KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Dunakeszi, Dunakeszi Vízbázis vízbázis védőterület és védőidom kijelölés Előadó: dr. Longa Anna Zsófia Koroknai Zsuzsa Scheiber Róbert Verespey Ágnes Niedermayer József Kovács Ilona Oszkocsil Zoltán Vízikönyvi szám: D.2/2/208 D.2/2/2454 HATÁROZAT A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (2600 Vác, Kodály Zoltán u. 3.; a továbbiakban DMRV Zrt.) üzemeltetésében álló, Dunakeszi Vízbázis védőterületének belső, külső védőövezetét, hidrogeológiai védőövezetének A és B zónáját valamint belső, külső hidrogeológiai A és B védőidomát e határozat rendelkező része szerint, az ott meghatározott rendelkezésekre, jogokra és kötelezettségekre figyelemmel kijelölöm. I. A KIJELÖLÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK: A vízbázis megnevezése: Dunakeszi Vízbázis Üzemeltető, engedélyes: DMRV Zrt. (2600 Vác Kodály Zoltán u. 3.). Kapcsolódó vízjogi engedélyek: Vízjogi üzemeltetési engedély a termelő kutakra és a vízmű telepen lévő monitoring kutakra: KTVF: /2011. Vízikönyvi száma: D.2/2/208 Vízjogi üzemeltetési engedély a háttérterületen lévő monitoring kutakra, és mederszondára: KTVF: /2010. Kijavítás: KTVF: /2010. Vízikönyvi száma: D.2/2/2454 L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 A vízművek elhelyezkedése: Dunakeszi 0162 hrsz. Váci Duna-ág bal part fkm között A vízbázisról ellátott települések Dunakeszi település más vízbázisokkal közösen a DMRV Zrt. által üzemeltetett bal parti regionális hálózaton keresztül. A vízművel érintett ingatlan tulajdonosa: Magyar Állam. (A DMRV Zrt. kezelésében) 1. A VÉDELEM ALÁ HELYEZETT VÍZBÁZIS VÍZILÉTESÍTMÉNYEINEK, VÍZKÉSZLETÉNEK ÉS KIJELÖLÉSÉNEK ALAPADATAI: 1.1. A Védelem alá helyezett vízkivételi művek műszaki adatai 2 db csáposkút 1 sz. csáposkút: EOV koordináták: x = y = z = 105,92 mbf (csőperem) z = 102,60 mbf (terepszint) Talpmélység: 13,83 m 92,09 mbf Kútakna: Ø 2,2 m-es akna, zárható aknafedlappal Csápok: Összes hossz: Felső csápsík: Alsó csápsík: db Ø 159 mm-es acél anyagú csáp, felső csápsíkban a 10. sz. csáp Ø 219 mm-es KO33 anyagú 267,8 m 94,6 mbf (4 db csáp) 93,9 mbf (5 db csáp) 2 sz. csáposkút: EOV koordináták: x = y = z = 105,77 mbf (csőperem) z = 102,20 mbf (terepszint) Talpmélység: 14,13 m 91,64 mbf Kútakna: Ø 2,2 m-es akna, zárható aknafedlappal Csápok: Összes hossz: Felső csápsík: 2 5 db Ø 159 mm-es acél anyagú csáp 165,1 m 94,98 mbf (5 db csáp) 2

3 Alsó csápsík: 94,27 mbf (5 db csáp) A kitermelt víz vízminőségi problémák miatt, csak a Fővárosi Vízművek Zrt.-től átvett vízzel keverve szolgáltatható Védelem alá helyezett vízkészlet A védőterület meghatározásánál figyelembe vett vízmennyiség: Éves átlag: m 3 /nap m 3 /év Havi max.: m 3 /nap m 3 /hó Napi max.: m 3 /nap Engedélyezett kitermelhető vízmennyiség: m 3 /nap m 3 /év Rétegsor a vízmű térségében: 0,0 2,0-4,0 m: humuszos iszap vagy agyag (féligáteresztő fedő) 2,0-4,0 9,0-13,0 m: a Duna negyedidőszaki kavicsos, homok összlete (vízadó) 9,0-13,0 m alatt: oligocén-miocén agyagos képződmények (vízzáró fekü) Vízadó: a Duna negyedidőszaki kavicsos, homok összlete Kitermelt víz típusa: partiszűrésű víz A vízbázison létesített felszín alatti víz megfigyelő rendszer Vízhasználat jellege: Vízkészlet jellege: Vízminőségi kategória: monitoring partiszűrésű víz, talajvíz II. osztály A vízmű telepen lévő termelésből kivont kutak 1. sz. aknakút: EOV koordináták: x = y = z = 105,77 mbf (csőperem) z = 102,51 mbf (terepszint) Talpmélység: Csövezés: 12,4 m 0,0 12,4 m Ø 3000 mm-es acélcső 3

4 Szűrőzés: talpon 2. sz. aknakút: EOV koordináták: x = y = z = 106,12 mbf (csőperem) z = 102,69mBf (terepszint) Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 12,85 m 0,0 12,85 m Ø 3000 mm-es acélcső talpon 1. sz. csőkút: Kataszteri szám: K-36 EOV koordináták: x = y = z = 102,73 mbf (csőperem) z = 102,54 mbf (terepszint) Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 13,0 m 0,0 4,0 m Ø 419 mm-es acélcső 0,0 13,0 m Ø 300 mm-es acélcső 5,2 9,8 m között Ø 300 mm-es acélcső réselve 2. sz. csőkút: Kataszteri szám: K-37 EOV koordináták: x = y = z = 102,30 mbf (csőperem) z = 102,19 mbf (terepszint) Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 11,0 m 0,0 3,5 m Ø 419 mm-es acélcső 0,0 11,0 m Ø 300 mm-es acélcső 4,5 9,0 m között Ø 300 mm-es acélcső réselve 3. sz. csőkút: Kataszteri szám: K-38 EOV koordináták: x = y = z = 102,38 mbf (csőperem) z = 102,21 mbf (terepszint) Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 11,5 m 0,0 3,5 m Ø 419 mm-es acélcső 0,0 11,5 m Ø 300 mm-es acélcső 4,5 9,2 m között Ø 300 mm-es acélcső réselve 4

5 4. sz. csőkút: Kataszteri szám: K-39 EOV koordináták: x = y = z = 102,90 mbf (csőperem) z = 102,49 mbf (terepszint) Talpmélység: Csövezés: Szűrőzés: 12,0 m 0,0 2,5 m Ø 600 mm-es acélcső 0,0 9,8 m Ø 400 mm-es acélcső 9,8 12,0 m Ø 300 mm-es acélcső 4,5 9,2 m között Ø 400 mm-es acélcső réselve A vízmű telepen található 2 db aknakút és a 4 db csőkút vízminőségi (nitrát) és mennyiségi (kis vízhozam) problémák miatt hálózatra nem termelnek, monitoring kútként üzemelnek A vízmű háttérterületén lévő kutak és mederszonda: 5 db talajvízfigyelő kút és 1 db mederszonda 09/1 jelű kút: Kataszteri szám: K-122. Telepítés helye: Dunakeszi, Barátság út, 5220/108 hrsz. EOV koordináták: X = ,61 Y = ,95 Z csőperem = 113,66 mbf Talpmélység: Szűrőzés: Nyugalmi vízszint: 9,0 m 4,5-8,5 m között -6,18 m (107,48 mbf) 09/2 jelű kút: Kataszteri szám: K-123. Telepítés helye: Dunakeszi, Fő út, 5259/4 hrsz. EOV koordináták: X = ,47 Y = ,54 Z csőperem = 114,29 mbf Talpmélység: Szűrőzés: Nyugalmi vízszint: 9,0 m 4,5-8,5 m között -5,32 m (108,97 mbf) 5

6 09/3 jelű kút: Kataszteri szám: K-124. Telepítés helye: Dunakeszi, MÁV Lakótelep, Körönd, 5062 hrsz. EOV koordináták: X = ,45 Y = ,93 Z csőperem = 113,42 mbf Talpmélység: Szűrőzés: Nyugalmi vízszint: 9,0 m 4,5-8,5 m között -4,08 m (109,34 mbf) 09/4 jelű kút: Kataszteri szám: K-125. Telepítés helye: Dunakeszi, Mányoki tér, 670 hrsz. EOV koordináták: X = ,61 Y = ,75 Z csőperem = 124,38 mbf Talpmélység: Szűrőzés: Nyugalmi vízszint: 16,5 m 11,5-15,5 m között -13,08 m (111,30 mbf) 03/3 jelű kút: Kataszteri szám: K-86. Telepítés helye: Dunakeszi, Madách Imre utca, 6943 hrsz. EOV koordináták: X = ,79 Y = ,20 Z csőperem = 128,39 mbf Talpmélység: Szűrőzés: 20,0 m 15,5-19,5 m között Msz-1 jelű mederszonda: Telepítés helye: I. csáposkút és a Duna között. EOV koordináták: X = ,37 Y = ,47 Z csőperem = 102,50 mbf Kialakítása: A Duna mederben 1/2 -os KPE csövekből összeállított csőköteget helyeztek el, a folyásirányra merőlegesen, a mederfenék szintje alatt 1,40 m mélységben, a hajóúton kívüli tartományban. A csőköteg 5,0 m-enként bővül egy-egy újabb csővel. 6

7 Szűrőzött szakasz: A folyammeder és a mederszonda gyűjtőaknája között 70 m hosszban kialakított 10 csőből álló köteg a gyűjtőaknában elhelyezett 2 "-os acél csövekbe köt be, ezáltal 10 db mérőpontot képezve. A KPE csövek meder felöli végei 1,0 m hosszban 1.4. A Védelem alá helyezett vízbázis védőidom lehatárolását megalapozó modellszámítás A SMARAGD-GSH Kft ban, a diagnosztika I. ütemében elkészítette a Dunakeszi és a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett Balpart I.-II. vízbázisok előzetes modelljét. Az abban lehatárolt védőövezetek alapján határozták meg a diagnosztika II. ütemében elvégzett terepi munka helyszíneit, ahonnan a végleges modell kialakításához szükséges méréseket, vizsgálatokat elvégezték, adatokat és információkat begyűjtötték. A diagnosztika II. ütemében a SMARAGD-GSH Kft. és a Golder Associates Kft. konzorciuma elkészítette a Dunakeszi és a Balpart I.-II. vízbázisok végleges hidrogeológiai értékeléshez szükséges modelljét. A modellben a belső védőidom határát 20 napos, a külső védőidom határát 180 napos, a hidrogeológiai A védőidom határát 5 éves, a hidrogeológiai B védőidom határát 50 éves elérési idő figyelembevételével határozták meg. A modellterület horizontális lehatárolása: A 26 x 31 km-es modellterület határa D-en és K-en a Rákos-patak, É-on és ÉK-en a sződi Hartyán-patak, Ny-on pedig a Duna. EOV ÉK-i: X = ; Y = ; EOV ÉNy-i: X = ; Y = ; EOV DNy-i: X = ; Y = ; EOV DK-i: X = ; Y = ; A modell vertikális határai: Felső felület: Felszíni topográfia (terepszint), 288 mbf (K) mbf (Ny) között Alsó sík: A víztároló összlet feküjén belül, 80 mbf-en. Rácskiosztás: A kútsorok környezetében 25 x 25 m, amely a kutaktól távolodva fokozatosan 200 x 200 m-re durvul. A modellnél használt származtatott numerikus rétegek: Az ismert adatok alapján a fedőre, a vízadó összletre és a fekű felső részére 6 hidrogeológiai egységből álló hidrodinamikai modellt állítottak fel a modellezők, az így lehatárolt különböző szemcseszerkezetű folt- és sávszerű területeket különböző szivárgási paraméterekkel tudták jellemezni. 1. Fedő: Vízadó kavics felett települő, rendkívül heterogén, finomszemcsés, rosszközepes vízvezető képességű eolikus, folyóvízi illetve mocsári-tavi üledékek. 2. Vízadó kavics: Folyóvízi eredetű homokos kavics, kavicsos homok rétegek. 7

8 3. Fekü: Zömében oligocén és miocén, tengeri eredetű rossz vízvezető, vízrekesztő vízrekesztőként figyelembe vett üledék. 4. Terasz kavics: Magasabb teraszok vízadó kavicsos homok, homok rétegcsoportjai. 5. Talajvíztartó: A teraszokhoz oldalirányban kapcsolódó idősebb, oligocén és miocén képződmények felső mállott zónája. 6. Futóhomok: A teraszos vízadók és a hozzájuk kapcsolódó mállott tercier vízadók fedőjét képező általános elterjedésű futóhomok sorozat. A hidrogeológiai egységek szivárgási tényezői nagy változatosságot mutattak: K (horizontális) = m/nap K (vertikális) = ,8 m/nap 1.5. A védőidom és védőterület kijelölését megalapozó dokumentációk SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft., Golder Associates (Magyarország) Kft. konzorciuma: DMRV Zrt. Duna Balparti Regionális Vízellátó Rendszer Dunakeszi Vízbázisának diagnosztikai vizsgálata Állapotértékelés, és biztonságba helyezési terv Záródokumentáció című dokumentáció (2009. november). SMARAGD-GSH Környezetvédelmi és Szolgáltató Kft., Golder Associates (Magyarország) Kft. konzorciuma: A Fővárosi Vízművek Zrt. Balpart I. és Balpart II. Vízműtelepei Vízbázisának védőterülete ingatlanhasználati térképen ábrázolva című dokumentáció (2009. november) Potenciális és tényleges szennyezőforrások a védőterületen Diffúz szennyezőforrások: Évtizedekig csatornázatlan település, illetve a nem teljes körű csatornázottság: A Dunakeszi város területe ma már csaknem teljesen csatornázott, azonban a csatornahálózatra való rákötés nem 100 %-os. A hosszú évtizedekig csatornázatlan település talajba vezetett szennyvizei, mellett az esősorban a kertes, családi házas övezetekben ma is elszikkasztott szennyvíz, illetve szivárgó szikkasztóaknák jelenleg is növelik a talajvíz ammónium, nitrát és nitrit koncentrációját. Mezőgazdaság: Dunakeszi belterületének Ny-i pereméhez csatlakozóan találhatóak a Zártkertek, az un. vizes kertek. Ezeken a gyümölcsfák mellett konyhakerti növénytermesztés és szőlőtermelés folyik. A kiskertes területeken különféle típusú és összetételű növényvédő szert alkalmaznak, a műtrágya használata azonban nem jellemző. A vízbázison és környezetében elhelyezkedő réteken egykor mezőgazdasági tevékenység folyt. Ma leginkább legelőként hasznosítják azokat. A diagnosztika során az egykori mezőgazdasági tevékenység diffúz szennyezésének feltárására, talaj és talajvíz mintázást 8

9 végeztek. Az eredmények alapján a település alatti talajvízre jellemző magas vas és mangán koncentráció itt is jelentkezett, ezzel szemben a nitrát mennyisége a vízben B határérték alatti. Vizsgálták még a talaj makrotápanyag (nitrogén formák, foszfát stb.) tartalmát, amely forrása lehet a talajvíz település alatt észlelt magas nitrát tartalmának. Az eredmények alapján megállapították, hogy a vizsgált talaj összes nitrogéntartalma nem okozhatja a víz nitrát szennyezettségét Vonalas szennyezőforrások: Duna: A vízbázis fokozott veszélyeztetettségét mutatja, hogy a Dunában levonuló esetleges szennyezéshullám hatása napokon belül megjelenik a termelőkutak vizében. 2 számú főút, illetve a védőövezeteken áthaladó egyéb közlekedési utak: Az útburkolatról lefolyó esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvíz, illetve a lemosódó por és korom a vízbázisba kerülhet Pontszerű szennyezőforrások: Dunakeszi strandfürdő: (belső védőövezet) A Dunakeszi 0155 hrsz-ú ingatlanon lévő strandfürdő a vízbázis belső védőövezetén helyezkedik el, közvetlenül a vízmű monitoring kútként üzemelő 1. sz. és 2. sz. aknakútjainak szomszédságában. A rossz vízminőség miatt ezeket a kutakat ki kellett vonni a termelésből. A területen az 1930-as évek óta zajlik fürdő és vízisport-élet. A strandon egy kabinsor és egy csónakház mellett, emésztős WC és egy szennyvízelvezetés nélküli melegkonyhás étterem üzemelt évekig. A területen van még egy ásott kút is ban a Metal Star Kft. építési engedélyt kapott az étterem nagymértékű bővítésére. Az engedély kiadásához a DMRV Zrt. hozzájárulását nem kérte az építési hatóság, holott az építkezés a vízmű telep 2. sz. aknakútjának 50 m sugarú belső védőövezetén belül valósult meg es esztendőt követően a strand területén újabb beruházások folytak. Tovább bővült az étterem, panzió, rendezvénysátor, medence és egyéb kiszolgáló épületek készültek ben a SMARAGD-GSH Kft. alapállapot vizsgálatot végzett a területen. Magas vas, mangán és nitrát koncentrációt mutattak ki a talajvízből. Ez utóbbit a lokális szennyeződésen kívül feltehetőleg az évtizedeken át csatornázatlan település talajba vezetett szennyvizei, illetve szivárgó szikkasztók okozták. A Vízmű gépháza: (belső védőövezet) A gépház a 2. sz. aknakúttól K-re, annak szomszédságában található. A gépházon belül került kialakításra egy mosdókkal ellátott öltöző is. A telek nincs rákötve a szennyvízcsatorna hálózatra, a keletkező szennyvizet egy m 3 -es zárt tárolóba vezetik, amelyet 1-2 havonta ürítenek. 9

10 Csapadékvíz elvezető rendszer: (belső védőövezet) A Dunára merőlegesen futó csapadékvíz elvezető rendszer a 2. sz. csáposkút közelében torkollik a folyóba. A rendszeren át esőzések alkalmával havária szerű szennyezéshullám juthat a Dunába és onnan a kutak vizébe. Éppen ezért csapadék esetén, illetve ha víz folyik az árokban a DMRV Zrt. mintázza azt. Ha szükséges az általános kémiai paramétereken túl toxikus fémek koncentrációját is vizsgálják. Az eredmények alapján a víz nitrit szennyezettsége és a magas KOI érték általánosnak mondható, ezek mellett esetenként határértéket messze meghaladó ammónium, mangán és nátrium koncentrációt mértek. Bombardier Transportation MÁV Hungary Kft.: (hidrogeológiai védőövezet A zóna) A Kft. elődje a MÁV Járműjavító volt, a telephelyet jelenleg is a MÁV-tól bérli. A telephely 1994-es környezetvédelmi felmérése során ásványi olaj és toxikus fém szennyezést mértek a talajban és a talajvízben egyaránt és 2004 között kármentesítés zajlott a területen. Ennek során a szennyezett talajvíz kitermelése és talajcsere történt végéig utómonitoring vizsgálatok folytak. Ennek lezárását követően a kutakat felszámolták. A telephelyen jelenleg vasúti személyszállító járművek javítása történik. A jelenlegi és a múltban a telephelyen végzett potenciális szennyezőforrásnak minősülő tevékenységek miatt a diagnosztikai vizsgálatok során 2 db monitoring kutat alakítottak ki a telephely közelében, a talajvíz áramlás irányában, illetve talajmintát is vettek. A vizsgálati eredmények kimutatták, hogy sem a talaj, sem a talajvíz nem szennyezett ásványi olaj és toxikus fém komponensekkel. A talajvízben azonban itt is magas nitrát koncentráció jelentkezett, illetve vas koncentráció szempontjából kifogásolható. Lakótelepi parkolók: (hidrogeológiai védőövezet A zóna) A parkolók nem burkoltak, csak a kerékbeállások betonozottak. Az esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvizek elszikkadása jelenthet potenciális szennyezőforrást. A diagnosztikai munkálatok során a területen lévő monitoring kútból vett vízmintákban TPH és toxikus fém tekintetében nem mutattak ki szennyezést. A nitrát és a vas koncentráció itt is magas volt a talajvízben, ez azonban nem a Lakótelepi parkolókról származik. FKF Zrt. Dunakeszi Hulladéklerakója: (hidrogeológiai védőövezet B zóna) A lerakóban kommunális hulladék lerakása történik. A hulladéklerakó engedéllyel rendelkezik, műszaki védelme megoldott, monitoring rendszert üzemeltetnek. A diagnosztikai munkálatok során a hulladéklerakó felől áramlási irányban lévő két kútból vett vízmintákat vizsgáltak. A nitrit koncentráció egyik kútban sem haladta meg az egészségügyi határértéket a talajvízben. Az egyik kút vizében a nitrát a másikéban az ammónium koncentrációja volt határérték feletti. Az ammónium magas koncentrációja friss, a hulladéklerakóból származó szennyeződésre utal. 10

11 Volt fűtőolaj töltő: (hidrogeológiai védőövezet B zóna) Az as években működő háztartási fűtőolaj töltő állomás felszámolása után a fűtőolaj tartályt nem szedték ki, csak a lefejtőt bontották le. A vizsgálatok kimutatták, hogy a talajvíz a háttérből származó nitrát és vas szennyeződésen kívül nem szennyezett, a TPH koncentráció határérték alatti. A talajvizsgálatok kimutatták, hogy a TPH koncentráció itt sem haladja meg a határértéket, viszont a talaj felső 3 m-én a mélységgel növekvő tendenciát mutat, majd onnan ismét csökken. Megállapítható, hogy a meglévő szennyezés a talaj felső néhány m-ét érinti. Munkagép telephely: (hidrogeológiai védőövezet B zóna) A telephelyen jelenleg teherautók, földmunkagépek tárolása, esetenként javítása folyik. Korábban hordós anyagtárolás folyt itt, a tárolt anyagról nincs információ. A diagnosztika keretein belül az esetlegesen a telephelyről származó szennyezés feltárására talaj és vízkémiai vizsgálatokat végeztek. A talajban szennyeződés nem volt kimutatható. A talajvíz nitrit, nitrát és vas koncentrációja meghaladta a B szennyezettségi határértéket, TPH és toxikus fém szempontjából nem volt szennyezett. 2. A VÍZBÁZIS VÉDŐIDOMAINAK ÉS VÉDŐTERÜLETÉNEK KIJELÖLÉSE A vízbázis védőterületét, valamint védőidomát az alábbiak szerint állapítom meg. A DMRV Zrt. által üzemeltetett Dunakeszi és a Fővárosi Vízművek Zrt. által üzemeltetett Balpart I.-II. vízbázisok 180 napos, 5 és 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomai a három vízbázisra közös térbeli idomokként határozhatóak meg. A védőidomok felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetükkel. A vízbázisok közti határt a közös védőidomok szeletelésével határozták meg: a Dunakeszi és a Balpart II. vízbázisok határa a Balpart II. vízbázis 22. számú termelőkútjának legészakibb áramvonalához igazodik. A vízbázis védőövezeti térképét az 1. számú melléklet tartalmazza 2.1. Belső védőidom és védőövezet: Belső védőidom: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a 20 napos elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. A belső védőidom vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Z max = 105,5 mbf). 11

12 Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Z min = 87,0 mbf) Belső védőövezet: A belső védőidom felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a belső védőidom teljes felszíni vetületére belső védőövezetet jelölök ki. A vízbázis belső védőövezetének területe 0,16 km 2. Határa a Dunában a parttól 100 m-re, a háttér felé a termelőkutak vonalától m-re húzódik. A belső védőövezet sarokponti EOV koordinátái: pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,3 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 A belső védőövezetre eső ingatlanok adatait a 2. számú melléklet tartalmazza 2.2. Külső védőidom és védőövezet: Külső védőidom: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy a 180 napos elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. A külső védőidom vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Z max = 113,0 mbf). Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Z min = 87,0 mbf). 12

13 Külső védőövezet: A külső védőidom felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a külső védőidom teljes felszíni vetületére külső védőövezetet jelölök ki. A vízbázis külső védőövezetének területe 0,40 km 2. Határa a Dunában a parttól 150 m-re a háttér felé a termelőkutak vonalától m-re húzódik. A külső védőövezet sarokponti EOV koordinátái: pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,3 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,9 A külső védőövezetre eső ingatlanok adatait a 2. számú melléklet tartalmazza 2.3. Hidrogeológiai védőidom és védőterület: Hidrogeológiai védőidom: Hidrogeológiai védőidom A zónája: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy az 5 éves elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. 13

14 A hidrogeológiai védőidom A zónájának vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Z max = 122,0 mbf). Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Z min = 87,0 mbf) Hidrogeológiai védőidom B zónája: A vizsgálatokkal megállapításra került, hogy az 50 éves elérési időhöz tartozó védőidom teljes felülete kimetsz a felszínre. A hidrogeológiai védőidom B zónájának vertikális kiterjedése: Felső felület: Felszíni topográfia (Z max = 186,0 mbf). Alsó felület: A víztartó összlet feküjében (Z min = 87,0 mbf) Hidrogeológiai védőövezet: Hidrogeológiai védőövezet A zónája: A hidrogeológiai védőidom A zónájának felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a hidrogeológiai védőidom A zónájának teljes felszíni vetületére a hidrogeológiai védőövezet A zónáját jelölöm ki. A vízbázis hidrogeológiai A védőövezetének területe 1,91 km 2. Határa a Dunában a parttól 150 m-re, a háttér felé pedig a 2 sz. főúttól K-re, attól m távolságban húzódik. A hidrogeológiai védőövezet A zónájának sarokponti EOV koordinátái: pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,3 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 14

15 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,6 A hidrogeológiai védőövezet A zónájára eső ingatlanok adatait a 2 számú melléklet tartalmazza Hidrogeológiai védőövezet B zónája: A hidrogeológiai védőidom B zónájának felszíni vetülete megegyezik a felszíni metszetével ezért a hidrogeológiai védőidom B zónájának teljes felszíni vetületére a hidrogeológiai védőövezet B zónáját jelölöm ki. A vízbázis hidrogeológiai B védőövezetének területe 4,45 km 2. Határa a Dunában a parttól 150 m-re, a háttér felé K-re pedig a 2/A főúton túl, attól m távolságban húzódik. A hidrogeológiai védőövezet B zónájának sarokponti EOV koordinátái: pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , ,3 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , ,8 15

16 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,4 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 16

17 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , , , , , , , ,4 pont EOV Y EOV X , , , , , , , , , ,9 A hidrogeológiai védőövezet B zónájára eső ingatlanok adatait a 2. számú melléklet tartalmazza II. A VÉDŐIDOMOKRA VÉDŐÖVEZETEKRE ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZ MEGFIGYELŐ RENDSZERRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 1. A védőidommal és a védőterülettel érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati valamint igénybevételi korlátozások 1.1. Belső védőidom védőövezet A belső védőidomban és védőövezet területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet (továbbiakban: VB rendelet) 11. -ban foglaltakat, illetve 5. számú mellékletben a belső védőövezetre vonatkozó tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. A belső védőövezet területén rendszeresen a vízilétesítmény üzemeltetőjének azok a dolgozói tartózkodhatnak, akik ott munkát végeznek, és a külön jogszabályban meghatározott rendszeres egészségügyi ellenőrzést igazoló egészségügyi könyvvel rendelkeznek. Belépésre jogosultak továbbá az itt dolgozók munkájának irányítói, valamint az ellenőrzésre jogosult hatósági személyek, továbbá azok, akiket a védőterület tulajdonosa erre (így például átmeneti munkavégzésre) esetileg feljogosít. 2. A belső védőidomban és védőövezet területén csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezhetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják. 3. A belső védőövezet területén lévő létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyező anyag ne kerülhessen a vízbe, a terepfelszínre vagy a felszín alá, és a vizet gyűjtő, kitermelő, szállító berendezésekbe. 17

18 4. A belső védőövezet területén elhelyezett létesítményekben keletkező szenny- és használt vizet nyomáspróbával ellenőrzött, kettősfalú szennyvízcsatornában kell kivezetni a védőterületről úgy, hogy a külső védőövezeten előírt feltételeket kielégítse. A kettősfalú csatorna vízzáróságát havonta kell ellenőrizni a belső védőövezeten kívül elhelyezett szivárgásmentes figyelőakna alkalmazásával, melyben a csatorna és a védőcső közötti gyűrűstérből az esetlegesen elszivárgó vizek összegyűjthetők, majd a külső védőövezeten kívülre továbbíthatók. Az ellenőrzés elvégzését, valamint annak eredményét a vízkivételi üzemnaplóban rögzíteni kell; 5. A belső védőövezet területén a Duna mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a vízkivételre, és a víz minőségére. 6. Belső védőövezeten mederkotrás csak abban az esetben végezhető, ha az a vízbázisról kitermelt víz minőségének javítását szolgálja. A kotrást úgy kell végezni, hogy az a partiszűrésű ivóvízbázis vízkészletének megtisztításában részt vevő kavics mederágyat ne érintse, a meder felől a kavicsréteg szűrő funkcióját ne veszélyeztesse. 7. A belső védőövezet területén tilos minden olyan tevékenység, amely megbontja a vízadó réteget, csökkenti a vízkészlet védettségét, növeli a sérülékenységet Külső védőidom védőövezet A VB rendelet 12. -ban foglaltakat, illetve 5. számú mellékletben a külső védőövezetre vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos. 2. A külső védőövezet területén: szükség szerint tereprendezést kell végezni úgy, hogy ott pangó víz sem elöntésből, sem csapadékból ne keletkezzen. 3. A külső védőövezet területén tilos folyékony üzemanyagot vagy vegyi anyagot tárolni. 4. A külső védőövezet területén a vízmű működtetéséhez szükséges üzemanyag, illetőleg vegyszer tárolását szolgáló fém, illetve műanyag tartályt olyan vízzáró betonmedencében kell elhelyezni, amely a tartály meghibásodása esetén a teljes üzemanyag-mennyiséget magában foglalja. 5. A külső védőövezeten Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása tilos. 6. A külső védőövezet területén lévő létesítmények, szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenőrzött szennyvízcsatornával kell elvezetni. 7. A külső védőövezeten minden új építésű és már meglévő ingatlant rá kell kötni a csatorna hálózatra. 18

19 8. A külső védőövezeten áthaladó útszakaszokon az útfenntartáshoz használatos anyagokat tárolni tilos. 9. A külső védőövezet területén a meglévő áthaladó közutat és az útárkot vízzáró burkolattal kell ellátni. Az útárkot úgy kell kialakítani, hogy a vizeket a külső védőterület határán kívülre vezesse. 10. A külső védőövezet területén lakóövezet kivételével a közutakon a külső védőövezeten áthaladó útszakasz egészére vonatkozó Megállni tilos táblákat kell elhelyezni. 11. A külső védőövezet területén gépkocsi parkoló létesítése tilos. 12. A veszélyes vegyi anyagokat szállító teherjárművek számára megfelelő táblákkal ellátott a külső védőövezetet elkerülő terelőutat kell kijelölni. 13. A külső védőövezet területén a Duna mederviszonyait csak úgy szabad megváltoztatni, hogy az ne legyen káros hatással a víz minőségére. 14. Külső védőövezeten mederkotrás csak abban az esetben végezhető, ha az a vízbázisról kitermelt víz minőségének javítását, vagy mennyiségének növelését szolgálja. A kotrást úgy kell végezni, hogy az a partiszűrésű ivóvízbázis vízkészletének megtisztításában részt vevő kavics mederágyat ne érintse, a meder felől a kavicsréteg szűrő funkcióját ne veszélyeztesse. 15. Külső védőövezet területén sportcélú, nem motoros vízijárművek kivételével kikötni tilos. 16. A külső védőövezet területén kutató fúrás vagy új kút a felügyelőség engedélye alapján csak akkor létesíthető, ha a meglévő vízkitermelés zavarása nélkül (így például más vízadóréteg felhasználásával) további vízkivételt, a vízmű tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minőségének ellenőrzését szolgálja. 17. A külső védőövezet területén háziállatok (kutya, macska és korlátozott számban baromfi) tartása megengedhető Hidrogeológiai védőidom védőövezet A VB rendelet 13. -ban foglaltakat, illetve 5. számú mellékletben a hidrogeológiai védőövezetekre vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat kell betartani, különös tekintettel az alábbiakra: 1. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségének károsodását okozza. 2. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége. 19

20 3. Hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében 6 hónapon belül le nem bomló károsító anyag kerül a vízkészletbe. 4. Hidrogeológiai védőövezeten meglévő tároló helyen bármely, a vizet károsító folyékony anyagot csak úgy szabad tárolni, hogy az üzemeltető a felügyelőség által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe. 5. Hidrogeológiai védőövezeten a vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló új tároló helyet úgy kell kialakítani, hogy a tárolótartály olyan vízzáró falú teknőben vagy tartályban legyen, amely - meghibásodás esetén - a teljes tárolt folyadékmennyiséget befogadja és a tárolótartály állapota kívülről bármikor ellenőrizhető legyen. 6. Hidrogeológiai A és B védőövezeten vízre veszélyes anyagot (így például ásványolajtermék) szállító csővezetéket a területen akkor lehet átvezetni, ha a vezeték biztonságát (így például külön burkolattal) megteremtik, gondoskodnak a vezeték rendszeres (így például havi ultrahangos) ellenőrzéséről és azt csőtörés esetére leállító automatikával látják el. 7. Hidrogeológiai védőövezeten csak zárt építményben szabad dolgozni olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsíthatja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki. 2. A védőterület kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek, rendelkezések, intézkedések 2.1. A vízilétesítmény tulajdonosának és az üzemeltetési engedély jogosultjának kötelezettségei: 1. A Tulajdonos és az Üzemeltető köteles a védőidom, védőövezet kialakításával kapcsolatos feladatok elvégzésére. 2. A belső védőövezet kialakítását követően az Üzemeltető köteles a területhasználati korlátozások betartása mellett a védőterületet fenntartani. 3. A belső védőövezetet be kell keríteni vagy biztonságáról egyéb módon, különösen őrzéssel is gondoskodni kell. 4. A belső védőövezet határán 200 méterenként belépési tilalmat, valamint a meder felőli oldalon kikötési tilalmat jelző táblákat kell elhelyezni, időszakosan ellenőrizni és szükség esetén pótolni kell azokat. 5. A belső védőövezetre belépési engedélyt adó köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen ott tartózkodók szennyezést ne okozzanak. 6. A belső védőövezet területén a terepfelszínt úgy kell kialakítani, hogy ott csapadékvízből visszamaradó pangó vizek ne keletkezhessenek. 20

21 7. A védőövezeten lehetőleg összefüggő füvesített felületet kell kialakítani. A nem füvesíthető felületeket időtálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell burkolni. A belső védőövezet területén trágyázás (szerves és műtrágyázás), valamint növényvédő szerek használata tilos. 8. A felszínközeli vízadók, valamint vezetékek és műtárgyak közelében csak olyan fák, bokrok telepíthetők, melyek gyökérzete ezeket nem éri el. 9. Közcélú vízilétesítmények esetén a belső védőövezetet magába foglaló földrészletnek az építmény tulajdonjogától függetlenül állami vagy önkormányzati tulajdonban kell állni. 10. A vízilétesítmény tulajdonosa a védőidom, a védőterület kijelölésével, fenntartásával kapcsolatos tulajdoni, használati és egyéb korlátozásokból eredő károkért külön jogszabály előírásai szerint köteles helytállni. 11. A vízbázis, vízilétesítmény engedélyese köteles a külön jogszabály, valamint a védőterületet megállapító határozat és az üzemeltetési szabályzat szerint gondoskodni a védőterület fenntartásához szükséges létesítményekről, ezek fenntartásáról, üzemeltetéséről. 12. Az üzemelő vízművet a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján kell üzemeltetni 13. A vízbázison létesített felszín alatti víz megfigyelő rendszert a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján kell üzemeltetni. 14. A vízbázis üzemeltetőjének lakossági tájékoztató anyagot kell készítenie és terjesztenie területhasználókkal való kapcsolattartás céljából. A területhasználókat tájékoztatni szükséges a védőterületen elrendelt különleges jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a vízhasználókat a fogyasztott víz minőségéről, a vízbázis környezeti állapotáról. A tájékoztató anyagot a Felügyelőségnek is meg kell küldeni. Benyújtási határidő: május Az Üzemeltető köteles gondoskodni a védőterület fenntartásáról. Évente legalább 1 alkalommal átfogóan ellenőrizni és vizsgálni kell a vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőövezetekben folytatott tevékenységeket is. A vízkészletet veszélyeztető szennyező tevékenység vagy esemény észlelése esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnél haladéktalanul intézkedést kell kezdeményezni. 16. A határozat felülvizsgálatát kell kezdeményezni abban az esetben, ha a kitermelt víz mennyisége és/vagy minősége jelentősen (10 %-nál nagyobb mértékben), tartósan (24 hónapon keresztül) megváltozik, különösen akkor, ha a víz minősége tartósan romlik. 17. A kijelölő határozatot megalapozó dokumentációt az üzemeltetési engedély kiadását követően 10 éven belül, majd azt követően 10 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során részletes értékelő jelentést kell készíteni a vízbázis állapotáról, a védőterületen végrehajtott intézkedésekről, a vízbázis vízkészletének és vízminőségének 21

22 alakulásáról, meghatározva a további feladatokat, szükséges intézkedéseket, szükség esetén javaslatot kell tenni a kijelölt védőövezetek módosítására. Az első felülvizsgálat és az értékelő jelentés benyújtási határideje: május A belső védőövezetet felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során meg kell határozni a vízmű az üzemeltetési engedély szerinti 2 db víztermelő kútjára vonatkoztatott belső védőövezeteket, javaslatot kell tenni a kijelölt belső védőövezet, szükség esetén a további védőövezetek módosítására. A felülvizsgálati jelentés benyújtási határideje: május A vízbázis védőidomának, védőövezeteinek kijelölésével érintett ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségei: 1. A védőterület kijelöléséről szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje. 2. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a Felügyelőségnek a védőterület kijelöléséről és fenntartásáról rendelkező határozata alapján köteles tűrni, hogy a vízilétesítmény üzemeltetője vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja. 3. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni. 4. A védőterületen belül új, a VB rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a VB rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a Felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII.21.) Korm. rendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik. 5. A védőterületen belül meglévő, a VB rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a VB rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezetvédelmi felülvizsgálat alá, akkor a Felügyelőség egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. 6. Ha a védőterület kialakításakor, vagy ellenőrzésekor megállapítható, hogy a már meglévő létesítmények, illetve folytatott tevékenységek nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben 22

23 károsodott, károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges későbbi károsodás elkerülése érdekében ellenőrző rendszert kell kialakítani. 7. Az előző pontban meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója, illetve a tevékenység végzője a létesítmény üzemeltetésének átalakításával, vagy megszüntetésével, illetve a tevékenység felhagyásával köteles a további károsítást megakadályozni Vízbázis védőterületen hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a vízbázis biztonságban tartásában érdekelt Hatóságok kötelezettségei: 1. A vízbázis elszennyeződésének veszélye miatt meg kell teremteni a védelem legalapvetőbb feltételeit, érvényesíteni kell a területi korlátozásokat, ezeket az érintett településrendezési tervben, településszerkezeti tervben, a település szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban érvényesíteni kell és mindezek teljesítéséről a Felügyelőséget az érintett önkormányzatnak a fenti dokumentumok megküldésével tájékoztatnia kell. Határidő: december A külső védőövezeten meglévő ingatlanok csatornahálózatra történt rákötéséről szóló igazolást az építéshatóságnak meg kell küldeni a Felügyelőség részére. Határidő: december A külső védőövezeten minden új építésű létesítményt rá kell kötni a csatornahálózatra. Amennyiben ez nem lehetséges az építéshatóság építési engedélyt nem adhat ki. 4. Ha a védőterület kialakítása érdekében a tulajdoni és használati korlátozások mellett vagy azokon túlmenően a védőterületen már meglévő épületek, illetőleg más építmények eltávolítása, áthelyezése, átalakítása szükséges, ezt a Felügyelőség külön megkeresése alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építéshatóság rendeli el. 5. A területen lévő, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező csapadékvíz elvezető csatornák karbantartását és tisztítását szükség esetén a védőterület kijelölése után is el kell végezni az üzemeltetési engedély szerinti üzemeltetőnek. 6. A területen lévő Duna-szakaszra eső hajóút fenntartási kotrási munkálatokat szükség esetén a védőterület kijelölése után is el kell végezni. 7. A vízbázis védőterületet érintő, az 5. és 6. pontban meghatározott munkálatokkal kapcsolatban az üzemeltetőnek meg kell kérnie a Felügyelőség jóváhagyását, illetve ezek a munkálatok csak a jóváhagyó határozatban foglalt előírások betartása mellett végezhetők el. 8. A védőterület teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni. Az illegális hulladéklerakó-helyeket fel kell számolni. Amennyiben az előírás nem teljesül maradéktalanul, a helyi építéshatóság intézkedésre köteles. Határidő: folyamatos 23

24 3. Az eljárás során közreműködő szakhatóság előírásai: A Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/ /10. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: Talajvédelmi előírások: Hidrogeológia A zóna: tilos komposztáló telep létesítése, és az önellátást meghaladó állattartás. Meglévő esetén a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően folytatható, legeltetés, háziállat tartása környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően megengedett, szervestrágyázás, műtrágyázás környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, tilos hígtárgya és trágyalé hasznosítási célú szabályozott kijuttatása termőföldre, szennyvízöntés tilos, tisztított szennyvízzel való öntözés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, szerves műtrágyák raktározása és tárolása, illetve szennyvíziszap tárolására szolgáló új létesítmény kialakítása tilos. Meglévő esetén a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően folytatható, a már engedéllyel rendelkező területeken szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása (és tárolása) a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményétől függően folytatható, új engedély kiadása tilos, haltenyésztés és haletetés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető. Hidrogeológia B zóna: komposztáló telep létesítése és az önellátás meghaladó állattartás környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető műtrágyázás, hígtrágya és trágyalé hasznosítási célú szabályozott kijuttatása termőföldre, szennyvízöntözés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, szerves- és műtrágyák raktározása és tárolása, illetve szennyvíziszap tárolása környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető, haltenyésztés és haletetés környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhető. A vízmű kutak védőterületén tilos a hígtárgya és trágyalé (szabályozatlan) leürítése. A fenti területeken történő szervestrágyázás, szennyvíziszap-hasznosítás vagy tisztított szennyvízzel öntözés esetén az abból származó a területre kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, és a termesztett növények által felhasznált mennyiséget. 24

25 A vízbázis kijelölésekor a védőövezetekben engedélyezett növénytermesztési technológia megváltoztatása az illetékes hatóságok egyetértő állásfoglalásával történhet. A növényvédő szerek használatának szabályozása: Hidrogeológia védőövezet A zóna (5 éves elérési idejű): A védőterületen tilos: Növényvédő és irtó szerek tárolása, hulladék elhelyezése, raktárak létesítése (E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját falhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre. Mezőgazdasági kistermelő a kiürített és megtisztított növényvédő szer csomagolóanyagot, burkolatot egyszerre max. 2 liter térfogatig kommunális hulladékként kezelheti, ezt meghaladó űrtartalom esetén begyűjtő, hasznosító szervezeteknek kell átadnia.) A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, munkaruhák, gépek és berendezések tisztítására, mosásra szolgáló helyiségek építése. Növényvédő szereket tartalmazó vizek kiöntése és ártalmatlanná tétele. Növényvédő szerek felhasználására szolgáló berendezések tárolása és javítása (kivétel: mezőgazdasági kistermelő háti permetezőgépe.) A légi növényvédő szerek szórásához szükséges fel- és leszálló sávok és berendezések, szerrel való feltöltésre szolgáló terek létesítése és üzemeltetése, növényvédő szer légi úton való kiszórása. Hidrogeológia védőövezet B zóna (50 éves elérési idejű): A védőterületen tilos: Új növényvédő szer raktér létesítése, illetve a hulladék elhelyezése. (E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre) A már meglévő létesítményekre vonatkozóan: Növényvédő szerek, irtó szerek, műtrágyák tárolása csak zárt építményben történhet úgy, hogy az ilyen anyagok ne kerülhessenek érintkezésbe a terepfelszínnel és ne juthassanak a terepfelszín alá. Mezőgazdasági kistermelő a kiüríttet és megtisztított növényvédő szer csomagolóanyagot, burkolatot egyszerre max. 2 liter térfogatig kommunális hulladékként kezelheti, ezt meghaladó űrtartalom esetén begyűjtő, hasznosító szervezeteknek kell átadnia. A légi növényvédelem a Duna közelsége miatt nem megengedhető. Egyéb rendelkezések: A növényvédelmi tevékenységre általánosan az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény és a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet hatályos előírásai vonatkoznak. 25