Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék. Európai üzleti jog

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék Európai üzleti jog Tansegédlet Összeállította: dr. Verebics János egyetemi adjunktus Budapest, 2006

2 2

3 Tartalom Tartalom I. Az európai integráció története és fejlődése...13 I.1 Történeti áttekintés...14 I.1.1 Az integráció kérdése a II. vh. után...14 A.) Az integrációs gondolat előzményei...14 B.) Az ESZAK megalakulása...15 C.) Az Európai Védelmi Közösség kudarca és a Római Szerződés előkészítése...16 I.1.2 Az EGK-tól az EU-ig...17 A.) A Római Szerződés...17 B.) Az EGK története az Egyesülési Szerződésig...18 C.) Az EK kibővülése...19 D.) A Maastrichti Szerződés...20 E.) Maastrichttól Amszterdamig...21 F.) Az Amszterdami Szerződés...22 G.) A Nizzai Szerződés...23 I.2 Az európai integráció továbbfejlesztése...24 I.2.1 A 2000-es évek célkitűzései...24 A.) Az EU mélyítése, a gazdasági és politikai unió további kiépítése...24 B.) Nizzától Laeken-ig...25 C.) A konvent munkája, az Alkotmányos Szerződés kidolgozása...26 I.2.2 Az Alkotmányos Szerződés...27 A.) Az Alkotmányos Szerződés célkitűzései...27 B.) Az Alapjogi Charta...28 C.) Hatásköri kérdések rendezése az ASZ szerint...29 I.2.3 Napjaink kihívásai...30 A.) Válságjelenségek...30 B.) Egy ötvenéves álom vége...31 I.2.4 Magyarország útja az Európai Unióba...32 A.) Az EGK és Magyarország kapcsolatai a rendszerváltás előtt...32 B.) A csatlakozás előkészítése...33 C.) A csatlakozás...34 II. Az Európai Unió intézményrendszere, politikái...35 II.1 Az EU intézményei...36 II.1.1 Az intézményrendszer jellege...36 A.) Az intézményrendszer ma...36 B.) Az intézményrendszer az ASZ-ben...37 II.1.2 A Miniszterek Tanácsa...38 A.) Miniszterek Tanácsa...38 B.) A Tanács feladatai...39 C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi I...40 D.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi II...41 E.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi III F.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)...43 G.) A soros elnökség...44 H.) A Tanács döntéshozatala...44 I.) A Tanács szavazási formái

4 Tartalom 4 J.) Az ASZ a Miniszterek Tanácsát érintő változásai...46 II.1.3 Az Európai Tanács...47 II.1.4 A Bizottság...48 A.) Általános jellemzői...48 B.) A Bizottság tagjai, a tagok jelölése...49 C.) A Bizottság hatásköre...50 D.) Szervezet...51 E.) A Bizottság az Alkotmányos Szerződés szerint...52 II.1.5 A Parlament...53 A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei...53 B.) A Parlament választása, működése...54 C.) A Parlament munkarendje...55 D.) A Nizzai Szerződés a Parlamentet érintő rendelkezései...55 E.) Az Európai Parlament tagjainak száma...56 F.) A Parlamentet érintő főbb változások az ASZ-ben...57 G.) Az Európai Parlament magyar képviselői...58 II.1.6 A Bíróság...59 A.) A Bíróság feladatai...59 B.) A Bíróság összetétele, ülésezése...60 C.) A Bíróság eljárásaira okot adó tényezők...61 D.) Előzetes döntéshozatali és véleménykikérési eljárás...62 E.) A Bíróság eljárásának szakaszai...63 F.) A Bíróság az ASZ szerint...64 II.1.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemei...65 A.) A számvevőszék...65 B.) A Gazdasági és Szociális Bizottság...66 C.) Régiók Bizottsága...67 D.) Európai Beruházási Bank...68 E.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank...69 F.) Az Európai Ombudsman...70 II.1.8 Az EU költségvetése...71 A.) Az EU költségvetésének jellege, szervezete...71 B.) Költségvetéssel összefüggő központi kérdések...72 C.) Az EU költségvetése az ASZ szerint...73 II.2 Az Európai Unió politikái...74 II.2.1 A politikák fogalma, rendszerezési lehetőségei...74 A.) Az európai integráció célkitűzéseit megvalósító eszközrendszer...74 B.) Az EU három pilléres szerkezete a politikák fő célkitűzései...75 C.) Az európai együttműködés három pillére és a politikák...76 D.) A politikák további rendszerezési lehetősége...77 E.) A hatáskörök az Alkotmányos Szerződésben...78 II.2.2 Közös politikák...79 A.) Közös agrárpolitika...79 B.) Közös halászati politika...80 C.) Közös közlekedéspolitika transzeurópai hálózatok...80 D.) Közös kereskedelempolitika...81 E.) Közös versenypolitika...82 G.) Gazdasági és Monetáris Únió...83 II.2.3 Közösségi és Uniós politikák...84

5 Tartalom A.) Az integráció elmélyítéséhez tartozó főbb közösségi politikák...84 B.) Uniós politikák...85 III. A közösségi jog...86 III.1 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás...87 III.1.1 A Bizottság - Tanács - Parlament közti döntéshozatali együttműködés...87 A.) A jelenlegi rendszer fokozatos kialakulása...87 B.) A Bizottság előkészítő szerepe...88 C.) A Tanács döntéshozatali szerepe...89 D.) A Parlament hatásköre, társjogalkotóvá válása...90 III.1.2 Parlamenti bevonással zajló döntéshozatali eljárások...91 A.) A konzultációs eljárás...91 B.) A konzultációs eljárás alkalmazási területei...92 C.) Együttműködési eljárás...92 D.) A hozzájárulási (jóváhagyási) eljárás...93 E.) Az együttdöntési eljárás jellemzői, alkalmazása...94 D.) Az együttdöntési eljárás menete...95 III.1.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója...95 III.1.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója...96 III.1.4 A közösségi jogalkotás és Magyarország...97 A.) Az Országgyűlés és a Kormány együttműködése...97 B.) A kormányzaton belüli munkamegosztás, koordináció...98 C.) Uniós jogharmonizáció a gyakorlatban...99 III.2 A közösségi jog jellemzői III.2.1 A közösségi jog jellege, forrásai A.) Az közösségi jog helye az európai jog rendszerében B.) A közösségi jog létrehozásának okai C.) Uniós jog közösségi jog közösségi vívmányok D.) A közösségi jog forrásai III.2.2 Közösségi jogrend, közösségi jog A.) A közösségi jogrend B.) A közösségi jog természete, alapvető jellemzői - áttekintés D.) A nemzeti jogrendszer és a közösségi jogrendszer sajátosságai - áttekintés E.) Az európai jogharmonizáció F.) A közösségi jog tematikus felosztása III.3 Európai és magyar üzleti jog III.3.1 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai gazdasági jog fogalma, alapvető tárgyi felosztása B.) Az európai üzleti jog III.3.2 A magyar üzleti jog europaizációja A.) A magyar gazdasági jog fejlődése az Európai Megállapodásig B.) A magyar jogharmonizáció sajátosságai C.) Európai és europaizált magyar üzleti jog IV. Az egységes piac és a négy alapszabadság IV.1 Áttekintés A.) Az egységes piac megvalósítása B.) A négy alapszabadság tartalma

6 Tartalom IV.2 Az áruk szabad mozgása IV.2.1 A vámunió A.) A vámunió felállítása B.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalma C.) A közös vámtarifák rendszere a vámszabályok egységesítése IV.2.2 A megkülönböztető belföldi adózás tilalma IV.2.3 A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása A.) Áttekintés B.) A jogfejlődés kezdeti szakasza C.) A jogfejlődés újabb szakasza D.) A 28. cikk szerinti mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések típusai E.) A 29. cikkbe ütköző intézkedések a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások F.) A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek G.) Igazolási alapok a 30. cikk alapján H.) Kényszerítő körülmények IV.3 A személyek szabad mozgása IV.3.1 A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban - áttekintés IV.3.2 A munkavállalók szabad mozgása A.) Az EKSZ 39. cikke B.) Az EKSZ 39. cikkének értelmezése C.) Kivételek a szabad mozgás alól IV.3.3 A letelepedés szabadsága A.) Az EKSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintés B.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái C.) A letelepedés szabadságával összefüggő egyes további kérdések, a szabadságjog korlátozhatósága IV.3.4 A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása A.) Az Unió állampolgárait megillető jog B.) A hosszabb idejű tartózkodás IV.4 Szolgáltatások szabad nyújtása IV.4.1 A szabadságjog és értelmezése A.) A szolgáltatások értelmezése B.) Az EKSZ rendelkezései C.) A tevékenység fogalmi elemeinek értelmezése D.) A szolgáltatás fogyasztójának jogai E.) Másodlagos jogforrások IV.4.2 A szabadságjog korlátozhatósága A.) Általános elvek B.) Elfogadott kivételek IV. 5 A tőke szabad áramlása IV.5.1 A szabadságjog A.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma B.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége IV.5.2 A szabadságjog korlátozhatóságának egyes esetei...147

7 Tartalom A.) A tőke szabad mozgása alóli kivételek és értelmezésük B.) A befolyásszerzés előzetes engedélyhez kötése és az aranyrészvény IV.6 A négy szabadságjog érvényesülése és a magyar jog IV.6.1 A magyar jogrendszerrel szemben támasztott követelmények A.) Áruk szabad mozgása B.) Munkavállalók szabad mozgása C.) Szolgáltatásnyújtás szabadsága D.) A tőke szabad mozgása IV.6.2 Átmeneti mentességek és korlátozások a Csatlakozási szerződés szerint A.) Mentességek B.) A munkavállalás szabadságának korlátozása C.) Beutazási, tartózkodási, letelepedési szabályok V. Versenyjog V.1 Integrációs versenyjog nemzeti versenyjog V.1.1 A közösségi versenyjog jellemzői A.) Verseny, versenyjog, az EK versenyjoga B.) Nemzetközi és nemzeti versenyszabályozás C.) Az integrációs versenyjog és a belső piac D.) A versenyjogra vonatkozó közösségi jogforrások E.) A versenyjog az EK külgazdasági kapcsolataiban V.1.2 A magyar versenyjog europaizációja A.) A magyar versenyjog fejlődése a Tpvt.-ig B.) A jogharmonizáció elmélyítése C.) Közösségi versenyjog magyar versenyjog V.2 Vállalkozások együttműködése (kartelljog) V.2.1 A 81. Cikk A.) Áttekintés B.) A 81. Cikk alanyi hatálya C.) Tilalmazott piaci magatartások D.) A közösségi dimenzió feltétele V.2.2 A tartalmi mérce és alkalmazása A.) A releváns piac és a közösségi versenypolitika B.) A versenykorlátozó tartalom vagy hatás és értékelése C.) A mentesítés és mentesülés D.) A jogszabályon alapuló mentesülés V.3 A domináns piaci helyzettel történő visszaélés tilalma V.3.1 A 82. Cikk A.) A 82. Cikk tartalmi áttekintése B.) A 82. Cikk alkalmazhatósága C.) A piaci dominancia jelentése V.3.2 A dominancia megállapíthatósága A.) A releváns piac B.) A dominancia megállapításának tartalmi kritériumai C.) A visszaélés jelentése, esetei V.4 A vállalkozásokra vonatkozó cikk alkalmazása V.4.1 A közösségi versenyjog alkalmazásának eszközrendszere és átalakulása A.) A május 1-ig hatályos rezsim jellemzői

8 Tartalom 8 B.) A versenyhatósági eljárás a régi rendszerben C.) A 2004-től hatályos jogérvényesítési reform V.4.2 A hatályos rezsim A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának rendszere, a közösségi versenyjogot érvényesítő szervezetek B.) A közösségi versenyjog egységes alkalmazásának eszközei, az alkalmazható intézkedések C.) A Bizottság vizsgálati- tényfeltárási jogköre V.4.3 A közösségi versenyszabályok érvényesülése a magyar jogban A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának hatásköri kérdései B.) A Bizottsággal, ill. más tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés, a magyar bíróság eljárásai V.5 Fúziókontroll V.5.1 A szervezeti összefonódások közösségi jogi szabályozásának sajátosságai A.) A fúzió és a fúziókontroll B.) A közösségi jogi szabályozás kialakulása, fejlődése C.) A korábbi rendeleti szabályozás főbb jellemzői D.) A évi reform háttere, jellemzői V.6 A tagállamokra vonatkozó EK-versenyjog és magyar alkalmazása V.6.1 Az állam a közösségi versenyjogban A.) Áttekintés B.) A vonatkozó közösségi szabályok érvényesülése a magyar jogban V.6.2 A közszolgáltatásokért felelős állam, mint versenyjogi kötelezettségek alanya A.) Közvállalkozások kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások B.) A monopolisztikus közszolgáltatás, mint a közösségi versenyjog speciális tárgya (86. cikk /2/) C.) A Bizottság felügyeleti és jogalkotó hatásköre (86. cikk /3/) és annak terjedelme 194 D.) A közösségi politika újabb fejleményei E.) A kizárólagos és különleges jogok magyar liberalizációs folyamata V.6.3 Az állami támogatások tilalma, lehetősége és ellenőrzése A.) Áttekintés B.) Állami támogatás: a tilalom és a kivételek C.) Az eljárás rendje D.) Állami támogatások a magyar jogban V.6.4 Általános gazdasági érdekű szolgáltatások A.) Fogalom B.) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás és az állami támogatások C.) A támogatások megítélése V.6.5 A jogalkotó állam és a közösségi versenyjog VI. Társasági jog VI.1 Közösségi társasági jog - magyar jogharmonizáció VI.1.1 A közösségi társasági jog jellemzői, fejlődése és jogforrásai A.) A közösségi társasági jogról általában B.) A szabályozás területei, tárgyalásunk megközelítése C.) A Római Szerződés a gazdasági társaságokra vonatkozó, alapvető rendelkezései D.) A közösségi társasági jog fejlődése a források tükrében E.) Az európai társasági jog továbbfejlesztésének fő irányai...210

9 Tartalom VI.1.2 A magyar társasági jog europaizációja A.) A modern magyar társasági jog fejlődésének első szakasza B.) A magyar társasági jog fejlődése az 1997-es új kodifikációig C.) Társasági jogunk az Uniós csatlakozásig D.) Társasági jogunk 2003-ban kezdődött felülvizsgálata - az új társasági törvény előkészítése VI.2 Irányelvi szinten szabályozott kérdések és társasági jogi ajánlások VI.2.1 Az első társasági jogi irányelv A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek B.) A 2003/58/EK irányelv C.) A publicitási követelmények D.) Képviseleti szabályok E.) Érvénytelenség F.) Az irányelv rendelkezéseinek átültetése a magyar jogba VI.2.2 A második társasági jogi irányelv VI.2.2 A második társasági jogi irányelv A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek B.) Tőkésítési, tőkevédelmi követelmények, saját részvény C.) A jegyzett tőke változásai D.) További lényeges kérdések a 2. tj. irányelvben E.) A 2. társasági jogi irányelv átültetése a magyar jogba VI.2.3 Az átalakulási irányelvek A.) Általános áttekintés B.) A társaságok egyesülése C.) Társaságok szétválása D.) Az irányelvi rendelkezések a magyar jogba való átültetése VI.2.4 Meghatározott társaságokra vonatkozó sajátos szabályok A.) Az egyszemélyes társaságok a tizenkettedik tj. irányelvben B.) Konszernjogi szabályok hetedik tj. irányelvben C.) E szabályok a magyar jogba történő átvétele VI.2.5 A vállalatfelvásárlásról szóló 2004/25/EK irányelv (13. társasági jogi irányelv) A.) Az irányelv célja, a szabályozás területei B.) A magyar jogba való átültetés várható irányai VI.2.6 A vállalatirányítás körébe tartozó 2004-es ajánlások A.) Előzmények, általános áttekintés B.) A Bizottság az igazgatók javadalmazásáról szóló ajánlása C.) A független igazgatók szerepéről szóló ajánlás VI.3 A közösségi jogon alapuló egyes társasági formák VI.3.1 Európai gazdasági érdekcsoport (egyesülés) A.) Általános jellemzők, a működés korlátai B.) Az alapítás és az alapító tagok C.) Az egyesülés szervezete és irányítása D.) A magyar jogi szabályozás VI.3.2 Európai Részvénytársaság A.) A közösségi jogi szabályozás általános jellemzői B.) Az SE létrehozása C.) Az SE működésére irányadó jog és a társaság szervezete D.) A működéssel kapcsolatos további kérdések az SE megszűnése E.) Az Európai Részvénytársaság a magyar jogban

10 Tartalom 10 VI.3.3 Európai Szövetkezet VI.4 A közösségi és a magyar társasági jog modernizációja, jövője VI.4.1 A közösségi jog modernizációs menetrendje A.) A modernizációs akcióterv B.) A Cselekvési Terv szerint rövid távra ( ) előirányzott célkitűzések C.) Középtávú ( ) és hosszú távra (2009-től) tervezett célkitűzések VI.4.2 Elfogadásra és megalkotásra váró új irányelvek A.) Tőkevédelem B.) A székhelyáthelyezésről szóló 14. irányelv tervezete C.) A tőketársaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 10. irányelv tervezete D.) Az igazgatók felelősségéről, a vállalatcsoportról és az éves vállalatirányítási jelentésről szóló új irányelv megalkotásának első lépései VI.4.3 Új sui generis közösségi jogi társasági jogi formák A.) Az Európai Kölcsönös Biztosítási Egyesületről szóló rendelettervezet B.) Az Európai Társulásról szóló rendelettervezet C.) Az European Private Company koncepciója VI.4.4 Az új társasági törvény és a közösségi jog - A 2003-ban indult felülvizsgálat harmonizációs tárgykörei VII. Áruk értékesítése, szolgáltatások nyújtása, fogyasztóvédelem VII.1 Gazdasági, politikai és jogi alapok VII.1.1 Az egységes belső piac, mint az európai gazdasági integráció célja és eszköze260 A.) Eredmények B.) A megvalósítás alapjai és eszközrendszere C.) A belső piac liberalizációs folyamata D.) Az 1997-es Cselekvési terv E.) Az 1999-es belső piaci stratégia F.) A belső piac helyzete ma E.) A belső piac dinamikáját, az érdekek egyensúlyát biztosító elemek VII.1.2 Fogyasztóvédelemi politikák az Európai Unióban A.) Fogyasztóvédelmi szempontok megjelenése a közösségi jogalkotásban B.) A közösségi fogyasztóvédelmi politikák fejlődése C.) A közösségi fogyasztóvédelmi politika jelene és jövője VII.1.3 A belső piac dinamikája és a jog A.) Áttekintés B.) A vállalkozások általános jogi környezetével szemben támasztott követelmények C.) Sajátos követelmények az értékesítési folyamatában D.) A jogi környezet egyszerűsítése, a minőségibb jogalkotás igénye VII.1.4 A belső piaci jogharmonizáció és Magyarország A.) Az európai mítosztól a belső piac valóságáig B.) Az integrációs folyamat célkitűzései - a csatlakozás előtt és után C.) Fogyasztóvédelmi politika - magyar jogharmonizáció VII.2 Termékek, szolgáltatások piacra vitele VII.2.1 Áruk forgalomba hozatala A.) A kölcsönös elismerés elve és gyakorlati érvényesülése B.) A kötelező értesítés rendszere C.) Technikai harmonizáció D.) Egyes termékekre vonatkozó különleges követelmények...280

11 Tartalom VII.2.2 Szolgáltatások nyújtása A.) A szolgáltatásnyújtás szabadsága B.) A belső piaci szolgáltatások liberalizációs programjának állomásai C.) A további változások igénye: a szolgáltatások évi belső piaci stratégiája..283 D.) A belső piaci stratégia célkitűzései, az érintett területek E.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése F.) Energia G.) Szállítás H.) A hírközlés, postai szolgáltatások szabályozásának fejlődése I.) Elektronikus hírközlési szolgáltatás - információs társadalmi szolgáltatás J.) A pénzügyi szolgáltatások (hitelintézeti és biztosítási tevékenység) jogának fejlődése VII.2.3 A szolgáltatási irányelv-tervezet A.) Általános áttekintés B.) A tervezett szabályozás fő vonásai C.) A tervezet fogadtatása, jövője VII.2.4 A közszolgáltatások új európai stratégiája A.) Alapdokumentuma: a évi Fehér Könyv B.) A koherens politika új irányai VII.2.5 Közösségi jogi követelmények megjelenése a magyar szabályozásban A.) Általános áttekintés B.) Áruk forgalomba hozatala C.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása - közlekedés D.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása energia E.) Hírközlés, posta, információs társadalmi szolgáltatások F.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése pénzügyi szolgáltatások VII.3 Felkínálás az értékesítésre VII.3.1 A vevő tájékoztatása A.) Áttekintés B.) A közösségi beavatkozás fő iránya: a fogyasztóvédelmi jogalkotás C.) A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó közösségi szabályozás D.) A kereskedelmi tájékoztatás (commercial communication) E.) A magyar jogharmonizációs folyamat és eredményei VII.3.2 A termékkel összefüggő tájékoztatás A.) A csomagolás, mint a fogyasztói tájékoztatás hordozója B.) Élelmiszerek címkézése C.) Egyéb termékek címkézése D.) Árak, tanúsítók E.) A műszaki termékek használatát segítő tájékoztatás F.) Nyelvhasználat G.) Közösségi követelmények érvényesülése a magyar jogban VII.3.3 A reklám közösségi jogi szabályozásának sajátos vonásai A.) A reklám az európai gazdaságban B.) A jogi beavatkozás indokai, a közösségi jog megközelítése C.) Az Európai Bíróság gyakorlata D.) A közösségi reklámjog fejlődésének irányai E.) A reklámra vonatkozó közösségi szabályozás (alakuló) rendszere F.) A magyar reklámjog és a jogharmonizáció VII.3.4 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv

12 Tartalom A.) A szabályozás előzményei, célkitűzései B.) Az irányelv hatálya C.) Szabályozott területek D.) Hatályba lépés, kötelező felülvizsgálat, transzpozíció VII.4 Értékesítés VII.4.1 Szerződési jog A.) Tisztességtelen szerződési kikötések B.) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések C.) Utazási szerződések D.) Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzése E.) Távollévők közötti szerződések F.) Elektronikus kereskedelem G.) Elektronikus aláírás H.) Fogyasztói hitel I.) Kereskedelmi képviselők J.) Késedelmes fizetések K.) Nemzetközi átutalások VII.4.2 Termékfelelősség, jótállás A. ) A termékfelelősségi irányelv célkitűzései, hatálya B.) A felelősség kérdései C.) Termékfelelősség a magyar jogban D.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás I E.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás II

13 I. Az európai integráció története és fejlődése 13

14 I. Az európai integráció története és fejlődése I.1 Történeti áttekintés I.1.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.) Az integrációs gondolat előzményei - Idealisztikus elképzelések: Dante, Comenius, Rotterdami Erasmus, Kant, Victor Hugo (1849; Európai Egyesült Államok) - Saint-Simon az iparosodás hatása; az európai egyesülés gazdaságitechnikai feltételei, átfogó európai parlamenti szervezet szükségessége - Az európai egység intézményesítése a XX. század első felében Richard Couderhove-Calgeri (1923) Páneurópai Mozgalom, gazdasági integráció az I. vh., ill. a Népszövetség kudarca után: az integrációs gondolat felerősödik > a háborúkhoz vezető nemzeti önzést az integráció útján lehetne, kellene elkerülni - A II. világháború után kialakuló új világrend: két nem európai, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és az USA) válik a világpolitika meghatározó tényezőjévé Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, vasfüggöny Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai szerepét, biztonságát megőrizhesse Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója > az integráció igényének politikai, eszmei igazolása - Intézményi kereteket öltő integrációs és együttműködési törekvések: Benelux Unió: 1948 az első integrációs tömörülés OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD) 1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, katonai erejével - Európa Tanács (1949. május 5.): nem integrációs tömb, vagy föderáció, hanem hagyományos értelemben vett nemzetközi szervezet > a nemzeti szuverenitást megőrző kormányközi együttműködés 14

15 I. Az európai integráció története és fejlődése B.) Az ESZAK megalakulása - Az integráció két iránya: politikai gazdasági : Robert Schuman francia külügyminiszter terve: a Versailles-i szerződés hibáiból is okulva a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárása a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtése gazdasági együttműködés felőli megközelítés > az USA kormányzatának Nyugat-Németország a szovjet terjeszkedés feltartóztatásába való bevonását célzó törekvésével is találkozott - A Schuman-Monnet koncepció lényege: a német szén és a francia vasérc közös piacainak megteremtése központi ellenőrzés révén lehetetlenné válik a források háborús célokra való felhasználása Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux-államok 1951májusában írták alá az Európai Szén- és Acélközösségről (Montánunió) szóló párizsi szerződést - Montánunió (1952): szupranacionális, föderatív jegyek FŐHATÓSÁG TANÁCS független bürokraták kormányközi testületként ellenőrzi a tagállamoknak miniszterei BÍRÓSÁG vitás kérdések eldöntése 50 évre alakult KÖZGYŰLÉS a tagállamok parlamentjeinek küldötteiből álló konzultatív testület - Az ESZAK jelentősége: először kerül nemzetek feletti hatáskörbe olyan terület, amely korábban kizárólag a nemzetállamoké volt közös piac azonos árak a közösség acélipara növekedett, a termelékenység nőtt 15

16 I. Az európai integráció története és fejlődése C.) Az Európai Védelmi Közösség kudarca és a Római Szerződés előkészítése - Kezdeményezője a francia kormány volt: közös európai hadseregre épült volna Pléven-terv (1951) a nyugat-európai fegyveres erők közös főparancsnokság és főhatóság alá helyezése > európai hadügyminiszter, közös miniszteri tanács a német újrafegyverkezés ellenőrzés alatt tartása, a sztálini SZUtól való félelem > 1952-ben a szerződést hat tagállam írja alá, ám végül épp a francia nemzetgyűlés szavazza le - Ezzel párhuzamosan: Európai Politikai Közösség ( ) - Az integrációs gondolat irányváltása: a föderalista politikai integrációs gondolat kudarca a gazdasági integrációs gondolat előtérbe kerülése - Egy vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes közös piac megteremtése > a Benelux-államok kezdeményezésére 1955: a Montánunió tagjai Messinában először tárgyalnak a gazdasági integráció lehetőségeiről > egyetértés születik abban, hogy az integrációs vívmányokat ki kell terjeszteni más gazdasági területekre is az előkészítő munkát a Spaak bizottság végezte > 1956 áprilisára készül el a vámunióra épülő közös piac megvalósításának és a békés célú atomenergia-ipar közös irányításának, fejlesztésének terve - A tervezett együttműködés jellemzői: az általános politikai kérdések és a közös piachoz kapcsolódó kérdések megkülönböztetése a politika tagállami hatáskörben marad, a gazdaságra hatósági és közösségi felelősséggel felruházott szervet (intézményrendszert) hoznak létre a koncepció mind a hat ESZAK-állam számára elfogadható volt, az Egyesült Királyság nem csatlakozott 16

17 I. Az európai integráció története és fejlődése A.) A Római Szerződés I.1.2 Az EGK-tól az EU-ig márc. 25.: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Rómában aláírják az EURATOM (Európai Atomenergia 58.I.1-én Közösség) } lépett az EGK-t alapító szerződést hatályba > mintájául az ESZEK szolgált - A Római Szerződés alapvető célkitűzései: a közös Piac létesítése > három szakaszban, 12 év alatt a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz közelítése a gazdasági élet harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztése, az életszínvonal fejlesztése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése - A Szerződésben megjelenő fő célkitűzések: vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése vámunió közös kereskedelempolitika folytatása a kívülállókkal szemben az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac) > a 12 éves időszak végére közös mezőgazdaság, közlekedési és versenypolitika jogharmonizáció a közös hatáskörbe utalt ügyek intézését közös intézményekre bízta - Az Euratom-szerződés: alapvető feladata: a hasadóanyagok közös beszerzése közös nukleáris kutatások előmozdítása közös atomerőművek létesítése közös biztonsági előírások kialakítása > az EGK-hoz hasonló, azzal párhuzamos intézményi rendszer 17

18 I. Az európai integráció története és fejlődése B.) Az EGK története az Egyesülési Szerződésig - Az első 15 év: az olajválság és a gyors belső integráció jegyében zajlott a vámok, mennyiségi korlátozások lebontása 1968-ban befejeződött (1970 helyett) 1962: döntés születik a közös mezőgazdasági politikáról; két fő célkitűzése ~ a gazdák kellő jövedelmének biztosítása ~ a belső (közösségi) termelés előnyben részesítése a behozatallal szemben egységes és magas (garantált) árak 1970-ben már a monetáris unió bevezetését tervezik az egységfolyamat nagy ellenzője: De Gaulle Franciaországa a brit csatlakozás megvétózása - Az integráció gazdasági hatásai: a vámok lebontása dinamizálta a tagállamok közti árucserét a termelés, a beruházások és a fogyasztások növekedett a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott, biztosítottá vált az ellátás : Merger Treaty (Egyesülési Szerződés) > 1967-re összevonják az ESZAK, az EGK és az EURATOM párhuzamosan működő szerveit Európai Közösségek (European Communities) Közös Bíróság, Közgyűlés, Bizottság, Tanács (1962-től: Parlament) A HÁROM KÖZÖSSÉG MEGŐRZI ÖNÁLLÓ JOGALANYÚSÁGÁT, CSAK A SZERVEK LESZNEK KÖZÖSEK Általános hatáskörű szervezet, mely a közös piac működését biztosítja: EGK (Maastricht után: EK) Az EGK-szerződést azokon a közös piaccal összefüggő területeken kell alkalmazni, amelyekre ezek nem térnek ki Speciális, pontosan meghatározott területeken tevékenykedik ESZAK EURATOM 18

19 I. Az európai integráció története és fejlődése C.) Az EK kibővülése : megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > jan. 1-el (Norvégia kivételével) tagok lettek - A bővülés hatása: az EK gazdasági súlya megnő a világgazdaságban, a belső integráció azonban lelassul gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a vámunió előnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság ellentétek a tagállami érdekek között euroszkepticizmus - Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986) az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra - A közösségi költségvetés reformja: 1984, francia-német kezdeményezés a költségvetési források bővítése új, közös programok válnak lehetővé dönteni kellett viszont ezek irányairól : Delors, a Bizottság új elnöke programot ad a közösség számára elfogadtatja a tagállamokkal, hogy a gazdasági fejlődés technológiai intenzív korszakában a fejlődés feltétele a nagy és a deregulált belső piac intézményi változásokat javasol: a piacegységesítéshez szükséges közösségi jogszabályokat a Miniszterek Tanácsa többségi döntéssel fogadja el - A Konkrét program lefektetése: a Bizottság Fehér könyve az egységes piac megvalósulásának terve 1992-ig > Az Egységes Európai a korlátok azonosítása, felszámolása Okmány (Single 300 konkrét jogalkotási feladat meghatározása European Act) 19