A holland környezetvédelmi szervezetek a joghoz fordulnak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A holland környezetvédelmi szervezetek a joghoz fordulnak"

Átírás

1 Esettanulmány A holland környezetvédelmi szervezetek a joghoz fordulnak Egy lehetséges példa a közép- és kelet-európai NGO-k számára Milieukontakt Oost-Europa, Amsterdam, 1994 Szerkesztõség Felelõs kiadó Ton van Eck, Ralph Hallo, Krisztina Horvath, Joost Rutteman, Marga Verheije Milieukontakt Oost-Europa Alapítvány Pf ZB Amsterdam Hollandia Tel: Fax: A Holland Környezetvédelmi Minisztérium (VROM) támogatásával készült 1

2 Tartalomjegyzék Elõszó 1. A holland jogrendszer alapvetõ jellemzõi Krisztina Horvath 1.1 A magánjog és a közjog különbségei 1.2 Törvényhozás és -alkalmazás 1.3 A holland környezetvédelmi jog 1.4 A környezetvédelmi jog érvényesítése a környezetvédelmi szervezetek által Jogérvényesítés az államigazgatási jogon keresztül Jogérvényesítés a polgári jogon keresztül Jogérvényesítés a büntetõjogon keresztül 2. A holland környezetvédelmi szervezetek számára rendelkezésre álló jogi lehetõségek Krisztina Horvath 2.1 Locus standi Az "érintett fél" elve 2.2 Jogellenes cselekmény 2.3 A környezetvédelmi információkhoz való hozzáférés 2.4 Jogi alapelvek 2.5 Követelések és szankciók 3. A holland jogi eljárások infrastruktúrája Joost Rutteman 3.1 Tartalmi követelmények 3.2 Ténybeli ismeretek 3.3 Jogi ismeretek 3.4 A szükséges infrastruktúra Szakértõk Kiadások Társadalmi támogatás 3.5 A hollandiai helyzet 4. Esettanulmány: A holland környezetvédelmi szervezetek által indított jogi eljárások 4.1 Történeti elõzmények Marius Aalders 4.2 Jogi ügyek Az "Ambt Delden" ügy Jonathan Verschuuren A "Hydro Agri" ügy Prof. Th.G. Drupsteen "Iszap-elhelyezés az amszterdami kikötõ területén" ügy 2

3 Prof. Th.G. Drupsteen A "Cockerill Sambre" ügy Joost Rutteman A "De Nieuwe Meer" ügy Krisztina Horvath A "Borcea" ügy Krisztina Horvath A "Solvay kontra Greenpeace" ügy Luuk Boogert A "Brittania" ügy Luuk Boerema & Nynke Bout Három országúti eset: A "BAB 61" ügy, A "Tweede Coen Alagút" ügy és A "Blankenburg Alagút" ügy Marga Robesin Címek Függelék 90/313/EEC számu Tanácsi Irányelv "A környezeti információkhoz való jutás szabadságáról" 3

4 Elõszó Hollandiában az állampolgárok akár egyénenként, akár környezetvédelmi csoportokba tömörülve, fontos szerepet játszanak a környezet minõségének megõrzésében. A legkülönbözõbb módokon védelmezik a környezeti érdekeket, az információterjesztéstõl a lobbizáson keresztül, a jogi csatornákig. Számos esetben, amikor a jogszabályokat megsértik, a környezetvédelmi szervezetek jogi eljárást indíthatnak a környezetvédelmi jogszabályok érvényesítése érdekében. A holland környezetvédelmi szervezetek már a hetvenes évek óta indítanak jogi eljárásokat a környezet védelme érdekében. Ez mindig is hosszadalmas és nehéz küzdelem volt. Ennek ellenére a környezetvédõ csoportok számos sikert könyvelhettek el és ma már - jelentõs ellenállás ellenére - a jogi eszközök széles skálájával rendelkeznek. A legtöbb kelet-európai országban a környezetvédelmi szervezetek és az állampolgárok kevésbé tapasztaltak a környezetvédelmi jogszabályok bíróságok és állami szervek elõtti érvényesítésében. Jelen kiadvány célja megismertetni a kelet-közép európai olvasót azokkal a jogi eljárásokkal, amelyeket a holland környezetvédelmi szervezetek fejlesztettek ki. Ennek érdekében ez a kiadvány különös hangsúlyt helyez a jogi gyakorlatra, ezért mutatunk be esettanulmányokat; példákat az aktuális gyakorlatból. 1 Reményeink szerint a holland joggyakorlat használható a magyar olvasó számára is, mivel Hollandia és Magyarország jogai hasonlóságokat mutatnak. Ugyanis mindkét rendszer a római jogon alapszik, különös tekintettel a polgári jogra. Ezért a jelen kiadvány fõképpen a polgári jogból hoz fel példákat. Reméljük, hogy ez a könyv inspirál és megalapozza a holland és a magyar környezetvédõk közötti párbeszéd és kapcsolatok folytatását. Ezenkívül segítheti a magyar környezetvédõ szervezeteket és egyéneket a környezetvédelem jogi úton történõ érvényesítésében. Azonban távolról sem hisszük, hogy e könyv feladata lenne megmondani, mit is kell tenni. Mivel jelen kiadvány célja a peres ügyek ismertetése, így nem azt részletezzük, hogyan folytathatnak a holland környezetvédelmi szervezetek jogi eljárásokat és mire kell figyelniük. Ennek ellenére, azért hogy az olvasó jobban megértse az itt felsorolt eseteket, az elsõ fejezetben röviden bemutatjuk a holland jogrendszert. A második fejezetben azonban azokat a jogi területeket mutatjuk be, amelyek számos ügyben jelentõs szerepet kapnak. A harmadik fejezet felvázolja, milyen infrastruktúrára van szükség a hatékony jogi fellépés érdekében. Végül, a negyedik fejezet számos, a környezetvédelmi csoportok által indított peres eljárást (ügyeket) ismertet. 1 "Eset"-nek vagy "ügy"-nek hívjuk a bírósági peres ügyeket. 4

5 1. A holland jogrendszer alapvetõ jellemzõi Ahhoz, hogy megérthessük a holland környezetvédelmi szervezetek számára rendelkezésre álló jogi csatornákat és eszközöket, röviden ismertetni kell a holland jogrendszert. Ebben a fejezetben errõl a rendszerrõl adunk rövid áttekintést. Ezt követi a holland környezetvédelmi jog bemutatása, amely után a környezetvédelmi szervezetek számára a környezetvédelmi jogszabályok érvényesítéséhez biztosított lehetõségeket ismertetjük. 1.1 A magánjog és a közjog különbségei A holland jogrendszerben - hasonlóan számos európai országhoz - megkülönböztetjük egyrészt a magánjogot (vagy polgári jogot), másrészt a közjogot. A magánjog az állampolgárok közötti jogviszonyt szabályozza, míg a közjog a kormány (az állam) és az állampolgár közötti viszonyt. A közjog tovább bontható alkotmányjogra, államigazgatási jogra és büntetõjogra. Ezenkívül még két fontos jellemzõben tér el a magánjog és a közjog: jogszabályok érvényesítésében és alkalmazásában. A közjogban általában a kormány kezdeményezi a jog érvényesítését, például bûncselekmény esetén a közvádló, vagy engedély nélküli tevékenység folytatása esetében a helyi önkormányzat. A magánjogban az állampolgár jogairól van szó. Ha az állampolgár jogait sértik igy vagy úgy, õ kezdeményezi a jogi eljárást jogainak érvényesítéséért. Ez a megkülönböztetés azonban nincs ilyen élesen meghatározva. Hiszen a kormány maga is alkalmazhatja a magánjogot jogszabályok érvényesítése során és a közjog alá tartozó területeken eldöntheti, hogy jogszabályok betartását kikényszerítse-e. Ezenkívül az állampolgár vagy érdekcsoport is kényszeríthet egy államigazgatási szervet jogszabály betartatására (erre még késõbb visszatérünk), de azonban az állampolgár személyesen nem használhatja a közjogot a jogszabályok betartásának kikényszerítésére; ez a kormány monopóliumja. A második jellegzetesség - a jog szabályainak alkalmazása - alatt azt értjük, hogy a magánjog olyan szabályokat ír elõ, amelyek akkor alkalmazandók, ha az állampolgárok maguk nem alkotnak meg egyéb szabályokat. Ezzel szemben a közjog általában korlátozó szabályokat tartalmaz, így például a közlekedési szabályok és az engedélyek. Ezeket a korlátozó szabályokat a társadalom érdekeinek érvényesítése céljából alkotják. 1.2 Törvényhozás és -alkalmazás A jog nemcsak irott szabályokból áll, mint például a környezetvédelmi törvények, hanem jogalkalmazásból is (bírósági döntések). Jogtudománynak hivjuk a bírák írásba foglalt jogértelmezését, amely a törvények és más jogszabályok értelmezése során fontos szerepet játszik. A bíró egyik feladata a törvények érvényesitése; a jogszabályokat azért hozták, hogy azokat betartsák. A második fontos feladata pedig közvetlenül ered az elsõbõl: értelmeznie kell a törvény rendelkezéseit. Ez az értelmezés teremti meg az alapját a jogszabályok gyakorlati alkalmazásának. A bíró e két fontos feladata, azaz a jogszabályok érvényesítése és értelmezése, fontos a környezetvédelmi szervezetek számára is, akiknek szintén az az érdekük, hogy a jogszabályokat betartsák. A környezetvédelmi jog felhasználásával számtalan út nyílik e cél megvalósításához. Az államigazgatási joggal történõ érvényesítés (lásd az fejezetet), a polgári joggal történõ érvényesítés (lásd az fejezetet) mellett lehetõség van a jogérvényesítésre a büntetõjog alapján 5

