Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék. Európai üzleti jog

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék. Európai üzleti jog"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Üzleti jog tanszék Európai üzleti jog Tansegédlet Összeállította: dr. Verebics János egyetemi adjunktus Budapest, 2006

2 2

3 Tartalom Tartalom I. Az európai integráció története és fejlődése...13 I.1 Történeti áttekintés...14 I.1.1 Az integráció kérdése a II. vh. után...14 A.) Az integrációs gondolat előzményei...14 B.) Az ESZAK megalakulása...15 C.) Az Európai Védelmi Közösség kudarca és a Római Szerződés előkészítése...16 I.1.2 Az EGK-tól az EU-ig...17 A.) A Római Szerződés...17 B.) Az EGK története az Egyesülési Szerződésig...18 C.) Az EK kibővülése...19 D.) A Maastrichti Szerződés...20 E.) Maastrichttól Amszterdamig...21 F.) Az Amszterdami Szerződés...22 G.) A Nizzai Szerződés...23 I.2 Az európai integráció továbbfejlesztése...24 I.2.1 A 2000-es évek célkitűzései...24 A.) Az EU mélyítése, a gazdasági és politikai unió további kiépítése...24 B.) Nizzától Laeken-ig...25 C.) A konvent munkája, az Alkotmányos Szerződés kidolgozása...26 I.2.2 Az Alkotmányos Szerződés...27 A.) Az Alkotmányos Szerződés célkitűzései...27 B.) Az Alapjogi Charta...28 C.) Hatásköri kérdések rendezése az ASZ szerint...29 I.2.3 Napjaink kihívásai...30 A.) Válságjelenségek...30 B.) Egy ötvenéves álom vége...31 I.2.4 Magyarország útja az Európai Unióba...32 A.) Az EGK és Magyarország kapcsolatai a rendszerváltás előtt...32 B.) A csatlakozás előkészítése...33 C.) A csatlakozás...34 II. Az Európai Unió intézményrendszere, politikái...35 II.1 Az EU intézményei...36 II.1.1 Az intézményrendszer jellege...36 A.) Az intézményrendszer ma...36 B.) Az intézményrendszer az ASZ-ben...37 II.1.2 A Miniszterek Tanácsa...38 A.) Miniszterek Tanácsa...38 B.) A Tanács feladatai...39 C.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi I...40 D.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi II...41 E.) A Miniszterek Tanácsának konfigurációi III F.) Az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER)...43 G.) A soros elnökség...44 H.) A Tanács döntéshozatala...44 I.) A Tanács szavazási formái

4 Tartalom 4 J.) Az ASZ a Miniszterek Tanácsát érintő változásai...46 II.1.3 Az Európai Tanács...47 II.1.4 A Bizottság...48 A.) Általános jellemzői...48 B.) A Bizottság tagjai, a tagok jelölése...49 C.) A Bizottság hatásköre...50 D.) Szervezet...51 E.) A Bizottság az Alkotmányos Szerződés szerint...52 II.1.5 A Parlament...53 A.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei...53 B.) A Parlament választása, működése...54 C.) A Parlament munkarendje...55 D.) A Nizzai Szerződés a Parlamentet érintő rendelkezései...55 E.) Az Európai Parlament tagjainak száma...56 F.) A Parlamentet érintő főbb változások az ASZ-ben...57 G.) Az Európai Parlament magyar képviselői...58 II.1.6 A Bíróság...59 A.) A Bíróság feladatai...59 B.) A Bíróság összetétele, ülésezése...60 C.) A Bíróság eljárásaira okot adó tényezők...61 D.) Előzetes döntéshozatali és véleménykikérési eljárás...62 E.) A Bíróság eljárásának szakaszai...63 F.) A Bíróság az ASZ szerint...64 II.1.7 Az intézményi rendszer további lényeges elemei...65 A.) A számvevőszék...65 B.) A Gazdasági és Szociális Bizottság...66 C.) Régiók Bizottsága...67 D.) Európai Beruházási Bank...68 E.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank...69 F.) Az Európai Ombudsman...70 II.1.8 Az EU költségvetése...71 A.) Az EU költségvetésének jellege, szervezete...71 B.) Költségvetéssel összefüggő központi kérdések...72 C.) Az EU költségvetése az ASZ szerint...73 II.2 Az Európai Unió politikái...74 II.2.1 A politikák fogalma, rendszerezési lehetőségei...74 A.) Az európai integráció célkitűzéseit megvalósító eszközrendszer...74 B.) Az EU három pilléres szerkezete a politikák fő célkitűzései...75 C.) Az európai együttműködés három pillére és a politikák...76 D.) A politikák további rendszerezési lehetősége...77 E.) A hatáskörök az Alkotmányos Szerződésben...78 II.2.2 Közös politikák...79 A.) Közös agrárpolitika...79 B.) Közös halászati politika...80 C.) Közös közlekedéspolitika transzeurópai hálózatok...80 D.) Közös kereskedelempolitika...81 E.) Közös versenypolitika...82 G.) Gazdasági és Monetáris Únió...83 II.2.3 Közösségi és Uniós politikák...84

