Általános örökségvédelmi kötelezettségek, egyes sajátos jogintézmények

Átírás

1 Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelete Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII. 4.) számú önkormányzati rendeletének módosításáról Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított évi LXXVIII. Törvény 14/A. (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, többször módosított évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a Terézváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII. 4.) rendeletét (a továbbiakban: TÉSZ) a következők szerint módosítja: 1. (1) A TÉSZ 1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A rendelet (a továbbiakban: Rendelet) területi hatálya Budapest VI. kerület Terézváros teljes közigazgatási területére terjed ki. A jelen rendelet előírásait a benne foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel - együtt kell alkalmazni a 253/1997. (XII. 20.) (továbbiakban OTÉK) augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményekre vonatkozó rendelkezéseivel, a 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelettel elfogadott Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzattal (továbbiakban BVKSZ), továbbá a közterületek használatát, a növényzet és zöldfelület védelmét és különösen a helyi épített örökség védelmét szabályozó helyi rendeletekkel. (2) A TÉSZ 1. számú melléklete helyébe a jelen rendelet 1. számú melléklete lép. (3) A TÉSZ 2. számú melléklete (Kerületi Szabályozási Terv ) helyébe a jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 2. (1) A TÉSZ 2. előtti cím helyébe a következő cím lép: Általános örökségvédelmi kötelezettségek, egyes sajátos jogintézmények (2) A TÉSZ 2. (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: b) a Rendelet hatálybalépése után a meglévő épület(ek) elbontásával üressé váló telek esetén. A beépítési kötelezettség az új épület használatbavételi engedélyének jogerőssé válásával teljesül. Teljesülésének határideje az a) esetben a Rendelet hatálybalépésének napjától, a b) esetben a végrehajtható bontási engedély alapján a bontás megkezdésétől számított öt év. (3) A TÉSZ 2. (4) bekezdése a következő szöveggel egészül ki: vagy a korábbi épület teljes elbontása nem a bontási engedélynek megfelelően történt (4) A TÉSZ 2. (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A világörökség (világörökségi helyszín és védőövezete - egyben MJT) területen, amennyiben az építést nem kezdik meg a bontást követően, akkor a bontás végrehajtása utáni egy éven belül, vagy a már üres ingatlan esetében jelen rendelkezés hatálybalépését követő egy éven belül a tulajdonos vagy a használó a be nem épített telek átmeneti hasznosításáról gondoskodni köteles a következők szerint: a) köteles a telek legalább 75%-án zöldfelületet kialakítani, és azt a végleges beépítés céljából indított építési tevékenység megkezdéséig fenntartani, vagy; b) az önkormányzattal történő településrendezési szerződés vagy más megállapodás alapján a telket átmenetileg közösségi kert céljára megnyithatja, úgy, hogy a telek legalább 50%-án zöldfelületet kell kialakítani, amely a külön meghatározott napszakban lezárható kertként üzemeltethető, vagy c) az önkormányzattal történő megállapodás esetén átmeneti hasznosításként felszíni parkolóként üzemeltetheti a telket, úgy, hogy a telek ca) legalább 30%-án zöldfelületet kell kialakítani, fenntartani és a fennmaradó területén alakíthatók ki parkolók, vagy

2 cb) a telek legalább 60%-án zölddel futtatott pergola kerül kialakításra a felszíni parkolók felett. Az a)-b) pont szerinti zöldfelület és a c) pont szerinti zölddel futtatott pergola folyamatos fenntartásáról az üzemeltető vagy a tulajdonos gondoskodni köteles. A telek mindhárom esetben továbbra is beépítésre szánt területként építési teleknek számít és az a)-c) pont szerinti átmeneti hasznosítás megszüntetése után beépíthető. Az a)-c) pontokban meghatározott mértékű zöldfelület kialakításra és a zöldfelület fenntartására a tulajdonos vagy az átmeneti hasznosítást végző használó a telek beépítésének tényleges megkezdéséig kötelezhető. 3. (1) A TÉSZ 3. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Terézváros területén a közterületek átépítése, vagy az eredeti rendeltetéstől eltérő használata céljából Közterület Alakítási Tervet (a továbbiakban KAT) kell készíteni. A közterületek rendezett fenntartása, és használatának biztosítása érdekében különösen az a) d) pontokban foglalt közterületekre szükséges KAT készítése a jogszabály szerinti tartalommal. Amíg az adott közterület nem rendelkezik elfogadott KAT-tal, addig a (8) bekezdésben foglaltak szerint is készíthető egyszerűsített KAT. Legalább a következő közterületekre készítendő KAT: a) gyalogosutca, vagy vegyes használatú utca, közpark funkciót is betöltő tér kialakítása során annak teljes területére, különösen a aa) Liszt Ferenc térre, ab) Hajós utca területére, ac) Jókai tér területére; b) közterületi mélygarázs létesítése és ahhoz kapcsolódó felszínrendezés esetén legalább az érintett közterület jól lehatárolható területére; c) Z keretövezetbe sorolt területre és környező közterületére együtt; d) minden egyéb gyalogos, vagy vegyes használatú közterületi felület esetében da) az Andrássy út területére, amely külön-külön egybefüggő terv szerint is készíthető az alábbi szakaszokon: - a Bajcsy-Zsilinszky út és Eötvös utca között, mely terv magába kell, hogy foglalja a Teréz körút Oktogonhoz tartozó területét is a Király utca és az Aradi utca között, - az Eötvös utca Bajza utca között a Kodály körönd teljes területét beleértve, - a Bajza utca Dózsa György út között; db) a Bajcsy-Zsilinszky útnak a kerület közigazgatási területére eső teljes szakaszán; dc) a Nyugati térre, mely terv a körút két oldalán külön-külön is készülhet; dd) az Oktogon területére önállóan is készülhet a körút és az Andrássy út első keresztutcájáig terjedő területén egybefüggően; de) a Podmaniczky utca teljes szakaszán a Teréz körút és a Bajcsy-Zsilinszky út között, df) a Teréz körút teljes hosszában egybefüggően az Oktogonig. (2) A TÉSZ 3. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az (1) bekezdés szerinti KAT hiányában egyszerűsített közterület alakítási terv is készíthető, ha az kizárólag a közterületen elhelyezhető, 5. -ban foglalt építmények, vendéglátó teraszok létesítését szolgálja, és ami nem jár az adott közterület átépítésével. Ez esetben a KAT legalább a kiválasztott közterületi helyszín és a mellette fekvő telek és kétoldali telekszomszéd előtti közterületre kell készüljön, bemutatva - legalább fotódokumentációval - az érintett közterületet. A kisebb lehatárolású KAT a változtatás mértékének megfelelő mértékben a következőket tartalmazza:

