a tartományok (Länder) parlamentjei; Spanyolországban az autonóm közösségek jogalkotói közgyűlései; Olaszországban a régiók, valamint Trento és Bolzano autonóm tartományok jogalkotói közgyűlései; Ausztriában a tartományok (Länder) parlamentjei; az Egyesült Királyságban a Skót Parlament, Wales Nemzeti Közgyűlése és az Észak-írországi Közgyűlés; Finnországban az Åland Parlament; Portugáliában Madeira és az Azori-szigetek regionális parlamentje; A nyilatkozat benyújtása független az illetmény nagyságától. Amennyiben a képviselő mandátumát egy parlamentnek nem minősülő képviseleti testületben (pl. városi vagy regionális önkormányzatban vagy képviselőtestületben) gyakorolja, erről önkéntes alapon nyilatkozhat a nyilatkozat (I) szakaszában. Az illetmény szó rendszeres kifizetésre vagy javadalmazásra utal, és nem az üléseken való megjelenéssel, utazással stb. kapcsolatos költségek megtérítése céljából kiutalt alkalmi juttatásokra, kivéve, ha az ilyen típusú juttatások jelentősen meghaladják a ténylegesen felmerült költségek összegét, így ésszerűen feltételezhető, hogy azok tiszteletdíjat is magukban foglalnak. Az alkalmi juttatásokról a (G) szakaszban kell nyilatkozni, amennyiben azok a képviselő politikai tevékenységeivel kapcsolatban nyújtott pénzügyi támogatás valamely formáját képezik. (C) szakasz Az önfoglalkoztató kifejezést tágabb értelemben kell értelmezni, és nem jelent semmilyen konkrét szakmára vagy munkaterületre való korlátozást. A kifejezés használata annak egyértelművé tételét szolgálja, 7

8 hogy bármely rendszeres, díjazással járó tevékenységről nyilatkozni kell, függetlenül a javadalmazás nyújtója és annak kedvezményezettje/a képviselő között fennálló bármely munkaviszonytól, szerződéses vagy nem hivatalos kapcsolattól. A képviselő nem köteles nyilatkozni ingatlan- vagy földtulajdonról, vagy az ezek révén szerzett jövedelemről, kivéve, ha az a képviselő által alkalmazottként vagy önfoglalkoztatóként végzett vagyonkezelési tevékenység ellentételezéseként fizetett jövedelem. Ebben az esetben a vagyonkezelési tevékenységről nyilatkozni kell a fenti szakaszban. Ugyanakkor az ingatlan- vagy földtulajdonról és/vagy az ennek révén szerzett jövedelemről nyilatkozni kell, ha az mértéke vagy következményei miatt olyan pénzügyi érdekeltséget képez, amely befolyásolhatja a képviselő feladatainak ellátását. Erről a nyilatkozat (H) szakaszában kell nyilatkozni. Azokban az esetekben, amikor az ingatlan- vagy földtulajdon és/vagy az ennek révén szerzett jövedelem nem képez olyan pénzügyi érdekeltséget, amely befolyásolhatja a képviselő feladatainak ellátását, a képviselő erről önkéntes alapon nyilatkozhat a nyilatkozat (I) szakaszában. (D) szakasz A Parlament által létrehozott testületekben való tagság nem tartozik e szakasz hatálya alá, mivel e testületek nem képeznek külső tevékenységet. (E) szakasz A magatartási kódex az írást, az előadást és a szaktanácsadást az olyan, javadalmazással járó tevékenységek példájaként említi, amelyekről az (E) szakaszban nyilatkozni kell. A példák csupán a tájékoztatást szolgálják, a lista nem kimerítő. Ebből következik, hogy a képviselő által feladatai mellett végzett bármely egyéb, javadalmazással járó tevékenységről nyilatkozni kell. Ez magában foglalhat például vizsgálatokban vagy felmérésekben való, javadalmazással járó alkalmi részvételt, vagy sajtócikkekhez való hozzájárulást. 8

9 A képviselő által tevékenysége fejében kapott, bármilyen formájú ellentételezés javadalmazásnak tekintendő. Ez nem korlátozódik a pénzbeli jutalomra, az ellentételezés egyéb formáira is vonatkozik, így a harmadik feleknek adott ajándékokra, kifizetésekre vagy adományokra. A képviselőknek nyilatkozniuk kell alkalmi, javadalmazással járó tevékenységeikről, amennyiben a javadalmazás teljes összege egy naptári évben meghaladja az 5000 eurót, függetlenül attól, hogy a végösszeg hány és mekkora részösszegből áll. Ily módon kétféle helyzet alakulhat ki: Amennyiben az alkalmi tevékenységek ellentételezéseként kapott javadalmazás teljes összege egy naptári évben meghaladja az 5000 eurót, a képviselő részletes tájékoztatást ad minden egyes tevékenységéről és az azért kapott javadalmazásról; Amennyiben a javadalmazás teljes összege az 5000 eurós küszöb alatt marad, a képviselő külső tevékenységei egyikéről sem köteles nyilatkozni. Mindazonáltal a képviselő önkéntes alapon nyilatkozhat ezekről a tevékenységekről a nyilatkozat (I) szakaszában. A naptári év kifejezés a jelenlegi évre utal és nem a mandátumhoz tartozó valamely parlamenti évre. (F) szakasz A részesedés szót tágan kell értelmezni, értve alatta valamely vállalatba, partnerségbe, vállalkozásba vagy gazdasági egységbe való bármely befektetést vagy az ezekkel kapcsolatos jogokat. Ez alól a családi vállalkozások, még a kis és rendkívül kis méretűek sem képeznek kivételt. A portfólióban kezelt eszközök kívül esnek a nyilatkozat (F) szakaszának hatályán, kivéve, ha a befektetési stratégia vagy a teljesítményről szóló jelentés alapul szolgálhat az adott gazdasági ágazatokba való befektetések azonosításához, mely esetben a képviselő nem feledve a kódex nyitottságra vonatkozó irányadó elvét maga dönti el, hogy kíván e nyilatkozni ezekről az eszközökről. 9

10 Nem kell nyilatkozni a nyilatkozat (F) szakaszában a nyugdíjalapokról, a hosszú lejáratú államkötvényekről és egyéb kollektív befektetési formákról, amelyek nem teszik lehetővé az eszközök azonosítását. Ha valamely képviselő ennek ellenére úgy véli, hogy ezek olyan pénzügyi érdekeltséget képviselnek, amely befolyásolhatja a képviselő feladatainak ellátását, a képviselő önkéntes alapon nyilatkozhat ezen eszközökről a nyilatkozat (H) szakaszában. A képviselő köteles részesedéséről vagy az abból származó jövedelméről nyilatkozni, amint az alábbi két feltétel legalább egyike teljesül: Lehetséges közpolitikai vonatkozások állnak fenn, azaz a vállalat vagy partnerség tevékenységei olyan területekre is kiterjednek, amelyekkel kapcsolatban a jogalkotói feladatokat rendszerint a hatóságok látják el (ti. a képviselő esetlegesen befolyásolni tudná a parlamenti jogalkotást a vállalat vagy partnerség javára); vagy A tulajdonrész a képviselőnek jelentős befolyást biztosít az adott szervezet ügyei tekintetében, azaz lehetővé teszi számára, hogy a szóban forgó szervezet stratégiai döntéseit bizonyos irányba befolyásolja (például a szerkezetátalakítás, befektetési döntések, marketing stratégiák, fúziók és felvásárlások stb. vonatkozásában). (G) szakasz Nyilatkozni kell abban az esetben, ha valamely képviselő harmadik fél részéről kap pénzbeli vagy anyagi támogatást, amennyiben az a képviselő politikai tevékenységeivel kapcsolatos, függetlenül attól, hogy a képviselő a szóban forgó tevékenységeket az Európai Parlamentben vagy egy másik testület, például nemzetgyűlés, városi önkormányzat vagy politikai párt keretében végzi. Az öregségi nyugdíj nem minősül valamely harmadik fél által a képviselő politikai tevékenységével kapcsolatban nyújtott támogatási formának és ezért nem kell nyilatkozni róla, hacsak a képviselő nem kívánja ezt önkéntes alapon, a nyilatkozat (I) szakaszában megtenni. 10

11 (H) szakasz A kódex nem rendelkezik kivételről az egyéb pénzügyi érdekeltségek alatt értendők hatálya alól, továbbá semmilyen módon vagy formában nem korlátozza e kategória hatályát: a kódex nem zárja ki a magánvagyont a pénzügyi érdekeltségek kifejezés alkalmazási köréből, amennyiben az befolyásolhatja a képviselőt feladatai ellátásában. Ezért a magánvagyont alkotó eszközökről nyilatkozni kell, amennyiben befolyásolhatják a képviselőt feladatai ellátásában. Ebből következően a részvényopciókról a nyilatkozat (H) szakaszában kell nyilatkozni, amennyiben úgy tekinthető, hogy ilyen befolyást gyakorolnak. Ugyanez vonatkozik a pénzügyi értékkel rendelkező bármely eszközre vagy jogra, valamint az ezekből származó bármely jövedelemre, a nyilatkozat korábbi szakaszai alapján feltüntetett foglalkozások, tevékenységek vagy tagságok vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy mind a pénzügyi eszközök tőkeértékét, mind a pénzügyi eszközökből származó elhatárolt jövedelmet/kamatot fel kell tüntetni, amennyiben ezek befolyásolhatják a képviselőt feladatai ellátásában. Ebben a szakaszban a képviselőnek nyilatkoznia kell ingatlan- vagy földtulajdonjogáról és/vagy az ennek révén keletkezett jövedelméről, feltéve, hogy ezek olyan pénzügyi érdekeltséget képeznek, amely befolyásolhatja a képviselő feladatainak ellátását (vö. a (C) szakasszal). (I) szakasz Azok a képviselők, akik bármely, az (A) -(H) szakaszok által közvetlenül nem érintett tárgyban kívánnak nyilatkozni, ezt az (I) szakaszban tehetik meg, függetlenül attól, hogy az a pénzügyi érdekeltségek, az összeférhetetlenség, vagy bármilyen fajta általános információk körébe tartozik, amelyek kapcsán a képviselő átláthatóságra törekszik. 5. cikk Ajándékok és hasonló juttatások Ajándékok Ajándék: egy adományozó által adott bármely kézzelfogható tárgy. 11

12 A képviselők jogosultak arra, hogy ajándékokat fogadjanak el, függetlenül azok értékétől, amennyiben ez nincsen összefüggésben feladataik ellátásával. Például a baráti vagy családi körön belül adott ajándékok értéküktől függetlenül elfogadhatók, az ilyen ajándékokról nem szükséges nyilatkozni. Amennyiben a képviselő nem a Parlament hivatalos képviseletében jár el, de ajándékokat kap feladatának teljesítése közben és az udvariassági szokásoknak megfelelően, két lehetőség van: ha az ajándék becsült értéke meghaladja a 150 eurót, a képviselőnek vissza kell utasítania azt; ha az ajándék becsült értéke nem éri el a 150 eurót, a képviselő elfogadhatja és megtarthatja azt, és nem szükséges nyilatkoznia arról. Más a helyzet, ha a képviselő hivatalos minőségében a Parlamentet képviseli. Ez a helyzet, amikor a képviselő elnöki, alelnöki, quaestori funkciót lát el, vagy valamely bizottság elnöki vagy alelnöki funkcióját, parlamentközi küldöttség elnöki vagy alelnöki funkcióját látja el, vagy a Parlament keretében választott hivatalt tölt be; nemzetközi kapcsolatokban vagy ünnepi alkalmakkor képviseli a Parlamentet az elnök nevében; az Elnökök Értekezlete vagy az Elnökség által engedélyezett hivatalos kiküldetésen egy bizottsági vagy egy parlamentközi küldöttséget képvisel. Ha a képviselő a Parlament hivatalos képviseletében jár el, és az udvariassági szokásoknak megfelelően ajándékot kap, azt minden esetben elfogadhatja. Az ilyen ajándékok elvben a Parlament tulajdonát képezik. A képviselőnek az ilyen ajándékokról legkésőbb az ajándék átvételének időpontját követő következő hónap utolsó napjáig nyilatkoznia kell (pl. ha az ajándékot április 15-én kapta, május 31-ig). 12

13 A formanyomtatványon a képviselőnek meg kell adnia az adományozó nevét, az átvétel időpontját, azt, hogy a képviselő milyen minőségben kapta az ajándékot, az ajándék leírását, valamint jeleznie kell, hogy az ajándék értéke alacsonyabb vagy magasabb 150 eurónál. Ezt követően a Képviselői Adminisztrációs Osztály tájékoztatja a képviselőt, hogy hol adja át az ajándékot. Ami az ajándék értékét illeti, két lehetőség van: Ha az ajándék értéke nem haladja meg a 150 eurót, és nincsen nyilvánvaló immateriális értéke a Parlament számára, a képviselő kivételes alapon megtarthatja azt. Kétely esetén a képviselő beadhatja az ajándékot értékbecslésre a Képviselői Adminisztrációs Osztályhoz. Ha az ajándék értéke meghaladja a 150 eurót, rendszerint a Parlament helyiségeiben kell tárolni, azonban két kivétel lehetséges: o az elnök dönthet úgy, hogy a művészi vagy kulturális értékkel bíró ajándékokat a Parlament épületében megfelelő helyen ki kell állítani; o az elnök engedélyezheti a képviselő számára, hogy az ajándékot a Parlament területén található irodájában kiállítsa, addig, amíg a képviselő abban a hivatalos minőségében szolgál, amelyben az ajándékot kapta. A Képviselői Adminisztrációs Osztály nyilvántartást vezet a Parlament tulajdonát képező ajándékokról. A nyilvántartás megtalálható a Parlament weboldalán. Amennyiben az ajándékot feladatai ellátása során jóhiszeműen elfogadó képviselő tudomására jut, hogy az ajándék értéke meghaladja a 150 eurós értékhatárt, az első adandó alkalommal bejelentést tesz erről, és az ajándékot leadja (lásd fent). Meghívás harmadik felek által szervezett eseményekre A képviselőknek nyilatkozniuk kell minden olyan eseményen való részvételükről, amelyet harmadik felek szerveznek, és amely esetében a képviselők utazási, tartózkodási és ellátási költségeit, illetve e költségek közvetlen kifizetését harmadik fél fedezi. 13

14 A nyilatkozatot a formanyomtatványon legkésőbb az eseményen való részvétel időpontjának hónapját követő hónap utolsó napjáig kell megtenni (pl. ha a szóban forgó eseményre április 15 -én került sor, május 31-ig). A formanyomtatványon nem kötelező feltüntetni semmilyen összeget, ám információkat kell adni a harmadik félről, a fedezett költségek jellegéről és a rendezvényről. A formanyomtatványt közzéteszik a Parlament weboldalán. A nyilatkozattételi kötelezettség nem vonatkozik az alábbi helyzetekre: ha a harmadik fél az Európai Unió intézménye, szervezete, hivatala vagy ügynöksége, elismert nemzetközi szervezet (pl. az ENSZ és annak szervezetei, az Európa Tanács), valamely tagállam központi, helyi, regionális vagy önkormányzati hatósága (kivéve, ha a szóban forgó hatóság állami vállalkozás képviseletében jár el), politikai párt vagy alapítvány, szociális párbeszédben részt vevő szociális partner (pl. szakszervezet vagy érdekképviseleti szervezet), vagy egyház vagy vallási közösség (kivéve ezek képviseleti irodái, jogi személyek és képviseletük céljával létrehozott hálózatok); ha utazási költség, szállásköltség, vagy napidíj helyett mindössze a 150 eurós értéket nem meghaladó étkezés, belépőjegy vagy hasonló kifizetésére vagy visszatérítésére került sor; ha az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete engedélyt adott valamely küldöttségnek, amelynek tagjai költségeit részben vagy teljes mértékben harmadik felek térítik. 6. cikk A volt képviselők tevékenységei A volt képviselők az Elnökség április 12-i (2004 -ben és 2009-ben egységes szerkezetbe foglalt) határozatának értelmében bizonyos jogosultságokkal rendelkeznek. A volt képviselők az alábbiakra jogosultak: 14

15 belépés a Parlament épületeibe a három munkahelyen és a Parlament tagállami tájékoztatási irodáiba vagy regionális tájékoztató egységeibe a kérésre rendelkezésükre bocsátott Az Európai Parlament volt képviselője belépőkártya felmutatásával; a parlamenti éttermek és kávézók használata a három munkahelyen; a parlamenti könyvtárak/dokumentációs központok és parkolók használata a három munkahelyen; egy helyi hívásokat lehetővé tevő telefonnal felszerelt átmeneti iroda használata a három munkahelyen, és hozzáférés a Parlament Intranet weboldalához. Ugyanakkor az uniós döntéshozatali eljáráshoz közvetlenül kapcsolódva lobbistaként vagy képviselőként hivatásszerűen eljáró volt képviselőket mindaddig nem illetik meg ezek a jogok, amíg e tevékenységeket gyakorolják. 7. cikk A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság A tanácsadó bizottság nyomon követi a kódex végrehajtását és betartását, kivizsgálja a kódex állítólagos megszegésének eseteit, melyeket az elnök a bizottságnak továbbít, továbbá iránymutatást ad a képviselők számára a kódex értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban. A tanácsadó bizottság több testület képviselőiből álló szerv, tagjai az Alkotmányügyi Bizottság és a Jogi Bizottság elnökségi tagjai közül, tartaléktagjai pedig az így képviselethez nem jutó képviselőcsoportok tagjai közül kerülnek ki. A képviselőktől érkező kéréseket bizalmasan kezelik és a képviselők jogosultak az iránymutatásra támaszkodni, amelyet a bizottság minden esetben 30 napon belül rendelkezésre bocsát. 8. cikk Eljárás a magatartási kódex esetleges megsértése esetén Az elnök dönti el, hogy a kódex állítólagos megsértésének esetén az ügyet a tanácsadó bizottság elé kell-e utalni vizsgálat céljából. Amennyiben az ügy a bizottság elé kerül, a bizottság a vizsgálat részeként meghallgathatja az érintett képviselőt. 15

16 Az ezt követően az elnöknek valamely lehetséges határozatra vonatkozóan tett ajánlás eredményeképpen az elnök szankciót szabhat ki a képviselőre. Ez ugyanazokat a szabályokat követi, mint az eljárási szabályzat 166. cikke (3) bekezdésében felsorolt intézkedések és a cikkben meghatározott jogorvoslati eljárás. 9. cikk Végrehajtás Az Elnökség feladata a végrehajtási intézkedések megállapítása, beleértve az ellenőrzési eljárást, a kódexben említett összegek aktualizálását és a kódex felülvizsgálataira irányuló javaslatokat. A pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat nyomon követését az Elnökségi Főigazgatóságon az elnök nevében a Képviselői Adminisztrációs Osztály végzi. Ez egy tisztázási célzattal végzett, általános elfogadhatósági vizsgálatból áll, amennyiben nincs ok feltételezni, hogy a nyilatkozat nyilvánvalóan hibás, komolytalan, olvashatatlan vagy értelmezhetetlen információt tartalmaz. Amennyiben az ügyet ésszerű határidőn belül nem sikerül megoldani, az elnök a magatartási kódex 8. cikkével összhangban határozatot hoz a további eljárásról. 16