5 Tartalom A.) Az integráció elmélyítéséhez tartozó főbb közösségi politikák...84 B.) Uniós politikák...85 III. A közösségi jog...86 III.1 A közösségi döntéshozatal és jogalkotás...87 III.1.1 A Bizottság - Tanács - Parlament közti döntéshozatali együttműködés...87 A.) A jelenlegi rendszer fokozatos kialakulása...87 B.) A Bizottság előkészítő szerepe...88 C.) A Tanács döntéshozatali szerepe...89 D.) A Parlament hatásköre, társjogalkotóvá válása...90 III.1.2 Parlamenti bevonással zajló döntéshozatali eljárások...91 A.) A konzultációs eljárás...91 B.) A konzultációs eljárás alkalmazási területei...92 C.) Együttműködési eljárás...92 D.) A hozzájárulási (jóváhagyási) eljárás...93 E.) Az együttdöntési eljárás jellemzői, alkalmazása...94 D.) Az együttdöntési eljárás menete...95 III.1.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója...95 III.1.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója...96 III.1.4 A közösségi jogalkotás és Magyarország...97 A.) Az Országgyűlés és a Kormány együttműködése...97 B.) A kormányzaton belüli munkamegosztás, koordináció...98 C.) Uniós jogharmonizáció a gyakorlatban...99 III.2 A közösségi jog jellemzői III.2.1 A közösségi jog jellege, forrásai A.) Az közösségi jog helye az európai jog rendszerében B.) A közösségi jog létrehozásának okai C.) Uniós jog közösségi jog közösségi vívmányok D.) A közösségi jog forrásai III.2.2 Közösségi jogrend, közösségi jog A.) A közösségi jogrend B.) A közösségi jog természete, alapvető jellemzői - áttekintés D.) A nemzeti jogrendszer és a közösségi jogrendszer sajátosságai - áttekintés E.) Az európai jogharmonizáció F.) A közösségi jog tematikus felosztása III.3 Európai és magyar üzleti jog III.3.1 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai gazdasági jog fogalma, alapvető tárgyi felosztása B.) Az európai üzleti jog III.3.2 A magyar üzleti jog europaizációja A.) A magyar gazdasági jog fejlődése az Európai Megállapodásig B.) A magyar jogharmonizáció sajátosságai C.) Európai és europaizált magyar üzleti jog IV. Az egységes piac és a négy alapszabadság IV.1 Áttekintés A.) Az egységes piac megvalósítása B.) A négy alapszabadság tartalma

6 Tartalom IV.2 Az áruk szabad mozgása IV.2.1 A vámunió A.) A vámunió felállítása B.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalma C.) A közös vámtarifák rendszere a vámszabályok egységesítése IV.2.2 A megkülönböztető belföldi adózás tilalma IV.2.3 A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések felszámolása A.) Áttekintés B.) A jogfejlődés kezdeti szakasza C.) A jogfejlődés újabb szakasza D.) A 28. cikk szerinti mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések típusai E.) A 29. cikkbe ütköző intézkedések a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások F.) A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek G.) Igazolási alapok a 30. cikk alapján H.) Kényszerítő körülmények IV.3 A személyek szabad mozgása IV.3.1 A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban - áttekintés IV.3.2 A munkavállalók szabad mozgása A.) Az EKSZ 39. cikke B.) Az EKSZ 39. cikkének értelmezése C.) Kivételek a szabad mozgás alól IV.3.3 A letelepedés szabadsága A.) Az EKSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintés B.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái C.) A letelepedés szabadságával összefüggő egyes további kérdések, a szabadságjog korlátozhatósága IV.3.4 A nem kereső tevékenységet folytató személyek szabad mozgása A.) Az Unió állampolgárait megillető jog B.) A hosszabb idejű tartózkodás IV.4 Szolgáltatások szabad nyújtása IV.4.1 A szabadságjog és értelmezése A.) A szolgáltatások értelmezése B.) Az EKSZ rendelkezései C.) A tevékenység fogalmi elemeinek értelmezése D.) A szolgáltatás fogyasztójának jogai E.) Másodlagos jogforrások IV.4.2 A szabadságjog korlátozhatósága A.) Általános elvek B.) Elfogadott kivételek IV. 5 A tőke szabad áramlása IV.5.1 A szabadságjog A.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma B.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége IV.5.2 A szabadságjog korlátozhatóságának egyes esetei...147