6 is (lásd az fejezetet). Mielõtt ezeket a különbözõ jogérvényesítési lehetõségeket hollandiában ismertetnénk, meghatározzuk a holland környezetvédelmi jog mibenlétét. 1.3 A holland környezetvédelmi jog Melyik környezetre vonatkozik a környezetvédelmi jog? A környezetvédelmi jog csak a fizikai környezetre vonatkozik, szemben a társadalmi környezettel. 2 A fizikai környezetet az alábbiak szerint lehet definiálni: "a környezet összes élõ és élettelen eleme, önmagában és kölcsönhatásaikban, azaz a víz, a talaj, a levegõ, az emberek, az állatok, a növények és ezek kölcsönhatásai: az ökoszisztémák, a természet és a táj". 3 A környezetvédelmi jog a környezetet érintõ problémákkal foglalkozik, így határait e problémák jelölik ki. A környezet védelme érdekében a jogág áthatol mind a magánjogon, mind a közjogon, ezért a környezetvédelmi jogot - Hollandiában - funkcionális jogterületnek nevezik. Így a holland környezetvédelmi jog az alkotmányos jogok közé is tartozik, lásd a Holland Alkotmány 21. cikkelyét "a kormány figyelmet fordít az ország életszínvonalára, valamint a környezet védelmére és javítására". Továbbá a környezetvédelmi jog az államigazgatási jog alá esik. Több környezetvédelmi törvény van, mint például a holland Környezetvédelmi Alaptörvény (Wet milieubeheer), a Felszínivizek szennyezésérõl szóló Törvény (Wet verontreiniging oppervlaktewater), a Talajvédelmi Törvény (Wet bodembescherming) és a Levegõszennyezésrõl szóló Törvény (Wet inzake de luchtverontreiniging). A büntetõjog egyes szakaszai is a környezetvédelmi jog alá tartoznak, például a környezetvédelmi törvények büntetõ jogszabályai, valamint a holland Büntetõ Törvénykönyvnek (Wetboek van Strafrecht) a közegészségügy védelmét biztosító büntetõ rendelkezései. Szintén a magánjog - egyre erõsödõen - fontos szerepet játszik a környezetvédelmi jogban, melynek során az állampolgárok rendszeresen indítanak peres eljárásokat polgári bíróság elõtt a környezetvédelmi törvények betartatása, illetve az okozott környezeti kár megtérítése érdekében. Végül, nem szabad kifelejtenünk megemlíteni, hogy a környezetvédelmi jog jelentõs szerepet játszik a nemzetközi magán- és közjogban, hiszen a környezeti problémák nem maradnak meg az országhatárokon belül, így nemzetközi megközelítést igényelnek. Példa erre az Európai Közösség (ma már Európai Unió) környezetvédelmi joga, valamint az olyan nemzetközi egyezmények, mint a Megállapodás a tenger szárazföldrõl történõ szennyezésének megelõzésérõl. (Treaty to Prevent the Pollution of the Sea from the Land). 4 A környezetvédelmi jog jogszabályokból áll, amelyek némelyike általánosan kötelezõ az állampolgárra nézve, míg mások nem kötelezõ érvényûek. Egy általánosan kötelezõ szabály, például egy tanácsi határozatt érvényes lehet minden állampolgárra, vagy egy meg nem határozott csoportjára is. Az egyénileg kötelezõ szabály egy adott személyre vagy csoportra vonatkozik, mint például egy konkrét tevékenységre vonatkozó engedély. Az irányelvek a nem kötelezõ szabályokra adnak példát, amelyek ha egyáltalán kötelezõek az állami testületekre, soha nem kötelezõek az A "társadalmi környezet" kifejezésen az emberek társadalmi viszonyait értjük. Lásd P.A. Kottenhagen-Edzes, "Omschrijving van het begrip milieuschade" (A környezeti kár fogalmának meghatározása), in: N.S.J. Koeman, W.J. Ouwekerk, J.M. van Dunné, "Civielrechtelijke aansprakelijkheid voor milieuschade" (Polgári jogi felelõsség környezeti károkozásért), Zwolle, 1989 p. 35. Párizs, június 4., a kiegészítéssel és a módosításokról szóló jegyzõkönyvvel, Párizs, március 26. 6

7 állampolgárokra. 1.4 A környezetvédelmi jog érvényesítése a környezetvédelmi szervezetek által Mint már láttuk a fent idézett alkotmányos cikkelybõl, a holland kormány (az önkormányzatot is beleértve) elsõdlegesen köteles az általános érdekeket védeni; ennélfogva a környezetvédelmi érdekek védelmezõje. Az õ dolga biztosítani, hogy a környezetvédelmi jogszabályokat betartsák. Számos eltérõ érdekeltség van azonban jelen, amelyek a környezetvédelmi érdekek mellett szerepet kapnak és ezek gyakran fölébe helyezõdnek a környezetvédelmi érdekeknek; ez történhet például, ha a hatóság szabadon alakíthatja politikáját Jogérvényesítés az államigazgatási jogon keresztül Ha Hollandiában egy hatóság - például egy városi tanács - nem tesz lépéseket valamely környezetvédelmi szabály megsértése ellen, vagy ha a döntéshozatalában nem vette kellõen figyelembe a környezetvédelmi érdekeket, akkor bármelyik állampolgár vagy környezetvédelmi szervezet az államigazgatási bíróságnál vagy a fellebbezési fórumon kényszerítheti az adott hatóságot a jogszabály betartására, illetve a környezeti szempontok újraértékelésére. Ezt hívjuk a államigazgatási jogon keresztül történõ jogérvényesítésnek. Ez közvetett út, hiszen végül a hatóság az, aki a jogszabály betartását érvényesíti, például szankciókkal. Ennek ellenére a környezetvédelem nemcsak (ön)kormányzati feladat, hanem ugyanúgy a polgárok feladata is (polgárokon értjük az egyéneket és a testületeket is). Például, ha egy vállalat egy bizonyos tevékenységhez létrehozásához nem rendelkezik engedéllyel, az illetékes hatoság a környezetvédelmi szervezet nyomására kiadhatja az engedélyt a megfelelõ feltételekkel, de be is zárathatja a vállalatot. Így hát a környezetvédelmi szervezet, amely a környezeti érdeket próbálja védeni, rá van utalva a hatóság cselekedeteire. Az államigazgatási jogon keresztül történõ jogérvényesítés során, amelyben államigazgatási szerv lépései mindig szerepet kapnak, a környezetvédelmi szervezetek mindig jogosultak jogorvoslatra, illetve fellebbezést benyújtani az illetes hatóságnál, továbbá eljárást indítani az államigazgatási bíróságon Jogérvényesítés a polgári jogon keresztül A holland környezetvédelmi szervezetek - államigazgatási szervek közremûködése nélkül - polgári bíróságon is érvényesíthetik a jogszabályok betartatását. A jogi személyiségû környezetvédelmi szervezet (általában szövetség vagy alapítvány) felhasználhatja a polgári jogot a környezet védelmében és pert indíthat polgári bíróság elõtt. Ez általában úgynevezett "jogellenes cselekmény" (onrechtmatige daad) esetében következik, amelyet a felperes kárára követtek el. A jogellenes cselekmény a holland Polgári Törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 2. cikkely 162. szakasz 2. pontja szerint "jogsértés és jogi kötelezettség, illetve a társadalmi együttélés íratlan szabályainak be nem tartása, kivéve a kellõen indokolt eseteket". Más szóval: a jogellenes cselekmény az általános kötelezettség be nem tartása. Részletesebb elemzés a 2. fejezetben található. A polgári bíróság igénybe vétele a környezetvédelmi szervezetek számára többnyire csak akkor áll 7

8 rendelkezésre ha államigazgatási eljárásra (már) nincs lehetõségük. Ha az elõírt államigazgatási eljárás lehetõsége még nincs kimerítve - például az államigazgatási bírósághoz történõ fordulással - akkor többnyire nincs lehetõség a polgári jogi eljárásra Jogérvényesítés a büntetõjogon keresztül Noha a környezetvédelmi szervezetek jogérvényesítési lehetõsége a büntetõjogi bíróságokon fontos, de ez a lehetõség igen korlátozott. Ennek oka, hogy kizárólag a közvádló indíthat büntetõjogi eljárást, ha ennek megindításáról dönt. Ebben az esetben a közvádló monopol helyzetben van. Ennek ellenére a környezetvédelmi szervezet megadhatja a lökést a büntetõjogi eljárás beindításához azáltal, hogy értesíti a közvádlót a jogsértésrõl. Ekkor a közvádló úgy dönthet, hogy elindítja az eljárást, amely büntetõjogi bírósági tárgyaláshoz vezethet és ennek eredményeként a jogsértõt megbüntethetik. 8

9 2. A holland környezetvédelmi szervezetek számára rendelkezésre álló jogi lehetõségek Ha egy holland környezetvédelmi szervezet elhatározza, hogy pert indít, tudnia kell, milyen akadályokat kell leküzdenie, ha sikeres eredményt akar elérni. Ezért a környezetvédelmi szervezetnek, mielõtt a jogi eljárást elindítaná, ismernie kell az elõtte álló akadályokat, amelyek feltételekben és követelményekben nyilvánulnak meg, továbbá azt is, hogy milyen jogai vannak. A következõ bekezdésekben röviden ismertetjük azokat a jogi kérdéseket, amelyek szerepet játszottak (és játszanak) a holland környezetvédelmi szervezetek által indított eljárásokban és amelyek kulcsfontosságúak voltak ezzek sikerében. 2.1 Locus standi Mielõtt a bíróság az ügy megítéléséhez hozzákezdene, a bíró megvizsgálja, hogy a felperes jogosulte, azaz az adott személynek van-e joga keresetet benyújtani a bírósághoz. A felperes e jogosultságának vizsgálata abból áll, hogy a bíróság saját magának feltesz számos kérdést, mielõtt magával az ügy tartalmával kezdene foglalkozni. A jogalap megítélése vonatkozik mind a polgári, mind az államigazgatási bíróságokra. Az államigazgatási bíróság esetében a jogalap megítéléséhez tartozik az is, hogy a bíróság jogosult-e a vitában dönteni. Az illetékessége általában függ annak a döntésnek vagy tevékenységnek a jellegétõl, amely ellen a felperes panasszal él. A polgári bíróság esete egyszerûbb: ha a felperes azt állítja, hogy a holland Polgári Törvénykönyvben (Burgerlijk Wetboek) polgári jogait megsértették, akkor a polgári bíróság automatikusan illetékesnek tekinti magát Az "érintett fél" elve Miután a bíró megállapította az illetékességet, eldönti, hogy a felperes (esetünkben a környezetvédelmi szervezet) érdekelt-e a keresetében; más szóval, hogy a felperes érintett fél-e. Ez mind az államigazgatási, mind a polgári bíró feladata. Az államigazgatási jogszabályokból gyakran egyértelmûen meghatározható, hogy ki tekinthetõ érdekelt félnek. Minden esetben szükséges azonban, hogy az érdekelt félnek saját, személyes, közvetlen érdekeltsége legyen, amely érdeket objektívan meg lehet állapítani. Saját érdekeltségen azt értjük, hogy az ügy az illetõ saját személyét érinti. A holland Környezetvédelmi Alaptörvény (Wet milieubeheer) kimondja, hogy azok az érdekek, amelyekért a magánszemélyek szervezõdéseit létrehozták, saját érdekeknek minõsülnek. Ez azt jelenti, hogy ha egy környezetvédelmi szervezet alapszabályában kimondja, hogy környezet védelméért hozták létre, továbbá a gyakorlatban ezen érdek megvalósításáért tevékenykedik és ezentúl ezen érdekben érintett, akkor jogosult az államigazgatási bírósághoz fordulni ezen érdekének sérelme miatt. Személyes érdekeltségrõl akkor beszélünk, ha a személyt ezen érdekeltsége megkülönbözteti másoktól. Ez az elõfeltétel kivételesen nem vonatkozik a környezetvédelmi szervezetekre, mivel õk általános érdeket képviselnek, ami elvileg minden egyes személy érdeke. Közvetlen érdekeltség az, amelyet közvetlenül csorbítanak, illetve az érdekeltség nem valamely másik személy érdekeltségébõl származott. Ha például egy bank érdeke az, hogy egy vállalat egy 9

10 bizonyos engedélyt megkapjon, mivel az a vállalat kölcsönt vett fel a banktól és az engedély szükséges a vállalat fenntartásához, akkor ebben az esetben a bank nem közvetlenûl érintett. Az adott érdekeltség objektívan megítélhetõ kell hogy legyen. Az az érdekeltség, amely csupán egy személy aggódó érzelmein alapul, ezen az alapon nem fogadható el. Például ha valakinek egy adott földterület iránti érdeke azon alapszik, hogy az õsei e földhöz kapcsolódtak, igen valószínû, hogy ez nem elégséges érdekeltségnek tekinthetõ. Egy további kikötés a (környezetvédelmi) szervezetekkel kapcsolatban, hogy azok jogi alapokon szervezõdjenek; más szóval jogi személyiségû társaságok legyenek. A környezetvédelmi szervezetek a legtöbb esetben alapítványként vagy szövetségként jegyeztetik be magukat. Hollandiában rendkívül egyszerûen, gyorsan és olcsón lehet alapítványokat létesíteni. Ezért az alapítvány egyedi helyzetekben nagyon hatékony megoldás lehet. Továbbá azokat a konkrét környezetvédelmi érdekeket, amelyeket a környezetvédelmi szervezet képviselni akar, bele kell foglalni a szervezet alapszabályzatába és ezenkivûl a gyakorlatban is köteles az adott érdeket védeni. Csak ha mindezeket az elõfeltételeket teljesítették, akkor tekinthetõ jogosultnak perindításra a környezet védelmét céljául kitûzõ szervezet. Az, hogy a környezetvédelmi szervezetek idealisztikus érdekeket képviselnek, nem bír jelentõséggel az államigazgatási bíróság elõtt. Csak az számít, hogy a környezetvédelmi szervezet teljesítse az elõírt feltételeket. A polgári bíróságok sok évig nem ismerték el a környezettel kapcsolatos idealisztikus érdeket valós érdeknek. Csak 1986, a "De Nieuwe Meer" ítélet (lásd a fejezetet) óta, ismeri el a Legfelsõbb Bíróság (Hoge Raad) a környezetvédelmi érdeket mint a polgári jog alá tartozó érdek. A környezetvédelmi érdekeket képviselõ szervezetek ezen az alapon már tudnak pert indítani polgári bíróságon. 2.2 Jogellenes cselekmény Az bekezdésben láttuk, hogy a környezetvédelmi szervezetek által benyújtott polgári jogi keresetek alapja legtöbb esetben valamely jogellenes cselekmény volt. Ezt a cselekményt úgy határoztuk meg, hogy az valamely általános kötelezettség be nem tartása. Azonban számos további követelménynek meg kell felelni - az általános kötelezettség elmulasztásán túl - ahhoz, hogy jogellenes cselekményrõl lehessen beszélni, ezek: - A jogellenes cselekményt elkövetõ személy vétkes is kell, hogy legyen. Példaként: egy vállalat valamilyen vegyi anyagot engedett egy folyóba az ötvenes években. Amikor ez megtörténik nem tudja és nem is tudhatja, hogy az az anyag szennyezi a környezetet mivel ez az ismeret akkor még nem áll rendelkezésre. Ez a vállalat nem tekinthetõ vétkesnek, mivel nem volt abban a helyzetben, hogy tudhatta volna, hogy káros, amit tesz. - Ezenkívül kár is kell hogy legyen (bármely anyagi vagy nem anyagi negatív következmény) vagy kár bekövetkezése kell hogy fenyegessen. - A kár a cselekménybõl kell hogy eredjen. Ezt oksági összefüggésnek nevezik. - A megszegett szabály célja a sértett személy védelme kell hogy legyen; ez az ugynevezett relativitás elve. Ha mindezek a feltételek teljesülnek, jó esély van arra, hogy a jogellenes cselekményre alapozott kereset sikeres lesz. Ebben az esetben a környezetvédelmi szervezet kérheti a jogellenes cselekmény folytatásának megtiltását, illetve annak bírói megállapítását, hogy a cselekmény jogellenes, továbbá kártérítést. 2.3 A környezetvédelmi információkhoz való hozzáférés 10

