MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

Átírás

1 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya B kötet MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig február

2

3 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: B kötet munkaközi anyag MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A szaktanulmányban részt vett szakértők és cégek: Dr. Unk Jánosné szakértő, ügyv.ig., PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Zsuffa László szakértő, BIOX Mérnöki Szolgáltató Bt. Kapros Zoltán szakértő, egyéni vállalkozó Bányai István szakértő, ügyv.ig., 2R Befektetési Tanácsadó Kft. Horváth János szakértő, ügyv.ig., GEO-MONTAN Kft. Mészáros Géza szakértő

4

5 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 II. A TANULMÁNY CÉLJA ÉS A MEGOLDANDÓ FELADATOK 9 II.1 BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER... 9 II.2 TERVEZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK II.3 EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI IRÁNYELVEK, ELŐÍRÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK III. ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA 13 III.1 III.2 III.3 A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI ESZKÖZEINEK TÍPUSAI, CSOPORTOSÍTÁSA III.1.1 A megújuló energiafelhasználás állami ösztönzésének szükségessége III.1.2 A megújuló energiafelhasználás ösztönzőinek csoportosítása A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI RENDSZERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN III.2.1 Az Európai Uniós támogatási rendszer háttere, filozófiája III.2.2 Az Európai Unióban alkalmazott támogatási eszközök áttekintése III A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés (RES- E) támogatási eszközei III A RES-E támogatási eszközök előnyei és hátrányai A MAGYARORSZÁGON ELÉRHETŐ TÁMOGATÁSOK ISMERTETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE III.3.1 Alapelvek III.3.2 A jelenlegi magyarországi támogatási rendszer áttekintése III III A megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere 2008-ig A megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere 2008-tól III Adózás III Pályázati úton történő beruházás támogatás III A megújuló energiafelhasználás várható közvetlen beruházás támogatásai 2015-ig III A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének további közvetett eszközei III Kutatás-fejlesztés a megújuló energiák terén III Információterjesztés, tájékoztatás, oktatás IV. BENCHMARK KÖLTSÉG-MEGHATÁROZÁS 39 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet I

6 IV.1 A BENCHMARK PROJEKTELEMZÉSEN ALAPULÓ GYAKORLAT INDOKOLTSÁGA IV.2 A PROJEKTEK KÖLTSÉGÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZERTANA IV.3 A SZÁMÍTÁSOKNÁL ALKALMAZOTT FELTÉTELRENDSZER IV.4 A BENCHMARK PROJEKTEK STRUKTÚRÁJA ÉS A TECHNOLÓGIÁK ISMERTETÉSE IV.5 A BENCHMARK PROJEKTEK KÖLTSÉGEI IV.6 A BENCHMARK PROJEKTEK INTERNALIZÁLT KÖLTSÉGEI IV.7 AZ ÜVEGHÁZATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSCSÖKKENÉSÉNEK, VALAMINT A MEGÚJULÓK RÉSZARÁNYA NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI, VALAMINT EZEK INTERNALIZÁLT KÖLTSÉGEI V. GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK BENCHMARK PROJEKTEKEN ALAPULÓ KÖLTSÉGELEMZÉSSEL 118 V.1 ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA V.2 A BENCHMARK PROJEKTEK GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSAI TÁMOGATÁS NÉLKÜLI ILLETVE A JELENLEGI TÁMOGATÁSI GYAKORLATNAK MEGFELELŐEN (BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS, KÁT TÁMOGATÁS) V.3 A SZÁMÍTÁSOK ÉRTÉKELÉSE VI. TÁMOGATÁSI IGÉNY VIZSGÁLATA 120 VI.1 A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA VI.2 VI.3 A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES TÁMOGATÁS MÉRTÉKEINEK MEGHATÁROZÁSA BENCHMARK PROJEKTEK ALAPJÁN A BENCHMARK PROJEKTEK TÁMOGATÁSSZÜKSÉGLETÉNEK TÁRSADALMI HASZNOSSÁGA AZ EXTERNÁLIS KÖLTSÉGEK ALAPJÁN VII. EGYÉB JAVASLATOK A TÁMOGATHATÓSÁG VÁLTOZÁSÁRA 128 VII.1 VII.2 INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁKKAL BŐVÍTETT BAT PROJEKTEK TÁMOGATÁSÁNAK MÓDSZERTANA, JAVASOLT FELTÉTELRENDSZERE BECSLÉSEK A TÁMOGATHATÓSÁG VÁLTOZÁSÁRA KÖZÉP ÉS HOSSZÚ TÁVON, AZ EGYES TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI-GAZDASÁGI PARAMÉTEREINEK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSI TENDENCIÁI ALAPJÁN VIII. ÖSSZEGZÉS 128 IX. IRODALOMJEGYZÉK 129 X. MELLÉKLETEK 131 II MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

7 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány során a célunk alapvetően a Európai Unió részére közeljövőben kötelezően benyújtani szükséges megújuló energetikai nemzeti program meghatározó háttértanulmányának az elkészítése. A tagságból következő nemzeti kötelezettségvállalásunk részét képező megújuló energiafelhasználás programozott növelése mellett ugyanakkor figyelemmel kell lenni a közös piac által támasztott legfontosabb alapelvekre is. Így a program megvalósításához nyújtott támogatások mértéke nem haladhatja meg a szükséges és elégséges mértéket, tehát az extraprofit nyújtása, még ha egy nemzeti stratégia erre lehetőséget is adna, csak csekély összegű támogatás, illetve átmeneti támogatás esetén lehetséges a vonatkozó szabályok szerint. A megújuló energetikai EU által elfogadható nemzeti program összeállításához tisztában kell lenni az egyes technológiák illetve projekttípusok valós termelési költségeivel. A termelt szekunder energiára viszonyított fajlagos költségek meghatározásánál viszont a befektetett tőke súlyozott átlagos költségeit is figyelembe kell venni, a beruházási költségek és működési költségek értékelése mellett. A fenti feladatra elfogadott módszertant jelent a Green-X módszertan, melyet közösségi K+F projekt keretében pont erre a célra fejlesztették ki, és több ország számára mintaként szolgálta Megújuló Energia Stratégia elkészítésénél (például Írország). Feladatunk volt a módszertan adaptálása, a szükséges számítások meghatározó projekttípusokra való elvégzése és a kapcsolódó program elkészítése. A program adaptálásánál jeleztük, illetve alkalmaztuk azokat a szabályozói lehetőségeket, melyeket véleményünk szerint az EU-szabályokkal összhangban alkalmazni lehet egyéb nemzeti célok érvényesítésére. Így például a jogszabály szerinti nagyvállalat tőkeköltségét eltérő módon vettük figyelembe a kis- és középvállalkozás illetve egyéb beruházói csoportokkal szemben, hiszen a jellemzően globális méretekben működő vállalkozásoknak alapvetően eltérő lehetőségei vannak a beruházási portfóliók kockázatok szempontjából is kielégítő összeállításának, mint a csak egyedi projektet megvalósítók esetében. Egyes projekttípusoknál indokoltnak éreznék többlet kockázati prémium biztosítását (például távhőszolgáltatás megújuló alapú kapcsolt energiatermeléssel vagy időjárásfüggő, menetrendadási kényszer alatt lévő projektek), melyek lehetőségét a tanulmányban szintén jeleztük. A tipikus beruházási költségeket és üzemeltetési költségeket projekt-benchmark alapján végeztük, figyelemmel arra, hogy az egyes típusok esetében nem a legjobb körülmények közötti értékeket szerepeltessük, hanem egy keresleti robbanás esetén várható átlagot becsüljünk. A szekunder energiahordozók (villamosenergia, hő, hidegenergia) előállításának a költségei így meghatározzák azt a termelt energiára vonatkoztatott fajlagos költséget, melyek fedezetének megléte illetve biztosítás feltétel egy projekttípus várható keresleti robbanásának a kialakulásához. Abban az esetben, ha bevételek és támogatások nem elegendőek, bár speciális körülmények és eltérő várakozások miatt természetesen történhetnek megvalósulások, de számuk várhatóan kicsi marad. Abban az esetben, ha a támogatások ennél a költségnél nagyobb mértékű hozamot biztosítanak, akkor a projektgazda részben csekély összegű vagy tiltott támogatást is kap. A fentiek miatt meghatároztuk projekttípusonként a jellemző piaci körülmények közötti bevételeket és a támogatási hiány, illetve szükségelt mértékét. MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

8 Figyelemmel arra, hogy a támogatási módszere többféle logika szerint történhet, a támogathatóság mértékét illetve a támogatásnyújtás költségét különböző rendszerek szerint vizsgáltuk. A támogatások tekintetében a beruházási támogatás meglétét a projekt adottságának tekintettük, így eltérő beruházási támogatások esetén vizsgáltuk meg a prémium illetve KÁT rendszeren keresztül nyújtható támogatások mértékét. A KÁT illetve prémium támogatások mértékét reál illetve nominális módon is meghatároztuk. Az első esetben évente az infláció mértékével folyamatosan növekvő támogatásról van szó, míg a másik esetben egy az induláskor meghatározott nominálisan fix összegről, mely adott időszakig jár. A második esetben nagyobb induló támogatás adható, de a várakozástól eltérő infláció kockázatát a támogató és a projektgazda közösen viseli. A jogosan járó prémium illetve KÁT meghatározásánál meghatároztuk a 15 éves garantált időtartamig adható fajlagos támogatások mértékeit, valamint meghatároztuk az adott KÁT összeg esetén garantálható időtartam hosszát is. A projektek értékelésénél az egyes projekttípusok jellemző szükséges és elégséges támogatói költségét az egyes projektekkel jellemzően kiváltott üvegházhatást növelő gázok kiváltása szempontjából is értékeltük. A tanulmányban illetve a számításoknál prémiumnak a termelt szekunder energia piaci értéke és a KÁT rendszeren keresztüli garantált átvételi díj különbségét értjük. Így a prémium a KÁT rendszeren keresztül garantált fajlagos átvételi díj valódi támogatástartamának minősíthető részt is jelenti. Természetesen elképzelhető olyan prémiumrendszerű támogatás is, amikor is a termelt szekunder energiára vonatkozva az átvételt az állam nem garantálja, de az étékesített energiamennyiségre tekintettel valamely piaci szereplő részére kiegészítő támogatást nyújt. Ebben az esetben is a megállapított prémium összeg a várhatóan adható kiegészítés szükséges-elégséges mértékét jelenti. A tanulmányban nem csak a villamos energiával, hanem a hő- illetve hidegenergiával is foglalkoztunk, melyeket elsősorban prémiumrendszeren keresztül támogathatónak tartunk és javaslunk. Kapcsolt energiatermelés esetén meghatároztuk azt a KÁT illetve prémium értéket is, mely kizárólag a villamosenergia termelés oldaláról támogatná a megújuló energetikai projektet, de meghatároztuk a KÁT illetve prémium értékeket arra az esetre is, ha a villamosenergia termelés és a hőszolgáltatás támogatása külön tételként kerül elfogadásra. A célunk elsősorban az EU felé leadandó jelentés háttértanulmányaként szolgáló alátámasztása volt, de másodsorban a programalkotó különböző EU konform támogatási lehetőségek melletti összegeinek a meghatározása is, segítve a támogatási rendszer esetleges átalakítását. A tanulmányhoz tartozik egy a számításokat kinyomtatva is tartalmazó melléklet (17-22 oldal projekttípusonként) illetve a számításokat végző MS Excel program. A legfontosabbnak tartott eredményeket az alábbi táblázatokban összesítjük: 4 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

9 I. Villamosenergia termelés/ Ssz. Név c EL : Prémium támogatás (reál) prt EL KÁT EL KÁT = 35 Ft/kWh esetén a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémium kiegészítés - kasszából) ÜHG kiváltás támogatásigénye (KÁT - kasszából) Beruházási támogatás 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh év év Ft/GJ Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO Biomassza, hőszolgáltatás nélküli kondenzációs erőmű ,37 6, Szén-biomassza erőmű együttégetés ,51 1, Depóniagáz motor ,05 0, Iszapgáz motor ,00 15, kwp PV rendszer ,00 15, kwp - 1 MWp PV rendszer ,00 15, PV erőmű 1 MWp fölött ,00 4, Kis teljesítményigényű autonóm PV ,00 15, Önellátó háztartások (szél és pv komplex rendszer) 70% szél és 30% pv hibrid (gazdasági, kisüzemi) ,00 15, ,00 12, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

10 Ssz. Név c EL : Prémium támogatás (reál) prt EL KÁT EL KÁT = 35 Ft/kWh esetén a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémiumkiegészítés - kasszából) ÜHG kiváltás támogatásigénye (KÁT - kasszából) Beruházási támogatás 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh év év Ft/GJ Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO Háztartási kisteljesítményű egyedi szélgenerátor ,00 15, Szélerőmű ,25 0, Szélerőmű telep ,42 0, Kisteljesítményű vízerőmű ,84 2, Középteljesítményű vízerőmű ,22-1, Nagy teljesítményű vízerőmű ,40 0, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

11 II. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia termelés ssz. Név c EL : Csak villamosenergia prémium külön hőenergia támogatás nélkül Prémium támogatás (reál) prt EL KÁT EL Hőenergia prémium és villamosenergia KÁT támogatási rendszer prémium (hő) KÁT (villamosen ergia) prémium (hőszolgáltatás) KÁT (villamosenergiatermelés) KÁT = 35 Ft/kWh + hőszolg prémium: mellett a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémium kiegészítés - kasszából) ÜHG kiváltás támogatás-igénye (KÁT - kasszából) 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Beruházási támogatás Ft/MW h Ft/MWh Ft/MWh Ft/MW h Ft/MW h Ft/GJ Ft/MWh Ft/GJ Ft/MWh év év Ft/GJ Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO Biomassza fűtőerőmű (kondenzációs) Faelgázosító erőmű, gázmotorral Fermentációs nagy biogáz Fermentációs kis biogáz ,14 4, ,00 10, ,15 6, ,00 12, Hulladékégetés ,00 9, Szünetmentes áramforrás PEM cella üzemanyagcella kiserőmű (245 kwe) Geotermikus kiserőmű Geotermikus középerőmű ,00 10, ,00 7, ,59 5, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

12 III. Hőenergia termelés Ssz. Név c th : Prémium támogatás (reál) prt th KÁT th prémium = 1500 Ft/GJ esetén a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémiumkiegészítés - kasszából) Beruházási támogatás 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Ft/MWh Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ év év Ft/GJ [Ft/tCO2] [Ft/tCO2] [Ft/tCO2] 1.1. Egyedi pellet kazán hőellátás háztartási méretben; ,77 0, Központos pelletes hőellátás üzem ,00 15, Biomassza hőtermelés meglévő távhőszolgáltatáshoz; ,51 0, Síkkollektor hmv-termelésre ,00 10, Társasházi kollektoros fűtés + hmv ,00 15, Geotermikus hőre alapozott új távhőrendszer ,85 0, Meglévő városi távhőrendszer bővítése geotermikus energiával ,12 0, Egyedi családi házas hőszivattyú fűtési célra ,00 15, Közösségi illetve irodaházi geotermikus hőszivattyú, fűtésre hűtésre ,84 0, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

13 II. A TANULMÁNY CÉLJA ÉS A MEGOLDANDÓ FELADATOK II.1 BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER Az EURÓPAI UNIÓ 2009/28/EK számú Irányelvei szerint, valamennyi tagországnak el kell készítenie a saját NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TER- VÉT az Európai Közösségek Bizottságának C (2009) 5174 sz. HATÁROZATA értelmében.[10] A TERV megalapozását szolgálják az ugyancsak rendszerbe foglalt, az PILLÉR alá csoportosított szaktanulmányok (lásd 1. ábra), amelyek címe szerepel az egyes boxokban. Forrás: ALAPFELADATOK (MEH) Bővítmények (PYLON Kft.) 1. ábra Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervének felépítése. Feladatok a kidolgozás tervezett folyamatában, és ütemtervében MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

14 Jelen szaktanulmány a 3. PILLÉR alatt, a 2. sz. boxban szerepel, és megalapozza nemcsak a 2. PILLÉR-ben elvárt feladatok teljesítését, hanem alapját képezi a 3. PILLÉR keretében kidolgozandó hasznosítható gazdasági-műszaki potenciál kimutatásoknak (3. PILLÉR 3. boksz) is. Az egyes alapozó szaktanulmányokat más-más, a Megbízó MEH által felkért és koordinált szakcégek készítik, időben átadják eredményeiket a velük kooperálóknak, ily módon a kívánt összehangolás biztosított. II.2 TERVEZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK Magyarország 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának, s annak 3 forgatókönyv szerinti ajánlásaihoz, meghatározásához elengedhetetlenül szükséges olyan, az Európai Unióban alkalmazott módszer szerinti GAZDASÁGOSSÁGI MODELLVIZSGÁLA- TOK, SZÁMÍTÁSOK elvégzése, valamennyi, javasolt főbb technológiára, amely után reálisan vállalható a hazai és az Európai Uniós támogatásokkal az optimális forgatókönyv szerinti fejlesztések megvalósítása. A vállalt feladatok részletezése: Technológiánként a benchmark erőművi költségek meghatározása reális beruházási és működtetési költségek, minőségi paraméterek definiálása (forrás: az engedélyezésre benyújtott üzleti tervek adatai, az elfogadott energetikai pályázatoknak a megvalósítás során elszámolt költségei, szakértői költségbecslések, nyugat-európai adatbázisok, tanulmányok adatai), Megtérülési modell (excel) a benchmark erőművi adatbázison Energiaforrásonként/technológiánként kiszámolja (az egyik paraméter rögzítése mellett) a megtérülési időt, illetve az 1 kwh / GJ energia előállításához szükséges fajlagos termelési költséget. Szabadon változtatható paraméterek: az éves üzemóraszám, a beruházás éve (technológiai fejlődés figyelembevételének kezelése), a tüzelőanyagár, az erőművek által kapott egyéb támogatás aránya a beruházás függvényében. A benchmark adatok szerinti technológiák értékelésének véglegesítése. A hazai és európai uniós támogatási eszközök, rendszerek jellemzése, értékelése Támogatási módszerek rövid áttekintése, támogatási filozófia A támogathatóság feltételrendszere, elismerhető és el nem ismerhető költségek (a környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján) A támogathatóság javasolt maximális mértékei gazdaságossági számítással igazolva (mely az externális és társadalmi hatásokat összegző társadalmi hasznosságon alapulnak) Innovatív módszerekkel, technológiákkal bővített, kiegészített alapvetően BAT projektek támogathatóságának a módszertana. Innovatív projektek különleges támogathatóságának feltételrendszere. Becslés a támogathatóság változására az egyes technológiáik műszaki gazdasági paramétereinek várható tendenciáit tekintve közép és hosszú távon. 10 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

15 II.3 EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI IRÁNYELVEK, ELŐÍRÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK EURÓPAI UNIÓS JOGSZABÁLYOK 2009/28/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (2009. ápr. 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról 2009/548/EK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról 2006/32/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE a tagállamoknak a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről COM(2008) 772 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Energiahatékonyság: a 20%-os cél elérése COM(2007) 354 A BIZOTTSÁG ZÖLD KÖNYVE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában Az uniós fellépés lehetőségei COM(2005) 265 ZÖLD KÖNYV az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel COM(2007) 140 ZÖLD KÖNYV a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről Megújuló forrásokból előállított energia COM(2008)0019 C6-0046/ /0016(COD) Irányelvre irányuló javaslat RES AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA 2006/32/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 397/2009/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról 2004/8/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról 2003/54/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2003. június 26.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről /EK IRÁNYELV A KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL (2007. ) A HAZAI ENERGIAPOLITIKAI FŐ DOKUMENTUMOK Magyarországon országgyűlési határozat írja elő Energia Stratégia megalkotását és folyamatos aktualizálását. Hasonló jellegű előírás létezik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról, valamint legújabban a Homokhátság Fenntartható Fejlődése kapcsán a tanyavillamosítás kérdésköréről is. Az energiahatékonyságról egy 1999-ben elfogadott kormányhatározat jelenti a fő jogszabályt, mely érdekében azonban a NEP lakossági energetikai programok a feladathoz MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

16 és a szükségletekhez képest alacsony keretösszegekkel valósulnak meg. A meghatározó jogszabályok a következők: évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról, valamint H/4858/1. háttéranyag a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló, H/4858 számú országgyűlési határozati javaslathoz 49/2009. (V. 27.) OGY határozat a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről 2148/2008. (XI. 31.) Korm. határozat az új Megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiájáról 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről A fentieken túl a jogszabályok előírnak a biztonságos üzemeltetés fenntartása érdekében, a különböző fejlesztéseket kötelező érvénnyel tartalmazó stratégiák elkészítését, mely a hatósági ellenőrzés és jóváhagyás függvénye. Ilyen például a Magyar Villamosenergia rendszer hálózatfejlesztési terve, melyben az átviteli hálózati elemeket 5 évre, az elosztói hálózati elemeket 3 évre előre kell rögzíteni. Megújuló Energiahasznosítási Törvénye nincs az országnak, bár már jó ideje számos szakmai fórumon követelik megalkotását, az európai tagállamok példái nyomán, mivel vélhetően ez feltétele a biztonságos fejlesztéseknek, a támogatási eszközök hozzárendelésének. Energetikai kerettörvény nem létezik, bár több szakmai szervezet szükségesnek látja, hogy a biztonság versenyképesség fenntarthatóság egységesen definiálva jelenjen meg az energetikában, és a megvalósítás feltételei, szabályozásai, a nemzeti érdekképviselet módjai is rögzítésre kerüljenek. 12 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

17 III. ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA III.1 A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI ESZKÖZEINEK TÍPUSAI, CSO- PORTOSÍTÁSA III.1.1 A megújuló energiafelhasználás állami ösztönzésének szükségessége Az Európai Unió célkitűzéseihez hasonlóan a magyar energiapolitikának is lényeges eleme az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részarányának növelése, párhuzamosan az energiapiaci liberalizáció bevezetésével. A megújuló energia hasznosítási technológiákra jellemző, hogy általában drágábbak, mint a piacon meglévő, versenyképes, a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásán alapuló technológiák, ami főként e technológiák újszerűségéből, a kezdeti magas tőkeköltségből és a piaci kockázatokból származik, sőt ezt esetenként a megújuló energiával versenyző más energiaforrásoknak nyújtott támogatások is befolyásolják. Amennyiben a megújuló energia technológiáknak szélesebb körű és gyors elterjedését kívánjuk elérni, valamilyen támogatási rendszert kell létrehozni és működtetni. A támogatási rendszer kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen célokat szeretne a környezet- és energiapolitika elérni, és e célok elérése érdekében milyen mértékű és jellegű állami beavatkozás indokolt. Az állami eszközöknek a megújuló energiák terjedése előtt álló gazdasági, szabályozási, intézményi akadályok lebontására kell irányulniuk, szem előtt tartva a gazdaságosság és hatékonyság szempontjait is. A támogatási rendszer hatékonysági szempontból akkor lehet indokolt, ha a kormányzati beavatkozás a piaci folyamatok automatizmusa által nem megoldható célt ér el. Indokolhatja a megújulók támogatását, ha a támogatás során keletkező többletköltségekért cserében keletkező externális társadalmi hasznok meghaladják a ráfordításokat. Ennek megfelelően a megújuló energiákat különböző okok miatt lehet támogatni: Fenntartható fejlődés és környezetvédelem A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése jelentős eszköz a fenntartható fejlődés megvalósításához, mivel segíti a meglévő erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását a gazdaság és társadalom fejlődéséhez. A megújulók alkalmazása a foszszilis tüzelőanyagokhoz képest általában kisebb levegőszennyezéssel jár mind lokális/regionális, mind globális szinten, amelynek számos előnye van, pl. az egészségügyi helyzet javulása, az épített környezet állagromlásának lassulása, illetve az üvegházhatás mérséklődése, amely utóbbi a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából is fontos. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiájának elkészítése nemzetközi kötelezettség: az ENSZ 2002-ben Johannesburgban rendezett Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozója, illetve az Európai Unió Göteborgban tartott Európai Tanácsi ülése hívta fel a kormányokat arra, hogy minden ország készítse el hosszútávra szóló, a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat kiegyensúlyozottan figyelembe vevő stratégiáját. A fenntartható fejlődés megvalósítása az EU egyik alapvető célja. Ezt egyrészt az EU versenyképességének növelését célul kitűző liszszaboni folyamat, másrészt a lisszaboni célkitűzéseket a környezeti dimenzióval is kiegészítő MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

18 göteborgi stratégia hivatott megvalósítani más-más eszközökkel, más időhorizonttal, egymást kiegészítve. A megújuló energiák támogatási rendszerének kialakításánál az Európai Unió két fontos alapstratégiáját kell szem előtt tartani. A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés megvalósításáról szóló 2000-es Lisszaboni Stratégia azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává, amelynek fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. A Lisszaboni Stratégia társadalmi célokat is megfogalmaz, melyek kapcsán meghatározó szerephez jutott a foglalkoztatás bővítése, a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom erősítésének, valamint a szolidaritás növelésének gondolata. A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében a 2001-es Göteborgi Stratégia hét fő prioritási területre összpontosít: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiagazdálkodás javítása; a környezetkímélőbb közlekedés és szállítás; a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbbá tétele; a természeti erőforrásokkal való körültekintő gazdálkodás; az emberi egészség védelme; a társadalmi befogadás erősítése, a demográfiai változások és a migráció kezelése; és végül a szegénység elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés előmozdítása globális szinten. Az energia importfüggőség csökkentése, energiaforrások diverzifikálása Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. A függőségből eredő kockázatok csökkentése fontos externális pozitív hatása lehet a megújuló energia hasznosítás növelésének. Az egyes energiahordozók világpiaci árváltozásait számos, az importáló ország által nem befolyásolható tényező befolyásolja, amelyek a monopolhelyzet következtében azonban erősen hatnak az importáló ország gazdaságára. Ezért a diverzifikálás költségeit, beleértve a megújuló energiaforrások növelésének ráfordításait is, indokolt valamilyen részben a piaci szereplőknek (energiafogyasztók) és az államnak viselnie. Hosszú távú ellátásbiztonság A néhány évtized múlva kimerülőnek prognosztizált energiaforrásokkal szemben a megújuló energiák nem kimerülő fajtái addicionális externális értékkel rendelkeznek a hosszú távú energiaellátás szempontjából. Az ezzel kapcsolatos piaci folyamatok előrejelzése azonban bizonytalan, a kimerülés várható üteme, a hagyományos energiahordozó ezzel kapcsolatos hosszú távú áralakulása, a helyettesítés költségeinek várható alakulása nehezen prognosztizálható. Ennek ellenére a megújuló energia hasznosítással összefüggő hosszú távú ellátásbiztonság mindenképpen externális értéket képvisel. Régiófejlesztés, térségfejlesztés A megújuló energiák alkalmazása hozzájárul a helyi energiaforrások kiaknázásához, amely elősegíti az osztott energiatermelés térnyerését. A megújuló energiafajták jelentős része mezőgazdasági tevékenységből származik, támogatásuk hozzájárul a főként mezőgazdasági - vidéki munkaerő foglalkoztatási problémáinak megoldásához, a regionális és térségi gazdasági fejlődés elősegítéséhez. A megújulók ezáltal olyan módon növelhetik a vidék lakosságmegtartó erejét, hogy egyben a fenntartható helyi fejlődést segítik elő, általában a táj hagyományos jellegének megőrzésével. A nagy léptékű megújuló energiás beruházások (pl. szélfarm, naperőmű) hozzájárulhatnak a helyi adóbefizetések növekedése által a régió, vagy település infrastruktúrájának gyorsabb fejlődéséhez is. 14 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010