7 Tartalom A.) A tőke szabad mozgása alóli kivételek és értelmezésük B.) A befolyásszerzés előzetes engedélyhez kötése és az aranyrészvény IV.6 A négy szabadságjog érvényesülése és a magyar jog IV.6.1 A magyar jogrendszerrel szemben támasztott követelmények A.) Áruk szabad mozgása B.) Munkavállalók szabad mozgása C.) Szolgáltatásnyújtás szabadsága D.) A tőke szabad mozgása IV.6.2 Átmeneti mentességek és korlátozások a Csatlakozási szerződés szerint A.) Mentességek B.) A munkavállalás szabadságának korlátozása C.) Beutazási, tartózkodási, letelepedési szabályok V. Versenyjog V.1 Integrációs versenyjog nemzeti versenyjog V.1.1 A közösségi versenyjog jellemzői A.) Verseny, versenyjog, az EK versenyjoga B.) Nemzetközi és nemzeti versenyszabályozás C.) Az integrációs versenyjog és a belső piac D.) A versenyjogra vonatkozó közösségi jogforrások E.) A versenyjog az EK külgazdasági kapcsolataiban V.1.2 A magyar versenyjog europaizációja A.) A magyar versenyjog fejlődése a Tpvt.-ig B.) A jogharmonizáció elmélyítése C.) Közösségi versenyjog magyar versenyjog V.2 Vállalkozások együttműködése (kartelljog) V.2.1 A 81. Cikk A.) Áttekintés B.) A 81. Cikk alanyi hatálya C.) Tilalmazott piaci magatartások D.) A közösségi dimenzió feltétele V.2.2 A tartalmi mérce és alkalmazása A.) A releváns piac és a közösségi versenypolitika B.) A versenykorlátozó tartalom vagy hatás és értékelése C.) A mentesítés és mentesülés D.) A jogszabályon alapuló mentesülés V.3 A domináns piaci helyzettel történő visszaélés tilalma V.3.1 A 82. Cikk A.) A 82. Cikk tartalmi áttekintése B.) A 82. Cikk alkalmazhatósága C.) A piaci dominancia jelentése V.3.2 A dominancia megállapíthatósága A.) A releváns piac B.) A dominancia megállapításának tartalmi kritériumai C.) A visszaélés jelentése, esetei V.4 A vállalkozásokra vonatkozó cikk alkalmazása V.4.1 A közösségi versenyjog alkalmazásának eszközrendszere és átalakulása A.) A május 1-ig hatályos rezsim jellemzői

8 Tartalom 8 B.) A versenyhatósági eljárás a régi rendszerben C.) A 2004-től hatályos jogérvényesítési reform V.4.2 A hatályos rezsim A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának rendszere, a közösségi versenyjogot érvényesítő szervezetek B.) A közösségi versenyjog egységes alkalmazásának eszközei, az alkalmazható intézkedések C.) A Bizottság vizsgálati- tényfeltárási jogköre V.4.3 A közösségi versenyszabályok érvényesülése a magyar jogban A.) A közösségi versenyjog alkalmazásának hatásköri kérdései B.) A Bizottsággal, ill. más tagállami versenyhatóságokkal való együttműködés, a magyar bíróság eljárásai V.5 Fúziókontroll V.5.1 A szervezeti összefonódások közösségi jogi szabályozásának sajátosságai A.) A fúzió és a fúziókontroll B.) A közösségi jogi szabályozás kialakulása, fejlődése C.) A korábbi rendeleti szabályozás főbb jellemzői D.) A évi reform háttere, jellemzői V.6 A tagállamokra vonatkozó EK-versenyjog és magyar alkalmazása V.6.1 Az állam a közösségi versenyjogban A.) Áttekintés B.) A vonatkozó közösségi szabályok érvényesülése a magyar jogban V.6.2 A közszolgáltatásokért felelős állam, mint versenyjogi kötelezettségek alanya A.) Közvállalkozások kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások B.) A monopolisztikus közszolgáltatás, mint a közösségi versenyjog speciális tárgya (86. cikk /2/) C.) A Bizottság felügyeleti és jogalkotó hatásköre (86. cikk /3/) és annak terjedelme 194 D.) A közösségi politika újabb fejleményei E.) A kizárólagos és különleges jogok magyar liberalizációs folyamata V.6.3 Az állami támogatások tilalma, lehetősége és ellenőrzése A.) Áttekintés B.) Állami támogatás: a tilalom és a kivételek C.) Az eljárás rendje D.) Állami támogatások a magyar jogban V.6.4 Általános gazdasági érdekű szolgáltatások A.) Fogalom B.) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás és az állami támogatások C.) A támogatások megítélése V.6.5 A jogalkotó állam és a közösségi versenyjog VI. Társasági jog VI.1 Közösségi társasági jog - magyar jogharmonizáció VI.1.1 A közösségi társasági jog jellemzői, fejlődése és jogforrásai A.) A közösségi társasági jogról általában B.) A szabályozás területei, tárgyalásunk megközelítése C.) A Római Szerződés a gazdasági társaságokra vonatkozó, alapvető rendelkezései D.) A közösségi társasági jog fejlődése a források tükrében E.) Az európai társasági jog továbbfejlesztésének fő irányai...210