3 a) a helyszínrajzi kialakítást, elrendezést - a közterület adott szakaszán minden köztárgy feltüntetésével, b) az érintett háztömb közterület felőli fotóit, c) a magassági kialakítást metszeten bemutatva, d) a keresztmetszeti elrendezést a visszamaradó gyalogosfelület bemutatásával, e) a városképi megjelenést az arculati elemek terveivel, f) a javasolt növényzet elhelyezését - beleértve a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, planténeres növényzet elhelyezési módját, g) az építéssel nem járó parkoló kialakítás módját, h) a köztárgyak elhelyezését, i) a berendezések elhelyezését (beleértve a reklámhordozókat is), j) a közműhálózat és műtárgyai bemutatását, azokhoz való esetleges kapcsolódást, k) a köz- és díszvilágítás kialakítását, l) a vendéglátó terasz kialakításának módját, jellemzőit, berendezésének módját. A kisebb lehatárolásra készülő KAT esetében teljes közterületre vonatkozóan a KAT-ban meghatározható 5. (5) szerinti engedményes eltérések a vendéglátó teraszokra nem érvényesíthetők. 4. (1) A TÉSZ 5. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A jelen paragrafus szerint a közterületen elhelyezhető építmények, teraszok csak KAT - annak hiányában a a 3. (7) szerinti egyszerűsített KAT - alapján létesíthetők és helyezhetők el. (2) A TÉSZ 5. (2) bekezdés h) pontja a következő szövegrésszel egészül ki: a közterületi fák, egyéb építmények és közművek, figyelembevételével, szükség esetén utóbbiak kiváltásával (3) A TÉSZ 5. (5) bekezdés felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Vendéglátó terasz elhelyezése a közterületen a) gyalogosövezetben a visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület szélessége aa) a közterület teljes szélességében kialakított gyalogosfelület esetén legalább 4,0 m, melyet az utcatengelyhez igazítva, a közterület közepén kell biztosítani, ab) a vegyes forgalmú közterület eltérő burkolattal jelölt kizárólagos gyalogosfelületének sávjában legalább 2,0 m, ac) a Liszt Ferenc téren a külön-külön gyalogosirány esetében legalább 2,5 m, melyet egyenként egy egy tengely mentén kell kialakítani az Andrássy út és a Király utca között, ad) közhasználat célját szolgáló terület szélességének fele, de legalább 3,0 m. A visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület előírt szélességét a kétoldalt elhelyezett, egymással szemközti teraszok kialakításánál, vagy egy teraszegység kétoldali kialakítása esetében is biztosítani kell; (4) A TÉSZ 5. (5) bekezdés f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek: f) a teljes közterületre vonatkozó KAT alapján az a) b) pontban előírtaktól eltérő értékek határozhatóak meg; g) ahol a vendéglátó terasz létesítése nem tiltott, a nem szabályozott kérdésekben KAT alapján állapítható meg a telepítés módja. (5) A TÉSZ 5. (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: d) évente és egyhuzamban legfeljebb egyszeri alkalommal, legfeljebb október 1. és március 31. közötti időszakban, legfeljebb 180 napig, ideiglenes jelleggel a vendéglátó terasz téliesítése megengedett, ha:

4 (6) A TÉSZ 5. (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) terepszint felett: kizárólag KAT-ban meghatározott helyeken és kialakításban létesíthető; 5. (1) A TÉSZ 6. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) részleges színezés csak a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása esetén, illetőleg egyéb szükséges javítások során, a földszint feletti osztópárkányig, a homlokzat teljes földszinti sávjában történhet, ugyancsak a látványterv részeként engedélyezett, a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján (2) A TÉSZ 6. (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: c) képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozása lehetséges, mely estben a tűzfalfestmény legfeljebb egy szponzori céglogót tartalmazhat reklámfelületként a tűzfalfestmény legfeljebb 5 %-os felületén. (3) A TÉSZ 6. (4) bekezdés a következő mondattal egészül ki:.. Tűzfal utólagos hőszigetelése a tűzvédelmi hatóság hozzájárulásával - átnyúlhat a szomszéd telekre, amelyet tűzfalat takaró épület létesítése esetén el lehet bontani. (4) A TÉSZ 6. (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Épület külső megjelenését érintő beavatkozást az eredeti építési tervek hiányában az épület stílusjegyeihez és környezetéhez alkalmazkodva, az eredeti állapot megkutatásával kell elvégezni úgy, hogy a homlokzat vagy az utólag átalakított kirakatportálok az eredeti állapot látványát biztosítsák. (5) A TÉSZ 6. (7) bekezdésében az épületek felújítása kifejezés helyébe az épület homlokzatfelújítása kifejezés lép. (6) A TÉSZ 6. (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (9) Teljes egészében 1950 előtt létesült, vagy 1950 előtti, jellegében és kubatúrájában az eredeti állapotába visszaállított tetőtér a következő feltételek mellett, akkor is beépíthető, ha az épület szintterületi mutatója az adott építési övezetben megengedett szintterületet eleve meghaladja, vagy a tetőtér beépítésével lépi azt túl a) a szintterületi mutató nem haladhatja meg a BVKSZ-ben meghatározott keretövezeti határértéket, b) az épület tetőzetének eredeti kubatúrája és az eredeti tetősík közterületek felőli függőleges vetületének legfeljebb 25 %-a változtatható meg a 12. -ban szabályozott magassági rendelkezések figyelembevételével. (7) A TÉSZ 6. (10) bekezdésében a (9) bekezdésre való hivatkozás c) pontról b) pontra változik. 6. (1) A TÉSZ 7. (4) bekezdésének b) pontjában az épület udvarában lévő helyiséget kifejezés helyébe az épület udvarában, vagy emeletén lévő helyiséget kifejezés lép, a d) pont szövegében a tekintetébe szó helyébe a tekintetében szó lép. (2) A TÉSZ 7. (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) vakító fénnyel vagy kápráztatással járó, futófény, fényreklám

5 (3) A TÉSZ 7. (9) bekezdése a következő mondattal egészül ki: Épület átalakítása, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének megváltoztatása esetén a jelen rendeletnek nem megfelelő és a közterületről is látható cégér, cégtábla, hirdető-berendezés eltávolítandó, vagy a jelen rendeletnek megfelelő kialakításúra cserélendő. 7. (1) A TÉSZ 8. (1) bekezdés c) pontjában szereplő 30%-án számérték 10 %-án számértékre változik. (2) A TÉSZ 8. (1) bekezdés kiegészül a következő i) ponttal: i) Kirakatportálon kívül és az üveg síkjától 0.5 méteren belül nem helyezhető el nagyméretű képernyőjű reklámhordozó, vagy műsorszóró berendezés. 8. (1) A TÉSZ 9. (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Épület homlokzatán semmiféle vezetéket (kábelt, csővezetéket) a falsíkon kívül vezetni nem lehet, berendezés kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető. (2) A TÉSZ 9. (2)-(3) bekezdések helyébe a következő (2)-(3) bekezdések lépnek: (2) Az épület közterület felőli homlokzatán beleértve a közterületekről látható tetőzetet is: a) fűtési, hűtési vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el; b) épület-gépészeti, távközlési, vagy telekommunikációs eszköz és berendezés látható módon nem létesíthető; c) napkollektorok tetősíkba illeszkedve elhelyezhetők, de közterület felöli tetőn tetősíkonként a napkollektorok összesített szerelt hossza nem haladhatja meg a 10,0 m-t és együttes felülete sem lehet nagyobb 100,0 m2-nél; a tetőhéjalásnál pikkelyfedéséhez illeszkedő napelem létesíthető; d) az Andrássy úton, az Oktogonon és a Kodály körönd melletti ingatlanokon napkollektor és napelem a közterület felőli tetőzeten nem létesíthető; e) árusító automata berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el; f) bankomat berendezés csak a kirakatportálba szerelten, vagy kizárólag új épületnél - a falsíkba építetten létesíthető; g) a név és címtáblákat, illetve a kaputelefonokat kapuzatonként egységes kialakítással kell elhelyezni. (3) Az épület közterület felől nem látható általában udvari - homlokzatán: a) amennyiben az OTÉK rendelkezése alapján és a szakhatóság hozzájárulásával a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetője elhelyezhető, akkor a vonatkozó szakági előírásokon túl: aa) igazodni kell a meglévő, illetve a tervezett nyílászárók tengelyéhez, és figyelembe kell venni az épület homlokzati részletképzéseinek elhelyezkedését és rendszerét; ab) a nyílászáró alatti parapetfalban gáznemű égéstermék homlokzati kivezetőjének elhelyezése nem engedhető meg, amennyiben az a meglévő épületszobrászati részletek, gipsz-stukkó, falfestmény, mozaik megszüntetését, roncsolását eredményezné, eredeti szimmetriáját negatívan befolyásolná; ac) védett épületen gáznemű égéstermék homlokzati kivezetése nem létesíthető a belső udvari homlokzatokon sem. b) udvar felé mesterséges szellőzés, klimatizáló berendezés, helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezés kivezetése az OTÉK rendelkezésének figyelembevételével és kizárólag kültéri egység elhelyezése nélkül megengedett;

6 c) távközlési és telekommunikációs eszközt elhelyezni csak rejtetten padlástérben - szabad; d) napkollektorok tetősíkba illeszkedve elhelyezhetők, e) villanyóra nem helyezhető el. (3) A TÉSZ 9. (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Új épület csak központi klímaberendezéssel létesíthető, vagy rendeltetési egységenként megtervezetten, az épület eredeti építési tervében szerepeltetett egyedi klímaberendezésekkel látható el. Az eredet terv szerinti elhelyezést és annak módját kell figyelembe venni utólagos elhelyezés esetén is.. 9. (1) A TÉSZ 11. (3) bekezdésének felvezető mondata kiegészül az és paraméterekkel kifejezéssel, továbbá az a) pontjában szereplő 11 m számérték 10,0 m számértékre módosul, és az f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, az eredeti g) pont h) pontra változik: f) egyéb épületfunkciókat is kialakítva: a legfeljebb 6 hagyományos parkolószint (rámpás vagy liftes rendszerű), illetve 10 gépi parkolószint bruttó szintterülete figyelmen kívül hagyható, kivéve a g) pontban meghatározott eseteket, g) ha csak a földszinten, az épület közterület felőli traktusában, a legfelső két szintjén, vagy ezek valamelyik esetében létesül egyéb épületfunkció, és azok szintterületi mutatója nem haladja meg a 3,0 értéket, akkor a teljes épület elérheti az e) pontban meghatározott szintterületi mutatót. (2) A TÉSZ 11. (7) bekezdés a következő mondattal egészül ki: Közterület alatti mélygarázs esetében a szintterületi mutató nem korlátozott, a felszíni építményei szintterületét az övezet határozza meg. (3) A TÉSZ 11. a következő (11) bekezdéssel egészül ki: (11) Közterület alatti mélygarázs kialakításának részletei, a közterülethez kapcsolódó tulajdonosi, kezelői feltételek előzetesen településrendezési szerződésben rögzíthetők. 10. (1) A TÉSZ 12. (1) bekezdésének c) pontjában a zárójelben szereplő képlet számértéke ÉLP= UBM+6,0 m értékről ÉLP= UBM+7,0 m számértékre módosul. (2) A TÉSZ 12. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az utcai járdaszinttől mérten az épület legmagasabb pontja nem nyúlhat túl az UBM+7,0 m-es értékben meghatározott vízszintes sík (ÉLP) fölé kivéve, amennyiben az illeszkedést terv és településképi vélemény bizonyítja. A tetőfelépítmények közül csak a liftgépház, legfeljebb 3,0 m- es túlnyúlása megengedett. (3) A TÉSZ 12. (3) bekezdés a következő mondattal egészül ki: Ahol az épület homlokzati tagoltsága, rizalitja 6,0 méternél nagyobb szélességű, ott megengedett, hogy a 4,5 m-rel nagyobb magasság annak megfelelő szélességben legyen alkalmazva. (4) A TÉSZ 12. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az UHM és UBM értékétől legfeljebb 0,5 méterrel el lehet térni kizárólag a szomszédos, egyedi védelem alatt álló épülethez való illeszkedés érdekében. 11. A TÉSZ 13. (4)-(7) bekezdései helyébe a következő (4)-(10) bekezdések lépnek

