Összességében a magyar lakosság élelmiszerfogyasztói magatartásában két paradox helyzet alakult ki, nevezetesen az elmúlt évtizedben mind az

Átírás

1 É T E L E D A Z É L E T E D Az év végi élelmiszerbotrányok jelentősen befolyásolták a magyar lakosságot az élelmiszerkockázatok megítélése terén. Ugyanakkor a valódi kockázatok felismerésében, az egészséget veszélyeztető tényezők és az ezeket csökkentő pozitív élettani hatású élelmiszerek megítélésében számos tévhit és alulinformáltság jellemzi a lakosság nagy részét. Többek között ez derült ki a Szent István Egyetem és a Cognative Kft. közös felméréséből. Milyen egészséget veszélyeztető tényezőktől tart a magyar lakosság a év végi élelmiszerbotrányok után? Mit vár el a magyar lakosság az élelmiszerektől? Hogyan szándékoznak honfitársaink az élelmiszerkockázati tényezőket minimalizálni? Milyen mértékben bíznak az emberek a különböző szervezetekben az élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk terén? Milyen pozitív hatású élelmiszereket ismernek, és milyen pozitív hatásokat tulajdonítanak nekik? Többek között, ezekre a kérdésekre kereste a választ a Cognative Kft. és a gödöllői Szent István Egyetem abban a közvéleménykutatásban, amelyben a kutatók november-decemberében azaz a nagy visszhangot kiváltó élelmiszerbotrányok után közvetlenül országosan reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. Az élettel szembeni elvárások közül a magyar lakosság leginkább az egészséget (84%) tartja fontosnak, melyet a sikeres élet egyéb pillérei követnek: boldog család (76%), biztonság (76%), valamint a nyugodt, kiegyensúlyozott élet (73%). Az egészség fontossága az élelmiszerekkel szembeni elvárások terén is megmutatkozik. Bár az emberek elsősorban az élelmiszerek állapotával kapcsolatos szempontokat tartják a legfontosabbnak (frissesség - 73%, jó íz / illat - 68%), ezeket közvetlenül a magas vitamin- (56%), táplálóérték- (47%) és ásványi anyag tartalom (47%), illetve az alacsony koleszterintartalom (46%) követi. Külön figyelemre méltó, hogy az E betűs összetevők hiánya () fontosságában a magas vitamintartalommal vetekszik. Mindeközben az ételek változatossága, eltarthatósága, földrajzi eredete jóval kisebb fontossággal bír Gödöllő, Páter Károly utca 1. Tel.: Fax: info@szie.hu

2 Milyen, az egészséget veszélyeztető tényezőktől tartanak? Élelmiszereket ért fertőzések A mértéktelen alkoholfogyasztás Sugárkezeléssel tartósított élelmiszerek fogyasztása Növényvédőszer-maradványok az élelmiszerekben Rendszeres dohányzás A vízszennyeződés A talajszennyeződés Az elhízás Génmódosított élelmiszerek 57% 56% 55% 52% A rendszeres mozgás hiánya Sózott ételek rendszeres fogyasztása 26% 35% Zsíros ételek gyakori fogyasztása Erősen fűszerezett ételek fogyasztása Cukor és édességek gyakori fogyasztása Füstölt, pörkölt ételek Gyakori sertéshúsfogyasztás Gyakori tojásfogyasztás Gyakori marhahúsfogyasztás Gyakori vajfogyasztás 25% 22% 22% 19% 14% 12% 12% 11% Egészségtelen életmód (65%) Helytelen táplálkozási szokások (43%) Élelmiszer fertőzések, szennyeződések Top box(=nagyon veszélyeztetik) említések aránya (72%) A tavaly év végi élelmiszerbotrányok következményeként a különböző, egészséget veszélyeztető tényezők listáját az élelmiszerfertőzések vezetik. A megkérdezettek többsége szerint az egészségtelen életvitel is veszélyforrást jelent (65% jelölt meg legalább egy ilyen tényezőt), ezen belül is különösen a mértéktelen alkoholfogyasztást (56%) és a dohányzást () tartják a leginkább veszélyesnek. Mindeközben a helytelen táplálkozási szokások (az egészségre káros ételek gyakori fogyasztása) csak a megkérdezettek 43%-a szerint jelentenek nagyobb veszélyt. Felmérésünk arra is választ keresett, hogy vajon milyen módon próbálja a magyar lakosság az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokat csökkenteni. Legtöbben az illegális eladóktól (feketepiac) való vásárlások elkerülését () nevezik meg, a további fő említések pedig szintén az élelmiszerek eredetével kapcsolatos kockázatokra fókuszálnak: nem vásárol gyanúsan olcsó élelmiszereket (43%), a magyar termékeket előnyben részesíti (37%), a megszokott boltban vásárol (36%). Az általános, élelmiszerekkel szembeni elvárások tükrében, ahol a földrajzi eredet nem játszott túl fontos szerepet megállapíthatjuk, hogy az élelmiszerek eredete, annak megbízható forrása csak a kockázatok tudatában befolyásolják az embereket, ha erre senki sem hívja fel figyelmüket, hajlamosak azt sokad rangú dologként kezelni. 2 / 5

3 Mely információforrásokban bíznak? Orvosok és egészségügyi szervezetek Fogyasztóvédelmi szervezetek Élelmiszerbiztonság, mint hatóság képviselői Egyetemi oktatók-kutatók Európai Unió élelmiszerbiztonsági hatóságai A bio boltok Környezetvédelmi szervezetek Élelmiszer szakboltok Mezőgazdasági termelők Szakmai folyóiratok Kis élelmiszerboltok Ismeretterjesztő csatornák műsorai Élelmiszer-feldolgozók Termék címkén található információk Rádió Közszolgálati TV hírei, tájékoztató műsorai Internet Napilapok, újságok A diszkont üzletek A hipermarketek, a szupermarketek Kereskedelmi televíziók hírei és műsorai Kormányzati szervezetek TV reklámok Politikai pártok, csoportok 24% 21% 28% 31% 31% 36% 34% 34% 37% 43% 42% 47% 45% 48% 57% 55% 60% 58% 61% Megbízhatósági index Élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk terén az emberek leginkább az orvosokban és egészségügyi szervezetekben, valamint a fogyasztóvédelmi, élelmiszerbiztonsági szervezetekben bíznak, legkevésbé pedig a politikai pártokban, kormányzati szervezetekben. A kereskedelmi tévéket, reklámokat, valamint a hipermarketeket szintén kevésbé tartják megbízható forrásnak. A kutatás bizonyos kérdéseit a Szent István Egyetem egy évtizeddel ezelőtt is vizsgálta. Az élelmiszerkockázatokkal párhuzamosan jelentősen felerősödött a magyar fogyasztók egészségkockázat-észlelési szintje. A lakosság által észlelt egészségkockázatok esetében jelentős sorrendbeli eltérés tapasztalható a KSH statisztikájához viszonyítva. Néhány egészségkockázat jelentősen felnagyított (kockázatfelnagyítás és aréna-elmélet), mint például az élelmiszerekben, vízben lévő kórokozók, valamint a fertőzőbetegségek és járványokhoz kapcsolódó egészségkockázatok. A rosszindulatú daganatok lakossági kockázati sorrendje viszont nagy mértékben hasonlít a KSH által közölt halálozási statisztika sorrendjével. 3 / 5

4 Legfontosabb pozitív hatású élelmiszerek Fokhagyma 73% Halhús és hal 60% Tej és tejtermékek Zöldség-gyümölcs félék Csirkehús Salátafélék Sárgarépa Egyéb teljes őrlésű gabonafélék 51% 48% 47% Pulykahús / Savanyított tejtermékek / Vöröshagyma / Olívaolaj Paprika / Friss paradicsom és paradicsomkészítmény 40% 43% Pozitív hatású élelmiszerek / Top 10 említés Az egészségkockázatok csökkentésének egyik lehetséges módja az ún egészséges, illetve funkcionális élelmiszerek fogyasztása. Funkcionális élelmiszereknek azokat tekintjük, amelyek meghatározott, konkrét egészségfunkció javítására, illetve megbetegedések kockázat-csökkentésére alkalmasak. A felmérésben szereplő funkcionális élelmiszerek (34 mezőgazdasági nyerstermék) közül legpozitívabban a tradicionálisan egészségesnek tartott élelmiszerek szerepelnek. Mindazonáltal a konkrét pozitív egészségügyi hatások (konkrét funkciók) a magyar fogyasztók számára alacsony szinten vagy egyáltalán nem ismertek. A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a funkcionális élelmiszerek vásárlási és fogyasztási gyakorisága szoros összefüggést mutat a konkrét terméktulajdonság (pl. kalcium- vagy likopin-tartalom) és a pozitív következmény (csontritkulás, illetve prosztatarák megelőzése) részbeni vagy együttes ismeretével. A pozitív következményeket a fogyasztók jelentős része nem ismeri, illetve a konkrét összetevőkkel nincs tisztában. Összességében a magyar lakosság élelmiszerfogyasztói magatartásában két paradox helyzet alakult ki, nevezetesen az elmúlt évtizedben mind az élelmiszerkockázatok, mind az egészségkockázatok észlelt szintje jelentősen megnőtt, viszont a kockázatkezelési alternatívák, illetve a kockázatkezeléshez kapcsolódó táplálkozási ismeretek alacsony szintűek maradtak. A másik paradox helyzet, hogy a táplálkozási ismeretek növelésében kulcs szerepet játszó szervezetekben és kommunikációs csatornákban való bizalom jelentősen lecsökkent. 4 / 5

5 Módszertan: A kutatás személyes, otthoni kérdőíves interjúk alapján készült november-decemberében Annak érdekében, hogy a megkérdezettek mintába kerülésére egyenlő esélyt biztosítsunk, kérdezőbiztosaink a mintába kerülő háztartásokat véletlen indulócímről indított szigorított véletlen séta segítségével keresték fel, országosan 110 mintavételi ponton. A háztartáson belül a megkérdezetteket véletlen kulccsal választották ki. A véletlen mintavételből adódó eltéréseket ún. többszempontos súlyozással korrigáltuk a KSH Népszámlálás 2001 alapján. Az eredmények max. +/- 1,9-3,1%-kal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha a teljes magyar lakosságot megkérdezzük. A kutatás a Szent István Egyetem Marketing Intézet és a Cognative Kft. együttműködésében, az ALAP /2004 című program keretében készült. További információ: Gergely Ferenc, ügyvezető igazgató, Cognative Kft., tel.: , ferenc.gergely@cognative.hu Dr. Lehota József, egyetemi tanár, Szent István Egyetem, tel.: , Lehota.Jozsef@gtk.szie.hu A sajtóközlemény szövege elektronikus formában megtalálható a valamint a címen. Az ábrák és a kutatásban szereplő adatok és megállapítások kizárólag a Cognative Kft. és a Szent István Egyetem nevének együttes megemlítésével használhatók fel. 5 / 5