11 A környezetvédelmi jog érvényesítése során a környezetvédelmi szervezetek egyértelmû érdeke, hogy az információkhoz hozzáférjenek. A jogi lépések sikere és hatékonysága nagyban függ a rendelkezésre álló (helyes) információktól. Hollandiában minden hatóság köteles kérésre minden meglévõ adatot rendelkezésre bocsátani, kivéve az üzleti titkokat és a nemzetbiztonsági okokból titkos információkat. Ezt tartalmazza az Államigazgatás nyíltságáról szóló Törvény (Wet openbaarheid van bestuur). A holland Környezetvédelmi Alaptörvényben vannak rendelkezések a megadott engedélyek és a környezeti hatásvizsgálatok nyíltságáról. Az említett alaptörvény 19.2 cikkelyében például egy államigazgatási szerv, amely olyan információval rendelkezik, amely a környezeti hatásvizsgálat elbírálásában lényeges lehet, köteles az ilyen információt bármely érdeklõdõ rendelkezésére bocsátani. Az EK jogban szintén vannak rendelkezések az információk nyilvánosságáról. A 90/313 számú EK irányelv például rendelkezik a környezeti információk szabad hozzáférhetõségérõl (lásd a Függeléket). 5 Hollandia és számos további EK tagország érvénybe léptette ezt a rendelkezést. Az irányelv, a 3. cikkely 1. szakaszában, kötelezi a tagállamok államigazgatási szerveit, hogy kérésre bocsássák rendelkezésre a környezetre vonatkozó információkat - kivéve néhány konkrétan meghatározott okot ennek megtagadására - bármely természetes és jogi személynek, anélkül, hogy annak bizonyítania kellene az információk iránti érdekeltségét. A tagállamok azt is kötelesek garantálni, hogy a kérelmezõ fellebbezhet, ha az információ megadását megfelelõ indoklás nélkül megtagadják. Az irányelv a környezeti információkat úgy határozza meg, mint: "a víz, levegõ, növény- és állatvilág, mezõgazdasági földek és természetes területek állapotával kapcsolatos adatok továbbá azon tevékenységek és intézkedések, amelyek negatívan befolyásolják, illetve befolyásolhatják a környezetet, vagy éppen megvédik azt". Az információkhoz való hozzáférést kétféle módon lehet biztosítani. Hatóságok, a polgárok felkérése nélkül, saját kezdeményezésükre is tájékoztathatják a lakosságot. Erre a formára a 90/313 számú Irányelv 7. cikkelyében találunk utalást, amely szerint a tagállam köteles az állampolgárait a környezet állapotáról tájékoztatni, anélkül, hogy az állampolgárok az ilyen tájékoztatást kérnék. A hatóságok a lakosság külön kérésére is szolgáltathat információkat. A 90/313 számú EK Irányelv 3. cikkely 1. szakasza erre az utóbbi esetre vonatkozik. 2.4 Jogi alapelvek A jogban számos normatív szabály van a jogszabályokon kívül, amelyeket a törvények nem tartalmaznak, ezek az úgynevezett íratlan viselkedési szabályok. A legfontosabb íratlan viselkedési szabályok közé tartoznak a jogi alapelvek. Számos a környezetre vonatkozó jogi alapelv jelentõs szerepet játszik a környezetvédelmi jog érvényesítésében. Mielõtt e jogi elveket ismertetnénk, bemutatjuk a holland államigazgatási jogban alkalmazott általános elveket: algemene beginselen van behoorlijk bestuur, röviden, ABBB ("a tisztességes államigazgatás általános elvei"). Az államigazgatási szerveknek mind az írott mind az íratlan jogelveket figyelembe kell venniük. Ez azért fontos, mivel a jogszabályok rendszerint nagyfokú szabadságot biztosítanak az államigazgatási szervek döntéshozatalában. Ha egy államigazgatási szerv döntéseiben nagy szabadsággal rendelkezik, akkor ezt a szabadságot alaposan megfontolva kell kihasználnia. A jogelvek rákényszerítik a kormányszerveket a megfontolásra, mivel ezen jogelvek alapján bírálják el az államigazgatási bíróságok az államigazgatási 5 PBEG 90/L 158/56. 11

12 szervek döntéseit és tevékenységeit. Az állampolgár kérheti az államigazgatási bíróságtól a fenti vizsgálat elvégzését, ha úgy véli, hogy az államigazgatási hatóság az ABBB elvével ellentétesen járt el. A következõ bekezdésekben röviden ismertetünk egy pár ilyen elvet. "Az alapos elõkészítés elve" (het beginsel van de zorgvuldige voorbereiding) például megköveteli, hogy a hatóság döntés elõkészítésekor figyelembe vegye az összes jelentõs tényezõt és körülményt. Az "Ambt Delden"- ügyben (az eset leírását lásd a fejezetet) az államigazgatási bíróság megsemmisített egy engedélyt, mivel e fenti elvet megsértették. Ezenkívül létezik még "a bizalom elve" (het vertrouwensbeginsel), amely szerint a hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az állampolgárok megbízhassanak benük, illetve, hogy szerzõdéseiket betartják és oly módon járjanak el, hogy az állampolgároknak ne kelljen csalódniuk. Egy másik ABBB-elv "a fair play elve" (het fair play beginsel), azon a koncepción alapul, hogy az állampolgároktól nem lehet megtagadni a jogérvényesítés bármely lehetõségét és részrehajlást ki kell zárni. Ezzel szemben "a motiváció elve" (het motiveringsbeginsel) megköveteli, hogy a hatóság által hozott döntések mögött megfelelõ motiváció legyen. Például kellõen meg kell indokolni, ha egy végleges hatósági döntés során a szakértõi véleménytõl eltérnek, de azt is, ha azt követik. A holland államigazgatási jog fenti elvein kívül, amelyek jelentõs szerepet játszanak az államigazgatási jog alkalmazásában, számos jogelv vonatkozik a környezetvédelmi jogra is. Ezek az elvek jelentõs szerepet kapnak mind a holland, mind az EK környezetvédelmi jogban. "A fenntartás elve" (het stand-still-beginsel) például kimondja, hogy a környezet minõsége a tisztább területeken nem romolhat, továbbá a szennyezett területek szennyezése tovább nem növekedhet csak csökkenhet. Érdemes megjegyezni, hogy ezt az elvet lefektették a holland Környezetvédelmi Alaptörvényben és mint ilyen, már nem lehet íratlan szabálynak minõsíteni. Ez az elv szintén fontos volt az "Ambt Delden"-ügyben (lásd a fejezetet), amelyben a szarvasmarhatenyésztõk azzal a követelménnyel találták szemben magukat, hogy nem csak az õ érdekeiket, de a régió érdekeit is, amelyben mûködnek, figyelembe kell venni a káros hatások felhalmozódásának megelõzése érdekében. "A helyreállítás az okozónál elve" (het beginsel van de bestrijding aan de bron) az egyik legfontosabb jogelv a holland és az EK környezetvédelmi jogban. Ez azt biztosítja, hogy a környezetvédelmi jog kiindulópontja, azaz a környezet védelme elsõsorban a megelõzésre irányuljon. Például egy engedélybe foglalt szabályozással elõre meg lehet határozni, milyen módon vegyék figyelembe a környezeti szempontokat és milyen védõintézkedések szükségesek. Ezenkívül "a legjobb gyakorlati módszer elve" (het beginsel van de best practicle means) az engedélyek és hozzájárulások megadásánál játszik fontos szerepet. Ez elõírja, hogy a vállalat olyan környezetvédelmi módszereket alkalmazzon, amelyek egyrészt a technika jelenlegi állása szerint a leghatékonyabbak, másrészt viszont a vállalat számára gazdaságosan alkalmazhatók. És a "a rendelkezésre álló legjobb és nem túlzottan költséges technológia" elve (best available technology not entailing excessive costs, röviden BATNEEC-beginsel) egy lépéssel ennél is tovább megy; kimondja, hogy kötelezõ a legjobb rendelkezésre álló technológiát alkalmazni, amennyiben az nem okoz túlzott költségeket. Ezt az elvet alkalmazták a "Cockerill Sambre"-ügyben, amelyet a fejezetben ismertetünk. Mint láttuk, az íratlan elvek szintén jelentõs szerepet játszanak a jogalkalmazásban. Az elvek értelmezése és gyakorlatban alkalmazzása, többnyire a bíró elõjoga. Ennélfogva a környezetvédelmi szervezetek maguk is felhasználhatják ezeket az íratlan normákat, amikor a környezetvédelmi jog érvényesítéséért pereskednek. 12