9 Tartalom VI.1.2 A magyar társasági jog europaizációja A.) A modern magyar társasági jog fejlődésének első szakasza B.) A magyar társasági jog fejlődése az 1997-es új kodifikációig C.) Társasági jogunk az Uniós csatlakozásig D.) Társasági jogunk 2003-ban kezdődött felülvizsgálata - az új társasági törvény előkészítése VI.2 Irányelvi szinten szabályozott kérdések és társasági jogi ajánlások VI.2.1 Az első társasági jogi irányelv A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek B.) A 2003/58/EK irányelv C.) A publicitási követelmények D.) Képviseleti szabályok E.) Érvénytelenség F.) Az irányelv rendelkezéseinek átültetése a magyar jogba VI.2.2 A második társasági jogi irányelv VI.2.2 A második társasági jogi irányelv A.) Az irányelv célja, a szabályozott területek B.) Tőkésítési, tőkevédelmi követelmények, saját részvény C.) A jegyzett tőke változásai D.) További lényeges kérdések a 2. tj. irányelvben E.) A 2. társasági jogi irányelv átültetése a magyar jogba VI.2.3 Az átalakulási irányelvek A.) Általános áttekintés B.) A társaságok egyesülése C.) Társaságok szétválása D.) Az irányelvi rendelkezések a magyar jogba való átültetése VI.2.4 Meghatározott társaságokra vonatkozó sajátos szabályok A.) Az egyszemélyes társaságok a tizenkettedik tj. irányelvben B.) Konszernjogi szabályok hetedik tj. irányelvben C.) E szabályok a magyar jogba történő átvétele VI.2.5 A vállalatfelvásárlásról szóló 2004/25/EK irányelv (13. társasági jogi irányelv) A.) Az irányelv célja, a szabályozás területei B.) A magyar jogba való átültetés várható irányai VI.2.6 A vállalatirányítás körébe tartozó 2004-es ajánlások A.) Előzmények, általános áttekintés B.) A Bizottság az igazgatók javadalmazásáról szóló ajánlása C.) A független igazgatók szerepéről szóló ajánlás VI.3 A közösségi jogon alapuló egyes társasági formák VI.3.1 Európai gazdasági érdekcsoport (egyesülés) A.) Általános jellemzők, a működés korlátai B.) Az alapítás és az alapító tagok C.) Az egyesülés szervezete és irányítása D.) A magyar jogi szabályozás VI.3.2 Európai Részvénytársaság A.) A közösségi jogi szabályozás általános jellemzői B.) Az SE létrehozása C.) Az SE működésére irányadó jog és a társaság szervezete D.) A működéssel kapcsolatos további kérdések az SE megszűnése E.) Az Európai Részvénytársaság a magyar jogban

10 Tartalom 10 VI.3.3 Európai Szövetkezet VI.4 A közösségi és a magyar társasági jog modernizációja, jövője VI.4.1 A közösségi jog modernizációs menetrendje A.) A modernizációs akcióterv B.) A Cselekvési Terv szerint rövid távra ( ) előirányzott célkitűzések C.) Középtávú ( ) és hosszú távra (2009-től) tervezett célkitűzések VI.4.2 Elfogadásra és megalkotásra váró új irányelvek A.) Tőkevédelem B.) A székhelyáthelyezésről szóló 14. irányelv tervezete C.) A tőketársaságok határon átnyúló egyesüléséről szóló 10. irányelv tervezete D.) Az igazgatók felelősségéről, a vállalatcsoportról és az éves vállalatirányítási jelentésről szóló új irányelv megalkotásának első lépései VI.4.3 Új sui generis közösségi jogi társasági jogi formák A.) Az Európai Kölcsönös Biztosítási Egyesületről szóló rendelettervezet B.) Az Európai Társulásról szóló rendelettervezet C.) Az European Private Company koncepciója VI.4.4 Az új társasági törvény és a közösségi jog - A 2003-ban indult felülvizsgálat harmonizációs tárgykörei VII. Áruk értékesítése, szolgáltatások nyújtása, fogyasztóvédelem VII.1 Gazdasági, politikai és jogi alapok VII.1.1 Az egységes belső piac, mint az európai gazdasági integráció célja és eszköze260 A.) Eredmények B.) A megvalósítás alapjai és eszközrendszere C.) A belső piac liberalizációs folyamata D.) Az 1997-es Cselekvési terv E.) Az 1999-es belső piaci stratégia F.) A belső piac helyzete ma E.) A belső piac dinamikáját, az érdekek egyensúlyát biztosító elemek VII.1.2 Fogyasztóvédelemi politikák az Európai Unióban A.) Fogyasztóvédelmi szempontok megjelenése a közösségi jogalkotásban B.) A közösségi fogyasztóvédelmi politikák fejlődése C.) A közösségi fogyasztóvédelmi politika jelene és jövője VII.1.3 A belső piac dinamikája és a jog A.) Áttekintés B.) A vállalkozások általános jogi környezetével szemben támasztott követelmények C.) Sajátos követelmények az értékesítési folyamatában D.) A jogi környezet egyszerűsítése, a minőségibb jogalkotás igénye VII.1.4 A belső piaci jogharmonizáció és Magyarország A.) Az európai mítosztól a belső piac valóságáig B.) Az integrációs folyamat célkitűzései - a csatlakozás előtt és után C.) Fogyasztóvédelmi politika - magyar jogharmonizáció VII.2 Termékek, szolgáltatások piacra vitele VII.2.1 Áruk forgalomba hozatala A.) A kölcsönös elismerés elve és gyakorlati érvényesülése B.) A kötelező értesítés rendszere C.) Technikai harmonizáció D.) Egyes termékekre vonatkozó különleges követelmények...280

11 Tartalom VII.2.2 Szolgáltatások nyújtása A.) A szolgáltatásnyújtás szabadsága B.) A belső piaci szolgáltatások liberalizációs programjának állomásai C.) A további változások igénye: a szolgáltatások évi belső piaci stratégiája..283 D.) A belső piaci stratégia célkitűzései, az érintett területek E.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése F.) Energia G.) Szállítás H.) A hírközlés, postai szolgáltatások szabályozásának fejlődése I.) Elektronikus hírközlési szolgáltatás - információs társadalmi szolgáltatás J.) A pénzügyi szolgáltatások (hitelintézeti és biztosítási tevékenység) jogának fejlődése VII.2.3 A szolgáltatási irányelv-tervezet A.) Általános áttekintés B.) A tervezett szabályozás fő vonásai C.) A tervezet fogadtatása, jövője VII.2.4 A közszolgáltatások új európai stratégiája A.) Alapdokumentuma: a évi Fehér Könyv B.) A koherens politika új irányai VII.2.5 Közösségi jogi követelmények megjelenése a magyar szabályozásban A.) Általános áttekintés B.) Áruk forgalomba hozatala C.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása - közlekedés D.) Állami szolgáltatási monopóliumok lebontása energia E.) Hírközlés, posta, információs társadalmi szolgáltatások F.) Diplomák/szakképesítések kölcsönös elismerése pénzügyi szolgáltatások VII.3 Felkínálás az értékesítésre VII.3.1 A vevő tájékoztatása A.) Áttekintés B.) A közösségi beavatkozás fő iránya: a fogyasztóvédelmi jogalkotás C.) A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó közösségi szabályozás D.) A kereskedelmi tájékoztatás (commercial communication) E.) A magyar jogharmonizációs folyamat és eredményei VII.3.2 A termékkel összefüggő tájékoztatás A.) A csomagolás, mint a fogyasztói tájékoztatás hordozója B.) Élelmiszerek címkézése C.) Egyéb termékek címkézése D.) Árak, tanúsítók E.) A műszaki termékek használatát segítő tájékoztatás F.) Nyelvhasználat G.) Közösségi követelmények érvényesülése a magyar jogban VII.3.3 A reklám közösségi jogi szabályozásának sajátos vonásai A.) A reklám az európai gazdaságban B.) A jogi beavatkozás indokai, a közösségi jog megközelítése C.) Az Európai Bíróság gyakorlata D.) A közösségi reklámjog fejlődésének irányai E.) A reklámra vonatkozó közösségi szabályozás (alakuló) rendszere F.) A magyar reklámjog és a jogharmonizáció VII.3.4 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelv

12 Tartalom A.) A szabályozás előzményei, célkitűzései B.) Az irányelv hatálya C.) Szabályozott területek D.) Hatályba lépés, kötelező felülvizsgálat, transzpozíció VII.4 Értékesítés VII.4.1 Szerződési jog A.) Tisztességtelen szerződési kikötések B.) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződések C.) Utazási szerződések D.) Ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzése E.) Távollévők közötti szerződések F.) Elektronikus kereskedelem G.) Elektronikus aláírás H.) Fogyasztói hitel I.) Kereskedelmi képviselők J.) Késedelmes fizetések K.) Nemzetközi átutalások VII.4.2 Termékfelelősség, jótállás A. ) A termékfelelősségi irányelv célkitűzései, hatálya B.) A felelősség kérdései C.) Termékfelelősség a magyar jogban D.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás I E.) Fogyasztási cikkek értékesítése és a kapcsolódó jótállás II

13 I. Az európai integráció története és fejlődése 13

14 I. Az európai integráció története és fejlődése I.1 Történeti áttekintés I.1.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.) Az integrációs gondolat előzményei - Idealisztikus elképzelések: Dante, Comenius, Rotterdami Erasmus, Kant, Victor Hugo (1849; Európai Egyesült Államok) - Saint-Simon az iparosodás hatása; az európai egyesülés gazdaságitechnikai feltételei, átfogó európai parlamenti szervezet szükségessége - Az európai egység intézményesítése a XX. század első felében Richard Couderhove-Calgeri (1923) Páneurópai Mozgalom, gazdasági integráció az I. vh., ill. a Népszövetség kudarca után: az integrációs gondolat felerősödik > a háborúkhoz vezető nemzeti önzést az integráció útján lehetne, kellene elkerülni - A II. világháború után kialakuló új világrend: két nem európai, egymással szemben álló nagyhatalom (a Szovjetunió és az USA) válik a világpolitika meghatározó tényezőjévé Kelet- és Közép-Európa szovjetizálása, vasfüggöny Nyugat-Európának is egyesülnie kell ahhoz, hogy világpolitikai szerepét, biztonságát megőrizhesse Churchill, 1946: az Európai Egyesült Államok víziója > az integráció igényének politikai, eszmei igazolása - Intézményi kereteket öltő integrációs és együttműködési törekvések: Benelux Unió: 1948 az első integrációs tömörülés OEEC (1948): az európai újjáépítés szervezete (1960-tól OECD) 1949: NATO: politikai- katonai- védelmi szövetség > az európai védelempolitika összekapcsolása az USA érdekeivel, katonai erejével - Európa Tanács (1949. május 5.): nem integrációs tömb, vagy föderáció, hanem hagyományos értelemben vett nemzetközi szervezet > a nemzeti szuverenitást megőrző kormányközi együttműködés 14

15 I. Az európai integráció története és fejlődése B.) Az ESZAK megalakulása - Az integráció két iránya: politikai gazdasági : Robert Schuman francia külügyminiszter terve: a Versailles-i szerződés hibáiból is okulva a francia-német ellentét újbóli kialakulásának kizárása a francia-német együttműködés biztonsági garanciájának megteremtése gazdasági együttműködés felőli megközelítés > az USA kormányzatának Nyugat-Németország a szovjet terjeszkedés feltartóztatásába való bevonását célzó törekvésével is találkozott - A Schuman-Monnet koncepció lényege: a német szén és a francia vasérc közös piacainak megteremtése központi ellenőrzés révén lehetetlenné válik a források háborús célokra való felhasználása Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux-államok 1951májusában írták alá az Európai Szén- és Acélközösségről (Montánunió) szóló párizsi szerződést - Montánunió (1952): szupranacionális, föderatív jegyek FŐHATÓSÁG TANÁCS független bürokraták kormányközi testületként ellenőrzi a tagállamoknak miniszterei BÍRÓSÁG vitás kérdések eldöntése 50 évre alakult KÖZGYŰLÉS a tagállamok parlamentjeinek küldötteiből álló konzultatív testület - Az ESZAK jelentősége: először kerül nemzetek feletti hatáskörbe olyan terület, amely korábban kizárólag a nemzetállamoké volt közös piac azonos árak a közösség acélipara növekedett, a termelékenység nőtt 15

16 I. Az európai integráció története és fejlődése C.) Az Európai Védelmi Közösség kudarca és a Római Szerződés előkészítése - Kezdeményezője a francia kormány volt: közös európai hadseregre épült volna Pléven-terv (1951) a nyugat-európai fegyveres erők közös főparancsnokság és főhatóság alá helyezése > európai hadügyminiszter, közös miniszteri tanács a német újrafegyverkezés ellenőrzés alatt tartása, a sztálini SZUtól való félelem > 1952-ben a szerződést hat tagállam írja alá, ám végül épp a francia nemzetgyűlés szavazza le - Ezzel párhuzamosan: Európai Politikai Közösség ( ) - Az integrációs gondolat irányváltása: a föderalista politikai integrációs gondolat kudarca a gazdasági integrációs gondolat előtérbe kerülése - Egy vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes közös piac megteremtése > a Benelux-államok kezdeményezésére 1955: a Montánunió tagjai Messinában először tárgyalnak a gazdasági integráció lehetőségeiről > egyetértés születik abban, hogy az integrációs vívmányokat ki kell terjeszteni más gazdasági területekre is az előkészítő munkát a Spaak bizottság végezte > 1956 áprilisára készül el a vámunióra épülő közös piac megvalósításának és a békés célú atomenergia-ipar közös irányításának, fejlesztésének terve - A tervezett együttműködés jellemzői: az általános politikai kérdések és a közös piachoz kapcsolódó kérdések megkülönböztetése a politika tagállami hatáskörben marad, a gazdaságra hatósági és közösségi felelősséggel felruházott szervet (intézményrendszert) hoznak létre a koncepció mind a hat ESZAK-állam számára elfogadható volt, az Egyesült Királyság nem csatlakozott 16

17 I. Az európai integráció története és fejlődése A.) A Római Szerződés I.1.2 Az EGK-tól az EU-ig márc. 25.: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Rómában aláírják az EURATOM (Európai Atomenergia 58.I.1-én Közösség) } lépett az EGK-t alapító szerződést hatályba > mintájául az ESZEK szolgált - A Római Szerződés alapvető célkitűzései: a közös Piac létesítése > három szakaszban, 12 év alatt a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos egymáshoz közelítése a gazdasági élet harmonikus, kiegyensúlyozott fejlesztése, az életszínvonal fejlesztése, az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése - A Szerződésben megjelenő fő célkitűzések: vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos hatású intézkedések megszüntetése vámunió közös kereskedelempolitika folytatása a kívülállókkal szemben az áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlásának biztosítása (közös piac) > a 12 éves időszak végére közös mezőgazdaság, közlekedési és versenypolitika jogharmonizáció a közös hatáskörbe utalt ügyek intézését közös intézményekre bízta - Az Euratom-szerződés: alapvető feladata: a hasadóanyagok közös beszerzése közös nukleáris kutatások előmozdítása közös atomerőművek létesítése közös biztonsági előírások kialakítása > az EGK-hoz hasonló, azzal párhuzamos intézményi rendszer 17

18 I. Az európai integráció története és fejlődése B.) Az EGK története az Egyesülési Szerződésig - Az első 15 év: az olajválság és a gyors belső integráció jegyében zajlott a vámok, mennyiségi korlátozások lebontása 1968-ban befejeződött (1970 helyett) 1962: döntés születik a közös mezőgazdasági politikáról; két fő célkitűzése ~ a gazdák kellő jövedelmének biztosítása ~ a belső (közösségi) termelés előnyben részesítése a behozatallal szemben egységes és magas (garantált) árak 1970-ben már a monetáris unió bevezetését tervezik az egységfolyamat nagy ellenzője: De Gaulle Franciaországa a brit csatlakozás megvétózása - Az integráció gazdasági hatásai: a vámok lebontása dinamizálta a tagállamok közti árucserét a termelés, a beruházások és a fogyasztások növekedett a mezőgazdaság helyzete stabilizálódott, biztosítottá vált az ellátás : Merger Treaty (Egyesülési Szerződés) > 1967-re összevonják az ESZAK, az EGK és az EURATOM párhuzamosan működő szerveit Európai Közösségek (European Communities) Közös Bíróság, Közgyűlés, Bizottság, Tanács (1962-től: Parlament) A HÁROM KÖZÖSSÉG MEGŐRZI ÖNÁLLÓ JOGALANYÚSÁGÁT, CSAK A SZERVEK LESZNEK KÖZÖSEK Általános hatáskörű szervezet, mely a közös piac működését biztosítja: EGK (Maastricht után: EK) Az EGK-szerződést azokon a közös piaccal összefüggő területeken kell alkalmazni, amelyekre ezek nem térnek ki Speciális, pontosan meghatározott területeken tevékenykedik ESZAK EURATOM 18

19 I. Az európai integráció története és fejlődése C.) Az EK kibővülése : megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Egyesült Királysággal, Dániával, Írországgal, Norvégiával > jan. 1-el (Norvégia kivételével) tagok lettek - A bővülés hatása: az EK gazdasági súlya megnő a világgazdaságban, a belső integráció azonban lelassul gazdasági nehézségek: a valutaárfolyam-változások veszélybe sodorhatják a vámunió előnyeit, a Bretton Woods-i nemzetközi pénzrendszer vége (valutaárfolyamok lebegtetése), olajválság ellentétek a tagállami érdekek között euroszkepticizmus - Déli bővülés: 1981 (Görögország), Portugália, Spanyolország (1986) az EGK homogén szervezetből sokszínű, különböző adottságú régiókat magába foglaló, kiterjedt integrációs tömb lett > 350 milliós piac mindhárom újonnan csatlakozó ország gazdasága jóval fejletlenebb volt a közösségi átlagnál > 1985: három milliárd ECU az integrált mediterrán programra - A közösségi költségvetés reformja: 1984, francia-német kezdeményezés a költségvetési források bővítése új, közös programok válnak lehetővé dönteni kellett viszont ezek irányairól : Delors, a Bizottság új elnöke programot ad a közösség számára elfogadtatja a tagállamokkal, hogy a gazdasági fejlődés technológiai intenzív korszakában a fejlődés feltétele a nagy és a deregulált belső piac intézményi változásokat javasol: a piacegységesítéshez szükséges közösségi jogszabályokat a Miniszterek Tanácsa többségi döntéssel fogadja el - A Konkrét program lefektetése: a Bizottság Fehér könyve az egységes piac megvalósulásának terve 1992-ig > Az Egységes Európai a korlátok azonosítása, felszámolása Okmány (Single 300 konkrét jogalkotási feladat meghatározása European Act) 19

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad

ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad ÜZLETI JOG I. 2013/14 8. előad adás Az európai integráci ció története az Európai Unió intézm zményei 1 Áttekintés: I. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE I.1 Az integráció kérdése a II. vh. után A.)

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás

Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás Gazdasági gondolkodási mód (paradigma) váltás A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott neoliberális diktátum és a Szent Korona Értékrend szabadság-őrző intézkedéseinek összehasonlítása Felépítés 1. nap

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Fogyasztóvédelem eszközei

Fogyasztóvédelem eszközei Az előadás vázlata Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. tavasz dr. Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17

Előszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17 TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2012. ősz dr. Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék

A biztosítás nemzetközi jogi. Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék 10. Elõadás A biztosítás nemzetközi jogi környezete Kovács Norbert SZE, Gazdálkodástudományi Tanszék Az Európai Közösség jogi háttere EGK - Római Szerzõdés Gazdasági célok Integráció, Közös piac áruk,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK Forrás: Intézmény: EKF Tanegység: Európai Uniós ismeretek Előadó: Szegedi Krisztina Frissítve: 2006. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4 Integráció szintjei 4 1952 Montánunió=

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet Budapest, 2013 Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Az európai integráció kialakulásának története

Az európai integráció kialakulásának története Az európai integráció kialakulásának története 1958 197319862004 19811995 Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Az EU

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Jens-Peter Bonde AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL. az európai konvent

Jens-Peter Bonde AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL. az európai konvent AZ EU ALKOTMÁNYA SZERZŐDÉS EGY EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL E az európai konvent 1 AZ EU ALKOTMÁNYÁNAK ELFOGADÁSA Jens-Peter Bonde A tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk kormányközi konferencián

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Általános közigazgatási

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben