MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA"

Átírás

1 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya B kötet MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig február

2

3 ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: Fax: B kötet munkaközi anyag MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A szaktanulmányban részt vett szakértők és cégek: Dr. Unk Jánosné szakértő, ügyv.ig., PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Zsuffa László szakértő, BIOX Mérnöki Szolgáltató Bt. Kapros Zoltán szakértő, egyéni vállalkozó Bányai István szakértő, ügyv.ig., 2R Befektetési Tanácsadó Kft. Horváth János szakértő, ügyv.ig., GEO-MONTAN Kft. Mészáros Géza szakértő

4

5 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 3 II. A TANULMÁNY CÉLJA ÉS A MEGOLDANDÓ FELADATOK 9 II.1 BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER... 9 II.2 TERVEZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK II.3 EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI IRÁNYELVEK, ELŐÍRÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK III. ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA 13 III.1 III.2 III.3 A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI ESZKÖZEINEK TÍPUSAI, CSOPORTOSÍTÁSA III.1.1 A megújuló energiafelhasználás állami ösztönzésének szükségessége III.1.2 A megújuló energiafelhasználás ösztönzőinek csoportosítása A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI RENDSZERE AZ EURÓPAI UNIÓBAN III.2.1 Az Európai Uniós támogatási rendszer háttere, filozófiája III.2.2 Az Európai Unióban alkalmazott támogatási eszközök áttekintése III A megújuló energia alapú villamosenergia-termelés (RES- E) támogatási eszközei III A RES-E támogatási eszközök előnyei és hátrányai A MAGYARORSZÁGON ELÉRHETŐ TÁMOGATÁSOK ISMERTETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE III.3.1 Alapelvek III.3.2 A jelenlegi magyarországi támogatási rendszer áttekintése III III A megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere 2008-ig A megújuló alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere 2008-tól III Adózás III Pályázati úton történő beruházás támogatás III A megújuló energiafelhasználás várható közvetlen beruházás támogatásai 2015-ig III A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének további közvetett eszközei III Kutatás-fejlesztés a megújuló energiák terén III Információterjesztés, tájékoztatás, oktatás IV. BENCHMARK KÖLTSÉG-MEGHATÁROZÁS 39 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet I

6 IV.1 A BENCHMARK PROJEKTELEMZÉSEN ALAPULÓ GYAKORLAT INDOKOLTSÁGA IV.2 A PROJEKTEK KÖLTSÉGÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZERTANA IV.3 A SZÁMÍTÁSOKNÁL ALKALMAZOTT FELTÉTELRENDSZER IV.4 A BENCHMARK PROJEKTEK STRUKTÚRÁJA ÉS A TECHNOLÓGIÁK ISMERTETÉSE IV.5 A BENCHMARK PROJEKTEK KÖLTSÉGEI IV.6 A BENCHMARK PROJEKTEK INTERNALIZÁLT KÖLTSÉGEI IV.7 AZ ÜVEGHÁZATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSCSÖKKENÉSÉNEK, VALAMINT A MEGÚJULÓK RÉSZARÁNYA NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI, VALAMINT EZEK INTERNALIZÁLT KÖLTSÉGEI V. GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK BENCHMARK PROJEKTEKEN ALAPULÓ KÖLTSÉGELEMZÉSSEL 118 V.1 ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA V.2 A BENCHMARK PROJEKTEK GAZDASÁGOSSÁGI SZÁMÍTÁSAI TÁMOGATÁS NÉLKÜLI ILLETVE A JELENLEGI TÁMOGATÁSI GYAKORLATNAK MEGFELELŐEN (BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS, KÁT TÁMOGATÁS) V.3 A SZÁMÍTÁSOK ÉRTÉKELÉSE VI. TÁMOGATÁSI IGÉNY VIZSGÁLATA 120 VI.1 A VIZSGÁLAT MÓDSZERTANA VI.2 VI.3 A SZÜKSÉGES ÉS ELÉGSÉGES TÁMOGATÁS MÉRTÉKEINEK MEGHATÁROZÁSA BENCHMARK PROJEKTEK ALAPJÁN A BENCHMARK PROJEKTEK TÁMOGATÁSSZÜKSÉGLETÉNEK TÁRSADALMI HASZNOSSÁGA AZ EXTERNÁLIS KÖLTSÉGEK ALAPJÁN VII. EGYÉB JAVASLATOK A TÁMOGATHATÓSÁG VÁLTOZÁSÁRA 128 VII.1 VII.2 INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁKKAL BŐVÍTETT BAT PROJEKTEK TÁMOGATÁSÁNAK MÓDSZERTANA, JAVASOLT FELTÉTELRENDSZERE BECSLÉSEK A TÁMOGATHATÓSÁG VÁLTOZÁSÁRA KÖZÉP ÉS HOSSZÚ TÁVON, AZ EGYES TECHNOLÓGIÁK MŰSZAKI-GAZDASÁGI PARAMÉTEREINEK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSI TENDENCIÁI ALAPJÁN VIII. ÖSSZEGZÉS 128 IX. IRODALOMJEGYZÉK 129 X. MELLÉKLETEK 131 II MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