13 2.5 Követelések és szankciók Végül röviden ismertetjük azokat a követeléseket, amelyekkel a környezetvédelmi szervezetek a bírósághoz (vagy fellebbviteli fórumhoz) fordulhatnak. Ez minden egyes eljárásnál más és más. Az államigazgatási jogban követelhetõ: a megadott engedély visszavonása, az államigazgatási hatalom gyakorlása - például egy vállalat bezárása -, valamint az államigazgatási bírság kirovása (nem teljesítés esetén naponta). Az állampolgárok legtöbb esetben magasabb kormányzati hatósághoz fordulhatnak és kérhetik, hogy a hatóság alkalmazza a fenti szankciók valamelyikét. Ha a hatóság döntése kedvezõtlen, akkor államigazgatási bírósághoz lehet fordulni. A polgári bíróságon benyújtott kereset más jellegû. Az alábbi alapokon lehet keresetet benyújtani: - kártérítés (természetben is lehetséges - igazság megállapítása (miszerint egy adott tevékenység a felperesre nézve jogellenes) - az eredeti állapot helyreállítása - egy bizonyos tevékenység betiltása, amelyhez még államigazgatási bírság is járulhat (nem teljesítés esetén naponta kirovandó). 13

14 3. A holland jogi eljárások infrastruktúrája Ismertettük a holland környezetvédelmi szervezetek számára rendelkezésre álló lehetõségeket jogi eljárások indítására. A következõ fontos kérdés a személyi és pénzügyi feltételek, amelyekre a szervezeteknek szükségük van, ha jogi eljárást akarnak kezdeményezni. Ebben a fejezetben bemutatjuk milyen követelményeket támasztanak a jogi eljárások a környezetvédelmi szervezetekkel szemben és jellemezzük a holland gyakorlat egyes vonásait. Elõre kell bocsátani, hogy pontosan nem lehet megbecsülni, milyen költségek várhatók egy jogi eljárásban, mivel ez eljárásonként különbözik. Vannak azonban ismétlõdõ vonások is. 3.1 Tartalmi követelmények A per nagyon komoly eszköz, amelyet jól végig kell gondolni és elõ kell készíteni. Ha a jogi eljárás alapja gyenge, bölcsebb nem belefogni. Általában véve a pereskedés sok munkát igényel és rendkívüli módon elhúzódik. A pert indító szervezetnek fel kell készülnie és el kell köteleznie magát az ügy mellett hosszú idõre. A pereskedés összetevõi közül a két legfontosabb: kimerítõ tényszerû ismeret az adott környezetvédelmi problémával kapcsolatban, és kimerítõ ismeretek a probléma jogi vonatkozásaival kapcsolatban. 3.2 Ténybeli ismeretek Nem könnyû arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen tényszerû ismeretre van szükség a pereskedéshez. Ez szorosan kapcsolódik a per céljához. Ha a per tárgya valamilyen alapvetõ jogi kérdés (például információk biztosítása), akkor kevesebb ténybeli ismeretre van szükség, mint egy speciális környezetvédelmi probléma esetében. Azonban a szervezetnek mindenkóppen rendelkeznie kell specifikus ténybeli ismeretekkel abban az ügyben, amelyben jogvitát folytat. Ezenkivul megfelelõ bizonyossággal azt illetõen, hogy a helyzetet helyesen értelmezi. Lényeges - ha például a környezetet károsító tevékenységrõl van szó -, hogy ismerjék, mennyire káros a tevékenység, lehetne-e azt másképpen is folytatni, vagy teljesen leállítani, és hogy milyen érdekek fûzõdnek a tevékenység (adott módon történõ) folytatásához. További információk is lényegesek lehetnek, például, hogy ki végzi a tevékenységet, vannak-e mások is, akiket károsít a tevékenység, stb. Mivel elõre nehéz meghatározni, hogy mely információk lesznek lényegesek a vitában, a lehetõ legtöbb információt kell összegyûjteni. Az információ minõsége döntõ fontosságú az eljárás sikerességében. Nehéz megmondani, hogyan lehet a szükséges ténybeli ismereteket a legjobb módon beszerezni. Ez nagyban függ az adatok forrásaitól és a probléma jellegétõl. Néha kitûnõ, kormánynak készült ellenõrzõ jelentés, engedély vagy környezeti hatásvizsgálat áll rendelkezésre. A vállalatok maguk is közölnek részletes adatokat tevékenységeikrõl. Más esetekben a szervezetnek szakértõkkel kell konzultálnia, vagy tudományos könyvtárból kell adatait beszereznie. 3.3 Jogi ismeretek A ténybeli ismeretek mellett a jogi eljárást indító környezetvédelmi szervezetnek alaposan ismernie kell a rendelkezésre álló jogi eszközöket. Jogszabályok gyakran azonnali intézkedést követelnek 14

15 meg, különben az eljárás indítása lehetetlenné válik (például ha a társadalmi véleményezésre, ellenvélemény vagy fellebbezés benyújtására rövid határidõt szabnak). A jogi ismeretek a ténybeli adatok összegyûjtésekor is lényegesek; az állampolgároknak bizonyos környezeti információkhoz joguk van. Fontos, hogy világosan lássák a jogi eljárás célját, hogyan járulhat az hozzá az akció általános célkitûzéséhez (például betiltás, új tevékenység tiltása, bizonyos feltételek teljesítése) és mi annak a jogi szempontból vett jelentõsége. Az is fontos, hogy az adott tevékenység jogilag hogyan van allátámasztva (például engedélyköteles-e) és hogy a cél nem elérhetõ-e más eszközökkel is. Gyakran számos jogi út között lehet választani és a céltól függõen ezek kombinálhatók egyéb (nem jogi) eszközökkel is. A jogi ismereteknek különbözõ forrásaik vannak. Ezek közül a legfontosabbak a törvények és a bírói döntések, amelyek nyilvánosak. A jogi szakirodalomban ezek magyarázatát is meg lehet találni. A nem jogász olvasók számára ezek rendszerint nehezen érthetõ szövegek (sõt még az olyan jogászoknak is, akik nem a környezetvédelmi jogra specializálódtak). A környezetvédelmi jog az a terület, amely a jog teljes területét átfedi (lásd az 1.3 fejezetet), következésképpen nagyon sok jogszabályt és eljárást kell ismerni. Ezért rendszerint szakosodott jogász szolgáltatásait kell igénybe venni. 3.4 A szükséges infrastruktúra Ha a fenti kérdések alapján leltárba vette a szervezet, hogy milyen információra lesz szüksége és, hogy milyen jogi lépéseket akar tenni, egy elõzetes listát állít össze a megszerzendõ ismeretekrõl és pénzügyi forrásokról, amelyek az eljárás folytatásához szükségesek. A szervezet elvileg úgy is dönthet, hogy az egész eljárást maga folytatja le, és ahol szükséges, szakértõk bevetésével. Tekintettel a környezetvédelmi ügyek bonyolultságára, feltehetõ, hogy a szakértõ bevonása elõbb vagy utóbb elkerülhetetlen lesz, ha másért nem, hogy ellenõrizze a begyûjtött információk alapján levont következtetéseink helyességét. A gyakorlatban érdemes a szakértõket az eljárás korai szakaszába bevonni, hogy segítsenek a tényleges és a jogi probléma nagyságának ésszerû megállapításában Szakértõk A szakértõk alkalmazása a jogi eljárást indító szervezetek egyik legfontosabb problémája. Mivel a szakértõk megbízása általában rendkívül drága, így más módszereket kell találni a szakértõi konzultáció igénybe vételére. Gyakran lehetséges a szakértõk ad hoc igénybe vétele, általában szívesen részt vesznek hosszabb idõre is az ugynevezett támogató csoportokban. A legjobb módszer a szervezet jellegétõl és a helyben rendelkezésre álló ismeretek minõségétõl függ. Ahhoz, hogy a szervezetek felkeltsék szakértõk érdeklõdését, ki kell vívniuk a szimpátiájukat azzal, hogy bemutatják a szóban forgó ügy társadalmi érdekét, mely mindenkit érinthet. Ilyenkor az illetõ sokszor hajlandó segíteni és ingyen tanácsot adni. Másik lehetõség az, hogy a felkért ismert emberek, akik támogatni akarják ügyüket részt vesznek egy tanácsadó bizottságban. Ezzel gyakran megnyerhetõ a potenciális, de vonakodó szimpatizánsokat is Kiadások Feltéve, hogy egy környezetvédelmi szervezet megfelelõen felkészült a jogi eljárás megindítására, a következõ probléma felmerülhet: mennyibe fog az eljárás kerülni? Az eljárás költsége mindig függ az eljárás típusától. Hollandiában az elsõ kérdés mindig az, hogy szükséges-e ügyvédet fogadni. Noha olcsó jogi segítségnyújtás beszerezhetõ Hollandiában, a költségek ennek ellenére magasak. Azután ott van az a 15

16 kockázat is, hogy pervesztés esetén a tárgyalás költségeit a vesztes félnek kell viselnije. Végül ott vannak a bíróság költségei, amelyeket a szakértõk kirendelése miatt viselni kell. Számos esetben a vesztes félnek ezt a költséget is állnia kell. Szóval a jogi pernek számos aspektusa van; jelentõs kiadások merülhetnek fel. Ezenkivül rengeteg információt kell beszerezni és feldolgozni, szakértõkkel kell konzultálni és plusz még az eljárás hosszú ideig elhúzódhat. Emellett még számos más dolog is történhet. Ha például a média érdeklõdni kezdhet az ügy iránt és így az országos és nemzetközi dimenziókat kaphat. A hatóságok vagy vállalatok lehet, hogy tárgyalást kezdeményeznek, és a bíróság is hozhat meglepõ ítéletet. Ha a szervezet mindezekkel a nehézségekkel szembe tud nézni, számos követelménynek kell megfelelnie. Például ki kell jelölni egy szóvivõt és el kell dönteni, hogy a szóvivõ mindig rendelkezésre álljon-e. Azután a pénzügyi forrásoknak is elegendõnek kell lenniük. Mivel a pénz elõteremtésének lehetõségei országról országra változnak, itt nem érdemes részletesen tárgyalni a pénzgyûjtés kérdését. Hollandiában három fõ forrása van a pénz elõteremtésének: egyének adakozásai, kormányszervek támogatása, valamint a nagyobb pénzgyûjtõ szervezetek, mint például a WWF támogatásai Társadalmi támogatás A következõ lényeges tényezõ: az ügyhöz megfelelõ társadalmi támogatást szerezni. Számos ügyben, különösen ott, ahol ez a fajta jogi eljárás még újnak számít, a bírák nagyra értékelik, ha egy ügy mögött társadalmi támogatás húzódik meg. Ezért szervezeteknek fontos szimpatizánsokat nyerni és aláírásokat gyûjteni. Hollandiában a szimpatizánsok gyûjtése gyakran összekapcsolódik a pénz gyûjtésével. A nyilvánosság lényeges tényezõnek bizonyult ebben a kérdésben is, így a helyesen folytatott propaganda lényeges eleme a jogi eljárásnak. Ha valaki elolvassa a jogi eljárás általunk elõbb felsorolt "rekvizitumait", gyorsan elmehet a bátorsága az egésztõl. A hollandiai tapasztalat azonban az, hogy lelkes emberek igen kis csoportja is indíthat sikeres eljárást. Számos esetben a szakértõk ingyenesen rendelkezésre álltak. A szakértõk bevonása gyakran csak a jó kezdés függvénye. Ha egyszer már világos, milyen utat akarunk bejárni, az átlagos állampolgár könnyen eligazodik a részletes technikai és jogi problémák között. Gyakran bizonyos idõ elteltével már jobban ismerik a témát, mint a szakértõk. A legfontosabb, hogy induljunk el és az utunkba kerülõ problémákat oldjuk meg. Ezt az utat jártuk Hollandiában már a hetvenes évek elejétõl és ez végül rendkívül sikeresnek bizonyult. 3.5 A hollandiai helyzet Végül néhány megjegyzés a jelenlegi holland helyzetrõl, ahol a jogi eljárások indítását megkönnyíti az a tény, hogy a szükséges infrastruktúra már kiépült és számos más probléma megoldásában is már félúton vagyunk. A technikai ismeretek területén az egyetemek felajánlják segítségüket. Nyilvános ismeretterjesztõ központjaik ajtajai nyitva állnak az érdeklõdõ magánszemélyek és szervezetek elõtt. A szolgáltatásaikat ingyen vagy nagyon olcsón nyújtják. Számos szervezet az ilyen "ismeretterjesztõ központokból" szerezte ismereteit, ahol ötleteiket ki is próbálhatták. Hasonló szolgáltatás áll rendelkezésre a jogi kérdések területén is (lásd a 5 fejezetet). 16

17 Ezenkívül a társadalmi szervezetek és a magánszemélyek bizonyos jövedelemszint alatt jogi tanácsért fordulhatnak a Buro's voor Rechtshulp ("Jogsegély-szolgálati Irodákhoz"). Ezek a kormány finanszírozta irodák jogi szaktanácsadást nyújtanak. Ezek közül négy irodában, különbözõ városokban, már rendelkezésre áll környezetvédelmi jogász is. Az eljárási szinten a magánszemélyek technikai és pénzügyi problémáit sokféle módon lehet kezelni. Az államigazgatási eljárásokban, a bírósági titkár költségeit alacsonyan határozzák meg, az államigazgatási bíróság által kirendelt szakértõt az állam fizeti és a vesztes félnek nem kell megfizetnie a tárgyalás költségeit. Ez a rendszer vezetett oda, hogy ma már jelentõs számú államigazgatási bírósági eljárást folytatnak le Hollandiában. 6 A gyakorlatban a sokkal költségesebb polgári jogi eljárásokat ritkábban veszik igénybe. Számos holland környezetvédelmi szervezet bocsátott ki tájékoztatókat annak érdekében, hogy csökkentse a jogi eljárások indítását gátló pszichológiai korlátokat. A jogi lehetõségeket és azok felhasználásának módjait a magánszemélyek és a környezetvédelmi szervezetek számára egyszerû szavakkal írják le. Számos nagyobb környezetvédelmi szervezet biztosít a kisebbeknek jogi segítséget és tanácsadást. 6 A kérdés az, hogy ez a jelenleg rendelkezésre álló rendszer megmarad-e január 1-tõl a hivatalnokokra vonatkozó költségeket megemelték és lehetséges, hogy a vesztes féllel fizettetik meg a tárgyalás költségeit. Ezért a környezetvédelmi szervezetek által indított perek száma valószínûleg csökkenni fog. 17

18 4. A holland környezetvédelmi szervezetek által indított jogi eljárások 4.1 Történeti elõzmények Határozott vonalat húzhatunk a holland környezetvédelmi szervezetek által a hetvenes évek elején indított elsõ eljárások és az 1994-ben kezdettek között. Számos csata és ismétlõdõ próbálkozások után a környezetvédelmi szervezeteknek sikerült elérniük, hogy elismerjék locus standi jogosultságukat kollektív és csoportos akcióikban. Gyakorlatilag a kezdetben lehetetlen volt a polgári bíróságnál elérni a perindítási jogosultságot a környezetvédelmi szervezeteknek, de az idõ elõrehaladtával több alacsonyabb fokú bíróság ismerte el e szervezeteket jogát az eljárásban. Már a hatvanas években indítottak környezetvédõ szervezetek jogi eljárásokat céljaik megvalósítására ben például a Landelijke vereniging tot Behoud van de Waddenzee ("Szervezett a Wadden-tenger Megóvásáért") elnevezésû környezetvédelmi szervezet, amely tiltakozott a természetes területre kiadott olajfúrási engedélyek ellen, a bíróság szerint semmilyen jogi alappal nem rendelkezett "az adott területtel kapcsolatban". Amikor azonban 1972-ben utca lakói a várható zaj miatt tiltakoztak az ellen, hogy az utcájukkal párhuzamosan építsék az amszterdami körút egy szakaszát, a bíró megállapította kereseti jogosultságukat, de ugyanakkor elutasította a Friends of the Earth Netherlands: FoE ("Holland Föld Barátai Szervezetet"), amely a keresetben társként szerepelt. A bíró döntés szerint a FoE nem volt érdekelt fél. Az Utrechti körzeti bíróságon folytatott gyorsított polgári eljárásban 1973-ban Barneveld város egyik lakója és a FoE környezetvédelmi szervezet követelte, hogy a Barneveldi Városi Tanács és a vízmûvek állítsák le a fák kivágását a Barneveld patak erdejében. A bíró ítélete ebben az ügyben: "a környezetvédelmi problémák megoldása, még ha nagy jelentõségûek is az adott közösségre nézve, nem tekinthetõk a polgári jog tárgyának". A FoE környezetvédelmi szervezet ebbõl megtanulta, hogy érdemes az érintett polgárokkal együtt pert inditani, mivel nagy volt az esély, hogy ezeknek az embereknek a követelésének helyt adnak ben újból a FoE és Arnhem város két lakója panaszt tett a Kema szuszpenziós kísérleti reaktor mûködése ellen. A FoE megint nem minõsült jogosultnak a kereset benyújtására - ezúttal a Hágai körzeti bíróság elnöke által vezetett gyorsított eljárásban - mivel a FoE "meghatalmazás nélkül, ismeretlen (érdekelt) személy nevében lépett fel és ehhez semmiféle törvényes felhatalmazás vagy más jogszabály alapján nem tekinthetõ erre jogosultnak". Ez az ítélet arra engedett következtetni, hogy a környezetvédelmi szervezet jogosult fellépni, ha az érdekelt természetes személyektõl jogerõs meghatalmazással rendelkezik és ezt a felhatalmazást igazolni tudja vagy az alapszabálya vagy jogszabályok alapján. Ez be is bizonyosodott, amikor 1975-ben az Arnhemi körzeti bíróság elnöke egy gyorsított polgári eljárás során úgy ítélte meg, hogy a Stichting Gelderse Milieuraad ("Gelderland Megye Környezetvédelmi Alapítvány") nevezetû környezetvédelmi szervezet érdekelt félnek minõsül abban a keresetben, amelyet a Geldermalsen település mezõgazdasági földjein folytatott házépítések ellen nyújtottak be. Alapszabályzatában az alapítvány szerepeltetett egy olyan célt, amely alapján érdekeltségüket elismerték: "a Gelderland megye környezet védelme iránti közérdeket támogatni" ben a holland levegõszennyezésrõl szóló Törvényben (Wet inzake de luchtverontreiniging, lásd az 1.3 fejezetet) és késõbb más környezetvédelmi törvényekben kifejezetten szerepel a környezetvédelmi szervezetek fellebbezési joga. Tehát a fellebbezési jog az államigazgatási jogban 18

19 akkor már szerepelt. Ezért, amikor a holland Legfelsõbb Bíróság 1986-ban egy, a környezetvédelmi szervezetekkel kapcsolatos locus standi ügyben döntött, úgy határozott, hogy mivel az adott jog szerepel az államigazgatási jogban, ezért ezt a jogot a polgári jogban sem lehet megtagadni (lásd a "De Nieuwe Meer" ügyet a fejezetben) Az államigazgatási eljárás indításakor a környezetvédelmi szervezetek más problémákba is beleütköztek. Kevésbé látványosan, mint a polgári perekben, de rendkívül intenzíven jelentkezett a környezetvédelmi szervezetek állandó küzdelme a kereset idõben történõ benyújtása, a megfelelõ módon történõ fellebbezés érdekében és hogy elég erõs ellenállást tudjanak kifejteni az idõközben szintén mindjobban megerõsített állami hivatalokkal szemben. A korai szakaszban a bírók a kereseteket továbbra is elutasították mint meg nem alapozottakat, gyakran rendkívül gyenge indoklással történt, például az engedélykérelmet rendelkezésre bocsátották, de csak két hétvégén vagy a szünidõben. Gyakran csak a reggeli órákban bocsátották rendelkezésre az iratokat, amikor a legtöbb ember munkahelyén volt. Más esetekben meg nem engedélyezték az eset szempontjából döntõ iratok lemásolását, megint más esetben egyáltalán nem engedtek betekintést azokba. A fenti helyzetben azóta jelentõs javulás következett be. Ma már nem olyan könnyû manipulálni az állampolgárokat. Az államigazgatási apparátus egyre inkább felismeri a lakossággal szembeni demokratikus és szolgálati funkcióit. Amíg a hetvenes évek elején csak kevés aktivista szervezet rendelkezett a hatalmas jogi anyagban áttekintéssel ahhoz, hogy például egy fejlesztési tervet befolyásolhasson, ma már a szervezetek számos tagja rendelkezik az alapvetõ jogi ismeretekkel. Ennek ellenére az környezetvédelmi csoportoknak még mindig nagyon ébereknek kell lenniük, a városházán cédulákat kell kitûzniük a hirdetõtáblára és hirdetéseket közölni a helyi közlönyökben. A rendõrség és az államügyész együttmûködésével, például szabálysértés esetében, a környezetvédelmi csoportok kényszeríthetik a hatóságokat, hogy még élénkebb végrehajtási politikát folytasson. Ilyen módon, aktív részvétellel és a három jogterület - államigazgatási, polgári, büntetõjog - alkalmazásával a polgárok megfelelõen hozzáférhetnek a jogszabályokhoz és a környezettel kapcsolatos információkhoz. Az is fontos, hogy a szervezetek a politikai döntéshozatal más szintjein dolgozókkal is együttmûködjenek, például egyetemi környezetvédelmi jogászokkal, jogi irodákban alkalmazott és a törvényhozó szervezetekben dolgozó jogászokkal, de ugyanígy a politikusokkal, és ami még fontosabb a médiával a sajtóval, rádióval és televízióval. 4.2 Jogi esetek Az "Ambt Delden" ügy: Környezetvédelmi szervezet állami hatóságot kényszerít a környezetvédelmi törvény érvényesítésére egy nagy bio-ipari céggel szemben Afdeling Geschillen van de Raad van State (holland államigazgatási bíróság), december 30. Jonathan Verschuuren, Katholieke Universiteit Brabant (Brabanti Katolikus Egyetem) alkotmányjogi, államigazgatási jogi és államigazgatási tanszék Mit mond a jog? A volt legfontosabb holland környezetvédelmi törvény, a Hinderwet ("Háborítási Törvény", amelyet a Wet milieubeheer; a holland Környezetvédelmi Alaptörvény váltott fel) szerint minden olyan tevékenység, amely kárt okozhat a környezetnek engedélyre kötelezett. Ezáltal az ilyen tevékenységet folytatni kívánó szervezet a helyi tanácsnál köteles engedélyt beszerezni. Így például az erdõkben a savas esõ által okozott kár, amely részben az ammónia-kibocsátásból ered, környezeti károkozásnak minõsül. 19

20 A nagyméretû bio-ipari vállalatok nagy mennyiségben bocsátanak ki ammóniát és ezáltal a savas esõ képzõdéséhez nagyban hozzájárulnak. Mivel a nagyméretû bio-ipari vállalatok az ország egy adott területén koncentrálódnak, így az ammónia-kibocsátás is ide koncentrálódik és a kár nagy része is itt jelentkezik. Ezt a halmozott hatást a hatóságnak az engedély kiadásakor figyelembe kell venni, egyéb helyi tényezõkkel együtt, mint például az erdõk vagy természeti körzetek jelenléte. Az engedélybe foglalt feltételekkel a kárt meg kell elõzni vagy legalábbis a minimálisra kell korlátozni. A hatóságnak ezért a lehetõ legnagyobb mértékû védelemre kell törekednie. A holland környezetvédelmi és a mezõgazdasági miniszterek irányelveket adtak ki, az úgynevezett ammónia és bio-ipari irányelveket, amelyek a helyi hatóságokat támogatják a döntéshozatalban, amikor bio-ipari tevékenység engedélyezésérõl van szó. Az irányelvek megszabják a minimális távolságot, amelyet az ammónia-kibocsátó ipartelep és a savas esõ által veszélyeztetett természetes környezet között be kell tartani. Az illetékes hatóság minden esetben köteles betartani a jogszabályokat; az irányelvek célja, hogy segítse a törvény végrehajtását az adott helyzetben, amikor nagyméretû bio-ipartelepet akarnak egy, a savas esõ által veszélyeztetett természetes környezet közelébe telepíteni. Mit tett az illetékes hatóság? Ambt Delden település illetékes hatósága egy állattenyésztõ farm létesítését engedélyezte a "Háborítási Törvény") alapján. Ismert volt, hogy a közelben lévõ erdõ, amelyet a savas esõ veszélyeztet, károsodna a megnövekedett ammónia-kibocsátás miatt. Az engedély kiadásakor a hatóság körültekintõen járt el: az engedélyt az irányelvben lefektetett normával összhangban adták ki, feltéve, hogy a farm kevesebb, mint 15 ammónia-üledék egységet bocsát ki hektáronként. A környezetvédelmi szervezet államigazgatási jogi eljárást kezdeményez A FoE helyi csoportja Hengelo városában kifogást emelt a helyi hatóság fenti döntése ellen és az illetékes államigazgatási bíróságnál, ez esetben az államigazgatási bíróságnal, az Afdeling Geschillen van de Raad van State-nál fellebbezett a döntés ellen. A FoE az ellen emelt kifogást, ahogy a helyi hatóság az említett irányelveket alkalmazta. Ugyanis az adott területen magas volt a háttér-ammónia szint. Ez a fent említett farmok koncentrációjából eredt: noha az egyes farmok külön-külön betarthatják az engedélyezett szintet, együttesen elfogadhatatlanul nagy kárt okozhatnak a vegetációban. A FoE érvelése szerint a hatóságnak ezt figyelembe kellett volna vennie és nem csak az egyedi kérelmet kellett volna tekintenie az irányelvek érvényesítésekor. A korábbi jogi ismeretek (bírói döntések) alapján nem engedélyezett Hollandia erõsen savas erdöi régióiban az ammónia-kibocsátást növelni. Mivel ez olyan jelentõs környezeti károkat okozhat a háborítási Törvény és a Környezetvédelmi Alaptörvény minden további növelést megtilt. Azok az állattenyésztõk, akik mindig is a háborítási Törvény alapján kiadott engedéllyel mûködtek, most szembekerültek a stand-still-beginsel-el ("fenntartás elve", lásd a 2.4 fejezetet): nem bõvíthetik tevékenységüket, csak ha drasztikusan csökkentik az emissziót. Új állattenyésztõ telepeket már régóta nem lehet létesíteni ezeken a területeken. Azok az állattenyésztõk jelentik a legnagyobb problémát, akik nem rendelkeztek a Háborítási Törvény alapján kiadott engedéllyel, de az engedélyezésért felelõs helyi önkormányzat eltûrte a tevékenységüket. Ha legálissá akarnak válni és ezért engedélyért folyamodnak, a fenti helyzettel találják szemben magukat. Az ilyen engedély alapján az ammónia-kibocsátás növekedne a savas esõvel veszélyeztetett területeken, ezért ez jogellenes volna. 20