7 (4) A legkisebb udvarméret (a továbbiakban: UM) rendelkezéseit a vizsgált épületszárnyra merőlegesen mért udvarméret megállapításakor kell alkalmazni, melynek során a telek szélességi és mélységi méreteit egész számra, felfelé kell kerekíteni. (5) Az udvarméret közbenső telekre vonatkozó szabályai meglévő épület bővítése vagy új épület létesítése esetén a) általános esetben a legkisebb udvarméret minden irányban (utcai és nem utcai épületszárnyra merőlegesen egyaránt) UM = 2/3 x ÉLP; b) a legkisebb csökkentett udvarméret (UMcsökkentett)12,0 m lehet, mely a c) és d) pontban foglalt szabályok esetén alkalmazható; c) a nem utcai épületszárny ténylegesen létrejövő, udvarméret alapján számított legmagasabb pontja (ÉLP SZÁMÍTOTT) legfeljebb a csökkentett udvarméret 1,5 szerese lehet (ÉLP SZÁMÍTOTT = 1,5 x UM CSÖKKENTETT) akkor, ca) ha a telek szélessége 26 m-nél kisebb, vagy cb) ha a létesülő épületszárny a szomszédos egyedi védelem alatt álló épület tűzfalának teljes, vagy részbeni takarása érdekében jön létre, és legmagasabb pontja nem haladja meg a védett épület csatlakozó gerincmagasságát; d) az egymással szemközti épületszárnyak legmagasabb pontjainak átlaga vehető figyelembe akkor, ha a szomszédos épületek eltérő magasságban csatlakozó gerincmagasságát és a telekre vonatkozó ÉLP értékét a nem utcai szárnyak legmagasabb pontjai nem haladják meg, és a két szemközti szárny legmagasabb pontjainak átlaga nem haladja meg a csökkentett udvarméret 1,5 szeresét (ÉLP ÁTLAGOS = 1,5 x UM CSÖKKENTETT), (6) Az udvarméret eltérő szabályai meglévő épület bővítése vagy új épület létesítése esetén a) A beépíthetőség szempontjából kedvezőtlen adottságú ingatlanok esetében amennyiben a szabályozási terv azt rögzíti, az építési helynek a terepszint felett is beépíthető részét kell figyelembe venni, mely esetben a legkisebb udvarméretet és a szomszédos telek udvari homlokzatától való távolságot nem kell figyelembe venni, a telekre vonatkozó UBM, UHM és az ÉLP értéke változatlan. b) Az udvarméret előírt méretétől és az ahhoz tartozó, az oldalszárnyak magasságát meghatározó 1,5 x UM értéktől el lehet térni a beépíthetőség szempontjából kedvezőtlen adottságúnak számító telken álló, vagy arra tervezett épület és az annak szomszédságában lévő védett épület(ek)hez (egyedi műemlék, fővárosi, kerületi védelem alatt álló épület) való kedvezőbb illeszkedés érdekében, a tervtanács és a településképi vélemény által egyaránt javasolt egyedi geometriát alkalmazó, illeszkedő beépítés esetén. c) Amennyiben az övezeti előírás lehetővé teszi az udvar lefedését, az előírt udvarméret szabályait ca) üvegezett lefedés esetén az eredeti udvarszinttől, cb) födémmel való lefedés esetén annak felső szintjétől kell alkalmazni. d) Ha a meglévő épületszárny legmagasabb pontja és a meglévő udvarméret egymáshoz viszonyított aránya 1,5-nél nagyobb, (ÉLPmeglévő / UMmeglévő >1,5), akkor az érintett szárny udvari homlokzatának magassági növelése, vagy tetőtérbeépítés során a tetősíkon kívüli épületrésze nem nyúlhat túl a szemközti szárny udvari járda- vagy terepcsatlakozását és az adott udvari szárny meglévő párkányát (az eredeti legfelső teljes szintnek számító homlokzati sík és tető metszésvonala) összekötő sík fölé. (7) Az udvarméret saroktelekre vonatkozó szabályai új beépítés esetén a) általános esetben a (5) bekezdés a) pont szerinti udvarméreteket kell figyelembe venni, b) amennyiben a (5) bekezdés a) pont szerinti udvarméret nem teljesíthető, akkor a (8) bekezdés szerint kell az utcai épületszárnyakra merőleges udvarméretet megállapítani, az ÉLP csökkentése nélkül.

8 (8) Új épület létesítése esetén amennyiben az (5) bekezdés a) pont szerinti méret nem teljesíthető a) a 35 m-es, vagy ennél kisebb mélységű közbenső teleknél az utcai épületszárnyra merőleges udvarméret megállapítása során - az ÉLP csökkentése nélkül - aa) 35 és 30 méter telekmélység között legfeljebb 17 méteres utcai épületszárny mélységet lehet biztosítani, az udvarméret a visszamaradó méret; ab) 30 méternél kisebb telekmélység esetén az udvarméret legfeljebb 12 méterre csökkenthető, az utcai épületszárny mérete a visszamaradó méret; ac) 24 méter alatti telekmélység esetén legfeljebb 12 méteres utcai épületszárny mélységet lehet biztosítani, az udvarméret a visszamaradó méret. Az aa) esetben meghatározott 17 méteres épületmélység az utcai és a hátsó épületszárny mélységi méretének együttes összege is lehet. b) az udvarméret előírt méretétől a legalsó két szinten akkor lehet eltérni, ha ba) az első emelet feletti szinttől felfelé az udvar vízszintes irányú mérete legalább annyival nagyobb, mint amennyivel az udvarméret az alsó két szinten ugyanabban az irányban az előírtnál kisebb, és bb) az alsó két szinten az udvarméretek csökkentése nem nagyobb 15%-nál. (9) Az udvarméret megállapítása új épület létesítése esetén, a szomszédos telken lévő épület homlokzatának figyelembevételével: a) az egymás felé tekintő homlokzatok közötti távolság nem lehet kisebb, mint a telkekre vonatkozó magasabbik ÉLP-ből számított udvarméret értéke, a beépítendő telekre vonatkozó udvarméret (5)-(6) bekezdés szerinti szabályainak betartása mellett; b) a szomszéd telek felé nem utcai épületszárny tűzfalasan akkor építhető -, ha ba) az eredeti beépítés azon a telekhatáron tűzfalas volt, és bb) a szomszédos kialakult udvarméret legalább 12 m, és bc) a tervezett épületszárny legmagasabb pontja kisebb, mint a rá merőlegesen mért szomszédos udvarméret 1,5-szerese. (ÉLP SZÁMÍTOTT 1,5 x UM SZOMSZÉD). (10) Légudvar vagy 3,0 méternél szélesebb, de 6,0 méternél keskenyebb meglévő udvar felé: a) új lakás főhelyisége nem nyitható már meglévő lakás megosztása kivételével -, b) az udvar légtérarányát érintő épületmagasítás csak akkor megengedett, ha az udvarra lakás főhelyisége nem nyílik, c) a szomszédos telken új épületszárny csak akkor építhető az előírt udvarméretnél kisebb távolságra az érintett udvari homlokzattól, ha az udvarra lakás főhelyisége egyik épületből sem tekint. 12. (1) A TÉSZ 17. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) a benyúló új építményrész csak a közúti űrszelvényen kívül létesíthető; (2) A TÉSZ 19. (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: a) meglévő épületben az alapító okiratban felsorolt lakások okirat szerinti méretekből számított területátlag, felénél, de legalább 55 m 2 -nél, (3) A TÉSZ 19. kiegészül a következő (14) bekezdéssel: (14) A tetőtérbeépítés és az emeletráépítés során a tetőtérben biztosítani kell az épület központi hűtését, fűtését ellátó gépészeti helyiség helyét, ha az épület még nem rendelkezik vele. Padlástérben az épület klimatizációjával összefüggő helyiség nem számít be a szintterületi mutatóba.

9 13. (1) A TÉSZ 22. (1) bekezdéséhez tartozó 3. számú táblázat helyébe a következő 3. számú táblázat lép: 3. számú táblázat az építési övezet jele Beépítési mód az építési telek az épület legkisebb kialakítható legnagyobb megengedett legkisebb legkisebb legnagyobb kötelező kötelező megengedett terepszint területe szélessége beépítési szintterületi zöldfelületi alatti beépítési mértéke mutatója mértéke mértéke építménymagassága m 2 m % m 2 /m 2 % % m VK-VI-1 Z Á 80 Á 5,5 Á 90 Á 10 F+1e 100 ÖK 6,0 MG1 100 MG VK-VI-2 Z Á 80 Á 90 Á 10 4,5 F+1e 100 MG1 100 MG VK-VI-3 Z Á 80 Á 90 4,0 F+1e 100 MG VK-VI-4 Z 2000* 18 Á 80 Á 4,5 Á 90 Á 10 ÖK 100 ÖK 5,0 MG2 100 MG VK-VI-5 Z 2000* 18 Á 80 Á 5,5 Á 90 Á ÖK 100 ÖK 5,5 MG2 100 MG2 10 VK-VI-6 Z , VK-VI-R Z Á 80 Á 5,5 Á 90 Á 10 F+1e 100 ÖK 6,0 MG3 100 MG Alkalmazhatóság Á F+1e MG1 MG2 MG3 általános esetben földszinti és első emeleti beépítés mértéke az övezetben meghatározott feltételek esetén mélygarázs létesítése érdekében, kizárólag akkor, ha a telek mérete kisebb 1000 m 2 -nél, kizárólag mélygarázs létesítése érdekében, (telekmérettől függetlenül) mélygarázs létesítése érdekében ha a telek mérete kisebb 1000 m2-nél, vagy ha garázs tetőkerti zöldfelületének termőréteg vastagsága nagyobb 1,5 méternél. ÖK * kizárólag az önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján alkalmazható engedményes érték Magánút kialakítása esetén az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekszélesség a telekalakításnál figyelmen kívül hagyható. (2) A TÉSZ 22. (14) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (14) A VK-VI-R övezet területén: a) az első emeleti szint felett csak lakófunkció létesíthető, kivéve aa) a kulturális, oktatási, művelődési, szórakoztatási és szálláshely-szolgáltatási rendeltetési egységeket, valamint az utcai homlokzattal nem rendelkező parkolószintet, ab) a Bajcsy-Zsilinszky út, az Andrássy út, a Podmaniczky utca, a Nagymező utca, a Dessewffy utca, a Hajós utca és a Király utca menti telkek épületeit, ahol az aa) pontban felsoroltakon kívül közintézményi, valamint kereskedelmi és irodai funkció is létesíthető az épület egy részében, vagy egészében. ac) ha az első emeleti szint felett létrejövő irodai funkció összesített szintterülete nem haladja meg az épület szintterületének 25%-át. 14. (1) A TÉSZ 25. (2) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki: d) honvédelmi célt szolgáló, egészségügyhöz kapcsolódó építmény

10 15. (1) A TÉSZ 29. (1) bekezdéséhez tartozó 9. számú táblázat helyébe a következő 9. számú táblázat lép: 9. számú táblázat az építési övezet jele legkisebb kialakítható területe szélessége beépítési mértéke a telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója terepszint alatti beépítési mértéke legkisebb kötelező zöldfelületi mértéke legkisebb kötelező az épület legnagyobb megengedett építménymagassága m 2 m % m 2 /m 2 % % m Z-FK-VI-1 KA KA Z-FK-VI-2 KA KA 2 0, * 3,0 4,5 Z-FK-VI , ,5 Z-FK-VI Alkalmazhatóság: Á KA MGö * Általános esetben kialakult állapot kizárólag önálló mélygarázs létesítése esetén Á 0,03 MGö 1,53 kialakult állapotban már meglévő forgalom átvezetése esetén ,5 16. A TÉSZ 31. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A Nyugati pályaudvar eltérő övezetbe sorolt területeire vonatkozó kiegészítő rendelkezések A pályaudvar használaton kívüli területein továbbá, az ingatlanfejlesztésre kijelölt területeken átmenetileg a) zöldfelület, rekreációs terület, b) sportterület, sportpálya, c) felszíni parkoló, d) ideiglenes jellegű építmény - legfeljebb 30%-os beépítettségi mértékkel létesíthető, az övezeti besorolástól függetlenül. 17. A TÉSZ a következő címmel és az azt követő 34/A -sal egészül ki: Egyes telkekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések 34/A A Bajza utca szám (28332 hrsz) iskola hátsó kertjében lévő tanuszoda felújítható, bővíthető, de elbontása esetén a hátsókerti határvonalat figyelembe kell venni bármilyen építés során. Záró rendelkezések 18. (1) Ez a rendelet a december 4-én lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a TÉSZ 1. (4) bekezdése, 2. (2) és (6) bekezdése, 8. (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti. Budapest, november 19. Hassay Zsófia polgármester dr. Mogyorósi Sándor jegyző Kihirdetési záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel november 19. napján kihirdetésre került. A közzététel időtartama 15 nap. dr. Mogyorósi Sándor jegyző

11 1. számú melléklet FOGALOMMAGYARÁZAT 1. Beépített udvar Az olyan udvar, melyen beépítésbe beszámító építményrészek állnak. 2. Beépíthetőség szempontjából Mely: kedvezőtlen adottságú ingatlan a) 900 m 2 -nél kisebb területű, és b) szabálytalan konkáv geometriájú, vagy c) saroktelek, vagy d) a beépítés szempontjából kedvezőtlen geometriai jellemzőkkel rendelkezik da) túl keskeny telekszélesség 18 m alatt, vagy db) túl rövid telekmélység, 24 m alatt, e) a szomszédos ingatlan beépítése korlátozó. 3. Befoglaló szerkezetével együtt mért reklámfelület A reklámfelület és a kihelyezéséhez, rögzítéséhez szükséges keret, vagy keretet helyettesítő szerkezeti elemek együttes nagysága, a felületetet a szemlélő nézőpontjából, arra merőlegesen beforgatottan számolva. Ha a reklámfelirat nem táblajelleggel létesül, névleges befoglaló méretként a legkisebb köré rajzolható, téglalapnak az oldalméreteit kell tekinteni. 4. Cégér, cégtábla, cégfelirat: Cégér, cégtábla, cégfelirat: az építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. 5. Címtábla Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla) 6. Építési hely terepszint alatt és felett is beépíthető része Az OTÉK szerinti építési hely azon része, melyen belül a beépítésbe beszámító építményrészek elhelyezhetők. 7. Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része Az OTÉK szerinti építési hely azon része, melyen belül kizárólag a terepszint alatti építmények, továbbá a beépítés mértékébe be nem számító építmények helyezhetők el. 8. Épület hátraléptetése Az a zártsorú beépítési módnak megfelelő épület elhelyezés, melynek építési vonala nem azonos a közterületi felőli telekhatárral (telek homlokvonalával v. szabályozási vonallal): a) Az épület hátralépésének az építési vonalon mért szélessége nem lehet kisebb 8 m-nél, mélysége pedig nem haladhatja meg a hátraléptetés szélességét. b) A telek oldalhatárától mért 4 m-es távolságon belül az épületet hátrébb helyezni nem szabad, kivéve, ha a KSZT a hátraléptetést több épületre vonatkozóan előírja, és emiatt a közbenső épület egésze a szabályozási vonalhoz képest hátrébb helyeződik. c) Két telekre vonatkozóan is megengedhető az együttes hátraléptetés, mely esetben annak együttes hossza legalább 12 m legyen, melyből mindkét telekhez legalább 5-5 m kell, hogy tartozzon. d) A hátraléptetéssel érintett épület(ek) hátralépő épületrészét és a szabályozási vonalon maradó épületrészét egységes homlokzattal kell megépíteni. 9. Élp - Épület legmagasabb pontjának síkja Az épület legmagasabb pontjának (BKVSZ fogalom) magasságát kijelölő vízszintes sík. Az Élp magassága legfeljebb 7,0 m-rel lehet magasabb, mint a telekre meghatározott Ubm érték. 9/a Élp átlag Egymással szemközti épületszárnyak legmagasabb pontjainak átlagértéke. Nagyságát a jellemző udvari keresztmetszetek alapján kell megállapítani, a két szemben lévő épületszárny legmagasabb pontjának magassági átlaga alapján [(Élp 1 szárny + Élp 2szárny) /2]. 10. Élp számított Az épület vagy épületszárny az udvarméret számítással összefüggésben ténylegesen létrejövő legmagasabb pontja. 11. Elvárt zöldfolt A kötelező zöldfelület kialakításának elsődleges helyeként meghatározott területrész a telken belül. a) Mérete általában 8,0 x 8,0 m az adott telken, az ettől eltérő méretet a szabályozási terv külön rögzíti. b) Ha az adott telken a lehatároláson belül a zöldfelület legkisebb értéke nem teljesíthető, akkor a fennmaradó kötelező részét az irányadó zöldfolt területén belül kell biztosítani.

12 Az elvárt zöldfolt: c) területe terepszint alatt beépíthető, a zárófödémen tetőkerti kialakítás kötelező, d) területébe a terepszint felett a beépítésbe beszámító építmény, vagy építményrész nem nyúlhat, e) a lehatárolt területen, vagy - nagyobb terület esetén az egybefüggő 8 x 8 m- es területen belül burkolt felület nem létesíthető. 12. Értékvédelmi dokumentáció Az értékvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell az építményrészekre vagy az épület egészére: a) az épület korabeli eredeti terveinek másolatát amennyiben az fellelhető, b) az épületre vonatkozó szakirodalmi adatokat (építtető, építész, építési év, stílus stb.), c) a beavatkozással, építési munkával érintett építészeti részletek részletrajzait, fotóit, d) az épület egészét bemutató fotódokumentációt a tervezett beavatkozásnak megfelelő részletezettséggel -, értékvédelmi szempontú műleírást. 13. Értékvizsgálat A helyi építészeti örökség védelmének az adott épületre, (építményre), mű- és köztárgyra, ezek együttesére vonatkozó szempontjait f elkutató és dokumentáló örökség- és értékvédelmi feltáró és alátámasztó olyan szakmai vizsgálat és munkarész is, amely esztétikai, műszaki, építészt- és művészet- valamint építéstörténeti és helytörténeti vizsgálatot is tartalmaz a védendő értékek feltárása céljából. Az értékvizsgálat a további védelemre javaslatot is tartalmazhat. 14. Falkutatás Legalább részletes feltárása és dokumentálása az eredeti, építéskori vakolatnak, annak anyagát, színét (színeit) és készítésmódját illetően. 15. Gyalogos övezet Olyan közterület, ahol a KRESZ szerint csak a gyalogosforgalom megengedett, a célforgalom (áruszállítás) engedélyhez és/vagy időszakhoz kötötten lehetséges. 16. Hirdető berendezés / vagy Jelen rendelet alkalmazása során reklám- vagy hirdető berendezés az a reklámhordozó szerkezet jellemzően közterületről látható szerkezet (önálló építmény vagy építményre szerelt berendezés), amelynek elsődleges célja gazdasági-, társadalmi- vagy politikai célú hirdetés, kommunikáció vizuális megjelenítése. Nem számít reklám (hiredtő) berendezésnek az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a lakosság vagy utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmény megjelenítése, valamint a választási plakát. Reklámberendezésnek számít az a szerkezet is, mely átmenetileg, vagy véglegesen a hirdető felületet nem tartalmaz. 17. Árubemutató eszköz általában műanyag ember-formájú baba, fémváz, kosár, egyéb mobil eszköz, 18. Avult hirdető-berendezés anyagában, megjelenésében, tartalmában és/vagy szerkezetében elhasználódott, nem időszerű, az elvárt településképi, utcaképi megjelenést nem biztosító, azt károsan befolyásoló, a kor és a műemléki terület elvárásait nem tükröző hirdető-berendezés, függetlenül attól, hogy hirdetési felületet tartalmaz-e. 19. Citylight világító-reklám változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalú, világító hirdető-berendezés 20. Építési védőháló időszakosan, építési tevékenység ideje alatt az épület homlokzati fala elé, állványzatra kifeszített, reklámot is tartalmazó molinó 21. Étlap vendéglátóhelyek számára kötelezően elhelyezendő, a kínált ételek felsorolását tartalmazó tábla vagy doboz. 22. Fényreklám fény- illetve világítástechnikai eszköz révén tájékoztató reklámberendezés, hirdetés. 23. Hirdetmény felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, akár nyomdai úton, vagy házilag készült; továbbá minden egyéb olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére irányul, illetve valamely tevékenységet népszerűsít, vagy választási hirdetést tartalmaz 24. Hirdetőoszlop henger alakú, cserélhető hirdetőfelületű reklámhordozó berendezés 25. Hirdetőtábla hirdetések, reklámok, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható reklámszerkezet 26. Kandeláber reklám közvilágítási oszlopra elhelyezett kétoldali reklámfelülettel rendelkező festett vagy világító reklámberendezés

13 27. Kirakatszekrény egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzati falához, vagy kerítéshez rögzített, árubemutatásra szolgáló reklámberendezés 27/ a Közösségi kert a városi kertészkedés számára kialakított olyan átmeneti hasznosítás, amely során a kialakított zöldfelületet vagy mintakertet, önszerveződő közösség tartja fenn. 28. Óriásplakát változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, 10 m2-nél nagyobb felületű, közterületről látható építmény, 29. Márkareklám olyan reklámberendezés, mely egy konkrét árú márkájának jelét tartalmazza. Jelen rendelet alkalmazása során nem számít márkareklámnak a vendéglátó egység cégéreként felszerelt, legfeljebb egy, a vendéglátóegységben fogyasztható étel, vagy ital jelzése. 30. Reklámgrafika (falfestés): a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített, alapfelületre festéssel, vagy azzal rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű, 31. Reklám-molinó a falsíkra merőleges kialakítású, cégérként működő kifeszített molinó vagy textiljellegű zászló. 32. Reklámvitrin, lásd kirakatszekrény Tetőreklám az épület tetőzetére szerelt reklámberendezés. 34. Totemoszlop olyan hirdető-berendezés, mely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést külön e célra készített építményen jeleníti meg, 35. Világító reklámdoboz jellemzően doboz jellegű, belső megvilágítású reklámberendezés 36. Vonalszerű fényreklám a reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám, hirdetés. 37. Irányadó szabályozási elem A 2. számú melléklet szerinti szabályozási terven az irányadó elemek között felsoroltak, melyek betartása javasolt, de nem kötelező érvényű. 38. Irányadó zöldfolt A kötelező zöldfelület kialakításának másodlagos helyeként meghatározott területrész a telken belül. a) Az irányadó zöldfolt határai általában: aa). azonos a telek oldal- vagy hátsó határával, vagy ab). a telek oldalsó és hátsó határától számított 8,0 m-re, illetve ac). az utcai telekhatártól számított 15,0 m-re van meghatározva. Az ettől eltérő méretet a szabályozási terv külön kótával rögzíti. b) Irányadó zöldfolton belül akkor kell kötelező módon zöldfelületet kialakítani, ha: ba). az, a kötelező zöldfolt területén nem teljesíthető, vagy bb). a kötelező zöldfolt a telken nem került meghatározásra. c) Az irányadó zöldfolt terepszint alatt beépíthető, területébe a beépítésbe beszámító építményrész benyúlhat, amennyiben a telekre az előírt zöldfelület teljesértékű, vagy tetőkerti kialakítású zöldfelületként a kötelező zöldfolton és az irányadó zöldfolton belül összességében teljesül. d) Az irányadó zöldfolt egyben irányadó jelleggel az udvar javasolt kialakítási helyét is rögzíti. 39. Javasolt közhasználatú határvonal A szabályozási terven jelzett, a telek előkerti részén jelölt határvonal, mely mentén közhasználat céljára átadott terület kialakítása javasolt, melyet a tulajdonos és az önkormányzat közötti szerződés alapján kell kialakítani. 40. Kötelező szabályozási elem A 2. számú melléklet szerinti szabályozási terven a kötelező elemek között felsorolt szabályozási elemek rendelkezéseit be kell tartani. 41. Közterület-alakítási terv (KAT): 4 A módosított szöveget a KT 38/2011. (IX. 12.) rendeletének 4. -a iktatta a szövegbe. A KAT a megalapozott tulajdonosi döntést elősegítő olyan rajzi és szöveges dokumentáció, amely tartalmában, elvárásaiban nem lehet ellentétes e Rendelet előírásaival. 4A KAT nem alapoz meg építési jogokat, nem határoz meg új szabályozási elemeket, amely ezért nem településrendezési tervfajta. A városszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületekre kidolgozott, a közterületek egységes kialakításának feltételeit rögzítő terv, mely kitér az alábbiak meghatározására: a) a közterület helyszínrajzi- és magassági kialakítása, elrendezése, keresztmetszetek kialakítása

14 b) városképi megjelenés c) berendezések, utcabútorzat d) burkolatok e) kertészeti kialakítás f) a parkolás megoldása g) a közműhálózat kialakítása, a köz- és díszvilágítás megoldása, a műtárgynak nem minősülő építmények elhelyezése h) pavilonok, pavilon-jellegű építmények létesítési javaslata. A KAT-ban ki kell térni a közterületen elhelyezhető berendezések, tárgyak (terelő, poller, oszlop stb.) elhelyezésére. A KAT területe legalább az érintett közterületszakaszra a határoló telkek feltüntetésével, vagy szükség esetén az azzal határos telkekre kell, hogy kiterjedjen. A KAT méretaránya M=1:1.000 illetve indokolt esetben részletesebb lépték. 42. Közterületi pavilon Közterületen közterületrendezési terv alapján elhelyezhető, földszintes, 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó legfeljebb 6,0 m építménymagasságú, általában szerelt szerkezetű meghatározott ideiglenes felhasználás céljára létesített építmény. Az alapterület számításánál az 1,5 m-nél nem nagyobb mértékben túlnyúló védőtető (árnyékoló) figyelmen kívül hagyható. 43. Um - előírt legkisebb udvarméret Az udvarméret egy udvari homlokzat és a vele szemben lévő homlokzat, vagy telekhatár egymástól való legkisebb távolsága. Eltérő távolságot eredményező építményszintek esetében a legkisebb távolságot kell figyelembe venni. A távolságot a homlokzat síkjától kell mérni. Függőfolyosó esetén az udvar felé eső élétől kell mérni, amennyiben annak hossza az adott homlokzatszélesség felét meghaladja. A udvarméret megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni: a) a lift, vagy lépcsőház udvarba benyúló építményrészét, ha a benyúlás az előírt udvarméret 1/3-át nem haladja meg, b) a homlokzati síkon túlnyúló erkélyt, egyéb építményrész(eke)t, ha annak vízszintes irányú összhossza ba) nem haladja meg a vizsgált homlokzathossz 1/3-ét, vagy bb) nem haladja meg a vizsgálat homlokzathossz felét, és a legnagyobb benyúlás mérete legfeljebb 0,5 m. c) a párkány benyúlását, d) az épületszárnyakat összekötő nem zárt hidakat, e) a földszinten a megengedett udvarbeépítést, f) a megengedett udvarlefedést. 44. Magasföldszintes épület Melynek a járdaszinthez képest első építményszintje legalább 0,7 m-rel magasabban van, mint a járdaszint. 45. OHM oldalkert felőli homlokzat magassága Az OTÉK szerinti oldalkertre néző egy homlokzat magassága az OTÉK szerinti értelmezéssel. 46. Oldalszárny A telek oldalhatárán álló, az utcai telekhatártól számított 17 m-es sávon kívül eső épületszárny, vagy épületszárny része. 47. Nyitott udvar Az a zártsorú beépítési módnak megfelelő épület, melynek építési vonala nem azonos a közterületi felőli telekhatárral (telek homlokvonalával v. szabályozási vonallal). A nyitott udvaros beépítésnél: a) A szabályozási vonalon a szomszéd telekhez csatlakozó épületrészek homlokzatainak hossza nem lehet kisebb 8-m nél. b) A nyitott udvar szélessége nem lehet kisebb, mint a szabályozási vonal felőli közterület szélessége. c) Az épületet egységes homlokzattal kell megépíteni, a nyitott udvar felé függőfolyosó nem létesíthető. d) A nyitott udvar két telket érintően is kialakítható, mely esetben egy-egy telket érintően annak szélessége legalább 5 m legyen. e) A nyitott udvar felé eső homlokzatokat és az épület közterület felé néző homlokzatait egységes homlokzattal kell megépíteni épületegyüttes kialakítása esetén is. f) Saroképület esetén a nyitott udvar a legalább 26 m-es homlokvonal esetén létesíthető. 48. reklámhordozó szerkezet lásd hirdető berendezés 49. Ubm - Utcai beépítés megengedett legnagyobb magassága Az épület utcai építési határvonalán a járdaszinttől, vagy a rendezett terepcsatlakozástól az utcai homlokzat és a tetősík zárófelületének metszésvonalánál mért magassági érték.

15 50. Uhm - Utcai homlokzat megengedett legnagyobb magassága Az utcai homlokzat felől az Ubm metszésvonalán a telek irányába vont 45 º-os ferde sík fölé - az építménydíszek és kémények kivételével - semmilyen építményrész, tetőfelépítmény, egyéb technikai berendezés nem nyúlhat. A Nyugati pályaudvar vasúti felülépítése esetén az UBM értéket a sín koronaszintjétől kell értelmezni. Az utcai homlokzat magasságát az F/L (egy homlokzat magassága) érték adja, melynek számításánál a homlokzati sík és a tetősík metszésvonalára a telek irányába fektetett 45 º-os sík az Élp magasságáig tart. 51. Udvar Melyet a telken álló épület - nem közterületi - homlokzatai és/vagy a telekhatár határolnak. 52. Távközlési eszköz Jelen rendelet értelmezésében: bármely távközlési, híradástechnikai-informatikai és közlekedés-szervezési létesítmény, szolgáltató és szolgáltatás, így különösen a televízió és rádió műsorszórók, a mobiltelefon szolgáltatók tevékenységéhez szükséges műszaki-technikai berendezései, egységei és elsősorban vezetékes hálózatai

16 2. számú melléklet SZABÁLYOZÁSI TERVLAP

17 UBM ÉLP utcai beépítés megengedett legnagyobb magasságát épület megengedett legmagasabb pontját A TÉSZ 2. számú függeléke a következőképen változik 2. számú függelék MAGASSÁGI SZABÁLYOZÁS segédlet a 12. -hoz Az épület építhető magasságát meghatározza az UBM értéke, mely az épület utcai beépítési vonalon mért magasságát jelenti, mely fölé és az e vonaltól a telekbelső felé emelt 45º -os ferde sík fölé építményrész nem nyúlhat. Erre a ferde síkra, annak 7,0 m-es magasságában emelt vízszintes sík az, ami az épület legmagasabb pontjainak magasságát meghatározza, vagyis az ÉLP értéket. Ez a két méret adja meg az épület kubatúráját, ezzel egyben az utcai térarányt is. Ez egy-egy utcában a jellemző magasság értékéből lett meghatározva, az értékeket a szabályozási terv tartalmazza. UHM utcai homlokzat megengedett legnagyobb magasságát Meghatározásra került az utcai homlokzat legnagyobb értéke UHM, mely átlagértéket jelent, lényegében az utcai homlokzat OTÉK szerinti magassága (F/L érték). Ezt a magasságot befolyásolja az UBM értéke, melynél az UHM érték nem lehet magasabb. épület utcai homlokvonala = utcai homlokzat síkja 45º -os érintősík ÉLP: épület legmagasabb pontjának síkja = UBM + 7,0 m 6,0 m α=45º UBM: utcai beépítés legnagyobb magassága (szabályozási tervlapon rögzítve) UHM: utcai homlokzat legnagyobb magassága = F/L érték (szabályozási tervlapon ) 45º -os érintősík ÉLP α=45º α=45º 6,0 m UBM UHM UBM ÉLP UBM F/L UHM F= HOMLOKZAT FELÜLETE Telek szélessége Telek mélysége épület utcai homlokvonala = utcai L= HOMLOKZATSZÉLESSÉG homlokzat síkja ÉLP: épület legmagasabb pontjának síkja = UBM + 7,0 m UBM: utcai beépítés legnagyobb magassága (RÖGZÍTETT ÉRTÉK) UHM: utcai homlokzat legnagyobb magassága UBM (F/L ÉRTÉK) 7,0 m A magassági szabályozók az UBM és az ÉLP lényegében egy olyan kubusszabályt hoznak létre, mely az épület legnagyobb befoglaló méretét határozza meg, amelyet sehol nem lehet túllépni. A kubusnak ez a héja nem tette volna lehetővé a finomszabályozást az egyes épületek illeszkedésére vonatkozóan, ezért került bevezetésre az UHM mint a homlokzat érzékenyebb alakíthatóságát keretek közé terelő átlagérték, azaz az OTÉK szerinti F/L érték.

18 A TÉSZ 3. számú függeléke a következőképen változik 3. számú függelék UDVARI TÉRARÁNYOK SZABÁLYAI - segédlet a 13. -hoz UBM ÉLP Arányból UM Minimális telekszélesség legkisebb udvarméret egyoldali épületszárny (min. 6,0 m) építéséhez 17 m 24 m 24/1,5 16,0 m legalább 22,0 m, 19 m 26 m 26/1,5 17,3 m legalább 23,3 m, 21 m 28 m 28/1,5 18,6 m legalább 24,6 m, 25 m 30 m* 30/1,5 20,0 m legalább 26,0 m, *BVKSZ előírás miatt