7 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány során a célunk alapvetően a Európai Unió részére közeljövőben kötelezően benyújtani szükséges megújuló energetikai nemzeti program meghatározó háttértanulmányának az elkészítése. A tagságból következő nemzeti kötelezettségvállalásunk részét képező megújuló energiafelhasználás programozott növelése mellett ugyanakkor figyelemmel kell lenni a közös piac által támasztott legfontosabb alapelvekre is. Így a program megvalósításához nyújtott támogatások mértéke nem haladhatja meg a szükséges és elégséges mértéket, tehát az extraprofit nyújtása, még ha egy nemzeti stratégia erre lehetőséget is adna, csak csekély összegű támogatás, illetve átmeneti támogatás esetén lehetséges a vonatkozó szabályok szerint. A megújuló energetikai EU által elfogadható nemzeti program összeállításához tisztában kell lenni az egyes technológiák illetve projekttípusok valós termelési költségeivel. A termelt szekunder energiára viszonyított fajlagos költségek meghatározásánál viszont a befektetett tőke súlyozott átlagos költségeit is figyelembe kell venni, a beruházási költségek és működési költségek értékelése mellett. A fenti feladatra elfogadott módszertant jelent a Green-X módszertan, melyet közösségi K+F projekt keretében pont erre a célra fejlesztették ki, és több ország számára mintaként szolgálta Megújuló Energia Stratégia elkészítésénél (például Írország). Feladatunk volt a módszertan adaptálása, a szükséges számítások meghatározó projekttípusokra való elvégzése és a kapcsolódó program elkészítése. A program adaptálásánál jeleztük, illetve alkalmaztuk azokat a szabályozói lehetőségeket, melyeket véleményünk szerint az EU-szabályokkal összhangban alkalmazni lehet egyéb nemzeti célok érvényesítésére. Így például a jogszabály szerinti nagyvállalat tőkeköltségét eltérő módon vettük figyelembe a kis- és középvállalkozás illetve egyéb beruházói csoportokkal szemben, hiszen a jellemzően globális méretekben működő vállalkozásoknak alapvetően eltérő lehetőségei vannak a beruházási portfóliók kockázatok szempontjából is kielégítő összeállításának, mint a csak egyedi projektet megvalósítók esetében. Egyes projekttípusoknál indokoltnak éreznék többlet kockázati prémium biztosítását (például távhőszolgáltatás megújuló alapú kapcsolt energiatermeléssel vagy időjárásfüggő, menetrendadási kényszer alatt lévő projektek), melyek lehetőségét a tanulmányban szintén jeleztük. A tipikus beruházási költségeket és üzemeltetési költségeket projekt-benchmark alapján végeztük, figyelemmel arra, hogy az egyes típusok esetében nem a legjobb körülmények közötti értékeket szerepeltessük, hanem egy keresleti robbanás esetén várható átlagot becsüljünk. A szekunder energiahordozók (villamosenergia, hő, hidegenergia) előállításának a költségei így meghatározzák azt a termelt energiára vonatkoztatott fajlagos költséget, melyek fedezetének megléte illetve biztosítás feltétel egy projekttípus várható keresleti robbanásának a kialakulásához. Abban az esetben, ha bevételek és támogatások nem elegendőek, bár speciális körülmények és eltérő várakozások miatt természetesen történhetnek megvalósulások, de számuk várhatóan kicsi marad. Abban az esetben, ha a támogatások ennél a költségnél nagyobb mértékű hozamot biztosítanak, akkor a projektgazda részben csekély összegű vagy tiltott támogatást is kap. A fentiek miatt meghatároztuk projekttípusonként a jellemző piaci körülmények közötti bevételeket és a támogatási hiány, illetve szükségelt mértékét. MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

8 Figyelemmel arra, hogy a támogatási módszere többféle logika szerint történhet, a támogathatóság mértékét illetve a támogatásnyújtás költségét különböző rendszerek szerint vizsgáltuk. A támogatások tekintetében a beruházási támogatás meglétét a projekt adottságának tekintettük, így eltérő beruházási támogatások esetén vizsgáltuk meg a prémium illetve KÁT rendszeren keresztül nyújtható támogatások mértékét. A KÁT illetve prémium támogatások mértékét reál illetve nominális módon is meghatároztuk. Az első esetben évente az infláció mértékével folyamatosan növekvő támogatásról van szó, míg a másik esetben egy az induláskor meghatározott nominálisan fix összegről, mely adott időszakig jár. A második esetben nagyobb induló támogatás adható, de a várakozástól eltérő infláció kockázatát a támogató és a projektgazda közösen viseli. A jogosan járó prémium illetve KÁT meghatározásánál meghatároztuk a 15 éves garantált időtartamig adható fajlagos támogatások mértékeit, valamint meghatároztuk az adott KÁT összeg esetén garantálható időtartam hosszát is. A projektek értékelésénél az egyes projekttípusok jellemző szükséges és elégséges támogatói költségét az egyes projektekkel jellemzően kiváltott üvegházhatást növelő gázok kiváltása szempontjából is értékeltük. A tanulmányban illetve a számításoknál prémiumnak a termelt szekunder energia piaci értéke és a KÁT rendszeren keresztüli garantált átvételi díj különbségét értjük. Így a prémium a KÁT rendszeren keresztül garantált fajlagos átvételi díj valódi támogatástartamának minősíthető részt is jelenti. Természetesen elképzelhető olyan prémiumrendszerű támogatás is, amikor is a termelt szekunder energiára vonatkozva az átvételt az állam nem garantálja, de az étékesített energiamennyiségre tekintettel valamely piaci szereplő részére kiegészítő támogatást nyújt. Ebben az esetben is a megállapított prémium összeg a várhatóan adható kiegészítés szükséges-elégséges mértékét jelenti. A tanulmányban nem csak a villamos energiával, hanem a hő- illetve hidegenergiával is foglalkoztunk, melyeket elsősorban prémiumrendszeren keresztül támogathatónak tartunk és javaslunk. Kapcsolt energiatermelés esetén meghatároztuk azt a KÁT illetve prémium értéket is, mely kizárólag a villamosenergia termelés oldaláról támogatná a megújuló energetikai projektet, de meghatároztuk a KÁT illetve prémium értékeket arra az esetre is, ha a villamosenergia termelés és a hőszolgáltatás támogatása külön tételként kerül elfogadásra. A célunk elsősorban az EU felé leadandó jelentés háttértanulmányaként szolgáló alátámasztása volt, de másodsorban a programalkotó különböző EU konform támogatási lehetőségek melletti összegeinek a meghatározása is, segítve a támogatási rendszer esetleges átalakítását. A tanulmányhoz tartozik egy a számításokat kinyomtatva is tartalmazó melléklet (17-22 oldal projekttípusonként) illetve a számításokat végző MS Excel program. A legfontosabbnak tartott eredményeket az alábbi táblázatokban összesítjük: 4 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

9 I. Villamosenergia termelés/ Ssz. Név c EL : Prémium támogatás (reál) prt EL KÁT EL KÁT = 35 Ft/kWh esetén a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémium kiegészítés - kasszából) ÜHG kiváltás támogatásigénye (KÁT - kasszából) Beruházási támogatás 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh év év Ft/GJ Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO Biomassza, hőszolgáltatás nélküli kondenzációs erőmű ,37 6, Szén-biomassza erőmű együttégetés ,51 1, Depóniagáz motor ,05 0, Iszapgáz motor ,00 15, kwp PV rendszer ,00 15, kwp - 1 MWp PV rendszer ,00 15, PV erőmű 1 MWp fölött ,00 4, Kis teljesítményigényű autonóm PV ,00 15, Önellátó háztartások (szél és pv komplex rendszer) 70% szél és 30% pv hibrid (gazdasági, kisüzemi) ,00 15, ,00 12, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

10 Ssz. Név c EL : Prémium támogatás (reál) prt EL KÁT EL KÁT = 35 Ft/kWh esetén a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémiumkiegészítés - kasszából) ÜHG kiváltás támogatásigénye (KÁT - kasszából) Beruházási támogatás 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh Ft/MWh év év Ft/GJ Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO Háztartási kisteljesítményű egyedi szélgenerátor ,00 15, Szélerőmű ,25 0, Szélerőmű telep ,42 0, Kisteljesítményű vízerőmű ,84 2, Középteljesítményű vízerőmű ,22-1, Nagy teljesítményű vízerőmű ,40 0, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

11 II. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia termelés ssz. Név c EL : Csak villamosenergia prémium külön hőenergia támogatás nélkül Prémium támogatás (reál) prt EL KÁT EL Hőenergia prémium és villamosenergia KÁT támogatási rendszer prémium (hő) KÁT (villamosen ergia) prémium (hőszolgáltatás) KÁT (villamosenergiatermelés) KÁT = 35 Ft/kWh + hőszolg prémium: mellett a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémium kiegészítés - kasszából) ÜHG kiváltás támogatás-igénye (KÁT - kasszából) 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Beruházási támogatás Ft/MW h Ft/MWh Ft/MWh Ft/MW h Ft/MW h Ft/GJ Ft/MWh Ft/GJ Ft/MWh év év Ft/GJ Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO2 Ft/tCO Biomassza fűtőerőmű (kondenzációs) Faelgázosító erőmű, gázmotorral Fermentációs nagy biogáz Fermentációs kis biogáz ,14 4, ,00 10, ,15 6, ,00 12, Hulladékégetés ,00 9, Szünetmentes áramforrás PEM cella üzemanyagcella kiserőmű (245 kwe) Geotermikus kiserőmű Geotermikus középerőmű ,00 10, ,00 7, ,59 5, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

12 III. Hőenergia termelés Ssz. Név c th : Prémium támogatás (reál) prt th KÁT th prémium = 1500 Ft/GJ esetén a jogosultsági időszak hossza Primer megújuló növelés költsége ÜHG kiváltás költsége ÜHG kiváltás támogatásigénye (prémiumkiegészítés - kasszából) Beruházási támogatás 0% 50% 0% 50% 0% 50% 0% 50% Ft/MWh Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ Ft/GJ év év Ft/GJ [Ft/tCO2] [Ft/tCO2] [Ft/tCO2] 1.1. Egyedi pellet kazán hőellátás háztartási méretben; ,77 0, Központos pelletes hőellátás üzem ,00 15, Biomassza hőtermelés meglévő távhőszolgáltatáshoz; ,51 0, Síkkollektor hmv-termelésre ,00 10, Társasházi kollektoros fűtés + hmv ,00 15, Geotermikus hőre alapozott új távhőrendszer ,85 0, Meglévő városi távhőrendszer bővítése geotermikus energiával ,12 0, Egyedi családi házas hőszivattyú fűtési célra ,00 15, Közösségi illetve irodaházi geotermikus hőszivattyú, fűtésre hűtésre ,84 0, MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

13 II. A TANULMÁNY CÉLJA ÉS A MEGOLDANDÓ FELADATOK II.1 BEVEZETÉS, ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZER Az EURÓPAI UNIÓ 2009/28/EK számú Irányelvei szerint, valamennyi tagországnak el kell készítenie a saját NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TER- VÉT az Európai Közösségek Bizottságának C (2009) 5174 sz. HATÁROZATA értelmében.[10] A TERV megalapozását szolgálják az ugyancsak rendszerbe foglalt, az PILLÉR alá csoportosított szaktanulmányok (lásd 1. ábra), amelyek címe szerepel az egyes boxokban. Forrás: ALAPFELADATOK (MEH) Bővítmények (PYLON Kft.) 1. ábra Magyarország Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervének felépítése. Feladatok a kidolgozás tervezett folyamatában, és ütemtervében MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

14 Jelen szaktanulmány a 3. PILLÉR alatt, a 2. sz. boxban szerepel, és megalapozza nemcsak a 2. PILLÉR-ben elvárt feladatok teljesítését, hanem alapját képezi a 3. PILLÉR keretében kidolgozandó hasznosítható gazdasági-műszaki potenciál kimutatásoknak (3. PILLÉR 3. boksz) is. Az egyes alapozó szaktanulmányokat más-más, a Megbízó MEH által felkért és koordinált szakcégek készítik, időben átadják eredményeiket a velük kooperálóknak, ily módon a kívánt összehangolás biztosított. II.2 TERVEZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK Magyarország 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának, s annak 3 forgatókönyv szerinti ajánlásaihoz, meghatározásához elengedhetetlenül szükséges olyan, az Európai Unióban alkalmazott módszer szerinti GAZDASÁGOSSÁGI MODELLVIZSGÁLA- TOK, SZÁMÍTÁSOK elvégzése, valamennyi, javasolt főbb technológiára, amely után reálisan vállalható a hazai és az Európai Uniós támogatásokkal az optimális forgatókönyv szerinti fejlesztések megvalósítása. A vállalt feladatok részletezése: Technológiánként a benchmark erőművi költségek meghatározása reális beruházási és működtetési költségek, minőségi paraméterek definiálása (forrás: az engedélyezésre benyújtott üzleti tervek adatai, az elfogadott energetikai pályázatoknak a megvalósítás során elszámolt költségei, szakértői költségbecslések, nyugat-európai adatbázisok, tanulmányok adatai), Megtérülési modell (excel) a benchmark erőművi adatbázison Energiaforrásonként/technológiánként kiszámolja (az egyik paraméter rögzítése mellett) a megtérülési időt, illetve az 1 kwh / GJ energia előállításához szükséges fajlagos termelési költséget. Szabadon változtatható paraméterek: az éves üzemóraszám, a beruházás éve (technológiai fejlődés figyelembevételének kezelése), a tüzelőanyagár, az erőművek által kapott egyéb támogatás aránya a beruházás függvényében. A benchmark adatok szerinti technológiák értékelésének véglegesítése. A hazai és európai uniós támogatási eszközök, rendszerek jellemzése, értékelése Támogatási módszerek rövid áttekintése, támogatási filozófia A támogathatóság feltételrendszere, elismerhető és el nem ismerhető költségek (a környezetvédelmi állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján) A támogathatóság javasolt maximális mértékei gazdaságossági számítással igazolva (mely az externális és társadalmi hatásokat összegző társadalmi hasznosságon alapulnak) Innovatív módszerekkel, technológiákkal bővített, kiegészített alapvetően BAT projektek támogathatóságának a módszertana. Innovatív projektek különleges támogathatóságának feltételrendszere. Becslés a támogathatóság változására az egyes technológiáik műszaki gazdasági paramétereinek várható tendenciáit tekintve közép és hosszú távon. 10 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

15 II.3 EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI IRÁNYELVEK, ELŐÍRÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK EURÓPAI UNIÓS JOGSZABÁLYOK 2009/28/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE (2009. ápr. 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról 2009/548/EK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2009. június 30.) a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek formanyomtatványáról 2006/32/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE a tagállamoknak a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről COM(2008) 772 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Energiahatékonyság: a 20%-os cél elérése COM(2007) 354 A BIZOTTSÁG ZÖLD KÖNYVE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában Az uniós fellépés lehetőségei COM(2005) 265 ZÖLD KÖNYV az energiahatékonyságról avagy többet kevesebbel COM(2007) 140 ZÖLD KÖNYV a környezetvédelmi és a kapcsolódó politikai célokra szolgáló piaci alapú eszközökről Megújuló forrásokból előállított energia COM(2008)0019 C6-0046/ /0016(COD) Irányelvre irányuló javaslat RES AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA 2006/32/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/ EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 397/2009/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történő módosításáról 2004/8/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról 2003/54/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS IRÁNYELVE (2003. június 26.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről /EK IRÁNYELV A KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL (2007. ) A HAZAI ENERGIAPOLITIKAI FŐ DOKUMENTUMOK Magyarországon országgyűlési határozat írja elő Energia Stratégia megalkotását és folyamatos aktualizálását. Hasonló jellegű előírás létezik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról, valamint legújabban a Homokhátság Fenntartható Fejlődése kapcsán a tanyavillamosítás kérdésköréről is. Az energiahatékonyságról egy 1999-ben elfogadott kormányhatározat jelenti a fő jogszabályt, mely érdekében azonban a NEP lakossági energetikai programok a feladathoz MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

16 és a szükségletekhez képest alacsony keretösszegekkel valósulnak meg. A meghatározó jogszabályok a következők: évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről 29/2008. (III. 20.) OGY határozat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról, valamint H/4858/1. háttéranyag a közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló, H/4858 számú országgyűlési határozati javaslathoz 49/2009. (V. 27.) OGY határozat a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről 2148/2008. (XI. 31.) Korm. határozat az új Megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiájáról 2019/2008. (II. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről A fentieken túl a jogszabályok előírnak a biztonságos üzemeltetés fenntartása érdekében, a különböző fejlesztéseket kötelező érvénnyel tartalmazó stratégiák elkészítését, mely a hatósági ellenőrzés és jóváhagyás függvénye. Ilyen például a Magyar Villamosenergia rendszer hálózatfejlesztési terve, melyben az átviteli hálózati elemeket 5 évre, az elosztói hálózati elemeket 3 évre előre kell rögzíteni. Megújuló Energiahasznosítási Törvénye nincs az országnak, bár már jó ideje számos szakmai fórumon követelik megalkotását, az európai tagállamok példái nyomán, mivel vélhetően ez feltétele a biztonságos fejlesztéseknek, a támogatási eszközök hozzárendelésének. Energetikai kerettörvény nem létezik, bár több szakmai szervezet szükségesnek látja, hogy a biztonság versenyképesség fenntarthatóság egységesen definiálva jelenjen meg az energetikában, és a megvalósítás feltételei, szabályozásai, a nemzeti érdekképviselet módjai is rögzítésre kerüljenek. 12 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

17 III. ÚJ TÁMOGATÁSI POLITIKA MEGALAPOZÁSA III.1 A MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁS TÁMOGATÁSI ESZKÖZEINEK TÍPUSAI, CSO- PORTOSÍTÁSA III.1.1 A megújuló energiafelhasználás állami ösztönzésének szükségessége Az Európai Unió célkitűzéseihez hasonlóan a magyar energiapolitikának is lényeges eleme az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részarányának növelése, párhuzamosan az energiapiaci liberalizáció bevezetésével. A megújuló energia hasznosítási technológiákra jellemző, hogy általában drágábbak, mint a piacon meglévő, versenyképes, a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásán alapuló technológiák, ami főként e technológiák újszerűségéből, a kezdeti magas tőkeköltségből és a piaci kockázatokból származik, sőt ezt esetenként a megújuló energiával versenyző más energiaforrásoknak nyújtott támogatások is befolyásolják. Amennyiben a megújuló energia technológiáknak szélesebb körű és gyors elterjedését kívánjuk elérni, valamilyen támogatási rendszert kell létrehozni és működtetni. A támogatási rendszer kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy milyen célokat szeretne a környezet- és energiapolitika elérni, és e célok elérése érdekében milyen mértékű és jellegű állami beavatkozás indokolt. Az állami eszközöknek a megújuló energiák terjedése előtt álló gazdasági, szabályozási, intézményi akadályok lebontására kell irányulniuk, szem előtt tartva a gazdaságosság és hatékonyság szempontjait is. A támogatási rendszer hatékonysági szempontból akkor lehet indokolt, ha a kormányzati beavatkozás a piaci folyamatok automatizmusa által nem megoldható célt ér el. Indokolhatja a megújulók támogatását, ha a támogatás során keletkező többletköltségekért cserében keletkező externális társadalmi hasznok meghaladják a ráfordításokat. Ennek megfelelően a megújuló energiákat különböző okok miatt lehet támogatni: Fenntartható fejlődés és környezetvédelem A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése jelentős eszköz a fenntartható fejlődés megvalósításához, mivel segíti a meglévő erőforrások hosszú távú rendelkezésre állását a gazdaság és társadalom fejlődéséhez. A megújulók alkalmazása a foszszilis tüzelőanyagokhoz képest általában kisebb levegőszennyezéssel jár mind lokális/regionális, mind globális szinten, amelynek számos előnye van, pl. az egészségügyi helyzet javulása, az épített környezet állagromlásának lassulása, illetve az üvegházhatás mérséklődése, amely utóbbi a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségvállalások teljesítése szempontjából is fontos. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégiájának elkészítése nemzetközi kötelezettség: az ENSZ 2002-ben Johannesburgban rendezett Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozója, illetve az Európai Unió Göteborgban tartott Európai Tanácsi ülése hívta fel a kormányokat arra, hogy minden ország készítse el hosszútávra szóló, a gazdasági, a szociális és a környezeti szempontokat kiegyensúlyozottan figyelembe vevő stratégiáját. A fenntartható fejlődés megvalósítása az EU egyik alapvető célja. Ezt egyrészt az EU versenyképességének növelését célul kitűző liszszaboni folyamat, másrészt a lisszaboni célkitűzéseket a környezeti dimenzióval is kiegészítő MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet

18 göteborgi stratégia hivatott megvalósítani más-más eszközökkel, más időhorizonttal, egymást kiegészítve. A megújuló energiák támogatási rendszerének kialakításánál az Európai Unió két fontos alapstratégiáját kell szem előtt tartani. A fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés megvalósításáról szóló 2000-es Lisszaboni Stratégia azt a célt tűzte az Európai Unió elé, hogy 2010-re váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává, amelynek fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. A Lisszaboni Stratégia társadalmi célokat is megfogalmaz, melyek kapcsán meghatározó szerephez jutott a foglalkoztatás bővítése, a társadalmi és gazdasági kohézió, az összetartó társadalom erősítésének, valamint a szolidaritás növelésének gondolata. A fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében a 2001-es Göteborgi Stratégia hét fő prioritási területre összpontosít: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiagazdálkodás javítása; a környezetkímélőbb közlekedés és szállítás; a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbbá tétele; a természeti erőforrásokkal való körültekintő gazdálkodás; az emberi egészség védelme; a társadalmi befogadás erősítése, a demográfiai változások és a migráció kezelése; és végül a szegénység elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés előmozdítása globális szinten. Az energia importfüggőség csökkentése, energiaforrások diverzifikálása Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. A függőségből eredő kockázatok csökkentése fontos externális pozitív hatása lehet a megújuló energia hasznosítás növelésének. Az egyes energiahordozók világpiaci árváltozásait számos, az importáló ország által nem befolyásolható tényező befolyásolja, amelyek a monopolhelyzet következtében azonban erősen hatnak az importáló ország gazdaságára. Ezért a diverzifikálás költségeit, beleértve a megújuló energiaforrások növelésének ráfordításait is, indokolt valamilyen részben a piaci szereplőknek (energiafogyasztók) és az államnak viselnie. Hosszú távú ellátásbiztonság A néhány évtized múlva kimerülőnek prognosztizált energiaforrásokkal szemben a megújuló energiák nem kimerülő fajtái addicionális externális értékkel rendelkeznek a hosszú távú energiaellátás szempontjából. Az ezzel kapcsolatos piaci folyamatok előrejelzése azonban bizonytalan, a kimerülés várható üteme, a hagyományos energiahordozó ezzel kapcsolatos hosszú távú áralakulása, a helyettesítés költségeinek várható alakulása nehezen prognosztizálható. Ennek ellenére a megújuló energia hasznosítással összefüggő hosszú távú ellátásbiztonság mindenképpen externális értéket képvisel. Régiófejlesztés, térségfejlesztés A megújuló energiák alkalmazása hozzájárul a helyi energiaforrások kiaknázásához, amely elősegíti az osztott energiatermelés térnyerését. A megújuló energiafajták jelentős része mezőgazdasági tevékenységből származik, támogatásuk hozzájárul a főként mezőgazdasági - vidéki munkaerő foglalkoztatási problémáinak megoldásához, a regionális és térségi gazdasági fejlődés elősegítéséhez. A megújulók ezáltal olyan módon növelhetik a vidék lakosságmegtartó erejét, hogy egyben a fenntartható helyi fejlődést segítik elő, általában a táj hagyományos jellegének megőrzésével. A nagy léptékű megújuló energiás beruházások (pl. szélfarm, naperőmű) hozzájárulhatnak a helyi adóbefizetések növekedése által a régió, vagy település infrastruktúrájának gyorsabb fejlődéséhez is. 14 MEH PYLON Kft.: Hasznosítható megújuló energiapotenciálok, gazdaságossági támogatási vizsgálatok 2020-ig. B kötet. 2010

MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA

MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya B kötet Végleges anyag MAGYARORSZÁG 2020-IG HASZNOSÍTHATÓ MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁLJÁNAK GAZDASÁGOSSÁGI, MEGTÉRÜLÉSI- MODELL, OPTIMÁLIS

Részletesebben

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)

Részletesebben

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések Tóth Tamás Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztály totht@eh.gov.hu Adó- és Számviteli Konferencia Hotel

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata

Részletesebben

Módszertan és számítások

Módszertan és számítások ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.

Részletesebben

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11. A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán Bagi Attila főosztályvezető-helyettes 2016. október 11. Tartalom - A MEKH feladatai 1. Áttekintés 2. METÁR pályázat lebonyolítása (NFM rendelet alapján) 3. MEKH rendelet

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.18. COM(2015) 496 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a földgáz- és villamosenergia-árakra vonatkozó

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR) Dr. Makai Martina helyettes államtitkár Zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. május 26-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: TOP-3.2.2-15 Napelemes kiserőmű létesítése Komlón című pályázat támogatása

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben Balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com 2010. SZEPT. 23. Szeged REMEK BEMUTATKOZUNK MAGYAR MEGÚJULÓ ENERGIA

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17. Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései dr. Nyikos Attila Nemzetközi Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24. Tartalom Célok

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3. Kapcsolt energiatermelés Magyarországon 2016 XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2016. március 2-3. Hajdúszoboszló Szabályozási alapok 2011 októberétől Hatósági hőár rendszer [50/2011.

Részletesebben

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé

+ 2000 MW Út egy új energiarendszer felé + 2000 MW Út egy új energiarendszer felé egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Stratégiai Tanulmányok Tanszéke Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület somogyv@videant.hu

Részletesebben