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE

HU 1 HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE HU HU HU KÖZVETÍTŐK EURÓPAI MAGATARTÁSI KÓDEXE E magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők saját felelősségükre önkéntes alapon elkötelezhetik magukat. A

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat; Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda Budapest Szám: 1-38 / 2012. Tájékoztató az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Készült: A Képviselő-testület 2012. márciusi ülésére Előterjesztő: Szentmiklósi és Társa

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A Kérdések és Válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, s az nem kötelezi a Bíróságot. Rendeltetése, hogy alapvető és általános tájékoztatást nyújtson

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Szolgáltatástípus (pl. lakáshitel, KGFB):

Szolgáltatástípus (pl. lakáshitel, KGFB): A Magyar Nemzeti Bankhoz az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel: Ön fogyasztó, azaz gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból vesz/vett igénybe pénzügyi

Részletesebben

A Felügyelethez az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel:

A Felügyelethez az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel: A Felügyelethez az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén forduljon kérelemmel: Ön fogyasztó magánszemély, közvetlenül a pénzügyi szolgáltatónál már megkísérelte a vita rendezését (panaszt nyújtott

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/3018. számú. törvényjavaslat. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3018. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2015. február 1 2015.

Részletesebben

Európai részvénytársaság (ERT)

Európai részvénytársaság (ERT) Az alapszabályról szóló rendelet és irányelv a munkavállalói részvételről (2001.10.08 / 3 éves transzpozíció) Miről szól ez az európai jogi forma? Alapítási formák Alapszerkezet Szervek Munkavállalói részvétel

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről

Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete 18/2004. (XII.23.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről Öttömös Község Önkormányzata Képviselő-testülete élve a Magyar

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok Emberi Jogok Európai Bírósága Kérdések és Válaszok Kérdések és Válaszok MI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA? A Kérdések és válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, és az nem köti a Bíróságot. Rendeltetése,

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

Benyújtandó 1 példányban a Pénzügyi Békéltető Testülethez, -egy elszámolásról szóló tájékoztatóhoz kapcsolódóan egy kérelem nyújtható be

Benyújtandó 1 példányban a Pénzügyi Békéltető Testülethez, -egy elszámolásról szóló tájékoztatóhoz kapcsolódóan egy kérelem nyújtható be ÜGYSZÁM: Érkeztetés helye 151. KÉRELEM HELYES ELSZÁMOLÁS MEGÁLLAPÍTÁSA TÁRGYÁBAN (A Kérelmező szerint az elszámolás helytelen adatot, számítási hibát tartalmaz, és/vagy vitatja a forintban kifejezett követelésre

Részletesebben

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről

Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA-BoS-15/106 HU Iránymutatások a piaci részesedések adatszolgáltatás céljára történő meghatározásának módszereiről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20;

Részletesebben

150. ÁLTALÁNOS FOGYASZTÓI KÉRELEM

150. ÁLTALÁNOS FOGYASZTÓI KÉRELEM vonalkód helye 150. ÁLTALÁNOS FOGYASZTÓI KÉRELEM ÜGYSZÁM: Benyújtandó 1 példányban a Pénzügyi Békéltető Testülethez Érkeztetés helye E nyomtatványt letöltheti a Pénzügyi Békéltető Testület honlapjáról

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről

Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA-BoS-14/167 HU Iránymutatások a kiegészítő szavatoló tőkéről EIOPA Westhafen Tower, Westhafenplatz 1-60327 Frankfurt Germany - Tel. + 49 69-951119-20; Fax. + 49 69-951119-19; email: info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.

Részletesebben

Elektronikus hirdetés vagy spam?

Elektronikus hirdetés vagy spam? Elektronikus hirdetés vagy spam? A gyakorlatban sokszor felmerülő kérdés, hogy lehet-e a hatóság eljárását kezdeményezni kéretlen levelek (levélszemét, spam) miatt? A spam jogilag nem definiált fogalom,

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC

SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC 2008.06.25. SEMMI, VAGY MÉG ANNYI SEM Zéró vagy negatív időtartamú SPC Daróczi Klára iparjogvédelmi osztályvezető 1./ 1901/2006/EK rendelet a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerekről - a

Részletesebben

JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete

JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete JUTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2011.(III. 16.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásának és elszámolásának rendjéről Juta Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén?

Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén? Mi a teendő az uniós jog sérelme esetén? Kérdések és panaszok az uniós jog alkalmazásával kapcsolatban Ha Ön az uniós tagállamok valamelyikének állampolgára, illetve ha a tagállamok valamelyikében él,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre gépjárművel történő behajtás engedélyezésének

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki.

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575

Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága. BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Bercsényi u. 48. /fax 68/413-057 30/9288-690 mail: kincses@elender.hu adószám: 44420538-1-24 Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága BUDAPEST Donáti u. 34-45 1575 Indítvány

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA

EURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Petíciós Bizottság 2009 2005. február 7. MEGJEGYZÉS A KÉPVISELŐK SZÁMÁRA Georges Thiébaut, (belga állampolgár) által benyújtott 815/2001. sz. petíció a szabadtéri cserépgyárak

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007

Page 1 of 5 IPO / PRO / 001. Irányelvek száma IPO / PRO / 001. Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1. Kapcsolódó utasítások IPR / PRO / 001-007 Alpiq Csepeli Vállalatcsoport I ntegrált irányelvek Beszerzési Politika Irányelvek száma IPO / PRO / 001 Kiadás kelte 2012. május 01. Issue: 1 Kapcsolódó irányelvek Alpiq Etikai Elvek; IPO/HR/001; Kapcsolódó

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. 2013/2014. évi. 500.000.000.000 Forint. Keretösszegű Kötvényprogramja. Összevont Alaptájékoztatójának. 9. számú kiegészítése

Az OTP Bank Nyrt. 2013/2014. évi. 500.000.000.000 Forint. Keretösszegű Kötvényprogramja. Összevont Alaptájékoztatójának. 9. számú kiegészítése Az OTP Bank Nyrt. 2013/2014. évi 500.000.000.000 Forint Keretösszegű Kötvényprogramja Összevont Alaptájékoztatójának 9. számú kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló összevont alaptájékoztató két

Részletesebben

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3.

Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában Dr. Kacsuk Zsófia Budapest, MSZÜK, 2014. február 3. Áttekintés Újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás Interneten

Részletesebben

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan 3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan A közösségi média használatra vonatkozó jogi és etikai

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET!

OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! 8441-1/2006. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról Budapest,

Részletesebben

A Decs Kulturális, Oktatási és Sport Életének Fejlesztéséért Közalapítvánnyal kötött kölcsönszerződés módosítása

A Decs Kulturális, Oktatási és Sport Életének Fejlesztéséért Közalapítvánnyal kötött kölcsönszerződés módosítása Az előterjesztés száma: 101/2014. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2014. június 25-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Kulturális,

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a behajtási engedélyek szabályozásáról Lébény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben